D B Á A M ISKOLA - apok.hubelvarosi.apok.hu/dokumentum/kkl_belvarosi.pdfA pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkal-mazott tantervi,

DOMBÓVÁRI BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Cím: Dombóvár, Hunyadi János tér 23. Telefon: +36-74-566-011 Fax: +36-74-566-016 E-mail: [email protected] OM-azonosító: 036393 Számlaszám: 10046003 -00336891-00000000 Adószám: 15835509 -2-17

www.apok.hu

Kelt: Dombóvár, 2018.09.21. Iktatószám: B0947/2018/I/11

Ügyintéző: Embersitsné Bóta Éva

Tárgy: Közzétételi lista

Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú

Művészeti Iskola

székhelyintézményének

közzététel i l istája

Dombóvár, 2018. október 1.

PH

Szenyériné Szabolcska Julianna

intézményvezető

Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola székhelyintézménye

2

Tartalomjegyzék

I. Az intézmény adatai .................................................................................................................... 3

II. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató ............................................................................... 4

III. A beiratkozásra meghatározott idő ............................................................................................. 4

IV. A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma ..................................................... 4

V. Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési

kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési

évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények,

beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is ................................................................... 4

VI. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános

megállapításai és időpontjai ....................................................................................................... 4

VII. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje ............................................................ 4

VIII. Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények,

események időpontjai ................................................................................................................ 4

IX. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó

jogszabályok megtartásával........................................................................................................ 5

X. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a pedagógiai program ................................. 33

XI. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége ....... 33

XII. A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége

és szakképzettsége ................................................................................................................... 38

XIII. Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei ................................................................ 39

XIV. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok ............................. 39

XV. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége ........................................ 39

XVI. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai ...................................................... 39

XVII. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti

vizsgák tervezett ideje .............................................................................................................. 39

XVIII. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma ................................. 92


3

I. Az intézmény adatai

Az intézmény neve és címe:

Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

7200 Dombóvár Hunyadi tér 23.

OM azonosítója: 036393

Az intézmény alapítója és fenntartója:

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó neve: Tamási Tankerületi Központ

Fenntartó székhelye: 7090 Tamási, Szabadság utca 29.

Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, amely biztosítja az általános

iskolai ellátást, valamint három művészeti ágban alapfokú művészetoktatást folytat

(zeneművészet, táncművészet, színművészet- bábművészet).

Az intézmény működési területe:

Általános iskola: a felvételi-működési körzetek alapján

Alapfokú művészetoktatás: a felvételi-működési körzetek alapján

Működési köre:

Általános iskola: Dombóvár város, Döbrököz, Kapospula, Attala, Nak községek

illetékességi területe

Alapfokú művészetoktatás: Dombóvár város, Döbrököz, Kapospula, Attala, Nak

községek illetékességi területe

Az intézmény székhelye:

7200 Dombóvár, Hunyadi tér 23.

Telephelye: 7200 Dombóvár, Szabadság utca 27. (Sportcsarnok)

Az intézmény feladatellátási helyei:

Általános iskolai tagintézménye:

Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Döbröközi Álta-

lános Iskolája

7228 Döbrököz, Iskola utca 3.

Alapfokú művészeti iskolai tagintézménye:

Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Alapfokú Mű-

vészeti Iskolája

7200 Dombóvár, Bezerédj utca 2/b

Telephelye: 7200 Dombóvár, Fő utca 42-44.

7228 Döbrököz, Iskola utca 3.


4

II. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató

A székhely intézmény az alábbi nevelési - oktatási formákban hirdet beiskolázást 1. év-

folyamra:

általános tantervű osztály

német nemzetiségi nyelvoktató formában tanuló osztály

ének-zene emelt szintű oktatási formában tanuló osztály

Elsődlegesen a kötelező felvételi körzetbe eső tanulók élveznek elsőbbséget. A szabad

helyekre a körzeten kívülről jelentkezők esetében a felvételi elbírálás a köznevelési jog-

szabályokban foglaltak szerint történik.

III. A beiratkozásra meghatározott idő

A 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottak szerint. Minden év március 1. és ápri-

lis 30. között a fenntartó által meghatározott időpontban.

IV. A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma

A beiratkozó, kötelező felvételi körzetben lakó tanulók létszámának függvényében

3 vagy 4 osztály.

V. Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj,

a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt:

díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként

az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható

kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket

is

A székhely intézményben nem releváns.

VI. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő

értékelésének nyilvános megállapításai és időpontjai

Az elmúlt öt évre visszamenőleg nem rendelkezik a székhelyintézmény ilyen megálla-

pításokkal.

VII. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje

7:00 – 17:00 óra között

VIII. Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett je-

lentősebb rendezvények, események időpontjai

Munkaterv 2018/2019. tanév 13-25. oldal

http://belvarosi.apok.hu/dokumentum/munkaterv.pdf



5

IX. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes

adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával

Intézményi tanfelügyelet értékelése

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak kohe-

rens kialakítását.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek ter-

veivel. (PP, beszámolók, interjúk) A napi operatív munka dokumentumait az intézményvezető

koordinálása mellett az intézményvezető-helyettesek végzik.( interjúk) Az éves munkaterv

összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. (SZMSZ-

3.3.1., 3.3.2., 3.3.3., PP-6.1, beszámolók, munkatervek)

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési

(az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más

külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása

és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének

megítélését.

A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumen-

tumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megva-

lósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. (PP) (SZMSZ- 3.3., PP-6.10.1., 6.10.3.,

6.10.5., 6.15.6., 6.15.9., 6.15.10., ) Figyelembe veszik a több évre előre tekintő demográfiai

mutatók alakulását a beiskolázás tervezésekor.

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felké-

szítése a feladatra időben megtörténik.

A munkaközösségek egyeztetnek a kollégákkal, meghatározzák a célokat, feladatokat. Min-

denki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. (SZMSZ- 3.3.,

4.2., 4.3., interjúk, beszámolók)

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.


6

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, az intézményt támogató intézmények-

kel és jogi személyekkel, a minisztériumokkal, a NEFMI- vel, a Gyermekjóléti szolgálattal,

Családsegítő Szolgálat, Gyámhivatal (veszélyeztetett tanulók), védőnői hálózat, iskolaorvosok

a Humán Szolgáltató Központtal, a közművelődési intézményekkel. Önkormányzattal stb.

(SZMSZ- 3.3.1., 4.10., PP-6.3.4.3., 6.3.5., interjúk)

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés

dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Rendszeresen nyomon követik a közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot

dolgoznak ki. (PP, Munkaterv, beszámolók) A kompetenciamérés eredményeiből levont követ-

keztetések alapján intézkedési tervet dolgoztak ki, amit beépítettek a pedagógiai programjukba

is.

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek ter-

veivel.

Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek, megha-

tározott feladatok szerint. (Munkaközösségek beszámolója) Rendszeresen nyomon követik a

közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot dolgoznak ki. (SZMSZ- 3.3.2.,

4.2., PP, Munkaterv, beszámolók)

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az

operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban

készülnek.

A jogszabályi változásokat figyelembe véve készítik el a dokumentumaikat. Figyelemmel kí-

sérik a jogszabályi változásokat, tisztában van ezek következményével és dokumentumaikat

ezzel összhangban készítik. (Pedagógiai Program, Egymást követő két tanév beszámolója, in-

tézményi önértékelés értékelő lapjai, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel ké-

szített interjú )

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumok-

ban nyomon követhető.

Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a

megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. (PP, Munkaterv)

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?


7

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok

aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves

intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A tervezett oktatási-nevelési célok szervesen illeszkednek a kerettantervhez. A tantestület a

munkájában előtérbe helyezi a tanulás és tanítási folyamat egységét. ((SZMSZ- 4.2.,PP-6.1.,

munkatervek, beszámolók) A stratégiai célokat, feladatokat évekre lebontva tartalmazzák a

stratégiai tervek. ( Ellenőrzési terv, továbbképzési terv, mérések)

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek,

a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a

munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint aktívan működnek.

(éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, terve-

zési dokumentumai). A székhely és a tagintézmények munkaterveit is összehangolják a tanítási

szünetek tekintetében, hogy a pedagógus áttanítások gördülékenyek legyenek.

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, al-

kalmazását.

Az alkalmazott módszerek és eljárások illeszkednek az elérni kívánt célokhoz. Az intézményi

dokumentumokban részletes meghatározzák, szabályozzák az intézmény nevelési-oktatási cél-

jait, az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket a vezetőség számon kéri és ellenőrzi.(PP-5., 6.2.,

Munkatervek, beszámolók, interjúk)

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra

épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények el-

érését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését

szolgálják.

Az iskolában folyó pedagógiai munka célja, hogy eleget tegyen a nevelési-oktatási feladatainak,

de mindezt úgy kívánja megvalósítani az intézmény, hogy azzal az iskola partnereinek elége-

dettségét is kivívja. Az intézmény tervezett pedagógiai folyamatai teljes mértékben alkalmaz-

kodnak a fenntartói, a szülői, a tanulói elvárásokhoz. (Ped.Prog., munkatervek) Az intézményi

dokumentumokban megjelenő pedagógiai folyamatok az intézmény szakszerű, jogszerű műkö-

dését biztosítják. (PP)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.


8

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A beszámolók igazodnak a munkatervekhez. A dokumentumokban egyértelműen megjelenik

az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője (Munkaterv, beszámolók, in-

terjúk).

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A megvalósítandó feladatok többségében így történik. Az előző évi értékelésre építve fejlesztő

célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben. (SZMSZ- 4.2.,

Munkaterv, beszámolók)

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Az intézményi beszámolók tartalmazzák az önértékeléshez kapcsolódó feladatok megoldásá-

nak értékelését, bár nem tükrözi a rendszerszemléletet. (Beszámolók) Kiemelten jelennek meg

az intézmény hagyományai az éves tervezésben. (Beszámolók, interjúk)

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkal-

mazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott

egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Figyelembe veszik a jogszabályokban, belső szabályzatokban rögzített elvárásokat, de ezt iga-

zítják az általuk nevelt és oktatott tanulócsoportok sajátosságaihoz, az ott kitűzött fejlesztési

célokhoz. Intézményében meghatározott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint

rendeződő közösség működik. (PP- 6.4.1., interjúk) Az intézményi dokumentumokban kiemelt

szerepet kap a kompetenciafejlesztés folyamata. (PP- 6.5.2.2., Mérések elemzése, Munkater-

vek)

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokol-

tak.

A munkaközösségi beszámolókban nem kap hangsúlyos szerepet a kompetenciafejlesztés fo-

lyamata. ( Munkatervek) Az éves tervezés a munkatervekben jól áttekinthető. (PP- 6.4.1., be-

számolók) Az elégedettségi kérdőívek alapján (szülői, pedagógusi) kiemelt figyelmet kapnak a

tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárások.

1.5.18.


9

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói pro-

duktumokban.

A folyamatok követhetők a dokumentumokban és a tanulói munkákban. (Naplók, tanulói mun-

kák, plakátok, dekorációk.: helyszíni áttekintés, intézményi bejárás)

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végez-

nek.

Az SZMSZ-ben és az éves munkatervben rögzítettek alapján folyik a belső ellenőrzés. Intéz-

ményben kialakították a belső önértékelés feltételeit. Az intézkedési tervet az intézményi sajá-

tosságok figyelembe vételével fejlesztették ki. A terv megvalósulását figyelemmel kísérik, a

vezetőség segíti a BECS munkáját. (SZMSZ- 11.1., 11.2.,) A dokumentumok alapján egyértel-

műen nyomon követhető, hogy kialakították a belső ellenőrzés, önértékelés feltételeit, a rend-

szer működik. (SZMSZ, munkatervek)

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen esz-

közökkel ellenőriz.

Ezt az éves munkaterv külön fejezetben szabályozza. A munkatervben szerepel, hogy ki,mit,

milyen céllal, milyen gyakorisággal ellenőriz. Az ellenőrzésnek, értékelésnek meghatározták a

szempontjait is. A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre, felada-

tokra leosztva. A kollégák folyamatosan hospitálnak egymásnál, megbeszéléseket tartanak, öt-

leteikkel, véleményükkel segítik egymás munkáját. (SZMSZ- 11.2., interjúk)

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának mérésé-

hez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A kompetenciamérések eredményeit beépítik a tervezés folyamatába. Elemzik az eredménye-

ket, célokat, feladatokat határoztak meg hozzá. pl. Belső méréseket is dolgoztak ki. (SZMSZ-

11.3., interjú, helyszíni dokumentumok)17-ben a kompetenciamérés eredményeiből levont kö-

vetkeztetések alapján intézkedési tervet dolgoztak ki, amit beépítettek a pedagógiai program-

jukba is.(interjú)

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót

hajt végre.


10

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, a tanév végén a statisztikai adato-

kat elemzi. (Beszámolók) Az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építi be

az iskola fejlesztési folyamataiba. (PP-6.15., mérés értékelés dokumentumai)

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok ön-

értékelése során is.

Az önértékelések során ez is egy mutató a pedagógiai munka értékelésekor. Mindenki számára

értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. A megvalósítás során figye-

lembe veszik a megváltozott körülményeket, ezekhez igazodni képesek. (PP, Beszámolók)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi

önértékelési rendszer jelenti.

A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív értéke alapján megállapítható, hogy az intézmény-

ben az önértékelés során a pedagógusok visszajelzést, értékelést kapnak a munkájukkal kap-

csolatban. Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki.

A megvalósítás során figyelembe veszik a megváltozott körülményeket, ezekhez igazodni ké-

pesek. (PP, Beszámolók) A munkatervekben megjelennek az intézményi önértékelési program-

nak megfelelő feladatok. Az intézményben hatékony önértékelő-rendszer működik. (munkater-

vek)

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési

folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Az önértékelést az intézményvezető koordinálása mellett a belső önértékelési csoport végzi. A

jelenleg már 40-nél több önértékelési eljárásban a nevelőtestület valamennyi tagja közreműkö-

dött különböző szerepkörökben (adatgyűjtő, dokumentumelemző). A feltárt gyengeségek ki-

küszöbölésére hatékony programokat dolgoz ki a vezetőség, azokat meg is valósítja. A terve-

zéshez és megvalósításhoz kikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. (SZMSZ- 11.2., ve-

zetői, munkaközösség-vezetői beszámolók, interjúk) Az önértékelés éves terveinek elkészíté-

sében hatékonyan közreműködnek a munkaközösség-vezetők is, valamennyi pedagógus részt

vesz a folyamatban. (munkatervek)

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlat-

ban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képessé-

geinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.


11

A NAT-ban megfogalmazott tanulói kompetenciák szintjének felmérése mind szóbeli mind

írásbeli megnyilatkozások során leszűrhető. A Pedagógiai Programban lefektetve. A DIFER, a

kompetencia és a belső mérések eredményeit elemzik és fejlesztési terveket készítenek folya-

matosan a fejlődés érdekében. A kompetencia mérések eredményét figyelemmel kísérik. (PP-

6.5.1., 6.5.2., 6.7., Mérések dokumentumai, helyszíni dokumentumelemzés, interjúk) Az alap-

dokumentumok, és az azok alapján készülő munkatervek részletesen tartalmazzák a mérési

rendszer működését, folyamatait, eljárásait. A DIFER, a kompetencia-, és a belső mérések ered-

ményeit elemzik, és fejlesztési terveket készítenek a fejlődés érdekében. (Mérések dokumentu-

mai, PP, munkatervek)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Pedagógiai Programban szabályozottan, elfogadottan működtetik. (PP-6.15.9.) Szülői és peda-

gógusi elégedettségmérő kérdőíveknél jó értékek alapján megállapítható, hogy az intézmény-

ben egységes értékelési rendszer működik. Néhány esetben azonban napvilágra kerültek érté-

kelési anomáliák. Ennek nullára csökkentése érdekében jelenleg is tervezett eljárásokat folytat-

nak. (vezetői interjú) Az alapdokumentumok, és az azok alapján készülő munkatervek részle-

tesen tartalmazzák a mérési rendszer alapelveit, a közös követelményeket, a rendszer működé-

sének lépéseit, folyamatait, eljárásait. (PP)

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket,

azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a ta-

nulókkal és a szülőkkel.

Az intézményi dokumentumokban részletesen szabályozzák az értékelés módját, gyakoriságát,

ezeket számon kéri és ellenőrzi. (PP, Házirend) Ez a partnerek számára elérhető a honlapon.

Szülői értekezleteken és az első tanórán ez megtörténik. A jelenleg használ digitális napló pedig

a szülő és a diák számára is egyértelműen mutatja az értékelés rendszerét, a jegyek beszámítás-

nak elveit.

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket

dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség ese-

tén fejlesztési tervet készítenek.

A tanulói eredmények dokumentálása e-naplóban történik. Az osztályok és tantárgyak eredmé-

nyeit a félévi értekezleteken vizsgáljuk, valamint az éves beszámolókban rögzítjük. Szükség

esetén intézkedési tervet készítünk (legutóbb 2017 nyarán).(intézkedési terv) Az intézményi

dokumentumokban részletes szabályozzák az értékelés módját, gyakoriságát, a tanulói teljesít-

ményeket folyamatosan dokumentálják, elemzik, ha szükséges, fejlesztési terveket készítenek.


12

A fejlesztési tervekben adott esetben több év adatainak elemzése után megfogalmazódnak ki-

emelt fejlesztési feladatok. (PP, munkatervek, beszámolók)

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szülei-

nek/gondviselőjének.

Napi szinten biztosítja a visszacsatolást a mindenki számára elérhető e-napló. De erre szolgál-

nak a fogadó órák és a szülői értekezletek is. Figyelembe veszi a kapott adatokat, azokat a

fejlesztés alapjául használja fel és tájékoztat. (SZMSZ-4.9.2., szülői kérdőív, interjúk)

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi

önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörté-

nik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Épít a kollégák javaslataikra, elvárja a nevelőtestülettől a kreatív részvételt. A munkaközössé-

gek közötti információcsere segíti a folyamatot. (SZMSZ-11., Mk. beszámolók, nevelőtestületi

interjú) Az intézmény felhasználja az ellenőrzések során kapott információk a dokumentumaik

elkészítésekor, módosításakor. (Munkatervek, beszámolók) A vezetők és a tantestület folyama-

tos kommunikációja következtében a megfogalmazott, és elfogadott módosítások bekerülnek a

dokumentumokba. (PP, munkatervek, beszámolók)

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok le-

vonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvé-

nyében korrekciót végez szükség esetén.

Figyelembe veszik a kapott adatokat (elsősorban a kompetenciamérésre vonatkozóan) s azokat

a fejlesztés alapjául használják fel. Legutóbb 2017-ben a Pp-ben is rögzítették az eredmények

javítása érdekében elfogadott intézkedési tervüket. A mérési eredmények értékelése, elemzése

során figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. (PP, Mk.

beszámolók)

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja

a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, az egyéni bánásmódot, a hátránykompenzációt, az

esélyteremtő fejlesztést az intézmény kiemelt területeként kezeli irányító munkájában. Ehhez

különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket és úgy tervezi meg a humán erőforrási

igényeit is. Ez minden évben megtörténik. (PP, Munkatervek, interjúk)


13

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek,

egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások

feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

„A jelenlegi Bázisintézményi szerepkörünk révén ez a folyamat most felerősödik. Az utóbbi

években fokoztuk a pályázati aktivitásunkat is, de ez a terület még fejleszthető.” (intézményi

önértékelés) Szakmai előadókat hívnak, továbbképzésekre járnak, egymásnál hospitálnak, öt-

letelnek, megosztják jó gyakorlataikat. (Munkatervek, Továbbképzési program, beiskolázási

terv) (SZMSZ-11., interjúk)

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Jó gyakorlatok gyűjtése, külső erőforrások (pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások fel-

térképezése és bevonása természetes gyakorlata legyen az intézménynek.

Kiemelkedő területek:

Az intézményben a tanulói teljesítmények folyamatos követése, a tanulói teljesítmények doku-

mentálása, elemzése, szükség esetén fejlesztési terv készítése. Következetes, az alapdokumen-

tumokra épülő tervezés, megvalósítás, értékelés, elemzés. A tanulói tevékenységek tervezése,

megvalósítása, elemzése, a fejlesztési irányok kijelölése következetesen megvalósul.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési felada-

tok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekin-

tettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények.

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység jól működik: a

tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, differenciálás megjelenik. A tanu-

lási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógia kiemelten jelen van. (Nevelőtestü-

leti interjú, vezetői interjú, beszámolók) Az iskola ennek maradéktalan megvalósítására törek-

szik, de az egyre nagyobb számban romló szociokulturális közegből érkező tanulói csoport ezen

ront.


14

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket,

technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülön-

böztetett figyelmet kapnak. (nevelőtestületi interjú, beszámolók, vezetői interjú)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel

a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek

fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Szakmai műhelymunkákon, továbbképzéseken, egyéb programokon történő részvételük.

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat

hajtanak végre.

A BTMN-esek és SNI-s tanulók folyamatos nyomon követése. Az országos és helyi mérések

eredményeit fejlesztő célzattal építik be az iskola fejlesztési folyamataiba.(mérések értékelése

dokumentumok, interjúk)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Teljes mértékben.

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő

információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

„A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésében a csoportban, az osztá-

lyokban dolgozó pedagógusok felelősségteljes munkája biztosítja a gyermekek fejlődését.

Rendszeres továbbképzéseket szervezünk annak érdekében, hogy pedagógusainkat megismer-

tessük a legújabb pedagógiai módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal.” (PP)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szo-

ciális helyzetéről.


15

Az intézményvezetés, valamint az érintett pedagógusok naprakész információkkal rendelkez-

nek a tanítványaik szociális helyzetéről. (interjúk)

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez,

integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, mo-

delleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart

fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

„Intézményünk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését integrált keretek között való-

sítja meg. Ezek a tanulók a többi társukkal egy osztályközösségben tanulnak. A gyermek egyéni

fejlődése és fejleszthetősége érdekében választhatjuk a részleges integráció formáját is. A sajá-

tos nevelési igényű gyermekek és tanulók esetében is az alapvető pedagógiai célunk az, hogy

SNI-s és nem SNI-s gyermekeket, diákokat együtt neveljünk. Nevelő-oktató munkánkat úgy

szerveztük meg, hogy az minden tanulót a kirekesztés, a másság címkéje nélkül, individuális

sajátosságainak megfelelően fejlesszen. Olyan befogadó, inkluzív közösség kialakítására törek-

szünk, amely megtanulja elfogadni, kezelni a „másságot” és a segítségnyújtás módjait.” PP

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban

történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok beve-

zetésének megtervezése.

Fejlesztő pedagógussal együttműködve. A szakmai munkaközösségek munkatervében a diffe-

renciálás, projekt munka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. A kompetencia mérések

( öt évre visszamenőleg) eredményei alapján pedig a fejlesztési terv, feladatok meghatározása

a mérési eredmények dokumentumban részletesen elemzi az eredményeket és meghatározza a

célokat.(PP, munkatervek, Mérési dokumentumok, interjúk)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülön-

böztetett figyelmet kapnak.

A megkülönböztetett figyelem több formában is tetten érhető: többletidő biztosítása, kevesebb

feladat, segédeszköz (számológép) használatának biztosítása. A BTMN-es és SNI-s diákokról

minden pedagógus rendelkezik információval. SNI-s tanulókra külön fejlesztési tervet készíte-

nek. Felzárkóztatással, egyéni fejlesztéssel, differenciálással segítik munkájukat. (nevelőtestü-

leti interjú, beszámolók) A naplókban rögzített a nevelési sajátosság.

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket

biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.


16

A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendsze-

resen kapnak segítséget. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. A ne-

velés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képessé-

geiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. (PP, munkatervek, interjúk)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai prog-

ramban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Az intézmény Örökös Ökoiskolaként működik. Így egyik kiemelt nevelési céljuk az egészséges

és környezettudatos életmódra nevelés. Ennek dokumentációja minden dokumentumban fellel-

hető.

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma ele-

meit.

Projektoktatás keretében tavasszal egészséghét keretében. Ökoiskolai programokon: témana-

pok, erdei iskolai programok, túrák, kirándulások alkalmával.

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény.

Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben a tanulók megismerik az

erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák éle-

tüket. (Nevelőtestületi interjú, nevelőtestületi kérdőív, szülői interjú, vezetői interjú)

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján va-

lósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

Rendszeresen szerveznek tanulóik számára közösségépítő programokat, osztály- és iskolaszin-

ten egyaránt. Ezt a célt szolgálják többek között a Pedagógiai Programban rögzített projektek,

valamint a nemzeti és német nemzetiségi ünnepekhez kötődő programok is.

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, külö-

nös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyo-

mányok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.


17

Az előző évi értékelésre építve megjelennek fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási felada-

tok munkatervekben. Intézményi hagyományok (Farsangi bál, Hulladékgyűjtés, Gólyaavató az

ötödikeseknek, Diák party, Diák nap).

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos

információcserét és együttműködést.

Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a

munkájukhoz szükséges információkat e-mailen személyes beszélgetés stb. Az iskola a diákok

felé az alábbi formákban biztosítja az információáramlást: szóbeli osztályfőnöki, szaktanári tá-

jékoztatók; hétfői intézményvezetői hirdetések; iskolai hirdetőtáblák; e-napló; tájékoztató fü-

zet; iskolai facebook; zárt facebook csoportok; iskolai honlap. (Nevelőtestületi interjú, nevelő-

testületi kérdőív, szülői interjú)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak

meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Gazdag iskolai programsorozat kíséri a tanéveket az iskolai projektektől, hagyományápolás te-

rületeken.

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

• Hulladékgyűjtés • Gólyaavató az ötödikeseknek • Közlekedési verseny • Diák party • Farsangi

bál • Kirándulás • Diák nap (DÖK munkaterv)

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. (Interjúk)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Jórészt bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kul-

túrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. (interjúk)

2.7.23.


18

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének

lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülők elégedettségüknek az interjú során hangot adtak.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés



Nincs fejleszthető terület.


• Gazdag iskolai programsorozat a tanévben az iskolai projektektől, hagyományápolás területeken. • Az

intézmény kiemelt nevelési célja az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés, Örökös Ökois-

kola • A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység, a tehetség, képesség

kibontakoztatását segítő tevékenységek, differenciálása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózá-

sát segítő pedagógia jelenléte.

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket. ( Év végi beszámolóban tantárgyan-

ként) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pe-

dagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az

intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan

jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt

adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folya-

matokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fej-

lesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket.

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából

kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A legfontosabb partnerek -tanulók, szülők, fenntartó- véleményének figyelembe vételével ha-

tározzák meg az eredményességük indikátorait. (interjúk)

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei,

tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint,


19

megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, el-

ismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elége-

dettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

Az intézmény eredményeit nyilvántartják, elemzik. Tanulmányi eredmények kapcsán további

fejlesztési feladatokat határoznak meg. Kompetencia mérési adatok további felhasználása is jól

kimutatható. (Beszámolók)

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a hát-

térváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Az elmúlt években szignifikánsan nem változtak az eredmények, nem emelkednek. Vannak

kiugró évfolyamok pozitív és negatív irányban is. Intézkedési terv készítése az előző évek mé-

rési eredményei alapján. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesít-

ményszintje változó képet mutat.

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak

megfelelő.

Igen.

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása ered-

ményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények,

stb.).

Kiemelt tárgyak oktatása – német nemzetiségi nyelv, ének-zene, matematika – eredményességi

mutatók a versenyeredmények kapcsán jelennek meg.

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

Igen, fejlesztő, felzárkóztató munkában több pedagógus részt vesz. ( munkatervek, beszámo-

lók)

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Örökös Ökoiskolai cím.

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?


20

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyil-

vánosságáról.

Időközönként nevelési értekezleteket tartanak. A munkaközösségek folyamatosan egyeztetnek

a megfelelő információáramlás érdekében. A honlapot frissítik. (beszámolók, interjúk)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tan-

testületi feladat.

Szakmai munkaközösségek belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, célok meghatározásával

támogatják az eredményes oktatást, nevelést. (Beszámolók, munkatervek)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárá-

sában.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok le-

vonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény - szükség esetén - a mérési-értékelési ered-

mények függvényében korrekciót végez. (Nevelőtestületi kérdőív, vezetői tanfelügyelet utáni

fejlesztési terv, beszámolók)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

A tanulói utánkövetés nem működik, mert a középiskolák nagy része nem tájékoztatja az iskolát

a tanulók továbbhaladásáról. A volt osztályfőnökök személyes információi alapján tudják né-

miképp a tanulókövetést megoldani. (Interjú)

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

3. Eredmények



Nincs fejleszthető terület.



21

• Eredményesség több tantárgyi verseny (német nyelv és irodalom, matematika, ének-zene, ma-

gyar) tekintetében. • Az intézmény belső méréseinek gazdagsága.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékeny-

ségeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szak-

mai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az intézményben a magas színvonalú pedagógiai munka megvalósítása érdekében szakmai

munkaközösségek dolgoznak, az SZMSZ által jól meghatározott módon és keretek között, meg-

felelő önállósággal történik működésük, együttműködésük. Munkájukat munkaterv alapján

végzik. (SZMSZ, munkatervek)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv

szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

A szakmai munkaközösségek megfelelő önállósággal, saját munkaterv alapján működnek. A

munkatervek mindig a stratégiai dokumentumok alapján készülnek, figyelembe veszik az in-

tézményi munkatervben meghatározott célokat, feladatokat. (PP, SZMSZ, munkatervek)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

AZ SZMSZ egyértelműen meghatározza a munkaközösség-vezetők jog-, és hatáskörét, felada-

tait. (SZMSZ)

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett

formában zajlik.

A munkaközösségek, egyéb szakmai csoportok folyamatos együttműködése jellemző, segítve

a hatékony, magas színvonalú szakmai munkát. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók)

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.


22

Az intézményvezetés munkájának segítésére, támogatására végzik munkájukat a munkaközös-

ségek, szakmai csoportok. A színvonalas munka előfeltétele a jó együttműködés. (SZMSZ,

munkaterv)

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőr-

zése, értékelése.

A tervezésben aktívan részt vesznek a pedagógusok, munkaközösségek, szakmai csoportok,

majd a tervezés folyamatának lezártával a megvalósítás folyamata megjelenik a munkatervek-

ben, az eredmények értékelése a beszámolókban. (munkatervek, beszámolók)

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok

kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a

felmerülő problémák megoldásában.

A pedagógusok a tanulók eredményes nevelése-oktatása érdekében együttműködnek, valam-

ennyi szakember együttes hatása érvényesül. (munkatervek, beszámolók)

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az intézményben a magas színvonalú pedagógiai munka megvalósítása érdekében szakmai

munkaközösségek dolgoznak, az SZMSZ által jól meghatározott módon és keretek között, meg-

felelő önállósággal történik működésük, együttműködésük. Munkájukat munkaterv alapján

végzik. (SZMSZ, munkatervek)

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,

támogatása.

A szakmai munkaközösségek megfelelő önállósággal, saját munkaterv alapján működnek. A

munkatervek mindig a stratégiai dokumentumok alapján készülnek, figyelembe veszik az in-

tézményi munkatervben meghatározott célokat, feladatokat. (PP, SZMSZ, munkatervek)

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

AZ SZMSZ egyértelműen meghatározza a munkaközösség-vezetők jog-, és hatáskörét, felada-

tait. (SZMSZ)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?


23

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak

ki.

Az SZMSZ részletesen tartalmazza a hatékony információáramlást segítő kommunikációs

rendszert, az eljárásrendek jól kialakítottak.

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.


rendszert, az eljárásrendek jól kialakítottak. Az értekezletek, megbeszélések, egyéb informá-

ciómegosztás részletesen szabályozott.

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.


rendszert, az eljárásrendek jól kialakítottak. A belső-külső információs csatornák működése

biztosított.

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és

ismeretekhez való hozzáférés.

Az információkhoz történő hozzáférés több formában is biztosított: papíralapú hirdetőtáblák,

e-mail, internet, honlap, megbeszélések, kommunikáció, stb. Rendszeres az e-mailek küldése

az intézményvezetés részéről. (interjúk)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Az értekezletek, megbeszélések típusa, időpontja részletesen szabályozott. Nevelőtestületi ér-

tekezletet havonta tartanak a tervezés, célok meghatározása, feladatvállalás jegyében. Az egyéb

szakmai megbeszélések más alkalmakkor történnek, rendszeresek a feladatokat és a megvaló-

sítást, értékelést tartalmazó értekezletek. (munkatervek, beszámolók)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folya-

matosan eljutnak a munkatársakhoz.


rendszert, az eljárásrendek jól kialakítottak. A belső-külső információs csatornák működése

biztosított.


24

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció



• a munkaközösség-vezetők ellenőrzési tevékenységének erősítése


• a tanulók hatékony nevelése-oktatása érdekében jól működő belső és külső szakmai kapcso-

latrendszer

• rendszeres belső jó gyakorlat-, és tudásmegosztás

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a

külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A stratégiai dokumentumok részletesen tartalmazzák a külső partnereket a kapcsolattartás for-

máit, a rendszeres tájékoztatási és véleményezési lehetőségeket. biztosítását folyamatosan fe-

lülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren ke-

resztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét és befogadja innovatív ötleteiket. Az intéz-

mény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit,

és megjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település) életében is. (PP,

SZMSZ, munkaterv, beszámolók)

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A stratégiai dokumentumok részletesen tartalmazzák a külső partnereket a kapcsolattartás for-

máit, a rendszeres tájékoztatási és véleményezési lehetőségeket. (SZMSZ, munkatervek)

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is

rendelkezik.

PP-ben részletes leírása az egyes partnerekkel kapcsolatos tevékenységről. (fenntartó, tanker-

ület, NNÖ, CNÖ, EGYMI. Szakszolgálat, Budapesti Vakok Intézete stb)

5.2.4.


25

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyez-

tetés.

Az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart a külső partnerekkel. (SZMSZ)

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének

megismerése.

A munkaterv tartalmazza a konkrét partneri együttműködés feladatait az adott tanévre vonat-

kozóan. (munkatervek, beszámolók)

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

A Házirend tartalmazza a részletes panaszkezelést.

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségei-

nek.

Az intézmény eredményei, programjai rendszeresen megjelennek a honlapon és a helyi médi-

ákban.

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szó-

beli, digitális vagy papíralapú).

A stratégiai alapdokumentumok tartalmazzák az információátadás, a dokumentumok megisme-

résének módjait, formáit. (SZMSZ, PP, munkatervek)

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizs-

gálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A partnerek tájékoztatása folyamatos, a véleményeket gyűjtik, figyelembe veszik az intézkedési

tervekben. (interjúk)

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, me-

gyei szint, országos szint)?

5.4.10.


26

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi

közéletben.

Az intézmény aktívan részt vesz a település életében. (SZMSZ, munkatervek)

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Az intézmény aktívan vesz részt a helyi, városkörnyéki, regionális, országos versenyeken, ren-

dezvényeken. (PP, munkatervek, beszámolók)

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjak-

kal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

A településre nem jellemzők a helyi díjak aktív pedagógusok részére, a nyugdíjba vonuló pe-

dagógusok közül azokat, akik több évtizedes vezetői munkát is végeztek, jutalmazhatják helyi

díjakkal.

5. Az intézmény külső kapcsolatai



A kiemelt külső partnerek véleményének, elégedettségének mérése, összegzése, elemzése, fel-

használása a tervezőmunkában


• az intézmény aktívan részt vesz a város közéletében

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai érté-

keinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infra-

struktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató

munka humánerőforrás-szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a

felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Az intézmény a tanulási-tanítási fo-

lyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Az intézményi cél-

jának tekinti az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítását. (SZMSZ-3-3-2., PP,

Munkaterv, beszámoló, interjúk)


27

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel,

amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és peda-

gógiai céljait.

A folyamatosan egyeztet és felméréseket végeznek szakemberek bevonásával az épület felújí-

tási teendőiről, lehetséges bútor, informatikai és taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről. (vezetői

beszámoló, interjúk, intézményi bejárás)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók

nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

A tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának meg-

felelő. A pedagógusok a cél érdekében nyitottak az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárá-

sokhoz.(interjúk, intézményi bejárás)

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendel-

kezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendel-

kezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. (intézményi bejárás, vezetői interjú)

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az esz-

közök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Projektor, számítógép, interaktív tábla van a termek nagy részében, alkalmazzák a kollégák.

(Intézmény bejárása, interjúk)

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai érté-

keinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató

munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az intézményvezető felméri a tanév humán-erőforrását és megtervezi a tantárgyfelosztás alap-

ján a következő tanév rendjét. (SZMSZ- 3.1.1., vezetői beszámoló, interjúk, intézményi bejá-

rás)


28

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a

fenntartó számára.

A törvényi kötelezettségeinek az intézményvezető eleget tesz. (vezetői beszámoló, interjúk, in-

tézményi bejárás)

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenle-

tes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Törekszenek egyenlő terhelésre, de az egyének teherbírása is más és más. A feladatok leosztá-

sában a munkaközösségek vezetői is segítenek, mert nagyobb rálátásuk van a kisebb csoport-

jukra. (SZMSZ- 3.3.2., vezetői és nevelőtestületi interjú)

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az in-

tézmény deklarált céljainak.

Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogató ebben és meg-

teremti a feltételeket. (SZMSZ- 4.3.2., továbbképzési terv, vezetői interjú)

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az

egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogató ebben és meg-

teremti a feltételeket. (SZMSZ- 4.3.2., továbbképzési terv, vezetői interjú)

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. (vezetői

pályázat, beszámolók, interjúk)

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat,

módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fej-

lesztésében.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fej-

lesztésében (PP-6.1., interjúk, vezetői beszámoló)


29

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott nor-

mák, szabályok jellemzik.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott nor-

mák, szabályok jellemzik (PP-6., interjúk, beszámolók)

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső

igényesség, hatékonyság jellemző.

Idén 9 munkaközösség volt: 2 alsós, 1-1 Mérés-értékelés, Humán – művészeti, Természettudo-

mányi, Idegen nyelv, Öko-Fitt, Osztályfőnöki munkaközösség , Módszertani, nevelési munka-

közösség. Felsős szakmai formában szerveződik. Hatékonyan együttműködnek. (interjúk, be-

számolók)

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakor-

latokat az intézményen belül és kívül.

Szakmai tudásmegosztás működik. (interjúk)

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdoku-

mentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képe-

zik.

Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben.(PP-6.1., beszámolók,

interjúk)

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyo-

mányait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Ismerik, ápolják hagyományaikat, megismertetik a gyerekekkel, szülőkkel is. (interjúk, beszá-

molók, intézményi bejárás)

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről

rendszeresen beszámolnak.


30

Az intézmény pedagógusai és egyéb munkatársai munkaköri leírás szerint, annak iránymutatása

alapján végzik munkájukat. (SZMSZ- 3.3.2., interjúk, beszámolók)

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Az intézményvezetés törekszik az egyenletes terhelésre.

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzí-

tetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Az intézményi szabályokban rögzített hatáskörök megfelelnek a törvényi előírásoknak.

(SZMSZ- 3.3.2., interjúk, beszámolók)

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban),

valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása –

képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A nevelőtestület véleményét kikéri az intézmény. (SZMSZ- 4.2., interjúk, beszámolók)

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Dokumentum: (SZMSZ- 4.2., interjúk, beszámolók)

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segí-

tik a fejlesztést.

A pedagógusok innovatívak, igyekeznek megújulni: továbbképzésekről a beszámolók egymás-

nak működnek. (PP-6.1., interjúk)

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhely-

foglalkozásokra, fórumokra.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhely-

foglalkozásokra, fórumokra. (Interjúk, beszámolók, továbbképzési terv)

6.9.25.


31

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testü-

let és az intézményvezetés.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testü-

let és az intézményvezetés (Interjúk, beszámolók, továbbképzési terv)

6. A pedagógiai munka feltételei



• A mindennapi hatékony működéshez szükséges feltételek további bővítése. • A továbbképzé-

sek kínálatának bővítése.


• Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogató ebben és meg-

teremti a feltételeket. Elősegíti a tudásmegosztás lehetőségét.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfe-lelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi

szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által

kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, ciklikusan

értékeli. A tartalmi szabályozók, a környezet változása, az intézményi eredmények ismeretében

felülvizsgálta. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárások-

nak megfelelés. (PP-3.1., 4., 5., 6., Munkaterv, beszámolók, interjúk, bejárás)

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az

intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A sajátos nevelési oktatási feladataik, céljaik összhangban vannak a jogszabályokkal. (PP-6.1.,

6.3., beszámolók)

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionali-

zálása, megvalósítása?

7.2.3.


32

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósu-

lását.

A pedagógiai program ismerete mindenkitől alapvető elvárás. (PP, Munkaterv)

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése,

ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése,

ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. (PP,

Munkaterv, beszámolók, interjú)

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

Az alapdokumentumok az iskola honlapján elérhetők. (PP-6.3.3., Munkaterv, beszámolók, in-

terjú)

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pe-

dagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást

jelző eredménymutatók.

Az egyes szakmai közösségeken belül kerülnek meghatározásra a célok eléréséhez szükséges

módszerek. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, Mérési dokumentumok)

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak

érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és

jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

Az intézményvezetés a munkaközösségekkel egyeztetve állítja össze a továbbképzési tervet,

nyitott a pedagógusok egyéni kezdeményezéseire. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, To-

vábbképzési terv)

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek,

segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhang-

ban történik.

Nyitottak az új módszerekre, mindenhol/több teremben van projektor, számítógép és elegendő

digitális eszköz. Taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a hatályos és


33

vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A tanulók fizikai állapotának méréséhez NET-

FIT®, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet alkalmazzák. (PP, interjúk, intézményi be-

járás)

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentum-

ban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való

megfelelés



A különböző szakmai közösségek értékelésének, beszámolójának egységesítése. A fejlesztési

tervekben megfogalmazottak, ellenőrzések, értékelések folyamatos visszacsatolása.


Az intézményi dokumentumok egységes szerkezete, felépítése a jogszabályi háttér alapján. Az

éves munkatervek átgondolt, széles skálán mozgó programjai.

X. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a pedagógiai

program

http://belvarosi.apok.hu/index.php?menu=5&doc=1

Speciális közzétételi lista iskolai feladatot ellátó intézményeknek

XI. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzett-

sége és szakképzettsége

Pedagógus Betöltött mun-

kakör

A pedagógus iskolai vég-

zettsége és szakképzett-

sége

Pedagógus

szakvizsgák Megjegyzés

1. pedagó-

gus tanító

általános iskolai tanító ma-

gyar nyelv és irodalom mű-

veltségi területen

2. pedagó-

gus tanár

tanítói gyógytestnevelő,

földrajz szakos tanár, test-

nevelés szakos tanár

3. pedagó-

gus tanár

ének-zene szakos tanár

gyógypedagógiai asszisz-

tens

általános iskolai katolikus

hittantanár

4. pedagó-

gus tanító

általános iskolai tanító rajz

szakkollégiumi képzéssel

http://belvarosi.apok.hu/index.php?menu=5&doc=1


34

5. pedagó-

gus tanító

általános iskolai tanító nép-

művelés és rajz szakkollé-

giumi képzéssel

6. pedagó-

gus tanító


gyar nyelv és irodalom mű-

veltségi területen

7. pedagó-

gus tanár

magyar szakos általános is-

kolai tanár, ének-zene sza-

kos általános iskolai tanár

szakvizsgázott

pedagógus gya-

korlatvezető

mentortanári

szakterületen;

8. pedagó-

gus tanár

német szakos nyelvtanár,

biológia szakos általános

iskolai tanár; kémia szakos

általános iskolai tanár

9. pedagó-

gus tanító

általános iskolai tanító an-

gol idegen nyelvi művelt-

ségi területen

10. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

rajz szakos általános iskolai

tanár, általános iskolai ta-

nító pedagógia szakkollégi-

umi képzéssel, általános is-

kolai tanító rajz szakkollé-

giumi képzéssel

ember-, er-

kölcs- és vallás-

ismeret;

11. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

informatika szakos tanár,

fizika szakos tanár, tech-

nika szakos tanár

12. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

magyar-orosz szakos általá-

nos iskolai tanár, könyvtá-

ros

13. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

általános iskolai tanító

könyvtár szakkollégiumi

képzéssel

14. peda-

gógus

nemzetiségi ta-

nító

nemzetiségi (német) tanító,


ének-zene szakkollégiumi

képzéssel

15. peda-

gógus tanító



képzéssel

16. peda-

gógus tanító



képzéssel

szakvizsgázott

pedagógus,

közoktatási ve-

zető; szakvizs-

gázott pedagó-

gus minőség-

biztosítási szak-

területen;


35

17. peda-

gógus tanító



képzéssel

18. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

francia nyelv és irodalom

szakos tanár, magyar nyelv

és irodalom szakos tanár,

francia nyelv és irodalom

szakos tanár, okleveles tör-

ténelemtanár

19. peda-

gógus tanító

fogyatékosokat együttne-

velő pedagógus, általános

iskolai tanító magyar nyelv

és irodalom műveltségi te-

rületen

20. peda-

gógus tanító általános iskolai tanító

21. peda-

gógus tanító


ének-zene műveltségi terü-

leten

22. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

testnevelés szakos általános

iskolai tanár, biológia sza-


23. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító test-

nevelés szakkollégiumi

képzéssel, általános iskolai

tanító pedagógia szakkollé-

giumi képzéssel

24. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító pe-

dagógia szakkollégiumi


tanító rajz szakkollégiumi

képzéssel

25. peda-

gógus

általános iskolai

tanár német nyelvtanár

szakvizsgázott

pedagógus

mentortanár

26. peda-

gógus tanító



képzéssel

27. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

angol nyelvtanár, szocioló-

gia alapszakos szakelőadó

28. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

biológia szakos általános

iskolai tanár, földrajz sza-


29. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

biológia szakos tanár,

gyógypedagógus tanulás-

ban akadályozottak pedagó-

giája szakirányon, technika

szakos tanár


36

30. peda-

gógus tanító


tematika műveltségi terüle-

ten

31. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

földrajz szakos középisko-

lai tanár, biológia szakos

általános iskolai tanár, föld-

rajz szakos általános iskolai

tanár

32. peda-

gógus tanító

gyógypedagógus, tanulás-

ban akadályozottak pedagó-

giája szakos tanár, általá-

nos iskolai tanító informa-

tika műveltségi területen

szakvizsgázott

pedagógus,

közoktatási ve-

zető;

33. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító an-

gol műveltségi területen,


orosz nyelv szakkollégiumi

képzéssel

34. peda-

gógus

nemzetiségi ta-

nító

német nyelvi és német

nemzetiségi tanító, általá-

nos iskolai tanító testneve-

lés szakkollégiumi képzés-

sel

35. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

matematika szakos tanár,

számítástechnika szakos

középiskolai tanár, technika

szakos tanár

36. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

okleveles történelem szakos

bölcsész

37. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

történelem szakos tanár, ál-

talános iskolai tanító

38. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

okleveles mérnöktanár

(környezetmérnök), kör-

nyezetmérnök, mérnökta-

nár

39. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító vi-

zuális nevelés szakkollégi-

umi képzéssel

40. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

magyar nyelv és irodalom

szakos tanár, ének-zeneta-

nár

szakvizsgázott

pedagógus

mentortanár

41. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

testnevelés szakos középis-

kolai tanár, szakedző (a kö-

telezően választott sportág

megjelölésével), táncpeda-

gógus

42. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

informatika szakos tanár,

mérnök-informatikus


37

43. peda-

gógus tanító


technika szakkollégiumi


tanító pedagógia szakkollé-

giumi képzéssel

44. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

magyar nyelv és irodalom

szakos tanár, okleveles al-

kalmazott nyelvészet sza-

kos bölcsész

45. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító ének


46. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

matematika szakos általá-

nos iskolai tanár, általános

iskolai tanító testnevelés


47. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

német szakos nyelvtanár,

általános iskolai német

nyelvoktató tanító

48. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

történelem szakos általános

iskolai tanár, angol nyelv és

irodalom szakos tanár,

ének-zene szakos általános

iskolai tanár,

49. peda-

gógus tanító



szakvizsgázott

pedagógus,

közoktatási ve-

zető;

50. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

biológia szakos tanár, föld-

rajz szakos tanár

51. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

számítástechnika szakos ál-

talános iskolai tanár, mate-

matika szakos általános is-

kolai tanár, orosz szakos ál-

talános iskolai tanár

szakvizsgázott

pedagógus,

közoktatási ve-

zető;

52. peda-

gógus tanító



képzéssel

53. peda-

gógus tanító


nevelés műveltségi terüle-

ten

szakvizsgázott

pedagógus

gyógytestneve-

lés területen;

54. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

történelem szakos középis-

kolai tanár, földrajz szakos

középiskolai tanár

szakvizsgázott

pedagógus,

közoktatási ve-

zető;

55. peda-

gógus tanító általános iskolai tanító

56. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

matematika szakos általá-

nos iskolai tanár, technika


38

szakos általános iskolai ta-

nár

57. peda-

gógus

nemzetiségi ta-

nító

nemzetiségi (német) tanító,


technika szakkollégiumi

képzéssel

58. peda-

gógus tanító



képzéssel

59. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító vi-

zuális nevelés műveltségi

területen

60. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

magyar nyelv és irodalom,

ének-zene szakos tanár Óraadó

61. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

biológia szakos tanár, me-

zőgazdasági ismeretek és

gyakorlatok szakos általá-

nos iskolai tanár

Óraadó

62. peda-

gógus

általános iskolai

tanár

matematika-fizika szakos

tanár Óraadó

63. peda-

gógus tanító

általános iskolai tanító nép-

művelés szakkollégiumi

képzéssel

Óraadó

XII. A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segí-

tők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége

Nevelő és ok-

tató munkát

segítő

Betöltött munkakör Az alkalmazot iskolai végzett-

sége és szakképzettsége Megjegyzés

1. alkalmazott pedagógiai asszisz-

tens érettségi, pedagógiai asszisztens

2. alkalmazott rendszergazda számítógép-kezelő, érettségi


tens pedagógiai asszisztens,érettségi

4. alkalmazott iskolatitkár érettségi, irodavezető, ügyintéző

titkár


tens

érettségi, gyógypedagógiai segítő

munkatárs

6. alkalmazott laboráns informatikus mérnök

7. alkalmazott rendszergazda számitástechnika programozó, szá-

mítástechnikai műszerész, érettségi


39


tens

idegenforgalmi szakmenedzser,

érettségi, pedagógiai asszisztens

Tartósan távol-

lévő

9. alkalmazott iskolatitkár műszaki informatikai mérnökasz-

szisztens

Tartósan távol-

lévő

XIII. Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036393

XIV. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsola-

tos adatok

Tanév Tanulólétszám Évismétlő tanuló Kimaradó tanuló

2004/2005. 840 18

2005/2006. 786 27

2006/2007. 777 12

2007/2008. 750 6

2008/2009. 708 14

2009/2010. 695 14 6

2010/2011. 671 13 4

2011/2012. 637 4 4

2012/2013. 653 6 4

2013/2014. 670 15 4

2014/2015. 648 6 5

2015/2016. 623 9 3

2016/2017. 601 10 4

2017/2018. 552 7 4

XV. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehető-

sége

2018/2019. évi Munkaterv VII. fejezete


XVI. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Pedagógiai program: 6.15.9.8. fejezet

http://belvarosi.apok.hu/dokumentum/pedprogram.pdf

XVII. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követel-

ményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje

Pedagógiai program: 6.7. fejezet


https://www.kir.hu/okmfit/getJelentes.aspx?tip=i&id=036393





40

Osztályozó vizsga követelmények

Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam

- A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető sza-

bályaival. - Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. - A kérdésekre értelmesen válaszoljon. - Legyen képes képről, képsorról 2-3 összefüggő mondat alkotására. - Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. - Ismerje fel a mesét és a verset. - Ismerje az írott és nyomtatott betűket. - Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben, tudja szabályosan alakítani a kis- és nagybe-

tűket. - A mondatokat tudatosan nagybetűvel kezdje. - Másolásban legfeljebb 3-4 írástechnikai hibát ejthet. - Tudjon percenként kb. 10-12 betűt leírni.

2. évfolyam

Olvasás-szövegértés

- A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető

szabályaival, alkalmazza őket.

- Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.

- Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és kösz-

öntésének udvarias nyelvi formáit.

- Legyen képes összefüggő mondatok alkotására.

- Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról.

- Szöveghűen mondja el a memoritereket.

- Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas-

son fel.

- Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét.

Írás-és nyelvtani ismeretek

- Írása legyen rendezett, pontos.

- Írástechnikai hibát ne kövessen el.

- Tudjon percenként kb. 15-18 betűt leírni.

- Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze

fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban.

- Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban.

- Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.

- Tudja megnevezni a tanult mondatfajtákat.

- Tudjon 5-6 szót helyesen betűrendbe sorolni.

3. évfolyam


41

Olvasás-szövegértés-fogalmazás






- Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.


son fel.

- Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottak-

kal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

- A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon

el.

- Adott vagy választott témáról 6-8 mondatos fogalmazást készítsen a tanult

fogalmazási ismeretek alkalmazásával.



Írás- és nyelvtani ismeretek

- Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.





- Jelölje helyesen a j hangot 40-50 begyakorolt szóban.

- Helyesen alkalmazza az elválasztás szabályait.



- Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben

is.

- Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

4. évfolyam

Olvasás-szövegértés-fogalmazás






- Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.


son fel.


42

- Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottak-

kal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.

- A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon

el.

- Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult

fogalmazási ismeretek alkalmazásával.



Írás- és nyelvtani ismeretek

- Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.





- Jelölje helyesen a j hangot 40-50 begyakorolt szóban.

- Helyesen alkalmazza az elválasztás szabályait.



- Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben

is.

- Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

- Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.


43

5. évfolyam

Magyar nyelv

Tollbamondás

Nyelvtani ismeretek:

A beszédhangok csoportosítása

A mássalhangzók és a magánhangzók

A magyar ábécé

A betűrendbe sorolás szabályai

Az elválasztás szabályai

A keltezés szabályai

A helyesírási alapelvek:

- A kiejtés szerinti írásmód

- A szóelemzés szerinti írásmód

- A hagyományos írásmód

- Az egyszerűsítő írásmód

Szövegértés

Irodalom

Témakörök, művek:

A mesék:

o Tündérszép Ilona és Árgyélus

o A holló és a róka

o A mesék jellemzői, fajtái

Petőfi Sándor: János vitéz

Arany János:

o Családi kör

o Rege a csodaszarvasról

Teremtéstörténet a Bibliában

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Memoriterek:

Részlet a János vitézből

Részlet a Rege a csodaszarvasról c. műből

Irodalomelméleti fogalmak.

Szóképek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora)

Mese (népmese, műmese)

Monda

Elbeszélő költemény


44

6. évfolyam

Magyar nyelv

1. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelei

2. A szófajok

A főnév csoportosítása: köznevek és tulajdonnevek

A tulajdonnevek fajtái és helyesírásuk

A melléknév (fokozás, ragok)

A számnév fajtái és helyesírásuk

A névmások típusai

Az igenevek fajtái, képzésük (főnévi, melléknévi, határozói)

A határozószó

A viszonyszók (igekötő, névelő, névutó, kötőszó)

Irodalom

1. A mondák fajtái

2. Arany János: Toldi (cselekmény, szerkezet)

3. Népdalok csoportosítása

4. Balladák: Kőmíves Kelemen

Arany János: A walesi bárdok

Arany János: Mátyás anyja

5. Balassi Bálint: Egy katonaének

6. Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram

A Reményhez

7. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka

8. Irodalomelméleti fogalmak: monda, verses levél, elbeszélő költemény, konfliktus, előhang,

mottó, dal, ballada, elégia

9. Memoriter: Arany János: Toldi – részletek

Arany János: A walesi bárdok – részlet

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

7. évfolyam

Magyar nyelv

NYELVTANI ISMERETEK:

Rendelkezzen a tanuló a 6. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel: ismerje fel a következő

szófajokat: főnév, melléknév, számnév, névmás, igék, névelő. Ismerje a névszók fogalmát.


45

Tudja felsorolni az alárendelő szószerkezetek fajtáit ( tárgyas, jelzős, határozós), ismerje a

mondatrészek jelölését (aláhúzásmódját, jelölését az ágrajzban).

Tudja elmondani az állítmány fajtáit, az alany és az állítmány kérdéseit.

Ismerje fel az alanyt, az igei és a névszói állítmányt.

Tudja elmondani a tárgyas szószerkezet kérdését, ismerje jelölési módját.

Tudja felsorolni a határozók fajtáit, azok kérdéseit.

Ismerje fel a határozós szószerkezetek gyakoribb fajtáit: hely, idő, ok, cél, eszköz, társ, mód,

állapot, szám, részes, ismerje jelölésük módját.

Tudja felsorolni a jelzők fajtáit, azok kérdései.

Ismerje fel a következő jelzőket: minőség, mennyiség, birtokos.

HELYESÍRÁS

10. Írása legyen olvasható és rendezett. Diktálás után írt szövegben legyen képes a hibáit javí-

tani. Az alapvető és gyakran használt tulajdonneveket (saját adatai) írja hibátlanul.

(Gyakorlásra használható: tankönyv szövegei, a mf. feladatai, ha van, a tanév során használt

füzetek!)

Irodalom

Reformkor, romantika fogalma. A reformkor nagyjai.

Kölcsey Ferenc: Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat. Memoriter + tartalmi és formai elem-

zés

Epika, líra, dráma; regény, novella, óda, himnusz, ars poetica, ballada, epigramma, elégia, szi-

multán verselés fogalma.

Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór életútja

Petőfi Sándor: Szeptember végén című versének elemzése, ismerete

Jókai Mór: Az arany ember elemzése. A regény fogalma, típusai.

Móricz Zsigmond: A hét krajcár, Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása és A néhai bárány

elemzése. ( A novella fogalma, szerkezeti egységei, a realizmus fogalma)

8. évfolyam

Magyar nyelv

Ismerje fel a mondatokat a beszélő szándéka szerint, az írásjeleket helyesen alkalmazza a

mondatok végén.

Tudja megkülönböztetni az egyszerű és az összetett mondatokat.

Tudja elmondani az alárendelő összetett mondatok ismérveit, fajtáit, egyszerűbb összetett

mondatot tudjon ábrázolni.

Ismerje a mellérendelő összetett mondatok fajtáit, jeleit, néhány kötőszót, és tudjon elemezni

egyszerűbb mellérendelő összetett mondatot.

Az alapvető tulajdonneveket írja helyesen (saját adatai).

Tudjon önéletrajzot írni tanári segítséggel.

Rendelkezzen minimális nyelvtörténeti ismerettel: tudja felsorolni nyelvrokonainkat, tudja jel-

lemezni a magyar nyelv természetét.


46

Legyen fogalma a nyelvjárásokról, a nyelvváltozatokról.

Irodalom

A tanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, az olvasott szöveg tartalmá-

nak elmondására.

Tudja elmondani, hogy mit tanultunk irodalomból 8. osztályban, vagyis felsorolni az írók köl-

tők nevét, tudjon említeni 8.-ban tanult irodalmi alkotásokat.

Tudja az irodalmi műfajokat műnemek szerint elrendezni.

Ismerje a következő fogalmakat: líra, epika, dráma, dal, elégia, epigramma, regény, novella,

óda, szonett, szimbolizmus, szimbólum.

Ismerje a következő költők életét vázlatosan, a tankönyvben lévő szöveg alapján: Ady Endre,

Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József At-

tila, Radnóti Miklós.

Tudjon 3 idén tanult költeményt. (szabadon választható)

Tudja elmondani Móricz Zsigmond: Hét krajcár című novellájának tartalmát.

Ismerje Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényének tartalmát, ismerje a szereplők

nevét.

Tudjon az idén tanult irodalmi alkotásokról 2-3 mondatot mondani.

(Művek: Ady Endre: A föl-földobott kő, Lédával a bálban, Őrizem a szemed. Móricz

Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig, Babits Mihály: Hazám, Kosztolányi Dezső:

A szegény kisgyermek panaszai, Tóth Árpád: Körúti hajnal, Juhász Gyula: Milyen volt …, József At-

tila: Tiszta szívvel, Születésnapomra, Levegőt!, Mikor az uccán…, Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem

tudhatom, Razglednicák, Tamási Áron: Ábel)

Matematika

1. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint.

Egyszerű matematikai kifejezések, jelölések ismerete

Több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának helyes használata.

Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

Számtan, algebra

- Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése

- Biztos számfogalom 20-as körben

- Összeadás, kivonás 20-as körben

- Matematikai jelek +, -, =, >,< ismerete, helyes használata


47

- Páros és páratlan számok megkülönböztetése

- A sorszámok helyes használata

- Római számok írása, olvasása 20-ig

Összefüggések, függvények, sorozatok

– Növekvő és csökkenő számsorozatok folytatása.

– Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

– Tárgyak sorba rendezése szín-, méret-, forma szerint

– Egyszerű függvénykapcsolatok kifejezése matematikai jelekkel

Geometria

– Vonalak (egyenes, görbe) ismerete

– Összehasonlítások: rövidebb, hosszabb, magasabb, alacsonyabb helyes használata,

– Igaz, hamis állítások eldöntése a tanult alakzatokról (négyzet, téglalap, háromszög, kör)

– Tájékozódási képesség, irányok ismerete

Mérés

– A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése

– A szabvány mértékegységek: dm, m, dl, l, kg, óra, hónap, év.

– Mérőeszközök használata tanítói segítséggel

2. évfolyam


Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.

Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása.

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megne-

vezése.

Számtan, algebra

– Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete.

– Római számok írása, olvasása 100-ig.

– Számok helye a számegyenesen. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.

– Számok képzése, bontása helyi érték szer

– Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.

– Szorzótábla ismerete a százas számkörben.

– A műveletek sorrendjének ismerete.

– Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása szám

– Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszá-

mítása.


– Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.

– Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

Geometria, mérés


48

– A test és a síkidom megkülönböztetése.

– Testek építése szabadon és megadott feltételekkel

– A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm,

dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év.

– Átváltások szomszédos mértékegységek között.

– Mennyiségek közötti összefüggések felismerése.

– Mérőeszközök használata.

3. évfolyam


Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.

Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.

Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

Számtan, algebra

- Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése.

- Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma

1000-es számkörben.

- Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).

- A 2, 3, 4, 10 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése.

- Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben.

- Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.

- Becslés és a kerekítés alkalmazása.

- Fejben számolás százas számkörben.

- A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.

- Fejben számolás 1000-ig nullákra végződő egyszerű esetekben.

- Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságai-

nak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend isme-

rete, alkalmazása.

- Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egyjegyű számmal, osztás egyjegyű

számmal írásban.

- Műveletek ellenőrzése.

- Római számok írása, olvasása I, V, X, L, C jelekkel.

- Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, el-

lenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.

- Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.


– Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése,

készítése.

– Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.

– A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.

Geometria

- A szabvány mértékegységek ismerete: mm, cm, m, km; ml, cl, l, hl; g, dkg, kg, t; másod-

perc, perc, óra, nap. Átváltások szomszédos mértékegységek között.


49

– Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).

– Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismeré-

sük, jellemzőik.

– Kör fogalmának tapasztalati ismerete.

– A test és a síkidom közötti különbség megértése.

– Kocka, téglatest, felismerése, jellemzői.

– Gömb felismerése.

– Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal,

színezéssel.

Valószínűség, statisztika

– Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.

– Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.

– Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.

Informatikai ismeretek

– Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata.

– Együttműködés interaktív tábla használatánál.

4. évfolyam


Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.

Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.

A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.

Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

Számtan, algebra

- Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése.

- Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fo-

galma 10 000-es számkörben.

- Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).

- A 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése.

- Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben.

- Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben.

- Becslés és a kerekítés alkalmazása.

- Fejben számolás százas számkörben.

- A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.

- Fejben számolás 10 000-ig nullákra végződő egyszerű esetekben.

- Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságai-

nak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend isme-

rete, alkalmazása.

- Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egy- és kétjegyű, osztás egyjegyű

számmal írásban.

- Műveletek ellenőrzése.


50

- Római számok írása, olvasása I, V, X, L, C, D, M jelekkel.

- Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, el-

lenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.

- Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.


– Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése,

készítése.

– Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.

– A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.

Geometria

– Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek.

– A szabvány mértékegységek ismerete: mm, cm, m, km; ml, cl, l, hl; g, dkg, kg, t; má-

sodperc, perc, óra, nap. Átváltások szomszédos mértékegységek között.

– Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).

– Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismeré-

sük, jellemzőik.

– Kör fogalmának tapasztalati ismerete.

– A test és a síkidom közötti különbség megértése.

– Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői.

– Gömb felismerése.

– Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal,

színezéssel.

– Négyzet, téglalap kerülete.

– Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.


– Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.

– Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.

– Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.

Informatikai ismeretek

– Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata.

– Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése.


51

5. évfolyam


– Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.

– Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása.

– Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

– Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.

– Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

– A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes haszná-

lata.

Minimumkövetelmény:

• Halmazok megadása adott tulajdonság alapján.

• Állítások megfogalmazása a hétköznapi életből és a matematika területéről, ál-

lítások igazságtartalmának eldöntése.

Számtan, algebra

– Az 1 000 000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása

számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése.

– A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása kétjegyű osz-

tóval.

– Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számok

felismerése.

– Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása,

összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.

– Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Tizedes

törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.

– Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vo-

natkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

– Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész

számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban.

– A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés,

adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyesség-

ének megítélése).

– A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, he-

lyes alkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban.


• A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása,

• Két szám összehasonlítása.

• A tízes számrendszer biztos ismerete.

• Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok kör-

ében.

• Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes tör-

tek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőr-

zése.

• Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.


52

• Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.


– Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása.

– Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása.

Táblázatok értelmezése, készítése.

Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok

folytatása adott, illetve felismert szabály alapján.


• Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Geometria

– Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test szemléletes fogalmá-

nak ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára.

– Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőle-

ges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével.

– A geometriai ismeretek alkalmazásával az ábrák helyes értelmezése.

– Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű haszná-

lata.

– A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk külön-

böző szempontok szerint.

– Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása.

– A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatok-

ban.

– Sokszögek területének meghatározása alkalmai mértékegységgel történő lefedéssel. A terület

szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe.

– A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója,

felszínének meghatározása.

– A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mérték-

egységei közti kapcsolat ismerete.

– A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatok-

ban.

– Testek ábrázolása; építése.

– A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott

nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete.


• Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.

• Felezőmerőleges szemléletes fogalma.

• Téglalap (négyzet) kerületének, területének,

• kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.

• Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét

gyakorlati feladatokban.

• A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.


– Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.


53

– Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

– Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.


• Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

• Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyam


– Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása.

– A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítá-

sok tagadása.

– Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek

értelmezése.

– Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában.

– Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során.


• Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalma-

zása szóban és írásban.

Számtan, algebra

– A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az

egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében.

– A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét

természetes szám kitevőjű hatványokkal.

– Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A normálalak használata a számok egy-

szerűbb írására.

– A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása (a hatvá-

nyozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

– Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös

osztó, közös többszörös) ismerete. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös megha-

tározása. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgá-

lata. Az oszthatóságról tanult ismereteik megszerzése során kialakult a bizonyítás iránti igény.

– Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás vég-

rehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi

feladatokban.

– A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos

kamat fogalma, kiszámítása..

– Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések ösz-

szevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkal-

mazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.

– Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése.

– Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a minden-

napi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, össze-

függések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a

szöveg alapján.)


• Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.


54

• Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.

• 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.

• A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok meg-

oldása következtetéssel.

• Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható

módszerrel.


– Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása.

– Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása.

Táblázatok értelmezése, készítése.

– Az egyenes arányosság mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése.

– Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok

folytatása adott, illetve felismert szabály alapján.


• Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben.

Geometria

– Térelemek felismerése, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata.

– Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőle-

ges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével.

– Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága,

szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Tégla-

lap szerkesztése.

– Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések isme-

rete.

– A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott

nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szer-

kesztése.

– Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése.

– A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek

alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szim-

metria stb.). A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerü-

letének kiszámítása.

– A háromszögek osztályozása szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tenge-

lyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámí-

tása (átdarabolás, kiegészítés).

– A négyszög, a speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata, Tengelyesen

szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög ke-

rületének kiszámítása.

– A téglalap (négyzet) területe, a korábban tanultak alkalmazása geometriai problémák és gyakor-

lati jellegű feladatok megoldásában.

– A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata, tulajdonságaik vizs-

gálata.

– A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mérték-

egységei közti kapcsolat ismerete. A korábban tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatok-

ban.

– Testek ábrázolása, az ábrák helyes értelmezése. Testek építése.


55


• A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.

• Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.

• Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása,

• szögmásolás,

• szakaszfelező merőleges szerkesztése.

• Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.

• Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.

• A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.


– Egyszerű oszlopdiagramok, vonaldiagramok kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok ol-

vasása.

– Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

– Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázo-

lása.


• Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

• Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

• Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

7. évfolyam


– Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása.

– A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítá-

sok tagadása.

– Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek

értelmezése.

– Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában.

– Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során.


• Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli

és írásbeli közlése.

• Egyszerűállítások igazságának eldöntése.

• Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.

Számtan, algebra

– A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az

egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében.

– A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét

természetes szám kitevőjű hatványokkal.

– Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A normálalak használata a számok egy-

szerűbb írására.

– A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása (a hatvá-

nyozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.


56

– Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös

osztó, közös többszörös) ismerete. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös megha-

tározása. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgá-

lata. Az oszthatóságról tanult ismereteik megszerzése során kialakult a bizonyítás iránti igény.

– Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás vég-

rehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi

feladatokban.

– A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos

kamat fogalma, kiszámítása..



mazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.

– Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése.




szöveg alapján.)


• Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek

körében egyszerű esetekben.

• 10 pozitív egész kitevőjű hatványai,

• 10-nél nagyobb számok normálalakja.

• Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét

feladatokban.

• Egyszerű százalékszámítási feladatok.

• Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megke-

resése.

• Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.

• Egyszerűszöveges feladatok megoldása következtetéssel is.


– A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz,

képhalmaz fogalmának ismerete.

– Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet

fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatáro-

zása.

– Valós (szám-szám) függvény grafikonjának elemzése a tanult szempontok szerint: a függvény alap-

tulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független vál-

tozók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása.

– Az egyenes arányosság, mint szám-szám függvény tulajdonságainak felismerése. Az egyenes ará-

nyosság grafikonjának felismerése, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon

meredekségének vizsgálata.

– A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikon-

jának megrajzolása (esetleg összegtartozó számpárok segítségével). A lineáris kapcsolatokról tanul-

tak alkalmazása természettudományos feladatokban is.

– A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon

– Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.



57

• Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.

• Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott

sorozat esetén szabály(ok) keresése.

Geometria

– A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket vé-

gezni.

– Ismeri a vektor fogalmát.

– Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének

megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A

tengelyesen szimmetrikus, a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkal-

mazása geometriai vizsgálatokban.

– A szögpárok ismerete, alkalmazásuk geometriai vizsgálatokban.

– Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti

összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek cso-

portosítása szögeik és oldalaik szerint. Tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.

– Ismeri a nevezetes négyszögek (deltoid, trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, rombusz, téglalap,

négyzet) fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes

négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek

szimmetriatulajdonságait. Tudását alkalmazza feladatok megoldásában.

– Ismeri a sokszög területének fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mérték-

egységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A terület-

számításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakor-

lattal kapcsolatos feladatok megoldásában.

– A tanuló képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen

old meg problémákat.

– Ismeri az egyenes hasáb és az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a ta-

nult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket.

– Ismeri a sokszöglapokkal határolt test térfogatának fogalmát, a térfogat szabványos mértékegysé-

geit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, to-

vábbá a forgáshenger térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számítani sok, a mindennapjainkban

előforduló test felszínét, térfogatát, űrmértékét.


• Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szab-

ványos mértékegységeinek ismerete.

• Háromszögek területének kiszámítása.

• Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.

• Szögfelező szerkesztése.

• Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.

• Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.

• Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felis-

merése, jellemzése.


– Valószínűségi kísérletek eredményeinek tudatos megfigyelése, lejegyzése, relatív gyakoriságok ki-

számítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a

biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása vagy becslése egysze-

rűbb esetekben.


58

– Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és

relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a

terjedelem meghatározása. Vonaldiagram, oszlopdiagram olvasása, készítése, szalag-, kördiagram

olvasása.


• A gyakoriság fogalma.

• Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

8. évfolyam


— Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműve-

letek ismerete; számhalmazok (természetes, egész, racionális) ismerete.

— A nyelv logikai elemeinek tudatos szerepeltetése a feladatok megoldása során. Egyszerű

állítások igazságtartalmának eldöntése, állítások tagadása.

— Egyszerű sorbarendezési, leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmeneté-

nek elmondása, leírása.


• Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.

• Szövegértelmezés egyszerű esetekben.

• A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.

• Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsoro-

lása.

Számtan, algebra

– A számhalmazok (természetes, egész, racionális számok) ismerete. Biztos számolási ismeretek a

racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes

alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

– A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása számológép hasz-

nálatával. Műveletek természetes szám kitevőjű hatványokkal, a hatványozás azonosságainak felis-

merése, alkalmazása.

– Alapszinten is feltétlen javasolt kiegészítő követelmény: Az 1-nél nagyobb számok normálalakjá-

nak értelmezése. Számolás normálalakkal egyszerűbb esetekben

– Javasolt kiegészítő követelmény: A 10 egész kitevőjű hatványainak értelmezése, 0-nál nagyobb, 1-

nél kisebb számok normálalakja. Számolás normálalakkal, számológép segítségével.

– Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek, számolási eljárások ismerete, alkalmazása egy-

szerű oszthatósági feladatok megoldásában, törtek egyszerűsítésében, törtekkel végzett műveletek

végrehajtásában.

– A négyzetgyökvonás fogalmának ismerete, pozitív számok négyzetgyökének (közelítő) meghatáro-

zása számológép segítségével. A négyzetgyökvonás biztos alkalmazása a matematika különböző

témaköreiben.

– Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban, geometriai számítá-

sokban. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalma-

zása matematikai és hétköznapi feladatokban. A mindennapjainkhoz kapcsolódó százalékszámítási

feladatok megoldása. Kamatos kamat kiszámítása.


59



mazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. A geometriában

és a természettudományos tárgyakban előforduló képletek értelmezése, alkalmazása, az ismeretlen

változó kifejezése a képletből.

– Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalmának ismerete. Gyakorlott-

ság az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában, a mérlegelv alkalmazásában, a kapott ered-

mény ellenőrzésében. Egyenlőtlenség megoldáshalmazának ábrázolása számegyenesen.




szöveg alapján.)


• Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális

számkörben.

• Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása.

• Elsőfokú egyenletek megoldása.

• Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

• Összefüggések, függvények, sorozatok

• Az a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.

Geometria

– Ismeri a geometria alapvető fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó elnevezéseket. Felismeri a térele-

mek kölcsönös helyzetét, továbbá az adott tulajdonságú ponthalmazokat. Képes értelmezni és meg-

határozni a térelemek távolságát. Szögek értelmezése, mérése, a szögfajták, valamint a szögpárok

ismerete. Az alapvető szerkesztések (szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés, stb.) végrehajtása.

Ismeri a vektor fogalmát. Ezeket az ismereteket képes alkalmazni sokszögek, testek, geometriai

transzformációk tulajdonságainak vizsgálatában, feladatok megoldásában. Helyesen használja a

szaknyelvet.

– A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket vé-

gezni, képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old

meg problémákat.

– Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti

összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek cso-

portosítása szögeik és oldalaik szerint. Háromszög-szerkesztések lépéseinek leírása, a szerkeszté-

sek elvégzése. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek meghatározása, megszer-

kesztése.

– A Pitagorasz-tétel kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.

– A Thalész-tétel ismerete, egyszerű alkalmazásai.

– Ismeri a nevezetes négyszögek fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög

(speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a

nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását képes alkalmazni feladatok megoldásá-

ban.

– Ismeri a terület szemléletes fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegy-

ségeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszá-

mításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlat-

tal kapcsolatos feladatok megoldásában.


60

– Ismeri az egyenes hasáb, az egyenes körhenger és a gúla fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni

a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. Felismeri a körkúpot és a gömböt.

– Ismeri a térfogat szemléletes fogalmát, mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A

térfogatképletek ismeretében kiszámítja a tanult testek térfogatát, képes a tanultak gyakorlati alkal-

mazására.

– Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének

megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A

tengelyesen szimmetrikus és a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak al-

kalmazása geometriai vizsgálatokban.

– Kicsinyítés és nagyítás felismerése, a hasonlóság alkalmazása hétköznapi helyzetekben (szerkesz-

tés nélkül). A középpontos hasonlóság felismerése, tulajdonságainak ismerete.


• Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.

• Adott pont eltolása adott vektorral.

• Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.

• Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).


– A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz,

képhalmaz fogalmának ismerete.

– Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet

fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatáro-

zása.

– Mennyiségek közti kapcsolatok ábrázolása grafikonnal. Valós (szám-szám) függvény grafikonjá-

nak ábrázolása, elemzése, a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték,

adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legki-

sebb érték) grafikonról való leolvasása.

– Az egyenes arányosság, mint szám-szám függvény tulajdonságainak ismerete. Adott egyenes ará-

nyosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata.

– A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikon-

jának megrajzolása. A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos felada-

tokban is.

– A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon).

– [Javasolt kiegészítő követelmény: Az abszolútérték függvény, a másodfokú függvény, a fordított

arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egylépéses függvénytranszformációk

végrehajtása.]

– Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata. A

számtani sorozat felismerése.


• Az a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.

• Egylépéses függvénytranszformációk végrehajtása (eltolás, tükrözés az x ten-

gelyre.).

• Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének

vizsgálata.

• A számtani sorozat felismerése.



61

– A véletlen jelenségek tudatos megfigyelése, az eredmények lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszá-

mítása. A tapasztalatok levonása, ezek alapján a valószínűségi szemlélet fejlődése. Konkrét felada-

tok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen ese-

ményt. Események valószínűségének kiszámítása a klasszikus valószínűségi modell alkalmazásá-

val egyszerűbb esetekben.

– Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és

relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a

terjedelem meghatározása. Diagramok (vonal-, oszlop-, szalag-, kördiagram) olvasása, készítése.

– Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.


• Relatív gyakoriság.

• Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmaz-

ban.

• Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

Idegen nyelv - angol nyelv

1. osztály

1. félév

Greetings

Classroom objects

Numbers 1-10

Colours

2. félév

Family members

Clothes

Animals

2. osztály

1. félév

Animals

Can/can’t

Classroom objects

Numbers 1-10

2. félév

Food and drink

like/don’t like

Body parts


62

Have got

3. osztály

1. félév

Classroom objects

Numbers 1-20

Countries

Subjects

Food and drink

2. félév

How much is it? It’s….pounds.

Have got

Objects in my room

Clothes

I’m wearing…

4. osztály

1. félév

Be

There is/There are

What’s the time?

plurals

Prepositions

Have got

2. félév

Simple Present

Present Progressive

5. osztály

have got

Simple Present

Present Progressive

Past Simple

Hobbies

Describing places

Daily routine

Animal's behaviour


63

Food/drink

Weather

Describing people

6.osztály

Simple Present

Present Progressive

Past Simple

Past Progressive

will/won't

some/any

Free time activities

Housework

Geographical features

Adjectives

Comparative/Superlative

7.osztály

Present Simple

Past Simple

Past Progressive

Time clauses

going to

Present Perfect

School subject and,facilities

Personality adjectives

Holiday activities

Body parts

Places in a town

Computer parts

Animals and their habitats

Illnesses

Food and eating habits

8.osztály

Present Simple

Past Simple

Present Progressive

Past Progressive

Present Perfect

Passive

Question tags

Conditional 1-2


64

Future

Personal adjectives

Clothes and fashion

Sights and landmarks

Words related to camps and courses

Weather

Sports

Environmental problems

Celebrations

Types of holiday

Idegen nyelv - német nyelv

4. osztály

1. félév

Írásbeli követelmény:

- Igeragozás

- Kérdőszavak használata

- Határozott névelők tárgy este

- „Möchte„ - mondatalkotás

- Kijelentő mondatok alkotása

- Kérdő mondatok alkotása

- Számok 1- 300

Szóbeli követelmény:

- Idegen nyelvű köszönés – köszöntés

- Bemutatkozás

- Család

- Lakás

A megnevezett témák szókincsének ismerete, 7 összefüggő mondatban való kifejtése

2. félév

Írásbeli követelmény

- Mondatalkotás

- A modulok szókincsének ismerete

- Óra ismerete, idő kifejezése

- Helyhatározó szavak

- Színek


65

- Számok 1-1000

Szóbeli elvárások: az alábbi témakörök 10 összefüggő mondatban való bemutatása

- az iskola

- tanszerek

- barátok/személyek bemutatása

- Információkérés a kérdőszavak használatával

Tananyag: Wir 1 tankönyv és munkafüzet

5. osztály

Wortschatz

Első félév

Schule:

- Was machst du in der Schule und in den Pausen?

- Welche Sportarten kennst du?

Hobby

- Hast du ein Hobby?

Frensehen:

- Bist du ein Fernsehfan?

- Was siehst du gern?

- Wie findest du die Sendung?

Tiere

- Tiere im Zoo

- Wappentiere

- Tierische Rekorde

- Fabeltiere

-

Második félév

Geburtstag

- Jahreszeiten

- Einladung zum Geburtstag

- Geschenke

Feiertage


66

- Martinstag

- Neujahr

- Muttertag

Grammatik

Első félév

- személyes névmások: wir, ihr

- gern/nicht gern

- felszólító mód

- eldöntendő kérdések

- módbeli segédigék: können, müssen, wollen

- brauchen

- gehören

- birtokviszony kifejezése

- birtokos névmás: sein, ihr

- kérdőszavak: wem?

- a birtokos névmások tárgyesete

- birtokos névmások: unser, euer, Ihr

- kötőszavak: nicht, … sondern

- elöljáró szavak: von … bis

- a személyes névmás tárgyesete

- hivatalos időpont kifejezése

- es gibt

- a melléknév fokozása

Második félév

- elöljárószavak: im Januar

- sorszámnevek

- dátum

- elöljárószavak: am

- werden

- évszámok

- sollen

- felszólító mód

- möchten

- kérdőszavak: Für wen…?

- a személyes névmások tárgyesete


67

6. osztály

I. félév

Themenkreise (témakörök):

Wetter – időjárás

Kleidung – öltözködés

Krankheiten – betegségek

Gesund leben – egészséges életmód

Grammatik (nyelvtan):

Artikelgebrauch – névelőhasználat

Personalpronomen – személyes névmás

Adjektivdeklination – melléknévragozás

Dativ – részes eset

Imperativ – felszólító mód

Wortschatz, Leseverstehen, Hörverstehen, Sprechaktionen, Test (Szókincs, szövegértés,

hallásértés feladatok, beszédhelyzetek, tesztek): am Ende jedes Moduls (a modulok végén

lévő összefoglaló blokkban)

Lernmaterial (tananyag): WIR 3

II. félév


Unfälle – balesetek

Leben in Europa – Európában élünk

Die EU – Az Európai Unió

Urlaub – nyaralás

Wir feiern - ünnepeink


Perfekt – perfekt múltidejű alakok

Richtungen – irányok

woher, Dativ – honnan?, részeseset

wohin, Akkusativ – hová?, tárgyeset

Wortschatz, Leseverstehen, Hörverstehen, Sprechaktionen, Test (Szókincs, szövegértés,





68

7. osztály

1. félév

- Cselekvés, történés, létezés kifejezése

- Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur – Jelenidejűség, múlt- és jövőidejűség

- Mondatalkotás

- Előljárószavak használata

Szóbeli témakörök

A tankönyv és a munkafüzet szókincsének megfelelő ismerete és használata

- Vásárlás, információkérés, útbaigazítás

- Tájékozódás

- Közlekedés, közlekedési eszközök

- A saját szobám leírása

- Rendrakás

2. félév

- Kötőszavak használata, mondatalkotás

- Két esettel álló igék

- Visszaható igék

- Visszaható névmások

Szóbeli témakörök:

- a baráti kör bemutatása

- Meghívás, találkozó megbeszélése

- Osztálykirándulás, nyaralás

- Ételspecialitások

Tananyag: Wir 4 tankönyv és munkafüzet

8. osztály

I. félév


Berufe - foglalkozások

Pläne für die Zukunft – jövőbeli tervek

Schulsysteme - iskolarendszerek

Spracherlernen – nyelvtanulás

Charaktermerkmale – személyiségjegyek

Mode und Kleidung – divat, öltözködés


69


Genus – nemek

Genitiv – birtokos eset

Futur 1 – jövő idő

Wortfolge im NS, wenn Sätze – mellékmondati szórend, wenn-mondatok

Adjektivdeklination – melléknévragozás

Wortfolge im NS,dass Sätze – mellékmondati szórend, dass-mondatok

Wortschatz, Leseverstehen, Hörverstehen, Sprechaktionen, Test ( Szókincs, szövegértés,



II. félév


Generationen - generációk

Die Welt um uns – a környező világ

Umweltschutz - körnezetvédelem

Medien - média

Wir feiern –ünnepeink


Relativpronomen – vonatkozó névmás

statt … zu – „ahelyett, hogy” szerkezetek

Verbformen – igék, vonzatok

Passiv – szenvedő szerkezet

Wortschatz, Leseverstehen, Hörverstehen, Sprechaktionen, Test ( Szókincs, szövegértés,





70

Idegen nyelv - nemzetiségi német nyelv és irodalom

1. osztály

Félév

Kommunikáció:

Bemutatkozás, köszönés

Kérés, megköszönés

Szókincs:

Familienglieder benennen

Wie ist? - Gegenteile

Reim, Fingerspiel: Das ist der Vater…

Schulsachen

Wörter gruppieren nach den Artikeln

Farben

Die Wohnung - Räume, Zimmer

Richtungen

Was kann man essen und trinken?

Der Kalender- Monate

Wie viel? - Die Zahlen

Es ist Winter

Es ist Frühling

Der Sommer

Der Herbst

Die Zeit

Der Stundenplan

Wochentage

Tagesplan

Év vége

Kommunikáció:

Megszokott tanórai helyzetekben előre megadott nyelvi eszközök felhasználása

Szókincs:

Haustiere

Wildtiere im Wald und auf der Wiese

Wildtiere im Zoo, Wie ist?

Der Körper

Kleidungsstücke

Das Einkaufen - Auf dem Markt

Obst, Gemüse

Im Laden


71

Der Verkehr

Das Dorf

Die Stadt

Verkehrsmittel

2.osztály

Félév

Lesen und Schreiben:

ei

ck

Au, au

Z, z, tz, Qu

ch

ie

V, v

Pf, pf

Ä, ä, äu

Eu, eu

Sp, sp, St, st

ß

ss

Ch, Th, th, h

aa, ee, oo

chs, X, x, Y, y

Wortschatz, Grammatik:

Familienstammbaum

Er, sie, es

Wer ist im Haus? Was macht er/sie/ es? Was machen sie?

Mein/e- dein/e

Die Schule, Schulsachen

Fragen stellen/ darauf antworten

Konjugation-Präsens

Das Einkaufen

Unbestimmter Artike

Verneinung mit "kein/e"

Das Jahr

Was feiern wir im Winter/ im Frühling/ im Sommer/ im Herbst?

Was feiern wir in der Kirche/ in der Schule/ in der Familie?

Einladungen schreiben


72

Fragen stellen/ darauf antworten- Wie?

Fragen stellen/ darauf antworten-Welcher/e/s?

Fragen stellen/darauf antworten- Was für ein/e?

Év vége

Hast du ein Lieblingstier - Nach Fragen erzählen

W - Fragen: Wo

Ein Stadtausflug - Leseübung, Leseverstehen

Zahlen bis hundert

Silbentrennung

Berufe

Was macht/ machen…?

Beim Arzt - Leseübung, Leseverstehen

Die Uhrzeit

W - Fragen: Wann/ Um wie viel Uhr?

Mein Tagesablauf

Adjektive, Gegenteile paaren

Kurzdialoge lesen, selbst schreiben

3. osztály

I. félév

Worschatz, Grammatik

Begrüßungen

Zahlen

Familien

Verbkonjugation

W – Frage, ja, nein Frage

dürfen

Familie, Freundschaft

möchten

Meine Klasse

Tätigkeiten in der Schule

Schulsachen

Imperativ

Kleidungsstücke (Was zichst du an?)

Abteilungen im Kaufhaus

II. félév

Freizeitaktivitäten

Was kosten die Sachen?

Wochentage


73

Uhrzeit

Tagesablauf

Beim Arzt (Ich bin krank.)

können, müssen, dürfen

Speizen, Getränke

Tiere

Adjektive – Komparation

Datum

4. osztály

Félév

Wortschatz, Grammatik:

Körperteile

Adjektive zur Personenbeschreibung

Äussere Eigenschaften

Innere Eigenschaften

Mein bester Freund/Meine beste Freundin

Tätigkeiten in der Familie

Ich bin krank-tut weh/tun weh

Beim Arzt

Hygiene,Körperpflege

Uhrzeit -Wie spät ist es?

Wochentage, Am Wochenende

Tätigkeiten für die Freizeit

Tiere, Der Zirkus kommt.

Zahlen: 21-100

Adjektive-Komparation

Einkaufen-Personalpronomen, Dativ

Gegenstände für die Freizeit

Ordnungszahlen, Geburtstagskalender

Datum

Zeitangaben

Év vége

Vor der Party-Essen, Trinken

Einkaufen, Mehr oder weniger

Meine Schule

Tagesablauf - Wochentage, Uhrzeit-am, um

Unterrichtsfächer

Mein Stundenplan

Uhrzeit-halb, Viertel, Viertel vor/nach


74

Im Unterricht

Unterrichtsfächer, Schulsachen

Berufe

Klassenordnung

Faschingsbräuche-Faschingszug

Haustiere-Ich möchte

Tiere beschreiben

Tagesplan, Tätigkeiten ordnen

Mimi ist weg - Geschichte erzählen

Tiere und ihre Freunde

Eine E-Mail vervollständigen

Berufe, Personenbeschreibung

Das Märchen nach Stichwörten erzählen

Die Jahreszeiten,Wetter,Wetterbericht

Verneinung, Genitiv bei Namen, Modalv

Imperativ Singular, Personalpronomen im A

Unbestimmter Artikel-Akk, Modalverben

5. osztály

I. félév:

Worschatz, Grammatik

Herkunft, Wohnort


Verbkonjugation

Jemanden vorstellen


Regelmäßige Verben

Stundenplan

Wochenplan

Fernsehprogramm

Verben + Akkusativ

Zeitangaben am/um

Familie

Berufe

mein, dein

Lebensmittel, Getränke

Zahlen bis 100

mögen

II. félév

Mahlzeiten, Getränke

essen, schlafen

über Hobbys sprechen


75

Imperariv (du – Form)

Körperteile, Krankheit

Präteritum haben, sein

zu + Dativ

Ihr/Ihre

Kleidung, Geschenke

Freizeitbeschäftigungen

Perfekt mit haben/sein

6. osztály

Félév

Sammelgegenstände, Hobbys

Orte in der Stadt

Konj. sammeln, basteln

Imperativ

Präp. in+ Akk.

Körperteile, Krankheit

Personalpron. Dat. Konj. deshalb

Adresse und Telefonnummer, Verkehrsmittel

Präp mit+ Dat.

Pers pron. in Akk.

Év vége

Reisen, Uhrzeit

Präposition zu+ Dat.

Berufsporträt

Possesivart. Ihr

Kleidung, Geschenke

Freizeitbeschäftigungen

Perfekt mit haben

Partizip Perfekt

Uhrzeit, Ferienaktivitäten

Schule, Geburtstag, Feste

7. osztály

Félév

Möbel und Einrichtungen

Possesivartikel unser, euer

Positionsverben

Gefühle

Reflexive Verben- Präsens, Perfekt

Straßenfest


76

Negation mit nicht und kein

Personalpron. Dat. – uns, euch

Fußball

Nationalitäten

Modalverb dürfen

Komparativ

Év vége

Stadt

Dürfen + Negation

Schule

Modalverb sollen

Computer

Possesivartikel

Konjunktion weil

Ordinalzahlen

Wettbewerb

Konj. dass

8. osztály

Félév

Ich und meine Fam.

Bildbeschreibung

Umweltschutz

Der Baum

Verkehr

Verkehrsmittel

Konjunktion so dass

Adj. Dekl.

Komparation

Év vége

Unsere Schule

Unsere Stadt Dombóvár

Einkaufen

Sport

Bildbeschreibungen

Der Imperativ

Modalverben

Possesivpron.

Konj. II.


77

Idegen nyelv - német népismeret

5. osztály

Félév:

Eigener Familienstammbaum

Hochzeitsbräuche

Schulgebäude, Klassenzimmer und ihre Einrichtung früher

Formen des Lobs und Tadels früher und heute

Frakturenschrift lesen können

Regeln und Rechte im Alltag

Traditionelle Berufe

Rohstoffe, Materialen, Produkte

Év vége:

Dorfformen, Dorfteile

Räume eines Bauernhauses

Neujahrwünsche

Faschingsbräuche

Fastenverbote und Speisen

Volksbräuche des Kirmes

Feste: Weihnachten, Ostern

6. osztály

Félév

Das Bauernhaus

Räume im Wohngebäude

Handwerk erlernen

Zeitliche Einteilung der Arbeit

Év vége

Heilmethoden

Volksheilmethoden

Aberglauben

7. osztály

Félév

Das Haus

Das Alltagsleben

Das Dorf


78

Berufe,Arbeit

Werkstatt, Werkzeuge

Die Einrichtung des Zimmers

Küche

Besiedlungen von Deutschen

3. Károly (Karl der 3.)

Mária Terézia

2. József (Josef der2.) - Großer Schwabenzug

Év vége

Ungarndeutschen in Tolnau

Geerbte Handwerke

Aberglauben

Volkstracht

Haartracht

Alltagstracht

Rund um das Jahr: Arbeit im Frühling

Arbeit im Sommer

Arbeit im Herbst

Arbeit im Winter

8. osztály

Félév

Kurze Geschichte der Ungarndeutschen

Die Vertreubung der Ungarndeutschen

Die deutschsprachigen Länder

Deutschland-Geographie

o Bundesländer

o Kultur

o Berühmte Leute

Österreich - Geogr.

o Bezirke

o Kultur

o Berühmte Leute

Év vége

Schweiz-Geographie

o Kantone

o Kultur

o Berühmte Leute

Liechtenstein


79

Feste-Weihnachten

Fasching

Ostern

Környezetismeret

3. évfolyam

- Tudja alkalmazni az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az

egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

- Ismerje az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedést a segítségnyúj-

tást igénylő helyzetekben.

- Ismerje a hosszúság és idő mérését, a mindennapi életben előforduló távolságok és

időtartamok becslését.

- Legyen képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti

jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

- Ismerje a fenntartható életmód jelentőségét, és a hagyományok szerepének fontosságát

a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésé-

ben.

- Ismerje fel az élőlények szerveződési szintjeit és az életközösségek kapcsolatait.

- Csoportosítsa az élőlényeket tetszőleges és adott szempontsor szerint.

- Legyen képes egy természetes életközösség egyszerű bemutatására.

- Tudjon egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamatról, és az ezzel

kapcsolatos felelős fogyasztói magatartásról néhány dolgot elmondani.

- Magyarország néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.

- Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresés-

ben.

4. évfolyam

- Tudja alkalmazni az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az

egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.

- Ismerje az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedést a segítségnyúj-

tást igénylő helyzetekben.

- Ismerje fel a természetvédelem fontosságát.

- Ismerje a hosszúság és idő mérését, a mindennapi életben előforduló távolságok és

időtartamok becslését.

- Legyen képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti

jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására.

- Ismerje a fenntartható életmód jelentőségét, és a hagyományok szerepének fontosságát

a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésé-

ben.

- Tudja bemutatni az élőlények szerveződési szintjeit és az életközösségek kapcsolatait.

- Csoportosítsa az élőlényeket tetszőleges és adott szempontsor szerint.

- Legyen képes egy természetes életközösség bemutatására.

- Tudjon egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamatot értelmezni,

az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartásról beszélni.


80

- Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értéké-

nek ismerete.

- Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresés-

ben és a problémák megoldásában.

Természetismeret

5. évfolyam

Biológia - fogalmak:

csonthéjas termés, almatermés, bogyótermés,

egynyári, kétnyári, évelő növény, raktározó főgyökér, hagyma,

teljes átalakulás, rovar, bogár, lepke,

gyökérgümő, pillangós virág, hüvelytermés,

gyűrűsféreg, bőrizomtömlő,

lágyszárú növény, fás szárú növény, fő-, és mellékgyökérzet,

szalmaszár,

gerinces, emlős, párosujjú patás, szarv, kérődzés,

növényevő, redős zápfog,

hiányos és teljes fogazat, mindenevő, gumós zápfog,

madár, kapirgáló láb, magevő csőr, fészekhagyó fiókák,

úszóláb, lemezes csőr, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv,

ragadozó, tarajos zápfog, behúzható karmok,

metszőfog, szemfog, zápfog, veszettség,

begy, zúzógyomor,

rágcsáló fogazat,

Földrajz - Fogalmak:

A tanuló ismerje és használja helyesen a következő fogalmakat:

vonalas mérték, magassági szám,

alföld, dombság, hegység, középhegység, magashegység,

főfolyó, mellékfolyó, csatorna, folyásirány, mocsár, tó,

fényforrás, fagyáspont, forráspont, olvadáspont,

fagyás, olvadás, párolgás, lecsapódás,

időjárás, éghajlat, középhőmérséklet, hő ingás, szél,

fennsík, cseppkő, törésvonal, magma, láva, vulkán, kőzet, érc,

külső erők, belső erők, talaj, humusz,

A tanuló tudja felsorolni:


81

a fő- és mellékvilágtájakat,

a folyóvizek fajtáit,

az időjárás és az éghajlat elemeit,

néhány csapadék fajtát,

vulkanikus és üledékes kőzeteket,

a röghegységek és a lánchegységek tulajdonságait,

a magashegységi növényöveket,

a külső erőket,

a talaj alkotórészeit,

a Duna országait,

a víz felhasználási lehetőségeit,

a tavak keletkezésének módjait,

A tanuló tudja megmutatni a térképen:

Magyarország nagytájait,

Magyarország megyéit megyeszékhelyükkel,

Magyarország mészkőhegységeit,

Magyarország vulkanikus hegységeit,

Magyarország középhegységeit,

a Kárpátokat és az Alpokat,

a Dunát eredési helyétől a torkolatáig és az országokat, amelyeken áthalad,

a Tiszát eredésétől a torkolatáig,

6. évfolyam

Biológiai fogalmak:

Hazánk életközösségei: erdő, rét, víz és vízpart. Egylaki, kétlaki, nyitvatermő, zárvatermő,

makktermés, cserje, toboz, gyanta, csipkebogyó, mohák, harasztok, gyöktörzs, spóra, egy-

sejtű, osztódás, gyűrűsférgek, puhatestűek, bőrizomtömlő, rovar, pók, átváltozás, kifejlés, át-

alakulás nélküli fejlődés, kopoltyú, kétéltűek, hüllők, köpet, fészekhagyó, fészeklakó, rág-

csáló és rovarevő fogazat, agancs, agyar, gázlóláb, tépőcsőr

Fizikai fogalmak:

Hőtágulás, oldódás, a víz és a fény, az égés, energiahordozók, energiaforrások, olvadás, fa-

gyás, párolgás

Földrajzi fogalmak, minimumkövetelmények:

Nevezetes szélességi, hosszúsági körök, tájékozódás a földgömbön, földrajzi fokhálózat, ég-

hajlati övek, éghajlati övezetesség, Európa éghajlata, Magyarország nagy tájai, tájékozódás a

térképen, folyóvizeink, tavaink


82

Topográfiai fogalmak:

Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi-és Déli-sarkkör, kontinensek és óceánok

Magyarország tájai, városai, folyói, tavai

Ásványkincsek, kőzetek csoportosítása és elhelyezése hazánk lelőhelyein.

Biológia

7. évfolyam

Témakörök

1. Hazánk természetes élővilága

2. Távoli tájak életközösségei

3. Az esőerdők, a szavannák, a sivatagok és a mediterrán tájak életközösségei

4. A mérsékelt, a hideg övezet, a hegyvidékek és a tengerek élővilága

5. Az élővilág általános jellemzése

6. Az élőlények rendszerezése

Fogalmak:

esőerdő, lián, álelevenszülő, főemlős, szavanna, hüllő, sivatag, macchia, füves puszták, életkö-

zösség, tajga, örökzöld, lombhullató, zuzmó, plankton, élő és élettelen környezet, tűrőképesség,

tápláléklánc, táplálékpiramis, anyagforgalom, természetes és mesterséges életközösségek, faj,

rendszertani kategóriák, amőba, nyitvatermő, zárvatermő, egyszikű, kétszikű, köpeny, zsiger-

zacskó, ízeltlábúak testtájai, emlős, zápfog

8. évfolyam

Témakörök

1. Az élőlények szerveződése

a. Bőr

b. Mozgás szervrendszere

2. Az anyagcsere

a. Légzés

b. Emésztés

c. Keringés

d. Kiválasztás

3. Szabályozás

a. Hormonrendszer

b. Idegrendszer

c. Érzékelés

4. Szaporodás és egyedfejlődés


83

Fogalmak:

sejt, szervezet, szövet, szervrendszer, sejtmag, bőr, vázizom, simaizom, lapos csont, csöves

csont, gerincoszlop, rándulás,ficam, törés, rekeszizom, külső és belső gázcsere, léghólyag, táp-

anyagok, vitaminok, gyomornedv, előbél, utóbél, középbél, máj, epe, hasnyál, fogszuvasodás,

vakbélgyulladás, szív, nyirok, vér, vércsoport, szívinfarktus, hormon, külső és belső elválasz-

tású mirigy, ingerület, receptor, szem, csőidegrendszer, környéki és központi idegrendszer, agy,

feltételes/feltétlen reflex, reflexkör, zigóta, méh, szaporító szervrendszer,menstruáció, nemi jel-

legek, köldökzsinór, fogamzásgátlás, AIDS

Földrajz

7. évfolyam

Követelmények:

Ismerje kialakulása és a földrajzi övezetesség összefüggésrendszerében vizsgálni

Tudja felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, tudja bemutatni a jel-

legzetességeit

Tudja jellemzőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait

Ismerje a kontinensek tipikus tájak és országok regionális sajátosságait.

Tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti térképolvasás szintjén.

Mutassa meg (jelölje be) a tanult topográfiai fogalmakat. tájékozódjon a vaktérképen

Témakörök:

Afrika

Ausztrália

Amerika

Ázsia

Földtörténet

Gazdasági alapismeretek

Fogalmak

Passzát szél, tagolt partvonal, tagolatlan partvonal, népsűrűség, táblás vidék.

Ősidő, idő, középidő, Újidő harmadidőszak, újidő negyedidőszak.

Pusztuló magas part, kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, farmgazdálkodás.

Monszun, óceáni éghajlat, nedves kontinentális éghajlat, száraz kontinentális éghajlat.

Tundra, tajga, egyenlítői éghajlat, mediterrán éghajlat.


84

Topográfia

Kontinensek határai, partvonala (félszigetek, szigetek, öblök)

Szahara, Atlasz, Kongó – medence

Nagy – Vízválasztó – hegység

Urál – hg., Dél – kínai hegyvidék, Arab tábla, Himalája, Csomolungma (Mount Eve-

rest)

Nyugat – szibériai – alföld, Kínai – alföld

Andok, Amazonas – medence, Kanadai – pajzs, Appalache – hg., Sziklás –hg.

Folyók: Nílus, Kongó, Jangce, Gangesz, Mississippi, Amazonas

Ásványkincsek

Feketekőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, uránérc, bauxit

8. évfolyam

Követelmények:

Tudjon tematikus térképet, diagramot olvasni

Mutassa meg (jelölje be) a tanult topográfiai fogalmakat. tájékozódjon a vaktérképen

Tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti térképolvasás szintjén.

Tudja a térképen hazánk főbb tájait, nagyobb településeit megmutatni

Témakörök:

Európa

Magyarország

Hazánk tájai

Magyarország és az Európai Unió

Fogalmak:

Moréna, vándorkő, lagúna, Európai Unió, népsűrűség, GDP, deviza, infrastruktúra, agglome-

ráció

Magyarország tájai:

Alföld természeti viszonyai, gazdasági élete

Kisalföld természeti adottságai, gazdasága

Alpokalja természeti adottságai, gazdasága

A Dunántúli-dombság és a Mecsek

A Dunántúli –középhegység

Az Északi –középhegység

Budapest és környéke

Idegenforgalom

Topográfia:

Európa országai, fővárosai,


85

Alpok, Kárpátok

Magyarország nagy tájai, városai, folyói, tavai

Fizika

7. évfolyam

A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérsék-

let, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a méré-

sükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átvál-

tásra.

Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek

szerepét a gyakorlati életben, időjárásban.

Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiata-

karékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát.

Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzé-

sére.

Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a jármű-

vek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára.

Ismerje fel az ember környezetszennyező, természetkárosító tevékenységét.

IKT ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, -rendezésben, -megjele-

nítésben.

Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására.

Ismerje, és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázi-

sokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat.

Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek

magyarázatára.

8. évfolyam

A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) fizikai jelét,

mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a

közismert mértékegységek közötti átváltásra.

Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására.

Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási elektromos készülékek

használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockáza-

tokkal, veszélyekkel.

Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek

magyarázatára.

Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati

életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket.

Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét.

Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről.

Ismerje a Naprendszer objektumait, legyenek ismeretei az Univerzum felépüléséről.

Értse a csillagjóslás és a csillagászat közötti különbséget.


86

Legyenek ismeretei az időjárási jelenségek, természeti katasztrófák fizikai hátteréről.

Kémia

7. évfolyam

A minimumszint normál betűvel, az optimumszint normál és dőlt betűvel található.

Atomszerkezet

- Az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő)

- Elemi részecskék jelölése, relatív töltése, relatív tömege, rendszám, tömegszám

- értse az atom semlegességét

- Alkalmazza az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot

- Az elem fogalma, jelölése (vegyjel), izotóp fogalma

- maximális elektronszám, energiaminimum elve, párosítatlan elektron, elektronpár, telített és

telítetlen héj, vegyértékelektron, nemesgázszerkezet. A külső elektron és a főcsoport kapcso-

lata, az elektronhéj és a periódus kapcsolata

- az elemek csoportosítása (Mengyelejev)

- az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti oka

- alkalmazza a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsola-

tát az s- és p-mezőben

- az atommag és az atom méretviszonyai, a mol fogalma

Az ionok

- kation, anion fogalma

- értse a kationok és anionok képződését atomokból, elnevezésük (-id)

- tudja felírni a kationok és anionok képződését egyenlettel

Kémiai kötések

- ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés

- értse az ionkötés és kovalens kötés kialakulását

- tudja a tanult ionokból megszerkeszteni az ionvegyületek tapasztalati képletét

Molekulák

- molekula fogalma, jelölése, kötő és nemkötő elektronpár

- elemmolekulák, vegyületmolekulák

- egyszeres és többszörös kötés kialakulása, kötéspolaritás, datív kötés

- összegképlet. szerkezeti képlet

Anyagi halmazok

- anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék

- tudja besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani komponenseik száma és anyagi minő-

sége(elem, vegyület) szerint


87

Halmazállapotok, halmazállapot változások

- gázhalmazállapot, folyadék, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot

- halmazállapot változások

- a gázok, folyadékok jellemzése

- szilárd halmazállapot jellemzése

Oldatok

- az oldatok összetétele

- az oldódás feltételei

- az oldódást kísérő energiaváltozások jellemzése

- keverékek, oldatok szétválasztása

- az oldatok töménységének kiszámítása

Kémiai reakciók

- fizikai és kémiai változás közti különbség

- a kémiai reakció fogalma

- tudja felírni és rendezni a kémiai egyenletet

- tömegmegmaradás törvénye

- a kémiai reakciók csoportosítása: egyesülés, bomlás,

- exoterm, endoterm reakciók jellemzése

- értse a redoxireakciók során végbemenő változásokat, jelölje az elektronátmenetet, nevezze

meg, melyik anyag oxidálódik, melyik redukálódik, mi az oxidálószer, és a redukálószer

- értse a sav-bázis reakciók során végbemenő változásokat, jelöljea protonátmenetet, nevezze

meg, melyik anyag a sav, illetve bázis

- tudja a pH és a kémhatás közti összefüggést, savas, lúgos, semleges kémhatást

- ismerje a lakmuszt, univerzális indikátort, fenolftaleint

- értse a közömbösítés lényegét, írja fel egyenlettel a közömbösítési reakciót

8. évfolyam

Kémia a természetben

- a hidrogén szerkezete, fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználása, kémiai reakcióinak felírása

egyenlettel

- a levegő összetétele, alkotói jellemzése

- a víz mindhárom halmazállapotának jellemzése, jelentősége

- ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz jellemzése, összetétele

- ásványok, kőzetek, ércek

- tudja felírni a cseppkőképződést egyenlettel

- a szén és oxidjai, szénsav

- a szén allotróp módosulatai és jellemzése

- tudja felírni a szén-dioxid és szén-monoxid kémiai reakcióit egyenlettel

- karbonátok

Kémia az iparban

- a vas fizikai és kémiai tulajdonságai, kémiai reakcióinak felírása egyenlettel


88

- az alumínium fizikai és kémiai tulajdonságai, kémiai reakcióinak felírása egyenlettel

- ismerje a vasgyártás folyamatát, írja fel a részfolyamatokat kémiai egyenlettel

- ismerje az alumíniumgyártás folyamatát, írja fel a részfolyamatokat kémiai egyenlettel

- értelmezze: mészégetés, mészoltás, habarcs megkötése - írja fel kémiai egyenlettel

- a gipsz képlete, fizikai tulajdonságai, felhasználása

- a cement és beton gyártása, felhasználása

- ismerje a porcelán-, üveg- és papírgyártás folyamatát

- ismerje a természetes és mesterséges műanyagok tulajdonságait, felhasználási területeit

- tudja csoportosítani és jellemezni az energiaforrásokat- előnyei, hátrányai

Szerves vegyületek

- szerves vegyületek felépítése, csoportosítása

- a szénhidrogének jellemző tulajdonságai, felhasználása

- alkoholok,szerves savak funkciós csoportja

- a szeszes erjedés egyenlete

- az etanol fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatása

- metanol, glikol fizikai tulajdonságai, élettani hatása

- ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságai, kémiai reakcióinak felírása kémiai egyenlettel

- szénhidrátok csoportosítása

- szőlőcukor fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatása

- gyümölcscukor és répacukor fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatása

- fehérjék összetétele, felépítése, kicsapódása

- az aminosavak felépítése, peptidkötés kialakulása

- zsírok, olajok fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatása

- egészséges táplálkozás

- szenvedélybetegségek: alkaloidák, tudatmódosító szerek

Kémia a háztartásban

- ismerje a háztartásban használt savak, lúgok, sók tulajdonságait és felhasználási területeit

- ismerje a szappan szerkezetét, tisztító hatásának mechanizmusát

- ismerje a hulladékkezelés szabályait-szelektív hulladékgyűjtés

- ismerje a mezőgazdaságban használt vegyszereket-permetezőszerek, műtrágyák

- ismerje a galvánelem, akkumulátor működési elvét

Történelem

5. évfolyam

I. Az emberiség őskora

A történelem korszakai, időszámítás

A történelem forrásai

Az őskori ember kiemelkedése az állatvilágból

A zsákmányoló ember eszközei, életmódja

A termelő ember életmódjának fő jellemzői


89

II. Az Ókori Kelet

Mezopotámia és a Babiloni Birodalom

Az ókori Egyiptom gazdasága, társadalma és kultúrája

India és Kína az ókorban

III. Hellasz földjén

A görög törzsek megtelepedése és életmódja

A görög vallás és az olimpiák

Athén és Spárta

A görög- perzsa háborúk

Nagy Sándor birodalma

IV. Az ókori Róma

Róma alapítása és a királyok kora

A pun háborúk

A köztársaság válsága

Hadsereg és provinciák

A római vallás és kultúra

A kereszténység kialakulása és elterjedése

A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása

V. A középkori Európa

A feudális társadalom kialakulása

Az uradalom: gazdálkodás a feudális nagybirtokon

A középkori egyház, világi papság- szerzetesség

Az iszlám

Hűbériség, lovagi életmód, keresztes hadjáratok

Élet a középkori városokban

VI. A magyarság történetének kezdetei és az Árpád- kor

A magyar nép eredete és vándorlása

Honfoglalás és megtelepedés

Géza és István államszervező munkája

A feudális rendszer megszilárdítása: I. László és Kálmán uralkodása

II. András és az Aranybulla

IV. Béla és a tatárjárás

6. évfolyam

I. A virágzó középkor Magyarországon

Károly Róbert és Nagy Lajos

Hunyadi János törökellenes küzdelmei

Mátyás kül- és belpolitikája

A középkori Magyar Királyság hanyatlása

A mohácsi csata és következményei

II. A világ és Európa a kora újkorban

A földrajzi felfedezések és következményeik


90

Vallási újítók (reformáció- ellenreformáció)

Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában

Az észak- amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja

III. Magyarország a XVI-XVIII. században

A három részre szakadt ország élete

Reformáció és katolikus megújulás

Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte és virágkora

Habsburg- ellenes küzdelmek a XVI. században

A török kiűzése

A Rákóczi- szabadságharc

Mária Terézia és II. József

IV. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában

A francia forradalom

Napóleon tündöklése és bukása

A Szent Szövetség Európája

Az ipari forradalom és következményei

V. A polgárosodás kora Magyarországon

A reformkor kezdete, az első reformországgyűlés

Politikai csoportok és reformprogramjaik

Széchenyi István munkássága

Kossuth Lajos a reformkorban

VI. Forradalom és szabadságharc 1848/1849-ben

A márciusi forradalom Pesten

Az áprilisi törvények

A szabadságharc fő céljai, eredményei és kiemelkedő személyiségei

7. évfolyam

I. A világ és Európa a XIX. században

Az olasz és a német egység létrejötte

Polgárháború az Egyesült Államokban

Az ipari forradalom második szakasza

A szabadversenyes kapitalizmus és a monopolkapitalizmus jellemzői

A brit világbirodalom

Nagyhatalmi törekvések a századfordulón

A szövetségi rendszerek kialakulása

II. Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

A szabadságharc bukása, megtorlás és emigráció

A kiegyezés megkötése és tartalma

A dualizmus gazdasága és társadalma

A dualizmus válsága

III. Az első világháború története

A „nagy háború” okai és kirobbanása


91

A háború első szakasza

A tömegek és gépek háborúja

A háború vége: a központi hatalmak veresége

Magyarország az első világháborúban

A Párizs környéki békék

IV. A két világháború közötti időszak

Európa az első világháború után

A nagy gazdasági világválság

A fasizmus hatalomra jutása Olaszországban és Németországban

A kommunista rendszer kiépülése a Szovjetunióban

A versailles-i békerendszer összeomlása

V. Magyarország a két világháború között

Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság

Az ellenforradalom hatalomra jutása

Trianon és következményei

Bethlen István miniszterelnöksége

Magyarország a gazdasági világválság idején

VI. A második világháború története

A háború okai és kitörése

A német sikerektől a lassú fordulatig

Fordulat a háború menetében: felülkerekednek a szövetségesek

Európa felszabadítása a német megszállás alól

Magyarország a második világháborúban

A háborút lezáró békék

8. évfolyam

I. A szuperhatalmak szembenállása

A második világháború utáni rendezés

A kétpólusú világ kialakulása

A kettéosztott Európa

Az Európán kívüli világ

Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában

A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság

II. Magyarország története 1945-től az 1956-os forradalom leveréséig

Magyarország 1945 és 1947 között

A határon túli magyarság a második világháború után

A Rákosi- korszak

Reformkísérlettől a forradalomig

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

III. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

A nyugati integráció. Az enyhülés kezdetei


92

A Szovjetunió felbomlása

A rendszerváltó Kelet- Közép- Európa. Németország egyesülése

Az Európai Unió létrejötte és működése

A közelmúlt válsággócai és háborúi

A globális világ sajátosságai, a globalizáció előnyei és hátrányai

IV. A Kádár- korszak

Az 1956 utáni megtorlás időszaka

A Kádár- rendszer megszilárdulása

A „puha diktatúra” időszaka

A Kádár- korszak ellenzéke

A pártállam csődje

V. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

A rendszerváltás folyamata

A demokratikus jogállam működése

Magyarország külpolitikai törekvései 1990 és 2004 között

Gazdasági élet az 1990 utáni Magyarországon

A határon túli magyarság helyzete a rendszerváltás után

VI. Társadalmi és állampolgári ismeretek, médiaismeret

Az alkotmány és a törvényalkotás

Jogok és kötelességek együtt járnak

A parlamentáris demokrácia

A gazdaság legfontosabb szereplői

A pénz szerepe a gazdaságban

Média és politika

Pénzintézetek és tevékenységük

XVIII. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók

létszáma

Tanulóilétszám 530

Osztályok száma 27

Osztály Létszám

1. a 20

1. b 19

1. c 19

2. a 24

2. b 17

2. c 15

3. a 25

3. b 21

3. c 20


93

4. a 18

4. b 16

4. c 22

4. d 18

5. a 21

5. b 25

5. c 24

6. a 19

6. b 23

6. c 19

6. d 19

7. a 21

7. b 16

7. c 16

7. d 14

8. a 25

8. b 21

8. c 17

Documents

D B Á A M ISKOLA - apok.hubelvarosi.apok.hu/dokumentum/kkl_belvarosi.pdfA pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkal-mazott tantervi,