CIBWA application€¦ · Web viewA fejlesztési program célja fellépések kidolgozása és technológiafejlesztések támogatása a védelmi területen. Uniós támogatásban kizárólag

Európai Parlament2019-2024

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

2019/2028(BUD)

28.8.2019

KÖLTSÉGVETÉSI MÓDOSÍTÁSOK2020. évi költségvetés(2019/2028(BUD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Pascal Canfin

AB\1187677HU.docx PE640.644v01-00

HU Egyesülve a sokféleségben HU

AB

<PathFdR>AB\1187677HU.docx</PathFdR> 2/60 PE<NoPE>640.644</NoPE><Version>v01-00</Version>

HU

Módosítástervezet 5400 === ENVI/5400 ===

előterjesztette: Pascal Canfin, előadó, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------

III. SZAKASZ — BIZOTTSÁG

02 03 03. jogcímcsoport — Európai Vegyianyag-ügynökség – A vegyi anyagokra vonatkozó jogi szabályozás

A számadatok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-

tervezet 2020. A Tanács álláspontja Különbözet Új összeg

Kötelezettségvállalások Kifizetések Kötelezettségv

állalások Kifizetések Kötelezettségvállalások Kifizetések Kötelezettségv

állalások Kifizetések Kötelezettségvállalások Kifizetések

02 03 03 58 356 886 58 356 886 59 827 657 59 827 657 59 527 657 59 527 657 300 000 300 000 59 827 657 59 827 657

Tartalék

Összesen 58 356 886 58 356 886 59 827 657 59 827 657 59 527 657 59 527 657 300 000 300 000 59 827 657 59 827 657

Indokolás:A költségvetési tervezet visszaállítása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Martin Hojsík

-------------------------------


02 03 03. jogcímcsoport — Európai Vegyianyag-ügynökség – A vegyi anyagokra vonatkozó jogi szabályozás






02 03 03 58 356 886 58 356 886 59 827 657 59 827 657 59 527 657 59 527 657 300 000 300 000 59 827 657 59 827 657

Tartalék

Összesen 58 356 886 58 356 886 59 827 657 59 827 657 59 527 657 59 527 657 300 000 300 000 59 827 657 59 827 657


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: João Ferreira, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Sandra Pereira

-------------------------------

3


02 07 01. jogcímcsoport — Európai védelmi ipari fejlesztési program

A(z) számadatok,megjegyzések és a(z) Jogalapok a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





02 07 01 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.

Tartalék

Összesen 243 250 000 145 250 000 254 500 000 200 000 000 254 500 000 200 000 000 -254 500 000 -200 000 000 p.m. p.m.

Megjegyzések:A következő szöveg törlése:

A fejlesztési program célja fellépések kidolgozása és technológiafejlesztések támogatása a védelmi területen. Uniós támogatásban kizárólag a legalább két tagállamból származó legalább három vállalkozás részvételével megvalósuló együttműködési projektek részesülnek. A projektek a bizottsági eljárásnak megfelelően kerülnek kiválasztásra, és teljes mértékben összhangban kell állniuk a tagállamok által a védelmi képességek tekintetében jóváhagyott prioritásokkal. Prototípus-fejlesztések vonatkozásában az uniós finanszírozás az összköltségek csak egy bizonyos hányadát támogatja, míg a fennmaradó költségeket rendszerint a tagállamok fedezik majd. Egyéb fellépések és technológiák vonatkozásában az uniós finanszírozás akár az összes költségre kiterjedhet. Az uniós költségvetésből fedezett költségek végleges hányada a bizottsági eljárási szabályoknak megfelelően elkészült munkaprogramban kerül meghatározásra. A program csak a következő két évre vonatkozik: 2019 és 2020.

Jogalap:A következő szöveg törlése:

Az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló, 2018. július 18-i (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

Indokolás:A béke, a szolidaritás és az egyenlő jogokkal rendelkező, szuverén államok közötti együttműködés előmozdításának az EU egyik prioritását kell képeznie.

Az átcsoportosításnak a 13 06 01. jogcímcsoport javára kell történnie („Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra”).

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Christophe Hansen, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------


05 02 15 06. jogcím — Méhészetre vonatkozó különtámogatás






05 02 15 06 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 5 000 000 5 000 000 40 000 000 40 000 000

Tartalék

Összesen 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 5 000 000 5 000 000 40 000 000 40 000 000

4

Indokolás:A méhészeti ágazat az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megőrzése révén gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos társadalmi szerepet tölt be. A KAP költségvetésében a méhészet részaránya azonban mindössze 0,0003%-ot tesz ki. A méhcsaládok száma az Unióban (új tagállamok csatlakozásának köszönhetően) 2004 és 2016 között 47,8% -kal nőtt, eközben azonban az uniós finanszírozás mértéke csupán 12% -kal emelkedett. Mivel az éghajlatváltozás, idegenhonos özönfajok (többek között a Varroa-atka) megjelenése és intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt a mézelő méhek mortalitása riasztó méreteket öltött, az EU-nak többet kell tennie a méhészeti ágazat támogatása érdekében.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Martin Häusling, Martin Hojsík, Michal Wiezik, Tilly Metz, Anja Hazekamp, Frédérique Ries, Francisco Guerreiro, Ulrike Müller, Jytte Guteland, Michèle Rivasi, Fredrick Federley, Mairead McGuinness, Dace Melbārde, Sirpa Pietikäinen, Günther Sidl, Eric Andrieu, Maria Noichl, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------


05 08 77 17. jogcím — Kísérleti projekt – Az Unió-szerte integrált növényvédelmi gyakorlatok mezőgazdasági termelők számára szóló eszköztárának kidolgozása

A(z) számadatok és a(z)megjegyzések a következőképpen módosítandók:2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





05 08 77 17 1 050 000 525 000 p.m. 315 000 p.m. 315 000 1 500 000 1 185 000 1 500 000 1 500 000

Tartalék

Összesen 1 050 000 525 000 p.m. 315 000 p.m. 315 000 1 500 000 1 185 000 1 500 000 1 500 000

Megjegyzések:Bekezdés előtt:

A tanulmány megvizsgálja továbbá azokat a mezőgazdasági .......... gyakorlatban korlátozzák az IPM elterjedését és átvételét.

A szöveg a következőképpen módosítandó:

Noha az utóbbi évek során már léptettek életbe uniós jogszabályokat a peszticidek fenntartható használatának lehetővé tétele érdekében, a tagállami szintű végrehajtás terén még mindig sok hiányosság tapasztalható, a mezőgazdasági termelők pedig úgy vélik, hogy a növényvédő szerek helyettesítése nehéz, költséges és nem léteznek alternatívák.Az előirányzat a kísérleti projekt keretében az előző évekből fennmaradt fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál.

Az Európai Bizottság legutóbbi értékelésének (COM (2017)0587) megállapításai alapján a javasolt tanulmány értékelné az egyes tagállamokban hozott integrált kártevő-kezelési (IPM) intézkedéseket, beleértve az IPM szerint kezelt mezőgazdasági területeket, esetlegesen növényfajtánként osztályozva. Bizonyítékokat gyűjtene a peszticidek használatának csökkentéséről és összegyűjtené az alkalmazott gyakorlatokat. Ez a projekt olyan eszköztárat fog kidolgozni, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelők tanácsadói számára, hogy a peszticidfüggőség jelentős csökkentésére irányuló szakpolitikai célt megvalósítsák. Az eszköztárnak számos növénykultúra esetében le kell írnia az IPM esetében alkalmazandó protokollokat, beleértve a növényvédő vegyszerek alternatíváit is. A tanulmány hatékony megközelítéseket fog meghatározni és javasolni, kezdve a gazdálkodási gyakorlatok módosításával, ahol lehetséges, rotációs alapon, amelyet lehetőség szerint a rugalmas és ellenálló növényfajták, a hasznos rovarok használata, alternatív peszticidek használata stb. bevezetése

5

követ. Az alternatívákat meg kell különböztetni, és a helyi körülményekhez kell igazítani.Noha az évek során már dolgoztak ki uniós jogszabályokat a peszticidek fenntartható használatának biztosítása érdekében, a tagállami szintű végrehajtás terén még mindig sok hiányosság tapasztalható, a mezőgazdasági termelők pedig úgy vélik, hogy a növényvédő szerek helyettesítése nehéz és költséges vagy nem léteznek alternatívák.

A két év során mintegy 1 500 000 euróba kerülő projekt során figyelembe kell venni többek között a Nemzetközi Biológia-ellenőrzési Szervezet (IOBC), a Nemzetközi Bioellenőrzést Gyártó Szövetség (IMA), valamint a különböző agronómiai megközelítéseket és az IPM mezőgazdasági termelőkkel foglalkozó szervezetek által végzett munkát.Bizottság legutóbbi értékelésének (COM(2017)0587) megállapításai alapján a javasolt tanulmány értékeli az egyes tagállamokban hozott integrált növényvédelmi (IPM) intézkedéseket, beleértve az IPM szerint kezelt mezőgazdasági területeket, és esetlegesen növényfajtánként osztályozza azokat. Bizonyítékokat gyűjt a peszticidek használatának csökkentéséről és összegyűjti az alkalmazott gyakorlatokat. A projekt olyan eszköztárat fog kidolgozni, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és tanácsadóik számára, hogy megvalósítsák a peszticidfüggőség jelentős csökkentésére irányuló szakpolitikai célt. Az eszköztárnak számos növénykultúra esetében le kell írnia az IPM esetében alkalmazandó protokollokat, beleértve a növényvédő vegyszerek alternatíváit is. A tanulmány hatékony megközelítéseket fog meghatározni és javasolni, kezdve a gazdálkodási gyakorlatok módosításával, ahol lehetséges, rotációs alapon, amelyet lehetőség szerint a rugalmas és ellenálló növényfajták bevezetése, a hasznos rovarok és alternatív peszticidek használata stb. követ. Az alternatívákat a helyi körülményekhez kell igazítani.

A következő szöveg törlése:

A projekt figyelembe veszi többek között a Nemzetközi Biológiai Ellenőrzési Szervezet (IOBC), a Nemzetközi Bioellenőrzési Gyártó Szövetség (IBMA), valamint a mezőgazdasági termelőkkel különböző agronómiai megközelítéseken és az IPM-en dolgozó szervezetek által végzett munkát.


A tanulmány elemzést tartalmaz arról, hogy a közös agrárpolitika (KAP) eszközei hogyan mozdítják elő az IPM-et a mezőgazdasági termelők körében. Javaslatot tesz arra is, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-eszközök segítségével Európa-szerte hogyan lehetne a gyakorlatokat fokozni (pl. a gazdálkodókat az IPM alkalmazásának módjáról tájékoztató mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok), illetve a KAP eszközei hogyan mozdítják elő az IPM-et a mezőgazdasági termelők körében. Javaslatot kell tennie arra is, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-eszközök segítségével Európa-szerte hogyan lehetne a gyakorlatokat fokozni (pl. a mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok képesek tájékoztatni a gazdálkodókat az IPM alkalmazásának módjáról), illetve a zöld architektúráját felfejleszteni,fejleszteni, hogy a mezőgazdasági termelőket ösztönözzék az IPM elveinek alkalmazására.

Bekezdés után:

A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK .......... kockázatot jelentik az emberi egészségre és a környezetre.


A SUDpeszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtásáról szóló európai bizottsági értékelés (COM (2017)0587) leszögezi:(2017) 587 final) meghatározza a következőket:„Az integrált kártevő-szabályozás az irányelv egyik sarokköve, ezért különös aggodalomra ad okot, hogy a tagállamok még nem határoztak meg egyértelmű célokat és biztosították végrehajtásukat, többek között a földgazdálkodási technikák, például a vetésforgó szélesebb körű alkalmazása tekintetében.”

Bekezdés után:

Továbbá: A tagállamoknak egyértelműen meghatározott .......... használatától való függőség csökkentését sikerült-e elérni.

6

A következő szöveg beszúrása:

Mind az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsa (2017. november 6-án), mind pedig az Európai Parlament (2017. november 13-án) megvitatta a Bizottság jelentésében szereplő megállapításokat, és egyaránt megerősítette, hogy a jövőben elkötelezetten törekszik majd a mélyebbre ható, érdemi végrehajtásra.


Ez a projekt segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket és a tagállamokat abban, hogy koherens módon alkalmazzák az IPM-et, és csökkentsék a mezőgazdasági termelők peszticidektől való függőségét.Mind a Mezőgazdasági Tanács (2017. november 6-án), mind az Európai Parlament (2017. november 13-án) megvitatta a Bizottság jelentésében szereplő megállapításokat, és megerősítette elkötelezettségét, hogy a jövőben is fokozott és érdemi végrehajtást kíván biztosítani.

Amint azt az Európai Bizottság jelezte, a projekt sikeres végrehajtásához legalább 1 500 000 EUR költségvetéssel kell rendelkezni. A kísérleti projekt eredményeit be lehet építeni az integrált növényvédelem fellendítését célzó kutatási projektbe. Hozzájárulhat az IPM gyakorlati alkalmazására vonatkozó információk összegyűjtéséhez, és hasznos lehet a tagállamok számára, hogy kidolgozzák KAP-terveiket.Ez a projekt segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket és a tagállamokat abban, hogy következetesen alkalmazzák az IPM-et, és csökkentsék a mezőgazdasági termelők peszticidektől való függőségét.

Ez az adott esetben előkészítő intézkedéssé alakuló, folyamatban lévő kísérleti projekt sikeresnek tekinthető, ezért a 2017–2018-as időszakra költségvetésének növelését javasoljuk: 1 500 000 EUR (teljes költségvetés 2019–2020). A költségvetés növelését az optimális végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottság illetékes szervezeti egységei és az érdekelt felek kérték. A növekmény a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó 2018-as kompromisszumcsomagra vonatkozó tárgyalások során eszközölt költségvetési csökkentéseket ellensúlyozza.A kísérleti projekt eredményeket hoz majd, amelyeket be lehet építeni az integrált növényvédelem fellendítését célzó kutatási projektbe, és hozzájárulhat az IPM gyakorlati alkalmazására vonatkozó információk összegyűjtéséhez, valamint hasznos lesz a tagállamok számára KAP-terveik kidolgozása során.

Indokolás:A sikeres integrált növényvédelmi intézkedések eszköztárát kifejlesztik majd annak érdekében, hogy segítsék a mezőgazdasági termelőket és az MTR-tanácsadókat az EU egészében a kártevők elleni rezisztencia problémájának kezelésében, valamint növeljék az input önállóságát, és ezáltal jobban megválaszthassák a saját agronómiai és gazdasági helyzeteikhez szabott intézkedéseket. Ez segíteni fogja a peszticidek fenntartható használatát a 2009/128/EK irányelvnek megfelelően. A folyamatban levő projekt az e területen való felhasználás és végrehajtás akadályait is azonosítja, és lehetséges megoldásokat javasol.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


07 01 01. jogcímcsoport — A „Környezet” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






07 01 01 46 524 636 46 524 636 47 546 672 47 546 672 47 320 866 47 320 866 225 806 225 806 47 546 672 47 546 672

7

2019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-tervezet 2020. A Tanács álláspontja Különbözet Új összeg




Tartalék

Összesen 46 524 636 46 524 636 47 546 672 47 546 672 47 320 866 47 320 866 225 806 225 806 47 546 672 47 546 672


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








07 01 01 46 524 636 46 524 636 47 546 672 47 546 672 47 320 866 47 320 866 225 806 225 806 47 546 672 47 546 672

Tartalék

Összesen 46 524 636 46 524 636 47 546 672 47 546 672 47 320 866 47 320 866 225 806 225 806 47 546 672 47 546 672


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








07 01 01 46 524 636 46 524 636 47 546 672 47 546 672 47 320 866 47 320 866 225 806 225 806 47 546 672 47 546 672

Tartalék

Összesen 46 524 636 46 524 636 47 546 672 47 546 672 47 320 866 47 320 866 225 806 225 806 47 546 672 47 546 672


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


8


-------------------------------


07 01 02 01. jogcím — Külső munkatársak






07 01 02 01 2 936 184 2 936 184 2 978 743 2 978 743 2 894 368 2 894 368 84 375 84 375 2 978 743 2 978 743

Tartalék

Összesen 2 936 184 2 936 184 2 978 743 2 978 743 2 894 368 2 894 368 84 375 84 375 2 978 743 2 978 743


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








07 01 02 01 2 936 184 2 936 184 2 978 743 2 978 743 2 894 368 2 894 368 84 375 84 375 2 978 743 2 978 743

Tartalék

Összesen 2 936 184 2 936 184 2 978 743 2 978 743 2 894 368 2 894 368 84 375 84 375 2 978 743 2 978 743


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








07 01 02 01 2 936 184 2 936 184 2 978 743 2 978 743 2 894 368 2 894 368 84 375 84 375 2 978 743 2 978 743

Tartalék

Összesen 2 936 184 2 936 184 2 978 743 2 978 743 2 894 368 2 894 368 84 375 84 375 2 978 743 2 978 743

9


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


07 01 03. jogcímcsoport — A „Környezet” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






07 01 03 3 119 051 3 119 051 3 118 950 3 118 950 2 960 885 2 960 885 158 065 158 065 3 118 950 3 118 950

Tartalék

Összesen 3 119 051 3 119 051 3 118 950 3 118 950 2 960 885 2 960 885 158 065 158 065 3 118 950 3 118 950


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


07 01 03. jogcímcsoport — A „Környezet” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






07 01 03 3 119 051 3 119 051 3 118 950 3 118 950 2 960 885 2 960 885 158 065 158 065 3 118 950 3 118 950

Tartalék

Összesen 3 119 051 3 119 051 3 118 950 3 118 950 2 960 885 2 960 885 158 065 158 065 3 118 950 3 118 950


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

10


07 01 04 01. jogcím — A környezetvédelmi és éghajlat-politikai programhoz (LIFE) kapcsolódó támogatási kiadások – Környezetvédelem alprogram






07 01 04 01 1 800 000 1 800 000 1 806 828 1 806 828 1 806 828 1 806 828 293 172 293 172 2 100 000 2 100 000

Tartalék

Összesen 1 800 000 1 800 000 1 806 828 1 806 828 1 806 828 1 806 828 293 172 293 172 2 100 000 2 100 000

Indokolás:Tekintettel arra, hogy fontosnak tekintjük a projektek támogatását és az egyes projektek eredményeinek terjesztését, növelni kell a forrásokat ezen jogcímcsoport esetében, amelynek célja a kommunikációra, valamint a projektek kiválasztására, nyomonkövetésére és a projektekről szóló jelentések előterjesztésére szolgáló informatikai rendszerek fejlesztése, felszerelése, karbantartása, biztonságának és minőségének szavatolása, működtetése és támogatása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ivan Vilibor Sinčić, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------


07 01 04 01. jogcím — A környezetvédelmi és éghajlat-politikai programhoz (LIFE) kapcsolódó támogatási kiadások – Környezetvédelem alprogram






07 01 04 01 1 800 000 1 800 000 1 806 828 1 806 828 1 806 828 1 806 828 693 172 693 172 2 500 000 2 500 000

Tartalék

Összesen 1 800 000 1 800 000 1 806 828 1 806 828 1 806 828 1 806 828 693 172 693 172 2 500 000 2 500 000

Indokolás:A LIFE program fontos program, és a rendelkezésére bocsátandó forrásokat növelni kell.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Monika Beňová

-------------------------------


07 02 06. jogcímcsoport — Európai Környezetvédelmi Ügynökség






07 02 06 39 260 364 39 260 364 40 418 782 40 418 782 40 418 782 40 418 782 1 300 000 1 300 000 41 718 782 41 718 782

Tartalék

11





Összesen 39 260 364 39 260 364 40 418 782 40 418 782 40 418 782 40 418 782 1 300 000 1 300 000 41 718 782 41 718 782

Megjegyzések:Bekezdés után:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az .......... kimutatás 6 6 0 0. jogcíme alatt kell feltüntetni.


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség létszámtervét az e szakaszhoz csatolt „Személyzet” melléklet tartalmazza. Emellett két további szerződéses alkalmazotti álláshelyet (4. besorolási csoport) kell létrehozni. Az uniós hozzájárulás2020teljes összege40 672 000. Ebből .... összeg253 218a 2018-as keret keretből visszamaradt többlet, amely kiegészíti a ..... összegű40 418 782költségvetési előirányzatot.

A következő szöveg törlése:

A 2020. évi uniós hozzájárulás összege 40 672 000 EUR. A 2018. évi többletből befolyó 253 218 EUR hozzáadódik a költségvetésben szereplő 40 418 782 EUR összeghez.

Indokolás:Az EGT részvételét a következő kiegészítő feladatok elvégzésére kérték fel.

Az EGT-nek kulcsszerepet kell játszania a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) szerinti földhasználat-változás nyomon követésében, jelentésében és ellenőrzésében Európában.

Az EGT az ivóvízről szóló irányelv átdolgozása, valamint a mezőgazdasági öntözés céljára történő vízfelhasználásról szóló új rendelet kapcsán felelősséget vállal az adatszolgáltatás, az elemzés és értékelések tekintetében.

A biológiai sokféleség területén az EGT-nek nyomon kell követnie az idegenhonos inváziós fajokat és erdőket.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 02 77 532019. évi költségvetés A 2020. évi költségvetés-





07 02 77 53 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Előkészítő intézkedés – A szárazsággal szembeni ellenállással és a szárazsághoz való alkalmazkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozása

12

Megjegyzések:A következő szöveg beszúrása:

Az előkészítő intézkedés fő célja egy európai aszálymegfigyelő központ - intézményi kapacitással és megfelelő emberi/anyagi erőforrásokkal rendelkező szervezet - létrehozása lenne, amely a szárazsággal kapcsolatos nehézségek leküzdésének könnyebbé és hatékonyabbá tétele érdekében hálózatot épít ki egyetemek, kutatási és fejlesztési egységek, valamint a termelő ágazatban működő vállalkozások és a civil társadalom között.

Ez az európai megfigyelőközpont a szárazságnak nemcsak az okait, hanem a következményeit is vizsgálná.

Az emberi erőforrások, valamint a tudományos és műszaki ismeretek összpontosításának célja statisztikai adatok és a trendeket feltérképező elemzések rendelkezésre bocsátása annak érdekében, hogy a termelési erőforrásokat az egyes régiók adottságaihoz és szükségleteihez, valamint az egyes mezőgazdasági termelési típusokhoz lehessen igazítani, valamint segítség és tanácsadás biztosítása az aszály által sújtott tagállamok és régiók számára.

Jogalap:A következő szöveg beszúrása:

Előkészítő intézkedés az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 54. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Ezen kívül, közvetlenül az európai aszálymegfigyelő központ operatívvá válását követően létre kell hozni egy olyan intézményt is, amely megfelelő technikai és emberi erőforrásokkal rendelkezik annak megvizsgálásához, hogy milyen intézkedésekre van szükség az Európa egyes konkrét régióit sújtó rendkívüli szárazsággal szemben.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







07 02 77 53 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Tartalék

Összesen 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt – Az éghajlatváltozás hatása a vízminőségre

13


A víztestek átlagos hőmérsékletének növekedése változásokat idéz elő a mikrobiomákban, például cianobaktériumok kialakulásának kedvező feltételeket teremtenek, aminek következtében cianotoxinok jöhetnek létre, kockázatot jelentve a közegészségre.

Emellett az áradások vagy az aszályok befolyásolják a víztestekben jelen lévő kémiai és mikrobiológiai szennyező anyagok eloszlását, ami szintén kiemelt figyelmet igényel.

E munkaterületnek a következőkre kell kiterjednie:

folyók és víztározók megfigyelése az emberi fogyasztásra szánt vagy szabadidős tevékenységekre szolgáló víz minőségét mérgező cianobaktériumok kialakulásának korai észlelése céljával,

a cianobaktériumok előfordulásával összefüggő toxikus jelenségek komoly kockázatának potenciálisan kitett területek feltérképezése,

a káros események során felfedezett szervezetek és toxinjaik vizsgálata,

számos lehetséges esemény megfigyelése, amelyek az éghajlatváltozás következményeképpen, veszélyes mikroorganizmusok - például a kolera kórokozója - elszaporodása és elterjedése miatt következnek be,

a vegyi szennyező anyagok vízi környezetben való terjedésének nyomon követése


Kísérleti projekt az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 54. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Indokolás:Az aszályokat és áradásokat okozó globális felmelegedés regionális szintű változásokat idéz elő a víz kémiai és mikrobiológiai minősége tekintetében, veszélyeztetve a közegészséget.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Norbert Lins, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------







07 02 77 53 439 881 219 940 439 881 219 940

Tartalék

Összesen 439 881 219 940 439 881 219 940

Címsor:Kísérleti projekt – A földkezelők, természetvédők és helyi közösségek orientációjának és ismereteinek javítása, kulturális örökségünknek a "Natura 2000" keretében és egyéb módokon történő megőrzése érdekében

14


A Landcare kezdeményezéseket a természetvédők, gazdálkodók és helyi közösségek közötti szoros együttműködés jellemzi. Céljuk az európai tájak sokszínűségének és biológiai sokféleségének megóvása, valamint a vidéki gazdaságok fenntartható fejlődésének támogatása. A Landcare elvek alapján jelenleg hat tagállamban (Franciaországban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Romániában és Spanyolországban) kerül sor együttműködési jellegű természetvédő erőfeszítésekre, és hasonló megközelítések kezdődtek meg más tagállamokban (például Litvániában és Csehországban) is.

A Landcare kezdeményezések tevékenységeihez az uniós természetvédelmi irányelvek végrehajtásának aktív javítása ad keretet. A projekt előmozdítja a vonatkozó KAP-intézkedéseket, többek között a mezőgazdasági területekhez kötődő madarakra és a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket is. A projekt arra törekszik majd, hogy minden érdemleges intézkedés/célkitűzés beépüljön a KAP stratégiai terveibe és a a kiemelt cselekvési keretekbe. Emellett a vízügyi keretirányelv végrehajtása is fontos a projekt és az uniós természetvédelmi jogszabályok végrehajtása szempontjából.

E célok elérése és a helyszínen, a régiókban való végrehajtása érdekében a részt vevő szervezetek tevékenységek széles skáláját végzik, tudatosan támogatva különböző érdekelt feleket az érintett vidéki területeken, biztosítva a természetvédelmi intézkedések szerkezeti keretét.

Az uniós természetvédelmi jogszabályok végrehajtására irányuló fő munkaterületeik a következők:

- kiegészítő jövedelemforrások biztosítása a földhasználók számára, többek között a tájat és a biodiverzitást megóvó agrár-környezetvédelmi intézkedések révén,

- kiváló minőségű regionális termékek forgalmazása (pl. Natura 2000 területekről),

- a falusi turizmus támogatása,

- munkahelyteremtés,

- a regionális identitás előmozdítása.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Landcare megközelítés hozzájárul az uniós természetvédelmi irányelvek végrehajtásához azáltal, hogy gyarapítja a helyi biológiai sokféleséget, megőrzi kultúrtájainkat és javítja a vidéki lakosság életminőségét. A „Természet, ember és gazdaság" elnevezésű akciótervvel összhangban az ilyen mozgalmak előmozdítják az intelligensebb, részvételen alapuló megközelítéseket, és megerősítik a földtulajdonosok és -használók teljes körű bevonását.

Ezért szeretnénk az Európai Landcare kezdeményezések és szervezetek keretében intenzívebbé tenni a kapcsolatokat és a tapasztalatcserét: ez az utóbbi években különböző európai tájgondozási kezdeményezéseknek köszönhetően meg is kezdődött. A mai napig kihasználják ezeket a kapcsolatokat. A kölcsönös látogatások és műhelytalálkozók során új megközelítéseket dolgoztak ki az uniós természetvédelmi, környezet- és agrárpolitika jobb végrehajtása érdekében. Ma azonban elengedhetetlen a jobb együttműködés európai szintű előmozdítása, a vidékfejlesztésre és a természetre gyakorolt hosszú távú kedvező hatás megerősítése érdekében.

Az európai szintű együttműködés szorosabbá tétele előmozdítja uniós irányelvek – mint például az élőhelyvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv – végrehajtását, valamint fokozza a közös agrárpolitika által a különböző országok kultúrtájaira gyakorolt hatást. A visszajelzéseket és a javaslatokat összefoglalják és megosztják az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok illetékes minisztériumainak.

Ebben a projektben régi és új partnerek egyaránt részt vesznek, hogy tanuljanak a meghatározott kulcsfontosságú tényezőkből és gyakorlati tapasztalatokból. Részt vehetnek műhelytalálkozókon és az európai konferencián, így a projekt végső soron hozzájárulna európai partnerségek előmozdításához és az Európai Unió megerősítéséhez. Ezért öt műhelytalálkozóra kerül sor a sikeres együttműködésen alapuló természetvédelem kulcsfontosságú tényezőinek meghatározása céljából. A kulcsfontosságú tényezőket egy többnyelvű kiadványban foglalják össze, és egy európai zárókonferencián mutatják be, melynek témája

15

„Tájgondozás Európában – az emberek és a természet javát szolgáló, együttműködésen alapuló természetvédelem”. Ezeket az elemeket felhasználhatják az új tájgondozási kezdeményezések a helyszínen végzett munkájuk javítása céljából.

A projekt központi célja az uniós irányelvek – például az élőhelyvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv – végrehajtásának előmozdítása, valamint a közös agrárpolitika által a különböző országok kultúrtájaira gyakorolt hatás javítása. A visszajelzéseket és a javaslatokat összefoglalják és átadják az Európai Bizottságnak, valamint a tagállamok érintett minisztériumainak. Ez elősegíti az ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok országok közötti átadását, valamint szükség esetén a megfelelő programok kidolgozását.

Ebben a projektben meglévő és új partnerek is részt vesznek, és tanulhatnak a meghatározott kulcsfontosságú tényezőkből és gyakorlati tapasztalatokból. Műhelytalálkozókon és európai szintű konferencián vehetnek részt. Így a projekt végső soron elősegítené az európai partnerségeket és megerősítené az Európai Uniót.

Az uniós természetmegóvási irányelvek végrehajtása mellett a tájvédelem terén végzett mindennapi munkával kapcsolatos további és aktuális témák kerülnek majd megvitatásra azzal a szándékkal, hogy a már kipróbált és jól bevált gyakorlatok alapján megoldások szülessenek és tanulságok kerüljenek levonásra:

– nagyragadozókkal való együttélésre vonatkozó kérdések a vidéki térségekben;

– tanulságok és következtetések a mezőgazdasági területekhez kötődő madarak élőhelyeinek visszaállításával és az ilyen madarak új szerződésben történő szerepeltetésével kapcsolatban;

– a kísérleti projekt az európai tájgondozási kezdeményezések során nyert tapasztalatok és kialakított ajánlások alapján hozzájárul a Natura 2000-ről és a mezőgazdasági területekről szóló iránymutatás aktualizálásához;

A következtetések hozzájárulnak a természetért létrehozott cselekvési terv számos, a célkitűzésének megvalósításához is;

– a tapasztalatok és a tanulságok biogeográfiai hálózatokon stb. keresztül is rendelkezésre bocsáthatók.

A Landcare kezdeményezések különleges értéke, hogy összekapcsolják a természetvédelmet, a földhasználókat és a helyi közösségeket. Ezért segítségükkel az uniós szakpolitikai célokat is jobban meg lehet valósítani, illetve Európa-barát légkört lehet előmozdítani vidéki területeken.



Indokolás:A biológiai sokféleség az EU-ban még mindig csökken. Sürgősen további intézkedésekre van szükség a hanyatlás megállítása érdekében. A tájgondozási kezdeményezések fontos szerepet játszhatnak e cél elérése érdekében. Jelenleg az ilyen szervezetek között nincs szoros európai együttműködés. Ezért elengedhetetlen a tapasztalatok hathatós cseréje, a végrehajtási eszközök javítása és a legjobb gyakorlati példák kiemelése. Ez nem csupán a biológiai sokféleség és a kultúrtájak/kulturális örökség megóvásához fog hozzájárulni, hanem előmozdítja az együttműködést az EU-ban.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


16

előterjesztette: Martin Hojsík, Martin Häusling, Nicolae Ştefănuță, Michal Wiezik, Tilly Metz, Anja Hazekamp, Frédérique Ries, Francisco Guerreiro, Ulrike Müller, Jytte Guteland, Michèle Rivasi, Fredrick Federley, Mairead McGuinness, Dace Melbārde, Sirpa Pietikäinen, Günther Sidl, Eric Andrieu, Maria Noichl, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------







07 02 77 53 5 000 000 2 500 000 5 000 000 2 500 000

Tartalék

Összesen 5 000 000 2 500 000 5 000 000 2 500 000

Címsor:Előkészítő intézkedés – Környezetvédelmi megfigyelése mézelő méhek segítségével


Ezen előkészítő intézkedés célja, hogy környezeti adatok mézelő méhek és méhészeti termékek segítségével történő gyűjtésére szolgáló eszközt hozzon létre. Ez lehetővé teszi a környezetszennyezésnek való kitettséggel és a szennyező anyagok tájkörnyezetben történő terjedésével kapcsolatos felmérések elkészítését. Lehetővé teszi továbbá a növények sokféleségének értékelését az egyes tájegységek összehasonlításával.

Annak ellenére, hogy egyes szennyező anyagoknak, különösen peszticideknek való kitettség jelentős hatást gyakorol az emberi jólétre és a természetre, még mindig jelentős hiányosságok vannak az e téren rendelkezésre álló adatok és ismeretek tekintetében. A mézelő méhek biológiai szükségleteik és viselkedésük következtében különböző összetevőkkel lépnek kapcsolatba. Élelemgyűjtő tevékenységük széles körű (akár 15 km-es sugarú), így erősen ki vannak téve a légkörben, a talajban, a növényzetben és a vízben jelen lévő szennyező anyagoknak. Naponta számos növényből gyűjtik a nektárt, a növénynedvekkel táplálkozó rovarok váladékát, a virágport és/vagy vizet, továbbá a propolisz előállításához mézgát. Repülés közben kapcsolatba lépnek a levegőben lévő részecskékkel, amelyek a testüket borító szőrszálakra tapadnak, vagy légzőszerveiken keresztül belélegzik azokat. Visszatértükkor a szennyező anyagok bekerülnek a kaptárba, és jelenlétük kimutatható a méhészeti termékekben, például a viaszban, a propoliszban, a virágporban és a pergában (a virágpor és a nektár keverékéből álló méhkenyérben). A mézelő méhek és a mézükből készült termékek megfigyelése nem csak a növényvédő szerek, hanem más környezetszennyező anyagok, például nehézfémek, lebegőrészecskék, illékony szerves vegyületek vagy a kén-dioxid jelenlétének megállapítására is kiváló eszközt jelenthetnek.

A mézelő méheket már a környezeti szennyezettség biológiai indikátoraként is használták. Vizsgálatok során a környezeti minőség méréséhez is használtak (biológiai "megfigyelési eszközként") méheket és méhészeti termékeket. A mézelő méhek segítségével zajló környezetvédelmi megfigyelés különböző eltérő összetettségű és érzékenységű szintjeit már leírták. A méhcsaládok pusztulása miatt aggódó méhészek, méhészeti technikusok és tudósok Európa egyes részein vizsgálni kezdték a méhek testében és a méhészeti termékekben tetten érhető szennyezőanyag-tartalmat. Gyakran azonos eredményekre jutottak: a méhek egy időben és folyamatosan sokféle szennyező anyagnak vannak kitéve.

Emellett az EU különböző tájain élő növényfajok gazdagsága és bősége tekintetében jelentős ismerethiány áll fenn. Az ilyen ismeretek nélkülözhetetlenek az élőhelyek minőségének értékeléséhez, valamint a különböző földhasználati módok által az élőhelyekre gyakorolt nyomás felméréséhez. A méhkaptárakból gyűjtött virágporminták elemzése ígéretes lehetőséget kínál felbecsülhetetlen értékű adatok és információk gyűjtésére, amelyek segíthetnek e tudáshiány pótlásában.

17

A mézelő méhek segítségével végzett megfigyeléssel kapott környezeti adatok és információk az alábbi területeken támogatnák az uniós szakpolitikákat:

Közegészségügy és élelmiszerbiztonság

Növény- és állategészségügy, beleértve a méhek egészségét is

Mezőgazdasági vidékfejlesztés, beleértve a méhészetet

Mezőgazdasági termelés és élelmezésbiztonság

Környezetvédelem (természet, levegő, víz, talaj)

Biológiai sokféleség

Az intézkedés különösen az alábbi területeken támogatna hatékony fellépéseket:

A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK bizottsági rendelet

Közös uniós agrárpolitika

A biológiai sokféleségre vonatkozó uniós politika, beleértve a beporzókra vonatkozó uniós kezdeményezést

Az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv

Ily módon a környezetünknek a mézelő méhek megfigyelésére alapozott felügyelete hozzájárulna a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásához az Unióban, különös tekintettel a 2. célra (Az éhezés megszüntetése), a 3. célra (A jó egészség és a jólét előmozdítása), a 12. célra (felelős fogyasztás és termelés), a 14. célra (Víz alatti élet) és a 15. célra („Szárazföldi élet”).

A Parlament 2018-ban finanszírozta „A peszticidek alkalmazásának környezetvédelmi megfigyelése a mézelő méhek segítségével” elnevezésű projektet. A mostani előkészítő intézkedés erre a kísérleti projektre épülne. Bővítené az alkalmazás körét, kiterjesztve más környezetszennyező anyagokra, valamint a feladatok közé bevonná a növényi sokféleség nyomon követését is. Ez az előkészítő intézkedés civil tudományos projekt lenne, a méhészek kulcsszerepet játszanának a kaptárokból veendő minták összegyűjtésében.

Az előkészítő intézkedés keretében az alábbi tevékenységekre kerülne sor:

Az előkészítő intézkedés uniós szintű végrehajtását finanszírozást nyújtana a kísérleti projekt során újonnan kidolgozott és tesztelt nyomonkövetési módszerek alkalmazásához. A fellépés célja továbbá, hogy a nyomonkövetést más környezetszennyező anyagokra és a növényi sokféleség megfigyelésére is kiterjessze .

Az előkészítő intézkedés keretében végzett konkrét tevékenységek:

– annak vizsgálata, miként lehet kiterjeszteni a megfigyelési tervet a növényvédő szereken kívül más környezetszennyező anyagokra is, valamint megfelelő modulok kidolgozása e tekintetben

– a megfigyelési terv végrehajtása valamennyi tagállamban, különböző földhasználati típusú tájakon élő méhek kaptáraiból történő mintavétellel

– a minták kémiai és pollenelemzésének elvégzése

– a gyűjtött adatok bevitelére, tárolására, kezelésére, feldolgozására és megosztására szolgáló informatikai infrastruktúra kifejlesztése

Az előkészítő intézkedés futamideje három évi, költségvetése 5 millió euró.

18



Indokolás:A növényvédő szerek és más környezetszennyező anyagok súlyos hatást gyakorolnak az emberi jólétre és a természetre. Az embereknek és a vadon élő állatoknak a környezetben jelen lévő szennyező anyagoknak való kitettsége tekintetében jelentős az adat- és ismerethiány. Az előkészítő intézkedés a meglévő kísérleti projekt alapján olyan eszközt vezet majd be, amely mézelő méheket használ a hiány pótlásához szükséges adatok gyűjtéséhez. Ily módon hozzájárul az uniós környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági politikák és intézkedések hatékonyságának növeléséhez.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







07 02 77 53 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt — Gyomirtó szerek hatása kétéltűekre és beporzó rovarokra


A kísérleti projekt célkitűzései a következők lesznek:

stratégia kialakítása iránymutatásokkal, amelyek a beporzás és a termények közötti kapcsolatok széles skálájára terjednek ki különböző tagállamokban;

segítségnyújtás olyan politikák kidolgozásához, amelyek acélja a megőrzés és a gyomirtó szerek használata által az említett fajokra gyakorolt hatás lehető legkisebbre csökkentése;

a növényvédő szerekben nem elfogadható társkészítmények listájának felállítására vonatkozó ütemterv készítése;

a forgalombahozatali engedély és az ilyen termékek felhasználásának felülvizsgálata;

az állami laboratóriumokban, kutatóközpontokban és egyetemeken végzett kutatások előmozdítása és ösztönzése annak feltárása érdekében, hogy miként lehet gyomirtó szerek használata nélkül felvenni a küzdelmet a gyomok ellen a közterületeken és a mezőgazdaságban;

a védelmi intézkedések és az integrált termelés megerősítése és előmozdítása a mezőgazdaságban a gyomirtó szerek használatának kerülése érdekében.

19



Indokolás:A beporzó állatok eltűnése az elmúlt évek során kialakult súlyos környezeti válságok egyike. Tudományos becslések szerint világszerte a termények mintegy 35%-a függ valamilyen mértékben rovarok és madarak általi beporzástól. Minden földrészen több tanulmány mutatja, hogy a rovarok és a beporzó madarak súlyos fenyegetésnek és eltűnésnek vannak kitéve a gyomirtó szerek és a növényvédő szerek mezőgazdaságban történő , válogatás nélküli használata miatt.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







07 02 77 53 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt – Az ökológiai termelés minőségére és élelmiszer-biztonságára vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok


A kísérleti projekt célja és az ökológiai termelési móddal előállított élelmiszerek minőségének és biztonságának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok létrehozása. A projekt során a különböző tagállamokban használt rendszerek összehasonlítására kerülne sor, elősegítve a helyes gyakorlatokra vonatkozó útmutató létrehozását ezen a területen.



Indokolás:Tekintettel az elmúlt években feltárt különféle visszaélésekre és a fogyasztók biztonságának szavatolására, sürgősen fokozottabb és hatékonyabb felügyelet alá kell vonni az ökológiai termelést.

20

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







07 02 77 53 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Tartalék

Összesen 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt – Új vegyi és mikrobiológiai vízszennyező anyagok


Azokat a vegyi anyagokat vagy mikroorganizmusokat nevezzük "új vegyi és mikrobiológiai vízszennyező anyagoknak", amelyek vagy első ízben okoznak megbetegedéseket, vagy az emberi egészségre gyakorolt ismert veszélyes hatásuk újonnan nő, vagy pedig olyan területeken jelennek meg, ahol velük kapcsolatban még nem jelentettek be megbetegedést. Azok a termékek, amelyeket közegészségügyi szempontból korábban nem tekintettek aggályosnak, a vegyi áruk (endokrin károsító anyagok, gyógyszerek, diagnosztika, kozmetikumok, égésgátló anyagok, vízfertőtlenítési melléktermékek, ipari melléktermékek, nanoanyagok stb.) és mikroorganizmusok (Escherichia coli O157, Legionella, hepatitis E vírus, Cryptosporidium, cyanobakidium toxinok, stb.) széles skálájába tartoznak.

A projekt a tagállamok egészségügyi szolgálataival együttműködve lehetővé teszi készenléti tervek kidolgozását és végrehajtását a környezeti vészhelyzetre való reagálás érdekében, ajánlásokat fogalmaz meg többek között korrekciós, megelőző, oktatási vagy egyéb, az egyes helyzetekre megfelelőnek ítélt intézkedések tekintetében, és elősegítheti a jó környezeti egészségügyi gyakorlatok előmozdítását.

Elő kell segítenie és mozdítania a következőket:

– környezeti ellenőrzés a felmerülő egészségügyi szükségletek kielégítése érdekében,

– a szennyezett víz okozta betegségek laboratóriumi járványtani vizsgálata,

– a különböző új szennyező anyagok terjesztésével, toxicitásával, ellenálló képességével és átalakulási mechanizmusaival kapcsolatos tudatosság.



21

Indokolás:Az ilyen szennyező anyagok előfordulásának figyelemmel kísérése a felszíni vizekben biztosítja a vízminőség ellenőrzését, az egészségügyi kockázatok elkerülését és az általuk okozott megbetegedések kezelésével járó költségek csökkentését.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







07 02 77 53 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt – idegenhonos inváziós fajok megfigyelése és ellenőrzése tűzvészeket követően


Tanulmány készítése és eljárások kidolgozása az idegenhonos inváziós fajok tűzvészeket követő helyzetben történő megfigyeléséről és ellenőrzéséről.

A projekt összeveti a meglévő tapasztalatokat, különböző kísérleti módszerekkel (legalább) három különböző esettanulmányt végez, és a bevált gyakorlatokról útmutatót hoz létre, amelyet a tagállamok rendelkezésére bocsát.



Indokolás:Az erdőtüzek az idegenhonos inváziós fajok elterjedését kiváltó okok közé tartoznak. Minél hamarabb vonják ezeket ellenőrzés alá, annál sikeresebb az ellenőrzésük és a felszámolásuk.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

22







07 02 77 53 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Tartalék

Összesen 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt – Az erdőtüzek által érintett területek ökológiai és termelési helyreállítása


A kísérleti projekt célja, hogy az erdőtüzek által érintett térségek ökológiai és termelési hasznosításának javítása, valamint a tűzesetek utáni időszak alatti szén-dioxid-megkötés maximalizálása érdekében értékelje a jelenleg rendelkezésre álló (pl. vidékfejlesztési) eszközök alkalmazását, valamint megfelelő kiigazításokat eszközöljön, és/vagy a tagállamok által felhasználható új eszközöket hozzon létre.



Indokolás:Az erdőtüzek a környezetet befolyásoló fő tényezők közé tartoznak és rongálják az ökoszisztémát, ami őshonos erdők eltűnéséhez, egyes fafajok kihalásához, csökkentik a városokban és másutt élő növénypopulációkat.

Az éghajlatváltozás hatásai felerősödnek, és egyre gyakoribbak a tűzesetek, tetézve az egyéb károkat. Az ökológiai helyreállítás érdekében tett intézkedések különfélék lehetnek például az égési idő és terület, a környezeti alkalmazkodás, az időjárási körülmények, a növényzet és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, amelyek esetenként eltérhetnek.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Martin Hojsík, Martin Häusling, Michal Wiezik, Tilly Metz, Anja Hazekamp, Frédérique Ries, Francisco Guerreiro, Ulrike Müller, Jytte Guteland, Michèle Rivasi, Fredrick Federley, Mairead McGuinness, Dace Melbārde, Sirpa Pietikäinen, Günther Sidl, Eric Andrieu, Maria Noichl, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------







07 02 77 54 5 000 000 2 500 000 5 000 000 2 500 000

Tartalék

23





Összesen 5 000 000 2 500 000 5 000 000 2 500 000

Címsor:Előkészítő intézkedés – A beporzók megfigyelésére szolgáló uniós intézkedések és mutatók


Az előkészítő intézkedés célja a vadon élő rovarok általi beporzásra szolgáló uniós szintű megfigyelési rendszer tagállami végrehajtásának támogatása, valamint kapcsolódó mutatók kidolgozása.

A beporzók az egészséges ökoszisztémák szerves részét képezik, és drámai csökkenésük komoly aggodalomra ad okot. Európában az állatok által végzett beporzást elsősorban rovarok biztosítják: mintegy 2000 méhfaj, 900 zengőlégyfaj, 500 pillangófaj és 8000 molyfaj. Más repülő rovarok, például darazsak és bogarak ugyancsak fontos szerepet töltenek be a beporzásban. Nélkülük sok növényfaj nehéz helyzetbe kerülne, sőt, meg is szűnhetne, ami messzemenő következményekkel járna a természetre és az emberi jólétre nézve. Az EU-ban a termesztett és vadon élő virágos növények nagy része – ötből négy – legalább részben állati beporzástól függ. A rovar beporzókkal közvetlenül összefüggő éves uniós mezőgazdasági termelés értéke eléri a 15 milliárd eurót. A rovar beporzók helyzetét széles körben az egészséges környezet egyik legfontosabb mutatójának tekintik.

Az Európai Bizottság 2018. június 1-én Az Európai Bizottság az Európai Parlament és a Tanács felhívásait követően elfogadta a beporzókról szóló uniós kezdeményezést, amelynek célja a beporzók széles körben elismert, drámai mértékű pusztulásának megfékezése. A kezdeményezés számos intézkedést irányoz elő a hanyatlás már ismert okainak kezelésére, ugyanakkor a figyelmet a tudásalap megerősítésére is összpontosítja. Hangsúlyozza a beporzókra vonatkozó adatok és információk gyűjtésével kapcsolatos rendszerszintű megközelítés fontosságát a szakpolitikai intézkedések értékelése és eredményességük javítása érdekében. Bizonyos vonatkozások tekintetében (a pillangópopulációk csökkenése, élőhelyeik rossz állapota és a hanyatlás okai) már rendelkezünk megbízható ismeretekkel, de a legtöbb beporzó populáció helyzetére és várható alakulására, valamint fogyatkozásuk okaira és következményeire vonatkozó átfogó ismereteink továbbra is rendkívül hiányosak. A szabványosított adatgyűjtéssel megerősített, uniós szinten összehangolt megfigyelési folyamat lehetővé teszi a kritikus hiányosságok pótlását, valamint megbízható mutatók kidolgozását, szilárd alapokat biztosítva a beporzókra vonatkozó hatékony uniós politikákhoz.

A beporzókkal kapcsolatos mutatók különösen fontosak lesznek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 2020 utáni időszakra vonatkozó új uniós keret és az új közös agrárpolitika (KAP) szempontjából. A beporzók helyzete kiemelt téma a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény munkájában, amely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) aktív hozzájárulása mellett globális keretet teremt a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépésekhez. Ennek csúcspontját a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) által 2016-ben közzétett, a beporzókról szóló első globális jelentés jelentette. A beporzók helyzete várhatóan a biológiai sokféleséggel kapcsolatos jövőbeli globális kerettel kapcsolatban is középpontba kerül majd. Amellett, hogy a beporzók helyzetének javítása önmagában is cél, mutatóként is felhasználhatók, ami hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos számos egyéb célkitűzés megvalósításának méréséhez, ideértve az uniós élőhelyvédelmi irányelvvel, a Natura 2000 hálózattal, a mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos célkitűzéseket is.

Amint azt a beporzókról szóló uniós kezdeményezés 5C intézkedése előírja, mihelyt a KAP teljesítmény- és nyomonkövetési kerete végleges formát ölt és működőképessé válik, a Bizottság beporzó-mutatóval fogja kiegészíteni. Ez a mutató a 2021 és 2027 közötti időszakban megvalósítandó KAP-ra vonatkozó bizottsági javaslatokban szereplő mutatórendszer felbecsülhetetlen értékű kiegészítése lenne: a rovarok által végzett

24

beporzás a széles biológiai sokféleség jó fokmérője és a mezőgazdasági termelés egyik alapvető tényezője. A beporzó-mutatók e kettős természetükből fakadóan kiválóan kiegészíthetik a fenntartható fejlesztési célok uniós végrehajtásának ellenőrzését, különösen a 15. cél (Szárazföldi élet) és a 2. cél (Az éhezés megszüntetése) tekintetében. A legelőkön élő pillangók már szerepelnek mutatóként ebben a keretben, és a mostani fellépés előmozdítja majd a pillangók segítségével történő megfigyelés fenntarthatóságának megerősítését, valamint a mutatók szerinti uniós szintű jelentéstételt.

A beporzókról szóló uniós kezdeményezés keretében kidolgozott megfigyelések és mutatók ugyan vadon élő beporzó fajok kérdésével foglalkoznak, de hasznuk óriási a méhek egészsége és a méhészeti ágazat szempontjából is. Az ember által gondozott és a vadon élő fajok közösen részesülnek a táplálékforrásokból, és populációikat a fő kockázatok egyaránt veszélyeztetik. A vadon élő fajok megfigyelése nemcsak jó információkkal szolgál a valamennyi beporzó számára adott környezet minőségéről, hanem a különböző nyomásokkal és azok kölcsönhatásával foglalkozó kutatók rendelkezésére is rendkívül fontos adatokat bocsát. Ez alapvető fontosságú a károkat mérsékelő hatékony fellépések kidolgozásához és a kézzelfogható helyreállítás támogatásához.

A megfigyelési rendszernek köszönhetően rendelkezésre bocsátott adatok és ismeretek nemcsak rendkívül fontos hozzájárulást adnának a politikai döntéshozatalhoz, hanem lehetővé tennék a gazdálkodók, különösen a mezőgazdasági termelők számára eszközeik fejlesztését is. Ha a beporzófajok állapotára vonatkozó adatokhoz a termesztett növényekre vonatkozó megbízható adatok is járulnak (például a beporzókról szóló uniós kezdeményezés 3B. számú intézkedésének eredményei alapján), akkor ez lehetővé teszi a beporzókra és a beporzásra vonatkozó "atlasz" kidolgozását, illetve korai figyelmeztető rendszer jöhetne létre a beporzók hiányának megelőzése érdekében. Ez segítséget jelentene azon gazdák számára, akiknek hozama és nyeresége alapvetően beporzóktól függ, és tényeken alapuló döntéseket kell hozniuk, ha össze akarják egyeztetni a mezőgazdasági termeléshez felhasznált alapanyagok fenntartható alkalmazását a rovar beporzók populációjának csökkenéséből eredő kockázatok mérséklésével.

Az intézkedés emellett a biomassza-lánc felső szakaszában működő szereplők számára is eszközöket szolgáltatna, például kockázatértékelési és -kezelési eszközöket azon élelmiszer- és italgyártó, beszállító vagy kiskereskedő vállalkozások számára, amelyek termékei és szolgáltatásai a beporzóktól függő mezőgazdasági terményekre épülnek. Ily módon a beporzókra vonatkozó megbízható adatok és ismeretek szélesebb körben támogatnák a a biogazdasági napirendet. A biogazdasági stratégia 2018-es frissítése tartalmaz egy fellépést, amely támogatná ilyen eszközök fejlesztését azzal a céllal, hogy megkönnyítse a beporzók ügyének az ellátási értékláncokba való integrálását (3.3.4. intézkedés).

A beporzók uniós megfigyelési rendszere az elképzelések szerint legalább a főbb taxonómiai csoportokra terjedne ki: méhek, zengőlegyek, pillangók és molyok. Jelenleg a pillangók az egyetlen beporzó csoport, amely (a tagállamok felében) rendszeres uniós szintű megfigyelés alatt áll. 2018-ben a Parlament a felügyeleti rendszer szélesítése érdekében támogatta a pillangók megfigyelésére és mutatóként való felhasználására irányuló uniós kísérleti projektet (ABLE). Az előkészítő intézkedés erre a kísérleti projektre épít majd annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban teljes körű lefedettségű legyen a pillangók megfigyelése, és hozzájárulna a beporzók egyéb csoportjainak legelső uniós szintű megfigyelési folyamatainak kialakításához.

A Bizottság arra számít, hogy 2019 májusában technikai szakértői csoportot hoz létre, amelynek 2020 májusáig kell kidolgoznia a beporzók nyomon követésére szolgáló uniós rendszert és a beporzó-mutatókat. Ha a megfigyelési rendszernek már 2021-ben működőképesnek kell lennie, lehetővé téve a mutatók kiépítéséhez szükséges adatok áramlását, akkor döntő fontosságú, hogy a tagállamok már 2020-ban megkezdjék az előkészületeket. Számos tagállamban alighanem kihívást jelent majd az adminisztratív és tudományos kapacitások kiépítése, ezért a sikeres végrehajtás záloga az erőfeszítések korai szakaszban történő összpontosítása.

Az előkészítő intézkedés keretében az alábbi tevékenységekre kerülne sor:

25

Az előkészítő intézkedés keretében folyósított finanszírozás a rovarok általi beporzást megfigyelő uniós szintű rendszer összehangolt végrehajtásához szükséges kapacitások kiépítésével kapcsolatos nehézségek leküzdéséhez hozzájáruló tevékenységeket támogatná.

Az előkészítő intézkedés különösen a következő tevékenységeket támogatná:

– a szakértelem összevonása uniós szinten, szakértői hálózatépítés és képzés;

– a rendszer tagállamokban történő végrehajtásának összehangolása;

– segítségnyújtás a tagállamok számára közigazgatási, pénzügyi és felsőoktatási kapacitásaik kialakításához;

– a rendszer végrehajtásának támogatása a kezdeti szakaszban a megfelelő kapacitással nem rendelkező tagállamokban;

– a pillangók megfigyelése tekintetében már létező rendszerrel összefüggésben az EP "ABLE" elnevezésű kísérleti projektje során elért eredmények felhasználása és azok kiegészítése.

Az előkészítő intézkedés futamideje három év, költségvetése 5 millió euró.



Indokolás:Nagy társadalmi kihívás a beporzó rovarok populációinak drámai csökkenése, és ennek a természetre és az emberi jólétre gyakorolt hatása. A fellépés támogatni fogja a beporzók megfigyelésére és a beporzók mutatóként történő felhasználására irányuló uniós szintű rendszer megvalósítását. Ez elengedhetetlen a rovarok által végzett beporzás visszaesése, valamint a (különösen az EU biodiverzitás-politikája és a közös agrárpolitika keretében rendelkezésre bocsátott) beporzó szolgáltatások csökkenése miatt jelentkező problémák sikeres megoldásához. Ez a fellépés (többek között) a pillangók megfigyelésével foglalkozó "ABLE" kísérleti projekt eredményeire épít.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Martin Hojsík, Martin Häusling, Michal Wiezik, Anja Hazekamp, Frédérique Ries, Ulrike Müller, Jytte Guteland, Fredrick Federley, Mairead McGuinness, Francisco Guerreiro, Dace Melbārde, Sirpa Pietikäinen, Tilly Metz, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------







07 02 77 55 2 650 000 1 325 000 2 650 000 1 325 000

Tartalék

Összesen 2 650 000 1 325 000 2 650 000 1 325 000

Címsor:Előkészítő intézkedés – Az európai biodiverzitásnak a "vörös lista" (a kihalással fenyegetett fajok vörös listája) alkalmazásával történő mérése

26


Az előkészítő intézkedés a célja a biológiai sokféleség helyzetének felmérése Európában (nemcsak a 28 uniós tagállamban, hanem az egész kontinensen), a rovarok által végzett beporzás közelmúltban tapasztalt visszaesésének kezelése, valamint a populációk megóvására irányuló intézkedések és politikai fellépés hatásának nyomonkövetése érdekében. Fontos hozzájárulást jelent majd a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 2020 utáni időszakra vonatkozó keretrendszerek végleges értékeléséhez. A javasolt megközelítés ötvözi a célzott tudáshálózatok és adatbázisok mozgósítását a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájának (RLI) felhasználásával, frissíti a meglévő európai vörös listákat és értékeli a fajok helyzetében bekövetkező változásokat azzal a céllal, hogy az ágazati és földhasználati politikákat az intézkedések hatályának pontosítása érdekében kritikus fontosságú információkkal lássa el.

Európában az elmúlt 20 évben drámaian megnőtt egyes fajok kihalásának kockázata. Jóllehet a hanyatlás kiváltó okairól bizonyos populációcsoportok esetében alapos ismeretekkel rendelkezünk, és már végrehajtás alatt állnak e tendencia megfékezésére hivatott rovarvédelmi intézkedések és politikák is, a fajokra és fenyegetettségükre vonatkozóan adatok és ismeretek vagy nem léteznek, vagy pedig nehezen hozzáférhetők, a fajok helyzetét mérő rendszerszintű mutatók kidolgozása sem történt még meg, valamint a védelmi intézkedések és szakpolitikai fellépés földrajzi kiterjedése nem esik egybe. Ez korlátozza a konkrét helyreállítási intézkedések hatásának megértését, és megnehezíti annak felmérését, hogy az EU milyen ütemben halad a regionális és nemzetközi megállapodásokban a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésére vonatkozóan kitűzött célok elérése felé.

Az "IUCN RLI" a kihalással kapcsolatos globális kockázatok mérésére szolgáló, széles körben elfogadott mérőszám, amelyet a fenntartható fejlesztési célok és a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok elérése tekintetében elért eredmények hivatalos mutatójaként fogadtak el. A közelmúltban a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform regionális értékelő jelentése ezt a mutatót használta Európában és Közép-Ázsiában élő emlősök, madarak és kétéltűek helyzetének felmérésére, és javaslat született arról, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó globális keretben is felhasználják. Az RLI a kihalással fenyegetett fajok vörös listáját használja, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) készített. Ez a lista 2006 óta több, mint 11 000 faj helyzetét mérte fel Európában, két regionális szinten: a földrajzi Európában és az Európai Unió 28 tagállamában. A tengeri fajok esetében az értékelés tárgyát képező terület a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, a Balti-tenger és az Északi-tenger térsége, valamint az Atlanti-óceán európai része (azaz a felségvizek és a kizárólagos gazdasági övezetek, ideértve a Portugáliához és Spanyolországhoz tartozó makaronéziai szigetek kizárólagos gazdasági övezeteit is). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájának értékeléseit azonban tíz év elteltével hivatalosan is elavultnak minősítették, és sem az EU28 szintjén, sem páneurópai szinten nem került sor a rendszertani csoportok újbóli értékelésére. Létfontosságú tehát a fajok állapotának rendszeres újraértékelése annak érdekében, hogy megbízható és érdemi kép álljon rendelkezésre a biológiai sokféleség európai tendenciáiról és a kockázatok csökkentése terén elért eredményekről, mert szélesebb hatályú intézkedések csak tudományos adatok alapján hozhatók.

Az előkészítő intézkedés felbecsüli és összesíti a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített, a veszélyeztetett fajokra vonatkozó vörös listán szereplő fajok kihalásának jelenleg fennálló kockázatát. E fajok közé tartoznak gerincesek (emlősök, kétéltűek, hüllők, édesvízi halak), gerinctelenek (nem tengeri puhatestűek, pillangók, kéregrágó bogarak, szitakötők és méhek), valamint növények (edényes és gyógynövények). Az IUCN RLI képes annak felmérésére, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének mértéke csökkent-e Európában, hozzájárulva a helyszínen alkalmazott védelmi intézkedések hatékonyságának javításához, ugyanakkor felmérve az uniós szakpolitikák és jogszabályok – különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos jelenlegi uniós stratégia – végrehajtásának előrehaladását, különösen a 1. célkitűzés tekintetében, amelynek célja a fajok és élőhelyeik védelmének az uniós természetvédelmi irányelvek teljes körű végrehajtásával történő növelése, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó politikai célkitűzések meghatározása. Ezeket az újraértékeléseket össze kell hangolni a politikai ciklussal

27

(például a 2010-ben útjára indított biodiverzitási cselekvési tervvel, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós politikával, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 2030 utáni időszakban alkalmazandó stratégiával, stb.).

A fajokkal kapcsolatos újraértékelés általános módszertana a vörös lista meglévő értékelésein alapul majd. A szükséges információk összegyűjtéséhez és az értékelések naprakésszé tételéhez némi előzetes munkára is szükség lesz. Munkaértekezletekre csak a vörös listán szereplő legveszélyeztetettebb fajok állapotának értékelése tekintetében kerül sor, így számuk a szokásos értékelési gyakorlathoz képest várhatóan kisebb lesz, az ezzel kapcsolatos költségek tehát csökkenni fognak. E munkaértekezletek időtartama a vizsgálandó fajok számától függően 1–4 nap között változik. A rendszertani tudás, a szakértelem és az adatok mobilizálása a Természetvédelmi Világszövetségben (IUCN) az egyes fajok túlélési esélyeivel foglalkozó szakbizottságok közreműködésével történik, amelyek átfogó értékelő munkáját az IUCN személyzete irányítja. A helyi és nemzetközi szakértőkkel való további konzultáció és e szereplők részvétele kulcsfontosságú lesz a tevékenységek sikere szempontjából, ezért a fellépés óriási lehetőséget kínál a helyi tudásközpontok mozgósítására és a kapacitásépítésre (műhelytalálkozókon keresztül). A Természetvédelmi Világszövetség vörös listája a fajok felmérését és az elosztási térképeket általában szabadon hozzáférhetővé teszi a honlapján, és az újonnan begyűjtött információkat fel fogják tölteni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Biodiverzitási Adatbankjába. Az e fellépés keretében a fajok populációsűrűsége és megoszlása tekintetében gyűjtött minden kiegészítő adatsort is hozzáférhető tesznek majd, tiszteletben tartva eközben a meglévő felügyeleti szervekkel kötött adatmegosztási megállapodásokban rögzített feltételeket, amelyek célja a szellemi tulajdonjogok és az adatokhoz való hozzáférési jogok egyértelművé tétele. E hozzáférést integrált adatbank biztosítja majd, amely közvetlenül kapcsolódhat majd az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által kidolgozandó, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémákkal kapcsolatos integrált monitoringrendszerhez.

EREDMÉNYEK

Az újraértékelések négy fő eredményt biztosítanak majd:

1) Európai "vörös lista" közzététele minden egyes fajcsoportra (uniós és páneurópai szinten), az elvégzett elemzések és az újraértékelési folyamat során elért eredmények összegző áttekintése a pozitív, a stabil és a negatív tendenciákkal jellemezhető fajok példáival, a populációk megóvása tekintetében elért sikerek és a kudarcok szemléltetése, valamint a legfontosabb tanulságok levonása és ajánlások megfogalmazása az európai szintű döntéseket hozó ágazati vezetők számára, akiknek fellépésén a jövőben is nagyban múlik majd a fajok fennmaradásának elősegítése vagy kihalásuk veszélyének növekedése. Mindez döntő fontosságú a biológiai sokféleség ügyének a nem állami szereplők körében történő előmozdítása szempontjából, és hozzájárul a nyilvánosság tájékoztatásához arról, hogy mely intézkedések és magatartásformák kedveznek ennek az ügynek, javítva az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és ezáltal a polgárok jólétét. Az egyes fajokra vonatkozó végleges értékeléseket szintén közzéteszik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) weboldalán, frissített adatlapok formájában. Az adatlapoknak a vörös lista internetes oldalára történő feltöltése azzal az előnnyel jár, hogy a polgárok egy helyen férnek hozzá az e fellépés hatálya alá eső fajokra vonatkozó legfrissebb értékelési adatokhoz, a TOB szakértői hálózata által bevitt új információkhoz és az adott fajok egyes csoportjainak globális és más regionális bontású összehasonlításához. Az európai vörös lista korábbi kiadványaival összhangban az aktualizált értékelések színesek lesznek, sok ábrát és fényképet tartalmaznak majd, és a tervezett formátumnak köszönhetően a PDF-változat letöltési ideje a lehető legkevesebb időt igényli. A kiadványok nyomtatott formában (300 példányban) és elektronikus formátumban (Word és PDF formátumban) készülnek.

2) A vörös lista frissített adatbázisainak beépítése az EKÜ Biodiverzitási Adatbankjába és hozzáférési infrastruktúrájába. A fajok kihalásával kapcsolatos fenyegetettség felbecsülése érdekében gyűjtött minden információ (a populáció mérete, földrajzi megoszlása, demográfiai trendjei, élőhelyei, fenyegetések) frissíti a fajokra vonatkozó információs szolgálat (SIS) adatait, bekerül a Microsoft hozzáférési adatbázisokba (rendszertani csoportonként történő bontásban), majd a Biodiverzitási Adatbank követelményeinek megfelelően elnyeri végleges formátumát, és ezen adatbankban elérhetővé válik.

28

3) A szöveg előkészítése az EUROPA honlap számára. Az EUROPA honlapon a vörös lista eredményei alapján minden rendszertani csoport saját fület kap, és a vonatkozó szöveg az ERL kiadványokkal párhuzamosan készül el. Az európai vörös lista korábbi projektjeihez kidolgozott és jelenleg is használt szerkesztésmód (címek és alcímek alá sorolás) esetleg felülvizsgálható annak érdekében, hogy jobban tükrözze és tagolja a rendszeres megfigyelés és a vörös lista keretében tett erőfeszítéseket és elért eredményeket.

4) "Az európai biodiverzitási impulzus" című ismertető kiadvány, amely összefoglalja az újraértékelések és a vörös lista megállapításait, kiemeli a biológiai sokféleség nyomon követésének és a hosszú távú trendeknek a fontosságát és csoportosítja a fenyegetések kiváltó okait azzal a céllal, hogy a legfontosabb üzenetek eljussanak a legnagyobb hatást gyakorló társadalmi ágazatokhoz, és előtérbe helyezze a populációk megőrzését célzó erőfeszítések sikereit. A pozitív üzenetek szerepeltetése nagyon fontos, mert a sikeres változáshoz a társadalom optimista hozzáállásának megteremtése elengedhetetlen. A tájékoztató füzet elkészítése az Európai Bizottság vizuális identitására vonatkozó iránymutatásokkal összhangban történik. Az olvasók megcélzott tábora széles körű, valamint a politikai döntéshozókkal és az érdeklődő nyilvánossággal folytatott párbeszéd eszköze. Egyúttal a médiával folytatott kommunikáció fontos eszköze is lesz, és nagyon hasznos lehet a Környezetvédelmi Főigazgatóság számára is, amely széles körben terjesztheti a főigazgatóságokon és az érdekelt felek körében, de felhasználható figyelemfelkeltő kampányok céljaira is is. Az ismertetők nyomtatott formában (1500 példányban) és elektronikus formátumban (Word és PDF formátumban) készülnek.

A 3 éves előkészítő intézkedés teljes költségvetése 2 650 000 EUR lenne.



Indokolás:Az előkészítő intézkedés kiterjedne csaknem az összes gerincesre, a gerinctelenekre – közöttük a legfontosabb beporzócsoportokra – és számos európai növényre, tényszerűen rögzítve a kihalási fenyegetettség tekintetében a megelőző vörös listák óta bekövetkezett legfontosabb változásokat, első ízben vállalkozva a biológiai sokféleség európai impulzusának mérőszám szerinti mérésére. Ez az információ létfontosságú a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós keret kialakítása és az európai fejlesztési tervek megvalósításában elért előrehaladás mérése szempontjából.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Adina-Ioana Vălean

-------------------------------







07 02 77 56 2 600 000 1 300 000 2 600 000 1 300 000

Tartalék

Összesen 2 600 000 1 300 000 2 600 000 1 300 000

29

Címsor:Kísérleti projekt – A Vaskapu gátjainak átjárhatóvá tétele a dunai tokhalak számára


Ez a kísérleti projekt olyan műszaki megoldások értékelését foglalná magában, amelyek lehetővé teszik, hogy a Románia és Szerbia határánál a Duna folyón épült vízerőmű I. és II. gátját megnyissák a tokhalak áthaladása előtt. Ez rendkívüli feladat, tekintettel egyrészt a gátak nagyságára (a legnagyobbak a Dunán) és a halak méretére (elérhetik a 7 métert), másrészt a Vaskapu sziklákkal övezett környezetére. Mindez együttvéve kivételes műszaki kihívást jelent, amely a helyi körülményekhez igazított, magas fokon innovatív megoldást tesz szükségessé.

A tokhalak vándorlásához nyújtandó támogatás visszaállítása egyaránt kiemelt projektként szerepel az ICPDR tokhalakra vonatkozó stratégiájában és a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSDR) cselekvési tervében is: a cél a dunai tokhal védettségi helyzetének javítása. A projekt emellett hozzájárul a tokhalak megőrzésére vonatkozó páneurópai cselekvési terv végrehajtásához. E tervet a Berni Egyezmény írja elő, amelynek az EU is részes fele.

A kísérleti projekt célja alapos és átfogó műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése a tokfajok vándorlásának megkönnyítéséről, beleértve a következőket:

1) koncepció/a potenciális technikai lehetőségek előzetes felvázolása a halak vándorlási útvonalai tekintetében (folyásirányban és azzal szemben egyaránt), az előnyök és a hátrányok (korlátozások) szembeállítása, költségbecslések, a technikai és a pénzügyi kockázatok elemzése, valamint a kivitelezés következő szükséges lépéseinek azonosítása és körvonalazása, beleértve a szerkezeti tervezéssel, a műszaki elemek kialakításával és az üzemeltetési koncepcióval kapcsolatos vonatkozásokat is;

2) hidraulikus modellezés;

3) a végrehajtási stratégiára vonatkozó koncepció (a végrehajtás szerkezeti sorrendje, például a "cselekvés közben" tanulás szellemében, lépésről lépésre történő haladás, azaz az alkalmazkodó halgazdálkodásra épülő tervezési megközelítés);

4) a megvalósítható üzemeltetési alternatívák meghatározása, különösen a folyásirányban biztosítandó halvédelem szempontjából (pl. turbinák kezelése, csapdábaejtés és szállítás) – rövid és hosszú távon egyaránt;

5) helyszíni szemlék a folyamatban lévő tanulmányok által nem vizsgált vonatkozásokkal kapcsolatos tudáshiány pótlása (még nem létező adatok gyűjtése vagy elavult adatok frissítése) érdekében;

6) a halak vándorlási útvonalainak értékelésére/nyomonkövetésére vonatkozó koncepció kialakítása;

7) a finanszírozási koncepció aktualizálása;

8) a műszaki fogalmak felülvizsgálata szakértői bírálók/halvándorlással foglalkozó szakemberek bevonásával.

A megvalósításhatósági tanulmány e vonatkozásaival kapcsolatos költségek hozzávetőlegesen 2,6 millió eurót tesznek ki. A tanulmány végrehajtásába szorosan bevonják majd a Duna folyó védelmével foglalkozó nemzetközi bizottságot (ICPDR), valamint Románia és Szerbia illetékes hatóságait is.

A tevékenységeket megvalósítása során bizonyos módosításokkal el lehetne kerülni a már folyamatban lévő munkálatokkal való lehetséges átfedéseket.

E projekt finanszírozása jelenleg nem szerepel egyetlen uniós programban sem.

Mivel halak ilyen jellegű áthaladása tekintetében még egyáltalán nem létezik kész, közvetlenül alkalmazható eljárási mód, ezért az e projekt keretében finanszírozott innovatív megoldás paradigma értékű lesz a halak más nagyobb európai folyókon való áthaladására vonatkozó tervezés szempontjából. A

30

halaknak a Vaskapu I. és II. gátján történő áthaladásával kapcsolatos nehézségek (hatalmas méretek, nagy víztömeg-áteresztés, változó vízszint a tározóban) ugyancsak kihívást jelentenek a Balti-tenger környékén, ahol a lengyel Visztula, a litván Nema és a Lett Daugava folyó széles gátjai akadályozzák a halak vándorlását és a tokfélék visszatelepítésére irányuló programok megvalósítását. További példa a Gabíkovo gát, valamint a Duna-medencében a Tiszán és a Dráván létesített gátak, Bulgáriában és Görögországban az Evrosz folyó gátjai, valamint az Ibériai-félsziget folyói, közöttük a Guadalquivir, amely korábban a tokhal vándorlásának egyik útját jelentette. Ha a halak vándorlásának biztosításával kapcsolatban sikerülne valamennyi fent említett folyó esetében megvalósítható megoldást találni, az jelentős mértékben hozzájárulna az uniós vízügyi keretirányelv végrehajtásához.

Nagy gátakon tokhalak számára jelenleg csak Oroszországban (a Volga és Kuban folyókon) és az Egyesült Államokban (a Connecticut és a Columbia folyókon) biztosítanak áthaladást. Az e létesítményeknek köszönhetően szerzett tapasztalatok figyelembe veendők, de nem adnak választ minden nyitott kérdésre. Az Európában a tokfélék számára biztosított áthaladás egyik legismertebb és legsikeresebb példája a németországi Geesthacht tartományban található, de itt a duzzasztómű csak 4,5 méter magas, azaz jócskán elmarad a Vaskapu 60 méter magas I. gátjának méterétől.

A kísérleti projekt emellett a vízgazdálkodási közösség szerb érdekelt szereplőit is bevonná, ami munkavégzés közben biztosított felkészülést jelentene számukra ahhoz, miként lehet biztosítani az uniós környezetvédelmi vívmányoknak való megfelelést.



Indokolás:A Vaskapu duzzasztógátjainak átjárhatóvá tételével kapcsolatos megoldás megtalálása elengedhetetlen a Természetvédelmi Világszövetség vörös listán szereplő tokhal vándorlásának akadálymentesítése szempontjából, 800 km-nél hosszabb dunai folyószakaszt nyitva meg a Dunán és bejutást biztosítva a Duna nagy mellékfolyóiba, ami az ívás és és az ivadéknevelés szempontjából kritikus jelentőséggel bír. A projekt elősegíti az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, valamint az EU-ban található nagy folyók vízgazdálkodásával kapcsolatos kritikus kérdésekre innovatív választ ad. Támogatja továbbá Szerbiát, hogy megfeleljen a vízzel kapcsolatos uniós vívmányoknak.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Nicolae Ştefănuță

-------------------------------







07 02 77 57 200 000 100 000 200 000 100 000

Tartalék

Összesen 200 000 100 000 200 000 100 000

Címsor:Kísérleti projekt – Folyórenaturáció Európában

31


Az európai folyókat befolyásolják a vízenergia-termelésből és az árvízvédelemből fakadó hidromorfológiai változások. Több tagállam programokat indított a folyók természetes ökoszisztémáinak visszaállítására. Európai szinten azonban nem létezik közös fellépés. A folyók az európai örökség részét képezik.

Európában mindenütt fel kell mérni a folyókkal kapcsolatos kihívásokat, valamint értékelni kell a jelenleg a tagállamokban követett politikákat. Ez tanulmány formáját is öltheti azzal a céllal, hogy a Bizottság folyópolitikáról szóló fehér könyve alapjául szolgáljon.



Indokolás:Egy átfogó európai tanulmány elkészítése és az uniós fellépés fokozása a folyókra vonatkozó politikák tekintetében összhangban van az európai vízügyi keretirányelvvel, az árvizekről szóló irányelvvel és az EU 2019. évi vízügyi innovációs konferenciájának azon céljával, hogy a gyorsabb fellépés révén felvegye a küzdelmet a vizek szennyeződésével, és fokozza felkészültségét az éghajlatváltozás által a vizekre gyakorolt hatásokra.

Az európai polgároknak adatokon alapuló politikákra van szükségük, és egy ilyen irányú tanulmány megfelel ennek az igénynek.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Nicolae Ştefănuță, Nils Torvalds, Moritz Körner, Caroline Jane Voaden

-------------------------------







07 02 77 58 500 000 250 000 500 000 250 000

Tartalék

Összesen 500 000 250 000 500 000 250 000

Címsor:Kísérleti projekt – Vezető szerep az éghajlatváltozással szemben ellenálló fák tanulmányozásában


Javasoljuk kísérleti tanulmány elkészítését olyan növényfajták kinemesítéséről, amelyek jobban ellenállnak a városi környezetszennyezésnek, és elég nagy kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy ellenálljanak napjaink kihívást jelentő éghajlati viszonyainak, egyaránt elviselve a súlyos aszályokat és a gyakori áradásokat. A tanulmány olyan növényeket/fákat nevelő faiskolák létrehozására szolgálhat, amelyek értékes forrást jelentenek a városi agglomeráció életminőségének javításához.

32

A tanulmánynak ki kell egészítenie a „Horizont 2020” keretprogram keretében tett erőfeszítéseket, és a tagállamok közös problémák megoldására irányuló önálló kutatási tevékenységeit kell támogatnia.



Indokolás:A vizsgálatok kimutatták a szennyezés városi növényzetre gyakorolt káros hatásait, amelyek közül a leggyakoribb a klorózis, a nekrózis, a fotoszintézis-gátlás és a növénynövekedés csökkenése.

Figyelembe véve az európai városi agglomerációk magas fokú szennyezettségét, valamint a Horizont 2020 kutatási keretprogram LC-CLAP-11–2020 tanulmányi programjának kutatási következtetéseit, amelyek „a szén-dioxid-semleges városokban alkalmazandó innovatív, természetalapú megoldásokra és a levegő minőségének javítására” szólítanak fel, azt javasoljuk, hogy kísérleti tanulmány készüljön a városi szennyezéssel szemben ellenálló növényfajták fejlesztéséről.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


08 02 03 01. jogcím — Az egész életen át tartó egészség és jólét javítása






08 02 03 01 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 6 000 000 648 685 745 597 667 007

Tartalék

Összesen 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 6 000 000 648 685 745 597 667 007


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Ewa Kopacz, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------








08 02 03 01 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 16 000 000 10 000 000 658 685 745 607 667 007

33





Tartalék

Összesen 673 524 898 458 962 266 648 685 745 597 667 007 642 685 745 597 667 007 16 000 000 10 000 000 658 685 745 607 667 007


A tevékenység célterületei: egész életen át tartó .......... hivatásos, mind a nem hivatásos ápolás területén.


A rák elleni közdelem, valamint jelentősebb pénzeszközök bevetése alapvető fontosságú polgártársaink számára.

Indokolás:A tagállamokban minden negyedik haláleset rák miatt következik be. Alapvető fontosságú tehát, hogy jelentősebb forrásokat fordítsunk megelőző, diagnosztikai és kezelési intézkedésekre.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







08 02 77 11 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Tartalék

Összesen 1 000 000 500 000 1 000 000 500 000

Címsor:Kísérleti projekt – Veleszületett fertőzések európai laboratóriumi és klinikai megfigyelő hálózata


A veleszületett, valamint a parazita, vírusos és bakteriális fertőzések (közismert nevükön: „TORCH fertőzések”) súlyos rendellenességekhez, sőt, akár magzati halálhoz is vezethetnek. A terhes anyák és az újszülött csecsemők egészségének klinikai és laboratóriumi megfigyelése megakadályozhatja vagy csökkentheti ezeket a következményeket.

A kísérleti projekt célja, hogy létrehozza a TORCH csoportba tartozó fertőző kórokozók (toxoplazma gondii, HIV, Treponema pallidum, HIV, Treponema pallidum, vivarvírus B19, Rubéola, Citomegalovírus és Herpes simpok) laboratóriumi és klinikai megfigyelési hálózatát azzal a céllal, hogy a laboratóriumi adatokat e tudásterület klinikai adataival kapcsolja össze, szükséges és érdemleges adatok gyűjtésével járulva hozzá a TORCH fertőzésekkel kapcsolatos tények megismeréséhez Európában.

34



Indokolás:A klinikai és laboratóriumi paraméterek kiegészítik a fertőzés azonosítását, az elterjedésével kapcsolatos kockázat értékelését, a prognózis megállapítását, valamint a gyermek korai éveiben megvalósítandó orvosi felügyeletére vonatkozó klinikai döntést. E megelőzhető és elkerülhető fertőzések megfékezése és leküzdése érdekében hasznos és szükséges megismerni az Európában e tekintetben kialakult valós helyzetet.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








09 04 03 01 163 973 074 124 898 000 179 751 775 147 200 000 164 001 775 147 200 000 15 750 000 179 751 775 147 200 000

Tartalék

Összesen 163 973 074 124 898 000 179 751 775 147 200 000 164 001 775 147 200 000 15 750 000 179 751 775 147 200 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


13 06 01. jogcímcsoport — Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra






13 06 01 343 551 794 343 551 794 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 254 500 000 200 000 000 304 500 000 250 000 000

Tartalék

Összesen 343 551 794 343 551 794 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 254 500 000 200 000 000 304 500 000 250 000 000

35


Az előlegek kivételével az előirányzatok elosztása .......... Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló határozattal.


A jogcímcsoport rendeltetése, hogy ha a tagállamokban jelentős vagy regionális katasztrófák következnek be, akkor rendelkezésére álljanak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéhez szükséges előirányzatok. Természeti katasztrófák esetén segítséget kell nyújtani az érintett tagállamok részére, határidőt kell meghatározni az odaítélt pénzügyi támogatás felhasználására, a kedvezményezett államoknak meg kell indokolniuk a kapott támogatás felhasználását, és az ezen alap igénybevételére irányuló eljárásoknak a lehető leggyorsabbaknak kell lenniük. Vissza kell téríteni az olyan támogatást, amelyet később harmadik fél visszatérít, vagy amely a károk végösszegét meghaladja. Az előlegek kivételével az előirányzatok elosztása a tartalék előirányzatainak átcsoportosításával, vagy amennyiben a tartalékban nincs elegendő előirányzat, költségvetés-módosítással történik, párhuzamosan az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló határozattal.

Biztosítani kell a regionális kiterjedésű katasztrófák támogathatóságának fenntartását, elismerve a földközi-tengeri térség sajátos természeti katasztrófáit, például az aszályt és a tűzvészeket.

Az e költségvetési sorra vonatkozó előirányzatok növelésének fedezete, hogy a lezárult európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) számára elkülönített fennmaradó források e programra csoportosítandók át.

Cím és fejezet - Európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP), QF 1.;

Jogalapok: Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.). A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.) és különösen annak 10. cikke.

Indokolás:Mivel a jogcímcsoport rendeltetése, hogy ha a tagállamokban jelentős vagy regionális katasztrófák következnek be, akkor rendelkezésére álljanak az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéhez szükséges előirányzatok, tekintetbe kell venni, hogy a 2019-re javasolt előirányzatok egyértelműen kevésnek bizonyulhatnak. Ugyancsak módosítani kell a Szolidaritási Alapot, felgyorsítva a felhasználásra szolgáló eljárásokat és biztosítva a regionális kiterjedésű katasztrófák támogathatóságának fenntartását. A béke, a szolidaritás és az egyenlő jogokkal rendelkező, szuverén államok közötti együttműködés előmozdításának az EU egyik prioritását kell képeznie.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

36


17 01 01. jogcímcsoport — Az „Egészségügy és élelmiszer-biztonság” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






17 01 01 74 750 378 74 750 378 76 720 216 76 720 216 76 494 410 76 494 410 225 806 225 806 76 720 216 76 720 216

Tartalék

Összesen 74 750 378 74 750 378 76 720 216 76 720 216 76 494 410 76 494 410 225 806 225 806 76 720 216 76 720 216


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 01 01 74 750 378 74 750 378 76 720 216 76 720 216 76 494 410 76 494 410 225 806 225 806 76 720 216 76 720 216

Tartalék

Összesen 74 750 378 74 750 378 76 720 216 76 720 216 76 494 410 76 494 410 225 806 225 806 76 720 216 76 720 216


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 01 01 74 750 378 74 750 378 76 720 216 76 720 216 76 494 410 76 494 410 225 806 225 806 76 720 216 76 720 216

Tartalék

Összesen 74 750 378 74 750 378 76 720 216 76 720 216 76 494 410 76 494 410 225 806 225 806 76 720 216 76 720 216

37


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 01 02 01 6 481 418 6 481 418 6 611 046 6 611 046 6 526 671 6 526 671 84 375 84 375 6 611 046 6 611 046

Tartalék

Összesen 6 481 418 6 481 418 6 611 046 6 611 046 6 526 671 6 526 671 84 375 84 375 6 611 046 6 611 046


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 01 02 01 6 481 418 6 481 418 6 611 046 6 611 046 6 526 671 6 526 671 84 375 84 375 6 611 046 6 611 046

Tartalék

Összesen 6 481 418 6 481 418 6 611 046 6 611 046 6 526 671 6 526 671 84 375 84 375 6 611 046 6 611 046


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

38


17 01 03 01. jogcím — Információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások






17 01 03 01 5 011 327 5 011 327 5 032 667 5 032 667 4 874 602 4 874 602 158 065 158 065 5 032 667 5 032 667

Tartalék

Összesen 5 011 327 5 011 327 5 032 667 5 032 667 4 874 602 4 874 602 158 065 158 065 5 032 667 5 032 667


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 01 03 01. jogcím — Információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások






17 01 03 01 5 011 327 5 011 327 5 032 667 5 032 667 4 874 602 4 874 602 158 065 158 065 5 032 667 5 032 667

Tartalék

Összesen 5 011 327 5 011 327 5 032 667 5 032 667 4 874 602 4 874 602 158 065 158 065 5 032 667 5 032 667


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 01 04 02. jogcím — „Az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programhoz (2014–2020)” kapcsolódó támogatási kiadások






17 01 04 02 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 500 000 500 000 2 000 000 2 000 000

Tartalék

Összesen 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 500 000 500 000 2 000 000 2 000 000

39

Indokolás:Ez az előirányzat a program célkitűzésének elérésével közvetlenül kapcsolatos tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatások és kiadványok ráfordításainak fedezésére szolgál, ezért javasoljuk a jogcímcsoport alá tartozó összeg növelését.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 03 01. jogcímcsoport — Az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020)






17 03 01 62 258 000 54 000 000 63 624 000 58 100 000 62 258 000 58 100 000 1 366 000 63 624 000 58 100 000

Tartalék

Összesen 62 258 000 54 000 000 63 624 000 58 100 000 62 258 000 58 100 000 1 366 000 63 624 000 58 100 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 03 01. jogcímcsoport — Az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020)






17 03 01 62 258 000 54 000 000 63 624 000 58 100 000 62 258 000 58 100 000 1 366 000 63 624 000 58 100 000

Tartalék

Összesen 62 258 000 54 000 000 63 624 000 58 100 000 62 258 000 58 100 000 1 366 000 63 624 000 58 100 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Biljana Borzan, Fredrick Federley, Kateřina Konečná, Dolors Montserrat, Cristian-Silviu Buşoi

-------------------------------

40


17 03 12 01. jogcím — Uniós hozzájárulás az Európai Gyógyszerügynökséghez






17 03 12 01 6 531 697 6 531 697 32 285 000 32 285 000 32 285 000 32 285 000 5 900 000 5 900 000 38 185 000 38 185 000

Tartalék

Összesen 6 531 697 6 531 697 32 285 000 32 285 000 32 285 000 32 285 000 5 900 000 5 900 000 38 185 000 38 185 000

Indokolás:Az állatgyógyászati készítményekről szóló (EU) 2019/6 rendelet 2019. január 28-jén lépett hatályba. E rendelet további feladatokat ruház az EMA-ra. A 2020. évi költségvetési tervezet Bizottság általi előterjesztése idején a rendelet EMA-ra gyakorolt teljes hatását még nem állapították meg. Emellett a jogalkotási javaslathoz kapcsolódó 2014. évi pénzügyi kimutatást sem aktualizálták 2019-ben annak figyelembe vétele érdekében, hogy a jogalkotási eljárás során az EMA-ra ruházott feladatok jelentősen nőttek. Az EMA-t 2020-ben elegendő emberi és pénzügyi erőforrással kell ellátni ahhoz, hogy felkészülhessen ezen új feladatok végrehajtására.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 03 12 02. jogcím — Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez






17 03 12 02 14 000 000 14 000 000 15 715 000 15 715 000 14 215 000 14 215 000 1 500 000 1 500 000 15 715 000 15 715 000

Tartalék

Összesen 14 000 000 14 000 000 15 715 000 15 715 000 14 215 000 14 215 000 1 500 000 1 500 000 15 715 000 15 715 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

41


17 03 12 02. jogcím — Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez






17 03 12 02 14 000 000 14 000 000 15 715 000 15 715 000 14 215 000 14 215 000 1 500 000 1 500 000 15 715 000 15 715 000

Tartalék

Összesen 14 000 000 14 000 000 15 715 000 15 715 000 14 215 000 14 215 000 1 500 000 1 500 000 15 715 000 15 715 000

Indokolás:A költségvetési tervezet visszaállítása. Növelni kell e finanszírozást, amelynek az a célja, hogy ösztönözze a ritka betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmények kifejlesztését. Az Európai Unióban a ritka betegségekben szenvedő pácienseket az egyéb betegeknek járó kezeléssel megegyező színvonalú kezelés illeti meg. Mivel a ritka betegségekben szenvedő betegek száma alacsony, a gyógyszeripar a múltban vonakodott beruházni a kezelésükhöz szükséges gyógyszerek kutatásába és fejlesztésébe.

A költségvetési tervezet visszaállítása.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Cindy Franssen, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------







17 03 77 30 2 000 000 650 000 2 000 000 650 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 650 000 2 000 000 650 000

Címsor:Előkészítő intézkedés – MentALLY – A mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek javítása


Ez az előkészítő intézkedés egy korább kísérleti projekt nyomába lép, és célja egy jövőbeli uniós fellépés elfogadása e téren. Az előirányzatból a kísérleti projektek eredményeire építve végrehajtják majd a bizonyítékokon alapuló terápiára vonatkozó ajánlásokat és iránymutatásokat.

Az előkészítő intézkedés keretében európai hálózatot hoznak létre az összes európai országban a terjesztés és a bevezetés javítása, a transzlációs gyakorlat helyi környezetben történő megvalósítása, valamint a végrehajtással kapcsolatos strukturális és kulturális akadályok azonosítása érdekében.

Először, a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy e meglévő európai hálózat minden európai országra kiterjedjen, egyértelmű kötelezettségeket támasztva a hatékony bevezetés és terjesztés tekintetében. További erőfeszítésekre van szükség a sérülékeny egészségügyi ellátó rendszerekkel rendelkező országok (pl. Albánia) bevonása, valamint az élenjáró országok (pl. Svájc) szakértelmének felhasználása érdekében.

42

Másodszor, a helyi körülményekhez való alkalmazkodás érdekében a fő érdekelt felekkel közösen kreatív, jól kidolgozott folyamatot kell útjára indítani.

Harmadszor, az elsődleges és szakosodott egészségügyi ellátáson belüli, valamint a lakosságot szolgáló egyedi kezdeményezések végrehajtása során megmutatkoznak majd a sikeres végrehajtással kapcsolatos strukturális és kulturális akadályok.

Ebből kell kibontakoznia az új kutatásnak azzal a céllal, hogy megértsük az akadályokat, és a megbélyegzés felszámolását és a társadalmi szerepvállalás növelését biztosító stratégiák keretében egész Európára kiterjedő programok létrehozására irányuló uniós szakpolitikákat alakítsunk ki a mentális egészségügyi problémákkal kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében.



Indokolás:E kifizetési előirányzat a mentális egészséggel és jóléttel kapcsolatos európai cselekvési keret számára meghatározott prioritásokat követi. Mivel a meglévő programok keretében a végrehajtást nem irányozták elő, kiegészítő előkészítő intézkedésre van szükség.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







17 03 77 30 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt – Az egészséggel kapcsolatos jártasság mindenki számára


A projekt olyan ismeretekkel, magatartásformákkal és értékekke vértezi fel a polgárokat, amelyek segítik őket a tudatos választásban, és abban, hogy megfelelő döntéseket hozzanak egészségükkel és fizikai, szociális és mentális jólétükkel, valamint a körülöttük élő személyek egészségével kapcsolatban. Ezért a projekt iránymutatásokat és támogató eszközöket alakítana ki az egészségügyi oktatás különböző környezeteiben, többek között az iskolákban, a munkahelyeken. A projekt megvalósításáról gyermekekkel, fiatalokkal és a felnőttekkel foglalkozó oktatási, szakmai és jótékonysági szervezetek gondoskodnának.

43

A projekt egyik célja az egészségügyi oktatásra vonatkozó szakpolitikák meghatározásához hozzájáruló iránymutatások kialakítása, lehetővé téve a WHO és az Európa Tanács egészségügyi oktatásra vonatkozó iránymutatásainak kiigazítását és teljesítését,

A másik cél olyan programok támogatása, amelyek hozzájárulnak a következők támogatásához:

az egészséges magatartásformákat támogató attitűdök és értékek előmozdítása;

olyan magatartásformák érvényre juttatása, amelyek egészséges életmódhoz vezetnek;

hozzájárulás az egészségügyi oktatáshoz való hozzáférés egyetemessé tételére irányuló erőfeszítésekhez;

az egészségügyi oktatási kínálat minőségének javítása.



Indokolás:Az egészségügyi oktatásnak célzott folyamatnak kell lennie, és olyan stratégiákat kell alkalmaznia, amelyek segítik az egyéneket és a közösségeket bizonyos magatartásformák elfogadásában vagy módosításában, magas szintű egészségvédelmet biztosítva. 1984-ben a WHO Európai Regionális Bizottsága jóváhagyta az „Egészséget mindenkinek” elnevezésű regionális célkitűzéscsomagot, amelyeknek a különböző tagállamokban megvalósítandó egészségügyi politikák alapját kell képeznie.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------







17 03 77 30 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Tartalék

Összesen 2 000 000 1 000 000 2 000 000 1 000 000

Címsor:Kísérleti projekt – Veleszületett fertőzések európai laboratóriumi és klinikai megfigyelő hálózata


A kísérleti projekt célja:

1. az innovatív gyógyszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatos helyzet bemutatása a különböző tagállamokban;

2. a párbeszéd előmozdítása a különféle érdekelt felek között multidiszciplináris csoportok létrehozása révén, amelyek az egyes tagállamok szintjén elemzik a különböző helyzeteket és szükségleteket;

44

3. javaslattétel uniós szintű intézkedésekre a betegek biztonságos, innovatív és megfizethető módszerekkel biztosítandó hozzáférésének elősegítése érdekében, csökkentve a hozzáférés terén még meglévő egyenlőtlenségeket;

4. olyan területek azonosítása, ahol javítható az európai szintű együttműködés a kutatás és fejlesztés területén.



Indokolás:A különböző tagállamokban élő betegek jelentős egyenlőtlenségekkel szembesülnek bizonyos kezelésekhez, különösen innovatív gyógyszerekhez történő való hozzáférés tekintetében, amit az is súlyosbít, hogy több tagállamban korlátozzák a betegek költségeinek megtéríthetőségét. A kísérleti projekt célja a valós helyzet tanulmányozása, valamint a gyógyszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatban javasolt politikákhoz való hozzájárulás. A projekt megtervezése során figyelembe kell venni az EU és a tagállamok gyógyszerészeti rendszerei közötti egyensúly javításáról szóló, 2016. június 17-i tanácsi következtetésekben szereplő fellépést.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 04 01. jogcímcsoport — Az Unión belüli jobb állategészségügyi állapot és a magas színvonalú uniós állatvédelem biztosítása






17 04 01 155 500 000 127 540 000 171 000 000 143 880 000 163 000 000 143 880 000 8 000 000 171 000 000 143 880 000

Tartalék

Összesen 155 500 000 127 540 000 171 000 000 143 880 000 163 000 000 143 880 000 8 000 000 171 000 000 143 880 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

45








17 04 01 155 500 000 127 540 000 171 000 000 143 880 000 163 000 000 143 880 000 8 000 000 171 000 000 143 880 000

Tartalék

Összesen 155 500 000 127 540 000 171 000 000 143 880 000 163 000 000 143 880 000 8 000 000 171 000 000 143 880 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 04 01 155 500 000 127 540 000 171 000 000 143 880 000 163 000 000 143 880 000 8 000 000 171 000 000 143 880 000

Tartalék

Összesen 155 500 000 127 540 000 171 000 000 143 880 000 163 000 000 143 880 000 8 000 000 171 000 000 143 880 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


17 04 02. jogcímcsoport — A növényeket károsító szervezetek időben történő észlelésének és felszámolásának biztosítása






17 04 02 22 500 000 10 750 000 30 500 000 19 800 000 28 500 000 19 800 000 2 000 000 30 500 000 19 800 000

Tartalék

Összesen 22 500 000 10 750 000 30 500 000 19 800 000 28 500 000 19 800 000 2 000 000 30 500 000 19 800 000

46


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 04 02 22 500 000 10 750 000 30 500 000 19 800 000 28 500 000 19 800 000 2 000 000 30 500 000 19 800 000

Tartalék

Összesen 22 500 000 10 750 000 30 500 000 19 800 000 28 500 000 19 800 000 2 000 000 30 500 000 19 800 000

Indokolás:A költségvetési tervezet visszaállítása. Az előirányzat az erdei ökoszisztémákat fenyegető különböző veszélyek – nevezetesen az idegenhonos özönfajok elterjedése és a kártevőfertőzés – elleni küzdelmet szolgálja. Emellett fedezi az Unió legkülső régióit célzó egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez való hozzájárulásokat, amely régiókban az ilyen károsítók helyi és regionális gazdaságokra gyakorolt hatása súlyosabb és szélesebb jellemzőkkel bír. Ezért kell igényelni az engedélyezésre és kifizetésre szolgáló előirányzatok megerősítését.


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








17 04 02 22 500 000 10 750 000 30 500 000 19 800 000 28 500 000 19 800 000 2 000 000 30 500 000 19 800 000

Tartalék

Összesen 22 500 000 10 750 000 30 500 000 19 800 000 28 500 000 19 800 000 2 000 000 30 500 000 19 800 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


47


-------------------------------


17 04 04. jogcímcsoport — Állat- és növényegészségügyi vészhelyzeti alap






17 04 04 50 000 000 50 000 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 30 000 000 30 000 000 50 000 000 50 000 000

Tartalék

Összesen 50 000 000 50 000 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 20 000 000 30 000 000 30 000 000 50 000 000 50 000 000

Indokolás:Az előirányzatok javasolt növelésének célja az állatokat és számos erdei ökoszisztémát fenyegető veszélyek elleni küzdelem javítása. Célja továbbá az Unió legkülső régióit és a kockázatoknak jobban kitett és gyengébb gazdasággal rendelkező tagállamokat célzó egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez való hozzájárulások növelése, amely régiókban és tagállamokban a helyi és regionális gazdaságokra gyakorolt kártékony hatások súlyosabbak és hosszabb ideig tartanak.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


18 06 02. jogcímcsoport — A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)






18 06 02 15 096 836 15 096 836 16 266 349 16 266 349 15 406 349 15 406 349 4 593 651 4 593 651 20 000 000 20 000 000

Tartalék

Összesen 15 096 836 15 096 836 16 266 349 16 266 349 15 406 349 15 406 349 4 593 651 4 593 651 20 000 000 20 000 000

Indokolás:A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának célja, hogy az EU és tagállamai számára tényeken alapuló általános áttekintést biztosítson a kábítószerrel kapcsolatos problémákról, és megbízható adatbázissal járuljon hozzá az e kérdésben folytatott vitához. Tekintettel a kábítószerrel kapcsolatos problémák súlyosságára, napjaink társadalmában a szóban forgó támogatás növelésének szükségessége különösen nagy.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

48


23 01 01. jogcímcsoport — A „Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






23 01 01 28 584 545 28 584 545 32 525 399 32 525 399 32 299 593 32 299 593 225 806 225 806 32 525 399 32 525 399

Tartalék

Összesen 28 584 545 28 584 545 32 525 399 32 525 399 32 299 593 32 299 593 225 806 225 806 32 525 399 32 525 399


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


23 01 01. jogcímcsoport — A „Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






23 01 01 28 584 545 28 584 545 32 525 399 32 525 399 32 299 593 32 299 593 225 806 225 806 32 525 399 32 525 399

Tartalék

Összesen 28 584 545 28 584 545 32 525 399 32 525 399 32 299 593 32 299 593 225 806 225 806 32 525 399 32 525 399


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








23 01 02 01 4 587 606 4 587 606 6 370 953 6 370 953 6 286 578 6 286 578 84 375 84 375 6 370 953 6 370 953

Tartalék

Összesen 4 587 606 4 587 606 6 370 953 6 370 953 6 286 578 6 286 578 84 375 84 375 6 370 953 6 370 953

49


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








23 01 02 01 4 587 606 4 587 606 6 370 953 6 370 953 6 286 578 6 286 578 84 375 84 375 6 370 953 6 370 953

Tartalék

Összesen 4 587 606 4 587 606 6 370 953 6 370 953 6 286 578 6 286 578 84 375 84 375 6 370 953 6 370 953


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


23 01 03. jogcímcsoport — A „Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






23 01 03 1 916 332 1 916 332 2 133 590 2 133 590 1 975 525 1 975 525 158 065 158 065 2 133 590 2 133 590

Tartalék

Összesen 1 916 332 1 916 332 2 133 590 2 133 590 1 975 525 1 975 525 158 065 158 065 2 133 590 2 133 590


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

50


23 01 03. jogcímcsoport — A „Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






23 01 03 1 916 332 1 916 332 2 133 590 2 133 590 1 975 525 1 975 525 158 065 158 065 2 133 590 2 133 590

Tartalék

Összesen 1 916 332 1 916 332 2 133 590 2 133 590 1 975 525 1 975 525 158 065 158 065 2 133 590 2 133 590


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


23 02 01. jogcímcsoport — Gyors, hatékony és szükségletalapú humanitárius segítségnyújtás és élelmezési segély






23 02 01 1 592 271 335 1 540 690 000 1 042 234 779 1 144 000 000 992 234 779 1 144 000 000 50 000 000 1 042 234 779 1 144 000 000

Tartalék

Összesen 1 592 271 335 1 540 690 000 1 042 234 779 1 144 000 000 992 234 779 1 144 000 000 50 000 000 1 042 234 779 1 144 000 000


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Esther de Lange

-------------------------------


32 02 01 02. jogcím — Az uniós energiaellátás biztonságának javítása






32 02 01 02 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 197 264 000 64 100 000 591 792 000 192 300 000

Tartalék

Összesen 315 726 595 108 000 000 394 528 000 128 200 000 394 528 000 128 200 000 197 264 000 64 100 000 591 792 000 192 300 000

51

Indokolás:Ami az E-000155/2019 számú, a villamosenergia-hálózatok túlterheltségéről szóló írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ illeti, a Bizottság tisztában van azzal, hogy ha a rendelkezésre álló infrastruktúra nem elegendő a megújuló energiaforrásokból előállított kiegészítő villamos energia befogadásához, akkor kapacitásproblémák lépnek fel, különösen az elosztási szinten, ahol a napelemek nagy része kapcsolt hálózatba szerveződik. A Bizottság kijelenti, hogy a hálózatok korszerűsítésének finanszírozása továbbra is uniós költségvetési programokból történik. Ez a módosítás tovább erősíti ezt a tényezőt, növelve az Unió energiaellátásának biztonságát és a rendszer ellenálló képességét.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Catherine Chabaud, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------







32 02 77 16 900 000 900 000 900 000 900 000

Tartalék

Összesen 900 000 900 000 900 000 900 000

Címsor:Kísérleti projekt — A szigeti területek éghajlatváltozás következményeivel összefüggő természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének fokozására irányuló átfogó stratégia


Az EUMSZ 174. és 349. cikke szerinti európai szigeti területek lakossága meghaladja a 10 milliót (ez az Unós lakosságának 3%), és területük 100 000 km² (ez az Unió területének 3,2%-a). A szigeti területek vagy az Unió szerves részét képezik (mint a legkülső régiók), vagy társult régiók (mint a tengerentúli országok és területek). Földrajzi elhelyezkedésük miatt Európa számára rendkívül fontosak.

Számos múlt- és közelmúltbeli példa mutatja, hogy szélsőséges éghajlati eseményeket követő vészhelyzetben a lakosság tehetetlen. Ez igaz lehet az állami és gazdasági szereplőkre is, ha nincsenek kellőképpen felkészülve, és nem vették részt előzetesen olyan képzésen, amely meghozhatják a szükséges döntéseket, éspedig nem csupán reagálva az eseményekre, hanem a helyreállítási folyamatra vonatkozó proaktív megközelítésnek köszönhetően. E területek tartós hosszú távú fenntarthatóságát szem előtt tartva hathatós helyreállítási stratégiát kell már most kialakítani annak érdekében, hogy a jövőben szembe lehessen nézni a szigeti területeket sújtó szélsőséges éghajlati viszonyok által kiváltott sokféle esetleges fejleményhez. Ez paradigmaváltásra ad lehetőséget: e területek ellenálló képességének megerősítése a szigeteket fenyegető, egyre nagyobb kockázatok figyelembe vételét igényli, akár természeti tényezőkről van szó (mint például szélsőséges események egyre gyakoribb előfordulása), akár az azokat súlyosbító, ember okozta terhelésekről.

A kísérleti projekt célja a területekre vonatkozó közös felfogáson, a tudatosítás fokozásán és az érintett helyi szereplők kapacitásainak megerősítésén alapuló átfogó és integrált megközelítés előmozdítás. Ökoszisztémán alapuló megközelítésről van szó, amely csatasorba állítja és megvédi a szigeteken rendelkezésére álló számos fontos emberi és egyéb helyi erőforrást. A tét többek között a szigeti területek különlegesen gazdag biológiai sokszínűségének megvédése és gyarapítása, a szárazföldi és tengeri erőforrások felhasználása a körforgásos gazdaság kibontakoztatásához, valamint az éghajlatváltozás

52

elleni küzdelem jegyében a közlekedés és a hulladékkezelés optimalizálása annak érdekében, hogy a szigetek az energia tekintetében nagy mértékben vagy teljesen önellátóvá váljanak, és képesek a természetelapú megoldásoknak kedvező környezetben ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtani.

E célok elérése érdekében e kísérleti projekt első lépésként elemzi a korábbi események különböző régiókra gyakorolt hatásait, majd átfogó helyzetképet alakít ki és kiemeli a megelőzés és a katasztrófaelhárítás terén bevált legjobb gyakorlatok gyakorlatokat, nem feledkezve meg a kihívásokról sem, bevonva valamennyi érdekelt felet: államokat, közigazgatási szerveket, választott képviselőket, szociális partnereket, egyetemeket, tudósokat, a civil társadalmat és a magánszektort. E tőkésítési gyakorlatot a szigeti területek innovatív és megosztott helyi irányítására kell építeni, ezeket a SMILO egyesület a világ minden részén támogatja.

A kísérleti területeken a helyi kapacitásokhoz a lehető legjobban igazodó helyi stratégiák közös kialakításának ösztönzése érdekében az adott szigeti területen jelen lévő minden érintett felet tömörítő szigeti bizottságokat hoznak létre. A helyi közösségek a rendelkezésre álló ismeretek alapján az adott területez igazodó konkrét megoldásokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az éghajlatváltozás kihívásainak, megerősítsék ellenálló képességüket, és kezdeményezzék a területnek az önkéntes környezetvédelmi kiválósági rendszerbe történő bekapcsolását.

Ennek eléréséhez többek között szükséges az Unió rendelkezésére álló eszközök (a Kopernikusz program stb.), valamint a helyi szinten rendelkezésre álló források és szereplők (pl. meteorológiai és szeizmológiai kutatóközpontok, a helyi várostervezésért, a polgári biztonságért és a fenntartható fejlődésért felelős szervek, a civil társadalom stb.) összevonása.

Hosszú távon és a visszajelzések alapján az Unió minden szigete tekintetében külön ütemterv kerül majd kidolgozásra. A cél a következő: az innovatív és fenntartható ellenálló képesség előmozdítása a sajátos szigeti körülményeknek megfelelő egyedi beruházási prioritások meghatározása révén, ezáltal elősegítve az európai alapok, különösen az európai alapok optimális felhasználását.



Indokolás:A közelmúltban az Irma ciklon által Saint-Martin szigetén végzett pusztítás is egyértelművé tette, hogy a szigetek természeti katasztrófáknak való kitettsége gyors vészhelyzeti megoldásokat tesz szükségessé.

A szigeti területek megosztott irányítására épülő, ökoszisztéma-alapú szemlélet kialakítása lehetővé tenné mind a jövőbeli szélsőséges időjárási események előrejelzését, mind pedig az újjáépítéssel összefüggésben egy fenntarthatóbb, innovatívabb szociális, gazdasági és környezeti modell kialakítását.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

53


34 01 01. jogcímcsoport — Az „Éghajlat-politika” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások






34 01 01 19 973 301 19 973 301 20 607 696 20 607 696 20 381 890 20 381 890 225 806 225 806 20 607 696 20 607 696

Tartalék

Összesen 19 973 301 19 973 301 20 607 696 20 607 696 20 381 890 20 381 890 225 806 225 806 20 607 696 20 607 696


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








34 01 01 19 973 301 19 973 301 20 607 696 20 607 696 20 381 890 20 381 890 225 806 225 806 20 607 696 20 607 696

Tartalék

Összesen 19 973 301 19 973 301 20 607 696 20 607 696 20 381 890 20 381 890 225 806 225 806 20 607 696 20 607 696


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








34 01 01 19 973 301 19 973 301 20 607 696 20 607 696 20 381 890 20 381 890 225 806 225 806 20 607 696 20 607 696

Tartalék

Összesen 19 973 301 19 973 301 20 607 696 20 607 696 20 381 890 20 381 890 225 806 225 806 20 607 696 20 607 696

54


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------








34 01 02 01 1 837 932 1 837 932 1 874 741 1 874 741 1 790 366 1 790 366 84 375 84 375 1 874 741 1 874 741

Tartalék

Összesen 1 837 932 1 837 932 1 874 741 1 874 741 1 790 366 1 790 366 84 375 84 375 1 874 741 1 874 741


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Martin Hojsík, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

-------------------------------








34 01 02 01 1 837 932 1 837 932 1 874 741 1 874 741 1 790 366 1 790 366 84 375 84 375 1 874 741 1 874 741

Tartalék

Összesen 1 837 932 1 837 932 1 874 741 1 874 741 1 790 366 1 790 366 84 375 84 375 1 874 741 1 874 741



=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------

55


34 01 03. jogcímcsoport — Az „Éghajlat-politika” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






34 01 03 1 339 027 1 339 027 1 351 817 1 351 817 1 193 752 1 193 752 158 065 158 065 1 351 817 1 351 817

Tartalék

Összesen 1 339 027 1 339 027 1 351 817 1 351 817 1 193 752 1 193 752 158 065 158 065 1 351 817 1 351 817


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


34 01 03. jogcímcsoport — Az „Éghajlat-politika” szakpolitikai terület információs és kommunikációs technológiai eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásai






34 01 03 1 339 027 1 339 027 1 351 817 1 351 817 1 193 752 1 193 752 158 065 158 065 1 351 817 1 351 817

Tartalék

Összesen 1 339 027 1 339 027 1 351 817 1 351 817 1 193 752 1 193 752 158 065 158 065 1 351 817 1 351 817


=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


34 01 04 01. jogcím — A környezetvédelmi és éghajlat-politikai programhoz (LIFE) kapcsolódó támogatási kiadások – Éghajlat-politikai alprogram






34 01 04 01 3 282 000 3 282 000 3 182 000 3 182 000 3 182 000 3 182 000 1 818 000 1 818 000 5 000 000 5 000 000

Tartalék

Összesen 3 282 000 3 282 000 3 182 000 3 182 000 3 182 000 3 182 000 1 818 000 1 818 000 5 000 000 5 000 000

56

Indokolás:Ennek az előirányzatnak a célja a költségek fedezése például a projektek kiválasztása, nyomonkövetése, a rájuk vonatkozó jelentéstétel és a projekteredmények terjesztése, valamint a programok célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül kapcsolódó, a Bizottság, az érdekelt felek és a kedvezményezettek érdekeit egyaránt szolgáló számítógépes rendszerek tekintetében, ezért biztosítani kell a javasolt célok megvalósításához szükséges forrásokat.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=



-------------------------------


34 02 02. jogcímcsoport — Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelése az Unióban






34 02 02 41 500 000 22 700 000 44 350 000 22 500 000 44 350 000 22 500 000 2 500 000 44 350 000 25 000 000

Tartalék

Összesen 41 500 000 22 700 000 44 350 000 22 500 000 44 350 000 22 500 000 2 500 000 44 350 000 25 000 000

Indokolás:Az előirányzat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika és jogszabályok kidolgozására, végrehajtására és érvényesítésére irányuló uniós tevékenységeket támogató intézkedések finanszírozására szolgál, ezért javasoljuk a jogcímcsoport forrásainak növelését.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Esther de Lange

-------------------------------


34 02 77 05. jogcím — Kísérleti projekt – Széngazdálkodás






34 02 77 05 1 015 000 507 500 p.m. p.m. p.m. p.m. 1 015 000 507 500 1 015 000 507 500

Tartalék

Összesen 1 015 000 507 500 p.m. p.m. p.m. p.m. 1 015 000 507 500 1 015 000 507 500

Indokolás:A tőzegtalajok oxidációja hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mert amikor a száraz tőzeg kiszárad, a benne levő szén az oxigénnel reakcióba lépve dioxiddá alakul. A gazdálkodási módszerek adaptálása korlátozhatja a száraz tőzeg oxidációját, és megkötheti a szerves anyagot a talajban. A talaj egészséges szervesanyag-tartalma nemcsak a CO2-kibocsátás szempontjából fontos, hanem a műtrágyák és növényvédő szerek elfolyását is megakadályozza, és növeli a talaj vízmegtartó képességét. E módosítás

57

célja, hogy az EU az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő gazdálkodási módszerekkel és/vagy a szén növényzetben és a talajban történő megkötésével és tárolásával megelőzze a tőzegben gazdag talajok megsüllyedését.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Monika Beňová

-------------------------------


S 03 01 15 — Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

A megjegyzések a következőképpen módosítandók:


Tisztviselői besorolások és fokozatok

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

2020 2019

Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott December 31-én ténylegesen betöltött 2018 Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek

AD 16AD 15 1 1 1AD 14 2 3AD 13 1 6 1 1 6AD 12 16 1 8 16AD 11 10 9 10AD 10 11 9 10AD 9 9 11 9AD 8 4 7 4AD 7 3

26 1

AD 6 4 7AD 5

AD Részösszeg1

6661

1 59 1 60

AST 11 2 3AST 10 1 5 2 5AST 9 2 12 1 5 3 12AST 8 11 1 7 12AST 7 11 6 12AST 6 11 9 11AST 5 7 10 5AST 4 1 10AST 3 10AST 2 1AST 1

AST Részösszeg 3 60 2 60 3 60

AST/SC 6AST/SC 5AST/SC 4AST/SC 3AST/SC 2AST/SC 1

AST/SC Részösszeg

Összesen4

126121

3 119 4 120

Mindösszesen 130125

122 124

58

Indokolás:Az EGT részvételét a következő kiegészítő feladatok elvégzésére kérték fel.

Az EGT-nek kulcsszerepet kell játszania a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) szerinti földhasználat-változás nyomon követésében, jelentésében és ellenőrzésében Európában.

Az EGT az ivóvízről szóló irányelv átdolgozása, valamint a mezőgazdasági öntözés céljára történő vízfelhasználásról szóló új rendelet kapcsán felelősséget vállal az adatszolgáltatás, az elemzés és értékelések tekintetében.

A biológiai sokféleség területén az EGT-nek nyomon kell követnie az idegenhonos inváziós fajokat és erdőket.

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=


előterjesztette: Biljana Borzan, Fredrick Federley, Kateřina Konečná, Dolors Montserrat, Cristian-Silviu Buşoi

-------------------------------


S 03 01 19 — Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

A megjegyzések a következőképpen módosítandók:


Tisztviselői besorolások és fokozatok

Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

2020 2019

Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott December 31-én ténylegesen betöltött 2018 Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott

Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek Állandó álláshelyek Ideiglenes álláshelyek

AD 16AD 15 3 3 3AD 14 8 6 7AD 13 12 11 11AD 12 44 42 43AD 11 47 43 43AD 10 44 41 43AD 9 46 45 43AD 8 69

6659 59

AD 7 75 65 65AD 6 48

4523 23

AD 5 2 25

AD Részösszeg 398390

338 365

AST 11 2 2 2AST 10 7 7 7AST 9 8 5 7AST 8 19 16 16AST 7 15 22 22AST 6 15 39 27AST 5 39 43 35AST 4 52 57 57AST 3 44 46 46AST 2 6 7AST 1

AST Részösszeg 201 243 226

AST/SC 6AST/SC 5

59

AST/SC 4AST/SC 3AST/SC 2AST/SC 1

AST/SC Részösszeg

Összesen 599591

581 591

Mindösszesen 599591

581 591

Indokolás:Az állatgyógyászati készítményekről szóló (EU) 2019/6 rendelet 2019. január 28-jén lépett hatályba. E rendelet további feladatokat ruház az EMA-ra. A 2020. évi költségvetési tervezet Bizottság általi előterjesztése idején a rendelet EMA-ra gyakorolt teljes hatását még nem állapították meg. Emellett a jogalkotási javaslathoz kapcsolódó 2014. évi pénzügyi kimutatást sem aktualizálták 2019-ben annak figyelembe vétele érdekében, hogy a jogalkotási eljárás során az EMA-ra ruházott feladatok jelentősen nőttek. Az EMA-t 2020-ben elegendő emberi és pénzügyi erőforrással kell ellátni ahhoz, hogy felkészülhessen ezen új feladatok végrehajtására.

60

Documents

CIBWA application€¦ · Web viewA fejlesztési program célja fellépések kidolgozása és technológiafejlesztések támogatása a védelmi területen. Uniós támogatásban kizárólag