Budapest, 2012. február 16.

Az elektronikus számlázásElmélet, gyakorlat, változások

Tematika

1.Gyakorlati tapasztalatok és megfontolások

2.Elektronikus számlázás, elektronikus számla

3.Technikai háttér

4.Elektronikus számlák kontírozása és tárolása

5.2012-es valamint a várható EU-s ogszabályi változások, újdonságok

Gyakorlati tapasztalatok és megfontolások

1. Gyakorlati tapasztaltok és megfontolások

Gyakorlati tapasztalatok

[EXPP]

• Egy vállalkozás az árbevételének 1-2%-át takaríthatja meg azzal, hogy papír alapú számlázásról áttér elektronikus számlázásra, illetve a kapcsolódó folyamatok optimalizálásával. Az elektronikus és automatizált számlázási folyamat 60-80%-kal kerül kevesebbe, mint a hagyományos papír alapú számlázási folyamatok. Ebből következően az elektronikus számlázás kialakítására irányuló projektek akár 6 hónap alatt is megtérülhetnek.

• Európában 2008-ban kb. 1 millió vállalkozás és 23 millió fogyasztó 1 milliárd elektronikus számlát bocsátott ki. A várakozások szerint 2009-ben naponta 1200 vállalkozás és 11000 fogyasztó választja újonnan az elektronikus számlákat a papír alapú számlák helyett.

• A feltörekvőben lévő piacon 350 szolgáltató és 150 egyéb alkalmazásokat nyújtó szolgáltató áll a vállalkozások rendelkezésére.

[EU Expert Group on e-Invoicing]

• Egy számlára jutó CO2 kibocsátás 100g, ami 2,8 milliárd tonna európai

szinten. Az elektronikus számlázással elérhető megtakarítás Európai szinten

238 Mrd EUR.

[EU Bizottság]

• Az Áfa irányelv módosítása ugyanúgy kezeli az elektronikus és a papír alapú

számlákat és ez megadja a lehetőséget az üzleti szektornak, hogy 100%-os e-

számlázásra térjenek át.

• Az irányelv-módosítás az egyik kulcsdokumentuma annak a bizottsági

programnak, amely 2012-re 25%-kal csökkenti az adminisztrációs terheket.

Elektronikus számlázás, elektronikus számla

2. Elektronikus számlázás, elektronikus számla

Elektronikus számlázásElektronikus számlázással kapcsolatban irányadó jogszabályok

Érintett terület Számla E-aláírásElektronikus archiválás

KontírozásBevezetés jogi

oldala

Vonatkozó jogszabályok

2007. évi CXXVII.

törvény (Áfa tv..)

24/ 1995. (XI. 22.)

PM rendelet

46/2007 (XII.29.)

PM rendelet (EDI)

[20/2004. (IV.21.)

PM rendelet] 3

APEH közlemény

az elektronikus

számlázásról1

2001. évi XXXV.

törvény ( Eat.)

APEH közlemény

az elektronikus

számlázásról1

114/ 2007. (XII. 29.)

GKM rendelet

APEH közlemény

az elektronikus

számlázásról1

2000. évi C.

törvény (Szt.)

Elektronikus

számla és az

ahhoz

kapcsolódó

dokumentumok2

APEH

közlemény az

elektronikus

számlázásról1

1960. évi 11.

törvény erejű

rendelet (Ptké.)

1997. évi CLV.

törvény (Fgy.

tv.)

APEH

közlemény az

elektronikus

számlázásról1

Számlakibocsátás folyamata

9

Számlakibocsátás JóváhagyásBemutatás

Számla befogadása

Tárolás

Könyvelés

Számla elutasítás

Reklamáció jóváhagyása

Számla helyesbítése

Tárolás

Reklamáció

Könyvelés

Számlakibocsátó Számlabefogadó

Elektronikus úton kibocsátott számla

Elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok

Elektronikus úton kibocsátott számlával kapcsolatos áfa-alapelvek

•Számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége:

számla megegyezik az eredetileg kibocsátottal, utólag változtatás

kizárva

• Eredetiség hitelessége:

egyértelműen azonosítható a számlát kibocsátó megállapítható, hogy a

számlát az az adóalany bocsátotta ki, aki/amely számlakibocsátásra

kötelezett

Elektronikus úton kibocsátott számla adattartalma

• Megegyezik a papír alapú számlákkal szemben támasztott

követelményekkel (Áfa törvény 169. §)

Elektronikus úton kibocsátott számla

Elektronikus úton kibocsátott számla fajtái

• Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által

kibocsátott időbélyegzővel ellátott, elektronikus úton kibocsátott számla (PKI) – Eat.

törvény.

• Elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) létrehozott és továbbított elektronikus

adat.

Elektronikus számlázás – Nyilvános kulcsú kódolás (PKI)

Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás és minősített

szolgáltató által kibocsátott időbélyegző használatával kibocsátott

elektronikus számla

• Fokozott biztonságú elektronikus aláírás

‒ alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan az aláíróhoz köthető,

‒ kizárólag az aláíró befolyása alatt áll

‒ adott dokumentum tartalmának minden módosítását érzékeli.

• Időbélyegző

‒ elektronikus dokumentumhoz végérvényesen rendelt adat

‒ igazolja, hogy a dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett.

• Előzetes írásbeli megállapodás a számla kibocsátója és befogadója között nem szükséges.

Elektronikus úton kibocsátott számla – Elektronikus adatcsere rendszer (EDI)

Elektronikus adatcsere rendszer (EDI) használatával kiállított számla

• Zárt rendszer a felek között, alapja szerkesztett és kódolt üzenetek

• Kiegészítő összesítő jelentés:

‒ havi rendszerességgel

‒ számlakibocsátó adminisztratív kötelezettsége

‒ papír alapon!

‒ kötelező adattartalom

‒ a tárgyhónapban kibocsátott számlák sorszámának felsorolása;

‒ a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma (fordított adózásnál)

‒ a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

‒ a tárgyhónapban kibocsátott számlákban szereplő ügyletek adóalapjai;

‒ a tárgyhónapban kibocsátott számlákban szereplő ügyletek áthárított adója összesen.

• Előzetes írásbeli megállapodás a számla befogadóval szükséges (Európai Modell EDI Egyezmény)

Technikai háttér3. Technikai háttér

Technikai háttér – Nyilvános kulcsú kódolás

Nyilvános kulcsú kódolás – titkosítás és elektronikus aláírás

• Kódolás megvalósításához szükséges

‒ Kulcspár (nyilvános kulcs & magánkulcs)

‒ Tanúsítvány

• Titkosítás – feladó elkészíti a dokumentumot és a címzett nyilvános kulcsával

kódolja

• Elektronikus aláírás – a feladó lenyomatot készít saját dokumentumáról

• Tanúsítvány

‒ Megbízható harmadik fél által vállalt garancia arra, hogy az adott kulcspár adott aláíróhoz tartozik

• Az elektronikus aláírással kapcsolatban szolgáltatást nyújtók névsorát a

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján lehet megtekinteni (

http://www.nmhh.hu)

Fokozott biztonságú elektronikus aláírás

• Alkalmas az aláíró azonosítására

• Egyedülállóan az aláíróhoz köthető

• Olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak

• Dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető

• Elektronikus aláírás létrehozásához kizárólag olyan aláíró eszköz és egyéb elektronikus aláírási termék használható, amely rendelkezik nyilvántartásba vett, tanúsításra jogosult szervezetek által erre a célra kiadott igazolással

Technikai háttér – Nyilvános kulcsú kódolás

Időbélyegzés

• Bizonyítja, hogy az adott dokumentum (elektronikus adathalmaz) egy

meghatározott időpillanatban már létezett

• Időbélyegzési tranzakció üzenetcseréből áll

‒ Kérelmező – Időbélyegzési kérelem azt végző szolgáltatónak

‒ Szolgáltató válasza – időbélyeg

Minősített szolgáltatók forrás: NMHH

(http://webpub-ext.nhh.hu/esign/szolgParams/main.do )

• IHM Biztonsági Hitelesítés Szolgáltató

• MÁV Informatika Kft.,

• Magyar Telekom Nyrt.,

• Microsec Kft.,

• NetLock Kft.

• Siemens Zrt.

… Külföldi is lehet!

A nyújtott szolgáltatások (tanúsítvány, időbélyegzési szolgáltatás) általában külön díjtétellel

kerülnek meghatározásra. Fokozott biztonságú tanúsítványok éves díja (a technikától és a

tanúsítvány típusától függően) általában 15.000 forint – 150.000 forint. Időbélyegzés díját a

szolgáltatók általában havi bontásban darabszámra ajánlják meg, ez általában havi 15.000

forint – 100.000 forint.

EDI üzenet

• Számítógéppel feldolgozható, automatikusan és egyértelműen továbbítható

• UN/Edifact szabványok, ISO 9735/CEN 29735 – ISO 7372

• EDI üzenetek feldolgozása (feldolgozás, visszaigazolás, átvétel, időkeret)

• EDI üzenetek biztonsága

• EDI üzenetek iktatása és tárolása

• Üzemi követelmények és műszaki specifikációk (berendezés, programok,

szolgáltatások, kommunikációs szolgáltatások, kommunikációs protokollok,

üzenet szabványok, könyvtárak, változatok, szintaxis, üzenettípusok,

szegmensek, adatelemek, kódok, tesztek és vizsgálati eljárások,

elérhetőség)

Elektronikus számlák kontírozása és tárolása

4. Elektronikus számlák kontírozása és tárolása

Számviteli bizonylatok

• Számviteli bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékei (Szt. 167. § (1))

• Számla kiállítójának és befogadójának is lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt "mellékleten", elektronikus formában szerepeltetni

• Feltételek

‒ Csatolás egyértelmű hozzárendeléssel,

‒ Utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik

‒ Fizikai vagy logikai (elektronikus nyilvántartással). (2012-től változott)

• Technikai kérdéseket belső működési rend szabályozza

• Könyvelés megvalósítása

• elektronikus könyvelési rendszerrel,

• iktatóprogrammal,

• más módszerrel, amennyiben biztosított az egyértelmű hozzárendelés és az utólagos módosítás lehetősége.

Okiratok megőrzése (Áfa tv. 179. § (1), Szt. 169. § (2))

A megőrzés egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell

• az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét,

• eredetiségének hitelességét,

• olvashatóságát.

• A jelenleg hatályos szabályok szerint az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában kell megőrizni. Az elektronikus úton kibocsátott számlákat nem lehet más formátumban (pl. kinyomtatva) megőrizni.

• Elvileg lehetőség van papír alapú számlák elektronikus megőrzésére – a gyakorlati megvalósítás egyenlőre kérdéses. DE:2012-től Szt. módosul:

• Megőrzésre megbízás adható.

Elektronikus számlák tárolása

2012-től hatályos Szt. 169. § (5) és (6)

Elektronikus bizonylat megőrzése csak elektronikus úton, a választott

módszernek biztosítania kell:

• A bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását

• Folyamatos leolvashatóságát,

• Kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Papír alapú dokumentumok elektronikus másolatként lehetséges őrizni (digitális archiválás szabályai szerint), ha a másolatkészítés módszere biztosítja:

• A bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását

• Folyamatos leolvashatóságát,

• Kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Elektronikus számlák tárolása

PKI alkalmazásával előállított elektronikus számla

Megőrzés történhet

• Eat. szerinti archiválási szolgáltató megbízása

• Kibocsátó és befogadó maga őrzi a számlákat

• Nem az Eat. szerinti archiválási szolgáltató megbízása – a megőrzésre kötelezett és a szolgáltató szerződésben rendezik nyújtandó szolgáltatásokról és a felelősségről

EDI rendszerrel kibocsátott elektronikus számla

Megőrzés történhet

• Általános megőrzési követelményeknek megfelelő EDI rendszer igénybevételével (mind a kibocsátó, mind a befogadó oldalán)

• Minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezése (ha több, EDI rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus úton kibocsátott számlán helyeznek el egyetlen, időbélyegzőt, a számlákat a továbbiakban együtt kell kezelni)

Elektronikus számlák kontírozása és tárolása

Általános technikai előírások

2. § (1) A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen.

(2) A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége (olvashatósága) - a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával - a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon.

3. § A megőrzés az alábbi módokon végezhető, amennyiben ennek során teljesítik a 2. §-ban foglalt követelményeket:

a) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben (a továbbiakban: Eat.) meghatározott legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum 4. § szerinti megőrzésével,

b) az 5. §-ban meghatározott zárt rendszer alkalmazásával,c) a 6. §-ban meghatározott esetben elektronikus adatcsere rendszer igénybevételével.

4. § (1) Ha a megőrzésre szánt elektronikus dokumentumot az Eat. szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el, a megőrzésre kötelezett a megőrzéssel az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltatót is megbízhat. Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megőrzéséről a megőrzésre kötelezett nem az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltató útján gondoskodik, akkor az e §-ban foglaltak szerint kell eljárnia a 2. § (1) bekezdés szerinti utólagos módosítás lehetőségének kizárása érdekében.

(2) Ha több elektronikus dokumentumon helyeztek el egyetlen, az Eat. szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást, akkor ezeket a dokumentumokat a megőrzés során együtt kell kezelni.

(3) A megőrzésre kötelezett köteles az elektronikus aláírás érvényességét ellenőrizni, majd - ha az elektronikus aláíráson még nincs elhelyezve - az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt elhelyeztetni az elektronikus dokumentum aláírásán.

(4) Ha a megőrzési kötelezettség időtartama hosszabb, mint az elektronikus aláírás elhelyezésétől számított 11 év, a megőrzésre kötelezett

a) gondoskodik az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információk (az érvényességi lánc) beszerzéséről és megőrzéséről;

b) az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt helyeztet el az érvényességi láncon;

c) a b) pontban meghatározott időbélyegzést megismétli akkor, ha a b) pont szerint korábban elhelyezett időbélyegző kriptográfiai algoritmusa az Eat. szabályai szerint már nem biztonságos.

5. § (1) Amennyiben az elektronikus dokumentumot nem látták el legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy az elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum megőrzése nem a 6. § szerint történik, akkor az elektronikus dokumentum megőrzésére olyan rendszer használható, amelyről akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek (megőrzés zárt rendszer alkalmazásával).

(2) Az akkreditált tanúsító szervezet az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt külső, független vizsgáló laboratórium által kiadott értékelési jelentés alapul vételével, valamely - informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki.

6. § (1) A külön jogszabály szerinti ajánlott tartalommal, előzetesen, írásban kötött szerződés alapján elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum esetében - amennyiben nem a 4. vagy 5. § alapján történik a megőrzés - a kötelezett a megőrzési kötelezettségnek olyan elektronikus adatcsere rendszer igénybevételével is eleget tehet, amely kielégíti a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeket, valamint biztosítja az elektronikus dokumentum megőrzését mind a kibocsátó, mind a befogadó oldalán.

(2) Elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentum esetében az utólagos módosítás lehetőségének kizárása biztosítható az elektronikus dokumentumon az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével is. Ha több, elektronikus adatcsere rendszer alkalmazásával létrehozott elektronikus dokumentumon helyeznek el egyetlen, az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzőt, akkor ezeket a dokumentumokat a továbbiakban együtt kell kezelni.

1)Fokozott biztosnságú elektronikus aláírással

1/A) Archiválási szolgáltató megbízásával

1/B) Nem archiválási szolgáltatóval

2) Zárt rendszer alkalmazásával

3) EDI alkalmazásával

Az APEH állásfoglalása, NAV ellenőrzés a gyakorlatban

5. A 2012-es és a jövőben várható változások

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló

számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

(3)185 A (2) bekezdés alkalmazásának feltételea) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes

beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és

a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

167. § (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.

169.§ (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (mi változott?)

13/2005. (X. 27.) IHM rendeleta papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól

4.§ (2) Papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolat készítése során a másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd a (3) bekezdésben meghatározott metaadatok elhelyezését követően az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal („Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező”) és a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással látja el.

232. cikk Elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése

szükséges --- Magyar áfa-törvény szerint előzetes beleegyezés kell…

233. cikk (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig

biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát, akár papíralapú, akár elektronikus formában bocsátották ki.

Az egyes adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát. Ez bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési nyomvonalat létesít.

Az »eredet hitelessége« a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó, illetve a számlakibocsátó azonosságának biztosítását jelenti.

A »tartalom sértetlensége« azt jelenti, hogy az ezen irányelv által előírt tartalmat nem változtatták meg.

233. cikk (2) Elektronikus számla eredetének hitelessége és tartalmának sértetlensége

az (1) bekezdésben leírt üzleti ellenőrzési eljárásokon kívül bizonyos technológiákkal is biztosítható, például az alábbiakkal:

a) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontja szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással, amely az 1999/93/EK irányelv 2. cikkének 10. pontja szerinti minősített tanúsítványon alapul, és amelyet az 1999/93/EK irányelv 2. cikkének 6. pontja szerinti biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hoztak létre (*);

b) az elektronikus adatcsere jogi vonatkozásairól szóló, 1994. október 19-i 94/820/EK bizottsági ajánlás (**) 1. mellékletének 2. cikkében meghatározott elektronikus adatcsere (EDI) révén, ha a cserére vonatkozó megállapodás előírja az eredet hitelességét és az adatok sértetlenségét biztosító eljárások alkalmazását.

2013 –tól 2010/45/EU Irányelv

235. cikk A tagállamok egyedi feltételeket állapíthatnak meg a területükön végzett

termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított elektronikus számlákra vonatkozóan, amelyet olyan országból teljesítenek, amellyel nincs érvényben a 2010/24/EU irányelvben és az 1798/2003/EK rendeletben foglalthoz hasonló hatályú kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó jogi eszköz.

236. cikk Amennyiben ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát

tartalmazó számlaköteget küldenek, illetve ilyet bocsátanak rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető.

ÉRTELMEZÉS?

2013 –tól 2010/45/EU Irányelv

Köszönöm a figyelmet!Köszönjük a figyelmet !

dr. Kelemen LászlóCégtársTMC First Tanácsadó Kft.Tel: +36205821630Email: kelemen.laszlo@tmcfirst.hu