1
BEVEZETÉS A tanulmány célkitűzése a halhús fogyasztásával az emberi szervezetbe bevitt Hg származékok kockázatának felmérése volt. Ebből a célból meghatároztuk különböző halfajták húsának szerves metil-higany (CH 3 Hg + ) és szervetlen higany (Hg 2+ ) tartalmát, áramlóoldatos-befecskendezést alkalmazó, UV fotokémiai gőzképzéses kapacitív csatolású mikroplazmás optikai emissziós spektrometriás eljárással (UV-PVG-μCCP-OES). A kockázati kitettséget az ideiglenesen megállapított megengedhető heti bevitel (PTWI) alapján számítottuk ki CH 3 Hg + (1.3 μg kg/testtömeg) és Hg 2+ (4 μg kg/testtömeg) esetében az elfogyasztott halhúsra (150 g-os adag). Az eredményeket úgy tárgyaltuk, hogy figyelembe vettük a halfajokat és az egyes Hg származékok tartalmát. Kiszámítottuk a kockázat nélkül hetente fogyasztható adagok számát tengeri és tenyészetekből származó halak esetében. Köszönetnyilvánítás Ezt a kutatást a Román Országos Tudományos Kutatási Hatóság (CNDI-UEFISCDI) támogatja. Projekt szám PN-III-P2-2.1-PED-2016-0135 (Szerződés szám: 93PED/2017) COVACI Enikő 1,2 , DARVASI Jenő 1,2 , ŞENILĂ Marin 3 , PONTA Michaela 1,2 , BĂBUŢAN Iulia 1,2 , FRENŢIU Maria 3 , FRENŢIU Tiberiu 1,2 1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, 400028 Kolozsvár, Románia, Arany János utca 11 szám, [email protected] 2 Analytica kutató központ, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, 400028 Kolozsvár, Románia, Arany János utca 11 szám. 3 Nemzeti Optoelektronikai Kutatási és Fejlesztési Intézet - Bukarest, Analitikai Műszerkutató Intézet, 400293 Kolozsvár, Románia, Donáth út 67 szám. A EREDMÉNYEK Halfajták Származás b Összzsír (%) Átlag koncentráció ± U a (mg kg -1 ) Tömeg (%) Össz Hg CH 3 Hg + Hg 2+ CH 3 Hg + Hg 2+ Makréla (Scomber Scombrus) Vad FAO 27 6.12 0.293±0.016 0.259±0.014 0.034±0.003 88.4 11.6 Makréla (Scomber Scombrus) Vad FAO 27 4.94 0.152±0.010 0.123±0.006 0.029±0.002 80.9 19.1 Tőkehal (Merluccius productus) Vad FAO 67 1.25 0.231±0.015 0.201±0.016 0.030±0.003 87.0 13.0 Tőkehal (Merluccius productus) Vad FAO 67 0.72 0.197±0.015 0.167±0.017 0.030±0.004 84.8 15.2 Szürke tőkehal (Merluccius hubbsi) Vad FAO 34 0.24 0.149±0.017 0.117±0.007 0.032±0.004 78.5 21.5 Tőkehal (Gadus morhua) Vad FAO 34 1.78 0.308±0.015 0.172±0.017 0.136±0.015 55.8 44.2 Sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) Vad FAO 61 1.62 0.177±0.010 0.130±0.008 0.047±0.004 73.4 26.6 Vörös lazac (Oncorhyncus nerka) Vad FAO 67 2.82 0.165±0.018 0.154±0.025 0.011±0.002 93.3 6.7 Lazac (Salmo salar) Óceánban- tenyésztett FAO 27 Norvég 1.94 0.126±0.013 0.108±0.012 0.018±0.003 85.7 14.3 Lazac (Salmo salar) Óceánban- tenyésztett FAO 27 Norvég 1.85 0.116±0.009 0.100±0.008 0.016±0.002 86.2 13.8 Fehér busa (Hypophthalmichtys molitrix) Tenyésztett Román 14.06 0.110±0.013 0.099±0.005 0.011±0.001 90.0 10.0 Cápaharcsa (Pangasius hypophthalmus) Tenyésztett Vietnám 2.81 0.119±0.012 0.056±0.008 0.063±0.011 47.1 52.9 Cápaharcsa (Pangasius hypophthalmus) Tenyésztett Vietnám 3.14 0.127±0.014 0.044±0.003 0.083±0.011 34.6 65.4 Pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Tenyésztett T örök 10.13 0.103±0.016 0.030±0.005 0.073±0.017 29.1 70.9 Pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Tenyésztett Román 9.02 0.094±0.016 0.021±0.005 0.073±0.021 22.3 77.7 Minimum 0.24 0.094 0.021 0.011 22.3 6.7 Maximum 14.06 0.308 0.259 0.136 93.3 77.7 Átlag 4.16 0.164 0.119 0.046 69.2 30.8 Standard deviáció 4.00 0.067 0.066 0.051 24.5 24.5 a U: kiterjesztett mérési bizonytalanság 95% -os megbízhatósági szint (k = 2) és n = 5, teljes extrakció / analízis mindegyik mintára b FAO: Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezet; FAO 27 Atlanti-óceán, észak-kelet; FAO 34 - Atlanti-óceán, közép-kelet; FAO 61 Csendes-óceán, északnyugat; FAO 67 Csendes-óceán, északkelet Könyvészet Calderon J, Goncalves S, Cordeiro F, Calle B (2013) Determination of methylmercury in seafood by direct mercury analysis: Standard operating procedure. JRC Technical Reports, European Commission, Institute for Reference Materials and Measurements, Geel, Belgium. Számítások CH 3 Hg + kockázati kitettség=% PTWI=100 x (heti CH 3 Hg + bevitel)/1.3 Heti CH 3 Hg + bevitel = [CH 3 Hg + ] x adag/testtömeg KÖVETKEZTETÉSEK Függetlenül a halfajtától, a higany kitettség legnagyobb részét (50%-ig) a metil-higany képezi. A szervetlen higany a kockázati kitettséghez legfeljebb 9%-ban járul hozzá. A kitettség nagyobb az óceáni (vad) halhús fogyasztása esetében (makréla, tőkehal, lazac) mint a tenyésztett halak fogyasztásakor (fehér busa, cápaharcsa vagy pisztráng). A haltenyészetekből származó halhús kisebb higanytartalmánál figyelembe kell venni a szervetlen higany jelenlétéből származó kockázatot is. Az óceáni hal 150 g-os adagokban, heti 23 alkalommal kockázat nélkül fogyasztható, míg a tenyészetekből származó halak esetében hetente 56, 150 g-os adagot ehetünk meg higany okozta egészségi károsodás nélkül. Halhúsok higanytartalma 52 26 41 34 25 42 28 31 22 20 20 16 12 9 11 5 59 25 15 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00 90,00 100,00 CH 3 Hg + Hg 2+ CH 3 Hg + és Hg 2+ kockázati kitettsége 150 g-os haladag esetén (60 kg testsúly) Kockázati kitettség / % Mintaelőkészítés speciációs analízis számára

COVACI Enikő , DARVASI Jenő , ŞENILĂ Marin , PONTA ...edarvasi/Proiect2/documente/Deva...COVACI Enikő1,2, DARVASI Jenő1,2, ŞENILĂ Marin3, PONTA Michaela1,2, BĂBUŢAN Iulia

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: COVACI Enikő , DARVASI Jenő , ŞENILĂ Marin , PONTA ...edarvasi/Proiect2/documente/Deva...COVACI Enikő1,2, DARVASI Jenő1,2, ŞENILĂ Marin3, PONTA Michaela1,2, BĂBUŢAN Iulia

BEVEZETÉS

A tanulmány célkitűzése a halhús fogyasztásával az emberi szervezetbe bevitt Hg származékok kockázatának felmérése volt. Ebből a célból meghatároztuk különböző

halfajták húsának szerves metil-higany (CH3Hg+) és szervetlen higany (Hg2+) tartalmát, áramlóoldatos-befecskendezést alkalmazó, UV fotokémiai gőzképzéses kapacitív

csatolású mikroplazmás optikai emissziós spektrometriás eljárással (UV-PVG-μCCP-OES). A kockázati kitettséget az ideiglenesen megállapított megengedhető heti bevitel

(PTWI) alapján számítottuk ki CH3Hg+ (1.3 μg kg/testtömeg) és Hg2+ (4 μg kg/testtömeg) esetében az elfogyasztott halhúsra (150 g-os adag). Az eredményeket úgy tárgyaltuk,

hogy figyelembe vettük a halfajokat és az egyes Hg származékok tartalmát. Kiszámítottuk a kockázat nélkül hetente fogyasztható adagok számát tengeri és tenyészetekből származó halak esetében.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a kutatást a Román Országos Tudományos

Kutatási Hatóság (CNDI-UEFISCDI) támogatja.

Projekt szám PN-III-P2-2.1-PED-2016-0135

(Szerződés szám: 93PED/2017)

COVACI Enikő1,2, DARVASI Jenő1,2, ŞENILĂ Marin3, PONTA Michaela1,2,

BĂBUŢAN Iulia1,2, FRENŢIU Maria3, FRENŢIU Tiberiu1,2

1Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, 400028 Kolozsvár, Románia, Arany János utca 11 szám, [email protected] 2Analytica kutató központ, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kar, 400028 Kolozsvár, Románia, Arany János utca 11 szám. 3Nemzeti Optoelektronikai Kutatási és Fejlesztési Intézet - Bukarest, Analitikai Műszerkutató Intézet, 400293 Kolozsvár, Románia, Donáth út 67 szám.

A

EREDMÉNYEK

Halfajták Származásb Összzsír (%) Átlag koncentráció ± Ua (mg kg-1) Tömeg (%)

Össz Hg CH3Hg+ Hg2+ CH3Hg+ Hg2+

Makréla (Scomber Scombrus) Vad FAO 27 6.12 0.293±0.016 0.259±0.014 0.034±0.003 88.4 11.6

Makréla (Scomber Scombrus)

Vad FAO 27 4.94 0.152±0.010 0.123±0.006 0.029±0.002 80.9 19.1

Tőkehal (Merluccius productus)

Vad FAO 67 1.25 0.231±0.015 0.201±0.016 0.030±0.003 87.0 13.0

Tőkehal (Merluccius productus)

Vad FAO 67 0.72 0.197±0.015 0.167±0.017 0.030±0.004 84.8 15.2

Szürke tőkehal (Merluccius hubbsi)

Vad FAO 34 0.24 0.149±0.017 0.117±0.007 0.032±0.004 78.5 21.5

Tőkehal (Gadus morhua)

Vad FAO 34 1.78 0.308±0.015 0.172±0.017 0.136±0.015 55.8 44.2

Sávos tőkehal (Theragra chalcogramma)

Vad FAO 61 1.62 0.177±0.010 0.130±0.008 0.047±0.004 73.4 26.6

Vörös lazac (Oncorhyncus nerka)

Vad FAO 67 2.82 0.165±0.018 0.154±0.025 0.011±0.002 93.3 6.7

Lazac (Salmo salar)

Óceánban-tenyésztett

FAO 27 Norvég

1.94 0.126±0.013 0.108±0.012 0.018±0.003 85.7 14.3

Lazac (Salmo salar)

Óceánban-tenyésztett

FAO 27 Norvég

1.85 0.116±0.009 0.100±0.008 0.016±0.002 86.2 13.8

Fehér busa (Hypophthalmichtys molitrix) Tenyésztett Román 14.06 0.110±0.013 0.099±0.005 0.011±0.001 90.0 10.0

Cápaharcsa (Pangasius hypophthalmus) Tenyésztett Vietnám 2.81 0.119±0.012 0.056±0.008 0.063±0.011 47.1 52.9

Cápaharcsa (Pangasius hypophthalmus) Tenyésztett Vietnám 3.14 0.127±0.014 0.044±0.003 0.083±0.011 34.6 65.4

Pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Tenyésztett Török 10.13 0.103±0.016 0.030±0.005 0.073±0.017 29.1 70.9

Pisztráng (Oncorhynchus mykiss) Tenyésztett Román 9.02 0.094±0.016 0.021±0.005 0.073±0.021 22.3 77.7

Minimum 0.24 0.094 0.021 0.011

22.3 6.7

Maximum 14.06 0.308 0.259 0.136

93.3 77.7

Átlag 4.16 0.164 0.119 0.046

69.2 30.8

Standard deviáció 4.00 0.067 0.066 0.051 24.5 24.5

a U: kiterjesztett mérési bizonytalanság 95% -os megbízhatósági szint (k = 2) és n = 5, teljes extrakció / analízis mindegyik mintára b FAO: Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezet; FAO 27 – Atlanti-óceán, észak-kelet; FAO 34 - Atlanti-óceán, közép-kelet; FAO 61 – Csendes-óceán, északnyugat; FAO 67 – Csendes-óceán, északkelet

Könyvészet

Calderon J, Goncalves S, Cordeiro F, Calle B (2013) Determination of

methylmercury in seafood by direct mercury analysis: Standard

operating procedure. JRC Technical Reports, European Commission,

Institute for Reference Materials and Measurements, Geel, Belgium.

Számítások

CH3Hg+ kockázati kitettség=% PTWI=100 x (heti CH3Hg+ bevitel)/1.3 Heti CH3Hg+ bevitel = [CH3Hg+] x adag/testtömeg

KÖVETKEZTETÉSEK

• Függetlenül a halfajtától, a higany kitettség legnagyobb

részét (50%-ig) a metil-higany képezi. A szervetlen higany

a kockázati kitettséghez legfeljebb 9%-ban járul hozzá.

• A kitettség nagyobb az óceáni (vad) halhús fogyasztása

esetében (makréla, tőkehal, lazac) mint a tenyésztett halak

fogyasztásakor (fehér busa, cápaharcsa vagy pisztráng).

• A haltenyészetekből származó halhús kisebb

higanytartalmánál figyelembe kell venni a szervetlen higany

jelenlétéből származó kockázatot is.

• Az óceáni hal 150 g-os adagokban, heti 2–3 alkalommal

kockázat nélkül fogyasztható, míg a tenyészetekből

származó halak esetében hetente 5–6, 150 g-os adagot

ehetünk meg higany okozta egészségi károsodás nélkül.

Halhúsok higanytartalma

52

26

41

34

25

42

28 31

22 20 20

16 12

9 11

5

59

25

15

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

70,00

80,00

90,00

100,00

CH3Hg+

Hg2+

CH3Hg+ és Hg2+ kockázati kitettsége 150 g-os haladag esetén (60 kg testsúly)

Ko

ckázati

kit

ett

ség

/ %

Mintaelőkészítés speciációs analízis számára