Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Controlling vs számvitel
Előadó:Dr. Zéman Zoltán
2
Controlling
Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel
2
3
Bevezetés
� pénzügyi számvitel – vezetői számvitel
� vezetői számvitel – controlling
� controlling, mint tudomány
� operatív vezetés – controlling – stratégiai vezetés
� számvitel – menedzsment
� controlling és számviteli mutatók
4
A vállalati számvitel
� az információfeldolgozás és tömörítés folyamatában kielégíti:� törvényes előírások, � döntési folyamatok.
� külső számvitel – belső számvitel
3
5
Controlling, mint a vezetéstudomány külön ága
� Alapvető eszköze a vállalkozásszervező, koordináló és döntés- előkészítési funkciókat felvállaló vezetői számvitel. Gondolkodásmódjukban, filozófiájukban, módszerükben, nagyrészt egyezőek.
� A vezetői számvitel a különböző költség- és eredményszámítások segítségével képes a controlling rendszer támogatására.
� A költségszámítási eljárások általában az ún. tervköltségek kategóriájával operálnak és a belső teljesítményátadások, -áramlások is többnyire e költségek alapján történnek.
6
Eltérések a két számviteli rendszernél
� azok céljaiban, annak irányultságában,� az alapadatok tovább feldolgozási
rendszerében,� az időhorizontban, valamint� a szabályozottság formájában
4
7
Célok és azok irányultságának eltérései
� a pénzügyi számvitel elsődlegesen a külső elszámoltatás igényeinek (adóbevallás, mérleg stb.) kíván megfelelni, és csak másodlagosan, főleg a tényadatok tekintetében a vezetésnek
� a vezetői számvitel az irányítás igényeit tartja fontosabbnak, információival elsődlegesen annak döntési munkáját támogatja
� nem az abszolút értelemben vett tényszámok, hanem a tervhez képest a tényeltérések érdeklik
8
Adatok tovább feldolgozásából származó eltérések
� az adatok gyűjtésénél, számbavételénél a pénzügyi számvitelt a tényadat-centrikusság (pontosság) jellemzi,
� a vezetői számvitel az adatfeldolgozásoknál is a cél- és jövőorientáltságot helyezi előtérbe
� a vezetői számvitel először megtervezi az elkövetkező időszak várható költségeit és árbevételeit (tervkalkuláció), majd ahhoz méri a megvalósítást (ténykalkuláció)
5
9
Adatok tovább feldolgozásából származó eltérések – gazdálkodás és elszámolás
technikája� A vezetői számvitel a pénzügyi számvitellel
ellentétben többnyire nem a vállalkozás egészét fogja át, hanem annak egy adott részét (pl. csak a közvetlen „értékteremtő” folyamatot),
� magában foglalja a döntésorientált teljesítmény-és költségelszámolást
� felhasználja a döntés-előkészítő gazdaságossági számításokat,
� döntés-előkészítő pénzügyi számításokat használ.
10
Időhorizontbeli eltérés
� a pénzügyi számvitel az adott időszakról mindig utólag gyűjti az adatokat, és végez kimutatásokat
� a vezetői számvitel az analitikák naprakész adataihoz nyúl, még akkor is ha ezen adatok pontossága nem minden esetben garantálható, hogy naprakész adatokat tudjon biztosítani
6
11
Szabályozottsági eltérések
� a pénzügyi számvitel munkáját a törvények, a szervezetek számviteli politikája szigorúan szabályozzák
� a vezetői számvitel a szervezet belső szabályozásának (controlling szakmai szabályzat) megfelelően viszonylag nagyobb szabadságfokkal rendelkezik
12
7
13
14
8
15
A vezetői számvitel alkalmazhatósága
� Nincs egyetlen olyan vezetői számviteli rendszer sem, melyet minden körülményre alkalmazni lehet. E tekintetben a vezetői számvitel a maga természetében sokféle és néha rejtélyesebb, mint a pénzügyi számvitel.
� A vezetői számvitel olyan választási lehetőséget ad, amely mindegyik példában a probléma jellegzetességeinek a legalkalmasabb számviteli megközelítéssel való társításától fog függeni.
� A vezetői számviteli megközelítést ezért a kezelendő szituáció fogja meghatározni. A technikának az igényekkel való társítását „kontingenciateóriának” (esetlegességi elméletnek) nevezzük, vagyis a megfelelő vezetői számviteli értékelés a szolgálandó céltól függ.
16
Pénzügyi számviteli rendszer rendeltetése stratégiai szinten I.
� Biztosítsa az SZT előírásainak érvényesítését,� Segítse elő az ügyvezetés eredményes, nyereségorientált
gazdálkodását, szolgáltassa a döntések megalapozását szolgáló információkat,
� Célja olyan üzemgazdasági gyakorlat kialakítása, amely megfelel a törvények, a stratégiai irányítás, az ügyvezetés követelményeinek és az eredményes működést szolgálja.
� A pénzügyi számvitel kialakításához, a számvitel-szervezési folyamatok összehangolásához, a vezetésnek elsősorban azt kell meghatároznia, hogy azt milyen stratégiai, illetve üzletpolitikai operatív célok szolgálatába kívánja állítani. Meg kell határozni azt is, hogy milyen formában kívánják rögzíteni a törvény adta lehetőségek közötti választásról meghozott számvitelpolitikaidöntéseket.
� A belső működési elszámolások összhangja a hosszú távú célokkal
9
17
Pénzügyi számviteli rendszer rendeltetése stratégiai szinten II.
� A politika kialakításakor tisztázni kell, hogy a kijelölt stratégiai cél milyen módon, milyen értékelési eljárások alkalmazásával érhető el.
� A szellemi vagyon fokozódó szerepe, kompetencia számvitel
� Környezettudatosság megjelenése a számvitelben
� Integrált számviteli teljesítménymérés� Stratégiai térképek összehangolása az
elszámolásokkal� Értékorientáció
18
A számviteli menedzsment céljai
� lehető legnagyobb profit elérése, vagyis a lehető legtöbb osztalék kifizetésére legyen lehetőség (nyereségmaximalizálás)
� lehető legkevesebb társasági adót fizetni (adó / nyereségmaximalizálás)
� minden évben elérni egy szolid jövedelmezőséget, és akkor is fizetni osztalékot a tulajdonosoknak, ha az adott év eredménye erre nem nyújt fedezetet (kiegyensúlyozott osztalékfizetés)
10
19
A számviteli menedzsment –számviteli politika
� a szellemi vagyon fokozódó szerepe, kompetencia számvitel
� környezettudatosság megjelenése a számvitelben
� integrált számviteli teljesítménymérés� stratégiai tervek összehangolása az
elszámolásokkal� értékorientáció� a belső működési elszámolások
összhangja a hosszú távú célokkal
20
A számviteli menedzsment működtetésének meghatározó elemei
� számviteli filozófia kialakítása� számviteli információs rendszer� hatékonysági transzparencia� valós összkép biztosítása� intézkedési terv� számviteli-szervezési folyamatok� adatáramlási hidak� számviteli elszámolási rendszer hatékony
működtetése� ellenőrzés értékteremtő tényezőkön keresztül� a belső és külső számviteli folyamatok
összehangolása
11
21
A menedzsment információ ellátása és a számvitel kapcsolódási területei
22
Vezetői számvitel
Pénzügyi számvitel
Pénzügyi számvitel
Gazdálkodási folyamatok mérése, elszámolása
Controlling
StratégiaiOperatívStratégiaiOperatív
Számviteli menedzsmentPénzügyi menedzsment
Menedzsmentterületek
Vezetéstudomány
A controlling és a számvitel menedzsmentorientáltsága
12
23
Controllingrendszer alapkövetelményei
� rendszer felépítését elsődlegesen a felső vezetés információigénye határozza meg
� a különböző területek folyamatairól összefüggő, integrált kép biztosítása
� vezetői szintek információ ellátása� az egyes területek folyamatainak áttekintésével segítse az
egyes területek munkáját� segítse a vállalaton belüli kommunikáció javítását� a controllingrendszer jövőorientált és rendszerszemléletű
legyen� stratégiai tervezés és stratégiai controlling összhangjának
biztosítása� stratégiai tervek operatív megvalósíthatósága
24
Számviteli mutatók� viszonylag könnyű a kiszámításuk, � a szükséges adatok könnyen elérhetők, � széles körben ismertek és könnyen kommunikálhatók � sok részletében leírják a tényeket, tájékoztatást adnak a
vállalat múltbeli teljesítményéről és a jelenlegi helyzetéről
� nem feltétlenül megfelelők az üzleti elemzés, a vállalati értékelés számára
� számviteli adatokon alapulnak (a törvény által meghatározott jelentések elvárásai), nem teljesítménymérésekre vannak fejlesztve
� a múltra és rövid periódusra fókuszálnak� nem veszik figyelembe a kockázatot vagy a pénz
időértékét� a számviteli eredmény vagy a számviteli megtérülési
ráták maximalizálására való késztetések nem kívánatos
13
25
Az operatív controlling vezetői számvitelének tervezési és eltéréselemzési technikái
� Tervkalkulációs metodikák– Merev és rugalmas tervköltségszámítás– Standard kalkuláció– ABC költségszámítás– Folyamatkalkuláció
� Költség-fedezet-eredmény számítási metodikák– Direct costing módszer– Fix költség-fedezet számítás– Egyedi költség-fedezet számítás
26
A stratégiai controlling vezetői számvitelének tervezési és teljesítménymérési technikái
� a stratégiai controlling a VSZ-t főleg a stratégiai mutatószámok tervezésénél és mérésénél alkalmazza
� pénzügyi szemléletű mutatók (SHV, EVA,DCF)
� általánosabb szemléletű mutatók (pénzügy és nem pénzügyi szemlélet egyensúlyán alapuló stratégiai teljesítmények tervezését, mérését szolgálják; Pl.: BSC)
� hosszú távra kalkulált, diszkontált beruházás gazdaságossági számítások
14
27
Teljesítménymérésre alkalmazott mutatószámok számossága a vizsgált cégek esetében
14 mutatószámot alkalmaz
15%
13 mutatószámot alkalmaz
0%12 mutatószámot
alkalmaz3%
11 mutatószámot alkalmaz
7%
10 mutatószámot alkalmaz
3%
8 mutatószámot alkalmaz
3%
6 mutatószámot alkalmaz
10%7 mutatószámot
alkalmaz15%
Egy mutatószámot alkalmaz
3%
Két mutatószámot alkalmaz
3%
4 mutatószámot alkalmaz
10%
3 mutatószámot alkalmaz
0%
9 mutatószámot alkalmaz
18%
5 mutatószámot alkalmaz
10%
28
Alkalmazott mutatók a gyakorlatban
• PBT (adózás előtti eredmény)• Árbevétel• EBIT (~üzemi tevékenység eredménye)• EBITDA (kamat, értékcsökkenés és adózás előtti eredményt)• ROA (eszközarányos hozam)• ROE (saját tőke arányos hozam)• ROCE (lekötött tőke arányos megtérülés)• NOPAT (adózás utáni operatív eredmény)• EVA (hozzáadott gazdasági érték)• FCF (szabad cash-flow)• EPS (egy részvényre jutó nyereség)• P/E (árfolyam/nyereség ráta)• SVA (hozzáadott részvénytulajdonosi érték)• CVA (hozzáadott vásárlói érték)• egyéb
15
29
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
PB
T
Árb
evét
el
EB
IT
EB
ITD
A
RO
A
RO
E
RO
CE
NO
PA
T
EV
A
FC
F
EP
S
P/E
SV
A
CV
A
Egy
éb
Teljesítménymérésre alkalmazott mutatószámok a vizs gált cégek gyakorlatában
Nem alkalmazzák
Alkalmazzák
30
Összegzés I.� A controlling és a számvitel alapfeladatában
megfogalmazza a menedzsment információ szolgáltatását.
� A vállalkozói gyakorlatban a vezetői számvitel lényegében a költségszámvitel tartalmát követi. A pénzügyi számviteli rendszerek alkalmazása jóval elterjedtebb a vezetői számviteli rendszerekénél. Ennek kétségkívül egyik fő oka, hogy míg az előbbi használata törvény általi kötelezettség, az utóbbié csak választási lehetőség.
16
31
Összegzés II.
� A vezetői számviteli rendszer minél több gazdálkodónál való bevezetésének elősegítéséhez mindenekelőtt a vezetők hozzá állásának szemléletmódjának a formálása szükséges.
� A „számviteli anomáliák” természetesen nem azt jelentik, hogy a számviteli adatok, információk nem hasznosíthatók. Ezek meghatározott elvek, szabályszerűségek alapján összeállított kimutatások alapjai, melyeknek más az alapelve és a célja, mint az üzleti - gazdasági szempontú mérésnek és döntéshozatalnak.
� Az anomáliák azonosításának célja, hogy a számviteli szemléletű adatok üzleti szemléletűvé konvertálását elősegítse.
� A korszerű gazdasági értékmérések közös vonása, hogy pénzügyi ésgazdasági megfontolások alapján korrigálni igyekszik a számviteli előírások torzító hatásait, a számvitel múltbeli teljesítményekre koncentráló megközelítését kívánja felváltani jövőorientált szemlélettel.
32
Összegzés III.
� A számviteli mutatók hazánkban még napjainkban is nagy szerepet töltenek be az értékmérésben.
� A stratégiai számvitel koncepciója szerint a vállalkozás belső folyamatainak a lekövetése megalapozza annak rövid távú sikerességét, ezáltal a hosszú távú értékteremtését.
� Következésképpen a vezetői számvitel egyfajta részhalmazát képezi a controllingnak.
� A két tudományterület feladatköre – a menedzsment ellátása a döntéseik meghozatalához előkészített információkkal -egészen hasonló egymáshoz, a különbséget leginkább abban lehet megragadni, hogy míg � a vezetői számvitel pusztán a számviteli rendszer által
előállított input adatokból dolgozik, addig a � controlling input adatai sokkal szélesebb körből
adódhatnak.
17
33
Köszönöm a figyelmet!