1 / ngs és ftd. Bellovics Gyula ur esp. leik. B u í

1942. október 11. I. (XIV.) évfolyam 36. szám.

GÖRÖG KATOLIKUS

A M A G Y A R G Ö R Ö G - K A T O L I K U S O K O R S Z / G O S S Z Ö V E T S É G É N E K H I V A T A L O S L A P J A

T Á R S A D A L M I É S H I T 8 U Z G A L M I H E T I L A P

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Nyíregyháza, 50. szám postafiok

Kárpátaljai szerkesztőség: Ü8GVÍR, RátóCZÍ-B. 48

FŐSZERKESZTŐ-.

tMvidbázi MEDVIGY ISTVÁN

FELELŐS SZERKESZTŐ:

dr. GRÓH ISTVÁN

Előfizetési díj 1 évre: 5 pengő. Egyes szám óra 10 fiílér.

Postatakarékpénztári csekkszám: 44.981.

Az erdélyi kérdéshez A „Donaueuropa" c. Délkelet-

europa problémáival foglalkozó

s a külföld számára német nyel-

ven szerkesztett magyar folyóirat-

ban dr. Ivánka Endre kolozsvári

professzor a keleti és erdélyi

országrész magyar görögkatoli-

kusainak súlyos helyzetevei fog-

lalkozik. Ugy véljük, hogy a

szélesebb tudományos körök

számára oly fájó sorskérdésünk-

ről írt tanulmány közelről érdek-

li a Görögkatolikus Szemle ol-

vasótáborát.

A görögkatolikusok — han-

goztatja a tájékozatlan közvéle-

mény — nem magyarok, hanem

oláhok, vagy rutének. A görög

rítushoz tartozó magyarok így

nehezen győzhetik meg véreiket

magyarságukról ; legtöbbször el-

magyarosodott elemnek tekintik

őket, s hogy elmagyarosodásuk

befejezést nyerjen, azt kivánják,

térjenek át a latin ritusra, ill.

legyenek kálvinisták. Súlyos ér-

veket hoz fel a cikk ügyünk

igazsága mellett. — Magyar

görögkatolikusok oly vidéken is

találhatók, hol elmagyarosodott

románokról, vagy ruténekről

szó sem lehet. (Pl. színtiszta

magyar környezetben.) Erede-

tükre a közvetlen görög-bizánci

kultúrbefolyás hatásának vizs-

gálata a magyar szellemi életre

vet fényt-. Azt a megállapítást

nyerjük, hogy görögkatolikus

magyarokat még a XVII-XVIII .

században,, a török uralom ide-

jén is tálálunk, amikor az el-

gyengült magyarság román v.

rutén elemeket nem is volt ké-

pes asszimilálni. így ezek a

véreink a XII-XIII. századbeli

görög szertartású katolikus ma-

gyarok leszármazóinak tekinthe-

tők, akik bizánci befolyásra , a

kereszténység felvételekor a ke-

leti rítushoz csatlakoztak. A

hajdúdorogi egyházmegye fel-

állítására irányuló törekvések

ennélfogva nem az elmagyaro-

sodási folyamatra kívántak pon

töt tenni, Á cél az volt, nogy

a gör kat. magyarság vissza-

nyerhesse százados ősi jogait

és újra saját nyelvén dicsérhes-

se Istent. Mert az 1912 előtti

állapotban, ami a visszacsatolt

területeken sájnos ma is fennáll,

az elszlávosodás, v. elrománo-

sodás veszélye fenyegetett. A

magyar nyelv használatára erő-

teljesen hangsúlyozott követelé-

seinket azok a 18. sz.-végí és

19.. sz.-eleji ujjabb napvilágra

hozott okiratok támasztják alá,

melyekből kitűnik, hogy paró-

chiáink, engedve a törvényron-

tó szokásjognak, már ebben az

időben ténylegesen anyanyelvü-

ket használták, noha az egyház-

megye rendje ezt nem tette

volna lehetővé.

Visszatérve a középkori hely-

zet vizsgálatára, felmerül a kér-

dés, miért nem nyert az erede-

tileg is görög szertartású kato-

likus magyarság már a 12-13.

században önálló egyházi szer-

vezetet ? A Szentszék ehhez

azért nem járult hozzá, mert

attól tartott, hogy a görög rí-

tus hivatalos használata nyo-

mán skizma üti fel a fejét. A

magyar gör. katolikusok ilyen

formán akaratuk ellenére idegen

környezetbe jutottak előttük is-

meretlen — ószláv nyelvű —

egyházi liturgiával Anyanyelvü-

ket azért sem használhatták,

mert u. n. „magyar vallás"-nak

csak a kálvinizmust tekintették.

A kérdés ma különösen az

erdélyi katolikus magyarok szem-

pontjából időszerű. Hogy már

a középkorban is vannak gör.

kat. magyarok Erdélyben, azt

bizonyítja egy román lelkész

által összeállított gyűjtemény,

a Codex Sturdzanus, ahol

egyházi szövegek között a Mi-

atyánkot magyar nyelven olvas-

hatjuk annak jéíeül, hogy a

lelkész hivei részben görög ri-

titust követő magyarok voltak.

Sőt a kódex román kiadója a

fonetikusan irt szövegben a sa-

játos székely hangsúlyozást is

felismerni véli. A Székelyföldön

egyik-másik községben 00-80%

gör. kat.-t találunk, viszont* a

szórványokat a románság sok

helyen magába olvasztotta. —

És most "a visszacsatolás után

az ,a helyzet, hogy az egyház-

megyék határai még mindig

változatlanok s az említett szé-

kely gör. kat.-ok nem a hajdudo-

rogi magyar, hanem valamely

román egyházmegyéhez tartoz-

nak. Súlyosbította még helyze-

tüket a katonai és polgári köz-

igazgatás illetékeseinek az a

megállapítása, hogy a görög rí-

tus követője nem lehet igazán

magyar. Közelfekvő igy szá-

munkra az elrománosodás ve-

szélye. Már pedig merő lehetet-

lenség, hogy a éves meg-

szállás idején fajiságukat meg-

őrzött véreink a magyar uralom

alatt románosodjanak el. Ennek

megakadájozására véget kell vet-

nünk a téves nézetek hangozta-

tásának s az említett paróchiákat

vissza kell csatolni a hajdudoro-

gi görög szertartású magyar püs-

pökséghez !

(Az idézett cikk a Doriaueuropa II. évf.

6. számában 1942 juniusában jelent meg

Endre v. Ivánka : Kirlich-nationale Prob-

leme in Ostungarn cimen.)

Kari János.

Egyöntetű együázi énefiíést Jóleső érzés töltött el, mikor a

Szemle két újabb számában ismét az egyházi ének kérdésével foglal-kozó cikkeket olvastam. A hitoktatás mellett ennél időszerűbb ügy aligha van ma.

Hitoktatásunk korszerűsítése, rí-tusunk egységes szellemben való továbbfejlesztése nélkül — hiába hi-vatkozunk ezerötszáz éves múltra — elveszünk. Ezért fontos tehát, hogy úgy az újszerű hitoktatás, mint az egységes, egyöntetű egyházi ének-lés s annak az ifjúsággal való tanít-tatása már a most kezdődő iskola-évben megkezdődhessen.

A területgyarapodással többezer hittestvérünk jött vissza s azokkal most a kezdet-kezdetén lenn^ jó ilyen ügyben foglalkozni: őket egy szebb, stílusosabb éneklési modorra nevelni, egy egységes templomi ének-lésbe bevezetni. De a hajdúdorogi

tanítóképző megnyitása is sürget. Kétféleképpen — nyíregyházi és hajdúdorogi ritus szerint — nem lehet egy egyházmegyébe tartozó kántor-tanítói nemzedéket nevelni. Az egy-ség megvalósítása szempontjából tehát máris dönteni kell. A lelkészkedő papság számára könnyebb a helyzet, mivel ők — kevés kivétellel — re-citálva mondják a szöveget. Azon-ban a kántortanítókat — akik a. templomi éneklés vezetésére lesznek hivatva — nem tehetjük ki annak, hogy másként kelljen énekelniük az egyes egyházközségekben, mintahogy a képzőben tanulták. Ma ugyanis ez a helyzet.

Ezt a kálváriát — hiába vagyok fiatal — de öreg lélekkel járom. Tizenkét év leforgása alatt — öt egyházközségben működve — soha-sem tudtam úgy énekelni, ahogy a képzőben tanultam. Mindenhol és

2 GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE 1942. október 11.

mir.díg az egyházközség különleges dallamait kellett előbb megtanulnom s csak azután — de azt is úgy, hogy észre ne vegyék, az iskolásgyerme-keken keresztül — sikerült az ál-talam tanult dallamokat megtanítani. De mig ez sikerült, addig számtalan nehézségem volt. De nyugodt lélek-kel mondhatom, ahol csak működ-tem, ott mindenütt sikerült — évek multával — az általam tanult dal-lamokat a hívek teljes megelégedé-sére elsajátíttatni. Ám mennyire me-hettem volna, ha mindjárt az egyön-tetű éneklés által diktált énekeket kellett volna betanítanom s azt a

Kedves öcsém, írod, hogy nagyon el tudsz gyönyörködni a szent ké-pekben a képcsarnok-falon, meg a templom egyéb részeiben, de sok olyan dolgot is látsz rajtuk, amit nem tudsz megérteni. Mit jelent pl. Krisztus Urunk feje körül az a há-rom idegen betű s miért nem tesz-nek oda magyar betűket? Miért tart az egyik apostol kardot a kezében s miért tart a másik kulcsokat ? Mit keres a Szűzanya lábai alatt a hold sarlója, meg a kígyó és Sz. Miklós képén a város, a hajó, meg a pén-zes szekrény.

Hát bizony ez már magában sok arra, hogy egy levélben megvála-szoljam, hát még ha mind meg akar-nám magyarázni. Pedig- szeretném, mert másoknak is gondot okozott már ez. Nekem szerencsém volt, mert volt régen egy jó öreg papunk, az sokat beszélt ezekről s ha össze-szedni próbálom, még elég jó gar-mada kerül belőle.

Kezdjük talán az oltárképeteken, mely a teljes Szentháromságot ábrá-zolja.

Mindjárt fenn akadhatnánk azon, hogy lehet-e Istent ábrázolni, mikor ő csupa szellem, semmi sincs benne, ami test és anyag volna?

Hát ez valóban így igaz. De az is igaz, hogy minden őtőle, őbelőle van. Ha tehát azt kérdezzük, van-e Istenben valami, ami kézzel is meg-fogható, azt kell mondanunk, hogy nincsen, de mégis lett belőle. Mikor a világot semmiből teremtette, akkor az ő akarata, bölcsessége, jósága lett testté és anyaggá, külön valamivé, mint az örökkévaló lénye és valósága, mégis olyanná, ami sohase jött volna létre, ha meg nem elősi s létre nem hozza az isteni valóság.

Ennek az isteni valóságnak egyik eleme az ő mindenhatósága. Min-dent megtehet, amit jónak, célszerű-nek lát. Azt is megteheti Isten, hogy valami emberileg is érzékelhető alak-ban megjelenjék az embereknek s fogalmat nyújtson a maga lényéről. Ábrahámnak vándor képében, Jákob-nak és más prófétáknak ősz, öreg ember képében jelent meg az Atya-isten s így látta őt látomásaiban Sz. János evangélista is. Az öregség, tisztes ősz tej a megállapodott böl-cseség jele, s ebben az alakban a megállapodott, változhatatlan isteni bölcseséget akarta észrevétetni az emberekkel. Ezért jelent meg Isten öreg ember alakjában s ezért ábrá-zolják így a szentháromság képén. Lábai alatt a földgolyó látszik, mert

stílusos éneklési móddal tovább fej-lesztenem ?

Összegezve az elmondottakat: az egységesítésre nagy szükség van. Kell az egység : szöveget és dallamot illetőleg is. A szöveghez: jő könyvek, a dallamhoz pedig kották, hang-szerek, kórusok szükségesek. , Hog}' pedig az egység a gyakor-latban is mielőbb megvalósulhasson, ahhoz legalkalmasabb eszköz: a gyermek- és népi vegyes kórusok élet-rehozása, ahol az egyhangra való szép éneklést, szinte máról-holnapra meg lehet valósítani.

Kerek György.

„az ég az ő királyi széke s lábai zsámolya a föld," — uralkodik rajta, körülötte angyalok szolgálnak, hogy akaratát gyorsan teljesítsék s kezé-ben uralkodói jelvényt, kománypál-cát tart. „Isten az Úr, ki megjelent

nekünk. . ." Énekeljük s az Atya képén látszik, minden vonása elá-rulja, hogy ezt a legfőbb Urat ábrá-zolja. Jobbján a Fiú a megváltás jelvényével, a Kereszttel, fölöttük galamb képében a .Szentlélek lebeg, mert így jelentkezett Krisztus keresz-telése alkalmával a Jordánnál.

Az Atya feje körül háromszögletű dicsfény van, jelezve, hogy ő ma-gában egyesíti a háromszemélyiség tökéletességét. A Fiú öröktől fogva tőle született, mint isteni Gondolat, isteni Ige, a Szentlélek az ő és az Ige kölcsönös szeretetéből származik szintúgy öröktől fogva. Mindez kife-jezést nyer a Szentháromság képén.

Sokszor csak a háromszögű fényes-séget rajzolják s ennek közepén egy emberi szemet. Gyönyörű jelkép ez. A test hiánya jelenti, hogy Isten szellem, a szem jelenti, hogy mégis mindenhová ellát, mindent tud, még a legtitkosabb gondolatainkat és szán-dékainkat is.

De már végére is értem levelem-nek. Ha Isten éltet, majd a jövő héten írok a Megváltó képeiről is. Addig is a Szentháromság oltalmába ajánl (Mindnyájatokat szerető bátyád :

H. Tatár János ny. egyház fi.

Gejza uralkodásának első évében nagyjelentőségű esemény történt, amelyről ugyan a magyar hagyo-mány is tud, a kutatás mégsem tulajdonit neki elegendő fontosságot. A Névtelen azt irja, hogy 970 körül Magyarországra Bulár (Bolgári) föld-

jéről igen nemes urak telepedtek, akiket az izmaelitáknak nagy soka-sága követett. Az előkelő urak nevei közül Billának és testvérének Bocsu-nak, akik Étéitől származtak, a nevét is fenntartotta a hagyomány. Billa arab név, Bocsu vagy Bokon pedig a török „baksy" szóból ered, amely tudós férfiút, papot jelent. Ez az értesítés könnyen összefüggésbe hoz-ható egy rendkívül nevezetes és nagyhorderejű eseménnyel, amely 968-ban és 969-ben, tehát közvet-lenül Gejza fejedelem uralkodása előtt ment végbe.

A ntifónák i.

(Kristályorom tör íel az égnek

és rajta áll egy kristály-lélek

és ajkán írissen-csengve kél

átlátszó, új, nagy kristály-ének)

Öröm-virágok nyíljanak ma szerteszét

az Urnák,

lelkünk feszüljön égen őt dicsőítő azúrnak,

nevének hintsünk dalt, amit csak v idám

hajnal hinthet. . .

(Kristálycsucs szomszéd ormain ]

a milljók kara, arca kin ;

de zöldek erők és palástok

s remény-zölden íeieseng a rim)

Fehér imák szállnak miértünk, Urunk,

válts hát meg minket 1

II.

(A föld alatt sötétlő tárna,

véres, botló lelkek bus árnya

s a legmélyről felsir egy hang

utoljára, válaszra várva)

Fényt, fényt! Nagy-éjes itt az élet és

siralom az ország.

Ragyogtasd ránk már, ó Urunk, te fényes

Isten-orcád,

emelj, mert ránkszakadt az éj minden

göröngye, buja 1

(A tárna végén felragyog

egy cseppnyi fény majd mind

nagyobb,

és fény ruhában, égő arccal

dalolva jönnek angyalok)

Győzött a fény, feltámadt Krisztus,

zengjük: Alleluja 1

Cselényi István.

« fl. C. F I L J K R i l i K Á J f l „A harmincadik" Ideálisan tisz-

és szép magyar film, a kato-

likus életszemlélet mélységeivel.

„Babilon" Nemes szándékú és

elgondolást! film, de az erkölcstelen-

ség nyers, durva és merész ábrázo-

lása mellett világnézeti bizonytalan-

sággal is.

„Bécsi vér" Történelmi keretek-

be állított vígjáték, léha, de nem

bántó légkörrel.

— A nyírgeísei templom belsejét 5000 P költséggel tatarozzák és ki-festik. Az összeg nagyobb része a hívek áldozatkészségéből gyűlt össze.

TMMhohoU HUUáty. írja „Mi magyarok" c. könyvében

a magyarság megtéréséről:

Bulcsu egykori területén bukkan elő Koppány, Tar Szörénd fia, a somogysági vezér. A kabarok tör

szerint megint visszaesett a pogány-ságba. . ,

A Bizáncban megkeresztelkedett Gyulának kétségkívül országalapító szándékai voltak. A keletmagyaror-

zse egeszéhén a kalandokban' nSiff^szági törzsek szorosabb összefogása, vett részt. A kabar törzs hadnagyi családjai úgylátszik mindig közeli kapcsolatban álltak a fejedelmi házzal, legalább is erre vall Örs úr Kabar hadnagy neve, mert az „úr" jelszót az Árpád-korban csak a ki-rályi család tagjai használhatták... A kabarok élén a magukat Ed és Edpméntől származtató Abák állot-tak. . . úgylátszik, hogy az Abák törzse a fejedelem törzsével együtt szorosabb egységet alkotott. ..

A Gyulák legkésőbb a "X. század derekán behatoltak Erdélybe s ott hamarosan egészen külön hatalmi központot alakitottak ki. . . Való-színűnek tarthatjuk, hogy a Gyulák hatalma a X. század derekán, tehát Erdély hódoltatása idejében állott csúcspontján, valószínű, hogy ebben az időben a Szabolcs, Ond és Ma-ros-szög törzsei is az ő hatalmuk alá tartoztak.

A Gyula egészen más politikát csinált, mint a nyugati törzsek ka-landozó vezérei. 951 és 956 között ő is elmegy Bizáncba, ő is meg-látogatja Konstantinos császárt és ő is felveszi a keresztséget. Már a régi bizánci íróknak is az volt a véle-ménye, öszehasonlitva a Horka és a Gyula megkeresztelkedését, hogy a Gyula esetében komoly térítési kísér-lettel kell számolnunk. A Gyula — névszerint talán Zsombor, Tuhutum fia, vagy unokája — a keresztség-ben úgylátszik a Stephanos nevet kapta. Bizonyos, hogy megkeresztel-kedése komoly kísérlet volt, külön-ben nem vitte volna magával orszá-gába Hierotheos szerzetest, mint a „ furkia püspökét". A térítés sor-

sáról keveset tudunk. Leányai, Sa-rolt és Karold, úgy látszik megma-radtak a kereszténységben, fia azon-ban, az ifjabb Gyula, értesülésünk

Erdély elfoglalása, a kereszténység bevezetése — mindezek a tények arra vallanak, hogy Keletmagyaror-szágon a század közepetáján új ha-talmi alakzat bontakozik ki. A Gyu-la már leszámolt a nomád életfor-rnák pusztulásával, már észreveszi, hogy bz új nyugati területen csak keresztény módra lehet élni s ebben az irányban indítja el a fejlődést. Halála után a Gyula-birodalom meg-lazul : a század végén Délmagyaror-szágon egy új hatalmi alakulás bon-takozik ki. Ez Ajtonyé, a marosszö-gi vezéré. Ajtony is elmegy délre, hogy megkeresztelkedjék, de nem jut el Bizáncig. Ajtonyt mind külpo-litikája, mind családi és vaiiási kap-csolatai a bolgárokhoz kötik. Bolgár papok keresztelik meg Bodonyban s ő az, aki bolgár szerzeteseket tele-pít törzsének szállásbirtokai közé.

Midőn Taksony fia, Gejza 970. körül átvette a fejedelemséget, ak-kor Magyarországon négy, egymás-tól teljesen független hatalmi cso-portosulás állott fenn. Az első volt a fejedelemé, a második Tar Szö-réndé és Koppány fiáé, a harmadik az Erdélyi Gyuláé, a negyedik a Marosvári Ajtonyé.

(Érdekes, hogy a négy hatalmi csoport közül kettőnek a feje kétség-telenül görög szertartású volt: a Gyula és Ajtony, Koppány, való-színűleg görögszertartású volt, mi-ként épen Gejzának pedig felesége a görög szertartású Sarolt volt.)

Részben Sarolt hatásának, részben a magyarság nagy tömegeiben már tényleg előállott helyzetnek tudható be, hogy Gejza megkeresztelkedett... minden erejével'arra törekedett, hogy a pusztai világérzést népe lelkében a keresztény világszemlélettel és érték-rendszerrel cserélje fel.

L E V E L E K KÚ R AT OR Ö C S É M t i E Z

Sfeivényefi a szentfiépefíen

Szentháromság

1942. október 11. GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE 3

Láttam a Sátorit az égből leesni Az emberek sok felelősségtől fe-

lelőtlenül szeretnének szabadulni s minden rossz tettükért a kísértő sátánt okolják, Pedig de másként áll az igazság !

Isten, mikor a bűnbeesett emberi-ségnek először ígéri a Megváltót, azt jelenti ki róla, hogy eltiporja a kí-gyót s a benne rejtőző sátán fejét. Isten ígéretei nem üres szavak.

Mutatja ezt a Megváltó minden megnyilatkozása, melyben szembe kerül a sátánnal, a sátántól meg-szállott ördöngősökkel. Mindig diadal-maskodott felette s a megszállottakat megszabadította.

„És hozzá vivének . . . ördöngösö-ket . . . és meggyógyítá őket" — ol-vassuk mindjárt működésének kez-deténél, Szent Máté evangéliumában <4,24.).

Minden Jelket megragadó részlete-ket is közölnek az evangélisták.

Szent Márk leírja, hogy kedvenc városában Kafarnaumban a zsina-gógában találkozik egy ilyen lélek-kel. Az reá is mordul: „Mi közünk hozzád, názáreti Jézus! Elveszteni jöttél-e minket ? Tudom ki vagy, az Isten szentje.0 (1,24.) „Némulj meg s ne menj ki ez emberből!", paran-csol neki Jézus s az sok gyötrődés-sel és nagy' szózal kénytelen enge-delmeskedni neki.

Gerazénusok tartományában két ördöngöst szabadit meg s az ördö-göket sertésnyájba parancsolja, írja Szent Máté. (8, 28. skk.)

Úrszinváltozás után holdkóros sü-ket-némát gyógyít meg. (Mt; 17, 14. skk.)

Egyszer egy néma' vakot vittek hozzá, kiparancsolta belőle az ör-dögöt s az előbb még az ördöngös látott és hallott. Vádolták is a fari-zeusok, hogy Belzebubba! szövet kezik s annak segítségével parancsol az ördögnek. Kénytelen rámutatni körmönfont okoskodásuk tarthatat-lanságára. Ha a Krisztus az ördög-gel szövetkezik ördögűzésre, lázítást szit az ördög országa megrontására. Az ördög ennyire nem esztelen, hogy •ebben segítse !

Nem Belzebub segítségével s nem látszatra, hanem Isten küldetésében és isteni erejével diadalmaskodik a sátán fölött, amint Szent János írja I. levelében : „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög műveit le-rontsa." (3, 8.)

Ezt meg is tette Krisztus, amint önmaga kijelenti: „Láttam a sátánt, mint a villámot az égből leesni" (Lk. 10, 18.) s miként Szent Pál tanúsítja: „Kiragadott minket a sö-tétség hatalmából s áthelyezett sze-retett Fiának országába". (Kol. ], 13.)

Aki Krisztussal tart, vele együtt győzedelmeskedhetik a sátán felett. S ha fölibénk került valamikor a sátán, az azt jelenti, hogy mi már előbb elszakadtunk — a Krisztustól.

— Karászi György nyírkarászi tanítót a beregszászi egyházközség megválasztotta az újonnan szervezett II. sz. tanítói állásra. Egyébként az ő tiszte lesz a beszerzett harmónium kezelése. Ez az első harmónium a munkácsi egyházmegye templomai-ban.

•— Vórkonyi István mátészalkai h. k.-tanítót r. k. tanítóvá nevezte ki az e. m. főhatóság.

K U L T Ú R H Á Z A V A T Á S G Ö M Ö M B Ö L Y Ö N

. A Miskolcon megjelenő Magyar

Elet október 2-iki számából vesz-

szük át az alábbi tudósítást:

Megható bensőséges ünnepség szín-helye volt tegnap Görömböly köz-ség. Ekkor avatta fel az újonnan épült kultúrházat és levente otthont a gör. kat. egyházközség.

Ennek a középületnek a megépí-tése ugyan a politikai község feladata lett volna, már meg is volt rá a föld-mívelésügyi minisztertől kapott 4000 pengője, minthogy azonban ez az összeg korántsem fedezte volna az épitési költséget, a községnek pedig más fedezete pillanatnyilag nem volt, így ennek a régi óhajtott kultúr-épületnek a felépítése hosszú igéig késett volna. A görömbölyi gör. kat. egyház agilis és lelkes vezetője, Demkó Sándor esperes-plébános a községi képviselőtestület hozzájárulásával át-vállalta ezt a községi terhet, s hívei-nek lelkes áldozatkészségével az egy-ház saját telkén felépítette azt a díszes kultúrhelyet, amelynek avatási ünnepélyét tartották meg tegnap elő-kelő közönség jelenlétében.

Az ünnepség fényét emelte az, hogy jelen volt azon a hajdudorogi püspök személyes kiküldöttje, Papp György dr. székeskáptalani kanonok személyében. Jelen volt a vármegye alispánja, vitéz Mikuleczkjr Gyula dr., Nyilas Ferenc dr. országgyűlési kép-viselő, Koós Béla dr. járási főszolga-bíró, a honvéd kerület és a had-osztály katonai képviselői, Szita Gyula róm. kat. plébános és a községi elöl-járóság tagjai teljes számban.

Eiőször az épület egyházi meg-áldása volt, amelyet Schirilla Szolon kanonok, esperes végzett a kerület papságának díszes segédlete mellett. Az egyházi megáldást követte az avatási ünnepség, amelyet Demkó Sándor esperes -ünnepi megnyitója vezetett be, aki részletesen ismertette a kultúrépület keletkezésének tör-ténetét. Utána Nyilas Ferenc dr. or-szággyűlési képviselő szólalt fel s beszédében kiemelte azt a páratlanul lelkes munkát, amellyel ezt a díszes épületet Demkó Sándor a legnagyobb áldozatok után is tető alá hozta. Legyen ez a kultúrának szánt épület az istenfélelem és hazaszeretet erős vára, legyen kiinduló pontja minden haladásnak. Abban legyen nemes verseny itt. hogy ki tudja jobban imádni az Istent és ki tudja jobban szeretni a hazát, — mondotta beszé-dében Nyilas Ferenc dr.

Papp György dr. kanonok, püs-pöki kiküldött tartott ezután magas szárnyalású beszédet a keresztény nemzeti kultúra hivatásáról, feladatai-ról és áldásos voltáról. Ragyogó szónoki előadásban ismertette a mai keresztény embernek a hivatását, s nagyhatású beszédével szinte magá-val ragadta hallgatóságát.

Kiss József, községi főjegyző, mint a községi testnevelési bizottság el-nöke rövid beszéd kíséretében vette gondozásba a levente otthont, majd levente szavalatok és levente dísz-menet zárta be a bensőséges szép ünnepséget.

REFLEXIÓK ( P A P 1 Í É M J L K f c K I C n F A K ^ B I i A T A )

írta: Tartalíy Ilona MÁSODIK KÖZLEMÉNY

Repülőgép zúgott valahol, a mo-dern világ roppant darazsa. A nap — nagy piros lámpás — ott csüg-gött lefelé menőben az ég peremén s már a hold is megmutatkozott sá-padtan és félénken, kis fellegek fá-tyolával körülvéve.

A zarándok-ház kertjének útjain imbolygó, magányos asszonyok . . . Amott egy gyermek-karcsú teremtés a padon ül, két kezébe temeti arcát, mert szárnyaló lelkét figyeli: vájjon mit, mennyit visz majd el innen ön-magában a bőséges ajándékból, amit Krisztus ad a Főpásztor szavainak foglalatában ? Nemcsak ő : mind er-re gondolnak. Egyik az alkonyodó élet útravalóját ?árja be szivébe, a másik teleitta egész valóját lélekerő-sítő szent gondolatokkal, hogy az élet derekán új erőt merítsen a to-vábbi küzdelmekre. És megint má-sok, kiknek arcán fény és árnyék ölelgeti egymást, ezek arra gondol-nak ; Ó, hogyan neveljük kicsinyein-ket, hogy az Úr; a Leghatalmasabb is örömét lelje bennük !

És mind együttérzőn arra gondol-nak még: hogyan lehetne ezután mindig a legtisztább tisztasággal telt az életük, olyan, hogy a környeze-tükre is rásugározhatnák annak ra-gyogását . . ,

Igen, a gondolatok mély tavában úszik a huszonöt asszony. Ölelgetik a gyöngyöző gondolat-vizet. Huszon-öt asszony: huszonöt lélek. Mind

más formájú, más korú, más lelki-alkatú. De egyben mind megegyez-nek : mind a hit, a jóság s a tiszta-ság halacskái után kutatnak a gon-dolatok gyöngyöző vizében. Minél többet fogni ezekből a halakból s a kiapadhatatlan lélek forrásaiba plán-tálni őket.

Ezeknek birtokában mind készek a szenvedésre, a bűnhődésre, az ön-megtagadásra . . .

Mind harcolni akarnak sajátmaguk-kal lelkük üdvösségéért...

Mind készek harcolni a világgal hitük igazságáért...

Es mind áldozatot szeretnének hozni másokért, az önzetlenség je-gyében.

És győzedelmeskedni akarnak a kí-sértések fenevadjain . . .

Az ember-szeretet tehér útja ra-gyog, mint ha drágakővel volna kirakva. A Főpásztor megmutatta a feléje vezető ösvényt, csak lépjünk rá és haladjunk rajta aszonyi alá-zattal, . . és megharcoljuk a har-cunk.

*

Asszony-szemek merengenek a csillagok felé. Az este tiszta és átlát-szó, mint, az ártatlanság. . .

Az asszony-szemek a csillagokban is megoldást keresnek most. Lelkük .ügye" vajúdik, hiszen a Főpásztor elhintette a magot s az kihajtja finom rügyecskéit, nő, terebélyesedik

kápráztató gyorsasággal, mint hinduk csodafája.

A hallgatásban és az elmélyedés-ben csak a léleknek van hangja. És a lélek ugy érzi, üzennek a csilla-gok is neki, hogy megértse az Örök Titok szépségeit. . . és üzen a vég-telenség is: a Mindenható Isten örökökkévaló hatalmát üzeni s üzeni, hogy csak porszem vagyunk ebben

a mindenségben. . . *

Csak porszem. . . és hulljon ki szivünkbül a hidegség, a gőg, a dac... mert emberi voltunkban egyformák vagyunk Isten előtt. Nincs szegény és nincs gazdag, nincs szép és rút, nincs okos és ostoba. . . csak jó és rossz van és igaz voltunk abban mutatkozik meg, hogyan szeretjük őt, hogyan fejezzük ki imádatunkat.

A lélek legillatosabb virágai: az irgalmasság és nagylelkűség. A cse-lekedetek, melyekben érezzük, hogy Isten Keze fogja kezünket. . .

Jót tenni, asszonynak, mindenütt, mindenkor, mindenképen, ha alkalom van rá! Ezt akarja Isten, ezért rej-tette el keblünkben a szivet, a do-bogó kis piros húsdarabot, melyben az élet dus nedűje lüktet: a vér.

Asszonyok, fogadjátok testvéretek-nek a szenvedőket és nyújtsatok vigaszt és simitsátok el a verejté-kező homlokok redőit, ha alkalom van rá. . . .

*

Egyszer mindennel elszámolunk...

Az élet nem játék és nem hiába-

valóság. Nagy célja: az öröklét!

Ezt nem lehet pillanatra sem elfe-

lejteni. Nem is szabad. A természet

nagy műhelyében Isten alkotásai

mind ezt a nagy célt hirdetik és

szolgálják. . .

Csak az ember. . . az örök lázadó

merészkedik elbizakodni raffinált al-

kotásaival igyekszik meggyőzni ön-

magát, hogy ez az élet a minden...

Igyekszik gyönyöröket habzsolni,

siet minden kínálkozó alkalmat ki-

használni, aranyakat harácsolni még

bűn árán is és átgázolni a gyön-

gébbeken, akik útjába kerülnek.

Pedig. . . egyszer ez mind sem-

mivé válik, hiábavaló lesz, mert

csak egy pillanat.. . és ott áll a lé-

lek mezítelenül az Úr előtt. . . A gyönyörök elmúlnak, az aranyak

elgurulnak, a gőg és dölyfösség le-

szárad a haldoklók ajkáról.

Igen, ott áll a mezítelen lélek az

Úr fényes orcája előtt és lélek-kezé-

ben van mindene : erényei és bűnei,

hogy alázattal leteregesse az Úr zsá-

molya elé. . .

Főpásztorunk szavainak ragyogó

kulcsával megnyitotta az ajtót, me-

lyen át bepillanthattunk az öröklét

fényességébe . . . és fellebbentette a

bűnök fekete kárpitját, hogy lássuk

a kárhozat mélységeit...

Választhatunk. .

És huszonöt dobogó asszonyszívet

egyszerre markolt meg a félelem:

— Adj Uram erőt, hogy mindig

csak a fényességes égi út leié ha-

ladjak földi vándorlásomban . . .

— Á MAGOSz csekkszáma:

44.980: ide küldendők a tagsági

díjak, és a naptárak ára.

4 GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE 1942. október 11.

B T Ü R O T A

Notter Antal emlékkönyv Dr. Notter Antal 70 éves születés-

napja alkalmából a nagy tudós ba-rátai, tisztelői és tanitványai egy monumentális mű keretében állítottak olyan emléket a nyugalomba vonuló professzor számára, mely méltó az ő tevékeny életéhez, de egyben a magyar szellem és irodalom értékei-nek gazdagodását is jelenti. 45 dol-gozatot tartalmaz ez a több mint ezer oldalas kötet, köztük a magyar és a külföldi tudományos élet nem egy büszkeségének értekezését.

A mi szempontunkból különösebb érdeklődésre tarthat számot Prodán János „Az államfő legfelsőbb fel-ügyeleti joga a magyarországi auto-kefális görögkeleti egyházban* c. értekezése. (943—957.1.) Rámutat ebben a cikkben a tudós szerző a görögkeleti egyház irányában az ál-lamfőt megillető jogosítványok ere-detére, majd felvázolja e jogintéz-ménynek magyarországi fejlődését s kifejti a hazai görögkeleti egyház „magna charta "-jának, a Mária Terézia által 1779. júl. 16 án kiadott „Declara-torium"-nak s a hozzá mellékelt „Sys-tema consistoriale"-nak idevonatkozó rendelkezéseit, majd pedig az 1868-69. és 1911—12. évi kir. rendeletek ál-tal teremtett helyzetet ismerteti s kimondja " végső következtetését: Semmi akadálya nincsen annak, hogy a törvényhozás a változott viszonyok-nak megfelelően hatályon kívül he-lyezze az 1868. évi IX. t.-c.-t és törvénybeiktassa a „ magyarországi görögkeleti egyház" autokefalitását,

Kérészy Zoltán »Újabb egyház-rendezési feladatok Magyarországon" cimmel az Erdély visszacsatolása következtében előállott problémákkal foglalkozik., A hajdúdorogi egyház-megye restaurációját nem érinti a tudós szerző, a szamosújvári püs-pökséget tévesen tartja örmény szer-tartásúnak s tévesen állítja azt, hogy a kolozsvári püspökséget a román uralom alatt állították fel. Szamos-újvárott 1853-ban állíttatott fel egy gör. kat. püspökség, melynek szék-

helye a román impérium alatt Ko-lozsvárra helyeztetett át. Szamos újvárott jelenleg az örményeknek van ap. adminisztratúrájuk. A következők-ben igen értékes irányelveket ad a hazai gör. kat. egyház, új alkotmá-nyának kidolgozására.

Scheffler János „A katolikus egy-

ház jogi helyzete Romániában" c. tanulmánya szemléltető képét adja a romániai Staatskirchenrechtnek. Meg-tudjuk ebből a tanulmányból, hogy Romániában az orthodox egyház: uralkodó egyház; a román görög-katolikus egyház a többi egyházak között elsőbbséget élvező egyház ; a történelmi egyházak között foglal he-lyet a katolikus egyház (három rítu-sával : a latin, a görög-ruthén és az örmény szertartással), a kálvinista, luteránus, unitárius, örmény-grego-rián, zsidó és mohamedán vallás. Vagyis a román görögkatolikus egy-házat a kultusztörvények kivették a katolikus egyház kategóriájából (a görög szertartásúak közül csupán a görög-ruthéneket sorolták ide), a magyar görögkatolikusokról pedig említést sem tettek.

Illés József „A nova donatio jogi természeté"-ről értekezik. A vaskos kötet, mely Glattfelder Gyula kalo-csai érsek előszava mellett Angyal P., Baranyay J., Bánk J., Beresztóczy M., Boér M., Bruckner Gy., Degré A., Eckhart F., Gajzágó L., Galla F., Hegedűs J., Huszár E., Kolos-váry B., Kumorovitz B., Szentpéteri Kun B., Kuncz Ö., Lutter J., Mada-rász I.; Melichár K., Móra M., Pélro-vay Z., Sárffy A., Schermann E., Sípos I., Stolpa I , Szladits K., Tóth Gy., Trikál J., Váli F., Visky K., Zalán K. és Földy M. tanulmányait, a külföldiek közül pedig P. Ciprotti, E. Eichmann, Ph. Hofmeister, A. C. Jémolo, P. S. Leicht, K. Mörsdorf és

G. Oesterle értekezéseit tartalmazza, a jogtudományok minden igaz barát-jának asztalára kívánkozik.

Papp György.

K Á L Ó T Legutóbbi közlésünk óta á hajdu-

dorogi Népfőiskola javára a követ-

kező adományok érkeztek:

Görögkatolikus Egyázközség, Buj 200, Görögkatolikus Egyházközség, Pocsaj 130, Gör. kat. Egyházköz-ség és KALOT, Rozsáj 6822, KALOT, Biri 40, Gör. kat. Egyház-község Szerencs II. sz. gyűjtőív 35, Szuchy Elek püspöki tan. Szerencs I. sz. gyűjtőív 30, Bököny nagy-község 20, Bökönyi Hitelszövet-kezet 20, Békés Testvérek Encsencs 20, vitéz Csorba Ferenc főjegyző Bököny 15, Orosi KALOT 15, Zempléni KALOT 10, Kiss Andor gör. kat. esperes Tolcsva 10, Ipolyi Mihály gör. kat. tanító Borsi 10 P.

Az adományokat hálás köszö-nettel nyugtázzuk. Az adakozók neveit keretbe foglalva Népfőis-kolánk falán fogjuk elhelyezni. Tesszük ezt a nemesszívü ada-kozók iránti hálából és tesszük azért, hogy lássa egyházmegyénk görögkatolikus agrárifjusága és a jövő új Magyarország, hogy kik azok, akik a falu és népe felemel-

kedését, a göröggatolikusság feifelé-ívelését nemcsak szóval, hanem anyagi erejükhöz mérten tettel is támogatták.

Ahhoz, hogy Népfőiskolánkai el-indíthassuk. még 18.000 P.-re van szükségünk. Hisszük, hogy ez az összeg rövid időn belül összegyűl. Az aratási munkák befejeződtek, az őszi terménybetakaritási mun-kálatok is befejezéshez közeled-nek. Bízzunk abban, hogy min-denki megteszi kötelességét, azok is, akik eddig még semmit sem adtak, azok is, akik eddig anyagiak kiján keveset adhattak. A csík-somlyói székely népfőiskola épít-kezésének befejezésére termény-betakarítás után a székelység 74.000 pengőt adományozott.

Testvér kérdezlek!

Küldtél-e már pénzbnli támoga-tást a hajdudorogi Népfőiskolának ? Adj kölcsön mielőbb a görögkato-likus magyar jövendőnek. Min-denkihez szólunk, senkinek sem

szabad elmaradnia. Mindnyájunk összefogására van szükség, hogy a Népfőiskola létesítésével vállalt kötelezettségeinknek minden irány-ban és mindenkivel szemben ha-gyományos grékus becsülettel ma-radéktalanul eleget tehessünk.

A csekkszámla száma és címe:

174. Hajdudorogi Görögkatolikus Népfőiskola, Hajdudorog.

Az egyházmegyei Kalot Titkár-ság értesíti a Kalot egyesületeket, hogy vadgesztenyét, szalmát, fűz-favesszőt, gyékényt bármilyen mennyiségben megvásárol.

IRBMB IB3NB

JÜHBDI

KBBataSStg tSBJSBUl'ttaS K R O N \ R A KRSSH BBBBBBBB

U!

— A Szetnisi (Szent Miklós Ma-gyarországi Uniós Szövetség) f. hó 6-án, kedden tartotta diszgyűlését Budapesten, a Szent István Társulat dísztermében dr. Dudás Miklós hajdú-dorogi püspök elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az ebben a tárgyban megindult békés munkát szinte megelőzte a kint küzdő honvédhadsereg, mely a keresztet magasra emelve vitte mesz-sze keletre, hogy hitet és Krisztust vigyen az elnyomott százmillióknak. A honvédségnek ez a tette, amely a magyarság gondolatvilágával egye-nes vonalban áll, rámutat arra, hogy a mi honvédségünk nem imperialista hóditás céljából ment keletre, hanem a hitet és az Istent vitte az isten-teleneknek. — Dr. Mihalovich Sán-dor kanonok, főesperes, nyíregyházi lelkész tartott ezután előadást az unió történelmi fontosságáről, majd Kőnig Kelemen ferencrendi atya szó-lalt fél, aki a hivek kötelességére mutatott rá az unió érdekében. — Szántay—Szémán István prelátus, archipresbiter, társelnök zárószavai-ban a legutóbb szenttéavatott uniós vértanú, Szent Jozafát püspök életét és munkásságát ismertette. — Az uniós diszgyűlésről legközelebb rész-letesebb beszámolót hozunk.

— A MAGOSz október hó 2-án tartott közgyűlésén dr. Dudás Mik-lós megyéspüspök és Ilniczky Sán-dor munkácsi e. m. nagyprépost, Kárpátalja kormányzói biztosának főtanácsadója tartottak előadást. Részletes beszámolót a díszgyűlésről még nem kaptunk.'

Váraljai Kálmán hittestvérünk a harctérről küldte üdvözletét a Gör. kat. Szemle szerkesztőségének. A jóleső megemlékezésért ezúton mon-dunk köszönetet.

A Katolikus Hölgyek Országos Sajtoegyesiiletének felhívása A fronton harcoló és kórházak-

ban fekvő katonáink még mindig

nincsenek ellátva kellő számban

katolikus szellemű és tiszta erköl-

csű, de egyben hazafias, szóra-

koztató olvasmányokkal.

Az Actio Catholica Sajtószak-

osztálya a Katolikus Hölgyek Or-

szágos Sajtóegyesületét kérte fel

a mozgalom megszervezésére és

lebonyolítására. Az Egyesület te-

hát most azzal a sürgős kérelem-

mel fordul a keresztény társada-

lomhoz, hogy szíveskedjék jó és

erkölcsös könyveket, olvasmányo-

kat, folyóiratokat, lapokat — (akár

régebbi évfolyamokat is) —, de

szentképeket, olvasóat, érmeket,

imakönyveket, esetleg pénzado-

mányokat is, — az egyesülethez

(Budapest, VIIL. Horánszky-u. 20.)

mielőbb eljuttatni.

A beküldött anyagnak a harc-

térre és a kórházakba való eljutta-

tásáról az egyesület gondoskodik.

— Templomszente lé s Tisza-ujhelyen. Lélekemelő ünnepély szín-helye volt az Ugocsa-megyei Tisza-ujhely görög kat. temploma. A Julián naptár szerinti Kisboldogasszony nap-ján, szept. 21.-ikén szentelte még Tiszaujhely görögkat. templomát Ortutay Jenő ungvár-ceholnyai fő-esperes lelkész, országgyűlési kép-viselő Sztojka Sándor megyéspüspök megbízásából. A Csizmár István hely-beli lelkész buzgólkodása folytán újonnan felékesített, kifestett templom ékesen várta az ünnepélyre érkező-ket. Az ünnepélyes szentmisét a fő-esperes, Ortutay Jenő mondotta. A fölszentelés után beszédében vázolta a templom nagy jelentőségét és ki-emelte, hogy habár a tiszaujhelyi hívek szegények, de a lelkük gaz-dag, mert míg maguk szegényes-házakban laknak, az Isten házát igen szépen feldíszítik. Megnyugtatta a híveket, az anyákat, hogy ne ag-gódjanak harctéren küzdő fiaikért,, mert velük az Isten. Megáldja azo-kat, akik habár többezer kilométerre is küzdenek az édes magyar hazá-tól, de mégis a magyar hazáért, az otthonért, s templomaink épségéért küzdenek. Örvendetes tényként sző-, gezte le a főesperes, hogy mig másutt lerombolják a templomot az isten-telenek, addig nálunk épülnek a templomok és a hívek kegyelettel díszítik azt fel. Meg is áldja az Isten az ilyen népet és hazavezérli hős honvédeinket diadalmas harcok után és örvendezni fog a magyar haza minden népe és hálát zeng majd szép templomainkban a szebb jövőért, a nagyobb Magyarországért. Utána Knauer Sándor pápai kamarás, tisza-ujlaki róm. kat. plébános beszélt a női nem hivatásáról. Kiemelte, hogy ha a nők vallásosak, erkölcsösek lesznek, ilyenek lesznek férjeik is és ilyen lesz az egész család és édes hazánk, Európára jobb napok követ-keznek, mert csak az igazi keresz-ténység hozhat szebb jövőt.

— A nyíregyházi-királyteleki ú j gör. kat. iskola I. és II. számú taní-tói állása számára a Vkm. fizetés-kiegészítő államsegélyt engedélyezett:

— Barota Mihályt a nyírderzsf iskolához h. k.-tanítóvá nevezte kí az e. m. főhatóság.

— Bihar vármegye alispánjának kérelmére az iskoláktól messze lakó tanulók ebédelésének biztosítása vé-gett a hajdúdorogi püspök úr a ba-gaméri és hosszúpályi gör. kat. isko-lákban a félnapos tanítást engedélyezte.

— Dr. Fodor Antalné Rektor Ka-talin a nyírcsaholyi iskola II. sz, állására h. tanítónővé neveztetett ki.

Szerkesztői üzenet. Nagy Béla, Nyírlugos. A címeket és szalagokat köszönjük. Az előfizetéseket az ok-tóberi népies számtól számítjuk.

A kiadásért felelős: D r . G r ó h I s t v é » .

Nyomatott: Venkovits K. Lajos könyvnyomdájában, Nyiregyhá«,, Zrínyi Ilona-u. 9. Telefon: 28-13,