Budavári Zsuzsanna – Czecze Enikő:

Megoldókulcs Szmolyan Gabriella: Irodalom 5. Munkafüzet és olvasmányokcímű könyvhöz

(11516/M)

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest

TartalomMesék, népdalokFehérlófia – Meseépítés – 1.Hoppon maradt kérkedők (Részlet) – Meseépítés – 2.A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Meseépítés – 3.A szekerező gyermek – Meseépítés – 4.A csillagszemű juhász – Meseépítés – 5.Jean de la Fontaine: A holló meg a rókaMeseváltozatokA láncmese és az állatmeseCsalimeseA feltámadt leány – Mesebontás – 1.Tündérszép Ilona és Árgyélus – Mesebontás – 2.Világátallépő meg a kicsi bojtár (Részlet) – Mesebontás – 3.MesealkotásPetrika meg a medveA deákból lett királyPetőfi Sándor: János vitéz1. fejezet2. fejezet3. fejezet4. fejezet5. fejezet6. fejezet7. fejezet8. fejezet9–10. fejezet11. fejezet12. fejezet13. fejezet14. fejezet15. fejezet16. fejezet17. fejezet18. fejezet19. fejezet20. fejezet21. fejezet22. fejezet23. fejezet24. fejezet25. fejezet26. fejezet27. fejezetÖsszefoglalásTáj, szülőföldPetőfi Sándor: Az alföldPetőfi Sándor: A négyökrös szekérVárady Szabolcs: Változat egy Petőfi versreKárolyi Amy: HazatérésCsalád, nemzedékekArany János: Családi körPetőfi Sándor: Egy estém otthonDaidalosz és Ikarosz történeteA tékozló fiú története

Szent Margitot szigetére kísérik (Részlet)Weöres Sándor: AnyámnakJókai Mór: Melyiket a kilenc közül?Hősök, kalandok, próbatételekArany János: Rege a csodaszarvasrólOdüsszeusz harca az egyszemu óriássalTom találkozása Edward királlyalOlvasni jóLázár Ervin: SzamárfülMolnár Ferenc: A Pál utcai fiúkAntoine de Saint-Exupéry: A kis hercegDarvasi László: TrapitiBöszörményi Gyula: Gergő és az álomfogóRáadásTrillevipNépdalokPetőfi Sándor: A tintásüvegSámson történeteJézus halála és feltámadásaFekete István: A tölgyfa

Mesék, népdalok

Fehérlófia – Meseépítés – 1.

1. Olvasd el figyelmesen a Fehérlófia című népmesét! Gyűjtsd kis a mese következő építőelemeit: helyszínek, szereplők, bevezetés, befejezés!

Helyszínek Óperenciás tengeren túlrengeteg erdőfelvilágalvilági lyuk – másik világrézerdő – ezüsterdő – aranyerdő

Szereplők FehérlófiaFanyűvőKőmorzsolóVasgyúróHétszünyű Kapanyányimonyókhárom-, hat- és tizenkétfejű sárkányhárom királykisasszonyöreg griffmadár

Bevezetés „Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, volt a világon egy fehér ló.”

Befejezés Nagy lakodalmat csaptak, s még máig is élnek, ha meg nem haltak.”.

2. „Jellemző a tündérmesékre a mese eleje és a vége. A bevezető mondat érezteti, hogy nem ezen a világon történnek meg a csodás dolgok, hanem valahol messze a mesék birodalmában. A befejező mondat a történet boldog végét jelzi.”a) A tankönyv szövege általános állításokat fogalmaz meg a tündérmesékkel kapcsolatban. Milyen csodás elemek jelennek meg a Fehérlófia bevezetőjében?kétszer hét évig szoptatott csodaerejű fehér ló; aki felmászik a nagy fára, és lehúzza annak kérgétb) Sorolj fel más mesebevezetőkből ismert csodás elemeket!aranyalmák termettek; különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel;ezek a hollók pedig a lánypajtásaim

3. Meséld el részletesen azt a részt, mikor Fehérlófia a mese végén felkeresi Vasgyúrót!Egyéni megoldás

4. „Lement a másvilágra, kiszállt a kasból, elindult széjjelnézni.” – Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz! 1. pokol2. kiugrott3. kosár4. világot látni– Írd újra a mondatot két különböző változatban!a) Fanyűvő font egy kosarat, amelyben Fehérlófia a fekete lyukon át lement a másik világra, s elindult, hogy felderítse azt a világot, ahová érkezett.b) A fonott kosárban a fekete lyukon át eljutott a másvilágra, s elindult világot látni.5. Olvasd el újra a Fehérlófia által folytatott párbeszédeket! Keresd ki azt az elemet, amely csak a főszereplőre jellemző!A három ember (Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró) őt kutyának szólítja, Fehérlófia azonban így köszön: – Jó napot adjon isten!Mindig nagyon bátor: – Nem búvok biz én, megbírkózom én vele.Előzékeny, segítőkész: – Téged jöttelek megszabadítani.

Szerény: – Nem kell nekem semmi – mondja akkor, amikor megmentette a griffmadár fiait.

6. Írj pletykát! Képzeld el, hogy az aranyerdőt őrző tizenkét fejű sárkány egyik szolgája értesül Fehérlófia közeledtéről, s ezt gazdája tudomására hozza. Írd meg a kettejük között lezajlott párbeszédet! (Előtte gondold végig a pletyka jellegzetességeit, s olvasd újra a mesét!) Egyéni megoldás

Hoppon maradt kérkedők (Részlet) – Meseépítés – 2.

1. Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban a következő szavak jelentésének:inasesztendő: inasként leszolgálja a tanulóévet (az inas ipari vagy kereskedelmi tanuló)uzsora: mások kihasználásán alapuló, jogtalanul nagy anyagi ellenszolgáltatás, kamat követelésepernye: elégett anyag könnyű, szállongó maradványa, hamujamákvirág: 1. A mák virága; 2. (gúnyosan) Büntetést, megrovást érdemlő személy

2. A gazdag ember egyik fia sem akart dolgozni, mindegyik csak mulatta az időt. Válassz egyet a három fiú közül, és írd meg röviden, miként töltette idejét! Bármilyen egyéni megoldás elfogadható, segítségképpen lásd az alábbi példát:A huszár nem állt katonai szolgálatba: délelőtt igyekezett kipihenni az előző éjszakai ivás okozta utóhatást, tehát déltájt kelt fel. Kora délután már az ivócimborákat kereste, akikkel aztán késő éjszakáig a kocsmában múlatta az időt.

3. Írd meg a mese végét, vagyis az apa és a fiúk között lezajlott párbeszédeket!Bármilyen egyéni megoldás elfogadható, segítségképpen lásd az alábbi példát:– No, fiaim, mondjátok el nekem, mire jutottatok tanult mesterségetekben.A huszár igyekezett elrejteni apja elől koszos, rendetlen ruháját, berozsdásodott karját, hebegve arra hivatkozik, hogy nincs most háború, ahol kitüntethetné magát.A középső fiú szégyenkezve mondta: ő még nem olyan erős, hogy kovács lehessen, különben is egész nap a tűz mellett állni, vasat kalapálni nem túl szórakoztató. A harmadik fiú halkan csak annyit mondott: – Nem találtam meg, merre kell menni a borbélyüzletbe.Az öregnek újból eszébe jutott, mit mondott neki a pap: uzsorából szerzett vagyona miatt a pokolban kell égnie, ha meghal. Azt gondolta: ha jót teszek az emberekkel, megváltom bűneimet.Magához hívatta a papot, s ezt mondta:– Atyám! Magára bízom az egész vagyonomat. A fiaim csak akkor kapják meg részüket, ha olyan dolgos életet folytatnak, amely az emberek javát szolgálja. Ha megvédik a hazát, ha megpatkolják a falu lovainak lábát, ha ellátják a borbély feladatait. Ők teszik jóvá azt a bűnt, amit én elkövettem.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Meseépítés – 3.

1. Olvasd el figyelmesen, milyen építőelemekből áll össze az ismert mese!

Helyszín szemétdombcsászári palota

Szereplők kiskakastörök császárszolgáló

Vázlat a) a gyémánt félkrajcár megtalálásab) a kapzsi császár gonoszságac) lázongásd) kút, kemence, darázsfészeke) kincstár

BevezetésBefejezésPárbeszéd – Kukurikú, török császár, add vissza a

gyémánt félkrajcáromat!– Hej, te szolgáló! Kapd el gyorsan a kiskakast, dobd hamar a kútba, ott majd nem kiabál!

2. Fogalmazd meg a történet meseszerű bevezető és befejező mondatát!Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, meg a kis kakasa.A meggazdagodott asszony még ma is él, ha meg nem halt.

3. Írd le a vázlat b) pontjához tartozó történetrészletet a császár szemszögéből! Fogalmazzon úgy, hogy jogosnak látsszon a követelése!A kis kakas az én palotám mellett találta a gyémánt félkrajcárt. A pénz tehát engem illet.

4. Szólaltassuk meg a gazdasszonyt! Adjon rövid jellemzést kiskakasáról, melyből kiderül, milyen büszke rá!Ügyes ám az én kis kakaskám! Nem is válnék meg tőle semmi pénzért. Mindig talál valamilyen értékes tárgyat kapirgálás közben.

5. „Az okos kiskakas mérgesen beszélt a kövér szultánhoz.” – Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!1. bölcs2. dühösen3. szólt4. hájasÍrd újra a mondatot két különböző változatban!A bölcs kiskakas mérgesen beszélt a kövér szultánhoz.Az okos kiskakas dühösen szólt a hájas szultánhoz.

6. „A kiskakast magukkal vitték.” – Bővítsd a mondatot!Körülmények: Mi milyen?kik? szolgálók a mérges szolgálókhonnan? ablakból az ablak nagyhová? kútba a kút mélymikor? a mese elején az érdekes mese elejénhogyan? erőszakkal durva erőszakkalHogy hangzik a bővített mondat?Az érdekes mese elején a szolgálók a nagy ablakból a kiskakast magukkal vitték: a mély kútba dobták.

A szekerező gyermek – Meseépítés – 4.

1. Fogalmazz párbeszédet a kandúrmacska és a gyermek között! Gondolj arra, miként próbálná megmenti az egereit a fiú! – Hóha, kisfiú, milyen szép kövér egérkék húzzák azt a pici szekeret!– Nem egerek azok, hanem apró lovacskák. Jobb lenne, ha békén hagynád őket!– No majd közelebbről is megszemlélem ezeket a „lovacskákat”. Lássuk csak!– Kérlek, ne bánts őket, ki húzza majd az én szekerecskémet?

2. Tudod-e, mit nevezünk csalimesének? Ha nem, olvass utána a tankönyvedben, s fogalmazd meg a meghatározását a saját szavaiddal!Rövid, beugrató mese, melynek végén nem teljesül az olvasó reménye: a várt boldogság nem jár a mese főhősének. Előfordul, hogy a mese önmagát ismételgeti.

3. „Ez a gyermek összetákolt magának egy kicsi szekeret”. – Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!1. kisfiú, kislegény2. összerakott, fabrikált3. apró, csöpp 4. kiskocsit, fogatot– Írd újra a mondatot két különböző változatban!A kislegény fabrikált magának egy apró kiskocsit.A kisfiú összerakott magának egy csöpp fogatot.

4. „A róka odalépett a szekérhez.” – Bővítsd a mese és a képzeleted alapján a mondatot! A ravasz róka settenkedve osont a kis szekér mellé.Az agyafúrt róka álnok mosollyal lépett a kis fogathoz.

A csillagszemű juhász – Meseépítés – 5.

1. Ha nem ismered a mesét, találd ki a táblázat közléseiből, miről is szólhat a történet!

Helyszín királyi palotamedvék barlangjaóriás sündisznók barlangjakaszák sötét barlangja

Szereplők csillagszemű juhászfolyton tüsszentő királyszolgákkirálylány

VázlatBevezetés Hol volt, hol nem volt, az

Óperenciás-tengeren innen, az Üveghegyen túl élt egyszer egy csillagszemű juhász.

Befejezés Mikor a király látta, hogy a juhász furulyájával megszelídíti a medvét, csillagszemével megszelídíti a sündisznót, s a sötétben is látja a kaszákat, hozzáadta a lányát. Azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Párbeszéd – Hallod-e te juhász! Ha egészségemre nem kívánod, tüstént tömlöcbe vetlek!– Biz én nem kívánom, felséges uram, csak ha nekem adja a lányát!

2. Állítsd össze a történet vázlatát!A juhász a fehér medve tömlöcében.A juhász a sündisznók közt.A juhász a száz halálban.A király az ezüsterdőt ígéri a juhásznak.A király az aranyvárat ígéri a juhásznak.Megtartják a lakodalmat.A juhászból király lesz.

3. Fogalmazz párbeszédet a vad medvék és a csillagszemű között! A medvék először vadul, támadón beszéljenek, majd megszelídülve. A juhász mindvégig legyen magabiztos!– Most meghalsz juhász! Ütött az utolsó órád!– Ne gondold, medve, hogy félek tőled.– Lehet, hogy meghagyom az életedet, juhász.

4. Találj ki még egy próbatételt! Legyen a juhász tarsolyában valami csodálatos eszköz: láthatatlanná tevő süveg, hétmérföldes csizma, más hasonló tárgy!A kígyók barlangjában a juhász a láthatatlanná tevő süveg segítésével marad életben.

5. „A királylány szomorúan nézett a veszélyes tömlöcbe induló juhász után.”Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!1. bánatosan 3. veszélyeket rejtő2. tekintett 4. börtön, áristom– Írd újra a mondatot két különböző változatban!

A király bánatosan nézett a veszélyes tömlöcbe induló juhász után. A királylány bánatosan nézett a veszélyeket rejtő tömlöcbe induló juhász után.

6. „A juhász boldogan élt.” – Bővítsd a mondatot!A juhász boldogan élt a nép királyaként a palotában.

Jean de la Fontaine: A holló meg a róka

1. Egészítsd ki a mondatot!

„Az erkölcsi __tanulságot__ tartalmazó, gyakran __állatokat__ szerepeltető tanmesét __fabulának__ nevezzük.”

Bizonyítsd be hogy Jean de la Fontaine meséje fabula!

La Fontaine meséje erkölcsi tanulságot tartalmaz, és főszereplői állatok, azaz a holló és a róka.

2. Bújj a róka vagy a holló bőrébe! Mondd el a történetet az általad választott szereplő szemszögéből!Egyéni megoldás

3. Mit jelentenek az alábbi kifejezések, szavak a mesében?

jókora: igen nagytódítók: nagyítva hazudókelső a rangod: ő a legnagyobb hatalmúrendkívül: az elvártnál jóval nagyobb mértékbenhajtja: mondja, mondogatja

4. Fogalmazd meg egy-egy mondatban!Milyenek látta a róka a fán üllő hollót?

A róka hiúnak és könnyen becsaphatónak látta a hollót.

Milyennek látta a holló magát a róka szavainak hatására?

A holló nagynak és szépnek látta magát.

5. Egy fán ült a holló. – Bővítsd a képzeleted és a mese alapján a mondatot!

Egy fán ült a holló, és örült a frissen megszerzett zsákmányának.

6. Melyik szereplőre jellemző?Kösd össze az összetartozókat!

Róka: ravasz, hízelkedő, illat csalt oda, tódítóHolló: örül, megesküszik, hangot köszürül, ámul, pironkodva

7. Igaz vagy hamis? Húzd alá a hamis állítást! Indokold a döntésedet!

A holló nem állt szóba a rókával.A holló meghallgatta a rókát, és nem repült tovább.

A róka őszinte szavakkal dicsérte a holló küllemét.A róka a holló hiúságát használta ki.

A sajtot a holló megosztotta a rókával.A róka kicsalta a sajtot a hollótól.

A holló elszégyellte magát. IGAZA holló megesküdött, hogy többé nem megy lépre.

A holló átlátott a róka hízelgésén.A hollót becsapta a róka.

A róka a sajtért cserébe énekelt a hollónak.A róka nem énekelt, csak „kiénekelte” a sajtot a holló szájából.

Meseváltozatok

1. Egészítsd ki az alábbi mondatot!

Változatoknak, __variánsoknak__ nevezzük, ha egy vers vagy __mese__, vagy bármilyen más alkotás úgy __ismétlődik meg__ az irodalomban, hogy részben meg is ___változik__.

2. Olvasd el a tankönyvben található variánsokat! Válaszd ki, neked melyik tetszik a legjobban! Döntésedet indokold!Egyéni megoldás

3. A táblázat kitöltésével hasonlítsd össze a változatokat! Figyeld meg milyen módszerekkel „énekelteti” ki a sajtot a róka a holló szájából!

Téma Variáció Záró sorokJean de la Fontaine A róka és a holló

történeteA róka dicséri a róka tollazatát, hangját.

A holló ámul pironkodva, végre megesküszik, hogy nem megy soha lépre.

Ezópus A róka és a holló története

A róka felbosszantja a hollót.

„De még milyen!” – nevet a róka, és a sajttal, mit a holló kiejtett, vidáman elnyargal.

Phaedrus A róka és a holló története

A róka dicséri a hollót, és reménykedik benne, hogy a hangja is ugyanolyan szép.

Jó példa arra, mennyit ér az éles ész: hatékonyabb a szellem, mint a nyers erő.

Romhányi József A róka és a holló története

A róka dicséri a holló szépséget, de a hangját rútnak tartja.

A sajtja lehullott, erre várt a róka, ezúttal elnyerte tetszését a nóta.

4. Mi a következő szavak, kifejezések jelentése Romhányi változatában?

opus: szellemi alkotás, műfagyosszentek: május közepe (Pongrác, Szervác, Bonifác napja), amikor általában hideg idő szokott beköszöntenimohó gyomor nedve: nagyon megéhezettdőrét: oktala, meggondolatlan személy

5. Húzd alá mely szavak jellemzőek a hollóra!

hízelgő, hiszékeny, okos, hiú, ravasz, könnyelmű, bölcs

6. Állitsd sorrendbe sorszámozással az eseményeket!

A holló énekelni kezdett, mire a sajt kiesett a szájából. – 4A róka ravasz cselt eszelt ki a sajt megszerzésére. – 2A holló megbánta, hogy hiúságában nem látott át a róka szándékán. – 5A róka hízelgő szavakkal bírta éneklésre a hollót. – 3A holló a fán ült a szájában egy darab sajttal. – 1A róka felkapta a sajtot és elfutott vele. – 6

7. Hogyan nevezzük az erkölcsi tanulságokat megfogalmazó meséket? A keresztrejtvény megfejtése elárulja nekünk.

1. F A T E T Ő2. S A J T3. B Á J J A L4. P H A E D R U S5. H O L L Ó6. R A V A S Z

A láncmese és az állatmese

1. Fejezd be az alábbi mondatokat!

A láncmese cselekményének láncát az ismétlődő jelenet adja, amelybenaz ablakból elguruló vajaspánkót senkinek sem sikerül bekapnia.

Az ismétlődést hirtelen, és egyben a mese befejezését is jelentős esemény szakítja meg:a ravaszságáról ismert róka sikeresen túljár az öntelt pánkó eszén, és bekapja a fánkot.

1 2 3 42. „Hallgatott az álnok szóra, és bekapta a ravasz róka.”Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!

1. hallgatott: elhitte, becsapták2. álnok: alattomos, hazug3. bekapta: megette, befalta4. ravasz: cseles, agyafúrt

Írd újra a mondatot két különböző változatban!

Elhitte a hazug szavakat, és megette a cseles róka.Becsapta az alattomos beszéd, és befalta az agyafúrt róka.

3. Gyűjtsd ki a kis fánkocska történetéből a helyszíneket és a szereplőket! Fogalmazd meg vázlatosan, hol mi történik!

Helyszínek Szereplők Eseményekfaluvégi kis ház anyóka, apóka anyóka kisüti a pánkótablak pánkó kiesik az ablakbólerdő nyúl, medve, farkas az állatok meg akarják enni a

pánkótaz erdőn túl róka, napraforgó a róka átverte a fánkot, és

bekapta

4. Fejezd be a mondatot!A farkasokat szerző ló állatmese, mert állatok szerepelnek benne, akik emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.

Sorold fel a ló emberi tulajdonságait!

beszélravaszsegít magánelőre gondolkodik

5. Az öreg farkas a saját és családtagjai farkát a ló farkához hurkolja. Fogalmazz párbeszédet a gyerekfarkasok és az apafarkas között!Egyéni megoldás.

6. „A ló erre felugrott, vágtatott haza.” – bővítsd a képzeleted és a mese alapján a mondatot.

A ló erre hirtelen felugrott, és vágtatott haza, hogy még időben a vásárba érjenek.

7. Nevezz meg ötöt a leghíresebb meseírók közül! Ki közülük a kedvenced!

Jacob és Wilhelm GrimmHans Christian AndersenBenedek ElekMóra FerencLázár Ervin

Csalimese

1. Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit nevezünk csalimesének!

A mese nagyon izgalmasan indul, ám a történet meglepően rövid, és nem rendelkezik a többi mesében megismert befejezéssel. Legtöbbször rövid mondóka, versike zárja le.

2. Mit gondolsz, milyen helyzetekben születtek csalimesék?

Tréfás kedvű mesélők egymást ugratták, amikor már kifogytak az általuk ismert mesékből.Rövidségük okán a szülők az újabb és újabb mesére vágyó gyerekeket hamarabb elaltatták.

3. Sorold fel a hasonlóságokat és különbségeket a tündérmese és a csalimese között!

Hasonlóságok: váratlan fordulatok, csodás elemek, izgalmas mesekezdet

Különbségek: a történet hossza, a boldog befejezés, a mese kifejtése

1. 2. 3. 4.4. „Nézze, apámuram, megtaláltam a ládát is!”

Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!

1. lássa, tekintse meg2. édesapám, atyám3. megleltem, rábukkantam

4. tároló dobozt, bútort

Írd újra a mondatot két különböző változatban!

Tekintse meg, édesapám, megleltem a tárolót is!Kukkantson ide, atyám, rábukkantam a dobozra!

5. Fogalmazz párbeszédet a fiú és a kurta farkú egér közt! Gondolj arra, mi mindent kérdezhetett volna a fiú a kisegértől, ha az nem szalad el!Egyéni megoldás.

6. „Tovább szántanak, kettőt-hármat térülnek-fordulnak.” – Bővítsd a képzeleted és a mese alapján a mondatot!

Tovább szántanak serényen, kettőt-hármat térülnek-fordulnak is, hogy megleljék a ládát.

7. „Ha az egérnek hosszú farka lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.” – Írj Te is három hasonló, csalimesét befejező mondatot!

1. Ha a láda fedele piros lett volna, ez a mese is véget ért volna!2. A kulcs a zárba nem illett bele, itt a vége, fuss el véle!3. Az egérke gyorsan elszaladt, a mese így félbe maradt.

8. Az előző feladatból válassz ki egy befejezést, és írj hozzá csalimesét!Egyéni megoldás.

A feltámadt leány – Mesebontás – 1.

1. Olvasd el figyelmesen a tankönyvben A feltámadt leány című cigány népmesét! Majd készíts táblázatot a következő alkotóelemek kikeresésével: helyszínek, szereplők, bevezetés, befejezés, párbeszéd!

Helyszínek kunyhó, erdő, a holtak birodalma, barlang, ház, cigánytelepSzereplők szegény cigány, az édesapja, édesanyja, a szeretője, öreganyó, Bevezetés Élt egyszer egy szegény cigány.

BefejezésHázat építettek maguknak, sok gyerekük született, s sokszor mesélték el szabadulásuk történetét, mindaddig, amíg meg nem öregedtek, és örökre el nem költöztek a halottak országába, hogy régen meghalt szeretteikkel találkozzanak.

Párbeszéd– Ilyen hamar ideértünk volna?– Neked ez hamar volt?– Még nem fáradtam el, pedig a zsákot is cipeltem.

2. Keress olyan párbeszédet, amely kisebb változtatással többször is megismétlődik a népmesében!„– Ki az?– Én vagyok, fiam. Eltemettél, és még tejet sem adtál.”

3. Próbáld meg saját szavaiddal jellemezni a következő helyszíneket:a) az erdő: sötét, hideg, ijesztő b) a barlang: tágasc) a ház: kapuját kilenc kutya őrzid) a falu: szélén apró földkunyhókban laknak a cigányok

4. „Hirtelen kilenc kutya támadta meg nagy mérgesen.”– Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!

1. gyorsan, váratlanul 3. rontott rá, tört rá2. kilenc eb, szelindek 4. dühösen, haragosan– Írd újra a mondatot két különböző változatban!„Váratlanul kilenc szelindek tört rá nagy haraggal.”„Gyorsan kilenc eb rontott rá nagy dühvel.”

5. „A magyarországi cigány mesék és dalok magukon viselik a magyar népmesék és népdalok hatását, de a cigányok zenéje, dalai és táncai is jelentős mértékben hatottak a magyar kultúrára.”a) Keress olyan elemeket a cigány népmesében, ami a magyar mesék hatásáról árulkodik! bevezetés: „élt egyszer...”, meseszám: három halott, három csodatévő tárgy, a csodatévő öregasszony...b) Ha emlékeztetőül nemcsak az idézett részt, hanem a tankönyv további szövegeit is elolvasod, fel tudod sorolni a cigány népmese jellegzetességeit! kalandos elemek, jó és rosszindulatú szellek (tündérek, boszorkák, ördögök), étel- és italáldozat a cél eléréséért., furfangos mesehősc) Keress a könyvtárban olyan könyveket, melyek a cigány kultúrát mutatják be! Sorolj fel néhány címet! pl. Száraz Miklós György: Cigányok; Európa indiánjai

Tündérszép Ilona és Árgyélus – Mesebontás – 2.

1. Ezúttal Tündérszép Ilona történetét kell elolvasnod a tankönyvből, hogy összegyűjthesd a mese építőköveit!

Helyszín kert, a világ, a kristálytiszta palotaSzereplők király, királyfiak, Árgyélus, hollók,

Tündérszép Ilona, VénbanyaBevezetés Volt egyszer egy király és annak

három fia.Befejezés Árgyélus király lett, Tündérszép

Ilona tündérPárbeszéd – Mi bajod van kedvesem?

– Jaj, Árgyélus, élj boldogul, én téged soha többé nem láthatlak…

2. Egészítsd ki a helyszínek felsorolását!a király kertje három ház: Szél, Nap, Holdfavölgya kristálytiszta palotaa király palotája

3. Sorold fel a szereplőket!király, őrökhárom királyfitizenkét hollóa gonosz Vénbanyaa három útbaigazító: Nap, Hold, Szélaz óriás és állata, a farkasa három ördöga kastélybeli boszorkány

4. Egészítsd ki a történet vázlatát!Vénbanya levágta Tündérszép Ilona egyik hajfürtjét

Árgyélus szemfülességeÁrgyélus Tündérszép Ilonát akarja feleségül vennivándorlás:NapHoldSzélÁllatkirályfarkasa Vénbanya kijátszása

5. „A madarak nagy robajjal elrepültek a csodás fáról.” – Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz1. szárnyas2. zajjal3. elszálltak4. gyönyörűséges, csodálatos–Írd újra a mondatot két különböző változatban!A madarak nagy zajjal elrepültek a csodás fáról.A madarak nagy zajjal elszálltak a csodálatos fáról.

6. Válassz egyet a mese szereplői közül, s gondold végig az eseményeket az ő szemszögéből! Írd újra a mesét úgy, mintha a választott szereplőd mesélné el!Egyéni megoldás

Világátallépő meg a kicsi bojtár (Részlet) – Mesebontás – 3.

1. Jellemezd a saját szavaiddal a következő szereplőket!Világátallépő: Ellopja a király selyemrétjének füvét, tehát nem becsületes. Rabló. Ravasz, mert sas képében megtámadja a galambot, de rajtaveszt. Király: Fele királyságát annak adja, aki kedves selyemrétjének füvét megőrzi. Béreseivel együtt dolgozik kinn a réten.Legkisebb fiú: Szegény ember legkisebbik fia, jólelkű bojtár. Kenyérrel, étellel eteti a kicsi egeret, önzetlensége fejében csodaeszközöket kap az egértől. Ezek segítségével győzi le Világátallépőt.

2. Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban a következő szavak jelentésének:bojtár: a pásztor munkáját segítő legénykeelészerelt: előkapta a nyilat, felajzottavetemedett: (a galamb után) vetette magát átbükken: átbukott (a fején), átbucskázottfiókok: elrekesztett hely, itt tárolták a levágott füvet

3. „Valami meleg szellő megcsapja az arcát.” – Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!1. langyos, enyhe2. fuvallat, szellőcske3. megérinti, hozzá ér4. a homlokát, bőrét– Írd újra a mondatot két különböző változatban!Valami enyhe szellőcske érintette meg a homlokát.Valami langyos szellő ért hozzá a bőréhez.

Mesealkotás

1. Írjunk közösen mesét! Szóljon a történet a cserebogárról. Szerepeljen benne három félelmetes fenevad! Játszódjon a történet a kerek erdő szélén! Induljon ki abból, hogy a cserebogár postás, de

nem ahhoz az állathoz vitte az erdő királyának levelét, akihez kellett volna. A bosszús fenevadak állítsák próbatételek elé, s csak úgy engedjék tovább!Először tervezd meg a mesét a táblázat kitöltésével, majd fogalmazd meg a füzetedben!Egyéni megoldás

HelyszínSzereplőkVázlatBevezetésBefejezésPárbeszéd

2. Ideje, hogy önállóan is írj egy mesét. Először tervezd meg! Azután töltsd ki a táblázatot, gyűjtsd az építőköveket! Végül fogalmazd meg a füzetedben a mesét!– Miről fog szólni? Mi lesz a témája, tanulsága?– Milyen próbatételek lesznek benne?– Melyik meseszámok kapnak benne szerepet?– Mi lesz a címe?Egyéni megoldás

3. „Volt egyszer egy gazdagember, annak felesége. Egy gyermekük sem volt, s olyan gazdagok voltak, hogy azt sem tudták, milyük van. No, nem csuda, ha gazdagok voltak. Fösvény volt a gazda is, fösvény az asszony is, különösen az asszony. Még azt sem engedte az urának, hogy szolgát fogadjon. Minden dolgot a gazda végzett: szántott, vetett, aratott, csépelt.”Így kezdődik a Haragszik-e, gazduram? című magyar népmese, de vajon hogy folytatódik? Gondold végig, te miképp kerekítenéd a mesét, majd készíts vázlatot, végül pedig írd meg saját elképzelésed szerint!Egyéni megoldás

4. Biztosan láttad már rajzfilmen a kis gyufaárus lány történetét vagy Hófehérke és a hét törpe kalandjait. Tudod-e, hogy ki írta eredetileg ezeket a meséket? Ha nem emlékszel az írójukra, nézz utána a könyvtárban vagy az interneten!Válassz ki még néhány megfilmesített mesét, majd nézz utána és sorold fel, kik írták őket!Például: Fazekas Mihály: Lúdas MatyiFekete István: VukA. A. Milne: MicimackóBálint Ágnes: Frakk, a macskák réme

Petrika meg a medve

1. Mi volt a legszembetűnőbb különbség az eddig megismert tündérmesék és e román népmese tartalma között? (Gondolj a valóságos és a mesés elemekre!)

Hiányoztak a csodás elemek a meséből. A kisfiú nem volt táltos, és semmi rendkívüli képességel sem rendelkezett. A mese ugyan szerencsés véget ért, a szereplők sorsa mégsem változott meg gyökeresen, ráadásul egy jószágot is elvesztettek. A környzetet valósághűen írja le a történet.

2. Gyűjtsd ki a meséből a tájat ábrázoló szavakat, kifejezéseket!

félelmetes, rideg sziklák; titokzatos, mély és ötét völgyszoros; zúgó Kígyó-patak; szakadék szélén, a sűrű legsűrűjében, a sötét fenyvesben

3. Készíts képzeletbeli párbeszédet a fára menekülő Petrika és az utána mászó medve között!

– Ne bánts, medve komám, nem ártottam én neked!– Ne habogj fiú! Elűztetek lakhelyemről, a völgyből, és a nagyapád már többször is rám lőtt!– Bocsáss meg, medve uram, én nem bántok sem embert, sem állatot! Még a hangyát is

kisegítem, ha zsákmányát nem bírja!– Jól van fiú, hiszek neked, és megkegyelmezek! De aztán meg ne lássalak puskával a válladon

itt, a vadonomban, mert a fejed nem marad a nyakad helyén!

4. Fogalmazd meg a következő mondatot a saját szavaiddal!

Futott utánuk lélekszakadva: nagyon sietett, hogy utolérje őket.Eszeveszetten futni kezdett: hirtelen megiramodott.Szempillantás alatt megfordult: gyorsan irányt változtatott.

5. Készítsd el Petrika kalandjának folyamatábráját!

Elszöktek a borjúk, ezért Petrika a keresésükre indul.

Megtalálja a borjúkat, de a medve is megjelenik.

Petrika menekülőre fogja, és felmászik egy fára.

Medve utána, de leesik a fáról, így Petrika megmenekül.

Hazaérve elmeséli történetét édesapjának, aki le is ellenőrzi azt.

6. Hogyan mesélné el a történteket Petrika a barátjának? Fogalmazd meg úgy, mintha ezt SMS-ben küldenéd el! Figyelj a karakterek számára!

Csó Ioan, nagyon komoly volt a mai nap! Majdnem elvesztettem a bocikat, mert betalált egy medve. Úgy másztam föl a fára, mint a pókember, elhiheted. De a faág letörött a maci alatt, én meg húztam haza. XD

1. 2. 3.7. „Nyilván így esett meg a dolog.”Keress rokon értelmű kifejezéseket a megszámozott szavakhoz!

1. biztosan, kétségtelenül2. megtörtént, zajlott3. eset, ügy

Írd újra a mondatot két különböző változatban!

Minden bizonnyal így történt az eset.Kétségtelenül ez zajlott le az ügyben.

A deákból lett király

1. „Ebben a mesében nem az igazság győz, hanem inkább a szerencse” – olvashatod a könyvedben. Fejtsd ki, minek köszönhette a deák a szerencséjét!

A deák mindent megbecsült, amit talált vagy kapott. Hiába lett király, mégis deáknak érezte és tartotta magát. Alázatát a sors megjutalmazta.

2. Sorold fel az események sorrendjében, kik segítették a deákot!

Király → Sárkány → Banya → Cipó

3. „Jóforma legény volt a deák, helyesen beszélt, s ügyesen viselte magát.”Fogalmazd meg a mondatot saját szavaiddal!

Jóképű legény volt, jól forgatta a szavakat, talpraesett srác volt.

4. Gyűjtsd ki a szövegből a helyszíneket, és nevezd meg a hozzátartozó eseményeket!Rögzítsd vázlatosan az ábrában! Hol mi történik?

Helyszín Eseménymező a deák összegyűjti a borsószemeketkirály háza egy szegényes és egy királyi ágyba fektetikerdő találkozik a sárkánnyal, aki segít nekilúdlábon forgó rézvár elmeséli életét a vén banyának, aki jótanáccsal

látja elvárkapu a cipó megpukkasztja a sárkányt

5. Melyik szó, kifejezés nem kapcsolódik a meséhez? Húzd alá!

kacsalábon forgó, kipattogzott, deákgúnya, babszem, cipó, boszorkány, várkapu

6. Foglald elbeszélő mondatokba a banya és a deák közti párbeszédet! Derüljön ki, ki mit mondott, mégse legyen párbeszéd!

A vén banya megkérdezte deáktól, hogy mi bántja. A deák bevallotta, hogy ő nem király, ahogy mindenki hiszi, hanem egy egyszerű diák. Miután elmesélte az egész életét az anyónak, a banya is bevallotta, hogy ő is rejtőzködik. Az egyszerű halandók csak egy öregasszonyt látnak benne, viszont ő valójában egy kuruzsló királyné. Mivel megkedvelte és megszánta a deákot, ezért a banya elárulta, hogy mit kell cselekedni, hogy fő ellensége, a sárkány, ne térjen vissza többé a rézvárba.

7. Gyűjtsd össze, milyen átalakulásokon ment át a mag, amíg cipó lett belőle!

felásott földbe takarták → elrohadt, kikelt → sok esőt, havat kiállott, mégis megtermett → levágták, összekötözték, megcsépelték, összemorzsolták, megyúrták → hétszer egymás után kisütötték

Petőfi Sándor: János vitéz

1. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e!Virágos a rét, csörgedez a patak, süt a nap. LJancsi szerelmes Iluskába, és udvarol neki. TIluska szőke hajú, kék szemű lány. J

2. Egészítsd ki!

Jancsi szeretné egész napját Iluskával tölteni, mert szereti őt. A lánynak azonban mosnia kell a patakban, mert mostohája megállás nélkül dolgoztatja. Jancsi mégis ráveszi, hogy hagyja abba a mosást, és legyen vele.

3. Mely szavak jellemzőek a leírt tájra? Húzd alá őket!nap, madarak, fű, felhők, virágok, fák, patak

4. Hogy mondanád másként?kökényszemű kékszeműkarcsú termetű vékonyfiatal szív ifjú szív

5. Melyik a lényegesebb részlet az olvasott szövegben? Húzd alá!„tüzesen süt le a nyári nap sugára”„szerelem tüze ég fiatal szívében”

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Jancsi egyetlen öröme az életben Iluska.A falu határában játszódik a történet.Jancsinak melege van, mert subát visel.Iluskának sietnie kell a mosással.

7. Hasonlítsd össze Jancsi és Iluska beszédmódját! Melyikük használ többféle megszólítást, udvarló kifejezést? Melyikük stílusa hétköznapibb?Jancsi használ többféle megszólítást és udvarló kifejezést. Iluska beszédmódja hétköznapibb.

8. Gyűjtsd ki az ismétlődő szavakat az első négy versszakból! süt, virág, patak, lány

9. Mai életünkben akarva-akaratlan rengeteg reklámmal találkozunk. Milyen iparcikk reklámozásához használhatnák fel a patakban mosó Iluska képét? Fogalmazd meg a reklám kulcsmondatát!Mosópor reklámozásához használhatnánk fel a patakban mosó Iluska képét. Pl.: A Persil tisztára mos. Nincs többé folt.

2. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e!Iluska mostohája öreg, hisz kihulltak már a fogai. JA patak tükre visszaverte a lemenő nap vöröslő sugarait. LJancsi próbálja megvédeni Iluskát gonosz mostohájától. T

2. Egészítsd ki a párbeszédet!– Ne számolja, gazduram, alig maradt néhány a juhokból.– Te átkozott fattyú, mi történt a nyájammal?– A nyáj fele szétszéledt.– Takarodj a szemem elől, ne is lássalak többé!

3. Mely szavak jellemzőek a mostohára? Húzd alá őket!bátor, haragos, gonosz, árva, rosszmájú, reszkető, dühös, vidám, vén

4. Hogy mondja Petőfi?dühöngött dúlt-fúltlustálkodik henyélmérges dühös

ne bántsa meg ne illessehajszolja magát töri magátne botránkozzon meg ne akadjon fönn

5. Mi történhetett volna Jancsival, ha beváltja fenyegetéseit? Ha csakugyan felgyújtja a mostoha házát?A törvény előtt kellett volna felelnie a tettéért.

6. Melyik beszédirányt jelző ábra a kakukktojás? (Emlékezz vissza, ki kihez beszél a 2. énekben!)mostoha mostohamostoha IluskaIluska mostoha Jancsi mostohaJancsi Iluska

7. Gyűjtsd ki a szereplők jellemzésére szolgáló szavakat (a szereplők jelzőit) a szövegből! Melyek ismétlődnek közülük?Jancsi: a nyáj bátor őrzőjeIluska: szegény árva kis lány, reszkető kedves, szegény árvamostoha: gonosz, rossz, vén, dühös boszorkány

8. Állítsd sorrendbe számozással a 2. ének eseményeit!

Jancsi Iluska védelmére kel 4.magában beszél a mostoha 2.Jancsi keresi a nyájat 5.Iluskát szidja a mostoha 3.dúl-fúl a mostoha 1.

9. Tegyük fel, hogy Iluska megpróbálja csillapítani Jancsit: ne veszekedjen a mostohával, eszébe ne jusson gyújtogatni. Milyen érveket mondhatna? Hogyan próbálná meggyőzni Jancsit az igazáról?Jancsi, ne veszekedj a mostohámmal, mert még rosszabbul fog bánni velem. Ha jót akarsz nekem, eszedbe ne jusson a gyújtogatás!

3. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e!Jancsi nagyon erős volt, húsz legénnyel is elbírt volna. JA nap már a földet érintette. LJancsit világgá kergeti a gazdája. T

2. Egészítsd ki a táblázatot, összehasonlítva az 1. és a 3. éneket!

1. ének 3. énekJancsi hangulata vidám, szerelmes haragos, indulatosA környezet fényviszonyai napsütötte, éj sötétedikJancsi beszédessége sokat beszél, udvarol kiabál, védelmébe veszi Iluskát

3. Mely szavak jellemzőek a gazdára? Húzd alá őket!Indulatos, aljas, rosszkedvű, bajkeverő, bősz

4. Hogy mondja Petőfi?lebukott a nap A nap akkor már a földet érintette.elveszett a nyáj oda van

számol olvassa a nyájatfelbosszantotta Jancsi gazdájának majd elvette eszét.megdühödik bőg, mint aki megbőszült

5. Melyik a lényegesebb részlet az olvasott szövegben? Húzd alá!„Kapu előtt állt az indulatos gazda,Szokás szerint a nyájt olvasni akarta.”„Elpusztulj előlem, többé ne lássalak”

6. Jancsi nem beszél róla, mi is történt a nyájjal voltaképpen, s a gazda sem kérdezi. Mit mondhatott volna, ha megkérdezik tőle?Az állatok elkóboroltak, vagy ellopták őket. Lehet, hogy a farkas ette meg a juhokat.

7. Igaz vagy nem? A valótlan állítást húzd át!Jancsi elszalad, mert nem akarja, hogy a gazda gyilkosságba keveredjen miatta.Jancsi elszalad, mert kiskora óta retteg a gazdától.Jancsi elszalad, mert nem szívesen emelne kezet a gazdára.

8. Hasonlítsd össze Jancsi fenyegetőzését a 2. énekben és a gazdáét a 3.-ban! Milyen következményekkel járna, ha beváltanák fenyegetésüket?Tettükért mindketten börtönbüntetést kapnának.

9. Írj Jancsi nevében elköszönő levelet a gazdának!Kedves Gazdám!Tudom, hogy hibás vagyok. Nem vigyáztam a nyájra. Megérdemlem a büntetést. Köszönöm, hogy felnevelt.Jancsi

10. Ha megváltoztatnánk a 9. versszak 3. sorát, milyen rímet kellene találnunk a 4. sor végére?„Fölkapott hirtelen egy nagy furkósbotot,s azzal nagy dühösen Jancsi után futott.”

4. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e!Sötétbe burkolózott a falu, csak a pásztortüzek lobogtak itt-ott. LJancsi bánatától halovány lett, bús arccal állt meg Iluska előtt. JJancsi elbúcsúzott Iluskától, és világgá ment. T

2. Egészítsd ki a mondatokat!Jancsi fölkereste Iluskát, hogy elbúcsúzzon tőle. Szomorú nótát játszott furulyáján, majd örökre elköszönt. Könnyezve indult útnak, se látott, se hallott. Magányosnak érezte magát, senki sem akadt, aki megvigasztalta volna.

3. Mely szavak jellemzőek az olvasott szövegre? Húzd alá őket!csillagok toronyharmat hídeső darvakpásztortűz gólyákgyertyafény

4. Hogy mondja Petőfi?legszomorúbb boldogtalansajnálkozó zokogósápadt haloványsírt könnyeit hullattaarcodat orcádat

5. Melyik a lényegesebb részlet a 4. énekben? Húzd alá!„Utószor látlak én, szívem szép tavasza!Utószor szólt itten furulyám panasza.”„Iluska már aludt. A pitvar elejeVolt nyár idejében rendes fekvőhelye.”

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állításokat!Jancsi a furulyájával ad jelt Iluskának.Iluska a lenyugvó naphoz hasonlítja a bánatos Jancsit.Mindketten sírnak a meghatottságtól.Iluska sír, Jancsi férfiasan visszafojtja könnyeit.

7. Hasonlítsd össze a 8. és a 9. versszakot, Jancsi és Iluska búcsúszavait! Legalább 3 hasonlóságot fedezhetsz fel mondataikban.Most hátszáraz kóró – tört virágbujdosó szeretőd – hervadó szeretőd

8. Melyik versszakban ismétlődik legtöbbször ugyanaz a szó? Mi lehet az oka?A 6. versszakban háromszor fordul elő az „utószor”. Ebben a versszakban búcsúzik el Jancsi Iluskától.

9. Petőfi ebben az énekben sok hasonlóságról beszél: a patakot tükörhöz hasonlítja, a harmatot a csillagok könnyének mondja. Kösd össze azokat a képeket, amelyeket egymáshoz hasonlít!

Jancsi kísértetIluska hideg télbujdosó legény tört virág

magára hagyott lány széltől hajtott kóróa szerelmesek szíve rózsaa torony fogyó hold

5. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e!A sűrű erdő közepén sötét volt, csak a holló károgása hallatszott. LJancsi bánatos volt, mégis ügyesen feltalálta magát, még a vihartól sem ijedt meg. JJancsi átkelt a pusztán, átélt egy vihart, majd sűrű erdőbe jutott. T

2. Egészítsd ki a táblázatot!

Hogy látjuk a napot az égen?

Mit tesz Jancsi? Milyen állatról hallunk?

reggel a nap fölkel vándorol gémdélben elér az ég tetejére alszik vakondróleste a nap leszállt pihenni

ágyábament a maga útján holló

3. Mely igék jellemzőek az olvasott szövegre? Húzd alá őket!ballag falatoziksírdogál vadászikalszik megázikvándorol tűzifát gyűjt

4. Hogy mondanád saját szavaiddal?rónaság alföldégiháború viharhullt az istennyila dörgött az ég és villámlottmegnyílt a felhők csatornája zuhogott az eső

5. Melyik a lényegesebb részlet az 5. énekben? Húzd alá!„És a tó közepén gyors halászmadarakHosszú szárnyaikkal le s föl szállongtanak.”„Oly hamar támadott az égiháború,Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú”

6. Hasonlítsd össze az első énekben látott rétet s az itteni pusztát! (Mi díszíti őket? Milyen víz van a közelben? Hány embert látunk? Milyen messze van a falu?) A réten sok-sok virág nyílik. A virágok tarkák. A közelben van egy patak, ahol Iluska mos. A falu közel van. A pusztán nincsenek virágok, fák és bokrok. A gyér füvön harmat csillog. A tó szélénél, a fák a közepén egy gémet láttunk. A falu messze van.

7. Figyeld meg a szövegben, milyenek az alább felsorolt dolgok! Írd a szavak mellé jelzőjüket!a fű apró és gyéra gém hosszú nyakúa zivatar vada szivárvány tarkaaz erdő sűrű és zöld

8. Ha összeolvasod a vastagon keretezett, függőleges betűsort, megtudhatod, mihez hasonlítja Petőfi a pusztát.

1 S Ö T É T2 E L E D E L T3 T Ü N D É R4 É G Ő5 E R E J É T6 K Á R O G

1. Milyen lesz az ég, mikor kitör a vihar?2. Mit keres a gém a tóparton?3. Ehhez a mesebeli lényhez hasonlít a délibáb.4. Ilyen szomjúságot érez Jancsi.5. Mit akar visszanyerni az álmával?6. Így ad hangot a holló.

6. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 6. fejezet alapján! Jancsi önzetlen, becsületes legény, a tisztesség fontosabb számára, mint a gazdagság. JA reggeli napsütésben csak füstölgő romok látszottak a zsiványtanya helyén. TA sötét erdő mélyén hatalmas fák és szúrós bokrok vannak. L

2. Mely szavak jellemzőek Jancsira a 6. ének alapján? Húzd alá őket! bátor lelkiismereteselszánt igazmondófélénk becsületesravasz ügyetlen

3. Hogy mondanád a 2. feladatban aláhúzott szavak ellenkezőjét? Alkoss velük ilyen típusú mondatot: „Jancsi nem ilyen, nem olyan, hanem…”Jancsi nem gyáva és becstelen, hanem bátor és becsületes. Nem ijedős és lelkiismeret nélkül cselekvő, hanem elszánt és lelkiismeretes.

4. Melyik a lényegesebb részlet a 6. énekben? Húzd alá!„Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott,Kínálgatták, de ő aprókat kortyantott.”„Adjon az úristen szerencsés jóestét,Mondott nekik Jancsi ilyen megköszöntést.”

5. Mi történt volna, ha a zsiványok nem hisznek Jancsinak, és megkötözik? Írd meg a kaland másik változatát!A zsiványok nem hittek Jancsinak, és megkötözték. Úgy gondolták, nem tud megszökni. Elindultak rabolni. Ezalatt Jancsi kiszabadult, és elmenekült a zsiványok tanyájáról.

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Jancsi tudta, hogy zsiványtanyára jutott, mégis bement.Jancsi azt hitte, csárdához jutott, csak bent jött rá a tévedésére.Nem ivott velük, mert egyáltalán nem volt jókedve.Velük ivott, de csak mértékkel, hogy józan maradjon.

7. Figyeld meg azokat a mondatokat, melyekben Jancsi magában elmélkedik! Vedd sorra, kikhez beszél, kiket szólít meg!

Önmagához beszél, amikor csárdának hiszi a zsiványok tanyáját. A zsiványokhoz beszél, mielőtt megöli őket. Iluskához beszél, amikor eldönti, hogy nem nyúl a kincshez.

8. A pandúrok örömmel látták, hogy valaki leszámolt a zsiványokkal. Hirdetést adtak fel, hogy megjutalmazhassák az ismeretlent. Fogalmazd meg a pár soros hirdetményt!Hirdetmény!Közhírré tétetik, hogy a zsiványokat valaki megölte és tanyájukat felgyújtotta. A rablott kincseket nem vitte el. A pandúrok parancsnoka szeretné megjutalmazni az ismeretlen személyt igazságos cselekedete miatt. Kérjük az ismeretlent, hogy jelentkezzen, és vegye át a 100 pengő jutalmat.

9. Foglald össze a zsiványkaland történetét úgy, hogy minden képen látható kérdésre külön mondatban válaszolj!Mit? Hol? Ki? Miért? Mikor?Éjfél után Kukorica Jancsi a zsiványtanyán leitatta a haramiákat, hogy megszabaduljon tőlük.

7. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 7. fejezet alapján!Jancsi huszárnak állt, s a csapattal együtt elindult a török elleni háborúba. TJancsi rendkívüli egyéniség, nem hétköznapi ember, amint ezt a katonák parancsnoka rögtön észrevette. JAz út mentén vadvirágok nyíltak, és itt-ott bokrok nőttek. L

2. Egészítsd ki a mondatokat!Jancsit olyan boldoggá teszi, hogy közéjük állhatott, szinte el is felejti mostoha sorsát. Büszkén üli meg a lovat, mámorosan villogtatja kardját, pajtásai tisztelik őt, a lányok belészeretnek. Ő azonban hűségesen csak Iluskájára gondol.

3. Mely szavakkal találkoztunk az olvasott szövegben? Húzd alá őket! távcső hadihajóló mentenyereg ágyúkard

4. Melyik a lényegesebb részlet a 7. énekben? Húzd alá!„Nagyon természetes hát, hogy a vezérnekMegtetszett, és be is vette közlegénynek.”„Csillagokat rúgott szilaj paripája,Mikor Jancsi magát fölvetette rája.”

5. „Sokat mondott Jancsi” – olvashatjuk, de hogy mit, az nem derül ki. Folytasd még két mondattal a 8. versszakban hallott szavait!Mindig katona szerettem volna lenni. A katonáskodás elfeledtetné velem azt, hogy a gazdám elkergetett.

6. Húzd át azt a szót, amelyik kakukktojás ebben a felsorolásban! Indokold választásodat!mostoha, seborvos, gazda, zsiványok, katonákA seborvos kivételével mindenki szerepelt a történetben.

7. Hasonlítsd össze Jancsi eddigi viseletét és mostani öltözetét! Szerinted mi lett a subájával? Más ember lett-e Jancsi? Azt szokták mondani, nem a ruha teszi az embert.A subáját magával vitte. A díszes katonai öltözet hatására sem változott meg. Ugyanolyan ember maradt, mint volt.

8. A 2. versszakban szerepel egy szó, amely eddig szinte minden énekben előfordult. (Az Iluskától való búcsúzás kivételével.) Melyik ez a szó?Nap

9. Ha megváltoztatnánk az 5. versszak első sorát, milyen rímet találnál a második sor végére?Jancsi pedig szólott, s panaszolta menten:„Én a kerek világ bujdosója lettem.”

10. Próbáld egyetlen mondatban összefoglalni a 7. fejezet történetének lényegét!Jancsi beállt katonának, és a bajtársai csodálták erejét.

8. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 8. fejezet alapján!A tatárok békésen átengedték országukon a magyar huszárokat. TTatárország nagyon szegény vidék, nem látni itt se szántóföldeket, se nyájakat, se gulyákat. LA szerencsés király jószívű és hálás fejedelem. J

2. Mely szavak jellemzőek a magyarokra a szerecsen király szerint? Húzd alá őket!jámborak, félénkek, kapzsik, ravaszok, becsületesek

3. Hogy mondanád saját szavaiddal? jámborlelkű szelídkiengesztel megbékítezerannyin többszörös túlerő

4. Melyik a lényegesebb részlet a 8. énekben? Húzd alá!„De még meg is írta az úti levelet,Hogy senki se bántsa a magyar sereget.”„Hogyne örült volna? ez a szegény vidékEgyebet se’ terem: medvehúst meg fügét.”

5. Ha nincs ott a szerecsen király, a magyaroknak kellett volna túljárniuk a tatárok eszén. Te hogy vetted volna rá a tatár császárt, hogy engedje át a seregedet?Azt javasoltam volna, hogy egy magyar és egy tatár vitéz vívjon meg egymással. Ha a magyar vitéz győz, akkor a tatár császár átengedi országán a seregemet. Bíztam benne, hogy a magyar vitéz győz.

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!A tatárok nem ismerik a földművelést, egész évben kecskehúst és fügét esznek.A szerecsen király védelmébe veszi a magyarokat, mert épp Magyarországra akar utazni.A tatárok legszívesebben megennék a magyarokat, mert kannibál szokásaik vannak.

7. Hasonlítsd össze a Petőfi által leírt tatárokat az igazi tatárokkal, akik 1241-ben feldúlták Magyarországot. Mi az igaz és mi a túlzás a bemutatásukban?Igaz: Kegyetlenkedésük valóságos elem.Túlzás: A tatárok nem kannibálok.

8. Számold össze, hányszor szerepel a 8. énekben a „sereg” szó! Milyen hasonló szavakkal helyettesíthetnénk?ötszörcsapat, század, szakasz

9. Adj címet a 8. éneknek! Dolgozz ki legalább 3 változatot!

A szerecsen király segítségeKaland TatárországbanA huszárok találkozása a tatárokkal

10. Tudod-e, kik azok az obsitosok? Ha nem, olvass utána a Magyar néprajzi lexikonban, s fogalmazd meg röviden, miért hasonlít főhős, János vitéz története a 8. énekben egy obsitoséra!A kiszolgált katona (obsitos), amikor letöltötte szolgálati idejét, elbocsátó levelet (obsitot) kapott. A magyar sereg katonái a szerecsenkirály oltalma alatt hazafelé indulnak.

9–10. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 9–10. fejezet alapján!Jancsi eléggé haragos természetű, most is szívesen halálba küldené a mostohát. JTaljánország az örök hó és tél birodalma. LJancsi szívesen lehajítaná a gonosz mostoha csillagzatját. T

2. Egészítsd ki a táblázatot!

Milyen országban járnak? Milyen nehézséggel kell megküzdeniük?

Hova mennek tovább?

Tatárország kutyafejű vadak TaljánországbaTaljánország örökös tél LengyelországIndia nagy hegyek Franciaország

3. Mely szavak jellemzőek a mesebeli Indiára? Húzd alá őket!hegyek, sűrű levegő, kannibálok, hőség, rozmaringerdők

4. Hogy mondja Petőfi?Olaszország Taljánországmeghal élte megszakadlehull egy csillag egy csillag leszalad

5. Melyik a lényegesebb epizód: a taljánországi vagy az indiai? (Melyik kapcsolódik szorosabban Jancsi sorsához, visszautalva a történet elejére?)Az indiai a lényegesebb epizód: Jancsi azon elmélkedik, hogy lehajítaná a mostoha csillagzatját, ha tudná melyik az.

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Indiában csakugyan találhatók nagy hegyek.Taljánországban csakugyan mindig hideg van.Jancsi útjának leírásában európai és ázsiai országok keverednek.

7. Hasonlítsd össze a tatárországi utat és az út későbbi szakaszát! Mi a legfőbb különbség a kettő között? Mi okoz nehézséget Tatárországban, mi a további úton?Tatárországban a vidék szegénysége jelentett problémát. A további úton az indiai hőség okozott nehézséget.

8. Gyűjtsd ki a két fejezetből azokat a képtelenségeket, amelyek ellenkezőjükre fordítva tökéletesen igazak, és megfelelnek a természeti törvényeknek!Taljánországban örökös tél van.A magas hegyekben meleg van.

9. Tegyük fel, hogy Jancsi napjainkban élne, és a Híradó szenzációs tudósításban jelentené be, hogy társaival megmászta Ázsia legmagasabb csúcsát. Hogy szólna a jelentés?

Kedves Nézőink, fantasztikus eseményről tudósítunk: Jancsi társaival eljutott Ázsia legmagasabb csúcsára, és kitűzte a magyar zászlót. Örüljünk együtt honfitársunk sikerének!

10. Mi az összefüggés az összekötött szavak között? Ha rájöttél, kösd össze a többi szópárt is!vagyon – fagyonhegyek – mentekleszalad – megszakadhatáros – mulatságos

11. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 11. fejezet alapján!Jancsi hűséges szerelmes, még a királylány sem fordíthatja el szívét otthon hagyott Iluskájától. JA sereg megérkezett Franciaországba, és felajánlotta segítségét a királynak. TA Franciaország az egyik legszebb és legcsodálatosabb tartomány a világon. L

2. Mely szavak jellemzőek a törökök viselkedésére? Húzd alá őket!fosztogatás, emberrablás, gyújtogatás, várostrom, tüzérségi csata

3. Melyik a lényegesebb részlet a 11. énekben? Húzd alá!„Ez éjjelen által kipihenjük magunk,Mert hosszú volt az út, kissé elfáradtunk.”„De holnap azután, mihelyt felkel a nap,Visszafoglaljuk mi vesztett országodat.”

4. „Hosszú volt az út” – mondja a vezér. Folytasd szavait! Hogyan számolhatna be 3 mondatban viszontagságaikról a királynak?Tatárországban csak a szerecsen király segítségével jöhettünk keresztül. Taljánországban szenvedtünk a hidegtől. Indiában melegünk volt, és a felhőkből csavartunk vizet.

5. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!A király megígéri Jancsinak, ha kiszabadítja a lányát, hozzá adja feleségül.A törökök kifosztották a palotákat, pincéket, csak a templomokat nem merték háborgatni.A király először kincse elvesztését panaszolja, csak utána beszél a lányáról.A király elmenekült Franciaországból, és Indiában bujdosott.

6. Hasonlítsd össze a két ellenséget, a tatárt és a törököt! Melyiktől félnek jobban a magyarok?Bár a törökök gaztettei félelmetesebbek a tatárokéinál, a magyarok a tatároktól féltek jobban. Emberevő mivoltuk miatt féltek tőlük a magyarok.

7. Gyűjtsd ki azokat a kifejezéseket, amelyek a francia király hajdani gazdagságát ecsetelik!Kánaán; kincsem vetélkedett Dárius kincsével.

8. Ha ma játszódna a történet, a rendőrség már bizonyára körözné a királylány elrablóit. Fogalmazd meg a rendőrségi felhívást, kellő jutalmat ígérve a nyomravezetőnek!KörözésA rendőrség körözést rendel el a francia király lányának elrablói ellen. A nyomravezetőnek 100 tallér a jutalma. Kérjük a lakosság segítségét a rabló kézrekerítéséhez!

9. Kösd össze: melyik szónak melyik a jelzője!fölséges királygonosz törökökszegény királylánygyönyörű tartomány

10. Helyes-e, hogy a király az ismeretlen megmentőnek ígéri a lányát? Támaszd alá érvekkel a véleményed!A francia király hálás szeretne lenni lánya megmentőjének. A lányért ugyanis a megmentője az életét kockáztatta.

12. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 12. fejezet alapján!Jancsi nemcsak a török basát győzi le, hanem a királylányt is kiszabadítja. TKiabálás, fegyverzaj verte fel a száguldó harcosokkal teli sík csatateret. LA francia király bátor és elszánt, harcolni akar a török ellen. J

2. Egészítsd ki a mondatokat!A magyarok nem engedik, hogy az öreg király is részt vegyen a csatában. Legyőzték a törököket, Jancsi pedig szembeszállt a basával, megölte. Azután kiszabadította a török fogságából a királylányt, s apjához vitte őt.

3. Hogy mondanád saját szavaiddal?vészt jövendölő rosszat sejtőlekaszabolták megöltékösszeomlott a lova összerogyott a lova

4. Lényeges-e az alábbi részlet? Keress ellenkező példát!„Mikor ezt látta a gyáva török sereg, LÉNYEGESuccu! hátat fordít és futásnak ered.”„A török csapatnak nagy hasú vezére Rendbe szedte népét a harcnak jelére…”

5. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Egy hegyen folyt a csata.Rengeteg török katona esett el a harcban.A király nem harcolt, csak egy hegyről figyelte a csatát.

6. Hasonlítsd össze Jancsi viselkedését a basával és a basa fiával szemben! Mivel magyarázod a különbséget?Jancsi megkegyelmezett a basa fiának: …vidd hírül hazádnak, Haramja fiai hogy és mikép jártak.

7. Gyűjtsd ki a hangokra és a színekre utaló szavakat a 7. és a 11. versszakból! Melyik versszak ad inkább hallható, melyik inkább látható leírást a csatáról?7. harsog, zúg, cseng, kurjant, (hallható leírás);11. véres, zöld, vörös (látható leírás)

11. Ha a vastagon keretezett betűk függőleges sorát összeolvasod, megtudhatod, mihez hasonlít a basa orra.

1 E L F U T2 B A S A

3 H O R D Ó

4 T R O M B I T A

5 K Ö V E T

6 B A L L A G

1. Mit tesz a török sereg, mikor látja vezére halálát?2. Milyen rangja van a török vezérnek?3. Mihez hasonlít a török vezér hasa?4. Minek a hangja ad jelt a támadásra?5. Kivel üzen hadat a magyar sereg?6. Így megy a király elé Jancsi a lánnyal.

13. fejezet

1. Írd az egyes mondatok mellé, hogy azok jellemzések (J), tájleírások (L) vagy történetmondó (T) közlések-e! Amelyik hiányzik közülük, arra te írj példát a 13. fejezet alapján!Jancsit még a királyi rang sem vakítja el, a szerelem, a hűség fontosabb számára. JA nap szemével látjuk a csatamezőt, melyet vérbe fagyott holttestek borítanak. LJancsi és a vitézek a francia királyt a várába kísérték. T

2. Foglald össze a történetet a kép kérdéseire válaszolva!Egyéni megoldás

3. Mely szavak jellemzőek az olvasott történetre? Húzd alá őket! győzelem irigységjutalom dicsőségveszekedés gyászöröm

4. Az éltető, világító napot a János vitéz egyik főszereplőjének is mondhatjuk, hiszen majdnem minden énekben beszél róla a költő. Összegyűjtöttük, milyen igéket kapcsol hozzá. Ha tudsz, írj mindegyikhez egy rokon értelmű szót!süt melegíti a földeta földet érinti alkonyodikelküldi a holdat pirkadföltámad újra sütni kezdragyog tündöklikleáldozik besötétedik

5. Lényegesek-e az alábbi részletek? Keress ellenkező példát!KEVÉSBÉ LÉNYEGES RÉSZLETEK:„megmosdott az egész legénység”„a király mellett egy hang ekképp rikácsolt”LÉNYEGES:„Én a te nevedet másnak keresztelem, Mától fogva neved János vitéz legyen.”

6. Hogy fejeznéd be a történetet, ha János vitéz elfogadná a királyi címet?Ebben az esetben itt vége lenne a történetnek. János vitéz elfogadná a királyi címet, és feleségül venné a francia királylányt. Nem térne vissza Franciaországból a falujába.

7. Az első mondatot úgy egészítsd ki, hogy igaz, a másodikat úgy, hogy hamis legyen!A király azért jutalmazza meg János vitézt, mert megmentette a lánya életét.A palotában megmosakodtak, hiszen mindannyian véresek lettek az ütközet során.

8. János vitéz okosan tette, hogy visszautasította a királyi ajánlatot. Miért? Mondj legalább 2 érvet!János vitéz Iluskát szereti. Ha feleségül venné a francia királylányt, az érdekházasság lenne. A lelkiismerete nem lenne nyugodt.

14. fejezet

1. Írd a mondat mellé, hogy az jellemzés (J), tájleírás (L) vagy történetmondó (T) közlés-e! A másik két közléstípust pótold a megszokott módon!Megtudjuk, hogy találták meg hajdan a kis Jancsit, s elmondja egész történetét. TA kukoricaföldön magasra nőttek a növények és gazdag termést ígértek. LJancsi nevelőanyja jólelkű asszony volt, aki sok áldozatot hozott Jancsiért. J

2. Mely szavak jellemzőek Jancsi sorsára, míg el nem kerül otthonról? Húzd alá őket!rendkívüli, szerencsétlen, hányatott, keserves, különleges

3. Mit jelent? Hogy mondanád másként?fenyegetésem zabolán tartotta a mostohát: a mostoha nem mert még kegyetlenebb lenni Iluskávalreménységünk szertefoszlott: esélyünk sem voltkatonának csapott fel: beállt katonának

4. Miért lényeges az egyik idézet, miért lényegtelen a másik?„Egyszer én valahogy nyájam elszalasztám,Annak következtén elcsapott a gazdám.”„Úgy hívtak minket, hogy: a falu árvái.”Az első idézet azért lényeges, mert Jancsinak ezért kellett elmennie a faluból.A második idézet egy olyan megállapítás, ami nem viszi előre a cselekményt.

5. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Három felnőtt is meghalt Jancsi és Iluska közvetlen környezetében.Jancsi és Iluska örök hűséget fogadtak, mielőtt elváltak egymástól.Gyermekkorukban minden szombaton együtt játszottak.

6. Hasonlítsd össze Jancsi nevelőanyját és Iluskáét! Mi a közös bennük, és mi a különbség köztük? Hogy kerültek hozzájuk a gyerekek?Iluska édesanyja meghalt. Édesapja új feleséget hozott a házhoz, ám ő is meghalt. Így a mostoha nevelte Iluskát, és kegyetlenül bánt vele. Jancsit a nevelőanyja a kukoricásban találta. Hazavitte, és szeretettel nevelte.

7. Petőfi számos különböző szóval fejezi ki, hogy valaki meghalt. Gyűjtsd ki ezeket a következő versszakokból!9. jókor a síré lett14. befektettük a sírba16. istenben boldogult18. leszállt a föld mélységébe19. meghalálozott

8. Ha megváltoztatnánk a 20. versszak szövegét, milyen rímet találnál a sor végére?Egyszer én valahogy a nyájat elvesztem,Annak következtén gazdám elcsap engem.

9. A 20. versszakból idéztünk az előző feladatban. János vitéz itt nagyon tömören mondja el, mindössze két sorban, miért került el otthonról. Fogalmazd meg kissé részletesebben a történetet!Amíg Iluskával beszéltem, nem figyeltem a nyájra. Édes csókja olyan boldoggá tett, hogy elfeledkeztem a kötelességemről. A nyáj szétszéledt, ezért a gazdám elcsapott. Amikor megtudta, hogy mi történt, borzasztó dühös lett. Nem akartam kezet emelni rá. Eljöttem otthonról, nem volt más választásom.

15. fejezet

1. Írd a mondat mellé, hogy az jellemzés (J), tájleírás (L) vagy történetmondó (T) közlés-e! A másik két közléstípust pótold a megszokott módon!A király megértő, együttérző ember, nem sértődik meg a visszautasításon. JA király hatalmas kincstárában gyönyörű ékszerek, értékes fegyverek és igazgyöngyök vannak. LJános vitézt a király és a huszárok is elkísérték a gályához. T

2. Egészítsd ki a mondatokat!Jancsi céltalanul jött el otthonról, nem volt semmiféle terve, elképzelése róla, hogy mit akar kezdeni. Egyetlen célja lehetett: a reménytelennek tűnő visszatérés Iluskához. Ez a vágya valósul most meg. Lehetősége adódott rá, hogy jóvátegye gondatlanságát, Iluska sorsát pedig jóra fordítsa.

3. Mely szavak jellemzőek az olvasott szövegre? Húzd alá őket!szánakozás büntetéshonvágy bosszúhála vitabúcsú jutalom

4. Hogyan mondja Petőfi?befejezte a históriát végzé történetétmeghatotta a hallgatókat nem hagyta hidegen a hallgatók szívétjutalmad tetted bérekedvesed, választottad mátkád

5. Lényeges vagy lényegtelen az alábbi részlet? Keress ellenkező példát!„Aztán a tengerhez ment és gályára ült.” LÉNYEGES„S szemeikkel néztek mindaddig utána, LÉNYEGTELENMíg a nagy messzeség ködöt nem vont rája.”

6. Igaz vagy nem? A valótlan állítást húzd át!János vitéz visszautasítja a királylány kezét, mert nem tetszik neki.A király egy zsákra való kinccsel jutalmazza meg János vitézt. János vitéz bajtársaival együtt hajóra száll, és hazaindul.

7. Hasonlítsd össze a király és a királylány viselkedését! Melyikük hogy fogadja János vitéz élettörténetét? Melyikük sajnálja jobban?A királylány egyrészt meghatódott, másrészt sírt. Megértette, hogy János vitéz nem veheti el őt feleségül. Ő sajnálta jobban János vitézt. A király tiszteletben tartotta János vitéz döntését.

8. Gyűjtsd ki azokat a rímpárokat, melyekben nemcsak az utolsó szótag rímel, hanem az utolsó előtti is!Pl.: állott – lány volt; csodálni – árvái; követ rajta – nem tartja

9. Kösd össze az összetartozó kifejezéseket!

hidegen vontőle hagymátkáját nem tagad meggályára boldogítjaködöt ül

16. fejezet

1. Írd a mondat mellé, hogy az jellemzés (J), tájleírás (L) vagy történetmondó (T) közlés-e! A másik két közléstípust pótold a megszokott módon!Az alkony vörösre festette az ég alját, a szürkületben gólyák repültek a tenger felett. LA hajóskapitány tapasztalt, erős és bátor ember. JJános vitéz gályával indult haza szülőhazájába. T

2. Egészítsd ki a táblázatot!

Mit tesz a szereplő? Milyen vizet látunk?Iluska mos patakA magyar sereg megmosdik benne.

tó

János vitéz gályán utazik. tenger

3. Mely szavak jellemzőek János vitéz lelkiállapotára? Húzd alá őket!tervek jövőtürelmetlenség izgatottságbizakodás félelem

4. „János vitéz arra gondol, milyen boldogok lesznek.” Válassz az alábbiak közül három rokonértelmű szót, és ismételd meg azzal a mondatot!álmodozik fantáziálképzelődik tervezgetkitalál elgondolJános vitéz a boldogságukról álmodozik. János vitéz a boldogságukat tervezgeti.János vitéz elgondolja, milyen is lesz a boldogságuk.

5. „Aligha szél nem lesz” – mondja a hajóskapitány. Folytasd a szavait! Hogyan ad parancsot a vihar előtti felkészülésre? Fogalmazd meg utasításait!Vitorlákat kifeszíteni!Köteleket megerősíteni!Irányt tartani!

6. Igaz vagy nem? A hamis állítást húzd át!János vitéz olyan boldog, hogy még Iluska mostoháját is meg akarja jutalmazni.A kormányos figyelmezteti a legénységet, hogy hideg lesz az éjjel, jól öltözzenek fel.A fejük fölött repülő fecskék hazájára emlékeztetik János vitézt.

7. Mit érzett János vitéz, amikor eljött otthonról, s mit érez most? Hasonlítsd össze a két hangulatot, lelkiállapotot!Egyéni megoldás

8. A vastagon bekeretezett betűk függőleges sorát összeolvasva megtudhatod, Miről jut eszébe a hazája János vitéznek.

1 L E G É N Y2 J Ó3 S Z É L4 G Á L Y A5 S É T Á L6 I L U S K A

1. Hogy nevezi Petőfi a matrózt?2. Milyen hírt vél hallani a gólyáktól?3. Ez hajtja a hajót.4. A jármű, amivel utaznak.5. Mit tesz éppen János vitéz, amikor meglátja a gólyákat? 6. Ez a név szerepel legtöbbször a 16. énekben a Jánoson kívül.

17. fejezet

1. Írd a mondat mellé, hogy az jellemzés (J), tájleírás (L) vagy történetmondó (T) közlés-e! A másik két közléstípust pótold a megszokott módon!János vitéz túlél egy hajótörést, hazajut a griffmadár hátán, ám Iluskát halva találja. TJános vitéz bátran és ügyesen kapaszkodik, fel a griffmadár hátára. JA tenger háborgott, cikáztak a villámok és sötét felhők jelentek meg az égen. L

2. Mit jelent a huszonhatodik versszakban a „keserű jutalom” kifejezés? Miért lenne öröm látni Iluskát? Miért érezne mégis keserűséget? Mely szavakkal fejezhetjük ki a keserűséget? A „keserű jutalom” arra utal, hogy férjhez ment Iluska. Ha nem halt volna meg, hanem mást választott volna, akkor János vitéz örülne az életben maradásának. Azonban szomorú volna Iluska hűtlensége miatt.Keserűség: bánat, fájdalom, bú

3. Állítsd számozással fontossági sorrendbe a 17. ének történéseit! Melyik mozzanat lényegesebb a cselekmény szempontjából?hajótörés 2.utazás a griffmadáron 3.Iluska elvesztése 1. LEGLÉNYEGESEBB

4. Igaz vagy nem? Húzd át az igaz mondatokat!János vitézt a hatalmas hullám egy griffmadár hátára repítette.János vitéz leesett a griffmadár hátáról, de belekapaszkodott egy felhőbe.János vitéz elkeseredett, mert elveszítette a kincsét.János vitéz nem bánta volna a kincsét, ha viszontláthatja Iluskáját.

5. Hasonlítsd össze János vitéz két utazását: az elsőt Franciaországig, és a másodikat onnan haza. Melyiket hogy mondja el a költő?Franciaországig a huszárokkal utazott, haza pedig egyedül

6. Hányféleképpen utazott János vitéz? Állítsd számozással helyes időrendi sorrendbe!hajózott 3.gyalogolt 1.lovagolt 2.repült 4.gyalogolt 5.

7. „Szüretre készült a falu lakossága” – olvashatjuk a 16. versszakban. Mondd el 3-4 mondatban, miből állhatott ez a készülődés! Használd fel a következő szavakat: vödör, puttony, prés, hordó, lovas kocsi, pince!A pincéből kihozták a vödröket és a puttonyokat. A prést és a hordókat előkészítették. Lovas kocsival mentek a szőlőskertbe.

18. fejezet

1. Írd a mondat mellé, hogy az jellemzés (J), tájleírás (L) vagy történetmondó (T) közlés-e! A hiányzó közléstípusokat pótold a megszokott módon!János vitézt keserűnek, kiábrándultnak látjuk, olyan embernek, aki minden reményét, életkedvét elveszítette. JIluska sírján illatos piros rózsa nyílt. LJános vitéz felkereste Iluska sírját. T

2. Egészítsd ki a mondatokat!János vitéz úgy érezte, egész élete feleslegessé vált. Átkozza a sorsát, amiért nem halt meg útja során, s hogy egyáltalán megszületett. Ismét útnak indul, ám ez az út most sokkal kilátástalanabb, mint az első volt. Nem kíván mást, mint hogy befejezhesse földi életét, s Iluskája után halhasson.

3. Mely ellentétpárok jellemzőek az olvasott fejezetre? Húzd alá őket!élet – halálremény – kilátástalanságizgalom – unalomszületés – elmúlásbarátság – haragszerelem – gyászszegénység – gazdagság

4. Gyűjtsd össze a „sír” ige minél több rokon értelmű párját!zokog, pityereg, itatja az egereket, hullnak a könnyei

5. A cselekmény további alakulása szempontjából melyik a 18. ének legfontosabb versszaka? Keress egy-két olyan sort is a fejezetben, amelyek közlése nem feltétlenül nélkülözhetetlen!A 11.Leáldozott a nap piros verőfénye.

6. Figyeld meg János háborgását a 2. versszakban! Milyen ismétlődést látsz a szövegben?A 2. versszakban párhuzamos gondolatokat találunk. János vitéz sajnálja, hogy nem esett el a háborúban vagy nem fulladt a tengerbe. A megszületésének sem látja értelmét, mivel Iluska meghalt.

7. Ha megváltoztatnánk a 8. versszak szövegét, milyen rímet találnál a sor végére?Végiggondolta a régi sok szép dolgot,Mikor még a szívük víg lánggal lobogott.

8. Fogalmazz olyan kérdéseket, melyekre az alábbi mondatok adják a választ!Miért halt meg Iluska?– Mostohája kínzásai miatt.Emlegetett-e Iluska?– Igen Jancsi bácsi, magát emlegette.Mire gondol most?– A régi szép időkre, mikor még élt Iluska.

19. fejezet

1. Foglald össze a kép kérdései alapján a 19. fejezet történetét!Egyéni megoldás

2. Mely szavak jellemzőek az olvasott fejezetre? Húzd alá!veszély, próbatétel, elszántság, erő, félelem

3. Hogyan szólítja meg János vitéz a fazekast? Figyeld meg, hányféleképpen szólítják egymást az emberek a János vitézben! Melyik megszólítás kinek szól?

– Hallja-e kend, anyjuk?Iluska mostohájának mondja Jancsi.– Sose olvassa biz azt kelmedA gazdának mondja Jancsi.– Lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány?Jancsinak mondja Iluska.– Egyet mondok, öcsém, kettő lesz belőleJancsinak mondja a zsiványok vezére.– Vigyázz földi! bizony rálépsz a fejedre!Jancsinak mondja a huszárok kapitánya.– A kedvedért pajtás, hát már csak megteszem A tatárok fejedelmének mondja a szerecsenek királya.– Ugye, barátim, hogy keserves állapotA francia király mondja a huszároknak.– Menjünk, rózsám, elébb az édesatyádhozA francia királylánynak mondja Jancsi.– De csak beszélj, fiam, meghallgatjuk biz aztJancsinak mondja a francia király.

4. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Jancsi azért megy az óriások erdejébe, mert meg akar halni.Jancsi azért megy az óriások erdejébe, mert azt hiszi, ott van Iluska.Jancsi azért megy az óriások erdejébe, mert újabb kincset akar szerezni az elveszett helyett.Jancsi azért megy az óriások erdejébe, mert nem fél már semmitől.

5. Hasonlítsd össze! Mit érez János vitéz, amikor másodszor útnak indul, s mit érez most, az erdőbe érve?Szomorúan és elkeseredetten indul útnak János vitéz másodszor. Az erdőben nem fél az óriásoktól, szinte keresi a veszélyeket.

6. Gyűjtsd ki a 19. énekből, kiket, miket szólít meg János vitéz a 3., 4., 8. versszakban! Melyik megszólítás a valóságos ezek közül?3. versszak: bánatot4. versszak: viszontagságokat8. versszak: a fazekast (valóságos)

7. Fogalmazz 3 címet! Az egyik Jancsi lelkiállapotára utaljon, a másik az általa nyújtott segítségre, a harmadik a patakon való átkelésre!Meguntam az életemetHogyan húzta ki a sárból Jancsi a fazekas szekerét?Itt kezdődik az óriások földje

8. Bátor vagy vakmerő cselekedet-e az, hogy János vitéz bemerészkedik az óriások földjére? Mondj példát a mindennapi életből a bátorságra és a vakmerőségre!Vakmerő cselekedet belépni az óriások földjére.Pl.: Bátorság: ha a kigyulladt házból megmentünk egy gyermeket. Vakmerőség: ha a kormányt elengedve kerékpározunk.

20. fejezet

1. Fogalmazz leíró mondatot az óriások földjéről! Jellemezd az óriáskirály fiait! Foglald össze egy mondatban a történetet!Ezen a tájon nagyon sok a fa: a leveleik súlyosak és hatalmasak. LAz óriáskirály hatalmas termetű, félelmetes és kegyetlen szereplő. JJános vitéz megölte az óriáskirályt, a fiait pedig szolgáivá fogadta. T

2. Petőfi hasonlatokkal fejezi ki az óriási méreteket. Hogyan fejeznéd be az alábbi hasonlításokat?Lusta, mint a macska.Makacs, mint az öszvér.Kicsi, mint egy hangya.Nagy, mint egy óriás.Buta, mint a szamár.Ravasz, mint a róka.

3. Hasonlítsd össze a 20. ének első felét (1–8. versszak) a másodikkal (9–22. versszak)! Melyik rész lényegesebb a történet szempontjából? Mi a másik rész szerepe?1–8. versszak: Óriásország leírása. Ez a bevezető rész, amely előkészíti a történet lényeges részét.9–22. versszak: Kaland az óriásokkal, János vitéz megöli az Óriáskirályt. Fiait szolgáivá fogadja.

4. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Az óriások azért engedelmeskednek Jánosnak, mert félnek tőle.Az óriások azért engedelmeskednek Jánosnak, mert megfenyegeti őket.Az óriások azért engedelmeskednek Jánosnak, mert ostobák és gyávák.

5. A bibliai Dávid is pásztorfiú volt gyerekkorában, akárcsak János vitéz. Hallottál-e róla? Miben hasonlít még a történetük?Dávid is bátor, mint János vitéz. Parittyával és kaviccsal győzte le Góliátot, az óriást.

6. Gyűjtsd ki, mihez hasonlítja a költő az Óriásországban látott dolgokat!– a szúnyogokat: ökrökhöz– a varjakat: felhőhöz– a faleveleket: szűrhöz– az óriások könnyeit: egy dézsa vízhez

7. Immár a 4. uralkodóval találkozunk. Jelöld számozással, milyen sorrendben ismertük meg őket!francia király 3.tatár császár 1.szerecsenkirály 2.óriáskirály 4.

8. A bátorságért 5-ös osztályzatot adunk, a gyávaságért 1-est. Osztályozd a szereplőket, és indokold is meg a minősítésüket!óriáskirály 5 Senkitől nem fél.óriásfiak 3 Az órásfiak félnek János vitéztől. János vitéz 5 Semmilyen veszélytől nem fél.

21. fejezet

1. Egészítsd ki a mondatokat!János vitéz sohasem mondta a mostohának, hogy rosszul bánt Iluskával, s hogy végül a halálát okozta. Már a történet elején azzal fenyegetőzik, hogy felgyújtja a házát. Útja során is él benne a bosszúvágy, amikor Indiában a csillagok között járt. Hazatérésekor úgy látszott, a mostoha megbűnhődött, ám a költő még egy újabb elégtételt adott a főhősnek: maga számolhatott le a gonosz boszorkánnyal.

2. Mely szavak jellemzőek a boszorkányok kelléktárára? Húzd alá!béka, szárított ebihal, patkányfej, csirke vére, koponya, kutyaszőr, macskafarok

3. Ismersz-e a „boszorkány”-nyal rokon értelmű szavakat? Írj ki két ilyet a 21. énekből is!banya, vén szipirtyó

4. Melyik a lényegesebb fejezet: az óriáskirály legyőzése vagy a boszorkányok elpusztítása? Melyik történet állna meg a másik nélkül is?János vitéz a boszorkányokat nem tudta volna megölni az órások segítsége nélkül. Tehát az óráskirály legyőzése lényegesebb fejezet.

5. Tegyük fel, hogy János vitéz falujában a mostoha haláláról beszélgetnek az asszonyok. Írd meg a párbeszédet!Tera: – Megkapta méltó büntetését a mostoha.Ancsa: – Mennyit kínozta a szegény Iluskát!Tera: – Nincs a faluban senki, aki megkönnyezné ennek a boszorkánynak a halálát.Ancsa: – Mindenki örül, hogy meghalt a boszorka. Tera: – Egész életében egyetlenegy jó cselekedete nem volt a gonosz asszonynak.

6. Fogalmazz meg két igaz és két hamis állítást a boszorkánykalanddal kapcsolatban!A boszorkány egy barlangban volt. IA vén szipirtyók egy üstben békát, patkányfejet és koponyákat főztek. IJános vitéz egyedül győzte le a boszorkányokat. HIluska mostohája kegyelmet kért János vitéztől. H

7. A vastagon keretezett betűk függőleges sorának összeolvasásával megtudhatod, mely időpontban zajlott a tanácskozás.

1 V É N E K2 A J T Ó T3 F Ö L D H Ö Z4 S Ö T É T5 L E P É N Y

1. Milyen korúak a boszorkányok?2. Mit kell betörni, hogy bejuthassanak az óriások a barlangba?3. Mihez csapják az óriások a banyákat?4. Miért nem lehet látni a boszorkányok földjén? Milyen ez a világ?5. Mihez hasonlítanak a szétlapított boszorkányok?

8. „No, hisz keletkezett cifra zenebona”, mikor az óriások lecsaptak a boszorkányokra – olvashatjuk. Mondd el részletesebben, 3-4 mondatban, mit tettek a boszorkányok, mikor meglátták az óriásokat!A boszorkányok kisuhantak a barlangból. Szörnyű zajt csaptak. A seprűket keresték, hogy el tudjanak menekülni.

22. fejezet

1. A 22. fejezetben holt lelkek kelnek életre. Már korábban is rengeteg halottról hallottunk. Ki mindenki hal meg a János vitézben? Egészítsd ki a táblázatot!

az erdőben zsiványokFranciaországban a törökök vezérea tengeren a hajó legénységeotthon, a faluban Jancsi nevelőanyja, Iluska

szüleiboszorkánytanya mostohaaz óriások földjén óriáskirály

2. „Vándorolgatott az én János vitézem” – olvashatjuk a 22. ének elején. És csakugyan ez az egyik legfontosabb szó a mesében. Hány másik szóval tudnád kifejezni a vándorlás fogalmát?

barangol, kalandozik, kóborol, bolyong

3. János vitéz története a 22. ének nélkül is teljes, kerek lenne, hiszen ez az epizód nem kapcsolódik sem a korábbi, sem a későbbi eseményekhez. Vedd sorra, melyik kalandok vitték előre a történetet, és melyek voltak csupán epizódok! Jelöld T betűvel, ami továbblendítette a cselekményt, E betűvel, ami csak érdekes epizód volt!a nyáj elszéled TJancsit elkergetik Tzsiványkaland Ekatonának áll Tkiszabadítja a királylányt Thazarepíti a griffmadár Tóriások Tboszorkányok Etemetői jelenet E

4. Válassz egy olyan kalandot, amely előre vitte a cselekményt, s írj erről rövid fogalmazást!Egyéni megoldás

5. Hasonlítsd össze a két temetői jelenetet!– Miért megy oda Jancsi?– Mit érez, amíg ott van?– Milyen a jelenet hangulata?18. ének: Iluska sírjához ment Jancsi. Szomorúságot érzett. A jelenet hangulat is szomorú. 22. ének: Nem tudta, hogy a temetőben pihent meg. A jelenet hangulata kísérteties.

6. Keress megszemélyesítéseket a 22. énekben! Gondold végig, és röviden fogalmazd meg, hogyan járulnak hozzá a megszemélyesítések a kísérteties hangulat előidézéséhez!A nap lehanyatlott,Hagyva maga után piros alkonyatot;A piros alkony is eltűnt a világról......az éjfélnek jött rémes órája,A száját mindenik sírhalom feltárja,S fehér lepedőben halvány kisértetekA sírok torkából kiemelkedtenek.”

A megszemélyesítések az elmúlásról beszélnek; a temetőben sírokból kiemelkedő kísértetek tánca félelmetes.

7. Jancsit ezúttal is a véletlen menti meg, mint már annyiszor. Gyűjtsd össze, milyen véletlenek irányították a sorsát korábban! Melyik fordította jobbra a sorsát, melyik rosszabbra? Jelöld J és R betűvel!– első elbujdosásakor: találkozás a huszárokkal J– Tatárországban: A szerecsenek királya segít abban, hogy Tatárországon keresztül mehessenek a huszárok. J– a tengeren: Az életét meg tudja menteni, ám a kincseket nem. J– az óriások földjén: Megöli az órások királyát, és a fiait szolgáivá teszi. J

8. Miért félelmetesebb a sötét, az éjszaka, mint a nappali világosság? Gyűjts minél több érvet!Nem látjuk a környezetünket, és ez félelemmel tölt el bennünket. A hangok forrását nem látjuk.

23. fejezet

1. Fogalmazz néhány mondatos leírást a tengerről az első négy versszak alapján, de saját szavaiddal!

János vitéz hajnalban egy hegy tetejére ért.Innen pillantotta meg a tengert.A tenger nyugodt volt, nem hullámzott.A halak teste a napfényben gyémánthoz hasonlított.

2. Fejezd be a mondatokat úgy, hogy közben ügyelj a folytatásra is!János vitéz egy hegy tetejéről megpillantotta a tengert, és gyönyörködött az eléje táruló látványban.Később leereszkedett a partra, s ott meglátta az öreg halászt.Tőle tudta meg, hogy amit lát, nem más, mint az Óperenciás-tenger.Sípjával magához szólította egyik óriását, és megkérte, hogy vigye át a tengeren.

3. Válassz öt olyan szót, amelyek képesek felidézni a fejezet egyes történéseit!hajnal – öreg halász – síp – óriás – tenger

4. Keress négy régies szót (szóalakot) a 23. énekben, és két költői kifejezést! Írd melléjük azt is, hogy mondanánk ugyanazt ma, hétköznapi szóhasználattal!jára: jár gyönyörűséges: gyönyörűmik: melyek se vége, se hossza: beláthatatlanmostan: most kend: maga

5. Válaszd ki azt a versszakot, amely a legfontosabb a további történet szempontjából! Indokold választásodat!A 11. versszak a legfontosabb. Az órás segítsége nélkül nem tudna János vitéz átjutni a tengeren.

6. Igaz vagy nem? A hamis állítást húzd át!A halász nem vállalja az utat, mert Jánosnak nincs pénze.A halász nem vállalja az utat, mert nincs szüksége pénzre.A halász nem vállalja az utat, mert lehetetlen az átkelés.

7. Gyűjtsd össze, hányféle mesterségű, foglalkozású emberrel találkozott már János vitéz vándorlása során!– kalandjai legelején: huszárral– külföldön: szakáccsal– hazafelé utazva: kormányossal– otthon, szüretkor: parasztokkal– a sárba ragadt szekérnél: fazekassal– a tengerparton: halásszal

8. Fogalmazd meg egy mondatban, miben különbözik az Óperenciás-tenger a többi tengertől, és miben hasonlít rájuk!Az Óperenciás-tenger sokkal nagyobb, mint a többi tenger. Vizében ugyanúgy élnek a halak, mint más tengerekben.

24. fejezet

1. Fogalmazz leíró mondatot Tündérországról! Használd fel azt a keveset, amit János vitéz lát belőle, s amit az óriás mond róla!A kékellő ködben feltűnt egy sziget, a földi ember számára elérhetetlen, Tündérország.

2. Gyűjts minél több rokon értelmű szót János szavaihoz!„fölötte kívánom”: nagyon szeretném; ez a legfőbb kívánságom, nem vágyom semmi másra „ne gondolj te azzal”: ne törődj vele, ne okozzon gondot neked

3. Keresd meg azt a sort a 24. énekben, amely elárulja, vagy legalábbis sejteti, hogy mi vár a főhősre a következő fejezetben!

„Hogy bemehetek-e vagy nem, majd elválik”

4. Mi történt volna, ha az óriás nem áll meg a szigetnél, hanem továbbhalad?A világ végére jutottak volna.

5. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!A fuvar végeztével az óriás magára hagyta Jánost.A fuvar végeztével az óriás hazatért.A fuvar végeztével az óriás megpihent, míg várta gazdáját.

6. Hasonlítsd össze a 23. és a 24. fejezetet! Mennyi idő telik el egyikben és másikban? Lapozz vissza, és keress a korábbi énekek között is egy rövid időről és egy hosszú időszakról beszámoló fejezetet!23. ének: rövid időszak – beszélgetés a halásszal24. ének: hosszú időszak – átkelés az Óperenciás – tengeren8. ének: rövid időszak – átkelés Tatárországon11. ének: hosszú időszak – harc a törökök ellen.

7. Gyűjtsd ki a 24. fejezetből azokat a rímpárokat, ahol nemcsak az utolsó szótag rímel, hanem az utolsó előtti is!sebességgel – érhették el;ködében – szemében; vége – semmiségbe; jobbágyom – kívánom;neki – fenyegeti; oda- csoda; odáig – elválik;tette – vette

8. Állítsd számozással időrendi sorrendbe a rajzokat, majd idézd fel segítségükkel a történetet elejétől kezdve!1. óriás – 2. boszorkány – 3. sárkánykígyó – 4. tündér Iluska

9. Óperenciás-tenger, Tündérország, óriások földje – ezek olyan mesebeli helyszínek, amelyekről sok más történetben is olvashattál. Sorolj fel még néhány ilyen helyszínt az általad ismert mesékből!túl az Üveghegyen, hetedhét országon túl; ott ahol a kurtafarkú kismalac túr

10. Jó vagy rossz dolog egy szigetországban élni, elzártan, távol más vidékektől? Támaszd alá véleményed minél több érvvel!Egy szigetországban kevéssé fenyegetik az embert a civilizációs ártalmak (pl.: zaj, levegőszennyezés). A természetet érintetlen szépségében csodálhatjuk meg. Rossz dolog viszont, hogy nagyon nehezen lehet más vidékekre eljutni, és azokat megismerni.

25. fejezet

1. János vitéz milyen ember tehát?nem fél a szörnyetegektől bátornem kapkodja el a dolgát megfontoltnem adja fel a harcot kitartótúljár a sárkány eszén ravasz

2. Egészítsd ki a táblázatot!

Hol jár a hős? Mivel küzd meg? Mi jellemző a szörnyetegre?

Hány fenevaddal küzd?

1. kapu medve szilaj 32. kapu oroszlán vad 3

3. kapu sárkány nagy 1

3. Mely szavak jellemzőek az olvasott fejezetre? Húzd alá! próbatétel, ismétlődés, fokozás, párbeszéd, meseszám, tájleírás, mesebeli szörnyek

4. Mit jelentenek az alábbi szavak?félrőföd: régies, ma már nem használatos hosszúságmérték, 1 rőf = 78 cm szilaj, fékezhetetlen: vadstrázsa: őr

5. Hasonlítsd össze az első versszakot a másodikkal, majd a harmadikat a negyedikkel! Melyik versszakok a lényegesebbek a cselekmény szempontjából?Az 1. és a 4. versszakok lényegesebbek: ezekben van szó a medve és az oroszlán legyőzéséről.

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!- János vitéz öt napi küzdelem után jut be Tündérországba.- János vitéz lyukat fúr a kapura, hogy bejuthasson Tündérországba.- János vitézre lángot lövell a hétfejű sárkány, ő mégis bejut a torkába.

7. Hallottál-e a bibliai Jónás történetéről? Miért juthat eszünkbe a sárkánnyal folytatott küzdelemről? Milyen mesét ismersz még, ahol hasonló helyre kerül a főhős?Jónás a cethal gyomrában három napot tölt. Pinokkió is egy hal gyomrába került.

8. A vastagon bekeretezett betűk függőleges sorát összeolvasva megtudhatod, mivé válik annak a vére, aki meglátja a sárkányt.

1 S Z Á J Á N2 V E R Í T É K3 E G Y4 N Y Ö G V E5 S Z É P N E K

1. Ezen át jut be János a sárkány gyomrába.2. Mit töröl le magáról János a küzdelem után?3. Hány sárkány várja Jánost?4. Így adja ki magából a sárkány az életet.5. Ilyennek látja János Tündérországot.

9. Helyesnek tartod-e, hogy Tündérországot ilyen szigorúan őrzik? Szerinted miért van szükség erre a strázsára? Vagy miért nincs? A mesékben Tündérországot mesebeli szörnyek őrzik. Csak a legbátrabb hősök tudják őket legyőzni. Tündérországot az illetéktelen betolakodóktól őrzik a szörnyek.

26. fejezet

1. Sokszor gyakoroltuk már a leírás – jellemzés – történetmondás hármasságát. Állapítsd meg, mi van meg ezek közül a 26. fejezetben, és mi hiányzik közülük!A leírás és a történetmondás megtalálhatók a 26. énekben. A jellemzés hiányzik belőle.

2. Egészítsd ki a mondatokat!Tündérországban soha nincs híja a boldogságnak, mert mindenki halhatatlan. Távol élnek a földi világtól, mégis sok jót kapnak tőlük a földi emberek. Tündérországból került hozzánk az arany, a gyémánt, s a tündérek adománya a szerelem is. Ők díszítik a felhős eget szivárvánnyal. A tündérek sohasem sírnak, ám néha mégis könnyeznek az örömtől.

3. Mely szavak jellemzőek az olvasott fejezetre? Húzd alá! növények, állatok, asztal, ágy, pihenés, munka

4. Válaszd ki a 26. énekből a tündérlét tökéletességét leginkább kifejező sort!Halált nem ismerve élnek boldogságnak.

5. Tündérország maga a mennyország. Alkosd meg a pokol leírását, minden tündérit az ellenkezőjére fordítva. A János vitéz mely epizódja ír le ilyen pokoli tájat?A Pokol az örök sötétség birodalma. Az ördögök az ember legádázabb ellenségei. Az ördögök egyetlen célja a pusztítás. A boszorkánytanyáról szóló epizód ír le ilyen pokoli tájat.

6. Igaz vagy nem? Húzd át a hamis állítást!Tündérországban senkinek nincs szüksége ételre, italra.Tündérországban mindenki felnőttnek születik, és sosem öregszik meg.Tündérországnál szebbet álmodni sem lehet.Tündérország olyan, mint a földi világ, csak nincs benne idő.

7. Hasonlítsd össze a szivárványról olvasottakat azzal a történettel, amit a Biblia mesél a vízözönről. Tudod-e, mi a szivárvány valójában? A Biblia szerint az özönvíz után Isten a megbékélés jeleként függeszti a szivárványt az égre. A levegőben lévő esőcseppek prizmaként színeire bontják a napfényt.

8. Petőfi szerint mindaz, ami értékes a földön, Tündérországból ered. Mi miből? Kösd össze!

tündérek könnye aranytündérek haja szerelemtündérek szemsugara gyémánttündérek álma szivárvány

9. Véletlen-e, hogy a hajnal és a tavasz jellemző Tündérországra? Mi a közös bennük? Te melyik évszakot és napszakot kedveled? Miért?A hajnal és a tavasz egyaránt a kezdetet jelképezik.

27. fejezet

1. Milyen új ismereteket szerezhetünk az utolsó énekből? A leírás, a jellemzés vagy a történetmondás jellemző rá?A tündérek kedvesen fogadták János vitézt. János vitéz a tóba dobta a rózsát. Iluska az élet vizéből feltámadt. A történetmondás jellemző rá.

2. Mely szavak jellemzőek az olvasott fejezetre? Húzd alá őket!viszontlátás, egymásra találás, viszály, kárpótlás, beteljesülés, elszakadás

3. Mi a különbség az alábbi fogalmak között? Ha túl nehéz megfogalmazni, foglald mindegyiket egy hozzá illő mondatba!jókedv: Az ajándéktól jókedvem lett.öröm: Nagy örömmel vártuk a vakációt.boldogság: Az ifjú párnak sok boldogságot kívántunk.

4. Mi a lényegesebb fordulat szerinted: Iluska feltámadása vagy kettejük királlyá választása? Miért?Iluska feltámadása lényegesebb, hiszen ez teszi boldoggá János vitézt és Iluskát.

5. Biztosak lehetünk benne, hogy János vitéz a találkozás után elmesélte Iluskának, hogy jutott el Tündérországba. Fogalmazd meg szavait minél tömörebben!Egyéni megoldás

6. Igaz vagy nem? A hamis állítást húzd át!Ha János vitéz beleveti magát a tóba, rögtön megfullad.Ha János vitéz nem hozza magával a rózsát, Iluska sosem támad fel.Ha János vitéz nem akarja a tóba ölni magát, sosem látja viszont Iluskáját.

7. Hasonlítsd össze a 27. fejezet utolsó versszakát és a fejezet hatodik versszakával! Milyen céllal hozta magával János a rózsát? Miért nincs rá szüksége most már?János vitéz azért vitte magával a rózsát, hogy vándorlásaiban társa legyen. Most, hogy a tónál be akarja fejezni az életét, már nincs szüksége a rózsára.

8. Gyűjtsd ki a 27. fejezetből a kérdéseket, a felkiáltásokat és a megszólításokat!Melyik versszakban van kérdés? 4. Az életem által és egyedül menjek?Melyik versszakban van felkiáltás? 7. De csodák csodája, mit látott, mit látott!Melyik versszakban van megszólítás? Te egyetlen kincsem! Hamva kedvesemnek!

9. Kösd össze a jelzőt és a jelzett szót!enyelgő fejedelemföltámadt ajkakszomjas leányboldog beszéd

10. János vitéz sokat küzdött a boldogságért, Iluska semmit sem tett érte. Igazságos volt-e velük a sors? Indokold véleményedet minél több érvvel!János vitéz és Iluska megérdemelték a boldogságot.A sors igazságos volt velük, hiszen hűségesek maradtak egymáshoz. János vitéz sok próbát kiállt, még eljutott Tündérországba.

Összefoglalás

1. Sorolj fel néhány mesés elemet a történetből, ami a valóságban lehetetlen volna!

2. Melyik szereplőt melyik csoportba tennéd? Írd be a sorszámát a megfelelő halmazba!Jóindulatú Rosszindulatú2. francia király 1. Iluska mostohája3. zsiványkapitány 4. Jancsi gazdája5. az öreg óriás 6. a törökök vezére

3. Olvasd el a Petőfi Sándor életéről szóló szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!– Találtál-e hasonlóságot Petőfi Sándor és János vitéz élete között? Ha igen, sorold fel őket! A költő is sok mindent kipróbált, vándorolt, katonának állt, és ő is elnyerte szerelmének kezét.– Hogy hívták Petőfi Sándor feleségét? Szendrey Júlia– Mi volt Petőfi Sándor eredeti vezetékneve? Petrovics

4. Töltsd ki a táblázatot a János vitéz alapján! (A bevezetést és a befejezést saját szavaiddal írd le!) Egyéni munka

Helyszín

Szereplők

Vázlat

Bevezetés

Befejezés

Párbeszéd

Táj, szülőföld

Petőfi Sándor: Az alföld

1. Milyen alakzatok, szóképek találhatók a következő idézetekben?a) „Börtönéből szabadult sas lelkem” – metaforab) „Itt ringatták bölcsőm, itt születtem, Itt boruljon rám a szemfödél...” – ismétlésc) „A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök...” – megszemélyesítésd) „S mosolyogva néz rám a DunátólA Tiszáig nyúló róna képe.” – megszemélyesítés

2. A költő szembeállítja egymással a végtelen rónát a hegyek vadregényes vidékével. Míg azonban az Alföldet részletesen bemutatja, a kevésbé szeretett hegyvidékről szó sem esik. Az Alföld jellegzetességeiből kiindulva, mutasd be ellentétét, a hegyvidéket! Ahol lehet, használd a versben megismert szavak ellentétpárját!Egyéni megoldás

3. A János vitézből vett mindkét idézet az évszakokról beszél. Értelmezd a két metaforát!

Utószor látlak én, szívem szép tavasza! Elváltak egymástól, mint ágtól a levél,Utószor szólt itten furulyám panasza, Mindkettejök szíve lett puszta, hideg tél.Utószor ölellek, utószor csókollak, Könnyeit Iluska hullatta nagy számmal,örökre elmegyek, örökre itt hagylak! Jancsi letörölte inge bő ujjával.

Hogyan hat a természetre a tavasz? Hogyan hat Jancsira a szerelem? Mi a közös bennük?A tavasz a kikeletet jelenti a természetnek. Jancsi szívében is tavasz lesz. Ugyanannak a szónak két különböző alakjával is kiegészítheted a mondatot. Ahogy tavasszal a természet új életre kel, úgy Jancsi élete is új értelmet nyer, megszépül Iluska szerelmétől. Ha a tavasz az élet jelképe, a tél a halálra, pusztulásra emlékeztet.

4. Figyeld meg Gyulai Pál 1846-ban írt Erdély című versét! Vajon ismerte-e a költő Petőfi versét az alföldről?

Vadregényes fenyvesek homálya,Sziklabércek felhők közelében!Üdvözöllek, mint anyát a gyermekHű szerelmem forró érzetében.

Szebb talán a rónaság vidéke,Délibábos pusztáknak lapálya,S vonzó, enyhe, édes mosolyávalVidám halmok, völgysíkok hazája.

Mind hiába... köztetek születtem,Csermelyzúgás, bérci vadvirágok!Szívem egy, és szívem egy szerelmeCsak egyért, csak értetek sóvárog.

– Keress legalább három kifejezést a versben, amely szó szerint megegyezik Az alföld szavaival!vadregényes, róna-rónaság, délibábos– Mivel indokolja vonzalmát, választását a két költő?A szülőföldjét szereti mindkét költő.– Te melyik tájat kedveled inkább? Miért?Egyéni megoldás

Petőfi Sándor: A négyökrös szekér

1. „Nem Pesten történt, amit hallotok / Ott ily regényes dolgok nem történnek.”Mit jelent ebben a szövegben a regényes szó? Válaszodat indokold!Egyéni megoldás – regényes = kalandos

2. Gyűjtsd össze és nevezd meg a második versszak költői eszközeit!Holdhasonlat: „A hold fenn vala; (...) miként a bús hölgy...”Szellőmetafora: „Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön...”Refrén: „Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott.”

3. Egészítsd ki a mondatot!Kétféle mozgás figyelhető meg a versben. Az egyik egészen lassú és nehéz: a lassan ballagó ökrök léptei. A másik a szerelemre lobbanó férfi szárnyaló, könnyű gondolata.

4. Jelöld a következő sorok ritmusát!„Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott.”Egyéni megoldásMilyen összefüggéseket vettél észre a sorok ritmusa és jelentése között?

A jambusok az ökrösszekér zötyögését imitálják.

5. Válassz a következő szereplők közül és választásodnak megfeleően készítsd el a beszámolót:– A főhős, aki levélben számol be barátjának az éjszakai utazásról.– Erzsike, aki naplójában örökíti meg a kedves estét.Írd meg barátodnak / barátnődnek SMS-ben is a történteket! Figyelj a karakterek számára!Egyéni megoldás

6. „Válasszunk magunknak csillagot!” Milyen hiedelem, szokás kapcsolódik a csillagválasztás eseményéhez?Az egymásra való emlékezést jelenti a csillagválasztás, mert a csillagok az örökkévalóságot jelképezik.

7. Olvasd el az alábbi leírást a Petőfi korabeli magyar színjátszásról!

Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg Kelemen László vezetésével. A második magyar színtársulat Kolozsváron alakult 1792-ben, majd 1807-től Pesten játszottak. A vándorszínész-társulatok igen szegényes körülmények között működtek, a színészeknek nemegyszer még élelemre sem futotta a bevételekből. Némelyik színháznak kinevezett alkalmi helyszín nem volt más a kortársak szerint, mint „ócska deszkagóré, ahol a tekintetes urak a csizmadiákkal együtt virsliznek és söröznek”. Kulturáltabb helyszínre akkor lelhetett a magyar színjátszás, amikor 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház. Azonban még ennek oly kiváló színészei is meglehetősen szűkösen éltek, Lendvay Márton, Lendvayné Hivatal Anikó, Szentpétery Zsigmond vagy Megyeri Károly.

Hány évtizedes hagyománya volt a magyar színjátszásnak Petőfi ifjúkorában? 5 évtizedes.Hogyan éltek a vándorszínészek? Nagyon szegényes körülmények között.Miért vonzotta ez mégis Petőfit? Vonzotta a színészek szabad és vándorló élete.

Várady Szabolcs: Változat egy Petőfi versre

1. Olvasd el először Petőfi Sándor, majd Várady Szabolcs versének részletét!

Petőfi Sándor Várady SzabolcsMegy juhász a szamáron... Változat egy Petőfi versre(Részlet) (Részlet)

Megy a juhász szamáron, Szamáron ül szegény juhász,Földig ér a lába; a lába földig ér, Nagy a legény, de nagyobb de búja nála is nagyobb,Boldogtalansága. szivében el se fér.

Gyepes hanton furulyált, Feküdt a fűben, sípja szólt,Legelészett nyája. a nyáj legelt, mikorEgyszercsak azt hallja, hogy nagy hirtelen csak hallja ám:Haldoklik babája. babája haldokol.

a) Hasonlítsd össze a két első versszakot! Hogyan változtatja meg Várady Szabolcs a Petőfi- vers első két sorát?Megváltoztatja a szórendet.b) Hasonlítsd össze a két vers rímképletét! Mi azt eltérés közöttük?Petőfi: x a x a x a x a

Várady: x a x a, a „mikor” és „haldokol” szavak rímképlete „botlik”c) Várady Szabolcs versében többször felcserélődik az alany és állítmány helyzete a Petőfi-vershez képest. Hozz erre példákat!Megy a juhász szamáron Szamáron ül szegény juhászFöldig ér a lába; a lába földig ér,Legelészett nyája a nyáj legelt...Haldoklik babája. babája haldokol.d) Azt tanultad, hogy a népdalnak vannak tájegységenként eltérő változatai. Mi a helyzet a műköltészet esetében? Mit gondolsz erről az átírásról?Az átírás célja lehet az is, hogy paródiát alkosson a szerző (Karinthy Frigyes: Így írtok ti). A költő idézheti is a választott művet: például Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd című versére utal Márai Sándor: Halotti beszéd című műve.

2. Keress rokon értelmű kifejezéseket az alábbi szavakhoz!szamár: csacsi, füles vagy ostoba, tökkelütött, oktondilegel: legelészik, füvel, gyepelszél: fuvallat, szellő, förgeteg, szélviharbot: vessző, husáng, fütykös, furkósbot, virgács

3. Ismételd át, amit a népdal jellegzetességeiről tanultál! Ezek alapján vizsgáld meg mind Petőfi Sándor, mind Várady Szabolcs versét! Melyek azok a népdalra jellemző jellegzetességek, melyek ezekben a szövegekben is előfordulnak.A népdalok az emberek alapvető érzelmeit fejezik ki: örömet, bánatot, szerelmet, gyászt. Mindkét verset a juhász szomorúságát örökíti meg: a szegény juhász meghallja, hogy haldoklik babája.A népdalok több változatban fordulnak elő.

Károlyi Amy: Hazatérés

1. Olvasd el figyelmesen Károlyi Amy alábbi versét, majd oldd meg a feladatokat!

Hazatérés

Ezt a tájat már láttam egyszer.Ez a madár már énekelt.Ez a tó már kibújt a földből.Ezek a lila-sárga pettyekmár virítottak egy földszínű subán.Szűzi derékkal, égő fejjelmár kinyújtózott kora reggelegy gyertya-karcsú tulipán.Ezt a tájat már elvesztettem,évek múltán most tért haza.Ha nem vigyázok, víz alá merül,Mint szivárványszín, szomjas vadkacsa.

a) Hazatéréskor általában az idegenbe szakadt ember szokott hazamenni. Miben más az előbb olvasott vers?A költő újból felfedezi saját környezetének szépségét.b) Honnan indul a szemlélődés, és hová érkezik meg?A nagyobb, tágabb környezete felől közelít közvetlen közeli képre.c) Keress megszemélyesítéseket a versben!„Ez a tó már kibújt a földből.Ezek a lila-sárga pettyek / már virítottak...„már kinyújtózott... / egy gyertya-karcsú tulipán...”d) Keress metaforát a versben!

gyertya-karcsú tulipáne) Miért „égő” fejű a tulipán, és miért szivárványszínű a vadkacsa?Égő, azaz lángoló színű a virág, a vadkacsa tolla pedig a szivárvány minden színében pompázik.

2. Tudod-e ki volt Károlyi Amy?a) Nézz utána a könyvtárban és az interneten életének és munkásságának, majd foglald össze a megszerzett ismereteidet egy rövid fogalmazásban!Költő, műfordító, Weöres Sándor felesége. 1909-ben született, 2003-ban halt meg. Ő írta Andersen meséje alapján Ránky György Pomádé király új ruhája című operájának szövegkönyvét. Gyermekversei, meséi több kötetben jelentek meg. (Magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1963)b) Sorold fel azokat a könyveket és internetes honlapokat, amelyek értékes információval szolgáltak kutatómunkád során!www.mek.niif.hu

Család, nemzedékek

Arany János: Családi kör

1. Milyen alakzatokra és szóképekre ismersz az Arany-vers alábbi idézeteiből?

a) „Mélyre van az szántva az élet-ekével.” metaforab) „De vajon ki zörget? „Nézz ki fiam, Sára:” kérdésc) „Este van, este van...a tűz sem világít,Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit,” ismétlés

d) „Feketén bólingat az eperfa lombja” megszemélyesítés

2. Képzeld el, azt a feladatot kapod, hogy meg kell filmesítsd Arany János Családi kör című versét. Milyen jelenetekből épülne fel a filmed? Készíts rövid forgatókönyvet a jelenetekről!Egyéni megoldás

3. Válassz egyet a vers alábbi szereplői közül, képzeld magad a helyébe, s írj a nevében rövid önéletrajzot!– gazda, – háziasszony, – eladó lyány, – béna harcfi

4. A költő a verset 18951-ben írta, alig három évvel az 1848-49-es szabadságharc bukása után. A család idilli képét a vers vége felé a múlt tragédiája árnyékolja be. Keress a szövegben olyan utalásokat, melyek arra utalnak, hogy a tragikus események nem múltak el nyomtalanul. Melyek ezek, s mire vonatkoznak?„…a leány:Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:Három éve múlik, hogy utána kérdez,Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.”

5. Olvasd el a régi parasztcsaládok étkezési szokásairól szóló leírást, és hasonlítsd össze a Családi körben látott vacsorajelenettel!

A családi életet minden vonatkozásban szigorú vonások szabályozták. Megnyilatkozott ez az étkezés rendjében is. Elsőnek mindig a gazda nyúlt a tálba, és ennek megfelelően a legjobb részeket szedte ki. Az asszonyok általában addig nem is foghattak az étkezéshez, amíg azt a férfiak be nem fejezték. Ekkor adtak a gyerekeknek, és a maradékból a maguk számára is merítettek. rendszerint nem is az asztalnál foglaltak helyet, hanem kisszéken ülve, térdükön fogyasztották el ennivalójukat. A kenyér megszegése a családfő feladata volt. A kenyér a család jelképe volt, azokat kötötte össze, akik „egy kenyéren” éltek.

Külön eszik-e a családfő? Melyik versszak beszél erről?Nem. A 8. versszak.Magának tartja-e meg a legjobb falatokat? Mit ad a gyerekeknek?Nem. „egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek”

Petőfi Sándor: Egy estém otthon

1. Kösd össze az alakzat, szókép megnevezését azzal az idézettel, amelyikben példát találsz rá!

Az egész pusztában széjjel sütött a nap, De az ő szívében éjek éje maradt.(Petőfi: János vitéz) ISMÉTLÉSEste van, este van kiki nyúgalomba!(Arany: Családi kör) ISMÉTLÉSA torony bámult rá, mint sötét kísértet(Petőfi: János vitéz) HASONLATDe csodák csodája! mit látott, mit látott!Látta Iluskává válni a virágot.(Petőfi: János vitéz) FELKIÁLTÁSA leáldozó nap utósó sugáraVörös szemmel nézett a siralmas tájra(Petőfi: János vitéz) MEGSZEMÉLYESÍTÉS

2. A Petőfi műveiből vett mindkét idézet tükörről beszél. Értelmezd a metaforát!

És vége-hossza nem lett Mikorra a patak vize tükörré lett,Kérdezgetésinek, Melybe ezer csillag ragyogása nézett:De nekem e kérdések Jancsi Iluskáék kertje alatt vala,Olyan jól estenek, Maga sem tudta, hogy mikép jutott oda.

(János vitéz)Mert mindenik tükör volt, Ahonnan láthatám: Hogy a földön nekem vanLegszeretőbb anyám.(Egy estém otthon)

Mi a különbség a kérdések tükre és a patak tükre között? Melyik mutat látványt, melyik tár fel igazságot? A patak tükre látványt mutat. A kérdések tükre az igazságot mutatja. Válassz két szó közül: „árulkodó”, „sima”! Melyik szó melyik mondatba illene?A patak vize olyan sima, mint a tükör.Az anya kérdései olyan árulkodóak, mint a tükör.

3. Figyeld meg a német költő, Henrich Heine (1797–1856) Németország című művének részletét! Miben emlékeztet rá az Egy estém otthon?S hogy meglátott anyám, öröms ijedtség fojtogatta,feljajdult: „Drága gyermekem!”s a kezét összecsapta.

S hogy jó étvággyal ettem ott,anyám is derüsebb lett,– száz kérdést tett föl, ezt meg azt,fogósat is nem egyet.

Miben más, és miben hasonló a két anya viselkedése fiuk hazatértekor?Petőfi édesanyja örült, ijedtséget nem érzett.

Daidalosz és Ikarosz története

1. „A különös történet, azért monda, mert valóságos elemeket vegyít kitalált, meseszerű fordulatokkal.” Gyűjts példákat a műből valóságos és kitalált elemekre!

Valós MesésDaidalosz megölte unokaöccsét Pasziphaénak félig bika alakú gyermeke születettDaidalosz szárnyakat készített Ikarosz és Daidalosz repültekIkarosz lezuhant

2. Mutasd be a folyamatábrán, milyen ok-okozati összefüggések vezettek Ikarosz tragédiájához!Féltékenység → Gyilkosság → Ítélet → Menekülés → Honvágy → Szökés → Merészség →Ikarosz halála

3. Apa és fia miről beszélgettek a repülés előtt? Írd le párbeszédüket saját szavaiddal!– Fiam, honvágy gyötör. El kell hagyjam a szigetet! Csatlakozol hozzám?– Igen, atyám! De félek, sikerülhet-e a terved!– Ne félj, fiam! Elbír minket e szárny, és repülhetünk mint a madarak. Csak egyre vigyázz, mindig középre tarts!– Úgy lesz, édesapám! De merre haladunk majd?– Én haladok elől, és mutatom neked az utat.

4. Magyarázd el, mi a kapcsolat Minósz király és a labirintus között!Minósz a saját fiát rejtegeti a világ elől a kacskaringós útvesztőben.

5. Képzeld magad Ikarosz helyébe! Írd le 4-5 mondatban, mit érezhetett, láthatott repülés közben, mi hajthatta egyre magasabbra!Egyéni megoldás

6. Miről árulkodnak az alábbi szavak?„...könny áztatta ráncos, öreg arcát, és remegett az apai kéz.”Az öreg Daidalosz nagyon féltette a fiát.

7. Keresd meg a szövegben azokat az utalásokat, amelyek a tragédiát sugallják!„nem tudta, hogy a saját vesztében gyönyörködik”„mintha tudta volna, hogy ezek az utolsó csókok”„tanítgatta a vészt hozó művészetre”

8. Mondd másképp, a saját szavaiddal!– megérintette lelkét a honvágy: hiányzott az otthona

– elmerült a még ismeretlen művészetben: tanulmányozta a repülést– a földön és a tengeren feltartóztathat, de az ég bizton nyitva áll: a levegő nem válhat börtönné

A tékozló fiú története

1. Egészítsd ki a táblázatot a helyszínek és a tékozló fiú cselekedeteinek felsorolásával! Írd be azt is, hogy véleményed szerint az apa és az idősebb testvér mit érezhetett, gondolhatott a tékozló fiú cselekedetei közben!

Helyszín Mit csinál a tékozló fiú?

Mit érez az apa? Mit gondol az idősebbik testvér?

Apai ház Kikéri örökségét. Szomorú, mert fia elmegy.

Reméli, testvére megtalálja a szerencséjét.

Távoli ország Elherdálja a pénzét. Nagyon szomorú a történtek miatt.

Ezt nem gondolta volna a testvéréről.

Tanya Éhezett. Eltemette magában a fiát.

Megérdemelte a sorsát a testvére.

Apai ház Megbánja bűneit. Örül, hogy fia visszatért.

Féltékeny, mert szerinte az apja jobban szereti a tékozló testvérét.

2. Fogalmazd meg, mi okozott fájdalmat és örömet az apának és a tékozló fiúnak!Az apa fájdalma: egyik fiam elhagyta a családotAz apa öröme: visszatért a tékozló fiamA tékozló fiú fájdalma: elpazaroltam az örökségemetA tékozló fiú öröme: édesapám visszafogadott

3. Védd meg az apa döntését az idősebbik testvér előtt!– Fiam, veled töltöm minden napomat, és a gazdaságot is együtt építjük és gondozzuk. Testvéredet viszont évek óta nem láttam, így ezért örülök ennyire neki, és mivel megbánta tetteit, megbocsátottam. Hidd el, nem fogsz csalódni, mert egy új ember tért vissza a testvéred személyében!

4. Bújj az idősebbik testvér szerepébe, és fogalmazd meg csalódottsága okát!Egyéni megoldás

5. Nézz utána a tankönyvedben, mit nevezünk példabeszédnek! Igazold, hogy A tékozló fiú története példabeszéd!Noha egyéni történetnek hangzik, mégis mindannyiunkról szól.

6. Egészítsd ki a mondatot!A tékozló fiú történetét az Újszövetségben olvashatjuk, Lukács-evangélium 15. fejezetében. A történetet Jézus mondta el, aki sok olyan történetet mondott el, amit példabeszédnek nevezünk.

7. Megtörtént-e már, hogy Te is tékozló fiúnak érezhetted magad? Meséld el, mit éreztél, amikor szüleid megbocsátottak, visszafogadtak szeretetükbe!Egyéni megoldás

8. Igaz vagy hamis?Az apa az otthon maradt fiának adta a vagyona nagyobbik részét.A kisebbik fiú szorgalmas munkával kereste kenyerét útja során.Az apa megbocsátott tékozló fiának.A nagyobbik fiú neheztelt apjára, látva, hogyan fogadta vissza tékozló testvérét.

Szent Margitot szigetére kísérik (Részlet)

1. „Ó, ó – nyögi a királyné, és az arcán permeteznek a könnycseppek. De mosolyog is egyben.”A mű elolvasása után, magyarázd meg, miért mosolyog és sír egyszerre a királyné!Sír, mert elveszíti a leányát.Mosolyog, mert ez az áldozat a népnek és Istennek tetsző.

2. Keresd meg a szövegben, mire használták az alábbi eszközöket!csáklya: vaskampós rúd, mellyel a hajók kikötését segítettékhidas: eszköz, amellyel kiköthettek, ahol nem volt híddereglye: fedetlen folyami hajópalló: deszka tákolmány, melyen keresztül a szárazföldre léphettek

3. Gyűjtsd ki a szövegből, hogy kik kísérték Margitot a szigetre!Apácák, főurak, király és királyné, papok, nép.

4. Írd le a szövegből kigyűjtött ellentétpárokkal Margit külsejét!Ő nem a királylány Ő a királylányDuzzadt képű, nagy termetű → Fehérruhás, kecsesApró szemű köpcös → Hosszú pillájú, tiszta tekintetűSzáraz csontos → Fiatal és szépGyűjts további kifejezéseket, amelyek a királylány külsejét írják le!Fehér bársony-arc; árnyat vető, fekete szempillák; ajka, mint a vadrózsa gyenge pirossága; icipici barna lencsike az állacskája jobb felén.

5. Az apácák ruhájáról részletes bemutatást kapunk. Sorold fel, milyen ruhadarabokat nevezett meg az író!Fekete kendő; fehér gyolcskendő, fekete palást, egyszínű gyapjúkámzsa, fehér nyakkendő, lecsüngő olvasó.

6. Fogalmazd meg saját szavaiddal a következő mondatokat!A hidas elválik odaát a parttól. Elindul a hajó a másik partról.Jancsi nem bírja megválasztani. Nem jön rá, ki a királylány.A víz fölösét visszalocsantja a kútba. A maradék vizet kiönti a kútba.Margit az anyja karjába kulcsolódva kérdezi: A királylány édesanyjába kapaszkodva kérdezi:

7. Egészítsd ki a mondatot!IV. Béla királyunk Istennek ajándékozta Margit nevű leányát, és a Nyulak szigetén kolostort építtetett neki. Az áldozatot a tatár támadás elkerülése érdekében hozta. A szigetet ma Margitszigetnek hívjuk.Szerinted jól döntött a király, amikor ezt az áldozatot hozta? Megtehette-e ezt a lányával szemben? Indokold a véleményedet!Egyéni megoldás

Weöres Sándor: Anyámnak

1. Gyűjtsd ki a versből, mi mindennel azonosítja a költő az édesanyját!Termő ékes ágÉletemnek első asszonyaElső szép játékomErős házSzép zászlóAlabástrom bálvány

2. Nézz utána, milyen:– Isis smaragd dísze: zöld

– Pallas bronz-sisakja: barna– alabástrom bálvány: fehér

3. Vedd sorra, a költő az életének mely szakaszait említi a versben! Fogalmazd meg, mit jelentett neki az édesanyja az egyes életszakaszokban!Magzati kor – Virágágy, párna-helyGyerekkor – Bálvány, játékKamaszkor – IsmeretlenségFérfikor – Erős ház, szép zászló

4. Mit jelent, hogy „a kamaszkor tőled elkuszált”?Eltávolodtam tőled.Olvasd el még egyszer, amit a kamaszkorról írt! Tudsz-e vele azonosulni? Válaszodat indokold!Egyéni megoldás

5. Kamaszkor – férfikor. Milyen ellentétes érzelmeket fogalmazott meg a költő! Nevezz meg néhányat a saját szavaiddal!

Kamaszkor – elkuszált Férfikor – rád találteltávolodás visszatéréskeserűség örömhálátlanság ködzönet

6. Sorolj fel három anyaverset azok közül, amelyeket eddigi tanulmányaid során megismertél!Melyik vers a kedvenced ezek közül? Választásodat indokold!Egyéni megoldás

7. Ki volt Weöres Sándor?a) Nézz utána a könyvtárban és az interneten életének és munkásságának, majd foglald össze a megszerzett ismereteidet egy rövid fogalmazásban!Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én. Már négy-öt éves korában megismerkedett a betűk és a számok világával, édesanyja és nevelőnője pedig németül és franciául tanította. Nyolc-kilenc évesen már Shakespeare műveit vette a kezébe, s mohón végigolvasta az evangélikus parókián található lexikonokat. mindössze tizenöt éves volt, amikor megjelent első verse, az Öregek, melyre Kodály Zoltán is felfigyelt és megzenésítette. Rossz tanulmányi eredményei miatt a győri reálba íratták át, de végül Sopronban tett érettségi vizsgát. A pécsi egyetem bölcsészkarán folytatta felsőfokú tanulmányait, ahol esztétikából doktorált. 1932-ben jelent meg első verse a Nyugatban, majd 1934-ben Pécsett első verseskötete, a Hideg van. 1935-ben Baumgarten-díjban részesült, melynek összegéből távol-keleti utat tett. Ekkoriban már rendszeres kapcsolatban állt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel. Egyetemi tanulmányai végeztével Pécsen lett könyvtáros, majd Budapestre került. 1947-ben nősült meg, Károlyi Amy költőnőt vette feleségül. Egyik legtermékenyebb költőnk volt. 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el. Bár úgy végrendelkezett, hogy "kis Csöngéje földjében" szeretne nyugodni, az ősi családi sírboltban pihenni meg, özvegye kívánságára mégis Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

b) Sorold fel azokat a könyveket és internetes honlapokat, amelyek értékes információval szolgáltak kutatómunkád során!http://www.nemzetiszinhaz.hu/http://www.mek.oszk.hu/

Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?

1. Egészítsd ki a következő mondatot!A novella rövid, prózában megírt csattanós történet, kevés szereplővel és színhellyel.

2. Töltsd ki a táblázatot! Két tömör mondatban fogalmazd meg a novellában elmondott történetet!

Helyszín Pest, csizmadia műhelye, gazdag ember lakásaSzereplők csizmadia, gyerekek, uraságTörténet A szegény csizmadia nem engedte megvásárolni egy gyermekét sem. Nem fogadta el a

felajánlott pénzt sem, mert szabadon akartak énekelni.

3. Igaz vagy hamis? Húzd alá a hamis állítást! Indokold döntésedet!A csizmadia felesége meghalt a hetedik gyerek születésekor. – Kilenc gyermekük született.A gazdag úr megvendégelte a gyerekeket karácsony szenteste. – Egyedül unatkozott.A csizmadia visszaadta a pénzt.A gyerekek elégedetlenkedtek apjuk karácsonyi ajándéka miatt. –Nagyon örültek neki.

4. Keresd meg a szövegben, hogyan jellemzi János mester a gyerekeinek vitt karácsonyi ajándékát! Egyetértesz vele? Miért? Te mit szólnál, ha ilyen ajándékot kapnál a szüleidtől?Egyéni megoldás

5. Mely igék jellemzőek a történetre? Húzd alá!énekel, vásárol, varr, alszik, ajándékoz, fél, visszaad, elvesz, elvisz, unatkozik, ünnepel, veszekszik, szeret, zsörtölődik, sírdogál, adakozik

6. Gyűjts ellentétpárokat a csizmadia és a gazdag úr életéből!Családja van ↔ MagányosSzegény ↔ GazdagDolgozik ↔ UnatkozikÉnekel ↔ Utálja az énekeket

7. Mondd másképp!„Hanem amikor már tizedszer is újrakezdték, nem állhatta tovább a dolgot.”Felidegesítette az éneklés.„Volt is dolgoztatója elég, fizettek is becsülettel.”Sok megrendelője akadt, akik mindig kifizették.„A csizmadia majd elfakadt már sírva...”Majdnem elsírta magát.

8. Írd meg a karácsony este történetét az egyik gyerek bőrébe bújva!Írd meg SMS-ben is a barátodnak! Figyelj a karakterek számára! Használd az SMS-ben megszokott rövidítéseket!Egyéni megoldás

9. Ismerős-e neked a dal, amit a csizmadia karácsonyi ajándékként tanított meg a gyerekeivel? Ha nem, nézz utána az interneten, miről szól!Egyéni megoldás

Hősök, kalandok, próbatételek

Arany János: Rege a csodaszarvasról

1. Milyen alakzatra, szóképre találsz példát az idézetekben?

a) Gondűző pipáját a tűzbe meríti(Arany: Családi kör) METAFORAb) Hunor ága hun fajt nemzettMagyaré a magyar nemzet(Arany: Rege a csodaszarvasról) ISMÉTLÉS

c) Kalmár szél járt a szomszéd mezőkön,S vett a füvektől édes illatot.(Petőfi: A négyökrös szekér) MEGSZEMÉLYESÍTÉSd) Szóla Magyar: hej! ki tudjaMerre van a hazánk útja?(Arany: Rege a csodaszarvasról) KÉRDÉSe) Mint valamely véres hadra,Fegyverkeztek könnyű vadra.(Arany: Rege a csodaszarvasról) HASONLATf) Minden este bánva bánják,Hogy e vadat mér’ kívánják.(Arany: Rege a csodaszarvasról) BETŰRÍM

2. A korábbiakban számos példát láttunk rá, hogy ugyanaz a metafora több különböző dolgot is jelenthet. Most arra láthatunk példát, hogy ugyanazt a tartalmat több metaforával is kifejezhetjük.

Hullatja levelét az idő vén fája,hatalmas rétegben terítve alája.(Arany: Buda halála)Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,S minden míve tünő szárnya körül lebeg...(Berzsenyi Dániel: A közelítő tél)

Arany János fához hasonlítja az időt, s a hulló levelek az egymásra következő éveket, korokat jelképezik. Berzsenyi versében az időnek szárnyai vannak, olyan, mint egy madár. Az évek úgy röppennek el, mint a sebesen szálló madár.

3. Figyeld meg Rónay György versét: Változatok két Arany-sorra! Milyen jelképes tartalmat fejez ki?

„Már a nap is lemenőben, Lesz még a nap fölkelőben,tüzet rakott a felhőben”, rak még tüzet a felhőben,fáradt fénye fázva lángol, arany lobot vet a lángja,úgy búcsúzik a világtól. úgy köszönt rá a világra.”

Foglald prózai mondatba saját szavaiddal a rövidke vers mondanivalóját!Az alkonyatról és a hajnalról van szó.Keresd meg Arany művében azt a versszakot, amelyből Rónay György idéz. Ott hogy folytatódik az idézett két sor?Ők a szarvast egyre űzik,Alkonyatkor ím eltűnik.

Ha a szavak kezdőbetűi megegyeznek, alliterációról, betűrímről beszélünk. Rónay György versében melyik sorra jellemző az alliteráció?Fáradt fénye fázva…

Odüsszeusz harca az egyszemű óriással

1. „Mikor a küklopsz befejezte a fejést, és tüzet gyújtott, meglátta a betolakodókat. Megkérdezte tőlük, hogy kik ők, és hogy kerültek ide.”Hogy mondaná el ugyanezt a küklopsz?– Kik vagytok idegenek?– Hogy kerültetek ide?Hogy mondaná el ugyanezt Odüsszeusz?– A küklopsz tüzet gyújtott. Ekkor vett észre bennünket. Megkérdezte tőlünk, kik vagyunk, és hogy kerültünk ide.

2. Odüsszeusz ilyennek látja a küklopszot: „Hatalmas termetű volt, egyszemű óriás, és nagyon gonosz, hisz meg akarta ölni valamennyiünket.”Milyennek látja a küklopsz Odüsszeuszt?Hozzá képest alacsony termetűnek.

3. Egészítsd ki a történet vázlatát!a hajósok a barlangbana küklopsz hazatérkegyetlenkedése:megölt két embert (este) – megölt két embert (reggel) – megölt két embert (este)leszámolnak vele:leitatják – Odüsszeusz megmondja a nevét: Senki – megvakítjákpróbál segítséget kérnimegszöknekvisszakiabálnak

4. Különleges lényekOdüsszeusz utazása során egy sereg különleges lénnyel találkozik, nem csak az egyszemű óriással. Te milyen furcsa szerzetekre emlékszel olvasmányaidból vagy az általad látott filmekből? Sorolj fel néhányat!Egyéni megoldásMelyikük a kedvenced? Miért?Egyéni megoldás

Tom találkozása Edward királlyal

1. A táblázat kitöltésével hasonlítsd össze a novella és a regény jellemzőit!

Novella RegényHelyszín Általában egy helyszín Több helyszínIdő Rövid időt ölel át Hosszú időt ölel átCselekmény Egy szál Több szálSzereplők Kevés szereplő Sok mellékszereplőTerjedelem Rövid Hosszú

2. Töltsd ki a regényrészlet eseményének folyamatábráját!Tom találkozik a királyfival → Edward beviszi Tomot a palotába → A két fiú ruhát cserél → A királyfi kimegy a városba

3. Gyűjtsd össze a szövegből azokat az időtöltéseket, amelyek szegény Tom mindennapjait kitöltötték!Öreganyja iszákos, és mindennap megveri. Apja is mostohán bánik vele. Néha napján komédiásokat előadását nézi. A fiúkkal párbajozni szokott, és sokszor futnak versenyt is. Nyaranta a csatornákban birkóznak és úszkálnak, a májusfa körül táncolnak, az iszapban hempergőznek.Melyiket irigyelte a királyfi?A fiúkkal való játékot, az úszást és a komédiás sokadalom élményét.Te melyikben vennél részt szívesen?Egyéni megoldás

4. Mit jelent a következő szólás: Nem a ruha teszi az embert.Az ember értékét nem a ruházata alapján kell megítélni.Bizonyítsd a szólás igazát! Edward és Tom is ugyanolyan kisfiú, ugyanazokkal a vágyakkal és álmokkal.Írj cáfolatot is! Edwardot kidobták a várból, mert koldusnak nézték.

5. Hasonlítsd össze Tom ruházatát Edward öltözékével!Tom: rongyos ruha, mezítláb, fejfedő nélkülEdward: ruha selyemből és bársonyból, cifra öv, kicsi kard és tőr, kurta szárú piros sarkú csizma, kackiás vörös kalap, tollbokréta

6. Folytasd a sort, és nevezd meg, kire jellemző!Edward: barátságos, jószívű, kiváncsiTom: réveteg, éhes, fáradt

7. Melyik a kakukktojás?Temple Bar Westminster Tower London

8. Mit jelentenek a műben a következő mondatok? Írd le saját szavaiddal!„...vajha láthatnának egy villanásnyi királyi ragyogást!”Megpillanthatnák a tündöklő ruhájú királyfit.„Előfordul, hogy pihen a keze.”Néha nem veri meg.„A Tower csak rangosoknak jár.”Csak a gazdag emberek börtöne.

Olvasni jó

Lázár Ervin: Szamárfül

1. Egészítsd ki a mondatot!Lázár Ervin Szamárfül című novelláját valóságmesének is nevezhetjük, mert valóságos szereplők valószerű helyzetben idéznek föl egy mesés figurát. Ilyen figura a műben a „szamárfülező manó”.

2. Mikor, mire mondjuk?Beletörött a bicskám. Nem sikerültPorig sújtva. MegalázvaMegvilágosodott az agyam. Rájöttem

3. Az apa és lánya érzései, hangulatuk hogyan hatottak egymásra? Válaszolj az ábra kitöltésével!

Apa Lányamérges sértődöttkíváncsi elgondolkozó

ijedt ijedt

Te hogyan szoktál reagálni szüleid dorgálására? Mondj el egy esetet! Vitassátok meg, jól fogadtad-e!Egyéni megoldás

4. Bújj a kislány bőrébe, és írd meg a történetet a barátnődnek e-mailen!Írd meg mindezt SMS-ben is! Ügyelj a karakterek számára, használd az SMS-ben gyakori rövidítéseket!Egyéni megoldás

5. A felnőttek is gyakran találnak ki mesés figurákat. Fogalmazd meg, mit csinál aFogtündér: a gyerekek kiesett fogáért cserébe pénzt hagy a párnájuk alattÁlommanó: elaltatja a gyerekeketIsmersz még ehhez hasonló mesés figurákat? Mesélj róluk!Pl. kobold, télapó, húsvéti nyúl

6. Készítsd el az alábbi szócikkeket a diáklexikonodba!

Lázár Ervin, GutenbergEgyéni megoldás

7. Töltsd ki az alábbi keresztrejtvényt! Megfejtése A Pál utcai fiúk műfaja.

1. I K A R O S Z

2. M Ű M E S E

3. M A R G I T

4. E V A N G É L I U M

5. M O N D A

6. N É G Y

1. Daidalosz fia.2. Olyan mese, amelyiknek ismerjük az íróját.3. Királylány, apja áldozatként apácának adta.4. Jézus tanítását, példabeszédét írja le.5. Mesés és valós elemeket tartalmazó epikai mű.6. A ...szögletű kerekerdő. Lázár Ervin gyermekregényének címe.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

1. Egészítsd ki a mondatot!A meseregény mesés alakok felvonulásával beszél el egy terjedelmes történetet. A kis herceg jelképes alakok sokaságát vonultatja fel.Mit jelképeznek a következő szereplők?a kis herceg: ártatlanság, kiváncsisága róka: szeretetvágya rózsa: hiúság

2. Sorold fel, milyen kapcsolat van az író élete és a regény alakjai, eseményei között!A regényben az író saját magát alakítja. Ő is nevelt egy sivatagi rókát. Feleségére bízott egy rózsát. A kis herceg az író korán elhunyt kisöccsét jelképezi.

3. Számozással tedd sorrendbe az alábbi eseményeket!A kis herceg ismét egyetlennek látja a rózsáját. 6A róka mesél a földi élet sajátosságairól. 4A kis herceg naponta meglátogatta a rókát. 5A kis herceg meglátja a sok rózsát. 2A kis herceg lefeküdt a fűbe és sírni kezdett. 3A kis herceg elindult barátot keresni. 1

4. Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit jelentenek a következő mondatok!„Jól csak a szívével lát az ember.”Az érzések és érzelmek a fontosabbak, mint a külső benyomások.„...megfényesednék tőle az életem.”Sokkal szebb lenne minden napom.„Van egy virág ... az, azt hiszem, megszelíditett engem.”Kötődöm ahhoz a virághoz.

5. Keresd meg a következő mondatot a szövegben!

„Mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.”Fogalmazd meg néhány mondatban, hogy cáfolnád meg a róka véleményét!Az emberek is szerezhetnek maguknak igaz barátokat, annak ellenére, hogy legtöbbjük számára valóban a pénz a legfontosabb. Nekem is van számos barátom.

6. Szólaltasd meg a kis herceget! Írj a nevében rövid jellemzést a rókáról!A róka eleinte félénk volt, de miután minden nap kilátogattam hozzá, megkedvelt. Utána hűséges lett hozzám, mert megszelídítettem. Nagyon bölcs dolgokat tanított nekem a földi dolgokról.

7. Készíts szócikket a diáklexikonodba a következő szavakról!mór: spanyolországi muszlim népességportyázó: kalandozóAntoine de Saint-Exupéry: (1900–1944) francia regényíró, esszéista, pilótaEgyéni megoldás

8. Milyennek képzeled el a kis herceg bolygóját? Rajzold le a füzetedbe!Egyéni megoldás

Darvasi László: Trapiti

1. Gyűjtsd ki a szövegből, milyen ötletek születtek Kavicsvár múzeumában a Trapitira!

2. Írd le saját szavaiddal, hogyan nézett ki Trapiti!Vörös és borzas a haja. Kicsit magasabb, mint a gyerekek, de egy felnőttnek csak a derekáig ér. Kantáros nadrágot visel, ami csak a bokájáig ér. Az ingét nem gombolja be rendesen, és az öltözéke is kicsit rongyos és foltos.

3. Mit árul el a szereplőkről a nevük?Ühüm bácsi: mindenre „ühüm”-mel válaszol, mert gyakran elgondolkodikBánatos Olivér: gyakran szomorú

4. Mondd másképp!– nem volt fényes kedvében: nem volt jó kedve– harapós kedvében volt: ideges, mérges volt

5. Válaszd ki a neked leginkább tetsző trapitit! Te trapitiztél már? Találj ki te is trapitit!Egyéni megoldás

6. Sorold fel, milyen hivatalos irataid vannak, s melyikre miért és hol lehet szükséged!Diákigazolvány – ezzel utazom az iskolába, vidékreÚtlevél – más országokba való utazáskor használomLakcímkártya – tartalmazza a lakcímemetTajkártya – az orvosnál használjukEllenőrző – az érdemjegyeimet tartalmazza

üres vitrin

kalap

Trapiti szoknya

egyenlet

Bizonyítvány – az év végi jegyeimet tartalmazza

7. Jártál-e már szüleiddel a településetek polgármesteri hivatalában? Milyen ügyeket lehet ott intézni?Egyéni megoldás

8. Mit jelentenek a következő adatok?– állandó lakcím: ahol az ember életvitelszerűen él– tartózkodási hely: ahol 6 hónapnál tovább tartózkodik az ember– anyja születési neve: az édesanyám neve, amit születésekor viselt– taj szám: társadalombiztosítási azonosító jel– oktatási azonosító: mindenki megkapja, amikor belép az oktatási rendszerbe, és azt a tanulmányai végéig megőrzik

Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogó

1. Gyűjtsd ki a szövegből a szereplőkre jellemző szavakat!Gergő: mosolygós, álmodozóDr. Produk: homlokát ráncolja, idegesRéti Boglárka: aggódó, udvariasApollónia: figyelmetlen, durva megjegyzéseket tesz

2. Milyen módszereket alkalmaz a pszichológus Gergő gyógyítására? Hogyan reagált ezekre Gergő? Jelezd ezt az ábrában!

3. Mit jelentenek a következő kifejezések? Fogalmazd meg saját szavaiddal!– kaméleonként változtatta: gyakran cserélgette– visszhangos kapubejáró: nagy belmagasságú házkapu

4. Gyűjtsd össze, milyen közlekedési szabályokat szegett meg Apollónia!Az út közepén megállt, áthajtott a piros lámpán; elengedte a kormányt; az út helyett a haját igazította a tükörben.

5. Mit nevezünk beszélő névnek?Sorold fel, kiknek van a műben beszélő nevük, s írd a nevek mellé, hogy milyen tulajdonságra utalnak?Réti Boglárka: szelíd, mint egy virág

Tenyerével homlokon vágta Mosolygott

Megkérdezte, hogy utálja-e ezért

Megkérdezte, fél-e a kutyáktól

Csodálkozott

Elmondta, hogy szereti a kutyákat

Dr Produk: mindenáron eredményt akar elérniBotlik Dénes: csetlő-botló, ügyetlenApollónia: istennőnek képzeli magát

6. Gyűjtsd ki a szövegből a bevásárlóközpontot jellemző szavakat!

Hangok Színek Érzésekmegafonokból süvöltő hang vakító fények ijedtséghangszórók vidám harsogása arany meneküléscsönd színes vibrálás nyugalom

7. Mi a véleményed a reklámokról? Mikor jó egy reklám?Írj reklámszöveget kedvenc játékodhoz!Egyéni megoldás

8. A rejtvény megfejtése azt nevezi meg, amire nagyon vársz, s ha minden kérdésre könnyedén válaszolsz, akkor meg is érdemled!

1. N O V E L L A

2. L Í R A

3. E P I K A

4. Á L L A T

5. C S A L I

6. R I T M U S

7. E P I Z Ó D

1. Prózában megírt történet kevés szereplővel és helyszínnel.2. Műnem. Jelentős szerepet kapnak benne a személyes érzelmek.3. Műnem. Elbeszélő, leíró és párbeszédes részek jellemzik.4. ...........mese. Szereplői állatok emberi tulajdonságokkal felruházva.5. ...........mese. Rövid, beugratós mese.6. Lüktetés, a hangzás vagy a gondolatok egymás utáni rendje a szövegben, főleg a versben.7. A mű szerves része, de eltér a cselekmény fő irányától. Önállóan is értelmezhető. Bővíti ismereteinket a hősról.

Ráadás

Trillevip

1. Ha nem ismered még a mesét, találd ki a táblázat közléseiből, miről is szólhat a történet!

Helyszín kis faluban a messzi hegyek között; az erdőben; gazdaasszony házában; lakodalombanSzereplők árva leány; legényfiú; gazdaasszony; nagy szakállú törpe; szolgálólány; háromvénséges

vén asszonyVázlat Egyéni megoldásBevezetés „A messzi hegyek között, egy kis faluban élt egy lány.”Befejezés „Így is történt, s boldogan élt a lány meg a legény; aki meg összesegítette őket,

Trillevip, a nagy szakállú törpe, néha-néha manapság is itt nótázik az erdei tisztáson.”Párbeszéd „– Miért sírsz te szép leány?

A lány rendre elmondta neki, miért sí-rí a kóc felett.– Ha csak ez a bajod, ezen könnyen segíthetünk. – mondta a törpe. – Megfonok én neked reggelig húsz orsó lent, ha megígéred, hogy száz nap leteltével a feleségem leszel.”

2. Ebben a mesében is valós és csodás elemek keverednek. Gyűjts példát a meséből valós és csodás elemekre:Valós elemek: lenfonás, vásár, lakodalomCsodás elemek: nagy szakállú törpe segítsége, vénséges vén asszonyok kinézete

3. Határozd meg, mit jelentenek a következő szavak, kifejezések!– maga kereste a kenyerét: eltartotta magát– legényfia: nőtlen fiatalember– mindennap megbirkózik húsz orsóval: egy nap alatt húsz orsónyi lent tud megfonni– elígérkezett a törpének: megígérte, hogy a felesége lesz– oldja fel a szava alól: engedélyezze, hogy ne kelljen betartania az ígéretét

4. Írd le a képzeletbeli beszélgetésedet a törpével! Tudd meg tőle, miért segített a lánynak!Egyéni megoldás

5. Milyennek képzeled el a törpét! Készíts róla rajzot!Egyéni megoldás

Népdalok

1. Figyeld meg, mi a közös a következő népdalokban!a) Tisza szélén egy nagy nyárfa tövibeBarna leány ül a legény ölibeb) Két fa közül kisütött a holdvilág,Enyém vagy te egyetlenegy gyöngyvirágc) Ágas-bogas a diófa teteje.Csak egy kislányt neveltek a kedvemreA természeti kép mellett megjelenik a szerelmespár képe.Egészítsd ki!A népdalok kezdősora gyakran tár elénk természeti képet, például különféle fákról beszél.

2. „A népdalküszöb olyan bevezetés, amelynek nincs közvetlen kapcsolata a dal mondandójával, csak hangulatát készíti elő.” A népdalküszöb általában valamilyen természeti képet foglal magába. Keresd ki az előző feladatban idézett népdalokból ezeket, és hasonlítsd össze őket!„Tisza szélén egy nagy nyárfa tövibe...„Két fa között kisütött a holdvilág...”„Ágas-bogas a diófa teteje.”Mindhárom fáról szól, nyárfáról, két fáról, diófáról.

3. Olvasd el a népdalrészletet!Esik eső karikára,Kisangyalom kalapjára.Nem esik az urakéra,Sem a szegény rabokéra.A nyolc szótagos sorok két ütemre tagolódnak: „Esik eső / karikára.” A két ütem két egyenlő részre osztja a sort, ezért felező nyolcasnak hívjuk. Az ütemek első szótagja mindig hangsúlyos, ezeket a szótagjel fölötti vonással jelöljük:

x´ x x x / x´ x x x

Hogyan jelölnéd x-ekkel és vonásokkal a ritmust, ha 3-3 szótagosak lennének az ütemek?

x´ x x / x´ x x

4. A népdalokban gyakran a két szomszédos sor rímel:Erdő nincsen zöld ág nélkül,Az én szívem bánat nélkül.Akármerre vessen fejem,Mindenütt búval kell élnem.Ezt páros rímnek nevezzük, és így jelöljük a rímképletét: a a b bMáskor csak a második és negyedik sor rímel:Hogyha vissza nem jő,Tudom, mást keresett,Az ő fájó szíveTudom, mást szeretett.Ezt félrímnek nevezzük, és így jelöljük a rímképletét: x a x aMi a rímképlete az A lapádi hegytetőn című Küküllő menti népdalnak? Írd a sorok vége mellé a már használt betűjeleket!A lapádi hegytetőninteget a szeretőm,fehér kendőt lobogtat,engem oda csalogat.Megoldás: a a b b – páros rím

5. Figyeld meg, mi a közös a következő népdalokban!a) Sebes víz a Garam,Siet a Dunába...b) Tisza-víz, Duna-víz ha mind tinta vóna,Mégis én panaszim le nem írhatná a c) Debrecennek van egy vize,Kinek Hortobágy a neve Egészítsd ki!Népdalaink gyakran kötődnek egy-egy földrajzi képződményhez: tájhoz, hegyhez, vagy – amint láttuk – folyóhoz.

6. Olvasd el a népdalrészletet!Amerre én járok, még a fák is sírnak,Gyenge ágaikról levelek hullanak.Hulljatok levelek, takarjatok engem,Mert az édesanyám sírva keres engem!Egészítsd ki!A 12 szótagos sorok 2 ütemre tagolódnak: „Amerre én járok/ még a fák is sírnak.” A két ütem két egyenlő részre osztja a sort, ezért felező tizenkettesnek nevezzük. Minden sor egyforma ritmusú.Tedd a szótagjelek fölé a két ütemkezdő hangsúlyt jelölő vonást!

x´ x x x x x / x´ x x x x x

7. Kösd össze a sorok mellé rajzolt ívekkel a rímeket! Páros rímű vagy félrímű a népdal? FélríműBujdosik az elmémA szeretőm miatt,Mint kis fecskemadárKering az ég alatt.

8. Olvasd el az alábbi leírást a bujdosókról, majd válaszolj a kérdésekre!

Bujdosók, otthonukat elhagyók, idegenbe szakadó kivetettek minden korban éltek. Az elbujdosásnak lehettek politikai okai, de lehettek személyes indítékai is (például szerelmi csalódás vagy családi-vagyoni ellentétek). A bujdosók (más néven szegénylegények) azonban legtöbbször birtokukból kivetett nemesek, vallásuk miatt elűzött iskolamesterek, prédikátorok, református kollégiumokból szélnek eresztett diákok, elbocsátott katonák, vagy agyonsanyargatott, terheik elől menekülő jobbágyok voltak. Különösen sok bujdosó, szegénylegény származott az ország északkeleti megyéiből. Verseiknek, dalaiknak közös eleme a bizonytalanság, otthontalanság, árvaság érzése, s természetesen a panasz.

Milyen más nevet használunk a bujdosókra?Szegénylegények.Milyen okai lehettek elbujdosásuknak?Politikai okok és személyes indítékok egyaránt.Honnét származott a legtöbb bujdosó?A legtöbb bujdosó az ország északkeleti megyéiből származott.

9. Figyeld meg, mi a közös a következő népdalokban!a) Rongyos a házam teteje,Gólya rászállni nem merne b) A szelíd galambnak tiszta búzát adtam,De a vadgalambnak ocsúját sem adtam c) Madárka, madárka, csácsogó madárkaVidd el a levelem, vidd el a levelem szép magyar hazámbaEgészítsd ki!A népdaloknak szinte állandóan visszatérő szereplői a madarak: galambok, gólyák, darvak, pacsirták. A madár sokszor a szabadság jelképe, oda is el tud repülni, ahová a költő csak vágyakozik. Máskor a madár a szerelmest jelképezi, a köznapi nyelvhasználatban is mondjuk a „kedvesem” helyett: „galambom”.

10. Olvasd el a népdalrészletet!Hervadj, rózsa, hervadj!Már az enyém nem vagy.Míg az enyém voltál,Piros rózsa voltál.Egészítsd ki!A 6 szótagos sorok 2 ütemre tagolódnak: „Hervadj, rózsa / hervadj!” A két ütem két egymástól eltérő hosszúságú részre osztja a sort: egy 4 szótagos hosszabbra és egy 2 szótagos rövidebbre. A sorok egyforma ritmusúak.Rajzold le a ritmusábrát szótagjelekkel (x) és hangsúlyt jelölő vonásokkal (x´)!

x´ x x x / x´ x

11. Olvasd el a huszárokról szóló alábbi leírást, majd válaszolj a kérdésekre!

A huszár szó a szerbhorvát nyelvből került hozzánk, a szó ottani változata: gurszár, hurszár. Ezek a hurszárok ott rablók, útonállók voltak, ám a török támadások idején honvédő szabadcsapatokká alakultak, s mint ilyenek húzódtak át elveszett hazájukból Magyarországra. Mátyás király idején váltak a királyi hadsereg részévé, s a végvárak könnyűlovasságaként szolgáltak. A ma ismert egyenruhás, huszárezredekbe sorolt, jellegzetesen magyar lovasság a Habsburg uralom idején nyerte el végleges arculatát, s vált a honi hadsereg díszévé. Magyar mintára szervezték meg később a nyugat-európai huszárezredeket is.

– Honnét került Magyarországra ez a katonai alakulat?Szerbiából– Miért kerültek Magyarországra a huszárok?Gyors mozgásra: száguldásra és rohanásra.– Milyen szerepük volt a törökkori végvárakban?Honvédő szabadcsapatként harcoltak.

Petőfi Sándor: A tintásüveg

1. Milyen alakzatra, szóképre találsz benne példát az idézetekben!

a) „Feketén bólingat az eperfa lombja...”(Arany: Családi kör) megszemélyesítésb) „Nosza, rajta, gyors legények!Érjük utól azt a gímet!”(Arany: Rege a csodaszarvasról) felkiáltásc) „Kabátja hátsó zsebibe,Amint mondom, kabátja zsebibe...”(Petőfi: A tintásüveg) ismétlésd) „Sejted-e te mostan, milyen öröm vár rád?Hogy hazatart kinccsel bővelkedő mátkád?”(Petőfi: János vitéz) kérdése) „Megered lassanként s valamint a patakMennél messzebbre foly, annál inkább dagad...”(Arany János: Családi kör) hasonlatf) „Homlokát letörli porlepett ingével,Mélyre van az szántva az élet-ekével...”(Arany: Családi kör) metafora

2. A „virág” a népköltészet és a népies költészet kedvelt metaforája. Figyeld meg, hogyan fogalmazza meg Petőfi saját költői céljait a „vadvirág” metaforával!

Nem verték belém tanítókBottal a költészetet,Iskolai szabályoknakLelkem sosem engedett.

Támaszkodjék szabályokraKi szabadba félve mén.A korláttalan természetVadvirága vagyok én.

Petőfi számára egészen más az emberek által nevelt szobai növények és a szabadon tenyésző virágok. Az iskolázott költőket szobai, üvegházi növényeknek nevezi, magát viszont a természetben, szabadban nyíló vadvirágnak tartja.

3. Olvasd el az alábbi leírást a Petőfi-korabeli magyar színjátszásról! Milyen szerepet játszott ebben A tintásüveg című Petőfi-versben emlegetett Megyeri?

Az első magyar színtársulat 1790-ben alakult meg Kelemen László vezetésével. A második magyar színtársulat Kolozsváron alakult 1792-ben, majd 1807-től Pesten játszottak. A vándorszínész-társulatok igen szegényes körülmények között működtek, a színészeknek nemegyszer még élelemre sem futotta a bevételekből. Némelyik színháznak kinevezett alkalmi helyszín nem volt más a kortársak szerint, mint „ócska deszkagóré, ahol a tekintetes urak a csizmadiákkal együtt virsliznek és söröznek”. Kulturáltabb helyszínre akkor lelhetett a magyar színjátszás, amikor 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház. Azonban még ennek oly kiváló színészei is meglehetősen szűkösen éltek, Lendvay Márton, Lendvayné Hivatal Anikó, Szentpétery Zsigmond vagy Megyeri Károly.

Hány évtizedes hagyománya volt a magyar színjátszásnak Petőfi ifjúkorában?Öt évtizedes.A színészélet mely vonására utal a fenti szöveg és a Petőfi-vers egyaránt?A szegénységre.Melyik színészt említi még a vers Megyerin kívül? Írd le a keresztnevét is!Lendvay Mártont, Lendvayné Hivatal Anikót és Szentpétery Zsigmondot.

Sámson története

1. Ismered-e az alábbi bibliai eredetű mondások, szállóigék történetét? Amelyiket ismered, mondd el a történetét!eladja egy tál lencséért; áll, mint Bálám szamara; salamoni döntés; pálfordulás; sóbálvánnyá meredÉzsau egy tál lencséért eladta Jákobnak elsőszülöttségi jogát. Egy angyal háromszor is útját állta Bálám szamarának. Salamon király igazságosan döntött két asszony között arról, hogy melyiküké is a gyerek. Saul a kereszténység üldözőjéből annak követője lett. Lót felesége a tiltás ellenére visszanézett és sóbálvánnyá változott.

2. Olvasd el a bibliai hős, Sámson történetét, majd próbáld megállapítani, életének mely epizódját ábrázolja a római kori falfestmény!

Sámson, a bibliai hős már a zsidó honfoglalás után született Kánaánban, a mai Izrael (Palesztina) területén. Már ifjú korában megmutatkozott hatalmas ereje: a rátámadó oroszlánt puszta kézzel kettészakította. Máskor fegyver nélkül, csupán egy szamár állkapcsát felmarkolva ezer férfit ölt meg a váratlanul rátámadók közül. Senki nem tudta, miben rejlik hatalmas ereje, mígnem egy gonosz asszony, Delila, akibe Sámson beleszeretett, ki nem csalta belőle a titkát. Elmondta a férfi ellenségeinek, hogy Sámson ereje a hajában lakozik, s titkon lenyeste a fürtjeit. Így azok megláncolhatták, és bebörtönözhették. Sámson azonban bosszút állt: megfeledkeztek róla, hogy lassan-lassan megnőtt a haja, s visszanyert erejével rájuk döntötte az egész épületet, magát s mindannyiukat elpusztítva.Sámsonhoz hasonló rendkívüli erejű hős a görög mondavilágban Héraklész (Herkules). Tizenkét próbatételen esik át, s ezek során nemcsak erejét, hanem okosságát is bizonyítja. Ő is puszta kézzel öli meg a nemeai oroszlánt, amikor viszont a hatalmas ököristállót kell kitisztítania, a ravaszságát veszi elő. Egy folyó vizét tereli be az istállókba, s az áradat pillanatok alatt elvégzi helyette a munkát.

3. A Bibliában számos próféta szerepel. A próféták Isten kiválasztottjai, szószólói, akaratának közvetítői voltak, akik Isten nevében, az ő üzenetének hordozóiként léptek fel. Az egyik legcsodásabb történet Illés próféta nevéhez fűződik. a) Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten Illés próféta történetének, és számolj be erről társaidnak!A zsidók országa Dávid és Salamon királysága után kettészakadt. Az új királyok idegen istenségeket imádtak, például Bál istennek szentelnek szentélyt. Illés próféta szigorúan ostorozza ezeket az uralkodókat, de azok nem hallgattak rá. Isten, hogy megmentse prófétáját, tüzes szekeret küld érte az égből, azon ragadja el.b) Gyűjts olyan irodalmi alkotásokat, amelyekben valamilyen módon megjelenik Illés próféta!pl. Ady Endre: Az Illés szekerén

Jézus halála és feltámadása

1. A húsvét ünnepe

A bibliai történet szerint Jézus Isten fiaként, fölkentként, megváltóként tanította a népet, s tanítását számos csodával, holtak feltámasztásával, betegek gyógyításával támasztotta alá. Mindez sértette a zsidó vallást, hiszen istenkáromlás volt számukra, hogy a názáreti ács fia ilyeneket állít magáról. Ezért elfogták, s a római helytartó kivégeztette, mégpedig a legkegyetlenebb halállal: keresztre feszítéssel. A keresztény tanítás szerint azonban Jézus harmadnapra feltámadt, és felment a mennybe. Halálát és feltámadását ünnepli az egyház húsvétkor.A húsvét – akárcsak a karácsony – már a kereszténység előtt is ünnep volt. A zsidók arra emlékeztek ezekben a napokban, hogy Mózes idejében hogy szabadultak meg az egyiptomi rabszolgaságból. De a pogány népeknél is ünnep volt: a tavasz kezdetének az ünnepe.

– Minek a közeledtét jelzi a húsvét?A tavasz közeledtét.– Mit ünnepel a zsidó vallás ezekben a napokban?Az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulást. – Miről emlékezik meg a kereszténység húsvétkor?Jézus feltámadásáról.

2. Milyen népszokások fűződnek a húsvéti ünnepekhez?Tojásfestés és locsolkodás.

3. Milyen jeles napokhoz, ünnepekhez kötődnek a következő népszokások, vallási szertartások?– a karácsonyi ünnepek vége, a farsang, a karnevál kezdete: Vízkereszt, január 6.– a karnevál vége, hamuval tesznek jelet a hívek homlokára: Hamvazószerda – locsolkodás, tojásfestés: Húsvét– királyt választanak, akinek uralma azonban nem sokáig tart: Pünkösd– felkeresik a temetőket: Mindenszentek– Miklós püspöknek öltözve ajándékot adnak: Mikulás– betlehemezés, pásztorjáték: Karácsony

4. Melyik jellemző az Ószövetségre, melyik az Újszövetségre? Jelezd Ó és Ú betűkkel! Amelyik mindkettőre jellemző, azt húzd alá!

– próféták szerepelnek benne Ó– nagy részét evangélisták írják Ú– a szeretet a legfontosabb parancs Ú– a Megváltó érkezését jövendöli Ó– már eljött a Megváltó Ú– egyetlen isten létezik– Krisztus születése előtt keletkezett Ó– eseményei nagyrészt Palesztinában történnek Ú

Fekete István: A tölgyfa

1. Egészítsd ki a mondatot!Fekete István művének műfaja novella, mert rövid a cselekménye, kevés a szereplője és egy helyszínen játszódik.Töltsd ki a táblázatot!Helyszín öreg tölgyfaSzereplők az író; IlonaCselekmény Az író el veszi lány pajtásától a virágokat, majd

elszégyelli magát. Végül együtt örülnek a világnak.

Párbeszéd – Ez a mi fánk, s ami alatta van, az is a mienk.– A virág is?– Minden. Kösd össze azt az ibolyát, és add ide.– Nem adom.

2. Minden évszakban mást jelent a fiúnak a tölgyfa. Keresd meg a szövegben, hogyan ír erről!Gyűjtsd ki, milyen érzéseket, hangokat, színeket idéz fel évszakonként a fa!

Télen Nyáron Ősszel Tavasszalrecsegve viaskodik a széllel

édes, illatos meleg hentergett a vízmosásban

csonkjain pihentek meg a sasok és sólymok

ott nyílt ki az első ibolya

titokzatos nyomok vezettek el alatta

szalonnának itt jött meg igazán az íze

sziszegni kezdett a tavalyi száraz szél

rengő levegő melegen nyalja a zsendülő füvet

meg-megrázva fejét, mint egy bozontos óriás

kukorica édesebb volt, mint a cukros mogyoró

mohás, szép oldalán valami hernyó mászott

kinyitotta már csillagszemét az ibolya