A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a

Nemzeti alaptantervhez

Kaposi JózsefBudapest, 2012. február 24.

Főbb kutatás-fejlesztési területek :(3 pillér - 44 elemi projekttel) A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a

közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek

Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek

A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása

Projektidőszak: 2009. április 1. – 2012. február 29.

Forrás: 1 673 459 175 Ft

TÁMOP 3.1.1 Kiemelt ProjektOFI programelemek

A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek (19 elemi projekt)

Témák: 1. Oktatás és a munka világa 2. A társadalmi kohézió irányába ható integrációs

törekvések vizsgálata3. Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés4. Az átmenetek kezelése5. Tanuló szervezetek és közösségek6. Az intézmény és társadalmi környezete7. A tanulás virtuális és fizikai környezete8. Intézményi fejlesztő beavatkozások

6. pillér

Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek (23 projekt)

Témák: 1. Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata2. Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata3. Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás, az

irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának vizsgálata

4. A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának fejlesztése

7. pillér

A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása

Témák: 1. Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és

stratégiai fejlesztése2. A korszerű tudásmenedzsment és innovációs

rendszer elemeinek létrehozása

8. pillér

megnevezés célérték elért célértékAdatbázis 9 DB 13 DB

Policy Javaslat 11 DB 13 DB

Tanulmánykötet 16 DB 28 DB

Tudásmenedzsment eszköz 3 DB 3 DB

Honlap látogatottság 115% 516%Képzettek száma 65 FŐ 69 FŐ

Indikátorok számokban

Tartalmi fókuszok: tanulási eredményesség; tanulói továbbhaladás; oktatásirányítás, iskolafenntartás; pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása

az intézményekben; az innováció támogatása.

Hasznosítás: szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus

elemzések készítése; jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása; az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási

rendszer szereplőinek informálása Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai

megalapozása, javaslatok megfogalmazása.

Indikátorok tartalma összefoglaló

1. A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási adatbázis2. Pályakövetés - 2007-ben szakmát szerzettek kérdőíves

vizsgálata3. Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa4. Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis5. Hazai tankönyvi adatgyűjtemény6. Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és

továbbhaladási folyamatok változásairól7. Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus

kutatási adatbázisa8. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára

alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és outputváltozókkal)

Adatbázisok 1.

9. Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében – empirikus kutatási adatbázis

10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás adatait tartalmazó adatbázis

11. Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében végzett adatbázis

12. Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk13. A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton

tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás , kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi (1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis

Adatbázisok 2.

• Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára – Vezetői összefoglaló

• Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához• Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és

oktatáspolitikai ajánlások• A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái• A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja• Pályakövetés a szakképzésben• Az óvodáztatás meghosszabbodásáról• Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása• A nemzeti alaptanterv implementációjáról• Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez• Az idegennyelv-oktatásról• Regionális tervezés és közoktatás• A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai

Policy-javaslatok

Megjelent kiadványok 1.

1. Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei

2. Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei  

3. Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az oktatásirányításban

4. Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén

5. Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák

6. Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára

7. David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása

Megjelent kiadványok 2.

8. Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához

9. Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében

10. Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és megvalósulási utak

11. Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra

12. Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban

13. Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái

14. Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon

15. Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból

Megjelent kiadványok 3.

16. Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról

17. Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai

18. Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója

19. Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek

20. Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához

21. Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában

22. Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat

23. Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai döntés-előkészítésben

Tudásmenedzsment indikátorok video.ofi.hu

Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák, előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100 feltöltött előadás

Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.huAz adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi megjelenítésére alkalmas eszköz (pilot, 3 elkészült infografika)

Tudás társadalmasításaAz elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív disszeminálása alhonlapokon, közösségi portálokon keresztül(4 alhonlap, 4 közösségi csoport)

Képzők képzése

Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési programjainak tapasztalataira építő, az intézményi változást támogató szakmai környezet fejlesztését támogató, akkreditált képzési program kialakítása, amely alkalmas az e változást támogatni tudó szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók) képzésére.

A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló iskolafejlesztési projektekben alkalmazható intézményfejlesztési tanácsadók képzésére.

15

Témacsoportok

Cél: szintetizálás, szinergiák megteremtése, szakmai szint emelése, disszemináció

Implementáció Integráció Intézményvezetés Tanulási utak Pedagógusok Oktatásirányítás

Kerettantervi alprojektek

Cél: az új köznevelési törvénynek és a NAT felülvizsgálatnak megfelelő kerettantervi csomagok előkészítése

Szakmai és projekttervek alapján a munka megkezdődött

Szükséges személyi állomány felvételre került

Szükséges szerződések megkötése folyamatos

Forrásbevonás

Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is

érvényesíteni szükséges.

A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat

szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,

tehetséggondozásnak.

A NATAlapelvek

Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó

műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az

oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének

korlátozására.

A NAT törvényi háttere

A küldetésének újradefiniálása– A nevelés és az értékek hangsúlyozása

A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése– A társadalmi szolidaritás megerősítése

Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése– A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése

A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése – Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének

megteremtése

A új Nat főbb elemei

I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei

A köznevelés feladata és értékei– Fejlesztési területek – nevelési célok– Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek 

A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás– A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó

szabályok

II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek

– A Nat műveltségi területeinek felépítése

III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A NAT struktúrája

Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.

Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek,

képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,

a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

A köznevelés feladata és értékei

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A testi és lelki egészségre nevelés

A családi életre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek

Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János

Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

A műveltségi területek

a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;

az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való

belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás

biztosítása; a médiumok alkotó használata;

A műveltségi területekközös kiemelt céljai

kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;

az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését

jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a

személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

A műveltségi területekáltalános jellemzői

Véleményezésonline felületen keresztül

A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi munkák előkészületeit:

a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás struktúrájának elemzése;

a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db) elemzése;

a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200 iskola bevonásával);

a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának monitorozása és a 2. változat elkészítése;

A kerettanterv előkészületei

A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi elemzés

A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs elemzés

A kerettantervek előkészítése (10 csomag) Általános iskola (alsó és felső tagozat) Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos) Szakközépiskola Szakiskola Kéttannyelvű iskolák Nemzetiségi iskolák SNI (Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás,

szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi előkészítő osztály)

Kerettantervi indikátorok

A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek:1. Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és

implementációjuk támogatása2. A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása,

szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése. 3. A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot

projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése

4. Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása

5. Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése

TÁMOP 3.1.1 – második ütemXXI. századi köznevelés

Az OFI várható feladatai: Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez

kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása

A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése

Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók közreműködésével

Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása

Főbb indikátorok: 400 felkészített szaktanácsadó 15.000 pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen

belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is)

TÁMOP 3.1.5Pedagógusképzés támogatása

Köszönöm a figyelmet!

Eredményeink elérhetőségei

Minden ajándékcsomagban található: egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről, valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek

elektronikus változatát.

A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben letölthetőek.

A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által megadott címekre.