MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/11

Prof. dr. Baranyi Béla DSctudományos tanácsadó, osztályvezető

tanszékvezetőbaranyib@rkk.hu

HATÁRMENTISÉG ÚJ DIMENZIÓKBANHANYATLÓ ÉS HATÁR MENTI TÉRSÉGEK

FEJLESZTÉSE

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének

Debreceni Osztálya

Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése1. szekció: Politika, történeti, közigazgatási kérdések

Révkomárom, 2011. november 24-25.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/2

Jelentős fejlettségbeli, területi egyenlőtlenségek Általános elmaradottság, hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzet Súlyos gazdasági-társadalmi gondok, akut

munkanélküliség Elmélyült strukturális válság, az ipar általános leépülése

(„rozsdaövezetek”, iparhiányos térségek stb.) Rossz infrastrukturális ellátottság Nehéz megközelíthetőség, elszigeteltség Tartós szociális válság, szegregáció, mélyszegénység (pl.

Fehérgyarmati kistérség)

1. Elmaradott, hanyatló térségek jellemzői

Mottó: Az összeurópai modellnek nincs reális alternatívája

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/3

Belső perifériák – országon belüli ún. mélységi elhelyezkedés (északkeleti háromhatár-szeglet, Cserehát, Közép-Tiszavidék, Bátonyterenyei kistérség; dunántúli-déldunántúli térség – Lengyeltóti, Tabi, Tamási, Kadarkúti stb. kistérségek).

Külső (határ menti) perifériák – határ menti és államhatár közeli térségek (pl. északkelet-magyarországi magyar–román, magyar–ukrán, magyar–szlovák határtérség; Bihari határszél; Dél-délnyugat-Dunántúl – magyar–horvát határtérség stb.).

A belső és külső perifériák közötti átmeneti térségek (pl. Encsi, Szikszói, Bodrogközi, Sárospataki, Baktalórántházai, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Szigetvári, Sellyei stb.kistérség).

2. Perifériák elhelyezkedése térségi-területi vetületben

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/4Forrás: www.nfu.hu

33 leghátrányosabb helyzetű kistérség Magyarországon, 2009

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/5

3. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban

A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianon legsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése.

A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti kettős perifériák kialakulása.

A határ menti kettős perifériajelleg: új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került

területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.);

sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/6

Az 1920. évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/7

A fejlődési tengelyek változása az ország térszerkezetében

Jelmagyarázat: 1. Fejlődési választóvonalak; 2. Nyertesek; 3. Vesztesek; 4. Fejlődési övezet.Nagyrégiók (NUTS 2) 1–7.Forrás: Faragó L. szerk.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/8

4. Határmentiség és perifériahelyzet dichotómiája

Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2007

Forrás: A 67/2007. (VI.28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/9

A „periféria perifériái” az Északkelet-Alföldön

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/10

5. Felzárkózási esélyek – paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban

A Schengen-folyamat kiteljesedése. Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága (2007. december 21.). Az eurorégiós, nagyrégiós határközi szervezeti keretei (pl. Kárpátok

Eurorégió, Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió) , ún. „bizottsági típusú” együttműködési formák helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális határon átnyúló együttműködések: Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy

városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte.

Európai Együttműködési Területi Csoportosulások – European Grouping of Territorial Cooperation – (Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelet, 2006. július 5.) önálló jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretek a tagállamok regionális és helyi önkormányzatai között.

Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése.

Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/11

A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/12Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/13

6. Határon átnyúló városi együttműködések típusai intenzitásuk alapján

Különösen intenzív kapcsolatok erős és szoros egymásrautaltság alapján (Komárom–Révkomárom; Esztergom–Párkány).

Intenzív együttműködés közös stratégia és euroregionális kapcsolatok keretében (pl. Debrecen–Nagyvárad ; Miskolc–Kassa ; Nyíregyháza–Szatmárnémeti, Szeged–Arad–Temesvár, Pécs–Eszék).

Kis- és középvárosok hagyományos formákon és gazdasági kapcsolatokon alapuló együttműködése (pl. Záhony–Csap, Mátészalka–Munkács; Mátészalka–Nagykároly, Makó–Nagyszentmiklós, Baja–Zombor).

Közös történelmi gyökereken, hagyományokon, kulturális értékeken alapuló együttműködések (pl. Fehérgyarmat–Nagyszőlős, Vásárosnamény–Beregszász, Balassagyarmat–Nagykőrös) .

Konkrét cél, fejlesztés érdekében létrejött együttműködések (pl. Létavértes–Székelyhíd, Nyírábrány–Érmihályfalva; Biharkeresztes–Bors) .

Testvértelepülési kapcsolatok.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/14

A fejlődést szolgáló határ menti potenciális város–város és város–falu együttműködések

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/1515

7. Határrégiók bővülő, új szerepkörben

Európai regionális támogatási politika legfontosabb prioritása.

Határrégiók az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: • a fejlettségbeli különbségek mérséklése; • a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása és fejlesztése;• a kohézió erősítése.

Az intézményesült interregionális együttműködések (pl. eurorégiók, EGTC-k) az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai”.

Paradigmaváltás a határon átnyúló együttműködésekben a belső határok mentén („határok nélküli Európa”).

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/16

8. A határon átnyúló együttműködés új intézményi keretei

Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), újabb elnevezéssel Európai Területi Társulások (ETT).

Az EGTC-k olyan határon átnyúló jogi személyiségű határközi intézményi keretek, együttműködő települések, különböző szintű önkormányzatok, kistérségek, állami intézmények, mikrorégiók, gazdasági szervezetek, amelyek államközi szerződések nélkül is teljes jogképességgel rendelkeznek, kvázi határon átnyúló megyék, hatósági jogkörök nélkül.

Főbb kompetenciák: közös összehangolt fejlesztési kérdésekben, az európai uniós források közös felhasználásában, a partnerségi kapcsolatok erősítésében, eljárásjogi kompetencia.

Első EGTC az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (2006. május 6.). – Számuk: 6.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/1717

9. Első EGTC-k Magyarországon

EGTC neve Alapítás ideje Alapítás helye Résztvevők Célok, feladatok

Abaúj-Abaújban EGTC

2008. 09. 26. Velká’Ida (SK) 16 település: 7 szlovák és 9 magyar Európai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, turisztikai fejlesztések, partnerségi kapcsolatok kiépítése.

Bodrogközi EGTC 2008. 10. 14. Somotor (SK) 12 település: 8 szlovák és 4 magyar Európai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, nemzetközi közúti beruházás, rendezvények, partnerségi kapcsolatok kiépítése.

Ister-Granum EGTC 2008. 05. 06. Esztergom (HU) 86 település: 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat

A területfejlesztési tevékenységek teljes körére kiterjedő együttműködés létrehozása és fenntartása.

Ung-Tisza-Túr EGTC 2007. 01. 27. Fehérgyarmat (HU) Magyarországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai határ menti kistérségek, mikrorégiók, városok, községek, gazdasági szervezetek

Közös, összehangolt fejlesztési projektek kidolgozása, az együttműködés erősítése,

Forrás: Soós E. – Fejes Zs. 2009.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/18

10. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6.

Alapítás helye: Esztergom, 2008. május 06.

86 települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködése.

Tevékenység: a területfejlesztés teljes körére kiterjedő együttműködés.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/19

A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k).

Nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok.

Hajdan volt integrációs kapcsolatok, széttöredezett térszerkezeti egységek, vonzáskapcsolatok újjászerveződése, természeti tájak szorosabb összekapcsolódása (Bihar, Szatmár, Bereg stb.), közvetlen társadalmi, kulturális kapcsolatok megújítása.

Bővülő tudományos, felsőoktatási, közoktatási és innovációs együttműködések nagy felsőoktatási és tudományos centrumvárosok között (Miskolc–Kassa, Nyíregyháza–Ungvár–Szatmárnémeti; Debrecen–Nagyvárad; Szeged–Arad–Temesvár).

11. A paradigmaváltás szerepe a határ menti perifériák felzárkóztatásában

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/20

A felzárkóztatás érdekében a perifériák erőteljesebb ütemű újraiparosítása.

A Schengen-folyamat pozitív következményei: az államhatárok elválasztó jellegének gyengülése, majd

megszűnése; határ menti (külső) perifériák dinamikus felzárkóztatása; kistérségi és településközi kapcsolatok intenzív

fejlődése; határtérségek közötti összekötő hídszerep erősödése; hozzájárulás egy új Kárpát-medencei transznacionális

makroregionális gazdasági térség kialakulásához.

12. Várható eredmények a határ menti perifériák fejlődésében

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/21

A témát érintő kiadványaink

Baranyi B. (szerk.): A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja. 2001. 368 p.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/22

Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007.

A témát érintő újabb kiadványok

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/23

Baranyi B. (szerk.): Észak-Alföld. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, 2008. 517 p.(Kárpát-medence régiói, 8. kötet. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/24

Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, 2009. 540 p. (Kárpát-medence régiói, 11. kötet. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

24/25

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!