A gazdaságról való tudás térbelisége, avagy hogyan

vizsgálhatjuk a magyar gazdaságfejlesztés térszemléletét?

Czirfusz Márton

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézeteczirfusz@rkk.hu

Generációk diskurzusa a regionális tudományrólGyőr, 2012. november 23.

Bevezetés: A gazdaságfejlesztés térszemlélete és annak kritikája

• NGM: Új Széchenyi Terv vitairata, 2010.• „Elhibázottnak tartjuk a részletesen bemutatott Kárpát-

medencei gazdaságfejlesztési programot (135–139. oldal). Nem állíthatjuk ugyanis azt, hogy a »magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedése a Kárpát-medence«. Ez a két világháború közötti földrajztudomány revizionista lózungoktól sem mentes, földrajzi determinista álláspontjának újjáélesztése.”(MTA RKK KÉTI. 2010. Újraiparosodás és újraiparosítás: Az ipar területi folyamatainak alakulása (és alakítása) a válság idején. Zárótanulmány.)

Alapállítás és az előadás tartalma

• A gazdaságfejlesztési dokumentumok térfelfogása a gazdasági folyamatokat illetően jórészt naiv módon a fizikai térre korlátozódik.

• Hogyan és miért kutassuk a kérdéskört?– a gazdasági tér fejlesztési elképzeléseinek

társadalmi közegbe ágyazása– saját kutatói gyakorlataink szofisztikáltabb

térfelfogása

A tudomány térszemléleteinek áramlása

• A tudomány térszemléletei hogyan áramlottak át személyeken, tárgyakon, dokumentumokon és egyéb (emberi és nem emberi) aktorokon keresztül a gazdasági tér tervezésébe és fejlesztésébe?

• tudománytanulmányok (science studies): a tudás térbelisége fontos a tudás áramlásában

• policy mobilities-kutatások

Milyen térszemléletek áramlanak a magyar közegben / a tudományon belül?• a térszemléletekről való tudományos viták (Lengyel 2010,

Faragó 2012) leegyszerűsítik a földrajz térszemléletét– fizikai (descartes-i, euklideszi) tér = földrajzi tér (ez a krugmani új

földrajzi közgazdaságtan táplálta tévképzet)– tér mint vetület: a marxisták szerint „a térstruktúra akár a termelési és

osztályviszonyoktól elválasztva is vizsgálható” (Faragó 2012, 12) vs. társadalmi-térbeli munkamegosztás (Massey 1995, Swyngedouw 2000)

– a leíró földrajzi és az ismeretelméletileg kilúgozott marxista(–leninista) hagyomány továbbélése a térszemléleteket illetően is

(lásd: Czirfusz M. 2012. A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J., Rácz Sz. (szerk.) Dialógus a regionális tudományról. Győr: SZIE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola ; Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012. pp. 52-59.)

A gazdaságfejlesztés térszemlélete Magyarországon: fizikaitér-fetisizmus

a fizikai elérhetőség narratívája• „A hazai vállalkozások számára elsődlegesen elérhető

terület a Kárpát-medence.” (Wekerle Terv, 9)• „a válság utáni világban a gazdasági növekedés

Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja.” (Wekerle Terv, 2)

Fizikaitér-fetisizmus• Magyar Növekedési Terv: Mi hol van a fizikai térben? – leíró jellegű

térképek• „A magyar gazdaság Kárpát-medencei szerepe abban áll, hogy

kihasználva centrális elhelyezkedését, és építve Budapest, valamint néhány vidéki nagyváros növekedési csomópont (hub) szerepére, a Baltikumtól az Adriáig terjedő új európai növekedési övezetbe a Kárpát-medencét szervesen bekapcsolja.” (Magyar Növekedési Terv, 152)

Magyar Növekedési Terv, 95

Tartalmilag üres fizikaitér-fetisizmus• Mi áramlik a tengelyek mentén?• Mit sugároz ki Budapest és a

járműipar?• Semmit nem tudunk meg a

gazdasági kapcsolatokról!

Magyar Növekedési Terv, 127, 138

A glokalizáció folyamata és a térfelfogás

• a globalizáció nem egy egyszerű integrációs / homogenizációs folyamat

• a helyek (a lokális szint) közvetítik és megváltoztatják a globális folyamatokat, de maguk is újrateremtődnek és átskálázódnak ezen keresztül (Swyngedouw 2004)

• MNT: helyi gazdaság = térségek belső erőforrásainak mozgósítása– „a helyi gazdaságfejlesztésnek van egy földrajzi kerete, egy térbeli határa

(…) a 40 km-es körzetben történő termelési és fogyasztási rendszerek működnek leghatékonyabban” (Magyar Növekedési Terv, 146)

– a duális gazdaság narratívájának megerősítése– logikai hiba: Mi a helyzet, ha belső erőforrások mozgósításával globális

piacokat célzunk meg?

„Alternatív” térszemléletek – tudománytanulmányok

• a térszemléletek tarthatatlanságára „alternatív” térszemléletekkel rámutatni

• „Tobler 1. törvényének megfogalmazásával az a probléma, hogy azt a látszatot kelti, mintha sehonnan sem nézné a világot, szemben az én álláspontommal, amely szerint sok szempontból valahonnan nézi azt.” (Barnes 2004a, 283)– Bruno Latour (cselekvőhálózat-elmélet)– sehonnan és valahonnan: Donna Haraway (a tudós isteni trükkje; szituációba

ágyazott tudás)– Thomas Gieryn: az igazság helyszínei

(truth spot): az autentikustudás születési helyei

• „És az IGU konferenciája jobban összefügg Woodstockkal (…) mint a Vietnám Központi-fennsíkján való harcokkal (…)? (Barnes 2004a, 282)

Barnes 2004b, 567

Térszemléletek a gazdaságföldrajz,

a regionális tudomány és a közgazdaságtan viszonyában

klasszikus, isardi regionális tudomány és a krugmani új földrajzi közgazdaságtan:•fizikai távolság ortodoxiája

– az univerzális gazdasági (piaci) folyamatoknak földrajzilag különböző kimenetele van (fokozatok, nem minőségi különbségek)

– a helyi és regionális gazdaságok tartályok (abszolút térfelfogás), az általános egyensúlyelmélet és a piac nagy narratívájának elem(zés)i egységei (Peck 2012)

Peck 2012 szövege alapján saját szerkesztés

Egy kutatási program felé…

• más, radikális térfelfogások közvetítése a „politika” számára és annak hatásai: Doreen Massey és a hatalomgeometria– hatalomgeometria: a tér társadalmi

termék és szükségszerűen hatalmi viszonyokkal teli (relációs szemlélet)

– „Ez az elképzelés (amely az „enyém”) vándorolt, Chávez alkalmazza. Egy bizonyos módon kerül felhasználásra. Mi ilyen esetben az ember felelőssége? Kinek az elképzelése ez ma?” (Massey 2008, 496)

http://bp3.blogger.com/_6juurAPGpmw/RqWJdPfw26I/AAAAAAAAAAM/QTVzbp1cfxE/s400/motores.jpg

Egy kutatási program felé…• a tudomány felelőssége – a magyar és a nemzetközi kontextus

– marxista–leninista földrajz leíró és fizikai térre korlátozódó szemlélete továbbél Magyarországon

– regional science, főáramú közgazdaságtudomány, krugmani „új gazdaságföldrajz”: egysíkú térszemléletet közvetítetnek

– heterodox közgazdaságtan, angol-amerikai gazdaságföldrajz pluralizmusa; Magyarország: regional studies értelemben vett regionális tudomány lehetőségei

• ezen belül a kritikai gazdaságföldrajz szükségessége– interdiszciplináris policy mobilities-kutatások: különböző léptékek és

különböző aktorok hogyan kapcsolódnak össze– neoliberalizmus-kritika (de ennek félreérthetősége)– pl. térszemléletek eredete; munkaalapú társadalom újból felbukkanó

narratívája Magyarországon