Coc o a i A magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató ... RV-szept-okt-web.pdf · РУСИНСЬКЫЙ CBIT Coc o a i A magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató

РУСИНСЬКЫЙCBIT

РУСИНСЬКЫЙ

Coc o a i A magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató lapjaп лн нформаційна новинка Русинув Мадярщины �

CBITрочник числоXV. 127. –септембер октовберXV. évfolyam 127. szám, szeptember – október

RUSZIN VILÁG2017

Русинськый ОтпустRuszin B csúú 2017

2

Наші сята Ünnepeink

Русинськый Світ Ruszin Világ�

Про Русинув, ж юч х у Мадярщинї и за га-ы ы,тарами назад засїяв благословен й день, зато жеы

2. септембра с.р. всеобщов молитвов обернулисьме ся ку Сятуй Богородицї на честь роженя ухрамі Шайовпалфол .ы

Образ сл зоточив ищи у старому храмі од 6.ыдо 16. фебруара 1717. рока, коли б ла дуже твер-ыда зима, лед закр в ріку Шайов, студен й віторы ырізав лиця. Подарена церьковли ікона, на котруйизображена Богородиця из Исусиком на рукох,зачала покриватися потом, из затворен очохыхпотекла кров. Кровоточеня б ло за місяць, кровыне мерзла и у маймуцну студінь.

За чет т жнї се могли видїти не лем вірни-ыри ык из села, а и вояк , наміщенї туй на зимушнїы ыквартелї. Кровоточеня Марії из Шайовпалфолыу столїтёх б ло єдн м из мног х яв-XVII.-XVIII. ы ы ылень, одмічен х сочасниками. Сята ікона былаыперевезена до Еґера и поміщена у храмі мінорі-тув онь до Другуй Світовуй войн на тому само-ы

a cму містї, де теперь росположен татуя из Лур-деса. 1717. рока Еґерська Єпархія провела изгля-дованя, злученоє из явлен из іко-ём кровотеченяны, а пак одовздала мінорітанам сятиню на зах-раненя. 1946. рока ікона из Еґера б ла перемі-ыщена до Пейч-Ёрёґа. 25. октовбра 1973. рока ся-тиня вернула ся на своє місто до Шайовпалфол ,ыде она сл зоточила.ы

На великум сятови Отпуста утреню отслуж выєпископ Мішколцськуй Ґрекокатолицькуй Єпар-хії Др. Атаназ Орос. У Богослуженю зучастнився помочный єпископ Мукачовськуй Ґрекокато-лицькуй Єпархії Ніл Юрій Лущак. А у тот сам йычас непрестанно приб вали ґруп паломникув,ы ыко на автобусох, ко на автох, а ко и пішо. Завер-шовав утреню о. Ніл вєдно из клериками Ужго-родськуй Ґрекокатолицькуй Семінарії имени Бла-женого Теодора Ромжі и Ґрекокатолицького Ін-стітута имени сятого Атаназа у Нїредьгазі, котрі

заспівали на честь Богородицї Паракліс.До начала Сятої Літургії церьков наповнила ся

паломниками из Дебрецена, Мішколца, Абода,Шайовпалфол , Вамошуйфол , Еделейня и дру-ы ыг х поселень. Єпископ Ніл из чуством обернувыся ку вірникам, призвавш їх ку любови до ИсусаыХриста и Богородицї. По сконченю Літурґії сла-вили Господа нашого. Пак у Домі общин одб вы ыся совмістн й обід.ы

На сятї были Ріхард Тірчі, руководитель глав-ного оддїла Міністерії Людськых Ресурсув, Вік-тор Крамаренко, предсїдатель Вседержавного Ру-синського Самосправованя, Сілцер-ЛиковичОлґа, заміститель предсїдателя ВРС, Янош Кож-нянськый, предсїдатель ОРМ, Марія Соноцкі,предсїдатель Русинського Націоналного Са-мосправованя реґіона Боршод-Абов-Земплин иварошського Мішколцського РусинськогоСамосправованя, депутаты русинськых са-мосправовань из многых поселень. По Отпустовиуш ткі прощали ся єден из друг м з надїёвы ыстрітити ся назад и на друг й рук.ы

Янош Мігаль СоноцкіТовмачила: Ірина Скіба

Паломництво Русинув до Богородицї у Шайовпалфолї

3Русинськый Світ Ruszin Világ�

In memoriam

У кунцёви Світовуй войны уш ткі уже хо-II. ытїли спокою и мира. Кібы уже сесї часы прийш-ли. Айбо по войнї ушытко было пронизано ста-лінськов тірані и злодїйствам. Сесь історич-ёвный період хранить множество тайн. Уже у но-вембрі 1944. рока зачали ся репресії против мир-ного обывательства, депортації величезнуй куль-кости жертв, фунґованя и наповненя ҐУЛАҐа.

Жун и хлопув заберали гибы на недовгі робо-ты, а из того выходили пак многоручнї каторжнїроботы. Русинськоє Націоналноє Самосправо-ваня Пейча и Пейч-Бараньськоє Націоналноє Об-щество Нїмцюв у Мадярщинї вєдно зучастнилися у изглядованю сёго періода, обы по многыхрокох пруйти по путёви репресованых онь до їхпослїднїх днюв. Проходило йсе у кіпі палом-ництва из надїёв, же будуть найденї захороненямадярськых, русинськых безименых воякув.

Майвеликыма и самыма страшныма таборамибыли части ҐУЛАҐа. Такый табор, меже котрымамайвеликый быв Караґандинськый (КАРЛАҐ),мав теріторію ги невелика держава. Из Пудкар-патя было депортовано коло 40 000 особ од но-вембра місяця, коли совєтськой войсько захва-тило сесї землї. Про многі траґічнї случаї и по-єднї личности не извістно до нашого дня. Зато по-ле дїятельст про изглядованя не было оґраниче-вной ничым. Из сяков цїлёв было орґанізованоєпутованя делеґації у лїтї 2017. рока у Казахстан,Узбекістан, Росію и Арменію, де розглїдовали сяи навщив ли ся таборы, церквы, цвинтарі и гро-лябы репресованых, другі памнятнї міста.

Майбулшый успіх быв якраз изза єднуйнесподїванкы. Так як было извістно, же ґрекока-толицькый сященик Александер Хіра послїднїтридцять рокув свого жывота провюг у Караґан-дї, изглядованя продовжыли у с му направленю.ё

Александер Хіра родив ся 17. януара 1897. ро-,ка у Вулхувц , што недалеко од Тячова и умерёх

26. мая 1983. рока. Учив ся у піарістськуй ґімназіїу Сатмарнейметі, пак 1920. рока продовжыв уче-ня у Будапештськуй Семінарії. Його кредо ставцітат из Біблії: „Господи, слїдуву за тобов, де быТы не йшов . Сёго вун придержовав ся цїлый свуй”жывот, быв спроможный вудержати ушыткі тяж-кости. Русинськоє происходженя изробило гоищи муцнїйшым у испыткох. Од 1924. рока Алек-сандер Хіра быв професором історії церьковли иканоничного права в Ужгородськуй емінарії, аC

од 1934. рока стає ї ректором. Його характері-зовали фундаменталнї теолоґічнї познаня иморалный авторітет. 1943. рока вун бывудостоєный тітула папського прелата. У децембрі1945. рока из дозволом Ватікана тайно быввысяченый на єпископа Теодором Ромжов. Поубивстві Ромжі у фебруарі 1949. рока тайнаполіція (КҐБ) арештовала Александера Хіру,котрый по тому пройшов тюрмы Ужгорода,Львова, Кієва. 2001. рока Ватікан проголосив Тео-дора Ромжу блаженым.

Александера Хіру суд приговорив до 25 рокувзаятя. Перві 7 рокув вун провюг у Иркутську. Пе-режыв 9 хворот на запаленя плюц, айбо Бог по-муг му вужыти. 1956. рока змуг вернути ся дому,айбо уже у януарі слїдувучого 1957. рока аґентыКҐБ забрали єпископа прямо из рудного села.

На 5 рокув Хіру одпровадили у Караґанду, нопо одбытю термина його дому не пущавуть.Александер Хіра назвав казахську землю омытовслызами и застелену кустьми. Казахстан ставйого другов отцюзнинов, там вун жыв у старуйхыжцї и тайно отправляв богослуженя про вір-никув из Нїмеччины, Польщі, Літви и из віров уБога продовжав служыти Всевышн му, провоз-ёглашавучы христіанські истины.

Знавучи, же КҐБ фурт позерать за ним, вун про-”возглашав, же „Бог жыє у мнї, а я жыю у Богови .

Од кунця 1960 рокув вун 2-3 рази навщививсвою отцюзнину у тот час, коли се было му забра-неной. Вун тайно высячовав молодых сященикуву сан. 1978. рока Александер Хіра осятив церь-ков сятого Йосифа, котру вірникы будовали задвадцять рокув. Перву офіціално розрішенуСлужбу Божу вун откончив у сюм храмі 1980. ро-

II.ка. 1982. рока Папа Йоан Павел у апостол-ськум посланю поздравив пастыря из 85-ручнымюбіле м. Умер Александер Хіра 1983. рока одёрака плюц. Не позеравучы на державный заказ,його отпівало 15 сященикув и многотысячна гур-ба почитателюв. 2003. рока Мукачовська Ґреко-католицька Єпархія зачала шор процедур понаданю Александеру Хірови сана Блаженого.

Вун быв реабілітованый 28. апріля 1989. рока.Се рішеня было обнародовано 1990. рока, а вы-кликано йсе было тым, же 1989. рока ґрекокато-лицька церьков, котра переже была пуд час со-вєтськуй власти заказана, была леґалізована. Усесь період нїмецькі узникы, котрі вернули ся из

На честь 120 лїтя д дня роженяoСятый чоловік у выгнаню

4 Русинськый Світ Ruszin Világ�

Караґанды, честовали Александера Хіру ги Ся-того. Характерно, же раховавшый ся його „сопер-

”ником батюшка православної церквы, прощаву-

чы ся из ным, назвав го сятым чоловіком и сяще-ником, додавшы, „же кібы на світї были ушыткілюде подобнї, тогды на землї бы цар мир,ёвавпорозумленя и любов.”

Цїл двох орґанізацій из Пейча было дустатиёвнові познаня за прошлу епоху. Неописуєму ра-дость вызвало у изглядователюв вто, же у храміпуд алтарём Дївы Марії находять ся останкыАлександера Хіры, зач свідїтельствовала над-гробна табличка. Вун не быв геро м, айбо многіёрахувуть го мучеником, котрый 30 рокув прожывмеже узникув, рабув, изгнаных и униженых и у 86рокув найшов свуй покуй на небесох, ги и казавГосподь, туда иде и вун. Жывот Александера Хі-ры має быти приміром про ушытких нас, айбо протото треба го познати.

Теперь памнять жывшых, роблячых и мучив-шых ся туй рабув, из котрых поєднї зберовали пе-режыти ушыткі испытованя концентраційного та-бора хранить нова церьков Богоматері сятуй Фа-тімы.

Дёрдь Розвань

Русинськое Націоналноє Самосправованя Нї-редьгазы содержателныма проґрамами зм цнюєуідентітет Русинув, на першой місто кладе їх кул-туру и традіції, представлять духовный жывотрусинського єдиненя и честує памнять познатыхрусинськых дїятелюв. 10. септембра 2017. рокаодбыло ся сяткованя памняти Ивана Сілвая. Тра-діційно проґрама зачала ся з Сятуй Літурґії, кот-ру откончив о. Томаш Сабов, парох ґрекокато-лицькуй церьковли в Нїредьгаза-Орокошфёлдї.По Сятуй Службі участникы сята поклали вінцї изапалили свічкы у дворі церьковли коло постав-леного Русинами памнятника Тодорови Ромжі.

Културна проґрама продовжала ся в замкуТюшке. По співаню русинського гімна Марта Вар-

ґа, предсїдатель РНС Нїредьгазы, привітствовалаушыткых и потримала бесїду за русинського пи-сателя Ивана Сілвая, за жывот и творчость літе-ратора.

На продовженя сяточнуй проґрамы АнастазіяБоднар прочитала верш Горяща свічка и Бід-„ ” „

”ный сирохман Ивана Сілвая, а Вікторія Варґапроспівала співанку Молитва .„ ” У сяточнуйпроґрамі зучастнив ся фолклор-и мукачовськый

„ ”н й ансамбл Руснак .ы ыЧ ёвестнов гост міроприятя была правнучка

Ивана Сілвая Міра-Андреа Сілвай-Варґа, котраподїлила ся з притомныма споминами за дїда ипрадїда.

Марта Варґа, предсїдатель РНС Нїредьгазы

С о памняти Ивана Сілваяят

In memoriam


Interjú

У кунцёвиюн яі назачатку юліяс. р. одбыв сяXIV СвітовыйКонґресРусинув.П аємеродовжпубликоватиінтервю з пе-ревубранымна новыйтермин запредсїдателяСвітовуй

Рады и Світового Конґреса Др. СтепаномЛявинцём.

Ред.: Так же, на кельо сьме порозуміли,демократізуєте принятя рішень майваж-ного форума Русинув світа?

С.Л.: Се лем первый крочай у тот бук. Ядуже хочу ищи подяковати т м гостюм, котріыприйшли на моє позваня. Меже нїма былиВолодимир Фенич, Михаил Алмашій, Др.Евґен Жупан, Лудвіґ Філіп. Се дуже често-ванї люде, они принесли тоту інтелектуалнументалность, котра на муй позур, вже довгірокы х бить. Жеб м мали концепціюы ы ырусинської ідеї, за котру говорив Михаил Ал-машій, котра би нас научно, адміністративнои юрідично, історично и лінґвістично бызъєдиняла, и дала б нам тот фундамент, наыкотрум наш народ, и не лем на Пудкарпатю,айбо и там, де неє проблем з в знан мы ёРусинув, айбо є друга дуже тяжка проблемаасімілації, годе ся розвивати. Сесь процесасімілації, дуже чкода, айбо вун иде и дале.Зато нам дуже важна сеся концепція, жебынаш ідентітет на основі лінґвістичных,історичных, юрідичных и културных жерелдале б ся розвивав. З културов проблем неє.ы

У нас фестівалув тельо, же тяжко їх по-раховати вшыткі. Айбо на фестівалох, без на-ціоналної концепції м народ довго ся неы, гипротримлеме. Співаня, танцї суть у нашумкоріню, то природно. Айбо розвуй научн ,ыхконцептуалных перспектив нашого народа,його будучности ы ыє велм -велм важныйвопрос.

Ред.: Лем як тото учинити? Булшостьнарода, и то правда, не все розуміє, же ву-пити пива меже цімборами на фестівалу,заспівати наголос не ґарантує нам історичнїперспект вы меже вошколованыма наро-идами-сосїдами у будучности.

С.Л.: У нас у каждуй краинї є свуй опыт.Кажда держава має свою націоналну політи-ку и дає можности націоналным меншынамсебе проявити, як у сфері цівілных орґаніза-цій, так у сфері самосправовань, презентаційнаціоналностюв у парламентох. Сесь опыт,правовый, нам бы яло зобрати. Така пропо-зіція пару рокув тому была з боку словацькыхРусинув, котрі хотїли изглядовати опытмадярськый. Я думам, же быв бы сенс пере-брати єден од другого, там де видиме хосен,де нам валовшноє штось з даякуй державы,провбовати пропаґовати и досїгати тото вдругуй державі. Другоє. Кедь мы вуробимевшытку концепцію и предложыме ї Украинї,она бы мала можность выбора, у якуй формідержава бы могла пудпоровати автохтоннурусинську и мадярську меншыну на Пудкар-патю, ибо они суть два автохтоннї народы,котрі все жыли там. У якуй формі, то уже,само собов, выбор украинської державы.Мы, ги орґан консултативный, и в тому явиджу ищи єдну місію Світового Коґреса, год-нї сьме помочи Украинї позбыти ся туй ідео-лоґічнуй дїдузнины, котру они и дале хосну-вуть з часа сталінізма. Прінціп простый: неєнарода – неє проблемы. Нонсенс, же у спи-

Інтервю

Oдбыв XIV‒ыйся Конґрес РусинувСвітовый


сованю обывательства Пудкарпатя Русиныфіґуровали до Друг Світов Войны, а поуй уйнюй нараз ушыткі стали ся, чудо Божоє,Украинцями. Богужаль, сесю політику сталі-нізма и комуністичної минулости теперішняУкраина продовжує. Не думам, же признаняРусинув пудорве украинську державу. Ру-синство жыє и буде жыти. Вопрос, у якыхформох и ци не приведе йсе до такого, што єнедобрі и про Русинув, и про украинську дер-жаву. Зато я думам, же маєме помочи укра-инськым ідеолоґам, жебы они адекватнопризнали тоту історичну реалность, котрупризнає вш неє проблем анї зыток світ. Ниґдесепаратізмом позад Русинув, анї ниякыхдругых політичных проблем в тых державох,де вни жыють. Они спокуйно годнї ся писатиРусинами при списованю, годнї ходити дорусинськых школ и так дале. Є аціоналныйНТ М Реатер у Пряшові, є узей усинськоїКултуры на державнум фінансованю уСловакії, суть представителї Русинув упарламентох Румынії, Сербії, Мадярщин . Иыниякых проблем у сих держав з Русинаминеє.

Ред.: еньШто з ріш в Осієку, на Вашугадку, є майважн ітову ру-ым про днешню свсинську сполность?

С.Л.: ыткі рішеня наХочу повісти, же ушКонґресї, окрем выборув предсїдателя, были

вадь єдноголоснї, вадь з мінімалнов куль-костёв голосув против, што я рахуву позітив-н важным. Се значить, же при рішеню ых пун-ктув Конґрес ыся зъєдинив. Єдным з так хрішень б пропозіціїыло голосованя ПетраМедвідя за сятковання Цїлосвітового ДняРусинув. 23-го марца, зато же ипенСято будетого дня зачав фунґовати перв Світовый ыйКонґрес Русинув у словацьк Міджіла-ыхбірцёх 1991. рока.

Ред.: Айбо окреме у Мадярщинї Націо-налный День ся лишыть 22-го мая?

С.Л.: У каждуй державі суть свої дни сята,а йсе цїлосвітовой сято. У якуй формі, будемедумати. Я лем предположу же будучого рока,се сято яло зачати праздновати у Міджіла-бірц х. Ідея нашого єдиненя дуже красна.ёУш і ся збереме довйедна. Годно бытк ыти, жебуде тото у формі фестівала. Сякі радостнї,емоційнї стрічі про народ также суть велмыважныма. ый КонСвітов ґрес не одказує ся одсякых форм народного сяткованя. Айбо, насамый перед, я дуже на тото ся надїву, же нашмайвысокый форум буде годен зъєдинититых люди, котрі валовшнї выробити єднунаціоналну концепцію русинства, стратеґіюйого розвоя, котрі не ганьба презентоватихоть-де, в ОЗН, у Европарламентї, у каждуйдержаві, де жыєме.

InterjúІнтервю

Фото: Александер Смолар


Tiltakozás

Мы, сосполнї орґанізації мадярськых Русинув,Світовый Конґрес Русинув и Світова Рада сим отво-реным письмом выражаєме протестованя ЮріюКравченкови, предсїдател Вседержавного Укра-ёвиинського Самосправованя против його діскріміна-ційных выповіжень по одношеню ку РусинамМадярщины.

До нашуй знамости дуйшло, и за йсе сутьнеосп рнї свідоцтва, же 7. юнія 2017. рока у Бу-одапештї была тримана стріча Любови Непоп,Чрезвычайного и Повномочного Посла Украины уМадярщинї и Юрія Кравченка, предсїдателяВседержавного Украинського Самосправованя изновинарями, прибывшыма из Пудкарпатя. Напресконференції были учиненї вопросныма самаистнота русинського народа, його язык, многовіковітрадіції и култура, історична минулость, резултатынародописа, русинські сосполнї орґанізації, ру-синські націоналнї самосправованя, мадярськанаціонална політика и прийнятї законы, что сутьзлученї з ушыткым сим. Суженя пана Кравченка завто, што русинська сполность гибы пудпорує ся че-рез Російськый Конзулат, є безочливов неправдов.

Ушыткым извістно, же в Украинї Русины ги на-ціоналность суть не признанї, айбо сесе не дає пра-вомочности украинськуй офіційнуй діпломатії иведучым політикам украинськ діаспоры чинитиуйнавперед історично неправдиві заявленя. Они немавуть права діскріміновати другі націоналности,тым булше, же самі хоснувуть матеріалноє пудпо-рованя, котроє дуставуть у Мадярщині ги ушыткіпризнанї державов націоналнї меншыны. Такымасвоїма выповідями, котрі суть голошенї на тері-торії Мадярщины и Европськуй Унії, оскорблявутьи діскрімінувуть давню народность.

Мы рахуєме, же ипен у Мадярщинї недопустимотак брехливо голосити за народ, котрый великымкнязём Ференцом Раковційом . быв удостоєныйIIтітула „ . Законы Европськуй Унії,Gens fidelissima”Констітуція Мадярщины и истноє повноє законо-давство застачувуть про кажду націоналностьрувну истноту и розвуй.

Русинські цівілнї орґанізації у Мадярщинї, Ру-синськый Світовый Конґрес и Світова Рада по-буренї и протестувуть против діскрімінаційныхголошень злученых з Русинами ги націоналностёвод предсїдателя Вседержавного УкраинськогоСамосправованя и жадавуть прийняти дотычнїміры, жебы не допустити сякого у будучности.

Протестованя мадярськ Русинув против діскрімінаціїых

Протест

Общество Русинськуй Інтеліґенції имениАнтонія Годинкы (ОРІАГ)

Предсїдатель: Др. Степан Лявинец

Общество Русинськуй Културы „Будителї”Предсїдатель: Тібор Мікловш Попович

Общество Русинськуй МеншыновуйСолідарности (ОРМС)

Предсїдатель: Др. Тібор Уйоцкі

Общество Русинськуй Културы (ОРК)Предсїдатель: Олґа Сілцер-Ликович

Світовій Конґрес РусинувПредсїдатель: Др. Степан Лявинец

Общество Русинув/Рутенув Мадярщины(ОРМ)

Предсїдатель: Янош Кожнянськый

Общество за Културу Карпатського Реґіона(ОККР)

Предсїдатель: Андрій Манайло

Товмачила: Скіба Іринa

Юбілей

Свуй 60-ручный юбілейодзначив познатый у Мадяр-щинї и поза ї гат арамиученый, і ґ і іл н в ст и сторик,к ф нандідат ілолоґічных аук,професор, Др. Михаил Кап-

.раль Ведучый Русинського Научного Інстітутаимени академика Антонія Годинкы, многоруч-ный редактор сосполнуй інформаційнуй новинкыРусинув Мадярщины Русинськый Світ ,„ ”незмінный редактор и лектор многых русинськыхвыдань. У його научных роботох проявлять сяособа телность, , котрстара шлайфованя деталув іи созда т научн иву ь истиннї довершенї ї,публиц стич тотуі нї труды. Не мож не примітитилюбов, котру вун матер ал и герозадїлять до і а ювсво х р б т, бы д лит ся нїм частї о у автор ги ї ь из а ёвсво вдыхать душу в н х и ыпуюй сущности, ї в щатьу світ в ойныйсамост жывот.

Вінчуєме Юбілантови многая и благая лїта!

Редакція

8 Русинськый Cbit Ruszin Világ�Русинськый Світ Ruszin Világ�

Riport

Од 27. до 29. авґуста 2017. рока на березїозера Веленце уже другый раз довєдна изСоюзом Словацькуй Молодежі (предсїдательАндраш Кісель) и Обществом Нїмецькуй Мо-лодежі Мадярщины (предсїдатель БланкаЙордан) при пудпорованю ДержсекретаріатaГлавного оддїла з вопросув реліґійных,націоналных и цівілных капчань МіністеріїЛюдськых Ресурсув проводила ся Межена-ціонална стріча молодежі. Містом проведенястав берег озера Веленце у Спорт ГотелуВВСИ. Цїл стрічі быв обмін културнымаёвцїнностями меже молодежов з надїёв наплодотворноє сотрудництво у будучности.

На открытю, котроє зачало ся у 17 годин,выступили Атіла Фюлёп, державный секре-тарь, и Ріхард Тірчі, завідувучый Главногооддїла МЛС, котрі декларовали пудпорованяушыткых орґанізацій молодежі націоналныхменшын, жыючых у Мадярщинї.

На стрічі выступили посланикы націо-налных меншын у Парламентї Мадярщины,предсїдателї меншыновых самосправовань,представителї церьковли.

Русинув представляв предсїдатель Вседер-жавного Русинського Самосправованя ВікторКрамаренко. По привітственых выступленёходбыв ся концерт представителюв ОбществаҐрецькуй Молодежі.

Ґрупа мадярськых Русинув складала ся из 5чоловік: Кріштоф Желтвай, Лівія ЕдітШолтейс, Бланка Сабов, Домінік Попович инаписавшый сесю статю Др. Сілард Попович.

На другый день ушыткі подїлили ся на ґру-пы и зачали розробляти проґрамы. Прийшовшор презентації націоналных молодежныхпроґрам: Нїмцї – Бёндел проект, Словакы ‒обмін обывательством и др. Мы познакомилися из многыма молодежныма орґанізаціями,їх дїятельством. У керетох проґрамы націо-налного прикладного умілства была мож-ность плести браслеты и росписовати по-лотнянї ташкы. На круглум столї из зучаст-ненём представителюв реліґійных спол-ностюв ишла бесїда за вшелиякі вопросы итемы, што ся тычуть проблем молодежі,пройшла презентація христіанської ґрупы

„ ”.Христіанськ лоґ 777 По обідї мы изый Брадостёв схосновали можности озераВеленце и купали ся, было лїтаня наделтапланох.

У вечаршый час дуйшов час презентації на-ціоналного шатя, ґастрономії, културы мен-шын. Из 13 меншын, представителї котрыхжыють у Мадярщинї, ц ґанська, горватська,иполська, словацька, украинська и русинськапредставили свої проґрамы. Мы курто ука-зали наш народ, Кріштоф Желтвай продек-ламовав на русинськум и мадярськум языкох„Вручаніє“ Александера Духновича. Такжеиз великым успіхом мы погостили ушыткыхсмачныма шутеминями, котрі наладили ком-ловшські ґаздынї. Были представленї русин-ські выданя про ушыткых інтересувучых ся.Нам ся видїло, же молодеж другых націонал-ностюв проявляла читавый інтерес до нашуйкултуры, языка, традіцій, представленыхматеріалув. Из великым удовольством мыспознали нїмецькі народнї танцї у керетохпроґрамы представленя народнуй културы.

29. авґуста у ранушнїй час лишыли сьменаш гостювливый готел, попрощали ся изновыма цімборами з надїёв на вто, же и надругый рук стрітиме ся назад.

Я рахуву, же така молодежна стріча сталачудесным поводом про совмістноє дїя-тельство молодых и провкаже велику помуч уознакомленю меншынами другых култур инаціоналных традіції, спроможе завестимайтїснїйші цімборські одношеня меже мо-лодежов рузных меншын. Почуствовали сьмесвою принадлежность ку нашуй русинськуйсполности. Молодеж опредїлила ся у свомуідентітетї, а йсе у епоху ґлобалізації єправдивым покладом. У днешнюй Мадяр-щинї кажда націонална меншына, у томучислї и молодї, котрі до нєї належать, маєможность свободно хранити свої віру, обычаї,културу. А держава застачать про тотофінансовоє и юрідичноє пудпорованя.

Др. Сілард ПоповичТовмачила: Ірина Скіба

II. eМеж націонална стріча молодежі

Репортаж


KrónikaКроника

Септембер4.: Русинськой Самосправованя Пейча три-

мало традіційной сято Русинського винобраня увиницї. У днёвуй проґрамі про ушыткых інте-ресувучых ся была можность ознакомити ся здавнїма традіціями, предметами матеріалнуй кул-туры и їдїня, што злученї з сятом русинськоговинобраня.

17.: РНС Зуґлова тримали сято покладанявінцюв ку памнятному деревляному знакови,котрой зачало ся у ґрекокатолицькуй церьковлина площі Руж. сяченя торжественуй церемоніїОоткончив о. Михаил Тіводор

27.: Пуд орґанізаціёв Русинського Націонал-ного Самосправованя Кішварды у варошськуйбібліотецї имени Іштвана Вардоі зачала фунґо-вати уже традіційна умілська выставка „Ру-

†,синська Дуга“. Роботы Александера БокотеяКароля Цапа Алберта Данко Вікторії Деяк, , ,Марґареты Ґалы Ганны Попович Діаны Шмірі-, ,

, †нуй Дюлы Довкы были представленї на озна-комленя великуй кулькости публикы. Выставкуотворила Маріанна Петранич, предсїдатель ва-рошського РНС Кішварды. Привітствену бесїдутримав мер Кішварды Тібор Лелесі.

Октовбер2.: У Пейчськум універзітетї на філозофськум

факултетї довєдна з Пейчськым РуськымЦентром, Інстітутом Славістикы, ІсторичнымІнстітутом, ґрупов изглядованя історії модерноїРосії и Совєтського Союза, Русинськым Націо-налным Самосправованём Пейча 13-14. октовбра2016. рока орґанізовали меженародну научнуконференцію „Славянсько-Мадярські контакты:минулость, днешнёсть и будучность . Тота кон-”ференція была потримана на честь 650-уй роч-ницї Пейчського Універзітета и дїятельства ака-демика Антонія Годинкы, даколишнёго ректора

універзітета и декана філозофського факултета. Зпудпорованём МЛР Русинськой СамосправованяПейча выдало том з выступленями на сюйконференції. Ипен 2. октовбра 2017. рока одбылася презентація сюй книгы. На нюй зучастнили сяДр. Марта Фонт, Др. Роберт Волош, завідувучыйкатедры, Др. Валентина Вейґварі преподавательІнстітута Славістик , студенты універзітета,ыпредставителї русинськуй сполности.

14.: В Умілськуй Майстернї-Ґалерії Ладовчіотворили выставку уй ыВыставочн Зал Ру-синськ Музейн Колекції имени Атаназауй уй Др.Фединца на честь памняти художника.„Fruci”Отворявучу бесїду сперед многочисленов публи-ков тримав Томаш Остолош, властитель ґалеріїЛаслов Ладовчі подяковав за богату умілскупроґраму.

15.: На честь затвореня юбілейного рока 300.рочницї Шайовпалфолуськуй Чудотворнуй Іко-ны Божуй Матери перед значнов кулькостёв пок-ликаных гостюв откончив Сяту Літурґію єпископМішколцськуй Ґрекокатолицькуй Єпархії Др.Атаназ Орос. Русинську сполность на сятовипредставляли Віра Ґіріц, посланик Русинув уПарламентї Мадярщины, Олґа Сілцер-Ликович,заміститель предсїдателя ВРС, Петро Гладинец,предсїдатель ВРС Уйбуда.

20.: Тримало очередной засїданя Вседер-жавноє Русинськоє Самосправованя. Депутатиприняли рішеня по ученич стіпендіям наым2017-2018 учебный рук, ліштї номінантув на пре-мію Антонія Годинкы, по отвореню ґрантовыхпроґрам.

20.: На ініціативу Мадярського Дома в Ка-мернуй Залї Дунайськуй Палат б в представ-ы ылен й документалн й філм „Пудкарпатськаы ытраґедія”.

28.: У Мукачові на Пудкарпатю держала за-сїданя Світова Рада Русинув и быв проведеныйтрадіційный меж народный фестівал ру-е

„ ”синськуй културы Червена ружа трояка .

10

Laudációk


Фоторeпоpтaж Fotó összeállítás

Выставка Русинська дуга , Кішварда„ ” – Ruszin szivárvány kiállítás, Kisvárda

Русинськый отпуст, Шайовпалфола – Ruszin Búcsú, Sajópálfala

Сято памняти Ивана Сілвая, Нїредьгаза – Szilvay Iván emlékünnep, Nyíregyháza

11

Laudációk


ФоторeпоpтaжFotó összeállítás

Русинськой винобраня, Пейч – Ruszin szűret, Pécs

Выставка памняти Атаназа Фединца, Картал – Fedinecz Atanáz emlékkiállítás, Kartal


A hazai és a határainkon túl élő ruszinok számáraújra felragyogott a kegyelem áldott napja, mert2017. szeptember 2-án újra közös hálaadással áll-hattunk meg az Istenszülő születésének tiszteletére aSajópálfalai kegytemplomban.

A kegytemplom képe még a régi fatemplombankönnyezett 1717. január 6-tól február 16-ig, amikora tél legdermesztőbb hidege növelte jéggé a Sajóvizét, és az ember arcába vágta a szél a hideget. Atemplom számára ajándékozott képen, amely az Is-tenszülőt ábrázolja a karján ülő Kisdeddel, a csukottszemű Istenszülőt izzadni látták, és szeméből véreskönnyek hullottak egy hónapon keresztül, s a hideg-ben sem fagytak meg. A négy hét alatt, amíg tartott ejelenség, az eseménynek szemtanúi lehettek nem-csak a helybeli lakosok, hanem a környékbeliemberek, valamint a katonák is, kik azon időben ottállomásoztak. A sajópálfalai Mária-kép véreskönnyezése egyike volt a XVII-XVIII. század fordu-lóján több helyen feljegyzett Mária-jelenéseknek.Az Egerbe szállított kegykép a második világhá-borúig az egri minorita templomban volt elhelyezveazon a helyen, ahol ma a lourdes-i szobor van. 1717-ben az egri püspökség vizsgálta a kegykép ügyét, ésa minoritákat bízta meg a kép őrzésével. A kegyképEgerből 1946-ban került Pécs-Ürögre. A kegyképvégül is 1973. október 25-én került vissza akönnyezés helyére, Sajópálfalára.

Közösségünk kiemelkedő ünnepén dr. OroszAtanáz, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegyepüspöke celebrálta a reggeli istentiszteletet, az utre-nyét, melyen részt vett a Munkácsi GörögkatolikusEgyházmegye segédpüspöke, Nil Jurij Lushchakpüspök atya is, mialatt a hívek zarándokcsoportjaiérkeztek autóbuszokkal, személykocsikkal vagy gya-logosan. Az utrenye után Nilus püspök atya az Ung-vári Boldog Romzsa Tódor GörögkatolikusSzeminárium és a Nyíregyházi GörögkatolikusSzent Atanáz Hittudományi Főiskola növendékeivelegyütt énekelte az Istenszülő dicséretének szertar-tását, a Parakliszt.

ASzent Liturgiára a kegytemplom megtelt a Deb-recenből, a Borsod megyei Abodról, Múcsonyból, azempléni Komlóskáról, Baskóról, Pálházáról vala-mint Filkeházáról, Sárospatakról, Vámosújfaluból,Miskolcról, Edelényből és számos más településrőlérkezett hívekkel.

A Nilus püspök atya szeretetteljes hangon szólt a

hívekhez, buzdítva őket az Úr Jézus szeretetére és azIstenszülő tiszteletére. A Szent Liturgia után a részt-vevők a közösségi házban köszöntőket mondtak,majd testvéri együttlétben elköltötték a közös ebé-det.

Az ünnepen részt vett Tircsi Richard, az EMMIEgyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcso-latokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője,Kramarenkó Viktor, az Országos Ruszin Önkor-mányzat elnöke, Szilcer-Likovics Olga, az ORÖelnökhelyettese, Kozsnyánszky János, a Magyaror-szági Ruszinok/Rutének Országos Szövetségének el-nöke, Szónoczki Mária, a Borsod-Abaúj-ZemplénMegyei Területi Ruszin önkormányzat és a MiskolcMJV Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, atelepülési önkormányzatok elnökei és képviselői. Ajövő évi találkozás reményében köszöntünk el egy-mástól.

Szónoczky János Mihály


Наші сятаÜnnepeink

Ruszinok zarándoklata az Istenszülő sajópálfalai kegyhelyére


In memoriam

A II. világháború vége felé már mindenki nyu-galomra, békére vágyott. Bárcsak olyan idők jöttekvolna! Ezzel szemben a háború utáni évek a sztáliniuralom bűneivel, atrocitások sokaságával teltekmeg. Ez a történelmi időszak rendkívül sok titkotrejt. Már 1944 novemberében kezdetét vették a civillakosság elleni embertelen tettek, a szörnyen sok ál-dozattal járó elhurcolások – gulágok és munkatá-borok létesítése és feltöltése. Férfiakat és nőket hur-coltak el pár napos romeltakarításra, a károk helyre-állítására, amiből sokéves kényszermunka, „málen-kij robot” lett.

A Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és aMagyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzeti-ségi Köre közösen vett részt a korszak kutatásábanés vállalták, hogy megpróbálják feltárni az elhurcol-tak sorsát egészen a halálukig, tartson ez a munkaakár több évig is. Zarándokútra is vállalkoztak, re-mélve, hogy sok magyar, ruszin, német elhurcolt jel-telen sírjára lelnek. Ezért elutaztak a gulágokra,amelyek talán a legnagyobb és legveszedelmesebbtáborok voltak. E táborok, lágerek közül feltehető-leg a kazahsztáni Karaganda megyében volt a leg-nagyobb helyi elnevezésbengulag, karlag (Kar-Lag): majd egy országnyi terület tartozott hozzá.

Kárpátaljáról mintegy 40.000 embert hurcoltakel 1944 novemberétől kezdve, miután a szovjet, il-letve az ukrán haderők elfoglalták a területet. Sokesetről és ember sorsáról ma sem tudunk semmit.Így hát bőven marad feladat mára is. Ebből a célbólutazott 2017 nyarán a két nemzetiségi szervezet kül-döttsége Kazahsztánba, Üzbegisztánba, Oroszor-szágba és Örményországba, ahol egykori lágerhe-lyeket, fogolytáborokat, , temetőket,gulágokattemplomokat, sírokat, emlékhelyeket kerestek fel.

Chira Sándor (Alexander Khira), kárpátaljai gö-rögkatolikus püspök életének kutatása volt az egyiklegjelentősebb és legsikeresebb feladat. A püspökéletének utolsó, közel harminc évét Karagandábantöltötte.ATécsőhöz közeli Irhócon (Vulchivci) szü-letett 1897. 01. 17-én. Szatmárnémetiben a piaristagimnáziumában tanult, majd 1920-ban a budapestiPapnevelő Intézetbe került. Bibliából vett jelszava:„Uram, követlek, bárhova is mész.” Ezt be is tar-totta egész életében, így volt képes elviselni mindenrosszat, minden megpróbáltatást. Ruszin származá-sa még erősebbé is tette. 1924-ben az ungvári Pap-neveldében az egyháztörténelem és a kánonjog pro-

fesszora volt, 1934-ben pedig a szeminárium rekto-ra lett. Alapos teológiai tudás és erkölcsi tekintélyjellemezte. 1943 decemberében pápai prelátus cí-met kapott, majd 1945. december végén Romzsa Tó-dor (Theodor Romzha) püspök a Szentszék felhatal-mazásával titokban püspökké szentelte. (RomzsaTódort a Vatikán 2001-ben boldoggá avatta.)

Romzsa halála után, amely gondosan előkészítettgyilkosság volt, 1949 februárjában a titkosrendőr-ség (KGB) letartóztatta Chira Sándort, aki ezutánmegjárta az ungvári, a lembergi és a kijevi börtönö-ket. Nyolchónapos kegyetlen kihallgatások és kín-zások után 25 év szibériai kényszermunkára ítélték.Rabsága első hét évét Irkutszkban töltötte. Az em-bertelen körülmények és bántalmazások következ-tében kilenc tüdőgyulladást élt át, ám Isten életbentartotta. 1956-ban hazatérhetett, de csak rövid időre,mert 1957 januárjában a szülőfalujából vitték el aKGB-s állambiztonságiak. Ezúttal 5 évre Karagan-dába vitték és a büntetés letelte után sem engedtékhaza. Chira Sándor „foglyok ezreinek könnyeitől ön-tözött és holtak csontjaival megszentelt kazahföld”-nek nevezte Karagandát. Kazahsztán lett az újhazája, a száműzöttek nyomorúságos kunyhóibanélt, és titokban istentiszteleteket tartott németeknek,lengyeleknek, litvánoknak; Isten hitével erősödvefolytatta pásztori munkáját, járta a környék falvait.Azt vallotta, hogy „az Istenben él és az Isten ben-ne”. Persze a KGB mindig a nyomában volt.

Az 1960-as évek végétől - annak ellenére, hogyki volt tiltva Kárpátaljáról, sőt, egész Ukrajnából –évente kétszer-háromszor hazalátogatott, papokatszentelt fel. 1978-ban megáldotta a karagandaiSzent József templomot, amit a hívek 20 évig építet-tek. Chira Sándor 1980-ban tartotta itt az első, hi-vatalosan is megengedett istentiszteletet. 85. szüle-tésnapjára, 1982-ben II. János Pál pápa apostoli ál-dását és köszöntőjét küldte.

Karagandában halt meg 1983. május 26-án tüdő-rákban. Az állami tiltás ellenére 15 pap és többezrestömeg búcsúztatta. A szovjethatalom éveiben betil-tott görögkatolikus egyházat 1989-ben (ismételten)legalizálták. Chira Sándor görögkatolikus püspököt1989. április 28-án rehabilitálták, amit 1990-benközzé is tettek. A Munkácsi Görögkatolikus Egy-házmegye 1997-ben indította meg Chira Sándor bol-doggá avatási eljárását.

A Karagandából időközben hazatért egykori né-

Egy szent ember számüzetésbenChira Sándor görögkatolikus püspök születésének 120. évfordulójára


met rabok, száműzöttek ma is szentjükként tisztelik.De nem csak ők – a pravoszláv egyház pópája a bú-csúztatásán szent emberként és szent papként jel-lemezte, hozzátéve, hogy „hasonlók lehetnénkmindannyian, s akkor béke, megértés és szeretet len-ne a földön”.

A karagandai zarándokúton nagy öröm és bol-dogság töltötte meg a két pécsi szervezet tagjait, ami-kor a régi templomban meglátták Chira Sándor(Alexander Khira) emléktábláját és megtudták,hogy Szűz Mária oltára alatt nyugszik. Nem voltvértanú, de az istenhit mártírjának tartják, aki közel30 évet élt foglyok, rabok, száműzöttek között és 86éves korában a mennyben lelt örök pihenésre, ahogymindig is mondta – ahol az Úr, odamegy ő is. ChiraSándor élete mindannyiunk előtt példa lehet, deehhez mindenkinek meg kell ismernie szemé-lyiségét és életét.

Ma már egy új, a Fatimai Boldogasszony tiszte-letére emelt gyönyörű katedrális is őrzi a koncent-rációs táborban élt, dolgozott, szenvedett és meghaltrab emlékét.

Rozvány György

A Nyíregyházi Ruszin Nemzetiségi Önkor-mányzat tartalmas programokkal erősíti a ruszinokidentitását, előtérbe helyezi kultúráját és hagyomá-nyaikat, bemutatja a ruszin közösség szellemi éle-tét és megemlékezik az ismert ruszin személyisé-gekről.

2017. szeptember 10-én megrendezésre kerültSzilvay Iván emlékünnepsége.

A hagyományok szerin a program Szent Litur-giával kezdődőt, amelyet Szabó Tamás atya, aNyíregyháza-Örökösföldi Görögkatolikus temp-lom parókusa végzett. A Szent Liturgia után meg-koszorúzták és gyertyát gyújtattak a templom ud-varán lévő, a ruszinok által állított Romzsa Tódoremlékművet.

A kulturális program a Tüske várban folytató-dott.Aruszin himnusz eléneklése után Varga Mártaa Nyíregyházi RNÖ elnöke köszöntötte a közön-séget és előadás tartott Szilvay Iván ruszin költő,író életéről és műveiről.

Az ünnepi rendezvény folytatásaként BodnárAnasztázia felolvasta Szilvay Iv n „ gő gyertya” ésá É

„Szegény Árva” verseit, Varga Viktorija elénekelteaz Ima című dalát. Az ünnepi műsorban fellépett aMunkácsi „Rusznaki” ruszin folklór együttes.

A rendezvény díszvendége Szilvay Iván déd-unokája Szilvay-Varga Mira-Andrea volt, aki meg-osztotta a jelenlévőkkel emlékeit a dédnagyapárólés nagyapáról.

Varga Márta, a Nyíregyházi RNÖ elnökeFordította: Vorinka Irén

Szilvay Iván emlékünnepség

In memoriam


Ez év június végén – július elejénr e n d e z t é k m e g a R u s z i n o k X I V.Világkongresszusát. Folytatjuk az előzőszámunkban elkezdett interjút a Világtanácsés Vi lágkongres szus újravá lasz to t telnökével, dr. Ljavinyec Sztyepánnal.

Szerkesztő: Ha jól értem, demokratizálják adöntések meghozatalát a legmagasabb ruszinvilágfórumban?

L.Sz.: Ez csak az első lépés ebbe az irányba.De előbb még nagyon szeretném megköszönni arészvételt azoknak a vendégeknek, akik eljötteka meghívásomra, köztük Fenics Volodimirnek,Almási Mihálynak, Dr. Zsupan Jevhennek, FilipLudvignak. Ezek a nagyon tisztelt emberek je-lentették azt a szellemi mentalitást, mely szerin-tem már sok éve hiányzik. Rendelkeznünk kell aruszin eszme koncepciójával, amelyről AlmásiMihály beszélt, és amely egyesítene minket tu-dományos, adminisztratív, jogi, történelmi ésnyelvészeti téren, valamint megadná azt az ala-pot, amire a mi népünknek szüksége van, nem-csak Kárpátalján, hanem ott is, ahol nincs gond aruszinok elismerésével, viszont van egy másiknagyon komoly probléma – az asszimiláció. Ezma már sajnos folyamat. Ezért nagyon fontosnekünk a ruszin eszme koncepciója, hogy azidentitásunk nyelvészeti, történelmi, jogi éskulturális forrásokból táplálkozva tovább fej-lődjön. A kultúrával nincs gond. A fesztiválokatszinte lehetetlen összeszámolni. Viszont csak afesztiválok megrendezésével, a nemzetikoncepció nélkül sokáig nem maradhat fenn egynép. Az éneklés, a tánc a gyökereinkben van, aztermészetes. De népünk fejlődésének ésjövőjének tudományos, konceptuális távlataifontos kérdés.

Szerkesztő: Csak hát hogyan kezdjünkhozzá? A nép többsége, és ez igaz, nem mindigérti meg, hogy egy korsó sör a barátokkal afesztiválon, egy szívből elénekelt nóta még nem

biztosítja számunkra jövőben a fejlődéstörténelmi távlatait a hazánkban és szomszédosországokban élő többségi társadalmakkörében.

L.Sz.: Minden egyes országnak megvan a sa-ját tapasztalata.Az államok saját nemzeti politi-kával rendelkeznek, és lehetőséget biztosítanaka nemzeti kisebbségeknek arra, hogy működ-t e s s é k a c i v i l s z e r v e z e t e k e t é sönkormányzatokat hozzanak létre, valamintszavatolják a nemzetiségek parlamenti kép-viseletét. Ezt a jogi tapasztalatot jó lenne össze-gyűjtenünk. Ilyen igény néhány évvel ezelőttmár elhangzott a szlovákiai ruszinok részéről,akik szerették volna megismerni a magyartapasztalatokat. Úgy gondolom, lenne értelmeátvenni egymástól a hasznosnak látszó,valamelyik államban már megvalósultdolgokat, megpróbálni támogatni a bevezetésétmás államokban is. Továbbá, ha kidolgozzuk akoncepciót és felajánljuk azt Ukrajnának, lehe-tőségük lenne kiválasztani, hogy milyen formá-ban tudná az állam támogatni az őshonos ruszinés magyar kisebbséget Kárpátalján, mivel a kétőshonos nép mindig is ott élt. Hogy milyen mó-don, az már – magától értendően – az ukrán ál-lam választásán múlik. Mi, mint tanácsadótestület, amiben még egy feladatát látom aVilágkongresszusnak, segíteni tudnánk Ukraj-nának megszabadulni attól az ideológiaiörökségtől, amelyiket még a sztálinizmus ótahasználnak. Az elv egyszerű: nincs nép – nincsprobléma. Hihetetlen, hogy a II. világháborúelőtti években a népszámlálások soránKárpátalja nemzetiségei között szerepeltek aruszinok is, aztán, láss isteni csodát, hirtelenmindenki ukrán lett. Sajnos a mai Ukrajnábantovább folytatják a sztálinista és kommunistamúlt politikáját. Nem hiszem, hogy a ruszinokelismerése megrázná az ukrán állam alapjait. Aruszinság él és élni fog! A kérdés az, hogy

Ülésezett a Ruszinok XIV. Világkongresszusa

Interjú Інтервю


milyen formában, és nem vezet-e ez valamiolyanhoz, ami árthat a ruszinoknak és az ukránállamnak egyaránt. Ezért úgy gondolom, hogysegítenünk kell az ukrán ideológusoknak, hogyhelyesen ismerjék el azt a történelmi valóságot,melyet az egész világ elismer. Azokban az álla-mokban, ahol ruszinok élnek, velük kapcsolat-ban sehol sincsenek problémák sem a szepara-tizmussal, sem más politikai jellegű problémá-val kapcsolatban. Nyugodtan vallhatják magu-kat ruszinnak a népszámláláskor, járhatnak ru-szin iskolákba és így tovább. Eperjesenműködik a Ruszin Nemzeti Színház, a RuszinKultúra Múzeuma, amelyeket a szlovák államtámogat, a ruszin parlamenti képviselők éss z ó s z ó l ó k R o m á n i á b a n , S z e r b i á b a n ,Magyarországon képviselik közösségeinkérdekei t . És semmi lyen gond sincs aruszinokkal ezekben az államokban.

Szerkesztő: Az Eszéken elfogadott döntésekközül melyiket tartja a legfontosabbnak aruszin közösség számára?

L.Sz.: Szeretném elmondani, hogy a legtöbbKongresszusi döntést, kivéve az elnökválasz-tást, a küldöttek egyhangúlag, vagy minimálisellenszavazattal fogadtak el, amit én jó jelnektartok. Ez azt jelenti, hogy a Kongresszusösszetartott a fontos kérdések eldöntésében.

Például, az egyik ilyen döntés volt MedvigyPetró javaslata a Ruszin Nap megünneplésevilágszerte.Az ünnep március 23-án lesz, mivelépp ezen a napon került megrendezésre az elsőRusz in Vi lágkongresszus 1991-ben aszlovákiai Midzilabircében.

Szerkesztő: A Ruszin Nemzeti ÜnnepMagyarországon viszont marad május 22-e?

Sz.Ly.: Minden államnak megvan a maga ün-nepnapja, ezt viszont világszerte fogják ünne-pelni a ruszinok. Hogy milyen formában fogjuktartani, azon még gondolkodunk. Feltételezem,hogy jövőre ezt az ünnepet illene Midzilabircé-ben megrendezni. Az összetartozás ötlete na-gyon szép. Mindenkit szeretnénk egybegyűj-teni. Lehetséges, hogy az ünnep fesztivál for-májában valósul meg. Az ilyen örömteli,érzelmi összejövetelek szintén fontosak a népszámára. A Világkongresszus nem mond nemetaz efféle népi ünneplésekre, azonban nagyonremélem, hogy a legmagasabb fórumunk képeslesz egyesíteni azokat az embereket, akikképesek kidolgozni egy egységes ruszinnemzeti koncepciót, a ruszinok fejlődésénekstratégiáját, melyet nem szégyen bemutatnibárhol, az ENSZ-ben, az Európai Parlament-ben, minden államban, ahol élünk.

Fordította: Vorinka Irén

Interjú Інтервю

Fotó: Szmolár Sándor

A magyarországi ruszinokat képviselő civil szer-vezetek, valamint a Ruszin Világkongresszus és Tanácsnevében ezúttal nyílt levélben tiltakozunk KravcsenkoGyörgy, az Ukrán Országos Önkormányzat elnökének amagyarországi ruszinokat ért diszkriminatív kijelentéseellen.

Tudomásunkra jutott, és erről adatokkal is rendel-kezünk, hogy 2017. június 7-én Budapesten NepovLjubov, Ukrajna Magyarországi Rendkívüli és Meg-hatalmazott Nagykövete és Kravcsenko György, azUkrán Országos Önkormányzat elnöke Kárpátaljárólérkezett újságírókkal találkozott.Asajtótájékoztató soránelhangzottak megkérdőjelezik a hazai ruszinság nemzeti-ségi létét, anyanyelvét, évezredes hagyományait,történelmi múltját, jelenét, valamint a népszámlálási ada-tokat; a ruszin civil szervezeteket, a ruszin nemzetiségiönkormányzatokat, a magyarországi nemzetiségipolitikát és az erre vonatkozó törvényeket. Ezen kívülKravcsenko György kijelentése, miszerint a hazairuszinság Oroszország Nagykövetségén keresztül kapfinanszírozást, nem felel meg a valóságnak.

Köztudott, hogy Ukrajnában nem ismerik el a ru-szinokat, mint nemzetiséget, ez azonban nem jogosítja felaz ukrán diplomáciát és a magyarországi ukránprominens vezetőket a történelmileg is téveskijelentésekre. Nincs joguk diszkriminálni pont Ma-gyarországon nemzetiségünket, annál is inkább, mivel aza Magyar Államtól kapja a pénzügyi támogatást, ahogyana többi, államilag elismert nemzetiség is. KijelentéseivelMagyarországon, az Európai Unió területén sérteget, ésdiszkriminatív helyzetbe hoz egy ősi nemzetiséget. Úgyvéljük, hogy Magyarországon, ahol a Nagyságos VezérlőFejedelem, II. Rákóczi Ferenc „gens fidelissima et casis-sima” jelzővel illette a ruszinokat, súlyosan elítélendőegy ősi nemzetiség utódait rágalmazni.

Az Európai Unió és Magyarország Alaptörvénye,valamint teljes jogrendszere alapján minden nemzetiségjogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen ésfennmaradjon.

A magyarországi ruszin civil szervezetek, valamint aRuszin Világkongresszus és Tanács képviseletébenfelháborodásunknak és tiltakozásunknak adunk hangotaz Ukrán Országos Önkormányzat elnöke magyarországiruszinokat ér intő diszkriminat ív ki jelentéseimiatt,valamint kezdeményezzük az azonnali szükségesintézkedések megtételét.

Mellékletben csatoljuk a sajtótájékoztatón elhangzotteredeti szöveget és annak magyar fordítását, amely azOrszágos Ruszin Önkormányzat honlapján, awww.ruszin.com-on is megtalálható.

Budapest, 2017.08.08.


Tiltakozás a magyarországi ruszinokat érő diszkrimináció ellen

Честованї читателї!Просиме 1% из вашуй данї перечисляти на Фондацію Про Русинув”,„

данёвоє число котрої: 18170720-1-42

Kedves Olvasóink!Kérjük, hogy adója 1% a Ruszinokért Alapítványnak adományozza!

Adószáma: 18170720-1-42

TiltakozásПротест

Hodinka Antal Országos Ruszin ÉrtelmiségiKözhasznú Egyesület

Elnök: Dr. Ljavinyec Sztyepán

Ébresztők Ruszin Kulturális EgyesületElnök: Popovics Tibor Miklós

Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesület(RUKISÖSZ)

Elnök: dr.Ujczaki Tibor

Ruszin Kulturális Egyesület (RUKE)Elnök: Szilcer-Likovics Olga

Ruszinok VilágkongresszusaElnök: dr.Ljavinyec Sztyepán

Magyarországi Ruszinok/Rutének/OrszágosSzövetsége (MROSZ)

Elnök: Kozsnyánszky János

Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú EgyesületElnök: Manajló András

Jubileum60-ik születésnapját ünnepeltea Magyarországon és a hatá-ron túl is ismert neves tudós,nyelvész és történész, a nyelv-tudományok kandidátusa,főiskolai tanár, dr. KáprályMihály, a Hodinka AntalRuszin Tudományos Intézetvezetője; sok éven át a „Ruszin Világ”, amagyarországi ruszinok közéleti, tájékoztatólapjának szerkesztője, sok ruszin kiadvány éstankönyv mindenkori szerkesztője és lektora.Munkájára jellemző a különleges odafigyelés és arészletek kidolgozottsága, melyeknek köszönhetőenkiemelkedő tudományos és újságírói művekszülettek. Figyelemre méltó az a szeretet, amellyel afeldolgozandó anyaggal és műveinek hőseivelbánik: mintha a szerző lelkének egy részét osztanámeg velük, lelket lehelne beléjük – így engedve őketa világba, a valóságos életbe.

Kívánjuk az ünnepeltnek,hogy éljen soká, számos éven át!

Szerkesztőség

2017. augusztus 27-29. között második alka-lommal került megrendezésre a MagyarországiSzlovák Fiatalok Szervezete (elnöke KiszelyAndrás) és a Magyarországi Német Fiatalok Kö-zössége (elnöke Jordán Blanka) közös szervezé-sében, az Emberi Erőforrások MinisztériumaEgyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kap-csolatokért Felelős Államtitkársága támogatá-sával a II. Nemzetiségi Ifjúsági Találkozó.Aren-dezvénynek a velencei-tavi Agárdon találhatóVVSI Sport Hotel adott otthont. A találkozó cél-ja hazánk nemzetiségi ifjúsági közösségei egy-másra találásának, jövőbeni sikeres együttmű-ködésének előmozdítása volt.

A 17 órakor kezdődő megnyitón többek kö-zött FülöpAttila helyettes államtitkár úr és TircsiRichárd főosztályvezető úr mondtak beszédet,és támogatásukról biztosították a Magyarorszá-gon élő nemzetiségeket. A meghívott vendégekközött szerepeltek a nemzetiségi szószólók, azországos nemzetiségi önkormányzatok elnökeiés egyházi méltóságok. A ruszinokat Kramaren-ko Viktor elnök úr képviselte.Amegnyitó beszé-dek után a Görög Ifjúsági Egyesület műsorakövetkezett.

A magyarországi ruszin ifjúságot öten képvi-seltük: Zseltvay Kristóf, Soltész Lívia Edit,Szabó Blanka, Popovics Dominik és e cikk írója,dr. Popovics Szilárd.

Másnap délelőtt a programokat a szervezőkhárom részre osztották: a nemzetiségi ifjúságiprojektek bemutatása – német részről a BündelProjekt, szlovák részről a lakosságcsere projekt;nemzetiségi kézműves foglalkozás, ahol karkö-tőt lehetett készíteni és szövettáskát festeni; ke-rekasztal beszélgetések, melyek során a jelenlé-vő nemzetiségek felekezeteinek lelkészei irá-nyításával különböző, a nemzetiségi ifjúságotérintő témákról esett szó, valamint bemutatko-zott a „777 keresztény blog” csoport. Délután pe-dig, kihasználva a Velencei-tó adta lehetősége-ket, sárkányhajóztunk és fürödtünk.

Az esti órákban került sor a nemzetiségek nép-viseleti, gasztronómiai, kulturális bemutatkozá-sára. A hazai 13 elismert nemzetiség közül a ci-gány, a horvát, a lengyel, a német, a szlovák, az

ukrán és a ruszin ifjúság mutatkozott be. Mi ru-szinok röviden bemutattuk nemzetiségünket,Zseltvay Kristóf ruszinul és magyarul elszavaltaa ruszin szózatot. Ízletes komlóskai süteménye-ket hoztunk, melyeket a résztvevők előszeretet-tel fogyasztottak, és bemutattunk ruszin könyve-ket, újságokat is. Azt tapasztaltuk, hogy a többinemzetiség ifjúsága nagy érdeklődést mutatott aruszin nemzetiség iránt, kíváncsiak voltak nyel-vünkre, kultúránkra, hagyományainkra. A be-mutatkozást követő táncházban a német nemze-tiség táncait ismerhettük meg.

Augusztus 29-én a délelőtti órákban hagytukel szállásunkat, annak reményében búcsúztunkel egymástól, hogy jövőre újra találkozunk.

Úgy gondolom, a nemzetiségi ifjúsági talál-kozó kiváló alkalmat teremtett a hazákban élőnemzetiségek együttműködésének elősegítésé-re, a különböző nemzetiségek kultúrájának éshagyományainak megismerésére, a barátkozás-ra. Megtapasztalhattuk az egy közösséghez valótartozás előnyeit.Atalálkozó elősegítette az erősnemzetiségi identitástudat kialakulását, azt,hogy a magát nemzetiséginek valló polgár büsz-ke legyen nemzetiségére, hagyományaira, me-lyek nagy kincsek a globalizálódó, individualis-ta világunkban. Magyarországon minden nem-zetiség szabadon gyakorolhatja kultúráját, ha-gyományait, a magyar állam pedig a támogatá-sokkal meg is teremti ennek a lehetőségét, ami-ért köszönettel tartozunk.

dr. Popovics Szilárd


II. Nemzetiségi Ifjúsági Találkozó

RiportРепортаж


Krónika Кроника

Szeptember4.: A Pécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

megtartotta a hagyományos Ruszin szüretet a Szőlő-hegyen. A program során a régi szüreti szokásokat,az eszközöket és a jellegzetes ételeket ismerhettékmeg az érdeklődők.

17.: A Zuglói Ruszin Nemzetiségi Önkormány-zat Kopjafa koszorúzási ünnepséget tartott, amely aRózsák terei görögkatolikus templomban egyháziszláv nyelvű Szent Liturgiával kezdődött. A szer-tartást Tivadar Mihály atya végezte.

27.: A Kisvárda Város Ruszin Nemzetiségi Ön-kormányzat szervezésében idén is megtartották amár hagyományos Ruszin szivárvány kiállítást a Vár-day István Városi Könyvtárban. A tárlaton BokoteySándor†, Cap Károly, Dankó Albert, Deák Viktória,Gála Margit, Popovics Hanna, Smirina Diana, DókaGyula† műveivel ismerkedhetett meg a nagyszámúközönség. A kiállítást Petranics Marianna, KisvárdaVáros Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökenyitotta meg, köszöntőt mondott Leleszi Tibor, Kis-várda Város polgármestere.

Október2: A PTE Bölcsészettudományi Kar Szlavisztika

Intézet, a Történettudományi Intézet ModernkoriMagyarország tanszék, a Szovjetunió TörténetiKutatócsoport és a Pécsi Ruszin Nemzetiségi Ön-kormányzat a PTE megalapításának 650. évfordu-lója alkalmából 2016. október 13-14-én közösenrendezték meg a „Szláv-magyar kapcsolatok: múlt,

jelen, jövő” című nemzetközi tudományos konferen-ciát. A tanácskozás egyben a ruszin származású Ho-dinka Antal akadémikus, az egyetem egykori rek-torának és bölcsészkari dékánjának munkásságaelőtti tisztelgés is volt. A konferencia előadásaiból aPécsi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat az EMMItámogatásával tanulmánykötetet jelentetett meg. Akönyvbemutatóra 2017. október 2-án került sor aPécsi Tudományegyetemen. A bemutatón Dr. FontMárta, Dr. Wolosz Róbert tanszékvezetők, Dr. Vég-vári Valentina, a Pécsi Tudományegyetem Szlavisz-tika Intézetének tanára, valamint egyetemi hallgatókés a pécsi ruszin nemzetiségi közösség tagjai vettekrészt.

14.: A Fedinecz Atanáz Magyarországi RuszinokKözérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelyé-nek vendégkiállítását tartották meg Kartalon, a La-dócsi Műterem-Galériában.

A nagyszámú érdeklődő közönség meghatottanhallgatta Asztalos Tamás megnyitó beszédét, a galé-riatulajdonos Ladócsi László köszöntőjét és a nívósműsort.

15.: A Sajópálfalai Kegykép Könnyezésének300. évfordulója alkalmából a jubileumi évet lezáróSzent Liturgiát Dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Görög-katolikus Egyházmegye püspöke tartotta a szépszámmal megjelent hívők előtt. A ruszin közösségetaz ünnepen Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nem-zetiségi szószólója, Szilcer-Likovics Olga, az Or-szágos Ruszin Önkormányzat elnökhelyettese ésHladinec Péter, az Újbudai RNÖ elnöke képviselte.

20.: Az Országos Ruszin Önkormányzat Köz-gyűlése megtartotta soron következő rendes ülését.Aképviselőtestület döntött a 2017-2018. tanulmányiösztöndíjakról, a Hodinka Antal-díj várományosai-ról, a benyújtandó pályázatokról.

20.: A Duna Palota Kamaratermében a Magyar-ság Háza szervezésében bemutatták a Kárpátaljaitragédia című dokumentumfilmet.

28.: Kárpátalján, Munkácson tartotta ülését a Ru-szinok Világtanácsa. Az ülést a már hagyományos„Cservená ruzsá trojáká” nemzetközi ruszin kulturá-lis fesztivál követte.

ФоторeпоpтaжFotó összeállítás

Єпископ Александер Хіра – Chira Sándor püspök


ІІ. Меженаціонална стріча молодежі – II. Nemzetiségi Ifjúsági Találkozó

Documents

Coc o a i A magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató ... RV-szept-okt-web.pdf · РУСИНСЬКЫЙ CBIT Coc o a i A magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató