Csernobil 28 évvel később – ÖrÖk tanulságCsernobil 28 évvel később A világ egyik legnagyobb atomerőművében történt katasztró-fát a reaktor tervezési hibái és

Csernobil 28 évvel később – ÖrÖk tanulság

1986-ban a szovjetunióban atomCsapásra készülődtek.

nem tudták, hogy épp akkor élik át.

A Greenpeace határozottan elutasítja az atomenergia polgári, elektromos energia termelésére történő felhasz-nálását: mert veszélyes, szennyező, drága, és hozzájárul

a nukleáris fegyverek terjedéséhez. Továbbra sincs biztos megoldás a kiégett fűtőelemek és más radioaktív anya-

gok hosszú távú tárolására.

Mindezek miatt az atomenergiát fokozatosan ki kell vezet-ni, és a már ma is rendelkezésre álló, megújuló energiafor-

rásokat használó technológiákkal kell helyettesíteni.

Paks 2 reaktoraira nincs szükség, a megújulók gyors fejlődé-se, együtt az energiahatékonyság növelésével biztonságos és független jövőt jelenthet nekünk és a következő generá-

cióknak.

Hogy nekik soha ne kelljen egy, a csernobilihez vagy a fukusimaihoz hasonló katasztrófát átélniük.

az évforduló alkalmával a greenpeaCe külÖnleges és megrázó képÖsszeállítást

készített az elmúlt 28 év fotóiból.

Csernobil 28 évvel később

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

© Greenpeace / Vitaly Barzdyka© Clive Shirley / Signum / Greenpeace (1994)

1986. április 26-án hajnalban két robbanás történt a csernobili 4-es reaktorban. Tíz napon keresztül égett az erőmű, a robba-nások és a tűz következtében a Hirosimára és Nagaszakira ledo-bott atombombák együttes radioaktivitásának több százszorosa került a levegőbe.


A világ egyik legnagyobb atomerőművében történt katasztró-fát a reaktor tervezési hibái és emberi hiba okozták. A kijevi köz-pont kérésére a személyzet húsvét szombat éjszakáján bizton-sági kísérletet végzett, melynek során kikapcsolták a biztonsági automatikát és veszélyesen alacsony szintre csökkentették a reaktor teljesítményét. A tervezési hibák miatt instabillá vált a reak-tor, a teljesítmény hirtelen növekedni kezdett, a kezelőszemélyzet beavatkozása pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet.

A reaktorban két robbanás történt: a hűtővíz elforrása gőzrobba-nást okozott, amelyet hidrogénrobbanás követett. A robbanások leszakították a reaktor tetejét, és szétrombolták az épületet. A rob-banásokat követő tűzben 750 méteres magasságig felcsapó tűzcsó-va szétszórta a radioaktív részecskéket (uránt és plutónium-oxidot) a légkörben, amelyek nemcsak a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország egy részét terítették be, hanem egészen Nyugat- Európáig eljutottak.

© Clive Shirley / Signum / Greenpeace (1995)

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)



A katasztrófa méreteit nagymértékben fokozta a szovjet vezetés titkolózása. Április 28-án a svéd monitoringállomások a radioaktivitás jelentős növekedését, a normális értékek negy-venszeresét mérték a légkörben. Ezt követően a szovjet fél beis-merte a baleset tényét, de továbbra is titkolta annak mértékét.

A következő néhány évben mintegy 600 000 ember vett részt a mentési munkálatokban, amelyek egyik fő célja az volt, hogy elzárják a megrongálódott reaktort a környezettől. Ma Csernobil körül 30 kilométeres biztonsági zónát tartanak fenn.

© Greenpeace / Veronika Leitinger (1991)




(c) Greenpeace

Több ENSZ-szervezet és a három leginkább érintett ország rész-vételével 2006-ra készült el az addigi legátfogóbb egészségügyi tanulmány. A katasztrófa körülbelül 50 ember azonnali halálát okozta. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése azt állítja, a köz-vetlenül a sugárzás miatti halálozások száma 9000-re tehető. A jelentés leszögezi: „nem lehetséges a halálos rákbetegségek számának pontos megbecslése.” (1)

A 2006-os TORCH jelentés 30 000–60 000 rákos megbetegedés miatt bekövetkezett elhalálozást becsül. (2).


© Robert Knoth / Greenpeace (2005)



(c) Greenpeace

A hosszú távú egészségügyi hatások vonatkozásában komoly vita alakult ki a szakértők között. A Greenpeace 52 nemzetközi szakértő bevonásával szintén vizsgálta a katasztrófa egészségügyi követ-kezményeit.

Összesítésük szerint a csernobili baleset mintegy 270 000 rákos megbetegedésért és 93 000 rákos megbetegedés miatti halál-esetért felelős. (3)

A jelentés szerint nagyságrendekkel több megbetegedés (töb-bek között pajzsmirigyrák, leukémia, impotencia és szaporító-szervi megbetegedés, terhességi és születési rendellenesség) várható a vizsgált 3 országban.

A társadalmi hatások pedig felbecsülhetetlenek.

© Greenpeace / Steve Morgan (2005)



(c) Greenpeace

Ma is több mint 5 millió ember él Fehéroroszország, Oroszor-szág és Ukrajna azon területein, ahol jól kimutatható a cézium-137-szennyezés.



A katasztrófát követően mintegy 400 000 embert kellett kitele-píteni a legsúlyosabban szennyezett területekről.



(c) Greenpeace





(c) Greenpeace

A csernobili erőmű továbbra is megoldatlan problémát jelent: az elöregedett és omladozó betonszarkofág a mai napig szivárog. Az új szarkofág építésének 1,5 milliárd dol-láros költségeit az EBRD kezelésében álló pénzügyi alap finanszírozza. A munkálatok befejezését 2015-re tervezik – persze csak akkor, ha az ukrán válság nem érinti a projek-tet és helyszínét. (4)





© Robert Knoth / Greenpeace (2005) hivatkozások:

(1) http://www.who.int/ionizing_radiation/chernobyl/backgrounder/en/

(2) http://www.chernobylreport.org/torch.pdf

(3) http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2011/Chernobyl%2025%20Years%20factsheets.pdf

(4) http://www.ebrd.com/pages/sector/nuclearsafety/chernobyl-decommissioning.shtml

további informáCiók:

Schmidt Hajnalka

szóvivő, Greenpeace

[email protected]

Nyitókép: © Robert Knoth / Greenpeace (2005)

Documents

Csernobil 28 évvel később – ÖrÖk tanulságCsernobil 28 évvel később A világ egyik legnagyobb atomerőművében történt katasztró-fát a reaktor tervezési hibái és