1

Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai

Szakszolgálat

A KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA

Készült: 2005. november 15. Hatályba lép: 2006. január 01

Készítette: Pálinkás Béláné Intézményegység vezető

2

Tartalomjegyzék

I. BEVEZETŐ 3 Az intézmény szervezeti felépítése 4 Jogszabályi háttér 4 Működését dokumentumai 4 II. HELYZETELEMZÉS 5 Személyi feltételek 7 Tárgyi feltételek 8 IV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK 9 Gyermekközpontú intézmény megvalósítása 11 Gyermekeink jövőképe 11 Szocializáció 11 A kommunikációs készség 12 Munkára nevelés 12 Hazaszeretet 12 Egészséges életmód 13 V. A LAKÁSOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA 14 A lakásotthon sajátos szakmai programja 15 Belső kommunikáció 18 Külső kommunikáció 18 Az értékelés 18 VII. A GYERMEKEK ÉLETRENDJE, SZABADIDEJE, SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI 20 A szabadidő szervezése 21 Napirend szorgalmi időben 22 Napirend hétvégén és szünidőben 22 VIII. ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 23 Kapcsolattartás 24 Időszakos kapcsolattartás 25 A kapcsolattartás általános szabályai 25 Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái 26 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő lakásotthoni feladatok 28 X. A KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 29 A közösségek létszáma és felépítése 30 Gyermekönkormányzat 30 XII. A LAKÁSOTTHONBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 34 A lakásotthon ellenőrzési, mérési rendszere 35 A lakásotthonban élő tanulókra irányuló 36 ellenőrzési, értékelési rendszer 36

3

I. BEVEZETŐ

4

Az intézmény szervezeti felépítése

Jogszabályi háttér

- 1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, - 1993. évi LXXIX Tv a közoktatásról - 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi

és gyámügyi eljárásról, - 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,

- 259/2002. (XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről.

Működését dokumentumai - Szervezeti és Működési Szabályzat - házirend - zsebpénzkezelési szabályzat - munkaterv - eseménynapló - eltávozási napló - szökési napló - látogatási napló

Igazgató Igazgatótanács

Óvoda és Általános Iskola

Speciális Szakiskola

Diákotthon és Gyermekotthon

Tagintézmény Ált. Isk. és Spec.

Szakiskola

Tagintézmény Szakértői Bizottság

Diákotthon Gyermekotthon

Lakásotthon

5

II. HELYZETELEMZÉS

6

Az intézményt 1802-ben alapították siket gyermekek számára. Oktatási és diákotthoni

feladatainak ellátása mellett otthont nyújt a gyermekvédelmi szakellátást igénylők részére. A

különleges gyermekotthon a diákotthon keretein belül integráltan működik. Az ellátás a

gondozottak fogyatékossága miatt speciális.

Az otthon többcélú intézmény részeként működik, így a gyerekek helyben végezhetik

képességeiknek megfelelő általános iskolai tanulmányaikat, valamint a Speciális

Szakiskolában szakmát is szerezhetnek.

Az intézmény maga gyógypedagógiai, így a gyermekek számára a gyógypedagógiai ellátás

biztosított.

Az intézmény pályázatból, fenntartói kiegészítéssel vásárolt egy családi házat lakásotthon

kialakítása céljából, amely Váctól 15 km-re eső Penc községben található. Az egészségesebb,

szabadabb környezetben több lehetőségünk nyílik az önállóságra, kapcsolatteremtésre,

tapasztalatcserére.

A Lakásotthonokban élő gyermekek egészségügyi alapellátását, házi gyermekorvos és

védőnő, ezen túlmenően szükség esetén az intézmény orvosai is ellátja őket.

Az szakorvosi ellátást Vác városban lévő egészségügyi létesítmények biztosítják.

A lakásotthon lakóterének elosztása lehetővé teszi a különböző nemű és életkorú gyermekek

családi körülmények között történő nevelését maximum 8 főig.

A gyermekekről, fiatalokról való gondoskodás az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény által biztosított ideig tart.

7

Személyi feltételek

Az integráltan működő gyermekotthon és lakásotthon irányítását intézményegység vezetői

munkakörben foglalkoztatott gyógypedagógus látja el.

A lakásotthon jelenleg 5 főt foglalkoztat. Ennek megoszlása a következő:

− 1 fő nevelőtanár,

− 3 fő gyermekfelügyelő,

− 1 fő gondozó,

Látható, hogy a lakásotthon személyi feltételei a törvényi előírásoknak nem felelnek meg. A hétköznapok gyakorlata azt mutatja, hogy az öt fő személyi feltétel kevés a zökkenőmentes folyamatos munkához. Ezért az év során több alkalommal van szükség átcsoportosításra a lakásotthonban illetve a diákotthonban dolgozók között. A személyi feltételek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. A 15/1998. (IV.30.) NM

rendelet 128. A § 1. sz. melléklet „Személyi feltételek” címszó alatt szakmai létszámnak

megfelelően szükséges további: helyesen:

Család - és utógondozó 10 óra /hét/ csoport 1 fő

Pszichológus 1 fő

Gyógypedagógus – vagy fejlesztő pedagógus 1 fő

Gyermekvédelmi ügyintéző 1 fő

2006. január 1-től szükség van a dolgozói létszám törvényben foglaltak szerinti

megemelésére.

8

Tárgyi feltételek

Lakásotthon: Penc, Rumanyi u. 11.

Férőhely száma 8 fő.

Technikai jellemzők: - Családi ház

Szuterén:

- tároló helyiség

- kazánház

Földszint:

- lépcsőház

- fürdőszoba + WC

-konyha - étkező, előtér

- nappali

- nevelői szoba

Tetőtér:

- kettő lakószoba

- lakóelőtér

- fürdőszoba + WC.

A lakóházhoz tartozik egy udvar. A lakásotthon berendezési tárgyai, felszereltsége,

komfortossága, kényelme megegyezik a mai magyar átlagcsalád otthonának

komfortosságával, kényelmével.

Az intézményben diákotthoni környezetben 8 fő számára biztosítunk otthont nyújtó ellátást.

Amennyiben a fenntartó biztosítja a műszaki és technikai feltételek fedezetét, kialakítható egy

lakásotthon az intézményen belül is, ahol mód és lehetőség nyílik az önálló, családias életvitel

kialakítására.

9

IV ALAPELVEK, ÉRTÉKEK

10

A lakásotthon alapelveinek, értékeinek, célkitűzéseinek meghatározásakor elsődleges szempont volt, hogy a napi nevelő-oktató munka során megerősítsük tevékenységünkben az iskola által meghatározott alapelveket, értékeket és célokat. A hallássérült, tanulásban akadályozott vagy értelmileg akadályozott gyermekek személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű örökölt, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosság /mentális sérülés/ diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek eltérések. A sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlődése igen változatos, attól függően, hogy milyen értelmi, érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai oktatás-terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

11

Gyermekközpontú intézmény megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést is. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a cél-feladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges.

Gyermekeink jövőképe A gyermekek egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a gyerekek körében a zökkenőmentes iskolai, lakásotthoni beilleszkedés segítése, - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség

adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, - óvó-, védő környezet biztosítása, melyben a gyerek biztonságban érzi magát, szívesen

tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg,

- a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése,

- a lakásotthonba kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére,

- kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés, - a lehetőségekhez mérten a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél

hatékonyabb megvalósításába (kapcsolattartás).

Szocializáció

- a gyerekek szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai és lakásotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést,

- ön- és környezetellátó védőtechnikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés érdekében a terület-adta lehetőségekből adódóan (lakásotthon kertje),

- társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódás, képességeinek megfelelően, - törekvés a világ és önmaga reális ismeretére, képességeinek megfelelően. -

Feladatok a célok megvalósításához: - szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetüknek tudatos alakítására

nevelés, városba való beintegrálódás, - közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása, - vásárlás, pénzkezelés gyakorlása, - környezet védelmének fontosságát a gyakorlatban is alkalmazzák a gyerekek, - koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása, - különböző rendezvényeken való aktív részvétel.

12

A kommunikációs készség

- olyan szintre való fejlesztése, mely lehetővé teszi a kulturált, alapvető stilisztikai elemeket tartalmazó társadalmilag elfogadott társalgási módot a hivatalos közegben és a saját társadalmi rétegben egyaránt.

- beszédértés-, beszédhasználat gyakoroltatása, hallássérült gyermekek esetében a jelnyelvi megsegítést is felhasználva

- versek, mesék előadása verbális és non-verbális formában - drámapedagógia alkalmazása, - értő olvasás gyakoroltatása.

Munkára nevelés

A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

- erőfeszítések, a kitartó munka vállalása, nehezebb helyzetekben a monotónia tűrése, - megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás - a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése, - az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint

motiváció megélése, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, - az intézmény sajátosságából adódóan az asztalosipari szerelő, varrómunkás,

segédkönyvkötő vagy a parkgondozó szakma elsajátíttatása, a lakásotthoni életben a mindennapi munkák gyakorlása hozzájárul, hogy az iskola kimeneti szakaszában az OKJ alapján a szakvizsgát alapvizsga nélkül minél nagyobb számban megszerezhessék a tanulók.

Feladatok a cél megvalósítása érdekében:

- Már a lakásotthonba kerülés pillanatától folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztés.

- Erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás. - Tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek

megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé. - Feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez jutatás, a segítségadás

elfogadása, önállóságra nevelés.

Hazaszeretet A gyermekotthon és a lakásotthon életében a szabadidő szervezésén belül különös tekintettel kell figyelemmel lenni a következő feladatok realizálására, a napi gyakorlat keretében:

- Lakóhely és környékének, valamint az intézmény szűk környezetének megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás pontosítása,

- Magyarország jelképeinek, földrajzi sajátosságainak, élővilágának, természeti jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül erősödjék a magyarságtudata.

- A magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján erősödjék nemzeti büszkesége.

13

- A népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismerésével, gyakorlásával legyen büszke magyarságára.

- Ismerje Magyarország helyét a nagyvilágban, a más népek felé való nyitottság kialakulása mellett.

Feladatok a cél megvalósítása érdekében:

- Tanulmányi séták, szervezett kirándulások során a gyerekek ismerjék meg Vác város

és környéke történelmi emlékhelyeit illetve tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében.

- Vállaljanak közhasznú munkát a város történelmi helyeinek gondozásában. - Az évente szervezendő intézményi tanulmányi kirándulások során kerüljön sor az

ország, tanórán megtanult ismereteinek bemutatására, földrajzi, történelmi értékeinek megismertetésével a hazaszeretet tapasztalatai úton történő megerősítésére.

- Híres magyar emberek életének bemutatása. - Művészeti értékek megismertetése. Népi játékok, szokások gyakoroltatása. - Néptánc elemeinek megismertetése, gyakorlása.

Egészséges életmód A napi életet, a házirenden és szokásrend kialakításán keresztül úgy kell megtervezni, hogy az alábbi célkitűzések megvalósuljanak:

- A témakörön belül ismerjék meg a gyerekek a káros szokások (dohányzás, alkoholizmus, narkománia) és azok fogyasztásának károsító hatásait, annak következményeit a saját egészségükre. Legyenek tisztában a megelőzési lehetőségekkel és annak fontosságával.

- Történjen meg az egészséges táplálkozás szokásrendszerré történő kialakítása a gyermekélelmezés ilyen módon való átalakításával.

- Váljon napi szükségletté a testedzés gyermekeink körében. - Adjon felvilágosítást a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, készüljenek fel a

gyerekek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra. - Váljon természetessé a környezetvédelem.

Feladatok a cél megvalósítása érdekében: - A dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak. - Beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, - az emberi szervezetre, - az

emberi személyiségre: ezek elkerülése. - Az egészséges táplálkozás megismertetése, délutáni foglalkozáson – gyakorlása a

lehetőségek szerint. - Naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása. - Különböző sportok megismertetése – versenyek szervezése. - Szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban. - Felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával. - Környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete. - Veszélyes anyagok megismertetése és tárolásának biztosítása.

14

V. A LAKÁSOTTHON SZAKMAI PROGRAMJA

15

A lakásotthon sajátos szakmai programja A lakásotthon az intézmény szerves része, amely azonban speciális nevelési egység, minthogy családias körülményeket biztosit az ott élő eltérő életkorú, koedukált növendékek számára. A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek, fiatalok számára kialakított lakásotthonok, s az azokban megvalósuló családszerű nevelési-pedagógiai gyakorlat lehetőséget biztosíthat az ott élő növendékek optimális szellemi, testi, pszichikai fejlődésére, a családi funkciók elsajátítására. Lehetővé válik a közös tevékenységeken, szeretetkapcsolaton alapuló nevelés, a családi funkciók aktív gyakorlása, a személyiség egészséges fejlesztése. Szocializáltságuk jó esélyt adhat a társadalomba való beintegrálódáshoz, a személyes kapcsolatrendszereinek pozitív kialakításához. A lakásotthon folytonos munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében biztosítja az ideiglenes hatállyal, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek teljes körű otthont nyújtó ellátását, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok szükségletei szerinti otthont nyújtó ellátását, továbbá alaptevékenységként biztosítja az utógondozói, valamint speciális feladatként a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók korához, illetve mentális képességeihez igazodó ellátást. Az intézmény a fogyatékos gyermekek és fiatal felnőttek számára a Gyvt. 53§. 54-59.§ szerinti otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást (Gyvt 53.§ (2) bek. a pontja alapján), valamint a Gyvt. 53/A-59§ szerinti utógondozói ellátást biztosít. A gyermekotthon különleges gyermekotthonként kizárólag különleges ellátást igénylő gyermekeket lát el. A gyermekek gondozása, nevelése: Az otthont nyújtó ellátás elősegíti a gyermek testi- értelmi- érzelmi- és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Lakhatási lehetőséget biztosit életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelően és biztosítja gyermeki jogainak gyakorlását. A lakásotthonban a gondozott gyermek nevelését-gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségben (csoport) biztosítja. A csoport nemek és életkorok szerint vegyes összetételű, a testvérek azonos csoportba kerülnek elhelyezésére, kivételt ez alól csak a nagyon indokolt eset képez. A lakásotthon növendékeinek egyéni sajátosságai, szakmai specifikumai: Egyéni sajátosságaikat az egyéni gondozási tervben foglaltak tartalmazzák, melyek magukban foglalják a családi körülményeket, egészségügyi állapotot, általános jellemzőket. Valamennyi gyermek sajátos nevelési szükségletű. Felvétel a lakásotthonba: A lakásotthonba való felvételnél az elhelyezés alkalmasságának megítélése érdekében az alábbiakat kell mérlegelni az elhelyezési értekezleten:

- a gyermek lakóhelyének, oktatási intézményének megközelíthetőségét, - testvéri, családi kapcsolatait, - az elhelyezés okát és várható időtartamát,

16

- személyiség állapotát, speciális szükségleteit, fejlesztésének feltételeit, - nemzetiségi, vallási, kulturális identitását, - nemét, életkorát, osztályfokát, - a gondozáshoz, neveléshez szükséges tevékenységek körét, - a befogadó lakásotthon életkor, és nemek szerinti összetételét.

Egyéni gondozási-nevelési tervek: Az egyéni gondozási-nevelési tervet a lakásotthon munkatársai készítik el (GYVT 57. § (4) d./ pont) a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 84. §-a alapján. Megvalósítása során a törvény értelmében a lakásotthon kollektívája:

- otthont nyújtó ellátásban részesíti, - a gyámhivatal kirendelése alapján (a gyermekotthon vezetője) ellátja a gyámi

feladatokat, - elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, - tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról, - felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, a családi életre, segíti tanulmányai

sikeres befejezését, szakmaszerzését, előtakarékosságát, - részt vesz utógondozói ellátásában.

Az egyéni gondozási-nevelési tervben foglalt feladatok megosztása és végrehajtásának koordinálása a gyermek nevelőjének feladata. A terv teljesítését szükség szerint, de legalább havonta át kell tekintenie és értékelnie kell a lakásotthon kollektívájának. A gondozás-nevelés elemei: Esetkezelő szolgáltatások: az esetkezelő szolgáltatások főbb operatív céljai:

- az elhelyezését kiváltó okok megértetése, a családi problémák feldolgozása, - képesség kialakítása a stressz kezelésére, - a személyes célok megalapozása és a jövő tervezése, - a személyes döntéshozatal képességének kialakítása, - pozitív erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal és másokkal, - foglalkozás speciális problémákkal, - a másik nemmel kapcsolatos magatartás kialakítása, - tanácsadás a szülőknek és más családtagoknak, - az újoncokkal való bánásmód, bántalmazás: a lakóegységek kialakítása, a csoportok

összetételének körültekintő megkomponálása, valamint a gyermek és a nevelők közti tartós érzelmi kapcsolat kialakítása segítséget nyújthat a fenti helyzetek megelőzésében,

- lelki segítségnyújtás: a gondozott gyermekeknek és fiataloknak szükségük van lelki támogatásra, pszichológus segítségével, illetőleg fontos a lakásotthonnak az egyházzal való kapcsolata.

Nevelési szolgáltatások: A nevelőmunka intézményi szintű közös alapelvei. Az alapfeladatok megvalósításának metodikai alapelvei:

- az otthonosság megteremtésének elve, (lakócsoportok kialakítása), - a törvényben meghatározott létszámkeret betartása.

17

Az életszervezés terén: a testvérek együttes elhelyezése, a különböző életkorúak eltérő önállóság-igényének kielégítése, az életvitel praktikus ismereteinek elsajátítása: főzés, lakberendezés, takarítás, pénzbeosztás, varrás, kertészkedés. A kapcsolatok kialakításával a gyermek társadalmi integrációja valósul meg. A közösségi támogatás által való nevelés elve:

- alkalmazkodás, együttműködés, képességeinek fejlesztése, konfliktuskezelés (megelőzés, gyakorlás),

- az egyéni és közösségi érdek egyeztetése, kártérítési felelősség tudatosítása, - a felelősségtudat kialakítása önmaguk, embertársaik és környezetük iránt.

Általános alapelv: a lakásotthon szolgáltató tevékenysége során együttműködik a családdal, és lehetőség szerint elősegíti a gyermek újbóli, családba történő nevelkedését, családba történő visszahelyezését. (Gyvt. 2.§ (2) bekezdés) Ugyancsak alapelv az egyenlő bánásmód követelménye, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve a szükség szerinti előnyben részesítés elve. (2003. évi (XXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról)

Az egyéni különbözőségek figyelembevételének elve:

- az egyéni képességek, sajátosságok figyelembevétele. Demokratizmus elve: A jogszabályban előírtak betartása, betartatása jogok és kötelességek tekintetében, a működési rendben foglaltaknak megfelelően. Nyitottság elve:

- nyitottnak kell lenni a felnőttek és gyerekek fejlesztő ötleteivel, javaslataival, problémáival, külső támogatókkal szemben.

A gyermekekkel kapcsolatos teendők metodikai alapelvei: a./ kommunikációs és kapcsolatkészség fejlesztésének elve:

- Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata. A kommunikáció, metakommunikáció gyakoroltatása, differenciált fejlesztése.

b./ a motivációk fejlesztésének elve: - önmaga és környezetével szemben legyen igényes. A harmonikus életvitelt

megalapozó egészségvédelmi szokások gyakorlása. A tanulási motiváció gazdagítása. c./ Az alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve:

- Az önművelődésre irányuló igény kialakítása. Egyéni érdeklődésének megfelelő ismeretanyag gyűjtése, könyvtár használata.

A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei:

- a lakásotthon működési feltételei fejlesztésének elve: az 1997. évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről, valamint a fenntartó fejlesztési terve.

- A csoportfolyamatok nyomon követésének elve: ⇒ a csoportnapló és az egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik.

18

- Az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve: ⇒ a gyermekvédelmi törvény által előírtak, valamint az egyéni gondozási-nevelési

tervben foglaltak alapján történik.

Rekreációs szolgáltatások. Szabadságfokukat tekintve: - elkötelezettek, (ami a növendék saját döntése utáni kötelező elfoglaltságot jelent), - a lakásotthon (vagy az iskola) által szervezett szabadidő-foglalkozáson való részvétel, - külső (művelődési, sport, stb.) intézmény szabadidős szolgáltatásán való részvétel –

ráérő idő. Az otthonban dolgozó felnőttek kötelessége a növendékek érdekképviselete, gondozása, a külső-belső kapcsolattartások elősegítése, a tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való lehetőség biztosítása, a családi funkciók megismertetése, gyakoroltatása. A gondozási feladatokat elsősorban a gyermekfelügyelők gyakorolják. A szűkebb értelemben vett pedagógiai tevékenységért a nevelőtanár felel. A komplex nevelési folyamatban a lakásotthon valamennyi dolgozója aktívan, folyamatosan részt vesz.

Belső kommunikáció Az otthon dolgozói a munkavégzés valamennyi kérdésében, naprakészen kell, hogy tájékozottak legyenek. A felmerülő aktualitásokat, problémákat folyamatosan meg kell beszélniük, kötelesek az információkat a lakócsoport működésével összefüggő gondolataikat egymással megosztani, havi értékelést kell készíteni, csoport- és esetmegbeszéléseket tartani.

Külső kommunikáció Az otthon nyitott működését biztosítani kell. Természetes kapcsolattartást kell működtetni az oktató pedagógusokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a gazdasági hivatallal és az intézmény vezetőivel. Biztosítani kell a gyermekotthon-vezető tájékozottságát a lakásotthoni működéssel kapcsolatos naprakészségét. A növendékek baráti kapcsolatait is szorgalmazni kell, s azt optimális mederbe, a lakócsoport életéhez, belső kialakult szabályaihoz kell rendelni. Fel kell tárni a vér szerinti vagy rokoni kapcsolatokat, a lehetőségekhez mérten működőképessé kell tenni.

Az értékelés Az értékelés szerves része a nevelési folyamatnak. A gyakorlatban csak amit és amilyen súllyal értékelünk az a fontos, az a lényeges, az a teljesítendő, az elérendő. Az értékelésnek pontosan le kell fednie a nevelési céljaink alapján megfogalmazott feladatrendszer teljesítését. Más értelmezésben: Az otthon alapfeladatát tekintve az értékelés elsődleges színtere a primer közösség, a lakócsoport. A lakócsoportban a sajátos viszonyokat is tartalmazó, egyéni értékelési rendszert szükséges működtetni. Az értékelés megvalósulási formái:

19

- interperszonális kapcsolatok, - lakócsoportok, osztályközösségek, - formális szervezeti egységek fórumai, - esetmegbeszélések. - Minden fórumon egyaránt kell törekedni a tevékenységek és eredmények együttes

értékelésére. A gondozott gyermek egyéni különbözőségét figyelembe véve minden sikeres teljesítményt meg kell erősíteni, de vannak alkalmak, amikor büntetést kell alkalmazni. Mindkét módszer esetében a gyermek cselekményét önmagához és saját személyiségének állapotához kell igazítani. Jutalom lehet:

- Kollektív - Szóbeli dicséret - A gyermek kívánságának teljesítése - Választási lehetőség - Különleges programon való részvétel Büntetés lehet - Szóbeli figyelmeztetés - Programokon való részvétel korlátozása, esetleg kizárás - Kimenő idejének korlátozása

20

VII. A GYERMEKEK ÉLETRENDJE, SZABADIDEJE, SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI

ELVEI

21

A szabadidő szervezése A gyermekek életrendjét és a szabadidő szervezésének pedagógiai elveit minden esetben a délelőtt folyamán a nevelő-oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének gyakorlásának kell alárendelni Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban

Integrációs lehetőségek a délután folyamán

Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör

Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében.

A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén

Lakásotthonon kívül, vásárlás közben, kiránduláson.

A telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, gyakorlása levél feladatása, a sport, mint a közösségi élet színtere.

Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata.

Jogorvoslatok módjai, lehetőségei a diákönkormányzaton belül

Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján.

Munkára nevelés

Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban

Integrációs lehetőségek

A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Kertgondozás

Iskolai szakkörökön való aktív részvétel. Értékteremtő munka a környezet gondozásával a lakásotthon kertjében.

Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata.

Karbantartás lakásotthonon belül, saját ruházat, tanszer gondozása, saját szoba tisztántartása.

Kertgondozás, a gyümölcsös gondozása

Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése. A gyümölcsös gondozása, szőlészet, parkgondozás, palántanevelés.

Kommunikáció

Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban

Integrációs lehetőségek

Iskolai szakkörökön való tehetséggondozás- Színházlátogatás Tánc, rajz szakkör, irodalmi színpad, mesemondó verseny, szavalóverseny. A piktogramok megismerése a gyakorlati életben.

Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata.

Szituációs játékok a szabadidőben az iskolai tevékenység megerősítésére.

A választott nyelvnek megfelelően rajzfilmek megtekintése a televízióban az idegen nyelv hangzásának megismerése érdekében.

22

Hazafiság

Tanórán kívüli tevékenység a lakásotthonban

Integrációs lehetőségek

Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken való magatartási szokások gyakorlása

Részvétel városi ünnepségeken.

Népviselet megismerése, népi ételek, népi hagyományok megismerése, népművészet /szövés, kosárfonás/

Kiállítás szervezése.

Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése „Magyarok külföldön” címmel. Magyarország helye Európában, ismerkedés a környező országok szokásaival, életével, hírességeivel, kultúrájával.

Színházlátogatás: János vitéz Háry János, Bánk bán, Hunyadi László

Népi mesterségek.

Napirend szorgalmi időben 600 Ébresztő, tisztálkodás, reggeli, rendrakás 645 Indulás az óvodába, iskolába 1700-1900 Otthonba érkezés, tanulás folytatása 1800-2000 Folyamatos vacsora, tisztálkodás, TV, játék beszélgetés 2000 Folyamatos lefekvés életkortól függően

Napirend hétvégén és szünidőben 800-900 Ébresztő, tisztálkodás, reggeli 900- Házimunkák, tanulás 1230- ebéd 1300- Kicsik pihenője, olvasás, játék, beszélgetés, szervezett programok, uzsonna,

séta, kimenő 1800-2000 Folyamatos vacsora, tisztálkodás, TV, játék, beszélgetés 2000 Folyamatos lefekvés életkortól függően

- kulturális foglalkozás a lakócsoporton belül heti rendszerességgel, - sport – mindennapos testedzés - technikai jellegű tevékenység lakócsoporton belüli heti rendszerességgel, - munkafoglalkozás lakócsoporton belüli heti rendszerességgel.

23

VIII. ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

FORMÁI

24

Kapcsolattartás 1. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett

gyermek látogatását, eltávozását és szabadságának engedélyezést a gyámhivatali határozat alapozza meg.

2. A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának

kijelölése előtt a gyám kikéri a szülő véleményét (abban az esetben, ha a szülő tartózkodási helye ismert).

3. A gyámhivatali határozat alapján biztosítjuk a gyermekek részére a

kapcsolattartás jogszabályban (15/1998./IV.30./ NM rendelet 87. §) meghatározott alábbi formáit - látogatás a gondozási helyen (folyamatos kapcsolattartás) - időszakos kapcsolattartás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás,

csomagküldés. Folyamatos kapcsolattartás szabályai:

- ha a szülő, hozzátartozó a gyermek testi- értelmi- érzelmi-erkölcsi fejlődését veszélyeztető állapotban (alkoholos, drogos befolyásoltság) érkezik, vagy fertőző beteg, a gyermekét nem látogathatja. A látogatás pótlására az intézményegység vezetővel történt egyeztetés után vagy az otthon látogatási rendjében bármikor lehetősége van.

- Látogatási idő: : hét végén: 14,00 órától 17,00 óráig (szombat-vasárnap), és ünnepnap.

- Látogatásra a közös nappali helyiségben, csak a gyámhivatal által meghatározott keretek között kerülhet sor (személyek, idő, forma: négyszemközt, vagy nevelő jelenlétében).

- Látogatásra az intézményegység vezetővel/nevelővel történt egyeztetés után az intézményen kívül is van mód, (amennyiben erre a gyámhivatali határozat lehetőséget nyújt).

- Az intézményegység vezető a gyámhivatali határozattal összhangban alkalmanként hétvégi eltávozást engedélyezhet (az intézményegység vezető akkor engedélyezi az eltávozást, ha a gyermek és szülője, hozzátartozója közötti kapcsolatot megfelelőnek ítéli, a gyermek gyámja ehhez hozzájárul, illetve az illetékes gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányában, helyzetértékelésében javasolja, legfeljebb 2 napra). Az engedélyezés a szülő, hozzátartozó írásbeli kérelmére történik.

25

Időszakos kapcsolattartás

- időszakos hosszabb hazalátogatásra iskolai szünetekben, ünnepnapokon kerülhet sor, kizárólag a gyámhivatal által engedélyezett időben, helyen és hozzátartozónál.

- Amennyiben a szabadság alatt a gyermek 30 napot meghaladóan tartózkodik a szülő háztartásában, a családi pótlékot, iskoláztatási támogatást a szülő a vagyonkezelő gondnoktól/gyámtól igényelheti (223/1998. /XII.30./ Korm. rendelet 11. § 3./ bek.).

- A gyermek ellátása, felügyelete ilyenkor a gondozást, nevelést időszakosan ellátó szülő felelőssége és kötelezettsége (nyilatkozat melléklet).

A kapcsolattartás általános szabályai

- a gyermeklátogatásokról eltávozásokról nyilvántartás készül, a látogató a

látogatás tényét aláírásával igazolja (lakásotthoni csoportnapló, illetve jelentő füzet). A gyermekszámára a kapcsolattartáshoz szükséges lehetőségeket (postai levél, telefonálási lehetőség) a lakásotthon az alábbiak szerint biztosítja. A gyermek látogatásra, illetve visszakíséréséről indokolt esetben a Gyermekotthon gondoskodik. A gyermek a lakásotthonban lévő telefonról hívhatja hozzátartozóit, szüleit, heti egy alkalommal, melynek időtartama 10 perc, forintban kifejezett értéke 300 Ft. Indokolt esetben (betegség, családi probléma, egyeztetés) bármikor. További alkalmakkor saját zsebpénzük terhére telefonálhatnak. A gyermekeket hétköznap 19 órától – 21 óráig, hétvégén délután 14 órától – 17 óráig hívhatják a lakásotthon telefonján. Sürgős esetben más időpontban is. A gyermekek a leveleiket felnőtt segítségével, illetve önállóan naponta postára adhatják. A gyerekek igény esetén havi 2 db felbélyegzett borítékot kaphatnak, ezen felül a zsebpénz terhére vásárolhatnak.

- A gyermekek leveleiket naponta nevelőiktől kapják kézhez, visszatartani, felbontani tilos!

- Ajándékot, csomagot a gyermek hozzátartozójától átvehet, de az nem tartalmazhat könnyen romló élelmiszert, szeszesitalt, dohányárut, kábítószert.

26

Iskolával való kapcsolattartás, együttműködés formái Megvalósulásának formája:

- vezetői szinten, - nevelőtestületi szinten, - iskola egészségügyi szinten, - diákönkormányzat, - gazdasági területen.

Intervalluma: folyamatos időszakos. Vezetői szinten: az iskola és a gyermekotthon szervezeti egység vezetői között napi kapcsolat van a következő közös munkaterületeken:

- a tanulók nyilvántartása személyi iratanyagának kezelése, - szakmai munka koordinálása területén, - közös programok megszervezésében (táboroztatás, kirándulás), - a csoportok közös látogatása a tanulmányi munka hatékonyabbá tétele

érdekében a felzárkóztatási pontok kijelölésével. Nevelőtestületi szinten:

- nevelőtestületi értekezleteken havonta, - közös nevelési értekezletek formájában, - bemutató tanításokon való részvétel kapcsán, - kölcsönös hospitálások, - munkaközösség vezetők koordinált tevékenysége során, - egyéni konzultáció a tanuló érdekében, - közös megyei rendezvények szerezése, lebonyolítása területén, - egymás rendezvényein való részvétel.

Szükség esetén az iskola és a lakásotthon között a jelentő füzet és a leckefüzet, mint az írásbeli információ csere eszköze használatos. Iskola egészségügyi szinten: az iskola és a lakásotthon között a tanulók egészségügyi ellátása érdekében az iskolai védőnővel és az ápolónővel napi munkakapcsolat van a kötelező szűrővizsgálatok, védőoltások ellátása érdekében. Gyermekvédelem: a lakásotthonban a gyermekvédelmi tevékenységet a gyermekotthon vezető igazgatóhelyettes látja el, aki egyben az otthonban élő gyermekek gyámja is.

27

Saját érdekvédelmi fórum, 1 tag képviselő az intézmény Diákönkormányzatában. Gazdasági terület: A lakásotthon számára ellátmány formájában biztosítja a gyermekélelmezést. Ennek gazdasági lebonyolítása az intézmény gazdasági irodájában történik, ezért napi kapcsolatban kell együtt dolgoznia a csoportvezető nevelőnek és a gazdálkodással megbízott gyermekfelügyelőnek az élelmezésvezetőnek s a gazdaságvezetőnek.

28

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő lakásotthoni feladatok A lakásotthon nem rendelkezik külön GYIV-felelőssel, ezért az ezen a területen jelentkező aktuális feladatokat, családgondozást, az utó- és családgondozó látja el. A hatékonyság érdekében napi kapcsolata van a PETEGYESZ-szel, a gyámhivatallal, a csoportvezető nevelőtanárral, a gyermekfelügyelővel. A lakásotthoni gyermekvédelmi tevékenység kiemelt területűnek tekinthető:

- a család- és család típusú gondolkodás kiterjesztése, - gyermekkori bűnözés, deviancia, drog prevenció, - kapcsolat a gyermekjóléti intézményekkel.

A területen dolgozóknak figyelemfelkeltő, tájékoztató kötelezettségük van minden olyan esetben, amikor a gyermekkel kapcsolatban bármilyen rendkívüli dolgot tapasztalnak.

29

X. A KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, MŰVELŐDÉS ÉS

SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

30

Gyermekotthoni közösségek felépítése, jellege, működtetési mechanizmusok A gyermekotthoni közösségek megjelenési formái a következők:

- az intézmény összességében a gyermekotthon lakásotthonaiban élők alkotta közösség.

A közösségek létszáma és felépítése

A gyermekotthonban élők alkotta közösség Az intézmény öt szervezeti egysége közül az egyik önálló szakmai egységet képez, melynek élén nyílt pályázat utján megválasztott szakmai irányító, a szervezeti egység vezető igazgatóhelyettes áll. Munkáját előre elfogadott éves munkaterv alapján végzi, önálló programszervezési és lebonyolítási joggal rendelkezik. Önálló értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszere van. A gyermekotthon összetétele heterogén, életkor és nemek szerinti megoszlásban. Alkalmazottai munkaközösséget alkotnak.

Gyermekönkormányzat A gyermekotthont lakásotthonaiban a tanév elején lakásotthononként – maguk közül – megválasztják a gyermekönkormányzat képviselőit. Közülük egy gyermek képviseli a szervezeti egységet az intézményi diákönkormányzatban. A gyermekotthon érdekképviseleti fórumának tagjai: - gyermekképviselők lakásotthononként - felnőtt képviselők lakásotthononként - törvényes képviselő (gyám) - munkaközösség vezető - fenntartó képviselője. A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül gyakoroltatás utján fejlődik a közösségi szellem, a közösségi tevékenység. Kiemelkedő értékek a folyamatban:

- az emberi élet és egészség védelme, - az emberi tulajdon védelme, - beilleszkedési nehézségek leküzdése, a tolerancia kialakítása a

gyermekekben, - kreatív személyiség formálása alkotó munka kapcsán és a munkára

nevelés folyamatában, - természet és a környezet védelmére, megóvására nevelés, - igényességre nevelés önmagával és a környezetével szemben,

31

- kommunikációs készség, mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak, - szeretet, udvariasság, őszinteség, mint az együttélés alapvető kritériuma, - a sikerélmény – mint az emberi tevékenység mozgatórugója – ennek

szükségessége a mindennapi életben, - a sport a művészet a zene, az irodalom, mint a szabadidő eltöltésének

kulturált módja, - reális önértékelés, önbecsülés az emberi életben, - önállóság szükségessége a napi életben.

Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelő-oktató munkában, az egyéni kapcsolatok során

- legyen a gyereknek lehetősége megismerni a vele foglalkozókat, legyen tisztában vele, hogy mik az elvárások,

- egységes és következetes nevelői ráhatások az értékek megvalósítása érdekében kitűzött célok elérésében,

- a pedagógus közösség folyamatos szakmai és szellemi erősítése testületen belüli állandósága,

- egyéni példamutatás, - a felnőttek megérdemelt tekintélytisztelete, - személyiségfejlesztő tréningen való részvétel, - elfogadott szakmai program.

A közösségen belül a következetes nevelői ráhatások érvényesülése érdekében a következő feladatokat kell megoldani:

- egységes szabályozási rendszer kidolgozása, - házirend, etikai kódex működtetése, - egységes jutalmazási, büntetési rendszer működtetése az intézmény

valamennyi szervezeti egységében és elfogadtatása. Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelőmunka folyamatában:

- folyamatos felvilágosítás, tájékoztatás az egészséget károsító tényezők hatásairól,

- az információk értelmezése, elemzése, felnőtt segítségével, - lelki gondozás, az iskolai pszichológus szakmai segítségével, - egészséges, szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet kialakítása az

intézmény valamennyi szervezeti egységében, így a lakásotthonban is. - Az elfogadott házirend és etikai kódex gyakorlatban történő betartatása s

működtetése. - Mások és saját tulajdonának védelmére szoktatás, felelősség a szándékos

rongálással szemben, kártérítési kötelezettség működtetése. - Közösségi normák megismertetése, elfogadtatása. - Tanulópárok kialakítása, működtetése.

32

- Fogyatékosságok kezelése közösségen belül, a tolerancia működtetése. A közösségen belül a gyerek személyiségének megismerése érdekében a következő feladatoknak kell eleget tenni:

- a családdal való kapcsolat újra történő kialakítása, a szülővel való egyéni beszélgetés,

- a gyerek iratanyagának megismerése, - a gyerek tevékenységének elemzése, értékelése, iskolán kívül és belül, - a gyerek megnyilvánulásainak elemzése és értékelése a tanórán és tanórán

kívül, - a gyerek személyiségének megismerése egyéni beszélgetéssel, - intézményen kívüli programok közös látogatása.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szempontjából lényeges dolog az önértékelés fejlesztése, mely megvalósulásának érdekében a következő feladatokat határozzuk meg:

- a nevelő-oktató munka folyamatát végig kell kísérnie a szoktatás mechanizmusának,

- az önértékelési tevékenységet folyamatosan kell a tanulókkal végeztetni, - törekedni kell a reális önértékelés kialakítására, figyelembe véve a

társadalmi elvárásokat, - erősíteni kell a nevelő-oktató folyamatban a plusz önértékelési

törekvéseket, - a tanulási tevékenység folyamatos összevetése a pedagógiai, a közösségi

elvárásokkal, valamint saját korábbi teljesítményével. Az akadályoztatottság és a fogyatékosság figyelembevételével a célkitűzéseinkben megjelölt önállóságra nevelés érdekében a következő feladatok elvégzésére van szükség a lakásotthonban:

- már az első osztálytól az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása, életkornak s fejlettségnek megfelelően folyamatosan kell hogy történjék, ezért a gyerekek képességüknek megfelelő feladatot kell, hogy kapjanak,

- az általános iskola befejeztével törekedni kell a döntés képességének kialakítására saját életét érintő kérdésekben. Döntéseiért a gyerekeknek meg kell tanulniuk felelősséget vállalni.

- Életkorának megfelelően kell, hogy nőjön kötelességtudata és feladattudata az elvárások alapján.

A közösségfejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítás, az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett a program szorosan kapcsolódik az általános iskolai és speciális szakiskolai és diákotthon szervezeti egység tevékenységéhez, mintegy erősíti, kiegészíti azt.

33

Az éves program havi bontásban a következőket tartalmazza: - szeptember: a természet megismerése – ősz,

terménykiállítás, a diákotthon szervezésében. - október: intézményi hagyományépítés – részvétel a Teleki nap

szervezésében, lebonyolításában feladatmegosztás alapján, - november: tanulmányi versenyekre való felkészülés az iskolával történt

előzetes egyeztetés alapján, - december: a család jelentősége életünkben, az ünnepek jelentősége

életünkben, - január: a természet megismerése – tél, környezetvédelem, madárvédelem

az intézmény parkjában, szavalóverseny az iskola szervezésében. - február: farsang és ahhoz fűződő népszokások., szalagavató az iskola

szervezésében. - március: a természet megismerése – tavasz, a nyiladozó természet

megfigyelése, védelme. - április: sport, egészséges életmód - május: gyermeknap, mindig másik lakásotthon kertjében, ballagás az

iskola szervezésében - június: kirándulás, táborozás.

A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében a lehetőségek feltárását. Az ünnepélyek megrendezése kapcsán, a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten erősíteni kell a nemzeti tudatot. A délutáni szabadidő sport szervezésének alapelvei: a szabadidő hasznos eltöltése és kihasználása:

- az egészséges életmódra nevelés, - az egészség megvédése és a test edzése, - a sport és a játékkultúra fejlesztése, kialakítása, - a negatív tendenciák kizárása (szorongás, stressz oldása), a drog, alkohol

ellenes küzdelem egyik leghasznosabb területe, - az állóképesség növelése, - a személyiség fejlesztése, valamint a társas kapcsolatok (szocializáció)

pozitív irányultsága, - pozitív életérzések megerősítése (a siker, mint motivációs bázis), - a kudarcélmény pozitív átélése (saját hibák beláttatása).

34

XII. A LAKÁSOTTHONBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI,

ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

35

A la

káso

tthon

elle

nőrz

ési,

mér

ési r

ends

zere

A

z el

lenő

rzés

t vé

gző

szem

ély

Az

elle

nőrz

és ir

ánya

A

z el

lenő

rzés

tárg

ya

Esz

köze

Ü

tem

ezés

e

Szer

veze

ti eg

ység

vez

ető

N

evelőt

anár

Sz

akm

ai

mun

ka,

neve

lő-

okta

tó te

véke

nysé

g El

lenő

rzés

, ér

téke

lés

mód

szer

ével

írás

ban

Foly

amat

osan

A

fogl

alko

zási

te

rvbe

n m

egha

táro

zotta

k vé

greh

ajtá

sa

Elle

nőrz

és, é

rtéke

lés

Mód

szer

ével

írás

ban

Foly

amat

osan

Adm

inisz

tráci

ó,

csop

ortn

apló

, fo

glal

kozá

si

terv

Elle

nőrz

és,

érté

kelé

s m

ódsz

erév

el ír

ásba

n Fo

lyam

atos

an

Pénz

ügyi

tevé

keny

ség

beté

t sz

ámla

köny

v,

zseb

pénz

keze

lés,

pénz

tárk

önyv

Elle

nőrz

és,

érté

kelé

s m

ódsz

erév

el ír

ásba

n Fo

lyam

atos

an

G

yerm

ekfe

lügy

elő

Az

otth

on r

endj

e (ti

szta

ság,

sz

ekré

nyre

nd)

Elle

nőrz

és,

érté

kelé

s m

ódsz

erév

el ír

ásba

n Fo

lyam

atos

an

Gon

dozá

si te

véke

nysé

g (é

tkez

teté

s, m

osás

) El

lenő

rzés

, ér

téke

lés

mód

szer

ével

Fo

lyam

atos

an

Sajá

t ad

min

iszt

ráci

ó (je

lenl

éti

ív,

léts

zám

jele

ntés

, tö

résn

apló

, ka

rban

tartó

fü

zet,

jele

ntő

füze

t, él

elm

ezés

i fü

zet,

gyóg

ysze

rfüz

et)

Elle

nőrz

és,

érté

kelé

s m

ódsz

erév

el ír

ásba

n Fo

lyam

atos

an

Ruh

agon

dozo

ttság

El

lenő

rzés

, ér

téke

lés

mód

szer

ével

Fo

lyam

atos

an

Egés

zség

ügyi

ellá

tás

Elle

nőrz

és

érté

kelé

s m

ódsz

erév

el,

Foly

amat

osan

36

A la

káso

tthon

ban

élő

tanu

lókr

a irá

nyul

ó el

lenő

rzés

i, ér

téke

lési

rend

szer

A

z el

lenő

rzés

t vég

ző s

zem

ély

Az

elle

nőrz

és tá

rgya

A

z el

lenő

rzés

esz

köze

In

terv

allu

ma

Szer

veze

ti eg

ység

vez

ető

A

ta

nuló

k él

etkö

rülm

énye

i, a

lakó

térb

en

Elle

nőrz

és

Foly

amat

osan

A

hál

ószo

bák

tiszt

aság

a El

lenő

rzés

Fo

lyam

atos

an

A

tanu

lók

gond

ozot

tság

a El

lenő

rzés

Fo

lyam

atos

an

A

tanu

lók

szoc

ializ

álts

ága

Elle

nőrz

és

Foly

amat

osan

A

tanu

lók

szab

adidős

te

véke

nysé

ge

Elle

nőrz

és

Foly

amat

osan

A

z ün

nepe

k sz

erve

zetts

ége

Elle

nőrz

és

Idős

zako

san

A

gye

rmek

élel

mez

és

Elle

nőrz

és

Neg

yedé

venk

ént

Cso

portv

ezető

neve

lőta

nár

A

tanu

lók

tant

árgy

anké

nti

felk

észü

ltség

e El

lenő

rzés

, érté

kelé

s Fo

lyam

atos

an

Ta

nesz

közö

k, fe

lszer

elés

ek

Elle

nőrz

és, é

rtéke

lés

Foly

amat

osan

Elle

nőrző

veze

tése

El

lenő

rzés

Fo

lyam

atos

an

H

ázire

nd b

etar

tása

Ju

talm

azás

, bün

teté

s Fo

lyam

atos

an

A

szak

körö

kön

való

rész

véte

l El

lenő

rzés

, érté

kelé

s H

avon

ta

V

erse

nyek

re

való

fe

lkés

zülé

se

ered

mén

yess

ége

Juta

lmaz

ás

Idős

zako

san

Gye

rmek

felü

gyelők

A

ta

nuló

k ru

háza

tána

k re

ndez

etts

ége

Elle

nőrz

és

Foly

amat

osan

A

csa

ládi

ház

rend

je

Juta

lmaz

ás, b

ünte

tés

Foly

amat

osan

A

tanu

lók

étke

ztet

ése,

sz

ocia

lizál

tság

a El

lenő

rzés

Fo

lyam

atos

an

Diá

könk

orm

ányz

at v

ezető

A g

yerm

eki j

ogok

érv

énye

sülé

se a

ta

nuló

k kö

rébe

n M

egfig

yelé

s, el

lenő

rzés

Fo

lyam

atos

an