D FERENC ÁLLAM JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA … terv - vegleges.pdf · jogtörténet valamint az egyetemes állam- és jogtörténet célkitűzései, tárgyi programja, szemléletmódja

DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

MISKOLCI EGYETEM H-3515 MISKOLC-EGYETEMVÁROS

A doktori iskola vezetője: Dr. Bragyova András egyetemi tanár

A/6-os épület 18. szoba

Tel/fax: (46) 565-388

e-mail: [email protected]

honlap: http//www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi

Doktori Iskola

Képzési terve

Miskolc, 2014.

1

I. A DOKTORI ISKOLA TANRENDJE

(Nappali, egyéni tanrend szerinti szervezett képzés (levelező) és szervezett képzésen kívüli

egyéni felkészülő)

A Kari doktori program képzési terve (tanrendje) négy szemeszterre tartalmaz kötelező

oktatási foglalkozásokat (előadásokat és az egyes programokhoz kapcsolódó

szemináriumokat) heti 5 órában. Az V. és VI. szemeszter alapvető célja, hogy a doktorandusz

az értekezésén dolgozzon és publikáljon. A doktoranduszoknak azonban ebben a két

szemeszterben is meg kell szerezniük a 30-30 kreditpontot a félév elismertetéséhez. Nappali

tagozatos doktoranduszok esetében a foglalkozások látogatása kötelező; az egyéni tanrend

szerinti szervezett képzésben résztvevő és a szervezett képzésen kívüli egyéni felkészüléses

hallgatók nem kötelesek a tanrendi órákon részt venni, a tárgyjegyző által előírt

konzultációkon azonban meg kell jelenniük. A vizsgakövetelmények és kreditértékek minden

képzési formában azonosak, ezeket a tárgyak előadói a félév kezdetén ismertetik.

Tantárgyak, a foglalkozások jellege, tárgyjegyzők, félévi órakeret,

vizsgakötelezettségek szemeszterenként

I. Szemeszter

Tantárgy Tárgyjegyző Félévi

órakeret Vizsga

Megszerezhető

kreditpont

1. Az európai jog közös

történeti, társadalmi

gyökerei (előadás)

Dr. Koncz Ibolya

Katalin

egyetemi docens

30 kollokvium 5

2. Az alkotmányosság

és a jogállamiság

garanciáinak

megteremtése

(előadás)

Dr. Bragyova András

egyetemi tanár

Dr. Paulovics Anita

egyetemi tanár

15 kollokvium 5

3. Az adott programhoz

kapcsolódó

szakszeminárium

Programvezető 15 kollokvium 3

4. Kutatószeminárium Tudományos

vezető 15 aláírás 0-5

2

II. Szemeszter

1. Az államtudományok.

(közigazgatási jog,

pénzügyi jog,

nemzetközi jog)

fejlődési tendenciái

(előadás)

Dr. Torma András

egyetemi tanár 30 kollokvium 5

2. A jelenkori jogelméleti

gondolkodás főbb

irányzatai (előadás)

Dr. Szabó Miklós

egyetemi tanár

15

kollokvium

5


kapcsolódó szak-

szeminárium

Programvezető

15

kollokvium

3



III. Szemeszter

1. A civilisztikai tudomá-

nyok fejlődési tenden-

ciái (előadás)

Dr. Bíró György

egyetemi tanár

30

kollokvium

5

2. Jogharmonizáció és

jogegységesítés az

Európai Közösségi

Jogban (előadás)

Dr. Wopera

Zsuzsa

egyetemi tanár

15 kollokvium 5


kapcsolódó szak-

szeminárium

Programvezető

15

kollokvium

3



IV. Szemeszter

1. A bűnügyi tudomá-

nyok fejlődési irányai

(előadás)

Dr. Farkas Ákos

egyetemi tanár

30

kollokvium

5

2. Munkajog, agrárjog és

környezetvédelmi jog

az Európai Unióban

(előadás)

Dr. Prugberger

Tamás

egyetemi tanár

15 kollokvium 5


kapcsolódó szak-

szeminárium

Programvezető

15

kollokvium

3



3

Az előzőekben felsorolt tantárgyak követelményeinek teljesítésével a két tanév alatt összesen

72 kreditpont érhető el. A doktorandusz – szabadon választható tárgyként – bármelyik

program szakszemináriumi tárgyát hallgathatja. Az előírt tanulmányi követelmények

teljesítése esetén ebben az esetben tárgyanként két kreditpont adható. A doktorandusz –

amennyiben nincs meg a szabályzatban előírt nyelvismerete – köteles idegen nyelvi

képzésben részt venni. A tanfolyami keretekben történő idegen nyelvi képzés fakultatív

tantárgynak minősül.

Az egyes programokhoz kapcsolódó szakszemináriumok és tárgyjegyzők szemeszterenként

A program címe, vezetője:

Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei

Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

Szakszeminárium címe Tárgyjegyző Szemeszter

Jogtörténeti szakszeminárium I. Dr. Sáry Pál egyetemi docens I.

Jogtörténeti szakszeminárium II. Dr. Sáry Pál egyetemi docens II.

Jogtörténeti szakszeminárium III. Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens III.

Jogtörténeti szakszeminárium IV. Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens IV.


Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában

Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár


A jogalkalmazás dogmatikai alapjai Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár I.

A magyar jogbölcseleti gondolkodás

története

Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár II.

Historical Jurisprudence Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

III.

A jogi nyelv Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár IV.


A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének

problémái az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén

az európai jogfejlődés tükrében

Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár


Munkajogi szakszeminárium I. Dr. Csák Csilla egyetemi docens I.

Munkajogi szakszeminárium II. Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár II.

Munkajogi szakszeminárium III. Dr. Csák Csilla egyetemi docens III.

Munkajogi szakszeminárium IV. Dr. Prugberger Tamás egyetemi tanár IV.

4


A közigazgatás korszerűsítésének megalapozása

Dr. Torma András egyetemi tanár


Közigazgatási jogi szakszeminárium I. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens I.

Közigazgatási jogi szakszeminárium II. Dr. Torma András egyetemi tanár II.

Közigazgatási jogi szakszeminárium III. Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens III.

Közigazgatási jogi szakszeminárium IV. Dr. Torma András egyetemi tanár IV.


Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése

Dr. Bragyova András egyetemi tanár – Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár


Alkotmányjogi szakszeminárium I. Dr. Bragyova András egyetemi tanár I.

Alkotmányjogi szakszeminárium II. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár II.

Alkotmányjogi szakszeminárium III. Dr. Bragyova András egyetemi tanár III.

Alkotmányjogi szakszeminárium IV. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár IV.


A pénzügyek jogának tudományos megalapozása

Dr. Erdős Éva egyetemi docens


Pénzügyi jogi szakszeminárium I. Dr. Erdős Éva egyetemi docens I.

Pénzügyi jogi szakszeminárium II. Dr. Erdős Éva egyetemi docens II.

Pénzügyi jogi szakszeminárium III. Dr. Erdős Éva egyetemi docens III.

Bank- és tőzsdei jogi szakszem. IV. Dr. Erdős Éva egyetemi docens IV.


A nemzetközi jog ezredfordulós kihívásai, különös tekintettel a nemzetközi bíráskodás és az

emberi jogvédelem perspektíváira

Dr. Kirs Eszter egyetemi docens


Nemzetközi jogi szakszeminárium I. Dr. Kirs Eszter egyetemi docens I.

Nemzetközi jogi szakszeminárium II Dr. Kirs Eszter egyetemi docens II.

Az emberi jogok védelmének

nemzetközi intézményei Dr. Kirs Eszter egyetemi docens III.

A nemzetközi büntetőjog helye az

átmeneti igazságszolgáltatásban Dr. Kirs Eszter egyetemi docens

IV.

5


A bűnügyi tudományok fejlődési irányai

Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár


Büntetőjogi szakszeminárium I. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár I.

Büntető eljárásjogi szakszeminárium Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár II.

Büntetőjogi szakszeminárium II. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár III.

Kriminológiai szakszeminárium Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár IV.


Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek

polgári eljárásjoga között

Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár


Történeti-összehasonlító polgári

eljárásjog Európában Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár I.

Modern magyar perjogtörténet Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár II.

Külföldi és nemzetközi tanulságok a

polgári eljárásjogban Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár III.

Polgári eljárásjogi szakszeminárium Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár IV.


Európai kereskedelmi jog

Dr. Barta Judit egyetemi docens


Európai kereskedelmi jogi

szakszeminárium I.

Dr. Barta Judit egyetemi docens I.


szakszeminárium II.

Dr. Barta Judit egyetemi docens II.

Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog Dr. Barta Judit egyetemi docens III.


szakszeminárium III.

Dr. Barta Judit egyetemi docens IV.

6


Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció

Dr. Bíró György egyetemi tanár


Polgári jogi szakszeminárium I. Dr. Bíró György egyetemi tanár I.

Polgári jogi szakszeminárium II. Dr. Bíró György egyetemi tanár II.

A szellemi alkotások joga I. Dr. Bíró György egyetemi tanár III.

A szellemi alkotások joga II. Dr. Bíró György egyetemi tanár IV.


Az Európai Unió joga

Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár

A program hallgatóinak szemeszterenként egy tárgy felvétele kötelező, más programhoz

tartozók a felsorolt tárgyakat – korlátozás nélküli számban – szabadon választható tárgyként

hallgathatják


Jogforrási rendszer, az uniós jog és a

nemzeti jog viszonya,

jogharmonizáció”szakszeminárium

Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens

I.

Die Auswirkungen des Europarechts

auf das nationale Recht Ungarns nach

dem Beitritt der Republik Ungarn zur

Europäischen Union (német nyelven)

Dr. Donat Ebert meghívott előadó II.

IV.

Európai üzleti jog, versenyjog, és a

szellemi alkotások védelme

Dr. Barta Judit egyetemi docens III.

A közigazgatás kérdései az EU-ban Dr. Torma András egyetemi tanár III.

Az Alapjogok és az európai

polgárságsághoz kapcsolódó jogok

rendszere az Európai Unióban

Dr. Angyal Zoltán egyetemi docens

III.

Az európai magánjog fejlődési

tendenciái Dr. Bíró György egyetemi tanár IV.

7

SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

Tantárgy Tárgyjegyző Félévi

órakeret

Vizsga Megsze-

rezhető

kreditpont

Félév

Pénzügyi szabályozás a

környezetpolitika

rendszerében

Dr. Nagy Zoltán

egyetemi docens

15 kollokvium 3 mindkét

félévben

meghirdetve

Büntetés-végrehajtás

Európában

Criminal enforcement in

Europe

Dr. Nagy Anita

egyetemi docens


félévben

meghirdetve

A nők jogi helyzete a

polgári Magyarországon

I. (Közjog)

Dr. Koncz

Ibolya Katalin

egyetemi docens

15 kollokvium 3 páratlan

félévekben

meghirdetve

A nők jogi helyzete a

polgári Magyarországon

II. (Magánjog)

Dr. Koncz

Ibolya Katalin

egyetemi docens

15 kollokvium 3 páros

félévekben

meghirdetve

Current tendencies of

environmental law

Dr. Szilágyi

János Ede

egyetemi docens


félévekben

meghirdetve

Current tendencies of

agricultural and rural law

Dr. Szilágyi

János Ede

egyetemi docens


félévekben

meghirdetve

Current Tendencies of

Labour Law

Dr. Jakab Nóra

adjunktus


félévben

meghirdetve

Állatvédelem és jog 1. Dr. Paulovics

Anita

egyetemi tanár


félévekben

meghirdetve

Állatvédelem és jog 2. Dr. Paulovics

Anita

egyetemi tanár


félévekben

meghirdetve

Current challenges of

international law –

International

Environmental Law

Dr. Raisz Anikó

adjunkitus


félévben

meghirdetve

A Ombudsman

intézményének

kialakulása, társadalmi

funkciói, nemzetközi

modelljei, magyarországi

fejlődése

Dr. Majtényi

László egyetemi

tanár


félévekben

meghirdetve

8

II. KÖTELEZŐ FŐTÁRGYAK

Tantárgyi program

Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei című doktori oktatási anyaghoz

(I. szemeszter)

A tárgy tárgyfelelőse: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

A tárgy oktatói:

1. Római jogi rész: Dr. Sáry Pál egyetemi docens

2. Jogtörténeti rész: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetem docens

I.

A tantárgy oktatásának célja

A félévre szóló oktatási-tudományos program célja, hogy egy aktuális kérdést, az egységesülő

Európa jogának történelmi előzményeit fogja át. A nyugati egyetemek jelentős részén

oktatnak ilyen jellegű tárgyakat, lényegében önálló tudományszakként, kutatási területként

kezelik. Általában a nemzeti jog kutatása során különös hangsúlyt kap az általános, esetleg

közös jellemzők feltárása is. A tantárgy keretei között segítséget kívánunk adni a

hallgatóknak, hogy a hazai jogtörténet klasszikus és jelenkori eredményeit megismerhessék,

kutatási területükbe beilleszthessék. Tárgyiasul, konkrét értelmet nyer az összehasonlító

jogtörténeti kutatási program, hiszen ennek keretén belül egy kérdésre koncentrálva, az

európai egységesülési folyamatot vizsgálva, követve lehet tudományos kutatásokat végezni.

Az oktatók célja, hogy összhangot teremtsenek a római jog, a magyar alkotmány- és

jogtörténet valamint az egyetemes állam- és jogtörténet célkitűzései, tárgyi programja,

szemléletmódja között.

II.

A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve

1. Római jogi rész:

1. A római jog az ókorban. Az ősi civiljog jellemzői. Jogfejlesztés értelmezés útján. A

praetori jogfejlesztés sajátosságai. A jogtudósok munkássága. A joganyag

rendszerezése. A posztklasszikus kor jellemzői. A iustinianusi kodifikáció.

2. A iustinianusi jog újjászületése. A glosszátorok munkássága. A római jog és a

kánonjog kapcsolata. A római jog a gyakorlatban. A római jog és a helyi jogok

kapcsolata. Az orléans-i iskola.

3. A római jog és a nemzetállamok születése. A kommentátorok munkássága. A római

jog és a humanizmus. A római jog tudománnyá válása. A római jog recepciója. A

római jog és a természetjog. A római jog és a nemzetközi jog.

4. A római jog és a kodifikációk. A római jog és a nemzeti jogok. Korai kodifikációk

Németországban és Ausztriában. A francia polgári törvénykönyv. A német történeti

iskola. A pandektisztika és a német polgári törvénykönyv. A német jogtudomány

hatása más országokban.

9

Kötelező irodalom:

Stein, Peter: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, 2005.

Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában.

Budapest, 1972.

Berman, H.: Law and Revolution. The Formation of the Western Legal Tradition.

Cambridge, 1983.

Ajánlott irodalom:

Pólay Elemér: A római jogászok gondolkodásmódja. Budapest, 1985.

Radding, C.: The Origins of Medieval Jurisprudence: Pavia and Bologna 850–1150.

New Haven, 1988.

Pólay Elemér: A pandektisztika és hatása a magyar magánjogtudományra. Szeged,

1976.

2. Jogtörténeti rész:

5. Az európai integráció történeti-fogalmi, művelődéstörténeti és közjogi alapjai

6. Az újkor egységesítő tényezői, a felvilágosodás Európa-koncepciója. Rousseau,

Jeremy Bentham felfogása a közös értékeinkről, az államok közjogi közlekedésének

feltételeiről.

7. A 19. és 20. század legfontosabb nézetei az európai integrációról. Az új európai

alkotmány történeti alapjai.

8.A modern kodifikáció fogalma, fejlődéstörténete

9. Az európai államok kodifikációs tevékenységének eredményei

10. Egy európai magánjogi törvénykönyv esélyei és akadályai

11. Az európai közjog eredménye: az unió alkotmánya

12. Összegzés, szemeszterzárás

III.

Követelményrendszer

A nappali oktatásban résztvevők számára az előadásokon való jelenlét kötelező. A félév

végén a kijelölt anyagokból, a római jogi részből egy kérdést, a jogtörténeti részből két

kérdést teszünk fel. A tárgy oktatása írásbeli vizsgával zárul.

Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses oktatásban résztvevőknek a tantárgyi

tematikához kapcsolódó római jogi és jogtörténeti szakirodalomból megadott kérdések

alapján írásbeli dolgozatot kell készíteni. A minősítés öt fokozatú értékeléssel történik.

A tárgy kredit értéke: 5.

IV.

Irodalom

a) kötelező irodalom:

- Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Bp. 2005.

- P. Szab Béla: Lando vs. Gandolfi vs. UNIDROIT? Gondolatok félúton az egységes

európai szerződési jog felé. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio

Juridica et Politica, Tomus XXI/2, (2003). 719-733.pp.

- Gabriele Clemens – Alexander Reinfeldt – Gerhard Wille: Geschichte der

europäischen Integration Schöningh Verlag, Padernborn 2008.

10

b) ajánlott irodalom:

- Normna Davies: Európa története Osiris, Bp. 2002.

- Martin Roberts: Európa története 1900-1973

- Anita Prettenthaler-Ziegerhofer: Europäische Integrationsgeschichte Haymon Verlag,

Wien 2007.

Dr. Koncz Ibolya Katalin

egyetemi docens

Az alkotmányosság és a jogállamiság garanciáinak megteremtése

című doktori oktatási anyaghoz

(I. szemeszter)

Az előadások tárgya és időpontja: később kijelölendő időpontban, megbeszélés szerint.

Helyszín: A/6. ép. 205. szoba

A tárgy célja a doktoranduszok alkotmányjogi tudása alapjainak megerősítése; a tételes

alkotmányjog megértéshez szükséges elméleti ismeretek mellett a meglévők elmélyítése. A

tárgy oktatásakor törekszünk arra is, hogy a hallgatók saját tárgyának — ez jellemzően

szakjog — alkotmányjogi kapcsolatait is elemezzük, feltárva ezzel az alkotmányjog teljes

jogrendszert átfogó mivoltát. Ehhez az alkotmánybíróság gyakorlatából vett esetek jó alapot

adnak.

1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányfogalmak és alkotmánykoncepciók. Az alkotmány és

a jogrendszer. Az alkotmány elsőbbsége és kötelező ereje. Az alkotmányozó hatalom és az

alkotmány módosítása.

2. Az alkotmányos állam. Alkotmány és demokrácia. Jogállam és alkotmányos állam. A

hatalommegosztás elve és gyakorlata.

3. Alapjogok. Az alapjogok fogalma. Alapjogok és a szabadság alkotmányos fogalma.

Alkotmányos egyenlőség. Alapjogi dogmatika.

4. Az alkotmányértelmezés. Alkotmányértelmezés és jogértelmezés. Az alkotmányértelmezés

módszerei. Alkotmányértelmezés és alkotmánykonform jogértelmezés.

5. Az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíráskodás fogalma. Az alkotmánybíróságok mint

bíróságok, alkotmánybíráskodás és rendes bíráskodás. Az alkotmánybíráskodás

igazolhatósága. Alkotmánybíráskodás és politika. Alkotmánybíráskodás elterjedése a világon.

Irodalom:

Kötelező irodalom

Alkotmányértelmezés és alkotmánybíráskodás. szerk. Paczolay Péter. Budapest, ELTE, 1995

Kis János: Alkotmányos demokrácia. Budapest, INDOK, 2001

Constitutionalism. (Nomos XX) Szerk. James R. Pennock, John W. Chapman New York,

New York University Press, 1979

Sári János: Alapjogok. Budapest, 22

http://www.amazon.com/s/ref=dp_byline_sr_book_1?ie=UTF8&field-author=James+Roland+Pennock&search-alias=books&text=James+Roland+Pennock&sort=relevancerank

http://www.amazon.com/s/ref=dp_byline_sr_book_2?ie=UTF8&field-author=John+W.+Chapman&search-alias=books&text=John+W.+Chapman&sort=relevancerank

11

Emberi jogok. Szerk. Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila. 2003.

Ajánlott irodalom

Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 20

Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, MTA ÁJI/KJK, 1994

Traité international de droit constitutionnel. Szerk. Troper, Michel – Chagnollaud, Dominique

1.;3., Paris, Dalloz, 2012

Bragyova András: Alkotmány és szabadság. A szabadság alkotmányos fogalma.

Fundamentum, 2004/1.

Követelmények

A nappali oktatásban résztvevők számára az előadáson való részvétel kötelező. A

számonkérés részeként a hallgatók egy ív terjedelmű dolgozatot írnak, előre megállapított és

egyeztetett, lehetőleg doktori témájukhoz kapcsolódó alkotmányjogi tárgyban. A hallgatók a

kötelező irodalom ismeretéről is számot adnak.

Dr. Bragyova András Dr. Paulovics Anita

egyetemi tanár egyetemi tanár

Az államtudományok fejlődési tendenciái


(II. szemeszter)

1. A tantárgy államtudományi részterületek közötti felosztása:

- Közigazgatási jog fejlődési tendenciái

- Nemzetközi jog fejlődési tendenciái

- Pénzügyi jog fejlődési tendenciái

2. Az oktatás célja:

- Megismertetni az adott jogág és annak tudományának kialakulási feltételeit és

fejlődését

- Feldolgozni az adott jogág lehetséges tartalmi változásait és a közép valamint

hosszú távú átalakulási folyamatait

3. Tanyanyag:

Kötelező irodalom

- Torma András: Adalékok az Európai Közösségek/ Unió közjogtörténetéhez

PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET

POLITICA XXX:(1) pp. 229-242. (2012)

- Torma András: The public administration of the EU and the member states, in terms of

the Lisbon Treaty

CURENTUL JURIDIC 14:(3) pp. 23-37. (2011), Tirgu Mures

- Torma András: Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolatról

PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET PO

LITICA 29:(2) pp. 313-332. (2011)

- Torma András: Az Európai Közigazgatási Térségről – magyar szemmel

MISKOLCI JOGI SZEMLE 6:(ksz) pp. 196-210. (2011)

12

Ajánlott

- Lapsánszky András - Patyi András (szerk.) | Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70.

születésnapjára. Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben

Budapest, Akadémiai Kiadó (Wolters Kluwer), 2014.

ISBN:978-963-295-408-0

- András Torma - Balázs Szabó: EU Public Administration and Institutions and their

Relationship with Member States, Tirgu Mures, 2011,

- Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények

Aula Kiadó, 2005 ISBN: 963 9478 56 4

- Szamel Katalin – Balázs Katalin – Gajduschek György – Koi Gyula : Az Európai Unió

tagállamainak közigazgatása

Complex Kiadó, Budapest 2012 ISBN: 978 963 295 216 1

4. A közigazgatási jog fejlődési tendenciái című tananyagrész részletes tematikája és

szakirodalma

1. Az igazgatás és a közigazgatás kialakulása, fejlődésének fő irányvonalai és

várható tendenciái

1.1. Az igazgatás és a közigazgatás kapcsolata

Szakirodalom:

1.1.1. Közigazgatási jog Általános rész I. Virtuóz Kiadó 2006. 9-18. old

1.1.2. Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás. Budapest, 1942. 39-48. old.

1.1.3. Szamel Lajos: Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái. KJK

Budapest, 1963. 46-81. old.

1.1.4. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 2.

fejezete

1.2. Az igazgatás kialakulása

Szakirodalom:

1.2.1. Az ókor története I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993.

1.2.2. László Gyula: Őstörténetünk. Tankönyvkiadó Budapest, 1981.

1.2.3. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 3.1.

fejezete

1.3. A közigazgatás kialakulása

Szakirodalom:

1.3.1. Lőrincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma, holnap Közigazgatástudományi

Antológia II. Budapest, 1996. 165-176. old.

1.3.2. Renate Mayntz: A közigazgatás kialakulása Közigazgatástudományi

Antológia II. Budapest, 1996. 95-105. old.

1.3.3. F. Engels: A család, az állam és a magántulajdon eredete Budapest,

Népszava Könyvkiadó 174-195. old.


fejezete

1.4. Az ókori államok közigazgatásának kialakulása

Szakirodalom:

1.4.1. Varga Domokos: Ős napkelet Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest, 1973.

1.4.2. Nicolas Postgate: Az első birodalmak (A múlt születése) Budapest, 1983.

1.4.3. Az ókor története II-IV. kötet Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993.

1.4.4. Ecsedi Ildikó: Az őstársadalom és az ázsiai termelési mód, Magvető

Kiadó, Budapest 1982.

13


fejezete

1.4.6. Roman Herzog: Ősi államok – A hatalomgyakorlás eredete és formái.

Corvina kiadó Budapest, 1999.

1.4.7. Németh György: Görög poliszok. Korona Kiadó Budapest, 2001.

1.4.8. Ferenczy – Maróthy – Hahn: Az ókori Róma története. Budapest, 1992.

1.4.9. Josef Klima: Mezopotámia – ősi civilizáció és kultúra a Tigris és az

Eufrátesz mentén. Budapest, 1983

1.5. A közigazgatás fejlődése a feudális és a polgári államokban és Magyarországon

Szakirodalom:

1.5.1. Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. Dialóg-Campus Kiadó Budapest-

Pécs, 2010. XVII., XVIII., XIX. fejezet

1.5.2. Lőrincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma holnap i. m.

1.5.3. Magyari Zoltán: Magyar Közigazgatás i. m. 55-100. old.

1.5.4. Közigazgatási jog Általános rész i. m. 19-22. old.

1.5.5. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008. 4.

fejezete

1.5.6. Józsa Zoltán: Változó közigazgatás. JATE Press, szeged, 2011. XI. fejezet

1.5.7. Jakab András: A közigazgatási jogtudományok és oktatása

Magyarországon. Új Magyar Közigazgatás 2010. szeptember-október 3.

évf. 9-10. szám

1.6. A közigazgatás fejlődésének várható tendenciái

Szakirodalom:

1.6.1. Torma András: Adalékok a közmenedzsmentreform-irányzatok elméleti

hátteréhez és főbb irányzataihoz. In: Publicationes Universitatis

Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXVIII. University

Press Miskolc, 2010

1.6.2. Lőrincz Lajos: A magyar közigazgatás hazai fejlődésének fő irányai

Magyar Tudomány 1994. évi 11. sz. 1313-1321. old.

1.6.3. Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. dialóg-Campus Kiadó. Budapest-

Pécs 2010. XX. és XXI. fejezet

1.6.4. Horváth M. Tamás: Közszolgáltatások magánszervezésben. In.

Közigazgatás szorítóban UNIO Budapest, 1998. 179-222. old.

1.6.5. Vadál Ildikó: Korszerű közigazgatás - avagy kényszer szülte megoldások a

közszolgáltatások megszervezésében Magyar Közigazgatás 2000. évi 1. sz.

1-6. old.

1.6.6. Lőrincz Lajos: A kormányzás modernizációja, Magyar Közigazgatás 2001.

évi 11. sz. 641-645. o.

1.6.7. Lőrincz Lajos: Új irányzatok a közigazgatás fejlődésében. Magyar

Közigazgatás 2003. évi 12. szám

1.6.8. David Osborn – Ted Gabler: Új utak a közigazgatásban. Osiris Kiadó

Budapest, 1998.

1.6.9. Szamel Katalin: A közigazgatás jövőjéről, a jövő közigazgatásáról. In:

Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére

(Szerk.: Lamm Vanda - Máthé Gábor - Imre Miklós) MTA Jogtudományi

Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapest,

2006. (376-381. old.)

1.6.10. Stumpf István-Gellén Márton: A jó kormányzás felé. In: Jobb közigazgatás

helyben járás és visszafejlődés helyett (Szerk: Verebélyi Imre-Imre

Miklós) Századvég Kiadó. Budapest, 2009.

14

1.6.11. Torma András: Az elektronikus közigazgatás alkalmazásánai lehetőségei

és elkerülendő kockázatai. In: Jobb közigazgatás helyben járás és

visszafejlődés helyett (Szerk: Verebélyi Imre-Imre Miklós) Századvég

Kiadó. Budapest, 2009.

1.6.12. Müller György: Állandóság és változás a magyar kormányzati

viszonyokban (1990-2011). Magyar Közigazgatás Új folyam, 2. szám.

2011.

1.6.13.Balázs István: Globális problámák és nemzeti szabályzás. Magyar

Közigazgatás Új folyam 2. szám. 2011.

2. Az európai integráció hatása a közigazgatásra

2.1. Az EU működése és a közigazgatás összefüggései

Szakirodalom:

2.1.1. Csernyi Ákos: A nemzeti parlamentek és az európai integráció Magyar

Közigazgatás 1999. évi 3. sz.

2.1.2. Peter Haberle: Európa, mint formálódó alkotmányos közösség Magyar


2.1.3. Torma András: Európai közigazgatás régiók, önkormányzatok. Virtuóz

Kiadó Budapest, 2001. 40-108., 142-150. old.

2.1.4. A. Ibanez: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása Osiris Kiadó

Budapest, 2000. I-III. fejezet

2.1.5. Verebélyi Imre: Az EU hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra

I. és II. Magyar Közigazgatás 2001. évi 7-8. sz.

2.1.6. H. Siedentopf-Ch. Hanschild: Európai integráció és a tagállamok

közigazgatása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 107-

118. old.

2.1.7. J. Fournier: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi

10. sz.

2.1.8. Kalas-Torma: Közigazgatás-elmélet. Miskolci Egyetem ÁJK 2008.

vonatkozó fejezete

2.1.9. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer működése

igazgatástudományi modelljének leírására. Magyar Közigazgatás 2002.évi

7-8. szám

2.1.10. Torma András: Az EU-csatlakozás hatása a magyar közigazgatásra,

különös tekintettel annak szervezeti rendszerére In: A közigazgatás egyes

alapproblémái. Emlékkötet Martonyi János halálának 25. évfordulója

alkalmából (Szerk.: Kaltenbach Jenő) SzegediTudományegyetem Állam-

és Jogtudomá nyi Kar, 2007. (107-132. old.)

2.1.11. Józsa Zoltán: Az európai közigazgatási tér összefüggéseiről. Magyar


2.1.12. Forgács Imre: Eljárásrendek harmónizációja és/vagy globális

közigazgatás? Európai Tükör 2007. évi 11. szám

2.1.13. Fábián Adrián: Az EU-jog és a tagállami közigazgatási eljárás

kapcsolódási pontjai. Magyar Közigazgatás 2006. évi 10. szám

2.1.14. Czuczai Jenő: Közigazgatás és európai integráció. In: Magyar

Közigazgatási jog Különös Rész (Szerk.: Ficzere lajos) Osiris Kiadó

Budapest, 1999.

2.1.15. Torma András: Az Európai Közigazgatási Térségről - magyar szemmel.

Miskolci Jogi Szemle VI. évf. 2011. Különszám

15

2.1.16. Váczi Péter: Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (2007.) 7. számú

ajánlása a jó közigazgatásról. Magyar Közigazgatás Új folyam 2. szám.

2011.

2.1.17. Torma András: Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti

kapcsolatról. In Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica

et Politica. Tomus XXIX/2. University Press Miskolc, 2011.

2.2. Az európai regionalizmus

Szakirodalom:

2.2.1. Torma András: Európai közigazgatás….. 151-170. old.

2.2.2. Horváth Gyula: Európai regionális politika Dialógus Campus Kiadó

Budapest-Pécs 1998. 327-376., 429-448. old.

2.2.3. Forgácsné dr. Orosz Valéria: A Regionális Önkormányzatok Európai

Chartájának tervezete és a régiók nemzetközi együttműködése Magyar

Közigazgatás 2000. évi 7-8. sz.

2.2.4. Dr. Bende Szabó Gábor: Svédország és a regionalizmus Magyar


2.2.5. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus

Kiadó Budapest – Pécs, 1999.

2.2.6. Torma András: Adalékok az Európai Unió regionális politikájának jogi

aspektusaihoz, különös tekintettel a 2007-2013 közötti programozási

időszakra. In: Academia Budapestiensis Communicationis et Negotii.

ANNALES Tomus I. (Redigit: Jolán Róka) Budapesti Kommunikációs és

Üzleti Főiskola Budapest, 2007. (358-385)

2.2.7. Wiener György: A regionális fejlődés nyugat-európai modelljei. In:

Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére


Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem,

Budapest, 2006. (442-449. old.)

2.3. Az Európai Unió és az önkormányzatok

Szakirodalom:

2.3.1. Torma András: Európai közigazgatás…. 196-237. old.

2.3.2. Dr. Nyikos Gyorgyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás

1997. évi 9. sz.

2.3.3. Dr. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai

Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. sz.

2.3.4. EU-integráció - önkormányzatok I. Önkormányzati Szövetségek Tanácsa

Budapest, 1998.

2.3.5. Európai integráció az önkormányzatok szemszögéből. Magyar

Közigazgatási Intézet Budapest, 1997.

2.3.6. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és

tanulságaik. Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. szám

2.3.7. Józsa Zoltán: Változó közigazgatás. JAT EPress. Szeged. 2011. IV. V. VI

és VII fejezet.

16

3. Európai Unió - magyar közigazgatás

3.1. EU - magyar közigazgatás általános kérdései

Szakirodalom:

3.1.1. Dr. Lőrincz Lajos: Európai integráció - magyar közigazgatás Magyar


3.1.2. Dr. Chronovszki Nóra Integráció és alkotmányozás Magyar Közigazgatás

2000. évi 3. sz.

3.1.3. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra. Magyar


3.1.4. Torma András: Megérkeztünk! Magyar közigazgatás az Európai Unióban

In: Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja Tiszteletére


Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapest,

2006. (409 –418. old.)

3.1.5. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és a

Kormányzásra I. és II. Magyar közigazgatás 2001. évi 7. és 8. szám

3.2. EU - magyar regionalizáció

Szakirodalom:

3.2.1. Horváth Gyula: Európai regionális politika. Budapest-Pécs 1998. VI.

fejezet

3.2.2. Kara Pál: Néhány gondolat a regionalizációról. Magyar Közigazgatás

2000. évi 9. sz.

3.2.3. Pálné Kovács Ilona: Régiók most, vagy soha. Magyar Közigazgatás 2004.

évi 6. szám

3.2.4. Torma András: Quo vadis európai regionális politika? In: Publicationes

Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXII.

University Press Miskolc, 2004. (313-354. old.)

3.3. EU - magyar önkormányzatok

Szakirodalom:

3.3.1. Török Éva: A közigazgatás fejlesztése és az Európai Közösségekkel

történő jogi harmonizáció összefüggései Magyar Közigazgatás 1994. évi 1.

sz.

3.3.2. Orava Márta: Felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra

önkormányzati szemszögből Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. sz.

3.3.3. Dr. Babucs Béláné: Új kihívások az EU csatlakozáskor Magyar


3.3.4. Soósné dr. Gáspár Gabriella: Helyi jogharmonizáció Magyar Közigazgatás

2000. évi 2. sz.

3.3.5. Torma András: i. m. 196-237. old.

3.3.6. Szigeti Ernő (Szerk.) Az önkormányzati közigazgatás az EU-csatlakozás

tükrében. Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2004.

3.3.7. Kiss László: A magyar önkormányzatok fejlődési esélyei az Európai

Unióban. In: Közjogi Tanulmányok Lőrincz Lajos 70. Születésnapja

Tiszteletére (Szerk.: Lamm Vanda - Máthé Gábor - Imre Miklós) MTA

Jogtudományi Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem, Corvinus

Egyetem, Budapest, 2006. (197- 2005. old.)

17

4. A nemzetközi jog fejlődési tendenciái

1. A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára

2. A nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatrendszere a magyar

alkotmánybírósági, kormányzati és parlamenti gyakorlat fényében

3. A nemzetközi bíróságok számának növekedése és a felvetődő problémák

a.) nemzetközi bíróságok önálló jogalanyiságának megjelenése

b.) a bíróságok belső szabályzatainak jogi természete

4. Törekvések az erőszak legitim alkalmazása kategóriáinak kiszélesítésére

Szakirodalom:

- Kovács Péter: A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára -

a tankönyvek tükrében (Kézirat a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi

Kara alapításának 20. évfordulójára készített tanulmánykötet számára)

- Kovács Péter (szerk.): Le droit international au tournant du millénaire -

International law at the Turn of the Millennium (a magyar nemzetközi

jogászok 1999. december 8-i konferenciáján tartott előadások idegen nyelvű

változataiból készült tanulmánykötet) PPKE 2000. Budapest

- Kovács Péter: Alkotmányosság és nemzetközi jog in: Iustum, Aequum,

Salutarem (Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére) Pázmány Péter Katolikus

Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1998. Budapest

- Kovács Péter: Nemzetközi szervezetek szankciós típusú határozatai

magyarországi érvényesíthetőségének alkotmányjogi gyakorlata és problémái -

megjelenés alatt (Bodnár László (szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás

belső alkotmányossági problémái és megoldásaik de lege ferenda c. kutatási

projekt zárókiadványában) JATE 2001. Szeged

5. A pénzügyi jog fejlődési tendenciái

1. Rendszerváltás és adóreform; a rendszerváltás egyes különös jogintézményei: a

privatizáció, tőzsdei privatizáció intézménye.

2. Az adójog fejlődési tendenciái: a nemzetközi adójog rendszere, alapelvei, a kettős

adóztatási egyezmények, kapcsoló tényezők a nemzetközi adóztatás területén.

3. A nemzetközi adózás alapintézményei: adóelkerülés, káros adóverseny, a külföldi

befektetések adóztatása.

4. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció a közvetett adók

területén az Európai Unióban.

Szakirodalom:

- Erdős Éva: A tőzsdei privatizáció In: Facultas Nascitur, 20 éves a jogászképzés

Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o.

- Erdős Éva: A részvények tőzsdei bevezetési eljárása Advocat 2001/2.

- Erdős Éva: Egy tőzsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás

Pénzügyi Szemle 2001/10. szám 878-888. o.

- Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft.

2000.

- Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS

XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet ME 260. fennállására 43-57. o.

- Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz.

- Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a

forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o.

18

6. Követelmények

- A kapcsolódó szakirodalom áttekintése

- Egy választott téma részletes feldolgozása a szakirodalom alapján

- A választott témából minimum 1/2 ív terjedelmű tanulmány készítése

7. Az első időpont egyeztető konzultáció időpontja: az első foglalkozás időpontja ügyében

keresse a tárgyfelelőst ([email protected])

Prof. Dr. Torma András

egyetemi tanár

A jelenkori jogelméleti gondolkodás főbb irányzatai


(II. szemeszter)

1. Az előadások címe: A jelenkori jogelméleti gondolkodás főbb irányzatai

2. Tárgyfelelős: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

3. Az előadások célja: A graduális képzés részét képező „jogbölcselet” c. tárgy keretében

nyújtott, vázlatos elmélettörténeti áttekintés alapján és hátterén elmélyültebb megismerkedés

a fontosabb jelenkori irányzatokkal és gondolkodókkal. A kiválasztás szempontja egyfelől az,

hogy a jogbölcseleti gondolkodás XX. századi, de nem a pillanatnyi népszerűség által

felkapott képviselőiről essen szó; másfelől az, hogy a kiválasztott szerzők egy-egy markánsan

elkülönülő eszmetörténeti álláspontot képviseljenek. Ezen irányzatok közül kiemelkedik a

jogpozitivizmus útkeresése a XX. század végén, ami a tematika központi tárgyát fogja

képezni.

Az egyes foglalkozások tematikája a jogpozitivizmus és a természetjogi gondolkodás

klasszikusainak és változásainak áttekintése után a XX. század második felének és

napjainknak a meghatározó szerzői – Hart, Dworkin, Raz, Rawls stb. – valamint az ő

munkásságuk, az őket ért kritika és a továbblépés lehetőségeinek felvillantása mentén alakul.

4. A félév beosztása: Kéthetente 2 óra, előzetesen egyeztetett helyen és időpontban.

5. Vizsgakövetelmények: A tárgy szóbeli kollokviummal záródik. A vizsgára bocsátás

feltétele ½-1 szerzői ív (20.000-40.000 leütés) terjedelmű, jogelméleti tárgyú dolgozat

megírása. A dolgozat témáját a tárgy jegyzőjével kell egyeztetni. A szóbeli kollokvium a

dolgozat „megvédéséből” és a kötelező tananyag számonkéréséből áll.

6. Kötelező tananyag: Bódig M. – Győrfi T. – Szabó M. (szerk.): A Hart utáni jogelmélet

alapproblémái. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2004. kijelölt részei

H. Kelsen: Allgemeine Theorie der Normen. Wien: Manz Verlag, 1979.

Angolul: General Theory of Norms. (Transl.: M. Hartney) Oxford: Clarendon, 1991.

H. L. A Hart: A jog fogalma. (Ford.: Takács P.) Budapest: Osiris, 1995.

mailto:[email protected]

19

7. Ajánlott irodalom: H. Kelsen: Tiszta jogtan. (Ford.: Bibó I.) Budapest, 1988.

H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai. (Ford.: Moór Gy.) Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997.

H. Coing: A jogfilozófia alapjai. (Ford.: Szabó B.) Budapest: Osiris, 1996.

8. További olvasmányok: H. L. A. Hart: ’Meghatározás és elmélet a jogtudományban.’ In: Szabó M. – Varga Cs.

(szerk.): Jog és nyelv. Budapest, 2000.

R. Dworkin: ’A szabályok modellje.’ In: Szabadfalvi J. (szerk.): Mai angol-amerikai

jogelméleti törekvések. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996.

R. Dworkin: ’A politikai bírók és a joguralom.’ In: Takács P. (szerk.): Joguralom és jogállam.

Budapest, 1995.

R. Dworkin: ’Alkotmányjogi esetek.’ In: Paczolay P. (szerk.): Alkotmánybíráskodás –

alkotmányértelmezés. Budapest, 1995.

R. Dworkin: Laws’s Empire. Cambridge, Mass.: Harvard U. P., 1986.

R. Dworkin: Freedom’s Law. The Moral reading of the American Constitution. Oxford:

Oxford U. P., 1986.

J. Rawls: Az igazságosság elmélete. (Ford.: Krokovay Zs.) Budapest: Osiris, 1997.

Kis J.: ’Az igazságosság elmélete. John Rawls magyarul.’ In: Világosság. 1998/8-9.sz., 3-66.

Béndek P.: ’Rawls konstruktivizmusáról.’ In: Politikatudományi Szemle. 1991/1. sz., 123-132.

Varga Cs. (szerk.): Jog és filozófia. Budapest, 1988.

Szabó M. (szerk.): Ius humanum. Ember alkotta jog. Műhelytanulmányok. Miskolc: Bíbor,

2001.

Szabó M. (szerk.): Natura iuris. Természetjogtan & jogpozitivizmus & magyar jogelmélet.

Miskolc: Bíbor, 2002.

Szabó M. (szerk.): Szabály és/vagy norma a jogelméletben. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2004.

Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a tárgyfelelőst ([email protected])

(Dr. Szabó Miklós)

egyetemi tanár

A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái


(III. szemeszter)

Heti (félévi) óraszám: 30 óra előadás/ I. félév (10x3 óra)

Első foglalkozás: ügyében keresse a tárgyjegyzőt

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Tantárgyfelelős tanszék: Civilisztikai Tudományok Intézete Tanszékei

Tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában:

A tárgy keretében bemutatásra kerül a civilisztikai jogfejlődés. A képzés célja, hogy a PhD.

hallgató megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a

magánjogtudományok fő területein bekövetkeztek és hatásuk a jelenkorban is érzékelhető. A

tematika összeállítása során arra törekedtünk, hogy a civilisztika valamennyi fő iránya

(polgári jog, kereskedelmi jog, munkajog, agrárjog, polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog


20

és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga) képviseltesse magát. Az egyes jogágakon belül az

előadások főként azokat a területeket mutatják be, ahol a jogfejlődés látványos koncepció-

váltásokon ment keresztül (pl. csődjog fejlődése az adós szankcionálásától a hitelezők

védelmén keresztül az adós megmentéséig), vagy az utóbbi évtizedekben felgyorsult (pl.

szellemi alkotások joga) illetve újrakodifikálása folyamatban van tartalmi és szerkezeti

változásokkal (vö. új Ptk. javaslat, és majdan az elfogadandó új Polgári Törvénykönyv, benne

a családjogi és társasági jogi könyvvel, összességében a több száz (!) módosítással. A

tematika törekedett arra is, hogy a jog védelmi szerepét, a meglévő egyensúlytalansági

állapotokat kiküszöbölő célkitűzéseket bemutassa (pl. fogyasztóvédelem, hitelezők védelme a

szerződési biztosítékok fejlődésének bemutatásával, alkalmazottak jogállásának változása

/erősítés, gyengítés/). Az oktatás során nem a részletszabályok bemutatására, hanem a

jogalkotás hátterében meghúzódó jogi koncepciók változásának érzékeltetésére helyezzük a

hangsúlyt.

Tananyag leírása:

1. A jelenkori polgári jogi harmonizációs törekvések (EU-hatás)

2. A szerződések jogának fejlődése, A vagyonjog egyes területeinek fejlődése

3. A szellemi alkotások jogának fejlődése

4. A fogyasztóvédelmi jog fejlődése

5. A csődjog fejlődése

6. A versenyjog egyes területeinek fejlődése

7. A munkajog kialakulása és fejlődéstörténete

8. Az agrárjog kialakulása és fejlődéstörténete

9. A Polgári perjog újkori története

10. A nemzetközi magánjog fejlődése

Számonkérés minősítésének szempontjai (vizsgakövetelmények):

A vizsgán megszerezhető érdemjegy három összetevője:

- az előadásokon tanúsított aktivitás,

- az előadásokon elhangzottak és a kötelező tananyag ismerete,

- a saját kutatásokra épülő kézirat színvonala, a kritikai megjegyzések megalapozottsága, a

javaslatok érettsége.

Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók számára az előadásokon való

részvétel nem követelmény. Érdemjegyükben az aktivitás helyett a kézirat színvonala kerül

fokozott értékelésre.

Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag.

Tananyag részletezése:


Miskolczi Bodnár Péter (szerk.): A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái. Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2006. (Doktori Tankönyvek 2.)

Joseph W. Little: Torts : The civil law of reparation for harm done by wrongful act, New

York, Matthew Bender Publishing, 1985.

Hamza Gábor – Földi András: Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai. Szombathely,

Savaria University Press, 1998.

Ajánlott irodalom

Miskolczi Bodnár Péter: A versenyjog és az új Ptk, In.: VERSENYTÜKÖR 10:(1) pp. 73-

90. (2014)

21

Lábady Tamás: A magánjog általános tana, Budapest: Szent István Társulat, 2013. 258 p.

S. Grundmann/ D. Mazeaud (eds.): General Clauses and Standards in European Contract Law,

Comparative Law, EC Law and Contract Law Codification (Kluwer, 2006.)

Hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai:

El kell készítenie kb. egy ív terjedelmű összegzést valamelyik témakör kapcsán arról, hogyan

fejlődött egy adott jogintézmény egy meghatározott időszakban. (Igazodva a hallgató kutatási

célterületéhez.)

Dr. Bíró György

intézetigazgató egyetemi tanár

Jogharmonizáció és jogegységesítés az Európai Közösségi jogban


(III. szemeszter)

1) A tárgy célja: Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett

ismeretanyagra építve áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára

az Európai Unió jogegységesítési, jogközelítési folyamatairól, a közösségi jogalkotás

fejlődéséről illetőleg a közösségi jog rendszeréről, sajátosságairól.

2) Tematika: 1. A közösségi jog rendszere – jogforrások, jogalkotási hatáskörök

megoszlása

2. Jogegységesítés – jogharmonizáció

3. Alapjogok és a jogharmonizáció

4. Általános jogelvek, doktrínák a közösségi jogban

5. Az Európai Bíróság szerepe a közösségi jog alakításában

6. Az európai integráció politikái – jogharmonizációs szintek

7. A jogharmonizációs kötelezettség sajátosságai a csatlakozás előtt

8. Jogharmonizációs jogalkotás a csatlakozás után

3) Vizsgakövetelmények: a doktoranduszok két számonkérési lehetőség közül

választhatnak:

1 szerzői ív terjedelmű, a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak

megvédése,

a kötelező anyagból szóbeli kollokvium.

4) Kötelező irodalom:

Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002

Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció. KJK, Budapest, 2004

Az Európai Unió elsődleges joga. Szerkesztette: Igazságügyi Minisztérium. Magyar

Hivatalos Közlönykiadó, 2004

Az Európai Integráció Alapszerződései. Szerk.: Fazekas Judit. KJK, Budapest, 2002.

5) Ajánlott irodalom:

Európai Közjog és Politika. Szerk.: Kende Tamás. Osiris-Századvég Budapest, 1998. Az

Európai Közösség Kereskedelmi joga. Szerk.: Király Miklós. KJK Budapest 1998.

22

Király Miklós: A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

Mádl Ferenc: The Law of European Communities. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

Fazekas Judit: Fogyasztói jogok, fogyasztóvédelem. KJK, Budapest, 1995

Paul Craig-Grainne de Burca: EU Law. Oxford University Press, London, második

kiadás 1998.

The Evolution of EU Law. Ed.: Paul Craig-Grainne de Burca, Oxford University Press,

London 1999.

Jo Steiner: Textbook on EC Law. Blackstone, London, 1998.

Stephen Weatherill: Law and Integration in the European Union. Calendron Press -

Oxford 1995.

T.C. Hartley: The Foundations of European Community Law. Fourth Edition. Oxford

University Press, 1998.

Bleckman, von A.: Europarecht. 6. Kiadás. Carl Heymanns, Köln, 1995.

6) Konzultációs időpontok ügyében keressen a tárgyjegyzőt

Dr. Wopera Zsuzsa

egyetemi tanár

Bűnügyi tudományok fejlődési irányai című doktori oktatási anyaghoz

(IV. szemeszter)

1. A tantárgy oktatásának célja Az egy féléves oktatási program célja a bűnügyi tudományok, ezen belül a büntetőjog-

tudomány, büntetőeljárási jog tudomány és a kriminológia leglényegesebb új nemzetközi

és hazai eredményeinek bemutatása, valamint a meghatározó külföldi és hazai

kriminálpolitikai tendenciák, büntető anyagi jogi és eljárásjogi jogalkotási törekvések és

megoldások, továbbá bűnmegelőzési megközelítések, programok bemutatása.

2. Követelményrendszer Vizsgakövetelményként a hallgatóknak – a tárgyfelelőssel legkésőbb március 20-ig

egyeztetett témáról – egy ív terjedelmű dolgozatot kell írniuk. A minősítés öt fokozatú

értékeléssel történik.

3. A program tanulmányozásához

Kötelező irodalom Bárd Károly: Európai büntetőpolitika. In: Tények és kilátások. Szerk.: Erdei Árpád.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 149-159. o.

Farkas Ákos: Büntetőjogi együttműködés az Európai Unióban. Osiris Kiadó, 2001.

Görgényi Ilona: Régi és új paradigma: a restoratív igazságszolgáltatás. In: Békés Imre

Ünnepi kötet. Szerk.: Gellér Balázs. ELTE ÁJK, Budapest, 2000. 151-168.o.

Stephens, Gene (ed.): The Future of Criminal Justice. Criminal Justice Studies Anderson

Publishing Co., 1982. 1-22.p.

23

Ajánlott irodalom Csemáné Dr. Váradi Erika – Lévay Miklós: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések az

új Büntető Törvénykönyvben. Büntetőjogi kodifikáció, 2002. 1. szám

Róth Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. A Bűnügyi Tudományi Közlemények

3. sz. kötete. Bíbor Kiadó, 2002.

N. Lacey, C. Wells and D. Menre: Reconstructing Criminal Law London: Butterworth,

1994.

Az első foglalkozás időpontja: ügyében keresse a tárgyfelelőst ([email protected])

Dr. Farkas Ákos

egyetemi tanár, tárgyfelelős

A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog az Európai Unióban


(IV. szemeszter)

I. A tantárgy oktatásának célja

1. A doktorképzésnek a címben megjelölt területe négy, egymással részben összefüggő

joganyagot fog át. I. A munkajog ugyanis a társadalombiztosítási, ill. a szociális joggal

azon az alapon függ össze, hogy: a) a munkában töltött ún. szolgálati évek alapozzák

meg a társadalombiztosítási szolgáltatások iránti jogosultságot, b) a biztosítási típusok

némelyike üzemi jellegű, c) a foglalkoztatás elősegítésének aktív és passzív eszközei,

különösen a munkanélküli segélyezés szociális jogi természetű, d) az üzemi

társadalombiztosítás területén érvényesül a kollektív érdekegyeztetés és a kollektív

megállapodás. II. A munka- és a szociális jog az agrárjoggal: a mezőgazdasági munka

és önfoglalkoztatási (egyéni vállalkozó farmer, gazdasági társasági vagy szövetkezeti

tagi vállalkozókénti vagy alkalmazotti minőségben munkát végző) jogviszony alapján:

a) az individuális munkajoggal (arbeits- und arbeitsähnliche Verhältnis), b) az előbb

említett jogviszonnyal összefüggő agrár- érdekvédelmi tevékenységen keresztül a

kollektív munkajoggal (mezőgazdasági munkáltató szövetségek és szakszervezetek

érdekegyeztető tárgyalásai és kollektív szerződései), c) a mezőgazdasági munka és

farmervállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási joggal. III. Az agrárjog és

a munkajog a környezetvédelmi joggal a következő területeken kapcsolódik egymással

össze: a) a munkajog és a környezetvédelmi jog a munkahelyi környezet

munkahigiéniai és munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi követelményeit

biztosító jogintézményeken keresztül, b) az agrártevékenység pozitívan, de ugyanakkor

negatívan is befolyásolhatja a termőtalajállományt, a föld-, az erdő-, valamint a

vadállományminőséget (kemizálás, növényvédelem, legelőtömegterhelés, erdő- és

vadgazdálkodás szakszerűségének kérdése), a környezetet (vegyszerezés), valamint a

természetet is (pl. erdőirtás, mocsárlecsapolás, stb.), c) a Magyarországon 2011-ben

helytelenül megszületett, a nyugat-európai államokban azonban mindenütt fenn álló

munkajogihoz hasonló érdekegyeztetési rendszer kiépülése az agrárjog és a környezeti

jog területén; d) a munkavállalók erőteljesebb bevonása a vállalat és az üzemvezetésbe,

ami a munka, a munkakörnyezetet is befolyásolni tudja.


24

2. Az Európai Unió munka-, szociális-, agrár- és környezetvédelmi jogának mind eme

átfedési-összefüggési pontjai, mind pedig egyes saját szakterületi kérdései a tanács és a

bizottság által kiadott jogforrásokkal konzisztens módon rendezve vannak, amelyekkel

összhangban áll a tagállamok nemzeti szabályozása. Nem mondható mindez el a magyar

jogrendszerre, amely a doktori program által átfogott jogterületet is még csak részben

harmonizálta. Az előadások éppen ezért a jogharmonizációi szükségletre és a

diszharmonizációs fonákságokra fókuszál és koncentrál.

1. A programhoz tartozó előadásokat Prof. Dr. Prugberger Tamás és dr. Csák Csilla

egyetemi docens tartják az általuk összeállított témarendszer alapján.

2. 4. Az egyes témakörökhöz tartozó jogintézmények bemutatásánál az európai

szabályozást ismertetjük, a magyar szabályozásra csak annyiban térünk ki, ha az

ütközik az uniós normákkal.

II. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemezése

Óra-

szám

Címe Előadó

1 2 A munkaügyi- és a szociális érdekegyeztetés fajtái,

szereplői, célja, rendszere, kialakult formái, valamint a

kollektív szerződés, továbbá az érdekviták rendszere és

rendezése az EU-ban, összevetve az USA-val

Prugberger

Tamás

2 1 Az érdekegyeztetés európai mechanizmusa az agrárium

és a környezeti jog területén, agrárpiaci rendtartás

Prugberger

Tamás és

Csák Csilla

3 2 Az üzemi tanács intézménye az EU tagállamokban, az

európai üzemi tanács. Az ÜT feladata, szerepe,

jogosítványrendszere és a nemzeti jogokban kialakult

egyes szervezeti formái

Prugberger

Tamás

4 2 Az agrárjog, mint a vidékfejlesztés joga az AGENDA

2000 tükrében és ennek pénzügyi/hitelezési,

infrastruktura-fejlesztési, környezet-természetvédelmi,

valamint foglalkoztatási vonatkozásai

Csák Csilla

5 2 A munkaszerződés, ill. a munkaviszony eges

intézményi csomópontjaihoz tartozó európai normák

bemutatása és elemzése

Prugberger

Tamás

6 2 Az agrárjog főbb jogharmonizációs területei és a

jogharmonizáció előrejutása Magyarországon

Csák Csilla

7 2 Az európai környezet- és természetvédelmi jog és

felelősségi rendszer

Prugberger

Tamás,

Csák Csilla

8 2 A nyugat-európai társadalombiztosítási strukturális

rendszer

Prugberger

Tamás

Összesen: 15 óra/félév

Az első foglalkozás időpontja: ügyében keresse a tárgyfelelőst

III. Követelményrendszer

A nappali oktatáson résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét

mellett – előre egyeztetett tárgyú egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a

szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást kötelesek tartani. Az egyéni

25

tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók az előadásokat és a

szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív

terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával

szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú.

IV. Irodalom

a) Kötelező irodalom:

Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1995.

Maximilian Fuchs – Franz Marhold: Europaisches Arbeitsrecht, Springer, Wien- New York,

2010

Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000.

Fodor László-Prugberger Tamás: A környezeti jog dogmatikai rendszere.

Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1995.

b) Ajánlott irodalom:

Barnard – Deakin- Morris (ed.): Future of Labour Law. Hart Publishing, 2004

Bakács Tibor: Európai környezeti jog. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest, 1994.

Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, SzCsM Kiadás,

Budapest, 2000.

Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest 1998.

Kiss György: Az alapjogok kollíziója a munkajogban. Pécs, 2011.

Prugberger Tamás: Magyar munkajogi reform európai kitekintéssel, Novotni Kiadó,

Miskolc, 2013.

c) További irodalom:

Berke Gyula (Szerk.) –Kiss György (Szerk.): Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez 2014,

Complex, Budapest, 2014.

Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége - CSR-alapú önszabályozás

kontra (munka)jogi szabályozás Ad Librum, 2009.

Csák Csilla: Környezetjogi előadások. Novotni Kiadó, Miskolc, 2008.

Kenderes György: A munkaszerződés hazai szabályozásainak alapkérdései. Novotni

Kiadó, Miskolc, 2008.

Könczei – Gyulavári: Európai szociális jog, Osiris Kiadó, Budapest 2000.

Prugberger Tamás: A munkavégzéssel összefüggő kapcsolatok jogi szabályozásának

fejlődéstörténete. In: Miskolci Bodnár Péter (szerk.), A civilisztika fejlődéstörténete.

Doktori Tankönyvek 2. Miskolc, 2006.

Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog,

CompLex, Budapest, 2001.

Fabók András-Prugberger Tamás: Társadalombiztosítási jog. Szt. István Társulat,

Budapest, 2006.

Prugberger Tamás-Rácz Zoltán-Sztojkáné: Magyar és európai foglalkoztatás

támogatási, munkavédelmi és munkaügyi igazgatási jog. Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. a

foglalkoztatástámogatási rész helyett Prugberger: A foglalkoztatástámogatás és az

igazgatás joga. Bíbor Kiadó, 2011.

Prugberger Tamás: Az európai munkajog vázlata. DE ÁJK-Licium Kiadása, Debrecen,

2006.

Prugberger Tamás: Az európai szociális jog vázlata, DE ÁJK Kiadás, Debrecen 2008.

26

Prugberger Tamás: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a globalizálódó gazdasági

viszonyok között. Kompetitív Könyvek 5. Debrecen, 2006.

Prugberger Tamás: Munkajogi normatív értékek és a globalizálódó gazdaság, Bíbor

Kiadó, Miskolc, 2008.

Prugberger Tamás: Globalizáció, neoliberalizmus és a jog. Van-e kiút az útvesztőből?

Kairosz Kiadó, 2008.

Prugberger-Kenderes- Mélypataki: A munka- és közszolgálati jog jog intézményrendszerek

kritikai és összehasonlító jogi elemzése, Novotni Kiadó, Miskolc, 2012.

Gyulavári Tamás(Szerk.): Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2013.

Brian Bercusson: European Labour Law, Cambridge University Press, Cambridge, 2009

Dr. Prugberger Tamás Dr. Csák Csilla

Prof. Emeritus tanszékvezető egyetemi docens

27

III. PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK

(a programok hallgatóinak kötelező, a többiek speciális kollégiumként vehetik fel)

Jogtörténeti szakszeminárium I.

tematikája és követelményrendszere (I. szemeszter)

A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium I.

A tárgy célja: a programra jelentkező doktorandusz római jogi, tudomány-módszertani és

kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori

disszertáció összeállításához.

A tantárgy tematikája:

A római jogi kutatás általános módszertani kérdései

A modern jogi romanisztika főbb kutatási irányai és legjelentősebb képviselői

A római jog írásos emlékei: jogi és nem jogi irodalom

A római jog írásos emlékei: okiratos emlékek

A római jog írásos emlékei: feliratos emlékek

A legfontosabb római jogi szakkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, tudományos

segédkönyvek

A római jog kutatása és az internet


Helle Károly: A római jog forrásainak története, különös tekintettel az ismeretforrásokra I-II.

Budapest, 1909-1911.

Személyi Kálmán: Az interpolatiós kutatómódszer. Pécs, 1929.

Wenger, Leopold: Die Quellen des römischen Rechts. Wien, 1953.

Ajánlott irodalom:

Sztehlo Zoltán: Az egyiptomi papyrusok és a római jog. Bevezetés a papyrusok világába.

Miskolc, 1938.

Pólay Elemér: A dáciai viaszostáblák szerződései. Budapest, 1972.

Schiller, A. Arthur: Roman Law. Mechanism of Development. New York, 1978.

Forisek Péter: A hálózat használata az ókortudományok területén. Budapest, 2000.

Minősítési feltételek: a tárgy hallgatóját kollokviumon ad számot felkészültségéről, amelyet

a szemináriumon való részvétellel és egy teszt megírásával lehet megszerezni.

Dr. Sáry Pál

egyetemi docens

28

„Jogtörténeti szakszeminárium II.

tematikája és követelményrendszere (II. szemeszter)

A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium II.

A tárgy célja: a programra jelentkező doktoranduszok bevezetése a középkori jogtörténet

forrásainak és szakirodalmának világába, a tudomány-módszertani és kutatáselméleti

ismeretek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció

összeállításához.


A középkori jogtörténet kutatásának általános módszertani kérdései

A középkori jogtörténet főbb kutatási irányai és legjelentősebb képviselői

A középkori magyar jogtörténet írásos emlékei

A középkori egyetemes jogtörténet írásos emlékei

A legfontosabb jogtörténeti szakkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, tudományos

segédkönyvek

A középkori jogtörténet kutatása és az internet


Horváth Pál: Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Budapest,

1974.

Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások néhány új jellemző vonása és további

feladatai. In: Az állam- és jogtudományok fejlődése. Budapest, 1975.

Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a

felszabadulás után. Helyzetelemzés. Budapest, 1975.

Horváth Pál: Bevezetés az összehasonlító jogtörténet alapelemeibe. Budapest, 1979

Coing, H. (hg.): Handbuch der Quellen und Literatur der neueren europäischen

Privatrechtsgeschichte I. (Mittelalter 1100–1500). München, 1973.

Ajánlott irodalom:

Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. A feudális jog forrásai. Szerk.:

Hajdú Lajos – Horváth Pál – Nagyné Szegvári Katalin. Budapest, 1966.

A magyar jogtörténet forrásai. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, 2006.

Warnkönig, L. A. – Warnkönig, Th. A.: Geschichte der Rechtsquellen und des Privatrechts.

Basel, 1875.

Minősítési feltételek: a tárgy hallgatóját kollokviumon ad számot felkészültségéről, amelyet

a szemináriumon való részvétellel és egy teszt megírásával lehet megszerezni.

Dr. Sáry Pál

egyetemi docens

29

Jogtörténeti szakszeminárium III.

tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter)

I. A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium III.

II. A tárgyfelelős és a tárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin

III. A tárgy célja: a programra jelentkező doktoranduszok jogtörténeti, tudomány-

módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a

készülő doktori disszertáció összeállításához.

IV. A tantárgy tematikája:

1. A jogtörténeti feldolgozás módszertana. A jogtörténeti tárgyú PhD dolgozatok

tartalmi, módszertani követelményei

2. A tudományos szövegek hivatkozási rendszere nyomtatott, vagy elektronikus

szakirodalom alapján. Idegen művek felhasználási szabályai.

3. A jogtörténetírás kialakulás, fejlődése Európában és hazánkban.

4. A tételes jog és a jogtörténet kapcsolódása, időrendi elhatárolása.

5. A boszorkányperek társadalmi háttere, jogi vonatkozása a német területeken és

speciális vonásai hazánkban

6. Büntetőjogi elméletek áttekintése az elkövető korának figyelembevétele

tekintetében. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályok kialakulása

Európában és hazánkban.

7. A magánjogi kodifikáció fejlődéstörténete hazánkban a polgári korszaktól

napjainkig.

8. Kodifikációs törekvések, és eredmények a hazai közjogban a polgári korszaktól

napjainkig.

V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatóját kollokviumi jegyet szerezhet a szemináriumon

való részvétellel és egy íves (publikációra érett) a szeminárium témakörébe tartozó anyag

elkészítésével.

VI. Szakirodalom:

a) kötelező szakirodalom:

1. Mezey Barna: A polgári börtönügy kezdetei Budapest, 1995.

2. Koncz Ibolya Katalin: A boszorkánykutatásban megjelenő 15-18. századi történeti

érvelések In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005., 281-299.pp.

3. Oestmann, Peter: Hexenprozesse am Reichskammergericht, Köln, 1997.


1. Mezey, Barna: Jogalkotás a 16-19. századi Magyarországon In: Archivum,

1996 / 3.

2. Koncz Ibolya Katalin: Adalékok a magyarországi boszorkány fogalom

jogtörténeti meghatározásához In: Emlékkönyv Dr. Huszti Vilmos 80.

születésnapjára Miskolc, 2000. 231-238.pp.

3. Schormann, Gerhard: Hexenprozesse in Deutschland Göttingen, 1986.


egyetemi docens

30

Jogtörténeti szakszeminárium IV.

tematikája és követelményrendszere

I. A tárgy megjelölése: Jogtörténeti szakszeminárium IV.

II. A tárgyfelelős és a tárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin

III. A tárgy célja: a programra jelentkező doktoranduszok jogtörténeti, tudomány-

módszertani és kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a

készülő doktori disszertáció összeállításához.

IV. A tantárgy tematikája:

9. A jogtörténeti tárgyú PhD dolgozatok tartalmi, módszertani követelményei

10. A tudományos szövegek hivatkozási rendszere nyomtatott, vagy elektronikus

szakirodalom alapján. Idegen művek felhasználási szabályai.

11. A jogtörténetírás kialakulás, fejlődése Európában és hazánkban.

12. A tételes jog és a jogtörténet kapcsolódása, időrendi elhatárolása.

13. Helyi szervek rendszerének kiépítése, hatáskörének megállapítása a dualista

Magyarországon

14. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályok kialakulása Európában és

hazánkban.

15. Büntetőjogi kodifikáció hazánkban, a polgári korszakban.

16. A közjogi kodifikáció fejlődéstörténete hazánkban a polgári korszaktól napjainkig.

17. Az igazságszolgáltatás szervezeti rendszerének kialakulása és működése a dualista

kori Magyarországon

18. Az oktatáshoz való jog fejlődése, a közoktatás létrejötte hazánkban

V. Minősítési feltételek: A tárgy hallgatóját kollokviumi jegyet szerezhet a szemináriumon

való részvétellel és egy íves (publikációra érett) a szeminárium témakörébe tartozó anyag

elkészítésével.

VI. Szakirodalom:

Kötelező szakirodalom:

STIPTA István: A magyar bírósági rendszer története Mukltiplex média, Debrecen, 1998.

KONCZ Ibolya Katalin: The Standpoint of József Eötvös on Education JOURNAL ON

EUROPEAN HISTORY OF LAW 2014/5:(1) pp. 151-155. (2014)

LÉVAY Miklós: Az I. büntető novella fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései

JOGTÖRTÉNETI SZEMLE [10:(4) pp. 28-32. (2008)

Ajánlott irodalom:

MEZEY Barna: A polgári börtönügy kezdetei Budapest, 1995.

SZÁNTÓ I. Béla – TÁBORI Kornél: Nyomor és bűn a gyermekvilágban.

Budapest, 1908.

MENNEL, R. M: Thorns and thistles: Juvenile delinquents in the United States 1825-1940.,

ed: University Press of New England, Hanover, 1973.


egyetemi docens

31

A jogalkalmazás dogmatikai alapjai című szakszeminárium


1. A tárgy megjelölése: Jogelméleti szakszeminárium

2. A tárgy oktatásának célja: A graduális képzésben szereplő „Jogdogmatika” című tantárgy

keretében szerzett ismeretek tematikus elmélyítése; tartalmilag a jogalkalmazási folyamat

mibenlétének, elemeinek, s az alkalmazott dogmatikai eszközök és műveletek tudatosítása. A

cél végső fokon a jogalkalmazásban, s általában a jogban elkerülhetetlenül jelenlévő

bizonytalansági mozzanatok forrásainak bemutatása.

Tematika:

1. Joguralom és a jog vitára nyitottsága

2. A jogi szillogizmus

3. A deduktivizmus védelmében

4. Univerzáliák és partikuláriák

5. Következményen orientálódás

6. Értelmezés

7. Precedensek

8. Ésszerűség

9. Koherencia – elv – analógia

10. Jogi narratívák

11. Vitatható okfejtés

12. Téves ítélkezés

IV. Minősítési feltételek: A 3 kreditpontot eredményező kollokvium részét képezi egy kb. fél

szerzői ív (20.000 leütés) terjedelmű, a tárgyhoz kapcsolódó témájú tanulmány megírása és a

tananyag szóban történő számonkérése.

V. A tananyag:


Neil MacCormick: Rhetoric and the Rule of Law. A Theory of Legal Reasoning. Oxford U. P.,

2005.

Szabó M.: Ars iuris. A jogdogmatika alapjai. Miskolc: Bíbor, 2005.

Szabó M.: A jogdogmatika előkérdéseiről. Jogdogmatikai vizsgálódások. Miskolc: Bíbor,

1996.

Ajánlott irodalom:

Varga Cs. (szerk.): Összehasonlító jogi kultúrák. Budapest, 2000.

D. R. Kelley: The Human Measure. Social Thought in the Western Legal Tradition.

Cambridge, Mass. – London: Harvard U. P., 1990.

R. Dubischar: Theorie und Praxis in der Rechtswissenschaft. Freiburg/München: Karl Alber,

1978.

Dr. Szabó Miklós

egyetemi tanár, programvezető

32

A magyar jogbölcseleti gondolkodás története című szakszeminárium


1. A szakszeminárium oktatásának célja

A magyar jogbölcseleti tradíció legfontosabb korszakainak és kiemelkedő alakjainak

megismerése fontos részét képezi a hazai jogi kultúrának. A szakszeminárium célja, hogy a

doktoranduszokat megismertesse ezzel a tradícióval, mely fontos részét képezi az európai

jogfilozófiai és jogtudományi gondolkodásnak. Az előadások felhasználják az alkalmat arra,

hogy bemutassák a magyar jogbölcseleti gondolkodásra jelentős befolyással lévő európai

jogfilozófiai irányzatokat is.

2. A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve

1. A jogbölcseleti gondolkodás kezdetei Magyarországon

2-3. A természetjogi gondolkodás kialakulása és képviselői

4. A kantiánus észjogi iskola követői

5. A történeti jogi iskola hatása és követői

6-8. A modern jogpozitivizmus és változatai

9-13. A neokantiánus jogbölcseleti gondolkodás és kiemelkedő alakjai

14-15. A polgári jogbölcseleti tradíció a második világháborút követően

3. Követelményrendszer

A doktoranduszoknak két számonkérési lehetőség közül lehet választani: a) 0,5 szerzői ív

(20.000 n) terjedelmű a témakörhöz tartozó „tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium

keretében való „megvédése”; b) a kötelező tananyag – a kötelező irodalomból a tárgyfelelős

által megjelölt részek – szóbeli kollokvium keretében való számonkérése

4. Irodalom


Loss – Szabadfalvi – Szabó - H.Szilágyi - Ződi: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti

gondolkodás történetéből (Miskolc, Bíbor Kiadó,1995)

Szabadfalvi József: A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig (Budapest, Gondolat Kiadó

– Debreceni Egyetem, 2004)

Felix SOMLÓ: Juristische Grundlehre (Leipzig: Felix Meiner, 1917)

b) Ajánlott irodalom

Szabadfalvi József: Jogbölcseleti hagyományok (Debrecen, Debrecen University Press

1999.) 11-190. o.

Horváth Barna: Jogszociológia (Budapest, Osiris Kiadó, 1995)

Felix SOMLÓ: Schriften zur Rechtsphilosophie (Budapest: Akadémiai 1999)

Julius MOÓR: Schriften zur Rechtsphilosophie (Budapest: Szent István Társulat 2006

Barna HORVÁTH: Schriften zur Rechtsphilosophie I-III. (Budapest: Szent István Társulat

2007).

Dr. Szabó Miklós


33

Historical Jurisprudence című szakszeminárium


1. A szakszeminárium oktatásának célja:

Historical Jurisprudence néven az angolszász jogtudományi szakirodalomban a természetjogi

és az analitikai pozitivizmus jogbölcseleti tradíciói mellett a harmadik jelentős jogelméleti

törekvésként számon tartott jogi tradíció megismertetésére vállalkozik a szakszeminárium.

2. A szakszeminárium oktatási programja, előadási ütemterve:

Első konzultáció időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét.

1. Az angol történeti jogi iskola kialakulásának körülményei

2. Henry Maine munkássága és a Historical Jurisprudence megalapozása

3. A Historical Jurisprudence. mint jogelméleti irányzat kialakulása: Vinogradoff, Pollock,

Maitland stb munkássága

4. A Historical Jurisprudence napjainkban: Watson, Stein, Berman stb. munkássága

3. Követelményrendszer:

A doktoranduszoknak a következő számonkérési lehetőségek közül lehet választani: a) 3/4

szerzői ív (30.000) terjedelmű a témakörhöz tartozó “tanulmány” megírása + a tanulmány

kollokvium keretében való “megvédése”; b) a kötelező tananyag szóbeli kollokvium

keretében való számonkérése, c) szakfordítás (a tárgy előadójával előre egyeztetett szöveget).

4. Irodalom


Szabadfalvi József (szerk.): Historical Jurisprudence - Történeti jogtudomány. Budapest,

2000.

Henry Maine: Az ősi jog. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985.

Walton, Frederick: ‘The Historical School of Jurisprudence and Transplantation of Law’

Journal of Comparative Law, 9 (1927) 183. o.

b) Tárgyhoz kapcsolódó ajánlott irodalom:

Horváth, Barna, Angol jogelmélet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1943.

Kelly, John: A Short Histhory of Western Legal Theory. Oxford: Clarendon Press, 1992. 320-

328.

Hamza, Gábor - Sajó, András: ‘Savigny a jogtudomány fejlődésének keresztútján’ Állam- és

Jogtudomány, 23 (1980) 1, 79-111. o.

Dr. Szabó Miklós

egyetemi tanár

34

A jogi nyelv című szakszeminárium

tematikája és követelményrendszere (IV. szemeszter)

1. A tárgy megjelölése: jogelméleti szakszeminárium

2. A tárgy oktatásának célja: A jog azon aspektusának elemzése, hogy a jog mint társadalmi

intézményrendszer – mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban – a nyelv

közbenjöttével fejti ki működését. Ennek feltárásához két kérdéskörben kell elmélyülni:

egyrészt szükség van a nyelvtudomány alapismereteinek, fogalmainak, irányzatainak

megismerésére, másrészt arra, hogy a nyelvtudomány és nyelvfilozófia eredményei hogyan

jelennek meg a jogi gondolkodásban. A szakszeminárium célja annak tudatosítása, hogy a jog

működését miként határozza meg a nyelviség dimenziója.

3. A tárgy tematikája:.

1. A „modern nyelvtudomány kialakulása: F. de Saussure; N. Chomsky

2. A szemiotika és területei: szintaxis, szemantika, pragmatika

3. A nyelvtudomány határterületei; igazságügyi nyelvészet

4. A nyelvfilozófia kialakulása és problémái; L. Wittgenstein

5. A „jogi nyelv” sajátosságai

6. A jogi fogalmak természete

7. Jelentés és értelmezés a jogban; hermeneutika

4. Minősítési feltételek: A hallgató két számonkérési mód közül választhat: (a) ½ - 1 szerzői

ív (20.000 – 40.000 leütés) terjedelmű, a tárgyhoz kapcsolódó témájú tanulmány megírása és

megvitatása; (b) a kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében történő számonkérése.

5. A tananyag:

Kötelező irodalom: Szabó Miklós – Varga Csaba (szerk.): Jog és nyelv. Budapest: TEMPUS, 2000.

Szabó Miklós (szerk.): Nyelvében a jog. Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Miskolc: Bíbor,

2010.

What is Meaning in a Legal Text? (1995). Washington University Law Quarterly 73, 769-

1499.

Ajánlott irodalom:

Kontra Miklós: Nyelv és jog. In: Kiefer F. (szerk.) A magyar nyelv kézikönyve. Budapest:

Akadémiai Kiadó, 2003, 551-566. o.

Robins, R. H. A nyelvészet rövid története. (Ford.: Siptár P.) Budapest: Osiris–Tinta, 1999.

Kennedy, G. A.: Classical Rhetoric and Its Christian and Secular Tradition from Ancient to

Modern Times. London: Croom Helm, 1980.

Dr. Szabó Miklós

egyetemi tanár

35

Munkajogi szakszeminárium I. tematikája és követelményrendszere

I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium I. (Környezetvédelmi jogi tárgyú

részprogram esetében)

II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok környezetjogi, agrárjogi

ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori

disszertáció összeállításához.

III. A tantárgy tematikája:

Félévi óraszám: 15 óra

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3

1-2. téma:

A földterület méhének és felszínének környezeti védelme. A bányászat és a geológiai

kutatásokkal kapcsolatos környezetvédelem, a tájvédelem, valamint a föld felszínének az

élettelen tényezőivel összefüggő környezeti védelem és barlangokkal összefüggő jogi

normarendszer, hazai és külföldi viszonylatban.

3-4. téma:

A föld felszínének élőhelyi védelme, az élőnövényzet különösen az erdők védelme, erdő és

levegőtisztaság védelem, erdő- és vadvédelem, az erdő és a természet egyéb növényi és állati

életközösségének a védelme, vad- és madárvédelem.

5-6. téma:

A vizek élőközösségének a védelmére vonatkozó hazai és külföldi jogi szabályozás.

7. téma:

Biodiverzitás megőrzése és alkotmányossági védelme, a közösségi/uniós szabályozás

elemzése, ökológiai és ökonómiai elemzések áttekintése

8-9. téma:

Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő környezeti védelem, különös tekintettel a

növényvédő szerek használatára, a legelők és a legelőtakaró fenntartására vonatkozó védelem,

valamint a mezőgazdasági termőföld termőképességének fenntartására vonatkozó védelmi

tevékenység. Az agrominimum szabályozásának idevonatkozó szabályai.

10. téma:

A levegő és a vízvédelem a gyáripari tevékenységgel, valamint a közlekedéssel

összefüggésben.

11. téma:

A települések környezetvédelme, ideértve az épített környezetvédelemét, telekrendezés,

egyedi építmény és műemlékvédelem, továbbá a műszaki létesítményekkel összefüggő

védelem.

12-13. téma:

Veszélyes anyagokkal összefüggő táj-, természet-, település- és ingatlanvédelem, valamint

légtér-, földterület- és vízvédelem.

14. A természeti erőforrások jogának dogmatikai megközelítése, lehatárolása és a

szabályozási környezet rendszertani megközelítése.

15. Géntechnológia kérdések jogi aspektusai, GMO mentes mezőgazdaság kérdésének

áttekintő elemzése a nemzetközi tapasztalatok alapján.

IV. Minősítési feltételek:


mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a

szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az egyéni

tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem

36

kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és

egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi

érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú.


1. Ludwig KRÁMER (fordította: Horváth Zsuzsanna): Az Európai Unió környezeti joga.

Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 2012. EU Environmental Law, Seventh Edition

Sweet and Maxwell, London 2011. alapján

2. FODOR László: Környezetvédelem az Alkotmányban. Gondolat Kiadó-Debreceni

Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Budapest 2006. 205.o.

3. Nancy K. KUBASEK - Gary S. SILVERMAN: Environmental Law, Pearson Prentice

Hall, Upper Saddle River, New Jersey 2008, 6th ed.

4. BÁNDI Gyula: Környezetjog, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék

Könyvkiadója Budapest 2011.

5. SZILÁGYI János Ede: Vízjog, Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában,

Miskolc, Miskolci Egyetem, 2013

Ajánlott irodalom:

1. FODOR László: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a zajterhelés csökkentésére

tett intézkedésekről és a bírósági eljárás időtartamáról. JeMa 2011/3. 86-92. o.

2. CSÁK Csilla: Gondolatok a „szennyező fizet” elvének alkalmazási problémáiról. In:

Miskolci Jogi Szemle VI. évfolyam 2011 Különszám Bíbor Kiadó Miskolc 2011. 31-

46.o.

3. CSÁK Csilla (szerk.): Jogtudományi tanulmányok a fenntartható természeti erőforrások

témakörében, Miskolci Egyetem Miskolc 2012. 203.o.

4. Edward H.P. BRANS: Liability for Damage to Public Natural Resources – Standing,

Damage and Damage Assesment. Kluwer Law Int. Pub. 2001, New York

Dr. Csák Csilla

egyetemi docens

Munkajogi szakszeminárium II.


1. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. (Munkajogi tárgyú részprogram

esetében)

2. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok munkajogi ismereteinek

megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció


3. A tantárgy tematikája:



1. téma

A munkavállaló munkáltató általi kirendelése, kiküldetése a 96/71. sz. irányelv alapján,

valamint a munkaerő-kölcsönzésről szóló 96/71 sz. irányelv figyelembevételével

37

2. téma

A munkáltató helyzetében jogutódlással beálló változás kihatása a munkaviszonyra a 77/187.

sz. irányelv tükrében. Ezzel összefüggésben a csőd és a felszámolási eljárás munkaügyi

vonatkozásai a 80/987/EGK irányelv tükrében. Az egyes európai államok idevonakozó

nemzeti szabályozása és a magyar munkaügyi szabályozás problémája.

3.téma

A munkaviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek az irányelvek alapján és a

betegszabadság európai uniós rendezése. A munkáltató gondoskodási kötelezettsége a

munkavállalóval szemben, és a munkáltató munkavállalóval szembeni versenytilalmi és a

többi munkavállalóval történő együttműködési kötelezettsége. A munkáltató tájékoztatási

kötelezettsége a 91/533/EGK irányelv tükrében.

4. téma

A munkaviszony megszűnése, és megszüntetése különös tekintettel a 75/129. sz. EGK

irányelv alapján történő csoportos létszámleépítésre.

5. téma

A munkavállaló halála, rendes és rendkívüli felmondás, végkielégítés és a közszolgálatban a

felmondás és a csoportos létszámleépítés problémája, mindez az EU tagállamok jogi

rendezése tükrében.

4. Minősítési feltételek:


mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy

pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az

egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a

szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó

egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének

igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú.

5: Irodalom:


Prugberger Tamás – Nádas György: Európai és magyar munka és közszolgálati jog, Complex,

Budapest, 2014.

Barnard – Deakin- Morris (ed.): Future of Labour Law., Hart Publishing, 2004

Gyulavári Tamás(Szerk.): Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2013.

Ajánlott irodalom:

Jakab Nóra: A margón és azon túl- Az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő

emberek cselekvőképességéről, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2013

Brian Bercusson: European Labour Law, Cambridge University Press, Cambridge, 2009

(kijelölt részek)

Berke Gyula (Szerk.) –Kiss György (Szerk.): Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez 2014,

Complex, Budapest, 2014

Dr. Prugberger Tamás

professzor emeritus

38

Munkajogi szakszeminárium III.


I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium III. (Környezetvédelmi jogi tárgyú

részprogram esetében)

II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok környezetjogi, agrárjogi

ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció





1-2 téma:

A környezetvédelem gazdasági eszközei, a környezetvédelmi alapok, környezetvédelmi

támogatások, és a környezetvédelem megjelenése, helye, szerepe a jogrendszerben.

3-4. téma:

A környezetvédelmi felelősség eszközei, a környezetvédelmi felelősségbiztosítás

megjelenése, helye, szerepe a jogrendszerben. a kötelező biztosítéki rendszer bevezetésének

anomáliái.

5. téma:

A hulladékgazdálkodás és a határon átnyúló hulladékszállítások hatásai és az illegális

szállítások megakadályozásának jogi eszközei.

6-7.téma:

A környezeti érdekek és a gazdasági érdekek ütközése esetjogi elemzések és elméleti

következtetések

8-9. téma:

Az agrár-környezetjog hatályos szabályai, a környezeti szempontok érvényesítése az

agrártámogatások folyósításában, cross complience.

10-11. téma:

A környezeti elvek szerepe a jogalkotásban és a jogalkalmazásban

12-13. téma:

A környezetvédelmi engedélyezési rendszer átnyúló elemei és elhatárolási kérdései a

gazdasági, az önszabályozó valamint a konszenzuális szabályozási rendszerre tekintettel.

14-15. téma:

A fenntartható fejlődés pillérei és együtthatása

IV. Minősítési feltételek:


mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a

szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az egyéni

tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem

kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű dolgozattal és

egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi

érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú.

39


1. CSÁK Csilla: A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája, Miskolci Egyetem

Miskolc 2012. 276.o.

2. Raisz Anikó (szerk.): A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai, Miskolci Egyetem

2012

3. KISS, Alexandre - SHELTON, Dinah: International environmental law. Transnational

Publishers, New York, 2004

Ajánlott irodalom:

1. CSÁK Csilla: A hulladék fogalmának értelmezése az uniós ítélkezési gyakorlat

alapján, In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et

Politica 29.:(2.) pp. 423-434. (2011)

2. CSÁK Csilla: Das Deckungsystem der Kostentragung der Abfallbewirtschaftung/A

hulladékgazdálkodási költségek viselésének fedezeti rendszere, In: Journal of

Agricultural and Environmental Law/Agrár- és Környezetjog, 2014, 16. szám, 48-61.

o.

3. FODOR László: Fenntartható földhasználat? - Gondolatok egy talajvédelmi

keretirányelv tervezete és az új termőföldvédelmi szabályok kapcsán,

http://emla.hu/aa2.10.0/img_upload/777ad89538966d33b9d5fb7d0e49b91c/Fodor_La

szlo.pdf Letöltés: 2012. június 11 KILÉNYI Géza: Polgári jogi eszközök a

környezetvédelem szolgálatában, Jogtudományi Közlöny, 1976/6. szám., 285-295.o.

4. LAMM Vanda: Néhány megjegyzés a nukleáris kárfelelősségi nemzetközi

szerződésekről. Állam- és Jogtudomány, Vol. XXVIII (1985) No. 3, 461-478

5. LARSSON, Marie-Louise: The Law of Environmental Damage: Liability and

Reparation, Kluwer Law International, The Hague, 1999.

Dr. Csák Csilla

egyetemi docens

Munkajogi szakszeminárium IV.


1. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium IV. (Munkajogi tárgyú részprogram

esetében)

2. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok munkajogi ismereteinek

megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készülő doktori disszertáció





1. téma

Az EU tagállamok szociális rendszere általában: a) a foglalkoztatás-támogatás és segélyezés

intézménye, az aktív és passzív támogatások rendszere. A munkaerőpiaci szervezet felépítése

http://emla.hu/aa2.10.0/img_upload/777ad89538966d33b9d5fb7d0e49b91c/Fodor_Laszlo.pdf

http://emla.hu/aa2.10.0/img_upload/777ad89538966d33b9d5fb7d0e49b91c/Fodor_Laszlo.pdf

40

az EU tagállamokban és Magyarországon. A képzési és továbbképző intézmények működése

és fenntartási rendszere.

2. téma

A munkanélküli segélyezés formái az Európai Unió egyes államaiban és az idevonatkozó

magyar szabályozás a gyakori módosítások tükrében. Kelet- és közép-európai államok

segélyezési formái.

3. téma

Nyugdíj- és balesetbiztosítás valamint az üzemi balesetbiztosítás az EU irányelvek és a

tagállamok nemzetközi szabályozása, továbbá a magyar jogi rendezés tükrében.

4. téma

Az egészségbiztosítás az Európai Unió államaiban és a magyar rendszer reformjának

problémái.

Szociális alapon történő segélyezés, valamint a közhasznú munka.

5. téma

A munkaerő szabad áramlása, a munkavállalás szabadsága és a vállalkozás szabadsága az

Európai Unióban.



mellett – előre egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelmű – dolgozatot kötelesek írni vagy

pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréből előadást köteles tartani. Az

egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók az előadásokat és a

szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. Ők a tantárgyi tematikához kapcsolódó

egy ív terjedelmű dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének

igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés öt fokozatú.

5. Irodalom:


Prugberger Tamás – Nádas György: Európai és magyar munka és közszolgálati jog, Complex,

Budapest, 2014.

Jakab Nóra – Prugberger Tamás: A foglalkoztatás elősegítés és igazgatás joga Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2013; 182 p; ragasztottISBN 978-963-9988-79-8

Jakab Nóra – Rácz Zoltán – Prugberger Tamás: Szociális jog I. Európai és magyar

foglalkoztatás támogatási- és munkaügyi-, valamint munkavédelmi igazgatási jog, Bíbor

Kiadó, Miskolc, 2013

Ralf Rogowski: The European Social Modell and Transitional Labour Markets, Ashgate,

Farnham, 2008

Ajánlott irodalom

Prof. Dr. György Kiss – Doz. Dr. Gyula Berke: Arbeitsrecht als Vertragsrecht: Vorsichtige

Öffnung oder wesentlicher Konzeptionwechsel im neuen ungarischen Arbeitsgesetzbuch?, in:

Jahrbuch für Ostrecht, 2013/2, 356-375. pp Prugberger Tamás - Szőllős Andrea: The New

Labour Code in the Mirror of the Regulations of the European Union and the Member States,

in: European Integration Studies, 2013/1, 17-29 pp

Prugberger Tamás, Kenderes György, Jakab Nóra:Legal questions on the amendment of the

labour contract, appointment in labour and public relations in the european and Hungarian

legal system, in: EUROPEAN INTEGRATION STUDIES 7:(1) pp. 81-84. (2009)

41

Prugberger Tamás, Kenderes György, Jakab Nóra:Legal questions on the amendment of the

labour contract, appointment in labour and public relations in the european and Hungarian

legal system, in: EUROPEAN INTEGRATION STUDIES 7:(1) pp. 81-84. (2009)

Dr. Prugberger Tamás

professzor emeritus

Közigazgatási jogi Szakszeminárium I.


A szakszeminárium címe: A közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulása és

kezdeti fejlődése

1. A szakszeminárium célja:

Megismertetni a hallgatókkal az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi

körülményeit, valamint a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti fejlődését.

A jelölteknek fel kell dolgozniuk az igazgatásnak az államok kialakulása előtti időszakra eső

történelmi dokumentumait, emlékeit, majd az első államalakulatok (Sumér, Akkád, Egyiptom,

Athén, Róma) igazgatási szervezetének kialakulását és fejlődését. Ezekkel párhuzamosan a

hallgatóknak át kell tekinteniük a közigazgatásra vonatkozó nézetek és felfogások kezdeti

elemeit, majd azok átalakulását a feudális korban. Végezetül meg kell ismerkedniük a

közigazgatás-tudomány kezdeteit jelentő rendészettudomány, kameralisztika képviselőivel és

azok fontosabb nézeteivel.

2. A szakszeminárium tematikája:

1. Az igazgatás kialakulásának őstörténete

2. Az igazgatás jellemzői az államiság kialakulása előtt

3. A mezopotámiai államok közigazgatása

4. Az egyiptomi állam közigazgatása

5. Az athéni közigazgatás kialakulásának főbb fázisai

6. A Római Birodalom közigazgatása

7. A közigazgatásra vonatkozó nézetek első képviselői

8. A közigazgatásra vonatkozó nézetek átalakulása a feudális államban

9. A közigazgatás-tudomány kezdetei Európában

10. A közigazgatás-tudomány kezdetei Magyarországon

3. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban:

- a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történő

beszámolás,

- további szakirodalom felkutatása az igazgatás és a közigazgatás kialakulásának történelmi

körülményeire vonatkozóan,

- a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási

eredményekről.


1./ Woodrow Wilson: A közigazgatás tanulmányozása In: Közigazgatás-tudományi antológia

Unió Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos)

2./ Lőrincz Lajos: Irányzatok a francia közigazgatás vizsgálatában In: Közigazgatás-

tudományi antológia Unió Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos)

42

3./ Dwight Waldo: The study of public administration New York 1955.

Ajánlott irodalom:

1./ Dwight Waldo: Mi a közigazgatás? In: Közigazgatás-tudományi antológia Unió Kiadó

Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos)

2./ Henry Fayol: Az igazgatás elvei és elemei In: Közigazgatás-tudományi antológia Unió

Kiadó Budapest, 1994. (szerk: Lőrincz Lajos)

3./ Dwight Waldo: The administrative state: A study of the political theory of public

administration New York 1948.

A szeminárium időpontja ügyében keresse a szeminárium vezetőjét.

Dr. Nyitrai Péter

egyetemi docens

Közigazgatási jogi Szakszeminárium II.


1. A szakszeminárium címe: A mai magyar közigazgatástudomány fő irányvonalai

2. A szakszeminárium célja: miután a doktoranduszok az I. szemeszterben lefolytatott és

a fenti programhoz kapcsolódó szakszemináriumon megismerkedtek a magyar közigaz-

gatástudomány klasszikusaival és a közigazgatástudomány korábbi főbb irányaival, a

jelen szemeszterben meg kel ismerkedniük a mai magyar közigazgatástudomány leg-

fontosabb képviselőivel és tudományos tevékenységükkel. ebből következően a jelen

szakszeminárum célja a mai magyar közigazgatástudomány képviselőinek és mun-

kásságuknak bemutatása, illetve tanulmányozása.


A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1,

azaz a fő hangsúly a doktorandusz egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a

tematika az alábbi:

1. A közigazgatási jogtudományi irányzat és képviselői (3 óra)

2. A közigazgatástani irányzat és képviselői (2 óra)

3. A szervezéstudományi irányzat és képviselői (5 óra)

4. Közigazgatási informatikai irányzat és képviselői (5 óra)

4. Vizsgakövetelmények: a doktorandusznak lehetősége van két számonkérési forma

közül választani. Az egyik lehetőség az, hogy az ajánlott irodalom és a

szakszemináriumon elmondottak alapján felkészül és vizsgát tesz, a másik pedig az,

hogy a jelölt elkészíti egy legalább egy szerzői ív (40.000 n) terjedelmű és a

szakszeminárium tematikájához kapcsolódó dolgozatot és azt kollokvium keretében a

Tanszéken megvédi.

43

5. Kötelező irodalom:

1. Szamel Lajos: A magyar közigazgatástudomány KJK Budapest, 1977.

2. Lőrincz-Nagy-Szamel: A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai KJK

Budapest, 1976.

3. Lőrincz Lajos: Állandóság és változás a közigazgatásban Magyar Közigazgatás,

1991. december

4. Kalas Tibor: Számítógép az államigazgatásban KJK Budapest, 1979.

5. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó

Budapest, 2001.

6. Berényi Sándor: Közigazgatás a modern társadalomban KJK Budapest, 1990.

7. Kovacsics József: Bevezetés az államigazgatási informatikába Akadémiai Kiadó,

Budapest, 1980.

8. Közigazgatástudományi Antológia Első és Második kötet (szerk.: Lőrincz Lajos)

Unió Kiadó, Budapest, 1996.

9. Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köréből (szerk.: Ficzere

Lajos) Unió Kiadó, Budapest 1995.

10. Madarász Tibor: Közigazgatás és jog KHK Budapest 1987.

11. Molnár Miklós: Funkcionalizmus és a jogtudomány új szemléleti horizontjai

Magyar Jog 1995. évi 2. szám

12. A magyar közigazgatás korszerűsítésének elvi és gyakorlati kérdései (szerk.:

Fogarasi József) Unió Kiadó Budapest, 1996.

13. Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei HVG ORAC Kiadó, Budapest,

2005.

14. Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati

kérdései HVG ORAC Kiadó Budapest, 2010.

15. Magyary Zoltán: Közigazgatásfejlesztési Program (MP11.0) A haza üdvére és a

köz szolgálatában. KIM. Budapest, 2011. június 10.

6. Ajánlott irodalom

Az Állam- és Igazgatás, az Új Magyar Közigazgatás, a Közigazgatási Szemle, a Közjogi

Szemle, a Comitatus és a Magyar Közigazgatás utóbbi 20 évének számai alapján

felkészülés, különös tekintettel a kötelező irodalomban megjelölt szerzők publikációira,

továbbá a következő személyekre: Ficzere Lajos, Kalas Tibor, Paulovics Anita, Nyitrai

Péter, Dudás Ferenc, Balázs István, Verebélyi Imre, Kaltenbach Jenő, Kiss László,

Ivancsics Imre, Molnár Miklós, Madarász Tibor, Forgács Imre, Nagy Marianna, Fazekas

Marianna, Müller György, Kilényi Géza, Varga Zs. András, Patyi András

munkásságára.

Dr. Torma András

egyetemi tanár

44

Közigazgatási jogi Szakszeminárium III.


A szakszeminárium címe: A mai külföldi közigazgatás-tudomány fő irányvonalai


A PhD hallgatók megismerkedtek az I. és II. félévben az igazgatás kialakulásával, az erre

vonatkozó nézetekkel, a közigazgatás-tudomány kezdeteivel, valamint a magyar

közigazgatás-tudomány képviselőivel. A III. félévben folytatódik a közigazgatás-tudomány fő

irányvonalainak megismertetése elsősorban a külföldi irányzatok képviselőinek

tanulmányozásával. A félév során el kell jutni a hallgatóknak a mai külföldi közigazgatás-

tudomány fő irányzatai képviselőinek megismeréséig, illetőleg ezen képviselők alapvető

munkáinak elemzéséig.


1. A közigazgatási jogi dogmatika német képviselője: Ottó Mayer

2. A közigazgatási jogtudomány francia képviselői: Leon Duguit és Gaston Jéze

3. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése a német közigazgatástudományban

4. A közigazgatási szervezéstudomány amerikai irányzatai

5. A döntéselmélet kidolgozója: Herbert A. Simon

6. A közigazgatási szervezéstudomány továbbélése Franciaországban

7. A közigazgatási politika szerepe a német közigazgatás-tudományban

8. A közigazgatási politika szerepe az amerikai közigazgatás-tudományban

9. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a francia közigazgatás-tudományban

10. A közigazgatási szociológia jelenlegi helyzete a német közigazgatás-tudományban

3. Követelmények a félév elfogadásával kapcsolatban:

- a Tanszék által megadott szakirodalom folyamatos tanulmányozása és az azokból történő

beszámolás,

- további szakirodalom felkutatása a mai külföldi közigazgatás-tudomány főbb irányzataival

kapcsolatban,

- a félév végén összefoglaló beszámoló a félév folyamán végzett tanulmányokról és kutatási

eredményekről.


1./ Lőrincz Lajos: A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai 1847 – 1947 KJK

Budapest, 1988.

2./ Lőrincz Lajos (szerk.) Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító

közigazgatás Unió Kiadó Budapest, 2005.

3./ Robert Denhart: The Big Questions of Public Administration Education Public

Adminsitration Review 2001. September – October

Ajánlott irodalom:

1./ Józsa Zoltán: A magyar közigazgatás-tudomány helyzetéről Közigazgatás-tudományi

Közlöny Budapest, 2009.

2./ Lőrincz Lajos – Takács Albert: A közigazgatás-tudomány alapjai Rejtjel Kiadó Budapest,

2001.

45

3./ Wolfgang Drechsler: Public Admionsitration in Central and Eastern Europe Cheltenham-

Northampton 2000.


Dr. Nyitrai Péter

egyetemi docens

A közigazgatás kérdései az EU-ban

Közigazgatási jogi szakszeminárium IV.


1. A szakszeminárium címe: Az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolata


Miután a doktoranduszok az I. szemeszterben a közigazgatás és a közigazgatás-

tudomány kialakulásával, kezdeti fejlődésével-, a II. szemeszterben a mai magyar

közigazgatás-tudomány fő irányvonalaival-, a III. szemeszterben pedig a mai külföldi

közigazgatás-tudomány fő irányvonalaival ismerkedtek meg, a jelen szemeszterben az

Európai Unió és a közigazgatás kapcsolatrendszerének feltárása a fő cél. Ennek során a

doktorandusz megismerkedik az Európai Unió, illetve az európai közigazgatás központi

szerveivel, e szervek általános jellemzőivel és működésével. Ezt követően kerül sor a

régiók és önkormányzatok helyzetének vizsgálatára, majd a központi szervek és a

tagállami közigazgatások kapcsolatrendszerének bemutatására. A vizsgálat vont utolsó

kérdéskör az Európai Unió és a magyar közigazgatás kapcsolata.


A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1,

azaz a fő hangsúly a doktorandusz egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a

tematika az alábbi:

1. Az EU-közigazgatás központi szervei

2. Az EU-közigazgatás központi szerveinek általános jellemzői

3. Az EU-közigazgatás központi szerveinek működése: európai CITDÖVKE

4. Régiók Európája

5. Önkormányzatok Európája

6. Az EU és a tagállamok közigazgatásának kapcsolata

7. Az EU és a magyar közigazgatás: az EU ügyek magyar kormányzati koordinációja

4. Vizsgakövetelmények: A doktorandusznak lehetősége van két számonkérési forma közül választani. Az egyik

lehetőség az, hogy a kötelező és az ajánlott irodalom, továbbá a szakszemináriumon

elmondottak alapján felkészül, és vizsgát tesz, a másik pedig az, hogy a jelölt elkészít

egy legalább egy szerzői ív (40.000 n) terjedelmű és a szakszeminárium tematikájához

kapcsolódó és a tárgyfelelősével egyeztetett témakörű dolgozatot, majd azt kollokvium

46


1. Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában (Szerk.: Kara Pál) BM

ÁSZI 1989

2. Nyugat-Európa Alkotmányai KJK Budapest, 1988.

3. Észak-Európa Alkotmányai Államtudományi Kutatóközpont, 1992.

4. Balázs István: A polgári államok központi igazgatás és közszolgálati rendszerének

alapvonásai BM ÁSZI, Budapest, 1986.

5. Mihajlov Dobromir: Tájékoztató adatok az európai országok helyi és területi

közigazgatási rendszeréről Magyar Közigazgatás 1997. évi 4. száma

6. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar

Közigazgatás 2003. évi 1. száma

7. Czuczai Jenő: Az európai közigazgatási térség In: Magyar közigazgatási jog különös

rész (szerk.: Ficzere-Forgács) Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

8. Lőrincz Lajos: Európai integráció – magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás

1998. évi 7. száma

9. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó,

Budapest-Pécs 1999.

10. Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás


11. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra

Magyar Közigazgatás 2002. évi 6. száma

12. Szigeti Ernő (szerk.) Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási

Intézet, Budapest 2002.

13. Forgács Imre: Az állam szerepének változásai az európai integráció tükrében

Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma

14. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar


15. Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr? Osiris-Zrinyi Jogi Kiadó, Budapest, 2009.

16. Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar


17. Forunier, Jacques: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10.

száma

18. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, Budapest,

2005.

19. Ibanez, Alberto: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása Osiris Kiadó,

Budapest, 2000.

20. Navracsics Tibor: Európai belpolitika Korona Kiadó, Budapest, 1998.

21. Verebélyi Imre: Kis-, vagy nagyméretű alapszintű önkormányzatok Magyar


22. Nyikos Gyöngyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás 1997. évi 9.

száma

23. Orava Márta: Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra, önkormányzati

szempontból Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. száma

24. Dudás Ferenc-Hazafi Zoltán: A közigazgatást és annak személyi állományát érintő

harmonizációs törekvések az EU-ban I., II. és III. Magyar Közigazgatás 2000. évi

1., 2. és 3. száma

25. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó,

Budapest, 2001.

47

26. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer működése igazgatástudományi

modelljének leírására Magyar Közigazgatás 2002. évi 7-8. száma

27. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar


28. Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás


29. Torma András: Quo vadis európai regionális politika In: Publicationes Universitatis

Miskoncinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXII. Miskolc University Press,

2004.

30. Torma András: Quo vadis európai regionális politika? (II.) In: Publicationes

Universitatis Miskoncinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus XXVII./2. Miskolc


31. Torma András: Az Európai Közigazgatási Térségekről – magyar szemmel. Miskolci

Jogi Szemle VI. évf. 2011. Különszám

32. Torma András: Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolatról

In: Publicationes Universitatis Miskoncinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomus

XXIX./2. Miskolc University Press, 2011.

33. András Torma: EU Public Administration and Institutions and their Relationship

with Member States, Petru Maior Universitatea, Tirgu-Mures 2011.


1. A brit helyi közigazgatás Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 1984.

2. Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris, Budapest, 1994.

3. Balázs István: Változások és reformok a francia területi közigazgatásban Magyar

Közigazgatás, Budapest, 1986. július

4. Paulovics Anita-Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis

communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás 2001. évi

9. száma

Dr. Torma András

egyetemi tanár

Alkotmányjog szakszeminárium I.


1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmány mint politikai norma. Az alkotmány mint jogrendszer

alapja. Államjog és alkotmányjog. Az alkotmány politikai és jogi fogalma. Alkotmány és

alkotmányjog. Az alkotmány és a jogrendszer. Az alkotmány mint a jogrendszer része: az

alkotmány jogiságának feltételei. Az alkotmány és a jog érvényessége.

2. Az alkotmány fogalmához kapcsolódó fogalmak. Az alkotmány érvényességének alapja. Az

alkotmány kötelező ereje. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmány változása.

Alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítás korlátai: vannak e megváltoztathatatlan

alkotmányjogi normák? Az alkotmányváltozás és a forradalom jogi fogalma. A

rendszerváltozás mint az alkotmány változása. Az alkotmányvédelem fogalma és az

alkotmányvédelem intézményei.

48

3. Alkotmány és demokrácia. Népszuverenitás és alkotmányos állam: az alkotmányos

demokrácia. Korlátozza-e az alkotmányos állam a(?) demokráciát? Képviseleti és közvetlen

demokrácia és az alkotmányjog.

4. Az alkotmány értelmezése. Az alkotmány problémája. Az alkotmányértelmezés módszerei.

Az alkotmány jogi értelmezése. Jogértelmezés és alkotmányértelmezés. Az

„alkotmánykonform” jogértelmezés kérdése. Az alkotmány értelmezése és alkalmazása.

6. Az alkotmány tartalma. Az alkotmányos állam mint az alkotmány tartalma. Alkotmányos

szabadság és alkotmányos egyenlőség. Alkotmányos állam és jogállam. Az alkotmányosság

új jelensége: a neokonstitucionalizmus.

Irodalom:


Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány. Budapest, INDOK, 2001

Sajó András: Az önkorlátozó hatalom. Budapest, MTA JTI/KJK, 1996

Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, MTA JTI/KJK, 1994

Rawls, John: Political Liberalism. New York Columbia University Press, 1995 ???

Ajánlott irodalom:

Troper Michel: Théorie juridique de l’Etat. Paris Presses Universitaires de France 2000

Vignudelli, Aljs: Interpretazione e costituzione. Torino Giappichelli 2012

Teoría del neoconstitucionalismo. Ed. Miguel Carbonell. Madrid Trotta 2007

Bragyova András: Alkotmány és szabadság. FUNDAMENTUM 2004 1.

Követelmény: kollokvium vagy egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő

(levelező) hallgatók esetében helyette dolgozat írása.


egyetemi tanár

Alkotmányjogi szakszeminárium II.


1. Az alkotmányos szervek rendszere. Általános kérdések. A hatalommegosztás érvényesülése

az Alkotmányban. A parlamentáris kormányforma.

2. A törvényhozó hatalom és eljárása. Az Országgyűlés megalakulása, szervezete,

megszűnése. A törvényhozatali eljárás. Az országgyűlési képviselők jogállása.

3. A végrehajtó hatalom. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A közigazgatási szervek. Az

államigazgatás és az önkormányzati igazgatás.

4. A Kormány alkotmányos helyzete. A Kormány megalakulása, összetétele, megszűnése. A

miniszterelnök szerepe a kormányban. A Kormány feladatai. A Kormány és a Kormány

tagjainak felelőssége.

49

5. Az önkormányzatok alkotmányos alapjai. Az önkormányzás, mint szervezési elv. A

területi- helyi önkormányzatok. Az önkormányzati autonómia. Az önkormányzatok

önállóságának garanciarendszere. Az önkormányzatok típusai. Az önkormányzatok

egyenlősége.

6. A köztársasági elnök alkotmányos helyzete. A köztársasági elnök megválasztása,

megbízatási ideje, a megbízatás megszűnése. A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei. A

miniszteri ellenjegyzés jogintézménye. Az elnöki vétó: alkotmányos vétó és politikai vétó.

7. A bíróságok és ügyészségek. A bíróságok szervezete és feladata. A bírósági szervezet

függetlensége és a bírói függetlenség. Az ügyészi szervezet. A Legfőbb Ügyész alkotmányos

helyzete.

8. Az Alkotmánybíróság helyzete. Az Alkotmánybíróság jelentősége az alkotmányos

demokráciákban. Az Alkotmánybíróság hatáskörei és eljárása. Az Alkotmánybíróság

szervezete. Az alkotmánybírák jogállása.

Kötelező irodalom.

Bragyova András: Az Alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, KJK-MTA ÁJI, 1994.

Halmai Gábor: Az alkotmányvédelem: az állami hatalom korlátozása.

Társadalmi Szemle, 1991. 5.

Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás.

Jogtudományi Közlöny, 1991. 5-6.

Kis János: Alkotmányos demokrácia. Budapest, Indok, 2000.

Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001.

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András

- Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

Ádám Antal: A köztársasági elnök, az Országgyűlés és a Kormány viszonyáról.

Magyar Közigazgatás, 1991. 11.

Dezső Márta – Bragyova András: A második kamarák. Budapest 1989.

Bragyova András: Az új Alkotmány egy koncepciója. KJK-MTA ÁJI, Budapest, 1995.

Verebélyi Imre: A kormányzás és a közigazgatás reformjának tervezete.

Magyar Közigazgatás, 1996. 4.

Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman,

London, New York, 1986.

Követelmény: kollokvium vagy egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók

esetében helyette dolgozat írása.

Dr. Paulovics Anita

egyetemi tanár

50

Alkotmányjogi szakszeminárium III.


A szakszemináriumok tárgya és időpontja: megbeszélés szerint

1. Az alapjogok és emberi jogok. Az alapjogok pozitív alkotmányjogi fogalma. Az

alkotmányos jogok (alapjogok) mint a jogrendszer tartalmának alkotmányos szabályozása.

2. Az alapjogi dogmatika legfontosabb fogalmai. Az alapjogok korlátozásának feltételi.

3. Az alkotmányos szabadság fogalma. Politikai szabadság és egyéni szabadság. Szabadság

és alkotmányos jogok. Általános szabadságjog.

4. Alkotmányos egyenlőség. Az egyenlőség alkotmányos fogalma. Az egyenlőségi szabály

alkalmazása az alkotmánybíráskodásban.

5. Vallás- és lelkiismereti szabadság. Az állam- és egyház viszonya az alkotmányos

államban.

6. A vélemény szabadsága. Kommunikációs jogok. A kommunikációs jogok alapvető

jelentősége és igazolása. Nyilvánosság és alkotmány; a diskurzív demokrácia-felfogás és

az alkotmányjog.

7. Az alapjogok jogi védelme. Az alkotmányjogi panasz.


Bragyova András: Alkotmány és szabadság. Fundamentum, 2004 1.

Bragyova András: Egyenlőség és alkotmány. In: Van és Legyen a jogban. Szerk. Lamm

Vanda, Budapest MTA ÁJI/KJK, 1999.

Bragyova András: Az alkotmányjogi panasz fogalma. In Ünnepi kötet Sári János egyetemi

tanár 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Dezső Márta és Kukorelli István, Rejtjel Kiadó,

Budapest, 2008

Barak, Aharon: Proportionality. Cambridge, Cambridge University Press, 2010.

Ajánlott irodalom:

Alexy, Robert. Theorie der Grundrechte. Baden Baden, Nomos 1985

Zuck, Rüdiger: Das Recht der Verfassungsbeschwerde. München, Beck, 2006

Schumann, Ekkehardt: Die Verfassungsbeschwerde gegen gerichtlichen Urteilen. Berlin

Duncker und Humblot, 1960


(levelező) hallgatók esetében helyette dolgozat írása.


egyetemi tanár

51

Alkotmányjogi szakszeminárium IV.


1. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége. Az állam aktív magatartását és az állami

passzivitást igénylő alapjogok elhatárolása. Alapjogok, államcélok, állami feladatok. Az

intézményvédelmi kötelezettség értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában.

2. Szociális jogok. A szociális biztonsághoz és a társadalombiztosításhoz való jog. A

társadalombiztosítás vegyes rendszere: vásárolt jogok és szolidaritás. A szociális

biztonsághoz való jog minimuma. A várományok és a szerzett jogok védelme.

3. A munkához való jog. A munkához való jog fő eleme: a foglalkozás szabad

megválasztásának joga, illetve e jog korlátozhatósága az Alkotmánybíróság gyakorlatában. A

foglalkozások folytatásához szerzett jogok alkotmányos megítélése.

4. A felsőoktatás autonómiája és a tudományos élet szabadsága. A felsőoktatáshoz való jog.

A felsőoktatási autonómia határai. Felsőoktatás és tudomány. A tudományos és a művészeti

élet szabadsága.

5. A környezethez való jog. Az egészséges környezethez való jog értelmezése az

alkotmánybírósági határozatokban. A természetes és épített környezet védelme. A

környezethez való jog korlátozhatósága, kapcsolata más alapjogokkal. A szerzett jogok

védelme és a környezethez való jog.

6. A betegjogok. Az általános betegjogok az egészségügyi törvényben. Sajátos szabályozási

terület: a pszichiátriai betegek jogai és azok korlátozhatósága. A bioetikai jogok megjelenése.

7. A gyermekek jogai. A gyermeki jogok és az ifjúság védelme szabályozása az

Alkotmányban. A gyermek és a szülő jogai és kötelességei. Az állam szerepe a gyermekjogok

területén. A gyermekek jogainak veszélyeztetése, megsértése elleni védelem. Az állam

intézmény- és eszközrendszere.

Kötelező irodalom

Bragyova András: Az új Alkotmány egy koncepciója. KJK-MTA ÁJI, Budapest, 1995. 24

Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris, Budapest, 2008.

Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Budapest, 2008.

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András

- Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom

Kardos Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán. T-Twins, Budapest, 1995.

Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Medicina,

Budapest, 2007.

Balogh – Holló – Kukorelli – Sári: Az Alkotmány magyarázata. KJK, Budapest, 2003.

Alexy - Rivers: A Theory of Constitutional Rights. Oxford University Press, 2009.

52


hallgatók esetében helyette dolgozat írása.

Dr. Paulovics Anita

egyetemi tanár

Pénzügyi jogi szakszeminárium I.


1. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium I.

3. A tárgy jegyzője: Dr. Erdős Éva tanszékvezető egyetemi docens

3. A tárgy célja:

A programra jelentkező doktoranduszok pénzügyi jogi, tudomány-módszertani és

kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, a témakörökhöz kapcsolódó

szakirodalom felkutatása, összegyűjtése, megismerése. Elvi segítségadás a készülő

disszertáció összeállításához. A jelen szemeszter a jogági elhatárolás makrogazdasági

összefüggések, az államháztartás és egyes alrendszerének – különös tekintettel az

önkormányzatokra – gazdálkodásának a szabályait foglalja össze, a pénzügyi jogtudomány

fejlődési irányait figyelembe véve.

4. A pénzügyi jogi szakszeminárium I. tematikája:

1. A pénzügyi jogi szakirodalom gyűjtés és feldolgozás módszertana, a tudományos

szövegek hivatkozási rendszere, a doktori értekezés tartalmi követelményei

2. A pénzügyi jog elhelyezése a jogágak rendszerében, a pénzügyi jogtudomány

elhatárolási kérdései

3. A pénzügyi jog fejlődési irányai, összehasonlítása más országok megoldásaival –

összehasonlító jogi elemzés

4. A pénzügyi jogtudomány története

5. Az államháztartás jogának története

6. Az államháztartási gazdálkodás elméleti kérdései

7. A közpénzek ellenőrzésének szervezete, területei

8. Az államháztartás és alrendszerei kapcsolata

9. Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása

10. Az önkormányzatok finanszírozásának rendszere

11. Reformelképzelések a helyi önkormányzatok gazdálkodásában

12. A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó Alkotmánybírósági határozatok

13. A közpénzek ellenőrzésének szervezete, területei

14. Az európai integrációval kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségek hatása a

pénzügyi jogi szabályozásra

15. A pénzügyi jogtudomány fejlődésére vonatkozó szakirodalom felkutatása,

összegyűjtése és áttekintése, bibliográfia


A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre

vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes

témában annotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról rövid

53

összefoglalást, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a

foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a

hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet

a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel, valamint egy 1 íves anyag és a

bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben

részt vevő hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, és a

bibliográfia bemutatásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú

osztályzással és 3 kreditponttal történik.

6. Szakirodalom:

Kötelező irodalom

Földes Gábor: Pénzügyi jog- Osiris, Budapest, 2005

Éva Erdős: Developmental Tendencies of Financial Law in the XXI st century, in: Közjogi

intézmények a XXI. században, A közigazgatási jogi alszekció előadásainak szerkesztett

változata, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2004. 31-47. o.

Pénzügyi jog I. ( szerk. Simon István) Osiris Kiadó, Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom

Dr. Mariska Vilmos: A magyar pénzügyi jog kézikönyve. Franklin, Budapest, 1905.

Leroy - Beaulieau P: Pénzügytan (ford. Láng Lajos) Magyar Tudományos akadémia

Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1879.

Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatás és pénzügyi jog- Grill Károly Kiadó, Budapest,

1936.

Dr. Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog, Fővárosi Nyomda Rt.

Budapest, 1933.

Exner Kornél: Dolgozatok a pénzügyi jog köréből, Pallas Kiadó, Budapest, 1904.

Exner Kornél: Magyar pénzügyi jog, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1901

Heller Farkas: Pénzügytan, Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, 1943.

Exner Kornél: Magyar pénzügyi jog – Athenaeum, Budapest, 1910.

Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog- Grill Károly Kiadó, Budapest, 1936.Dr.

Kmety Károly: A magyar közigazgatási és pénzügyi jog kézikönyve, Grill Károly Könyvkiadó

vállalata, 7. teljesen átdolgozott kiadás, Budapest 1926

Kmety Károly: A magyar pénzügyi jog kézikönyve, Politzer Kiadó, Budapest, 1902

Márffy Ede: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog, Athenaeum Kiadó, Budapest, 1925.

Navratil Ákos: A társadalmi gazdaságtan és a közháztartástan vázlata, Grill Károly

Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1908.

Schmidt Á.: A pénzügyi jog rendszere, Magyar Jogi Szemle, 1937.Dr. Martonyi János: A

közigazgatás jogszerűsége a mai államban, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda

R.-t. Pécsett, Budapest, 1939.

Dr. Meznerics Iván: Pénzügyi jog a szocialista gazdálkodásban és a nemzetközi

kapcsolatokban, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1977.

Dr. Nagy Tibor: A pénzügyi jog és jogtudomány fejődésének újabb irányai, Acta Facultatis

Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae

Tomus V. Fasciculus Budapest, 1963. 1. szám.

Dr. Nagy Tibor: A pénzügyi jog alkotmányos alapjai, Acta Facultatis Politico-Iuridicae

Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Tomus V.

Fasciculus 2. Különlenyomat, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1963.

Nagy Árpád – Nagy Tibor: Pénzügyi jog és igazgatás, Kézirat, Államigazgatási Főiskola,

Budapest, 1984

54

Deák Dániel: A pénzügyi jogviszonyokkal, mint hatalmi- vagyoni viszonyokkal összefüggő

néhány kérdés- In Jogtudományi Közlöny, 1979. 7.

László Csaba: Tépett vitorlák. Az államháztartásról közgazdasági és jogi szempontból-

Budapest, Aula Kiadó, 1994

Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete- Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979.

Erdős Éva: A pénzügyi jog fejlődési tendenciái, Publicationes Universitatis Miskolcinensis,

Sectio Juridica et Politica Tomus XXII., Miskolc University Press, 2004, 213-230.

Erdős Éva- Fekete Zoltán – Molnár Valéria: Pénzügyi jog – Igazságügyi ügyintéző szakos

hallgatók részére virtuóz Kiadó Budapest, 2006.

Erdős Éva – Molnár Valéria – Fekete Zoltán: Pénzügyi jog, Adó-illeték- vám és jövedéki jog,

(szerk. Kalas Tibor) Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999.

Peacock, Alan: Is there a Public Debt Problem in Developed Countries- In: Public Finance

and Public Debt, Detriot, 1986.

Stickrodt, Georg: Handwörterbuch des Steurerrechts- C.H. Beck’sche Verlag, München,

1972.

Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt.

Dr. Erdős Éva

tanszékvezető egyetemi docens, programvezető

Pénzügyi jogi szakszeminárium II.


1. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium II.

2. A tárgy célja:

E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása című doktori

programra jelentkező résztvevőket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális

területével, a jogág kialakulási és fejlődési tendenciával. A képzésben résztvevő doktorandusz

kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció

összeállításához. E félévben az oktatás az adójog területét fogja át, elsősorban a nemzetközi

adózás, európai adójog, jogharmonizáció témáinak feldolgozásával. Ezen belül elsősorban az

adott jogterület lehetséges tartalmi változásait és átalakulási folyamatait tekintjük át.

3. A pénzügyi jogi szakszeminárium II. részletes tematikája:

(félévi órakeret: 15 óra)

1. Az adójog fejlődési tendenciái: a nemzetközi adózás alapjai. Alapelvek, kapcsoló elvek,

jogági elhatárolás.

2. A kettős adóztatási egyezmények főbb általános rendelkezései. Az egyezmények

alkalmazási célja – az adókikerülés problémája, az egyezmények kettős adóztatást

elkerülő módszerei.

3. A mentesítés és beszámítás vizsgálata az egyes kettős adóztatási egyezményekben.

4. Az adójog fejlődési tendenciái: a nemzetközi adópolitika, az Európai Unió adójogában

alkalmazott tendenciák, a káros adóverseny és a külföldi befektetések adóztatásának

elvei.

5. Az OECD Modellegyezménye a jövedelmek és tőke adóztatása tárgyában.

55

6. A külföldiekre vonatkozó belső adójogi szabályok és az Európai Unió szabályozása.

Összehasonlító jogi elemzése.

7. Európai adójog: a közvetett adók és egyenes adók rendszere az EU jogában.

8. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció menete, kötelezettségek

és eredmények.

4. Szakirodalom:

Kötelező irodalom

- Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések

Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet

Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás

területén

Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o.

- Model tax convention on income and on capital

Paris: OECD, 1992.

Ajánlott irodalom

- Erdős Éva: A vegyesvállalatok - joint venture - működése és szabályozása, különös

tekintettel néhány Közép- és Kelet-Európai ország gyakorlatára

Kézirat ME ÁJK ÁTI, Miskolc, 1994. 1-83. o.

- Erdős Éva: A külföldi befektetések jogharmonizációs tendenciái

Gazdaság és Jog (megjelenés alatt)

- Deák Dániel: Nemzetközi adózás

SALDO, Budapest 1994.

- Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban

Adventura 2000 Kft. 2000.

- Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban

Európa Tükör 37. sz.

-

- 49/1979. (XII.6.) MT. rend. a kettős adóztatás elkerülése tárgyában az Amerikai Egyesült

Államokkal

- 1976. évi 2. tvr. az Ausztriával kötött egyezmény kettős adóztatás elkerülése tárgyában

- 65/1981. (XII.16.) MT. rend. a Franciaország és Magyarország között a kettős adóztatás

elkerülése tárgyában

- 1978. évi 15. tvr. Nagy-Britannia – Magyarország között a kettős adóztatás elkerülése

tárgyában

- 1979. évi 27. tvr. Németország – Magyarország között a kettős adóztatás tárgyában

- Deák Dániel: A hatályos magyar adójog a harmonizált európai jog tükrében

Budapest, PSZF. 1997.

- Kákosy Csaba: Társasági adóharmonizáció az Európai Unióban

Budapest, 1997.

- Erdős Gabriella-Földes Gábor-Őry Tamás-Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga

KJK Budapest 2000.

5. Minősítési feltételek, követelményrendszer: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre


témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt,

rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon

56

konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a

szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali

tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag elkészítésével és a

bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses

hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia

bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a

félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és kreditponttal történik.

Első foglalkozás ideje ügyében keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected])

Dr. Erdős Éva

egyetemi docens, programvezető

Pénzügyi jogi szakszeminárium III.


1. A tárgy megjelölése: Pénzügyi jogi szakszeminárium III.

2. A tárgy célja:

E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása című doktori

alprogramra jelentkező résztvevőket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy

speciális területével, a jogág kialakulási és fejlődési tendenciával. A képzésben résztvevő

doktorandusz kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a

disszertáció összeállításához. A programra jelentkező doktoranduszok a jelen szemeszterben

folytatják megkezdett adójogi kutatásaikat, az oktatás célja a gyakorlati ismeretek

megalapozása, elmélyítése, az ismeretanyag beépítése a doktori értekezésbe. A III.

szemeszterben a belföldi adózás anyagi és eljárásjogi témaköreinek feldolgozására és

elemzésére került sor, különös tekintettel a speciális szabályokra.

3. A pénzügyi jogi szakszeminárium III. részletes tematikája:

(félévi órakeret: 15 óra, megszerezhető kreditpont: 3)

1. Az adójog rendszere és elhelyezkedése a pénzügyi jogon belül, kapcsolódása a többi

jogághoz, elhatárolása a közigazgatási jogtól, polgári jogtól

2. Adójog története

3. A kontinentális és angol-szász típusú adórendszerek jellemzői, adópolitika

4. Adójogi alapfogalmak tisztázása

5. A magánszemélyek jövedelemadójának speciális szabályai a külföldi és belföldi

adóalanyra vonatkozóan

6. A külföldiekre vonatkozó belső adójogi rendelkezések, adónemenként elkülönítve

7. A külföldiekre vonatkozó belső adójogi rendelkezések adónemenként elkülönítve

8. A kettős adóztatási egyezmények jellemzői, elemzése egy kettős adóztatási

egyezménynek

9. Az adóztatás problémái: adóelkerülés, megtagadás, kijátszás

10. Az adóparadicsomok jogi megítélése

11. A külföldi működő tőke befektetésekre vonatkozó adójog története

12. A beruházásösztönzés adójoga

13. A tőkenyereség és értékpapírból származó jövedelem adóztatása

14. Az adóeljárási jog általános és különös szabályai, elhatárolása

15. A magyar adójogra vonatkozó belföldi és nemzetközi szakirodalom áttekintése


57

A foglalkozások helyét és időpontja ügyében keresse a tárgyjegyzőt.


A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot a félév során. A

témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség

szerint egyes témában annotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után

arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból és az elsajátított szakirodalomról számoljon

be a foglalkozásokon konzultáció keretében, vagy egy választott témát részletesen dolgozzon

fel a hallgató a szakirodalom alapján.

A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a

szemináriumon való részvétellel, valamint egy 1 íves anyag és a bibliográfia elkészítésével

szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók a

tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával

szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal

történik.

Az első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt.

5. Szakirodalom:

Kötelező irodalom

Erdős Éva: A külföldi befektetők adókedvezményei és a jogharmonizáció

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60.

születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 161-181. o.

Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések

Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica. Tomus XI. Miskolc,

1995. 43-57. o.

Erdős Éva – Kovács Kitti: Az adóoptimalizálás egyik eszköze: az offshore jelenség térnyerése

és gyakorlati nehézségei, Gazdaság és Jog HVG ORAC , Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest,

XVIII. évfolyam , 2010/1.szám 17-21.o.

Erdős Éva: A beruházásösztönzés adójoga, Miskolci Egyetem, Miskolc 2012. 1. -220.o.

Ajánlott irodalom

Pénzügyi jog II. (szerk. Simon István) Osiris Kiadó, Budapest, 2012.

Adóharmonizáció (szerk. Dr. Herich György) Penta Unió, Pécs, 2013.

Erdős Éva: Bevezetés az adójogba In: Dr.Erdős Éva - dr. Varga Zoltán: Az e-adózás jogi

aspektusai TÁMOP 4.1.2. -08/0/A-2009-0049. Virtuális vállalatok,E- kormányzat,

Információs és kommunikációs technológiák, E- kormányzat, 20. modul, e-learninges

tananyag , 2011.

Erdős Éva: Jövedelem-és nyereségadók in: Pénzügyi Jog II. ( szerk. Simon István ) Osiris

Kiadó, Budapest, 2007. 128- 207.o.

Erdős Éva: Vállalkozások pénzügyei, In: Erdős- Fekete- Molnár: Pénzügyi jog Virtuóz

Kiadó, Budapest, 2006. 100.-104.

Nemzetközi adózás az Európai Unióban (szerk. Dr. Herich György) Penta Unió, Pécs, 2011.

Éva Erdős: Tax Optimization, Tax Avoidance or Tax Evasion? Contributions to the Offshore

Companies’ Legal Background, Curentul Juridic ( Juridical Current), year 3/2010. ( volume

42) Editura Universitatii Petru- Maior , “Petru Maior” Universitiy’s Publishing House,

Tirgu-Mures, Romania, ISSN. 1224-9173, pp.47-56.

Eva Erdős: Conflicts in the International Tax Law and Answers of European Tax Law,

Curentul Juridic ( Juridical Current), year: XIV, No. 4 ( 47), 4/ 2011. Editura Universitatii

58

Petru- Maior , “Petru Maior” Universitiy’s Publishing House, Tirgu-Mures, Romania, ISSN

1224-9173, 2011. pp.159-175.

Éva Erdős - Zoltán Nagy - Zoltán Varga: The Rules of Corporate Tax Avoidance in the

Hungarian Law Curentul Juridic ( Juridical Current) year XV., No.2.(49), 2012. Editura

Universitatii Petru- Maior , (“Petru Maior” Universitiy’s Publishing House,) Tirgu-Mures,

Romania, ISNN 1224-9173, 2011. pp. 13-25.

Dr. Erdős Éva

tanszékvezető egyetemi docens, programvezető

Bank- és tőzsdejogi szakszeminárium


(Pénzügyi jogi szakszeminárium IV. szemeszter)

Tárgyfelelős neve: Dr. Erdős Éva intézeti tanszékvezető egyetemi docens

1. konzultáció ideje: Keresse a szakszeminárium vezetőjét

1. A tantárgy oktatásának célja:

A programra jelentkező doktoranduszok megismerkedtek – az alapképzésben szerzett

ismeretanyagra építve – a pénzügyi jogtudomány klasszikusaival, és speciális területeivel –

mint a nemzetközi adózás, a külföldiekre vonatkozó adójog és az európai adójog irányai. E

negyedik félévben a bankjog és tőzsdejog fejlődési tendenciáit, speciális területeit, mint a

tőzsde privatizáció, nemzetközi pénzügyi integráció kérdéseit tekintjük át az Európai Unióhoz

történő csatlakozásunk jegyében a jogharmonizációs feladatok kiemelésével.

Az oktatás célja, hogy a doktorandusz megismerje e speciális pénzügyi jogi területet és

feltárja az adott témakörökhöz kapcsolódó szakirodalmat, a hazai joganyagot, összevesse a

külföldi jogi megoldásokkal.



1. A nemzetközi pénzügyi integráció. Az európai pénzügyi piacok fejlődése.

2. A monetáris Unió: a Maastrichti Szerződés, az EMU

3. A jegybanki autonómia. Az egységes monetáris irányítás keretei, eszközei.

4. A Tőzsde kialakulásának körülményei Magyarországon.

5. Privatizációs modellek, a privatizáció egyik sajátos útja: a tőzsdei privatizáció.

6. A tőzsde szervezete, a tőzsdére kerülés folyamata.

7. Az értékpapírjogi jogharmonizáció.

8. A tőzsde fejlődésének tendenciái különös tekintettel a globalizáció folyamatára.

4. Szakirodalom

Kötelező irodalom

1. Erdős Éva: A privatizáció és annak tőzsdei útja PhD értekezés ME, ÁJK Miskolc,

2000. 1-273. o.

2. Erdős Éva: A részvények tőzsdei bevezetési eljárása, Advocat, 2001/2. sz. 6-10. o.

3. Erdős Éva: Az európai értékpapírjogi és a hazai tőkepiaci szabályozási tendenciák,

Ünnepi Tanulmányok Kalas Tibor 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc,

2002. 111-123. o.

59

4. Erdős Éva: Egy tőzsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás, Pénzügyi

Szemle, XLVI. évf. 2001. 10. sz. 878-888. o.

5. Erdős Éva: A tőzsdei privatizáció, Facultas Nascitur: 20 éves a Jogászképzés

Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o.

Ajánlott irodalom

1. Lőrincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában KJK-KERSZÖV

Budapest, 2001.

2. Várnay Ernő: Az Európai Monetáris Unió intézmény-jogi aspektusa, Európai Jogi

Figyelő 2000. július-augusztus

3. Dr. Lantos Árpád: Egy újszülött hatalmi ág: a jegybanki hatalom, Bankvilág, 1997.

2. szám

4. Kelemen László: A Magyar Nemzeti Bank jogállása a szakmaiság, a függetlenség és

a jogharmonizáció tükrében, Gazdaság és Jog 2001. 3. szám

5. Horváth Ágnes - Szapári György: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió I. rész,

Külgazdaság, XLIII. évf. 1999. február

6. Kengyel Ákos: A Gazdasági és Monetáris Unió és a magyar csatlakozás

felvételrendszere, Külgazdaság, XLV. évf. 2001. április

7. Várhegyi Éva: A bankreform néhány megoldatlan kérdése, Bankszemle, 1990. 4. sz.


A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre


témában anotált bibliográfiát. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon

be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a

hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel minősítem, amelyet

a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a

bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. Az egyéni tanrend szerinti szerezett képzéses

hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelmű dolgozattal, a bibliográfia

bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a

félévi érdemjegyet. A minősítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik.

Dr. Erdős Éva

egyetemi docens, programvezető

60

Nemzetközi jog I. szakszeminárium


I. A szakszeminárium címe: Nemzetközi Jog I.

II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése a nemzetközi közjog

tudománya magyar mûvelõinek munkásságával, a főbb megközelítési irányokkal.

III. A szakszeminárium tematikája:

1. Apáthy, Weninger, Csarada, Faluhelyi,

2. A marxista ideológia megjelenése (Hajdú Gyula) és következményei

3. Buza László és a Buza-iskola

4. Herczegh Géza, Bokorné Szegő Hanna, Haraszti György, Ustor Endre

5. JATE: Nagy Károly, Bodnár László, Blutman László

6. JPTE: Bruhács János, Szalainé Sándor Erzsébet

7. ELTE: Valki László, Nagy Boldizsár, Kardos Gábor, Dunay Pál, Kende Tamás

8. MTA-AJI: Lamm Vanda, Bragyova András, Masenko Viktor

IV. Vizsgakövetelmények:

A doktorandusznak két számonkérési lehetőség közül lehet választani.

a) 1 szerzői ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a

tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat a magyar

nemzetközi jogi irodalom egyes korszakainak vagy jelentősebb alkotásainak összefoglaló,

áttekintő, kritikai bemutatására is.

b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése

V. Irodalom:

Kötelező: 1. Kende Tamás - Nagy Boldizsár - Sonnevend Pál - Valki László (szerk.), Nemzetközi jog,

Complex Kiadó, 2014, 31-449. o.

2. Kovács Péter: A nemzetközi jog fejlesztésének lehetőségei és korlátai a nemzetközi

bíróságok joggyakorlatában. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi

Karának könyvei. Jogtudományi Monográfiák 1.) Budapest: Pázmány Péter Katolikus

Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, 2010. 6-120. o.

3. Ian Brownlie, Principles of Public International Law, Oxford University Press, 2003, 323-

552. o.

Ajánlott:

Oppenheim, L.F.L., Oppenheim’s International Law, 9th ed., London : Longman, 1992-

1996.

Mai magyar tankönyvek

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Nemzetközi jog Budapest 1997 Aula

BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi jog I-II-III Pécs 1998/1999/2001 Dialóg Campus

KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi közjog Budapest 2006 Osiris

NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest 1999 Püski

61

Magyar nyelven olvasható tankönyvek

NGUYEN QUOC DINH-PATRICK DAILLIER-ALAIN PELLET-KOVÁCS PÉTER:

Nemzetközi közjog Budapest 1997 Osiris

SHAW, MALCOLM N: Nemzetközi jog (szerk. Valki László): Budapest 2001 Osiris

Az elmúlt évtizedek magyar tankönyvei:

BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog tankönyve Budapest 1935 Politzer

CSARADA JÁNOS: A tételes nemzetközi jog rendszere Budapest 1901

FALUHELYI FERENC: Államközi jog Pécs 1936

GAJZÁGÓ LÁSZLÓ: A háború és béke joga Budapest 1942

IRK ALBERT: Az új nemzetközi jog 1922 Budapest

THEGZE GYULA: Nemzetközi jog 1930 Debrecen

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Nemzetközi jog (I-II) Budapest 1965 (jegyzet)

BUZA LÁSZLÓ: Nemzetközi közjog Szeged 1951 (jegyzet)

BUZA LÁSZLÓ-FLACHBART ERNŐ-HAJDÚ GYULA-VITÁNYI BÉLA: Nemzetközi jog

Tankönyvkiadó 1954 Budapest

FLACHBART ERNŐ: Nemzetközi jog Pécs 1950 (jegyzet)

HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog Budapest

1971 Tankönyvkiadó (jegyzet)

HARASZTI GYÖRGY–HERCZEGH GÉZA–NAGY KÁROLY: Nemzetközi jog 2. kiadás

Budapest 1979 Tankönyvkiadó

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA-BRUHÁCS JÁNOS-HARASZTI GYÖRGY-HERCZEGH

GÉZA-LAMM VANDA-NAGY KÁROLY-PRANDLER ÁRPÁD-VALKI LÁSZLÓ:

Nemzetközi jog: Budapest 1989 Nemzeti Tankönyvkiadó

MONOGRÁFIÁK (válogatás)

ALMÁSI FERENC: A hadijogról. Budapest, 1990, Zrínyi.

BALOGH SÁNDOR: Magyarország külpolitikája (1945–1950). Budapest, 1988. Kossuth.

BODNÁR LÁSZLÓ: A nemzetközi szerződések és az állam. Budapest, 1987, Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó.

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. Budapest, 1961,

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. 1976 Budapest, 1976,

Akadémiai.

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA: Államazonosság – államutódlás. Budapest, 1984, Akadémiai.

BOKORNÉ SZEGŐ HANNA (szerk): Az államok nemzetközi közösségének változása és a

nemzetközi jog. Budapest, 1993, Akadémiai.

BRUHÁCS JÁNOS: Nemzetközi vízjog: a nemzetközi folyóvizek nem hajózási célú

hasznosításának joga. Budapest, 1986, Akadémiai.

BUZA LÁSZLÓ: A nemzetközi jog fő kérdései az új szellemű nemzetközi jogban. Budapest,

1967, Akadémiai.

ENSZ (szerk.): Alapvető tények az Egyesült Nemzetekről. New York, 1991, ENSZ.

GAZDAG FERENC: Európai integrációs intézmények. Budapest, 1992, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó.

GAZDAG FERENC-KOVÁCS PÉTER (szerk): Az Európa Tanács 1949-1999 Budapest

1999 SVKI

62

GÁL GYULA: Világűrjog. Budapest, 1964, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

.

Dr. Kirs Eszter

egyetemi docens

Nemzetközi jog II. szakszeminárium

a nemzetközi jog tudománya és a nemzetközi tudományos élet forrásai (II. szemeszter)


I. A tantárgy oktatásának célja

1. A nemzetközi közjog természetéből fakadóan és meghatározó jelleggel a nemzetközi

tudományos élethez kötődik, magyarországi művelése a XIX. századtól fogva bevallva vagy

palástolva, de különböző külföldi forrásmunkák és mindenekelőtt a “nagy tankönyvek”

használatára épült. A nemzetközi jog tudományában nemzetközi téren érvényesülő

jelentősebb megközelítések megismerése nem öncél, hanem azért fontos, mivel kell egy

iránytű, hogy melyek azok a tankönyvek, amelyekhez általános eligazítás végett mindig

érdemes fordulni és melyek azok a megközelítések, amelyek közötti választás egy adott

szakkérdés monografikus vagy cikkszerű megközelítésében is tetten érhető.

2. Jóllehet a nemzetközi szakkönyv- és folyóirat-irodalom nélkül nem lehet dolgozni, a PhD

képzést és magát a kutatómunkát is nehezíti az, hogy a Miskolci Egyetemen a tudományos

életre rákényszerített költségvetési korlátok miatt meglehetősen szerény a nemzetközi jog

külföldi szakirodalma, különösen a “nagy tankönyvek”. Ha azonban a fiatal kutató tudja, hogy

mit érdemes keresni, akkor azt meg is tudja találni a társkarok nagyobb könyvtári háttérrel

rendelkező nemzetközi jogi tanszékein valamint az Országgyűlési Könyvtárban illetve adott

esetben a külföldi egyetemeken. Ezen túlmenően a nemzetközi jog dokumentációjának

valamint tudományának néhány meghatározó fontosságú központja a jelenlegi informatikai

lehetőségekre építve az Internetre telepített gazdag adat- és tudományos bázisokat s a képzés

célja az is, hogy ezek elérhetőségét bemutassa.

II. A tantárgy oktatási programja, foglalkozási ütemterve

1. A nemzetközi jog francia megközelítése: Georges Scelle, Charles Rousseau,

Reuter, Pellet, Dupuy alapján

2. A nemzetközi jog angol-amerikai megközelítése: Oppenheim (Lauterpacht és

Jennings-féle átdolgozások), Kelsen, Brownlie, Starke, Shaw alapján

3. A nemzetközi jog német-osztrák megközelítése : Liszt, Triepel, Verdross,

Ipsen, Seidl-Hohenveldern, Kimminich alapján

4. A nemzetközi jog olasz-spanyol megközelítése : Anzilotti, Jimenez de

Arechaga alapján

5. Neves folyóiratok : Revue Générale de Droit International Public, Journal de

Droit International, Revue Belge de Droit International, Revue Suisse de Droit

International, American Journal of International Law, European Journal of

International Law, Archiv des Völkerrechts, Netherland’s Review of

International Law, Zeitsscrift für Auslandisches und Öffentliches Recht,

Revue Internationale de la Croix Rouge; az évkönyvek: Actes des Colloques de

la Société Française pour le Droit International, Annuaire Français de Droit

63

International, British Yearbook of International Law, German Yearbook of

International Law, Netherland’s Yearbook of International Law, az

International Law Association évkönyvei, stb.

6. Az ENSZ és elérhetősége: a Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó

véleményei; a Nemzetközi Jogi Bizottság évkönyvei, jelentései. Az ENSZ

szerveinek és határozatainak keresése az Interneten.

7. Az EBESZ szerveinek és határozatainak keresése az Interneten.

8. Az Európa Tanács szerveinek és határozatainak keresése az Interneten.

9. A humanitárius nemzetközi jog az Interneten.

10. Külügyminisztériumi dokumentációk és nyilvántartások; szerződési szövegek

elérhetősége.

III. Követelményrendszer

A nappali oktatásban részvevők a megállapított szemináriumi időpontban (heti 2 óra)

kötelesek jelen lenni. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzéses hallgatók ezeken

értelemszerűen részt vehetnek, számukra ez nem kötelező, konzultációkat kérésre tartunk..

Követelmény 1 szerzõi ív (40000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és

a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat egy

jelentősebb szakirodalmi alkotás, áttekintő, kritikai bemutatására is. Ennek értékelése öt

fokozatú osztályozással történik


1. Kende Tamás - Nagy Boldizsár - Sonnevend Pál - Valki László (szerk.), Nemzetközi jog,

Complex Kiadó, 2014, 455-832. o.

2. Kovács Péter: A nemzetközi jog fejlesztésének lehetőségei és korlátai a nemzetközi

bíróságok joggyakorlatában. Pázmány Press, 2010. 121-187. o.

3. Ian Brownlie, Principles of Public International Law, Oxford University Press, 2003, 553-

729. o.

Ajánlott irodalom Koskenniemi, M., The Politics of International Law, Oxford etc. : Hart, 2011

HARASZTI GYÖRGY: A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Budapest,

1965, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

HARASZTI GYÖRGY: Nemzetközi szerződések megszűnése. Budapest, 1973. Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó.

HARASZTI GYÖRGY: A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata 1946–1956. Budapest, 1958,


HÁRS ERNŐ: A nemzetközi szervezetek világa. Budapest, 1982, Gondolat.

HERCZEGH GÉZA: A gyarmati kérdés és a nemzetközi jog. Budapest, 1962, Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó.

HERCZEGH GÉZA: General principles of law and international legal order. Budapest, 1969,

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Magyarul: A jog általános elvei és a nemzetközi jog.

Kandidátusi értekezés. – MTA Könyvtár, illetve Országgyűlési Könyvtárban fellelhető

példányok.

HERCZEGH GÉZA: A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái. Budapest, 1981,


HERCZEGH GÉZA: Magyarország külpolitikája (896–1919). Budapest, 1987, Kossuth.

HERCZEGH GÉZA-ARDAY LAJOS-JOHANCSIK JÁNOS: Magyarország nemzetközi

64

kapcsolatainak története Budapest 2001 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

HERCZEGH GÉZA: A nemzetközi jogalkotás mai lehetőségei és korlátai. (Akadémiai

székfoglaló.) Budapest, 1987, Akadémiai.

HERCZEGH GÉZA (szerk): Tanulmányok a nemzeti kisebbségek jogi védelméről. I–II. kötet,

Pécs, 1988. JPTE.

JUHÁSZ GYULA: Magyarország külpolitikája (1919–1945). Budapest, 1988, Kossuth.

KARDOS GÁBOR: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995, 1995, T-Twins

Kiadó.

KENDE TAMÁS (szerk): Európai közjog és politika. Budapest, 1995, Századvég–Osiris.

KENDE TAMÁS (szerk): Nemzetközi jogi szemelvények és dokumentumok I-II Budapest

2000 Osiris

KOVÁCS PÉTER: Az európai kisebbségvédelem a ’90-es években. Miskolc, 1995, Miskolci

Egyetemi Kiadó.

KOVÁCS PÉTER: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Osiris 1996 Budapest, 1996, Osiris.

LAMM VANDA: A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései. Budapest,


LAMM VANDA: A hágai Nemzetközi Bíróság döntései. Budapest, 1984, Gondolat.

LAMM VANDA: Az államok közötti viták bírói rendezésének története. Budapest, 1990,

Akadémiai.

LAMM VANDA: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945–1993. Budapest,


MÁDL FERENC: Az Európai Gazdasági Közösség joga. Budapest, 1974, Akadémiai.

MAVI VIKTOR: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, 1993, Imre L. Kiadó.

NAGY KÁROLY: Az állam elismerése a nemzetközi jogban. Szeged, 1967, Acta Universitatis

Szegediensis de Attila József nominatae.

NAGY KÁROLY: Az állam felelőssége a nemzetközi jog megsértése miatt. Budapest, 1991,

Akadémiai.

NAGY KÁROLY: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története.

Lakitelek, 1995, Antológia Kiadó.

PRANDLER ÁRPÁD: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Budapest. 1974, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó.

SAJÓ ANDRÁS: Félemelet Bábelben. Budapest, 1983. Kozmosz.

SZIRTES I. JÁNOS: A semlegesség Európában. Budapest. 1988, Kossuth.

USTOR ENDRE: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest. 1965, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó.

VALKI LÁSZLÓ: A Közös Piac szervezeti és döntéshozatali mechanizmusa. Budapest, 1977,


VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog sajátos társadalmi természete. Budapest, 1981, Akadémiai.

VALKI LÁSZLÓ: A nemzetközi jog társadalmi természete. Budapest, 1989, Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó

VALKI LÁSZLÓ (szerk): A NATO Budapest 1999 Corvina

ZÁDOR TIBOR: Főtitkárok az ENSZ-ben. Budapest, 1984, Kossuth.

A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt.

Dr. Kirs Eszter

egyetemi docens

65

Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei szakszeminárium tematikája és követelményrendszere (III. szemeszter)

I. A szakszeminárium címe: Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei (III.

szemeszter).

II. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az emberi jogok védelmét

illetően elkülöníthető főbb hazai és nemzetközi iskolákhoz, történeti korszakokhoz kötődő

intézményekkel, tudományos műhelyekkel, a főbb megközelítési irányokkal. Különös

hangsúlyt kap az Emberi Jogok Európai Egyezményének joggyakorlata, annak figyelése,

elemzése.

III. A szakszeminárium tematikája:

1. Az emberi jogok nemzetközi védelme kialakulásának történelmi csomópontjai

2. A rendszerváltozás előtti doktrína Közép- és Kelet-Európában

3. Az emberi jogok védelmével foglalkozó tudományos műhelyek és folyóiratok

Magyarországon és külföldön

4. Emberi jogvédelmi tevékenység és annak dokumentációja az ENSZ égisze alatt: az emberi

jogvédelmi mechanizmusok

5. Az emberi jogok védelmének regionális mechanizmusai – Európán kívül

6. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (I): struktúra, funkciók és reformok

7. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (II): a joggyakorlat

8. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (III): a joggyakorlat

9. Egyéb emberi jogvédelmi mechanizmusok az Európa Tanácsban

IV. Vizsgakövetelmények:

A doktorandusz két számonkérési lehetőség közül választhat.


tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat az emberi jogi

szakirodalom jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai bemutatására is.


V. Irodalom:

Kötelező irodalom 1. Harris , O'Boyle, Warbrick, Law of the European Convention on Human Rights, Oxford

University Press, 2009

2. Tomuschat, Christian: Human Rights. Between Idealism and Realism. Oxford

University Press, New York, 2003.

3. Grád, András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., Budapest,

2005.

Ajánlott irodalom 1. Buergenthal, Thomas – Shelton, Dinah – Stewart, David P.: International Human Rights in

a Nutshell. West Group, St. Paul, MN, 2002.

2. 2. Janis, Mark – Kay, Richard – Bradley, Anthony: European Human Rights Law. Oxford

University Press, Oxford, 2000.

66

3. Harris, David J. – Livingstone, Stephen (ed.): The Inter-American System of Human

Rights. Calendron Press, Oxford, 1998.

4. Clayton, Richard – Tomlinson, Hugh: The Law of Human Rights. Oxford University Press,

Oxford, 2000.

5. Frowein, Jochen A. – Peukert, Wolfgang: Europäische Menschenrechtskonvention.

EMRK-Kommentar, Engel, Kehl, 3. kiadás, 2009.

6. Cohen-Jonathan, Gérard – Flauss, Jean-François (eds.): Le rayonnement international de la

jurisprudence de la Cour européenne des droits de l’homme, Nemesis-Bruylant, Brüsszel,

2005.

7. Shelton, Dinah: Remedies in International Human Rights Law. Oxford, Oxford University

Press, 2005.


.

Dr. Kirs Eszter

egyetemi docens

A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgálgatásban szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

1. A szakszeminárium címe:

A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgáltatásban (IV. szemeszter).

A foglalkozások és konzultációk időpontja: péntek 13-15 (119. sz.) – egyeztetés alapján

2. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése a nemzetközi

bűncselekmények megtorlásának norma- és intézményrendszerével. Különös hangsúlyt kap az

ENSZ ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszékei és a Nemzetközi Büntetőbíróság

joggyakorlatának elemzése, valamint ezen intézmények átmeneti igazságszolgáltatásban

betöltött szerepének vizsgálata.


1. A nemzetközi büntetőjog története, alapvető célja.

2. A nemzetközi büntetőbírói fórumok tipológiája.

3. Az ENSZ ad hoc törvényszékei (ICTY és ICTR) felállításának jogszerűségével

kapcsolatos problémák.

4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felállításának, a Római Statútum elfogadásának

története.

5. A nemzetközi és nemzeti büntetőbíróságok közötti kapcsolat: a primátus és a

komplementaritás elve.

6. A nemzetközi büntetőeljárás szakaszai, hasonlóságok és eltérések az ad hoc

törvényszékek és az ICC eljárási szabályzatában.

7. A nemzetközi bűncselekmények kategóriái, definíciója.

8. A nemzetközi büntetőjogi felelősség koncepciói: a parancsnoki, bűnszervezeti és

bűnsegédi felelősség.

9. A védelem képviseletének eszközei a nemzetközi büntetőeljárás során.

10. A nemzetközi büntetőbíróságok és az átmeneti igazságszolgáltatás egyéb intézményei

(tényfeltáró, békéltető bizottságok, kártérítési programok) közötti kapcsolat.

67

11. A nemzetközi büntetőbíróságok hatása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerre.

12. A nemzetközi büntetőeljárások hatása a történelmi dialógusra.

4. Vizsgakövetelmények:

A doktorandusznak két számonkérési lehetőség közül lehet választani.


tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”. A tanulmány irányulhat a nemzetközi

büntetőjogi szakirodalom jelentősebb alkotásainak összefoglaló, áttekintő, kritikai

bemutatására is.


5. Irodalom:

Kötelező irodalom 1. SCHABAS, William, An Introduction to the International Criminal Court, Cambridge


2. CASSESE, Antonio, International Criminal Law, Oxford University Press, 2003

3. KIRS Eszter, Demokratikus átmenet a háborús bűntettek árnyékában, Bíbor Kiadó, 2012.

Ajánlott irodalom 1. ÁDÁNY Tamás Vince, A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága, Pázmány Press, 2014.

2. BÁRD Károly, The Defendant’s Right to be Present – Can the Right be Waived? In:

KRUESMANN, Thomas (szerk.), ICTY--towards a fair trial?, Neuer Wissenschaftlicher

Verlag, 2008.

3. BASSIOUNI, M. Cherif, Crimes Against Humanity in International Criminal Law,

Martinus Nijhoff Publishers, Dordrecht/Boston/London, 1999.

4. BURKE-WHITE, William W, The Domestic Influence of International Criminal Tribunals:

The International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia and the Creation of the State

Court of Bosnia & Herzegovina. In: 46 Columbia Journal of Transnational Law (2008.)

5. HOFFMANN Tamás, A fegyveres konfliktus minősítési problémái a polgárháborúba

történő külföldi katonai beavatkozás esetén In: Kirs Eszter (szerk.): Egységesedés és

széttagolódás a nemzetközi büntetőjogban (Bíbor Kiadó, 2009.)

6. LINDENMANN, Jürg, Transitional justice and the International Criminal Court: some

reflections on the role of the ICC in conflict transformation. In: Promoting justice, human

rights and conflict resolution through international law (Martinus Nijhoff Publishers, Leiden,

2007.)

7. ORENTLICHER, Diane F, ’Settling Accounts’ Revisited: Reconciling Global Norms with

Local Agency. In: 1 The International Journal of Transitional Justice (2007.)

8. ROBINSON, Darryl, Serving the Interests of Justice: Amnesties, Truth Commissions and

the International Criminal Court. In: Bringing Power to Justice?: the Prospects of the

International Criminal Court (McGill-Queen's University Press, Montreal, 2006.)

Dr. Kirs Eszter

egyetemi docens

68

Büntetőjogi szakszeminárium I.


1. A tárgy megjelölése: Büntetőjogi szakszeminárium I.

2. A tárgy célja: A programban résztvevő doktoranduszok tudomány-módszertani,

kutatáselméleti és büntetőjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése.

3. A tantárgy tematikája: 1. Kutatás módszertan a büntetőjog-tudományban.

2. Hazai és nemzetközi bűnügyi tudományi folyóiratok; a bűnügyi tudományok

nemzetközi vonatkozásai.

3. A magyar büntetőjog-tudomány alakulásának korszakai; az egyes korszakok főbb

jellemzői.

4. A büntetőjog-tudomány fejlődési tendenciái

5. Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés hatása a büntetőjog-tudományra.

4. Minősítési feltételek: Részvétel a foglalkozásokon és egy egyíves publikálásra alkalmas

anyag elkészítése.


Helye: A/6. épület 125. szoba

Kötelező tananyag:

1. Lévay Miklós: Az alkotmányos büntetőjogtól az alkotmányos kriminálpolitikáig. In:

Hajdú József (szerk.): 90 éves a szegedi jogászképzés. Szegedi Tudományegyetem

Állam és Jogtudományi Kar, 2013, pp. 113-131

2. Görgényi Ilona: A resztoratív büntetőjog alapjai és távlatai. In: Bragyova András

(szerk.): Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Miskolc: Gazdász-Elasztik Kft.,

2013, pp. 65-90

3. Ilona Görgényi, Judit Jacsó: Restorative Justice Strategy in Hungary. In: A Pitsela, E.

Symeonidou-Kastanidou (Eds.): Research in 11 European Countries. Sakkoulas

Publications. Athens-Thessaloniki, 2013, pp. 125-155

Ajánlott irodalom:

1. Sántha Ferenc: A nemzetközi bűncselekmény általános fogalmának hazai fejlődése. In:

Symposium Iubilaei Facultatis Iurinensis, Jog Állam Politika különszám 2011, pp. 173-

181

2. Madai Sándor: A büntetőjogi minősítő szervezetek, különös tekintettel a Transparency

International-re. In. A nemzetközi minősítő, értékelő és véleményalkotó szervezetek

hátteréről és nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatásáról. 2013, pp. 83-96

3. Lévay Miklós: Penal Policy, Crime and Political Change. In: Alenka Selih, Ales

Zavrsnik (Eds.): Crime and Transition in Central and Eastern Europe. New York:

Springer Science + Business Media BV, 2012, pp. 117-153

Dr. Görgényi Ilona

egyetemi tanár, tárgyjegyző

69

Büntető eljárásjogi szakszeminárium


1. A tárgy megjelölése: Büntető eljárásjogi szakszeminárium

2. A tárgy célja: A programban résztvevő doktoranduszok tudomány-módszertani,

kutatáselméleti és büntetőeljárásjog-tudományi ismereteinek megalapozása, elmélyítése.

3. A tantárgy tematikája: 1. Kutatás módszertan a büntetőjog-tudományban.

2. A büntető eljárásjog hazai, európai és nemzetközi vonatkozásai.

3.A büntetőeljárájog-tudomány kialalakulásának korszakai; az egyes korszakok főbb

jellemzői.

4. A büntetőjog-tudomány, az európai bűnügyi együttműködés és a nemzetközi bűnügyi

együttműködés fejlődési tendenciái

5. Az európai büntetőjog fejlődése a Lisszaboni Szerződés tükrében.


anyag elkészítése.


Helye: A/6. épület 126. szoba


1.Farkas Ákos (szerk.) Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből

Doktori Tankönyvek. Sorozatszerkesztő: Bragyova András, Gazdász-Elasztik Kft, Miskolc,

2013

2.Delmas-Marty, M- Spencer, J.R. (szerk.): European Criminal Procedure. Cambridge

University Press, 2002

3. Király Tibor: Tendenciák A büntetőjogbab és az eljárásjogban

in: Gellért Balázs (szerk.): Békés Imre ünnepi kötet, ELTE ÁJK, Budapest, 2000

4.Vogler, R.: A World View of Criminal Justice

Ashgate, 2005

Ajánlott irodalom:

1. Damaska, Mirjan R.: The Faces of Justice and State Authority- A Comparative Approach

to the Legal process. Yale University Press, New Haven, 1986

2.Kondorosi-Ligeti (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve

Magyar Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 2009

3.Sir John Thomas: The Principle of Mutual Recognition- Success or Failure?

ERA Forum Journal of Academy of Europena Law, Springer

Vol13, No.4 May 2013 586-588. o.

Prof. Dr. Farkas Ákos


70

Büntetőjogi szakszeminárium II.


1. A tárgy megjelölése: Büntetőjogi szakszeminárium II.

2. A tárgy előadója: Dr. Görgényi Ilona tanszékvezető egyetemi tanár

3. A tárgy célja: A Deák Ferenc Doktori Iskola programjában résztvevő doktoranduszok

tudomány-módszertani, kutatáselméleti és büntetőjog-tudományi ismereteinek

megalapozása, elmélyítése


1. A hazai büntetőjogunk alakulása az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében

2. A környezet elleni bűncselekmények az európai büntetőjogi tendenciákra is

figyelemmel

3. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei

4. A helyreállító igazságszolgáltatás formái a magyar büntetőjogban

5. A véleménynyilvánítás szabadsága (gyűlöletbeszéd) és a büntetőjog

6. Kutatási irányok a magyar büntetőjog-tudományban az egyes bűncselekményekkel

kapcsolatban

A foglalkozások helyét és időpontját a beiratkozáskor közöljük.

5. Tananyag: A több témakört magába foglaló szakszemináriumi tematika szerteágazó

szakirodalmára alapozott tananyag kijelölése a konkrét foglalkozásokon történik.

Néhány alapirodalmat meg kellene adni a tematikában.


kézirat elkészítése.



1. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben. hvgorac, 2006

2. Görgényi Ilona: A korrupció elleni fellépés nemzetközi eszközei. In: Az érdekérvényesítés

legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely (szerk.: Csemáné Dr. Váradi

Erika) No. 5. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009. 51-60. o.

3. Gellér, Balázs: Legality on Trial: A Theoretical Analysis of the Legality of Substantive

Criminal Norms. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 301 p.

Ajánlott irodalom:

1. Görgényi Ilona: A környezetvédelmi büntetőjog megújulása az új évezredben. Miskolci

Jogi Szemle, 2011. évi különszám, 94-105. o.

2. Bárándy Gergely. A gyűlöletbeszéd Magyarországon. Scolar Kiadó, 2009

3. Manacorda, Stefano, Centonze, Francesco, Forti, Gabrio (Eds.): Preventing Corporate

Corruption, The Anti-Bribery Comliance Model. Springer International Publishing, 2014



71

Kriminológiai szakszeminárium


1. A tárgy megjelölése: Kriminológiai szakszeminárium

2. A tárgy célja: A programban résztvevő doktoranduszok kriminológiai, a tárgykörhöz

kapcsolódó kutatás-módszertani ismereteinek elmélyítése. A készülő doktori

disszertációhoz szükséges kriminológiai szakirodalom feldolgozásához segítségnyújtás.

3. A tárgy tematikája: 1. A kriminológiai gondolkodás tendenciái

2. Kutatási módszerek a kriminológiában

3. A társadalmi kontroll elméletei

4. Radikális és feminista kriminológia

5. Környezeti kriminológia és bűnalkalom-elméletek

6. Új törekvések a bűnmegelőzésben

7. A szervezett bűnözés

8. A terrorizmus új kihívásai

4. Minősítési feltételek: A szemináriumokon való részvétel és érdemjeggyel értékelt

egy ív terjedelmű dolgozat.

Első foglalkozás: Keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected])


1. Lévay Miklós: A „punitivitás” fogalma, koncepciója és a fogalom változatai a

kriminológiai (pönológiai) szakirodalomban. In: A büntető hatalom korlátainak

megtartása: A büntetés mint végső eszköz. ELTE Eötvös Kiadó, 2014, pp. 315-326

2. Csemáné Váradi Erika: A Janus-arcú kriminálpolitika – avagy a fiatalkori bűnözéssel

szembeni fellépés aktuális kérdései. In: Collegium Doctorum Konferencia (elektronikus

dok.): Miskolc: Bíbor Kiadó, 2013. Paper 7.

3. Ilona Görgényi, Judit Jacsó: Experiences and challanges of the restorative justice in

Hungary. In: Restorative Justice in Criminal Matters: Towards a new European Perspective

Sakkoulas Publications, 2013, pp. 293-302

Ajánlott irodalom:

1. Gögényi Ilona: Az áldozat fogalmának és jogainak újraszabályozása az Európai Unióban.

In: A büntető hatalom korlátainak megtartása: A büntetés mint végső eszköz. ELTE Eötvös

Kiadó, 2014, pp. 173-183

2. Lévay Miklós: Of Hungarian Criminology and Development of Criminal Policy in Hungary

since Changing the Regime in 1989-1990. In: Kerezsi Klára, Kiss Valéria (szerk.):

Challanges of Criminality in Hungary: Anything New Under the Sun? Budapest: Magyar

Kriminológiai Társaság, 2014, pp. 31-48

3. Borbíró Andrea: „Three Strikes and You’re Out Magyarországon – kriminálpolitikai

racionalitás vagy szimbolikus jogalkotás? Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis

Scientoarum Budapestinensis di Rolando Eötvös Nominatae 45: pp. 165-179


egyetemi tanár


72

Történeti összehasonlító polgári eljárásjog Európában szakszeminárium


1. A tárgy célja:

Megismertetni a programra jelentkező doktoranduszokkal mind a magyar, mind az európai

polgári eljárásjog történelmi gyökereit, legfontosabb fejlődési irányait, amely a

doktoranduszok perjogi ismereteinek történelmi megalapozását, elmélyítését célozza.


1. A modern polgári per kialakulása a XVIII. században

2. A liberális polgári per előfutára – az 1806. évi francia polgári eljárásjogi törvénykönyv

3. A liberális polgári per modellje – az 1877. évi német polgári perrendtartás

4. A felek uralma a common law jogrendszerekben – az angol polgári per

5. A szociális polgári per modellje – az 1895. évi osztrák polgári perrendtartás

6. A német polgári perrendtartás átalakítása 1909-2000-ig

7. Az 1911. évi I. törvénycikk, a Plósz-féle perrendtartás

8. Hatályos perrendtartási törvényünk és novelláris módosításai

3. A minősítés feltételei

A nappali oktatásban résztvevők az előadásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét

mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. Az

egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók az előadásokat és a

szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1

szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú.


1. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog történeti fejlődésének csomópontjai

1868-tól napjainkig, in: A civilisztika fejlődéstörténete, Doktori tankönyvek, Bíbor

Kiadó, Miskolc, 2006. 289-316. o.

2. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog kihívásai az 1990-es évektől, in: A

magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005, I. kötet (Szerk: Jakab András,

Takács Péter), Gondolat-ELTE ÁJK, Budapest, 2007. 702-710. o.

3. Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári perben, Osiris

Kiadó, Budapest 2003.

4. European Traditions in Civil Procedure, (Ed. C. H. van Rhee), Intersentia, 2005.

Antwerpen


1. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003.

2. Polgári perjog – Általános Rész, I. fejezet, CompLex Kiadó, Bp. 2008. Szerk:

Wopera Zsuzsa

3. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány, Novotni Kiadó, Miskolc 2003.

Szerk: Wopera Zsuzsa

4. Boele-Woelki, Katharina: The principles of European family law: its aim and

prospects, in: Utrecht Law Review, Volume 1. Issue 2. 2005/ December

Prof. Dr. Wopera Zsuzsa


73

Modern magyar perjogtörténet szakszeminárium


1. A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal a magyar perjog történetének XX. századi fejlődését, amely a

doktorjelöltek perjogi ismereteinek megalapozását, elmélyítését célozza.


Félévi óraszáma: 15 óra

1. téma

A Plósz-féle Pp., az 1911. évi I. törvénycikk értékelése, különös tekintettel a modern perjogi

alapelvek rendszerére

2. téma

Az 1952. évi Polgári Perrendtartás előkészítésének, megalkotásának története és az I.

Perrendtartási Novella

3. téma

A rendszerváltást megelőző Perrendtartási Novellák elemzése és értékelése (II.-IV. Novella)

4. téma

A rendszerváltást követő novelláris módosítások hatása a Perrendtartási törvény alapelveire,

és tételes-jogi szabályaira

5. téma

Az alkotmánybíráskodás hatása a perjogra



mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. A

levelező tagozatos hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek

látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek

készíteni. A minősítés öt fokozatú.

4. Kötelező irodalom

1. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003.

2. Wopera Zsuzsa: A magyar polgári eljárásjog történeti fejlődésének csomópontjai 1868-tól

napjainkig. In: A civilisztika fejlődéstörténete (Szerk: Miskolczi Bodnár Péter), Doktori

Tankönyvek, Bíbor Kiadó, 2006. 289-316. o.

3. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány Novotni Kiadó, Miskolc 2003.

(Szerk: Dr. Wopera Zsuzsa)


Antwerpen


1. Gáspárdy László: Quo vadis magyar polgári eljárásjog? in: Facultas nascitur, 20 éves a

jogászképzés Miskolcon, Miskolc, 2001. 171-181. o.

2. Gyekiczky Tamás: Modellek és megközelítések a polgári eljárások tudományos

vizsgálatában. In: A jogászok joga. Gondolat Kiadó. Bp. 2003.

74

3. Kengyel Miklós: A magyar polgári eljárásjog modellváltásai. In: A magyar jogrendszer

átalakulása 1985/1990-2005. (Szerk: Jakab András és Takács Péter) Gondolat – ELTE

ÁJK. Bp. 2007. 689-702. o.


Antwerpen



Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban szakszeminárium


1. A tárgy célja:

A szakszeminárium keretei között foglalkozunk az Amszterdami Szerződéssel kiemelt

jelentőségűvé tett a „polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés” eljárásjogi

aspektusaival, és azokkal a jogterületekkel amelyekre a jövőbeni jogegységesítés kiterjed. A

szakszeminárium keretei között az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta eltelt

időszakban megalkotott és hatályba lépett valamennyi uniós normát részletesen feldolgozzuk

és értékeljük.

2. A tantárgy tematikája

1. Az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és eddigi eredményei

2. A Tanács 44/2001/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és

végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben. (Joghatósági szabályok;

perfüggőség és összefüggő eljárások; a határozatok elismerésére és végrehajtására

vonatkozó rendelkezések)

3. A Tanács 2201/2003/EK rendelete a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és

végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban

(az új Brüsszel II. Rendelet) és a tartási rendelet

4. A Tanács 1346/2000./EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról.

5. A Tanács 1259/2010/EU rendelet, a Róma III. rendelet

6. A 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó

jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

7. Az európai polgári eljárásjog hatása a magyar polgári eljárásjogra

8. A tagállami bíróságok eljárásának speciális szabályai a közösségi anyagi jog

alkalmazásával járó perekben.

9. Az európai polgári eljárásjog legújabb fejleményei: az univerzális hatályú rendeletek

10. Az európai polgári eljárásjog további fejlődésének akadályai



mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. Az

egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben részt vevő hallgatók az előadásokat és a

szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1

szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek készíteni. A minősítés öt fokozatú.

75


1. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Kiadó, Budapest,

2012.

2. Nagy Adrienn: A közrend tartalmáról az Európai Bíróság esetjogán keresztül, in: De

iurisprudentia et iure publico, Jog és politikatudományi folyóirat, V. évfolyam,

2011/2. szám, www.dieip.com

3. Wopera Zsuzsa: A Hadadi ügy. A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek

joghatósági szabályaiban, in: Jogesetek Magyarázata (JeMa), 2010. I. évfolyam I. 66-

76. o.

4. Briggs, Adrian: The impact of recent judgments of the European Court on English

Procedural Law and Practice, Oxford 2005.

5. Ajánlott irodalom:

1. Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest,

2009.

2. Nagy Adrienn: Az európai fizetésképtelenségi eljárások során hozott határozatok

elismerése az Európai Unió tagállamaiban; Collega 2005. december IX. évf. 5. szám 26-

33. old.

3. Wopera Zsuzsa: Eljárási jogelvek érvényesülése az Európai Bíróság gyakorlatában, in: Az

igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László

professzor emlékére (Szerk: Harsági Viktória -Wopera Zsuzsa) HVG-ORAC Kiadó,

Budapest, 2007. 417-430. o.

4. Boele-Woelki Katharina, Bente Braat, Ian Curry-Sumner (eds): European Family Law in

Action, Volume IV: Property Realtions between Spouses, Intersentia, Antwerp-Oxford-

Portland, 2009.



Polgári eljárásjogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

1. A tárgy célja:

Bemutatni és jellemezni az Amszterdami Szerződéssel kiemelt jelentőségűvé tett „polgári

ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés” eljárásjogi aspektusait, az általa érintett

jogviszonyokat, és azokat a jogterületeket, amelyekre a jövőbeni jogegységesítés várhatóan

kiterjed. Emellett a félév során elemezni fogjuk egyes alapvető jogok helyzetét a közösségi

jogban, és az európai bírósági gyakorlatban való megjelenését is áttekintjük a legfontosabb

eljárási jogelveknek, mert látnunk kell, hogy az Európai Bíróság egyre gyakrabban, és egyre

erőteljesebben hivatkozik döntéseiben e jogelvek maradéktalan érvényre juttatásának

fontosságára.

http://www.dieip.com/

76

2. A tantárgy tematikája

Félévi óraszáma: 15 óra

1. téma

A polgári eljárásjogi egységesítési folyamat általános elemzése

2. téma

A Brüsszeli I. rendelet joghatósági szabályainak elemzése és értékelése

3. téma

Európai családjog I.: új Brüsszel II. rendelet, tartási rendelet és a házassági vagyonjogra

vonatkozó jogalkotás előkészítése

A Brüsszeli I. rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szabályai

4. téma

Európai családjog II.: a Róma III. rendelet

5. téma

Az eljárási jogelvek megjelenése és érvényesülése az Európai Unió Bíróságának

joggyakorlatában



mellett – előre egyeztetett témájú – kb. 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek írni. A

levelező tagozatos hallgatók az előadásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek

látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerzői ív terjedelmű dolgozatot kötelesek

készíteni. A minősítés öt fokozatú.

4. Kötelező irodalom

1. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában (Szerk: Wopera Zsuzsa, Wallacher

Lajos) Budapest, Complex Kiadó, 2006.

2. Wopera Zsuzsa: Eljárási jogelvek érvényesülése az Európai Bíróság gyakorlatában, in: Az

igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor

emlékére (Szerk: Harsági Viktória -Wopera Zsuzsa) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007.

417-430. o.

3. Kozák Henriette: Gyakorlati kalauz a nemzetközi családjog egyes kérdéseihez, in: Családi

Jog, 2012. március, 15-22. o.

4. Pointer, Jannet A., Burg, Edwige: EU Principles on Jurisdiction and Recognition and

Enforcement of Judgments in Civil and Commercial Matters – according to the case law of

the European Court of Justice, Asser Press, Hague 2004.

5. Ajánlott irodalom:

1. Kengyel Miklós- Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest,

2009.

2. Kennett, Wendy: The enforcement of judgments in Europe, Oxford University Press, 2000.

3. Kerameus, D. Konstantinos: Procedural harmonization in Europe, In: The American

Journal of Comparative Law, 1995/43. 401-416. o.

4. Forum on Judicial Cooperation in Civil Matters, Brussels, 2 December 2008. Session IV

77

Family Law and the Law of Succession, Document of the Bar Council of England and

Wales,

http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200811/20081125ATT43039/2008

1125ATT43039EN.pdf



Az első foglalkozás ügyében keresse a programvezetőt. ([email protected])

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I.

(Uniós társasági jog)


Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az Európai Megállapodás (társulási szerződés) 1994. január 01-én lépett hatályba, mely

Magyarországot is jogközelítésre kötelezte, egyebek mellett, a társasági jog területén is.

A képzés célja bemutatni, hogy hol tart a magyar jog a közösségi irányelvek átvételével és a

nemzeti jogba történő beillesztésével, a PhD. hallgató megismerkedjen azokkal a

folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a társasági jogban bekövetkeztek és hatásuk a

jelenkorban is érzékelhető, illetve tájékozódjon arról, hogy mit értünk közösségi és mit a

magyar társasági jog alatt. A doktorandus sajátítsa el az Európai Közösség vonatkozó

joganyagát, szerezzen betekintést legalább egy tagállam társasági jogába, ismerje meg a

joggyakorlatot (Európai Bíróság, nemzeti jogok). A képzés eredményeképpen a PhD. hallgató

legyen képes arra, hogy a magyar társasági jogot a nyugat-európai jogi megoldásokkal

összevesse, felmérje és értékelje a különbségeket.

Tananyag leírása:

Az Európai Unió tagállamainak jellemző társasági típusai

1) Partnership

2) Korlátolt felelősségű társaságok: GmbH, SL, SARL, BVBA/SPRL, BV, Private limited

company)

3) Részvénytársaságok, vegyes formák (Limited partnership with shares, AG.,

Kommanditgesellschaft auf Aktien /Betéti Rt./)

Az Európai Közösség jogalkotása 4) A közösségi jog elsődlegessége, közvetlen hatálya

- Jogalkotási szintek (elsődleges, másodlagos jog, rendelet, irányelv)

- Az EU társasági jog alapjai a Római Szerződésben, Daily Mail, Centros esetek

- Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése

5) A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC)

- A publicitás, nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség irányelvhez

kapcsolódó korábbi szabályok.

6) A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján.

7) Más irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.),

- konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.)

http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200811/20081125ATT43039/20081125ATT43039EN.pdf

http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200811/20081125ATT43039/20081125ATT43039EN.pdf


78

8) A társaság képviselete

9) A társasági szerződés érvénytelensége

10) A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC)

11) Kapcsolódó területek más irányelvekben:

- Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC).

- Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet

módosító 92/101/EEC irányelv alapján.

- Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló 2009. szeptember 16-i

2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

- A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint

tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és

harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54.

cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról

szóló 2012. október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv

- az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK

irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása

és átalakítása tekintetében történő módosításáról

12) Társaságok egyesülése, társaságok szétválása

- A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv

(78/8555/EEC)

- A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC)

- az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a Tanács

78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvének a független szakértő által a

részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó

követelmény tekintetében történő módosításáról

- A 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK

irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és

dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2009. szeptember

16-i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

- A részvénytársaságok egyesüléséről szóló 2011. április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti

és tanácsi irányelv

13) Könyvviteli irányelvek

- A korlátozott felelősséggel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági jogi

irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC)

- A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC)

- A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC)

- A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC)

- az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott

jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált)

éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves

beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a

biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK

tanácsi irányelv módosításáról;

14) az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a

nyilvános vételi ajánlatról - A részvényesi jogokról szóló 2007/36 (EK) irányelv

79

15) Rendeletek

Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet

Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv

Számonkérési lehetőségek: - 1 szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak

megvédése, vagy

- a kötelező anyagból szóbeli kollokvium.

Kötelező irodalom

1) Sándor István: A társasági jog története Nyugat-Európában KJK-Kerszöv Kiadó Budapest,

2005.

2) Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog KJK-

KERSZÖV, Budapest 2004., 2. bővített kiadás

3) Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog. Kereskedelmi jog;

OSIRIS Kiadó, Budapest, 2003.

4) Verse, Dirck A.: Die Entwicklung des europäischen Gesellschaftsrecht im Jahr 2012

(Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht; 9/2013.)

Ajánlott irodalom

1) van Gerven, Dirk: „Provisions of Community law applicable to the Societas Europea” (van

Gerven, Dirk Storm, Paul: „The European Company”; Cambridge UP; New York; 2006;

Volume I.)

2) Kort, Michael: „Standardization of Company Law” (European Company and Financial

Law Review; 4/2008.)

3) Sárközy Tamás: „A magyar társasági jog Európában” (hvgorac; Budapest; 2001.)

4) Marcus Gyulai-Schmidt: Modernisierung des deutschen GmBH-Rechts. (Ungarisches

Jahrbuch für Handelsrecht Band I. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó, Budapest,

2008.)

5) Kalss, Susanne, Winner, Martin: Ausgewählte gesellschaftsrechtliche Judikatur in

Österreich und Deutschland im vergangenen Arbeitsjahr Der Gesellschafter (GesRZ) 2013.

6) Gadó Gábor: A vállalatfogalom határai az európai jogban In.: Europai Jog 3/2005.

7) Gadó Gábor: A társasági vagyon szolgáltatására és védelmére vonatkozó közösségi jogi

követelmények In.: Gazdaság és Jog 3/2003. 3-12 oldalak és 4/2003. 3-9. oldalak

8) Gadó Gábor: A vállalatfelvásárlás közösségi jogi szabályozásának jövője Európai Jog

2/2002. 17-24 oldalak

9) Metzinger Péter: A társaságok és a szabad letelepedés a Cartesio ügyben közzétett

főtanácsnoki indítvány kritikája In.: Europai Jog 4/2008.

10) Sárközy Tamás: Húsz éves a gazdasági társaságok törvényi szabályozása In.: Gazdaság és

Jog 1/2009. 3-9. oldalak

80

11) Liber Ádám: A belső visszaélés-jelentési rendszer jogi követelményeiről I. rész In.:

Gazdaság és Jog 2/2009. 11-16. oldalak II. rész Gazdaság és Jog 3/2009. 8-15. oldalak

12) Európai Jog c. folyóirat (Európai Jogakadémia folyóirata) 2009. márciusi száma a

Cartesio ügy feldolgozása 3-55. oldalak

13) Dr. Csehi Zoltán: Esetek a jegyzett tőke védelmét szolgáló német társasági jogi

gyakorlatból In.: Magyar Jog 2009. 6. szám 352-360 oldalak

Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt.

Dr. Barta Judit

egyetemi docens

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II.

(Üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme az EU-ban) tematikája és követelményrendszere

Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga

fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok

töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja

elsősorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok

elsajátítását tűzzük ki célul.

Tananyag leírása:

Az EK Versenyjoga

1) A versenyjog gazdasági szerepe, ágai

2) Az Európai Közösség versenyjogának fő jellemzői

3) Kartelltilalom a Római Szerződés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján.

- A kartell fajtái

- Az EK kartelljog részletszabályai

4) A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere

- Egyedi és csoport mentesítés

- Eljárási kérdések

- Római Szerződés 87. cikkely

5) 19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek meghatározzák a

csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait

Egyes csoportmentességi rendeletek

6) Gazdasági erőfölénnyel visszaélés a Római Szerződés 86. cikkelye alapján

A gazdasági erőfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial Solvent,

Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek minősíthető

magatartások. De minimis szabály.

Társaságok egyesülésének ellenőrzése

Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenőrzés) megszerzése,

jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján.

7) Koncentráció

Az EK társasági joga

8) Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése

- A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC)

81

- Nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség.

- A fióktelepek publicitása

- A társaság képviselete és a társasági szerződés érvénytelensége az első irányelv alapján

9) A társasági vagyonra vonatkozó irányelvek

10) Egyszemélyes kft-re vonatkozó irányelvek

11) Társaságok egyesülése és szétválása

12) Könyvviteli irányelvek

13) Rendeletek



Szellemi alkotások joga

14) A szellemi tulajdon fogalma

A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra

Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás

A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon

15) Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás

Számonkérési lehetőségek: - egy szerzői ív terjedelmű a témakörhöz kapcsolódó tanulmány elkészítése és annak

megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium.


1) Simon Bishop, Mike Walker: Az európai közösségi versenyjog közgazdaságtana:

alapfogalmak, alkalmazások és mérési módszerek Kiadó: Budapest, Gazdasági

Versenyhivatal Versenykultúra Központ, 2011 ISBN: 978-963-081-993-0



3) Barta Judit: A szerzőt illető kizárólagos jogok a versenyjog szemszögéből In.: ÜNNEPI

TANULMÁNYOK Kecskés László professzor 60. születésnapja tiszteletére 35-47. pp.

4) Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJK-

KERSZÖV Budapest, 2004. 2. bővített kiadás

5) Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség

kereskedelmi joga V-VII. fej. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998.

6) Verse, Dirck A.: Die Entwicklung des europäischen Gesellschaftsrecht im Jahr 2012

(Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht; 9/2013.)

7) Richard Whish: Versenyjog (Competition Law) HVGORAC Kiadó, Budapest, 2010.

Ajánlott irodalom

1) van Gerven, Dirk: „Provisions of Community law applicable to the Societas Europea” (van

Gerven, Dirk Storm, Paul: „The European Company”; Cambridge UP; New York; 2006;

Volume I.)

2) Kort, Michael: „Standardization of Company Law” (European Company and Financial

Law Review; 4/2008.)

3) Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga

JATEPress, Szeged 1996.


Dr. Barta Judit

egyetemi docens

82

Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog


Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az „Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog” című tantárgy oktatásának célja, hogy

megismertesse a hallgatókat az EU és a tagállamok fogyasztóvédelmi politikájának

fejlődésével, a fogyasztóvédelem jogi eszközrendszerével, valamint a jogharmonizáció

irányaival.

Tananyag leírása: 1. A fogyasztóvédelmi politika fejlődése az EK-ban, legújabb fejlemények.

2. A nemzeti jogok közelítése a közösségi joghoz

3. Termékfelelősség

4. Termékbiztonság

5. Szavatosság - jótállás

6. A fogyasztók tájékoztatását szolgáló eszközök

7. A fogyasztói szerződések tisztességtelen szerződési feltételei

8. Fogyasztói hitel

9. A fogyasztók megtévesztése

10. Time share szerződések

11. Utazási szerződések

12. Távolban kötött szerződések – elektronikus kereskedelem

13. Elektronikus kereskedelem

14. A reklám és versenyjog fogyasztóvédelmi aspektusai

15. Fogyasztói jogorvoslatok


megvédése, vagy





2) Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog Complex Kiadó, Budapest 2007.

3) Dr. Kenderes Andrea: Le développement du droit de la consommation en droit francais

(Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band II. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó,

Budapest, 2010.)

4) S. Weatherill: EU Consumer Law and Policy. Edward Edgar, Cheltenham-Northampton

2005

5) Kenderes Andrea: A fogyasztóvédelmi jog európai egységesítésének aktuális helyzete.

Európai jog 2008. 3. sz.

Ajánlott irodalom

1) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK. Közösségi

fogyasztóügyi politikai stratégia 2007-2013

2) Dr. Halásziné dr. Sós Gabriella: Alternatív vitarendezés az Európai Unióban

83

Fogyasztóvédelmi Szemle 2012. március

3) Wolfgang Faber: Elemente verschiedener Verbraucherbegriffe in EG-Richtlinien,

zwischenstaatlichen Übereinkommen und nationalem Zivil- und Kollisionsrecht. ZEuP 1998.

6.

4) N. Reich – H-W. Micklitz (Szerk.): Wirtschaftsrecht, Verbraucherinteressen und EU-

Integration, Europäisches Verbraucherrecht. Nomos, Baden-Baden 2003

5) Hajnal Zsolt: „Fogyasztóvédelem” In: Osztovits András (Szerk.): Az Európai Unióról és az

Európai Unió működéséről szóló szerződések magyarázata. CompLex Kiadó, Budapest 2011

6) Geraint Howells – Thomas Wilhelmsson: EU Consumer Law Darthmuth, London 1998.

7) Stephen Weatherill: EC Consumer Law and Policy. Longman.London and new York 1997

8) Thierry Bourgoignie: Eléments pour une théorie du droit de la consommation. E. Story

Scientia Bruxelles 1988

9) Miskolczi Bodnár Péter: A fogyasztók megtévesztésének egyes kérdései a GVH

gyakorlatában. In: A fogyasztóvédelmi jog új irányai az elméletben és a gyakorlatban.

Budapest 2007

10) Fazekas Judit – Sós Gabriella: Fogyasztóvédelem az Európai Bíróság gyakorlatában.

Fogyasztóvédelmi Szemle 2005. 1. sz.


Dr. Barta Judit

egyetemi docens

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III.

(Kereskedelmi szerződések harmonizációja)

Tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az Európai Bizottság 2003.-ban kibocsátott közleményében nagyobb koherencia

megvalósítását tűzte ki célul a tagállamok szerződési joga, ezen belül természetesen a

kereskedelmi szerződések területén. A képzés célja bemutatni, hogy hol tart az EU az európai

szerződési jog kialakításában, továbbá ismertetni, milyen területeken születtek irányelvek a

kereskedelmi szerződések vonatkozásában, milyen lépéseket tett a magyar jog e közösségi

irányelvek átvételére és a nemzeti jogba történő beillesztésére. Fontos, hogy a PhD. hallgató

megismerkedjen azokkal a folyamatokkal, tendenciákkal, amelyek a kereskedelmi

szerződések terrénumán bekövetkeztek és hatásuk hogyan érzékelhető a jelenkorban. A

doktorandus sajátítsa el az Európai Közösség vonatkozó joganyagát, ismerje meg a

joggyakorlatot (Európai Bíróság, nemzeti jogok), illetve átlássa az egységesítési törekvések

célját, eredményeit.

Tananyag leírása: 1) Az Európai Bizottság törekvése az európai szerződési jog kialakítására, a 2001. évi

közlemény

2) Az Európai Bizottság törekvése az európai szerződési jog kialakítására, a 2003. évi

közlemény

3) A szerződési jogra vonatkozó eltérő nemzeti szabályok hatása a belső piacra

Szerződési jogi közösségi vívmányok

A szerződések létrejötte körében érvényesülő elvárások:

4) ÁSZF (blanketta szerződések) Bizottság általi megítélése

84

5) Közbeszerzésekre vonatkozó fontosabb irányelvek

6) Közbeszerzéseknél irányadó fontosabb közösségi joggyakorlati eredmények

7) Elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos irányelv

Egyes ügyletekre vonatkozó irányelvek

8) Önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó irányelv

9) Tartós közvetítőt megillető jutalék

10) Biztosítási közvetítőkre vonatkozó irányelvek

11) Az életbiztosítási tevékenységre és a nem életbiztosítási tevékenységre vonatkozó

irányelvek

12) A gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó irányelvek

13) Pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelvek

14) Szervezett utazásokról (utazásszervezési szerződés) szóló irányelv

A szerződések teljesítéséhez kapcsolódó közösségi előírások

15) A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló

2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek;


megvédése, vagy


Kötelező irodalom

1) Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben

HVGORAC Kiadó, Budapest, 2009. (XII. fejezet)

2) COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN

PARLIAMENT AND THE COUNCIL

A MORE COHERENT EUROPEAN CONTRACT LAW Brussels, 12.2.2003. COM (2003)

68 final

3) Herpai Annamária: A szerződési jogi harmonizáció körül zajló vita az Európai Unióban.

Magyar jog 2003. 6. sz. 357-365.

Ajánlott irodalom

1) Martijn W. Hesselink: "The European Commission's Action Plan: Towards a More

Coherent European Contract Law?" European Review of Private Law 12.4 (2004), 397-419.

2) Nagy Éva: Törekvések az európai szerződési jog egységesítésére Jogi tanulmányok 2000.

Budapest, 2001. Kiadja ELTE ÁJK. 203-217.

3) Király Miklós: A szerződési jog harmonizálásának határai az Európai Közösségben.

Jogtudományi közlöny. 2001. 9. 359-368.


Miskolc, 2014. szeptember

Dr. Barta Judit

egyetemi docens

http://w3.oszk.hu/repscr/wwwi32.exe/%5bin=rpsr2.in%5d/?SFI=JOGTUDOMANYI_KOZLONY

85

Polgári jogi szakszeminárium I.


I. A tárgy megjelölése: Polgári jogi szakszeminárium I.

II. A tárgy célja: A polgári jogi rekodifikációs folyamat részletes ismertetése, az új

Polgári Törvénykönyv Koncepciója alapján megszületett miniszteri tervezettől indult

folyamat (2008. jún., száma: T/5949) rendhagyó sorsának és egyéb várható

eredményeinek a (doktoranduszokkal közös) kritikus elemzése.

III. A tárgy tematikája:

1. foglalkozás

Az új Ptk. előkészítése, megalkotásának szervezeti kérdései. A kodifikáció során követendő

jogi modellek, a külföldi jogok összehasonlító elemzésének jelentősége.

2. foglalkozás

A polgári jogi kodifikáció nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata. Az európai

jogharmonizáció jelentősége. A kereskedelmi és az egyéb vagyoni viszonyok egységes

(monista megoldás) vagy elkülönült (dualista elmélet) szabályozása. A kodifikációs folyamat.

3. foglalkozás

A polgári jogi alapelvek szerepe a kodifikációban: általános iránymutató funkció, hézagpótló

és értelmezési funkció. A bírói gyakorlatban megfigyelhető szemléletváltás elemzése konkrét

jogesetek kapcsán.

4. foglalkozás

Személyek joga I. A természetes személyek jogállása, különös tekintettel a

cselekvőképességet és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó szabályokat érintő Ptk.

módosításra. Családi jog: a polgári jog viszonylagos önállósággal rendelkező, a polgári jogi

kódexbe integrált része. A jogi személyek „könyv” beemelése (személyek joga).

5. foglalkozás

Személyek joga II. A Ptk-ban szereplő, de gyakorlati jelentőséget nélkülöző jogi személyek és

a Ptk-án kívüli jogi személyek joga. A személyek joga és a gazdasági társaságokra vonatkozó

joganyag kapcsolódási pontjai. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyok

jogállása. (Személyiségvédelem: természetes személyek és más jogalanyok)

6. foglalkozás

A polgári jog statikája; a dologi jog és a kodifikáció összefüggései. Öröklési jogunk

anakronisztikus, megreformálandó intézményei.

7. foglalkozás

Zárófoglalkozás. Beszámolók.

IV. Követelményrendszer:

A doktoranduszoknak a sikeres vizsga letétele érdekében két megoldás áll a rendelkezésükre.

A, szóbeli kollokvium a foglalkozások anyagából

B, a fenti témakörök valamelyikéből 20-40.000 leütés terjedelmű dolgozat írása, majd ennek

megvédése a tárgyjegyzőnél.

V. Irodalomjegyzék:

Kötelező irodalom

Council of the European Union: Civil law : European Juridical Cooperation, Luxembourg,

Off. for. Official Publ. of EC, 2005.

86

Szakértői javaslat a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos, Complex

Kiadó, Bp. 2008)

Bíró-Lenkovics: Általános Tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010.

Besenyei – Bíró: Személyek joga, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006.

Ajánlott irodalom

Gavin Barrett: Towards a European civil code : Reflections on the codification of civil law in

Europe, Trier, Europaische Rechtsakad, 2002

Barzó Tímea: Családi jog Novotni Kiadó, 2006.

Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog. A dologi jog vázlata. Eötvös Kiadó, Budapest,

2004. vagy újabb kiadás.

Bíró György: kötelmi jog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010.

Vékás Lajos: Magyar polgári jog. Öröklési jog. Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.

Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és

jog, Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law.

A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, Ítélőtáblai Határozatok, az LB

határozatok hivatalos gyűjteménye).


Dr. Bíró György

intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyző

Polgári jogi szakszeminárium II.


I. A tárgy megjelölése:

Polgári jogi szakszeminárium II.

II. A tárgy célja:

A teljes (új) Ptk születése, főként a kötelmi jog, azon belül is különös hangsúllyal a

szerződési jog területén folyó kodifikációs elképzelések feldolgozására a folyamatra és az

európai magánjogi jogegységesítési törekvésekre figyelemmel.

(A kurzus segítséget kíván nyújtani a doktoranduszok PhD dolgozatának elkészítéséhez és

megvédéséhez, az esetben is, ha nem a magánjogot kutatják.)


1. foglalkozás

A kötelmi jog szerepe és szerkezeti elhelyezése az új Ptk-ban. Születő új Ptk. célok, könyves

szerkezet, új vonások (2013.). Van-e értelme nemzeti jogszabályokban gondolkodni egy egyre

inkább nemzetköziesedő jogterületen? Szükség van-e külön kereskedelmi magánjogra?

87

2. foglalkozás

A kötelmek közös szabályainak bevezetése és a szerződések általános szabályai az új magyar

Polgári Törvénykönyvben. A szerződési jog alapelvei és a polgári jog általános elveinek

szerződési jogi relevanciája. A jóhiszeműség. Tisztesség és a méltányosság elveinek szerepe.

A generálklauzulák és más általános elvek az európai szerződési jogban.

3. foglalkozás A szerződések jogának néhány elméleti szempontból kiemelt részterülete: a szerződés

lérejötte, létszakai érvényessége és hatályossága a magyar Polgári Törvénykönyvbn, a Lando-

féle Európai Szerződési Jog Alapelveiben és a Közös Referenciakeret vázlatában (DCFR).

Dologi és kötelmi igények kapcsolódó érvényesítése, érvénytelenségi jogkövetkezmények.

(bírói gyakorlat is)

4. foglalkozás

A szerződésszegés joganyaga, különös tekintettel a hibás teljesítésre a hatályos és az új

Polgári Törvénykönyvben, a szerződés nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezmnyei a

Lando-féle Európai Szerződési Jog Alapelveiben, valamint más EU-s ajánlásokban.

5. foglalkozás

A szerződések jogának különös része, az egyes szerződéstípusok. A szerződéstipizálás

problémái. A Polgári Törvénykönyvben jelennek-e meg új szerződéstípusok?

6. foglalkozás

A zálogjogi szabályozásra vonatkozó új elképzelések. Egyéb szerződési biztosítékok,

főként a kezesség, a bankgarancia, a biztosítéki célú – feltételes – vételi jog és

engedményezés.

7. foglalkozás A megbízás nélküli ügyvitel és a jogalap nélküli gazdagodás jogintézményeinek elhelyezése

és szabályai az új Polgári Törvénykönyvben, valamint a kérdéskörre vonatkozó európai

jogalkotási kísérletek (Study Group on a European Civil Code)

Követelményrendszer:

Az első foglalkozás időpontja: ügyében e-mailben, de inkább közvetlenül (személyesen,

telefonon) keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected])

A doktoranduszoknak a sikeres vizsga letétele érdekében két szabadon választható

megoldás áll a rendelkezésükre.

A, szóbeli kollokvium

B, a fenti témakörök valamelyikéből 1 íves dolgozat írása, majd ennek szóbeli megvédése.

Irodalom


1. Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben

(Dialóg Campus, Bp.-Pécs, 2004.)

2. Vékás Lajos (szerk.): Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi

jogban (KJK, Bp., 2001)

3. Martin Vranken: Fundamentals of European civil law and impact of the European

Community, Leichhardt, Federation Press, 1997.


http://opac.lib.uni-miskolc.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=59&bib1field=0&term=Leichhardt%7C956474%7C1

88

Ajánlott irodalom:

1. Vékás Lajos (szerk.): Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez.

(Complex

Kiadó, Budapest, 2008.)

2. Christian von Bar (ed.): Benevolent Intervention in Another's Affairs, Principles of

European

Law, Study Group on a European Civil Code (Sellier, 2006.)

3.Leszkoven László: A váltó mint kötelem , Novotni Alapítvány, Miskolc, 1999.

További szakirodalom

A meg nem született új Polgári Törvénykönyv (2009. évi CXX. Tv.) (M.K.165.) és az új

tervezetszöveg (2013) indokolása a www.parlament.hu honlapon.

Vékás Lajos (szerk.): Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. (Complex

Kiadó, Budapest, 2008.)

O. Lando/ H. Beale (eds.): Principles of European Contract Law, Parts I and II (The Hague,

Kluwer, 2000.) (Magyar fordítása megjelent az Európai Jog, 2002/1. számának

mellékleteként, Az Európai Szerződési Jog Alapelvei, 3-17. o.)

O. Lando/ E. Clive/ A. Prüm/ R. Zimmermann (eds.): Principles of European Contract Law,

Part III (The Hague, London, New York, Kluwer, 2003.)

S. Grundmann/ D. Mazeaud (eds.): General Clauses and Standards in European Contract Law,

Comparative Law, EC Law and Contract Law Codification (Kluwer, 2006.)

http://www.sgecc.net/pages/en/texts/index.draft_articles.htm Study Group on a European

Civil Code

Christian von Bar (ed.): Benevolent Intervention in Another's Affairs, Principles of European

Law, Study Group on a European Civil Code (Sellier, 2006.)

Vékás Lajos (szerk.): Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi

jogban (KJK, Bp., 2001)

Hamza Gábor – Földi András: Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai. Szombathely,

Savaria University Press, 1998. 101.

Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a

római jogi hagyományok alapján. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg

Campus, Bp.-Pécs, 2004.)

Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció, KJK, Bp., 1995,

Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, KJK, Bp., 2003.

Verebics János: Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai (Bp., 2004.)

Bíró György: Kötelmi jog (Novotni Alapítvány, 2010.)

Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok (Novotni Alapítvány, 2010.)

Vékás Lajos: A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai (Akadémiai Kiadó, 1977.)

Kisfaludi András: Az adásvételi szerződés (megjelent először: KJK. 1997.)

Bíró György: A megbízási szerződés (2. kiadás KJK. 2001.)

Kovács László: A vállalkozási szerződés (megjelent először KJK. 1998.)

Besenyei Lajos: A bérleti szerződés (megjelent először KJK. 1999.)

Leszkoven László: A váltó mint kötelem (Novotni Alapítvány, 1999.)

Leszkoven László: A kezességi szerződés (Hatra Mag Kft., Miskolc, 2009)

Szakfolyóiratok: Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és

jog, Európai Jog, Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law.

http://www.parlament.hu/

http://www.sgecc.net/pages/en/texts/index.draft_articles.htm

89

A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, IDT), 10 évre visszameglőleg

(legalább).

Dr. Bíró György


A szellemi alkotások joga I. szakszeminárium


I. A tárgy megjelölése:

szellemi alkotások joga I. szakszeminárium

II. A tárgy célja:

A programra jelentkező hallgatók részére széleskörű ismeretek nyújtása a szellemi

alkotások jogának területéről, érintve mind a magyar, mind a nemzetközi fejlődési

tendenciákat, áttekintve a jogterületen folyó jogharmonizációt, valamint a hazai jogalkotás

sajátosságait.

III. A tantárgy tematikája

1. A szellemi alkotások jogának helye a magánjogban, kapcsolata a polgári joggal, két

részterülete, a szerzői jog és az iparjogvédelem legfontosabb jellemzői

2. A szerzői jog nemzetközi jogi jellege

3. A szerzőt megillető személyhez fűződő és vagyoni jogosultságok

4. A szerzői jog korlátai

5. A felhasználási szerződés

6. A szerzői jog és más jogágak kapcsolata

Az előadások kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra. Az előírt órakeretben további 3 óra

áll a hallgatók rendelkezésére egyéni konzultáció céljára. Minősítési feltételek: nappali

tagozatos doktoranduszok esetén szóbeli kollokvium, levelezı tagozaton szóbeli kollokvium

vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett

témakörben

Irodalom


Gyenge Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere, Budapest, HVG

Orac, 2010.

Faludi Gábor: A felhasználási szerződés, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.

Simon Stokes: Art and copyright, Second Edition, Hart Publishing, Oxford and Portland,

Oregon, 2012.

Ajánlott irodalom:

Dr. Csillag György: Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, Budapest, Építésügyi

tájékoztatási központ, 1987

Nótári Tamás: A magyar szerzői jog fejlődése, Lectum Kiadó, Szeged, 2010.

Paul Goldstein, Bernt Hugenholtz: International Copyright, Principles, Law and Practice,

Oxford Univeristy Press, 2012.

90

Dr. Bíró György


A szellemi alkotások joga II. szakszeminárium


I. A tárgy megjelölése: Szellemi alkotások joga II. szakszeminárium

II. A tárgy célja: Az programra jelentkezők doktoranduszok részére széleskörű ismeretek

nyújtása a szellemi alkotások jogának internacionális jellegéről, e jogterületen folyó

jogharmonizációról, annak eredményeiről, a hazai kodifikáció sajátosságairól, valamint az

elvi és gyakorlati területeken jelentkező problémákról.

Ezen túlmenően a téma iránt elsősorban érdeklődők számára segítségnyújtás a doktori

disszertáció elkészítéséhez szükséges kutatási, módszertani, feldolgozási kérdésekben.


1. A jogegységesítés eredményei a nemzetközi iparjogvédelem területén.

2. A védjegyjogi jogharmonizáció az EU-ban és néhány európai országban.

3. A magyar védjegyjog kapcsolata más jogterületekkel.

4. A formatervezési mintaoltalom szabályozási és gyakorlati kérdései

5. A kutatási-és licenciaszerződések sajátosságai.

6. A know-how és a frachise szerződések.

Az előadások kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra.

Az előírt órakeretben további 3 óra áll a hallgatók rendelkezésére egyéni konzultáció céljára.

Minősítési feltételek: nappali tagozatos doktoranduszok esetén szóbeli kollokvium,egyéni

tanrend szerinti szervezett képzésen szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is

alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett témakörben.

Követelményrendszer:

Az első foglalkozás időpontja: ügyében e-mailben, de inkább közvetlenül (személyesen,

telefonon) keresse a szeminárium vezetőjét ([email protected])




B, a fenti témakörök valamelyikéből 1 íves dolgozat írása, majd ennek szóbeli megvédése.

Kötelező irodalom

Lontai Endre: Szerzői jog és iparjogvédelem, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2012.

Csécsy György: Magyar polgári jog : A szellemi alkotások joga, Miskolc, Novotni Kiadó,

2007.

Paul Goldstein, Bernt Hugenholtz: International Copyright, Principles, Law and Practice,

Oxford Univeristy Press, 2012.

Ajánlott irodalom

Vida Sándor: Az Európai Bíróság védjegyjogi gyakorlata II. 2006-2010. Novotni Alapítvány,

Miskolc, 2010.

2.Ficsor Mihály: Védjegyjogunk és az európai integráció (Iparjogvédelmi 1997. évi 8.


91

szám)

M. C. E. J. Bronckers, D. W. F. Verkade, n. M. McNelis: TRIPS agreement : Enforcement of

intellectual property rights, Luxembourg, Off. for Official Publ. of the EC, 2000.

Szellemi alkotások joga II. szakszeminárium

Dr. Bíró György


Meghívott előadó: Dr. Csécsy György CScegyetemi tanár Debreceni Egyetem

Jogforrási rendszer, az uniós jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció

szakszeminárium


I. A tantárgy oktatásának célja:

Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve

áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az Európai Unió jogforrási

rendszeréről, az uniós jog és a tagállami jogrendszerek egymáshoz való viszonyát

meghatározó alapvető elvekről és azok változásáről, valamint az uniós jogharmonizáció

elméleti és gyakorlati kérdéseiről

II. A tantárgy oktatási programja:

1. Az elsődleges jogforrások

2. Az elsődleges jogforrások módosítására vonatkozó különös szabályok

3. A másodlagos jogforrások közös szabályai

4. A másodlagos jogforrások részletes szabályai I.

5. A másodlagos jogforrások részletes szabályai II.

6. A döntéshozatali eljárások

7. Az uniós jog elsőbbséségnek elve: az Európai Bíróság álláspontja

8. Az uniós jog elsőbbségének elve: a tagállami bíróságok álláspontjai

9. Az uniós jog közvetlen hatályának elve I.

10. Az uniós jog közvetlen hatályának elve II.

11. A tagállami kárfelelősség az uniós jog megsértéséért

12. Az uniós jogharmonizáció elméleti alapjai

13. Az uniós jogharmonizáció az elsődleges jogban

14. Az uniós jogharmonizáció a belső piac jogában

15. Az uniós jogharmonizációs egyéb területeken

III. Vizsgakövetelmények:

A doktoranduszok két számonkérési lehetőség közül választhatnak. Vagy egy – előre

egyeztetett témából minimálisan 1 szerzői ív terjedelmű, a témakörhöz kapcsolódó tanulmány

elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium Irodalom:


EU-jog (szerk: Osztovits András), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest,

2012

http://opac.lib.uni-miskolc.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=59&bib1field=0&term=Luxembourg%7C242865%7C1

http://opac.lib.uni-miskolc.hu/monguz/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=1018&bib1field=0&term=Off.+for+Official+Publ.+of+the+EC%7C379758%7C1

92

Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-KERSZÖV, Jogi és üzleti

Kiadó Kft., Budapest, 2010.

Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai működéséről szóló

szerződések magyarázat, Complex Kiadó, Budapest, 2011

Craig, P., De Búrca, G.: EU Law, OUP, Oxford 2003

Ajánlott irodalom

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2011.

Blutmann László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC, Budapest,

2010

Lenaerts, Koen and Nuffel, Piet Van (editor: Robert Bray): Constitutional Law of the

European Union, Sweet & Maxwell Ltd, Second Edition, London, 2005


Dr. Angyal Zoltán

egyetemi docens

Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt

der Republik Ungarn zur Europäischen Union

tematikája és követelményrendszere (II., IV. szemeszter)

A tárgy célja:

Dieser Teil des Programmes möchte die Teilnehmer mit der Bedeutung derjenigen

Rechtsordnung vertraut machen, die mit dem Augenblick des Beitritts Ungarns zur

Europäischen Union vorranging gegenüber der nationalen Rechtsordnung anzuwenden sein

wird. Hierbei soll gezeigt werden, da das Europarecht in jede Bereiche des nationalen Rechts

vordringen wird. Die Teilnehmer werden im Verlaufe dieses Seminars entdecken, da sowohl

die Rechtspraktiker als Rechtswissenschaftler keine Möglichkeit haben weiterhin ihre

Profession auszuüben ohne profunde Kenntnisse des Europäischen Rechts. Es werden die

Gefahren aufgezeigt, die sich aus der Unkenntnis des Europarechts ergeben und welche

Haftungsgefahren auch auf den Staat zukommen.

Darüberhinaus erhalten diejenigen, die sich in ihren Dissertationen mit dem Europarecht

befassen ausführliche Hilfen in methodischer und inhaltlicher Hinsicht. Möglichkeiten der

Recherche werden aufgezeigt.


1. Historische und wirtschaftliche Hitergründe der EU-EG.

2. Grundregeln der Wirkung des Europäischen Rechts im Nationalen Recht.

3. Fälle aus der Rechtsprechung des EuGHs zur Wirkung des Europäischen Rechts.

4. Die Bedeutung der Grundfreiheiten.

5. Klagearten vor dem EuGH.

Die Vorlesungen finden in Abstimmung mit den Teilnehmern statt.

Angestrebt werden fünf Veranstaltungen zu je drei Sunden.

Zur individuellen Konstultation besteht selbstverständlich jederzeit die Möglichkeit. Bei

Bedarf wird eine Einführung gegeben in Methodik und Möglichkeiten der Recherche im

Europarecht.

93

Minősítési feltételek:

Nappali tagozatos doktoranduszok esetén szóbeli kollokvium, levlező tagozaton szóbeli

kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen

egyeztetett témakörben.

Irodalom:

- Michael Ahlt / Daniel Dittert: Europarecht. Examenskurs für Rechtsreferendare, 4.

Auflage, München 2011, Verlag C.H. Beck.

- Hans-Wolfgang Arndt / Kristian Fischer: Europarecht, 9. Aufl., Heidelberg 2008.

- Az Európai Integráció Alapszerződései, szerk.: Fazekas Judit, KJK, Bp. 2000.

- Európai Intézmények és a jogharmonizáció szerk.: Lomnici Zoltán, HVG-ORAC Lap- és

Könyvkiadó, Bp. 1998.

- Az Európai Közösségek Bírósága, Kecskés László – Lomnici Zoltán – Maczonkai Mihály,

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2001.

Dr. Donat Ebert

ügyvéd, előcsatlakozási tanácsadó

Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme szakszeminárium


Tantárgy célja:

Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga

fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok

töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja

elsősorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok

elsajátítását tűzzük ki célul.

Tananyag leírása:

I. Az EK Versenyjoga

1. A versenyjog gazdasági szerepe, ágai

- Az Európai Közösség versenyjogának fő jellemzői

- Kartelltilalom a Római Szerződés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján.

- A kartell fajtái

- Az EK kartelljog részletszabályai

- A Tanács 17/62 sz. rendelete az ún. első végrehajtási rendelet

- A Tanács 19/65 (EGK) rendelete

- A Tanács 2821/71 (EGK) rendelete

A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere

- Egyedi és csoport mentesítés

- Eljárási kérdések

- Római Szerződés 87. cikkely

19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek

meghatározzák a csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait

2. Egyes csoportmentességi rendeletek - termékforgalmazás

417/85, 151/93 rendelet a szakosodási megállapodásokról

1983/83 rendelet a kizárólagos forgalmazói szerződésekről

1984/83 rendelet a kizárólagos beszerzési szerződésekről

123/8 rendelet a kizárólagos gépjármű forgalmazási megállapodásokról

94

Egyes csoportmentességi rendeletek - szellemi alkotások

418/85, 151/93 rendeletek a kutatási és fejlesztési szerződésekről

4087/88 rendelet franchise szerződésekről

2349/84, 151/93 rendeletek szabadalomhasznosítási megállapodásokról

559/89, 151/93 rendeletek a know-how licencia szerződésekről

További csoportmentességi rendeletek

3932/92 rendelet a biztosító társaságok együttműködéséről

1617/93, 1618/93 rendeletek a légi közlekedés során alkalmazható kooperációról

3652/93 rendelet a számítógépes helyfoglalásról

3. Gazdasági erőfölénnyel visszaélés a Római Szerződés 86. cikkelye alapján

A gazdasági erőfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial

Solvent, Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek

minősíthető magatartások. De minimis szabály.

Társaságok egyesülésének ellenőrzése

Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenőrzés)

megszerzése, jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján.

4. Koncentráció

II. Az EK társasági joga

5. Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése

6. A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC)

- Nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség.

- A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. Más

irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), konszolidált

mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.)

A társaság képviselete és a társasági szerződés érvénytelensége az első irányelv alapján

7. A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC)

Hitelezők és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelező kellékei, az

alaptőke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerződések, saját részvények, az

alaptőke megváltozása.

Kapcsolódó területek más irányelvekben:

Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC).

Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi

irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján.

8. Társaságok egyesülése és szétválása

A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi

irányelv (78/8555/EEC)

A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC)

A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet

9. Könyvviteli irányelvek

- A korlátozott felelősségel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági

jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) A

kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC)

- A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC)

- A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC)

10. Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC)

Felvásárlási ajánlatra vonatkozó (2004/25/EK) tizenharmadik irányelv és az irányadó jog

megváltozásával járó székhely-áthelyezésről szóló tizennegyedik irányelv.

95

11. Irányelv tervezetek

A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet

Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet. (Az ismétlés

szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet),

12. Rendeletek



III. Szellemi alkotások joga

13. A szellemi tulajdon fogalma

A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra

Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás

14. A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon

15. Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás

Előadóművészi teljesítmény

Számonkérés: Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag nappali tagozatos hallgatók

számára az előadásokon elhangzott kiegészítésekkel.


Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJK-

KERSZÖV Budapest, 2004. 2. bővített kiadás

Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség

kereskedelmi joga V-VII. fej.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998.

Ajánlott irodalom:

- Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga

JATEPress, Szeged 1996

- Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve

Triorg Kft, Budapest


Dr. Barta Judit

egyetemi docens

96

A közigazgatás kérdései az EU-ban szakszeminárium

(III. szemeszter)


I. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az európai integráció közjogi

alapjaival, az európai közigazgatási térség kialakulásával és sajátosságaival, továbbá az

Európai Uniós intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságaival.

II. A szakszeminárium tematikája:

1. Az EU integráció közjogi alapjai,

2. Az Európai Közigazgatási Térség kialakulása és sajátosságai,

3. A közösségi intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat

sajátosságai,

4. Az Európai Uniós ügyek intézésének magyar modellje.


A doktoranduszoknak két számonkérési lehetőség közül lehet választani.

a) 0,5 szerzői ív (20000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a

tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”.


V. Irodalom:


Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó, Bp. 2001.)

Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó Budapest,

2001.)

Pollitt, Cristopher – Bouckaert, Gert: Public Management Reform. (Oxford, 2000. Oxford

University Press)

Torma András :Adalékok a közmenedzsment-reformok elméleti hétteréhez és főbb

irányzataihoz PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA

ET POLITICA XXVIII: pp. 315-338. (2010)

Ajánlott:

Fazekas Marianna: Karok és rendek, In: Patyi András, Lapsánszky András (szerk.)

Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben: Ünnepi kötet Verebélyi Imre

70. születésnapja tiszteletére. 627 p.

Budapest: Akadémiai Kiadó (Wolters Kluwer), 2014. pp. 137-145. (ISBN:978-963-295-408-

0)

Torma András: Adalékok a magyar közigazgatás korszerűsítéséhez, KÖZIGAZGATÁS-

TUDOMÁNYI KÖZLÖNY 2009:(1-2) pp. 80-95. (2009)

Torma András: The main tendencies of Public Management reforms – from a hungarian point

of wiew, CURENTUL JURIDIC XIII:(4 (43)) pp. 133-143. (2010)

Torma András: Quo vadis európai regionális politika? (II.) PUBLICATIONES

UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS SERIES JURIDICA ET POLITICA XXVII/2: pp. 465-

488. (2009)

http://www.isbnsearch.org/isbn/9789632954080

http://www.isbnsearch.org/isbn/9789632954080

97


([email protected])

.

Dr. Torma András

egyetemi tanár

Az Alapjogok és az európai polgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai

Unióban szakszeminárium (III. szemeszter)


I. A tantárgy oktatásának célja:

Az oktatási program célja, hogy az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve

áttekintő képet adjon a doktori programban résztvevők számára az Európai Unió alapjogi

rendszeréről, az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokról valamint ezen jogok védelmének

intézményi feltételeiről, az Európai Bíróság és az Európai Ombudsman szerepéről.

II. A tantárgy oktatási programja:

1. Az EUMSZ és az EUSZ alapjogi rendelkezései

2. Az EU Alapjogi Kartája – Létrejötte, hatálya, általános rendelkezései

3. Az Alapjogi Karta és az Emberi Jogi Konvenció viszonya

4. Az Alapjogi Karta és a tagállamok alkotmányos alapjogi törvénykezésének

kapcsolata

5. A méltósághoz való jog

6. Szabadságjogok

7. Egyenlőségi jogok

8. Szolidaritási jogok

9. Állampolgári jogok az Alapjogi Karta, a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés

fényében

10. Igazságszolgáltatási jogok

11. Az alapjogok megsértésének szankciói

12. Az Európai Ombudsman

13. Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe

14. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata I.

15. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata II.


A doktoranduszok két számonkérési lehetőség közül választhatnak. Vagy egy – előre

egyeztetett témából minimálisan 1 szerzői ív terjedelmű, a témakörhöz kapcsolódó tanulmány

elkészítése és annak megvédése, vagy a kötelező anyagból szóbeli kollokvium.

IV. Irodalom:


EU-jog (szerk: Osztovits András), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012

Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-KERSZÖV, Jogi és üzleti Kiadó

Kft., Budapest, 2010.


98

Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai működéséről szóló szerződések

magyarázat, Complex Kiadó, Budapest, 2011

Craig, P., De Búrca, G.: EU Law, OUP, Oxford 2003

Ajánlott irodalom

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2011.

Blutmann László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC, Budapest, 2010

Lenaerts, Koen and Nuffel, Piet Van (editor: Robert Bray): Constitutional Law of the

European Union, Sweet & Maxwell Ltd, Second Edition, London, 2005


Dr. Angyal Zoltán

egyetemi docens

Az európai magánjog fejlődési tendenciái szakszeminárium

(IV. szemeszter)


A tárgy megjelölése:Az európai magánjog fejlődési tendenciái

A tárgy célja:

A magánjog területén folyó európai kodifikációs elképzelések feldolgozása, figyelemmel az

EU jogalkotási tevékenységére, valamint a magánharmonizációs jogegységesítési

törekvésekre. Kitekintés az Európában zajló nemzeti jogalkotásokra.

A kurzus segítséget kíván nyújtani a doktoranduszok PhD dolgozatának elkészítéséhez és

megvédéséhez, akkor is, hogyha nem magánjogi kutatást folytatnak.)


1. foglalkozás

Az európai magánjog fogalmának tisztázása, a polgári jogi kodifikáció nemzetközi

összefüggéseinek vizsgálata. Az európai jogharmonizáció jelentősége. Források, ajánlások.

2. foglalkozás

Az összehasonlító jogtudomány jelentősége, a jogösszehasonlítás szerepe az európai

magánjog fejlődésében.

3. foglalkozás

A nemzetközi egyezmények és az EU jogforrások (ajánlások) szerepe a jogegységesítésben I.

4. foglalkozás

A nemzetközi egyezmények és az EU jogforrások (ajánlások) szerepe a jogegységesítésben

5. foglalkozás

Tudományos kutatócsoportok az európai magánjogi harmonizáció területén. Az európai

egységes polgári törvénykönyv létrehozásának kísérletei (Lando bizottsá, holland, olasz és

német kezdeményezések Study Group on a European Civil Code) és más részkodifikációk I.

99

6. foglalkozás

Tudományos kutatócsoportok az európai magánjogi harmonizáció területén. Az európai

egységes polgári törvénykönyv létrehozásának kísérletei (Study Group on a European Civil

Code) és más részkodifikációk II.

7. foglalkozás Az európai magánjog befolyása magyar polgári jog fejlődésére és a folyamatban lévő

ködifikációra (esetleges belső ellentmondások pl. gazdálkodó szervezetek késedelmi

kamatfizetési kötelezettségének mértéke.


Az első foglalkozás időpontja: ügyében keresse a szeminárium vezetőjét. (e-mailben,

telefonon, személyesen)




B, a fenti témakörök valamelyikéből 20 oldalas (1 íves), a kutató témájához is

illeszkedődolgozat írása, majd ennek kollokvium útján történő megvédése.

Forrásjegyzék

http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

A. S. Hartkamp and others (eds.): Towards a European Civil Code (Martinus Nijhoff

Publishers, 1998.)

M. W. Hesselink (ed): The politics of a European Civil Code (Kluwer, 2006.)

O. Lando/ H. Beale (eds.): Principles of European Contract Law, Parts I and II (The Hague,

Kluwer, 2000.) (Magyar fordítása megjelent az Európai Jog, 2002/1. számának

mellékleteként, Az Európai Szerződési Jog Alapelvei, 3-17. o.)

O. Lando/ E. Clive/ A. Prüm/ R. Zimmermann (eds.): Principles of European Contract Law,

Part III (The Hague, London, New York, Kluwer, 2003.)D. Busch, E. Hondius, H. van

Kooten, H. Schelhaas (eds.): The Principles of European Contract Law (Part III) and Dutch

Law, A Commentary II, (Kluwer, 2006)

Antoniolli/ Veneziano, The Principles of European Contract Law and Italian Law (2005)

Konrad Zweigert/ Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des

Privatrechts (J.C.B. Mohr Tübingen, 1996.) translated into English by Tony Weir, (Oxford

Clarendon Press, 1998.)

http://www.sgecc.net/pages/en/texts/index.draft_articles.htm Study Group on a European

Civil Code

Vékás Lajos (szerk.): Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi

jogban (Bp., 2001)

Vékás Lajos: Polgári jogunk európai hátteréről (Európai jog, 2003/6.)

Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása

arómai jogi hagyományok alapján. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben (Dialóg

Campus, Bp.-Pécs, 2004.)

Kecskés László: EK jog és jogharmonizáció, KJK, Bp., 1995, és

Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, KJK, Bp., 2003.

Verebics János: Az európai magánjog fejlődésének főbb irányai (Bp., 2004.)

Mátyás Imre: Az európai szerződésjog egyesítése a közösségi jogalkotás és a magyar

rekodifikáció tükrében (PhD értekezés, 2005 ÁJK jogi kari könyvtár)

http://www.sgecc.net/pages/en/texts/index.draft_articles.htm

100

Graziano, Thomas Kadner – Bóka János: Öszehasonlító szerződési jog, Complex Kiadó,

Budapest, 2010.

Szakfolyóiratok:

Polgári Jogi Kodifikáció, Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, Gazdaság és jog, Európai Jog,

Közjegyzők Közlönye, European Review of Private Law. (ÁJK kari könyvtár)

A bírói gyakorlatot feldolgozó döntvénytárak (BH, BDT, IDT).

Dr. Bíró György


101

IV. SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében szabadon választható tárgy


I. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy

II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése, a

pénzügyi jog és a környezetjog tudományterületének tudományos elemzése, a

kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása.


1. A környezetpolitika eszközrendszere

2. A környezetpolitika gazdasági eszközei

3. Zöld államháztartás és költségvetési reform

4. A környezeti adózás elmélete és rendszere

5. Környezeti adóreform

6. Az uniós országok környezeti adórendszere

7. Energiaadó uniós szabályozása

8. Környezeti adók hazai szabályozása

9. Környezetvédelmi támogatáspolitika

IV. Szakirodalom :


1. Ludvig Krämer : Az Európai Unió környezetjoga. Dialóg Campus Kiadó,Budapest-

Pécs , 2012.

2. Stuart Bell-Donald McGillivray :Environmental Law.Oxford University

Press,Oxford,2008.

3. Paul Ekins-Stefan Speck:Environmental Tax Reform(ETR)-A Policy for Green

Growth,Oxford University Press,Oxford,2011.

4. Nagy Zoltán :Környezeti adózás szabályozása a környezetpolitika

rendszerében.Miskolci Egyetem, Miskolc,2013.

Ajánlott irodalom:

1. Nagy Zoltán :Adó- és támogatáspolitikai szabályozás hatékonysága a

környezetvédelem területén.Pázmány Working Papers 2012/9.sz.

2. Nagy Zoltán :A közpénzügyi támogatási jogviszony a közjogi és magánjogi

szabályozás metszetében.Publicationes Univ.Miskolcinensis,Sectio Juridica et

Politica,Miskolc University Press, Miskolc,2012.

3. Rolf Schwartmann: Umweltrecht ,C.F. Müller Verlag,Heidelberg,2006.

V. Minősítési feltételek :

A tárgy hallgatója kollokviumi jegyet szerez minősítésként, amelyet a szemináriumon

való részvétellel és egy íves tanulmány készítésével lehet megszerezni.

Dr. Nagy Zoltán

egyetemi docens

102

Criminal Enforcement in Europe

for PhD students

Type of the course: optional course

Name of teacher: Dr. Anita Nagy associate professor

Course description:

This seminar gives an overview about the present situation and legal background of Criminal

Enforcement in Europe. Participants of the course get acquainted with the prison systems, the

alternatives and alternative execution of prison sentences and alternative sanctions in Hungary

and in other European countries.

Main topics of the course/Course content:

1. Prison systems in Europe.

2. Forms of alternative execution of prison sentence.

3. Conditional release.

4. Right of prisoners, especially: right to visit, correspondence and telephone during

imprisonment.

5. Prison labour.

6. Duties of prisoners.

7. Rehabilitation of prisoners.

8. Pardon.

9. Work penalties.

10. Execution of community service.

11. Execution of injunction from public affairs.

12. Injunction from exercising a profession, injunction from driving.

13. Execution of probation.

14. Execution of forced medical treatment.

15. CPT Reports about Hungary.

Course material

European Committee for the Prevention of Torture, Report on the visit in Hungary. (from

24/03/2009 to 02/04/2009) See: http://www.cpt.coe.int/en/states/hun.htm

European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or

Punishment. (Strasbourg, 26.XI.1987)

Protocol No. 1 to the European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or

Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 4.XI.1993)

Protocol No. 2 to the European Convention for the Prevention of Torture and Inhuman or

Degrading Treatment or Punishment. (Strasbourg, 4.XI.1993)

Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to member states on the

European Prison Rules.

103

Commentary to the Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to the

Member States on the European Prison Rules. See:

http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/prisons/E%20commentary%20to%20the%20EPR.p

df

Reccomended material:

Atabay, Tomris: Handbook on Prisoners special needs. UNODC Criminal Justice Handbook

Series, United Nations, New York, 2009 See: http://www.unodc.org/documents/justice-and-

prison-reform/Prisoners-with-special-needs.pdf

Chin, Vivienne – E. Brown, Robert: Handbook for prison leaders. UNODC Criminal Justice

Handbook Series, United Nations, New York, 2010 See:

http://www.unodc.org/documents/justice-and-prison-

reform/UNODC_Handbook_for_Prison_Leaders.pdf

Samaha, Joel: Criminal Justice. West Publishing Company, 1988. 514 – 776.

Convention on the Transfer of Sentenced Persons. (Strasbourg, 21.III.1983)

Additional Protocol to the Convention on the Transfer of Sentenced Persons. (Strasbourg,

18.XII.1997)

Assessment of studies:

Participants of the course should make a Power Point presentation – including 10-15 slides –

regarding the topics of the course. The grading criteria for assessing students’ work at the end

of the semester are the followings: (1) the quality of the presentation; (2) the activity of the

participant during the lessons. The grades are: excellent, satisfactory, unsatisfactory.

Dr. Anita Nagy

associate professor

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog) „Die Stellung der Frauen in 19. Jh. Ungarn I. (Öffentliches Recht)”

szabadon választható tárgy (I-III. szemeszter)



II. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése,

az alkotmánytörténet és jogtörténet tudományterületének tudományos elemzése, a

kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. A nők közjogi jogi helyzetének

ismertetése a polgári Magyarországon


1. A nők közéleti szereplésének jogtörténeti háttere a polgári korszak Magyarországán

2. A nők választójogának jogtörténeti megítélése a népképviseleti választójog bevezetését

követően

3. Nők a törvényhozásban

http://www.unodc.org/documents/justice-and-prison-reform/UNODC_Handbook_for_Prison_Leaders.pdf

http://www.unodc.org/documents/justice-and-prison-reform/UNODC_Handbook_for_Prison_Leaders.pdf

104

4. A nők szerepe a végrehajtó hatalom szervezetében

5. A nők szerepvállalása a bírói hatalom területén

6. A nők oktatásban, képzésben való részvételének jogtörténeti kérdései

7. A nők tanítói, oktatói hivatásának jogi szabályozás története

8. A nők szabad hivatás választásának jogtörténeti vizsgálata

9. A nők társadalmi szervezetekben való részvétele a vizsgált korszakban

10. Fiatalkorúakra, női elkövetőkre vonatkozó speciális szabályok

11. A nő, az anya szerepe a gyermekvédelmi igazgatás rendszerben

12. IV. Kötelező irodalom

1. Vélemények a nők választójogáról. Összeállította: Schwimmer Rózsa. Kiadja a

Feministák Egyesülete. 1906.

2. Nő és Társadalom, 1913.

3. Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Második kötet. Az Országos Vázsonyi-

emlékbizottság kiadása, Bp., 1927.

4. Trócsányi Móricz: Magyarország közjoga. Bp., 1940.

5. Kmety Károly: A magyar közjog tankönyve. Bp., 1911.

6. Katalin Ibolya Koncz: Community Property as one of the Special Institutions of

Hungarian Matrimonial Property Law of the 19. Century In: JOURNAL ON

EUROPEAN HISTORY OF LAW 2013/4. 2. 129-133.o.

Ajánlott irodalom:

1. Romsics Ignác: Választójog és parlamentarizmus a 20. századi magyar történelemben

in: Múltról a mának Osiris 2001

2. Balogh Sándor: Szabad és demokratikus választás Magyarországon – 1945. In:

Parlamenti képviselőválasztások 1920–1990. I.

3. A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzdelem Magyarországon Szerk: Kun Béla-

Láday István Franklin társulat, Budapest, 1905.

4. Koncz Ibolya Katalin: THE COLLECTIVELY ACQUIRED PROPERTY RIGHTS

OF MATRIMONY FROM HISTORICAL WIEW IN HUNGARY IN THE LATE

19TH CENTURY In: Erik Stenpien (szerk.) Kúpna Zmluva - História a Súcasnost

I.. Konferencia helye, ideje: Kosice; Uzhgorod, Szlovákia, 2013.09.27 Kosice:

Univerzita Pavla Jozefa Šafárika, 2013. pp. 213-223.

V. Minősítési feltételek :




tárgyfelelős

105

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon II. (Magánjog) „Die Stellung der Frauen im 19. Jh. Ungarn II. (Privatrecht)”

szabadon választható tárgy (II-IV. szemeszter)


1. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy

2. A tárgy célja: A programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának kiszélesítése,

az alkotmánytörténet és jogtörténet tudományterületének tudományos elemzése, a

kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása. A nők magánjogi jogi helyzetének ismertetése

a polgári Magyarországon

3. A tárgy tematikája:

1. A nők névviselésének joga a polgári Magyarországon

2. A nők örökléshez való joga, hajadoni jog, leánynegyed

3. A nő özvegyi joga

4. A nők végrendelkezési joga

5. A nők házassági jogban érvényesíthető jogosultságai (eljegyzés, hozomány,

jegyajándék, hitbér); A női szabadvagyon kérdései

6. A nő tartáshoz való joga

7. A házassági vagyonjog kérdései

8. A házassági szerződés

9. Örökbefogadás, szülői hatalom, gyámság kérdésköre

10. Lehetett-e a polgári korszakban gondnok a nő?

11. A nő iparviselési joga, kereskedelmi társaságokban való részvétel lehetősége

4. Szakirodalom:

a) kötelező szakirodalom:

a. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. Grill Károly Könyvkiadó

Vállalata, Budapest, 1909.

b. Lallosevits János – Lányi Márton: A magyar magánjog kézikönyve. Grill

Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1910.

c. Koncz Ibolya Katalin: Az ideiglenes nőtartás történeti megítélésének

problematikája bontóper során in: MISKOLCI JOGI SZEMLE 7:(1) pp. 38-46.

(2012)

d. Koncz Ibolya Katalin: Community Property as one of the Special Institutions

of Hungarian Matrimonial Property Law of thge 19., Century JOURNAL ON

EUROPEAN HISTORY OF LAW 2:(2013/4) pp. 129-133. (2013)


1. Hercegh Mihály: Magyar családi és öröklési jog Eggenberger féle

könyvkereskedés, Budapest, 1885.

2. Koncz Ibolya Katalin: A magyar magánjog speciális területe, avagy a nőtartás

jogtörténeti aspektusai a polgári korszak Magyarországán In: Miskolci Jogi

Szemle VIII.. évf. 2013/2.

3. Historický vývoj súkromného práva v Európe: zborník príspevkov z

medzinárodnej vedeckej konferencie konanej v dňoch 27.-28. mája 2011 na

Právnickej fakulte UPJŠ v Košiciach Univerzita Pvla Jozefa Safarika, 2011.

pp. 175-194.

106

5. Minősítési feltételek :



Koncz Ibolya Katalin

tárgyfelelős

Current tendencies of environmental law

című, angol nyelvű doktori oktatási anyaghoz

1. A tárgy megjelölése: szabadon választható tárgy

2. A tárgy célja: Az angol nyelvű programra jelentkező doktoranduszok tudásanyagának

kiszélesítése a környezetjog dogmatikai, nemzetközi jogi, európai jogi, alkotmányjogi és más

kapcsolódó jogterületek tudományos elemzésével.

3. A tárgy tematikája:

A fenntartható fejlődés koncepciója és a környezetjog

A környezetjog dogmatikai kérdései

A környezetjog nemzetközi közjogi háttere

A környezetjog és a WTO-jog

A környezetjog európai uniós háttere

A környezetjog alkotmányjogi vonatkozásai

A környezetjog büntetőjogi és polgári jogi vonatkozásai

A környezetjogi aktualitások és a GMO-szabályozás

A környezetjogi aktualitások és a vízjogi koncepciók

A környezetjogi aktualitások és a víz, mint környezeti elem és természeti erőforrás

4. Szakirodalom:

Obligatory bibliography

Bell, Stuart - McGillivray, Donald - Pedersen, Ole.: Environmental law. Oxford, Oxford

University Press, 2013 Krämer, Ludwig: EU environmental law. London, Sweet & Maxwell,

2012 Szilágyi János Ede (szerk.): Környezetjog, II. kötet, Miskolc, Novotni Kiadó, 2010

Referenced bibliography

Szilágyi János Ede: Affordability of Drinking-water and the New Hungarian Regulation

Concerning Water Utility Supplies. In: Greksza Veronika - Szabó Marcel (szerk.): Right to

Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary. Pécs, University of Pécs, 2013,

pp.

68-83. (Studia Europaea)

Szilágyi János Ede: Water public utilities and the legal provisions on price of water. Journal

of Agricultural and Environmental Law, 2012, 13. szám, 92-104. p.

Szilágyi János Ede: Relationship between Agricultural Law and Environmental Law in

Hungary, to appear

107


A tárgy hallgatója kollokviumi jegyét a szemináriumon való részvétellel, angol nyelvű

kiselőadással és a tárgy anyagából történő szóbeli beszámolóval szerezheti meg.

Dr. Szilágyi János Ede

egyetemi docens

Current tendencies of agricultural and rural law

I. The type of the course: optional

II. The purpose of this English-language-course is broadening the knowledge of the PhD-

students by a scientific assessment of (i) dogmatic & historical questions of agricultural and

rural law, as well as (ii) the relationships of agricultural and rural law with international,

European, constitutional and other laws.

III. Course content:

Dogmatics of agricultural and rural law

International background of agricultural and rural law (with special attention to the WTO)

Agricultural and rural law of the European Union

Constitutional aspects of agricultural and rural law

Agricultural and rural legal provisions concerning agricultural holdings

Environmental aspects of agricultural and rural law

Financial aspects of agricultural and rural law: the system

Financial aspects of agricultural and rural law: the 1st pillar (SCMO)

Financial aspects of agricultural and rural law: the 2nd

pillar (rural development)

Special institutions of intellectual property in agricultural and rural law

IV. Bibliography:

Obligatory bibliography

Szilágyi János Ede: The Dogmatics of Agricultural Law in Hungary from an Aspect of EC

Law. European Integration Studies, Miskolc, Volume 7.

Number 1. (ann. 2009) pp. 41-55.

Szilágyi János Ede: The Position of the Hungarian Agricultural Legislation in the Tendencies

of the Legislation Concerning the European Agricultural Holdings. European Integration

Studies, Miskolc, Volume 7. Number 2. (ann. 2009) pp. 15-30.

Szilágyi János Ede: The Accession Treaties of the New Member States and the national

legislations, particularly the Hungarian law, concerning the ownership of agricultural land.

Journal of Agricultural and Environmental Law, 2010, 9. szám, 48-60. p.

Referenced bibliography

McMahon, Joseph A.: EU Agricultural Law, Oxford, Oxford University Press, 2007 Desta,

Melaku Geboye - McMahon, Joseph A.: Research Handbook on the WTO Agriculture

108

Agreement, Cheltenham, Elgar, 2012 Szilágyi János Ede: Common Agricultural Policy. In:

Angyal Zoltán et

al.: Public Policies of the European Union. Târgu - Mureş, 2008, Editura Universităţii ,,Petru

Maior”, 88-104. p.

V. Assessment of studies:

Assessment consists of three parts: (1) the attendance of the lectures, (2) a presentation in

English, (3) an oral exam.

Szilágyi János Ede, PhD

associate professor

Current Tendencies of Labour Law

I. The type of the course: optional

II. The purpose of this English-language-course is broadening the knowledge of the PhD-

students by a scientific assessment of dogmatic, historical, international and European issues

of labour law emphasizing the relationship between employment policy and labour law.

III. Course content:

Labour law in change: Dogmatic of labour law in the XXth century– The traditional model of

labour law

Labour Law in change: Dogmatic of labour law in the XXIth century – Employees, self-

employed and the grey zone

Challenge of labour law definitions – The concept and dogmatic of the employee-like persons

Legal construction of the personal work relationship

Law of the labour market: Industrialization, employment and legal Evolution

Employment Strategy of the European Union – The way from the Essen Priorities towards the

Lisbon Strategy

European Labour Law after the Lisbon Treaty – assessment of the economic and social rights

Atipic work relations in the Employment Strategy of the European Union

Balancing between flexibility and security - Is there an outsourcing from the traditional

protective institutions of labour law?

Labour law and globalization with special regard to the ILO recommendations

IV. Bibliography:

Bruno Veneziani: The Employment Relationship. In: Bob Hepple – Bruno Veneziani (eds.):

The Transformation of Labour Law in Europe. A Comparative Study of 15 Countries 1945-

2004. Hart Publishing. Oxford and Portland, Oregon. 2009. pp.99-128.

Christine Kaufmann: Globalization and Labour Rights. Hart Publishing, Oxford, Portland and

Oregon, 2007, pp. 9-100.

ILO (1997) Contract Labour – Fifth item on the agenda Report V (1) to the International

Labour Conference 86th Session 1998, Geneva

Mark Freedland – Nicola Kountouris: The legal construction of personal work relations.

Oxford University Press, Oxford, 2011. pp.88-104. 221-252

109

Roger Blainpain: European Labour Law. Kluwer Law International Bv, The Netherlands,

2010. pp. 203-274.

Simon Deakin – Gillian S. Morris: Labour Law. Sixth Edition. Hart Publishing. Oxford and

Portland, Oregon, 2012. pp. 30-37. 131-190.

Simon Deakin: The Contribution of Labour Law to Economic and Human Development. In:

Guy Davidov – Brian Langille (eds.): The Idea of Labour law. Oxford University Press,

Oxford, 2011. pp. 156-178. 190-208.

Simon Deakin – Frank Wilkinson: The Law of the Labour Market. Industrialisation.

Employment and Legal Evolution. Oxford University Press, Oxford, 2005. pp. 4-18. 105-109.

275-353.


Assessment consists of three parts: (1) the attendance of the lectures, (2) a presentation in

English, (3) an oral exam.

Jakab Nóra, Ph. D.

assistant professor

Állatvédelem és jog 1.


II. A tárgy célja: A tárgy oktatásának célja a programra jelentkező doktoranduszok

tudásanyagának bővítése, az állati jogokkal kapcsolatos jogfilozófiai kérdések, az

állati jogok, állatvédelem, természetvédelem történeti kialakulásának elemzése, a

témához kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása.


1. Az állatvédelem történeti fejlődése. A tudatos állatvédelem. Állati jogok a vallásban:

kereszténység, buddhizmus, hinduizmus, iszlám.

2. Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Descartes nézete az állati jogokról

3. Jeremy Bentham szerepe az állati jogok filozófiájában

4. Utilitarizmus és állati jogok

5. Hobbes, Locke és Kant, Schopenhauer elmélete és annak hatása az állatok morális

státuszára

6. Az állatvédelem előtérbe kerülése a XIX. században: civil kezdeményezések (National

Anti-Vivisection Society, Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals)

7. Az állati jogok filozófiai megalapozása az 1970-es évektől, a specieizmus érvelési

rendszere. Richard D. Ryder: A tudomány áldozatai (1975) Az állatok forradalma

(1989), Peter Singer: Az állatok felszabadítása, Stone, Regan, Bekoff, DeGrazia

munkássága

8. Az állatok szenvedése elleni fellépés: az állatkísérletek, a nagyüzemi állattartás,

állatkerti állatok, társállatok kínzása, az állatok leölése.

9. Az állatok morális státusza és morális jogai. Érvek és ellenérvek.

110

IV. Szakirodalom:


1. Tom Regan: Animal Rights, Human Wrongs. An Introduction to Moral Philosophy.

Rowman & Littlefield Publishers, Oxford, 2003.

2. Hilda Kean: Animal Rights. Political and Social Change in Britain since

1800.Reaktion Books, London, 1998.

3. Peter Singer: Animal Liberation. harpercollins Publishers, New York, 2002.

4. David DeGrazia: Animal Rights. A Very Short Introduction. Oxford University Press,

USA, 2002.

Ajánlott irodalom:

5. Paulovics Anita: Állatvédelem az EU jogharmonizáció tükrében. Virtuóz Kiadó,

Budapest, 2002.

6. Anita Paulovics: Legal Rules on the Protection of Animals in Hungary. Danube: Law

and Economic Review, 2013. (3) 219-229.

7. Zoltán Ödön: Az állatvédelem jogi rendje. KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest, 2000.

V. Minősítési feltételek:



Dr. Paulovics Anita

egyetemi tanár

Állatvédelem és jog 2.


II. A tárgy célja: A tárgy oktatásának célja a programra jelentkező doktoranduszok

tudásanyagának bővítése, az állati jogokkal kapcsolatos jogfilozófiai kérdések, az

állatvédelem és természetvédelem kialakulásának, nemzetközi szabályozásának

elemzése, a témához kapcsolódó elméleti ismeretek elsajátítása.


1. Állatvédelem és természetvédelem. Fogalmi különbségek.

2. A természetvédelem előtérbe kerülése a II. világháború után

3. A természetvédelmi oltalom alatt álló állatokra vonatkozó jogi szabályozás.

4. A védett és fokozottan védett állatfajok megóvásának jelentősége.

5. A védett állatokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozás. Az UNESCO szerepe: Az

ember és bioszféra program (1970) Az ENSZ stockholmi konferenciája (1972)

6. Az illegális állatkereskedelem elleni fellépés: A Washingtoni Egyezmény (CITES)

7. A biológiai sokféleség megőrzése: A rió-i konferencia, a Biológiai Sokféleség

Egyezmény (1992) A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló Bonni

Egyezmény, A vízimadarak védelme: Ramsari Egyezmény (1971) Az európai vadon

élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Berni Egyezmény

(1979)

111

8. A természetvédelemben részt vevő nemzetközi szervezetek szerepe (IFAW, WOW,

WWF)

9. Magyarország a nemzetközi egyezményekben és szervezetekben

10. Állatvédelem és természetvédelem az Európai Unióban. (Bird Directive, Habitat

Directive, Natura 2000 Program).

IV. Szakirodalom:


1. Encyclopedia of Animal Rights and Animal Welfare. (Ed: Marc Bekoff) Greenwood

Press, California, 2010.

2. Piers Beirne: Confronting Animal Abuse. Law, Criminology, and Human-Animal

Relationship. Rowman & Littlefield Publishers, Maryland, 2009.

3. Jean Kazez: Animalkind. What We Owe to Animals. Wiley - Blackwell, Oxford, 2010.

Ajánlott irodalom:

4. Anita Paulovics: Problematical Aspect of Legal Regulations concerning Animal

Protection. Publishing Company Bíbor, Miskolc, 2003.

5. Anita Paulovics: On the Protection of Biodiversity in European Law. European

Integration Studies, University of Miskolc, 2008. (1) 43-51.

6. Rakonczay Zoltán: Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest,

1998.

V. Minősítési feltételek:



Dr. Paulovics Anita

egyetemi tanár

A Ombudsman intézményének kialakulása, társadalmi funkciói, nemzetközi modelljei,

magyarországi fejlődése szabadon választható tárgy

I.

A tantárgy oktatásának célja

A tantárgy az ombudsman intézményének kialakulásának, jogtörténeti előzményeinek a világ

jogcsaládjainak intézményi egymásra hatásainak bemutatását, társadalmi alakváltozásainak

nyomon követését, és dogmatikai különösségével kívánja a hallgatókat megismertetni. Az

Ombudsman ugyanis a „nyugati” és a „keleti” jog kölcsönhatásának intézményi terméke. Az

előadások, támaszkodva a hallgatók aktivitására is, a skandináviai kezdetektől a mai

intézményi megoldásokig követi az ombudsman szabályozási modelljeit, fejlődését.

Végigtekintünk az intézmény szabályozási generációin, legitimációs modelljein, nemzeti

sajátosságain „a közigazgatási biztosoktól” az „alapjogi ombudsmanokig”. A tantárgy keretei

között az általános és a szakosított, valamint a nem parlamenti ombudsman-szerű

intézmények sajátosságait is áttekintjükombudsman-intézményekkel, valamint az

ombudsmani „esetjog” problémáival is foglalkozunk. A hallgatók áttekintést kapnak a

112

magyarországi fejlődés, illetve változások tartalmáról, valamint az ombudsman hatályos

alkotmányi, törvényi szabályozásáról is, valamint az Európai Ombudsman jogállásáról is.

II.

A tantárgy oktatási programja, előadási ütemterve

1. A kurzus céljainak, követelményeinek megbeszélése, a történeti problémák a bibliai

időktől a 20. századig, a modern ombudsmanok kialakulása Skandináviában.

2. Az intézmény megkülönböztet jegyei, az ombudsman nemzetközi intézményátvétele a

20. század 60-as éveitől, ennek okai, a recepcióhoz köthető jogesetek.

3. A hatvanas évek végétől napjainkig. A szabályozás generációi. Nagy-Britannia,

Franciaország, Ausztria, Spanyolország. A harmadik világ, az államszocializmus és az

ombudsman.

4. Társadalmi beágyazottság, szerepfelfogások: a jogvédő, a mediátor, a díszítő-

ombudsman. Formális vagy materiális igazságosság? Jogorvoslati fórum, „esetjogi”

jogfejlesztő? Az ombudsman és a társadalmi nyilvánosság.

5. Az általános hatáskörű és a szakosított ombudsmanok - alapjogi vagy intézményi

biztos? Parlamenti, kormányzati ombudsmanok. Alapvető jogok vs. „jó közigazgatás”.

A parlamenti és a közigazgatási biztosok.

6. Az ombudsman-intézmény magyarországi meghonosítása. Nemzeti tradíció versus(?)

modernizáció? Szerves és szervetlen fejlődés, intézményátvétel. Az intézmény

létrehozásának magyarországi története. Az alaptörvény elfogadása utáni szabályozás.

7. Az ombudsman szerepe az alapjogvédelemben, intézményi munkamegosztás,

kapcsolatok: alkotmánybíróságok, rendes bíróság, egyenlő bánásmód hatóság,

médiahatóság, stb. Az alkotmányos rendszer, a hatalmi ágak és az ombudsman

általában és a magyar alkotmányban. Az ombudsmanok közötti viszony.

Alkotmányellenesség- alkotmányos visszásság.

8. Pártok, ombudsmanok, politika. Az ombudsman-intézmények és a politika.

Politizálhat-e az ombudsman?

9. Az ombudsman eljárása. Általános hatáskörű biztos. Titkok (minősített adat, döntést

megalapozó adat, üzleti titok az ombudsman eljárásában).

10. A szakosított ombudsmanok története és a jelenlegi szabályozás. Az adatvédelmi

biztos, a kisebbségi biztos eljárása, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatóság, a korábbi szakosított ombudsmanok helyettesi pozícióba kerülése.

11. Lehetséges-e a jövő nemzedékek alapjogi jogvédelme? A jövő nemzedékek

országgyűlési biztosának története. Az országgyűlési biztosok érdekes esetei.

„Ombudsmanok” közhatalmi háttér nélkül, biztosítási, sajtó, bank, kórházi

ombudsman.

III.


A nappali oktatásban résztvevők számára az előadásokon való jelenlét kötelező. A

félév végén a hallgatók a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelmű

dolgozattal és egy kiválasztott kötelező irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik

meg a félévi érdemjegyet. A minősítés ötfokozatú osztályozással történik. A tárgy

kreditértéke: 5.

113

IV.

Irodalom

Majtényi László: Ombudsmann – állampolgári jogok biztosa, KJK,1992.

Somody Bernadette: Az Ombudsman típusú jogvédelem, Eötvös Kiadó, 2010.

Gönczöl Katalin-Kóthy Judit: Ombudsman 1995-2001 Budapest, 2002.

Sólyom László: Az ombudsman „alapjog-értelmezése” és „normakontrollja”. In Majtényi

László (szerk) Az odaátra nyíló ajtó – The Door onto the Other Side, Budapest, 2001.

Varga Zs. András: Ombudsmanok Magyarországon, Budapest 2004

International Handbook of the Ombudsman, Greenwood Press. 1983.

Al-Wahab: The Swedish Institution of Ombudsman, Greenwood Press, London,

1983.

Gregory, Roy, Giddings, Philip (szerk.) Rightings Wrongs. The Ombudsman in Six

Contonents, Amsterdam, 2000

Folyóiratcikkek, melyeket itt számosságuk miatt nem sorolok fel, de konzultációk során

ajánlok.

Dr. Majtényi László

egyetemi tanár

Current challenges of international law – International Environmental Law

I. Type of course: optional

II. Objective of the course is to widen the knowledge of the PhD students of the English

language program by the scientific assessment of one of the newest fields of international

law, i.e. international environmental law, treating the dogmatic and historical background,

certain privileged fields (water, nature protection, pollutions), questions of international

jurisdiction as well as the related fields of law.

III. Content of the course:

Dogmatics and historical background of international environmental law

International environmental law – The system of regulations

Tendencies of international environmental law in the light of topical questions of the

international jurisdiction

- International Court of Justice

- Permanent Court of Arbitration, dispute settlement bodies of the WTO, etc.

Human rights and international environmental protection

International dimensions of nature protection

International protection of water

- Protection of surface waters

- Protection of subsurface waters

Regulation and handling of transboundary pollution

International environmental protection related challenges of Hungary

114

IV. Bibliography:

Alexandre Kiss – Dinah Shelton: International Environmental Law. Ardsley, NY, UNEP,

Transnational Publishers, 2004

Dinah Shelton: Human Rights and the Environment: What Specific Environmental Rights

Have Been Recognized? Denver journal of international law and policy, 35 (2006) 1, pp.

129-171.

Géza Herczegh: Bős-Nagymaros, Valóság, XLVII (2004) 2, pp. 1-20.

Anikó Raisz: Water as the Nation’s Common Heritage in the Frame of the Common Heritage

of Mankind. In: Greksza Veronika – Szabó Marcel (szerk.): Right to Water and the Protection

of Fundamental Rights in Hungary. University of Pécs, Pécs, 2013. pp. 84-96. (Studia

Europaea)

Anikó Raisz: Provisional measures in international environmental cases. Journal of

Agricultural and Environmental Law, (2012) 13, pp. 78-91.

Anikó Raisz: Magyarország felszín alatti vizei a nemzetközi jog újabb megközelítésében:

Kincs, ami nincs? In: Raisz Anikó (szerk.): A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai.

Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012. pp. 149-160.

Anikó Raisz: Nemzetközi környezetvédelmi kérdések a Nemzetközi Bíróság előtt

napjainkban. Publicationes Universitatis Miskolciensis Series Juridica et Politica, XXIX/1

(2011), pp. 273-289.

Anikó Raisz: A környezetvédelem helye a nemzetközi jog rendszerében. Miskolci Jogi

Szemle, (2011) 1, pp. 90-108.


The assessment is based on the attendance of the course, a presentation in English and an oral

exam.

Anikó Raisz, dr.jur., PhD, DEA

assistant professor

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Human

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Rights

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Environment

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=What

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Specific

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Environmental

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Rights

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Have

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Been

http://catalogue.ppl.nl/DB=1/SET=3/TTL=55/CLK?IKT=4&TRM=Recognized

115

V. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSÁNAK MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI

A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar

Doktori Tanácsa

tekintettel a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV.3.) Korm.

rendelet által meghatározott új irányelvekre, valamint figyelembe véve a Doktori Tanács

hallgatói képviselője által tett javaslatokat az alábbi

módszertani irányelvet

fogadta el.

1. A doktori eljárás megindításának előfeltétele a munkahelyi vita.

2. A eljárás megindításának további feltétele a megfelelő tudományos munkásság igazolása,

amely elsősorban tudományos közleményekkel, illetőleg más módon történik.

3. A jelölt önálló tudományos munkásságát a szakma által rangosnak tartott, lektorált

tudományos folyóiratban vagy kötetben, továbbá jelentősebb hazai és külföldi

konferenciák kiadványaiban megjelent – részben megjelentetésre elfogadott –

közleményekkel igazolja. Az elbíráláshoz a közlemények jegyzékét és különlenyomataikat

(vagy azok másolatait), a megjelenésre elfogadott publikációknál pedig annak kéziratát

mellékelni kell. A jelöltnek összegeznie kell ezek tanulmányi pont (kredit) szerinti értékét.

4. A doktoranduszoknak – az eljárás megindítására vonatkozó kérelmében – a tudományos

tevékenységét igazoló dokumentumokat két csoportra kell bontani:

a) a 3. pont szerinti tudományos közlemények

b) oktatási anyagok, egyéb publikációk, konferencia-előadások és recenziók.

A benyújtott publikációk tanulmányi pontok szerinti értékét - az egyetemi szabályzat

mellékletében meghatározott módon – meg kell állapítani.

5. A doktori eljárás akkor indítható meg, ha a 4. pontban megjelölt tudományos tevékenység

legalább 40 tanulmányi pontra (kredit) értékelhető. Ezen belül a 4a. pontban meghatározott

tudományos közleményeknek legalább 25 tanulmányi pontot (kredit) kell kitennie,

amelyből legalább 15 tanulmányi pontnak (kredit) az értekezés témájához kapcsolódó

publikációkból kell származnia. A recenziókból legfeljebb négy tanulmányi pont (kredit)

számítható be.

6. Az 5. pontban meghatározott csoportokon belül a tanulmányi pont (kredit) értékeknek

legfeljebb egyharmada származhat közlésre elfogadott, de még meg nem jelent

publikációkból. Ezek igazolásához csatolni kell a folyóirat vagy a könyv

szerkesztőségének elfogadó nyilatkozatát.

7. A 6. pontban meghatározott tudományos közlemények jegyzékét [a megjelenés helyének,

idejének, valamint a közlemények terjedelmének és tanulmányi pont (kredit) értékének

feltüntetésével] a titkára a tanács tagjainak az eljárás megindításáról határozó ülés előtt

legalább egy héttel kiküldi.

8. Jelen módszertani irányelvet a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló

51/2001. (IV.3) Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjától (2001. április 11.) kell

alkalmazni.

116

A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Tanácsának 2/2001. sz. irányelve

a külföldön folytatott tanulmányok doktori képzésbe történő beszámításáról

1.§ Értelmező rendelkezések

a) A külföldi részképzés (4.§) olyan külföldi tanulmányút, amely a doktori képzésünk egy

meghatározott félévének követelményeit teljes egészében kiváltja, az adott félév teljes

elismerését eredményezi.

b) A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (5.§) esetén a külföldi tanulmányút a

hazai doktori képzés egyes tárgyai alóli felmentést eredményezi.

c) A doktori képzésen kívüli, annak idejére eső egyéb külföldi tanulmányokat (6.§) a

hazai doktori képzéstől független tevékenységnek tekintjük, ezért ezen az alapon a

doktori képzéshez tartozó tárgyakból – fő szabályként – felmentést nem adható.

2.§ A külföldi tanulmányok teljes (4.§) vagy részleges (5.§) beszámításának feltételei:

a) A doktorandusz tanulmányait olyan külföldi felsőoktatási intézményben vagy

kutatóintézetben folytatja, ahol rendszeres képzésben vesz részt, beleértve ebbe az

értekezés elkészítésre vonatkozó rendszeres konzultációkat és

b) a külföldön folytatott tanulmányok a doktori képzésünk tantárgyi tematikáját legalább

részben lefedik.

3.§ (1) Külföldi tanulmányokat a szervezett doktori képzés mindhárom évében lehet folytatni.

(2) A Doktori Iskola Tanácsa a 2.§ b. pontjának feltételeit mindig aszerint vizsgálja, hogy a

doktorandusz a doktori képzés mely félévében utazik külföldre, és abban a szemeszterben

melyek a hazai tantárgyi követelmények.

4.§ A külföldi részképzés (1.§ a. pont)

(1) Külföldi részképzésre a Doktori Iskola Tanácsának előzetes engedélyével kerülhet sor. Az

erre vonatkozó kérelmet a doktori irodához írásban kell benyújtani, s abban meg kell

határozni a tanulmányok helyét, a fogadó intézményt, a hallgatandó tárgyakat és a

tanulmányok időtartamát. Ezen túl a kérelemben a hallgatandó tárgyak kapcsán meg kell

jelölni, hogy a doktorandusz a hazai doktori képzésben pontosan mely tárgyakat és milyen

kreditértékkel kívánja beszámíttatni. A kérelemhez a hazai tárgyfelelős írásbeli véleményét

csatolni kell.

(2) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi részképzést jóváhagyja, az akkor válik

teljesítetté, amikor a doktorandusz a tanulmányok teljesítéséről szóló igazolásokat – a

hazaérkezését követő két héten belül – a doktori irodára benyújtja.

(3) A (2) bekezdés szerint leadott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenőrzi.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés folyamán a Tanács elnöke azt észleli, hogy a

doktorandusz külföldön az előre jóváhagyott tantárgyak mindegyikét nem teljesítette, az

ügyet a Doktori Iskola Tanácsa elé terjeszti. A Tanács külön határoz arról, hogy a részképzés

a mulasztásokkal együtt is érvényes-e. Elutasító döntés esetén az 5.§ szabályait kell

alkalmazni.

(5) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa külföldi részképzést engedélyez – az (1)

bekezdésben megjelölt hallgatói javaslat alapján – pontosan meghatározza annak itthoni

kreditértékét.

(6) Ha a külföldi tanulmányok tárgyai csak részben fedik le az adott félév hazai képzésben

előirt tantárgyak tematikáját, a külföldi részképzés kreditértéke – tantárgyi bontás nélkül –

egységesen is meghatározható.

5.§ A külföldi tanulmányok részleges beszámítása (1.§ b. pont)

117

(1) Amennyiben a doktorandusz nem kéri külföldi tanulmányainak teljes beszámítását (4.§),

vagy kéri, de a Doktori Iskola Tanácsa azt nem tartja indokoltnak, a Tanács a külföldi

tanulmányok részleges beszámításról határozhat.

(2) Ha a doktorandusz külföldi tanulmányok részképzésként történő elismerését kéri (4.§),

de a Doktori Iskola Tanácsa ezt nem tartja indokoltnak, a Tanács a részleges beszámításról

külön kérelem nélkül is határozhat.

(3) A részleges beszámításra vonatkozó kérelmet a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott formai

követelmények szerint kell előterjeszteni

(4) Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsa a külföldi tanulmányokat a hazai doktori képzésbe

csak részben számítja be, a beszámítással nem érintett tárgyak követelményeit a

doktorandusznak itthon kell teljesítenie.

(5) A (4) bekezdés szerint itthon teljesítendő tárgyakat főszabályként abban a félévben kell

abszolválni, amelyikben azt a hazai képzés tanrendje előírja.

(6) Amennyiben a külföldi tanulmányút időtartama miatt az itthoni tárgyak követelményei az

(5) bekezdésben meghatározott időhatáron belül nem teljesíthetőek, a doktorandusznak –

kiutazása előtt – a Tanulmányi Bizottságtól a tárgy teljesítésének időpontjára vonatkozó

halasztást kell kérnie.

(7) A doktorandusz a beszámítással érintett tárgyak külföldön történt teljesítéséről szóló

igazolást – a hazaérkezését követő két héten belül – a doktori irodára köteles benyújtani.

(8) A benyújtott igazolásokat a Doktori Iskola Tanácsának elnöke ellenőrzi. Ha ebben

hiányosságot észlel, az ügyet a Tanács elé terjeszti.

(9) Amennyiben a (8) bekezdés alapján a Tanács egy tárgy teljesítését nem fogadja el, a

doktorandusznak a Tanulmányi Bizottságtól engedélyt kell kérnie az itthoni teljesítésre.

(10) A 4.§ (5) bekezdését a külföldi tanulmányok részleges beszámításánál értelemszerűen

kell alkalmazni.

(11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti beszámításnál a doktorandusz nem kapja meg az

általa javasolt kreditpontokat, lehetőséget kell számára biztosítani, hogy az adott tárgyat itthon

teljesítse.

6.§ A doktori képzésen kívüli külföldi tanulmányok (1.§ c. pont)

(1) Amennyiben a külföldi tanulmányút a 2.§-ban előirt feltételeknek nem felel meg, a

külföldön töltött idő a doktori képzésbe nem számítható be.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a doktorandusznak évhalasztást kell kérnie.

(3) Kivételes esetben a Doktori Iskola Tanácsa engedélyezheti az adott félévben esedékes

tantárgyak 5.§ (4)-(6) bekezdés szerinti pótlását.

7.§ A külföldi tanulmányok időtartama

(1) A külföldön folytatott tanulmányok időtartamát a Doktori Iskola Tanácsa nem korlátozza.

(2) Amennyiben a külföldi tanulmányok időtartama az egy félévet meghaladja, a Doktori

Iskola Tanácsa –– a 4-6.§§-okban foglaltak szerint -, az egyes tanulmányi félévekre eltérő

tartalmú engedélyeket is kiadhat.

8.§. Az irányelvet a Doktori Iskola Tanácsa 2001. december 19-i ülésén fogadta el.

Rendelkezéseit a 2002. január 1. után megkezdett külföldi utakra kell alkalmazni.

118

Tartalomjegyzék

I. A DOKTORI ISKOLA TANRENDJE 1

II. KÖTELEZŐ FŐTÁRGYAK 8

Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei 8

Az alkotmányjog és az alkotmánybíráskodás fejlődési tendenciái 10

Az államtudományok fejlődési tendenciái 11

A jelenkori jogelméleti gondolkodás főbb irányzatai 18

A civilisztikai tudományok fejlődési tendenciái 19

Jogharmonizáció és jogegységesítés az Európai Közösségi jogban 21

Bűnügyi tudományok fejlődési irányai 22

A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog az Európai Unióban 23

III. PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK 27

Jogtörténeti szakszeminárium I. 27

Jogtörténeti szakszeminárium II. 28

Jogtörténeti szakszeminárium III. 29

Jogtörténeti szakszeminárium IV. 30

A jogalkalmazás dogmatikai alapjai című szakszeminárium 31

A magyar jogbölcseleti gondolkodás története című szakszeminárium 32

Historical Jurisprudence című szakszeminárium 33

A jogi nyelv című szakszeminárium 34

Munkajogi szakszemináriumium I. 35

Munkajogi szakszeminárium II. 36

Munkajogi szakszeminárium III. 38

Munkajogi szakszeminárium IV. 39

Közigazgatási jogi Szakszeminárium I. 41

Közigazgatási jogi Szakszeminárium II. 42

Közigazgatási jogi Szakszeminárium III. 44

Közigazgatási jogi Szakszeminárium IV. 45

Alkotmányjog szakszeminárium I. 47

Alkotmányjogi szakszeminárium II. 48

Alkotmányjogi szakszeminárium III. 50

Alkotmányjogi szakszeminárium IV. 51

119

Pénzügyi jogi szakszeminárium I. 52

Pénzügyi jogi szakszeminárium II. 54

Pénzügyi jogi szakszeminárium III. 56

Bank- és tőzsdejogi szakszeminárium 58

Nemzetközi jog I. 60

Nemzetközi jog II. 62

Az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményei 65

A nemzetközi büntetőjog helye az átmeneti igazságszolgáltatásban 66

Büntetőjogi szakszeminárium I. 68

Büntető eljárásjogi szakszeminárium 69

Büntetőjogi szakszeminárium II. 70

Kriminológiai szakszeminárium 71

Történeti összehasonlító polgári eljárásjog Európában szakszeminárium 72

Modern magyar perjogtörténet szakszeminárium 73

Külföldi és nemzetközi tanulságok a polgári eljárásjogban szakszeminárium 74

Polgári eljárásjogi szakszeminárium 75

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium I. (Uniós társasági jog) 77

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium II.(Üzleti jog, versenyjog és a szellemi

alkotások védelme az EU-ban)

80

Összehasonlító fogyasztóvédelmi jog 82

Európai kereskedelmi jogi szakszeminárium III. 83

Polgári jogi szakszeminárium I. 85

Polgári jogi szakszeminárium II. 86

A szellemi alkotások joga I. szakszeminárium 89

A szellemi alkotások joga II. szakszeminárium 90

Jogforrási rendszer, az uniós jog és a nemzeti jog viszonya, jogharmonizáció

szakszeminárium

91

Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem

Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union szakszeminárium

92

Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme 93

A közigazgatás kérdései az EU-ban 96

Az Alapjogok és az európai polgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az

Európai Unióban szakszeminárium

97

Az európai magánjog fejlődési tendenciái 98

120

IV. SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK 101

Pénzügyi szabályozás a környezetpolitika rendszerében 101

Criminal Enforcement in Europe 102

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon I. (Közjog) 103

A nők jogi helyzete a polgári Magyarországon II. (Magánjog) 105

Current tendencies of environmental law 106

Current tendencies of agricultural and rural law 107

Current Tendencies of Labour Law 108

Állatvédelem és jog 1. 109

Állatvédelem és jog 2. 110

A Ombudsman intézményének kialakulása, társadalmi funkciói, nemzetközi

modelljei, magyarországi fejlődése

111

Current challenges of international law – International Environmental Law 113

V. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSÁNAK MÓDSZERTANI IRÁNYELVEI 115

A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi KarDoktori Tanácsa módszertani

irányelve

115

A külföldön folytatott tanulmányok doktori képzésbe történő beszámítása 116

Documents

D FERENC ÁLLAM JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA … terv - vegleges.pdf · jogtörténet valamint az egyetemes állam- és jogtörténet célkitűzései, tárgyi programja, szemléletmódja