Embed Size (px)
Citation preview
1
KOLPING NAGYVÁTHY JÁNOS SZAKGIMNÁZIUM és SZAKKÖZÉPISKOLA
8840 Csurgó, Iharosi u. 2.
OM azonosító: 202 724
Iktatószám: 0324-001/2019.
Pedagógiai Program
2019.
2
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés: .......................................................................................................................... 6. oldal.
I. Az iskolai nevelés-oktatás feltétel és kapcsolatrendszere: ............................................. 8. oldal.
Az iskola küldetésnyilatkozata: ....................................................................................... 10. oldal.
1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................... 13. oldal.
1.1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei és eljárásai ......................................................................................... 13. oldal.
1.1.1. Alapelvek............................................................................................................... 13. oldal.
1.1.2. Általános célok ...................................................................................................... 13. oldal.
1.1.3. Általános feladatok ................................................................................................ 13. oldal.
1.1.4. Az általános célok mellett a KNJK-án belüli iskolatípusok céljai, feladatai……..14.oldal.
1.1.5. Eszközök és eljárások ............................................................................................ 15. oldal.
1.2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 16. oldal.
1.3.Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 18. oldal.
1.3.1. Az egészségfejlesztés intézményi feladatai ........................................................... 19. oldal.
1.3.2. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az intézményben .............................. 19. oldal.
1.3.3. A megvalósítás alapvető irányai…………………………………………………..21.oldal
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 21. oldal.
1.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink ................................ 22. oldal.
1.4.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................. 22. oldal.
1.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ............................................. 23. oldal.
1.4.4. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladati ................................... 24. oldal.
1.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ......................................... 24. oldal.
1.4.6. Közösségi szolgálat ............................................................................................... 24. oldal.
1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................... 25. oldal.
1.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban hat.meg. ................ 25. oldal.
1.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................. 25. oldal.
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység ..................................................................................................................... 26. oldal.
1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 27. oldal.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program SNI ................. 28. oldal.
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 29. oldal.
1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ...................................................................... 29. oldal.
1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................ 32. oldal.
1.6.6 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ............................................. 33. oldal.
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 33. oldal.
3
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................... 34. oldal.
1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................. 34. oldal.
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák .............................................. 35. oldal.
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................ 37. oldal.
1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................... 37. oldal.
1.9.2 Az értékelés rendje ................................................................................................. 38. oldal.
1.9.3 A vizsgatárgy részei és követelményei ................................................................... 38. oldal.
1.9.4 A tanulmányok alatti vizsgák intézményi eljárásrendje ......................................... 39. oldal.
1.9.4.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend ................ 39. oldal.
1.9.4.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárásai – szabályai ............................ 40. oldal.
1.9.4.3 A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei ........................................... 41. oldal.
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 42. oldal.
1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcs. iskolai terv ............... 43. oldal.
2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ................................................................ 46. oldal.
2.1. A választott kerettantervek megnevezése ................................................................. 46. oldal.
2.1.1. A szakközépiskolai képzés érettségi vizsgára felk.12-13 évf. óraterve nappali
munkarendre……………………………………………………………………………...46. oldal
2.1.2.Szakgimnáziumi korábban szakközépiskolai képzéseink óraterve (kifutó)… …...47. oldal
2.1.3. Szakgimnáziumi képzés óraterve 2016/2017 tanévtől ……..48. oldal
2.1.4. Szakközépiskolai képzések 2016/2017 tanévtől…………… …………………….52. oldal
2.1.5. Szakgimnázium szakképző évfolyamainak óraterve…. ...................................... ..53. oldal.
2.2. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében
a pedagógus választás szabályai ...................................................................................…53. oldal.
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele
biztosításának kötelezettségét…………………………………………………………….54. oldal
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok
helyi megvalósítása ......................................................................................................... 55. oldal.
2.4.1 A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósulása .................................... 55. oldal.
2.4.2 Általános fejlesztési alapelveink ............................................................................ 56. oldal.
2.4.3 A kulcskompetenciák fejlesztése ............................................................................ 57. oldal.
2.5. Mindennapos testnevelés .......................................................................................... 64. oldal.
2.6. Középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................... 64. oldal.
2.7. Emelt szintű érettségire való felkészítés az emelt szintű oktatásban alkalmazott
fejlesztési feladatok és követelmények ........................................................................... 65. oldal.
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 65. oldal.
4
2.9. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség
kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .............................................................. ..66. oldal.
2.10. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban
történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái,
valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .............................................. .67. oldal.
2.11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek…………………………………………..69. oldal.
2.12. Az iskolai írásbeli, szóbeli gyakorlati beszámoltatás, az ismeretek
számonkérésének rendje Írásbeli feladatok értékelése……………………………………71. oldal
2.13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghat…………… 71. oldal
2.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei…………….……… 72. oldal.
2.15. Projektoktatás………………………………………………………………………..73. oldal
2.16. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ……………...………73. oldal.
3. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA
3.1. Szakgimnáziumi óratervek ....................................................................................... 84. oldal.
3.2. Szakgimnáziumi óratervek a 2016-2017-es tanévtől .............................................. . 97. oldal.
3.2.1 Szakgimnáziumi szakképző évfolyamainak óratervei felmenő rendszerben ……...97. oldal
3.3. A szakgimnázium felmenő rendszerben a 2016/2017 tanévtől..……………….......128. oldal
3.3.1 Szakgimnáziumi szakképző évfolyamainak óratervei 2018-19-es tanévtől………150. oldal
3.4. Szakgimnáziumi képzés óratervei 2018-19-es tanévtől……………………………165. oldal
3.5. A szakközépiskolai képzések felmenő rendszerben a 2016/2017 tanévtől………...168. oldal
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK………………………………………………………..175. oldal.
4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje…………………………………………..175. oldal.
4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata………………………………….175. oldal.
4.3. A pedagógiai program módosítása…………………………………………............175. oldal.
4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala……………………………............176. oldal.
5. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK………………………………………………......177. oldal.
6.MELLÉKLETEK……………………………………………………………………..180. oldal
I. A SNI tanulók nevelési programja……………………………………………………… .....181. oldal.
II. Középszintű érettségi témakörök………………………………….……………………………193. oldal
5
6
BEVEZETÉS
A KOLPING Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola 2013. szeptember 1-
től működik a jelenlegi szervezeti keretek között, az alábbi intézmények jogutódjaként:
a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyváthy
János Szakképzője,
Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Nagyváthy János Középiskola,
Nagyváthy János Katolikus Középiskola, Szakiskola és Kollégium,
Nagyváthy János Katolikus Középiskola, a Földművelésügyi Minisztérium által 1953-
ban alapított csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és
Szakmunkásképző Intézet, valamint
a Somogy Megye Önkormányzatának Gimnáziuma és Szakközépiskola (alapítója
1792-ben gróf Festetics György)
Képzési struktúrája nagyon széles, szakközépiskolától a szakgimnáziumig minden
megtalálható.
Iskolánk Csurgó város északi részén, egy 13ha-os területen található, amely egyre
inkább parknak tekinthető. E területen kapnak helyet az elméleti és gyakorlati képzés épületei,
műhelyei, a kollégium, valamint a tanulók és a felnőttek étkezését, sportolását szolgáló
létesítmények.
Az intézmény beiskolázási területe elsősorban Csurgó és vonzáskörzete, de sok tanuló
érkezik – elsősorban szakmai tanulmányok folytatására – Zala megyéből, és Somogy megye
más régióiból is.
Az iskola valamennyi dolgozója igyekszik megfelelni e sokszínű tanulóközösség és
szüleik elvárásainak az elméleti és gyakorlati ismeretek magas szintű átadásával, a kulturált
környezet kialakításával, és megőrzésével, a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek
biztosításával és fejlesztésével.
A Pedagógia Program a következő jogszabályok, dokumentumok alapján készült:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló módosítás 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet magyarázata
150/2012. (VII:6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az
Országos Képzési Jegyzék módosításának rendjéről
14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
A szakképzési kerettantervekről szóló 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet
Az 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről
7
A 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet
módosításáról
A 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról
A 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatának kiadásáról
Az 5/2016. (VI. 13) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának
kiadásáról
A 40/2002. (VI:24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
19/2016. (VIII. 23) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes
követelményeiről
A 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló
törvény végrehajtásáról
A 102/2016. (V.13.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet
A 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról
A II. Vatikáni zsinat GRAVISSIMUM EDUCATIONIS kezdetű deklarációja a
keresztény nevelésről. Róma 1965.
A katolikus iskola. A Katolikus Nevelés Kongregációja. Róma 1977.
A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén. A Katolikus Nevelés
Kongregációja. Róma 1997.
ETIKAI KÓDEX a magyarországi katolikus egyház közoktatási
intézményeiben dolgozó pedagógusok számára. Katolikus Pedagógiai
Szervezési és Továbbképzési Intézet. Budapest 1998.
E módosítások tartalmazzák a szakképzés átalakításának jogszabályi kereteit, melyek
elsődleges célja a szakképzés hatékonyabb megszervezése, szakmai és módszertani
megújítása. A gazdaság szereplőinek szakképzésbe történő intenzívebb bevonása, mellyel
megvalósíthatóvá válik a piacképes szakmák képzése.
Az iskolában folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat, el
kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény, az oktatás piacosodik, gazdasági
versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az
iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:
konstruktív életvezetésre való igényt,
folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt,
a tolerancia képességét,
a kommunikációs és együttműködési képességeket,
8
idegen nyelvi kommunikációs képességet,
kezdeményező és vállalkozói képességet.
Az iskoláknak és a fenntartóknak alkalmazkodni kell ezekhez az igényekhez, folyamatos
megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb
partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó, munkaadók) igényeit és elvárásait.
Az intézmények értékes hagyományaikra építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek
sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszenek a
kor kihívásainak megfelelni. Ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás bevezetése és
elterjesztése valósult meg 2009 szeptemberétől a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás,
egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat keretében intézményünkben
is. A pályázat alapvető célja a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek
széleskörű elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók
képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése volt, a
rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és
esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
Az iskolai nevelés-oktatás feltétel és kapcsolatrendszere
1. Tárgyi feltételek
Tanulóink oktatását, képzését 23 tanterem, 8 csoportbontásra alkalmas kisterem, 7
szaktanterem (biológia, ének, fizika, kémia, informatika, rajz) biztosítja.
A gyakorlati képzéshez 21 műhely, illetve a tangazdaság áll rendelkezésre, így
valamennyi oktatott szakma gyakorlati képzését helyben tudjuk megoldani.
A mezőgazdasági szakmák oktatását segíti a megfelelő géppark, az állattartótelep, a
kertészet, és az iskola által használt 262 ha szántóföld.
Valamennyi tanulónk sportolását, egészségének megőrzését szolgálja a tornacsarnok,
valamint a szabadtéri sportpályák. Az étkezési igényeket a Városgazdálkodási Kft.
konyhája maximálisan képes kielégíteni.
Az elmélyült egyéni ismeretszerzést a folyamatosan fejlesztett könyvtár biztosítja.
Vidéki tanulóink a kollégiumban nyernek elhelyezést, ahova minden igénylőt fel
tudunk venni.
A közismereti és szakmai tárgyak oktatása jó színvonalon oldható meg a rendelkezésre
álló szemléltető, képességfejlesztő és kísérleti eszközök segítségével. Szertáraink jól
felszereltek, de természetesen folyamatos fejlesztésre szorulnak az elhasználódás és a
korszerűbb taneszközök megjelenése miatt. A szakmai gyakorlati képzések
kialakításához egyre korszerűbb gépek és berendezések állnak a diákok
rendelkezésére, melyeket pályázatok segítségével bővítettünk és bővítünk a jövőben
is.
9
Az igényekhez igazodva sikerült fejleszteni az informatika oktatást. A szaktantermi
géppark korszerűsítése mellett újabb felhasználói munkahelyeket alakítottunk ki és
tervezzük további szaktanterem kialakítását is.
2. Személyi feltételek
Intézményünk diákjainak neveléséről, oktatásáról, ellátásáról, kiszolgálásáról
dolgozóink gondoskodnak. Pedagógusaink közismeretet, szakmai elméletet tanítanak,
a gyakorlati képzést szakoktatóink végzik. Az iskolában működő munkaközösségek –
humán, reál, szakmai, továbbá szakmai gyakorlati – tevékenysége átfogja az iskolai
pedagógiai munka egészét.
Az iskola képzési formáinak megfelelően pedagógusaink rendelkeznek a szakmai,
érettségi felkészítéshez és vizsgáztatáshoz előírt végzettséggel és felkészültséggel.
Diákjainkat valamennyi közismereti tárgyból fel tudjuk készíteni a középfokú és az
emelt szintű érettségire, a középfokú érettségit intézményünkben tehetik le. A szakmai
vizsgák mindegyikét ugyancsak helyben tudják tanulóink letenni.
Az iskola működtetését, ellátását 3 fős adminisztratív állomány, 16 technikai
személyzet látja el.
A nevelőmunkát segíti még a könyvtáros, a rendszergazda, az iskolaorvos és a védőnő.
3. Gazdasági feltételek
Az intézmény működtetéséhez három formából biztosítható anyagi fedezet:
- a fenntartói támogatásból
- a saját bevételekből
- pályázatokból,
-alapítványi támogatásokból.
Az első két forrás ugyan egyre növekvő, azonban csak a takarékos működéshez
elegendő, felújításokra, fejlesztésekre nem tud kellő fedezetet biztosítani. Ehhez a
pályázati rendszer ad lehetőséget, melyet eddig is sikeresen kapcsoltunk be
fejlesztéseinkbe és ezt kívánjuk tenni a jövőben is.
4. Az iskola külső környezete
A KOLPING Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola Dél-Somogy
egyik legnagyobb középfokú intézménye. Fenntartója Kolping Oktatási és Szociális
Intézményfenntartó Szervezet. Az iskola székhelye és szűkebb környezete iparilag
fejletlen. A munkahelyek száma nagyon lecsökkent, kevés új munkahely teremtődött.
A fő tevékenységi formák a mezőgazdasághoz kötődnek. A meglévő munkahelyek
többsége nem szakképzett dolgozót igényel, ezért végzett tanulóink elhelyezkedése
nem könnyű. Kitörési lehetőség a továbbtanulás, újabb szakképzettségek, illetve
magasabb szintű végzettségek megszerzése.
10
A jelenlegi és leendő tanulóink szociokulturális háttere nem ad elég motivációt, hogy a
tanulás kellő támogatottságot kapjon. A szülők iskolai végzettsége főleg
szakmunkásképző, kisebb részben érettségi, és nagyon kevés a diplomás. A tanulók
anyagi háttere is gyengébb az átlagosnál. Sokan nevelkednek csonka családban,
számottevő a munkanélküli és a rokkantnyugdíjas szülők száma.
Ugyanakkor mind a szülői, mind a tanulói elvárások növekedtek az iskolával szemben,
miközben a támogató attitűdök csökkenőben vannak. Ebben a környezetben kell
megfelelni a mindennapok kihívásainak.
5. Az iskola kapcsolatai
Iskolánk kapcsolattartása az irányító hatóságokkal hatékony és megfelelő. A szülőkkel
rendszeres, a helyi közösségekkel alkalomszerű. Intézményünket több vállalkozás
anyagilag támogatja szakmai és pedagógiai feladatának megvalósításában.
Egy külföldi iskolával (Meuselwitz) van testvériskolai kapcsolatunk. A németországi
iskolai kapcsolat segíti a nyelvgyakorlást, a szakoktatók szakmai felkészítését, a
tanulók cserelátogatásait.
Az iskola küldetésnyilatkozata
„... mindenkor és mindenütt az emberszeretetről
kell tanúskodnunk,
vajúdó korunk szenvedő világát
egyedül a hiteles szeretettel hódíthatjuk meg,
minden más erő tehetetlen..."
/AdolphKolping/
A KOLPING Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola létrehozói
köszöntik az intézmény Pedagógiai Programjának Olvasóit. Reméljük, hogy megismerve
szándékainkat, elképzeléseinket és a szakmai munkáról kialakított terveinket, mind többen
válnak támogatóinkká, segítő szándékú bíráinkká céljaink megvalósítása során.
Jézus Krisztus, egyházunk alapítója és feje tanítványait, a benne hívőket azzal a
feladattal bízta meg, midőn visszatért Atyjához: „Menjetek hát, és tegyetek tanítványommá
minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok
meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek!" (Mt 28, 19-20) Ebből a
jézusi parancsból kiindulva az egyház mindig fontosnak érezte a missziót, a hit tanítását,
11
terjesztését, az emberekért és a közösségért végzett kétkezi és oktató munkát. Amikor az
egyház a történelem során iskolákat alapított, a korszerű ismeretek átadása mellett fontosnak
érezte a tanúságtételt is alapítója mellett. Jézus követői a történelemben felismerték és
megértették mesterük akaratát. Így Adolph Kolping is, aki 1813-ban született Köln mellett,
szegény sorsú, nagycsaládos környezetben. A 24 éves iparoslegény ösztöndíjjal kezdett
gimnáziumi tanulmányokat, 28 évesen pedig teológiai tanulmányokat folytatott. Miután
egyházának felszentelt szolgálattevője lett, a nagytehetségű, karizmatikus pap, író, szervező
és vezető látta az iparoslegények kiszolgáltatott és reménytelen helyzetét, ezért életét az ő
felkarolásukra szentelte. Küldetésének érezte, hogy a kallódó ifjúságot szakma
elsajátításához, és az emberi életet tekintve újabb fogódzóhoz: hithez segítse. A szeretet
társadalomformáló erejébe vetett hitéből ösztökélve összegyűjtötte a társadalom peremére
szorult iparoslegényeket, és képezte, nevelte Őket, szállásukról gondoskodott.
Az első katolikus legényegylet 1846-ban alakult Németországban. Hazánkban 1856-ban
személyesen Kolping alapította a pesti belvárosi plébánián az első katolikus legényegyletet.
Magyarországon 500 egylet működött. A katolikus legényegylet a náci üldözés miatt
kényszerűségből családi egyletté vált, és neve névadójáról Kolping-ra változott.
Innét veszi kezdetét, AdolphKolping írásaira, pedagógiai hitvallására támaszkodik az
oktatási rendszer, amely egyszerre vállal fel állami feladatot, és vesz részt az egyház
küldetésében.
Csurgó az Árpád-kor óta fontos szerepet játszik a térség életében. Közel ezeréves
története során az egyházi és a gazdasági élet központjává vált. A II. Géza által
Magyarországra hívott johanniták egyik birtokközpontja a XIV. századtól Csurgó lett.
Emléküket és hatásukat őrzi a Johnniták terén álló Szentlélek templom, melynek
nyolcszögletű tornya a Rend keresztjének jelentésével a nyolc evangéliumi boldogságot
jelképezi.
A Csurgói Római Katolikus Egyházközség plébánosa évek óta igyekszik az általános
iskolából kikerülő fiatalokat katolikus iskolák felé irányítani. A városban azonban nem volt
olyan katolikus középfokú oktatási intézmény, amely lehetőséget ad gimnáziumi,
szakközépiskolai és szakiskolai végzettség megszerzésére.
A csurgói iskola célja, hogy egy olyan keresztény szellemiségül, bensőséges légkört
teremtő iskola jöjjön létre, amely korszerű és emberi válaszokat adhat korunk kihívásaira és a
gyermekeinket érintő problémákra. Ahová a gyerekek szívesem járnak, mert megértő,
motiváló és szeretetteljes légkör veszi őket körül. Ahol széleskörű tevékenységkínálat
segítségével a gyerekek sokoldalúan fejlődhetnek, tanulásuk alapja a hit, és a motivációs
sikerélmény. Ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket.
Az iskola jelenlegi és leendő pedagógusai hivatásuknak tekintik, hogy a színvonalas,
teljesíthető elvárásokat támasztó képzés után olyan fiatal felnőtteket bocsássanak útra, akik
képesek lesznek a társadalom hasznos tagjává válni azáltal, hogy meg tudják teremteni saját
és leendő családjuk boldogulásának feltételeit.
Tudjuk, hogy tanulóink nem glóriával a fejük felett lépik át az intézmény kapuját.
Egyelőre rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik Jézus Krisztus, az egyház, a vallás iránti
elkötelezettségből, tiszteletből választják az iskolát. Felismertük, hogy sokan, sok szülő,
nevelőszülő, gyám, gondviselő helyezi belénk a bizalmát azzal a szándékkal, hogy a rájuk
bízott, meglehetősen motiválatlan, sok esetben beilleszkedési, magatartási problémákkal
12
küzdő gyermekből szakmunkást neveljünk. Őket nem elsősorban az intézmény egyházi
jellege, hanem sokkal inkább az a pedagógiai munka vonzotta, amelyet az itt dolgozó
kollégák teljesítettek. Azonban valljuk, hogy a vallásos nevelés is iskolánk elsőrendű
feladatai közé tartozik, és ezen a térem is nagy türelemmel és elfogadó szeretettel kell
munkálkodnunk. A nálunk tanuló fiatalok lelke rendkívül sebzett, és nehezen befogadó az új,
és esetleg eddigi életszemléletüktől és „hitvallásuktól" gyökeresen különböző eszmék,
információk, ingerek, életszemlélet és útmutatás iránt. A továbbiakban tehát a
szakképesítések megszerzésén túl elsődleges feladatunkként kell meghatározni a fiatalok
hitbéli, vallásos nevelésének erősítését.
A társadalmi elvárás iskolánkban:
„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben.”
(Arany János)
Tanulóink elvárása iskolánktól:
„Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
(Szentgyörgyi Albert)
A tantestület elvárása önmagától:
„Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig,
akkor annyit is érsz el, mint eddig,
de ha valami újat, mást
izgalmasat szeretnél, gondolj
arra, mi állhat még előtted!”
(Ismeretlen szerző)
13
1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA
1.1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
céljai, feladatai, eszközei és eljárásai
1.1.1 Alapelvek
Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapja és középpontja a krisztusi tanítás legfőbb alapelve
az igazság, a hűség és a szeretet. Munkánkat a demokrácia értékei, az európai keresztény-
humanista értékrend és a nemzeti értékek hatják át.
Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes
emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző kultúrák iránti nyitottság és tolerancia jellemzi.
Biztosítja a tanulók azon jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak
megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek.
Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek,
készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó
tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz
nélkülözhetetlen tudás kialakulását.
1.1.2. Általános célok
Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja az, hogy
a tanítás váljék a hit üzenetévé: az intézmény céljainak megvalósulása nem pusztán a
kiválasztott tananyagtól, programoktól függ, hanem főként az intézményben
munkálkodó személyektől, a műveltség és a hit szintézise a nevelő személyiségében
rejlő szintézis által születhet meg: a hit és az élet összhangjából
befogadó és nevelő személyiségformáló közösséggé váljon a gazdasági értelemben
szegény, de gyerekeikről lelki értelemben is gondoskodni akaró családokból érkező
diákok számára éppúgy, mint azoknak, akik tényleges családi háttér nélkül csonka
családokból, vagy nevelőotthonokból érkeznek az intézménybe
közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit,
kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, hitét
kialakítsa az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, a kitartó és
fegyelmezett munka képességét,
erősítse a tanulók önállóságát, öntevékenységét, kreativitását,
fejlessze a diákokban az önmagukért és környezetükért érzett felelősséget,
neveljen mások elfogadására, az újra való nyitottságra, rugalmasságra,
készítse fel a tanulót a társadalomba való sikeres beilleszkedésre, segítse őket egy
értékeket és javakat teremtő élethez,
fejlessze a NAT által deklarált kulcskompetenciákat.
1.1.3. Általános feladatok
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy
14
elősegítse a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép
kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését személyre és konkrét közösségekre
szabott feladatok alapján
segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a
hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli
tevékenységben
olyan légkört alakítson ki, amely segíti a tanulót abban, hogy mind érettebben élje a
hitét, amely keresztény felelősségvállalásra indítja – „miközben kiműveli az értelmi
képességeket, kifejleszti a helyes ítéletalkotást; bevezet az előző nemzedékek által
megteremtett kulturális örökségbe: erősíti az értékek iránti fogékonyságot; előkészít
az életpályára; növeli a kölcsönös megértéshez szükséges érzéket azzal, hogy a
különböző természetű és származású növendékek között baráti közösséget alakít ki”1
az iskola munkájában a nevelés-oktatás eszközei között kiemelkedő hangsúlyt kap a
hittan tanítása: „…ez az oktatás alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától,
mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem
hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.”2
kialakítsa a műveltség megszerzésének kívánalmát, az élethosszig tartó tanulás
igényét,
neveljen az élet tiszteletére, a természeti környezet védelmére, az egészséges
életmód értékeinek elfogadására,
fejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket, neveljen az anyanyelv igényes
használatára,
tegye képessé a tanulókat az információk közti eligazodásra,
ösztönözze a tanulókat a megszerzett ismeretekre épülő véleményalkotásra és az
ezeken alapuló döntésekre,
fejlessze a konfliktuskezeléshez szükséges személyiségjegyeket (önismeret,
önbizalom, alkalmazkodó képesség, a siker és a kudarc tűrése, a kulturált
vitakészség),
fejlessze a logikus gondolkodás és problémamegoldás képességét,
olyan légkört, környezetet alakítson ki, amely egymás kölcsönös tiszteletére nevel.
1.1.4. Az általános célok mellett a KOLPING NAGYVÁTHY JÁNOS
KÖZÉPISKOLÁN belüli iskolatípusok céljai, feladatai
A szakgimnáziumi nevelő-oktató munka célja, hogy
a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához,
kibontakoztatásához és megerősítéséhez,
felkészítse a tanulókat a sikeres érettségi vizsgára, a szakképzésbe való
bekapcsolódásra, felsőfokú továbbtanulásra,
a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé
váljanak ezek alkalmazására; váljanak alkalmassá önálló, felelős döntéseken alapuló
munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére,
15
készüljenek fel a folyamatos szakmai megújulásra, az egész életen át tartó tanulásra,
a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.
A szakgimnáziumi nevelő-oktató munka feladata, hogy
felkeltse az érdeklődést a választott szakterület iránt,
tegye képessé a tanulókat a gyakorlati életben felmerülő kérdések megválaszolására,
fejlessze a diákok kezdeményező, vállalkozó készségét,
a tanulás tanítása,
a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése,
a tanulókat a választott szakma elsajátításához szükséges műveltségi alapokhoz
juttassa,
a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához,
kibontakoztatásához és megerősítéséhez,
a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítanak el, és képessé válnak
ezek alkalmazására,
készítse fel a tanulókat a szakmai vizsgára, a munkába állásra, az egész életen át
tartó tanulásra,
kialakítsa a munkatársakkal való együttműködés képességét.
A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy:
a tanulók adottságainak figyelembevételével határozza meg a követelményeket,
hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával növelje a diákok tanulási
aktivitását, segítse sikerélményhez jutásukat,
egyénre szabott gyakorlati feladatokkal biztosítsa a szakma megszerettetéséhez
szükséges munkasikert,
a tanulás tanítása,
a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, illetve digitális kompetencia fejlesztése,
1.1.5. Eszközök és eljárások
Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben kell részesíteni
azokat a módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanuló centrikus
oktatás), és melyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó
előképzettségükhöz (differenciált oktatás). A módszertani megújulás érdekében
pedagógusaink folyamatosan részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken a korszerű,
inkluzív pedagógiát, a differenciált módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatást
megismerhetik, illetve továbbfejleszthetik.
Az alábbiakban felsorolt módszerek aktivizáló hatása és hatékonysága a felsorolás
sorrendjében növekszik, az alkalmazott módszer megválasztásában ezt a tényt pedagógusaink
figyelembe veszik, alkalmazásuk a mindenkori szakmai autonómia részét képezi.
16
1.1.5.1. Alapmódszerek
tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve kifejtés, előadás, előadás
demonstrációval, illusztrációval
munkáltatás (egyéni, de nem önálló tanulás): feladatmegoldás, variációs módszer, házi
feladat (azonos)
individualizálás (egyéni és önálló tanulás): egyénre szabott feladatok,
feladatrendszerrel segített tanítás-tanulás, ugyanarról a témáról különböző nehézségű
és bonyolultságú feladatok megfogalmazása a különböző képességű egyének vagy
csoportok számára
együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás páros
munka.
1.1.5.2. Motiváló módszerek
csoportmunka (a csoportokat különböző témájú és nehézségű feladatok elé állítjuk)
játék (szerepjáték, szimuláció, verseny)
vita
kutató-felfedező módszer (főként a természettudományokban)
projekt módszer (a tanulók érdeklődésének megfelelő tanulási célok és tartalmak
megfogalmazása)
1.1.5.3. Stratégiák (komplex módszerek)
programozott oktatás
számítógéppel segített tanítás-tanulás
oktatócsomag
mesterfokú tanítás-tanulás
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A személyiségfejlesztés alapja a szeretet parancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni
embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony
lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig
hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője, mind érdeklődésben, mind
emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony
is sokat alakul, a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti
kapcsolatig.
Modern pedagógiai felfogás szerint a személyiségfejlesztés értékközvetítés, amelynek
eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén
belső hajtóerővé, szükségletté válik.
17
Célunk: a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése a különféle iskolai és iskolán kívüli
tevékenységek megszervezésével.
A NAT fejlesztési területei - nevelési célok
erkölcsi nevelés
nemzeti öntudat, hazafias nevelés
állampolgárságra, demokráciára nevelés
az önismereti és társas kultúra fejlesztése
a családi életre nevelés
a testi és lelki egészségre nevelés
felelősségvállalás másokért, önkéntesség
fenntarthatóság, környezettudatosság
pályaorientáció
gazdasági és pénzügyi nevelés
médiatudatosságra nevelés
tanulás tanítása
Feladataink:
az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé
alakítása,
a közösségre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető
érzelmek kialakítása a tanulókban,
a helyi tantervben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint
az ezekre épülő differenciálás,
a színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, szabadidős elfoglaltságok biztosítása,
megfelelő szociális minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának
elősegítése, családi életre nevelés, párkapcsolatok érzelmi hátterének fontossága,
élményszerű, pozitív minták bemutatása szentek életének, történelmi személyiségek,
irodalmi hősök magatartási mintáin keresztül,
az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
kialakítása; az ismeretelsajátítási folyamatban bátrabban építünk tanítványaink
aktivitására (önálló gyűjtőmunka, kiselőadás, megfigyelés, kísérlet, keresés a
könyvtárban és az Interneten),
versenyszellem kialakítása és fokozása,
az önkifejezés gazdag tárházának bemutatása, gyakoroltatása, kommunikációs
készségek fejlesztése,
olyan iskolai légkör kialakítása, amely az egyének és csoportok kölcsönös
megértését, együttérzését segíti elő,
olyan magatartási szabályok kialakítása és működtetése, amelyek átláthatók,
mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók,
18
olyan érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályokban, a tantestületben,
amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat,
olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, mely során a
tanulók önismerete fejlődik, felismerhetik adottságaikat, hajlamukat,
rátermettségüket,
a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és az elkötelezettség kialakítása,
a munka fontosságának tudatosítása,
tanórai és tanórán kívüli lehetőségek felkutatása a diákok alkotó tevékenységének
elősegítése érdekében,
a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése,
sportolási lehetőségek optimális kihasználása,
tudatosítani a diákokban, hogy a szenvedélybetegségek kialakulása megelőzhető;
felismerhetőségi jegyek tanítása; hangsúlyozni, hogy gyógyítási mód is létezik,
környezettudatos életmód szokássá válásának kezdő lépéseit segíteni a megfelelő
ismeretek átadásával, személyes példamutatással.
Kialakítandó személyiségjegyek:
a helyes önértékelés
az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük
józan, megfontolt ítélő- és döntési képesség
mások felé való nyitottság, befogadóképesség
szelídség, alázat, türelem
alaposság, mértékletesség
a bűnbánatra való készség
felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt
Elvárásaink diákjainktól:
részvétel az iskola felekezetének és saját vallásuknak megfelelő egyházi
programokban
tiszteletteljes, szép beszéd, szolgálatkész viselkedés tanárral, társakkal egyaránt
mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása
alapos, rendszeres legjobb tudásuk és képességeik szerint végzett pontos munka
törekvés önmaguk megismerésére, ami segíti a későbbi hivatás iránti elkötelezettség
kialakulását
a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése
a házirend felelős betartása
épített környezetünk megóvása és további gazdagítása
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének,
életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát
19
összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen
keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely
az érintettek aktív részvételére épít.
1.3.1.Az egészségfejlesztés intézményi feladatai
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat
rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a
nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű
bevonásával:
(lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);
mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai
elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);
a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai
módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének,
tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);
számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és
családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű)tantárgy hatékony
(= bensővé váló)oktatása.
1.3.2.Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az intézményben:
1. Az egészség fogalma.
2. A krónikus beteg egészsége.
3. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
4. A környezet egészsége.
5. Az egészséget befolyásoló tényezők.
6. Szájhigiénia.
7. A jó egészségi állapot megőrzése.
8. A betegség fogalma.
9. Megelőzhető betegségek.
10. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
11. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.
12. Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
13. A beteg ember táplálásának sajátosságai.
14. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
15. Az egészséghez szükséges testmozgás.
16. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.
17. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.
18. Gerincvédelem, gerinckímélet.
19. Balesetek, baleset-megelőzés.
20. A lelki egészség.
20
21. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe
a másik önértékelésének segítésében.
22. A két agyfélteke harmonikus fejlődése.
23. Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
24. A társas kapcsolatok.
25. A nő szerepei.
26. A férfi szerepei.
27. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
28. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.
29. A gyermekáldás.
30. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
31. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.
32. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-
szenvedély, internet- és tv-függés).
33. Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és
tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
34. A média egészséget meghatározó szerepe.
35. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
36. Fogyasztóvédelem.
37. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.
38. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
39. Iskola-egészségügy igénybevétele.
40. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.
41. Otthoni betegápolás.
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások
révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):
42. a tanulási eredményesség javítása;
43. az iskolai lemorzsolódás csökkenése;
44. a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
45. a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek
elsődleges megelőzése;
46. bűnmegelőzés;
47. a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;
48. az önismeret és önbizalom javulása;
49. az alkalmazkodó-készség, a stressz-kezelés, a problémamegoldás javulása;
50. érett, autonóm személyiség kialakulása;
51. a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri,
mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;
52. a társadalmi tőke növelése.
21
1.3.3.A megvalósítás alapvető irányai:
1. Mindennapi testnevelés megvalósítása
2. Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók
egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény
viselkedésbe épülése érdekében.
3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési
alprogramok kimunkálása
4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési
alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával
1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség
minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában
az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.”
XX
„A katolikus iskola magát kevésnek ismeri saját nevelői feladatának megvalósítására, ezért
tudatában van annak, hogy az őt alkotó közösségnek folytonosan táplálkoznia kell azokból a
forrásokból, amelyekből létezésének jogcíme ered.”XX
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a
tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a
tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben történő nevelésének
megszervezése, irányítása a nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A közösségfejlesztés
hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és
továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott
egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük gimnáziumi
éveik alatt.
A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen
jellemzőkkel kell rendelkeznie:
jóakarat, bizalom, őszinteség,
a különbözőség tisztelete,
azonosulási képesség, rugalmasság,
türelem és mé
a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a
képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,
a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség,
figyelmesség, udvariasság,
az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és
annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,
22
az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága,
gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi
önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,
a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő)
gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a
tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),
a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön
a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.
1.4.1 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat
megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás
biztosítását és a differenciálást.
Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek
életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése
A tanulók életkori figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a
tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral
változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak
megfelelni akaró) átalakulásától az autonóm (önmagát értékelni és irányítani képes)
személyiséggé válásáig.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusoknak a közösségek
tevékenységét tudatosan tervezni és folyamatosan szervezni kell, hiszen a tanulói
közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a
közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,
viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának
kialakítása, ápolása.
1.4.2 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat
23
megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás
biztosítását és a differenciálást.
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat
tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák
tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és
szervezeti formákat, amelyet a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását
biztosítják.
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a
pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben
igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott
teljesítményéhez.
E feladatok megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák
segítik:
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni
képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél
– a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi
problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. Figyelembe
vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
ajánlását, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk.
1.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén
intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A
hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk
hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események
megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.
Hagyományőrző tevékenységek:
Megemlékezések (október 6., a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a
Holocaust emléknapja)
Iskolai ünnepségek (október 23., március 15., szalagavató, ballagás)
Egyéb rendezvények (pl. szecskaavató, diáknapok, stb.)
Lelki gyakorlatok, zarándoklatok
A Kolping szellemiség erősítése és jelentőségének megértetése magyarországi és külföldi
Kolping iskolákkal való kapcsolattartás.
Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, valamint iskolajelvényünk, amely
összetartozásunkat szimbolizálja.
24
1.4.4 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat működik. A
diákönkormányzatok munkáját megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség
irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő
segíti.
A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai, működési alapelvei:
Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése,
amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
A meglévő közösségi munkák közösségfejlesztő és közösségépítő
tevékenységek fejlesztése.
A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése.
1.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal
felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle
szabadidős programokat szervez (pl. zarándoklatok, túrák, kirándulások, táborok, színház- és
múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken
való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a
költségvetéséből erre a célra fordítható keret erejéig támogatást nyújt.
1.4.6. Közösségi szolgálat.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése alapján az érettségi
bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése (2016. január 1-e után
megkezdett vizsga esetén). Ennek igazolása mellőzhető felnőttoktatás esetében, illetve ha a
sajátos nevelési igényű tanuló szakértői javaslatában ezt a bizottság javasolja.
A közösségi szolgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI
rendelet 133. §-a szabályozza.
A szakgimnázium 9-11. évfolyamon szervezzük meg a közösségi szolgálatot, mely 9.
évfolyamon 5 óra felkészítő foglalkozással kezdünk, majd a 11. évfolyamon 5 óra feldolgozó
foglalkozással zárjuk a program teljesítését. A tanulók és a szülők az iskola által felkínált
lehetőségekből választhatnak; illetve javaslatot is tehetnek az intézményegység vezetőjének
arra vonatkozóan, hogy milyen további szervezetekkel kössön az iskola együttműködési
megállapodást a közösségi szolgálat elvégzése érdekében.
Amennyiben egy tanuló – pl. hiányzásai miatt – nem tudja teljesíteni az 50 órát a 11.
évfolyam végére, akkor a hiányzó órákat a 12. évfolyam során pótolhatja.
Az együttműködési megállapodások megkötéséért az intézményegység vezetője, az elvégzett
feladatok dokumentálásáért az osztályfőnök felelős.
25
A dokumentálás során az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott Módszertani
segédletet tekintjük irányadónak.
1.5.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának,
képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a
munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott
munkarend alapján.
Feladataik továbbá:
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató
bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát,
összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket:
26
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
Az osztályban és a szülői közösségben előkészíti a sajátos nevelési igényű tanulók
befogadását.
Szükség szerint – a szaktanárokkal is egyeztetve – a jogszabályokban meghatározott módon
kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és
év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a
tanköteles korú tanulók esetében jelzi a titkárságon, hogy értesíteni kell a tanuló
tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.
Harminc igazolatlan óra után ismételten értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot és az
általános szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óra után pedig a tanuló tartózkodási
helye szerinti illetékes kormányhivatalt és a gyámhatóságot.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot
tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok
megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,
valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Formái:
Iskolai sportkör:
27
Az adott iskolai sportkör tagja az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai
testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók
felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök:
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A
szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de
szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról
– a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején
az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az
iskola dolgozója. A szakkör lehet ingyenes, vagy térítési díj ellenében igénybe vehető.
Versenyek, vetélkedő, bemutatók:
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (hittan, szaktárgyi, sport,
művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben évente rendszeresen
szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is
felkészítjük. Ők az országos, regionális illetve a megyei versenyeken tagintézményenként
vehetnek részt és adhatnak számot tudásukról. A versenyek, vetélkedők megszervezését,
illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei
vagy a szaktanárok végzik.
Tanulmányi kirándulások:
Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az
osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való
részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Támogatjuk a szakmai
kiállításon való részvételt is.
1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Célunk a valamely területen az átlagosnál jobb képességekkel rendelkező, ezen belül a
kiemelkedően tehetséges tanulók felismerése, képességeiknek kibontakoztatása, fejlesztése.
Tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a csoportbontásos oktatás;
a nem kötelező / választható / tanórán tanulható tantárgyak tanulása;
a tehetséggondozó foglalkozások;
az iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók / Kolping tanulmányi versenyek, OKTV, OSZTV,
SZKT, szaktárgyi, sport, kulturális stb./;
a szabadidős foglalkozások / pl. színház- és múzeumlátogatások/;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata;
a továbbtanulás segítése,
28
kapcsolat a különböző szakmai szervezetekkel, a tehetséges tanulók irányítása,
„központi” szakkörökbe, zeneiskolába, sportegyesületekbe stb.
A szakkörök, tehetséggondozó műhelyek, fakultációk és egyéb képesség
kibontakoztatását segítő és felzárkóztató tevékenységek MINIMUM 6
FŐ/CSOPORT létszámmal indíthatóak!
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program SNI
.
Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak
jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő –
különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok
ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás
külső formáinak ismeretében.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban az iskola fontos feladata, hogy
feltárjuk azokat az okokat, melyek a tanulók tanulási kudarcaihoz vezettek. Biztosítjuk a
tanulók számára a felzárkóztatás lehetőségét. Segítséget kell nyújtani abban, hogy a családi
háttérből adódó hátrányos helyzet enyhüljön.
Nem megfelelő családi háttér esetén támogatásban való részesítés:
tankönyvtámogatás differenciált biztosítása,
tartós tankönyvek biztosítása,
kollégiumi elhelyezésben segítségadás,
felterjesztés önkormányzati támogatásra, segélyezésre,
a diákétkeztetés biztosítása,
igény esetén a tanulószoba megszervezése.
Az oktató-nevelő munkában szükséges, hogy:
ösztönözzünk a korrepetálásra, szükség esetén a fejlesztő foglalkozásokon való
részvételre,
a pályaorientációs oktatással a tanulási kedv fokozása,
változatos módszerekkel motiválás, sikerélmény biztosítása – segítsünk megfelelő
tanulási stratégiák kialakításában,
a szakma tanulásához szükséges az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyag-
tartalom összeállítása,
egyénre szabott tanítási – tanulási folyamat kialakítása
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat és a tanulási kudarcnak kitett
tanulók felzárkóztatását az intézmény összetett feladatként kezeli.
A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében az intézmény vállalta, hogy az érintett
tanulócsoportokban az összes óra 40%-ban IPR-módszerrel támogatottan oktatnak, ezt azóta
is betartja az iskola.
29
1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
Az egyház elsősorban azoknak ajánlja fel nevelő szolgálat, akik nem rendelkeznek megfelelő
anyagi eszközökkel, nélkülözik a család segítségét és érzelmi melegét, vagy távol vannak a hit
ajándékától.”XX
Intézményünk csatlakozva e deklarációhoz és a Kolping szellemiséget követve befogadó
közössége a család nélkül vagy hátrányos családi helyzetben felnövekvő gyermekeknek.
Tudva, hogy az iskolai problémák jelentős része a család életében gyökerezik, számolnunk
kell azzal, hogy számos olyan gyermek, (illetve nevelőik) választják intézményünket, akiknek
kisiskolás kora óta magatartási, illetve beilleszkedési nehézségeik vannak. Sarkalatos pontja
az iskola működésének ezeknek a tanulóknak a nevelése. Ha ők kiegyensúlyozott
személyiséggé válnak, elkerülhetik, hogy későbbi életük során, családapává, családanyává
válva szembesüljenek korábbi problémáikkal, és saját gyermekeik számára se tudjanak
megoldási alternatívákat felmutatni. A problematikus diák saját fejlődésének és közössége
fejlesztésének is gátjává válhat.
Célunk, hogy tanulóinkat úgy neveljük, hogy a magatartást szabályozó normákat elfogadják,
képesek legyenek az osztályközösségbe, az iskola közösségébe beilleszkedni. Találják meg az
összhangot az egyéni és közösségi érdekek között. Legyenek képesek tetteik szociális
konzekvenciáinak, más személyek problémáinak és érdekeinek figyelembe vételére. Értsék
meg a magatartást szabályozó normák érvekkel történő alátámasztását.
Tevékenységek:
az osztályfőnökök és a szaktanárok egyéni beszélgetések során próbálják meg a
diákokkal együtt megkeresni a problémát előidéző okokat,
minden nehézségekkel küzdő diák esetében egyénre szabott korrekció alkalmazása
az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével,
speciális osztályfőnöki órák keretében személyiségfejlesztő módszerek,
személyiségfejlesztő programok alkalmazása; amennyiben szükséges, illetékes
szakemberek segítségének igénybe vétele,
súlyos zavarokkal, problémákkal küzdő diákjainknál orvosok, pszichológusok
pszichoterápiás segítségének igénybe vétele,
állandó kapcsolat tartása a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
a felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások tartása,
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, szükség esetén
családlátogatások.
1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek.
A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja,
vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskolának meg kell küzdenie ezzel a
30
helyzettel, de szembe kell nézni azzal, hogy egyedül képtelen a családi és társadalmi nevelés
hiányát teljesen pótolni.
Az egyházi iskolák általában, intézményünk pedig nevelési elvei és célkitűzései szerint
megkülönböztetett figyelmet szentel a gyengébbeknek, és segíti a nehezebb körülmények
között élőket.
Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását,
mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz.
A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelése elsősorban a
család joga és kötelessége. Ebben kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek
intézményeinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek
alapvető jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és
kötelességeket.
A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely:
a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére,
a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére,
a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására
irányul.
A gyermekvédelmi teendők ellátása az igazgató és az összes pedagógus feladata és
kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek e munkákat koordinálnia kell.
Feladata:
a tanulók, szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldására érdekében fordulhatnak;
a veszélyeztető okok megléte esetén – melyek feltárásában segít az osztályfőnöknek
– értesíti a gyermekjóléti szolgálatot;
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi.
A fentiek alapján az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését
veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki.
A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják:
az intézménynek rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal
(szülői értekezlet, fogadóórák, levél),
segíteni és biztosítani kell a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok (DÖK)
létrejöttét és működését,
a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység,
minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges egészséges
környezetet, a képességeinek, tehetségének kibontakozását,
31
a tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos
helyzetbe nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt,
az intézménynek együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más
hatóságokkal (rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő
és gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, Vöröskereszt) és
személyekkel (védőnő, orvos).
A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat
az osztályfőnökökkel),
meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések gyerekkel, szülővel,
igazolatlan hiányzások ellenőrzése),
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálatnak.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy megelőzzük a súlyosabbá
válásukat.
Az iskolán belüli segítségnyújtás tevékenységi formái:
differenciált oktatás és képesség-fejlesztés
személyes és egyéni tanácsadás a tanulóknak, szülőknek (korrepetálás, fogadóóra,
egyéni beszélgetés, szülői értekezlet)
kedvezményes étkeztetés
a törvény szerinti egészségügyi szűrővizsgálat
tanórán kívüli szabadidős programok szervezése
szabadidő szervező alkalmazása
a tanulók szociális helyzetének javítása, segélyekre való felterjesztés
a szülőkkel való együttműködés – szülő értekezlet, szülői munkaközösség,
iskolaszék
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége:
segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi
tevékenységét,
az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű,
a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulókat,
rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, különös tekintettel a
pártfogolt tanulókra (telefon, személyes találkozás, levél útján),
megjelenik a Családsegítő Központban rendezett koordinációs értekezleteken,
tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül
milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel, ennek
érdekében az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a
fontosabb intézmények címét, telefonszámát,
félévkor és év végén a pártfogolt tanulókról értékelést küld a Gyermekjóléti
Szolgálatnak,
32
az igazolatlan hiányzásokat rendszeresen ellenőrzi és a 10. igazolatlan óra után a
tanköteles korú tanulók esetében értesíti az illetékes jegyzőt.
1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A feladatot az ifjúságvédelmi feladatokkal összhangban kezeljük. Kiemelt fontosságú az
osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A tanév kezdetén különféle
felmérések szolgálják az információgyűjtést tanulóinkról. A feltáró munkában minden
tanulóról elegendő információ kell, hogy rendelkezésre álljon.
A tevékenység célja, segíteni azokon a tanulókon, akik szociális körülményeiket tekintve
hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek:
a családi környezetükből adódóan (csonka családban élő gyermekek, állami
gondozott gyerekek, munkanélküli szülők gyermeke, átmenetileg hátrányos
helyzetűek)
iskolai körülményeiket tekintve.
Fontos a megelőzés szerepe, ezért osztályfőnöki órákon kiemelt hangsúlyt kapjanak a
megelőzést elősegítő témakörök (a törvény által magadott óraszámban).
Ilyen témakörök például:
káros szenvedélyek elleni fellépés,
a család szerepe,
egészséges életmód.
A fenti témákból tartott osztályfőnöki órák fontos feladata, hogy felkészítsék a
gyerekeket arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan
helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
A nevelés nyújtson támogatást – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető
szokások (pl. dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelőzésében. Az egészséges,
harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével
alakíthatók ki.
Megkerülhetetlen feladat, hogy a nevelés foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás
kérdéseivel, valamint a szexuális úton terjedő betegségekkel. Az iskola fordítson figyelmet a
családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az iskola, mint élettér, biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása nem nélkülözheti a szülőkkel való
kapcsolattartást (fogadóóra, szülői értekezlet, családlátogatás, iskolaszék). A
diákbizottságokat is bevonjuk döntéseink előkészítésébe.
Fontos feladat a felzárkóztatás és a hátrányos helyzet csökkentése.
33
Például:
rendszeres korrepetálás, tanulószobai foglalkozások tartása,
kedvezményes étkeztetés,
javaslat önkormányzati segélyezésre,
folyamatos kapcsolattartás az ifjúságvédelmi szervekkel (önkormányzatok,
gyámhatóság, családsegítők, rendőrség).
1.6.6. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása
Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési
zavarral (tanulási és figyelemzavarral) küzdő tanulók ellátását. Iskolánkban 1 fő
gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján dolgozik minden SNI tanulóval.
Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására. Pedagógiai
szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni
sajátosságaihoz igazodó, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása
jellemzi.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe
veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Az adaptációs
folyamatban a pedagógusok a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszereket
preferálnak.(1.sz.melléklet tartalmazza a fejlesztési irányelveket)
Adaptációs tevékenység pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén:
a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban
rögzítettekkel,
speciális tanulásszervezési eljárások, értékelés, eszközhasználat,
a szakértői vélemény javaslata alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és minősítés alóli mentesítés.
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi
rendje
Iskolánkban a tanulók a döntési folyamatokban való részvételi jogokat a diákönkormányzaton
keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzat munkáját az általa javasolt tanár (DMS) segíti.
A diákmozgalmat segítő tanár, az osztályfőnökök és minden szaktanár feladata a tanulók
felkészítése a konstruktív társadalmi szereplésre.
34
A DÖK döntési jogkörébe tartozó kérdéseket a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (1)
bekezdése szabályozza.
A DÖK véleményezési jogkörét a Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 48.§ (4)
bekezdése és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (5) bekezdése szabályozza.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében
Tanulóink
kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a
sport és az informatika területén;
ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú
életében (működő diákönkormányzat);
értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;
fejlődjön önismeretük;
saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,
olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete,
hazaszeretet, magyarságtudat;
kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot.
A pedagógus
rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel,
befogadási és önművelődési készséggel;
készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag;
ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit;
legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos
kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat;
értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési
elveket;
rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel;
nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését,
valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát.
A szülő
ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit;
mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a
pedagógusokhoz;
kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához;
együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében.
1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
35
A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a
tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat
megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről
információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képvelőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel.
A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok
foglalkoznak.
Az osztályközösségek és a tanulócsoportok közösségei választott képviselőiket, a diák-
önkormányzat tagjaiként megbízzák érdekeik képviseletével. Elsődleges segítőjük az
osztályfőnök, majd a DÖK segítő pedagógus (DMS).
A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a
következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:
Iskolagyűlés
A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával
kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az
iskolagyűlés.
Diákközgyűlés
A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a
diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat
vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az
intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a
tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban
sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.
1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák
Az iskola és a szülő közötti együttműködési kötelezettség teljesítésénél figyelembe kell venni
a titoktartási kötelezettségről szóló törvényi előírásokat. E törvény ismerete minden
dolgozónak kötelessége.
Általában elmondható, hogy a tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb
és eredményesebb, ha az érintettek együttműködnek.
A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében megvalósuló témahetek és projektek során a minél
szélesebb körű bevonás hatására erősödik a szülők és az iskola közötti kapcsolat.
Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülők
tájékoztatást kaphatnak:
a Szülői Szervezetek ülésén,
az iskolában elhelyezett hirdető táblákon,
alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül,
az osztályszülői értekezleten.
36
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
a szülői értekezletek,
fogadó órák,
nyílt napok,
írásbeli tájékoztatók,
plébániával közös programok,
Kolping Családon belüli együttműködés, rendezvényein való részvétel,
Nyilvános iskolai rendezvények
A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel.
A szülők részéről elvárhatjuk:
Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,
Ötletnyújtást az előadások témáihoz,
Őszinte véleménynyilvánítást, elégedettségmérésekben való aktív
részvételt,
Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való
törekvést,
Érdeklődő, segítő hozzáállást,
Lehetőség szerint szponzori segítségnyújtást.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel.
37
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A tantervi követelmények teljesítése több okból is történhet vizsgák letétele útján. A tanulók a
tantárgyi követelményeket a helyi tantervben meghatározott ütemezéstől eltérően is
teljesíthetik.
A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje az első félév esetében: december 1-22 között, a
második félév esetében: augusztus 21-31 között. A végzős évfolyamon tanulók számára a
záróvizsgák előtti hónapban.
A fenti szabályoktól szülői kérvény esetében, megfelelő indokok alapján, az igazgató és az
érintett szaktanárok egyetértésével el lehet térni. A vizsgákra kiskorú tanuló esetén a szülők,
nagykorú tanuló estén a növendék adhat be írásbeli jelentkezési lapot az iskola igazgatójához.
Más iskolából érkező tanuló esetében szükség esetén különbözeti vizsga letételére lehet
szükség. Ezért egyértelműen rögzíteni kell a vizsgák menetét, követelményét és értékelésének
módját. A tanuló és szülője ennek ismeretében dönthet a vizsga letételéről.
1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
pótló vizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
Félévi és év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak
- akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
(magántanuló)
-akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi
követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.
Különbözeti vizsgák
.Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból
érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után. Bizottság előtti vizsga.
Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki alapóraszámú
csoportból emeltóraszámú csoportban kívánja folytatni tanulmányait.
38
Javítóvizsgák
Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha
tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból,
az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt,
az osztályozó vizsgát nem fejezte be,
az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le.
A javítóvizsgákat minden év augusztus 20. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk
iskolánkban.
A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden
vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést
kapott.
A sikertelen javítóvizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga
után valamennyi intézménytípusban.
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,
vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Szakgimnáziumi tagozatok érettségit megelőző évfolyamvizsgája
A szakgimnáziumi 11. évfolyamok érettségi tantárgyakból írásbeli és szóbeli „kisérettségi”
vizsgát tesznek helyi bizottságok előtt az éves munkatervben meghirdetett időpontban. A
vizsga eredménye az év végi tantárgyi értékelésébe beleszámít.
1.9.2 Az értékelés rendje
Az osztályozó, és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben
szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik
tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv
életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. A tantárgyak értékelési rendszere
részletesen tartalmazza (tantárgyak kerettantervének melléklete) a követelményeket. Az
írásbeli munkát külön kell értékelni osztályzattal. A szóbeli felelettel együtt alakul a végső
osztályzat, mely legjobb esetben közepes lehet.
1.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei
Minden tárgyból az adott évfolyam követelményeinek tematikáját, a felkészülést segítő
eszközök listáját megkapja a vizsgázó. A vizsga időtartamát a magasabb jogszabályban
megfogalmazottak szerint kell megállapítani. A vizsgákat a 20/2012. EMMI rendelet A tanuló
tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok című
fejezetében (24.fejezet) szabályozottak szerint kell megszervezni
A vizsgák követelménye az egyes tantárgyak kerettantervében megfogalmazott
továbbhaladáshoz szükséges minimum.
Szakgimnáziumi tantárgyak Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Vizsga
Magyar nyelv és irodalom írásbeli szóbeli
Idegen nyelv írásbeli szóbeli
Matematika(1) írásbeli szóbeli(1)
Történelem írásbeli szóbeli
39
Informatika írásbeli gyakorlati
Művészetek (2) írásbeli szóbeli
Testnevelés gyakorlati
Fizika (Informatika, Agrár-gépész,
Közlekedésgépészet, Könnyűipar
ágazatokban
írásbeli szóbeli
Biológia (Pedagógia ágazatban) írásbeli szóbeli
Kötelező komplex
természettudományos tantárgy írásbeli szóbeli
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek írásbeli szóbeli
Hittan szóbeli
Szakmai tantárgyak (3) írásbeli szóbeli gyakorlati
(1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az
elégséges érdemjegyet
(1) A vizsga részeit az évfolyam és a szakmai tantárgy követelményeinek megfelelően a
szakmai munkaközösség határozza meg.
Szakközépiskolai tantárgyak Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Vizsga
Kommunikáció-Magyar ny. és irod. írásbeli szóbeli
Idegen nyelv írásbeli szóbeli
Matematika írásbeli szóbeli(1)
Társadalomismeret írásbeli szóbeli
Természetismeret írásbeli szóbeli
Testnevelés gyakorlati
Hittan szóbeli
Szakmai elmélet és gyakorlat (2) írásbeli szóbeli gyakorlati
(1) Matematikából csak akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli dolgozat nem éri el az
elégséges szintet.
(2) A vizsga részeit az évfolyam és a szakmai tantárgy követelményeinek megfelelően a
szakmai munkaközösség határozza meg.
1.9.4. A tanulmányok alatti vizsgák intézményi eljárásrendje
1.9.4.1 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet
tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.
A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint
az intézmény honlapján közzétesz.
A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem
száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a
vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap
Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három
évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet
vizsgázni.
Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az
osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető
40
formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek
szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is
aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának
kötelezettsége alól.
A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák
meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel
írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan
megtekinthetők
A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított
valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság
szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
1.9.4.2 A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai
1. Az írásbeli vizsga: A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek
teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga
letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden
évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi
tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli
vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.
2. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni.
3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság
előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki
a tanulót előzőleg tanította.
4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak
jelen kell lennie.
6. A tanulónak a szóbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására
legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.
7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja
megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat
vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.
8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére
meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a
vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni,
mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot
kell adni, annak megismétlésére.
Évközi beszámoltatás a szakképzés 13. évfolyamán
Célja: Összefüggő minősítés.
Formája: Írásbeli témazáró dolgozat tesztjellegű feladatsor formájában (egy-egy fogalom
definiálása, értelmezése; összefüggések feltárása; többvariációs kérdéssor stb).
Rendje: Negyedévenként (2. és 4. ),
2. negyedévben komplex írásbeli dolgozat (időtartama: 90 perc),
a 4. negyedévben tantárgyankénti írásbeli dolgozat (időtartama:
tantárgyanként 45 perc)
Értékelés: Szummatív jellegű, súlya kétszerese egy-egy érdemjegynek.
41
Tantárgyak: Valamennyi szakmai tantárgy.
1.9.4.3. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a
különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban
a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.
Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait
az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja
tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév
folytatásától.
Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi
követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az
engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
42
1.10.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az
osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmai alapozó tantárgyakat, és azok eredményeit.
Azokból a tantárgyakból köteles a tanuló különbözeti vizsgát tenni, amelyeknek a tanulmányi
követelményeit még nem teljesítette az előző oktatási intézményben.
A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló
felzárkózását.
A szakmai tantárgyak esetében külön gondot kell fordítani a szakképzési törvény speciális
előírásainak betartására.
Egy vagy több különbözeti vizsga letételéhez halasztott vizsgalehetőséget biztosíthat az
intézmény igazgatója, egyéni elbírálás alapján.
A felvételi eljárás különös szabályai
Az iskolába az a tanuló vehető fel nappali tagozatra, aki:
a köznevelési törvényben előírt tanulmányi kötelezettségének eleget tett, továbbá a
szakképesítésre vonatkozó előképzettségi feltételeknek megfelel;
az általános egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek, ezen felül a választott
szakmára meghatározott speciális egészségügyi követelményeknek megfelel;
a gyakorlati képzéshez szükséges gyakorlóhely az iskolában vagy a gyakorlati oktatás
megszervezésében résztvevő gazdálkodó szervezetnél a teljes képzési időre rendelkezésre
áll.
A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény
pedagógiai programját és eltökéltek legyenek annak megvalósítására.
Írásbeli ill. szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk, az általános iskolai eredmények alapján
rangsoroljuk a felvételt. Kizáró ok a bukás az általános iskola 8. tanév végén.
A tanuló és a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy az iskola működésének egyházi
jellegét tudomásul veszi, és a felekezete szerinti hit- és erkölcstan tantárgyat választja.
Felvétel a szakgimnázium szakképző évfolyamára
Szakképzésre (1/13., 2/14. évfolyamok), a tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény
előírásait alkalmazzuk. A felvétel a Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban
jelzett szakmákban lehetséges.
Feltétel:
érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint)
vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok
elvégzése és megkezdett érettségi vizsga
orvosi alkalmassági vizsga
jogszabályban meghatározott életkor
Az iskola igazgatója a felvételről a fentiek alapján dönt. A felvétel elutasításáról határozatot
kell hozni.
43
1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával
kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely
sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy
megérkezése előtt.
Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.
Lehetőség van elsősegély tanfolyam kívül az egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon,
szakkörökön az ismeretek elsajátítására.
Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető
elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának főbb célja, hogy a tanulók
– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
– ismerjék fel a vészhelyzeteket;
– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem felépítésével és
működésével;
– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt vagy tűzoltót hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)
foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos
legfontosabb alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében:
– az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági
Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli
vetélkedőkbe;
– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó
továbbképzésekre való jelentkezését.
44
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő
tevékenységformák szolgálják:
– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
Biológia
- rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
Kémia
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések
- forrázás
- szénmonoxid mérgezés
Fizika - égési sérülések
- forrázás
Testnevelés - magasból esés
– az 9-12.évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási
ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a
mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az
iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az 9-
12. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel kapcsolatosan.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
– minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak
az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági
Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
45
46
2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
2.1. A választott kerettantervek megnevezése
Az intézmény helyi tanterve az „51/2012. EMMI kerettantervi rendelet” mellékletei,
továbbá a „22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről” mellékletei alapján készültek.
2.1.1.A szakközépiskolai képzés érettségi vizsgára felkészítő 12-13. évfolyamának óraterve nappali munkarendre
Évfolyam 12. 13.
Tantárgy heti évi heti évi
Magyar nyelv és irodalom 6 216 6 186
Történelem 4 144 5 155
idegen nyelv 6 216 6 186
Matematika 6 216 6 186
HITTAN +1 +36 +1 31
Természetismeret (fizika) 2 72 - -
Osztályközösség-építő program 1 36 1 31
Testnevelés és sport 3+2 180 3+2 155
Informatika 2 72 2 62
Biológia +1 +36 +2 +62
Földrajz +1 +36 +2 +62
Összes óra 35 1260 36 1116
Az óratervben a +óraszámok az évfolyamban felhasználható szabad órák felosztását
jelölik, melyet az alábbi táblázat szemléltet:
Tantárgyak 12. 13.
Földrajz 1 2
Biológia 1 2
Hittan 1 1
Felhasznált szabad órák 3 5
47
2.1.2.Szakgimnáziumi – korábban szakközépiskolai – képzéseink óraterve
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv, módosítva
a 23/2013. (III.29) EMMI rendelet 7. mellékletével.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2018/19
Magyar nyelv és irodalom 4 4+1 4 4
Idegen nyelvek 3 3 3 +1 3 +1
Matematika 3+1 3 3 3+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2+1 3 3
Etika/ Hittan +2 +2 1 1
Biológia – egészségtan 2 2 1+1
Fizika 2 2 1+1
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Művészetek* Vizuális kultúra +1 1 +2
Informatika 1
Testnevelés és sport 3+2 3+2 3+2 3+2
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai órakeret (ebből 1 óra
szabad keret) 6 7 8 11
Felhasznált közismereti órakeret 30 29 27 24
Felhasznált órakeret 36 36 35 35
Az óratervben +óraszámok az évfolyamban felhasználható szabad órák felosztását jelölik,
melyet az alábbi táblázat szemléltet:
Tantárgyak Évfolyamok
9. 10. 11. 12.
Matematika 1 1
Hittan 2 2 1
Fizika 1
Idegen nyelv 1 1
Magyar nyelv 1
Történelem 1
Biológia 1
Vizuális kultúra 1 2
Összes felhasznált óra 4 4 4 4
48
2.1.3. Szakgimnáziumi képzés óraterve a 2016/17-es tanévtől (2018-tól nem változott)
Szakgimnáziumi képzéseink 2016. szeptember 1-től
A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor:
IV. Pedagógia ágazat
XIII. Informatika ágazat
XXXI. Agrárgépész ágazat
Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat
tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben
jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása folyhat
az intézményben:
Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és
megnevezése
A szakképesítés
OKJ azonosító
száma
A szakképesítés megnevezése
IV. Pedagógia 3. Oktatás 54 140 01
Gyógypedagógiai segítő munkatárs
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
XIII. Informatika 7. Informatika 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető
XXXI. Agrárgépész 20. Mezőgazdaság
54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét
képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2
évfolyamos érettségire épülő képzésekhez.
A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai
tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is
megtalálhatók.
Tantárgyi struktúra és óraszámok a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
A szakgimnáziumban a közismereti és a szakmai előkészítő, valamint szakképző oktatás
óraszámai a következők:
Évfolyamok közismereti
óraszám
heti (éves)
szakmai
óraszám
heti (éves)
összes
óraszám
heti (éves)
hetek száma
9. évfolyam 22 (792) 13 (468) 35 (1260) 36
10. évfolyam 21 (756) 15 (540) 36 (1296) 36
11. évfolyam 23 (828) 12 (432) 35 (1260) 36
12. évfolyam 23 (713) 12 (372) 35 (1085) 31
13. szakképző évfolyam 0 35 (1085) 35 (1085) 31
49
IV. PEDAGÓGIA ÁGAZAT ÓRATERVE
Tantárgyak 9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
9–12.
óraszám
összesen
13.
évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 – –
Idegen nyelvek 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 – –
Történelem 2 2 3 3 345 – –
Hittan +2 +2 +2 1 247 – –
Informatika 2 2 – – 144 – –
Vizuális kultúra – – 1 – 36 – –
Testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2 695 – –
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy
(Földrajz, kémia,biológia)
1+1+1 0 0 0 108
Ágazathoz kapcsolódó
tantárgy: Biológia 0 2 2 2 206 – –
Kötelezően választható
tant.:Érettségi tantárgy, vagy
Id. nyelv, vagy Földrajz*,
vagy Informatika,vagy
Szakmai tantárgy**
0 0 2 2 134
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek 0 1 0 0 36
Érettségire épülő (fő)
szakképesítés 8 8 7 7 1045 +
453 =
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló órakeret /
hét
35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Összefüggő gyakorlat 0 140 140 0 - 0 -
Éves összes óraszám 1296 1332 1296 1085 5009 1085 1085
50
XIII.INFORMATIKAÁGAZAT ÓRATERVE
Tantárgyak 9. évf. 10. évf.
11. évf.
12. évf.
9–12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 – –
Idegen nyelvek 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 – –
Történelem 2 2 3 3 345 – –
Hittan +1 +1 +1 1 139 - -
Informatika 2 2 – – 144 – –
Vizuális kultúra – – 1 – 36 – –
Testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2 695 – –
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –
Kötelező komplex természettudományos
tantárgy(kémia+földrajz+biológia) 1+1+1 0 0 0 108
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika 0 2 2 2 206 – –
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi tantárgy,
vagy Idegen nyelv, vagy
Kémia*, vagy Informatika,vagy
Szakmai tantárgy**
– – 2 2 134 – –
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek 0 1 0 0 36 0 0
intézkedés álló órakeret / hét 35+1 36+1 35+1 35 144 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Összefüggő gyakorlat 0 0 0 0 0
Éves összes óraszám 1296 1332 1296 1085 5009 1085 1085
*Nevelőtestületi döntés alapján a Kémia tárgyat ajánljuk kötelezően választható
tantárgyként, ám felkínáljuk tanulóink számára a választás lehetőségét!
51
XXXI. AGRÁR GÉPÉSZ ÁGAZAT ÓRATERVE
Tantárgyak 9. évf. 10. évf.
11. évf. 12. évf.
9–12. óraszám összesen
13. évf.
13. évf. óraszám összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 – –
Idegen nyelvek 4 4 4 4 556 – –
Szakmai idegen nyelv - - - - - 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 – –
Történelem 2 2 3 3 345 – –
Hittan +2 +2 +2 1 247 – –
Informatika 2 2 – – 144 – –
Vizuális kultúra – – 1 – 36 – –
Testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2 695 – –
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –
Kötelező komplex
természettudományos
tantárgy(kémia+földrajz+bio
lógia)
1+1+1 0 0 0 108
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika 0 2 2 2 206 – –
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi
tantárgy, vagy Idegen
nyelv, vagy Kémia*, vagy
Informatika,vagy Szakmai
tantárgy**:Géprajz,
gépelemek, mechanika!
– – 2 2 134 – –
Pénzügyi és vállalkozói
ismeretek – 1 – – 36 – –
Rendelkezésre álló
órakeret / hét 35+2 36+2 35+2 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Összefüggő gyakorlat 0 140 140 0 160
Éves összes óraszám 1332 1368 1332 1085 4893 1085 1085
52
2.1.4. A szakközépiskolai képzések a 2016/17-es tanévtől A szakközépiskolai képzés keretében az alábbi képzésekre kerül sor:
Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és
megnevezése
A szakképesítés
OKJ azonosító
száma
A szakképesítés megnevezése
III. Szociális 2. Szociális szolgáltatások
34 762 01 Szociális gondozó és ápoló
IX. Gépészet 5. Gépészet 34 521 06 Hegesztő
34 521 04 Ipari gépész
XXXI. Agrár-gépész
20. Mezőgazdaság
34 521 08 Mezőgazdasági gépész
XXXIII. Mezőgazdaság
34 814 01 Családi gazdálkodó
XXXIV. Kertészet és parképítés
34 622 02 Kertész
A táblázatban felsorolt szakközépiskolai képzések óraterveit szakképesítésenként a helyi
tanterv tartalmazza. A részletes, témakörök tartalmait is magába foglaló óraterveket a
szakképesítésenként elkészült szakmai helyi tantervek tartalmazzák, amely a szakmai
program mellékletét képezik.
A közismereti képzés heti óraszámai a szakmai összesített heti óraszámokkal
Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Közismeret Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra
Szabadon
felhasználható órakeret 3 óra 3 óra 3,5 óra
Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra
Szakmai
elmélet és
gyakorlat
Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra
Szabadon
felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra
Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra
Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra
Hittan, Nkt. 27. § (5) bek. értelmében
egyházi iskolákban kötelezően
biztosított időkeret
1 1 1
Heti tanulói terhelhetőség óraszám
maximuma 39 40 39
A közismereti órák részletezése
Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Magyar -
Kommunikáció 2 óra 1 óra -
Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra
53
Matematika 2 óra 1 óra -
Társadalomismeret 2 óra 1 óra -
Természetismeret 3 óra - -
Testnevelés* 3+2 óra 3 +2 óra 2+3 óra
Osztályközösség-
építő Program 1 óra 1 óra 1 óra
Szabad órakeret 1 óra matematika - 1,5 óramatematika
Hittan 1 1 1
Összesen: 18 + 1= 19 óra 11 + 1 óra =12 óra 9,5 +1= 10,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport
kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló
óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és
sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.
2.1.5. Szakgimnázium szakképző évfolyamainak óraterve
Tantárgyak 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam 1/13-2/14. évf.
óraszáma összesen
Szakmai idegen
nyelv
4 4
+268
Érettségire épülő
szakképesítés
órakerete
31 31 2077
rendelkezésre álló
órakeret
35 35
Hetek száma 36 31
Éves összes óraszám 1260 1085 2345
Nevelőtestületünk döntése alapján a szakgimnáziumi szakmai évfolyamok képzési idejét 2
tanévre is meghatározzuk abból a szempontból, ha nem azonos ágazatokból érkező diákok
jelentkeznek megfelelő létszámban a technikusi képzésre – lehetőséget biztosítsunk számukra
ezen OKJ szakképzettségek megszerzésére tanulóink számára.
2.2. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai
A kerettanterv felett közismeretből hittan tantárgyat épített be az iskola heti 1 órában,
iskolánk katolikus jellegének megfelelően.
A szakmai szabad sávban szakmánként gyakorlati órákat adunk a diákoknak a szakma
jártasságszerű elsajátítása érdekében!
Az iskola jelenleg nem tudja biztosítani a szabad pedagógusválasztás lehetőségét.
Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt
pedagógust a kurzus vezetésére
54
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét
Az oktató munka során alkalmazott nyomtatott taneszközök kiválasztására a szaktanárok és a
szakmai munkaközösségek jogosultak a nemzeti tankönyvkiadó által felkínált listából.
Csak olyan tankönyvek és munkafüzetek használhatók, amelyek szerepelnek a
tankönyvjegyzékben. Az ettől eltérő, egyedi eseteket a székhely vagy az érintett
intézményegység helyi tanterve tartalmazza.
Alapvető követelmény a helyi tanterv és a taneszköz összhangja.
A taneszközök kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai, mind formai kritériumokat
figyelembe kell venni.
Előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre:
taneszköz családokat,
munkáltató, tevékenykedtető jellegű,
feladatokban gazdag,
egyéni haladást jól szolgáló,
differenciált tanulást-tanítást támogató,
önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól
megvalósító,
tanultakat rendszerező és jól strukturált,
tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések),
didaktikailag jól felépített.
Az igazgató minden év január 10-éig felméri, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 46.
§ (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra; valamint a
tankönyvellátás rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdés alapján, ill. a
2012. évi CXXV. tv., valamint a nemzeti tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII tv,
valamint a tankönyvellátás rendjéről szóló 7/2014. (III.12) évi EMMI rendelet alapján
várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra (normatív kedvezményre).
A normatív kedvezményre az igényeket a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 5 sz.
mellékletében lévő igénylőlapon lehet benyújtani.
Fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy a közölt adatok valódiságáért illetve az
igényjogosultság megszűnésének bejelentéséért a szülő büntetőjogi felelősséget visel,
valamint arra, hogy az benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.
Az igénylőlapok leadásának és vele együtt a normatív kedvezményre való jogosultság
igazolásának határidejét is ismertetni kell a szülővel.
A normatív kedvezmények iránti igényeket a tankönyvfelelősök összesítik, ennek
eredményéről január 20-áig tájékoztatást kap a tantestület, a szülői munkaközösség és a
diákönkormányzat.
Az újonnan felvett tanulók felvételi értesítésükkel együtt kapják meg a normatív igénylőlapot
az írásbeli tájékoztatással együtt, s az érintetteknek a kitöltött lapokat a beiratkozáskor kell
leadniuk.
A további támogatások iránti igényeket az ifjúságvédelmi felelős összesíti. A rendelkezésére
álló szociális adatok és az osztályfőnökök véleménye alapján javaslatot tesz a rendelkezésre
álló pénzeszközök szociális alapon történő felosztására. A javaslatot a tantestület hagyja jóvá.
55
Az iskola az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára az alábbi elvek alapján biztosítja
a tankönyveket:
lehetőség szerint ingyenesen kapják meg a tanulók a kötelező érettségi tárgyak
tankönyveit, a szakmai könyveket illetve a munkafüzeteket,
kölcsönzési lehetőséget kapnak a tanulók a nem kötelező érettségi tantárgyak
tankönyveire illetve az atlaszokra.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai
2.4.1 A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A középfokú iskola feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre
az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve
felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra.
Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a NAT műveltségi
területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát.
A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz
kapcsolódnak
Középfokon:9-10. évfolyam: általános műveltséget megszilárdító,
11-12. évfolyam: elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz.
A helyi tantervünkben tantárgyanként és műveltségterületenként megjelenítjük a Nemzeti
alaptanterv kilenc kulcskompetenciáját:
kommunikáció anyanyelven,
kommunikáció idegen nyelven,
matematikai,
természettudományos és technikai,
digitális,
szociális és állampolgári,
kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia,
esztétikai és művészeti tudatosság és kulturális kifejezőkészség
hatékony, önálló tanulás
Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a
módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az
utat, amely a gyermekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a
szocializálódásukat.
A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok
életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással
és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és
a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan
alkalmazkodni.
Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis
hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek
összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen
ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az
ismeretszerzés módjának megváltoztatása.
56
A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves
részévé tesszük a tanulási technikák, módszerek megtanítását.
A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott,
mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás
készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a
memorizált ismeretek mennyisége jelzi.
A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban
olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a
kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek
fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván.
2.4.2 Általános fejlesztési alapelveink
Gyermekközpontúság
Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így
minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként
hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb).
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során
minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a
mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető
tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek
megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos
tudást kell átadnia
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi
fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Mivel azonban a
tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb.
A képességfejlesztésre is kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok,
modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a
hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk.
Képesség- és személyiségfejlesztés
A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt
fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló
tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi
érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas
aktivitást.
Új típusú tanári attitűd
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt
igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív
pedagógust.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során – az életkori sajátosságoknak
megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat
szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és
összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat,
ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.
57
Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan
kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg
tudják védeni.
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé
teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és
érdekeltségének megfelelő fejlesztést.
Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit.
Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy –
egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék
magukat, bővítsék (földrajzi-környezeti) ismereteiket.
Fokozatosság és folyamatosság
Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra
épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a
tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és
kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.
Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak
közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára.
A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a
környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási
helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg.
2.4.3 A kulcskompetenciák fejlesztése
Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a
kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas
alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van
személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi
beilleszkedéshez és a munkához.
Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás
alapú társadalomban.
Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi
cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek
támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a
kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát.
A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben
jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét
képezi: pl. a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a
problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és
vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg
értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális
tevékenységek során az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a
szabadidős tevékenységekben.
58
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését
és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az
élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős
tevékenységek stb. során.
A szókincs, a funkcionális nyelvtan vagy az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az
anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő
típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát.
Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy
szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs
folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes
érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni.
Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az
anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a
tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre.
A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az
esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét.
A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is
szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat.
A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek
támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi
kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai
kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az
egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a
megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A
szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél.
A nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló
nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az
általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták
lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban
gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a
nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel felhívjuk a figyelmet a nyelv állandó
változására, a nyelvészeti kutatások fontosságára.
A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges
elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi
kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai
kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a
tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez
vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az
anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások
véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:
fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése
szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális
tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős
tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció
olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén
nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség,
59
olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális
háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó
idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú
nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani.
Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási
programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori
sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré
szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív
feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet.
A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos
fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom
szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek
kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges,
kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat.
Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és
középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik
alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A
fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a
programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy
az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól
képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség.
Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére használt tananyagok legfőbb célja a tanulók
idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók
beszédkészségének fejlesztése. Kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés
fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló
tevékenységeken keresztül.
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának
képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A
kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,
mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai
gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek
alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, /táblázatok), valamint a törekvést
ezek alkalmazására.
A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-
módszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk
a tudás- és készségelsajátítási folyamatába. Átalakul a matematikatanítás egész folyamata.
Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a
megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása
dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási
tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő,
személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita
szabadságának biztosítása.
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és
módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a
természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló
60
kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.
A természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet
hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás.
A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában
együttműködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetről formált kép egységes
legyen, attól függetlenül, hogy a tanítás a helyi tantervekben rögzítetten diszciplináris,
integrált, vagy komplex tantárgyakban szerveződik.
A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai,
termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és
összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a
korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását,
tanulását.
A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és
mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk
módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes
kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása
és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához.
A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az
élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét,
fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát.
Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív
környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet
annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges
életmóddal kapcsolatos szabályok betartására.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és
kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő
készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése,
tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés
az interneten keresztül.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az informatika mára nemcsak „betolakszik” a családok
életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre
inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi
szocializációban. Az internet eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és
szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek
utat és tévutat. Az internettől való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa
kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít.
A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta
lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok
ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan
kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg
előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint
bármikor korábban.
A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával” elültetheti bennük a kulturális sokféleség
tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és
párbeszéd iránti érdeklődést. A megfelelő információk kiválasztása, illetve az egyéni és
csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és
normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt.
61
Lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző
probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és
technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a
fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható,
mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye.
Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen,
aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői”
szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan
részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír.
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását
megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való
hatékony gazdálkodást is. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését,
másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.
A hatékony, önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira
építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási
és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia
elengedhetetlen eleme.
Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és
írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források
azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az
információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája.
Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának
csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés
stb.) megismerése és gyakorlása.
Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és
feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az
idézés megfelelő módjával.
Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és
technikák megválasztásának szempontjai.
Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell
oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és
kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és
eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének
elsajátítása.
Tantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos
tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek
fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való
részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is.
A tanulás tanulása természetesen az oktatás egész folyamatának kiemelkedő feladata. A cél
az, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy miként tudják használni az együtt tanulás módszereit,
ha nincs közvetlen pedagógusirányítás, vagyis hogyan alkalmazhatják a kooperatív
munkaformákat házi feladatok megoldásánál, tanórán kívüli tanulás során, vagy ha csak
egyszerűen az életben úgy adódik, hogy valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk
valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel.
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit,
stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre
alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-
cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel
azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy
62
szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a
problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás,
általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan
tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola
alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség
fejlődését, fejlesztését.
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári
kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti
elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az
egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre
sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,
struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a
közügyekben. A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és
szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy
a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti
kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar
történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók
tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét,
mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és
közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk
együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz
vezetnek.
Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési
célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg
a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket.
Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját,
eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási
emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett
egyéni és közösségi tevékenységre!
Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos
polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait,
követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás
szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek
fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés
képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti
szerep gyakorlása.
Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján
segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási
mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt
tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak
megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati,
esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló
önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek
adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával,
tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
63
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben –
a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó
lehetőségek megragadására.
A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt,
hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a
speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van
szükség.
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket
körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános
műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan
gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes
piacgazdaság.
Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális
versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé.
A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az
értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt.
A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká
váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul
annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú
előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való
gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.
Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy
megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet
a pénzügyek megingása. Ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet
fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a
személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a
kialakítását.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai
megismerést. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának
elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén. A média segítségével is megismerve az
irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak,
épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy megszilárdítsa az esztétikai-művészeti
alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik,
lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék
műveltségterületi és kulturális ismereteiket.
A művészeti tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése,
megszerettetése, valamint a zenei és esztétikai értékek közvetítése, a tanulók
értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló
képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett művészeti
készségek, képességek, ismeretek összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan
fejlettebb szintre emelése.
Az esztétikai-művészeti nevelésnek hozzá kell járulnia az esztétikus művészeti világkép
kialakításához. Érvényesülnie kell az érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló
ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként
kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a
különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését.
64
Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs
lehetőségeket is.
Kiemelten fontos az esztétikai ízlés formálása, a helyes ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi
lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai
képesség kialakítását.
Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik
fel a művészeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből
következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket
alkalmazni tudják.
2.5. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: -minden
osztályban 3 tanóra, illetve 2 tömegsport órát tartunk hetente!
2.6. Középszintű érettségi vizsga témakörei
A középszintű érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit, témaköreit a100/1997.
(VI.13.) Kormányrendelet 2. számú melléklet második része tartalmazza, illetve az 5/2016.
(VI. 13) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról tartalmazzák. Terjedelme miatt szövegét nem illesztettük a pedagógiai programba, hanem külön a
mellékletét képezi.
A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről tartalmazza,
és a szakközépiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit, illetve a 19/2016.
(VIII. 23) EMMI rendelet mellékletei tartalmazzák.
.
Az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatantárgy
vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi
vizsga témaköreit. A 2. számú melléklet a középszintű érettségi vizsga témaköreit
tartalmazza.
Választható érettségi vizsgatárgyak
A választható érettségi tantárgyakból közép- és emelt szinten felkészítő évfolyamszintű
csoportokat úgy szervezünk, (időkeret, csoportlétszám,…)
Középszinten: földrajz, fizika, biológia, kémia második idegen nyelv, informatika,
testnevelés, vizuális kultúra
Szakgimnáziumban (kifutó rendszerű Szakközépiskolában) 2017-ig: szakmai alapozó
tantárgyak (Géptan, gépelemek, mechanika, szakmai informatika, anyag és gyártási
ismeretek).
Emelt szinten: magyar, történelem, biológia, kémia vizsgatárgyakból szervezünk
felkészítést.
65
2.7.Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények
A tanulóknak jelentkezés alapján emelt szintű érettségire való felkészítő fakultációkat
szervezünk a 11-12. évfolyamokon. Intézményünk különleges fejlesztési követelményeket
nem fogalmaz meg, az általános követelményeknek megfelelően történik a felkészítés.
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa
az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű
érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán
túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű
gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény
minden tevékenysége során:
a beiratkozásnál, felvételinél,
tanításban, ismeretközvetítésben,
a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében,
a tehetséggondozásban,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,
a továbbtanulásban, pályaorientációban,
a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben,
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és
társadalmi környezettel.
Feladatok:
kiemelt figyelem fordítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók támogatására,
hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál,
az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók
számára,
a sajátos nevelési igényű; illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése,
a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás biztosítása, különös tekintettel a
HH és HHH tanulók körében,
a kompetenciamérések eredményeinek javítása,
a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli
tevékenységekbe,
a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken – kooperatív
tanulási technikák, projekt pedagógia, drámapedagógia, hatékony együttnevelés,
integrált nevelés – való részvétel ösztönzése, támogatása,
IPR fokozatos bevezetése
a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása az adott csoporthoz,
iskolán kívüli segítő programokban való részvétel – pl. Útravaló program –
ösztönzése.
a tanulók mobilitásának támogatása
pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása
66
A jogelőd intézmény az Esélyegyenlőségi programok végrehajtása, a TÁMOP 3.3.2/08/2-
2008-0058 számú pályázatba bekapcsolódott. A projekt két éves feladatainak megvalósításai
(2010-2012) nagymértékben segítették az esélyegyenlőség megteremtését. A intézmény
vállalta, hogy a zárást követően, 2012. június 30-től öt éves időtartamra biztosítják a hosszú
távú célok megvalósulását:
- integrációt és képesség kibontakoztatást támogató módszerek adaptációit
- kompetencia alapú oktatást
- integrációt támogató módszertani fejlesztés implementálását
- programok által érintett tanulók teljesítmény javulását
- a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma gyermekek iskolák közötti és iskolán
belüli szegregációjának csökkentését
- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hozzáférését a minőségi oktatáshoz az
érettségit adó középfokú oktatási intézményekben, illetve a minőségi szakképzést
biztosító szakiskolákban történő továbbtanulási utak megerősítését,
- pályaorientációs tevékenység megvalósítását
Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának feladatai:
- a beiskolázás növelése a halmozottan hátrányos és a roma gyermekek körében,
- a beiskolázott gyermekek körében a lemorzsolódás csökkentése,
- tanulóbarát környezet kialakítása,
- a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek számára
mentorálási programok biztosítása (tanórai, tanórán kívüli keretekben)
felzárkóztatási és szakköri óraszámokban,
- a helyi tantervekben megfelelő tartalmak, a szükséges korrekciók megjelenítése,
- szociális, életviteli programok a hátrányok leküzdésére,
- az iskola típusok közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása:
- együttműködés az általános iskolákkal
- kapcsolat a szülőkkel, a pedagógusokkal
- a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének és oktatásának tervei a
tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleményének, a tanuló állapotát, a fejlesztendő területet figyelembe véve
készülnek el, melyet a mentor vezetésével évente a nevelőtestület áttekint és a
szükséges korrekciókat rögzítik az egyéni fejlesztési tervekben,
- SNI-s és BTM-es tanulókkal való foglalkozás, egyéni tanrend szerint,
gyógypedagógus szakellátással működik
- pályaorientációs tevékenységek, programok szervezése, a továbbtanulási utak
megerősítése.
2.9. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag
Iskolánk körzeteiben nemzetiségi önkormányzattal a ROMA nemzetiség rendelkezik.
Magyar irodalom 12. évfolyam: Népszokások, néphagyományok.
Történelem 12. évfolyam: A kisebbségek eredete, kultúrájuk hasonló és eltérő vonásai.
67
2.10.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Tantárgyi teljesítmények értékelése ötfokozatú skálán történik.
A jeles és elégséges osztályzat követelményeit a munkaközösségek közösen dolgozzák ki és
határozzák meg a tantervi követelményeket figyelembe véve. Ennek betartása a
munkaközösség minden tagjára nézve kötelező. A jó, a közepes osztályzatok követelményeit
a pedagógusok önállóan állapítják meg, figyelembe véve a tanulóközösség összetételét.
Minden esetben cél az, hogy az értékelés kellőképpen motiváljon, és ösztönzőleg hasson a
tanulóra, fejlődését elősegítse.
A tanulók értékelésének módját tanév közben a szaktanár választja meg, de félévenként
legalább három érdemjegyet kell adnia a tanulónak. Az érdemjegyet indokolni és közölni kell
a tanulóval. Az érdemjegy megállapításánál a szaktanár a munkaközösség által meghatározott
egységes követelményeket nem hagyhatja figyelmen kívül.
Osztályzattal értékelhető továbbá:
szorgalmi feladat,
órai munka,
házi feladat.
Azon tantárgyaknál, ahol szóbeli vizsgát kötelező tenni, legalább egy szóbeli feleletre
kerüljön sor félévente.
Nagyobb témakörök végeztével szóbeli feleletre, vagy témazáró dolgozatra kerül sor,
amelynek érdemjegye a többi jegytől megkülönböztetett színnel kerül a naplóba. A félévi, év
végi osztályozásnál a témazáró érdemjegyének súlya kétszerese a szóbeli felelet és a
röpdolgozat érdemjegyének. Ha a tanuló kétesre áll, a témazáró dolgozatok eredményei
döntik el a jegyét.
Tanév végén a tanár a tanuló osztályzatát önállóan állapítja meg a tanév két félévében adott
érdemjegyek alapján.
Azokon a területeken, ahol komplex ismeretek oktatása folyik, és egy-egy témakört más-más
tanár oktat, az érdemjegyet a tantárgyi blokkot tanító tanárok közösen állapítják meg.
A szaktanár a tanuló félévi vagy egész évi kimagasló teljesítményét tantárgyi dicsérettel
ismerheti el. Az a tanuló, aki egész évben kimagaslóan teljesített valamennyi, illetve majdnem
valamennyi tantárgyból, tantestületi dicséretet kaphat.
A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő
tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében, illetve a nevelési
tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az intézményegység vezetője mentesíti az adott
tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése alól. A tanuló ebben az esetben is köteles az
adott tantárgyat tanulni, amelyhez módszertani, technikai segítséget kap.
A tanulók értékelése, az értékelés alapelvei
személyre szóló legyen
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű
folyamatosságot biztosítson
az iskolai követelményrendszerre épüljön
biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát
félelemmentes légkörben történjék
.
68
Írásbeli feladatok értékelése
Az írásbeli számonkérés lehet
felelet értékű röpdolgozat,
témazáró dolgozat.
A tantárgyakra vonatkozó értékelési
táblázat teljesítmény
TÉMAZÁRÓNÁL
Érdemjegy
0% – 24% elégtelen
25% - 45% elégséges
46% - 69% közepes
70% - 85% jó
86% - 100% jeles
A tantárgyakra vonatkozó értékelési
táblázat teljesítmény
RÖPDOLGOZATNÁL
Érdemjegy
0% – 29% elégtelen
30% - 49% elégséges
50% - 69% közepes
70% - 89% jó
90% - 100% jeles
Órai írásbeli felelet (röpdolgozat)
A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat
kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a
diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladáshoz
szükséges legfontosabb ismeretek elsajátításának szintjéről, és a továbbhaladás lehetőségéről
tájékozódhasson.
A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni.
Témazáró dolgozat
A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A
tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv
(ütemterv) szerint megtanított.
Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a
témazárót nem írattathatja meg váratlanul.
A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania:
Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot.
A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni.
Az elmaradt dolgozatok pótlása
Amennyiben a diákbetegség illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot,
akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett:
69
A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár
azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat
megírására.
Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül (legalább egy hétig) hiányzott és
elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az
elmaradtak pótlására.
Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor
pótoltatható.
2.11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
A jutalmazás elvei:
Az elérendő és kiváltságos cselekvési és magatartási formák szaporítása
érdekében /közösségi és egyéni / a kiemelkedő és jó eredményeket /közösségi
összefogás, szorgalom, tanulás, kulturális, sport, stb. /jutalmazni kell.
A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség
érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét
öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni.
Jutalmazni lehet a saját szintjéhez /magatartás, tanulás / képest nagyobb mérvű
javulást felmutató tanuló teljesítményét.
Jutalmazási formák
Közösségek /osztály, szakkörök, énekkar, stb. / részére: igazgatói dicséret
Egyének részére;
Osztályfőnöki dicséret /év közben többször is adható
-szóbeli dicséret
-írásbeli dicséret /Az osztályfőnök saját vagy nevelőtársa javaslatára a tanulót példaként
állítja tanulótársai elé és a dicséretet – a haladási naplóban történő rögzítéssel
egyidejűleg – írásban a szülőknek is tudomására hozza
A tanulóév közben tanulmányi eredményét, szorgalmát, és magatartását az
osztályfőnök havonként értékeli és tájékoztató füzetben, írásbeli dicséretben
részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jó, egyenletes tanulmányi munkát
végzett, illetőleg szorgalmával vagy magatartásával kitűnt társai közül.
Szaktanári, illetőleg osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló is, aki az
előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, tanulmányi eredménye,
illetőleg szorgalma vagy magatartása kedvező módon megváltozott.
Igazgatói dicséret
Az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességen túlmenő, osztálya
vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményéért az igazgató a tanulót a tanév
bármely szakában dicséretben részesítheti és erről a szülőket írásban értesíti.
Legalább kettő szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján igazgatói írásbeli
dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül
70
kitűnt társai közül jó tanulmányi eredményével, példás magatartásával és
szorgalmával.
Igazgatói írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a
munkáját, aki az iskolai tanulmányi versenyeken első-hatodik helyezést ért el.
Igazgatói dicséretben, oklevélben és könyv-, ill. tárgyjutalomban kell részesíteni
azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen,
sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést
ért el. Megyei és országos verseny esetén ez az elismerés szaktanári javaslat
alapján történhet.
Igazgatói elismerő oklevéllel és dicsérettel kell kitüntetni azt a tanulót, aki
kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetőleg az iskola által szervezett
különböző megmozdulásokon kiemelkedő eredményt ért el.
Nevelőtestületi dicséret
A huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi
eredmény és a segítőkészség – az osztályban tanító nevelőtestület határozatára –
félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe, év végén pedig a
bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható a tanuló.
Nevelőtestületi dicséret és jutalom:
Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább
négy évfolyamon keresztül volt az iskola tanulója és ezalatt az időszak alatt
tanulmányi eredménye év végén jeles átlagnál nem volt rosszabb.
Elismerő oklevél jár annak a tanulónak is, aki az országos tanulmányi
versenyen, illetőleg országos művészeti, kulturális vagy sportversenyen első-
hatodik helyezést ért el.
A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében pénzbeli jutalmat
adományozhat egyes osztályoknak, csoportoknak, diákönkormányzatoknak,
amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.
Ilyen elismerésben részesíthető az az osztályközösség, amelyik a tanítási év
végén az iskolai tanulmányi versenyen első - harmadik helyezést ért el,
illetőleg amelyik az iskolai- illetve városszépítő mozgalomban első-harmadik
helyezést ért el. A pénzbeli támogatás összege tízezer forint lehet, melyet a
tanulók csoportos programokra, tanulmányi kirándulásra, szakköri
felszerelések beszerzésére használnak fel.
A magatartás értékelésének elvei
A magatartás minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, rossz.
A magatartás és szorgalom minősítésére az osztályfőnök javaslatát az osztályértekezlet elé
terjeszti. Javaslatához be kell szereznie az osztályközösség véleményét, kollégista tanuló
esetén a kollégiumi csoportvezető véleményét is. Az osztályértekezlet segíti az osztályfőnök
tárgyilagos döntését.
71
A magatartás értékelésekor a következőket kell figyelembe venni:
példás lehet a magatartása annak a tanulónak, akinek nincs igazolatlan mulasztása,
legfeljebb egy szaktanári fegyelmező intézkedése van; és legalább egy írásbeli
dicséretben részesült
jó minősítést az kaphat, akinek nincs igazolatlan hiányzása és nincs osztályfőnöki
vagy magasabb fokozatú fegyelmező intézkedése,
az kaphat változó minősítést, akinek osztályfőnöki vagy igazgatói fegyelmező
intézkedése van,
rossz a minősítése annak, akinek hatályos fegyelmi büntetése van.
A szorgalom értékelésének elvei
A szorgalom minősítése a következő lehet: példás, jó, változó, hanyag.
A szorgalom értékelésekor a következőket kell figyelembe venni:
példás lehet a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan
teljesíti, akinek tanulmányi eredményei összhangban vannak a képességeivel,
jó a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit néha nem teljesíti, és egy-két
tantárgyból gyengébb az eredménye, mint az képességei alapján elvárható lenne,
változó lehet a szorgalma annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelességeit
rendszertelenül teljesíti, és eredményei több tantárgyból elmaradnak a képességei
alapján elvárhatótól,
hanyag a szorgalma annak, aki tanulmányi kötelezettségeit elhanyagolja
2.12. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje
Az iskolai beszámoltatás idejét tekintve lehet folyamatos (témán belüli) és szummatív
(témazáró, osztályozó, érettségi illetve képesítő vizsga). Az értékelés folyamatosságát,
rendszerességét, a tantervi előírások figyelembe vételét, az osztályzatok tárgyilagosságát
fontosnak tartjuk a tanulók értékelésében.
2.13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
A tanórai tevékenységet a tanulók otthoni felkészülésével egészítjük ki. Ezért az otthoni
munka és annak elvégzése (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel.
Célja:
gyakoroltatás,
képességfejlesztés,
az önálló ismeretszerzés,
az önálló tájékozódás,
a magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztése.
Elvei:
Figyelembe vesszük az egyéni terhelhetőséget.
A személyes fejlesztés érdekében a házi feladatok kiadásakor differenciálunk (pl:
hátránykompenzáció vagy az esélyegyenlőség biztosítása alapján).
Korlátok
72
A harmonikus mentális fejlődése, a családi és kortárskapcsolatok ápolása érdekében az
otthoni felkészülés időtartama a tanuló képességeihez és az iskolai elvárásokhoz
igazodjon. A házi feladatok feladásának célja az otthoni gyakorlás, a tanórán elhangzott
ismeretek felelevenítése és elmélyítése.
Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat, illetve annyi és olyan házi feladat adható,
amely általában az egyik óráról a másikra adható.
Alapelvnek tekintjük, hogy a házi feladat mennyisége ne haladja meg a napi 25
perc/tantárgy mértéket.
2.14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Csoportbontás
A tanulók kommunikációs képességének fejlesztése érdekében valamennyi évfolyamon
és képzési formában biztosítjuk a csoportbontásban való oktatást idegen nyelvekből.
A finanszírozhatóság érdekében arra törekszünk, hogy az egy-egy csoportokban tanulók
létszáma lehetőség szerint ne haladja meg a 18 főt, ám a csoportbontás minimális
létszáma 6 fő!_Például egy húszfős osztályban maximálisan 2 csoportra bonthatóak a
tanulók. Szakmacsoport számított létszáma maximálisan 12 fő lehet gyakorlati
tanműhelyi foglalkozáson.
Egyéb foglalkozások
Szabadon választott foglalkozások
A tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választott tanórai, és
tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk.
Szabadon választott tanórai foglalkozásaink: emelt szintű érettségire felkészítő, második
idegen nyelv, fakultáció.
Tanórán kívüli foglalkozásaink: felzárkóztatás, tehetséggondozás, vizsga előkészítő,
érdeklődési kör (szakkör), mindennapos testnevelés stb.
Szakkörök
A különféle szakkörök működése a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök
indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden
tanév elején az iskola vezetősége dönt.
Tanulmányi és sportversenyek
Az önbizalom és a vállalkozó szellem erősítése érdekében szorgalmazzuk és támogatjuk
tanulóink részvételét a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken, évente iskolai
szintű megmérettetéseket rendezünk változatos témákban. A versenyre való felkészítést a
nevelők munkaközösségei, vagy szaktanárok végzik.
Meghívott előadók
Elsősorban osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók segítségével felvilágosító illetve
megelőző előadásokat szervezünk az egészséges életmódra, valamint a lelki egészségre való
nevelés érdekében.
Tanulmányi kirándulások
73
Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka
elősegítése céljából évente 1 alkalommal osztályoknak kirándulást szervezhetnek. A tanulók
részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Ezeket a programokat akkor
lehet a tanítási napok terhére megszervezni, ha részei a PP-nak, illetve az éves Munkatervnek.
Szabadidős foglalkozások
Előadói estek, előadások, mozi-, színház- és múzeumlátogatások szervezésével segítjük elő az
iskolán kívüli ismeretszerzést.
A közösségfejlesztés érdekében segítjük diákjainkat saját rendezvényeik megszervezésében
(pl. lelki gyakorlatok, osztálykirándulások, klubdélutánok, elsősavatók, farsang stb.) és
támogatjuk őket az egyéb közös együttlétet és élményeket biztosító rendezvények (pl.
sportrendezvények) szervezett látogatásában. A szabadidős foglalkozások önkéntesek, a
felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük!
2.15. Projektoktatás
Témahét
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott
tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán
kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű
módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.
Projektoktatás-projekthét
Projektoktatás, pedagógiai projekt. Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi
életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a
munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer
egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll.
A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb
vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához
organikusan kapcsolódik.
A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő
szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott
ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes
projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte
szükséges.
2.16. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
Az iskola egészségnevelési elvei
Az Egészségügyi Világszervezet az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől
közelíti meg és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget
alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, amely egyben társadalmi
befektetés is.
E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a
gyakorlati prioritások felismerését.
74
Ezért fontos, hogy az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek az adott helyzethez
leginkább igazodó szempontok alapján lássák el feladataikat.
A testi-lelki egészség megteremtésének és megőrzésének szintjei:
az egyén szintje,
a családi élet szintje,
az oktatás és a nevelés régiója (iskola),
nemzeti – országos – társadalmi – állami szint (Alaptörvény),
országok, népek feletti nemzetközi szervezetek (pl. WHO).
A testi-lelki-szellemi egészség megőrzésének fő feltétele: saját belső természetünk
megismerése.
Az egészség megteremtésének és fejlesztésének folyamata az egyéntől indul és az iskola az az
intézmény, amely tudatosítja ezt a folyamatot.
Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket
arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek
egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.
Így az egészség megteremtése, fejlesztése és őrzése a mindennapi élet része kell, hogy legyen.
Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a
betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését, ezen kívül
figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását
valamint a társadalmi környezeti tényezők változását.
Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi
intézményrendszer között, és mint másodlagos szocializációs közeg – „nagy hatású
mentálhigiénés intézményként”- tartják számon a szakirodalomban.
Az iskola az egészségvédelem egyik legfontosabb színtere:
minden korosztály hosszú éveken át látogatja az intézményeket,
a tanulók személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan
fejlődési periódusban vannak, hogy érdemi hatást lehet elérni az életideálok,
preferenciák kialakításában,
az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció
kitüntetett színtere az iskola,
az iskola, mint társadalmi intézmény más társadalmi intézményekkel és
szervezetekkel állandó kölcsönhatásban létezik,
így pl. egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az
iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet
viselkedésére.
Az egészségnevelés általános célja, feladatai
a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése,
személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése,
az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel
szokásrendszerének kiépítése – úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak,
az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása,
elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők
megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek
75
egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek
megelőzhetők,
intézményünk fő célja, hogy harmonikus (testben és lélekben) jól képzett fiatalok
kerüljenek ki az életbe.
Általános fejlesztési követelmények
A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi
egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről,
a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások
és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről.
Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön
szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is eddzék akaraterejüket, fejlődjön
alkalmazkodóképességük, személyiségük.
Rendelkezzenek a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz
megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli
párkapcsolatra, a családi életre.
Rendelkezzenek megfelelő énképpel, önismerettel, a kulturális különbségek
megértésének képességével. Fejlődjön kritikai érzékük, szociális érzékenységük,
illetve képességük, amely embertársaikkal, környezetükkel való sikeres
kapcsolatteremtést illetve együttélést tesz lehetővé. (empátia, rugalmasság,
alkalmazkodó képesség, személyiség tisztelet stb.)
Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Legyenek tisztában az emberi
magatartást irányító különféle érdekekkel, eszközökkel. Értsék meg az erkölcsi
normák, értékek és az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek
betartásának jelentőségét.
A testi és lelki egészség a helyi tantervekben (és a kerettantervekben)
Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít.
Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is
nevel.
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny
részvételével alakíthatók ki.
Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést,
ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
A testi-lelki egészség megőrzésére, a fizikai, szellemi képességek megtartására, fejlesztésére
számos nevelési és képzési cél, követelmény és feladat fogalmazódott meg a különböző
tantárgyakban:
Magyar nyelv- és irodalom:
együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában,
kommunikáció etikájának alapelvei,
képesség a saját vélemény megvédésére illetve változtatására,
eltérő vélemény tisztelete,
önkontroll és szövegjavítás,
fogékonyság az igazságra, a megértésre, a pozitív érzelmekre, a szépségre,
önismeret és kritikai érzék folyamatos fejlesztése,
76
a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, magatartásformák felismerése,
megértése.
Élő idegen nyelv:
az idegen nyelven való önkifejezés öröme által,
a bátorság, önbizalom növekedése az idegen nyelven való megszólalásban,
miénktől eltérő kultúrák, erkölcsi normák megismerésén keresztül más normák
szerint élő emberek elfogadása.
Matematika, fizika:
állítások megítélése,
szabályszerűségek megfogalmazása,
összefüggések leírása,
lényeg kiemelése,
megoldási menet tervezése, leírása,
vitakészség fejlődése (érvelés, cáfolás),
az élet és a természet értékeinek felismerése, megbecsülése,
a tudás megbecsülése vele együtt a segítőkészség kialakítása, s a segítség
elfogadására való törekvés,
a különböző energiafajták, az erőművek és azok környezetre gyakorolt előnyeinek és
hátrányainak ismerete,
a megújuló energiafajták és az alternatív energia-kiegészítők ismerete.
Történelem és társadalomismeret:
családi és iskolai megbízatások felelős teljesítése,
a rend és a szabadság összefüggéseinek értése,
tudatos és kritikus viszony a társakhoz, társadalomhoz a környező világban (anyagi,
természeti, szellemi),
mások és önmaga döntéseinek értékelése, indoklása,
jelenségek változásainak megítélése,
többségi és kisebbségi vélemények összehasonlítása, értékelése, a kisebbségi
vélemény figyelembevétele.
Biológia, kémia:
értékelje és óvja a természet szépségeit,
ismerje a hétköznapi tevékenységek környezetkárosító és kímélő részeit,
értékelje az egészséget, mint értéket,
igényelje az egészséges életkörülményeket,
képes legyen fizikai és lelki egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére,
felelősség a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért,
ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog,
gyógyszerek) szervezetre gyakorolt hatását,
ismerje fel az életfolyamatokat, a visszafordíthatatlanságot.
Földünk és környezetünk:
felelős környezeti magatartás tanúsítása,
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat,
a legfontosabb információforrásokból szerzett információkat mérlegeljék, tudjanak
azokból valós következtetéseket levonni,
77
ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat, természeti
értékeinket,
ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait illetve a
károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait,
tudják, melyek a leglényegesebb globalizációs folyamatok, és azoknak milyen
előnyei és hátrányai lehetnek a Föld egészére.
Ének-zene:
az élményből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése.
Tánc és dráma:
a kifejezőképesség fejlesztése,
improvizáció, megfigyelési készség és a hagyományőrzés fejlesztése.
Vizuális kultúra:
a vizuális kommunikáció megértése, saját gondoltok közérthető megjelenítése,
a hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén
keresztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása,
empátiakészség fejlesztése közben a kritikai érzék fejlesztése a valóság és a „mese”
szétválasztásával,
erőszak helyett az emberi, érzelmi kapcsolatok létjogosultságának elfogadtatása.
Testnevelés és sport:
sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget
kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak,
erkölcsi, fizikai tulajdonságok (pl. bátorság, kitartás, önbizalom, önfegyelem stb.)
erősítése, jellemformálás,
legyenek képesek önképzésre, önellenőrzésre,
ismerjék motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját,
igényeljék a mozgásos játék, versengés örömét,
becsüljék meg társaik teljesítményét,
ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres
fizikai aktivitás váljék életmódjuk részévé,
speciális gyakorlatokkal biztosítja a könnyített és gyógytestnevelésre kötelezett
tanulók deformitásainak, elváltozásaiknak javítását, és ellensúlyozza a különböző
elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, gátlásaikat.
Osztályfőnöki munka:
A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. Gondosan felépített nevelési tartalmakkal
ismeretek, készségek, képességek kialakítása.
Osztályfőnöki órákon feldolgozandó témakörök:
énképünk, milyen a harmonikus személyiség,
egészségünk védelme,
a családi élet harmóniája,
helyünk a társadalomban,
gyarapítsuk műveltségünket,
a szabadidő helyes eltöltése,
munkakultúra,
környezetkultúra. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról,
78
hazánk és nagyvilág,
jövőképünk.
Informatika:
sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait,
Pályaorientáció:
ismerje meg az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőit.
Az egészségnevelés ajánlott tartalma, témakörei
Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés
az ember fő biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői,
az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok,
munkatársak stb.), a társadalomhoz, intézményekhez,
emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség,
egyén és közösség: az iskolai életbe, közösségekbe való beilleszkedés, a közéletben
való aktív részvétel,
kulturált személyközi érintkezés felnőttekkel, tanárokkal és a diáktársakkal minden
élethelyzetben,
normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása
(szolidaritás, barátság, kooperáció),
a viselkedést, személyközi viszonyokat szabályozó értékek, erkölcs hagyományok,
szokások, normák, jog, divat, vallási előírások,
a társadalmi értékrend: az értékek, normák változó világa,
saját és mások testi épségének óvása.
A tárgyi környezettel való harmonikus együttélésre nevelés
kulturált és esztétikus környezeti higiéné biztosítása, fenntartása, a környezet
védelme,
a közvetlen környezet, az iskola különböző létesítményeinek, gyakorlati
munkahelynek rendben tartása, óvása, szépítése, a környezeti higiéné fenntartása,
környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása,
takarékosság stb.).
Betegségek elkerülése, az egészség megóvása
a tevékenységek, a terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya,
baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése,
közlekedési kultúra,
helyes magatartás betegség esetén,
elsősegély-nyújtási ismeretek,
egészség, korszerű rendszeres táplálkozás,
rendszeres testmozgás, sport,
megfelelő személyi higiéné (ápoltság, időjárásnak megfelelő öltözködés stb.).
helyes napirend, életrend /pihenés-munka kellő aránya, elegendő alvásidő stb./
kialakítása
egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak.
Mentálhigiéné, krízis prevenció: a lelki egészség megóvása
önismeret, önkontroll, önbizalom, autonómia, személyiség megőrzése
79
pozitív életszemlélet elsajátítása,
szorongás és stresszoldó technikák; különböző (pozitív és negatív) élmények
feldolgozása,
emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség, nyitottság,
önnevelési, problémamegoldó és konfliktuskezelő készség fejlesztése,
döntési képesség, érzelmi kifejező készség fejlesztése,
egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja,
devianciák.
Függőséghez vezető motívumok feltárása ill. szokások megelőzése
egészségkárosító élvezeti szerek (mérsékelten alkohol, nikotin, kávéfogyasztás),
serkentők, nyugtatók, drogok,
szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia),
függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása,
a függőség egészségkárosító követelményei,
a konfliktus- és válságkezelés más, lehetséges megoldásai.
Családi életre, társsá, szülővé nevelés
nemi szerepek: barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra,
érzelmi háttér fontossága a kapcsolatokban, a döntések meghozatalában,
a család funkciója, jelentősége a szocializációban,
családtípusok,
szülői felelősség,
kapcsolatok családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek,
feladatmegosztás),
konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek.
Szabadidő- kultúra fejlesztése
elhasznált energiák pótlása,
szellemi, testi kondíció megőrzése, fejlesztése,
társas kapcsolatok ápolása, fejlesztése,
önmegvalósítás, önfejlesztés,
optimális pszichés állapot kialakítása, fenntartása.
Szabadidős szokások, a szabadidő felhasználása
a szabadidő eltöltésének káros, haszontalan, ill. hasznos formái,
a tömegkommunikációs eszközök, a reklám, a média stb. manipulatív szerepe a
szabadidős szokások alakításában,
igényes és igénytelen szórakozás,
szabadidő tervezés.
A tevékenység keretei, eszközök és módszerek
Tanulók szociokulturális hátterének feltérképezése; a családi körülmények és a tanulók főbb
személyiségjegyeinek megismerése, kapcsolataik feltárása.
Eszközök, módszerek:
kérdőíves felmérés, megfigyelés,
önéletrajz, önjellemzés, mások jellemzése, önismereti teszt,
szociometriai elemzés /minden 9. osztályban és 11. évfolyamon/.
80
A tanuló szabadidős szokásainak feltérképezése különös tekintettel az egészséges életmódra,
rendszeres mozgásra, sportolásra, az egészséges életmódról vallott felfogásukra, nézeteikre.
Eszközök, módszerek:
megfigyelés,
időmérleg vizsgálat.
Fel kell tárni, milyen értékeket tartanak diákjaink fontosnak, milyen normák, erkölcsi
szabályok irányítják döntéseiket, cselekedeteiket.
Eszközök, módszerek:
értékorientációs vizsgálat kérdőívvel,
megbeszélés,
vita,
egyéni beszélgetés.
Fontos tudnunk, van-e a tanulónak káros szenvedélye, szokása: dohányzás, alkoholfogyasztás,
kábítószer fogyasztás. (A titoktartási kötelezettséget szabályozó jogi előírások szerint.)
Szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülőkkel való közelebbi beszélgetések.
Egyéb eszközök, lehetőségek:
szakkönyvek,
videofilmek,
országos egészségnevelési programokhoz való csatlakozás,
helyi orvosi előadók meghívása
védőnői tanácsadás,
ÁNTSZ preventív csoportja
rendőrség ifjúságvédelmi csoportja
mentálhigiénés szakember
pszichológus
Az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségei
táplálkozás minősége, mennyisége,
a mozgás szerepe, jelentősége, a szervezetre gyakorolt jótékony hatása,
fizikai állóképesség növelése a különféle betegségben szenvedőknél gyógytorna
lehetőségével,
szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága a megelőzés szempontjából (fogászat,
tüdőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés stb.),
szabadidő hasznos eltöltése,
személyközi viszonyok karbantartása és ápolása,
prevenciós programok,
kortárscsoportok segítése a megelőző munkában,
esélyteremtés a fiatalok számára egy produktív életstílus kialakítására és a káros
szenvedélyek visszautasítására,
segítségnyújtás szenvedélybetegségben szenvedő fiataloknak,
mentálhigiéné alkalmazása a diákság és a pedagógusok körében,
pszichológus segítség,
média.
81
Mentálhigiéné
Az iskolának a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi két évtizedben
alapvető változáson ment át. A nevelési anyag, az átadandó ismeret megsokszorozódott és az
iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek, elsősorban a családi nevelés
hiányosságait pótló reszocializációs, korrekciós funkció.
Elvárások a pedagógusoktól:
a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő-fejlődési funkció, testi-lelki- szociális
egészségnevelés,
oktató, ismeretátadó funkció,
a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló korrekció (terápiás) funkció,
prevenciós, zavarfelismerő, szűrő diagnosztika,
a családdal való kapcsolatban a lehetőségeikhez mérten vállalják a családgondozó,
családterapeuta funkciót,
a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak helyrehozó funkciója.
Az iskola környezeti nevelési elvei
Célunk a teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, a
környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel kialakítása. Az Ember a
természet része, ugyanakkor társadalmi lény is. Meg kell tanulni a természeti, az épített és
társadalmi környezettel való harmonikus együttműködést. Fontos az embert tisztelő
szokásrendszer kialakítása, annak érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.
A környezeti nevelés alapelvei
A környezeti nevelés:
tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására
irányul,
kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és
formálására,
elősegíti a környezeti- és egészség- tudatosság erősödését,
a pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek
(konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiéné
nevelésre is,
iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és
társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-
társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és
az életviteli szokások formálása.
Környezeti nevelés tanítási órákon
A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. („Minden
ugyanarról, tágabb értelemben a környezetről szól”).
A probléma az élet minden területét átszövi, ezért szükséges az összes tantárgyra kiterjedő,
összehangolt tanórai környezeti nevelés.
Az egészségnevelési programrészben találhatók a tantárgyakon belül megvalósítandó
környezetnevelési témakörök. A tanóra lehetőséget ad arra, hogy a különböző
korosztályokban a diákok életkorának, ismereteinek megfelelő szinten foglalkozzon a tanár
egy témával.
82
A szennyezések, környezeti ártalmak megismertetése mellett hangsúlyozni kell a megelőzés
lehetőségeit, az egyén és közösség felelősségét, annak társadalmi és gazdasági vonatkozásait.
A szaktanár jó ismerője „tudományterületének”, így az adott tananyag tanítása során
megbeszéli a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket.
Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök
szaktárgyi hovatartozása a környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó,
általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti a tanulók
környezettudatos magatartásának kialakítását,
nemcsak tiltással, büntetéssel biztosítja osztálya rendjét, tisztaságát, hanem arra
törekszik következetes neveléssel, hogy a szép környezet tanulóink belső igényévé
váljon,
a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti (pl.
táplálkozási szokások, iskolai büfé kínálata, szükségtelen túlcsomagolás, szemét
kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában).
Környezeti nevelés tanítási órán kívül
Házirend:
az iskolák épületének, valamint annak közvetlen környezetének (udvar) tisztaságával,
rendjével kapcsolatos szabályozás,
a szándékos rongálással kapcsolatos anyagi felelősség szabályozása.
Tanulmányi és szakmai és természetjáró kirándulások:
Lehetőség nyílik hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerésére, a
társadalomgazdasági és környezeti hatások összefüggéseinek vizsgálatára.
Jeles napok:
Lehetőség szerint bekapcsolódunk az országos illetve a helyi programokba.
83
3.AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA
Az intézmény alapító okirata szerint az intézményben szakképzés is folyik szakgimnáziumi és
szakközépiskolai keretek között.
Szakgimnáziumi képzéseink
A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor:
IV. Pedagógia ágazati óraterv
XIII. Informatika ágazati óraterv
XXXI. Agrárgépész ágazati óraterv
Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat
tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben
jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása folyik
az intézményben:
Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és
megnevezése
A szakképesítés
OKJ azonosító
száma
A szakképesítés megnevezése
IV. Pedagógia 3. Oktatás
54 140 01 Gyógypedagógiai segítő
munkatárs
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő
munkatárs
XIII. Informatika 7. Informatika 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető
XXXI. Agrárgépész 20.
Mezőgazdaság
54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét
képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2
évfolyamos érettségire épülő képzésekhez.
A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai
tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is
megtalálhatók.
84
3.1.Szakgimnáziumi képzés – korábban szakközépiskola –
szakmai óratervei
Érettségivel záruló képzéseink a 9-12. évfolyamokon a következők:
Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és
megnevezése
A szakképesítés
OKJ azonosító
száma
A szakképesítés megnevezése
XXXI. Agrár gépész 20. Mezőgazdaság 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus
IV. Pedagógia 3. Oktatás 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
XXII. Közlekedésgépész
13. Közlekedés 54 525 02
Autószerelő
85
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS
OKJ 54 521 05 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
9. 10. 11. 12.
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám
e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkavédelemi
alapismeretek
Munkavédelemi
alapismeretek 0,5
10925-12 Agrárműszaki
alapok
Géprajz, gépelemek,
mechanika 1
1,5 1 1
Anyagismeret 1
Agrárműszaki alapok
gyakorlat 2,5 3 3
10975-12 Agrárműszaki
erőforrások
Agrárműszaki
erőgépek 1
1,5 1
Agrárműszaki
erőgépek gyakorlata
1,5 2
11049-12 Mezőgazdasági
termelés gépei
Mezőgazdasági
munkagépek 1 1 2
Mezőgazdasági
munkagépek
gyakorlat
3
11050-12 Gépek
üzemeltetése a
mezőgazdaságban
Mezőgazdasági gépek
üzemeltetése 2
Gépek üzemeltetése a
mezőgazdaságban
gyakorlat
11051-12 Mezőgazdasági
és vállalkozási ismeretek
Mezőgazdasági
ismeretek 1
0,5
Vállalkozási ismeretek
Összes óra: 3,5 2,5 70 4 3 105 3,5 4,5 140
6 5
Összes óra: 6 7 8 11
Mindösszesen óra: 216 252 288 352
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.)
A szabad órakeret felhasználása
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Agrárműszaki alapok gyakorlat 1 Géprajz, gépelemek 0,5 Agrárműszaki alapok gyakorlat 0,5 Agrárműszaki erőgépek 0,5 Agrárműszaki erőgépek gyakorlat 0,5 Mezőgazdasági munkagépek gyak.
1
Összes szabad óra 1 1 1 1
86
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-
modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai
képzés összes
óraszáma 9-12. évfolyam 9. 10. 11. 12.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy
1150
0-1
2 M
un
kav
édel
emi
alap
ism
eret
ek
Munkavédelmi
alapismeretek 18 18
témakör 1 4 4
témakör 2 4 4
témakör 3 5 5
témakör 4 5 5
1092
5-1
2
Ag
rárm
űsz
aki
alap
ok
Géprajz, gépelemek,
mechanika 36 54 36 32 158
Műszaki dokumentációk 24 24
Műszaki alapmérések 12 12
Gépelemek igénybevételének
módjai 10 10
Kötőgépelemek 22 22
Tengelyek, tengelykötések,
csapágyak, csapágyazások 18 18
Rugók 4 4
Tengelykapcsolók, fékek 14 14
Vezetékelemek és kötéseik 8 8
Hajtások 14 14
Statikai alapfogalmak 10 10
Tartók statikája 14 14
Szilárdságtan 8 8
Anyagismeret 36 36
Metallográfiai ismeretek 6 6
Fémek és ötvözeteik 14 14
Nemfémes anyagok 5 5
Tüzelő és kenőanyagok 5 5
Fémek alakítása 6 6
Agrárműszaki alapok
gyakorlat 90 70 108 35 108 70 306 + 70+35+70
Műhely megismerése,
előrajzolás 10 10
Fémipari alapműveletek 50 50
Kötések 20 20
Mérések 10 10
87
Korrózió elleni védelem 21 21
Melegüzemitechnológiák
alkalmazása 25 25
Lánghegesztés 31 31
Ívhegesztés 31 31
Hajtóművek szerelése, javítása 24 24
Gépi forgácsolás alapfogalmai 12 12
Köszörülés 20 20
Esztergályozás 40 40
Marás, gyalulás 12 12
1097
5-1
2
Ag
rárm
űsz
aki
erő
forr
áso
k
Agrárműszaki erőgépek 36 54 32 122
Belsőégésű motorok szerkezeti
felépítése 6 6
Belsőégésű motorok működése 8 8
Belsőégésű motorok
tüzelőanyag-ellátása 13 13
Belsőégésű motorok
szabályozása 4 4
Belsőégésű motorok kenése és
hűtése 5 5
Közlekedési ismeretek 36 36
Agrárműszaki erőforrások
mechanikus teljesítmény-
átvitele
12 12
Agrárműszaki erőforrások
hidraulikus teljesítmény-
átvitele
6 12 18
Agrárműszaki erőforrások
járószerkezete és kormányzása 13 13
Alváz és felépítmény 3 3
Vonó- és függesztő-
szerkezetek 4 4
Agrárműszaki erőgépek
gyakorlata 35 54 35 64 136 + 35+35
Biztonsági ellenőrzés és
üzemeltetés 15 15
Motorok szerkezeti felépítése 12 12
Tüzelőanyag ellátó rendszerek
kialakítása 12 12
Kenési és hűtési rendszerek 6 6
Agrárműszaki erőforrások
mechanikus teljesítmény-
átviteli rendszerei
9 12 18
Agrárműszaki erőforrások
hidraulikus teljesítmény-
átviteli rendszerei
24 24
Vonó- és függesztő-
szerkezetek 6 6
Járó- és kormányszerkezetek 16 16
Alváz és felépítmény 6 6
1104
9-1
2
Mez
őg
a
zdas
ági
term
elés
gép
ei Mezőgazdasági
munkagépek
36 35 36 35 64 136 + 35+35
88
Tápanyag visszapótlás gépei 12 12
Talajművelés gépei 14 14
Vetés, ültetés, palántázás
gépei 10 8 18
Növényvédelem gépei 12 12
Öntözés gépei
6 6
Szálastakarmányok
betakarításának gépei 10 12 22
Gabona betakarítás gépei 20 20
Kukorica betakarítás gépei 10 10
Szemes termények
utókezelésének gépei 10 10
Burgonya betakarításának
gépei 6 6
Cukorrépa betakarítás gépei 6 6
Mezőgazdasági
munkagépek gyakorlat 96 96
Tápanyag-visszapótlás gépei 7
Talajművelés gépei 11
Vető, ültető és palántázás
gépei 11
Növényápolás gépei 11
Szálastakarmány betakarítás
gépei 11
Gabonabetakarítás gépei 17
Kukorica betakarítás gépei 7
Szemestermények
utókezelésének gépei 7
Burgonya betakarító gépek 7
Cukorrépa betakarító gépek 7
1105
0-1
2
Gé
pek
üze
mel
teté
se a
mez
őg
azd
aság
ban
Mezőgazdasági gépek
üzemeltetése 64 64
Tápanyag visszapótlás
gépeinek üzemeltetése 6 6
Talajművelés gépeinek
üzemeltetése 9 9
Vetés, ültetés, palántázás
gépeinek üzemeltetése 8 8
Növényápolás gépeinek
üzemeltetése 7 7
Szálastakarmányok
betakarítása, gépeinek
üzemeltetése
11 11
Gabona-betakarítás
gépeinek üzemeltetése 17 17
Szemes termények
utókezelése, gépeinek
üzemeltetése
6 6
1105
1-1
2
Mez
őg
azd
aság
i és
vál
lalk
ozá
si
ism
eret
ek
Mezőgazdasági ismeretek 36 21 18 54 + 21
Növények életműködése,
környezete 4 4
89
Talajtan, talajművelés,
trágyázás 10 10
Vetés, ültetés, növényápolás 8 8
Betakarítás, termesztési
módok 14 14
Állattartási alapismeretek 10 10
Fontosabb haszonállatok
jellemzői 8 8
Összesen 126 90
70
144 108
105
180 108
140
256 96 1108
Összesen 216 252 288 352 1108 + 315
1423
AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS
OKJ 54 525 02
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként (9-13. évfolyam)
Sza
km
ai
kö
vet
elm
ény
mo
du
lok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
9. 10. 11. 12. 5/13.
E GY Ö
GY E GY
ÖG
Y E GY
ÖG
Y E GY E GY
11
50
0-1
2
Mu
nk
ah
ely
i
eg
észs
. és
biz
t.
Munkavédelmi alapismeretek
0,5
10
41
6-1
2
Kö
zle
ke
dé
ste
ch
nik
ai a
lap
ok
Közlekedési ismeretek
1 1
Műszaki rajz 2,5 1
Mechanika 2
Gépelemek-géptan 2 1
Technológiai alapismeretek
1 2 2
Elektrotechnika-elektronika
2 2
90
10
41
7-1
2
Kö
zle
ke
dé
ste
ch
nik
ai
gy
ak
orl
ato
k
Karbantartási gyakorlatok
2 3 2 2
Mérési gyakorlatok 3
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
zta
tás
II.
Foglalkoztatás II. 1
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
zta
tás
I.
Foglalkoztatás I. 2
10
41
8-1
2
Já
rmű
ka
rba
nta
rtás
Járműkarbantartás 1
Gazdasági ismeretek 1
Járműkarbantartás gyakorlata
4
10
42
1-1
2
Au
tós
ze
relő
fela
da
tai
Gépjármű-szerkezettan
6
Gépjármű-villamosságtan
4
Szerelési gyakorlat 5
10
42
2-1
2
Já
rmű
dia
gn
os
zti
ka Járműdiagnosztika 4
Járműdiagnosztika gyakorlata
6
Osztályfőnöki 1
Összesen 4 2
70
4 3
105
6 2
140
6 5 20 15
Szakmai órák összesen 6 7 8 11
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.)
A szabad órakeret felhasználása
Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 5/13.
Műszaki rajz 1 Karbantartási gyakorlatok 1 Technológiai alapismeretek 1 Közlekedési ismeretek 1
91
Foglalkoztatás II. 0,5 Gazdasági ismeretek 0,5 Járműdiagnosztika 1 Járműdiagnosztika gyakorlata 1 Osztályfőnöki 1 Összes szabad óra 1 1 1 1 4
92
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai
képzés összes
óraszáma 9-12. évfolyam
9. 10. 11. 12.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy
1150
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkavédelmi
alapismeretek 18 18
témakör 1 6 6
témakör 2 6 6
témakör 3 6 6
1041
6-1
2
Kö
zlek
edés
tech
nik
ai a
lap
ok
Közlekedési
ismeretek 36 36
Közlekedéstörténet,
közlekedési
fogalmak
8 8
A közúti, a vasúti,
a vízi és a légi
közlekedés
technikája
20 20
A járművek
menetellenállásai 8 8
Műszaki rajz 54 36 90
Síkmértani
szerkesztések és
vetületiábrázolás
18 18
Metszeti ábrázolás 18 18
Méretmegadás,
felületminőség,
tűrések és
illesztések
18 18
Jelképes ábrázolás 36 36
Mechanika 72 72
Merev testek
általános statikája 18 18
Síkbeli egyensúlyi
szerkezetek 18 18
Szilárdságtan 24 24
Kinematika-
kinetika 12 12
Gépelemek-
géptan 72 64 136
Bevezetés,
kötőgépelemek,
kötések,
biztosítások
20 20
Rugók és
lengéscsillapítók 6 6
Csövek és
csőszerelvények 10 10
Tengelyek 8 8
Csapágyazások 12 12
93
Tengelykapcsolók 10 10
Fékek 6 6
Hajtások,
hajtóművek,
mechanizmusok
64 64
Technológiai
alapismeretek 36 72 64 172
Alapfogalmak 12 12
Fémes szerkezeti
anyagok 12 12
Nemfémes
szerkezeti anyagok 12 12
Öntészet,
melegalakítások,
hőkezelések
36 36
Kötések 24 24
Forgács nélküli
hidegalakítások 12 12
Forgácsolás 12 12
Felújítási
technológiák 10 10
Anyag és
hibakereső
vizsgálatok
22 22
Szereléstechnika 20 20
Elektrotechnika-
elektronika 72 64 136
Villamos
alapfogalmak 22 22
Egyenfeszültségű
áramkörök 16 16
Váltakozó áramú
áramkörök 12 12
Villamosgépek 14 14
Szűrő áramkörök
és póluselmélet 8 8
Félvezetők és
alkalmazásuk 22 22
Száloptika,
elektronikus
kijelzők
6 6
Digitális
áramkörök 36 36
1041
7-1
2
Kö
zlek
edés
tech
nik
ai g
yak
orl
ato
k
Karbantartási
gyakorlatok 108 70 72 105 72 140 64 352 + 315
Mérés és
előrajzolás 48 20 5 5 48 + 30
Megmunkálás I. 60 50 30 20 60 + 100
Kötések 72 70 35 108 + 105
Megmunkálás II. 48 55 48 + + 55
Anyagvizsgálatok 24 25 24 + 25
Szerelés 64 64
Mérési
gyakorlatok 96 96
94
Villamos
méréstechnikai
alapismeretek
20 20
Egyenáramú
villamos
alapmérések
28 28
Váltakozóáramú
villamos
alapmérések I.
32 32
Váltakozóáramú
villamos
alapmérések II.
16 16
Összesen 144 72 70
162 90 105
216 72 140
192 160 1108 + 315
Összesen 216 252 288 352 1423
PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS
OKJ 54 140 02
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
9. 10. 11. 12.
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy e gy
11500-12 Munkavédelemi
alapismeretek
Munkavédelemi
alapismeretek
0,5
11464-12 Pedagógiai,
pszichológiai feladatok
Pedagógia 2,5 4 3 4
Pedagógia gyakorlat 1 70 1 105 2 140 3,5
Pszichológia 2,5 2 3 3,5
11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás
11498-12 Elhelyezkedést-
munkavállalást segítő idegen
nyelv (5-ös szint)
Elhelyezkedést-
munkavállalást segítő
idegen nyelv
11467-12
Oktatási tevékenység
Oktatási intézmények
működése
Szabadidő szervezés
A pedagógiai segítés
gyakorlata
11468-12
Kapcsolat a családokkal Családtan
95
Kommunikáció,
kapcsolatépítés
Kommunikáció a
gyakorlatban
11469-12 Családpedagógiai
gondozás
Családpedagógia
Szervezési és
ügyintézési ismeretek
A szervezés és
ügyintézés gyakorlata
Összes óra: 5 1 70
6 1 105
6 2 140
7,5 3,5
Összes óra: 6 7 8 11
(A szürkével jelölt oszlop óratervei már nem relevánsak 2016. szeptember 1-től.)
A szabad órakeret felhasználása
Tantárgyak 9. 10. 11. 12.
Pedagógia 0,5 1 1 1
Pszichológia 0,5 Összes szabad óra 1 1 1 1
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelmény-modul
Tantárgyak,
témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
Ágazati szakközépiskolai képzés
összes óraszáma
9-12. évfolyam
9. 10. 11. 12.
E gy ög
y e gy
ög
y e gy
ög
y e gy
1150
0-1
2
Mu
nk
avéd
elem
i
alap
ism
eret
ek
Munkavédel
mi
alapismeretek
18 18
témakör 1 5 5
témakör 2 5 5
témakör 3 4 4
témakör 4 4 4
1146
4-1
2
Ped
agó
gia
i, p
szic
holó
gia
i fe
lad
ato
k
Pedagógia 90 - - 144 - - 108 - - 128 - 470
Általános
pedagógia és
neveléstörténet
36 70 56 64 226
Neveléselmélet 30 37 26 32 125
Didaktika 24 37 26 32 119
Pedagógia
gyakorlat - 36 70 - 36
10
5 72
14
0 112 256+ 315
Gondozási tevékenység
22 50 22 65 44 80 72 160 + 195
A gyermek
megismerése,
tevékenységéne
k megfigyelése,
problémahelyze
tek elemzése
14 20 14 40 28 60 40 96 +120
96
Pszichológia 72 72 108 112 364
Általános és
személyiség-
lélektani
ismeretek
18 18 36 20 100
Fejlődéslélekta
n alapjai 18 18 36 20 88
Szociálpszichol
ógia alapjai 18 18 18 36 88
Pedagógiai
pszichológia és
munkalélektan
alapjai
18 18 18 36 88
Összesen (180)1
44
(36)3
6 70
(216)1
80
(36)3
6 10
5
(216)2
16
(72)3
6 14
0
(240)2
24
(112)9
6 ( 1108 )
Összesen (216)180 (252)216 (288)252 (352)320 (1108) + (315)
(1423) 1283
97
3.2. Szakgimnáziumi képzés óratervei
Szakgimnáziumi képzéseink 2016. szeptember 1-től
A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor:
IV. Pedagógia ágazati óraterv
XIII. Informatika ágazati óraterv
XXXI. Agrárgépész ágazati óraterv
Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat
tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben
jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása folyhat
az intézményben:
Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és
megnevezése
A szakképesítés OKJ azonosító
száma
A szakképesítés megnevezése
IV. Pedagógia 3. Oktatás
54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
XIII. Informatika 7. Informatika 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető
XXXI. Agrárgépész 20. Mezőgazdaság
54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét
képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2
évfolyamos érettségire épülő képzésekhez.
A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai
tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is
megtalálhatók.
98
IV.PEDAGÓGIAI ÁGAZAT
GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS
OKJ 54 140 01
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Összesen:
9.
396
óra
10.
432 óra
11.
360 óra
12.
310
óra
5/13.
931 óra
1/13.
1116 óra
2/14.
931 óra
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő és
mellék
szakképesítés
re
vonatkozóan:
Összesen
7
4 7 5 14
0
7 3 14
0
6 4 18.
5
12.
5 23 12
16
0
22.
5
12.
5
Összesen 11 12 10 10 31 35 35
Szakmai
idegen nyelv 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatá
s II.
Foglalkoztatá
s II. 0.5 0,5
11498-12
Foglalkoztatá
s I.
(érettségire
épülő
képzések
esetén)
Foglalkoztatá
s I. 2 2
Pedagógiai,
pszichológiai
feladatok
Pedagógia
3
4 4
Pedagógiai
gyakorlat
5
5 5
Bevezetés a
pszichológiáb
a
3 4 3
Általános
gyógypedagó
giai feladatok
Gyógypedagó
giai
alapismerete
k
3 4 3
Gyógypedagó
giai gyakorlat
7,
5 7
7.
5
Speciális
gyógypedagó
giai feladatok
Gyógypedagó
giai
pszichológia
2 2 2
Gyógypedagó
giai tantárgy-
pedagógiák
2 2 2
Gyógypedagó
giai
egészségtan
2 2 2
99
Gondozás és
egészségnevel
és
Gondozási és
egészségnevel
ési
alapismerete
k
1 1 1 1 1 1
Óvodai
nevelési
feladatok
A nevelés
elméleti
alapjai
1
1 2 2
Nevelési
gyakorlat 3 4 2 4
Konyhai és
udvari
feladatok az
óvodai dajka
tevékenységé
ben
Konyhai és
udvari
feladatok
1 1
Takarítási
feladatok az
óvodai dajka
tevékenységé
ben
Takarítási
ismeretek 1 1
Családpedagó
giai ismeretek Pedagógiai
szociológia 1 1 2 2
Kapcsolattart
ás formái
családokkal
A
kapcsolattart
ás elmélete
1 1 1
A
kapcsolattart
ás gyakorlata
1 1 1
Kommunikác
ió 1 1 1 1
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Sza
kgim
náz
ium
i k
épzé
s
öss
zes
óra
szám
a É
rett
ség
i viz
sga
ker
etéb
en
meg
szer
ezhet
ő s
zak
kép
e-
síté
shez
kap
csoló
dó
óra
szám
F
ő s
zakkép
esít
ésh
ez
kap
cso
lód
ó ö
ssze
s ó
rasz
ám
5/13.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ög
y e
g
y
ög
y e gy e gy e
g
y
ög
y e
g
y
A fő
szakké
pe-
sítésre
vonatk
ozó:
Összesen 252
144
252
180 14
0
252
108 14
0
186
124
1498
577
388
2463
868
252 16
0
657
308
2085
Összesen 396 432 360 310 961 1120 965
Elméleti
óraszámok
(arány ögy-
vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 1515 óra (%)
1517 óra (%)
Gyakorlati
óraszámok
(arány ögy-
vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 944 óra (%)
560 óra (%)
Szakmai
idegen nyelv
124
144
124
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
zt
atás
II. Foglalkoztat
ás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
100
Munkajogi
alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszon
y létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküli
ség 0 4 4 0 0 4 0 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ség
ire
épü
lő
kép
zése
k e
seté
n)
Foglalkoztat
ás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés
1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés
2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejlesz
tés
0 24 24 0 0 24 0 24
Munkavállaló
i szókincs
24 24 0 0 24 0 24
Ped
agóg
iai,
psz
ich
oló
gia
i fe
lad
ato
k
Pedagógia
93
93
144
144
144
Általános
pedagógia
40
40 60
60
Neveléselmél
et 30 30 50 50
Didaktika
23
23 34
34
Pedagógiai
gyakorlat
155 155
180
180
360
Gondozás
80 80
100
100
200
A gyermek
megismerése,
tevékenységé
nek
megfigyelése,
problémahely
zetek
elemzése
75 75
80
80
160
Bevezetés a
pszichológiá
ba
93
93 144
108
252
Általános
személyiséglé
lektani
ismeretek
30
30 45
34
79
Fejlődéslélekt
ani ismeretek
30
30 45
30
75
Szociálpszich
ológiai
alapismeretek
20
20 30
24
54
Pedagógiai
pszichológia
13
13 24
20
44
Ált
alán
os
gy
óg
yp
edag
óg
iai
fela
dat
ok
Gyógypedag
ógiai
alapismerete
k
93
93 144
108
252
Bevezetés a
gyógypedagó
giába
30
30 50
0
50
A
gyógypedagó
gia területei
63 63 94
108
202
Gyógypedag
ógiai
232,5
232,5
252
270
522
101
gyakorlat
A gondozási
tevékenysége
k sérülés-
specifikus
kérdései
132
132
152
170
322
A sérült
gyermek
tevékenységé
nek
megfigyelése
100,5
100,5
100
100
200
Sp
eciá
lis
gyó
gy
ped
agóg
iai
fela
dat
ok
Gyógypedag
ógiai
pszichológia
62
62 72
72
144
A
gyógypedagó
giai
pszichológia
alapjai
62 62 72
72
144
Gyógypedag
ógiai
tantárgypeda
gógiák
62
62 72
72
144
A nevelés,
oktatás,
fejlesztés
speciális
kérdései
62
62 72
72
144
Gyógypedag
ógiai
egészségtan
62
62 72
72
144
Gyógypedagó
giai gondozás
62 62 72
72
144
Go
ndo
zás
és
egés
zség
nev
elés
Gondozási és
egészségneve
lési
alapismerete
k
36
36
36
31
139
31
31 36
36
Egészségvéde
lem 18
18
18
15
69 15
15 18
18
Személyi
gondozás 18
18 18
16 70 16
16 18
18
Óv
od
ai n
evel
ési
fela
dat
ok
A nevelés
elméleti
alapjai
36
36
72
62
206
A nevelés
alapfogalmai 36
0 0 0 36
Játékpedagógi
a 0
20
25
25
70
Munkajellegű
tevékenysége
k az
óvodában
0 16
25
25
66
Programok az
óvodában 0 0 22 12 34
Nevelési
gyakorlat 108
144
72
124
448
Az
óvodáskorú
gyermek
tevékenységé
nek
megfigyelése
108
144
72
124
448
102
Ko
nyh
ai é
s ud
var
i
fela
dat
ok
az
óv
od
ai d
ajk
a
tev
éken
ysé
géb
en
Konyhai és
udvari
feladatok
36
36
72
A tálalás,
kiszolgálás
szabályai
36
0 36
Az
óvodaudvar
karbantartása
0 36
36
Tak
arít
ási
fela
dat
ok
az ó
vod
ai
daj
ka
tev
éken
ysé
géb
en Takarítási
ismeretek 36
36
72
Takarítási
technikák 36
36
72
Csa
lád
ped
agóg
iai
ism
eret
ek
Pedagógiai
szociológia 36
36
72
62
206
Családtan 36
12 24
20
92
Mentálhigién
és
alapismeretek
0 12
24
21
57
Családi
mentálhigiéné 0
12
24
21
57
Kap
cso
latt
artá
s fo
rmái
csa
lád
ok
kal
A
kapcsolattart
ás elmélete
36
36
36
108
Kapcsolattere
mtés a
családdal
3
6 36
A
kapcsolattart
ás gyakorlata
36
36
3
6
10
8
A családdal
történő
kapcsolattartá
s formáinak
megfigyelése,
elemzése
3
6
3
6
3
6
10
8
Kommuniká
ció 36
3
6
3
6
3
1
13
9
Kommunikáci
ó a
pedagógiai
folyamatban
36 3
6
3
6
3
1
13
9
103
IV.PEDAGÓGIA ÁGAZAT
PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS
OKJ 54 140 02
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő
szakképesítés
re
vonatkozóan:
Összesen 7 4 7 5 14
0
7 3 14
0
6 4 19,
5
11,
5
19,
5
15,
5 16
0
23,
5
11,
5
Összesen 11 12 10 10 31 35 35
Szakmai
idegen nyelv 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatá
s II.
Foglalkoztatá
s II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatá
s I.
(érettségire
épülő
képzések
esetén)
Foglalkoztatá
s I. 2 2
11464-16
Pedagógiai és
pszichológiai
feladatok
Pedagógia 8,5 7 8,5
Pedagógiai
gyakorlat
11,
5
11,
5
11,
5
Bevezetés a
pszichológiáb
a
2 3 2
11676-16
Családpedagó
giai
alapismeretek
Pedagógiai
szociológia 2 4 2
Mentálhigiéni
ai
alapismerete
k
1 2 1
11687-16
Program és
szabadidő
szervezés
Szabadidő
szervezés
1 1,5 1 0
11678-16
Kommunikác
ió és
viselkedéskul
túra
Kommunikác
ió és
viselkedéskul
túra
1 1 1 0
104
11688-16
Gondozás és
egészségneve
lés
Gondozási és
egészségnevel
ési
alapismerete
k
1 1
1 1 1 1
1
11470-16
Óvodai
nevelési
feladatok
A nevelés
elméleti
alapjai
1 1 2 2
Nevelési
gyakorlat 3 4 2 4
11544-16
Konyhai és
udvari
feladatok az
óvodai dajka
tevékenységé
ben
Konyhai és
udvari
feladatok
1 1
11543-16
Takarítási
feladatok az
óvodai dajka
tevékenységé
ben
Takarítási
ismeretek 1 1
12070-16
Speciális
gondozás és
egészségvéde
lem
Gyógypedagó
giai
egészségtan
1 1 2 2
Gyógypedagó
giai
egészségtan
gyakorlat
1 1 2
11465-16
Általános
gyógypedagó
giai feladatok
Gyógypedagó
giai
alapismerete
k
2 2
11684-16
Gyógypedagó
giai
kommunikáci
ó
Sérülés-
specifikus
kommunikáci
ó
2 1
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5 0,5
105
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Szak
gim
náziu
mi
kép
zés
öss
zes
órasz
ám
a
Érett
ségi
viz
sga k
ereté
ben
megsz
erezh
ető
szak
kép
e-s
ítésh
ez
kap
cso
lód
ó ó
rasz
ám
F
ő s
zak
kép
esí
tésh
ez k
ap
cso
lód
ó
öss
zes
órasz
ám
5/13.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szá
ma
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ög
y e gy
ög
y e gy e gy e gy
ög
y e gy
A
fő
sza
k-
kép
e-
síté
sre
von
at-
koz
ó:
Összesen 25
2
14
4
25
2
18
0 14
0
25
2
10
8 14
0
18
6
12
4
27
39
604
,5
356
,5
70
2
41
4 16
0
604
,5
356
,5
223
7
Összesen 396 432 360 310 961 1116 961
Elméleti
óraszámok
(arány ögy-
vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 1546,5
óra (56,5%)
1306,5 óra
(58,4%)
Gyakorlati
óraszámok
(arány ögy-
vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 1192,5
óra (43,5%) 930 óra (41,6%)
Szakmai
idegen nyelv
124 0 144 124
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztat
ás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszon
y létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélkül
iség 0 3 3 0 0 3 0 3
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ség
ire
épü
lő
kép
zése
k e
seté
n)
Foglalkoztat
ás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés
1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés
2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejles
ztés
0 24 24 0 0 24 0 24
Munkavállaló
i szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22
11
46
4-1
6 P
edag
ógia
i és
psz
ich
oló
gia
i
fela
dat
ok
Pedagógia 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 263
,5 0
263
,5
25
2 0
263
,5 0
515
,5
Általános
pedagógia 0 124 124
10
8 0 124 0 232
Neveléselmél
et 0 93 93
10
8 0 93 0 201
Didaktika 0 46,
5
46,
5 36 0
46,
5 0
82,
5
Pedagógiai
gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0
356
,5
356
,5 0
41
4 0
356
,5
770
,5
Gondozási
tevékenység 0
170
,5
170
,5 0
19
8 0
170
,5
368
,5
A gyermek
megismerése,
tevékenységé
nek
0 186 186 0 21
6 0 186 402
106
megfigyelése
,
problémahely
zetek
elemzése
Bevezetés a
pszichológiá
ba
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
62 0 62 10
8 0 62 0 170
Általános és
személyiség-
lélektani
ismeretek
0 18 18 36 0 18 0 54
Fejlődés-
lélektani
alapok
0 18 18 32 0 18 0 50
Szociálpszich
ológiai
alapismeretek
0 18 18 32 0 18 0 50
Pedagógiai
pszichológia 0 8 8 8 0 8 0 16
11
67
6-1
6 C
salá
dp
edag
óg
iai
alap
ism
eret
ek
Pedagógiai
szociológia 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 64 0 64
10
8 0 64 0 172
Családtan 0 64 64 10
8 0 64 0 172
Mentálhigié
niai
alapismerete
k
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
31 0 31 72 0 31 0 103
Családi
mentálhigién
é
0 31 31 72 0 31 0 103
11
68
7-1
6 P
rog
ram
és
szab
adid
ő s
zerv
ezés
Szabadidő
szervezés 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 31 0 31 54 0 31 0 116
Szabadidő
pedagógia 31 31 0 0
0 31
A
játékpedagóg
ia alapjai
54 0 0 0 54
Programszerv
ezés , 0 31 0 31
11
67
8-1
6
Ko
mm
un
ikác
ió é
s
vis
elk
edés
ku
ltú
ra Kommuniká
ció és
viselkedésku
ltúra
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
31 0 31 31 0 31 0 62
Kommunikác
iós
alapismeretek
0 31 31 31 0 31 0 62
11
68
8-1
6 G
on
do
zás
és
egés
zség
nev
elés
Gondozási
és
egészségneve
lési
alapismerete
k
36 0 36
36 0 0 31 0
13
9
0
31 0 31 36 0 31 0 67
Egészségnev
elés 18 18 18 16 16 16 18 0 16 0 34
Személyi
gondozás
1
8 18 18 15 15 15 18 0 15 0 33
11
47
0-1
6 Ó
vo
dai
nev
elés
i
fela
dat
ok
A nevelés
elméleti
alapjai
36 0 36 0 72 0 31 0
17
5
0
A nevelés
alapfogalmai 10 10 18 10
Játékpedagóg
ia 8 8 18 5
Munkajellegű
tevékenysége10 10
18
10
107
k az
óvodában
Programok
az óvodában 8 8 18 6
Nevelési
gyakorlat 0
10
8 0
14
4 0 72 0
12
4
44
8
0
Az óvodás
korú
gyermek
tevékenysége
inek
megfigyelése
10
8
14
4 72
12
4
11
54
4-1
6 K
on
yh
ai é
s
ud
var
i fe
lad
atok
az
óv
od
ai d
ajk
a
tev
éken
ysé
géb
en
Konyhai és
udvari
feladatok
36 0 36 0 0 0 0 0
72 0
A tálalás,
kiszolgálás
szabályai
18 24
Az
óvodaudvar
karbantartása
18 8
11
54
3-1
6
Tak
arít
ási
fela
dat
ok
az ó
vod
ai
daj
ka
tev
éken
ysé
géb
en Takarítási
ismeretek 36 0 0 0 0 0 0 0
36 0
Takarítási
technikák 36
12
07
0-1
6 S
pec
iáli
s g
on
do
zás
és
egés
zség
véd
elem
Gyógypedag
ógiai
egészségtan
36 0 36 0 72 0 62 0
20
6
0
Sérülés-
specifikus
gondozási
feladatok
36 36 72 62
Gyógypedag
ógiai
egészségtan
gyakorlat
0 36 0 36 0 72 0 32
14
4
0
0 0 0 0 0 0 0
A gondozási
tevékenysége
k sérülés-
specifikus
kérdései
36 36 72 32 0 0 0 0 0
11
46
5-1
6 Á
ltal
áno
s
gy
óg
yp
edag
ógia
i fe
lad
atok
Gyógypedag
ógiai
alapismerete
k
72 72 0 0 0 0
14
4
0
0 0 0 0 0 0 0
Bevezetés a
gyógypedagó
giába
36 18 0 0 0 0 0
A
gyógypedagó
gia területei
36 54 0 0 0 0 0
11
16
84
-16
Gy
ógy
ped
agóg
iai
ko
mm
un
ikác
ió
Sérülés-
specifikus
kommuniká
ció
0 0 0 0 72 0 36 0
10
8
0
0 0 0 0 0 0 0
A
kommunikáci
ó sajátosságai
a
gyógypedagó
giában
72 36 0 0 0 0 0
11
50
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság Munkahelyi
egészség és
biztonság
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
16 0 0 0 16 0 16
Munkavédel
mi 0 4 4 0 0 4 0 4
108
alapismeretek
Munkahelyek
kialakítása 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkavégzés
személyi
feltételei
0 2 2 0 0 2 0 2
Munkaeszköz
ök biztonsága 0 2 2 0 0 2 0 2
Munkakörny
ezeti hatások 0 2 2 0 0 2 0 2
Munkavédel
mi jogi
ismeretek
0 2 2 0 0 2 0 2
109
XIII.INFORMATIKA ÁGAZAT
IFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ
OKJ 54 481 06
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m
heti
óraszá
m ög
y
heti
óraszá
m
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 5 6 6 6
0
3 7
0
3 6 10 21 17 18
0
14 21
Összesen 11 12 10 9 31 35 35
Szakmai
idegen nyelv 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás
II.
0,
5
0,
5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás
I. 2 2
11996-16
Információtechno
lógiai alapok
IT alapok 1 1 2
IT alapok
gyakorlat 2 1 3
11997-16
Hálózati
ismeretek I.
Hálózatok I. 1 1 1 3
Hálózatok I.
gyakorlat 2 3 2 7
11625-16
Programozás és
adatbázis-kezelés
Programozás 1 1 1 1 4
Programozás
gyakorlat 2 2 2 2 8
11999-16
Informatikai
szakmai angol
nyelv
IT szakmai
angol nyelv 2 2 4
12010-16
Nyílt forráskódú
rendszerek
kezelése
Linux alapok 1
Linux alapok
gyakorlat 2
12008-16
Irodai szoftverek
haladó szintű
használata
Irodai
szoftverek 1
Irodai
szoftverek
gyakorlat
3
12009-16
Informatikai
szakmai
orientáció
IT
szakorientáció 1 1
IT
szakorientáció
gyakorlat
2 1
110
12003-16
Hálózati
ismeretek II.
Hálózatok II. 3 3
Hálózatok II.
gyakorlat 9 9
IT
hálózatbiztons
ág
1,
5
1,
5
IT
hálózatbiztons
ág gyakorlat
3 3
12013-16
Hálózati
operációs
rendszerek és
felhőszolgáltatáso
k
Szerverek és
felhőszolgáltat
ások
3 3
Szerverek és
felhőszolgáltat
ások
gyakorlat
9 9
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
Követelménymodulok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Sza
kg
imn
áziu
mi
kép
zés
öss
zes
óra
szá
ma
Érett
ségi
viz
sga
ker
eté
ben
meg
szer
ezh
ető
sza
kk
ép
e-
síté
shez
ka
pcso
lód
ó ó
ra
szám
F
ő s
za
kk
ép
esí
tésh
ez
ka
pcso
lód
ó ö
sszes
óra
szá
m
5/13.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szá
ma
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ög
y e gy
ög
y e gy e gy e gy
ög
y e gy
A fő
szakké
pe-
sítésre
vonatk
ozó:
Összesen 14
4
14
4
18
0
18
0 0
7
2
18
0 0
6
2
12
4
14
98
41
2
10
86
31
0
65
1
20
78
46
8
64
8 0
31
0
65
1
20
77
Összesen 288 360 252 186 961 1116 961
Elméleti
óraszámok
(arány ögy-vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 768
óra (37,5%)
778 óra (37,5%)
Gyakorlati
óraszámok
(arány ögy-vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 1279
óra (62,5%) 1299 óra (62,5%)
Szakmai
idegen nyelv
12
4
14
4
12
4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás
II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 0 3 3 0 0 3 0 3
Munkaviszony
létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélkülis
ég 0 4 4 0 0 4 0 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ség
ire
épü
lő k
épzé
sek
ese
tén
)
Foglalkoztatás
I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejleszt
és
0 24 24 0 0 24 0 24
Munkavállalói
szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22
111
11
99
6-1
6
Info
rmác
ióte
chno
lóg
iai
alap
ok
IT alapok 36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72
Munka- és
környezetvédel
mi
alapismeretek
2 2 2 2 0 0 0 2
Bevezetés a
számítógépes
architektúrákba
22 12 34 34 34 0 0 0 34
Szoftverismere
t 12 16 28 28 28 0 0 0 28
Információtech
nológia
biztonság
alapjai
8 8 8 8 0 0 0 8
IT alapok
gyakorlat 0 72 0 36 0 0 0 0
10
8
0 10
8 0 0
10
8 0
10
8 0 0
10
8
Biztonságos
labor- és
eszközhasznála
t
4 4 4 0 4 0 0 4
Számítógép
összeszerelés 36 12 48 48 0 48 0 0 48
Telepítés és
konfigurálás 32 12 44 44 0 44 0 0 44
Megelőző
karbantartás 12 12 12 0 12 0 0 12
11
99
7-1
6
Hál
óza
ti i
smer
etek
I.
Hálózatok I. 0 0 36 0 3
6 0
3
1 0
10
3
0 10
3 0 0
10
3
10
8 0 0 0
10
8
Hálózati
infrastruktúra,
hálózati
operációs
rendszerek
11 11 11 16 0 0 0 16
Fizikai és
adatkapcsolati
réteg feladatai,
Ethernet
protokoll
12 12 12 12 0 0 0 12
Hálózati és a
szállítási réteg
feladatai,
protokolljai
13 13 13 13 0 0 0 13
IPv4 és IPv6
címzési
struktúra,
alhálózatok
1
0 10 10 10 0 0 0 10
Alkalmazási
réteg
protokolljai,
hálózatbiztonsá
g
8 8 8 8 0 0 0 8
Kapcsolt helyi
hálózatok és
VLAN-ok
8 8 8 8 0 0 0 8
Forgalomirányí
tási ismeretek
1
0
1
3 23 23 23 0 0 0 23
A biztonságos
hálózat,
forgalomszűrés
1
0 10 10 10 0 0 0 10
IP
szolgáltatások 8 8 8 8 0 0 0 8
Hálózatok I.
gyakorlat 0 0 0 72 0
10
8 0 62
24
2
0 24
2 0 0
24
2 0
25
2 0 0
25
2
112
Csatlakozás
egy
hálózathoz, a
kapcsoló alap
konfigurációja
26 26
26 0 36 0 0 36
Vezetékes és
vezeték nélküli
kapcsolódás
helyi
hálózathoz
26 26
26 0 26 0 0 26
Forgalomirányí
tási alapok,
adatfolyam
kezelés
20 20
20 0 20 0 0 20
IP-címzés a
gyakorlatban 30 30 30 0 30 0 0 30
Szerver-kliens
kapcsolódás,
hálózatbiztonsá
g
30 30 30 0 30 0 0 30
Kapcsolás
folyamata és a
VLAN-ok
használata
27 27 27 0 27 0 0 27
Statikus és
dinamikus
forgalomirányí
tás
21 30 51 51 0 51 0 0 51
A biztonságos
hálózat
kialakítása,
forgalomszűrés
16 16 16 0 16 0 0 16
IP
szolgáltatások
a gyakorlatban
16 16 16 0 16 0 0 16
11
62
5-1
6
Pro
gra
mo
zás
és a
dat
báz
is-k
ezel
és
Programozás 36 0 36 0 3
6 0
3
1 0
13
9
0 13
9 0 0
13
9
14
4 0 0 0
14
4
Bevezetés a
programozásba 18 18 18 23 0 0 0 23
Weboldalak
kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18
A Java vagy
C# nyelv
alapjai
18 18 18 18 0 0 0 18
JavasScript 18 18 18 18 0 0 0 18
Programozási
típusfeladatok
1
1 11 11 11 0 0 0 11
Haladó szintű
programozás
Java vagy C#
nyelven
2
5 25 25 25 0 0 0 25
Adatbázis-
kezelő
alkalmazások
készítése
1
6 16 16 16 0 0 0 16
Összefoglaló
projektfeladat
1
5 15 15 15 0 0 0 15
Programozás
gyakorlat 0 72 0 72 0 72 0 62
27
8
0 27
8 0 0
27
8 0
28
8 0 0
28
8
Bevezetés a
programozásba 36 36 36 0 46 0 0 46
Weboldalak
kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36
A Java vagy
C# nyelv
alapjai
36 36 36 0 36 0 0 36
113
JavasScript 36 36 36 0 36 0 0 36
Programozási
típusfeladatok 22 22 22 0 22 0 0 22
Haladó szintű
programozás
Java vagy C#
nyelven
50 50 50 0 50 0 0 50
Adatbázis-
kezelő
alkalmazások
készítése
32 32 32 0 32 0 0 32
Összefoglaló
projektfeladat 30 30 30 0 30 0 0 30
11
99
9-1
6
Info
rmat
ikai
sza
km
ai a
ng
ol
ny
elv
IT szakmai
angol nyelv 72 0 72 0 0 0 0 0
14
4
0 14
4 0 0
14
4
14
4 0 0 0
14
4
Hallás utáni
szövegértés 24 24 24 24 0 0 0 24
Szóbeli
kommunikáció 12 12 12 12 0 0 0 12
Szóbeli
kommunikáció
IT
környezetben
projekt alapon
36 36 36 36 0 0 0 36
Írásos angol
nyelvű
szakmai
anyagok
feldolgozása
24 24 24 24 0 0 0 24
Angol nyelvű
szövegalkotás
12 12 12 12 0 0 0 12
Keresés és
ismeretszerzés
angol nyelven
12 12 12 12 0 0 0 12
Szóbeli
kommunikáció
IT
környezetben
projekt alapon
24 24 24 24 0 0 0 24
12
01
0-1
6
Ny
ílt
forr
ásk
ód
ú r
end
szer
ek k
ezel
ése
Linux alapok 0 0 0 0 3
6 0 0 0 36
36 0 0 0 36 0 0 0 0 0
Bevezetés a
Linuxba 4 4 4 0 0 0 0 0
Linux
parancssor
használata
4 4 4 0 0 0 0 0
Fájl- és
könyvtárkezelé
s, tömörítés
4 4 4 0 0 0 0 0
Bevezetés a
héjprogramozá
sba
8 8 8 0 0 0 0 0
Felhasználói
fiókok
kezelése
8 8 8 0 0 0 0 0
Jogosultságok
beállítása 8 8 8 0 0 0 0 0
Linux alapok
gyakorlat 0 0 0 0 0 72 0 0 72
72 0 0 0 72 0 0 0 0 0
Linux
parancssor
használata
6 6 6 0 0 0 0 0
Fájl- és
könyvtárkezelé
s, tömörítés
12 12 12 0 0 0 0 0
114
Bevezetés a
héjprogramozá
sba
14 14 14 0 0 0 0 0
Hálózati
beállítások
ellenőrzése,
konfigurációja
6 6 6 0 0 0 0 0
Csomag- és
processzkezelé
s
8 8 8 0 0 0 0 0
Felhasználói
fiókok
kezelése
12 12 12 0 0 0 0 0
Jogosultságok
beállítása 14 14 14 0 0 0 0 0
12
00
8-1
6
Iro
dai
szo
ftv
erek
hal
adó
szi
ntű
has
znál
ata
Irodai
szoftverek 0 0 0 0 0 0
3
1 0 31
31 0 0 0 31 0 0 0 0 0
Haladó szintű
szövegszerkesz
tési ismeretek
1
3 13 13 0 0 0 0 0
Haladó szintű
táblázatkezelés
i ismeretek
1
5 15 15 0 0 0 0 0
Irodai
szoftverek
integrált
használata
3 3 3 0 0 0 0 0
Irodai
szoftverek
gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 93 93
93 0
0 0 93 0 0 0 0 0
Haladó szintű
szövegszerkesz
tési ismeretek
31 31 31 0 0 0 0 0
Haladó szintű
táblázatkezelés
i ismeretek
38 38 38 0 0 0 0 0
Irodai
szoftverek
integrált
használata
24 24 24 0 0 0 0 0
12
00
9-1
6
Info
rmat
ikai
sza
km
ai o
rien
táci
ó IT
szakorientáció 36 0 36 0 0 0 0 0 72
72 0 0 0 72 0 0 0 0 0
Informatikai
munkakörök 36 36 36 0 0 0 0 0
Szakmai
alapozás 36 36 36 0 0 0 0 0
IT
szakorientáció
gyakorlat
0 72 0 36 0 0 0 0 10
8
10
8
0
0 0 10
8 0 0 0 0 0
Informatikai
munkakörök 72 72 72 0 0 0 0 0
Szakmai
alapozás 36 36 36 0 0 0 0 0
12
00
3-1
6
Hál
óza
ti i
smer
etek
II.
Hálózatok II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93
Redundancia
szükségessége
és megoldásai
0 18 18 0 0 18 0 18
Vezeték
nélküli LAN 0 6 6 0 0 6 0 6
Haladó szintű
dinamikus
forgalomirányí
tás
0 24 24 0 0 24 0 24
WAN
technológiák 0 27 27 0 0 27 0 27
115
és kapcsolatok
Hálózat
biztonság,
hálózat
monitorozás,
hibajavítás
0 18 18 0 0 18 0 18
Hálózatok II.
gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0
27
9
27
9 0 0 0
27
9
27
9
Redundancia
megvalósítása
kapcsolt
hálózatokban
0 54 54 0 0 0 54 54
Vezeték
nélküli LAN
megvalósítása
0 18 18 0 0 0 18 18
Haladó szintű
dinamikus
forgalomirányí
tás
megvalósítása
0 72 72 0 0 0 72 72
WAN
technológiák
és WAN
kapcsolatok
megvalósítása
0 81 81 0 0 0 81 81
Hálózat
biztonság,
hálózat
monitorozás,
hibajavítás
0 54 54 0 0 0 54 54
IT
hálózatbiztons
ág
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
47 0 47 0 0 47 0 47
Az IT
hálózatbiztonsá
g alapjai
0 16 16 0 0 16 0 16
IT
hálózatbiztonsá
g
megvalósítása
0 31 31 0 0 31 0 31
IT
hálózatbiztons
ág gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
0 93 93 0 0 0 93 93
Az IT
hálózatbiztonsá
g alapjai I.
0 31 31 0 0 0 31 31
IT
hálózatbiztonsá
g
megvalósítása
0 62 62 0 0 0 62 62
12
01
3-1
6
Hál
óza
ti o
per
áció
s re
nd
szer
ek é
s
felh
ősz
olg
álta
táso
k
Szerverek és
felhőszolgáltat
ások
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
93 0 93 0 0 93 0 93
Windows
Server
telepítése és
üzemeltetése
0 33 33 0 0 33 0 33
Linux
kiszolgáló
telepítése és
üzemeltetése
0 33 33 0 0 33 0 33
Linux és
Windows
alapú
rendszerek
0 12 12 0 0 12 0 12
116
integrációja
Felhőszolgáltat
ások 0 15 15 0 0 15 0 15
Szerverek és
felhőszolgáltat
ások
gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
0 27
9
27
9 0 0 0
27
9
27
9
Windows
Server
telepítése és
üzemeltetése
0 99 99 0 0 0 99 99
Linux
kiszolgáló
telepítése és
üzemeltetése
0 99 99 0 0 0 99 99
Linux és
Windows
alapú
rendszerek
integrációja
0 36 36 0 0 0 36 36
Felhőszolgáltat
ások 0 45 45 0 0 0 45 45
117
XXXI. AGRÁR GÉPÉSZ ÁGAZAT
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS
OKJ 54 521 05
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelmény-modulok Tantárgyak
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 4,5 6,5 5,5 5,5 140
5 5 140
5,5 4,5 20 15 19 14,5 160
20 15
Összesen 11 11 10 10 35 35 35
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.
2 2
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5 0,5 0,5 0,5
11906 -16
Agrárvállalkozási,
kereskedelmi
ismeretek
Gazdálkodási ismeretek
1 1,5 2 0,5
Gazdálkodási alapgyakorlatok
2 2 2 1,5
10925-16
Agrárműszaki
alapok
Géprajz, gépelemek, mechanika
1 1 1 1 4
Anyagismeret 1 1
Agrárműszaki alapok szakmai gyakorlat
2 1 2 5
10975-16
Agrárműszaki
erőforrások
Erőgépek 2 1 2 1 4,5 1
Erőgépek szakmai gyakorlat
1 1,5 1 2 4 5 4
11049-16
Mezőgazdasági
termelés gépei
Munkagépek 1 1 1 5 3 5
Munkagépek szakmai gyakorlat
1 1 4 3 4
11050-16 Gépek
üzemeltetése a
mezőgazdaságban
Gépek üzemeltetése
7 7
Gépek üzemeltetése szakmai gyakorlat
7 7
11908-16
Mezőgazdasági
ismeretek
Mezőgazdasági ismeretek
1 1 2
Mezőgazdasági ismeretek szakmai gyakorlat
1,5 1,5
Szakmai idegen nyelv
4
4
4
118
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
9. 10. 11. 12.
Sza
kg
imn
áziu
mi
kép
zés
öss
zes
óra
szá
ma
Érett
ségi
viz
sga
ker
eté
ben
meg
szer
ezh
ető
sza
kk
ép
e-
síté
shez
ka
pcso
lód
ó ó
ra
szám
F
ő s
za
kk
ép
esí
tésh
ez
ka
pcso
lód
ó ö
sszes
óra
szá
m
5/13.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szá
ma
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ög
y e gy
ög
y e
g
y e gy e gy
ög
y e gy
A fő
szakké
pe-
sítésre
vonatk
ozó:
Összesen 12
6
16
2
14
4
16
0 14
0
10
8
10
8 14
0
15
6
9
4
10
58
44
2
10
58
49
6
46
5
20
22
53
4
52
4 16
0
49
9
46
5
20
22
Összesen 288 304 216 250 961 1058 964
Elméleti
óraszámok
(arány ögy-
vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 1033
óra (44,9%)
1033 óra (47,3%)
Gyakorlati
óraszámok
(arány ögy-
vel)
öt évfolyamos képzés egészében: 989 óra
(55,1%) 989 óra (52,7%)
Szakmai
idegen nyelv
12
4
14
4
12
4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztat
ás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszon
y létesítése 0 3 3 0 0 3 0 3
Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküli
ség 0 4 4 0 0 4 0 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ség
ire
épü
lő
kép
zése
k e
seté
n)
Foglalkoztat
ás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés
1
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés
2
0 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejles
ztés
0 22 22 0 0 22 0 22
Munkavállaló
i szókincs 0 24 24 0 0 24 0 24
11
50
0-1
2 M
unk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
18 0 0 0 0 0 0 0 18
0 18
16 0 34 18 0 16 0 34
Munkavédel
mi
alapismeretek
4 4 4 8 4 0 4 0 8
Munkahelyek
kialakítása 4 4 4 8 4 0 4 0 8
119
Munkavégzés
személyi
feltételei
2 2 2 4 2 0 2 0 4
Munkaeszköz
ök biztonsága 2 2 2 4 2 0 2 0 4
Munkakörnye
zeti hatások 2 2 2 4 2 0 2 0 4
Munkavédel
mi jogi
ismeretek
4 4 2 6 4 0 2 0 6
11
90
6 -
16
Ag
rárv
álla
lko
zási
és
ker
esk
edel
mi
ism
eret
ek
Gazdálkodás
i ismeretek 36 0 54 0 72 0 16 0
17
8
17
8
0 0 0
17
8 0 0 0 0 0
Agrárvállalko
zási
ismeretek
20 18 38 38 0 0 0 0 0
Vállalkozási
alapismeretek 36 36 36 0 0 0 0 0
Mezőgazdasá
gi
vállalkozások
sajátosságai
18 18 18 0 0 0 0 0
Marketing 32 32 32 0 0 0 0 0
A
mezőgazdasá
gi
vállalkozások
marketingje
22 16 38 38 0 0 0 0 0
Európai úniós
ismeretek 16 16 16 0 0 0 0 0
Gazdálkodás
i
alapgyakorla
tok
0 72 0 72 0 72 0 4
8
26
4
26
4
0
0 0 26
4 0 0 0 0 0
Adózási
ismeretek 12 15 27 27 0 0 0 0 0
Vállalkozás
gyakorlása 72 45
11
7
11
7 0 0 0 0 0
Mezőgazdasá
gi vállalkozás
marketing
tevékenysége
4
8 48 48 0 0 0 0 0
Adminisztráci
ó 60 60 60 0 0 0 0 0
Kommunikác
ió 12 12 12 0 0 0 0 0
10
92
5-1
6
Ag
rárm
űsz
aki
alap
ok
Géprajz,
gépelemek,
mechanika
36 0 36 0 36 0 32 0 14
0
0 14
0 0 0 14
0
14
0 0 0 0
14
0
Műszaki
dokumentáció
k
24 24 24 24 0 0 0 24
Műszaki
alapmérések 12 12 12 12 0 0 0 12
Gépelemek
igénybevételé
nek módjai
10 10 10 10 0 0 0 10
Kötőgépelem
ek 22 22 22 22 0 0 0 22
Tengelyek,
tengelykötése
k, csapágyak,
csapágyazáso
k
4 14 18 18 18 0 0 0 18
120
Rugók 4 4 4 4 0 0 0 4
Tengelykapcs
olók, fékek 14 14 14 14 0 0 0 14
Vezetékeleme
k és kötéseik 4 2 6 6 6 0 0 0 6
Hajtások 7 7 7 7 0 0 0 7
Statikai
alapfogalmak 7 7 7 7 0 0 0 7
Statikai
alapfogalmak 1 1 1 1 0 0 0 1
Tartók
statikája 6 6 6 6 0 0 0 6
Szilárdságtan 5 5 5 5 0 0 0 5
Keretszerkeze
tek,
hajtóművek,
szivattyúk
4 4 4 4 0 0 0 4
Anyagismere
t 36 0 0 0 0 0 0 0 36
0 36 0 0 36 36 0 0 0 36
Metallográfia
i
alapismeretek
6 6 6 6 0 0 0 6
Fémek és
ötvözetek 14 14 14 14 0 0 0 14
Nem fémes
anyagok 5 5 5 5 0 0 0 5
Tüzelő és
kenőanyagok 5 5 5 5 0 0 0 5
Fémek
alakítása 6 6 6 6 0 0 0 6
Agrárműsza
ki alapok
szakmai
gyakorlat
0 72 0 36 0 72 0 0 18
0
0 18
0 0 0
18
0 0
18
0 0 0
18
0
Műhely
megismerése,
előrajzolás
8 8 8 0 8 0 0 8
Fémipari
alapművelete
k
36 36 36 0 36 0 0 36
Kötések 18 18 18 0 18 0 0 18
Mérések 10 10 10 0 10 0 0 10
Korrózió
elleni
védelem
6 6 6 0 6 0 0 6
Melegüzemi
technológiák
alkalmazása
18 18 18 0 18 0 0 18
Lánghegeszté
s 6 6 6 0 6 0 0 6
Ívhegesztés 6 6 6 0 6 0 0 6
Hajtóművek
szerelése 18 18 18 0 18 0 0 18
Gépi
forgácsolás
alapjai
10 10 10 0 10 0 0 10
Köszörülés 10 10 10 0 10 0 0 10
Esztergályozá
s 22 22 22 0 22 0 0 22
Marás,
gyalulás 12 12 12 0 12 0 0 12
10
97
5-1
6
Ag
rá
rmű
s
zak
i
erő
fo
rrás
o
k
Erőgépek 0 0 72 0 36 0 62 0 17
0
0 17
0 31 0
20
1
17
0 0 31 0
20
1
121
Belsőégésű
motorok
felépítése
6 6 6 6 0 0 0 6
Belsőégésű
motorok
működése
6 6 6 6 0 0 0 6
Belsőégésű
motorok
tüzelőanyag-
ellátása
11 11 11 11 0 0 0 11
Belsőégésű
motorok
szabályozása
4 4 4 4 0 0 0 4
Belsőégésű
motorok
kenése,
hűtése
4 4 4 4 0 0 0 4
Közlekedési
ismeretek 36 36 36 36 0 0 0 36
Agrárrműsza
ki erőforrások
mechanikus
teljesítmény-
átvitele
10 10 10 10 0 0 0 10
Agrárműszaki
erőforrások
hidraulikus
teljesítmény-
átviteli
rendszerei
8 8 8 8 0 0 0 8
Agrárrműsza
ki erőforrások
járószerkezet
e és
kormányzása
5 6 11 11 11 0 0 0 11
Alváz és
felépítmény 6 6 6 6 0 0 0 6
Vonó- és
függesztő
szerkezet
2 3 5 5 5 0 0 0 5
Agrárműszaki
erőforrások
fékezése
2 12 14 14 14 0 0 0 14
Agrárműszaki
erőforrások
elektromos
berendezései
4 20 24 24 24 0 0 0 24
Egyéb
agrárműszaki
erőforrások
2 5 7 7 7 0 0 0 7
Agrárműszaki
erőforrások
karbantartása
2 6 8 8 8 0 0 0 8
Új és javított
gépek
bejáratása,
korrózióvédel
me, gépek
tárolása
4 4 4 4 0 0 0 4
Karbantartás
és javítás
szervezése
0 4 4 0 0 4 0 4
Mezőgazdasá
gi erőgépek
részegységein
ek javítása
6 6 20 26 6 0 20 0 26
122
Egyéb
agrárgazdasá
gi erőgépek
javítása
0 7 7 0 0 7 0 7
Erőgépek
szakmai
gyakorlat
0 36 0 52 0 36 0 6
2
18
6
0 18
6 0 12
4
31
0 0
18
6 0
12
4
31
0
Biztonsági
ellenőrzés és
üzemeltetés
36 36 36 0 36 0 0 36
Motorok
szerkezeti
felépítése
24 2 26 26 0 26 0 0 26
Tüzelőanyag
ellátó
rendszerek
kialakításai
12 12 24 24 0 24 0 0 24
Kenési és
hűtési
rendszerek
6 6 6 0 6 0 0 6
Agrárműszaki
erőforrások
mechanikus
teljesítmény-
átviteli
rendszerei
10 10 10 0 10 0 0 10
Agrárműszaki
erőforrások
hidraulikus
teljesítmény-
átviteli
rendszerei
8 8 8 0 8 0 0 8
Vonó és
függesztő-
szerkezetek
2 3 5 5 0 5 0 0 5
Járó- és
kormányszerk
ezetek
2 1
2 14 14 0 14 0 0 14
Alváz és
felépítmény 1 3 4 4 0 4 0 0 4
Agrárműszaki
erőforrásokon
és
munkagépeke
n alkalmazott
fékszerkezete
k
2 2
6 28 28 0 28 0 0 28
Agrárműszaki
erőforrások
elektromos
berendezései
2 1
8 20 36 56 0 20 0 36 56
Egyéb
agrárműszaki
erőforrások
javítása
2 2 22 24 0 2 0 22 24
Mezőgazdasá
gi erőgépek
részegységein
ek javítása
0 36 36 0 0 0 36 36
Agrárgazdasá
gi erőgépek
karbantartása
3 3 20 23 0 3 0 20 23
123
Új és javított
gépek
bejáratása,
korrózióvédel
me, gépek
tárolása
0 10 10 0 0 0 10 10
11
04
9-1
6 M
ező
gaz
das
ági
term
elés
gép
ei
Munkagépek 0 0 36 0 36 0 31 0 10
3
0 10
3
15
5 0
25
8
10
3 0
15
5 0
25
8
Tápanyag
visszapótlás
gépei
12 12 12 12 0 0 0 12
Talajművelés
gépei 14 14 14 14 0 0 0 14
Vetés, ültetés,
palántázás
gépei
10 8 18 18 18 0 0 0 18
Növényvédel
em gépei 12 12 12 12 0 0 0 12
Öntözés
gépei 6 6 6 6 0 0 0 6
Szálastakarm
ányok
betakarításán
ak gépei
10 6 16 16 16 0 0 0 16
Gabona
betakarítás
gépei
8 8 8 16 8 0 8 0 16
Kukorica
betakarítás
gépei
5 5 5 10 5 0 5 0 10
Szemes
termények
utókezeléséne
k gépei
5 5 5 10 5 0 5 0 10
Burgonya
betakarításán
ak gépei
3 3 3 6 3 0 3 0 6
Cukorrépa
betakarításán
ak gépei
4 4 4 8 4 0 4 0 8
Ipari
növények
betakarításán
ak gépei
0 18 18 0 0 18 0 18
Zöldség,
gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás
gépei
0 20 20 0 0 20 0 20
Szállítás és
anyagmozgat
ás gépei
0 22 22 0 0 22 0 22
Az állattartás
épületei és
gépei
0 25 25 0 0 25 0 25
Mezőgazdasá
gi
munkagépek
karbantartása
0 10 10 0 0 10 0 10
Új és javított
gépek
bejáratása,
korrózió
védelme,
gépek
tárolása
0 10 10 0 0 10 0 10
124
Mezőgazdasá
gi
munkagépek
részegységein
ek javítása
0 25 25 0 0 25 0 25
Munkagépek
szakmai
gyakorlat
0 0 0 72 0 0 0 3
2
10
4
0 10
4 0 12
4
22
8 0
10
4 0
12
4
22
8
Tápanyag
visszapótlás
gépei
6 4 10 10 0 10 0 0 10
Talajművelés
gépei 16 6 22 22 0 22 0 0 22
Vetés, ültetés,
palántázás
gépei
14 6 20 20 0 20 0 0 20
Növényápolá
s gépei 6 6 6 0 6 0 0 6
Öntözés
gépei 4 4 4 0 4 0 0 4
Szálastakarm
ányok
betakarításán
ak gépei
6 6 6 0 6 0 0 6
Gabona
betakarítás
gépei
4 4 8 8 0 8 0 0 8
Kukorica
betakarítás
gépei
4 2 6 6 0 6 0 0 6
Szemes
termények
utókezeléséne
k gépei
4 2 6 6 0 6 0 0 6
Burgonya
betakarításán
ak gépei
4 4 8 8 0 8 0 0 8
Cukorrépa
betakarításán
ak gépei
4 4 8 8 0 8 0 0 8
Ipari
növények
betakarításán
ak gépei
0 16 16 0 0 0 16 16
Zöldség,
gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás
gépei
0 12 12 0 0 0 12 12
Szállítás és
anyagmozgat
ás gépei
0 22 22 0 0 0 22 22
Az állattartás
épületei és
gépei
0 22 22 0 0 0 22 22
Mezőgazdasá
gi
munkagépek
karbantartása
0 12 12 0 0 0 12 12
Új és javított
gépek
bejáratása,
korrózió
védelme,
gépek
tárolása
0 8 8 0 0 0 8 8
125
Mezőgazdasá
gi
munkagépek
részegységein
ek javítása
0 32 32 0 0 0 32 32
11
05
0-1
6 G
épek
üze
mel
teté
se a
mez
őg
azd
aság
ban
Gépek
üzemeltetése 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 21
7 0
21
7 0 0
21
7 0
21
7
Tápanyag
visszapótlás
gépeinek
üzemeltetése
0 6 6 0 0 6 0 6
Talajművelés
gépeinek
üzemeltetése
0 8 8 0 0 8 0 8
Vetés, ültetés,
palántázás
gépeinek
üzemeltetése
0 10 10 0 0 10 0 10
Növényápolá
s gépeinek
üzemeltetése
0 8 8 0 0 8 0 8
Öntözés
gépeinek
üzemeltetése
0 5 5 0 0 5 0 5
Szálastakarm
ányok
betakarításán
ak gépeinek
üzemeltetése
0 14 14 0 0 14 0 14
Gabona
betakarítás
gépeinek
üzemeltetése
0 15 15 0 0 15 0 15
Szemes
termények
utókezeléséne
k gépeinek
üzemeltetése
0 6 6 0 0 6 0 6
Burgonya
betakarításán
ak gépeinek
üzemeltetése
0 5 5 0 0 5 0 5
Ipari
növények és
egyéb
növények
betakarításán
ak gépei
0 10 10 0 0 10 0 10
Zöldség,
gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás
gépeinek
üzemeltetése
0 16 16 0 0 16 0 16
Szállítás és
anyagmozgat
ás gépeinek
üzemeltetése
0 12 12 0 0 12 0 12
Az állattartás
épületei és
gépeinek
üzemeltetése
0 24 24 0 0 24 0 24
Gépjavítás
alapjai 0 20 20 0 0 20 0 20
126
Mezőgazdasá
gi gépek
állapotváltozá
sának formái
0 10 10 0 0 10 0 10
Műszaki
állapotváltozá
sok mérése,
gépek
diagnosztizál
ása
0 24 24 0 0 24 0 24
Gépjavítási
technológiai
eljárások
0 24 24 0 0 24 0 24
Gépek
üzemeltetése
szakmai
gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0
0 21
7
21
7 0 0 0
21
7
21
7
Tápanyag
visszapótlás
gépeinek
üzemeltetése
0 12 12 0 0 0 12 12
Talajművelés
gépeinek
üzemeltetése
0 16 16 0 0 0 16 16
Vetés, ültetés,
palántázás
gépeinek
üzemeltetése
0 16 16 0 0 0 16 16
Növényápolá
s gépeinek
üzemeltetése
0 8 8 0 0 0 8 8
Öntözés
gépeinek
üzemeltetése
0 6 6 0 0 0 6 6
Szálastakarm
ányok
betakarításán
ak gépeinek
üzemeltetése
0 14 14 0 0 0 14 14
Gabona
betakarítás
gépeinek
üzemeltetése
0 16 16 0 0 0 16 16
Szemes
termények
utókezeléséne
k gépeinek
üzemeltetése
0 6 6 0 0 0 6 6
Burgonya
betakarításán
ak gépeinek
üzemeltetése
0 5 5 0 0 0 5 5
Ipari
növények és
egyéb
növények
betakarításán
ak gépei
0 18 18 0 0 0 18 18
Zöldség,
gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás
gépeinek
üzemeltetése
0 8 8 0 0 0 8 8
127
Szállítás és
anyagmozgat
ás gépeinek
üzemeltetése
0 16 16 0 0 0 16 16
Az állattartás
épületei és
gépeinek
üzemeltetése
0 16 16 0 0 0 16 16
Gépjavítás
alapjai 0 20 20 0 0 0 20 20
Műszaki
állapotváltozá
sok mérése,
gépek
diagnosztizál
ása
0 20 20 0 0 0 20 20
Gépjavítási
technológiai
eljárások
0 20 20 0 0 0 20 20
11
90
8-1
6 M
ező
gaz
das
ági
ism
eret
ek
Mezőgazdas
ági
ismeretek
36 0 0 0 0 0 31 0 67
0 67
0 0 67 67 0 0 0 67
Növények
életműködése
, környezete
4 4 4 4 0 0 0 4
Talajtan,
talajművelése
, trágyázás
10 10 10 10 0 0 0 10
Vetés, ültetés,
növényápolás 8 8 8 8 0 0 0 8
Betakarítás,
termesztési
módok
14 4 18 18 18 0 0 0 18
Állattartási
alapismeretek 15 15 15 15 0 0 0 15
Fontosabb
haszonállatok
jellemzői
12 12 12 12 0 0 0 12
Mezőgazdas
ági
ismeretek
szakmai
gyakorlat
0 54 0 0 0 0 0 0 54
0 54
0 0 54 0 54 0 0 54
Növények
életműködése,
környezete
6 6 6 0 6 0 0 6
Talajtan,
talajművelése,
trágyázás
14 14 14 0 14 0 0 14
Vetés, ültetés,
növényápolás 10 10 10 0 10 0 0 10
Betakarítás, termesztési
módok
8 8 8 0 8 0 0 8
Állattartási
alapismeretek 8 8 8 0 8 0 0 8
Fontosabb
haszonállatok jellemzői
8 8 8 0 8 0 0 8
128
3.3. Szakgimnázium szakképző évfolyamainak óratervei
2016. IX. 1-től
Nevelőtestületünk döntése alapján a szakgimnáziumi szakmai évfolyamok képzési idejét 2
tanévre is meghatározzuk abból a szempontból, ha nem azonos ágazatokból érkező diákok
jelentkeznek megfelelő létszámban a technikusi képzésre – lehetőséget biztosítsunk számukra
ezen OKJ szakképzettségek megszerzésére tanulóink számára.
PEDAGÓGIA ÁGAZAT
GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS
OKJ 54 140 01
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok - tantárgyak
5/13.
931 óra
1/13.
1116 óra
2/14.
931 óra
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő és mellék
szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 18.5 12.5 19 12
160
18.5 12.5
Összesen 31 31 31
Szakmai idegen nyelv 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0.5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő képzések
esetén)
Foglalkoztatás I. 2 2
Pedagógiai, pszichológiai
feladatok
Pedagógia 3
4 4
Pedagógiai gyakorlat 5
5 5
Bevezetés a
pszichológiába 3 4 3
Általános gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
alapismeretek 3 4 3
Gyógypedagógiai
gyakorlat 7,5 7 7.5
Speciális gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
pszichológia 2 2 2
Gyógypedagógiai
tantárgypedagógiák 2 2 2
Gyógypedagógiai
egészségtan 2 2 2
129
Gondozás és
egészségnevelés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
1 1
Óvodai nevelési feladatok A nevelés elméleti alapjai
Nevelési gyakorlat
Konyhai és udvari feladatok
az óvodai dajka
tevékenységében
Konyhai és udvari
feladatok
Takarítási feladatok az
óvodai dajka
tevékenységében Takarítási ismeretek
Családpedagógiai ismeretek Pedagógiai szociológia
Kapcsolattartás formái
családokkal
A kapcsolattartás
elmélete
A kapcsolattartás
gyakorlata
Kommunikáció
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
5/13.
A s
zakk
ép
zés
összes ó
raszám
a
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ögy e gy
A fő
szakképe-
sítésre
vonatkozó:
Összesen 573 388
2459
864 252 160
653 308
2077
Összesen 961 1116 961
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
1517 óra (%)
Gyakorlati
óraszámok
(arány ögy-vel)
560 óra (%)
Szakmai idegen
nyelv 124 124 144 124 268
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I. Foglalkoztatás II. 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony
létesítése 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 4 4 0 0 4 0 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n)
Foglalkoztatás I. 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés 1 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés 2 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejlesztés 24 24 0 0 24 0 24
Munkavállalói
szókincs 24 24 0 0 24 0 24
Ped
ag
óg
iai,
psz
ich
oló
gia
i
fela
dat
ok Pedagógia 93
93 144
144
144
Általános pedagógia 40 40 60
60
130
Neveléselmélet 30 30 50 50
Didaktika 23 23 34
34
Pedagógiai
gyakorlat 155 155
180
180 360
Gondozás 80 80
100
100 200
A gyermek
megismerése,
tevékenységének
megfigyelése,
problémahelyzetek
elemzése
75 75
80
80 160
Bevezetés a
pszichológiába 93
93 144
108
252
Általános
személyiséglélektani
ismeretek
30 30 45
34
79
Fejlődéslélektani
ismeretek 30 30 45
30
75
Szociálpszichológiai
alapismeretek 20 20 30
24
54
Pedagógiai
pszichológia 13 13 24
20
44
Ált
alán
os
gy
óg
yp
edag
óg
iai
fela
dat
ok
Gyógypedagógiai
alapismeretek 93
93 144
108
252
Bevezetés a
gyógypedagógiába 30 30 50
0
50
A gyógypedagógia
területei 63 63 94
108
202
Gyógypedagógiai
gyakorlat 232,5 232,5
252
270 522
A gondozási
tevékenységek
sérülés-specifikus
kérdései
132 132
152
170 322
A sérült gyermek
tevékenységének
megfigyelése
100,5 100,5
100
100 200
Sp
eciá
lis
gyó
gy
ped
agóg
iai
fela
dat
ok
Gyógypedagógiai
pszichológia 62
62 72
72
144
A gyógypedagógiai
pszichológia alapjai 62 62 72
72
144
Gyógypedagógiai
tantárgypedagógiák 62
62 72
72
144
A nevelés, oktatás,
fejlesztés speciális
kérdései
62 62 72
72
144
Gyógypedagógiai
egészségtan 62
62 72
72
144
Gyógypedagógiai
gondozás 62 62 72
72
144
Go
ndo
zás
és
egés
zség
nev
elés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
31
31 36
36
Egészségvédelem 15 15 18
18
Személyi gondozás 16 16 18
18
Óv
od
ai
nev
elés
i
fela
dat
ok A nevelés elméleti
alapjai
A nevelés
alapfogalmai
Játékpedagógia
131
Munkajellegű
tevékenységek az
óvodában
Programok az
óvodában
Nevelési gyakorlat
Az óvodáskorú
gyermek
tevékenységének
megfigyelése
Ko
nyh
ai é
s ud
var
i
fela
dat
ok
az
óv
od
ai
daj
ka
tev
éken
ysé
géb
en
Konyhai és udvari
feladatok
A tálalás, kiszolgálás
szabályai
Az óvodaudvar
karbantartása
Tak
arít
á
si
fela
dat
o
k a
z
óv
od
ai
daj
ka
tev
éken
y
ség
ében
Takarítási
ismeretek
Takarítási technikák
Csa
lád
ped
agóg
iai
ism
eret
ek
Pedagógiai
szociológia
Családtan
Mentálhigiénés
alapismeretek
Családi
mentálhigiéné
Kap
cso
latt
artá
s fo
rmái
csa
lád
ok
kal
A kapcsolattartás
elmélete
Kapcsolatteremtés a
családdal
A kapcsolattartás
gyakorlata
A családdal történő
kapcsolattartás
formáinak
megfigyelése,
elemzése
Kommunikáció
Kommunikáció a
pedagógiai
folyamatban
Az óratervi táblázatok az 5/13. és az 1/13. és 2/14. évfolyamra is tartalmazták a tantárgyakat
és óraszámokat.
132
XXXI. AGRÁR GÉPÉSZ ÁGAZAT
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS
OKJ 54 521 05
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
5/13. 1/13. 2/14.
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 16 15 15 14,5
160
16 15
Összesen 31 29,5 31
Szakmai idegen nyelv 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5 0,5
11906 -16 Agrárvállalkozási,
kereskedelmi ismeretek
Gazdálkodási ismeretek
Gazdálkodási
alapgyakorlatok
10925-16
Agrárműszaki alapok
Géprajz, gépelemek,
mechanika 4
Anyagismeret 1
Agrárműszaki alapok
szakmai gyakorlat 5
10975-16 Agrárműszaki
erőforrások
Erőgépek 1 4,5 1
Erőgépek szakmai
gyakorlat 4 5 4
11049-16 Mezőgazdasági
termelés gépei
Munkagépek 5 3 5
Munkagépek szakmai
gyakorlat 4 3 4
11050-16 Gépek üzemeltetése
a mezőgazdaságban
Gépek üzemeltetése 7 7
Gépek üzemeltetése
szakmai gyakorlat 7 7
11908-16 Mezőgazdasági
ismeretek
Mezőgazdasági ismeretek 2
Mezőgazdasági ismeretek
szakmai gyakorlat 1,5
133
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
5/13.
A s
zakkép
zés ö
sszes
óra
szám
a 1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ögy e gy
A fő
szakképe-
sítésre
vonatkozó:
Összesen 496 465
2022
534 524 160
499 465
2022
Összesen 961 1058 964
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
1033 óra (47,3%)
Gyakorlati óraszámok
(arány ögy-vel) 989 óra (52,7%)
Szakmai idegen nyelv 124 124 144 124 268
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I. Foglalkoztatás II. 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony
létesítése 3 3 0 0 3 0 3
Álláskeresés 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 4 4 0 0 4 0 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ség
ire
épü
lő k
épzé
sek
ese
tén
) Foglalkoztatás I. 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés
1 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés
2 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejlesztés 22 22 0 0 22 0 22
Munkavállalói
szókincs 24 24 0 0 24 0 24
11
50
0-1
2 M
unk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség
és biztonság 16 0 34 18 0 16 0 34
Munkavédelmi
alapismeretek 4 8 4 0 4 0 8
Munkahelyek
kialakítása 4 8 4 0 4 0 8
Munkavégzés
személyi feltételei 2 4 2 0 2 0 4
Munkaeszközök
biztonsága 2 4 2 0 2 0 4
Munkakörnyezeti
hatások 2 4 2 0 2 0 4
Munkavédelmi jogi
ismeretek 2 6 4 0 2 0 6
11
90
6 -
16
Ag
rárv
álla
lko
zási
és k
eres
ked
elm
i
ism
eret
ek
Gazdálkodási
ismeretek 0 0 178 0 0 0 0 0
Agrárvállalkozási
ismeretek 38 0 0 0 0 0
Vállalkozási
alapismeretek 36 0 0 0 0 0
134
Mezőgazdasági
vállalkozások
sajátosságai
18 0 0 0 0 0
Marketing 32 0 0 0 0 0
A mezőgazdasági
vállalkozások
marketingje
38 0 0 0 0 0
Európai úniós
ismeretek 16 0 0 0 0 0
Gazdálkodási
alapgyakorlatok 0 0 264 0 0 0 0 0
Adózási ismeretek 27 0 0 0 0 0
Vállalkozás gyakorlása 117 0 0 0 0 0
Mezőgazdasági
vállalkozás marketing
tevékenysége
48 0 0 0 0 0
Adminisztráció 60 0 0 0 0 0
Kommunikáció 12 0 0 0 0 0
10
92
5-1
6
Ag
rárm
űsz
aki
alap
ok
Géprajz, gépelemek,
mechanika 0 0 140 140 0 0 0 140
Műszaki
dokumentációk 24 24 0 0 0 24
Műszaki alapmérések 12 12 0 0 0 12
Gépelemek
igénybevételének
módjai
10 10 0 0 0 10
Kötőgépelemek 22 22 0 0 0 22
Tengelyek,
tengelykötések,
csapágyak,
csapágyazások
18 18 0 0 0 18
Rugók 4 4 0 0 0 4
Tengelykapcsolók,
fékek 14 14 0 0 0 14
Vezetékelemek és
kötéseik 6 6 0 0 0 6
Hajtások 7 7 0 0 0 7
Statikai alapfogalmak 7 7 0 0 0 7
Statikai alapfogalmak 1 1 0 0 0 1
Tartók statikája 6 6 0 0 0 6
Szilárdságtan 5 5 0 0 0 5
Keretszerkezetek,
hajtóművek, szivattyúk 4 4 0 0 0 4
Anyagismeret 0 0 36 36 0 0 0 36
Metallográfiai
alapismeretek 6 6 0 0 0 6
Fémek és ötvözetek 14 14 0 0 0 14
Nem fémes anyagok 5 5 0 0 0 5
Tüzelő és
kenőanyagok 5 5 0 0 0 5
Fémek alakítása 6 6 0 0 0 6
Agrárműszaki alapok
szakmai gyakorlat 0 0 180 0 180 0 0 180
Műhely megismerése,
előrajzolás 8 0 8 0 0 8
135
Fémipari
alapműveletek 36 0 36 0 0 36
Kötések 18 0 18 0 0 18
Mérések 10 0 10 0 0 10
Korrózió elleni
védelem 6 0 6 0 0 6
Melegüzemi
technológiák
alkalmazása
18 0 18 0 0 18
Lánghegesztés 6 0 6 0 0 6
Ívhegesztés 6 0 6 0 0 6
Hajtóművek szerelése 18 0 18 0 0 18
Gépi forgácsolás
alapjai 10 0 10 0 0 10
Köszörülés 10 0 10 0 0 10
Esztergályozás 22 0 22 0 0 22
Marás, gyalulás 12 0 12 0 0 12
10
97
5-1
6 A
grá
rmű
szak
i er
őfo
rrás
ok
Erőgépek 31 0 201 170 0 31 0 201
Belsőégésű motorok
felépítése 6 6 0 0 0 6
Belsőégésű motorok
működése 6 6 0 0 0 6
Belsőégésű motorok
tüzelőanyag-ellátása 11 11 0 0 0 11
Belsőégésű motorok
szabályozása 4 4 0 0 0 4
Belsőégésű motorok
kenése, hűtése 4 4 0 0 0 4
Közlekedési ismeretek 36 36 0 0 0 36
Agrárrműszaki
erőforrások
mechanikus
teljesítmény-átvitele
10 10 0 0 0 10
Agrárműszaki
erőforrások
hidraulikus
teljesítmény-átviteli
rendszerei
8 8 0 0 0 8
Agrárrműszaki
erőforrások
járószerkezete és
kormányzása
11 11 0 0 0 11
Alváz és felépítmény 6 6 0 0 0 6
Vonó- és függesztő
szerkezet 5 5 0 0 0 5
Agrárműszaki
erőforrások fékezése 14 14 0 0 0 14
Agrárműszaki
erőforrások elektromos
berendezései
24 24 0 0 0 24
Egyéb agrárműszaki
erőforrások 7 7 0 0 0 7
Agrárműszaki
erőforrások
karbantartása
8 8 0 0 0 8
Új és javított gépek
bejáratása,
korrózióvédelme,
gépek tárolása
4 4 0 0 0 4
136
Karbantartás és javítás
szervezése 4 4 0 0 4 0 4
Mezőgazdasági
erőgépek
részegységeinek
javítása
20 26 6 0 20 0 26
Egyéb agrárgazdasági
erőgépek javítása 7 7 0 0 7 0 7
Erőgépek szakmai
gyakorlat 0 124 310 0 186 0 124 310
Biztonsági ellenőrzés
és üzemeltetés 36 0 36 0 0 36
Motorok szerkezeti
felépítése 26 0 26 0 0 26
Tüzelőanyag ellátó
rendszerek kialakításai 24 0 24 0 0 24
Kenési és hűtési
rendszerek 6 0 6 0 0 6
Agrárműszaki
erőforrások
mechanikus
teljesítmény-átviteli
rendszerei
10 0 10 0 0 10
Agrárműszaki
erőforrások
hidraulikus
teljesítmény-átviteli
rendszerei
8 0 8 0 0 8
Vonó és függesztő-
szerkezetek 5 0 5 0 0 5
Járó- és
kormányszerkezetek 14 0 14 0 0 14
Alváz és felépítmény 4 0 4 0 0 4
Agrárműszaki
erőforrásokon és
munkagépeken
alkalmazott
fékszerkezetek
28 0 28 0 0 28
Agrárműszaki
erőforrások elektromos
berendezései
36 56 0 20 0 36 56
Egyéb agrárműszaki
erőforrások javítása 22 24 0 2 0 22 24
Mezőgazdasági
erőgépek
részegységeinek
javítása
36 36 0 0 0 36 36
Agrárgazdasági
erőgépek karbantartása 20 23 0 3 0 20 23
Új és javított gépek
bejáratása,
korrózióvédelme,
gépek tárolása
10 10 0 0 0 10 10
11
04
9-1
6
Mez
őg
azd
asá
gi
term
elés
gép
ei
Munkagépek 155 0 258 103 0 155 0 258
Tápanyag visszapótlás
gépei 12 12 0 0 0 12
Talajművelés gépei 14 14 0 0 0 14
137
Vetés, ültetés,
palántázás gépei 18 18 0 0 0 18
Növényvédelem gépei 12 12 0 0 0 12
Öntözés gépei 6 6 0 0 0 6
Szálastakarmányok
betakarításának gépei 16 16 0 0 0 16
Gabona betakarítás
gépei 8 16 8 0 8 0 16
Kukorica betakarítás
gépei 5 10 5 0 5 0 10
Szemes termények
utókezelésének gépei 5 10 5 0 5 0 10
Burgonya
betakarításának gépei 3 6 3 0 3 0 6
Cukorrépa
betakarításának gépei 4 8 4 0 4 0 8
Ipari növények
betakarításának gépei 18 18 0 0 18 0 18
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépei
20 20 0 0 20 0 20
Szállítás és
anyagmozgatás gépei 22 22 0 0 22 0 22
Az állattartás épületei
és gépei 25 25 0 0 25 0 25
Mezőgazdasági
munkagépek
karbantartása
10 10 0 0 10 0 10
Új és javított gépek
bejáratása, korrózió
védelme, gépek
tárolása
10 10 0 0 10 0 10
Mezőgazdasági
munkagépek
részegységeinek
javítása
25 25 0 0 25 0 25
Munkagépek
szakmai gyakorlat 0 124 228 0 104 0 124 228
Tápanyag visszapótlás
gépei 10 0 10 0 0 10
Talajművelés gépei 22 0 22 0 0 22
Vetés, ültetés,
palántázás gépei 20 0 20 0 0 20
Növényápolás gépei 6 0 6 0 0 6
Öntözés gépei 4 0 4 0 0 4
Szálastakarmányok
betakarításának gépei 6 0 6 0 0 6
Gabona betakarítás
gépei 8 0 8 0 0 8
Kukorica betakarítás
gépei 6 0 6 0 0 6
Szemes termények
utókezelésének gépei 6 0 6 0 0 6
Burgonya
betakarításának gépei 8 0 8 0 0 8
Cukorrépa
betakarításának gépei 8 0 8 0 0 8
138
Ipari növények
betakarításának gépei 16 16 0 0 0 16 16
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépei
12 12 0 0 0 12 12
Szállítás és
anyagmozgatás gépei 22 22 0 0 0 22 22
Az állattartás épületei
és gépei 22 22 0 0 0 22 22
Mezőgazdasági
munkagépek
karbantartása
12 12 0 0 0 12 12
Új és javított gépek
bejáratása, korrózió
védelme, gépek
tárolása
8 8 0 0 0 8 8
Mezőgazdasági
munkagépek
részegységeinek
javítása
32 32 0 0 0 32 32
11
05
0-1
6 G
épek
üze
mel
teté
se a
mez
őg
azd
aság
ban
Gépek üzemeltetése 217 0 217 0 0 217 0 217
Tápanyag visszapótlás
gépeinek üzemeltetése 6 6 0 0 6 0 6
Talajművelés gépeinek
üzemeltetése 8 8 0 0 8 0 8
Vetés, ültetés,
palántázás gépeinek
üzemeltetése
10 10 0 0 10 0 10
Növényápolás
gépeinek üzemeltetése 8 8 0 0 8 0 8
Öntözés gépeinek
üzemeltetése 5 5 0 0 5 0 5
Szálastakarmányok
betakarításának
gépeinek üzemeltetése
14 14 0 0 14 0 14
Gabona betakarítás
gépeinek üzemeltetése 15 15 0 0 15 0 15
Szemes termények
utókezelésének
gépeinek üzemeltetése
6 6 0 0 6 0 6
Burgonya
betakarításának
gépeinek üzemeltetése
5 5 0 0 5 0 5
Ipari növények és
egyéb növények
betakarításának gépei
10 10 0 0 10 0 10
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépeinek
üzemeltetése
16 16 0 0 16 0 16
Szállítás és
anyagmozgatás
gépeinek üzemeltetése
12 12 0 0 12 0 12
Az állattartás épületei
és gépeinek
üzemeltetése
24 24 0 0 24 0 24
Gépjavítás alapjai 20 20 0 0 20 0 20
139
Mezőgazdasági gépek
állapotváltozásának
formái
10 10 0 0 10 0 10
Műszaki
állapotváltozások
mérése, gépek
diagnosztizálása
24 24 0 0 24 0 24
Gépjavítási
technológiai eljárások 24 24 0 0 24 0 24
Gépek üzemeltetése
szakmai gyakorlat 0 217 217 0 0 0 217 217
Tápanyag visszapótlás
gépeinek üzemeltetése 12 12 0 0 0 12 12
Talajművelés gépeinek
üzemeltetése 16 16 0 0 0 16 16
Vetés, ültetés,
palántázás gépeinek
üzemeltetése
16 16 0 0 0 16 16
Növényápolás
gépeinek üzemeltetése 8 8 0 0 0 8 8
Öntözés gépeinek
üzemeltetése 6 6 0 0 0 6 6
Szálastakarmányok
betakarításának
gépeinek üzemeltetése
14 14 0 0 0 14 14
Gabona betakarítás
gépeinek üzemeltetése 16 16 0 0 0 16 16
Szemes termények
utókezelésének
gépeinek üzemeltetése
6 6 0 0 0 6 6
Burgonya
betakarításának
gépeinek üzemeltetése
5 5 0 0 0 5 5
Ipari növények és
egyéb növények
betakarításának gépei
18 18 0 0 0 18 18
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépeinek
üzemeltetése
8 8 0 0 0 8 8
Szállítás és
anyagmozgatás
gépeinek üzemeltetése
16 16 0 0 0 16 16
Az állattartás épületei
és gépeinek
üzemeltetése
16 16 0 0 0 16 16
Gépjavítás alapjai 20 20 0 0 0 20 20
Műszaki
állapotváltozások
mérése, gépek
diagnosztizálása
20 20 0 0 0 20 20
Gépjavítási
technológiai eljárások 20 20 0 0 0 20 20
11
90
8-1
6
Mez
őg
azd
aság
i is
mer
etek
Mezőgazdasági
ismeretek 0 0 67 67 0 0 0 67
Növények
életműködése,
környezete
4 4 0 0 0 4
140
Talajtan,
talajművelése,
trágyázás
10 10 0 0 0 10
Vetés, ültetés,
növényápolás 8 8 0 0 0 8
Betakarítás,
termesztési módok 18 18 0 0 0 18
Állattartási
alapismeretek 15 15 0 0 0 15
Fontosabb
haszonállatok
jellemzői
12 12 0 0 0 12
Mezőgazdasági
ismeretek szakmai
gyakorlat
0 0 54 0 54 0 0 54
Növények
életműködése,
környezete
6 0 6 0 0 6
Talajtan,
talajművelése,
trágyázás
14 0 14 0 0 14
Vetés, ültetés,
növényápolás 10 0 10 0 0 10
Betakarítás,
termesztési módok 8 0 8 0 0 8
Állattartási
alapismeretek 8 0 8 0 0 8
Fontosabb
haszonállatok
jellemzői
8 0 8 0 0 8
141
IV. PEDAGÓGIA ÁGAZAT
PEDAGÓGIAI-ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS
OKJ 54 140 02
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
5/13. 1/13. 2/14.
heti óraszám
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 19,5 11,5 19,5 11,5
160
19,5 11,5
Összesen 31 31 31
Szakmai idegen nyelv 4 4 4
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11464-16 Pedagógiai és
pszichológiai feladatok
Pedagógia 8,5 7 8,5
Pedagógiai gyakorlat 11,5 11,5 11,5
Bevezetés a
pszichológiába 2 3 2
11676-16 Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai szociológia 2 4 2
Mentálhigiéniai
alapismeretek 1 2 1
11687-16 Program és
szabadidő szervezés Szabadidő szervezés 1 1,5 1 0
11678-16 Kommunikáció és
viselkedéskultúra Kommunikáció és
viselkedéskultúra 1 1 1 0
11688-16 Gondozás és
egészségnevelés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
1 1
1
11470-16 Óvodai nevelési
feladatok
A nevelés elméleti alapjai
Nevelési gyakorlat
11544-16 Konyhai és udvari
feladatok az óvodai dajka
tevékenységében
Konyhai és udvari
feladatok
11543-16 Takarítási
feladatok az óvodai dajka
tevékenységében Takarítási ismeretek
12070-16 Speciális gondozás
és egészségvédelem
Gyógypedagógiai
egészségtan
Gyógypedagógiai
egészségtan gyakorlat
142
11465-16 Általános
gyógypedagógiai feladatok Gyógypedagógiai
alapismeretek
11684-16 Gyógypedagógiai
kommunikáció Sérülés-specifikus
kommunikáció
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok
Tantárgyak
5/13.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szá
ma
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ögy e gy
A fő
szakképe-
sítésre
vonatkozó:
Összesen 604,5 356,5
702 414 160
604,5 356,5
2237
Összesen 961 1116 961
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
1306,5 óra (58,4%)
Gyakorlati
óraszámok
(arány ögy-vel)
930 óra (41,6%)
Szakmai idegen
nyelv 124 124 144 124 268
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I. Foglalkoztatás II. 15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony
létesítése 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 3 3 0 0 3 0 3
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n)
Foglalkoztatás I. 62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés 1 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés 2 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejlesztés 24 24 0 0 24 0 24
Munkavállalói
szókincs 22 22 0 0 22 0 22
11
46
4-1
6 P
edag
ógia
i és
psz
ich
oló
gia
i fe
lad
ato
k
Pedagógia 263,5 0 263,5 252 0 263,5 0 515,5
Általános pedagógia 124 124 108 0 124 0 232
Neveléselmélet 93 93 108 0 93 0 201
Didaktika 46,5 46,5 36 0 46,5 0 82,5
Pedagógiai
gyakorlat 0 356,5 356,5 0 414 0 356,5 770,5
Gondozási
tevékenység 170,5 170,5 0 198 0 170,5 368,5
A gyermek
megismerése,
tevékenységének
megfigyelése,
problémahelyzetek
elemzése
186 186 0 216 0 186 402
Bevezetés a
pszichológiába 62 0 62 108 0 62 0 170
143
Általános és
személyiség-
lélektani ismeretek
18 18 36 0 18 0 54
Fejlődéslélektani
alapok 18 18 32 0 18 0 50
Szociálpszichológiai
alapismeretek 18 18 32 0 18 0 50
Pedagógiai
pszichológia 8 8 8 0 8 0 16
11
67
6-1
6
Csa
lád
ped
agóg
iai
alap
ism
eret
ek
Pedagógiai
szociológia 64 0 64 108 0 64 0 172
Családtan 64 64 108 0 64 0 172
Mentálhigiéniai
alapismeretek 31 0 31 72 0 31 0 103
Családi
mentálhigiéné 31 31 72 0 31 0 103
11
68
7-1
6 P
rog
ram
és s
zab
adid
ő
szer
vez
és
Szabadidő
szervezés 31 0 31 54 0 31 0 116
Szabadidő
pedagógia 31 31 0 0
0 31
A játékpedagógia
alapjai 54 0 0 0 54
Programszervezés , 0 31 0 31
11
67
8-1
6
Ko
mm
un
iká
ció
és
vis
elk
edés
ku
ltú
ra
Kommunikáció és
viselkedéskultúra 31 0 31 31 0 31 0 62
Kommunikációs
alapismeretek 31 31 31 0 31 0 62
11
68
8-1
6
Go
ndo
zás
és
egés
zség
nev
elés
Gondozási és
egészségnevelési
alapismeretek
31 0 31 36 0 31 0 67
Egészségnevelés 16 16 18 0 16 0 34
Személyi gondozás 15 15 18 0 15 0 33
11
47
0-1
6 Ó
vo
dai
nev
elés
i fe
lad
ato
k
A nevelés elméleti
alapjai
A nevelés
alapfogalmai
Játékpedagógia
Munkajellegű
tevékenységek az
óvodában
Programok az
óvodában
Nevelési gyakorlat
Az óvodás korú
gyermek
tevékenységeinek
megfigyelése
11
54
4-1
6 K
on
yh
ai é
s
ud
var
i fe
lad
atok
az
óv
od
ai d
ajk
a
tev
éken
ysé
géb
en Konyhai és udvari
feladatok
A tálalás,
kiszolgálás
szabályai
Az óvodaudvar
karbantartása
11
54
3-
16
Tak
arít
á
si
fela
dat
o
k a
z
óv
od
ai
daj
ka
tev
éken
y
ség
ében
Takarítási
ismeretek
Takarítási technikák
12
07
0-1
6
Sp
eciá
lis
go
nd
ozá
s és
egés
zség
véd
elem
Gyógypedagógiai
egészségtan
Sérülés-specifikus
gondozási feladatok
144
Gyógypedagógiai
egészségtan
gyakorlat
0 0 0 0 0 0 0
A gondozási
tevékenységek
sérülés-specifikus
kérdései
0 0 0 0 0
11
46
5-1
6
Ált
alán
os
gy
óg
yp
edag
ógia
i
fela
dat
ok
Gyógypedagógiai
alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0
Bevezetés a
gyógypedagógiába 0 0 0 0 0
A gyógypedagógia
területei 0 0 0 0 0
11
16
84
-16
Gy
ógy
ped
agóg
i
ai
ko
mm
un
ikác
ió
Sérülés-specifikus
kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0
A kommunikáció
sajátosságai a
gyógypedagógiában
0 0 0 0 0
11
50
0-1
2 M
unk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
16 0 0 0 16 0 16
Munkavédelmi
alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkahelyek
kialakítása 4 4 0 0 4 0 4
Munkavégzés
személyi feltételei 2 2 0 0 2 0 2
Munkaeszközök
biztonsága 2 2 0 0 2 0 2
Munkakörnyezeti
hatások 2 2 0 0 2 0 2
Munkavédelmi jogi
ismeretek 2 2 0 0 2 0 2
145
XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT
INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ
OKJ 54 481 06
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
évfolyamonként
Követelménymodulok
Tantárgyak
1/13. 2/14.
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 17 18
0
14 21
Összesen 35 35
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2
10815-16
Információtechnológiai alapok
IT alapok 2
IT alapok gyakorlat 3
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. 3
Hálózatok I. gyakorlat 7
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás 4
Programozás gyakorlat 8
11999-16
Informatikai szakmai angol
nyelv IT szakmai angol nyelv 4
12010-16
Nyílt forráskódú rendszerek
kezelése
Linux alapok
Linux alapok gyakorlat
12008-16
Irodai szoftverek haladó szintű
használata
Irodai szoftverek
Irodai szoftverek
gyakorlat
12009-16
Informatikai szakmai orientáció
IT szakorientáció
IT szakorientáció
gyakorlat
12003-16
Hálózati ismeretek II.
Hálózatok II. 3
Hálózatok II. gyakorlat 9
IT hálózatbiztonság 1,5
IT hálózatbiztonság
gyakorlat 3
12013-16
Hálózati operációs rendszerek
és felhőszolgáltatások
Szerverek és
felhőszolgáltatások 3
Szerverek és
felhőszolgáltatások
gyakorlat
9
146
Szakmai idegen nyelv 4 4
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok
Tantárgyak
1/13. 2/14.
A s
zakkép
zés ö
sszes
óra
szám
a
e gy ögy e gy
A fő szakképe-
sítésre
vonatkozó:
Összesen 468 648 0
310 651
2345
Összesen 1116 961
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel) 778 óra (37,5%)
Gyakorlati óraszámok
(arány ögy-vel) 1299 óra (62,5%)
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás
II.
Foglalkoztatás II. 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek 0 0 3 0 3
Munkaviszony létesítése 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 0 4 0 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e
épü
lő k
épzé
sek
eset
én)
Foglalkoztatás I. 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés 1 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés 2 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés 0 0 24 0 24
Munkavállalói szókincs 0 0 22 0 22
10
81
5-1
6
Info
rmác
ióte
chno
lóg
iai
alap
ok
IT alapok 72 0 0 0 72
Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 2 0 0 0 2
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 34 0 0 0 34
Szoftverismeret 28 0 0 0 28
Információtechnológia biztonság alapjai 8 0 0 0 8
IT alapok gyakorlat 0 108 0 0 108
Biztonságos labor- és eszközhasználat 0 4 0 0 4
Számítógép összeszerelés 0 48 0 0 48
Telepítés és konfigurálás 0 44 0 0 44
Megelőző karbantartás 0 12 0 0 12
11
99
7-1
6
Hál
óza
ti i
smer
etek
I.
Hálózatok I. 108 0 0 0 108
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs
rendszerek 16 0 0 0 16
Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai,
Ethernet protokoll 12 0 0 0 12
Hálózati és a szállítási réteg feladatai,
protokolljai 13 0 0 0 13
147
IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 10 0 0 0 10
Alkalmazási réteg protokolljai,
hálózatbiztonság 8 0 0 0 8
Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 8 0 0 0 8
Forgalomirányítási ismeretek 23 0 0 0 23
A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 10 0 0 0 10
IP szolgáltatások 8 0 0 0 8
Hálózatok I. gyakorlat 0 252 0 0 252
Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap
konfigurációja 0 36 0 0 36
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi
hálózathoz 0 26 0 0 26
Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 0 20 0 0 20
IP-címzés a gyakorlatban 0 30 0 0 30
Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 0 30 0 0 30
Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 0 27 0 0 27
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 0 51 0 0 51
A biztonságos hálózat kialakítása,
forgalomszűrés 0 16 0 0 16
IP szolgáltatások a gyakorlatban 0 16 0 0 16
11
62
5-1
6
Pro
gra
mo
zás
és a
dat
báz
is-k
ezel
és
Programozás 144 0 0 0 144
Bevezetés a programozásba 23 0 0 0 23
Weboldalak kódolása 18 0 0 0 18
A Java vagy C# nyelv alapjai 18 0 0 0 18
JavasScript 18 0 0 0 18
Programozási típusfeladatok 11 0 0 0 11
Haladó szintű programozás Java vagy C#
nyelven 25 0 0 0 25
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 16 0 0 0 16
Összefoglaló projektfeladat 15 0 0 0 15
Programozás gyakorlat 0 288 0 0 288
Bevezetés a programozásba 0 46 0 0 46
Weboldalak kódolása 0 36 0 0 36
A Java vagy C# nyelv alapjai 0 36 0 0 36
JavasScript 0 36 0 0 36
Programozási típusfeladatok 0 22 0 0 22
Haladó szintű programozás Java vagy C#
nyelven 0 50 0 0 50
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 0 32 0 0 32
Összefoglaló projektfeladat 0 30 0 0 30
148
11
99
9-1
6
Info
rmat
ikai
sza
km
ai a
ng
ol
ny
elv
IT szakmai angol nyelv 144 0 0 0 144
Hallás utáni szövegértés 24 0 0 0 24
Szóbeli kommunikáció 12 0 0 0 12
Szóbeli kommunikáció IT környezetben
projekt alapon 36 0 0 0 36
Írásos angol nyelvű szakmai anyagok
feldolgozása 24 0 0 0 24
Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 0 0 0 12
Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 0 0 0 12
Szóbeli kommunikáció IT környezetben
projekt alapon 24 0 0 0 24
12
01
0-1
6
Ny
ílt
forr
ásk
ód
ú r
end
szer
ek k
ezel
ése
Linux alapok 0 0 0 0 0
Bevezetés a Linuxba 0 0 0 0 0
Linux parancssor használata 0 0 0 0 0
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 0 0 0 0 0
Bevezetés a héjprogramozásba 0 0 0 0 0
Felhasználói fiókok kezelése 0 0 0 0 0
Jogosultságok beállítása 0 0 0 0 0
Linux alapok gyakorlat 0 0 0 0 0
Linux parancssor használata 0 0 0 0 0
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 0 0 0 0 0
Bevezetés a héjprogramozásba 0 0 0 0 0
Hálózati beállítások ellenőrzése,
konfigurációja 0 0 0 0 0
Csomag- és processzkezelés 0 0 0 0 0
Felhasználói fiókok kezelése 0 0 0 0 0
Jogosultságok beállítása 0 0 0 0 0
12
00
8-1
6
Iro
dai
szo
ftv
erek
hal
adó
szi
ntű
has
znál
ata
Irodai szoftverek 0 0 0 0 0
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 0 0 0 0 0
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 0 0 0 0 0
Irodai szoftverek integrált használata 0 0 0 0 0
Irodai szoftverek gyakorlat 0 0 0 0 0
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 0 0 0 0 0
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 0 0 0 0 0
Irodai szoftverek integrált használata 0 0 0 0 0
12
00
9
-16
Info
r
mat
ika
i
szak
m
ai
ori
ent
áció
IT szakorientáció 0 0 0 0 0
Informatikai munkakörök 0 0 0 0 0
149
Szakmai alapozás 0 0 0 0 0
IT szakorientáció gyakorlat 0 0 0 0 0
Informatikai munkakörök 0 0 0 0 0
Szakmai alapozás 0 0 0 0 0
12
00
3-1
6
Hál
óza
ti i
smer
etek
II.
Hálózatok II. 0 0 93 0 93
Redundancia szükségessége és megoldásai 0 0 18 0 18
Vezeték nélküli LAN 0 0 6 0 6
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás 0 0 24 0 24
WAN technológiák és kapcsolatok 0 0 27 0 27
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás,
hibajavítás 0 0 18 0 18
Hálózatok II. gyakorlat 0 0 0 279 279
Redundancia megvalósítása kapcsolt
hálózatokban 0 0 0 54 54
Vezeték nélküli LAN megvalósítása 0 0 0 18 18
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás
megvalósítása 0 0 0 72 72
WAN technológiák és WAN kapcsolatok
megvalósítása 0 0 0 81 81
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás,
hibajavítás 0 0 0 54 54
IT hálózatbiztonság 0 0 47 0 47
Az IT hálózatbiztonság alapjai 0 0 16 0 16
IT hálózatbiztonság megvalósítása 0 0 31 0 31
IT hálózatbiztonság gyakorlat 0 0 0 93 93
Az IT hálózatbiztonság alapjai I. 0 0 0 31 31
IT hálózatbiztonság megvalósítása 0 0 0 62 62
12
01
3-1
6
Hál
óza
ti o
per
áció
s re
nd
szer
ek é
s fe
lhő
szo
lgál
tatá
sok
Szerverek és felhőszolgáltatások 0 0 93 0 93
Windows Server telepítése és üzemeltetése 0 0 33 0 33
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 0 0 33 0 33
Linux és Windows alapú rendszerek
integrációja 0 0 12 0 12
Felhőszolgáltatások 0 0 15 0 15
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat 0 0 0 279 279
Windows Server telepítése és üzemeltetése 0 0 0 99 99
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 0 0 0 99 99
Linux és Windows alapú rendszerek
integrációja 0 0 0 36 36
150
Felhőszolgáltatások 0 0 0 45 45
Szakmai gyakorlat 144 0 124 0 268
3.3.1 Szakgimnázium szakképző évfolyamainak óratervei
2018. IX. 1-től
Nevelőtestületünk döntése alapján a szakgimnáziumi szakmai évfolyamok képzési idejét 2
tanévre is meghatározzuk abból a szempontból, ha nem azonos ágazatokból érkező diákok
jelentkeznek megfelelő létszámban a technikusi képzésre – lehetőséget biztosítsunk számukra
ezen OKJ szakképzettségek megszerzésére tanulóink számára.
PEDAGÓGIA ÁGAZAT
PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS
54 140 02
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
20 11 20+1 9,5+0,5
160
20 11
Összesen 31 29,5+1,5=31+3sz 31+2+1sz
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire épülő
képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 +3 2+2
11464-16 Pedagógiai,
pszichológiai feladatok
Pedagógia fő szakképesítés 1,5 9 1,5+0,5
Pszichológia fő szakképesítés 1,5 9 1,5
Pedagógiai gyakorlat fő szakképesítés 10 7,5+0,5 10
11688-16 Gondozás és
egészségnevelés Gondozás és
egészségnevelés fő szakképesítés 2+1
11678-16 Kommunikáció és viselkedéskultúra
Kommunikáció fő szakképesítés 1 2 1+0,5
Kommunikációs gyakorlat fő szakképesítés 1 1
111676-16 Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai szociológia fő szakképesítés 5 5
Mentálhigiéné fő szakképesítés 3 3
11687-16 Program- és szabadidő-
szervezés Szabadidő-szervezés fő szakképesítés 5 5
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság fő szakképesítés 0,5 0,5
11470-16 Óvodai nevelési
feladatok Az óvodai nevelés
3214001
Óvodai dajka
151
11544-16 Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka
tevékenységében
Higiénés ismeretek 3214001
Óvodai dajka
12116-16 Speciális gondozás és
egészségvédelem
Gyógypedagógia
egészségtan
5214001 Fogyatékkal élők
gondozója
Gyógypedagógiai gyakorlat
5214001
Fogyatékkal élők gondozója
11465-12 Általános
gyógypedagógiai feladatok Gyógypedagógiai
alapismeretek
5214001
Fogyatékkal élők gondozója
11684-16 Gyógypedagógiai kommunikáció
Gyógypedagógiai
kommunikáció
5214001
Fogyatékkal élők gondozója
Kommunikáció
5214001
Fogyatékkal élők
gondozója
11542-16 Gondozás és egészségvédelem
Gondozás és
egészségnevelés
5214001
Fogyatékkal élők
gondozója
11543-16 Takarítási feladatok az
óvodai dajka tevékenységében Higiénés ismeretek
3214001
Óvodai dajka
11500-12 Munkahelyi egészség és
biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság
5214001
Fogyatékkal élők gondozója
11688-16 Gondozás és egészségnevelés
Gondozás és
egészségnevelés
3214001 Óvodai dajka
13-14. évfolyam: Foglalkoztatás I. pirossal hozzáadott óra a 10%-os szabad sáv biztosítása. Az aláhúzással jelölt kiegészítés a kerettantervi előírás alapján szakmailag történt.
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
5/13.
Fő
szak
kép
esít
és
9-1
3. o
. öss
zes
óra
szám
a
1/13. 2/14.
A k
ét é
vfo
lyam
os
szak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ögy e gy
A f
ő s
zak
kép
e-sí
tésr
e
von
atk
ozó
:
Összesen
A t
antá
rgy
kap
cso
lód
ása
622 341
2000
720 343 160
622 341
2026
Összesen 963 1063 963
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
1342 óra (61,4%)
Gyakorlati óraszámok
(arány ögy-vel) 684 óra (38,6%)
1149
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás II.
fő s
zakk
épes
ítés
15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 3 3 0 0 3 0 3
1149
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ségir
e
épü
lő k
épzé
sek
ese
tén
)
Foglalkoztatás I.
fő s
zakk
épes
ítés
62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani rendszerezés 1 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi készségfejlesztés 23 23 0 0 23 0 23
Munkavállalói szókincs 23 23 0 0 23 0 23
152
1146
4-1
6 P
edag
ógia
i, p
szic
ho
lógia
i fe
lad
ato
k
Pedagógia
fő s
zakk
épes
ítés
47 0 363 324 0 47 0 371
Általános pedagógia 18 18 0 0 0 18
A nevelési folyamat 36 36 0 0 0 36
A nevelés módszerei 5 41 36 0 5 0 41
A gyermek fő
tevékenységformái 12 84 72 0 12 0 84
A nevelés színterei 12 66 54 0 12 0 66
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló
0 36 36 0 0 0 36
Szabadidő-pedagógia 0 18 18 0 0 0 18
Didaktika 12 42 35 0 12 0 47
Alternatív pedagógiai
irányzatok 6 22 19 0 6 0 25
Pszichológia
fő s
zakk
épes
ítés
48 0 362 324 0 48 0 372
Általános pszichológia 72 72 0 0 0 72
Szociálpszichológia 15 87 72 0 15 0 87
Fejlődéslélektan 87 89 0 0 0 89
Személyiséglélektan 6 54 53 0 6 0 59
Pedagógiai pszichológia 12 29 20 0 12 0 32
Alkalmazott pszichológia 15 33 18 0 15 0 33
Pedagógiai gyakorlat
fő s
zakk
épes
ítés
0 310 573 0 271 0 310 581
A gyermek
megismerésének
lehetőségei
16 25 0 9 0 16 25
A gyermek tevékenységének
megfigyelése, irányítása,
problémahelyzetek elemzése
46 172 0 130 0 46 176
Gondozási tevékenység
meegfigyelése, irányítása 62 127 0 69 0 62 131
Gyermeki
tevékenységekhez
kapcsolódó készségek fejlesztése
62 125 0 63 0 62 125
Családi krízisek megjelenése a
köznevelési
intézményekben
62 62 0 0 0 62 62
Intézményen belüli és
kívüli programok 62 62 0 0 0 62 62
1168
8-1
6 G
ond
ozá
s és
egés
zség
nev
elés
Gondozás és
egészségnevelés
fő s
zakk
épes
ítés
0 0 72 72 0 0 0 72
Egészségnevelés, egészségvédelem
24 24 0 0 0 24
Személyi gondozás 36 36 0 0 0 36
A beteg gyermek ellátása 12 12 0 0 0 12
116
78
-
16
Ko
m mu
nik áci
ó
és
vis
elk
edé
sku
ltú
r
a
Kommunikáció fő
sza
kké
pes
ítés
31 0 103 0 72 31 0 103
153
A kommunikáció
folyamata 36 0 36 0 0 36
A kommunikáció zavarai 18 0 18 0 0 18
Kommunikáció a
pedagógiai folyamatban 18 0 18 0 0 18
Kommunikáció a
családokkal 31 31 0 0 31 0 31
Kommunikációs
gyakorlat
fő s
zakk
épes
ítés
0 31 31 0 0 0 31 31
Kommunikációs gyakorlat
31 31 0 0 0 31 31
1116
76
-16
Csa
ládp
edag
ógia
i
alap
ism
eret
ek
Pedagógiai szociológia
fő s
zakk
épes
ítés
155 0 155 0 0 155 0 155
Családtani alapismeretek 35 35 0 0 35 0 35
Krízishelyzetek a
családban 120 120 0 0 120 0 120
Mentálhigiéné
fő s
zakk
épes
ítés
93 0 93 0 0 93 0 93
Mentálhigiénés alapismeretek
31 31 0 0 31 0 31
Családi mentélhigiéné 62 62 0 0 62 0 62
1168
7-1
6 P
rog
ram
- és
szab
adid
ő-s
zerv
ezés
Szabadidő-szervezés
fő s
zakk
épes
ítés
155 0 155 0 0 155 0 155
Szabadidő-pedagógia 62 62 0 0 62 0 62
Játékpedagógia 31 31 0 0 31 0 31
Programszervezés 62 62 0 0 62 0 62
1150
0-1
2 M
un
kah
elyi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és
biztonság
fő s
zakk
épes
ítés
16 0 16 0 0 16 0 16
Munkavédelmi
alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkahelyek kialakítása 4 4 0 0 4 0 4
Munkavégzés személyi feltételei
2 2 0 0 2 0 2
Munkaeszközök
biztonsága 2 2 0 0 2 0 2
Munkakörnyezeti
hatások 2 2 0 0 2 0 2
Munkavédelmi jogi
ismeretek 2 2 0 0 2 0 2
Az óvodai nevelés 0 0 54 0 0 0 0 0
Az óvodai nevelés területei
18 0 0 0 0 0
Az óvodai élet megszervezése
18 0 0 0 0 0
A dajka szerepe az
óvodai nevelésben 18 0 0 0 0 0
154
Az életkorhoz kapcsolódó pedagógiai,
pszichológiai ismeretek
0 0 0 0 0 0
Higiénés ismeretek 0 0 72 0 0 0 0 0
Konyhai feladatok 28 0 0 0 0 0
Udvari feladatok 16 0 0 0 0 0
Takarítási feladatok 28 0 0 0 0 0
Gyógypedagógia egészségtan
0 0 62 0 0 0 0 0
Sérülés-specifikus
gondozási feladatok 62 0 0 0 0 0
Gyógypedagógiai
gyakorlat 0 0 36 0 0 0 0 0
Gondozási feladatok
sérült személyek körében 36 0 0 0 0 0
Gyógypedagógiai
alapismeretek 0 0 149 0 0 0 0 0
Bevezetés a gyógypedagógiába
36 0 0 0 0 0
A gyógypedagógia területei
113 0 0 0 0 0
Gyógypedagógiai
kommunikáció 0 0 62 0 0 0 0 0
A kommunikáció sajátosságai a
gyógypedagógiában 62 0 0 0 0 0
Kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0
A kommunikáció
folyamata 0 0 0 0 0 0
A kommunikáció zavarai 0 0 0 0 0 0
Kommunikáció a pedagógiai folyamatban
0 0 0 0 0 0
Gondozás és
egészségnevelés 0 0 0 0 0 0 0 0
Egészségnevelés,
egészségvédelem 0 0 0 0 0 0
Személyi gondozás 0 0 0 0 0 0
A beteg gyermek ellátása 0 0 0 0 0 0
Higiénés ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0
Konyhai feladatok 0 0 0 0 0 0
Udvari feladatok 0 0 0 0 0 0
Takarítási feladatok 0 0 0 0 0 0
Munkahelyi egészség és
biztonság 0 0 16 0 0 0 0 0
Munkavédelmi
alapismeretek 4 0 0 0 0 0
155
Munkahelyek kialakítása 4 0 0 0 0 0
Munkavégzés személyi
feltételei 2 0 0 0 0 0
Munkaeszközök
biztonsága 2 0 0 0 0 0
Munkakörnyezeti
hatások 2 0 0 0 0 0
Munkavédelmi jogi ismeretek
2 0 0 0 0 0
Gondozás és egészségnevelés
0 0 0 0 0 0 0 0
Egészségnevelés,
egészségvédelem 0 0 0 0 0 0
Személyi gondozás 0 0 0 0 0 0
A beteg gyermek ellátása 0 0 0 0 0 0
156
54 521 05
Mezőgazdasági gépésztechnikus
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen
A tantárgy
kapcsolódása
17 14 17 12+2
160
17 14
Összesen 31 29+2=31+3sz 31+2sz
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 +3sz 2+2sz
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság fő szakképesítés 0,5 0,5 0,5
10925-16 Agrárműszaki
alapok
Géprajz, gépelemek,
mechanika fő szakképesítés 4,5
Anyagismeret fő szakképesítés 1,5
Agrárműszaki alapok
szakmai gyakorlat fő szakképesítés 4+1
10975-16 Agrárműszaki
erőforrások
Erőgépek fő szakképesítés 2 4 2
Erőgépek szakmai
gyakorlat fő szakképesítés 3 4,5+0,5 3
11049-16 Mezőgazdasági
termelés gépei
Munkagépek fő szakképesítés 4 1 4
Munkagépek szakmai
gyakorlat fő szakképesítés 4 4
Gépek üzemeltetése fő szakképesítés 3,5 3,5
Gépjavítás fő szakképesítés 2,5 2,5
Gépek üzemeltetése
szakmai gyakorlat fő szakképesítés 7 7
Mezőgazdasági ismeretek fő szakképesítés 2 2 2
Mezőgazdasági ismeretek
szakmai gyakorlat fő szakképesítés 1,5+0,5*
Gazdálkodási
alapismeretek fő szakképesítés 3,5
Gazdálkodási
alapgyakorlatok fő szakképesítés 2
Gazdálkodási ismeretek 51 621 01
Agrár vállalkozó
Gazdálkodási gyakorlatok 51 621 01
Agrár vállalkozó
Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi
tanterv szerint
157
*Mezőgazdasági szakmai gyakorlat 13. évfolyamban 36*0,5 óra=18 óra idénymunkában töltött gyakorlat a tangazdaságban!
13-14. évfolyam: Foglalkoztatás I. pirossal hozzáadott óra a 10%-os szabad sáv biztosítása. Az aláhúzással jelölt kiegészítés a kerettantervi előírás alapján
szakmailag történt.
Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam heti óraszám éves óraszám
9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év
10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év
Ögy. 140 óra
11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év
Ögy. 140 óra
12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év
Összesen: 2729 óra
Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.
évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
évfolyam heti óraszám éves óraszám
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év
Ögy. 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év
Összesen: 2237 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az
óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
158
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
5/13.
Fő
szak
kép
esít
és
9-1
3. o
. ö
ssze
s ó
rasz
áma
1/13. 2/14.
A k
ét é
vfo
lyam
os
szak
kép
zés
öss
zes
óra
szám
a
e gy e gy ögy e gy
A f
ő s
zak
kép
e-
síté
sre
vo
nat
ko
zó: Összesen
A t
antá
rgy
kap
cso
lód
ása
526 434
1984
612 432 160
526 434
2004
Összesen 960 1044 960
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
1138 óra (52,6%)
Gyakorlati óraszámok
(arány ögy-vel) 866 óra (47,4%)
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I. Foglalkoztatás II.
fő s
zak
kép
esít
és
15 0 15 0 0 15 0 15
Munkajogi
alapismeretek 4 4 0 0 4 0 4
Munkaviszony
létesítése 4 4 0 0 4 0 4
Álláskeresés 4 4 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 3 3 0 0 3 0 3
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
. (é
rett
ség
ire
épü
lő k
épzé
sek
ese
tén
)
Foglalkoztatás I.
fő s
zak
kép
esít
és
62 0 62 0 0 62 0 62
Nyelvtani
rendszerezés 1 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvtani
rendszerezés 2 8 8 0 0 8 0 8
Nyelvi
készségfejlesztés 23 23 0 0 23 0 23
Munkavállalói
szókincs 23 23 0 0 23 0 23
11
50
0-1
2 M
unk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség
és biztonság
fő s
zak
kép
esít
és
15 0 33 18 0 15 0 33
Munkavédelmi
alapismeretek 3 7 4 0 3 0 7
Munkahelyek
kialakítása 3 7 4 0 3 0 7
Munkavégzés
személyi feltételei 2 4 2 0 2 0 4
Munkaeszközök
biztonsága 2 4 2 0 2 0 4
Munkakörnyezeti
hatások 2 4 2 0 2 0 4
Munkavédelmi jogi
ismeretek 3 7 4 0 3 0 7
10
92
5-1
6 A
grá
rmű
szak
i al
apo
k
Géprajz, gépelemek,
mechanika
fő s
zak
kép
esít
és
0 0 162 162 0 0 0 162
Műszaki
dokumentációk 28 28 0 0 0 28
Műszaki alapmérések 8 8 0 0 0 8
Gépelemek
igénybevételének
módjai
8 8 0 0 0 8
Kötőgépelemek 22 22 0 0 0 22
Tengelyek,
tengelykötések,
csapágyak,
csapágyazások
24 24 0 0 0 24
Rugók 4 4 0 0 0 4
159
Tengelykapcsolók,
fékek 18 18 0 0 0 18
Vezetékelemek és
kötéseik 6 6 0 0 0 6
Hajtások 14 14 0 0 0 14
Keretszerkezetek,
hajtóművek,
szivattyúk
6 6 0 0 0 6
Statikai alapfogalmak 4 4 0 0 0 4
Tartók statikája 10 10 0 0 0 10
Szilárdságtan 10 10 0 0 0 10
Anyagismeret
fő s
zak
kép
esít
és
0 0 54 54 0 0 0 54
Metallográfiai
alapismeretek 8 8 0 0 0 8
Fémek és ötvözeteik 18 18 0 0 0 18
Nemfémes anyagok 10 10 0 0 0 10
Tüzelő- és
kenőanyagok 6 6 0 0 0 6
Fémek alakítása 12 12 0 0 0 12
Agrárműszaki
alapok szakmai
gyakorlat
fő s
zak
kép
esít
és
0 0 144 0 144 0 0 144
Műhely megismerése,
előrajzolás 6 0 6 0 0 6
Fémipari
alapműveletek 22 0 22 0 0 22
Kötések 10 0 10 0 0 10
Mérések 10 0 10 0 0 10
Korrózió elleni
védelem 4 0 4 0 0 4
Melegüzemi
technológiák
alkalmazása
10 0 10 0 0 10
Lánghegesztés 10 0 10 0 0 10
Ívhegesztés 16 0 16 0 0 16
Hajtóművek szerelése,
javítása 10 0 10 0 0 10
Gépi forgácsolás
alapjai 8 0 8 0 0 8
Köszörülés 4 0 4 0 0 4
Esztergályozás 24 0 24 0 0 24
Marás, gyalulás 10 0 10 0 0 10
Erőgépek 62 0 201 144 0 62 0 206
Belsőégésű motorok
szerkezeti felépítése 6 6 0 0 0 6
Belsőégésű motorok
működése 6 6 0 0 0 6
Belsőégésű motorok
tüzelőanyag-ellátása 12 12 0 0 0 12
Belsőégésű motorok
szabályozása 4 4 0 0 0 4
Belsőégésű motorok
kenése és hűtése 4 4 0 0 0 4
Közlekedési ismeretek 40 40 0 0 0 40
Agrárrműszaki
erőforrások
mechanikus
teljesítmény-átvitele
12 12 0 0 0 12
Agrárműszaki
erőforrások
hidraulikus
teljesítmény-átvitele
10 10 0 0 0 10
Agrárrműszaki
erőforrások
járószerkezete és
kormányzása
8 8 0 0 0 8
160
Alváz és felépítmény 6 6 0 0 0 6
Vonó- és függesztő
szerkezetek 5 6 0 0 0 6
Agrárműszaki
erőforrások fékezése 14 16 0 0 0 16
Agrárműszaki
erőforrások
elektromos
berendezései
12 24 14 0 12 0 26
Egyéb agrárműszaki
erőforrások 7 7 0 0 7 0 7
Agrárműszaki
erőforrások
karbantartása 8 8 0 0 8 0 8
Új és javított gépek
bejáratása,
korrózióvédelme,
gépek tárolása
4 4 0 0 4 0 4
Karbantartás és javítás
szervezése 4 4 0 0 4 0 4
Mezőgazdasági
erőgépek
részegységeinek
javítása
20 20 0 0 20 0 20
Egyéb agrárgazdasági
erőgépek javítása 7 7 0 0 7 0 7
Erőgépek szakmai
gyakorlat 0 93 255 0 162 0 93 255
Motorok szerkezeti
felépítése 18 0 18 0 0 18
Tüzelőanyag ellátó
rendszerek kialakítása 18 0 18 0 0 18
Kenési és hűtési
rendszerek 5 0 5 0 0 5
Agrárműszaki
erőforrások
mechanikus
teljesítmény-átviteli
rendszerei
8 0 8 0 0 8
Agrárműszaki
erőforrások
hidraulikus
teljesítmény-átviteli
rendszerei
8 0 8 0 0 8
Vonó és függesztő-
szerkezetek 6 0 6 0 0 6
Járó- és
kormányszerkezetek 12 0 12 0 0 12
Biztonsági ellenőrzés
és üzemeltetés 15 0 15 0 0 15
Alváz és felépítmény 3 0 3 0 0 3
Agrárműszaki
erőforrásokon és
munkagépeken
alkalmazott
fékszerkezetek
28 0 28 0 0 28
Agrárműszaki
erőforrások
elektromos
berendezései
41 0 41 0 0 41
Egyéb agrárműszaki
erőforrások
kialakítása, javítása 24 24 0 0 0 24 24
Mezőgazdasági
erőgépek
részegységeinek
javítása
39 39 0 0 0 39 39
Agrárgazdasági
erőgépek
karbantartása 21 21 0 0 0 21 21
Új és javított gépek
bejáratása,
korrózióvédelme, 9 9 0 0 0 9 9
161
gépek tárolása
Munkagépek 124 0 155 36 0 124 0 160
Tápanyag visszapótlás
gépei 6 7 0 0 0 7
Talajművelés gépei 8 9 0 0 0 9
Vetés, ültetés,
palántázás gépei 10 12 0 0 0 12
Növényvédelem gépei 7 8 0 0 0 8
Öntözés gépei 5 5 0 0 5 0 5
Szálastakarmányok
betakarításának gépei 12 12 0 0 12 0 12
Gabona betakarítás
gépei 14 14 0 0 14 0 14
Kukorica betakarítás
gépei 5 5 0 0 5 0 5
Szemes termények
utókezelésének gépei 8 8 0 0 8 0 8
Burgonya betakarítás
gépei 4 4 0 0 4 0 4
Cukorrépa betakarítás
gépei 8 8 0 0 8 0 8
Ipari növények
betakarításának gépei 8 8 0 0 8 0 8
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépei 10 10 0 0 10 0 10
Szállítás és
anyagmozgatás gépei 10 10 0 0 10 0 10
Az állattartás épületei
és gépei 14 14 0 0 14 0 14
Mezőgazdasági
munkagépek
karbantartása 6 6 0 0 6 0 6
Új és javított gépek
bejáratása, korrózió
védelme, gépek
tárolása
6 6 0 0 6 0 6
Mezőgazdasági
munkagépek
részegységeinek
javítása
14 14 0 0 14 0 14
Munkagépek szakmai
gyakorlat 0 124 124 0 0 0 124 124
Tápanyag visszapótlás
gépei 4 4 0 0 0 4 4
Talajművelés gépei 12 12 0 0 0 12 12
Vetés, ültetés,
palántázás gépei 8 8 0 0 0 8 8
Növényápolás gépei 4 4 0 0 0 4 4
Öntözés gépei 4 4 0 0 0 4 4
Szálastakarmány
betakarítás gépei 4 4 0 0 0 4 4
Gabona betakarítás
gépei 12 12 0 0 0 12 12
Kukorica betakarítás
gépei 4 4 0 0 0 4 4
Szemestermények
utókezelésének gépei 4 4 0 0 0 4 4
Burgonya
betakarításának gépei 4 4 0 0 0 4 4
Cukorrépa
betakarításának gépei 4 4 0 0 0 4 4
Ipari növények
betakarításának gépei 8 8 0 0 0 8 8
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépei 8 8 0 0 0 8 8
Szállítás és
anyagmozgatás gépei 8 8 0 0 0 8 8
Az állattartás épületei
és gépei 12 12 0 0 0 12 12
Mezőgazdasági 8 8 0 0 0 8 8
162
munkagépek
karbantartása
Új és javított gépek
bejáratása, korrózió
védelme, gépek
tárolása
4 4 0 0 0 4 4
Mezőgazdasági
munkagépek
részegységeinek
javítása
12 12 0 0 0 12 12
Gépek üzemeltetése 108 0 108 0 0 108 0 108
Tápanyag visszapótlás
gépeinek üzemeltetése 5 5 0 0 5 0 5
Talajművelés
gépeinek üzemeltetése 6 6 0 0 6 0 6
Vetés, ültetés,
palántázás gépeinek
üzemeltetése 8 8 0 0 8 0 8
Növényápolás
gépeinek üzemeltetése 6 6 0 0 6 0 6
Öntözés gépeinek
üzemeltetése 4 4 0 0 4 0 4
Szálastakarmányok
betakarítása, gépeinek
üzemeltetése 12 12 0 0 12 0 12
Gabona betakarítása,
gépeinek üzemeltetése 12 12 0 0 12 0 12
Szemes termények
utókezelése, gépeinek
üzemeltetése 5 5 0 0 5 0 5
Burgonya
betakarítása, gépeinek
üzemeltetése 4 4 0 0 4 0 4
Ipari és egyéb
növények
betakarítása, gépeinek
üzemeltetése
8 8 0 0 8 0 8
Zöldség- és gyümölcs-
betakarítás,
feldolgozás gépeinek
üzemeltetése
10 10 0 0 10 0 10
Szállítás és
anyagmozgatás
gépeinek üzemeltetése 10 10 0 0 10 0 10
Az állattartás épületei
és gépeinek
üzemeltetése 18 18 0 0 18 0 18
Gépjavítás 78 0 78 0 0 78 0 78
Gépjavítás alapjai 20 20 0 0 20 0 20
Mezőgazdasági gépek
állapotváltozásának
formái 10 10 0 0 10 0 10
Műszaki
állapotváltozások
mérése, gépek
diagnosztizálása
24 24 0 0 24 0 24
Gépjavítás
technológiai eljárásai 24 24 0 0 24 0 24
Gépek üzemeltetése
szakmai gyakorlat 0 217 217 0 0 0 217 217
Tápanyag visszapótlás
gépeinek beállítása és
üzemeltetése 14 14 0 0 0 14 14
Talajművelés
gépeinek beállítása és
üzemeltetése 14 14 0 0 0 14 14
Vetés, ültetés,
palántázás gépeinek
beállítása és
üzemeltetése
14 14 0 0 0 14 14
Növényápolás
gépeinek beállítása és
üzemeltetése 7 7 0 0 0 7 7
163
Öntözés gépeinek
üzemeltetése 7 7 0 0 0 7 7
Szálastakarmányok
betakarítása, gépeinek
beállítása és
üzemeltetése
14 14 0 0 0 14 14
Gabona betakarítása,
gépeinek beállítása és
üzemeltetése 21 21 0 0 0 21 21
Szemes termények
utókezelése, gépeinek
beállítása és
üzemeltetése
7 7 0 0 0 7 7
Burgonya
betakarítása, gépeinek
beállítása és
üzemeltetése
7 7 0 0 0 7 7
Ipari és egyéb
növények
betakarítása, gépeinek
beállítása és
üzemeltetése
14 14 0 0 0 14 14
Zöldség, gyümölcs
betakarítás és
feldolgozás gépeinek
beállítása és
üzemeltetése
7 7 0 0 0 7 7
Szállítás és
anyagmozgatás
gépeinek üzemeltetése 14 14 0 0 0 14 14
Állattartás épületei és
gépeinek előkészítése,
beállítása és
üzemeltetése
14 14 0 0 0 14 14
Gépjavítás alapjai 21 21 0 0 0 21 21
Mezőgazdasági gépek
állapotfelmérése,
diagnosztizálása 21 21 0 0 0 21 21
Gépek javítása során
alkalmazott
technológiai eljárások 21 21 0 0 0 21 21
Mezőgazdasági
ismeretek 62 0 134 72 0 62 0 134
Növények
életműködése,
környezete 8 20 12 0 8 0 20
Talajtan, talajművelés,
trágyázás 16 32 16 0 16 0 32
Vetés, ültetés,
növényápolás 10 26 16 0 10 0 26
Betakarítás,
termesztési módok 10 20 10 0 10 0 20
Állattartási
alapismeretek 10 22 12 0 10 0 22
Fontosabb
haszonállatok
jellemzői 8 14 6 0 8 0 14
Mezőgazdasági
ismeretek szakmai
gyakorlat 0 0 54 0 54 0 0 54
Növények
életműködése,
környezete 6 0 6 0 0 6
Talajtan, talajművelés,
trágyázás 14 0 14 0 0 14
Vetés, ültetés,
növényápolás 10 0 10 0 0 10
Betakarítás,
termesztési módok 8 0 8 0 0 8
Állattartási
alapismeretek 8 0 8 0 0 8
Fontosabb
haszonállatok
jellemzői 8 0 8 0 0 8
164
Gazdálkodási
alapismeretek 0 0 116 126 0 0 0 126
A gazdálkodás
alapismeretei 24 24 0 0 0 24
Vállalkozási
alapismeretek 30 30 0 0 0 30
Mezőgazdasági
vállalkozások
sajátosságai 20 23 0 0 0 23
Marketing,
fogyasztóvédelem 18 21 0 0 0 21
A mezőgazdasági
vállalkozások,
termékek marketingje 16 19 0 0 0 19
Európai Uniós
ismeretek 8 9 0 0 0 9
Gazdálkodási
alapgyakorlatok 0 0 72 0 72 0 0 72
Adózási ismeretek 8 0 8 0 0 8
Vállalkozás
gyakorlata 12 0 12 0 0 12
A vállalkozás
működtetése során
szükséges kalkulációk 8 0 8 0 0 8
Tervezési gyakorlat 10 0 10 0 0 10
Pályázatkészítési
gyakorlat 8 0 8 0 0 8
Mezőgazdasági
vállalkozás marketing
tevékenysége 10 0 10 0 0 10
Adminisztráció 12 0 12 0 0 12
Kommunikáció 4 0 4 0 0 4
Gazdálkodási
ismeretek 0 0 67 0 0 0 0 0
A gazdálkodás
alapismeretei 18 0 0 0 0 0
Vállalkozási
alapismeretek 18 0 0 0 0 0
Mezőgazdasági
vállalkozások
sajátosságai 12 0 0 0 0 0
Marketing,
fogyasztvédelem 12 0 0 0 0 0
A mezőgazdasági
vállalkozások,
termékek marketingje 5 0 0 0 0 0
Európai uniós
ismeretek 2 0 0 0 0 0
Gazdálkodási
gyakorlatok 0 0 155 0 0 0 0 0
Adózási ismeretek 12 0 0 0 0 0
Vállalkozás
gyakorlata 12 0 0 0 0 0
A vállalkozás
működtetése során
szükséges kalkulációk 24 0 0 0 0 0
Tervezési gyakorlat 18 0 0 0 0 0
Pályázatkészítési
gyakorlat 14 0 0 0 0 0
Mezőgazdasági
vállalkozás marketing
tevékenysége 40 0 0 0 0 0
Adminisztráció 30 0 0 0 0 0
Kommunikáció 5 0 0 0 0 0
Ágazati szakmai
kompetenciák erősítése hel
yi
tan
terv
szer
int
0 0 231 0 0 0 0 0
165
3.4. Szakgimnáziumi képzés óratervei
Szakgimnáziumi képzéseink 2018. szeptember 1-től
A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi ágazati képzésekre kerül sor:
IV. Pedagógia ágazati óraterv
XXXI. Agrárgépész ágazati óraterv
Az ágazati képzések óratervei a közismereti óraszámokat és a szakmai óraszámokat
tartalmazzák. A szakmai óraszámok tantárgyankénti bontása a szakképesítések óraterveiben
jelennek meg. A szakgimnáziumi képzés keretében az alábbi szakképesítések oktatása
folyhat az intézményben:
Ágazat száma és megnevezése
Szakmacsoport száma és
megnevezése
A szakképesítés OKJ azonosító
száma
A szakképesítés megnevezése
IV. Pedagógia 3. Oktatás 54 140 02
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
XXXI. Agrárgépész 20. Mezőgazdaság
54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus
Az ágazati óratervi táblázatok és a szakképesítésenkénti óratervek a helyi tanterv részét
képezik. A szakképesítésenkénti óraterveket külön tartalmazza a 4+1 évfolyamos és 2
évfolyamos érettségire épülő képzésekhez.
A szakmai program mellékletei tartalmazzák a szakképesítésenkénti helyi szakmai
tanterveket, amelyekben az egyes tantárgyak témakörein belül a tananyagtartalmak is
megtalálhatók.
54 521 05
Mezőgazdasági gépésztechnikus
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen
A tantárgy
kapcsolódása
4,5+1,5 2 6 6
140
3,5 4+3,5
140
5+1 5+1 17 14 17 12+2*
160
17 14
Összesen 6,5+1,5=8 12 7,5+3,5=11 10+2=12 31 29+2=31+3sz 31+2sz
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
fő
szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő
szakképesítés 2 +3sz 2+2sz
166
11500-12 Munkahelyi
egészség és biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
fő
szakképesítés 0,5 0,5 0,5 0,5
10925-16
Agrárműszaki alapok
Géprajz,
gépelemek,
mechanika
fő
szakképesítés 2,5+1 2 4,5
Anyagismeret fő
szakképesítés 1,5+0,5 1,5
Agrárműszaki
alapok szakmai
gyakorlat
fő
szakképesítés 2 2 4+1
10975-16
Agrárműszaki
erőforrások
Erőgépek fő
szakképesítés 2 1 1 2 4 2
Erőgépek szakmai
gyakorlat
fő
szakképesítés
2,5
2
+1,5 3 4,5+0,5
3
11049-16
Mezőgazdasági
termelés gépei
Munkagépek fő
szakképesítés 1+1 4 1 4
Munkagépek
szakmai gyakorlat
fő
szakképesítés 4 4
11050-16 Gépek
üzemeltetése a
mezőgazdaságban
Gépek
üzemeltetése fő szakképesítés 3,5 3,5
Gépjavítás fő szakképesítés 2,5 2,5
Gépek
üzemeltetése szakmai
gyakorlat
fő szakképesítés 7 7
11908-16
Mezőgazdasági
ismeretek
Mezőgazdasági
ismeretek fő szakképesítés 2 2 2 2
Mezőgazdasági
ismeretek szakmai
gyakorlat
fő szakképesítés 1,5
+0,5
1,5
+0,5
11906-16
Agrárvállalkozási,
kereskedelmi ismeretek
Gazdálkodási
alapismeretek fő szakképesítés 1,5 2 3,5
Gazdálkodási
alapgyakorlatok fő szakképesítés 2+2 2
11906-16
Agrárvállalkozási,
kereskedelmi ismeretek
Gazdálkodási
ismeretek
51 621 01
Agrár vállalkozó 1 1
Gazdálkodási
gyakorlatok
51 621 01
Agrár vállalkozó
5
+1
Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi
tanterv szerint
*13.évfolyam mezőgazdasági ismeretek szakmai gyakorlat szabad sávban adott +0,5óra
*36hét=18 óra, idénymunka a tangazdaságban!
54 140 02
PEDAGÓGIAI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ MUNKATÁRS
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy
A fő
szakképesítésre
vonatkozó:
Összesen
A tantárgy
kapcsolódása
6 2 7,5 4,5
140
8,5+1 2,5+1
140
10,5+1 1,5 20+1 11 20+1 9,5+0,5
160
20 11
Összesen 8 12 11+2=13 12+2=14 31 29,5+1,5=31+3sz 31+2+1sz
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.
fő
szakképesítés 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I.
(érettségire épülő
képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő
szakképesítés 2 +3sz 2 + 2sz
11464-16
Pedagógiai,
pszichológiai
feladatok
Pedagógia fő
szakképesítés 3 3 1,5 1,5+1 1,5 9 1,5+0,5sz
Pszichológia fő
szakképesítés 3 2,5 1,5 2+1 1,5 9 1,5
Pedagógiai
gyakorlat
fő
szakképesítés 2 2,5 1,5+1 1,5 10 7,5+0,5 10
11688-16
Gondozás és
egészségnevelés
Gondozás és
egészségnevelés
fő
szakképesítés 2 2+1
167
11678-16
Kommunikáció és
viselkedéskultúra
Kommunikáció fő
szakképesítés 2 1 2 1+0,5sz
Kommunikációs
gyakorlat
fő
szakképesítés 1 1
111676-16
Családpedagógiai
alapismeretek
Pedagógiai
szociológia
fő
szakképesítés 5 5
Mentálhigiéné fő
szakképesítés 3 3
11687-16
Program- és
szabadidő-
szervezés
Szabadidő-
szervezés
fő
szakképesítés 5 5
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
fő
szakképesítés 0,5 0,5
11470-16 Óvodai
nevelési feladatok Az óvodai nevelés
3214001
Óvodai dajka 1,5+ 1
11544-16 Konyhai
és udvari feladatok
az óvodai dajka
tevékenységében
Higiénés
ismeretek
3214001
Óvodai dajka 2
12116-16 Speciális
gondozás és
egészségvédelem
Gyógypedagógia
egészségtan
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
2
Gyógypedagógiai
gyakorlat
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
1
11465-12
Általános
gyógypedagógiai
feladatok
Gyógypedagógiai
alapismeretek
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
2 2,5
11684-16
Gyógypedagógiai
kommunikáció
Gyógypedagógiai
kommunikáció
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
2
Kommunikáció
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
11542-16
Gondozás és
egészségvédelem
Gondozás és
egészségnevelés
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
11543-16
Takarítási
feladatok az
óvodai dajka
tevékenységében
Higiénés
ismeretek
3214001
Óvodai dajka
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
5214001
Fogyatékkal
élők
gondozója
0,5
11688-16
Gondozás és
egészségnevelés
Gondozás és
egészségnevelés
3214001
Óvodai dajka
168
3.5. A szakközépiskolai képzések felmenő rendszerben a
2016/17-es tanévtől
OKJ 34 814 01
CSALÁDI GAZDÁLKODÓ
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
Szakközépiskolai képzés közismereti
oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10.
évfolyam 3/11.
évfolyam 1. évfolyam
2. évfolyam
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10 7
140
9 16
140
9 16,5 13 18
160
7,5 24
Összesen 17 25,0 25,5 31 31,5
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2
11033-12
Család- és
háztartásellátás
Élelmiszerek és
táplálkozási,
ételkészítési
alapismeretek
3 3
Családellátás, -
gondozás 2 2
Lakókörnyezet
kialakítás 1+2,5 1
Család- és
háztartás-ellátási
gyakorlat
3 4
11034-16
Üzemgazdaság,
ügyvitel
Üzemgazdasági,
ügyviteli
ismeretek
1+2 2 1 2
11036-16 Napi tevékenységek
Napi
tevékenységek
gyakorlata
8 4 6 8
11038-12 Kreatív
textilfeldolgozás
Varrási,
kézimunkázási
alapismeretek
2 1 1,5
Varrás,
kézimunkázás
gyakorlat
4 4 8
11039-16
Mezőgazdasági
termelés és
feldolgozás
Kertművelés,
kertészeti
termékfeldolgozás
1 2 1+2,5 1,5 2
Állattartás, állati
termékfeldolgozás 0,5 2 1 1,5 2
Növénytermesztés
és feldolgozás
gyakorlat
2 2 4 4 4
Állati
termékelőállítás és
feldolgozás
gyakorlat
2 2 4,5 4 4
169
OKJ 34 622 02
KERTÉSZ
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelménymodulok Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
Szakközépiskolai képzés közismereti
oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10.
évfolyam 3/11.
évfolyam 1. évfolyam
2. évfolyam
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 8,5 8,5
140
11 14
140
11,5 14 14 17
160
14 17,5
Összesen 17 25 25,5 31 31,5
11499-12 Foglalkoztatás
II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2
10960-16
Vállalkozási,
kereskedelmi alapok
Gazdálkodási
alapismeretek 3+2 3
Gazdálkodási
alapgyakorlatok 3,5 3
10961-16 Kertészeti
alapismeretek
Növénytan 1 1
Termesztési
ismeretek 2 2
Termesztési
ismeretek gyakorlat 1,5 2,5
Műszaki
alapismeretek 2 2
Műszaki
alapismeretek
gyakorlat
2,5 3
10962-16
Kertészeti
munkavállalói ismeretek
Munkavállalói
ismeretek 1 1
11024-16
Kerti munkák
Kerti munkák 2,5 2,5
Kerti munkák
gyakorlat 2+2,5 3
11025-16 Kertészeti
termesztés
Gyümölcstermesztési
alapok 2 2 4
Gyümölcstermesztési
alapok gyakorlat 3,5 4,5 7,5
Zöldségtermesztési
alapok 2 1,5+1 4
Zöldségtermesztési
alapok gyakorlat 3,5 4,5 7
Szőlőtermesztés 2 3+1,5 3,5 3
Szőlőtermesztés
gyakorlat 3,5 5 8,5
170
OKJ 34 521 06
HEGESZTŐ
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelm
ény-modulok
Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti
oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti
heti órasz
ám
gyakorlati heti
óraszám
ögy
elméleti
heti órasz
ám
gyakorlati heti
óraszám
ögy
elméleti
heti órasz
ám
gyakorlati heti
óraszám
elméleti heti óraszá
m
gyakorlati heti óraszá
m
ögy
elméleti
heti órasz
ám
gyakorlati heti
óraszám
10162-12
Gépészeti
alapozó
feladatok
Gépészeti
alapozó
feladatok
2
2
Gépészeti
alapozó
feladatok
gyakorlata
4 4
10163-12
Gépészeti
munkabizto
nság és
környezetvé
delem
Munkavéd
elem 1 1
Elsősegél
y-nyújtás
gyakorlat
1 1
10180-12
A hegesztés
előkészítő és
befejező
műveletei
Hegesztés
i
alapismer
etek
1 2+1 2 1
Hegesztés
i alap-
gyakorlato
k
2 3 1,5+0,5 3 3
11497-12
Foglalkoztat
ás I.
Foglalkozt
atás I. 2 2
11499-12
Foglalkoztat
ás II.
Foglalkozt
atás II. 0,5 0,5
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahel
yi
egészség
és
biztonság
0,5 0,5
11453-12
Bevontelektr
ódás kézi
ívhegesztő
feladatok
Hegesztés
i
ismeretek
I.
+2 4 3,5
Hegesztés
i
gyakorlato
k I.
3 4 6 2
11455-12
Fogyóelektr
ódás
védőgázas
ívhegesztő
feladatok
Hegesztés
i
ismeretek
II.
3+1 3
Hegesztés
i
gyakorlato
k II.
7 5,5 2
11456-12
Gázhegesztő
feladatok
Hegesztés
i
ismeretek
III.
3+1 3
Hegesztés
i
gyakorlato
k III.
7 8
11457-12
Volfrámelek
tródás
védőgázas
ívhegesztő
feladatok
Hegesztés
i
ismeretek
IV.
2+1 2
Hegesztés
i
gyakorlato
k IV.
7 8
171
Összes óra 6,5 10* 10 15 9,5 16 12 19,5 8,5 23
Összes óra 17
14
0 25
14
0 25,5 31,5
16
0 31,5
OKJ 34 521 04
IPARI GÉPÉSZ
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelmén
y-modulok
Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti
oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyakor
lati
heti
óraszá
m
ög
y
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyakor
lati
heti
óraszá
m
ög
y
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyakor
lati
heti
óraszá
m
elméle
ti heti
óraszá
m
gyakorl
ati heti
óraszá
m
ög
y
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyakor
lati heti
óraszá
m
11500-12
Munkahelyi egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5
0,5
11499-12
Foglalkoztat
ás II.
Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
11497-12 Foglalkoztat
ás I.
Foglalkoztatás
I. 2 2
10162-12
Gépészeti alapozó
feladatok
Gépészeti
alapozó feladatok
2 2
Gépészeti alapozó
feladatok
gyakorlata
4 4
10163-12
Gépészeti munkabizton
ság és
környezetvédelem
Munkavédele
m 1 1
Elsősegélynyú
jtás gyakorlata 1 1
10166-12
Gépészeti
kötési feladatok
Gépészeti
kötések
alapjai
3 3 1
Gépészeti
kötések
készítésének gyakorlata
2 2
10173-12
Anyagvizsgá
latok és geometriai
mérések
Szakmai
anyagismeret és
anyagvizsgálat
1+1 3+1 3 1
Anyagvizsgála
t és gépészeti mérések
gyakorlata
5 3 8 1
10177-12
Gépelemek szerelési
feladatai
Gépelemek
beállítása +1 3+1 3+1 3 2
Mérések és
beállítások gyakorlata
9 7 6 10
172
10178-12
Ipari gépész műveletek
Fémmegmunkálások
2,5+1 2
Üzembehelyez
és gyakorlata 8 10
Összes óra 6,5 10* 11 14 10 15 12,5 19 8,5 23
Összes óra 17
14
0 25
14
0 25 31,5
16
0 31,5
OKJ 34 521 08
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai
követelm
ény-
modulok
Tantárgya
k
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés
közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.
évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyako
rlati
heti
óraszá
m
ö
g
y
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyako
rlati
heti
óraszá
m
ö
g
y
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyako
rlati
heti
óraszá
m
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyakor
lati
heti
óraszá
m
ö
g
y
elmél
eti
heti
órasz
ám
gyakor
lati
heti
óraszá
m
11500-12
Munkahel
yi
egészség
és
biztonság
Munkahely
i egészség
és
biztonság
0,5 0,5
11499-12
Foglalkoz
tatás II.
Foglalkozta
tás II. 0,5 0,5
11497-12
Foglalkoz
tatás I.
Foglalkozta
tás I. 2 2
10974-12
Agrármu
nka-, tűz
és
környezet
-védelem
Munka-,
tűz és
környezetv
édelem
0,5 0,5
11044-12
Mezőgaz
dasági
munkagé
pek
Mezőgazda
sági
munkagépe
k + 1 3 3 3 3
Mezőgazda
sági
munkagépe
k gyakorlat
6
6 6
6
11045-12
Mezőgaz
dasági
gépek
üzemeltet
ése
Szakmai
számítások 1+0,5 +1,5 1
Mezőgazda
sági gépek
üzemeltetés
e
6
6 3
12
11046-12
Erőgépek
Mezőgazda
sági
erőgépek 1 2,5 1,5 3,5 1,5
Mezőgazda
sági
erőgépek
gyakorlat 3,5 3 3 6 3
173
11047-12
Mezőgaz
dasági és
gazdálko
dási
alapismer
etek
Mezőgazda
sági és
gazdálkodá
si
ismeretek
1 + 1 +0,5
1,5
+0,5
1 1
2,5
11048-12
Agrárgép
észeti
alapfelad
atok
Szakmai
alapozó
ismeretek 2 2
Szakmai
alapozó
gyakorlatok 6
6
Összes óra 5+2
9,5+0,
5 8+1 15 8+1,5 15 10,5 21 10,5 21
Összes óra 17
1
4
0 24
1
4
0 24,5 31,5
1
6
0 31,5
Összesen: 180 342 140 288 540 140 248 465 2063 378 756 160 325 651 2210
Összesen: 522 140 828 140 713 2343 1134 160 976 2270
Elméleti óraszámok/aránya 716/%30.55 703/31%30.96
Gyakorlati óraszámok/aránya 1627/%69,44 1567/69% 69,03
OKJ 34 762 01
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Követelmény
modulok Tantárgyak
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés
közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.
évfolyam 1. évfolyam
2.
évfolyam
heti
óraszám ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre
vonatkozóan:
Összesen 10,5 6,5
140
17,5 7,5
140
17 8 19 12,5
160
22 9,5
Összesen 17 25,0 25 31,5 31,5
11499-12
Foglalkoztatás
II.
Foglalkoztat
ás II. 0,5 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I.
Foglalkoztat
ás I. 2 2
10569-16
Gondozási-
ápolási alapfeladatok
Szakmai
készségfejles
ztés és
kommunikác
iós gyakorlat
1,5 1,5 1 2,5 3
Szociálpoliti
kai, jogi és
etikai
ismeretek
2,5 1,5 1 2,5 3
Pszichológiai
alapismerete
k
2,5 2 4
Egészségügy
i 2 2,5 1,5 5,5 0,5
174
alapismerete
k
Ápolási,
gondozási
alapismerete
k
2+1 1+1 3
Megfigyelési
és
elsősegély-
nyújtási
gyakorlat
1,5+2 2 3
10570-16 A szükségletek
felmérése
Társadalomis
meret 1,5 1,5
Klinikai
ismeretek 5+1 5
Ápolási
gyakorlat 2 2
Gondozási
ismeretek +0,5 2 2
A gondozási
szükségletek
felmérésének
gyakorlata
1 1
Monitorozó
gyakorlat 1,5 1 3
10571-16
Sajátos gondozási
feladatok
Szociális
munka
elmélete
3,5+1 4
Szociális
munka
gyakorlata
1 1
Szociális
gondozás 4,5+1 5,5
Szociális
gondozás
gyakorlata
3,5 1 3
Mentálhigién
é 1 1,5
Esetmegbesz
élés és
szupervízió a
gyakorlaton
1,5 1,5
10572-16
Gondozási-ápolási
adminisztráció
A szociális
adminisztráci
ó gyakorlata
1 1 1 1
Összesen: 10,5 6,5 140 17,5 7,5 140 17 8 378 756 160 325 651 2210
Összesen: 612 140 900 140 800 1134 160 976 2270
Elméleti óraszámok/aránya 73,6%
gyakorlati óraszámok/aránya 26,4%
175
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2018.szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először
nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2018. szeptember 1.
napjától 2023. augusztus 31. napjáig – szól.
4. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden
tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és
követelmények megvalósulását.
A 2023tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes –
minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai
programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
4. 3. A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- az iskola igazgatója;
- a nevelőtestület bármely tagja;
- a nevelők szakmai munkaközösségei;
- az alkalmazotti tanács;
- a szülői munkaközösség;
- az iskola fenntartója.
A tanulók a pedagógiai program módosítását az alkalmazotti tanács, a szülői
munkaközösség, vagy a diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató
jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki
176
kell kérni az intézmény alkalmazotti tanács, illetve a diákönkormányzat
véleményét.
A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra
vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell
szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától a
kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.
4. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára
hozzáférhető.
A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe:
www.kolping-nkicsurgo.hu
A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola
igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők
fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve
intézményeknél tekinthető meg:
- az iskola honlapján;
- az iskola fenntartójánál;
- az iskola irattárában;
- az iskola igazgatójánál;
- az iskola igazgatóhelyetteseinél.
177
7. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK
A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját az
iskola egészségügyi szolgálata a 2019. év 09. 27. napján tartott ülésén véleményezte és
elfogadásra javasolta.
………………………………..
iskola egészségügyi szolgálat
képviselője
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a
diákönkormányzat a 2019. év 08. 27.napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra
javasolta.
…………………………….
DÖK munkáját segítő pedagógus
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a
szülői szervezet a 2019. év 08. 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra
javasolta.
………………………….
Szülői Szervezet elnök
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
178
A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a
munkaközösségek a 2019. év 08. 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra
javasolta.
………………………….. ……………………………
Humán mk.vezető Reál mk. vezető
….………………………. …………………………
Szakmai mk. vezető Szakm.gyak-imk. vezető
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: és nyilatkozat)
A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a
nevelőtestület a 2019. év 08. 26. napján tartott ülésén elfogadta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség
megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma
és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
Az intézmény vezetője nyilatkozott, hogy a fenntartóra nem hárul többlet költség.
A Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a
mai napon jóváhagytam.
Csurgó, 2019. év 08. 29.
p.h.
…..............................................
Vargáné Nagy Viola
igazgató
179
A Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, mint fenntartó 2019. 08.
30-án megtartott Oktatási bizottsági ülésén megtárgyalta és a ……………………. számú
határozatával jóváhagyta a Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai Programját.
Budapest, 2019. 08. 30.
p.h. ………………………..
Bánhidy Vajk
igazgató
180
8.MELLÉKLETEK
I.A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja
II.A középszintű érettségi témakörei
III. Az iskolai helyi tanterveinek és szakmai programjának mellékletei
1.A szakgimnáziumi közismereti tantárgyak helyi tantervei
2.A szakközépiskolai közismereti tantárgyak helyi tantervei
3. A szakmai program mellékletei
3.1. A szakgimnáziumi szakképesítések helyi tantervei
Gyógypedagógiai segítő munkatárs
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
Informatikai rendszerüzemeltető
Mezőgazdasági gépésztechnikus
3.2. A szakközépiskolai szakképesítések helyi tantervei
Szociális gondozó és ápoló
Hegesztő
Ipari gépész
Mezőgazdasági gépész
Családi gazdálkodó
Kertész
3.3. Szakgimnáziumi - korábbi szakközépiskolai - szakképesítések helyi tantervei
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
Autószerelő
Mezőgazdasági gépésztechnikus
181
I. A sajátos nevelési igényű tanulók
fejlesztési programja
Tartalom:
1. A sajátos nevelési tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenységek
1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei
1.2 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai
2. SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok
2.1 Beszédfogyatékos tanuló
2.2 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei
2.3 Diszlexia
2.4 Diszortográfia
2.5 Diszkalkulia
2.6 Hiperaktivitás és figyelemzavarok
2.7 Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló
182
1. A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó pedagógiai tevékenységek
1.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei
Az irányelv célja, hogy az sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi
szabályozás és gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más
tanulóknál.
Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények
versenyképes tudást követelnek. Elvárás, hogy a gyermekekben társadalmilag
hasznos képességek alakuljanak ki.
Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra
készen, állandóan fejlesztve a szülők, tanulók, illetve a fenntartó igényeit, elvárásait.
Igények:
- konstruktív életvezetésre való igény
- folyamatos tanulás igénye
- önfejlesztés igénye
- tolerancia képességének igénye
- kommunikációs képességek igénye
A nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott fejlesztési feladatok az SNI
tanulókra is érvényesek, így az iskola alaptevékenységének szerves része.
Iskolánk tanulói összetétele szükségessé teszi a fokozott törődést, az együtt haladást.
A gyerekek nem egyformák. Meg kell adni a lehetőséget, hogy egyéni
tulajdonságaiknak, képességeiknek megfelelően érhessék el az ismeretszerzési és
nevelési szintet. Iskolánk biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-
rehabilitációs célú ellátását.
- az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a
megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
visszavezethető tartósé és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását.
- az integráltan oktatható, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő
tanulók ellátását.
Az ellátás közös elvei:
- A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása olyan speciális
együttműködésen alapuló szervezett, tanítási-tanulási folyamatban valósul meg,
mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeretek, módszerek,
terápiák alkalmazását teszik szükségessé.
- A sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált oktatása 9-14.
évfolyamon. (beszédfogyatékos, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,
figyelemzavaros tanulók)
- Számukra a köznevelési törvény biztosítja a különleges bánásmódhoz, a speciális
foglalkozáshoz való jogot, mely az intézményünk számára kötelezettséget jelent.
- A tanulóknak egyéni szükségleteik szerint megfelelő feltételeket biztosítunk a
tanulási esélyegyenlőségük megteremtéséhez, hátrányaik leküzdéséhez.
- Biztosítjuk – az egyéni adottságok, képességek szerinti – tanulás lehetőségét.
- Fejlesztjük az önálló tanulás képességét az egyéni adottságok
figyelembevételével.
- A kommunikációs kultúra elsajátításával kialakítjuk a világban való eligazodás
képességét.
183
- Fontos az érzelmi, akarati életük formálása.
- Segíteni kell a tanulókat az egyéni képességeik kibontakoztatásában
- A kudarc, a másság elviselését, feldolgozását is meg kell tanulniuk.
- A szülőkkel történő kapcsolattartás, szükség szerint a terápiába való partnerként
történő bevonásuk.
- Kapcsolattartás volt tanítványainkkal, életútjuk példaként való állítása társaik
számára
1.2 A különleges bánásmód, tevékenység célja, feladatai:
- A hiányzó és sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása
- Ép funkciók bevonása
- Egyensúly megteremtése
- Eszközök használata
- Egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése
A különleges tevékenységet meghatározó tényezők:
- a fogyatékosság típusa, súlyossága
- a tanuló képességei, a kognitív funkció meglévő ismeretei
- a társadalmi integráció kívánalmainak figyelembe vétele
- a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülése
- a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása
- alkalmazkodás a sajátos nevelési igény típusához, súlyosságához
- nyitott tanítási-tanulási folyamat
- a tanítás-tanulási programba való beépülés
- egyéni fejlesztési tervek
- állandó, folyamatos konzultáció osztályfőnökökkel és szaktanárokkal
- megfelelő kompetenciák a pedagógusok részéről (elfogadás, empátia, tolerancia
stb.)
- megújulás képességével rendelkező pedagógusok: „minden gyerek más” –
egyénre szabott fejlesztési programok alkalmazása
- a tanuláshoz szükséges alap, illetve részképességek feltérképezése, fejlesztése, a
megfelelő eljárások alkalmazása
- a tanulásszervezés egyik fő elve a tanulókhoz legoptimálisabban alkalmazkodó
differenciálás, a feladatok kijelölése, ellenőrzése, értékelése. A bonyolult
személyiségjegyek megismerése, a pozitívak megerősítése (pl.: érdeklődés,
akarat, figyelem, teljesítmény, szorongás, kudarctűrés, siker, küzdeni akarás)
- befogadó szemlélet
- a tanulók tanulási stratégiáinak megismerése, újak kidolgozása az eredményesebb
tanulás érdekében
- a negatív és másodlagos magatartási tünetek enyhítése
A speciális tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg
a különleges bánásmódot igénylő tanulók, tanulási és egyéb problémákkal küzdő
tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.
Cél: a megszerzett tudás mellé tanulóink sajátítsák el azokat a kommunikációs
képességeket, melynek segítségével tudásukat hasznosítani tudják a mindennapi
életük során. - a tanulókban alakuljon ki (illetve segítsük kialakulását) a reális önértékelés
képessége, egészséges önbizalom, illetve teljesítményorientált beállítódás
- a nonverbális készségek fejlesztése által fejlődjön a szociális kommunikáció, ill.
az érzelmek kifejezésének képessége.
- Segítsük elő a közösségi együttélés magatartás normáinak elsajátítását
184
- Segítsük elő az önuralom, tolerancia kialakulását másokkal és önmagukkal
szemben
- Alakítsuk ki az olvasás iránti kedvet
- Alakuljon ki tanulóinkban számukra vonzó jövőkép, pozitív érzelmek
környezetük iránt.
Kiemelt feladataink:
- ki kell szűrni, kik azok a tanulók, akik tanulási kudarcban szenvednek
(évismétlés, alulteljesítés)
- fel kell tárni a kudarc okait
- szükség szerint élni kell a lassítás eszközeivel, hogy kialakuljanak azok a
képességek, amelyek birtokában a többi évfolyamot évismétlés nélkül el tudja
végezni a tanuló
- törekedni kell a megértést, illetve bevésést segítő szemléltető eszközök
alkalmazására
- szakértői véleményben megfogalmazott javaslatok figyelembevétele
- szakértői véleményben foglaltak igazgatói határozatban való betartása
(mentességek, részleges mentességek, magántanulói státusz)
- tantárgyi felmentések, javaslatok méltányos elbírálása
- szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó Intézettel
- szoros együttműködés a Szakértői Szolgálattal
- a szülőkkel való kapcsolat fontossága: elfogadás, reális helyzetértékelés az
együttműködés elveinek figyelembe vételével
- tanulási kötelesség, a tanulás igényesség fogalmainak kialakítása
- a szép helyes magyar beszédigényének kialakítása, a trágár beszéd kerülése
- írásbeli munkájuk olvasható, igényes legyen. Füzeteik tükrözzék az igényesség
elvét.
2. SNI tanulók típusai, fejlesztési területek, nevelési célok:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a Szakértői Bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi,
vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,
figyelem, vagy magatartásszabályozási zavarral küzd).
Kiemelt pedagógiai tennivalók:
- fejlesztő eljárások alkalmazása az egyéni bánásmód elveinek figyelembe
vételével
- kompenzáló nevelés
- differenciálás
- fejlesztés
- prevenció
- felzárkóztatás
- speciális gyógypedagógiai módszerek, fejlesztő eljárások alkalmazása
- a tanulók alapos megismerése
- okok feltárása
- egyéni fejlesztési tervek, egyénre szabott haladási ütem megtervezése
- a részképességek hiányának figyelembevétele, a meglevők erősítése, a
kompenzálás elveinek alkalmazása
- szociális kompetencia állandó fejlesztése a másság elfogadtatása, empátia,
önismeret, reális énkép kialakítása
- interperszonális kapcsolatok fejlesztése
- másodlagos magatartászavarok megelőzése, meglévők enyhítése
185
- figyelem fejlesztés
- nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincs, grammatikai ismeretek,
olvasási készség fejlesztés
- anyanyelvi kompetenciák fejlesztése az adott gyermeknél a tőle elvárható
legnagyobb szint elérése érdekében
- matematikai ismeretek fejlesztése, az alapműveletek készség szintű ismerete
- a kulturális hiányok enyhítése, leküzdése
Eljárások: - egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés
- látás- hallás- mozgás információ csatorna hatékony alkalmazása a tananyag
elsajátítás érdekében
- a segédanyag sokszínűségének, változatos alkalmazásának elvei
- apró, egymásra épülő lépések elvének alkalmazása
- a nagyobb számú ismétlés elvének alkalmazása
- a differenciálás elvének figyelembe vétele a számonkérésnél
- a felmentések pozitív elbírálása
- a segédeszközök alkalmazásának lehetőség szerinti biztosítása
- a digitális kompetencia fejlesztése, illetve az eszközök alkalmazásának
lehetőségei
- új fejlesztő eljárások megismerése, alkalmazása a tanagyag elsajátítása során
- a szülőkkel való együttmunkálkodás a siker érdekében
- kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, illetve a szakszolgálattal
2.1 Beszédfogyatékos tanuló
Átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, a kommunikációs és tanulási
képességekben, a kommunikációs, szociális kapcsolatok kialakításában. Az
akadályozottsága megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés
és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros, vizuomotoros
koordináció fejletlenségében és az ezekkel együtt járó részképesség kiesésében
(szerialitás, figyelem, emlékezet).
A beszédfogyatékos tanulóknál a tünetek az egészen enyhe eltérésektől az
értelmetlen beszédig minden előfordulhatnak. A beszédfogyatékosság nem tekinthető
halláskárosodás következményének, együtt járhat a nyelven kívüli kognitív
képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel,
valamint az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási
zavarral. A kommunikációs nehézségek miatt másodlagos pszichés eltérések,
magatartászavarok is kialakulhatnak.
Az iskolai oktatás, a fejlesztés, a különleges bánásmód függ a beszédbeli akadályok
jellegétől, súlyosságától. Az akadályozottság a tanulók életkori sajátosságainak
módosulásával, a tanuláshoz való képességek kiesését, átalakulását is okozhatja.
A fejlesztést, a pedagógiai munkát egységes komplex feladatként kell kezelni. Cél,
hogy a szükséges kompetenciákat alkalmazva megfelelő műveltséget biztosítva, a
bennük rejlő lehetőségek maximális kibontakoztatása, a tehetség kibontakoztatása a
társadalomba való teljesebb beilleszkedés érdekében (pl.: zene, ének, hangszer, sport
terén).
A fejlesztés tudatos tervszerű, komplex
A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet,
a beszédfogyatékosság fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát.
186
A beszédfogyatékosság típusai: - nyelvfejlődési zavar
- orrhangzós beszéd
- a folyamatos beszéd zavara
- logofóbia (mutizmus típusai)
- centrális eredetű beszédzavarok
- verbális beszédzavarok
- vagy ezek halmozott előfordulásai
A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése komplex fejlesztést szolgáló
foglalkozások keretében történik. A fejlesztés csoportos, illetve egyéni keretek között
is folyhat. A fejlesztésben törekedni kell a személyiség és a beszédműködés
kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára. A fejlesztésben, az iskolai
tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés - a kinesztéziás, a
hallási, a látási, a beszédmotoros észlelések egymást erősítve fejlődnek.
A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, hiszen a
nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a
grafomotorium fejlődésének is.
Fejlesztési területek, nevelési célok: - önbizalom fejlesztése
- reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása
- kifejezőkészség fejlesztése
- beszédgátlás feloldása
- kommunikáció iránti igény kiépítése
- egyénre szabott motivációk kialakítása
- egyéni tanulási stratégiák feltárása
- alapvető erkölcsi normák megismertetése
- önkéntes feladatvállalás
- önállóság fejlesztése
- szövegértés, lényegkiemelés fejlesztése
- alapfogalmak megismertetése
- IKT eszközök használata, médiatudatosságra nevelés
- interperszonális készségek fejlesztése
- szociális kompetenciák fejlesztése
- kudarcok pozitív feldolgozása, leküzdése
- reális továbbtanulás
- reális pályaválasztás segítése
Feladatok: - differenciált tanulás szervezési formák alkalmazása
- egyes tanulási tartalmak módosítása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a
sikeres tanulás, illetve tudás megszerzése érdekében
- a frontális tanítási forma helyett csoportos, illetve pár, vagy egyéni módszerek
alkalmazása
- a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása
- a tanulók eseti, átmeneti, illetve tartós mentesítése a követelmények teljesítése
alól a Szakértői Vélemény alapján
2.2 Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló:
187
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak,
akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív,
emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok
halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott
pedagógiai, gyógypedagógiai segítséget igényelnek.
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív
terápiás céllal szervezett időszakos fejlesztés keretében, valamint a többi tanulóval
együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.
A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi
képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az
írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai
oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és
tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn.
Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai
állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás, vagy a számolás területén önálló,
vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg.
Specifikus tanulási zavarok:
- diszlexia,
- diszkalkulia,
- diszgráfia,
- diszortográfia,
- a fentiek együttes megjelenése
- hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar
Gyakran élnek a kudarchelyzet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség
elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák
alakulhatnak ki.
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál az idegrendszer csökkent
terhelhetőségének jelei pl:
- a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra
érzékenyebbek,
- az átlagnál nehezebben tűrnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta
feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,
- gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre,
támasznyújtásra,
- fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és
követhető szabályokat, valamint
- a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítményének megerősítését, a dicséretet.
A fejlesztés alapelvei:
A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a
szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni
sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik.
Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell
az osztályban résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel az
osztályfőnökére.
Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő
számonkérési, értékelési formákat, indokolt esetben a TKVSZRB javaslatai alapján –
az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés
adható.
188
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatok: - a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása
- a pozitív énkép és önértékelés kialakítása
- a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése
- a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés
2.3 Diszlexia:
az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája,
mely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő.
Jellemzői: - a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége
- hiányos fonológiai tudatosság, nehezített a beszédhangok megkülönböztetése,
hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége
- értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége
- gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása
- írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre
- vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén
A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló értő olvasási
készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
A fejlesztés feladatai:
- a betűbiztonság és az összeolvasási készség fejlesztése
- a fonológiai tudatosság kialakítása
- a rövid távú emlékezet fejlesztése
- az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése
- téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten
- vizuomotoros koordináció fejlesztése
- auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése
- az írás, olvasástechnika fejlesztése (lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-
elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló
módszerrel)
- szövegértés folyamatos fejlesztése
- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során
- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
- az olvasás képtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,
gépírással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával
- az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése
2.4. Diszortográfia - a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával. Egyik önálló
megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak.
Jellemzői: - a centrális auditív feldolgozás zavara,
- a fonéma feldolgozás zavara
- beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők
szintjén (pl.: időtartam, zöngésség mentén)
- helyesírási hibák halmozódása
- a tollbamondás utáni írás hibái
189
A fejlesztés célja: - megfelelő helyesírási készség kialakítása
- anyanyelvi kompetencia kialakítása
- az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása
A fejlesztés feladata:
- a fonológiai tudatosság kialakítása
- beszédészlelési képesség fejlesztése
- a rövidtávú emlékezet fejlesztése
- a spontán és tollbamondás utáni írás javítása
- a figyelem fejlesztése
- önértékelési képesség fejlesztése, hibajavítás fejlesztése
- szerialitás fejlesztése
2.5. Diszgráfia: az írás képességének specifikus zavara
Jellemzői: - csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép
- szaggatott betűalakítás és betűkötések
- rossz csukló-, kéz-, ujjtartás
- az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, merevség
- egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák
- kialakulatlan kézdominancia
- lassú tempójú írás
- központozás hiánya
- nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé
- fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás)
A fejlesztés célja: - a mozgáskoordináció fejlesztése
- a testséma biztonságának kialakítása
- a vizuomotoros koordináció fejlesztése
- az írásmozgás alapformáinak gyakorlása
- különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés)
- írás alkalmával a ritmus, a nyomás és a sebesség optimális egyensúlyának
megteremtése
2.6 Diszkalkulia: a számolási képesség specifikus zavara
A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek,
kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének,
egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket
szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége.
Jellemzői: - a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei
- a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai
- a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek zavara
- a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai
- helyi érték megértésének nehézségei
- a műveleti jelek értelmezésének nehézségei
- halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei
- szerialitási zavar
- számlálási és becslési képesség hiánya
190
- számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei
- mennyiség és a számértékek összehasonlításának nehézsége
- komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái
- gyenge verbális emlékezet (a számmemória és az általános memóriateljesítmény
különbsége)
- figyelemzavar
- szövegértési nehézség a matematika nyelvének lefordítási nehézségei
A fejlesztés célja:
A tanuló mindenkori osztályfokának megfelelően matematikai készséggel
rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-
matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a
hétköznapi gyakorlat szinterein.
A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés,
elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk
verbális kifejezésében.
A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata
van a beszéd, az olvasás és az írás rendszerével, ezért a számolási zavarok specifikus
tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt
járhatnak.
A fejlesztés feladatai:
- téri, idői relációk fejlesztése
- számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése
- matematikai törvények és szabályok készség szintű ismerete és alkalmazása
- az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat
összehangolt fejlesztése
- a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése
- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése
- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe
helyezése
- a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi,
vizuális megerősítés
- fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő
technikák, eljárások alkalmazása
- a diszkalkuliaredukáció speciális terápiás programjainak felhasználása
- az önértékelés fejlesztése
- sikerélmény biztosítása
- az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása
2.8 Hiperaktivitás és figyelemzavarok
A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési
igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem
zavarával küzdenek.
Jellemzői:
- szóródó, terelhető figyelem
- hosszabb ideig nem képes összpontosítani a feladatra
- komplex feladatokra nem képes választ adni
- az elterelő ingereket gátolni, kizárni
- az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, esetenként
düh, hangreakciók
- motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása stb.)
- megkezdett tevékenység befejezetlensége, kapkodó magatartás
191
- ingersorozatok hibás kivitelezése
- tantárgyi alulteljesítés (főként nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban)
- én-bizonytalanság
- másodlagos pszichés tünetek
A fejlesztés célja: - a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése
- a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása
- a szélsőséges megnyilvánulások leépítése
- az önkontroll
- az érzelmi egyensúly megteremtése
A fejlesztés feladatai:
- figyelem fejlesztés
- a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény
környezet
- fokozott egyéni bánásmód
- önkontroll fejlesztése
- önértékelési képesség fejlesztése
- feladatok idői megtervezése és kivitelezése
- motiválás fokozása
- sikerélmény biztosítása
- pozitív megerősítés, visszajelzések
- együttműködés a családdal, szakemberekkel
2.9 Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe
tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb
funkció képessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó
akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.
Tanulási helyzetekben jellemzőik:
- téri tájékozódás fejletlensége
- finommotorika kialakulatlansága
- figyelemkoncentráció hiánya
- bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése
- a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései
Ezek eltérő mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg és
akadályozzák az iskolai tanulást, illetve annak eredményességét. A tanuláshoz
nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fordítani.
Például:
- közvetlen érzéki tapasztalatok
- tárgyi cselekvéses megismertetés
- célirányos tevékenységek
- szemléltetés a kép gondolkozás elősegítése
A fejlesztési területek megegyeznek a részképesség zavaros gyermekek
fejlesztésével, de azok mélysége, időigénye mindig az egyéni sajátosságokat
figyelembe véve módosul.
Fejlesztés feladatai: - a reális énkép, megfelelő önismeret kialakítása
- belső kontrol kialakítása
192
- a másságok elfogadtatása
- a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása
- egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása
- a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése
- konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés kialakítása
- matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein
- digitális kompetencia fejlesztése
- az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó
ismeretszerzés elsajátítása
- az értékteremtő munka, a saját felelősség felismertetése
A fejlesztés fő célja: A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása,
kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében.
Az egyéni különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott
követelmények, kiemelt feladatok egyéb területei - tanulás-igényesség, önállóság, kötelesség elvtudatos alkalmazása
- szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba
- trágár beszéd kerülése – trágárságtól mentes beszéd elérése
- gondolataik összefüggő kifejezése – összefüggő beszédre törekvés
- írásbeli munkák olvashatóak legyenek
- füzeteik külalakját igényesség jellemezze
- egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt
- udvariasság felnőttekkel, társaikkal
- felnőttek iránt tiszteletadás.
193
II. Középszintű érettségi témakörök
Tartalom:
Magyar nyelv
Irodalom
Matematika
Biológia
Élő idegen nyelv
Fizika
Földrajz
Informatika
Katolikus hittan
Kémia
Testnevelés
Történelem
Ágazati szakmai érettségi témakörök:
Mezőgazdasági gépész
Pedagógia ismeretek
Informatika ismeretek
Közlekedésgépészet
194
Tantárgy Témakörök
Magyar nyelv
Kommunikáció
A magyar nyelv története
Ember és nyelvhasználat
A nyelvi szintek
A szöveg
A retorika alapjai
Stílus és jelentés
Irodalom
Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők
Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők
Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők
Művek a világirodalomból
Színház és dráma
Az irodalom határterületei
Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a
határon túli irodalom
Matematika
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika,
kombinatorika, gráfok
Halmazok
Matematikai logika
Kombinatorika
Gráfok
Számelmélet, algebra
Alapműveletek
A természetes számok halmaza, számelméleti
ismeretek
Racionális és irracionális számok
Valós számok
Hatvány, gyök, logaritmus
Betűkifejezések
Arányosság
Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek,
egyenlőtlenség-rendszerek
Középértékek, egyenlőtlenségek
Függvények, az analízis elemei
A függvény
Egyváltozós valós függvények
Sorozatok
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Elemi geometria
Geometriai transzformációk
Síkbeli és térbeli alakzatok
Vektorok síkban és térben
Trigonometria
Koordinátageometria
Kerület, terület
Felszín, térfogat
Valószínűség-számítás, statisztika
Leíró statisztika
A valószínűség-számítás elemei
195
Biológia
1. Bevezetés a biológiába
1.1. A biológia tudománya
1.2. Az élet jellemzői
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
2.Egyed alatti szerveződési szint
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3.Az egyed szerveződési szintje
3.1.Nem sejtes rendszerek
3.2.Önálló sejtek
3.3.Többsejtűség
3.4Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4.Az emberi szervezet
4.1.Homeosztázis
4.2.Kültakaró
4.3.A mozgás
4.4.A táplálkozás
4.5.A légzés
4.6.Az anyagszállítás
4.7.A kiválasztás
4.8.A szabályozás
4.9.Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek
5.1.Populáció
5.2.Életközösségek (élőhelytípusok)
5.3.Bioszféra
5.4.Ökoszisztéma
5.5.Környezet-és természetvédelem
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
6.1.Molekuláris genetika
6.2.Mendeli genetika
6.3.Populációgenetika és evolúciós folyamatok
6.4.A bioszféra evolúciója
Élő idegen nyelv
Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
Környezetünk
Az iskola
A munka világa
Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus
Tudomány és technika
Gazdaság
Fizika
1.Mechanika
1.1. Newton törvényei
1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya
1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása
196
1.4. Mozgásfajták
1.5. Munka, energia
1.6. Folyadékok és gázok mechanikája
2.Hőtan, termodinamika
2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
2.2. Hőtágulás
2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői
között)
2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje
2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban
2.6. Kalorimetria
2.7. Halmazállapot-változások
2.8. A termodinamika II. főtétele
2.9. A hőterjedés formái
3.Elektromágnesség
3.1. Elektromos mező
3.2. Egyenáram
3.3. Az időben állandó mágneses mező
3.4. Az időben változó mágneses mező
3.5. Elektromágneses hullámok
4.Optika
4.1. A fény mint elektromágneses hullám
5.Atomfizika, magfizika
5.1. Az anyag szerkezete
5.2. Az atom szerkezete
5.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek
5.4. Sugárvédelem
5.5. Elemi részek
6.Gravitáció, csillagászat
6.1. A gravitációs mező
6.2. Csillagászat
7.Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei
7.2. Felfedezések, találmányok, elméletek
Földrajz
1.Térképi ismeretek
1.1. A térkép
1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel
1.3. Távérzékelés és térinformatika
2.Kozmikus környezetünk
2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem
2.2. A Nap és kísérői
2.3. A Föld és mozgásai
2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében
3.A geoszférák földrajza
3.1. A kőzetburok
3.2. A levegőburok
3.3. A vízburok földrajza
3.4. A geoszférák kölcsönhatásai
4.A földrajzi övezetesség
4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség
4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői
4.4. A függőleges földrajzi övezetesség
5.Társadalmi folyamatok a 21. század elején
5.1. A népesség földrajzi jellemzői
197
5.2. Településtípusok, urbanizáció
6.A világgazdaság jellemző folyamatai
6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
6.2. Integrációs folyamatok
6.3. A globaizáció
6.4. A monetáris világ
7.Magyarország –helyünk a Kárpát-medencében és
Európában
7.1. A Kárpát-medence természet-és társadalomföld-rajzi
sajátosságai
7.2. Magyarország természeti adottságai
7.3. Magyarország társadalmi jellemzői
7.4. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői
7.5. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-
gazdasági képe
7.6. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
7.8. Magyarország környezeti állapota
7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok
8.Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés
regionális különbségei Európában
8.1. Európa általános természetföldrajzi képe
8.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe
8.3. Az Európai Unió
8.4. A területi fejlettség különbségei Európában
8.5. Kelet-Európa
9.Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok
társadalmi-gazdasági jellemzői
9.1. A kontinensek általános természet-és
társadalomföldrajzi képe
9.2. Ázsia földrajza
9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza
9.4. A sarkvidék földrajza
9.5. Afrika földrajza
9.6. Amerika földrajza
10.Globális kihívások –a fenntarthatóság kérdőjelei
10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és
következményei
10.2. A demográfiai és urbanizációs válság
10.3. Élelmezési válság
10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági
növekedés következményei
10.5. A környezet-és a természetvédelem feladatai
INFORMATIKA
1. Információs társadalom
1.1. A kommunikáció
1.2. Információ és társadalom
2. Informatikai alapismeretek - hardver
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.2. A számítógép felépítése
2.3. Munkavédelem és ergonómia
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai
4. Szövegszerkesztés
4.1. A szövegszerkesztő használata
4.2. Szövegjavítási funkciók
198
4.3. Szövegszerkesztési alapok
4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben
5. Táblázatkezelés
5.1. A táblázatkezelő használata
5.2. A táblázat szerkezete
5.3. Adatok a táblázatokban
5.4. Táblázatformázás
5.5. Diagramok és egyéb objektumok
6. Adatbázis-kezelés
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok
7. Információs hálózati szolgáltatások
7.1. Kommunikáció az interneten
7.2. Weblap készítés
8. Prezentáció és grafika
8.1. Prezentáció
8.2. Grafika
9. Könyvtárhasználat
9.1. Könyvtárak
9.2. Információ-keresés
9.3. Forráshasználat
KATOLIKUS HITTAN
I. Biblia
ÓSZÖVETSÉG
1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták
aranykoráig
2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a
hellenista korig
ÚJSZÖVETSÉG
3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján
4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében
II. Egyháztörténelem
5. Az egyház ókora és középkora
6. Az egyház újkora és legújabb kora
III. Dogmatika
7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája
8. Az Eukarisztia és a szentségek
IV. A keresztény erkölcsi élet
9. Az ember erkölcsi lény
10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
V. Vallás - világvallások
11. A vallás és a Krisztus-esemény bizonyossága
12. Az egyház és a kinyilatkoztatás
KÉMIA
1. Általános kémia
1.1 Atomszerkezet
1.2 Kémiai kötések
1.3 Molekulák, összetett ionok
1.4 Anyagi halmazok
1.5 Kémiai átalakulások
2. Szervetlen kémia
2.1 Hidrogén
199
2.2. Nemesgázok
2.3 Halogénelemek és vegyületeik
2.4 Az oxigén-csoport elemei és vegyületeik
2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik
2.7 Fémek
3. Szerves kémia
3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői
3.2 A szénhidrogének
3.3 Halogéntartalmú szerves vegyületek
3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek
3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
3.6 Szénhidrátok
3.7 Fehérjék
3.8 Nukleinsavak
3.9 Műanyagok
3.10 Energiagazdálkodás
4. Kémiai számítások
4.1 Az anyagmennyiség
4.2 A gázok
4.3 Oldatok, elegyek, keverékek
4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel
kapcsolatban
4.5 Termokémia
4.6 Kémiai egyensúly
4.7 Kémhatás
TESTNEVELÉS
A) Elméleti ismeretek
1.Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar
sportsikerek
2.A harmonikus
3.A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód
kialakításában, és a személyiség
4.A motoros képességek szerepe a teljesítményben
5.Gimnasztikaiismeretek
6.Atlétika
7. Torna
8. Zenés-táncos mozgásformák
9. Küzdősportok, önvédelem
10. Úszás
11. Testnevelési és sportjátékok
12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
B) Gyakorlati ismeretek
1. Gimnasztika
2. Atlétika
3. Torna
4. Küzdősportok, önvédelem
5. Úszás
6. Testnevelési és sportjátékok
TÖRTÉNELEM
1. Az ókor és kultúrája
1.1. Poliszok ókori Hellászban
1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
200
1.3. Az európai kultúra alapjai
2. A középkor
2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban
2.2. A középkori egyház
2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában
2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom
2.5 A középkor kultúrája
3. A középkori magyar állam megteremtése és
virágkora
3.1. A magyar nép története az államalapításig
3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora
3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora
3.4. A Hunyadiak
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora
újkorban (1492-1789)
4.1. A földrajzi felfedezések és következményei
4.2. Reformáció és katolikus megújulás
4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században
4.4. A felvilágosodás kora
4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek
berendezkedése
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
5.5. Művelődés, egyházak,
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az
imperializmus kora (1789-1914)
6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések
Európában
6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása
Magyarországon (1790-1914)
7.1. A reformkor
7.2. Forradalom és szabadságharc
7.3. A kiegyezés és a dualizmus
7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus
korában
8. A világháborúk kora (1914-1945)
8.1. Az első világháború és következményei
8.2. Gazdaság, társadalom és életmód
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus
8.4. A kommunista diktatúra
8.5. A második világháború
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
9.1. Az első világháború és következményei
Magyarországon
9.2. A Horthy-korszak
9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
9.4. Magyarország a második világháborúban
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
10.1. A kétpólusú világ kialakulása
10.2. A „harmadik világ”
201
10.3. A kétpólusú világrend megszűnése
10.4. Az európai integráció
10.5. A globális világ sajátosságai
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-
korszak
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
11.3. A Kádár-korszak
11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és
munkavállalói ismeretek
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak,
folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
Ágazati szakmai érettségi témakörök
MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ISMERETEK
Géprajz, gépelemek
Anyagismeret
Agrárműszaki alapok gyakorlat
Agrárműszaki erőgépek elmélete és gyakorlata
Mezőgazdasági munkagépek elmélete és gyakorlata
Mezőgazdasági gépek üzemeltetése
Mezőgazdasági ismeretek
PEDAGÓGIAI ISMERETEK
Pedagógia
Pedagógia gyakorlat
Pszichológia
KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ISMERETEK
Közlekedési ismeretek
Műszaki rajz
Mechanika
Gépelemek-géptan
Technológiai alapismeretek
Elektrotechnika-elektronika.
INFORMATIKA ISMERETEK
Információtechnológia 1. Információtechnológiai alapok
Bevezetés a számítógépes architektúrákba
Szoftverismeret
Információtechnológiai biztonság alapjai 2. Információtechnológiai gyakorlat
Számítógép összeszerelése
Telepítés és konfigurálás
Karbantartás
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélete és gyakorlata
1. Adatbázis és szoftverfejlesztés
Programozási alapismeretek
Adattípusok
Programozás elemei
Programozási tételek
Relációs adatbázisok 2. Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat
202
Programozási nyelvek
Programozási nyelv „A”
Állománykezelés
Weboldalkészítés alapjai
Adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek 1. Hálózati ismeretek I.
Otthoni és kisvállalati hálózatok
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
2. Hálózati ismeretek I. gyakorlat
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
