NEWSLETTER

www.laveco.com

LAVECO LTD. ®

The Company Maker since 1991.

2014/2. szám

Aki nem szembesült még az elmúlt

években azzal, hogy rendkívül megne-

hezült a külföldi – és itt nem kifejezetten

csak offshore-ról beszélhetünk - cégek

részére történő bankszámla nyitása

és használata, az vagy Csipkerózsika-

álmát aludta vagy nem volt szüksége

bankra. Aki bármilyen formában is

kapcsolatba került a korábbiakban

akár még jól is működő bankjával azt

tapasztalhatta, hogy minden megvál-

tozott. Értelmetlenebbnél értelmetle-

nebb kérdéseket tesznek fel, az üzleti

világ logikája szempontjából teljesen

irreleváns dolgokkal foglalkoznak,

belemenve akár egy cég haszonélve-

zőjének magánéletébe, annak legap-

róbb részleteibe. Mert a fókuszba

a haszonélvező került: lehetetlen

bankszámlát nyitni anélkül, hogy egy

magáncég fel ne fedné a mögötte álló

természetes személyeket függetlenül

az esetleges jogi személy tulajdono-

soktól. Van esélyünk ellenszegülni és

nem betartani a bankok által diktált

feltételeket? A válasz röviden: nincs.

Ha nem vetjük magunkat alá a banki

diktatúra szabályainak, akkor fel is

út, le is út, nézegethetjük kívülről a

cégtáblát a bankfiók falán.

De honnan jön mind ez és miért

ilyen drasztikus a változás? Már több-

ször írtunk róla a LAVECO Newsletter

hasábjain, így a teljes történeti felve-

zetést talán mellőzném. A magas

adókulcsot alkalmazó országok úgy

2000 környékén kezdtek észbe kapni,

hogy adórendszerük versenyképtelen

azokkal az „offshore miniállamokkal”

szemben, amelyek a kedvező felté-

teleik folytán „elszívják” a tőke és

a jövedelmek egy jelentős részét.

Ezért aztán elindult egy harc ellenük,

megpróbálva feje tetejére állítani

a világ pénzügyi rendszerét. S kin

keresztül lehet leginkább hatalmat

gyakorolni az emberiség felett globá-

lisan? A médiának valóban nagy

szerepe van napjainkban, ha viszont

nem férünk hozzá a pénzünkhöz a

bankkártyánkon keresztül akár csak

egy napig is, azt mindenki azonnal

megérzi a saját bőrén, hiszen a

Facebook mégsem tudja fizetni

From the Managing Director’s desk:

De mire jó az offshore cég, ha minden pénz „fehér” lesz?

Vezércikkünk a Svájci Bankszövet-ség által is „ajánlott” White Money Strategy következményeit elemzi.

Jurisdiction spotlight:Málta

Az EU egyik legkedvezőbb adóklí-májú helyszíne Málta, amely számos előnyt kínál az itt céget működtető üzletembereknek.

Topic:Új cégtörvény Hongkongban

2014. március 15-én életbe lé-pett az új cégtörvény (Companies Ordinance) Hongkongban.

Offshore Banking:Tilos az ügyféllel való

együttműködésA jövőben tilos lesz az osztrák ban-koknak tájékoztatni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárásokról.

InterestingAz oligarcha válása

A világtörténelem talán legjelentő-sebb összegű válásáról mondta ki az ítéletet a svájci bíróság.

Laveco Life:LAVECO iroda nyílt Hongkongban

Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év februárjában megnyitot-tuk irodánkat Hongkongban.

Bolgár gazdasági fórum2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésé-ben került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a Le Méridien Hotelben.

TArTALOMFrom the Managing Director’s desk

De mire jó az offshore cég, ha minden pénz „fehér” lesz?

1

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

www.laveco.com

a villanyszámlánkat vagy a cég

alkalmazottait.

A káros adóverseny elleni küzdelmet

megspékelték még a terrorizmus

finanszírozása elleni harccal, amely

a 2001-es New York-i terrortámadás

után óriási lendületet vett. S bár túl sok

eredményt nem tudnak felmutatni a

terroristák finanszírozásának megaka-

dályozása terén, de a harc folyik. S

ennek a harcnak a színtere a banki,

pénzügyi világ.

Ez egy világszintű láncolat. A sor

elején áll az OECD, amely rendsze-

resen megalkotja a világ pénzügyi

rendszere számára azokat az aján-

lásokat, amelyeket aztán egészen

szolgai módon mindenki követ. Elsőnek

a régiós központi bankok, mint például

az Európai Központi Bank. Az OECD

ajánlások alapján elkészítik a saját

ajánlásaikat, többnyire lemásolva az

OECD-t, majd ezt követően átadják

azokat az egyes tagországok nemzeti

bankjainak, felügyeleti szerveinek.

Az országok nemzeti bankjai továb-

bítják a kereskedelmi bankoknak.

A bankon belül a jogi osztály, vala-

mint az úgynevezett compliance

osztály kidolgozzák az ügyfelekre

vonatkozó szabályokat és elküldik

azokat – vagy nem – az egyes bank-

fiókoknak. A „vagy nem” azért került

ide, mert számos esetben a bank-

fiók dolgozóinak fogalma sincs arról,

mit hogyan bírál el a compliance. Ez

egy olyan misztifikált, túlmisztifikált

szervezet a bankokon belül, amellyel

földi halandónak nem lehet dolga.

Velük nem szabad beszélni, telefon-

számuk szupertitkos a bankon belül.

Bevallom őszintén, nekem egyszer

konspiratív módon sikerült hozzájutni

az elérhetőségükhöz és telefonon

beszélni banki compliance főnökkel.

Hatalmas élmény volt: fél óra után

ordított velem, hogy miként is merem

én azt állítani, hogy nem létező szemé-

lyeknek tartanak fenn bankszámlákat,

akár százával, mert rossz az általuk

megalkotott rendszer. Köszönetet

nem kaptam a praktikus észrevétele-

imért, ő inkább úgy döntött, tovább

kergetteti Bin Ladent a bank több ezer

alkalmazottjával.

Nem véletlenül vagyok ennyire

ironikus az általam nagyra becsült

compliance osztályok munkájával

kapcsolatosan. Valójában nem

őket hibáztatom. A hal itt is a fejétől

bűzlik. A bankok felső vezetése kont-

rollálatlanul nagy

hatalmat adott

ezeknek az embe-

reknek a kezébe, és

a legtöbb esetben

fogalma nincs arról,

milyen károkat

okoznak a merev

és értelmetlen

szabályokkal a

banknak. De mit

zavarja ez őket, amikor a fizetések

és opciók megvannak, a vezérigaz-

gatói bársonyszék pedig nagyon

kényelmes.

S most egy újabb etaphoz érkez-

tünk a „pénzügyi világ átláthatósága

felé vezető úton”. Az OECD miniszterei

2014. május 7-én Párizsban üléseztek

és megfogalmazták az automatikus

információ cserére vonatkozó irány-

elvüket, felszólították a világ pénz-

ügyi központjait, hogy késlekedés

nélkül hajtsák végre ezt az irányelvet.

A késlekedés nélkül nyilván éveket

jelent majd, de a folyamat elin-

dult, a vezényszavak elhangzottak.

(Amennyiben teljes terjedelmében el

szeretné olvasni a nyilatkozatot, úgy

azt az alábbi link alatt találja: http://

laveco.com/uploads/files//oecd.pdf.

Mondhatnánk, meglepő egy ilyen

világszintű összefogás az információ

áramlás nemzetközivé tétele kapcsán.

Valójában azonban nem az. Ha az

EU kamatadó szabályokra vagy az

USA által diktált FATCA-ra gondo-

lunk, akkor ez csupán egy további

lépcsőfok, mint azt előre sejteni is

lehetett. Napjainkban nem csak a

Facebook alkalmas az információk

azonnali megosztására, hanem a

pénzügyi világ szoftverei is többé-

kevésbé úgy vannak szabványosítva,

hogy bizonyos típusú információk

könnyen kicserélhetőek legyenek

akár a nemzeti hatóságokkal, akár

nemzetközileg is.

A svájciak, akikre vélhetően a

legnagyobb nyomás nehezedett

az elmúlt években az amerikaiak

támadásai folytán, elébe mentek

ennek az egésznek. 3-4 évvel

ezelőtt megalkották a „White Money

Strategy”-t, amelynek lényege, hogy

csak adózott pénzeket szeretnének

beengedni a svájci bankokba és

2

www.laveco.com

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

a jövőben is szigorúan ellenőrizni

kívánják a pénzáramlást. Ha

magánszemélyről van szó, akkor

általában a saját országából – ahol

adórezidens az illető személy –

kérnek egy igazolást arról, hogy a

beáramló pénzeket leadózta. Ha

cégről, nos, akkor kicsit bonyolultabb

a helyzet. Eleve nem szívesen nyitnak

ma már külföldi cégnek számlát,

különösen látványosan offshore

cégek számára. Azt is vizsgálják, hogy

mennyire átlátható a cég struktúrája

és üzleti tevékenysége. Egyre több

bank követeli az auditált pénzügyi

beszámoló letétbe helyezését

a banknál. Azok a cégalapítási

helyszínek, amelyek ezt nem tudják

produkálni, bajban lesznek. Az elmúlt

évtizedekben méltán népszerű BVI

esetében sem a tulajdonosok, sem

az igazgatók adatai nem publikusak

a cégregiszterben. Az éves pénzügyi

beszámoló, valamint azok közhiteles

nyilvántartásban való elhelyezése

nem kötelező. Ebből következően

Brit Virgin-szigetek az OECD

szabványainak egyáltalán nem felel

meg, szemben például Hongkonggal,

Ciprussal, Máltával vagy az Egyesült

Királysággal.

A svájciak tehát láttak valamit, ami

bekövetkezni látszik: a rendszerben

csak adózott jövedelmek lehetnek,

mert minden átláthatóvá válik. Ez

így nagyszerűen hangzik, de felve-

tődik a kérdés: akkor miért kell tovább

alacsony adózású cég? S itt szándé-

kosan nem használok offshore-t, mert

ez a fogalom a jövőre nézve sokkal

tágabb értelmet kap: minden cég

offshore lesz, amely nem a haszonél-

vező országában van bejegyezve.

Játsszunk el egy kicsit a következő

gondolattal: holnap kiiktatják a rend-

szerből BVI-t, mert nem felel meg az

OECD szabványainak. Minden bank

bezárja a régi számlákat és nem nyit

újakat BVI-os cég számára. Vajon

ezzel megszűnik-e a vágy az üzlet-

emberek egy részében, hogy olyan

struktúrákat hozzanak létre, amelyek

adó- és költséghatékonyak? A válasz:

aligha. Még akkor sem, ha ez több

költséggel jár majd és bonyolultabb

cégeket kell bejegyezni, az üzletem-

berek egy részének mindig is meg

fogja érni anyagilag offshore megol-

dások alkalmazása.

Tartok tőle, nem fognak bejönni

az OECD számításai. Amíg 2 ország

adórendszere között eltérések lesznek

valamelyik javára, a tőke a kedvezőbb

irányba fog mozogni. Ez magából

a kapitalista rendszer logikájából

következik: ha a versenyt nem lehet

kiiktatni az árumozgások terén

sem, miért lehetne megszün-

tetni az adózás területén?

Valójában még élesebbé válik

majd az adóverseny. Amíg az

EU egyes tagállamai között

25 %-os különbség is lehet a

vállalati nyereségadó terén,

addig a tőke az alacsonyabb

kulcsú ország felé áramlik.

Látványos az, ahogyan az olasz vállal-

kozók megtalálták Bulgáriát, ahol

a társasági adókulcs csupán 10%.

Adóverseny tehát mindig lesz, legfel-

jebb hiányozni fognak a versenyből

a 0% adókulcsú országok, a „zero tax

haven-ek”, mint például BVI.

A másik lényeges momentuma a

jövőbeni rendszernek a költekezés.

Megkeresni a jövedelmeket nagy-

szerű dolog, de mit ér a pénz, ha

nem használjuk semmire. Az offshore

banki megoldásoknak itt a jövőben

az eddigieknél is nagyobb szerepe

lesz. A tehetősebb emberek nem

véletlenül igénylik a „diszkrét” pénz-

ügyi megoldásokat. Számos esetben

családon vagy szűk baráti körön

belül – vagy éppen itt – sem célszerű

megmutatni, hogy mit, mikor, kivel,

mire vagy éppen kire költöttünk el.

Akkor sem, ha mindez teljesen leadó-

zott pénzből történt, hiszen további

kérdéseket vagy igényeket ébreszthet

az illető környezetében élőkben. Az

az érzésem, a szupergazdagok jacht-

jait és jet-jeit sem fogják még egy

darabig magánszámlákról származó

pénzekből tankolni, és a barátnők

3

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

www.laveco.com

finanszírozása sem magán társkár-

tyáról fog zajlani.

Nehéz feladatba kezdett az OECD,

amikor feje tetejére kezdte állítani a

világ globalizált pénzügyi rendszerét.

A törekvésük tervszerű és látszik a

fókusz: a céges struktúrák mögött

lévő tényleges haszonélvezők azono-

sítása és az esetlegesen adózatlanul

keletkező pénzek megadóztatása

azáltal, hogy a fel nem osztott jöve-

delmek után is adózni kell abban

az országban, ahol a haszonélvező

adórezidens. Lényegében ez követ-

kezik az Ellenőrzött Külföldi Társaság,

EKT (Controlled Foreign Company,

CFC) szintén az OECD által favorizált

modelljéből. Ha haszonélvező vagyok

egy alacsony adózású cégben,

akkor a fel nem osztott jövedelmek

után is nekem kell adóznom abban

az országban, amelybe adórezi-

densként tartozom. Természetesen

az egyes nemzeti törvények ennél

sokkal szofisztikáltabban határozzák

meg az EKT-t. De a lényeg körül-

belül ennyi. Nem egy új dologról

van szó, hiszen számos ország adójo-

gába évtizedekkel ezelőtt beépült

az EKT. Mi változik a jövőre nézve?

Azok az alacsony adózású országok,

ahol fix adózású cégek működtek

és nem kellett éves pénzügyi beszá-

molót készíteni bár EKT-nak minő-

sültek, jó lehetőséget nyújtottak a fel

nem osztott jövedelmek utáni adók

meg nem fizetésére. Nem volt közhi-

teles forrás a jövedelmekre vonat-

kozóan, így az önbevallásos rend-

szerben szinte bármit be lehetett írni

az adóbevallásba. Mostantól ez elvi-

ekben jelentősen megváltozhat. Ha

és amennyiben jól működik majd az

automatikus banki információcsere,

az adóhatóságok hiteles és közvetlen

forrásból, a bankoktól kaphatnak

majd információkat a keletkezett jöve-

delmekre vonatkozóan. Még akkor is,

ha nem ad lehetőséget a rendszer

a teljes körű információgyűjtésre,

lényeges adatokhoz jutnak az adóhi-

vatalok a keletkező jövedelmekről

régiós és világszinten egyaránt.

Teljesen nyilvánvalóan ezen a

ponton számos olvasónknál jogosan

vetődik fel a kérdés, hogy akkor meg

mi értelme van a jövőre nézve az

offshore megoldásoknak? A választ itt

lehetetlen megadni, mert a jövőbeni

rendszer számos eleme egyelőre

nem ismert. Amire biztonsággal lehet

válaszolni és ami a legfontosabb: ezek

a megoldások a jövőben sem tiltottak,

csak jobban szabályozottak. Ami nem

tilos, azt lehet. Tehát olyan kreatív

megoldásokat kell keresni, amelyek

mindenki számára elfogadhatóak

és legálisak, valamint pénzügyileg

is megéri azokat működtetni. Az

egészen biztos, hogy a korábbi

konstrukciók egy része nem életképes

a jövőre nézve és vagy átalakításra

szorul, vagy teljesen újakat kell

létrehozni helyettük. Az is biztos,

hogy nem hajtható végre azonnal a

bankok gyakorlatában mindaz, amit

az OECD diktál. Ennek az egésznek

a felállításához és működtetéséhez

legalább 2-5 év kell a gyakorlatban.

Ez idő alatt a világgazdaság „ki fogja

termelni” azokat a megoldásokat,

amelyek helyettesítik majd a korábbi

offshore technikákat.

Mi a LAVECO Ltd.-nél számos

újdonságon törjük a fejünket nap mint

nap. Kollégáim kreatívabbnál krea-

tívabb dolgokkal jönnek elő, „szál-

lítva a megoldásokat” a felmerülő

igényekre. Magam is meglepődöm

mennyi mindenre nem gondoltak a

törvényalkotók és mennyi mindenre

igen az ügyfelek. De talán ez így

természetes. A bürokrata az bürok-

rata, az üzletember pedig üzletember,

mindenki a saját helyén van, s csak

ritkán cserélnek helyet.

Kellemes olvasást, jó elmélkedést

kívánok!

Váradi László

LAVECO Ltd.

4

www.laveco.com

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

MáltaElhelyezkedése: A Földközi-tengerben, Európa déli részén

Államforma: Köztársaság

Népesség: 412,655

Terület: 316 km2

Főváros: Valletta

Pénznem: Euro

Hivatalos nyelv: Máltai, angol

Időzóna: GMT +1

1. Társasági forma: Zártkörűen működő részvénytársaság

2. Bejegyzés módja: Az Alapító okiratot és az Alapszabályt a cég részvénye-seinek kell aláírniuk. A részvényesek száma min. 1, de általában 2.

3. Cégnév végződése: Ltd., Limited

4. Bejegyzéshez szükséges idő: 3-4 hét

5. Igazgatók száma: Minimum 1, bármilyen nemzetiségű

6. Részvényesek száma: Minimum 1

7. Minimális tőke: Nincs min. követelmény, általában 1200 EUR, amelynek 20% be kell fizetni

8. Könyvelési/beszámolási kötelezettség: Auditált mérleg készítése évente törvényi követelmény

9. Részvények típusa: Névreszóló részvények

10. Éves adó és illeték: 35% nyereségadó, progresszív adókulcs 0/5/10%, vala-mint 100-1400 EUR, amennyiben a cég aktív volt az adott pénzügyi évben

11. Haszonélvezők megnevezése a bejegy- ző hivatal részére:

Nem követelmény

12. Bejegyzett iroda: A helyi bejegyzett iroda törvényi követelmény.

13. Bejegyzett titkár/ügynök: A helyi bejegyzett ügynök törvényi követelmény.

14. Kettős adóztatást elkerülő egyezmények:

Málta számos európai és észak-amerikai országgal kötött egyezményt a kettős adózás elkerüléséről.

Jurisdiction spotlight

5

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

www.laveco.com

Topic

Új CégTörVény HOngkOngBAn

2014. március 15-én életbe lépett az új cégtörvény (Companies Ordinance) Hongkongban. Hongkong, amely a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi és pénzügyi központja, 1997-ben került a brit koronától Kínához, mint annak különleges gazdasági övezete (Special Administrative Region, SAR). A kínai veze-tés vállalta, hogy 50 évig, azaz 2047-ig nem változ-tatja meg Hongkong gazdasági berendezkedését.

Az új cégtörvény is ezt tükrözi vissza. Megmaradtak a régi angol cégjog alapjai, amelyek kiegészültek a világ pénzügyi és gazdasági gyakorlatát tükröző legmodernebb szabályokkal. Így például egysze-rűbb lett a cégalapítás, az új cégek bejegyzésé-hez nem szükséges – bár lehetséges – az Articles of Association alkalmazása. Az új cégjogi szabályok szerint részvények csak névre szólóan és névérték nélkül bocsáthatók ki. Ez megfelel az OECD átlátha-tósági követelményeinek és a modern tőkepiac kí-vánalmait is magában hordozza, hiszen a névérték nélküli részvények lehetőséget adnak az alaptőke

rugalmas változtathatóságára. A cég igazgatói a jövőben lehetnek természetes és jogi személyek egyaránt, de amennyiben egy igazgató van, az csak természetes személy lehet, valamint egy ma-gánszemély igazgatót mindenképpen ki kell nevezni valamennyi cégben. Az igazgatók a világ bármely országában tarthatnak gyűlést, amelyre lehetőség van telefonon vagy elektronikus úton (pl. Skype) is. A gyűlés helyszínének az igazgatók belátásuk szerint megjelölhetik bármelyikük tartózkodási helyét.

Hongkong ma is a világ egyik legkedveltebb cég-alapítási központja. Nemcsak Kína közelsége és az ottani piac hatalmas mérete alapozza meg jelentő-ségét, hanem az a számos külföldi vállalkozó is, aki Hongkongot választotta, választja cége székhelyé-nek. Az új cégtörvény bevezetésével még stabilabb és kedvezőbb lehetőséget kínál a helyi kormányzat azok számára, akik hosszú távon és komolyan sze-retnének vállalkozást működtetni a régióban és a világban.

6

www.laveco.com

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

Interesting

TiLOs Az ügyféLLEL VALó együttműködés

A jövőben tilos lesz az osztrák bankoknak tájékoztat-ni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárások-ról. Keményen bírálta az OECD az osztrák bankok gyakorlatát. A szervezet irányelvei, ajánlásai alap-ján a pénzügyi szolgáltató, bank, brókercég, befek-tetés-kezelő vállalkozás, nem informálhatja ügyfele-it egy esetlegesen ellenük folyó hatósági eljárásról. A bank illetve annak dolgozói nem jogosultak tájé-koztatni az ügyfeleket sem hivatalos sem informális úton az ellenük folyó kutakodásról.

Ausztria elég „lazán” hajtotta végre az ezzel kap-csolatos szabályokat, ezért az osztrák gyakorlat nem felelt meg a szervezet elvárásainak. Az ez-zel kapcsolatos szigorúbb szabályokat a kormány megalkotta és vélhetően május végén terjeszti be a parlamenthez jóváhagyásra. A kormány céljai sze-rint meg kívánják akadályozni, hogy amennyiben külföldi jogsegélyegyezmény alapján kérés érkezik az osztrák hatóságokhoz, arról az érintettek értesül-jenek és a bonyolult, bürokratikus eljárás lezajlása alatt kimentsék a pénzt Ausztriából.

Az OLigArCHA VáLásA

A genfi bíróság döntése értelmében Dmitrij Ribolovljev 4 020 555 988 CHF-et kell fizessen volt feleségének a válásuk következtében. A házaspár élete egy jelentős részét az alpesi országban töltöt-te, ezért a válás kérdésében is a helyi bíróságnak volt joghatósága.

A svájci törvények értelmében a feleség a házas-ság alatt szerzett vagyon 50%-ára tarthatna igényt, de az ügyvédje a fenti összeget is „teljes győzelem-nek” minősítette. Bírói ítélettel feleség még ekkora összeget vélhetően nem szerzett volt házastársától a világban. Ez azonban még nem végleges. Egy-részt a férj várhatóan fellebbezni fog az ítélet ellen. A svájci bíróság döntése értelmében a férj vagyo-nának Svájcban lévő részét már zárolták, a külföldi vagyonelemek tekintetében azonban nehéz lesz az ítélet végrehajtása.

Ribolovljev még 2005-ben létrehozott egy Nemzet-közi Trust-ot Cipruson, ahova elhelyezte a megkere-sett pénz egy jelentős részét. Svájc és Ciprus között azonban nincs egyezmény a kölcsönös jogsegély-ről, így a svájciak dolga nehéznek tűnik a ciprusi-akkal szemben, akik köztudottan nem szeretnek együttműködni az ilyen ügyekben.

Offshore Banking

7

LAVECO ® since 1991. 2014/2. szám

www.laveco.com

A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk.

UniTED KingDOMLAVECO LTD.

3rd Floor, Blackwell House,Guildhall Yard, London

EC2V 5AE United KingdomTel.: +44-207-556-0900Fax: +44-207-556-0910

london@laveco.com

HUngAryLAVECO KFT.

33/a Raday street, 1092 Budapest,

Hungary Tel.: +36-1-456-72-00Fax: +36-1-456-72-01hungary@laveco.com

CyprUsLAVECO LiMiTED

Despina Sofia ComplexApartment 101,

8 Inomenon Ethnon,Drosia 6042 Larnaca, Cyprus

Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920

E-mail: cyprus@laveco.com

rOMAniALAVECO CEE. s.r.L.

59 Buzesti str., A5 Block1st scale, 1st Floor, 62nd Flat,

1st District, Bucharest, Romania Tel.: ++ 40-747-621-308Mob: +40-747-595-132Fax: +40-21-311-61-82romania@laveco.com

BULgAriALAVECO EOOD

Adriana Budevska No.2, Floor 5,Ap.42, 1463 sofia, Bulgaria,

1463 sofia, BulgariaTel.: +359-2-953-2989

Mob: +359-888-126-013Fax: +359-2-953-3502 bulgaria@laveco.com

sEyCHELLEs LAVECO LTD.

suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan street,Victoria

Mahé, seychellesTel.: +248-4-322-261Fax: +248-4-324-932

seychelles@laveco.com

HOng KOngLAVECO LiMiTED

Office Unit No.6, 26th F.,Kin sang Commercial Centre

No. 49 King Yip streetKwun Tong, Hong Kong

Tel.: + 852-2388-8051Fax: +852-2388-2960

hongkong@laveco.com

LAVECO Life

LAVECO irODA nyíLT HOngkOngBAn

Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év febru-árjában megnyitottuk irodánkat Hongkongban. A LAVECO Ltd. vezetése régóta figyelemmel kísérte azt az üzleti pezsgést, amely Hongkongot jellemez-te. Hongkong évek, évtizedek óta az egyik legje-lentősebb pénzügyi, üzleti központ nemcsak Ázsi-ában, hanem a világon is. A gazdaság stabilitása töretlen, világválságokon átívelő. A jogrendszer az angolszász hagyományokra épül, s ezt a kínai kom-munista vezetés sem kívánja érinteni még vélhető-en évtizedekig. Hongkong számukra is a biztonság „szigetét” jelenti, ahol kelet és nyugat ötvöződik.

Új irodánkban James Wong és munkatársai várják ügyfeleinket, illetve nyújtanak szolgáltatáso-kat a többi LAVECO-iroda részé-re a világban. Ha Hongkongban jár személyesen, látogasson el

hozzánk! (A LAVECO Newsletter következő számá-ban részletesen írunk majd a Hongkong kínálta üz-leti előnyökről, lehetőségekről.)

BOLgár gAzDAsági fóruM

2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésében, magyar és bolgár üzletem-berek részvételével került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a Le Méridien Hotelben.A rendezvény egyik meghívott előadója volt Váradi László, a LAVECO Kft. ügyvezető igazgatója, aki a „Nemzetközi adóoptimalizálás az Európai Unióban” címmel tartott előadást. Váradi László a prezen-tációjában rámutatott, hogy a jövőben az adóop-timalizálás lehetősége gyökeresen meg fog változ-ni, és aki továbbra is sikeres akar maradni, annak új utakat, új technikákat kell majd alkalmaznia. Az OECD transzparencia követelményének az offshore országok nagy része nem tud majd megfelelni, szá-mos ország ki fog esni a versenyből, és a régiós adó-verseny fokozódni fog pl. az Európai Unión belül is. Ezekre a változásokra már most fel kell készülniük az üzletembereknek. Az előadásokat követően a résztvevőknek minőségi bolgár borok kóstolása közben volt lehetőségük arra, hogy kötetlen fórum keretében megvitassák az elhangzottakat.

8