Charlie Bood Termeszet Csodai 1

5/9/2018 Charlie Bood Termeszet Csodai 1

1/50

ie B ood

Az elefantugy isz ik, hogy orm anyaval- - f e E i 2 lv - - ~ ~4---10 lite r vizet e s a szajaba fecskendezi " ~~~~~i~~~~~~~Egy nap alan kb. 300 litert iszik. ........._ .--.....,;.,:;;-~A kis elefant meg nem tanulta meg, hogyan 'szivja fe la vizet az orrnanvaval


2/50

CHARLIE BOOOAz allatvilag kepekben

A TERM ESZET csooAI albumsorozat- mint cime is mutatja - a termeszetrol szol:leqinkabb az allatokrol. es kornvezetukrol.CHARLIE BOOO sok meglep6 tudnival6t

mond el szbvegben es kepben.kis es nagy allatokrol. j61 vaqv kevesbe ismertekr61.Az embernek sok tanulnival6ja van az allatvilaqtol.mind az apr6 rovarokt61. mind a nagy ragadoz6kt61.A TERMESZET csooAI veglg szines kepeskonvv.

Feln6tteknek es gyerekeknek eqvarant erdekesolvasmanv a TERMESZET CSODAI!

TARTALOM 17 Veznaujju maki 35 Kekcapa18 Hazi vereb 36 Varangy

2 Elefant 19 Erdei szalonka 37 Elefantteknos3 Elefant 2 20 Ekfarku halfarkas 38 Darazs4 Vidra 21 Jeges buvar 39 Foldi poszmeh5 Gorenv 22 Bubos vocsok 40 Zold lornbszocske6 Elefantfoka 23 Kigyonyaku madar 41 Burgonyaboga r7 Gyurus foka 24 Bagoly 42 l.evelnviro8 Foldimalac 25 Nagy orgebics hangya9 Havasi kecske 26 Fazekasmadar 43 Tancoslegy10 Prarikutva 27 Pusztai tyuk 44 Halalfejes lepke11 Mormota 28 Csuka 45 Sargaszegelyu12 Teve 29 Ponty csikboqar13 Sivatagi ugroeger 30 Tuskes harcsa 46 Moly14 Ozbak 31 Eszaki menyhal 47 Eti csiga15 Sun 32 Tuhal 48 Az allatok nove-16 Drias srszenves 33 Morgohal nyekkel gyogyit-m6kus 34 Herneterak jak magukat

Bokforlaqet SEMIC, 1987 Gj_C\At .s: l\_Magyarorszagon megjelenik az INTER PRINT Kft. es a Zrinyi Nyomda kozos gondozasaban. (881259/66-15)Felel6s vezeto Vag6 Sandorne vezeriqazqato


3/50

Az elefant300 litert isziknapontaAz elefant szorakoztat benniinket az allatkertbenes csodalkozasra kesztet a cirkuszban. De ismer-jiik-e kozelebbrol? Ki gondolna, bogy egy felnottafrikai elefant a farka begyetol az ormanyaig 8meter hosszii, es hogy 7 tonnat nyomhat? Az iudiaielefant egy meterrel riividebb es siilya egy tonna-val kevesebb. Az afrikai elefantnak mindene oria-si. Abele, peldaul 30-40 meter hosszu, Fiilei olya-nok, mint ket oriasi vitorla!

Kin meter hOSSZll orm anya 40000 izom csom obolall, Ezzel tori It: az agakat es czzel teszi az etel t aszajaba. Az ormfmy olyan hajtekony, hogy az ele-fant eg y penzdarabot is re i tud velc venni a foldrol,Fontos szagloszerve is.

A z e le fan t a z o rm an ya va l nemcsak a z e te ltdobja a szajaba, iszik isvcle. Amikor iszik,minden a lka lorn ma l 4 -1 0 lite r vizet s ziv Ie les fecskendez a szajaba, Eg y nap alatt 300liter vizet fogyaszt.

Ormanyaval azha ismeros elefanttal ta la lk oz ik , o rm an ya va l"karolja" at a masikat. A parzast is gyakranu gya nig y ve ze tik b e: sz ere te tte lje s o lclcsscl k cz -dodik, s .xsokkal' CejezoJik be.

-Az elefant agyaraval tobbek kozou etvagyger-jeszto gyokereket as ki a foldbol. Nagy fakat isaddig tud razni vele, amig lcpotyog roluk azedes gyiim olcs, Szereti az edcsseget, es szivesenmegdezsmalja a cukomadiiltetvenyeket.

A z afrikai elefantok ra mindig eloszeretenelvadasztak. Meg rn a is vadasznak rajuk a vad-orzok, az ertekes elefarucsont miatt. A himekagyara gyakran kb. ket meter hosszura is meg-no. A Jcgnagyobb agyar, am it yalaha ralaltak,349 em hosszu volt.

A z elefant hosszu idcig el, es halalanak gyakranegesz prozai oka van: kihull a Yoga,nem tudjam egragni tobbe az etelt, cs elsorvadl A Iegido-sebb ismer! elefant a s yd ne yi a lla rk ertb en e lt. 5 5eves koraban m eg szult, cs 70 evesen pusztult e l.


4/50

Az elefantoksegitik egymasta bajbanAz elefantok eroteljes tarsaseletet elnekes na-gyon osszetartanak. Stilyos helyzetekben, ha va-lamelyik megbetegszik, megsebesiil vagy veszely-be kerul, tarnogatjak egymast, A nagy elefant-csordakat Afrika szavannain egy-egy ides, ta-pasztalt elefanttehen vezeti. A csorda engedelmes-kedik neki. A felnott bikak nem tartanak a csor-daval, hanem maganosan k6borolnak Ids tavol-sagban, ,"'agysaiat teriileten regdezkednek be.

'Mag~nvosbikak

A nagy csorda tehenekbU~)killiinbiizii koru borjakkal.,.uw.n._ Majdnem mind rokcnnk.

Mag~nvoshika.Tapasztalt oreg tehen vezeti az elefantcsordat, amely-ben felnott tehcnek, meg nern ivarerett allaiok esborjaslehenek vannak egyiitt. A bikak sajat iitjukat jarjakmaganosan vagy kis csoportban Nem vesznek reszt aborjak gondozasaban.

Az elefantok segitenek bajba jutott tarsukuak.Megfigyeltek, hogy gyiilnek ossze egy elpusztultelefanrtehen korul, Eloszor rnegprobaljak .Jeleb-reszteni", Ketsegbeeseuen probalkoznak. Mikor eznem sikeriil, elkezdik "mestersegesen etetni' fUveles mas novcnyekkel.

A z o re g ~jku. ( nogorvak : e s nyuga .! -mat aKa:rnakr Egy tapasztalatlapb orju ) a md yiK .kLldvc,kedni akartaz apjanal.J ha ra lmsg "pefmlt " ka -pott. Mire nem j6 az ormanyl

Amikor az elleni kesziil, mas tehenekazonnal korbealljak , falat alkotnak. Vedik az anyates az ujszulotret a ragadoz6kt6!. Amikor az anyatisztara nyalta a bcrjat, a tobbiekis segitenek nek ilabra allitani,

Tobb ora hosszat is allnak ig y egytctem korGl, akar alk onya tig is, hanem zavarjak meg oket Aztan fi'i"csomokat tepuek kies agakat tor-nek Ie. amelyekkel betakarjak ha-loll tarsukat

Egy kongoi iiltetvenyes puskajaval megsebzett egy ele-fantbikat, mely mas allatokkal egyiitt az ultervenyenpusztitott. Az elefantok ormanyukkal felsegitettek se-besiilt tarsukat, az rajuk tamaszkodva be tudott huzcd-ni az erdobc. Az clefantok soha nem hagyjak cscrbentarsukat.


5/50

barlangban vagy uregben epiti meg. A vidra szarazrriJdan esetlcn be-A A bejarat leb,ctc)lleg a viz alaI! nyilik. C A viz rrilOui nyomast kelt, de annal mozgeko-egyediili nyilas cgy szcllOzonyilas. 8 agyon tiszta allat, a nyabb a vizben, isgyesen uszik Clisziiksegct a feszken kiviil vegzi, egy kiilan "tragyadombon'. rneru! viz ala, CSt6bb mint Olper-cig tud a viz alatt rnaradni.

eha hosszu vandonnra indul, uj vizfolyastkercsve, Cschszlovakiaban lauak olyan vid-rakat, amclyek vandorlas kozben hegyhin-cokon kcltek at, Ulk5zbcn egy tcngerszem-ben pihentek,

Keyes allat olyan jstekos, minI a vidra. Megfi-gyeltek vidrakat, amelyck ki s koveket dobal-tak a vizbe, utanuk ugorva lcmeriilrck es koz-vetlemil a Ienek elotl kaptak el a kOvel. em-csak a k5lyk5k, banem a felnott allatok isjarszanak.

A vidraszeret szankozniA vidra az allatvilag bohemja, aki szeret szora-kozni, es mindig gondtalaonak hit zik. Bajos cskedves allat: sajoos ritkan lehet latni a zabadtermeszetben, mert szinte kizarolag ej zakaieletet el, Jgazi vlziaUat. Mesteri 6sz6, milacsak a f6kak usznak jobban. Elterjedesi teriile-te egesz Europa, Azsia es Arabia. A kornye-zet zennyezes es a vadaszat kovetkeztebenEuropa nagy terUletein kipusztult. A vedettanarok koze tartozik.

h avidra arral szembcn uszik - a halak gyakranallnak rejiikkei az aramlas iranyaban -, es vagyhatulrol clkapja a halak fark~t, vall.y lcmeriil emcglepetesszeruen a hasukba barap.

Telcn egesz vidraesaladokat lehet larni, amint avizparton "s.zank6znak'. J6 magasra felmasznak aparton, aztan a hasukon csusznak le a lejlon. 6ni-kat i eljatszanak a lejlos parton - esupan azert,mert j61 erzik magukat.


6/50

A gorenynek friss hus vanaz eleskamrajabanGORI:NY(Mus tela autorius)

A goreny Europa legnagyobb reszen elofordul.Az utobbi evekben egyre eszakabbra hatolt esmost Svedorszagban Varmland tartomany rna-gassagaig a 60. szelessegi korig megtalalhato.A mi gorenyiink rokona az europai, meg azamerikai Y l Z l gorenynek: a nyercnek, A gorenyvad kis ragadozo; odujaban telire elelmiszer-keszletet gYlijt , az "melyhUtlldlk" es hrinapo-kig friss marad. Tavasszal es nyaron azonbanmas modszerre van szukseg, hogy az etel fris-se n maradjon ...

a 1 mus ,gyiijt A z elelern egesz telen friss marad, sokaigN yaron elelmc robbnyire bekakbol [til. Sven ilsson svedzoolcgus mar a J 9. szazadban lelfedezte , hogy a gorenylcharapta vagy eltorte a bekak labat.

"A zsa rnanyi ezutan elo vagoallatkcnttartja az odujaban. L Je olyan gorenyc-ket is lauak. arnelyek bckaikat cgy kiss zig et en h el ye zte k e l a mo cs arb an .I ab u-kat eltortek, n em tu dta k c lm cn ck ii ln i.

M eg a keresztes viperara is raveti magat. escg y tarkoharapassal megoli, Hajlekonysaga-val es gyorsasagaval kifarasztja a kigyot,A k i gyorne reg nem hat a gorenyre. A sim hohasoriloan vedve van ellene!

A goreny kis termete ellenere eros, es m indigzsakrnanyra ehes. O lyan nagy allatokat is megtud olni, mint az iireginyul es a mezeinyul, EJ6-fordult, hogy egyetlen goreny nyolc nyular O ilmeg es cipelt az odujaba. M ikor elege volt. anyulrakas terejcrc fekudt Ie aludni.

A Mustela putorius rokona a vadaszgiireny(vagy vadaszmcnyet) (M ustcla furo). Tobbm int 2 000 e ve h as zn aija kiire gin yu l v ad asz ata -ra. Ez ida alau a vadaszgoreny albinova vall:Ieher a bundaja es piros a szernc, A kuiatoksz crin t E sza k-A frik ab 61 sza rrna zik .

A v ad aszg oren yt sz ajko sa rra l fe lsz erelv e kiild ikI e a z u re gin yu la k fold alatti jarataiba. Az ijedtnyulak remulten menekiilnek , de az iireg nyilasael6tt kifesziteu haloba keriilnck.


7/50

~ f ~~. - - ~ - -. - ,., ~.1 ~ ~ - ~ : \ ; ~ i ~ " _ . l - - ' : ;

, .


8/50

A gyuricsfokajegbcn es fagybanerzi j61 magatA gyurus foka azokhoz az ernlosokhoz tartozik,ameJyek kiiriil jegnek es fagynak kell lenni, hogyjol erezzek magukat es eletben maradjanak. Ezertfordulnak elo jeghegyek es fiadzri gleccscrek sze-ten az egesz eszaki Jeges-tengeren. A jegkorszak-ban a gyurus foka kenytelen volt delre vandorolnies a szarazfold megemelkedese utan koziiliik soka Keleti-tengerhen, a Ladoga-triban es a finnor-. szag(Saimaa-t6ban rekedt. Ott meg rna is vannakgyuriis frikak, mig a Keleti-tengerben gyorsancsdkkent 11 szamuk es mar csak az Aland-szige-tektol eszakra lathatek.

A viz bctagyasakor kis legzonyilasokatletesit, :s iigyel arra, hogy ne fagyjana kbe ujbol. Rovid tavollet utan a fejevelmeg re i tudja lorni a v ek or iy je ge t, azerosebb jeggel mar nehezebben boldogul.

A gyilriis foka nagyszeril uszo, 20 percigis a viz alart tud maradai, es tobb mint200 meter melyre lerneriil. Taplaleka fo-leg halakbol all, de rakokat is fog a fcne-ken.

A Jegcs-tengeren a gyiirus foka az attclclest a lehcto legkcnyel-meseb h e teszi a maga szamara. A re i halm ozodo Hjegbe iirege-ket es jaratokat epit, buvo- es legzolekekkel. A himnek kulonbarlangja van, a kozelben egy masikban tanyazik a nosteny akolykevel. A gYiiriis Iokak a teli vinaroktol vedve elnek itt.r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ,

Ha meternyi vastagsagbau befagyoll al t~gzol6k, a foka kinyujtja mellso labates karrnait belevagja a jegbe, Ezutan asajat tengelye koriil farog mindaddig,mig a karmaival lyukat fur a jcgbe.

A gyunls fokanak a sarkvideken ctsak a jegesmedveaz ellensege, az viszcnt nagymertekben a fokakbol el.Odalopozik a foka barlangjahoz, es hirtelen ravetimagat a fokara, mielott annak ideje lenne elmenekiil-ni valarnclyik buvoleken.

Messze kint a jegmezokon, a sarki te l kozepen- lebruarban-marciusban - szuli meg a nostenya kolyket, A fokabebi a vilag legtaplalcbb tejetkapja, amit6l gyorsan kialakul a fagytol ved6zsirretege. A kolyok nchany nap mulva tud a vizalatt uszni,


9/50

A foldimalacAfrika egyikleghasznosabb illataValaki az t mondta, hogy a foldimalac ug y f t, mint egyI el re si ke ri il t d is zn o, V an benne valarni: a hosszu pofajavegen levo niroorr hasonJit a di zmiera, Fiile i azonban azarnarehoz hasonliranak, farka m eg olyan, m int a ken-gurue. R aada ul majdnem kizarolag hangyat es term e-szeker eszik, Ez a furcsa szerzet A frik a e gyik le gfo nto -sabb allata, Olyan rnennyisegli terrneszt Ial fel, hogyvalosaggal sakkban tartja a merhetetlen karokat okozormeszeket,

FQlDIMALAC(Orycteropus aler)

A fQldlnmlae ':jszak~ jarkal, es kia sa a iermeszbo-Iyoku I, Eros karma i val lyu k at kapa r a iermcszvarce me nt k em en ysegii lala ba. H o sszu, I~ pox 1 1 velvetbedugja


10/50

A havasi kecskea Sziklas-hegysegalpinistajaA ha a ikecske az azsiai zergefelekhez tarto-zik, A tortenelem eldtti korban vandorolt be aBering- zoroson at az eszak-amerikal Sziklas-hegyseg [arhatatlan hegyeibe Alaszkat61 Mon-tamiig. Alkalmazkodott a h6hoz, fagyhoz, estelen-nyaroa az erdohatar folott el, 4000 metermaga agig. Fenn a sziklafalakon kilat6belyeivannak amelyekrfil tudja, hogy annal feljebbegyetlen ellensege sem talalhato.

A havasi kecskc nagy ilgycssegre teu szert ahegymaS7.a ban. Egyetlen ilyen m eretf aU at semtudja vele maszasban felvenni a versenyt. Pauli-nak eles a szele, a belsejerneg olyan rugalmas,mint a gumi, k6nnyen ratapad a kovckrc

Ha a havasi kecske olyan sziklaparkanyra kerul,a me Jy a se mm ib cn veg71}dik, es ne m tud hatral-ni, ugy oldja meg a dolgot, hogy a hatso labdraall, mellsd labaval a sziklafalnak tamaszkodvamegfordul, e nyugodtan visszamegy.

HAVASIKECSKE(Oreamnos american us)

Vajon mit eszik a havasi kecske abban akopar kornyezetben, ahol el? A rovid nya-ron fiivet es havasi novenyeket legel a lej-lokan, a hosszu telen meg kiassa a h6 alola mohat, zuzrnot es a fagyott novenyeket.

Nagy termete ellen er e oriasiakat tud ugrani egyiksziklaparkanyrol II rnasikra, Nem ritkak az o t me-tert meghalado ugrasok scm. Sok ellensege van, deel tud c\6liik rnenekiilni, mert olyan magassagbamegy, abova egyetlen ragadozo sem teszi a Jabal.

A parosodas ideje a novem ber. M ajusban ellik anosteny egy gida t, ritkan kettct, Agjda sziileteseutan par nappal m ar kovetni tudja a nyjat a begy-maszasban. A nost eny ek e s a kicsinyek a kovetke-ZQ parzasi idoszakig "gyermeknevelo csoportot"alkotnak.

A havas: kecske premje siirii, finom piheszd-rokbdl es hosszu fedoszor'6kb61 all. Ezertbirja jol a le li fagyot, a nya ri meleget viszontnehezen viseli. Gyakcan beassa magat a le ge -16hely sziklalejtdin lIZ or6k h6ba, bogy le-hiiljon.


11/50

-" f ~ , ' ~

Q

A prerikutyaknaksajat "polgar-mesteruk' vanA prerikutyanak figyelemre rneU6 tarsaseletevan e merika egyik legkedveltebb vadon e l l )allata. Fold alatti varosai oriasi merettiek le-hetnek, szigoni torvenyekkel es "polgarmeste-rekkel", A 19. szazad vegen csupan Texasbantobb mint 200000 km2 teriileten laktak preri-kutyak, Az egyik telepuk 400 km ho III es 150km szeles volt. Szamuk egyediil Texa ban mil-liardokra rll~.

Teriilcuik illathatarokkal reszekre van osztva, Mindenresznek .polgarmestcrc" van 3--6 nosterulyel es 30-40 ko-lyokkel, Tiles belepni cgyrnas tcruleteirc. Menckillesily ki ebb veszely csctere, B Lakokarnra, C lllemhcly, D

C supan a kolykcknek engedik meg.hogy atlepjek a haiart. Ha vad jatckaikkozbcn a ha taron 1iiira teved nck, a le-Iekvcs idejeig cngedik 6kel ott marad-ni. Szive en kcnyeztetik kulykciket.

Az idoscbbek tiszteletet tanusitanak egyrnasirant. Mikor kctten talalkoznak, mcghajol-nak, mint az illedelmes japanok, Ket nos-teny vagy egy him meg egy nosteny atoleli esmegcsokolja cgyrnast. K et him, ezzel szem-ben. agressziv, amikor ialalkozik.

Regebben sok szerencsctlcnseg torll:nl, ami-kor a prerikutyak telepcin a cowboyok vagymasok atlovagoltak. A lovak varatlanulmegboilottak egy-egy rejtett vcszkijaratban,clestek, labukat tortek. A 19. szazad koze-pen nagy irtast rendeztek a prerikutyak ko-zoll.

A himek ugy alapitanak telepet, hogy w j varos-reszt asnak ki, vagy legyoznck e gy " po lg arme sotert" De ha nero oyerik el a kutyanep rokon-szenvet, az k oveti l eg yo zot t v ez et oJ el , a gyoztespedig oil a l l alatrva16k nelkiil.

Ma mar a prerikutyak' es terulctcik ellcnorzesalan vannak, es i:I7. allarok HZ USA osszes vadonC I a allata k6ziil a legkedveltebbek k6ze tartoznak.De vannak e llc nse ge ik . M in dig ort alii tanak ,amely figyelmczteto jelct ad, ha veszely kozeledik.


12/50

A mormota fiittyelfigyelmeztet

A LPE SI M ORMO TA( A A a r n 7 o t a n 7 a r n 7 o t a )

Amikor az Alpokban kltavaszodik, feleves telialom utan elojonnek fold alatti lakohelytlkrtilaz alpesi mormotak, A begyek deli lejtojenlaknak, abol melegebben sut a nap, es ledusaka noveoyek. A telepek 2000 meter rnagassagigis felnyulhatnak, de peldaul a svajci Glarusbanegeszen 2400 meterig talalhatok. Az alpesimormota az Alpokban, a Kdrpatokban es aPireoeusokban el , ahova hajdani sztyeppelak6osei a jegkorszak utan szorultak fel.

A hosszu teli alom utan vad jatekokbanhempcregnek a lejtokdn, Lokdosodnek,birkoznak es bukfenceznek a nedvdus al-pesi ftiben, Esetleniil festenek, de hajleko-nyak. A m6kusok rokonai.

A hirnek a szernuk es fuluk kozott levii rnirigyvaladekaval jel6lik meg teruletuket. Ez ugy (6r-tenik, hogy a valadekot kovckre es mas kiemel-kedo targyakra kenik a csalad fold alatti lak6-helye koruli teriilelen. A tcriilct 2000 ill' is lehel.

A mormota ebrenletenek nagy re-szet evessel tolti. Az iireginyulak-hoz hasonloan, a Iiivet maga elottfelkorben legeli Ie. A taplalo alpesiviragokkal kezdi az evesl.

Mikor mindnyajan jollaktak, kovekre fekszenek pihenni.A csoportb61 valarnelyik mindig ort all, hatso labainfigyelmesen kemlelve a velgyet vagy az egboltot, Ha beto-lakod6 kdzeledik, az orszem nyitott szajjal athato fiittyjelethallat.

LatrinaHa vale ban veszely kozeledik, mindnyajan lerohan-nak fold alatti lakhelyiikre. Ennek 3-4 fobejarata es8-9 mellekbejarata van. Maga a lakokamra akarharom meterrel is lchet a felszin alatt, Tcrmeszctesszuksegleteik intezesere nehany vakjaratot hasznal-oak latrinanak.

Ha nero ernek le idejeben a vedelmezo Amikor jon az osz, felkcsziilnek a hat honapos telijaratba, hatekony fegyveriik van. Ha- alvasra. Teli Ieszkiikbe fiivet es novenyekct horda-romreszes vegbeli mirigyiikb61 olyan nak, A bejarati Iolycsot hal meter hosszan betomikbuzos folyadekot lovellnek ki, hogy folddel es kovekkel. Tizenoten is szorosan osszefek-akarmclyik ellensegiik kedve elmegy a hetnek, ig y alszanak oktobertol aprilisig,vadaszattol.


13/50

A teve 100 litervizet iszik10 perc alattTdbb mint 5000 eve zolgaIja, teherhorddkent, azegypupu teve vagy dromedar a sivatagi orszagoknepeit, eljesen alkalmazkodott a sivatagi elet-hez, Talpparnai megakadalyozzak, hogy belesiily-Iyedjeo a Ian homokba, rendkiviil magas homer-sekletet eppugy elvisel, mint a sivatagi ejszakajeges hideget, A teve egy hetig tarto sivatagi uta-kat is kibir ivas nelkul, Elviseli a testsulyanak 30z:izah~kat kitevo kiszaradast.

TEVE(Camelidae)

Az allatok is, azernberek is Iorro eghajlatcngyorsan veszitenek vizet . 11a nem ihatnak,testiik kiszarad es elpusztulnak. Ezzel szern-ben a teve a testsulyanak egyharmadat kitevdvizet i veszithct anelkul, nogy mcgsinylcne,

A teve liz perc alatt annyi vizet iszik, arnennyitelvesziteu, es igy gyorsan helyrea IJJtja szcrve-zetenek vizcgyeusulyat, Szemmcl lathatc,ahogy a girhesre fogyott allat vis zanycri ere-deti egeszsegcs lorrnajat.

A tekintik butanak, Szesze-Iyes 6 s valtozo hangulatu, de mint hatas- estehcrhordo aUatnak nines parja. 200 kilos teher-rel orankent 4 kilometert gyalogol, hatasallat-kent pedig napi 150 kilometert kepes rnegtenni.

Meg az eszak-afr ikui sivatagban is vannakesos idoszakok, amikor kizoldiil a homok,Telen a tcvek talalnak zald lcgelrit, es hetekig,honapokig elvanna k viz nelkiil, Meg ha vizhezjutnak is, addig nem isznak, arnig ki ncm sza-radtak.

Teves az az elkepzeles, hogy a teve gyomraban"vi:a.sak van, vagy hogy a viz a pupban leva tar-talyban larol6dik. A pup zsirtartalck; a tevc borealatt ugyanis nine en zsir. A bcndojeben eppen ugyboseges cmesztcncdv van, mini a mi tehcnunkebcn.

A sivatagi elcthez vale alkalmazkodas rO D lO Sresze az a vedelern, amit a termeszct a teveneka hornokviharok ellen adott. Szernet hossza,suru szernpilla, r u l e t a benne novo e ro s s zo r v e d ia homoktol, Orrnyilasat izmok zarjak le,


14/50

A sivatagi ugroeger ejszakai al-lat. Erosen Iejleu a hallo-, lato-es tapintokepessege. "Bajusza-nak" szorei 10 em hosszuramegn6nek.

Vannak olyan belyek is a Fijldon, ahol aligkepzelheto el elet. Es megis jol rnegelnek egyes. allatfajok mind a Deli- es Eszaki-sark kemenyfagyaban, mind a forrri es szaraz sivatagi tern-leteken. Sok szazezer ev alatt alkalmazkodtaka legnehezebb eletkoriilmenyekhez is. A siva-tagi ugmeger vagy jerboa a Szahara, Sziria,Arabia es lrak esoben szegeny sivatagos terule-tein el, Csodalatosan alkalmazkodott a ho-mokhoz, a napsiiteshez es a szarazsaghoz,

A sivatagi ugroegernek SIVATAGI UGROEGER., , ."sajat vizmuve van

Nappal a sivatag homokjanak homerseklctc a75-80' -ot is elerheti, Az ugroeger gyorsan el-pusztulna, ha a napon tartozkodna. Ezert nap-kozben beassa magat a nedves, tamor hornokba,ahol a hornerseklet ncm haladja meg a 3~'-ot.

Ejszaka elojon es taplalkozik. Kiassa a gyoke-reket, hagymakat es felszedi a kis magokat.A novenyekbol a vizet cgy spccialis "slcpara-torral" nyeri ki az anyagcscrc soran. IDO gszaraz magbol (gabom\.bol) 54 g vize! nyef_

Sok sivatagi allat rnegtanulta, hogyan lehct sza-raztakarrnanybol vizet nyerni. Ha kctrecbe za-runk egy sivatagi ugroegeret meg egy kozonse-ges egeret, es csak szaraz magokat adunk nekik,a kczonseges eger szomjan hal.

Ellatnak-e valamilyen szerepet az ugr6-egerek? Igen. Elriszor isa sivatagi rokak,sakalok es mas ragadozok taplalekaulszolgalnak Azt is mondjak roluk, hogyIellazitjak a homokot es igy az escvizkonnyebben bele tud hatolni.

A ragadoz6knak nem konnyii megfogni az ugroegeret,mert gyorsan biztonsagba helyezi magat, Oriasi hatsclabaival sajat hosszanak tizszereset ugorja, Mint a ken-guru, hatso labaival ugrik es a farkaval kormanyoz,mellso labait a mellehez szoritva,

A nosteny 2-4 kolykot ellik r u b a l es teve-szdrbol epult feszkebe. A fiatalok fejlodeselassu, 30 nap alatt no ki a sz6riik, es csak tiznappal kesobb nyilik ki a szem iik. Am ikoraz anya szallitja a kicsinycket, a mellso la-baiban viszi 6ket.


15/50

Az ozbakmegverekszika haremeertAUg van alla t, am ely olyan szelldnek latsza-na, mint az o z . De a latszat csalbat is. A ta-vaszi es a nyar eleji erdoben az ozbakokkerneny verekedesekhen csapnak ossze a su-takert. Amelyik gy6z, kis haremet gyfijtmaga kore. A tobbi bimet eliilddzl a sajatenileterol, amelyet rnindenfele behatoldvalsz em be n m egv ed.

Az 6z.bak agancsa kicsi, de hegyes cs eles. Neha dramaivege Jebel a kiizdclemnek. gy gyoz.te;; bak eg y zer aversenytarsa al foJytatotl kemcny kuzdelem ulan eltilnt.Egy nadasban talaltak ra, fcjc a vizbe logon. Mellettefekiidt a a bak osszeszurkalt fejet.r - ~ - - - - - - - - ~ ~ - - - - - - - - ~ - - - - ~ ~ ~

A kis gida, amint a vilagra jon, azonnalmegkercsi az anyja csecset, es clkezd szopni.Idoscbb sutak gyakran kertes ikreket, nehaharmas ikreket ellcnek. Ket het mulva a gidaolyan eros, bogy anyjaval tud tartani.

Az oz kil16nb6d:S bokrok, bogyo CSmas no-venyek leveleines hajtasain el. A hobbikertc-zek banatara a tulipant, a r67Sal es azokbirnbojat is szcreti, so t szerct m ajdnem m in-dent, ami eg y j61 kialakitott kcrtben no. E s beis leved a kcrtckhe.

Hjulmar Fleichcr sved allatkutato eg y tablat csinalt,amelyet ki lchct tiizni a bimb6z6 agyasok e l e .A tabla az o z halso ..tiikret" abrazolja. Az ijedt 01ve zely eseten mutatja ezt a feher mezot. Mas oze .re, amelyek ezt latjak, ez figyclmezieteskent hat, eselmenekulnek.


16/50

A sunelpusztulha t,ha tejet kap!SON(Erinaceuseuropaeus)

A sun az egyik legosibb emlosallat, Mar 30millie evvel ezelott is , a bb an a korban, amikorkifejIOdtek az else lombos fak, e se tl en ii l k oc o-g ott, rov arok ra vadaszva. Ma - mod ern esfelvilagosult korunkban - a stin t a kipusztulasfenyegeti. Sok oka van a sun visszasznrulasa-oak: a kozlekedes veszelyei, a termeszetbentalalhatri mergek, kiilijnbozQ betegsegek, a telialom kozbeni pusztulas, am i eg yre g yak orib b.

Tiiskei hatasos fcgyvcrek. V eszely eseten gerincet aboreben leva izorn rn cg ha jli tja e s a sun os szegor nbo lyo-dik, olyan lesz, min! e gy tu sk es la bd a. Egy sim nck 6 000tiiskeje van, amelyeket fel tud allitani cs Ic tud hajtani.

A tiiskek kill'ma vedelmet nyujtanak a ke-resztes vipera val szem ben is. A vipera 6s;;ze-szurkalja a Ie jet. es kiereszti a merger an i skek e red rnenyt e len harapdalasa kozben.A sUn ezmilll egyetlen harapassal megoli,

A siin ok fia ta lo n pusztulnak c 1 , csak 10 sza-zalekuk e li meg az a t ever. A gepkocsiforga-lorn sck aldozatot szed kozon iik, de a beteg-segek es a kornyezetet szennyezo mergezoanyagok is pusztitjak eke!.

A sunok sajat elohelyer alakitanak ki.Ha ket parkereso sun talalkozik , k iizde-lemre keriil SOL Egymasnak rcntanak, eslehajtott tiiskekkel oklclik egymast. Sok-szor veres sebeket ejtcnek egymason, esleharapjak egymas fiilet.

A sziileteskor a ki s siin tuskei harem millime-teresek. 11nap rnulva ossze tud gornbolyodni,es a 14-18_ nap k6zo11 kinyilik a sze me. 3 0 napmulva kino a foga, es maga keresi az elelmet.14 nappal kesobb kicserelcdnek a fiata lkorituskek.

Mirc bekoszont az 6s7., a sun mar kigombolyodik.Beassa magat, es teli alornba merul, Testenek homer-seklete felveszi a k6 rnyezet hom ersekletct. H ogyha tar-tosan 6 Iok ala siillyed a hom erseklete, a siln elpusztul,Ezen a kritikus homersekleten azonoan bekapcsolodike gy "ho merse kle tsza b{ t1yoz o". A z iz rn ok b an le va cuk oreleg, igy novckszik a testhomerseklet, s az elet langjaujbol kigyullad,


17/50

A r ep iilO e rs ze ny es moku es a repiilo mdkus nemtudug repiilni, mint egy madar vagy denever, Dehatso es rnellsd labai k6zott er{)s repiilohartyafejlodott ki, amely kifeszul, amikor a m6kus leug-rik egy fa tetejertil, A repiHobartya cjtoerny{) agyvitorlazd repiilogep modjara mfikodik. tg y "re-pi.il" a rnokus a fak kozott! A kelet-ausztraliaiorias er zenyes rnokus mind koziil a legjobb isl eg jobban f el sz er el t vitorfazorepuld, A szfne feke-te, sziirkesbama, vorosesbarna vagy feher k8zottvaltakozhat, A fak lombjai kozott tamisitottugyessege alapjao kapta tudomanyos nevet:"Schoi noba tes vol a ns", am i azt [elenti, hogy "re-piilo koteltanco ".

ORIAS ERSZENYES MOKUS(Schoinobates volans) Az arias erszenyes mokus100 metert repiil

A z orias erszenycs m okus siklorepiilessel kozlekedik a lak kozou, meg ha azok 100meicrrc is vannak egymastol, Lauak cgy peldanyt. amcly ha l egyrnas utani siklcrepiilcs-sel 540 rnetert teu meg. jo nagy scbesseggcl, A z egyik szakaszon 40 km anit mertek ,A z erot a re piilcsh ez m ag abo l a z clu gra sb ol e . a siklasi technikabol nyeri. A borhanyae csuklojan rogzodou.----__

A r6 ld6n az 6rias erszenycs mokus esetlen 1 :5ligyetlen, konnyii zsakm anya a ragadozok-nak, peldaul az Europabol betelcpitett roka-nak. L cgadazabb ellenscge egy solyornba-goly, mas nevcn oiasbagoly,

A nostenynek evcnte egy kicsinye van. N egyhonapos korban hagyjacl az erszenyt es ma-szik rei a mama hatara , arnitdl az nern tudsiklorepiilni. H a leteszi a kolyk6 t a feszckbe.ujbol tud repkcdni a fak k6zott.

A legkiscbb siklorcpiilo erszcnyes allat a torpc er-szenyes mokus, Ausztralia eukaliptuszcrdeiben HO lyan kicsi, hogy cgy gyogyszeres dobozban elfer,A farka hasonlit a rnadarak farckrollara. Nektarrales apro ro va ro kk al t ap la lk oz ik .


18/50

I

A veznaujju makia hosszuujjabol e lA madagaszkari veznaujju maki az egyik leg-erdekesebb emlosallat. Madagaszkaron, aholnincsenek harkalyok, a harkaly szerepet a vez-naujju maki tdlti be. Harmadik (kozepso) ujjaho szii, vekony szer zamma alakult, ameUyel,mint a barkaJy a nyelvevel, ki zedi a rovarokata fakon lev6 jarataikbol. A vezuaujju makiej zakai :iIIat, a felrnajmokhoz vagy lemurok-hoz tartozik is rna mar vedett,

__=~ ...A veznaujju makikoponvaja

Taphih::kat a veznaujju maki a nyulehoz hason16Iogakkal szerai meg. Ezert eleszor a ragcsalekk6z6 akartak bcsorolni. Az 6reg latoraseket aharkaly a csorevel, a veznaujju maki harapa: salbontja lel.

Nevel sajatsago rncllso !abaral kapta.Kozeps6 ujja hosszu 68 rendkivul vekony,Valosagos szerszam. A hiivelykujj vissza-fejl6dotl. Az ujjakon karom z.en] korrnokvannak.

A veznaujju rnaki ujjaival vegigkopogtatja a ralar-zser, mint a harkaly. Hallgatozik es megfigyeIi arovarok mozga a t a Iatorzs jarataiban. Metszdfo-gaival feltepi a fa kerget, ujjaval benyui, es kihuzzaa larvakat.

A veznaujju maki laplaJeka rovarokb61 es min-denekeldtt a m.kon lake larvakbol all. A bam-busz es a cukornad belc is a csernegeihez tarto-zik. Ujjaval benyul a mi d belsejebe, es kikaparja37 cdes belet.

A veznaujju maki ejszakai alia!. Amikor eljdnaz alkonyat,iigyesen ugrik agI6l agra. Ugraskozben bozontos farkaval kormanyoz. !don-kent felkialt: "aje-aje". Ez ugy hangzik, miniamikor kef femdarabol 6 zcdorzsolnek.

Ez a hang megijeszteue a bennszulctteket, akika veznaujju rna kit rna is ..3 halal hirvivojenek"mondjak. Pedig bekes allat. Gyakran 16g fejjeJlefele egy Iaagon es gyiim6lcsot szed, vagy ak6zcp 0 ujjaval f est iL ia bunda ja t ,


19/50

A hazi vereb- a reptile egerA hazi vereb edzett.jds termete ellenere eroteljeses ravaszabb a iegtobb madarnal. Egyedtilalldalkalmazkodokepessegevel megtelepedett e s elet-ben marado a hideg Szlheriahan eppugy, mint azarab allamok napegette beduinfalvaiban. Egyet-len mas madar sem aLkalmazkodott annyira azemberhez, mint a bazi vereb, Kovette a vasutepito-ket Lappfoldre, es amikor epiilt a transzsziberiaivastit, eljutott Kfnaba . Nem hiaba nevezik neharepiilo egernek,

A hazi vereb szemmel tartja avaros szabadteri vendegloit eslecsap az ures asztalokra,hogy jollakjon a rnorzsakkal.

A hazi verebet gyakran osszetevesztik apinttyel. Pedig konnyen megkiilonbozterhe-t8k: a pinty feje bubja vorosesbarna es area-nak mindket oldalan fekete folt van. A ve-rebnek eroteljesebb is az alkata.

Amikor a hazi vereb tavasszal parosodik, konnyentamad az embernek olyan bcnyomasa, hogy a nosteny-nek tobb lovagja van. Tobb him udvarol hangosan egynostenynek, De a ndsteny elzavarja a szerelemtol beteghimeket. A hazi vercbck allando "hazassagban" elnek.Okor-

A hazi vereb agyveleje egy grarnmal nehe-zebb, mint hasonlo nagysagu mas madara-ke. Okos allat, Az ernberektol vedctavol-sagban marad. Ritkan jon kozelebb egymeternel. Nemelyik meg 6vatosabb.

poszata

A hazi vereb f o taplalekai, a gabona es mag- A hazi vereb kovette az europai gyar-vak, tul keves feherjet tartalmaznak ahhoz, matositokat Del-Arnerikaba, Ausztra-hogy a fiokaknak ez eleg legyen, Az (}elede- liaba, Uj-ZeJandra. Eszak-Amerikabaliiknek hatvan szazalekban allati eredetunek csak a 19.szazad kozepen kerult. Eur6-kell lennie, mig a feln8tt vereb szamara csu- pai bevandorlok virrek magukkal,pan 61 szazalek is eleg.

Az uj bevandorlo kesobb bosszusagot is okozott.Mint milldig, arnikor idegen allatfaj uj okolcgiairendszerbe kerul, tragediakra kerulr sor. Az erotel-jes hazi vereb 10bb madarfajtat eluzott, szetrom bolota a [eszkuket, kidobta beloliik a tojasokat es afiokakat. Ma egyik oceantol a masikig megtalal-hato.


20/50

Az erdei szalonka ERDEI SZALONKA(Scolopex rusticate)szemea tarkojan van

, J L

Tavaszi esteken sajatsagos zene hallhato, Ezaz erde i szalonka himjenek hangja, A madaralk on yatk or repiil at az erd a tisztasai es irtasaifele tt, es parhivo kialtasat hallatja. A z erd eiszalonka gazl6m ad ar, am ely n em szivesen k e-veredik a tavak part jan a tobbi gazl6madarkiize, hanem s zi ve s ebben tartrizkodik az aljne-venyzettel benott mocsaras erdokben, Svedor-szaghan gyakor l_a ti lag az egesz orszagban eld-fordo] , Magyarorszagon csak szorvanyosankolt,

Elblr61

A nosteny Iesz ke t a ta la] m elye deseb en ep i-ti, szaraz levelekkel belch. N cm konnyiirne gta lalni az erd ei sza lo nk a feszk et. A n 65 -tenynek es a tojasoknak olyan vedoszinevan. amitol egybeolvadnak a kornyezeuel.

A nosteny crdckes tulajdonsaga: ha af es ze k v cs ze ly be n van, a labai koze SlOTHegy fiok at, es b izrosabb helyre viszi, Eza jelenseg nagyon ritka a m adaraknal.

Lenn a foldon hallgatjak oket a nostenyek. Amikor feliz-gulnak, halk hivo hangct halla tnak es kiteritik Iarktollai-kat. A faroktollak feher vege a sore tb en u gy vilagit, minteg y jelzes, A him meglatja es meghallja a nostenyt, esle cs ap . G y ak ra n tobb nostennyel is s ik eriil p arz an ia .Hatulrol Mindket

Az erdei szalonka szeme a fejlodes folyamanfokozatosan a feje tetejere es oldalra keriilt.Ezaltal nagy a latornezeje, 360 fok. A szalonkagyakorlatilag ug y is t ud n ez ni, ho gy a tark ojanvan a szerne!

Ezert nem korm yii meglepni a fo ld on tar-tozkodo szalorikat. Mikozben jarkal e s kisrovarckat szed fel a foldrdl, vagy csorevela fl)ldet turja fergek utan, hatrafele es eloreegyarant lat.

Az erdei szalcnka csdre alkalmas arra, hogy m eg-fogja vele a fergeket a foldben, A csoreben levatapintotestecskek segitenek megtalalni a zsak-manyt. A mikor a jelzes eljutott az ag yb a, k inyilika csor, korbefogja a Ierget es bekapja, anelkiil, hogykivenne a csoret a f 61db61.---.


21/50

EKFARKU HALFARKAS(Stercorarius parasiticus)

gy ehes halfarkas, ha talalt egymasik madarat, arnelyct megta-mad hat, ugy koveti a zsakrnanyt,minl egy vadaszrepillogcp.

. . - - - . . . ,.,' ~, . ., ~.I,I

A halfarkas kedvenc aldozata a halaszkamadar(cser), bar az is mestcrien repul, Az allando tamada-so k hatasara a cscr elengedi a balk. mire a halfar-ka megfordul, es c!kapja azt a lcvegoben.

Az ekfarkuhalfarkaspart menti kalozAz allat ilaaban a taplalkozIDmak tobb modjaisrnert. Vannak allatok, amelyek rn a okon el6s-kodnek, parazitak, Az ell:)skodes egyik mestere azekfarku halfarkas: gyOT roptu siralyfele, amelyahelyett, hogy maga hala zna, hagyja hogy masmadarak gyujtst\k os ze a taphilekot, azutanelveszi tolUk. A halfarka kifejezetten parti rna-dar, feszkek kifosztasara "szakosodntt' . Van eg y"beceneve" is: "part menti kakiz" .

Ha a madar a halfarkas tarnadasai hatasaranem cngcdi cl halzsakrnanyat, a halfarkas ug ykenyszcrlri ra, hogy a madar hatat vagdossaa csorcvel, A keve be ugyescn rcpiilo eszakilunda alig tud elmenekiilni.

zel az 6kfarku halfarkasok delre hlizooriak atengeren, nem rnessze a parttol, Tovabb e J o s k O d nek, felszedik a haj6k hulladekat, es kicsit rnagukis halasznak, Majusban visszaternek.

A cserek egy resze olyan tcchnikat alakltottki, amely megrnenti liket a halfarkas kaloz-kodasat61. Abelyelt, bogy e l er es z tenek aha-lat, cgy adag unileket crcsztenek ki.

A halfarkasr, amely alralaban moho, ez arracsabitja, hogy elkapja a kipotyog6 valamit, Kel-lemetlen rncglepetes eri, MinI akit meglfittek,csapodik lc a vizbe, hogy kioblitse a csoret esigyon ...


22/50

A jeges buvara sarkvidekenkoltA jeges buvar a legnagyobb a buvarfelek ko-zott. Az eszaki sarkkor kornyeken kolt, Te t-iilyahoz kepest kisebb a szarnyfeliilere, mintbarmelyik rn a madare, Ezert a felszalla alnehezsegel vannak es a szarazfO ldon gyam olta-Ian. Ha mar fent van a levegoben, iigyesenrepiil, es orankent 90 kilom eteres sebesseget erel. A prilis~ rna jusb an tob be ze r kilo me tert rep iil,hogy elerjen a arkv idek koriil fekv6 kolt6he-Iyekre.

Eszakibuvar(Gaviastellata

A sarki buvar es az cszaki buvar Svedor- A kozonseges jeges b uv ar E sz ak -Amcrik ab an .SZlisban kolt, A nagyobb jeges buvarok G ronlandon. blandon. Jan Mayen e s Bjorkobyaz Eszaki-sark korij[ koltenek, A feher- szigcten kfilt. A fehercsoru a leges-tenger keletiC on1 b uv ar cs ore e zreveheroen Ielfele is felen ko[(, ovaja Z ernljatol a lege - tengcr pan-gorbii]. mclleken egeszen Alaszkaig cs yugat-Kanadaig,r - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~ ~ ~

S ulya ho z k ep cst az egesz madarvilagban neki a le gk is eb be k a s za r-nyai, Csak a vizrol tud felszallni, e s tekintelyes felszalhlsi hosszravan sztiksege, Legalabb 500 r ne tc rt ronan, mielett a le ve gd be emcl-kedne, Csak kolte elon rnegy a 7;irazr6ldre. Faradsagosan nekike-s z ii l6d ik , e s kel tojasr rak.

A tojasok 29 nap mulva kel-nek ki. A fi6kak szenfeke-tek, oldalukon neMny sziir-ke pebellyel. A feszek a vizzelen van.

JEGES aUVAR(Gavia Immer)

. .

A buvar m ajdnem egesz elete t a v izben tolt;. 0gyesenmcru 1a viz ala. es a tcn ge r rne lye n lcg cl, 9 es 2 0 m e te rk070ni melysegben, c elofordul. hogy 300 meterrelarrebb jo n u jb 61 a felszinre. Usz6!abai egesz hatulhclyczkednek el es propellerkent rmikodnek.

A fiokak 14napes korukban kezdenek bllVllr'kodni. es korulbel ul 10 hetesen repiilnek. O s z -szel visszakoltoznek melegebb videkre, Azo ze s koziil a f ehe rc sor il buvar telel a t a leg-eszakibb videken, enn marad SkandinaviakoriiL


23/50

A bubos vocsok- tavainkvizi akrobatajaA vizimadarak udvarlasi [ateka tavaszonkentmindig lenyugih:o hitvany. Mind koziil a bubosroc tiknek vannak a legkidoJgozottabb cere-mdn ia i, ig y o t ta nu lm an yo zta k legtobbet a ku-tat6k. A bubos vocsok paro odasi jateka ta-vas zal es nyar elejen jatsz6dik Ie a tavakon,Ez a jatek sok felvonasbol all.

SOBOS VbCSOK(Podiceps cristatus)

N ehany pTllanal a cercm esTestet magasra emeli a Vi7 szine fale. A nos- extazisban razzak a fejiiket. B Mindkeuen Icbuknakreny ugy valaszol, hogy lekuporodik, es II viz ala, novenydarabokkal a csorukben jonnek fel,.macskabelyzetet" vesz 'rol, megmutatva es cgymashoz u szn ak. H irtele n kicrnelkcdnek a viz-sza rnyaina k le he r csikja t. Euel je lz i a him- bol, m in t a p in gv in ck , mell a mellhcz. C A him ajan-rick, hogy erdekli a dolog, dekot ad a nostenynek, egy halat.r - - - - - - - ~ - - - - - - - - - - ~ - - - - ~ - - - - - - - - - - - - _ , ~ ~ ~ ~ - - - - - - ~

A v6cs6k feszket szaraz vagy korhadr noveny-darabokb61 cpiu es a fcszek ug y uszik, mint egylehorgonyzott tutaj, Parzas utan a nos le ny 5-6iojast rak. Mikor clm egy a fcszekrol, letakarjaazokal. nehogy mas meglassa, e hogy melcgenmaradjanak.

A v oc s6 kn ek ncrn uszohartyaja van. mintmas vizi rnadarnak, hanem evezolapatokvannak a labain, (I) Ezek s z aru lebcnyekbolallnak (2. oldalnezet), amclyek visszac a-podnak, hogy visszafelc rnozgaskor a legki-eb b ellcnallast tanusitsak (3. elolnezet).

Mindkellen koltenck, de lcgtobbszor a nos-teny ill a lojasokon. A z elsa fiokak ko. negyh et rn ulv a kelnek ki, Ezekkel a him foglalko-zik , m ig a r io s teny befejczi a tobbi lojas kikol-tesct, Mind a him. mind a n o tcny j6 1 gondo -kodik a fiokakrol.

A szii16k szarnyai ala II egy egesz 1"'~''''''l


24/50

- --_-- - --- ~~- - ---------~---. "I l- . r r ' . ~ : ~ . " ~

. I',' ,...s: .. '_. ' .. ' '_:.-:il':":::'~~~:::i


25/50

A bagoly szemeolyan, mint egyfenykepezogeplencsejemikor leszall az alkonyat es e ti o t e t s e g teriilel a termeszet rolott, akkor kezdodik a baglyokmunkanapja. ~jszakai munkajukhoz jol fel \'30-oak szerelve. Otszazszor-ezerszer jobban latnak

a sotetben, mint mi, emberek. A fiilU k erzekenytlijekoz6d6 kesznlek, ameU yel a hang alapjan megtudjak hataroznl, hoi van egy eger a he. alatt, esmeg tudjak talalni a zsakmanyt, A baglyok igaziej zakai ragadozokka fejlddtek.

A nagy erddk melyen e16, es a legsotetcbb ej zakabanvadaszo baglyok lO-szer, IOD-szor kevesebb fcnyne] is lat-nak, mint mi emberek. Besdtetitett szobaban vegzeu kiser-letek rnegmutattak, hogy a bagolynak egy csillag fenye iseleg ahboz, hogy fOlfedezze zsakmanyat.

A bagoly pupillajanak rnerete val-tozo, ugy miikOdik, mint egy feny-kepezdgep fenyrekesze. Sotelben apupilla lathatcan kitagul, ( li g, n a gyfenyereju "fenyrekesze" van.

A maeskabagoly fO taplalekat az apraragesalak alkotjak, Egy bagolypar h a -rom fiekaval egy e v alatt tobb mint 4000apr6 ragcsa16t es cickanyt fogyaszt el,A fi6kakat meg ket h6nappal a feszekelhagy asa utan is etetik.

A zsakmanyt a h6 alatt ugy keresi meg, hogyforgatja a fejet. Az eger altai okozoU za] klilon-boz(\ szogekben jut a bagoly fU lebe. A zsak-many abban a pontban van, aho l a h angj el ze sekta la lk oz na k. A b ag oly fe je ne k fo rg ara sa va l t a -jolja be pontosan a zsakmanyat.

A maeskabagoly az eszaki orszagok talan legis-mertebb bagolyfajtaja. Mint.egy 40 em magas.Februar-aprilisban rakja tojasait, Szlirke es v o -roses valtozata is van, de a voro es ritkabb,A vedett madarak kaze tartozik.

Mielott a bago!y lecsapna a faagrol, egy sor idegierzekel8 beallitja az "automatikus pilctat". Klserlet-keppen bekotottek baglyok szernet, igy esak hallasa la pj an k elle tt e ge re t fogniuk. Szinte soha nem tor-tent meg, hogy elvetettek volna a zsakmanyt.


26/50

A nagy orgebicsnek:sajat cleskamrajavanNAGY ORGI:BICS(Lanius excubitor)

Azt mondjak, bogy a nagy orgebics kis madar egybiinozo alarcaban. Ugy is fest, mint egy miniatiirragadozomadar, es annak ellenere, hogy csak ak-kora, mint egy rigo, felelmetes vadasz, Az a furc aszokasa van, hogy zsakmanyat feltiizi vagy felftig-geszti tuskes Iakra vagy bokrokra. Ro szabbidfikre gyfijtoget. Amikor megfogyatkozik az ele-seg, mindig van ennJval6j a az "eleskamnijaban".Svedorszagbaa a nagy 6rgebies Jamtland eNorrbotten megyekben es a LappfdldoD kelt, Te-len az orszag delebbi reszen talalhate,

A nagy argebics feje sokban basonlit egy raga-dozomadarehoz. Hajlou, h eg ye s cs ore ve l olim eg zsakm anyat, A z orgebicsnek nincsenek fa-gadozomadar-karmai, igy am ikor enni akar, azsa km an ya t ro gz iti va lah ol,

Ha tovi es bo ko r m elle n m eg yiink el, elafordulhat, h og y ro va ro ka t es mas aproallatokat la tunk a tovisekre szurva. agyorgebics lehet a kozelben: az a szokasa,hogy ilyen m odo" tartalekolja az elelmer.

A taplaleka nagyon valtozatos. Eszik rovarokat,egereket, gyikokat es madarakat, akkorakat is,m int saja t m aga. Egy agon uld6 gel, korbe kem lelve.Ha v ala rn i e nn iv alo na k h as zn alh atc jo n arra , Ie-csap.

O sszegyijjti a m egdlt a llatokat, es keszletetg yiijt b e1 61 iik . A z sa krn an yt a g ala go ny ab o-kOT toviseire szurja fel, A mikor egyes zsak-manyallatok kezdenek kifogyni a vadaszte-riileten, az 6 rgebics az "eleskam rajaba"megy j ol la k ni ,

A n ag y e rg eb ic s to lla za ta ba n s ok a fe he r s zin .Eze rt f eh er to lla ka t g yu jt, a me ly ek et a lca za skent a feszke tctejere rak, M int sok ragadozQmadarnak, evrel evre ugyanaz a feszke van.Legtobbszcr a nosteny ki:iIti ki a tojasokat, ahim pedig eteti kozben a nostenyt.

A z argebics onnan kapta nevet, hogy regebben asolymaszok kalitkaban tartouak, mer t mas-mashangokkal hiv ta fel figyelm iiket a kiilonboz6 raga-doze madarakra, Ez megkonnyitet te a solymokbefogasat . Az o rg eb ics jev a! e ldb b fe lfe de zte a so lymot , m int abogy a solymasz eszreveue volna.


27/50

A [azekasmadarnakegyedulallo epitesitechnikaj a vanKOZONS~GESFAZEKASMADAR

(Furnarius rufus)

A rnadarak tavasszal epitik a feszkiiket, arnelyaztan megvedi a tojasokat es a fiekakat, A rna-darak feszekepitesi technikaja alkalmazkodottazokhoz a videkekhez es orszagokhoz, ame-lyekben laknak. Az egyik legfigyelemremel-t6bb "epit6mester" a del-amerikai fazekasma-dar, arnely kivaki knmuvesrnunkat vegez,A him es a nosteny egymast segitve keveriossze az anyagot ftivel es tollakkal, s ebbolaztan .majdnem labdagombolyusegfi feszketepitenek egy oszlop tetejen,

A ktiz6nseges fazek asrnadar'\.ll~""_~riI!".;P"""~' ~~.W"':"~'l Del-Amerika tagas parnpain ta-nyazik eros feszkeben, A z ar-gentinok .el hornero"-nak,

knek n ev ez ik .

. . . . . . .# #' ,I

A fazekasmadar feszke nem reped meg anapon. (A bensziilottek agyagkunyhoi meg-repedeznek, es a rcpcdesckben betcgsegeketterjeszto rovarok clnck.) A fazckasmadar azepitest egy lapos alappal kczdi.

Mivel a Iazekasmadarnak puha agyagra vansziiksege, a feszek epiteset az esos evsza k ban k ez-di. A munkaban mind a him, mind a nosteny resztvesz, viztocsakat kcrcsnck, ahol osszekeverik azagyagot tollakkal cs ftiszalakkal.

A Iazekasmadar feszke koriilbeliil 2000 kisagyagcsomobol all. Minden rakornany, amelyeta madar hazavisz, 4 grarnm sulyu, Amikor agyakrau labdagornbolyusegu Ieszek keszen van,sulya mar 4-6 kilo, az epitese 10-16 napig tart.

Amikor kesz a feszek, 3-6 tojas keriil a j61 vcdettkamraba, Hogy ide bejussanak, a madaraknakelobb a t kell mcnniuk cgy nagy eloszoban es egyvedcfalon. A betonkcmcnysegu agyag vedelmetnyujt a fazekasmadar osszes, a pam pan talalhatoellensege dol.

A fazekasmadar minden evben uj Ieszketcpit. Regi feszket gyakran fecskek es masmadarak Ioglaljak eJ. Ha alkalmas helyettalal leszkenek, megeshet, hogy tobb evigegyik feszket epiti a masikra,

A forro napon az agyagfcszek ugy rnegkerne-nyedik, hogy kalapaccsal sern lehet szetverni,Sok mill ie bennszulou kunyhot szilardabba le-hetne lenni a Iazekasmadar "cementjevel". Ak-kor nem repednenek meg, es kevesebb betegsegIordulna e16.


28/50

. . ... .. . ' -,.~. .~..~ ", .' '.:::-'~' ,'.!;,:,,-",, :~.,:'...:...~.~._.J'.. -. : .'. '. !

A pusztai tyuka tollai koztviszi a vizetNviLFARKO PUSZTAI TVOK(Pteroc/es a/chata)

A Fold legforrobb, legtermeketlenebb es szelkor-bacsolta videkein, a ivatagokbao e s a pusztakon,Afrikatol Paki ztaojg megtalalhatn a pu ztaityuk, egy galambfele, amely dacol a baratsagta-Ian eghajlattal. Kel'e az elelme, es tfzkilometere-ket kell repiilnie, hogy vizhez jusson. 16 fajtajavan, amelyek mind alkalmazkodtak a sivata iepusztai elethez.

A pusatai lyuk a kdrnyezet szineitveszi fel, A sivatagi ryuknak ho-m oksz lne van, S cz bizto sltja a siva-ta gi e le rb en e lctfo nto ssa gu a lca za st,

-~~;::~.;I alpparna ameleg ellenA pusztai t yi lk a lka lmazkodo tt a sivatag rnagashomerseklcrehez. A homok feliilete napkozben60-80 fokos is lehet. A tyuk bore kulonosenvas tag, a m ellen a m elegtal veda legtasak, labantalpparnak vannak

Elelm e m agokbol es nigyekbdl all, neha megrovarokbol is. A viz nagyobb gondot jelent,Sokat kell repulnie. ba inni akar. 40-50 kilo-m eter sern szoka tlan, O da-vissza 100 kilome-tert is megtesz a vizert.

Feszket a bomokba vajl iiregbe rakja, A nostenynappal kolt, a him ilyenkor eteti 01. Ejszaka ahim G .l a tojasokon. Ha ragadozo kdzeledik,azzal terelik el a figyclrnet a feszekrol es a toja-sokrol, hogy sebesiiltnck teuetik magukat.r - - - - - - - ~ ~ - - - - - - - - - - _ _ ,

Amikor a 2-3 tojas kikelr, a himek vizethordanak a nostenynek e s a fiokaknak.Rajban repiilnek a himek es a viztol ki-csit m esszebb szallnak Ie. 5-10 pcrcig fi-gye\nek.

Amikor tiszta a levegd, a vizszelcre rcpiilnek. Begazolnak.berneritik a cs6riiket e s addigszivjak m agukba a vizct, arnig"fel nine enek tankolva"

A him talan 16bb liz kilometeres reptiles-sel ler vi za csaladjahoz a viznyerd hely-tal. S ze gy to lla ib an ra kt aro zta el a v iz et,arnelyet a fi6kak kiszivnak, A parja; atorkabol itaija m eg.

A csalad sok vizet fogyaszt, ahirnnek naponta ketszer kellv i zc t hoznia az itatohelyrdl,Ha nem jon vissza, szomjanhal a csalad.

- ---_______


29/50

A csuka100 000 ikra trak le

Mikor tavainkon elolvad a jeg, felebrednek acsukak, '1arciustol majusig eltart az i as. A 11a-talok elebb kezdik, m ig az id 6sebb ek , rnelyeb-ben lak 6k utoljara keriilnek sorra. Az ivas azeldrasztott parti reteken vagy fiives partok ontdrtenik, A viz homerseklete e s a kdrnyezetdonti el, hogy m ikor kezdodlk az h,as.

Egy 10 kilos csuka ki:iriilbeliil 1.00000 iknit is lerak.Erre a tcmegtermelesre sziikseg van, mer! sck ve-szely fenyegeti az ikrakat es az ivadekot, C sak keve-sen maradnak eletben es nonek fel. A frissen kikeltiv adekok a fejiik6n levo tapadomiriggyel kapasz-kodnak a novenyekbe.

Eg y ida r nu lv a e le re sz ti k II ta ma sz t, k iu sz-nak a felszlnre, megtoltik az usz6h61yagju-kat lcvcgovel, es elkezdenek vadaszni,A ket centirneternel kisebb kishalak vizi-bolhat e mas apre allatokat c znck. A na -gyobb kishalak mar csak z i nt e ap rohal la lelnek,

A n ata l csu kak szaja ori asi, saj< i I te st h osszu k 8 0szazaleka t elerc zsakrnanyt is lcnyelnek. Eg y 15centimeteres kis esuka majdncm ugyanilyenhosszu testverct is Ie tudja nyelni. De rengetegcsukaivadekot esznck me g ma s halak,


30/50

Aponty1 0 0 evig is elhetA ponty Kelet- es Kozep-A.zsiabOl szarrnazik.A kinaiak mar 2500 evvel ezehitt tenyesztettektavakban. Europai szerzetesek hoztak be apontyot Europaba, es a 16. szazad kozepenkeriilt a daniai kolostorokba. A ponty nagyonovatos hal, ritkan harap a horgaszok csalijara,Sokat kibir, elererds, sok orszagban elterjedt,Elofordul Europaban, Azsiaban, Afrikaban esaz 1870-cs el'ekben betelepitettek az USA-bais. Most megtalalhatd az egesz amerikai fold-resz folyoiban es edesvizu tavaiban.

Ev sz az ad ok t cn ye sz romunka ja va l egy sor valto-zatot hoztak lctrc: a pikkely formaja es szinek uionbozik. A voltakeppeni pontynak haremkulturformaja van: a tiikros ponty, a borponty(amelynek nines pik kclye), es a nemes ponty.

Azsiaban igen elterjedt a pontytcnycsztes, 1a-panban a siirfm lakou orszag I'eheljeszukscg-letcnek nagy reszet a panty Iedezi. A pontyszivos hal, elviseli az oxigen ben szegeny vizetis .

Amikor beesuk iaa szajat, a viza k o p o l t y u n y i l a s o k h o zp n l s e l 5 d i k

,A pontyfelek teste ugy epul fel, hogy a fenck-iszapboi ki ludjiik szcdni a taplalek ukal. Szaju-kat meg tudjak hosszabbitani, torkuk pedig on-rnfikodoen zarul, "Alacsony nyomasu kamra"kepzodik, ide beszivodik a larvakat, apro allato-kat tartalmazo iszap, amelyet a ponty megszur.

A tavi pontyokat hozza Iehet szoktatniahhoz, hogy olajpogacsat, kenyeret es fottkrurnplit egyenek. Japan ban van egy Iajta,amely vlzinovenyeket eszik. Ezt olyan ta-v ak ba te le pi ti k, aha I sok a noveny, hogymegakadalyozzak az elburjanzast.

PONTY(Cvprinus carpio)

A Kaszpi-tcngcrbcn tobb mint 25 kilos poruyo-kat is fognak. A ponry a legtobb allatnal maga-sabb kort er meg. Szabad vizben kb. 40 evig el.Tavakban ezzcl szembcn 100 evig is elelhet.

Keso osszel a pontyok abbahagyjak az evest, escsoportok ba gyiilnek ossze a fenek iszapjaban. Ittaztan teli alomba merulnek, Szivuk alig egyet verpercenkent. Ha pI. korcsolyazok Ielebreszrik okel,cs c1kezdenek uszni, elfogy az oxigen, es megfullad-nak.

- ---------


31/50

A tiiskes harcsa kicsinyeijot alszanakaz apjuk szajaban EUROPAIHARCSA(Silurus glanis)Megtortenik hogy a sporthorgaszok neha egyhosszii, csunya halat fognak, amelynek ho SZllbajusza es bekaehoz hasonki szaja van. Ez aharcsa. Sokak szerint felelmetes hal. Ami igaz,igaz: ragadozo, A hare ak edesvizi halak., incs pikkelyiik. Tobb mint 2000 fajtajuk ana vilagon, e egyetlen fOldre zrdl sem hianyoz-nak. Nem minden harcsa csunya, A kis harcsakegy resze igazan helyes, macskaehoz hasonlribajuszaval, Minden fajtanal koz.os az a mod,ahogyan ikniikkal es kicsioyeikkel torMnek esgondozzak oketo

So k fajtajuk a sdtjan a t tud lelegczni, S O L , eg ydel-amerikai fajta a vegbelevel lelegzik. Eg yamazonasi fajta leginkabb fel- es lefele szeretU zni. Indoneziaban van egy harcsa, az iiveghar.e a, amely telje en atlatszo,

A halban gazdag Amazonas-medenceben el eg yharesa, amely az ikrakat - feltehetcen a himsegitsegevel- a sajat hasara erositi. Ezutan min-den egyes ikra 6sszeno a borrd es ily medon ataplalekot kozvetlenii! anyja ven!:b61kapjg.

Erzekeny bajuszaval a harcsa vegigtapo- N agyon erdekes a harcsak ivadckgondozasa. Mill-gatja a fenckiszapot. Az izekre vonatkozo den fajianak megvan a maga modszcrc, hogy meg-jelzesek az agyaba vezerodnek. A7 ctlapja.n vcdje urodait, emclyik, koztuk pI. a lorpeharcsa.rakok, csigak c fergek szerepelnck, vala- godrot as, ahova az ikrat rakja. A nesteny rafek-mint apro halak. zik, a him pedig a kornyeken orkOdik.r-------------~=_------~_y_. ~----------~A n ag yo bbsz;i j b an k ii Itoharesaknak50 d b kilt

Homok- askavicsaqv szerngy ausztraliai tuskes harcsa az iknit hornok-agyra rakja Ezutan a sziilopar az ikrakat tobb

reteg apro kovel ledi be. A k6vek megakada-1yozza k, hogy az aramlas magjival vigye azikrakat, vagy rnegegyek azokat az ikrarablok.

A him harcsak eg y resze fclszedi es a szajabankdlti ki az ikrakat, ezert ot-hat herig nem tudenni. Amikor a fiatalok kikelnck. kimennek,jatszani". De ve rely eseten, illetvc minden estevisszaternek, hogy biztonsagban aludjanak apapa szajaban,


32/50

A menyhalat Skandinaviaban (ott e J a kODJ'l ' szer-ziije) a legtobb ember szereti elke zitve a karacso-~ nyi asztalon, de kevesen tudjak, hogy mil yen is eza hal, hogyan el. Egyetlen hagyornanyos svedkanic onyi asztal scm lehet meg nelkiile: az azta-tort hal (svediil LUTFISK) nelknl, A menyhal atokehal rokona, e s hosszura megno. 180 centime-teres e s tobb mint 30 kilo is lehet, Az eszakimenyhal az Atlanti-ocean e zaki reszen el, reilzlaDdig e s a murmanszki partvidekig,

A menyhal,a karacsonyi asztal,csemegejeESZAKI MENYHAl(Molva molva)

Ho S7.Ue s karesu, mint a tengeri angolna, amikor vada-szik es megtamadja a h er in g ra jt . S za jp a dl as an a hegyesfogak kiLuno vadassza teszik. Zsakrnanyai k6z6tt va n atdkehal, a makrela, a lepenyhal es a tengcri csillagok.Az eszaki menyhal a leggyakoribb an yu ga r-sv ed orsz ag i m ely te ng eri h ala -szok fogasaban, Kisebb rokona a bir-k el r nc ny ha l es a rozsas menyhal, 3-5szal bajuszaval.

Mint a tengeri angolna, az eszaki menyhal ishajeroncsokat keres, ahol elbujhat, es konnyentala! tapl.il!i:kol. A sporthcrgaszok rekordmerc-tii m enyhalaikat gyakran epp ilyen roncsoknalfogjak.

BIR KEL M EN YH AL(Malva byrkellange)

ROZSAS MENYHAL

A menyha! rendszerint 100--600 meter melyseg- lvaskor, majustol juliusig egy nagy nos-ben tart6zkodik. de melytengeri buvarok olyan teny 160 millie ikrat rak le, s ez szinremelyen is lauak menyhalat, ahova a feny sese rekord a halak kozott, Korfil bel iiI 10napharol Ie! A rnelysegi rekordjuk 800 m eter ralOLL m ulva kelnek ki.van!

A lec-menyhal nem a tengerben uszik, hanem kin!szarad a parton. Ialecekre feszitve. Karacscnykor aszaritott m enyhalb6l kesziil a karaesonyi aszral egyikcsem e ge je : a z a zta rou ha I.

-~-.


33/50

A tuhalaknala him esikteherbeA tuhalra jellemzo a hosszu, CS() formaju orr esa kis hatuszony, am ely csak kisse a l l ki am o zd ulatla n, g ya kra n fU gg ole ge se n a l l o test-bOloIly medon feltfines nelkiil me g tu d ja k o ze li-ten i a zsakmanyat, amelyet g y or sa n b e sz ip pan ta szajaba, A tnhalfelekhez tartozik a ten gericsiko (csikohal] es a tiihal. Ezeknel a halaknalaz a legerdekesebb, hogy a him esik teherbe essziili a k icsinyeket. A him nek van egy ivadek-nevelo tasak ja, am elybe a nosteny lerakja azikrajat.

Erdekes a csikohalak ivasi jateka. Korbe uszkal-nak, mint a korhinta, e s fel-Ie ingatjak a fejiiket.A lane a parzassal fejezodik be, amikor a nos-teny csupan 10 masodperc alatt koriilbeliil 200ikrat helycz cl a him ivadekneve16 tasakjaban,~~~~n

A him ,.teherbe esett", es egy ida rnulva kikelnekaz ivadekok, De a fiatalok nem tudjak a sajaterejukbo] elhagyni apjuk tasakjat: Egyenkeru kelloket kinyornni annan. Az apa minden fioka szule-tesek or 4-5 centirneterrel hatralokodik.

Az ikrak a koltotasakban fej!6dnek ki, azexigent az apa verebol kapjak a bor hajszal-erein keresztul. A koltotasak falabol kapottfeherjedus taplalektol gyorsan nonek es fej-lodnek.

Amikor a fiatalok kifejlodtek, egy res nyilik akoltotasakon es lathatova valik egy kis tubal far-ka. A himnek nem kell kiloknie a kicsinyeket.Egymiis ulan maguktol kibujnak, es szaggatottrnozdulatokkal uszkalnak korbe-korbe,

Korabban azt hittek, hogy veszely eseten a nata-10k visszamennek az apa koltotasakjaba, mintahogy a kenguruk61yk6k beugranak az erszeny-be. Ma mar tudjuk, hogy az apuka eletveszelyes,megeszi a kicsinyeket. Igy vedekezesul az orrarate kerednek,


34/50

a - ~ . . . . c - . .; r - . - - ' - , . ~ - , ' : ~ ' , ~ : , ' . ' ~ ~ . . ' , ' , . : : ' , ; ~ , ~ - , : : , ~ ; : { ~ ; l ~ : , , ; ~ } ! ~ ~ : ~ t ~ ; ,' ~ " . ' .

A morgohalaz uszoholyagjavalbeszelTudnak a halak beszelni? A kutatok megallapi-tottak e igy rn a mar tudjuk, bogy a halakhangot adnak bogy a "csend vilaga" zajovihig. Teve en sokaig art hittek, bogy a halak-oak egyfajta "balnyelviik" van. Svedor za gnyugati partjainal es a Keleti-tenger deli re zenitt-ott kifogjak a morgohalat, egy kiilOnleges"heszclW' halat, amely azuszoholyagjan levoizmokkal ad hangot. A morgohal uszoh6lyagjahangszekrenykent mukodik,

A morgohal legszivesebben a hornokos [eneken tartozko-dik. Mcllu zojanak harem also bordsja kilkm fejlod6tt, es..lahak" lcuck bcl6lUk. Erzckeny izleld- e s tapinto zervekvannak rajtuk, A hal a "hibain" megy es vcgigko tolja alcngerfeneket. tahil-c valami chetol. A jelzC az agyba jut.

Izomszala ok

MORGOHAl(Triglidae)

Tapogatva halad elore, szimarol, ha-mar rnegerzi es rncgtalalja, amit keres.A morg6hal taplaleka rakokbol, kagy-Iokbol, [ergekbdl es mas, a tcnger rene-ken eli) gerincteleo allatokbol all.

Annak ellcncrc. hogy a feneken valo elcthczalkalrnazkodott, idoukent a Ielsobb vi7.rcte-gekct is fclkeresi. I-Ia a morgohal fenyeget vee rz i rn ag at, O ri:i.si scb esse gg el mozog, sotmeg kis magassagra a levegobe istud ugrani.

A morgohal arrol if kepcsscgcrol ismert, hogyhangokat tud k ibocsatani Ezekct az uszoho-lyagjan leva izomszalagokkal kelti, rczcgtetve aszalag okat, U gy rezegnek, mint a h eg ed ti h urja i.Az uszoholyag meg ugy miikodik , mint egyhangszekrcny,

Nern Iudjuk, mire hasznalja a rnorgohal azaltala adott hangot. Lehet, hogy mas ha-lakkal "beszel", vagy hangradarja van?Ncrn folosleges a kerdesl Tudjuk, hogy amclytengeri halak, peldaul a bunkohal(Marcrouridae) hangradarral tajekozod-nak,

Marie Fish amerikai kutato tanulmanyozta a halakhangjat es f e l v e t el eke t keszitett roluk, Egy versen y-t ars at lild 6z o ponty "kopog", az iv a halak "dorom-bolnak", Hallhato, aminl a holdhalak (Molidae)rOfognek cgymasnak, Marie Fish megallapltotta: ahalaknak sajat beszeduk van.


35/50

A remeterakcsigahazzal vedia testctA rakokat - ezeket az fzletes pancelos allatokat -a tengerparti nepek jot ismerik. A tengerektdltavolabb elok mar kevesbe. De ki ismer vajonpancel nelkiili rakot? A remeterak potrohan ninespancel, es harmely arra ,jaro hal vagy nik szamarakonnyu preda lenne, ha nem oldotta volna megiigyesen a prohlemat, Keres egy alkal!98s-iJre-ge\csigahazat, amelyben eldugja puha potrohat, es acsigahazat allandean magaval hordja,

Hogy fokozza a vcdelmet, odacsabltegy tengeri rozsat, hogy telepuljon acsigahaz tetejere. A tengeri rozsa csiposcsalannyulvanyaival tavoltartja a k6-zelbe mereszkedo ellensegeket.

Megfigyeltek, hogyan huzodtak vissza tintahalak a tengerirozsa tapogatoi clol. A tengeri rozsanak is rnegvan a magahaszna a rakbol, Felszedi azt az ennival6t, amelyct a rakeves kozben elejt. Vannak lengeri rozsak, amelyek elpusz-tulnak , ha kenyszeritik 6kel, hogy hagyjak ott a rakot.

A remeteraknak mar sziiletesetfil fogva sze-reznie kcll egy tires csigahazat vedelemirl.Re r ig et eg e ll en seg 03. .11e sz en le tben, hogy be -kapja a vedtelen rakot,

Delebbi videkeken elofordul az is, hogya remeterak peldaul iireges bambusz-darabban rejti el a potrohai. A szaraz-f61d6n el6 fajtak kiilonfele gyiirnolcs-.hejakat is hasznalnak vedelemul,

A Nagy-korallzatonynal, Ausztralia legeszakibb csiics-kebcn 61cgy kis rak, amely egy lengeri anernona scgit-segcvcl fogja az ebedjet. Az is elofordul, hogy mindketollojaba egy-egy tengeri anemonat VCSZ, es ezcket lobal-va ijcszti el a fenyegeto ragadozo halakat,

Amig meg novesben van, a rerneteraknak ki kellcscrclnie a csigahazat, ha a regi mar tul szukkevall. Eroszakos kiizdelem is alakulhat ki a csiga-hazert. Van, akit kilakoltatnak v c d o f6szk6b6l.


36/50

f. " 1 ' ! t. " '., Ii . . " . , . _ . . 'c _ .

A kekcapaelsiillyed,ha nem uszikEg etlen hallajtanak sines 01 an rossz hire,mint a capaknak. Pedig a tengerekben (Ho ko-riHbeliil 300 capafajtabOl c ak mintegy tiz avaloban veszelyes - mint peldaul az emberevocapak, zek kijze tartozik a szep es kecseskekcapa is. Minden tropusi tengerben elofor-dul, de a Foldkozi-tengerben e s az Atlanti-ocean deli reszen is. A kekcapa az egyik legfa-lankabb hal, es a legutobbi evekben fedeztek reimauknak a sporthorga zok jo l kiizdo sport-halkenr,

A capa agya kicsi, de szagloszerve jill fejlett,A kekcapa nagyon messzirol rncgerzi egy sebe-suli halbol, vagy a capara vadaszo halaszhajorolkidobott Iriss haldarabokbol szarrnazo ver sza-gal.

KEKCApA(Prionacea g/auca)

A capak a Fold legregebbi lakoi koze tar-toznak, Fejlodesii.k tebb mint 300 milli6evvel ezelott kezdOdett. A kekeapanaknines U z6h61yagja, igy allandoan u zkal-nia kell, ha nem alar a fenekre siillycdni.

A kekcapat meg 3-4 evtizeddel ezelott a sport-horgaszok nem kcrcstek, Ma nagycn kedvelik,es sokan horgasznak kekcapara a Kanari-szigeiek kozeleben. Ott fogtak mar J 50 kilosa-kat is.

A kekcapa eppugy,. mint a tiiskes capa, amelyeta nyugati partokon fcgnak, 610 ut6dokat sziil,vagyis clcvcnszulo. Nem szokallan, hogy cgyeppen kifcgott nostenyca panak 10-20 kicsinyesziilctik a !laj6 fedelzet e n .

A kekcapa hallatlanul falank, Olyan nagy zsak-manyra is raveti magat, mint a delfin, Felfaljaa haj6r6! a tengerbe dobott hulladekot, es avizben uszk!\16 clpusztult emlosallatokat. Az el-pusztult kekeapa hamar mas k ek ca pa k clcdele-v e v ali k,

A capa a leggyorsabb uszok k67 tartozik.Gyorsasaga, haialmas ereje, kituno szaglasamiatt fiirdozok, hajororcttek, de meg buvarokszamara is vcszelyes lehet,

A kekcapa szajaban tobb dupla sor tuhegyes fogvan. A borcert vadasszak, amelyen eles fogak-hoz hasonlo pikkelyek vanaak (placoid. azazlemezpikkeiyek) es amelyet ipari csiszolepaplr-kent hasznalnak, valamint draga konyvkolesekkeszulnek beldle,

---------- -


37/50

BARNA VARANGY(Bufo bufo) A varangy a kertbenfogja meg akaros rovarokat

Ki nem erzett meg kellemetlen borzongast, mi-kor esds napon a haz sarkanal varanggyal ta-lalkozott? Pedig a varangy kival6 szovetsege-siink a kert szarnos kartevoje: rovarok, boga-rak elleni kuzdelemhen. Ejszakarol ejszakarajarja vadaszosvenyet, amely a kerti agyasokkozott kanyarog. A vihigon tobb mint 150 is-mert bekafajta van. A legnagyobb kb. 25 cm-reis megnohet, a legkisebb t,5 em-reo A barnavarangy csak egyike a sok fajtanak,

A barn a varangy nostenye 15 ccntimctercs islehet. A him joval kisebb, 8 ccntimctcrrc n omeg. A varangyok hatso laba rovid es ritkanugranak, inkabb "gya!ogolnak" a termeszet-ben.

A varangy lassan jarja korbe vadaszteriiletct. Fer-gcket, csigaka t. pokokat es so k kerti kartevotfogyaszt el. czzcl hasznot hajt. Lassan kozeledikaldozatahoz. Hosszu, tapados nyelve nyilscbcscnkilovell c s a rovart mar meg is fogla.

Ha a varangy fenyegetve erzi magat, figyelmez-tete helyzetet vesz fel, fejet Jeszegi es h a tsoreszetfelemeli, Ugyanakkor felfujja magat, hogy na-gyobbnak lassek, Ezzcl az ijeszto triikkel gyak-ran rnegmenekiil, ellensege nem meri megta-madni.

A varangyok nagyon a szokasok hatalmabanelnek, Minden lava~~zallathato. arnint rengetegvarangy rnaszik rei az autoutra, ahol a forgalomaldozataiva lesznek. Azon a helycn ahol szulet-tek, korabban t o volt. Most visszatertck ideparosodni, Vesztiikre.

Parzasi idoben a varangyok visszaternek avizbe, arnelyben valamikor kikeltek. A kisebbhim belekapaszkodik a nagy nostenybe esmegterrnekenyiti a kiaramlo petczsinorokat.Ezek 6 meteresek islehetnek es tobb mint 6000peter tartalmazhatnak.

Attclclcs clott k6riilbeliillCi mcterrc beassa rna-gat a varangy a f6ldbe. Meg az Eszaki-sarkkorfolot! is megtalalhato, de ott sokkal melyebbrekell bujnia, hogy nilclje a zord relet. Ha a va-rangy testhdrnersekletc minusz egy fok ala'suly-Iycd, elpusztul.


38/50

Az elefantteknoskipusztuloban vanA Gahipagos-szigeteken, a Csendes-oceanonEcuador partjai elott fekvo szigetcsoporton aszarazfdldtol val6 elszigeteltseg kovetkezteben~ egeszen egyediihill6 allatviJag alakult ki.A Galapagos-szlgetek az oriasi elefanttekno-sokrol lettek a legismertebbek. A spanyolokroluk neveztek el a szigetcsoportot: "Islas deGalapagos" (spanyolul: galapage = teknos).Osidok 6ta docognek ide-oda - percenkent 5,5rneteres sebesseggel - a parti Iegelok es a he-gyekben levo edesvizfi forrasok kozdtt,

ELEFANTTEKNOS(Testudo elephantopus) Az elefantteknos raszolgal anevere. Labai olyan vasta-gok, mint egy ember comb-ja. Ujjai osszenottek 300 ki-

lot is nyomhat, es a panceljal lOem hosszu. Tobb mint100 evig elhct.

A galapagosi teknosoket cvszazadokig iildoztek, A 16. A lassu es eseuen teknosok konnyuszazadban a tengeri rabl6k haj6ikal teleraktak 610 tekno- zsakmanyai voltak a tengereszeknek,. ~ sokkcl, mert ezek egy evig is elelnek etel-ital nelkiil, czcrt Rajottek, hogy joizu olajat is lehct be-kivalo uti clclemtartalekok voltak. A 19. szazadban a eet- loliik nyemi, Az allatokat czrevcl vag-vadasz baj6k 4 nap alalt 14 lonna teknost fogtak tak le es foztek meg.~ ~ ~ - - - - - - - - ~ T r n ~ - - - - - - - - ~ ~ ~ ~

Az egyediilallo elefanttcknosoket Ecuadorkormanya vedette nyilvanitotta, es rezerva-tumot rendezetl be szarnukra. A Galapagos-szigeteken gyeren no a m , keves a taplalek,A teknosok ezert meg a kaktuszokat es bok-rokat is megeszik.

Az elefantteknos tobb Iajtajat kiirtettak.Halalos fcnyegetest jelentenek szamukra avad k utyak is, amelyek a fiatal teknosoket akoltohelyeken tamadjak meg. Kiszarnitottak,bogy 10 OOO-bol csak marad eletben,

Az itat6helyek a magasabban fekvb teriile-teken fekszenek A tekn6s6knek hosszuutakat kell megtenniuk, hogy edesvizhezjussanak. Fejuket egeszen a viz ala dugva,tobb hetre elore oltjak el a szomjukat.

A nosteny 40 em rnely godrot a s a laza talajba es abba10-15 tojast rak, akkorakat, mint a biliardgolyok.A tojasok k O z . e egy reteg bomokot vagy foldet tesz, esa godrot ujbel betemeti, Evente 2-3 feszekaljnyit tojik.Ujszulottkent a kicsinyek konilbeliil 150 grammosak,2 e v mulva 4-5 kilosak.


39/50

A darazspapirhazban lakikDARAzS(Si Vespa)

A darazsakat mindnyajan jol imerjiik, szUra aeldl menekiiliink. De tudjak-e, hogy egyedUl amegtermekea itett nosteoy - a kiral no - ma-rad eletben az ei6zo ev daraz c aladjabdl, gyszep tavaszi napon a kiralyn6 felebred - egykeregdarab mogott vagy a mohaban telelt a t - ,es uj fe zket kezd epfteni az uj csahid szamara,Azanyagot ugy szerzi ehhez, hogy szaraz fatrag meg, a nyalaban levo vegyianyag a fatcellulozza alakitja. A darazsak papirhazbanlaknak!

A kiralyno a teli alombol valo fclebredesc utanazonna] elkezdi a feszckepitest. Fat nig meg. s az aszajaban ccllulozza valtozik. Az cl ii zakaszbaneros k6zepso nyelet epit, amely a retogerendarolv ag y v alam i mas alapr61 log le .

A nyelhez sejtcnkent erosui a feszektobbi reszet, amdy Iepeny format ke-pez_ Ebbc ra kja a p ete it, A I.. eg esz korcharom-negy vedofalat cpit, k6z6ttiiklevegovcl. Igy a Ieszek j61 szigetelt.

Amikor kikelnek a pctek, a kiralyruinek rovarvada-szatra kell rnennic. Zsakmanyal megragja. azzaleieu a larvakat. Egy honap rnulva kelnek ki a dol-gozok. E zc k rn ed do nosteDyck, arnelyek rno t arve-szik a munkat, A Ieszek bclsii Ialait lebontjak.

Mindcn lebontott bels6 fal helyett egy ujkiilsot epiteuek. A kinilyn6 egyctlen feladataa petcrakas. O J dolgozo rabszolgak sziilet-nek, iSY a uyar vegerc a darazsfe zcknekkilenc -lintje is lehet. Minden szint egy ejt-lepeny,

A nyar utolso sejtjcit a dolgozok nagyobbraepitik. Ezekb61 kelnck ki a kovetkczo nemze-dek kiralynoi. Ugyanckkor sziiletnck meg ahimek is. Parosodnak, utana a himek clpusz-tulnak, Az oreg, faradt kini.lyno es a dolgozokis elpusztulnak az ege z esaladdal egyiitt

A fiatal, megtermekenyiteu n6stcnyek az egyediililulc16k_ Kcrcsnek maguknak egy attelelo helyet.K6velkezo tavasszal az uj kiralynok szetrepiilnck esuj csaladokat alapltauak. Az eredrneny imponaloIchet. Az eddig ialalt legnagyobb darazsfeszek a t -rncroje 70 em volt.


40/50

- .1 I . .I, .

A foldi poszmeha tavaszbiztos jeleMarciusban, a tavasz elsl) honapjaban mar me-legit a nap, es erezztlk, hogy ktizeleg a tavasz.A hosszu tel utan temenykedve nezimk koriil,keresve a jeleket. A tavasz voltakeppen szelha-mos. Tele van hamis .jelekkel, A citrom- escsalanlepkek mar mareius els6 napjaiban eletrekelhetnek, de egy hirtelen fagyhnllamtol ep-poly gyorsan el is pusztuihatnak. Lenyegesenbiztosabh jelei a tavasznak a fijldi poszmehek.

Amikor a poszmeh kijon a feszkebol, m ar A z attelelt kiriilyn6 , am clyet eloz6 6sszel term e-kinyiltak a kek boglarka viragai a rneleg deli kcnyitettek meg, uj csaladot alapit. Peteit egylejtokon. A mehck szorgalrnasan latogaijak a viragporbol es viaszbol allo galaesinba rakja letavasz elsa boglarkait. Nem mezct keresnek, a padlo kozepen A bejarathoz egy viaszedcnythancrn viragpcrt. csinal, amelyet r ne zz el t olt meg.r - - - - - ~ ~ - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~Az ures gub6krnezzel toltikelelmiszerta

A foldi poszmeh nyelve egeszen rovid, Hogyhozzaferjen a hereviragban leva rnezhcz, lyukatkell harapnia a v irag szircm csovenek also resze-be. Ilyen Iyukat esinal a hazimeh is, arnelynekszinten egesz rovid a nyelve,

A fold ben kikelo els6 poszmehek dolgozok(meddo nostenyek), Az ivadekgondozast moste ze k v es zi k a t, igy a ki ralynonek csa k a petera-kassal kell torodnie. Keso nyaron meg a meg-tcrmekenyitetlen dolgozok is petet rak nak.Ezekbol m ind him ek lesznek,

FOLDI POSZMEH(Bombus terrestris}

Amikor a larvak megnonck, szetrepesztik aszuk viaszkarnrat. A kiralyno kijavitja, ugyan-akkor uj viragpor- es mezadagokat hord odaaz ehes Iarvaknak A nyelvevel mindegyik lar-vanak ad egy csepp nyalat.

A him poszmeheket nevezik hereknek is. Egyet-len feladatuk, hogy parosodjanak a nostenyck-kel, amelyek aztan a ttelelnek, es a kovetkezotavasszal uj csaladokat alapitanak, Osszel a he-rek elpusztulnak az id6sebb poszmehekkelegyiitt. Egycdii l 1 1 megte rm e ke ny lt ett n os te ny ekmaradnak eletben.

-.-


41/50

lOLD LOMBSlOCSKE(Tettiqonie viridissima) A szocske r u l ea mellso labanvan

szocskerokonaival,amelyek vegetarianusok, a lornbszocskeragadozo, Orommel Ialja fcl a lepkeket,

M ind enki tud ja, bogy a szocskek es tiicsi(ok ked-vesiiknek "heged iiln ek" . K 6z6ttiik a w id lom b-szoeske a jatekmester. Mig a k ise bb szocskek ahatsri labukat hasznaljak ..vonokent", \ a l omb-szocske " vo no ja" az e gy ik szarnyaban v an . V ag y-is a hangszeret a batao ho rd ja. A lombszdcskeketleginkabb mele g o szi esteken hallani, A zold l omb-szocske eg yik legn agy ob b ro varun k. A ho mlok 3.-a szarnya bats6 vegeig 6 centimeteresre is

A hall6szervkereszt-metszete

Ha kezbe vesziink egy lombszocsket, elkezdiragni az ujjunkat. R e ge n g ya kra n hasznaltakszemolcsok eltavolitasara. Ezert szemolcs-evonek is mondjak. K i . i l6nosen a nagy, bar-mis Dicticus verrucivorus-talkalmaztAk erre.

Bal szamyan nehany eroteljes borda van, arnelye-ket .vonokent" hasznal, mig a jobb szarnyan en-ne k mcgfelclo rcsz van kcrneny szellel, A .vonot"odad6rzs61i a kcrck hartya szclehez, es cirpegohang kclctkezik.

Amikor a nosteny hallja a him "hcgediisz,o!6-jat", hegyezi a mlet, arnely a mel /so I iI b im van.A mellso labon csak egy kis nyilas lathato,amelv a halloszervhez vezet. 1 Vercsatorna. 2Erzekel6 sejtek. 3 Ooblyukak. 4 Dobhartya.

A nosteriy a him parzo h iv asat o lya n ta vo lsag -bol is meghallja, ahonnan az ernberi Clilkepte-len. Egyszerii kiserletkent egy nostenyt odacsa-bitottak a t.elefonhoz azzal, hogy az onnanmessze leva masik kesziilek hallgatojaba bele-muzsikaltattak eg y himmel.

Tudjuk, hogy parzasi idoben a nostenyek ke-resik fel a himeket, Nem terhelik magukat ahirnek figyelmessegeivel, Amikor a him zenel,odajon hozza a nosteny. Ha egy zenelo hirnetketrecbe zarnak, osszegyulnck a nostenyek aketrec koriil.

A nostenynek hosszu, gorbe kardhoz hasonlopotroha van, amely tojocsokent szolgal, A par-zas uran alkalmas helyet, keres es tojocsove: afoldbe dugja. Mas Iajtak a tojocsovet fa k kergemoge vagy novenyek szaraba dugjak.


42/50

A burgonyabogar a burgonyaelsa szamu ellensege Babburgonyabogar (koloradobogar) arga, cen-

timeternyi ho lU a g u bogar fekete c ikokkal.gyanolyan kataszrrofat jelent a burgonyater-

mesztoknek, mint a szaj- es koromhijas azallartenyeszteknek. A burgonyabogarat 1824-ben fedeztek fel az USA Colorado aUamaban(inoen a koloradobogar elneveze ), e 1875-benkeriilt [emetor z a ba, ahol rnegtiltortak min-den A merikabol jO \"O krum pli behozatalat,1876-ban Nemetorszag peldajatkdvette a leg-tobb eunipai orszag, Akkor 6riasi katasztrofatakadalyoztak meg de ma, 100 evvel kesobbem rntilt el mc'g u v es ze ly !

Alulr61 Fellilr61

E re de til cg a b urg on yu bo ga r


43/50

A levelnyiro hangyasajat gornbakattermesztDel-Amerika tropusi videkenek melyen el alevelnyini hangya, amely az osszes hangyafajtakoziil a legjobban szakosodott. Tevekenysegukabbot all, bogy letrehoznak es gondoznak egygombaiiltervenyt, amelyet tragyaznak esgyomlalnak, A hangyacsalad minden tagja agnmbatermelesben vegzett feladatara van"programozn". Minden egyed tudja, bogy mia dolga. A gomba a fajta letezesere DeZVeeletetvagy halalt jelent, Ez az egyetlen taplalekuk.

A lcvclnyiro hangyak hatalmas bolyokat epitenek ,amelyek legnagyobbreszt a mId alau talalhatok.Eg y csalad tobb kiralynobol es 50 00 00 eg ye db olallhat, N agy karokat okoznak az ulte t venyeken,K i:iriilbeliil 2 4 ora alan lornbtalanitanak egy fat.

A munkasok a lcvcleket beviszik a "no- A gom batelcpcn karalabera cm lckezteto keple-venyhazba" , ahol azokat peppe ragjak, ezl tck nonck, arnclyck gazdagok feherjetartalmukikopik, C S nyalla l iinlik Ie . Ebbol a m asz- anyagban Ezl eszik a hangyak. A z iilte tvenyszabol egy gom batajtat allitanak elo, ez a goridozasa a kis dolgozok [eladata. G yornlaljaklevelnyiro hangyak egyctlen taplaleka. es az iirulekek kel tragyazzak.~~~~~~f====------~

Az oriasi kiralyno a kamrajaban fekszik,es pelet rak. A lanyai ete tik ; a "gyerekgon-dczonok'' a peterol gondoskodnak, es alarvakar etetik. A torpc dolgozok tisztantartjak a kiralynot.

Mielott a hangya rajzaskor elhagyna a bolyt,hcgy ilj telepct alapitson, a szaja ban egytasakban elrejt egy darab gombat, A parzasutan ilj lakohelyet as, eliilteti a gombafona-dckot, es soha tobbe nem latja a n apf enyt .

I.A nosteny tragyazza a gombat. H ogy jobb legyen azilriilckkivalasztas, az elsonek lerakotr petek 90 szazale-kal megeszi. 2 . A z anya a Iarvakat eteti, 3. Am ikor adolgozck kikeltek , a kiralyno mar csak pcterakassalIoglalkozik. A dolgozok kimennek, es lcveJcket nyir-nak. M egalakult az uj te lep.


44/50

A tancoslegynaszajandekot adA "miszejszakak" a rovarok vihigaban gyak-ran vegzOdnek tragediava]. Sok fajtanal amenyasszony megcszi a v61egenyt. A szerelmiboldogsagot a hirtelen halal zakitja felbe,A hlncoslegy rava z m6djat fejle ztette ki aDosteny elbajolasanak es a halal klkeriilesenek.A him naszajandekot nyujt at, hogy jobb han-gulatra keltse a nostenyt. Ha az clfogadja,akkor "szabad a palya", kliliinben halalfia ahim.

Hilara maura

TANCOSLEGY

A tancoslegyck tobbsege r~ gadoz6 . Y annak,am elyek viragokra jarnak ncktart szivni. Am i-kor a .. kockas tancoslegy" udvarolni akar foge gy . z u nyo go t (1), a la ba val rn cgfo gja ( 2 ) . cs 'b ere piil a u in co lo n oste nyck k6ze (3).

d

Amikor kivalaszroua a mcnyasszonyat, ovate-s an a ta dj a "naszaj~ n dc ka t" . M i nd ke uc n Ics7.allnak egy lcvclrc, ahol a nosteny clkczdi kiszivnia s zu ny og ot, annak e lle nc rc , h og y WI.I'e eszikromrokal. Kozbcn parosodnak.

H a a him elcgg~ elbajoha a nost6nyt, az nem faljafe l. N em szivja ki a ..diszcsornagolasban" leva szu-nyogot scm, Csupan felizgul laic. A him m ost para-sodhat vclc. ulna ugyunazt II cs magot m as ud-varlok i fclhasznalha tjak.~ - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~ - - ~

A tancoslegy egy m asik fajta ja v iragot ajandc-koz. A him eg y virug minden partalcvclc kor egubot szo, A noslcny orornrnel fogadja a virug-csornagot. Talan a szirmok illata vagy szineihatnak ra.

A Hi/ora himjc az a ja nd ek a; " dis 7.c soma -g ola sb an " n yu jlja a t . L aba elsu izc fono-mirigyckkcl van ella Iva. U gy rogja meg arovarokat, hogy kivct cgy Ionalat. C aldo-zara kore tekeri.

Hilara sarrorA Hi /l ir a sa rt or kcnyelrnesebb: urcs, hanyagulszot t selycmgubot nyujl a t , A nostcny lobb-nyirc clfogadju az ajandekot, M inden him tan-coslcgynck erdeke, hogy clnycrjc a nostenyte tsz cse t, k iirD nb en n em el i tu l a n as ze js za ka t,

Ha a nostenynek nern tetszik a "naszajandek",rncgcszi at udvarlcjat. De a d olo g a lta la ba nszcrcncsesebbcn vegzodik, m int a .fekete oz-vegy'i-nel vagy az im adkozo saskanal. Ezeknela pardi ulan kitepi m agat az 61elesb6 1 es Iuthata pu tla eleteert.


45/50

HALALFEJES LEPKE(A cherontia atropos J A halalfejes lepke

rugy cmcog,. ,mmt egy egerEgy ejszakai lepke, amelynek a tnran halalfejreemlekezteto rajzolat van, evszazadokon a t rem ii-le tb e e jt et te az embereket Europaban, Nem csu-pan a halalfe] volt ijeszto . A halalfejes lep ke azo nkeves lepkek k6ze tartozik, amelyek hangot tud-nak adn i. 9-13 cm -es szarnyfesztavolsagaval ori-a s a Iepkek kdzott, A halalfejes lepke messzirdljott vendeg az eszaki orszagokban, A F old ko zi-tenger rn elle ke n e l, d e nyaron vandorol, A.ttelelniazonban sem a lepke, sem a larvaja nem tud esza-kon.

R egen azt hiuek, bogy a halalfcjcs lepke m egjeleuesehalal t es haborur jelent. A kozepkorban annyira [clicka halalfejcs lcpketo l, hog y l-ranciaorsz agba n cg y pestis-jarvany alatt a papok meg papai kiatkozo bullat is

A halalfejes Jepke neve ellenere bekesrovar. cjszakai allar, am ely alkonyat-kor es ejszaka rcpkcd. M egkercsi a sc-r ii lt f ak a t, a rn cl ye knc k ragacsos e s e de s

AI. cg ye diilie k, a kik o kk al fclh ctn ck tole, a me-zelo rnehek. A halalfcjcs lcpke nem a viragokatkeresi fel, hancm cjszaka betolakodik a kapta-ra kba es m czct rabol. m ivel k ed v eli a z ed esscg ct.Ez az erdckcs Icpkc re i van szerelve a mezrablas-

A halalfejes lepke hangot is ad. A mchkaptar-ba n magas fuvolazo hangjait ha llaija, s czzelug y megbcnitja a mehekct, hogy azok nem tud-oak vedckezni, Ezutan nines mas tee ndo. m intkiszivn i i: ! mczet a sej tek bol.

A halalfejes lepke hangja llgy keletke-zik , hogy besziv ja a levcgor a iorkaba,s egy vekony hartya eresen rezegnikezd. A mikor a lepke nyugtalan, akkoris egercincogasra ernlekezteto hango-kat ad .

Meg a larva is tud hangot adni, A ha la lf ej es lepkeneka larvaja is nagy. L arharo, arnint a krumpli vagy masnoveny levelein maszkal, Dus clestara az eloskodok-nck, Egy closd: darazsfclc (Apantclcs achcrontiae) 15rnasodpcrc alatt 1200 peter rak a lcpkclarvara . A mikorkikclnck a pctck, az ivadckok hazigazdajukbol taplal-koznak.


46/50

A csikbogar Ielelrnetes ragadozo, a1Tij:ly kime- A peterakas tavasszal t5rtenik. A nosteny fel- A larva i er6szakos ragadoz6. agy, fog6szeriiletleniil dul a kis viziallatok k5zou. Hegycs, eles keres egy vizinovenyt, KeseJcssegii petezocso- ragoi vannak, amelyek beliilrol lyukasak, Amikcrrugai szetharapjak a rovarokat es a hali vadekot. vevel rest csina 1 a noveny torzseben. Ebbe ragoival belenarap aldoza taba, ernesztonedvet fees-Meg a vizikigy6kat es a nagyobb halakat is rakja peteit, amelyek csak a noveny szovetei- kendez bole. Amikor a nedv lebontotta a szovete-megtamadja es nagy darabokat kitep beloliik. ben tudnak kifejlodni, ket, a larva kiszivja az aldozat belsejet,

A csikbogarremuletet kelt,az aproallatok kozottA csikbogar relje en a vizi elethez alkalmazko-dott. Lelegzeshez potrohat a viz r o l e dugja, hesziv-ja a lel'egot es a zarnyfedele alatt tarol]a, Jol tudreplilni, ami ziikseges, ha ki zarad a iz, vagromlanak a vadaszat koriilmenyei. A testen lev6tohb mirigy altai kivalasztott viztaszito valadekszarazon tartja a testet, mikor elhagyja"a vizet,zarazf61don nehezen mozog, de a vizben iigyesenuszik - es felelmetes ragadoz6.

A csikbogamak nines kopoltyuja, ezert szilksc-ge van a levegore. ldonkcm felj6n a Ielszinre,kipreseli az elhasznalt levegot (A). frisset vete-lez, es a fedaszarnya alan raktarozza el (8).

Telea takarekosan kcll elnie, so l azt a kisexigent is igenybc kcll vennie, ami! a ntive-nyek allitanak elo. Meg igy is olyan aktiv,hogy a jeg alau szokott parosooui.

SARGASZEGELVQ CSiKBOGAR(Dvtiscus marginalis)

A him me1 16 h ib an .. bu nk o" van, ket nagy es koriil-bel iiI 150 k i scbb szivokorongga 1, Ezek kel tartja anostenyt parzas kozbcn es ezekkel rogzili a zsakma-nyat .


47/50

RUHAMOlY SZOCSMOlY(Tineo/a bisel/iel/a) (T0!__apel/ionel/a) A moly larvaialagutakatepitenek

Kora tavasszal megjelennek az elso kifejlettruhamolynemzedekek es remuletbe ejtik a lel-kiismeretes haziasszonyt, A nosteny molygyapjuholmit k e re s, amely b e belerakhatja min-tegy 100 petejet, Am ikor a petek kikelnek, alarvak taplaleka a gy apju. E zek azok a kiskukacok , am elyek a ruhasszekrenyben levaosszes gyapjiin a t tudjak magukat ragni es azttonkreteszik. Kozeli rokonuk a szucsmoly. Eza ket kartevo egesz evben elofordulhat,

A szucsrnolvIlIrvaja

Par het alan kikelnek a petek. A larva afejeben leva mirigy valadekabol fonalat ron.A v alad ek m eg sz ila rd ul, mikor elhagyja alarva szajat. A nyalfoual segiisegevel fiiggo-leges uvegfeliileteu is r e i tud rnaszni.

A larva a szivos fonalbol csovet keszit es belernaszik.Leharapott Ionaldarabokkal es gyapjuszalakkal mcg-erositi kiv iilrol, A larva az alagut aljan rnindent m eg-esz ik e s m ielo tt iovabbmenne, kiepiti. A b els eje be nvedve va n a napfenytol es a k iszaradastol.

A sz ucsm oly v ek on y, sz allitha to h iiv elyt sz o,arnelynek ragacsos felulete t a m aga alol vettanyaggal belch ki Elterocn a ruhamolytol,az "alaguta(' rnindcnhova m agaval v iszi,

A ruhamolybabja

A mikor befejez6dik a larvaallapot, a sziicsm oly alarva huvelyebol, a ruhamoly a kornyezet anyaga-bol szil egy babot, 14--40 nap m ulva kibujik a kifej-lett moly es megtortenik a parzas. A hirnek mozge-konyak es korbcropkodnek.v.

... m ig a nostenyek, arnelyek nem sze,retnek repi.ilni. he1yben rnaradnak espeteket rak nak , A n ap f en y sotd hattc-re n 20 pe rc a la n megoli a larvakat esa petekei (A), Feher. fenyvisszavcrohatreren 7 5 pe rc a la u pusztulnak e l ( B) .

A m olyok egy ev alatt negy nem zedeket ereszienekutjukra Eg y nostenylol 1700 larva szarmazhatamasodik ncrnzedekben, 28000 a h ar ma dik ba n es500000 a negyedikbcn Egy ev alatt egyctlen n6s-teny moly utodai 50 kilo gyapjut chetnck meg.


48/50

Az eli csiga apa is,.meg anya IS

c iga igen iilonos ~mat.Egyszerre him iegno te o is. Az egyik gyerekenek apja, a rn a iknakanyja. A csiga elete Iillando hare az eghajlattal.Vagy a megfulladas, vagy a kiszaradas fenyegeti.Azeti esiga a kerti csigak kozlil a Iegnagyobbeslegismertebb. Talalkozhatunk vele kertjeinkben.zerzetesek kolo toraibol terjedt el, Tobb oyugatior zagban finom csemegenek zamit.

MfMll(lirlasakozban egeszida alattvaladekotterit magaele.

A esiga akarm ilyen feliileten elorc tud haladni, Fino-mao csuszik elorc cg y valadekon. amelyet maga elotttent eL IIy medon labaval mindig tiszta helyre ..lcp".leliilethez vala alkalmazkoda a esodalatos. AI tud

Az eli csigar a katolikus szerzctcsekvezeuek r a az ctlapra. "Halnak" szami-tott. igy bojtben is fogya zthato vall.Magyaror 7agr61 n ag y rn cn ny is eg be nexporta lji\k.

A "szerelminyilak"nehany fajtajaki.iIOnboz6csiqafajtaknal

Roviddel a nagyon sajusagcs parzas ulanm indker csiga ccntim eteres m Clysegu god-r o t a s nagy tabaval. Az a s a s 2 3 napig tart.Ezuian mindkellen peiekct raknak. amc-lyekbo l kikcle u llin iJ j him -no tenyek lesz-nek.

Amikor a nyil behatol a szovetekbc, ez szexualisingcrk ent ha t, e s a nem i nyilasbol valadek folyik ki.A csigak csak akkor ereznek ingert, ha a "mcgfclc10" nyil harol a iesuikbe. M indegyik fajtanak m eg-van a maga nyilformaja, amcly c ak erre a fajlarahal.

ETI CSIGA(Helix pomatia)

3. Zuza nyslmirigy

4. Szam5. S ZBj6. Reszel6 fogak -radula7. Lab8. Msj

N agyon erdckes a csigak parzasi jateka, C uppo-g o hang. az ugynevezett "csig~csok" kiseretebenharapdaljak egymast. Eg y zsakszerfi tokbolrnindketten kitoljak a m esznyilukat, amelyeterotcljcsen egyma tcstebe dofnck.

A z eli csiga iigyesen a lkalm azko dik az e ghajlat-hoz, Osszcl bcassa magat a foldbc. Ugyanakkornyalaval bcfalazza a haza nyihisal. Meszhartyakepzodik. arnely rnegvedi a kiszaradastel.

-


49/50

Az allatok novenyekkelgyogyitjakmagukatAkar az embereknek, az allatoknak is szukse-guk van vitaminukra, szenhidratokra, zsirok-ra, feherjekre es ugynevezett nyomelemekre(bizonyos femekre s6 formajaban). Amikor aza l l at megbetegszik, sajat magat gy6gyitja:megfeleld es kulonlegesen vitamindiis taplale-kot valaszt ki maganak, bogy javitsa vasellata-sat vagy csokkentse vitaminhlanyat, Az alla~tok j6val az ember elott "felfedezh~k" a nove-nyek gy6gyito tulajdonsagalt, es a vitaminokielentoseget.

Amikor az arnerikai Fekete medve tavasszal el-hagyja teli szallasat, nines j6 forma ban es kony-nyen megbetegszik. Elsa dolga, hogy tavasziviragok hagyrnajat kercsse meg, amelyeket meg-eszik. Hasznos, hashajto hatasuk van.

Az allatck gondosan iigyelnek fa, hogy fedezzeka vitaminszuksegleriiket. A javorszarvas nemcsakfuroduijar a t6ra. Vizinovenyeket is eszik, vitami-nokban es tapanyagban gazdag gyokereket arne-lyeket kihuz es elfogyaszt.

Arnikor a macskaknak es kutyitknak gyo-morfftjdalmuk van, myel kezdenek enni.A filtal kihanyjak azt, ami ingerli a gyomru-kat Tobbek kozott azt a szort, arncly bun-dajuk nyalogatasakor kernlt a gyomorba.

A D-vitamin a napsugaraktol keriil az allat bun-dajaba, Amikor a kutya csa macska nyalakszik,ezt nem csak tisztasagi vagybol teszi. Az eletfon-tossagu vitamin rakerul a nyelvere, onnan teste-be jut.

Amikor egy ragadozo zsakmanyt ejt, eloszora belscsegeket cszi meg, iobbek kozott a majates a hasnyalmirigyet, ezekben a legtobb a vita"min. Ha el is riasztjak az allatot az eteltol,lcgalabb a vitaminsziikseglctet fedezte.

A dogon C io kesclyiik Icrtozesi veszelynek teszikki magukat. Elect a nyakuk csupasz vagy majd-nem csupasz, igy konnyebb tisztantartani, Nagymagassagban tartozkodnak, ahol az ibolyantulisugarzas fertotleniti a nyakukat es a fejiiket,

Documents

Charlie Bood Termeszet Csodai 1