Pénz- és tőkepiacok

1

Pénz- és tőkepiacok

Nappali tagozatBA képzés Csillik PéterBGF tudományos főmunkatársMagyar Bankszövetség vezető közgazdász

[email protected]. május 10-i változat

13.00-14.30V-ös előadóterem

2

Kötelező irodalom: Bakonyi Zoltán – Dr. Décsy Jenő – Lauf László – Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok. Perfekt, évmegjelölés nélkül Javasolt irodalom: Zvi Bodie – Alex Kane – Alan J. Marcus: Befektetések. Aula Kiadó, 2005.

A félév elfogadásának feltétele: A Pénz- és tőkepiacok tantárgy írásbeli kollokviummal zárul. A vizsgadolgozatok az előadáson elhangzottakból, valamint a kötelező irodalomként előírt tankönyvből kerülnek összeállításra. A sikeres dolgozathoz (elégséges) legalább 60 pont-os teljesítmény nyújtása szükséges. Jeles eredmény 90 elért pont alapján adható. Az érdeklődő hallgatók maximum 20 többletpontot kaphatnak feladatkiírás alapján, mely a vizsgadolgozattal elért eredményhez hozzáadódik.

3

1. hét A pénzügyi piacok tulajdonságai. A pénzügyi piacok és a gazdaság, a pénzügyi piacok feladata, a pénzügyi piacok

különböző szempontú csoportosításai. Pénzügyi eszközök és a pénzügyi piacok kapcsolata.

2. hét A tőkepiaci intézményrendszer A tőkepiaci intézmények és szereplők. A tőkepiac hazai és nemzetközi szabályozása. A

tőkepiaci termékek és információforrások.

4. hét A pénzügyi piacok indexei. A pénzügyi indexek csoportjai. A legjelentősebb kötvény- és részvényindexek. 5. hét A befektetési alapok A befektetési jegy fogalma. A befektetési alapok működése és jellemzői. A befektetési

alapok teljesítményének értékelése.

6. hét A kötvények pénzáramlása és hozama A különböző kamatlábak összefüggései különös tekintettel a folytonos kamatlábra. A

hozamgörbe. Különböző konstrukciójú kötvények pénzáramlása és árfolyama. A fix és változó kamatozású kötvények árfolyamának és hozamának összefüggése. A kötvények árfolyamváltozása a piaci kamatláb függvényében. A kötvény átlagideje.

7. hét Részvények elemzése – a technikai elemzés alapjai Részvények árfolyama és hozama. A várható hozam. Az árfolyamváltozás jellemzői és

ezek mérése, a volatilitás. 8. hét Részvények elemzése – a fundamentális elemzés alapjai A fundamentális elemzés értékelési módszereinek bemutatása. 9. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek I. A határidős ügyletek és a határidős kereskedés lebonyolítása.

Az összetett határidős ügyletek. A fedezeti ügyletek lebonyolítása. 10. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek II. Az opciós ügyletek és az opciós kereskedés lebonyolítása. Összetett opciós pozíciók

kialakítása. 11. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek III. Az opciók értékelése. Opció értékelési modellek. A swap ügyletek jellemzői. A kamat- és

devizaswap. 12. hét Tőkepiaci folyamatok Áttekintés az aktuális tőkepiaci fejleményekről. A makrogazdasági és tőkepiaci

folyamatok összefüggése.

3. hét Az értékpapírok fajtái, kibocsátásuk és forgalmazásuk Az elsődleges és másodlagos piac. Az állampapírok és vállalati értékpapírok típusai és

jellemzői.

4

Heti anyag a tankönyvben1. Hét 11-33. Oldal2. Hét 34-55. Oldal3. Hét 56-83. Oldal4. Hét 329-371. Oldal5. Hét 84-108. Oldal6. Hét 205-216. Oldal7. Hét 254-294. Oldal8. Hét 217-254. Oldal9. Hét. TANKÖNYVI FEJEZET NINCS10. Hét 109-135 és 296-317. Oldal11. Hét 135-205 Oldal és 318-328 oldal

5

BGF–PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék

FELADATKIÍRÁS Pénz- és tőkepiacok tantárgy keretében

A tantárgy keretében az aláírás megszerzésének feltétele a virtuális tőzsdejátékban történő részvétel. A feladat megoldása 2 fős teamben történik, az erre adott pontszámot mindkét team-tag megkapja. A feladat megoldásáért és határidőre történő beadásáért maximum 20 pont szerezhető, mely a félév végi zárthelyin szerezhető maximum100 pontot növeli. A feladatkiírásért pont beszámításának feltétele a félévi eredménybe a zárthelyin elért minimális 60 pont. A félév során maximálisan elérhető 120 pontból 90 pont megszerzése szükséges a jeles (5) érdemjegyhez. A feladat: A Budapesti Értéktőzsde honlapján történő regisztrálást követően virtuális portfolió nyitása 100 ezer Ft (virtuális) készpénzzel. Az induló készpénz összege a félév során nem módosítható. Az induló tőke terhére a tőzsde részvényszekciójában vételi és eladási ügyletek kötése. A cél a virtuális portfolió értékének növelése a félév során, majd a félév végén valamennyi pozíció zárása és a záró készpénz megállapítása, valamint a félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése.

A záró készpénztőke megállapítása és értékelése A félév végére realizált készpénz nagysága alapján elérhető maximális pontszám 10. Az egyes teamek tényleges pontszámának megállapítása a következőképp történik. A teamek által realizált készpénz alapján kialakuló sorrendhez igazodóan 0 és 10 közötti pontszám kiosztása úgy, hogy egyenlő számú team kapjon 1 és 10 közötti pontszámot. (32 team esetén az első 3 team 10 pont, a második 3 team 9 pont, s az utolsó 2 team 0 pont)

A félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése A befektetési stratégia bemutatása és értékelése max. 4 A/4 oldal terjedelemben történjen meg. A színvonalas értékelés terjedjen ki 1–1 A/4 oldalon az adott tőzsdei szekció féléves történetének bemutatására, a befektetési stratégiára, a pénzügyi instrumentumok kiválasztására, valamint az elért eredményre, illetve a befektetési tevékenység és eredménye alapján levont tanulságra. Az értékelés lehetőség szerint egyaránt tartalmazzon szöveget, táblázatba rendezett adatokat, valamint grafikonokat, legyen esztétikus és könnyen áttekinthető. A részvevő teameknek az alábbi határidőket kell tartaniuk:

A teamek személyi összetételének rögzítése, regisztrálás, az induló portfolió befektetése és dokumentálása 2013. február 18-ig. Az induló portfoliót a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban elmenteni és e-mail címemre megküldeni. A regisztrált teamekről készített lista a tanszéki hirdető táblán 2013. február 25-étől megtekinthető lesz.

A teamek által összeállított és karbantartott portfolió állapotának dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban és e-mail címemre megküldve az 1. zárthelyi hét kezdetéig. A versenyző teamek által elért eredmény a tanszéki hirdetőtáblán a tavaszi szünetet követő héttől megtekinthető lesz.

A teamek által elért végleges eredmény dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban, valamint a portfolió kiértékelés megküldése e-mail címemre a szorgalmi időszak utolsó előadásáig. A portfolió lezárását úgy kell végrehajtani, hogy a kiértékelés határidőre beérkezzen. A kiértékelést kinyomtatva, tűzőgéppel összetűzve (de bekötés nélkül) az utolsó előadáson kell leadni, a tanszéki adminisztráció a gyűjtéssel nem foglalkozik. A végeredmény a tanszéki hirdetőtáblán a vizsgaidőszak kezdetétől megtekinthető lesz.

A fenti határidők bármelyikének elmulasztása – a teamek részéről – jogvesztő. Budapest, 2013. február 1. Dr. Zsugyel János

6

1. (02.08) A pénzügyi piacok tulajdonságai (11-33) PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

7

1. Pénzügyi piacok I. (11-33.o.)

1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata 1.1.1 Megtakarítások és beruházások

találkozása 1.1.2 A finanszírozás formái 1.1.3 A kamatláb szerepe

1.2 A pénzügyi közvetítő rendszer részei 1.2.1 A pénzügyi eszközök 1.2.2 A pénzügyi közvetítés és intézményei

1.3 A pénzügyi piacok csoportosítása 1.3.1 Különböző szempontok szerinti

csoportosítás 1.3.2 A részpiacok kölcsönös összefüggései 1.3.3 Az egyes részpiacok jellemzői

Pénzügyi rendszer összetevői

8

1..ábra Az erőforrások hatékony elosztását végző pénzügyi rendszer

PÉNZÜGYI RENDSZER

ALAPFELADATA: AZ

ERŐFORRÁSOK

HATÉKONY

ELOSZTÁSA

áthelyez térben , idő-ben, ágazatok közt

gyűjt erőforrást, tulajdont darabol

fizet, kereskedelem árinformációt nyújt

kockázatot kezel motivál információ- hiány esetén

Nem hatékony erőforrás elosztás lehetőségei

9

1. táblázat A hatalom dimenziói: vagyon, presztízs, uralom

alrendszer neve mit csinál ki csinálja (tipikus társadalmi csoport)

miért csinálja? (sikermutató)

gazdaság javakat termel osztályok vagyonért társadalom javakat fogyaszt rendek presztízsért politika termelést,

fogyasztást szabályoz

pártok uralomért

Forrás: Max Weber (1920): Hatalommegosztás a politikai közösségekben, osztályok rendek, pártok (1920)

Cselekvések racionalitása

10

2.táblázat Globális világ és a globalizációra esélyes civilizációk

GAZDASÁG TÁRSADALOM POLITIKA Euró-Atlanti racionális racionális racionális Kínai? racionális racionális irracionális Japán? racionális irracionális racionális Ortodox? racionális irracionális irracionális Hindu? irracionális racionális racionális Latin Amerikai? irracionális racionális irracionális Afrikai? irracionális irracionális racionális Iszlám? irracionális irracionális irracionális

Növekedés kulcstényezői

11

. A növekedés kulcstényezői. Már volt róla szó, hogy a világgazdaság a 19. századig igen lassan fejlődött az egy főre eső GDP tekintetében. Évszázadokon keresztül az életszínvonal alig változott, a növekedés csak a 18. század végétől indult be komolyabban, Angliában. Két tényezőt említenek a gazdaságtörténészek:

Egyfelől a szellemei tulajdon törvényi védelme ekkor valósult meg, innét kezdve volt értelme, hogy valaki újítások, találmányok kitalálásában, megalkotásában lássa a meggazdagodás útját. Korábban, ha valami eszébe jutott, és éveket fordított megvalósítására, akkor a kész találmányt bárki bűntelenül ellophatta, így nem volt értelme, hogy a feltaláló ezzel töltse idejét, jobb volt jha a meglévő üzletét vitte. A törvény meghozatalától kezdve volt üzleti értelme a találmánynak, aki kitalált valamit, abból meg is gazdagodhatott.

Másfelől, akkoriban terjedtek el a kereskedelmi bankok Angliában. Ha valakinek jó ötlete volt, még nem volt tőkéje ahhoz, hogy azt meg is valósíthassa. A bankok tették azt lehetővé.

Az elmúlt 32 év

12

2.ábra A fejlett országok GDP növekedése

y = 99,731e0,027x

R² = 0,9812

100

120

140

160

180

200

220

240

GDP

Hitel és GDP 50 éve

13

1. Az egy főre jutó GDP az egy főre jutó ügyfélhitelek függvényében 1960-2008

y = 361,11x0,40

R² = 0,80

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000

GDP/

fő P

PP $

-ban

Ügyfélhitel/fő PPP $-ban

Mi a bajunk most?

14

1. ábra A bruttó államadósság/GDP alakulása néhány kiválasztott országban, %-ban

40,0

45,0

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

40 ország átlagos államadóssága

Jönnek a kínaiak

15

1. ábra. Kína és USA egy főre eső GDP arány

y = 0,0411e0,0411x

R² = 0,9711

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

1972

1975

1978

1981

1984

1987

1990

1993

1996

1999

2002

2005

2008

2011

2014

2017

2020

2023

2026

2029

2032

Egy főre eső GDP arány alakulása Kína/USA

Kína/USA

Expon. (Kína/USA)

Dani Rodrik Lehetetlen hármasság

16

Dani Rodrik :

17

Gazdasági térkép

18

3. ábra Gazdasági szereplők tevékenysége

o

100 munkáért= 90 fogyasztási cikk+S

10 megtakarításért=6 részvény+4bankbetét

A

vállalat A

háztartás

Az állam

A külföld

19

2. táblázat Modigliani alapmodellje a vagyonképződésről

évek jövedelem=y fogyasztás=d/(d+p) megtakarítás s=y-d/(d+p)) vagyon 1 1 0,85 0,15 0,15 5 1 0,85 0,15 0,75

10 1 0,85 0,15 1,5 15 1 0,85 0,15 2,25 20 1 0,85 0,15 3 25 1 0,85 0,15 3,75 30 1 0,85 0,15 4,5 40 1 0,85 0,15 6 45 1 0,85 0,15 6,75 50 1 0,85 0,15 7,5 51 1 0,85 0,15 7,65 55 0 0,85 -0,85 4,25 60 0 0,85 -0,85 0,00

vagyonpálya

20

1.ábra A jövedelem, fogyasztás és vagyon

0

1

2

3

4

5

6

7

8

00,20,40,60,8

11,21,41,61,8

2

0 20 40 60évek száma

jövedelem(bal t.)fogyasztás(bal t.)vagyon(jobb t.)

Miként finanszíroz a háztartás?

21

3. táblázat Jóska megtakarításai, mint autógyári részvények és banki hitelek betétei

Eszközök Források

Autógyár épülete, futószalag Jóska részvényei

Anyacsavarok, autóalkatrészek Banki hitelek, Jóska betétjéből

22

1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata

A mai görög csőd 2400 éves sor tagjának tekinthető, mivel az első pénzügyi csőd i.e. 4. Században a déloszi templom felé fennálló adóssága tekintetében a 13 tagú Attikai Tengeri Szövetség 10 tagja csődöt jelentett. 1000 Cédrusfa tartozás a hajóépítéshez, vagy 1000 CDS pontról 10000 pontra (100%-ra) felfutó csődkockázat, a görögök azóta is és szinte egyfolytában csődben vannak.Mi a kapcsolat CDS és tőzsdeindex között?

23

CDS credit default swap

Miért futott fel a Görögök CDS-e 1000bp-ről 10000bp-re?10000bp=100%, nem érdemes megvenni az állampapírt, már csak veszteség van rajta, eladni sem lehet csak iszonyatos hozam mellett

24

Görögország CDS –ének alakulása bázispontokban

y = 6 3 2 , 3 7 e 0 , 0 1 x

R 2 = 0 , 9 2

1 0 0

1 0 0 0

1 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0

28

.01

.20

11

14

.02

.20

11

01

.03

.20

11

16

.03

.20

11

31

.03

.20

11

15

.04

.20

11

02

.05

.20

11

17

.05

.20

11

01

.06

.20

11

16

.06

.20

11

01

.07

.20

11

18

.07

.20

11

02

.08

.20

11

17

.08

.20

11

01

.09

.20

11

16

.09

.20

11

03

.10

.20

11

18

.10

.20

11

02

.11

.20

11

17

.11

.20

11

02

.12

.20

11

19

.12

.20

11

03

.01

.20

12

25

5 éves CDS és a BUX/GDP alakulása (2005-11)

0%

25%

50%

75%

100%

125%

2005

.01.

28

2005

.05.

28

2005

.09.

28

2006

.01.

28

2006

.05.

28

2006

.09.

28

2007

.01.

28

2007

.05.

28

2007

.09.

28

2008

.01.

28

2008

.05.

28

2008

.09.

28

2009

.01.

28

2009

.05.

28

2009

.09.

28

2010

.01.

28

2010

.05.

28

2010

.09.

28

2011

.01.

28

2011

.05.

28

2011

.09.

28

cds/1000

bux /gdp 2005.01.28-2010.03.01

bux /gdp 2010.03.01-2011.03.01

bux /gdp 2011.03.01-2011.12.31

26

Az 5 éves CDS és a BUX/GDP ( 2005.01.28-2010

03.01)

2 0 1 0 .0 3 .0 1 - ig

y = -0 ,0 0 1 2 x + 1 ,0 2 0 1

R 2 = 0 ,8 0 3 2

0 %

2 0 %

4 0 %

6 0 %

8 0 %

1 0 0 %

1 2 0 %

1 4 0 %

0 1 0 0 2 0 0 3 0 0 4 0 0 5 0 0 6 0 0 7 0 0

27

Majd azt is megnézzük, mitől függ a tőzsdeindex, de előbb megnézzük, hogy mi van az USA-ban

(DJIA/GDP) A (GOV.NET LENDING/GDP) FÜGGVÉNYÉBEN 2001-2010 USA

y = 2,50%x + 95,74%

R2 = 88,30%

60,00%

65,00%

70,00%

75,00%

80,00%

85,00%

90,00%

95,00%

100,00%

-14,00 -12,00 -10,00 -8,00 -6,00 -4,00 -2,00 0,00

%-ban

28

Pénzügyi közvetítő rendszer:

Olyan Piacok, Egyének, Intézmények, Jogszabályok és egyéb szabályok, Szokványok, mechanizmusok, technikák

összessége,

Amelyek biztosítják a gazdaság pénz-és tőkekapcsolatait.

29

Pénzügyi közvetítő rendszer fő feladata:

Tegye lehetővé: a gazdaságban létrejövő megtakarítások és a

beruházási szükségletek találkozását, Megtakarítások felhasználását, működő

tőkévé alakulását

A kereslet-kínálat meghatározza a pénzügyi eszközök árát (pl. hitel esetén a kamatlábat)

30

1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása

Pénzügyi piac: a pénz cseréjének helyszíne, A pénz cseréjének közvetítésében szerepet

játszó szereplők (egyének, intézmények), Pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint

törvények, szabályozók és szokásjogok összessége.

Pénzügyi piac elsődleges feladata: A gazdaságban keletkező szabad

pénzeszközök, tőkék eljuttatása a felhasználóhoz.

Szabad pénzeszközökkel a megtakarítók rendelkeznek, nettó megtakarítók, akinek megtakarításai meghaladják hiteleiketHáztartási szféra nettó megtakarító, vállalkozás és állam általában nettó adós.

31

Megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. A pénzügyi piac közvetítő szerepe révén a a megtakarítás olyan jövedelem, amely nem csapódik ki a gazdaság vérkeringéséből fogyasztás formájában.A felhasználók keresletet támasztanak a megtakarítók jelenlegi pénzére.A pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A megtakarítók többletjövedelem reményében adják kölcsön mai megtakarításaikat.A cserében kialakul a piaci ár, a kamatláb és az értékpapírok árfolyama.Minél nagyobb kockázattal jár a befektetés, annál nagyobb jövedelmet várunk érte.

32

Megtakarítók és tőkefelhasználók igényeinek eltérése: Pénzösszeg nagysága, Lejárat, Likviditás, Kockázat, Szakértelem, hatékonyság.

33

„átcsomagolás”

A hatékony pénzügyi rendszer átcsomagolja a terméket,Lehetővé teszi, hogy a kis összegű, rövidebb időtávú, likviditást és kockázatmegosztást preferáló megtakarítások találkozzanak a tőkefelhasználó vállalatok nagy-összegű, hosszabb távú igényeivel, és így a gazdaság újratermelési folyamatait és növekedését finanszírozzák.

34

Finanszírozás formái

Önfinanszírozás (saját nyereségből fejleszt a vállalat)Végleges újraelosztás (állam elveszi adóval, másnak adja)Pénzügyi piacok használata (főként értékpapírral)Kereskedelmi bankok (bankrendszer) pénzteremtése

35

Kamatláb szerepe

Különböző időpontbeli pénzeket a kamatláb (hozamelvárás) köti össze.1+rn=(1+rr)*(1+CPI)

Előretekintő infláció CPI és reálkamat megadja a nominál-kamatot.Kockázatmentes kamatláb +kockázati prémium adja a kamatlábat.

36

1.2 A pénzügyi közvetítőrendszer részei 1.2.1.A pénzügyi eszközök

Pénzügyi eszközök a pénzügyi piacok árui, belső értékkel nem bírnak, értéküket az adja, hogy későbbi időpontra szóló követelést testesítenek meg. A pénzügyi eszközök a megtakarítások ideiglenes átadásakor jönnek létre a piacon zajló cserében, formáját tekintve értékpapír, elismervény, szerződés, stb…

37

1.2.1.A pénzügyi eszközök

Pénzügyi piac legfontosabb eszközei: Váltó (kereskedelmi, kincstári) Kincstárjegy Bankbetétek és bankhitelek, Kötvény, Záloglevél, Részvény.

Időtartam: rövid (váltó, kincstárjegy), hosszú (kötvény, záloglevél), lejárat nélküli (részvény)

38

1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei

Négy szereplő (háztartás, állam, vállalat, külföld) mindegyike lehet megtakarító, és lehet jövedelménél többet költeni szándékozó, találkozásukat segíti: Megtakarítási formák szabványosítása, Adás-vétel általános szabályainak betartása,

jogi háttér biztosítása Információáramlás elősegítése, Közvetítő, a kereskedésben közreműködő

intézmények megjelenése, működése.

39


Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei a gazdaságban fellelhető szabad

pénzeszközöket áramoltatják az egyik szereplőtől a másikhoz.

Pénzügyi közvetítő intézményrendszer feladata, hogy segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat,

melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak.

40


A gazdaság megfelelő működésének egyik feltétele, hogy a források hatékony, gyors áramoltatását a pénzügyi közvetítőrendszer betöltse.A közvetítőrendszer lehet közvetlen (megtakarító arról dönt, hogy

adott vállalat részvényét, kötvényt megveszi) vagy

Közvetett (megtakarító arról dönt, hogy melyik közvetítő bankot választja meg, bank dönt arról, hogy melyik vállalat kap hitelt.)

41


Monetáris közvetítők Kereskedelmi bankok jellemzően a rövid

távú finanszírozást segítik, a pénzforgalmat bonyolítják

Kereskedelmi bankok hitelezési politikájának biztosítani kell, hogy a kihelyezések megtérüljenek, a veszteségeket a bank viseli.

42


Nem monetáris közvetítők: Betéti intézetek Befektetési alapok Jelzálogbankok Nem bankjellegű közvetítő

intézmények: Nyugdíjalapok Biztosítók Nyugdíjpénztárak

43


Univerzális bankrendszer német modelljeKereskedelmi és befektetési banki tevékenységet szétválasztó angolszász modell

44

Vége az első órának

Következő órán 2013. február 15-én pénteken 13.00-14.30. V-ös előadóban folytatjuk.A feladatkiírás esetén az excellek címzettje:[email protected]

45

2. (02. 15) A tőkepiaci intézményrendszer 34-55

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓS,ÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

46

1.3. A pénzügyi piacok csoportosítása

Csoportosítás 1: Lejárat szerint

Rövid lejáratú pénzpiaci termékek banki szereppel, Eszközök:

Váltók (kereskedelmi és kincstári) Rövid lejáratú bankbetétek (bankközi piac is) Átruházható rövidlejáratú betétjegyek Vállalatoknak és fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú

bankhitelek Euró pénzpiac (euródollár), az ügylet nem a hitel

devizanemének országában zajlik, európai fő központja London.

Hosszúlejáratú tőkepiac a megtakarításokat befektetésekké alakítja

Eszközök: Részvények, Kötvények, Záloglevelek Hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek.

47

Csoportosítás 2

Kibocsátás szerint: nyíltpiac - zártpiac Nyílt kibocsátás,

megtakarítók széles köréhez intézünk felhívást, bárki csatlakozhat, finanszírozóvá válhat.

Zárt kibocsátás, Előre ismert és kiválasztott kört céloz meg a felhasználó.

Piaci funkció szerint: elsődleges - másodlagos Elsődleges a kibocsátótól a felhasználóhoz

közvetlenül eljut Másodlagos esetén közvetítőkön át jut el, ez

biztosítja a megtakarítások likviditását, csúcsintézménye a tőzsde, koncentrált piacon találkozik vevő és eladó.

48

Csoportosítás 3Ügyletek esedékessége szerint Azonnali vagy promt piac

Jellemzője: szerződéskötéssel együtt a teljesítés is megtörténik, a szerződést tényleges szállítással kívánják teljesíteni (készpénzügylet, kasszaügylet, spot-ügylet)

Határidős vagy terminügylet Jellemzője: szétválik a szerződéskötés és teljesítés,

jelenben megállapodnak az árban, volumenben, minőségben, teljesítés időpontjában, de a teljesítés vagyis az adásvétel lebonyolítása jövőbeli időpontban történik. (Spekulánst a spekulációs nyereség, amíg a hedgert a kockázatkezelési szándék motiválja.)

49

Csoportosítás 4Végső hitelnyújtó és a hitelt felhasználó kapcsolata szerint Közvetlen kapcsolat és közvetett kapcsolat Fokozatok:

Közvetlen, ha a felek a lejáratig nem változnak (pl. szállítónak vagy a vevőnek nyújtott kereskedelmi hitel)

Hitelkapcsolat a gazdasági alanyok között jön létre, de a hitelnyújtó személye később változhat (váltóforgatás)

Értékpapír kibocsátás a közönségnek, időben változó tulajdonossal

Bankon keresztül létrejövő kapcsolat, a bank partnerei nem ismerik egymást, kapcsolatuk áttételes.

50

Csoportosítás 5

Pénzügyi eszköz jellege alapján Értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak

részpiaca, de egyes értékpapírok árupiaci instrumentumként kezelendők, (mint közraktárjegy, hajóraklevél)

Adásvétel tárgya szerint (részvény, kötvény) is, kibocsátók szerint (állampapír, záloglevél) is kategorizálható.

pénzpiac

tőkepiac

értékpapírpiac

51

Részpiacok kölcsönös összefüggései

Minden részpiacban közös, hogy

tőkét közvetít, és célja a gazdaság finanszírozása,

Eltérés a technikájukban, mechanizmusaikban, eszközeikben van,

Részpiacok kapcsolatban vannak egymással: Kapcsolatok, kölcsönös összefüggések, Műveletekben nyilvánulnak meg, Egyik részpiac változása kihat a másikra

Átjárás a bankok és tőkepiacok között Utóbbi időben

csökkent a közvetlen hitelműveletek súlya, nőtt az értékpapíroké, vagyis a közvetlen finanszírozási

formáé

52

Követelmények a pénzügyi piacokkal szemben

Általános követelmény: Minden szektor, mindenki részt vehessen benne, Sokféle eszköz legyen megtalálható benne, Érvényesüljenek a klasszikus piaci kritériumok:

Ügyletek sokasága, Egységesség, Rugalmasság, Áttekinthetőség.

53

Piacok jellemzői: pénzpiacPénzpiaci eszközök jellemzői:

Rövid futamidő, Hitelviszonyt megtestesít, Fix kamatozású, Alacsony kockázatú, magas likviditású eszközök.

Pénzpiacok az átmeneti likviditási igények kielégítésében játszanak szerepet. Vállalatoknál a szezonális raktárkészlet, államnál az adók beszedése és kiadások felmerülése közötti idő.Pénzpiaci eszközök.

Kereskedelmi váltók ( gyakran diszkont formában) Kincstárjegy ( gyakran diszkont formában) Betétjegy CD bankok bocsátják ki 6 hónapnál rövidebb Kereskedelmi papír CP elismert vállalat max 270 nap Rövid bankbetét Eurodollár-betét Rövid bankhitel Pénzpiaci alap (befektetési alap, a befektetőtől gyűjtött

összeget diverzifikált portfólióba helyezi)

54

Piacok jellemzői: tőkepiacEszközeik:

Legalább egy év lejáratig Kockázatosabbak a pénzpiaci eszközöknél Származtatott ügyletek is idetartoznak (forward, futures, opció,

swap, stb…)Néhány eszköz:

Hosszú bakhitel és –betét Kötvény (kibocsátó: vállalat, állam, önkormányzat, beágyazott opció

szerint: visszahívható, visszaváltható, átváltható) Jelzálogkötvény (USA-ban a Ginnie Mae, Fannie Mae, Freddie Mac,

állam által támogatott intézmények) Részvény (törzs, osztalék-, szavazatelsőbbségi, aranyrészvény) Hibrid (keresztezéssel jön létre átváltoztatható kötvény részvényre

váltható, ami egy opciót jelent)

55

VilágGDP/fő alakulása 1-2008

100

1000

10000

1

1600

1870

1940

1952

1955

1958

1961

1964

1967

1970

1973

1976

1979

1982

1985

1988

1991

1994

1997

2000

2003

2006

-1,00%

0,00%

1,00%

2,00%

3,00%

4,00%

5,00%

6,00%GDP/FŐ GK-USD-ban

éves ütem

Polinom. (éves ütem)

56

Világ GDP ütem a beruházások növekedési ütemének függvényében

1980-2010

Világ GDP ütem a beruházási ütem függvényében 1981-2011

y = 25,0%x + 3,4%

R2 = 76,9%

-0,01

0

0,01

0,02

0,03

0,04

0,05

0,06

-20,00% -15,00% -10,00% -5,00% 0,00% 5,00% 10,00%

Világ GDP ütem %-ban

Vilá

g be

ruhá

zás

ütem

%-b

an

57

Világ GDP ütem az export növekedési ütemének függvényében 1980-2010

VilágGDP ütem a világexport ütem függvényében 1980-2010.

y = 0,253x + 1,8774

R2 = 0,7213

-2,00

-1,00

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

-15,00 -10,00 -5,00 0,00 5,00 10,00 15,00

58

AZ USA EGY FŐRE ESŐ GDP-JE 1870 ÓTA ÉVI 1,87%-KAL NŐ!

USA GDP/capita

y = 2241,5e0,0187x

R2 = 0,9795

1000

10000

100000

1870

1876

1882

1888

1894

1900

1906

1912

1918

1924

1930

1936

1942

1948

1954

1960

1966

1972

1978

1984

1990

1996

2002

2008

59

Pénzügyi mélység a világban

60

MIKOR VERJÜK FEJÜNKET A PLAFONBA?

0

5

10

15

20

25

30

35

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Z

K

loan to value=0,7

61

Dow Jones Industrial Av. = djia

1

10

100

1000

10000

100000

1929 1934 1939 1944 1949 1954 1959 1964 1969 1974 1979 1984 1989 1994 1999 2004 2009

djia/deflatorGDP deflatordjiadjia/gdp

62

A djia/Y a G/Y (költségvetési kiadás/GDP) függvényében 1944-2010-ben

0

20

40

60

80

100

120

140

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%

63

A djia/Y a G/Y (költségvetési kiadás/GDP) függvényében 1952-

2008-ban

R2 = 74%

0

20

40

60

80

100

120

140

0% 10% 20% 30% 40% 50%

64

Értékpapírpiacok csoportosítása

Csoportosítási szempontok: Adásvétel tárgya (kötvény, részvény,

stb…) Kibocsátó (vállalat, hitelintézet,

önkormányzat, állam) Ügylet lejárata:

Azonnali Határidős

Jogviszony: Elsődleges Másodlagos

Koncentráció

65

Piacok koncentrációjaKoncentrációs fokozatok:

Aukció: (árverés) néha teljesen egyedi Tender: koncentrált kínálat Vásár: koncentrált kínálat és kereslet Tőzsde: olyan vásár, ahol homogén árukkal kereskednek, sokszereplős, szervezett és

szabályozott, biztonságos üzletkötés, megfelelően likvid és kellő mértékű az információáramlás

Decentralizált piacok: OTC

Market making, piacvezetés árjegyző közreműködésével, vállalja, hogy készletet tart és kétoldali (vételi, eladási) árjegyzést nyújt

Második szinten látni az ajánlati árakat, ajánlatot bevinni nem lehet, de meglévő ajánlatra lehet jelentkezni

Harmadik szinten lehet árakat nyomon követni, de venni nem lehet Harmadlagos piac (1 tőzsde, 2 OTC)

Nyugdíjalapok nagy tömegben vásárolnak, van saját szakértőik, így a harmadlagoson bróker nem elemez, csak bármikor árusít tőzsdén jegyzett papírt

Negyedik piacon bróker nélkül maguk a befektetők jelennek meg

66

Külföldi országok pénzügyi piacainak általános jellemzői

Hitel helyett jellemzőbb az értékpapírok elterjedése, Pénzügyi liberalizációPénzügyi innovációkTőkepiac szabályozottsága szerint: Liberalizált és pénzügyi innováló angolszász (USA,

UK, Kanada) országok Bankra támaszkodó kevésbé innováló (Hollandia,

Svájc) Kettő között: (Belgium, Svájc)

67

Tőzsde, története, fogalma13. sz-i Itália, majd Belgium, Amszterdam 1611Tőzsde definíciók: Koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk adásvétele

történik. Nyilvános, központosított és szervezett piac. Információs központja a bevezetett termékeknek A tőzsde helyettesíthető, homogén tömegáruk koncentrált piaca,

ahol szervezett keretek között, szokványok szerint zajlik a kereskedés. Áru nemcsak a hús, gabona, hanem az értékpapír és a származékos termék is. Helyettesíthető tömegáru, Koncentrált piac Különleges szervezettség Tőzsdei nyilvánosság.

68

Tőzsdék csoportosítása, formáiForgalmazott termék alapján:

Árutőzsde (kereskedelmi árukat forgalmaznak, itt az effektív ügyletek a dominánsak, az ügylet lejártával a befektető ténylegesen birtokolni kívánja a mögöttes terméket) Általános (több árucsoport) kontinentális

Európában terjedt el Speciális, főként az USA-ban

Árucsoport (pl gabonafélék) Egyetlen áru (nyersgumi)

Értéktőzsde Általános (arany, deviza, értékpapír, származékos) Speciális:

Deviza és származékos vagy Értékpapír és származékos

69

Tőzsdék csoportosítása, formái

Tőzsdék jogállása alapján Német (közjogi szervezet, jelentős állami

ellenőrzéssel) államnak joga van kinevezni és visszahívni

a tőzsde tisztségviselőit és alkalmazottait, szava van a belső szervezet és a szabályok

kialakításban, gyakran az állam alapítja a tőzsdét.

Angolszász (magánjogi jogállású, rt formában) működési feltételeit maga alakítja ki, az állam főként a jogszabályok betartását

felügyeli

70

Tőzsdék csoportosítása, formái

Kereskedési rendszer alapján: Ajánlat vezérelt

Brókerek beviszik a vételi és eladási ajánlatokat az ajánlati könyvbe, egyezőparaméterek alapján spontán módon egymásra talál a két oldal és megkötésre kerül az ügylet.

Kétoldali árjegyzés Piacvezető (árjegyző, market maker)

kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiség erejéig a meghatározott ársávon belül vételi és eladási ajánlatot tartson fenn.

Technikai: Nyílt kikiáltásos Elektronikus kereskedés

71

Tőzsde jellemzőiTőzsde tulajdonságai:

Mivel a kereskedés az áruk fizikai jelenléte nélkül folyik, ezért az áruk legyenek helyettesíthetők vagy kicserélhetők.

Tőzsde a kereskedésnek csak helyszíne, de nem részese. Megteremti a technikai és személyi feltételeit a kereskedésnek, különösen fontos hogy a tőzsdei információk minél gyorsabban, minél több szereplőhöz, minél pontosabban jussanak el.

Szokásjog alapján kialakult íratlan szabályok a szokványok, míg a mesterségesen alakult szabályok a szabványok, de ma minden tőzsdei szabályt szokványnak hívunk.

Adott tőzsdén meghatározott (mh) árukat, mh helyen, mh időben, mh módon, mh személyek adhatnak-vehetnek. Mh áruk: pontosan meg kell határozni, hogy adott részvény

mely sorozatai kerültek bevezetésre. Mh hely: korábban a tőzsde-parketten vonallal megjelölt

területen belül lehetett üzletet kötni, ma az egy adott számítógépes rendszerben megkötött ügyletek számítanak ilyennek.

Mh idő: termékcsoporta időintervallum, részvényekkel de.10-12 között lehet kereskedni.

Mh személyek, azon természetes és jogi személyek, akik jogosultak ügyleteket kötni.

72

Tőzsde jellemzőiTőzsde tulajdonságai

A szabályokat tőzsdei szabályzatok tartalmazzák. A tőzsde információs központ. Üzletkötések nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek,

árfolyamok állandóan változnak. Lehet spekulatív és effektív ügyletet is kötni. Likvid a tőzsde adott termékből,

ha a bevezetett termékre kellő mennyiségben van kínálat és kereslet,

ha az adott árura megfelelő számú ajánlat érkezik, és az ügyletet meg is kötik.

Van nyereségorientált és nem nyereségorientált tőzsde is.

73

Tőzsde szerepe

Tőzsdének árfolyam-meghatározó szerepe van,Egy-egy társaság értékét megmutató szerepe miatt vagyonértékelő szerepe van.A tőzsdéknek tőkeelosztó szerepe is van, mivel részt vesz a tőkeáramlásban.

74

Vége a második órának

A tőzsde izgalmas világ.Nézzük együtt a reálgazdasági változókkal!Köszönöm a figyelmet!

75

3. (02.22) ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK, FORGALMAZÁSUK (56-83.OLDAL)

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

76

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ ÉRTÉKPAPÍROKÉRTÉKPAPÍROK FORGALMAZÁSA ELSŐDLEGES PIAC (KIBOCSÁTÁSOK)

ELSŐDLEGES PIAC A KIBOCSÁTÁSKORI MEGVÁSÁRLÁS Helyszín: OTC vagy tőzsde Kibocsátási módot országonként szabályozzák, lehet:

Zártkörű, ha a papírok előre egyedileg meghatározott

befektetőkhöz kerülnek (ismerik a vállalkozást, jegyzési szándékukat kibocsátás előtt megerősítik)

Részletes kockázatfeltáró tájékoztató helyett csak a törvény által előírt tartalmi és formai minimumot kell teljesíteni.

Másodlagos piaca korlátozott, tőzsdére be nem vezethető,

fedezetként sem használható más ügyletekhez, mivel óvadékba helyezett papírként nem-teljesítés esetén értékesítése nehézségekbe ütközik.

77

nyilvános ha a papírok jegyzési lehetősége meghatározott

befektetői körön belül bárki számára nyitott, (Kizárhatóak pl. devizakülföldi magánszemélyek) Szigorú formai és tartalmi követelményeket állítanak

a törvények a tájékoztatóval, különösen a kockázatfeltáró résszel szemben.

Az értékpapír teljes futamideje alatt kötelező a befektetők tájékoztatása a törvény által szabályozott időközönként és tartalommal.

78

- Forgalomba hozatal formái: Jegyzés,

a tájékoztató szerinti időtartamban a befektetők egyoldalú és visszavonhatatlan kötelezettséget kell vállalniuk, hogy

meghatározott mennyiségű értékpapírt meghatározott áron meg kívánnak vásárolni.

Jegyzéskor be kell fizetni a papírok vételárát, amit a forgalmazó letéti számlán helyez el, ha érdektelenség miatt a jegyzés meghiúsul (pl. adott %-nál kevesebbet jegyeznek), innét visszafizetik a pénzt.

Elkerülendő az alájegyzést adott pénzintézet jegyzési garanciát vállalhat, (ha nincs más, egyedül lejegyzi a minimális mennyiséget)

Vételár és hozam lehet: előre meghatározott vagy sávos, sávosnál jegyzéskor a legmagasabbat kell

fizetni, majd a pontos vételár jegyzés után kerül meghatározásra, felette lévőt visszakapják.

79

Forgalomba hozatal formái: Aukció

Hasonlít a sávos jegyzéshez, befektetők ajánlatot tesznek, hogy megadott ár és

hozamsávon belül mennyiért hajlandók vásárolni, ezt kiértékeli a kibocsátó és közzéteszi, hogy mennyi volt a legalacsonyabb áron

elfogadott és a legmagasabb áron elfogadott ajánlat. Szemben a jegyzéssel itt különböző árakon juthatnak

papírokhoz a befektetők. Folyamatos kibocsátás

Olyan jegyzés, aminek időtartama nem szabályozott törvény által, hanem a kibocsátótól függ.

Adagolt kibocsátás Jegyzési lehetőség a rendelkezésre álló időtartam

alatt rövidebb szakaszokra korlátozódik. Egyes jegyzési időszakok árfolyamai különbözőek

lehetnek.

80

Másodlagos piac Nélküle a lejárat nélküli papírok értékesítése nagy

nehézségekbe ütközne. Futamidős papíroknál futamidő végét megvárni gyakran

kockázatos lenne.

OTC Jellemzően befektetési szolgáltatók (brókercégek,

bankok)irodái. Közzéteszik, hogy mennyiért vennének vagy adnának

papírokat. Befektető ezeket átnézve dönt hogy hol adjon, vegyen

papírt.

Tőzsde Szigorú követelmények a kibocsátó részére. Azonos sorozatú papírok árfolyamértéken számított

minimális érték, közkéz-hányad, gazdálkodási követelmények.

Kibocsátó bevezetési kérelemmel a tőzsdéhez fordul, csatolva a papír kockázatát, kibocsátó gazdálkodását, terveit, később is tájékoztatnia kell a befektetőt rendszeresen és nem várt események bekövetkeztekor.

81

Vállalati kötvényekVállalat forrásai: Saját forrás (vagyoni betét, üzletrész, részvény) Idegen forrás:

Kamatmentes: pl. szállítói tartozások Kamatfizetéses: hitelek, kötvények, hibridek Tőkeáttétel mellett az eredmény volatilitása megugrik Market signaling (piaci jelzés),

ha hitelt vesznek fel, akkor a management bízik a jövőben, ha részvényt bocsát ki, akkor felhígulás jön és P/E emelkedik

Tőkeáttétel megválasztása: Alacsony növekedési kilátás + stabil cash flow esetén

tőkeáttételt célszerű növelni az adópajzs miatt is. Magas növekedési kilátás + instabil környezet mellett

kisebb áttétel indokolt. Forrásstruktúra illeszkedjen az eszközök

jövedelemgeneráló képességéhez.

82

ÁllampapírokÁllami kiadások adókkal és hitelfelvétellel (pl. állampapírokkal) finanszírozhatóak.Adósságkezelés: Finanszírozási stratégia (cél, eszköz) kidolgozása Költségvetési és finanszírozási terv (mód, ütem) Forrásbevonási műveletek itthon és külföldön Törlesztések, kamatfizetések lebonyolítása Adósságszerkezet átalakítása Állampapírpiac intézményi rendszerének

fejlesztése Államadóssággal kapcsol. információk

közzététele

83

Állampapírok és monetáris politika Állampapír kibocsátása

Indirekt eszköz, nyíltpiaci művelet

Lejárati szerkezet Milyen ütemben kell törleszteni a kötvényekben

foglalt kötelezettségeket Magyar állampapírok

Kamatozó kincstárjegy Fix kamatozású egy éves futamidejű papír Kamatfizetés és tőketörlesztés a futamidő végén Értékesítés havi egy alkalommal, kéthetes jegyzési

időszakon belül, elején diszkontáron lehet vásárolni, végén névértéken,

Vásárolhatják devizabelföldi természetes, jogi személyek, jsznsz.

A futamidő alatt a kincstárjegy szabadon átruházható.

84

Diszkont kincstárjegy Egy éven belüli 3,6,12 hónapos lejárattal kibocsátott

nem kamatozó, zérókuponos értékpapír Vásárlásnál névérték alatt veszik, kifizetéskor névértéket

fizet Aukción értékesítik devizabelföldi és –külföldi

természetes-, jogi személyek és jsznsz (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) számára, a dkj e körben szabadon átruházható.

Kincstári takarékjegy 1 és 2 éves futamidő, fix, lépcsős kamatozású

értékpapír. Visszaváltáskor annál több a kamat, minél később váltja

vissza Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír (1 éves

kincstárjegy, 2 éves államkötvény), jegyzési eljárással kerül kibocsátásra devizabelföldi magánszemélyek részére, átruházni is csak e körben lehet

85

Kincstári takarékkötvény 1 és 2 hónapos futamidő, fix, lépcsős kamatozású értékpapír. Futamidő alatt is visszaváltható, jegyzési eljárással kerül kibocsátásra devizabelföldi

magánszemélyek részére, átruházni is csak e körben lehet Jegyzés időtartama két hónap, mely alatt az előre

meghirdetett hetente változó árfolyamon vásárolható meg. Államkötvény

Névértéke és előre meghatározott kamata a megjelölt időben és módon kerül megfizetésre.

Szabadon átruházható, aukció útján kerül a forgalomba. Deviza bel- és külföldi jogi, természetes személyek és jsznsz

is. Bevezetésre kerülnek a BÉT-re, ahol az árjegyzés a

felhalmozott kamatok nélkül történik. Kamatfizetés számlajóváírással, vagy szelvény ellenében történik.

Lehetnek fix vagy változó (pl. BUBOR-hoz kötött) kamatozásúak.

A 2005D államkötvény bruttó értéke: nettó árfolyam+inflációhoz igazított tőkenövekmény+felhalmozott kamat, (tőkeindexált értékpapír, amely a tőke reálértékének megőrzésén túl reálhozamot is biztosít).

86

Kibocsátás és forgalmazás ÁKK kibocsátási naptár szerint jegyzéssel, aukción és

folyamatos értékesítéssel bocsát ki állampapírokat. Forgalomba hozatal az elsődleges forgalmazói rendszerben

történik, innét a másodpiacra (OTC, tőzsde) Másodpiacok likviditását az elsődleges forgalmazók

kétoldalú árjegyzései biztosítják (kötelesek folyamatosan vételi és eladási árat közölni)

Elsődleges forgalmazói rendszer (1996-tól), finanszírozás biztonsága, másodpiac likviditása, befektetőkhöz való könnyebb eljuttatás végett.

Lakossági forgalmazók nagy fiókhálózattal kis összegeket, intézményi forgalmazók nagybefektetőknek nagy összegeket

Elsődlegesnek kötelező aukción részt venni, rendszeres jelentés ÁKK-nak, árjegyzői tevékenységet folytatni, egyéb szabályzatoknak megfelelni.

87

Állampapír-piaci indexekMAX-index Leglikvidebb fix kamatozású államkötvények, melyekre az elsődleges forgalmazók folyamatos

másodlagos piaci jelzést vállalnak Hátralévő átlagos futamidő >365 nap Havi indexfrissítés, 365 nap alatti hátralévő futamidejű

papír kikerül az indexből Bruttó árfolyammal (nettó+felhalmozott kamatok)

RMAX 3-12 hónap hátralévő futamidejű és

diszkontkincstárjegyeket tartalmaz. MAX-ból kiesők ide kerülnek át.

MAX Composite undex MAX és RMAX súlyozott átlaga

BMX indexcsalád (3,5,10,15 év futamidejű 1 kötvény)DWIX (3,6,12 hónapos dkj, átlaghozamot tartalmaz.

88

Nettó pénzügyi vagyon alakulása a GDP %-ában

-150

-100

-50

0

50

100

150

2005.I.

2006.I.

2007.I.

2008.I.

2009.I.

2010.I.

2011.I.

2011.II.

2011.III.

Nem pénzügyi vállalatok

Államháztartás

Háztartások

Külföld

89

General government gross debt (Maastricht debt) in % of GDP

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Belgium

Bulgaria

Czech Republic

Denmark

Germany

Estonia

Ireland

Greece

Spain

France

Italy

Latvia

Lithuania

Luxembourg

Hungary

Netherlands

Austria

Poland

Portugal

Romania

Slovenia

Slovakia

Finland

Sweden

United Kingdom

átlag

90

MAX

y = 0,0618x - 2089,5

R2 = 0,9784

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1996

.12.

31

1997

.12.

31

1998

.12.

31

1999

.12.

31

2000

.12.

31

2001

.12.

31

2002

.12.

31

2003

.12.

31

2004

.12.

31

2005

.12.

31

2006

.12.

31

2007

.12.

31

2008

.12.

31

2009

.12.

31

2010

.12.

31

2011

.12.

31

91

RMAX

y = 0,0636x - 2160,8

R2 = 0,9937

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1996

.12.

31

1997

.12.

31

1998

.12.

31

1999

.12.

31

2000

.12.

31

2001

.12.

31

2002

.12.

31

2003

.12.

31

2004

.12.

31

2005

.12.

31

2006

.12.

31

2007

.12.

31

2008

.12.

31

2009

.12.

31

2010

.12.

31

2011

.12.

31

92

MAXC

y = 0,0615x - 2080,1

R2 = 0,9821

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1996

.12.

31

1997

.12.

31

1998

.12.

31

1999

.12.

31

2000

.12.

31

2001

.12.

31

2002

.12.

31

2003

.12.

31

2004

.12.

31

2005

.12.

31

2006

.12.

31

2007

.12.

31

2008

.12.

31

2009

.12.

31

2010

.12.

31

2011

.12.

31

93

BMX 10 ÉVES

y = 0,0362x - 1209,8

R2 = 0,9384

100

120

140

160

180

200

220

240

260

280

300

1999

.01.

20

2000

.01.

20

2001

.01.

20

2002

.01.

20

2003

.01.

20

2004

.01.

20

2005

.01.

20

2006

.01.

20

2007

.01.

20

2008

.01.

20

2009

.01.

20

2010

.01.

20

2011

.01.

20

2012

.01.

20

94

Állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark)

4,50

6,50

8,50

10,50

12,50

14,50

16,50

18,50

20,50fe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

ár

19971998 1999 2000 2001 2002 2003200420052006200720082009201020112012

3 hónap

6 hónap

1 év

2 év

3 év

5 év

10 év

15 év

95

Jegybanki alapkamat mértéke

3,50

4,50

5,50

6,50

7,50

8,50

9,50

10,50

11,50

12,50

13,5020

02.0

1.01

2002

.07.

01

2003

.01.

01

2003

.07.

01

2004

.01.

01

2004

.07.

01

2005

.01.

01

2005

.07.

01

2006

.01.

01

2006

.07.

01

2007

.01.

01

2007

.07.

01

2008

.01.

01

2008

.07.

01

2009

.01.

01

2009

.07.

01

2010

.01.

01

2010

.07.

01

2011

.01.

01

2011

.07.

01

96

Referenciahozamok különbözete 3 hó-5 év és az 1 éves állampapír ref.hozam

-5,00

0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00fe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

árfe

bruá

rm

árci

usáp

rilis

máj

usjú

nius

júliu

sau

gusz

tus

szep

tem

ber

októ

ber

nove

mbe

rde

cem

ber

janu

ár

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012

3 hónap-5év

1 éves

97

Némi együttmozgás: visszatekintő infláció, 1 éves hozam, 3 havi-5 éves hozamkülönbsége között

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

1997199819992000200120022003200420052006200720082009201020112012

inflácó

1 éves

3 hónap-5év

98

Az 1. Éves állampapírhozam közel esik a jegybanki alapkamathoz (jegybanki alapkamat=2 hetes MNB kötvény hozama)

-4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0ja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

febr

uár

már

cius

ápril

ism

ájus

júni

usjú

lius

augu

sztu

ssz

epte

mbe

rok

tóbe

rno

vem

ber

dece

mbe

rja

nuár

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012

inflácó

1 éves

3 hónap-5év

MNB alapkamat

99

MNB alapkamat függvényében

y = 98%x

R2 = 86%

y = 49%x - 400%

R2 = 58%

y = 32%x + 257%

R2 = 15%

-3

0

3

6

9

12

15

0 3 6 9 12 15

inflácó

1 éves

3 hónap-5év

Lineáris (1 éves)

Lineáris (3 hónap-5év)

Lineáris (inflácó)

100

RészvényekKialakulásuk:

XIII-XV. Sz-i Firenze és Spanyolország, Ősei az olasz tengeri kereskedelmi társaságok, a kommendák,

közös tulajdonú hajó, átruházható hajó-részjegyekkel Első részvény: 1595 Holland Kelet-Indiai Társaság, Amszterdam

Tulajdonságai: Felmondhatatlan értékpapír, csak tőkeleszállítással vagy Rt

megszűnésével szűnik meg, megvásárlása végleges tőkejuttatást jelent.

Forgalomképes okirat, biztosítja az általa megtestesített tőkék szabad és hatékony áramlását.

Alaptőke=részvény névértéke*részvények darabszáma Részvényesek jogai=vagyoni (osztalékra, likvidációs

árbevételre, elővásárlásra való) jog+tagsági jogok (alapjog: részvétel a közgyűlésen, szavazati és választói jog, ellenőrzési jog, határozatok óvásának megtámadásának joga; mellékjog: részvény-könybe bejegyzés, részvényokirat kiállítása; kisebbségi jog: közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga)

101

Részvények fajtái: Tagsági és vagyoni jog szerint:

Törzsrészvények (alap-, vagy közönséges részvények)

Elsőbbségi r-k: (osztalékra, likvidációs hányadra, osztalék+likvidációs hányadra, szavazatra, elővásárlásra)

Megjelenési formák szerint: Nyomdai úton előállított részvények Dematerizált részvények, nyilvántartásuk

értékpapírszámlán történik Immobilizált részvény, az alaptőkét egyetlen

példányban megtestesítő részvény

102

IBUSZ RT

y = -0,4629x + 866,24

R2 = 0,5049

400

500

600

700

800

900

1000

1100

120019

95.0

1.31

1996

.02.

2019

96.0

7.08

1996

.12.

1119

97.0

2.17

1997

.04.

1519

97.0

7.03

1997

.08.

2119

97.1

1.05

1998

.01.

1519

98.0

4.15

1998

.07.

1019

98.1

1.25

1999

.03.

1819

99.0

6.14

1999

.10.

1820

00.0

1.07

2000

.03.

1320

00.0

5.09

2000

.07.

2520

00.1

2.11

2001

.04.

2720

01.1

0.02

2002

.02.

22

0

10000000

20000000

30000000

40000000

50000000

60000000

70000000

záróár

forgalom (Ft)

Lineáris (záróár)

103

TITASZ

6000

7000

8000

9000

10000

11000

1200019

99.0

2.15

1999

.04.

2919

99.0

7.12

1999

.09.

2219

99.1

2.02

2000

.02.

1820

00.0

5.05

2000

.07.

2120

00.1

0.04

2000

.12.

2820

01.0

3.21

2001

.06.

1520

01.1

0.10

2002

.01.

3020

02.0

5.17

2002

.09.

1220

02.1

2.31

2003

.04.

0820

03.0

7.10

2003

.09.

2220

03.1

2.04

2004

.03.

0120

04.0

5.14

2004

.08.

17

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

átlagár (BAL)

forgalom (db) JOBB

104

Vége a HARMADIK órának

105

4. (03.01) TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK(329-370)


106

Tőzsdei árfolyamokTőzsdei árfolyam: a tőzsdére bevezetett kereskedelmi áru és pénzügyi

eszköz kereslet –kínálat hatására kialakuló ára, közmegegyezésen kialakuló egyensúlyi ár tükrözi a

befektetők múltra vonatkozó következtetéseit és a jövőre vonatkozó várakozásait.

Típusai: Hivatalos tőzsdei árfolyam akkor lehet a kialakult árfolyam, ha az

egy adott tőzsde elismert piacán, tőzsdére bevezetett termékre, tőzsdeidőben, üzletkötésre jogosult közreműködők által megkötött ügyletben

meghatározott ár vagy árfolyam Tőzsdén kialakuló nem hivatalos árfolyam, ha valami nem teljesül

a fentiekből Pre market trading, ha nyitás előtti árfolyamról van szó Curb trading, ha tőzsdezárás után alakul ki az ár.

107

Tényleges árfolyam, ha az tőzsdei termékre megkötött egyedi üzlet konkrét ára. Névleges árfolyam, ha azt különböző elvek alapján

mesterségesen alakítják ki (pl. átlagárfolyam) Promt árfolyam

Ha a szerződéskötés és szállítás időpontja egybeesik, Termin árfolyam, ha nem esik egybe, vagyis jövőbeni

időpontra vonatkozó azonnali piaci ár. (általában termin>promt,

Corner, szélsőséges áruhiány esetén, ha egy befektető az árut és az arra szóló határidős szerződéseket is felvásárolja, corner spekuláció, amivel az árfolyamot befolyásolja, felnyomja.

Nyitó ár Meghatározásának módja tőzsdefüggő Záró ár is, (kereskedési szakaszok: nyitó, szabad,

zárószakasz) Elszámoló (likvidációs) ár

Származékos ügyletek esetén van értelme Tényleges ár- elszámolási ár jelenti a

nyereséget/veszteséget

108

Ajánlati árak Limitár (vételnél a legmagasabb, eladásnál az a legalacsonyabb

ár, amelyen a megbízó még hajlandó üzletet kötni. Stop limitár (aktiválási ár), ha ezt elérte az árfolyam, akkor

teljesíthető Piaci ár, az ajánlat a legjobb ELLENAJÁNLATI árral kerül

párosításra Bruttó és nettó árfolyam kötvényeknél,

bruttó=nettó+utolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamat Nettó névérték kötvényeknél

Adott kötvény törlesztő részletekkel csökkentett névértéke Maximális ár

adott napra kötött legmagasabb egyedi ár Minimális ár a legkisebb

Átlagárfolyam Üzleti órák végén pl. a volumennel súlyozott egyedi árak

Kínálati (vagy áruárfolyam), amin még hajlandóak árut eladni Keresleti (vagy pénzárfolyam), amin még hajlandóak venni.

Emelkedő (hausse, hossz), ha időben nő az árfolyam Csökkenő (baisse vagy bessz) árfolyam, ha időben csökken.

109

Árfolyamok közzététele, annak szabályai, tőzsdei információ-szolgáltatás rendszere

Árfolyamjegyzés Árfolyam regisztrálása, megállapítása, ez tőzsdei adatként

kerül megállapításra, tartalmát a tpt határozza meg, Tőzsdei adat

minden tőzsdetermék vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által a kereskedési rendszerbe bevitt és sorba rendezett ajánlatok, A létrejött tőzsdei ügyletek árinformációi, számított és közzétett indexértékek

Tőzsdei információk Honlapon 20 perccel keletkezés után a tőzsde köteles közzétenni:

Tőzsdei információkat, kereskedési adatokat, szabályzatok szövegét, közgyűlés határozatait, azok időpontját és napirendjét, cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, részvényeseinek nevét, tulajdoni hányadát

Kötvények árát a névérték %-ában, részvények ára HUF-ban.

110

Tőzsde információ-szolgáltatási rendszere Tájékoztatási kötelezettsége VAN:

a kibocsátóknak tőzsdei kereskedési joggal rendelkezőknek, az elszámoló-házaknak Információszolgáltatás lehet: rendszeres, soron kívüli, és egyéb

Terméklista, (é.p. neve, kibocsátó, bevezetés napja, mennyisége, kötésegység, ármeghatározás módja, árlépés köz, keresk. idő, stb)

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség Felsorolás (külön dia)

Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség felsorolás (külön dia)

Egyéb tájékoztatási kötelezettség felsorolás (külön dia)

Tőzsdei szankciók Ha nem, vagy nem határidőben szolgáltatnak információt, Akkor a tőzsde (figyelmeztetéssel, pénzbírsággal,

értékpapírtörléssel ) szankcionál Mérlegelni szankciónál az okozott károkat, az okokat. A szankciót a tőzsde közzéteszi.

111

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 1

Kibocsátók kötelesek a tőzsde rendelkezésére bocsátani: Gyorsjelentést, Éves beszámolót (+könyvvizsgálói jelentést)

Részvénykibocsátók éves jelentése „A” kategóriás részvény esetén IAS vagy US GAAP szerint készült, és Jóváhagyó testület (köz-, v. taggyűlés)

elfogadta.

„B” kategóriás részvény esetén Hazai számviteli szabályok szerint is elkészítik Testület ezt is jóváhagyja.

112

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 2Beszámolóknak tartalmazniuk kell: Általános cégadatok, Kibocsátó értékpapír-struktúrájának bemutatása, Kibocsátó tulajdonosi körének bemutatása, Menedzsmenttel, foglalkoztatással kapcsolatosak:

Vezetőállású személyek neve, kinevezésük időtartama, Részvénytulajdonuk megjelölése, Alkalmazottak száma és átlagbérének alakulása.

Tevékenység és gazdálkodás részletes bemutatása: Történeti áttekintés Piaci környezet és pozíció bemutatása, Éves gazdálkodás, Pénzügyi helyzet, Tevékenység, Auditált beszámolókra (mérleg, eredmény-kimutatás, cash flow)

vonatkozó összehasonlító elemzések

113


Összehasonlító elemzések: Árbevétel kategóriák, Üzleti ráfordítások, Pénzügyi műveletek eredménye, Rendkívüli

eredmény, Adózás előtti eredmény, Adófizetési kötelezettség, Adózott eredmény, Mérleg szerinti eredmény,

Immateriális javak, Tárgyi eszközök, Rövid lejáratú kötelezettségek, Vevők, készletek, saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, időbeli elhatárolások, cash flow és befektetések tekintetében.

114


Ismertetni kell, ha 50%-nál kisebb a tulajdoni hányad, akkor Kibocsátó tulajdoni hányadát, Annak értékét, A befektetés várható hozamát.

Ha 50%-nál nagyobb a tulajdoni hányad, akkor fentieket kiegészíti:

A befektetés tárgyát képező társaság korábbi és jelenlegi tevékenységét, árbevételét, az általa fizetett osztalékot, valamint tőke- és a hitelkapcsolatokat is.

Minden olyan tényt és adatot is be kell mutatni, amely a kibocsátó gazdálkodásáról alkotható valós képet befolyásolhatja.Kockázati tényezők évközi változása

115


Kötvénykibocsátó esetén A következő évi pénzügyi terveiről is tájékoztatni

kell a tőzsdét (Kivéve a helyi önkormányzatokat) Helyi önkormányzat tpt szerint jelentést ad,

Warrant kibocsátó: Tájékoztat a bevezetésre került warrantok

mennyiségének évközi alakulásáról, stb…

Befektetési alap tpt alapján féléves és éves jelentést készít, Nettó eszközértéket nyilvánosságra hozza

Nemzetközi pénzügyi intézmények Évente közzé kell tenniük az auditált és elfogadott éves beszámolójukat.

116


Gyorsjelentés: Mérleg, eredmény kimutatás, cash flow Adott % eltérés felett a magyarázó eseményeket is be kell

mutatni %-os eltérés nélkül is magyarázandó az adózás előtti

eredmény, üzemi eredmény, értékesítés nettó árbevétele, befektetett eszközök és kötelezettségek állománya.

Bemutatandó a kibocsátó alkalmazottainak létszáma, saját részvény mennyiségét, adott %-nál nagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonosokat

Mérlegen kívüli tételek (jelzáloggal biztosított ingatlanok, opciós-, és lízing ügyletek.

Bemutatandók a releváns társasági események,Tőkebefektetési társaságokra alkalmazandók

a részvénykibocsátókra vonatkozó szabályok, Befektetések felsorolása, céltartalékok-, kötelezettségek ismertetése Gyorsjelentés tartalmazza

a saját részvények mennyiségét 5%-nál nagyobb tulajdonosok bemutatását.

117

Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség

30 percen belül tájékoztatást kell adni, ha az értékpapír értékét és hozamát befolyásolja valamilyen esemény:

Új értékpapír kibocsátása, Kamat, osztalékfizetés módja, ideje, helye, Értékpapírból származó kötelezettség Csőd-, felszámolási eljárás elrendelése Teljesítményt jelentősen befolyásoló események, Jelentős értékű perek, 5%-nál nagyobb befolyással bíró piaci szereplő megjelenése, Kibocsátóban történt befolyásszerzés, Saját értékpapírban teljesítendő eladás és vétel Kibocsátó sajáttőke 10% feletti befektetés 25%-ot meghaladó befolyásszerzés, Hitelminősítés megváltozása, Indexhez warranthoz kapcsolódó alaptermék kereskedése felfüggesztésre kerül, Alaptőke megváltozása, Tőzsdei kivezetés

118

Egyéb és különleges tájékoztatási kötelezettség

Egyéb tájékoztatási kötelezettség : hír, ami érinti a papír értékét vagy hozamát Közgyűlési jegyzőkönyv Alapszabály változása Gazdálkodást bemutatók információk, Részvénykönyvi bejegyzésekről

Különleges tájékoztatás: Értékpapír struktúra változása, Osztalék-, hozamfizetés, Demattá átalakítás, Tőzsdei forgalmazás felfüggesztése Értékpapír törlése, Stb…

119

Tőzsdei indexekIndex kialakítható az egész tőzsdére nézve, vagy egy ágazatra (pl. vegyipar)Árfolyamindex a tulajdonosi jogokat megtestesítő papírok esetén

Hozamindex a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetén

Trendek (Dow Jones elmélete, 6 megállapítás): 1) Átlagok mindent magukba foglalnak 2) Piac 3 fő trendből áll (Elsődleges trend több évre,

másodlagos trend több hónap, Kistrend egy, néhány nap)

3) Elsődleges trend 3 szakasza: Jól-informált befektetők agresszív vételei Javuló vállalati eredmények és gazdasági teljesítőképesség, Rekord vállalati eredmények, gazdasági csúcsteljesíőképesség

4) Az átlagoknak (ipari és szállítási) igazolniuk kell egymást

5) A forgalom igazolja a trendet 6) Trend addig érvényes, amíg nincs egyértelmű

ellenirányú jelzés

120

Külföldi indexek

CESI Central European Stock IndexCETOP20QQQ indexDJIA 30+DJTA 20 szállítási+DJUA 15 gáz és elektromosság=DJCA 65 ez az előzőekS&P500FAZFANKFURTI DAXLONDONI FTSE

121

Néhány banki adat, mrd HUF-ban

HITELINTÉZETEK 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011Pénztár és elsz. számlák 689 644 491 505 782 759 765 917 673 626 694 734

Forgatási célú értékpapírok 580 487 458 912 890 933 1283 2113 2570 4340 3328 3407Befektetési c. v. értékp 740 1004 1059 1534 1508 1627 1631 1831 2922 3189 3793 4086

Értékpapírok összesen 1320 1491 1517 2446 2398 2560 2914 3944 5491 7529 7121 7492Jegybanki és bankközi betétek 1528 1476 1445 1391 1745 2391 2681 1940 2175 2382 2275 2595 jegybanki betétek 492 643 425 543 1307 1219 468 827 472 452 889 bankközi betétek 984 802 966 1203 1084 1462 1472 1347 1910 1823 1706Hitelek (nettó állomány) 4323 4905 6097 8523 9977 11935 14223 17319 20979 19791 19911 19520 vállalkozói hitelek 3076 3176 3284 4154 4772 5433 5994 6923 7456 6958 6745 6612 háztartások hitelei 429 677 1204 2265 2914 3712 4613 5847 7536 7519 8093 7722Vagyoni érdekeltségek 192 156 197 257 248 500 555 638 651 686 777Aktív kamatelhatárolások 117 109 114 184 249 241 234 299 505 460 427 456Egyéb a. elsz.és eszk. 71 90 144 186 241 268 521 671 959 661 509 864Saját eszközök 187 169 192 268 326 404 589 688 642 591 600 667Eszközök összesen 8427 9040 10196 13759 15965 18850 22428 26334 32063 32691 32223 33106

122

Árfolyam és inflációszűrt adatok

HITELINTÉZETEK 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011Pénztár és elsz. számlák 689 612 443 427 628 590 559 624 435 380 396 389

Forgatási célú értékpapírok 580 458 410 769 712 719 929 1420 1663 2653 1933 1891Befektetési c. v. értékp 740 953 960 1294 1208 1257 1187 1245 1889 1934 2149 2162

Értékpapírok összesen 1320 1411 1370 2063 1920 1977 2116 2664 3552 4587 4083 4053Jegybanki és bankközi betétek 1528 1430 1335 1181 1433 1869 1992 1346 1404 1437 1261 1354 jegybanki betétek 0 469 581 359 433 1007 884 314 535 288 262 500 bankközi betétek 0 962 754 823 1000 862 1108 1031 869 1148 998 854Hitelek (nettó állomány) 4323 4701 5638 7233 8229 9448 10671 12212 13499 11839 10653 9303 vállalkozói hitelek 3076 3039 3032 3526 3940 4294 4477 4843 4802 4177 3658 3215 háztartások hitelei 429 635 1077 1909 2349 2908 3440 4103 4850 4501 4329 3706Vagyoni érdekeltségek 192 147 178 217 202 0 377 390 411 391 371 373Aktív kamatelhatárolások 117 104 103 155 200 188 172 205 326 280 245 247Egyéb a. elsz.és eszk. 71 85 130 157 193 207 379 454 620 402 288 459Saját eszközök 187 158 171 226 260 311 426 463 415 361 349 372Eszközök összesen 8427 8648 9368 11659 13065 14819 16691 18358 20663 19676 17645 16550

123

Árfolyam és inflációszűrt adatok

0

3000

6000

9000

12000

15000

18000

21000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Hitelek (nettó állomány)

vállalkozói hitelek

háztartások hitelei

Eszközök összesen

124

Devizahányad

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Hitelek (nettó áll.)

vállalkozói hitelek

háztartások hitelei

Eszközök össz.

125

Hitelintézetek szerkezetváltozása

2005 2005 2005 2005 2008 2008 2008 2008 2011 2011 2011 2011bank fiók szöv. hitelint bank fiók szöv. hitelint bank fiók szöv. hitelint

Értékpapírok összesen 86% 0% 14% 100% 85% 7% 8% 100% 86% 7% 7% 100%Hitelek (nettó állomány) 95% 0% 5% 100% 95% 2% 3% 100% 90% 6% 4% 100%vállalkozói hitelek 96% 0% 3% 100% 93% 3% 4% 100% 88% 7% 5% 100%háztartások hitelei 91% 0% 9% 100% 95% 0% 5% 100% 88% 7% 5% 100%Eszközök összesen 93% 0% 7% 100% 91% 4% 5% 100% 87% 7% 5% 100%

126

Nem pénzügyi vállalkozások bruttó banki

hitelei

összes bruttó hitel,

mrd HUF-ban NPL összesen nagy közép kis mikró

2010.dec. auditált 6514 10,8% 100% 54% 14% 16% 16% 2011.márc. 6162 11,2% 100% 53% 14% 16% 17% 2011. jún. 6133 13,0% 100% 54% 14% 16% 17% 2011. szept.. 6423 13,8% 100% 54% 14% 16% 17% 2011.dec. előzetes 6530 15,4% 100% 53% 14% 16% 17%

127

Háztartások hitelintézeti bruttó hitelei (mrd HUF)

LHPFt LHTFt LHD SZaJHFt SZaJHD SzeHFt SzeHD GHFt GHD FOszlH ÁruVH EgyébH Összes 2009 126 1248 2461 29 2048 261 220 23 264 399 84 245 7407 2010 249 1146 2819 148 2320 268 182 36 255 446 68 205 8140 2011 447 1028 2637 270 2290 284 138 55 274 386 46 188 8041 NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL 2009 15,9% 1,7% 4,2% 35,1% 7,5% 11,9% 9,8% 64,8% 2,3% 19,4% 9,4% 20,5% 7,0% 2010 11,9% 2,4% 6,6% 16,6% 12,7% 15,6% 12,2% 60,9% 2,7% 25,6% 11,8% 23,0% 10,1% 2011 13,7% 2,5% 10,1% 21,4% 18,0% 21,3% 12,8% 61,5% 6,8% 12,0% 15,8% 21,4% 13,0%

128

Hitel/belföldi betét arány

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 93% 102% 122% 130% 140% 146% 165% 181% 169% 174% 165%

129

Eszközarányos banki eredmény összetevők,

ROE és reál - ROE 2002-2011-ben

2002. év auditált

2003. év auditált

2004. év auditált

2005. év auditált

2006. év auditált

2007. év auditált

2008. év auditált

2009. év auditált

2010. év auditált

2011. év Előzetes

Kamateredmény 4,0% 3,9% 4,0% 3,8% 3,6% 3,2% 2,7% 2,6% 3,0% 3,0%Kamatbevételek 8,8% 9,1% 10,4% 8,5% 7,9% 8,2% 8,2% 8,5% 7,2% 7,2%Kamatráfordítások 4,8% 5,2% 6,4% 4,7% 4,3% 5,0% 5,5% 5,9% 4,1% 4,2%Nem kamateredmény 1,4% 1,6% 1,7% 1,6% 1,6% 1,6% 1,3% 1,9% 0,6% 1,0% Jutalékeredmény 1,3% 1,5% 1,3% 1,3% 1,2% 1,1% 0,9% 0,9% 0,9% 0,8% Osztalék 0,1% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,2% 0,6% 0,2% 0,2% 0,3% Pügyi, bef szolg eredm 0,4% 0,4% 0,6% 0,8% 0,6% 0,8% 0,5% 1,0% 0,7% 0,9% Egyéb nem kamateredm -0,5% -0,5% -0,3% -0,6% -0,4% -0,5% -0,8% -0,3% -1,2% -1,0%Működési költségek 3,6% 3,4% 3,0% 2,9% 2,7% 2,6% 2,4% 2,0% 2,1% 2,0%Értékv., kock. C.T vált. -0,3% -0,3% -0,4% -0,2% -0,4% -0,5% -0,5% -1,5% -1,3% -1,9%Szokásos üzleti tev eredm 1,6% 1,8% 2,3% 2,3% 2,1% 1,7% 1,0% 0,9% 0,2% 0,1%Rendkívüli eredmény 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,1% -0,1% -0,1% -0,3%Adózás előtti eredmény 1,6% 1,8% 2,3% 2,3% 2,2% 1,7% 1,1% 0,8% 0,1% -0,2%Adófizetési kötelezettség 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,1% 0,2%Adózott eredmény (ROA) 1,3% 1,5% 2,0% 1,9% 1,9% 1,4% 0,9% 0,7% 0,0% -0,3%Adózott eredmény (ROE) 15,5% 17,8% 23,6% 23,3% 22,7% 17,5% 11,3% 9,1% 0,5% -3,8%

REÁL-ROE 9,7% 12,6% 15,8% 19,1% 18,0% 8,8% 4,9% 4,7% -4,2% -7,5%

130

Eszközarányos banki eredmény összetevők,

ROE és reál - ROE 2002-2011-ben

-1,5%

-1,0%

-0,5%

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

2,5%

3,0%

3,5%

4,0%

4,5%

2002. év auditált

2003. év auditált

2004. év auditált

2005. év auditált

2006. év auditált

2007. évauditált

2008. évauditált

2009. évauditált

2010. évauditált

2011. évElőzetes

-10,0%

-5,0%

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

Kamateredmény

Nem kamateredmény

Pügyi, bef szolg eredm

Egyéb nem kamateredm

Működési költségek

Értékv., kock. C.T vált.

Rendkívüli eredmény

Adófizetési kötelezettség

Adózott eredmény (ROE) (jobb t.)

REÁL-ROE (jobb t.)

131

A CDS hatása HUF/CHF + HUF/Euró kosárra

10

110

210

310

410

510

610

710

28-0

1-2

005

19-0

5-2

005

01-0

9-2

005

19-1

2-2

005

05-0

4-2

006

24-0

7-2

006

08-1

1-2

006

26-0

2-2

007

19-0

6-2

007

03-1

0-2

007

29-0

1-2

008

19-0

5-2

008

02-0

9-2

008

18-1

2-2

008

09-0

4-2

009

28-0

7-2

009

13-1

1-2

009

03-0

3-2

010

21-0

6-2

010

05-1

0-2

010

20-0

1-2

011

10-0

5-2

011

24-0

8-2

011

09-1

2-2

011

185

205

225

245

265

285

5-year CDS

(HUF/CHF+ HUF/EURO)/2

132

A CDS hatása az értékvesztés változására

(2005-11)

y = 0,29%e0,48%x

R2 = 89,77%

0,00%

0,20%

0,40%

0,60%

0,80%

1,00%

1,20%

1,40%

1,60%

1,80%

2,00%

0 50 100 150 200 250 300 350 400

133

Banki eredmények 2011-ben

A magyar bankrendszer elmúlt éve: 2011-ben folytatódott a bankrendszer eszközeinek

nominálértéken vett stagnálása, reálértéken való gyors zuhanása;

az NPL ráta 3-5%-ponttal nőtt, a forintárfolyam gyengülése miatt a

devizahitelesek terhei nőttek; a kormányzat

közvetlenül (banki különadó, végtörlesztés terhei) és a CDS-en keresztül közvetve

szinte teljesen meghatározta a bankok eredményességét: a bankok veszteségesek lettek,

ROE: -3,8 %, reál-ROE: -7,5 %

134

Vége a NEGYEDIK óránakROA AZ (ÉRTÉKVESZTÉSVÁLTOZÁS+EGYÉB NEM KAMATEREDMÉNY) FÜGGVÉNYÉBEN

y = 96,1%x + 2,4%

R2 = 92,7%

-0,5%

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

2,5%

-3,5% -3,0% -2,5% -2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0%

135

5. (03.06) A befektetési alapok (84-108)

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKKÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

136

Befektetési jegy lényege, jellege, kellékei

Befektetési jegy: meghatározott módon és tartalommal, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat nyújtó,átruházható értékpapír, amelyben a Kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását

elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében

befektetési alap kialakítására, illetve abban való elhelyezésére fordítja,

a létrehozott bef-i alapot a befektetők általános megbízásából kezeli.Befektetési jegy:

Részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír, tulajdonosa csak hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult, Alap működésbe nem szólhat bele.

Befektetési jegy tulajdonosai: A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, ebből részesednek bef.

jegyeik értékének arányában. A befektető hozama az alap befektetésének sikerességétől függ.

137

Befektetési jegy lényege, jellege, kellékei

Befektetési jegyet a befektetési alapkezelő bocsáthat ki, nyilvános vagy zárt jegyzés útján. Nyilvános forgalomba hozatal esetén kezelési szabályzatot és tájékoztatót kell készíteni.Befektetési jegy (kedvezményezett vagy rendelkezésre jogosult) személyre szóló dematerizált értékpapír.Futamidő alapján lehet

nyílt vagy (alapkezelő a forgalmazó útján bármikor visszaváltja)

zárt végű (csak a futamidő végén váltják vissza, futamidő alatt csak az értékpapírpiacon adható el, alapkezelő köteles kezdeményezni a tőzsdei bevezetést)

138

Befektetési alapok lényege, tulajdonságaiBefektetési alap:

a befektetési jegyek kibocsátásával létrehozott, működtetett vagyontömeg, amelyet alapkezelő a befektetők megbízása alapján, érdekükben

kezel.Tulajdonságai: ELŐNYÖK

Kényelem, nem kell a befektetőnek követni a tőkepiac változásait Szakszerűség, felkészült szakemberek fektetik be a tőkét Kockázatmegosztás (diverzifikáció), globalizált portfólió és

hatékonyság Diverzifikáció csökkenti a kockázatot. Nagy címletű befektetéshez is

hozzájuthatnak az alapon keresztül. Befektetők több alap között is megoszthatják megtakarításaikat.

Magas likviditás (könnyen visszaváltható, bár az árfolyam nem látható előre) és rugalmasság (folyamatosan bocsátanak ki)

Kedvező hozam lehetősége (jobb a bankbetétnél) Tranzakciós költségek megspórolhatók, szakemberek fektetnek be. Biztonság, garanciális elemek (többfélébe kell fektetni a pénzt)

HÁTRÁNYOK NEM LEHET BELESZÓLNI, HOGY MIT VEGYENEK A PÉNZÜNKÖN NINCS ELŐRE RÖGZÍTETT HOZAM

139

BEFEKTETÉSI ALAPOK CSOPORTOSÍTÁSA

A) BEFEKTETŐI KÖR (nyilvános vagy zártkörű)B) Időtartam B1(zártvégű [nyilv. zv, vagy zártk. zv] Zártk-zártv.

jegyzéshez nem kell tájékoztató, de átruházni csak azok között, akik neve benne van a

kezelési szabályzatban Nyíltk-zártv.

Tájékoztatató a jegyzés előfeltétele Kéthetente nettó eszközérték kell megjelentetni

B2 (nyíltvégű csak nyilvános lehet) Határozatlan időre jönnek létre, Folyamatosan változhat a kibocsátott befektetési jegy

mennyisége és így a saját tőke is Jegyzés feltétele, hogy

felügyelet jóváhagyja a tájékoztatót Meghirdessék az alap jegyzési időszakát.

140

Nyilvános alapnak Likvidnek kell lennie (visszaváltási kötelezettség) Szigorú tájékoztatási kötelezettség

naponta a nettó eszközérték állásáról Nettó eszközérték a a befektetési jegyek visszaváltási és eladási

árának centruma Típusai:

Kötvényalap (vállalati és államkötvények, határidős ügyletek, likvid eszközök, ez a legbiztonságosabb alap)

Részvényalap (nem tisztán részvények, van benne likvid eszköz és származékos, magasabb hozamú, követi a tőzsde trendjét)

Pénzpiaci alap (rövid állampapír, származékos ügyletek, duration kb féléves a hátralévő átlagos futamidő, csak rövidbe fektetnek )

Vegyes alap (részvény, kötvény, határidős ügyletek) Speciális alap

Származtatott ügyletekbe fektető alap (bonyolult) Esernyőalap (befektetési alapba befektető alap) Indexkövető alap (állampapír + BUX) Európai befektetési alap (csak eu-s alapba fektethet

141

C) Befektetés iránya jellege Ingatlanbefektetési alap

(ingatlanba, bankbetétbe, rövid állampapírba fektethet) alapkezelőnek független ingatlanértékelőt bíz meg, aki 3

havonta értékel, ellenőrzi a tehermentességet is. Értékpapír befektetési alap

Részvény, kötvény, vegyes és pénzpiaci alap Nettó eszközértéket az letétkezelő az előző napi árfolyam

alapján állapítja meg, alapkezelő gondoskodik az információ közzétételéről

D) értékpapír eredete szerint Belföldi (magyar vállalatok papírját vásárolják) Külföldi (külföldön fektetik be a tőkét) Devizaalap (bel és külföldön is befektetnek)

E) jövedelem szétosztása szerint Rendszeresen felosztó (kezelési szabályzatban, hogy

mikor és hol fizetik ki a többletjövedelmet) Automatikusan újrabefektető (alap megszűnéséig

újrabefektetnek)

142

Befektetési alap (nincs saját alkalmazottja, működését külső szervezet irányítja) intézményi

környezete

Független könyvvizsgáló

Tanácsadó testület

Alapkezelő

Befektetési alap

PSZAF

letétkezelő

Értékpapír-

kereskedő

143

Alapkezelő: Névre szóló részvényekkel rendelkező rt-ként vagy fióktelepként működhet Befektetési alapot alakít ki Alapkezelő jegyzett tőkéjének min 100 m

HUF Kezelési és működési szabályok Pszaf engedély kell

Letétkezelő: Csak hitelintézet lehet, egy alapot csak egy letétkezelő kezelhet Értékpapír letéti őrzése, kezelése, értékpapírszámla vezetése, jegy eladás, visszavásárlás, hozam kifizetése, nettó eszközérték megállapításával

kapcsolatos technikai tevékenység, alapkezelő ellenőrzése

144

Független könyvvizsgáló: Éves beszámoló, nettó eszközérték és

hozamszámítás felülvizsgálata, Alapkezelő tevékenységének felülvizsgálata, Eredmények ismertetése a Pszaf-fal tv. által

előírt esetekben

Tanácsadó testület: Segíthet a befektetési elvek

meghatározásában Összeférhetetlenségek tv-i kizárása

Kereskedő Értékpapírok tőzsdei adás-vételét megbízás

alapján

Pszaf az Alapkezelő felügyelete Ellenőriz, szankcionál, felügyeleti díjat szed

145

Hozamok, költségek, nettó eszközértékHozamgarancia, ezt mindenképpen megkapja a befektető

Költségek: Bizományosi jutalék Forgalmazói díjak További díjak:

Felügyeletnek, könyvvizsgálónak, jogi tanácsadónak, Elszámoló-háznak a befektetési jegyek őrzéséért Közzétételi díjak a jegytulajdonosok kötelező tájékoztatása miatt

Alapkezelők fix jutaléka a nettó eszközérték 1-2%-a Letétkezelő bank nettó eszközérték 0,3-0,5%-át kapja Eladási és visszaváltási jutalék Indulási költségek

146

Befektetési alap indulásakor a befektetési jegy ára = névértékKésőbb az egy jegyre jutó nettó eszközértéken lehet megvásárolni és visszaváltani a jegyet, Árfolyam= Egy jegyre jutó nettó eszközértékNettó eszközérték= portfolióban lévő eszközök összértéke-alapot terhelő kötelezettségek Nyílt végű befektetési alapok nettó eszközértékét

minden munkanapra, zárt végű értékpapír alapét hetente, zárt végű ingatlanalapét kéthetente kell

megállapítani

Jegy hozama= egy jegyre jutó nettó eszközérték két időpont közötti változásaHozam=[(időszak végi-eleji árfolyam)/(időszak eleji árfolyam)]*[365/időszak hossza napokban]

147

A befektetési alapkezelők és alapok száma és az alapkezelők adózott

eredménye (milliárd Ft)

Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Befektetési alapkezelők száma* (db) 23 22 23 24 26 30 34 34 35 34

Befektetési alapok száma (db) n.a. n.a. n.a. n.a. 242 335 424 443 488 522

Adózott eredmény (milliárd Ft) 4,7 8,2 10,5 14,1 19,2 23,7 21,0 23,5 23,2 n.a.

148

Fogalmak, meghatározások:

Az alapok besorolása 2009-től:

Ingatlanfejlesztő alap: olyan ingatlanalap, amelynél az építés alatt álló ingatlanok aránya több mint 25%.

Egyéb, be nem sorolt alap: a fenti kategóriák egyikébe sem tartozó értékpapíralap.

Garantált alapok: azok az alapok, amelyek a hozamra, illetve a tőke megóvására garanciával vagy ígérettel rendelkeznek.

Származtatott ügyletekbe fektető alap: azok a derivatív alapok, amelyekre nem tettek hozamot, illetve tőkemegóvást tartalmazó ígéretet, garanciát.

Részvénytúlsúlyos alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.

Ingatlanforgalmazó alap: olyan ingatlanalap, amelynél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 25%.

Likviditási alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.

Pénzpiaci alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje több mint 3 hónap, de nem haladja meg az 1évet.

Rövid kötvényalap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.Hosszú kötvény alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.Kötvénytúlsúlyos vegyes alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.Kiegyensúlyozott vegyes alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.

Nettó eszközérték: a befektetési alap aktuális piaci értéke, az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne.

149

A befektetési alapok nettó eszközértéke (milliárd Ft)

Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Befektetési alapok 944 879 1 067 1 879 2 558 3 236 2 567 3 100 3 894 3 286

I. Nyilvános alapok 924 850 1 029 1 830 2 472 3 125 2 362 2 685 3 210 2 961

1. Értékpapíralapok 905 808 939 1 553 1 999 2 628 2 016 2 408 2 814 2 574

a/ Kötvényalapok 830 710 782 1 146 1 057 1 347 1 042 1 409 1 681 1 593

b/ Vegyes alapok 14 20 22 43 75 111 68 79 110 99

c/ Részvényalapok 54 50 56 97 152 207 129 398 458 266

d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok 0 7 36 89 282 501 557 53 83 116

f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 7 22 42 178 432 461 218 64 74 85

2. Ingatlanalapok 19 42 90 277 474 498 346 277 397 387

II. Zártkörű alapok 20 29 38 50 85 110 204 415 683 325

150

y = 807,43e0,1706x

y = 12,766e0,3862x

y = 680,38e0,0897x

y = 819,3e0,1551x

y = 764,28e0,1449x

y = 35,708e0,2482x

y = 14,54e0,2293x

y = 37,301e0,2982x

10

100

1 000

10 000

Befektetési alapok

I. Nyilvános alapok

1. Értékpapíralapok

a/ Kötvényalapok

b/ Vegyes alapok

c/ Részvényalapok

2. Ingatlanalapok

II. Zártkörű alapok

Alapok nettó eszközértéke mrd HUF-ban és trendjük

151

Éves hozamok alap-fajtánként

éves hozam 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011Befektetési alapok -6,8% 21,4% 76,2% 36,1% 26,5% -20,7% 20,8% 25,6% -15,6% I. Nyilvános alapok -8,0% 21,1% 77,8% 35,1% 26,4% -24,4% 13,7% 19,6% -7,8% 1. Értékpapíralapok -10,7% 16,2% 65,4% 28,7% 31,5% -23,3% 19,5% 16,8% -8,5% a/ Kötvényalapok -14,5% 10,2% 46,6% -7,8% 27,4% -22,6% 35,2% 19,3% -5,2% b/ Vegyes alapok 41,5% 11,2% 97,4% 72,7% 48,3% -38,3% 15,1% 40,3% -10,8% c/ Részvényalapok -7,9% 12,8% 72,7% 57,9% 36,0% -37,6% 207,9% 15,0% -42,0% d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok 402,6% 144,6% 216,6% 77,8% 11,2% -90,5% 57,5% 39,4% f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 208,1% 94,7% 318,7% 143,4% 6,7% -52,7% -70,7% 15,1% 15,9% 2. Ingatlanalapok 120,8% 115,5% 206,7% 71,0% 5,1% -30,4% -20,1% 43,3% -2,3% II. Zártkörű alapok 46,5% 29,4% 31,9% 71,3% 29,6% 85,1% 103,0% 64,8% -52,4%

152

éves hozamok

-100%

-50%

0%

50%

100%

150%

200%

250%

300%

350%

400%

450%

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Befektetési alapok

I. Nyilvános alapok

1. Értékpapíralapok

a/ Kötvényalapok

b/ Vegyes alapok

c/ Részvényalapok

d/ Származtatottügyletekbe fektető alapok

f/ Egyéb, be nem soroltalapok

2. Ingatlanalapok

II. Zártkörű alapok

153

2003-11. közötti átlaghozama és szórása a befektetési

alapoknak

szórás átlaghozamBefektetési alapok 29,80% 18,16% I. Nyilvános alapok 29,80% 17,05% 1. Értékpapíralapok 26,70% 15,06% a/ Kötvényalapok 23,91% 9,84% b/ Vegyes alapok 41,58% 30,83% c/ Részvényalapok 75,64% 34,98% d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok 149,70% 107,41% f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 128,18% 75,48% 2. Ingatlanalapok 79,12% 56,62% II. Zártkörű alapok 45,00% 45,45%

154

Befektetési alapok szórása és hozama 2003-2011

y = 65,7%x

R2 = 91,9%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

0% 50% 100% 150% 200%

szórás

ho

zam

származtatatott

egyéb

ingatlan

részvényvegyes

bef.alapnyilvánosértékpapír

kötvény

zártkörű

155

Mit mutat az évtizedes kép?

1) minél nagyobb egy alap hozama, annál nagyobb a hozam szórása is.2) átlagosan a hozam a szórás kb. 2/3-a volt3) a hozam és szórás: legkisebb a kötvényalapoknál, közepes a részvény- és ingatlanalapoknál, legnagyobb a származékos ügyletek

alapjainál.

156

Mit mutat az évtizedes kép?

4) nyilvános<<zártkörű (hozam és szórás is)5) lelóg a képből a részvényalap, 15%-ponttal kisebb a hozama, mint a

szórásból következett volna (0,657*0,7545-0,3498=0,15) Mikor teljesített nagyon alul a részvény?

6) hasonlítsuk össze az azonos szórású ingatlanalapokéval!

157

Részvényalap hozama 9 évből 7 évben kisebb volt az ingatlanalapénál, volt-e magyar ingatlanbuborék?

Éves hozamok a részvény- és az ingatlanalapoknál

-50%

0%

50%

100%

150%

200%

250%

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

c/ Részvényalapok

2. Ingatlanalapok

158

Csak a vicc kedvéért…

Befektetési alapok hozama

Banki ROE

Részvénya

lapok

2003 -6,8% 17,8% -7,9%2004 21,4% 23,6% 12,8%2005 76,2% 23,3% 72,7%2006 36,1% 22,7% 57,9%2007 26,5% 17,5% 36,0%2008 -20,7% 11,3% -37,6%2009 20,8% 9,1% 207,9%2010 25,6% 0,5% 15,0%2011 -15,6% -3,8% -42,0%

átlag 18,2% 13,6% 35,0%szórás 29,8% 10,1% 75,6%

159

Csak a vicc kedvéért…

y = 33,38%x + 9,38%0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

0% 20% 40% 60% 80%

szórás

ho

zam

?

Bank ROE

Befektetési alapok

Részvényalapok

160

Még egy játékos beállítás, jegybanki alapkamat és befektetési alapok hozama

Je gybanki a lapkamat mé rté ke

3,50

4,50

5,50

6,50

7,50

8,50

9,50

10,50

11,50

12,50

13,50

20

02

.01

.01

20

02

.07

.01

20

03

.01

.01

20

03

.07

.01

20

04

.01

.01

20

04

.07

.01

20

05

.01

.01

20

05

.07

.01

20

06

.01

.01

20

06

.07

.01

20

07

.01

.01

20

07

.07

.01

20

08

.01

.01

20

08

.07

.01

20

09

.01

.01

20

09

.07

.01

20

10

.01

.01

20

10

.07

.01

20

11.0

1.0

1

20

11.0

7.0

1

Befektetési alapok

-40%

-20%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Befektetési alapok

161

HOGY A KÉPEKKEL JOBBAN ISMERKEDJÜNK

Kötvényalapok

-30%

-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Je gybanki a lapkamat mé rté ke

3,50

4,50

5,50

6,50

7,50

8,50

9,50

10,50

11,50

12,50

13,502

00

2.0

1.0

1

20

02

.07

.01

20

03

.01

.01

20

03

.07

.01

20

04

.01

.01

20

04

.07

.01

20

05

.01

.01

20

05

.07

.01

20

06

.01

.01

20

06

.07

.01

20

07

.01

.01

20

07

.07

.01

20

08

.01

.01

20

08

.07

.01

20

09

.01

.01

20

09

.07

.01

20

10

.01

.01

20

10

.07

.01

20

11.0

1.0

1

20

11.0

7.0

1

162

Első órán néztük, CDS ÉS BUX/GDP

0 %

2 5 %

5 0 %

7 5 %

1 0 0 %

1 2 5 %20

05.0

1.28

200

5.0

5.2

8

2005

.09.

28

200

6.0

1.2

8

2006

.05

.28

200

6.0

9.2

8

2007

.01

.28

200

7.0

5.2

8

200

7.0

9.2

8

200

8.0

1.2

8

200

8.0

5.2

8

2008

.09.

28

200

9.0

1.2

8

2009

.05.

28

200

9.0

9.2

8

2010

.01.

28

201

0.0

5.2

8

2010

.09

.28

2011

.01.

28

2011

.05

.28

2011

.09.

28

c d s /1 0 0 0

b u x /g d p 2 0 0 5 .0 1 .2 8 -2 0 1 0 .0 3 .0 1

b u x /g d p 2 0 1 0 .0 3 .0 1 -2 0 1 1 .0 3 .0 1

b u x /g d p 2 0 1 1 .0 3 .0 1 -2 0 1 1 .1 2 .3 1

163

RÖVID TANULSÁGOKNÉZEGESSÉK AZ ÁBRÁKAT: MIKOR MOZOG KÉT DOLOG EGYÜTT, MIKOR ÉPPEN ELLENTÉTESEN, MIKOR NINCS OTT VALAMI, AHOL KELLENE LENNIE… HOGYAN MERÉSZEL ODAFÉRKÖZNI EGY ADAT,

AHOL SZERINTÜNK SEMMI KERESNIVALÓJA NINCS…

HA CSAK LEHET, GONDOLKOZZANAK KÉPEKBEN Egyedi SZÁMOK HELYETT KERESSENEK

MINTÁZATOKAT, A MINTÁZAT legyen

„a” változó „b” változó függvényében, „b” lehet az idő is, de szerencsésebb, ha logikai kapcsolat van „a” és „b” között.

164

Vége az ÖTÖDIK órának

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

165

6. (03.1?) CAPM ÉS KÖTVÉNYEK (205-216)


166

CAPM és környéke

Befektetés i alapo k s zó rás a és ho zam a 2003-2011

y = 65,7%x

R2 = 91,9%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

0% 50% 100% 150% 200%

s zórás

ho

za

m

származtatatott

egyéb

ingatlan

részvényvegyes

bef.a lapnyilvánosértékpapír

kötvény

zártkörű

167

Kockázat=Diverzifikálható kockázat + Piaci kockázat,(Diverzifikálható kockázat további részvények hozzáadásával

csökkenthető), (Nem diverzifikálható kockázat így nem megszüntethető, ez a piaci

kockázat)

Többletszórás az időszak és a részvények számának függvényében az USA-ban

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

55%

60%

65%

70%

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Részvények száma

Szó

rás

1963-73

1986-97

168

Megnézzük, hogy miként csökkenthető a szórása 2 papírból álló portfoliónak

1-ső papír 2-ik papírr1 =0,14 r2 =0,08

=0,2 =0,15

Különböző w (0<w<1) arányokat veszünk: Kiszámítjuk a portfolió együttes E(r) hozamát

Kiszámítjuk a portfolió együttes szórását (de nem 2 )

E(r) = w*r1+(1-w)*r22=w21

2+(1-w)222+2w(1-w)1,21*2

Most 1,2korrelációs esetet vizsgáljuk,

Közös szórás kisebb lesz, mint bármelyik papíré.

169

Kiszámítunk és felrajzolunk egy =0, azaz egy zérus korrelációs tojáshéjat!

Az egyik papír súlya: w

Másik papíré: 1-w

=0,2 =0,15 Keressük az (1;2) papírból álló portfolió

Közös r hozamát, és szórását

r1 =0,14

r2 =0,08

w 1-w r r1 r2

0 1 0 0,0225 0,15 0,08 0 0,08

0,1 0,9 0,0004 0,018225 0,136473441 0,086 0,014 0,072

0,2 0,8 0,0016 0,0144 0,126491106 0,092 0,028 0,064

0,3 0,7 0,0036 0,011025 0,120933866 0,098 0,042 0,056

0,4 0,6 0,0064 0,0081 0,120415946 0,104 0,056 0,048

0,5 0,5 0,01 0,005625 0,125 0,11 0,07 0,04

0,6 0,4 0,0144 0,0036 0,134164079 0,116 0,084 0,032

0,7 0,3 0,0196 0,002025 0,147054412 0,122 0,098 0,024

0,8 0,2 0,0256 0,0009 0,162788206 0,128 0,112 0,016

0,9 0,1 0,0324 0,000225 0,180623919 0,134 0,126 0,008

1 0 0,04 0 0,2 0,14 0,14 0

170

E(r) = w1*r1+w2*r22=w21

2+(1-w)222+2w(1-w)1,21*2

kockázat-hozam átváltási görbe, itt éppen 0 korreláció,

2 kockázatos eszköz esetén

0

0,05

0,1

0,15

0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25

szórás

vá

rha

tó h

oz

am

171

HOZAM ÉS KOCKÁZATEGY RÉSZVÉNY VÁRHATÓ KOCKÁZATI DÍJA (kockázati prémiuma) ÉS BÉTA EGYMÁSSAL ARÁNYOSAKLegyen r=adott részvény hozama rf=kockázatmentes hozam rm =piaci hozam (jól diverzifikált portfolió hozama) = adott részvény kockázata milyen mértékben járul

hozzá a portfolió kockázatához, másképpen:

konkrét befektetés hogyan tükrözi a piaci portfolió értékének változását,

vagy: = kovariancia/ piaci variancia= =( 1,M*1*M / M* M )

Vagyis: r-rf=*(rm-rf) Átrendezhetjük:

egyedi prémium/kovariancia=piaci prémium/variancia Variancia: a portfolió egésze hozamának

szórásnégyzete Kovariancia: adott papír hozamának korrelációja a

portfolió egészének hozamával* a papírhozam szórása*portfolió szórása

172

CAPMPiaci portfolió, ahol:

minden papír részaránya =értékpapír relatív piaci értékével Hatékony portfolió esetén lineáris kapcsolat van a hozamtöbblet és a

kockázathoz való hozzájárulás között

ÉRTÉKPAPÍR- PIACI EGYENES (SML)

-0,2

-0,1

0

0,1

0,2

-3 -2 -1 0 1 2 3

Béta

Ko

ck

áza

ti p

rém

ium

173

Most számolunk

Adott papír esetén =2, agresszív papírPiaci hozam=0,14Kockázatmentes hozam=0,04Mekkora lesz papírunk várt hozama?r-rf=*(rm-rf)

r=rf+*(rm-rf)=0,04+2*(0,14-0,04)=0,24

174

kötvények

y = 0,0618x - 2089,5

R2 = 0,9784

100

150

200

250

300

350

400

450

500

1996

.12.

31

1997

.12.

31

1998

.12.

31

1999

.12.

31

2000

.12.

31

2001

.12.

31

2002

.12.

31

2003

.12.

31

2004

.12.

31

2005

.12.

31

2006

.12.

31

2007

.12.

31

2008

.12.

31

2009

.12.

31

2010

.12.

31

2011

.12.

31

175

Kötvények hozama és árfolyama

Kötvények hozama és árfolyama ellentétesen mozog, (mennyibe kerül 100 Ft névértékű 4% kamatozású papír, ha 8% a kamatláb? Több, egyenlő vagy kevesebb lesz, mint 100 Ft?)Fix kamatozású kötvények jövőbeni pénzáramait pontosan ismerjük, mivel ismerjük: a lejáratkor kifizetésre kerülő névértéket lejáratig fizetendő kamatok összegét és ütemezését a lejárat időpontját, Ha ismerjük azt a kamatlábat, amivel diszkontálni

kell a jövőbeni pénzáramokat, akkor a kötvény jelenlegi árfolyam könnyen kiszámítható.

176

MAX (lila, balt.) és JB-i alapkamat (kék, jobbt.) alakulása 1996-2012

100

150

200

250

300

350

400

450

500

96.

dece

mbe

r 31

.

97.

máj

us 7

.

97.

szep

tem

ber

10.

98.

janu

ár 1

6.

98.

máj

us 2

2.

98.

szep

tem

ber

25.

99.

febr

uár

1.

99.

júni

us 8

.

99.

októ

ber

11.

00.

febr

uár

16.

00.

júni

us 2

6.

00.

nove

mbe

r 2.

01.

már

cius

12.

01.

júliu

s 20

.

01.

nove

mbe

r 28

.

02.

ápril

is 1

0.

02.

augu

sztu

s 15

.

02.

dece

mbe

r 27

.

03.

máj

us 6

.

03.

szep

tem

ber

9.

04.

janu

ár 2

1.

04.

máj

us 2

6.

04.

szep

tem

ber

29.

05.

febr

uár

3.

05.

júni

us 1

3.

05.

októ

ber

13.

06.

febr

uár

17.

06.

júni

us 2

7.

06.

októ

ber

30.

07.

már

cius

1.

07.

júliu

s 6.

07.

nove

mbe

r 15

.

08.

már

cius

28.

08.

augu

sztu

s 4.

08.

dece

mbe

r 9.

09.

ápril

is 2

1.

09.

augu

sztu

s 27

.

10.

janu

ár 5

.

10.

máj

us 1

1.

10.

szep

tem

ber

14.

11.

janu

ár 1

8.

11.

máj

us 2

5.

11.

szep

tem

ber

27.

12.

febr

uár

1.

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

177

Amikor trend alatti az alapkamat, akkor trend feletti a MAX, és ez

fordítva is áll

100

150

200

250

300

350

400

450

500

96. d

ecem

ber 3

1.

97. m

ájus

7.

97. s

zept

embe

r 10.

98. j

anuá

r 16.

98. m

ájus

22.

98. s

zept

embe

r 25.

99. f

ebru

ár 1

.

99. j

úniu

s 8.

99. o

któb

er 1

1.00

. feb

ruár

16.

00. j

úniu

s 26

.

00. n

ovem

ber 2

.

01. m

árci

us 1

2.01

. júl

ius

20.

01. n

ovem

ber 2

8.

02. á

prili

s 10

.02

. aug

uszt

us 1

5.

02. d

ecem

ber 2

7.

03. m

ájus

6.

03. s

zept

embe

r 9.

04. j

anuá

r 21.

04. m

ájus

26.

04. s

zept

embe

r 29.

05. f

ebru

ár 3

.

05. j

úniu

s 13

.

05. o

któb

er 1

3.06

. feb

ruár

17.

06. j

úniu

s 27

.

06. o

któb

er 3

0.

07. m

árci

us 1

.07

. júl

ius

6.

07. n

ovem

ber 1

5.

08. m

árci

us 2

8.08

. aug

uszt

us 4

.

08. d

ecem

ber 9

.

09. á

prili

s 21

.09

. aug

uszt

us 2

7.

10. j

anuá

r 5.

10. m

ájus

11.

10. s

zept

embe

r 14.

11. j

anuá

r 18.

11. m

ájus

25.

11. s

zept

embe

r 27.

12. f

ebru

ár 1

.

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

40,00%

45,00%

178

Vizsgálódás trendekkelJB-i alapkamat és MAX trendtől való eltérés 1996-2012

y = -3,2963x - 0,0497

R2 = 0,5112

-60%

-40%

-20%

0%

20%

40%

60%

80%

-20% -15% -10% -5% 0% 5% 10%

(MAX-MAX trend)/MAX

(JB

-i A

K-J

B-i

AK

tre

nd

)/JB

-i A

K

Adatsor3

Lineáris (Adatsor3)

179

MAX hozam és a jb-i alapkamat változása 1998-2012-ben

1998-2012

y = -17,3%x + 9,8%

R2 = 48,4%

-20%

-10%

0%

10%

20%

30%

40%

-60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% 80% 100%

A jb-i alapkamat éves változása

MA

X é

ves h

ozam

a

180

Kötvény értéke== [kamat/(1+r)t]+névérték/(1+r)T

Diszkontálunk a 15%-os piaci kamatlábbal, három kötvény 5 éves

futamidővel, eltérő névleges kamatlábakkal5 év piaci kamatláb=15%

20% 15% 10%100 100 100

1 20 15 102 20 15 103 20 15 104 20 15 105 20 15 10

piaci kamattal, 15%-kal diszkontálva1 17,39 13,04 8,702 15,12 11,34 7,563 13,15 9,86 6,584 11,44 8,58 5,725 9,94 7,46 4,97

diszkontált kamatok 67,04 50,28 33,52diszkontált névérték 49,72 49,72 49,72árfolyam 116,76 100,00 83,24

181

2012 2013 2014 2015 2016 20171 17,39 17,39 17,39 17,39 17,392 15,12 15,12 15,12 15,123 13,15 13,15 13,154 11,44 11,445 9,94

49,72 57,18 65,75 75,61 86,96 100,00árfolyam 116,76 114,27 111,42 108,13 104,35 100,00

1 8,70 8,70 8,70 8,70 8,702 7,56 7,56 7,56 7,563 6,58 6,58 6,584 5,72 5,725 4,97

49,72 57,18 65,75 75,61 86,96 100,00árfolyam 83,24 85,73 88,58 91,87 95,65 100,00

80

85

90

95

100

105

110

115

120

2012 2013 2014 2015 2016 2017

m

a

k

182

Kötvény hozamfajták 1-2.Legyen :

névérték =1000 HUF, névleges kamatláb=8%, árfolyam (p) 80%=800 HUF, futamidő=5 évHozam lehet: 8%; 10%;15%;13,8%, 13,2%Névleges hozam, névértékre vonatkozó kamatláb, rá van nyomtatva a kötvényre (például: rnévl= 8%)

Szelvény hozam, az évi kamatjövedelmet a kötvény (pl. p=80%) árfolyamához viszonyítja akkor (current yield) CY= rnévleges/ p=8%/80%=10%

183

Kötvény hozamfajták 3.

Egyszerű lejáratig számított hozam= szelvényhozam + lejáratig számított árfolyamnyereség(veszteség), ahol n a hátralévő futamidő, akkor (simple yield to maturity) SYTM= rnévl/ p+[(100-p)/n]/p= =8%/80%+[(100%-80%)/5]/80%=10%+5%=15%

184

Kötvény hozamfajták 4.

Tényleges lejáratig (yield to maturity) jelenértékkel számított hozam, amit p= n t=1[Ct/(1+YTM)t] képletből fejezünk ki, mint belső megtérülési rátát,, ha keressük, hogy mikor lesz p=80%=800 HUF, akkor YTM=13,8% adódik, ellenőrizzük!

Ct YTM diszkontálva1 80 1,138 70,30 80/1,138 1̂2 80 1,138 61,77 80/1,138 2̂3 80 1,138 54,28 80/1,138 3̂4 80 1,138 47,70 80/1,138 4̂5 1080 1,138 565,86 1080/1,138 5̂

799,92

185

Kötvény hozamfajták 5.Ex post hozam, ha a kézhez kapott kamatot újra-befektetjük, elvégezve a számítást 13,2%-ot kapunk 5 év, 80%-os vásárlási árfolyam, 10%-os újra-befektetési hozam feltételezésével.

Ct befektetés magyarázat1 80 117,128 80*1,1^(5-1)2 80 106,48 80*1,1^(5-2)3 80 96,8 80*1,1^(5-3)4 80 88 80*1,1^(5-4)5 1080 1080 1080*1,1^(5-5)

szumma 1488,408szumma/p 1860,51 1488,4/80%

(szumma/p)/névérték 1,865vegyük az 1/5-ik hatványt, mert 5 év 1,865^(1/5)végeredményhez közelít 1,132208ex post hozam 13,20% 1,1322-1

186

kamatérzékenységKötvények kamatérzékenysége: azt mutatja, hogy egységnyi piaci kamatláb változás hatására miként

változik meg a kötvény árfolyama (a futamidő és a névleges kamatláb függvényében) (minél hosszabb a futamideje,és magasabb a

névleges kamata annál jobban változik)

konvexitás: másképpen reagál, ha felfele vagy lefele megy a kamatláb (felfelé menő kamatláb esetén kevésbé csökken az árfolyam, mint lefelé menő kamatláb esetén nő az árfolyam)

187

hozamgörbeHozamgörbe egy grafikon, ahol pl. a különböző hátralévő futamidejű kötvényeken elérhető hozamok alakulása szemlélhetőHozamgörbe alakja: Emelkedő: ha mindenhol kicsi a kamat Leszálló: ha mindenhol magas a kamat Egyenletes: átmenetileg áll fenn (pl. történelmi mélypont) Púpos: hosszabb időtávon kamatcsökkenési várakozásra

utal, a hosszabb futamidejű papírok árfolyama emelkedik és hozama csökken.

Inverz: a púpos fordítottja, hosszabb távon kamatemelkedésre számolnak, hosszabb futamidejű papírok árfolyama csökken, hozamuk emelkedik

188

Leszálló, (állampapírok) talán inflációcsökkenést vár

1997. február 28-án

21,2

21,0

20,7

19,0

17,8

15,8

0

5

10

15

20

25

3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év 10 év 15 év

189

Leszálló, (állampapírok) ismét inflációcsökkenést vár, kisebbek a kamatszintek, mint 4 évvel korábban

2001. január 31-én

11,15 10,8 10,439,91

9,23 9,038,24

0

2

4

6

8

10

12

3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év 10 év 15 év

190

Púpos

2009. január 31

9,389,28

9,42

10,52 10,49

9,66

9,33

8,5

9

9,5

10

10,5

11

3 hónap 6 hónap 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év

191

Emelkedő hozamok, normál eset, kicsi infláció esetén

2011. január

5,8 5,7 5,93

6,87 7,11 7,32 7,33

0

1

2

3

4

5

6

7

8

3 hónap 6 hónap 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év

192

Hozamgörbék 3 magyarázó elmélete

Várakozási elmélet: Ha úgy gondolja, hogy túl magas a kamatszint és az

csökkenni fog, akkor megnő a kereslet a hosszú lejáratú kötvények iránt, mivel a kamatszint csökkenés miatt árfolyamuk emelkedni fog.

Jól magyarázza a leszálló görbéket.

Likviditási prémium elmélete: Hosszabb távú befektetés kockázatosabb, ezt

magasabb kamatlábbal kell elismerni, Jól magyarázza az emelkedő görbét.

Intézményi vagy kockázatfedezési elmélet: Hozamgörbe alakját a adott piaci szegmensek

kereslet-kínálati viszonyai határozzák meg, Nem hozam alapján választ állampapírt magának

193

Hazai gyakorlat az állampapír piacon

Minden futamidőhöz egy referenciapapír (benchmark) tartozik, ez vagy frissen kibocsátott vagy frissen bekerült papírÁKK naponta közzétesz hozamokat (3,6,12 hó, 3,5,10,15 évre)Referenciahozamokat elsődleges forgalmazók árjegyzéseiből számítják, ehhez 6 véletlenszerűen kiválasztott elsődleges forgalmazó vételi és eladási hozamait, + Reuters adatbázisa szerinti legjobb vételi és eladási árfolyamait átlagolják, így futamidőnként egyetlen hozamot kapnak,Hozamgörbét határoznak meg, itt nem lehet állampapírt és vállalati papírokat keverni, csak azonos kockázatúak szerepelhetnek egy görbében.

194

Vége a HATODIK óránakHa 1%-kal nő az r piaci hozam, akkor Vlt=-DUR/R=4,71/1,065=>- 4,42% árfolyamváltozás (volatilitás)Vlt*R=DUR=t*w=t*(PVi/PV)Ha r nő 1%-kal, akkor árfoly. -4,42% csökkenEz csak közelítés, bonyolult konvexitási szabály kell a jobb becsléshez.Konvexitás öröme, jobban nő árfolyam hozamcsökkenéskor, mint csökken az árfolyam a piaci hozam csökkenésekor.

13+1/8% 1000 6év

R-1=r=6,5%

duration

t CF PVi=CF/(1+r)^t w=(CF/(1+r)^t)/PV t*w

1 131,25 123,2 0,0933125 0,09

2 131,25 115,7 0,0876174 0,18

3 131,25 108,7 0,0822698 0,25

4 131,25 102,0 0,0772487 0,31

5 131,25 95,8 0,072534 0,36

6 1131,25 775,3 0,5870176 3,52

PV= 1320,7 1 4,71

195

7. (04.0?) RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS (217-253)

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

196

Hatékony piacok elméleteGyenge forma (tesztek szerint inkább ez igaz) Árfolyam minden múltbeli információt tükröz,

ám a jövőre ez nincs hatással Technikai elemzéssel így semmire se megyünk

Közepesen erős forma Minden piaci és nem piaci információ az

árfolyamokban van, így fundamentális elemzéssel semmire se

megyünk.

Erős forma Minden piaci, nem piaci és bennfentes

információ is az árakban van, Így elemzéssel semmit sem lehet kezdeni.

197

Néhány mutató és egyebek

Fundamentális elemzés: P mutatók (árfolyam) EV mutatók (vállalatérték) Növekedési lehetőségek Opciók a munkavállalóknak Számviteli problémák DCF megközelítés NOPLAT és bruttó cash flow Befektetett tőke Szabad cash-flow Tőkeköltség

198

P mutatók 1. (árfolyam) P/E (price per earnings per share) árfolyam/ egy részvényre jutó adózott eredmény Ha a mutató kicsi, akkor érdemes venni, de gondok vannak E-vel:

E számviteli adózott eredmény nem alkalmas arra, hogy

A cég jövedelemtermelő potenciáljáról A fenntartható növekedés üteméről A részvény alul vagy felülértékeltségéről információt adjon.

P/CE (price per cash earnings per share) (árfolyam/készpénzes adózott eredmény) Eredményt növelik (E->CE)

tárgyi eszközök értékcsökkenésével goodwill amortizációval

199

P mutatók 2.(árfolyam)

P/OCF (price per operating cash flow) Üzemi cash flow=

üzemi eredmény + értékcsökkenés és amortizáció + készletek értékvesztése + nettó forgótőke változása (előjellel) – társasági adó.

Mutató hibája, hogy eltekint a finanszírozási költségektől, ha nagy a hitelállomány, akkor kamatterhek elvihetik az üzemi cash flow jó részét

P/S (price/per sales revenue per share) Árfolyam/egy részvényre jutó árbevétel Vigyázni kell, hogy az időarányos árbevételt mutatta ki

olyan 10 éves bérleti szerződésnél, ahol első évben a 40%-át megkapta a teljes 10 éves bérleti díjnak.

200

P mutatók 3. (árfolyam)DY (divident yield, osztalékhozam) Itt a nevezőben van az árfolyam és

számlálóban az egy részvényre jutó osztalék Gond, hogy a részvény-visszavásárlás is

osztalékfizetésnek tekinthető

P/BVPS (price per Book value per share) Sajáttőke egy részvényre jutó értéke akár

alsó határ is lehet a részvényárnak, mivel felvásárolva az összes részvényt és értékesítve az eszközöket lehetne nyerni.

201

EV mutatók (vállalatérték)P/E és P/S helyett EV/EBITDA és EV/S EV=sajáttőke+kamatfizetési

kötelezettséggel terhelt hosszú és rövid lejáratú források piaci értékének összege – pénzeszköz és értékpapír állomány

EBITDA= üzemi eredmény+értékcsökkenés és amortizáció (earnings before interests, tax, depreciation and amortization)

Ágazati mutatók Egy alkalmazottra jutó vonalak (pl.

telekomnál) Egy előfizetőre jutó átlagos árbevétel, stb…

202

GARP Növekedési lehetőségek

PEG=(P/E) / (EPS növekedés*100) GARP growth at reasonable price

Opció a munkavállalóknakSzámviteli problémák EVA, McKinsey: vegyük figyelembe a

saját tőke becsült költségét is.

203

DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 1.

Saját tőke (törzsrészvények) értéke= Jövőbeli szabad cash flow-ok diszkontálva a kockázatot tükröző kamatlábbal - egyéb források piaci értéke + értékpapírok és nem konszolidált befektetések

Szabad cash flow= adózás utáni működési eredmény +értékcsökkenés - befektetés a működő tőkébe és egyéb eszközökbe

Előrejelzési periódus= explicit + implicit (itt képződik a maradványérték)

204


Befektetett tőke hozama: ROIC=NOPLAT/BEFEKTETETT TŐKE

NOPLAT: KORRIGÁLT ADÓVAL CSÖKKENTETT NETTÓ MŰKÖDÉSI PROFIT BEFEKTETETT TŐKE:

MŰKÖDŐ TŐKE + BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NETTÓ ÉRTÉKE +EGYÉB ESZKÖZÖK

ÉRTÉKTEREMTÉS HÉT TÉNYEZŐJE: Árbevétel növekedési üteme EBITDA-ráta Készpénzes adó Forgótőke igény Beruházás tárgyi eszközökbe WACC A versenyelőny fennállásának időszaka

Vállalatérték =>szabad cash flow=> HOZAM ÉS ÜTEM

205


NOPLAT=EBIT- ADÓ AZ EBITRE EBIT=üzemi eredmény,

ami nem tartalmazza A finanszírozási terheket, A rendkívüli tételeket A nem a működéshez kapcsolódó befektetésből származó

jövedelmet USA modell tartalmazza még (NOPLAT+É.CS=BRUTTÓ C.F.)

az értékcsökkenést Szabadalmak (de nem a goodwill) amortizációját.

EBITRE ADÓ: Ha nem lennének adósságok Ha nem lennének fölösleges értékpapírok Egyéb költségek

206

DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 4.BEFEKTETETT TŐKE=> + Működéshez kapcsolódó forgóeszközök

+ Forgóeszközök - nem szükséges értékpapírok

- kamatfizetéssel nem járó rövid források: + Rövid kötelezettségek - kamatfizetéssel terhelt hitelek, kölcsönök.

=Nettó működő tőke + tárgyi eszközök nettó értéke + egyéb tartós eszközök -egyéb működéshez kapcsolódó források

=Működésbe befektetett tőke + Nem szükséges papírok és befektetések, goodwill,

=Befektetői források ÖSSZESEN

207


SZABAD CASH FLOW (FCF)= NOPLAT - NETTÓ BEFEKTETÉSEK

SZABAD CASH FLOW (FCF)= NOPLAT+ÉCS (kettő együtt A BRUTTÓ CF) - NETTÓ BEFEKT + ÉCS (kettő együtt A BRUTTÓ BEFEKTETÉS)

FCF-ET KELL WACC-CAL JELENRE DISZKONTÁLNI; WACC=i*B/V+r*E/V

i=hitel, kötvény kamatlába, hozama r=részvénytőke elvárt hozama

[r=rf+*(rm-rf)] rf=kockázatmentes kamatláb lehet pl. a 10 éves

államkötvény lejáratig tartó hozama, azaz YTM becslése=2/3*nyers béta+1/*1 eszköz becslése= /[1+(1-t)*D/E, ahol D=hitel.

B=kamatozó idegen tőke E=részvénytőke V=B+E

208


Maradványérték meghatározásának lépései: Módszer kiválasztása Előrejelzési időszak hosszának megválasztása Paraméterek becslése Maradványérték jelenértékének kiszámítása

Maradványérték T=FCFT+1/(WACC-g) g lehet a nominális GDP növekedési üteme T-re számított értéket jelenre kell diszkontálni

Maradványérték T=NOPLATT+1*(1-g/ROIC)/(WACC-g)

Ha ROIC=WACC, akkorMaradványérték T=NOPLATT+1/WACC

Problémák még: likvidációs érték, pótlási költség, P/E, P/BVPS.

209

BODIE-MERTON-CLEETON 1.

Diszkontált osztalék modellje (DDM) Kockázattal kiigazított diszkontráta vagy piaci tőkésítési

ráta = k, vagyis k=r=rf+*(rm-rf) E(r1)=[D1+P1-P0]/P0=k legyen

a várt hozam = elvárt hozam E(r1)=k =15% P1=110 az osztalékfizetés utáni várt ár D1=5 a várható osztalék

Kérdés, hogy mi a helyes P0 ára ennek a részvénynek? Válasz P0=(D1+P1)/(1+k)=(5+110)/1,15=100 Kérdés, de mi a jó P1 ár? Csináljuk még egyszer P1=(D2+P2)/(1+k) Akkor P0=(D1+P1)/(1+k)=(D1+(D2+P2)/(1+k))/(1+k) tovább a végtelenig P0= Dt/(1+k)t

Vagyis: a részvényár = az osztalékok piaci tőkésítési rátával diszkontált

jelenértéke

210


Állandó (g) növekedési ütemű diszkontált osztalék modellje Legyen Dt=D1*(1+g)t-1

Mivel előző oldalról tudjuk, hogy P0= Dt/(1+k)t

Így P0=D1/(k-g) Következik belőle az is , hogy (P1-P0)/P0=g

Osztalék= (E) nyereség – (I) nettó új beruházás P0= Dt/(1+k)t= Et/(1+k)t- It/(1+k)t

P0=E1/k+jövőbeli befektetések nettó jelenértéke Stagnáló zrt csak annyit beruház, hogy pótolja écs-t, így I=0,

Ha egy részvényre jutó nyereség E=15 és k=0,15 akkor P0=150/0,15=100 Ha Gyorsan-növekvő zrt nyereség 60%-át befekteti, beruházás hozama=0,2

15 nyereségből 40%*15=6 osztalék és 9 a beruházás Nyereség és osztaléknövekedési ütem =g=újrabefektetési ráta*hozam=r*ri=0,6*0,2=0,12 akkor P0=6/(0,15-0,12)=200

Normálprofitos ri=0,15, g= r*ri=0,6*0,15=0,09 így: P0=6/(0,15-0,09)=100 Csak az az értéknövelő növekedés, ahol a hozam>k hozamkövetelmény Ha ri=k, akkor P0=E1/k

211


Árfolyam/nyereség ráta (P/E):Korábban már mondtuk, hogy: Ha egy részvényre jutó E nyereséget előre jelezték, Ismerjük a hasonló vállalatok P/E értéket, akkor P=E*P/E segítségével becsülhető az árfolyam.

P0=E1/k+jövőbeni befekt-ek nettó jelenértékeMagas P/E nem növekedési részvény, hanem magas hozamú növekedési részvényGyógyszeripari P/E=15, Digital rt –nek E=2, de Digital rt P=100 és nem 15*2=30, miért? Mert jobb jövőbeni befektetési lehetőségei vannak, mint általában a gyógyszeriparban.P/E=(1-b)/(k-g) Vásárláskor ügyelj a KGB-re!

Ahol b beruházási hányad nyereségből, k elvárt hozam=> k=r=rf+*(rm-rf) g=b*ROE

212


Osztalékpolitika: Ha nincs adó, tranzakciós költség, akkor a részvényesek

vagyonát nem befolyásolja a vállalat osztalékpolitikája. Súrlódásos világban az adó, szabályozás, külső

finanszírozás költségei és az osztalékok információtartalma miatt az osztalékpolitika hatással lehet a részvényesek vagyonára.

Példa néhány illusztratív adat mellett P/E=(1-b)/(k-g) átalakítva adja, hogy (k=r, g=b*ROE) r=b*ROE+(1-b)*E/P Ha ROE=13% és E/P=7% és r=11%, akkor b=[r-E/P]/[ROE-E/P]=66,66%-ban forgatták vissza

a nyereséget és 1-b=33,33%-ban osztották ki osztalékként

Kicsit számolunk!r=(D1+P1-Po)/P0 így 15%=(5+110-100)/100CAPM-es r =>k, Po=>Vo belső érték számolásaVo=(D1+P1)/(1+k)=(5+110)/(1+0,11)=103,6Ha a piacon 100- ért kapható, akkor venni kell.GORDON: V1=(D2+P2)/(1+k) miatt

Vo=(D1+P1)/(1+k)=D1/(1+k)+ {(D2+P2)/(1+k)}/(1+k) , ha D1/Do=1+g, akkor mértani sor mellett Vo=D1/(k-g), ebből D1=(1-b)*E1 és g=b*ROE, így P=E*(1-b)/(k-b*ROE) és P/E=(1-b)/(k-b*ROE) b=back, E=nyereség

Egy vállalat élete két részből áll, gyors felfutás és lassú ütem, az adatok D1=1,2 D2=2,5 D3=3,3 D4=4,0 és k=12%, ágazati P/E=10, E=5, P4=50! Vo=(1,2)/1,12+2,5/1,122+3,3/1,123+(4,0+50)/1,124=39,73, ennyi a belső értéke a vállalatnak, ha 35-ért adják a papírt, akkor vegyük meg.

Nézzünk meg három vállalatot, mindenhol k=10%, de ROE 8%, 10%, 14%, b-től függően mekkora lesz P/E értéke (jó beruházások megvalósítása)

g=b*ROE és Po/E=(1-b)/(k-g)

Jan rt

Jan rt

Józ rt Józ rt Jul rt Jul rt

k 10% 10% 10%

ROE 8% 10% 14%

b g Po/E g Po/E g Po/E

0 0 10 0 10 0 10

0,2 0,016

9,5 0,02 10 0,028

11,1

0,4 0,032

8,8 0,04 10 0,056

13,6

0,6 0,048

7,7 0,06 10 0,084

25,0

0,8 0,064

5,6 0,08 10 0,112

X

215

P/E alakulása 1880-2010 USA

216

217

218

HOMMA A RÍZSPIACI SZAMURÁJ

219

BUX japán gyertyával

220

RENKO JAPÁN KOCKAGRAFIKON

221

Vége a HETEDIK órának

Ez elég nehéz fejezet volt,Jövő órán ismét nekifutunk.

222

8. (04.19) RÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉS (217-253)

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

223

Tőzsdei pszichológia

Ciklikus mozgásFalka pszichológia

kivárás árcsökkenésáremelkedés

vásárlás

eladás

224

A tőzsdei befektetőkBefektetési szándék szerint Spekuláns Arbitrageur Hedger

Befektetési időtáv szerint Hosszú távú befektető

Fundamentumok alapján Swing trader

Hírek, trend alakulás alapján Day trader

Trend alakulás alapján

225

A technikai elemzés alapfeltevései

Az árfolyamok a környezeti hatások hordozóiA befektetők reakciói kiszámíthatókAz árfolyamok mozgása trendszerűA valós trendet fundamentumok okozzákA trendet korrekció követiAlakzatok a forgalmi adatokkal együtt értelmezhetőkAz árfolyamok határok között mozognak

226

A technikai elemzés erősségei, gyengéi

Erősségek Az alapelvek egyszerű piaci működési

szabályokon alapulnak Az események nagy biztonsággal előre

jelezhetők Az elemzést számos segédlet támogatja

Gyengeségek A múltbeli adatok elemzése alapján a jövő

csak korlátozottan jelezhető előre Az eredmények részben szubjektívan

értelmezhetők

227

A technikai elemzés eszközei

Chart / garfikon Árfolyam Forgalom

Típus Vonal diagram Bar chart (OHLC) Japán gyertya

228

AlakzatokFordulóForduló átmeneti fázissalSzétterülés (piaci csúcson)Felhalmozás (piaci mélyponton)Konszolidáció (trend folytatása )Piaci ciklusok

Elsődleges (üzleti, iparági)

Másodlagos (héten/hónapon/negyed/éven belüli)

Harmadlagos (napon belüli)

229

Trendek és csatornák

Emelkedő trend – támaszSüllyedő trend – ellenállásVízszintes trend – támasz és ellenállásCsatorna – trendvonal párhuzamos eltolásával kialakuló korlátok közötti mozgás

230

Elliot ciklus

Elliot ciklus 5 emelkedő

szakasz (kétszeres hossz)

3 korrekciós szakasz (egyszeres hossz)

1

2

3

4

5

a

b

c

231

Alakzatok - háromszögemelkedő, csökkenő, szimmetrikus Trenderősítő alakzat Kitörés a trend

irányába Háromszög talpa

magas forgalommal meghatározott

Kitörési mérték a háromszög talpával meghatározott

232

Alakzatok – zászlóKitörés utáni konszolidációs szakasz csatornábanTrenderősítő alakzatZászlórúd vége magas forgalommal meghatározottKitörés a trend irányábaKitörési mérték a zászlórúd hosszával meghatározott

233

Alakzatok - rések

Szakadás a chart vonalában Közönséges rés

Betöltése rövid időn belül megtörténik Kitörési rés

Betöltése nem történik meg, trend indulását jelzi Szökési rés

Kitörési rést követően kialakuló rés Kimerülési rés

Trendfordulót jelző rés

234

Trendváltó alakzatok

Kettős csúcsKettős mélypontFej-váll alakzatFordulópont (magas forgalomnál) Nyitás előző napi záró fölött,

majd zárás az előző napi záró alatt (emelkedő trendben)

Nyitás előző napi záró alatt, majd zárás előző napi záró felett (csökkenő trendben)

Szigetforduló Rést újabb rés követ

235

Fibonacci számokSorozat tagja az előző két tag összegesorozat tagja az előző tag közel 1,618-szorosa1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89,1441+2=3, 2+3=5, 3+5=8, 5+8=13, 13+8=21Célárak kialakítása

Korrekciós szint 0%, 38,2%, 61,8%, 100%,

161,8% Korrekciós szintek

áttörésekor a határ a következő korrekciós szint

236

Prognózis idősorok alapján

Indikátorok Trendkövető

Árak alapján képzett idősorok Momentum

Áreltérésekből képzett idősorok Forgalom alapú

Forgalmi és áradatok idősorainak összevetése

Volatilitást mérő Árváltozások nagyságát mérő idősorok

237

Indikátor alapján végzett elemzés nehézségei

Oldalozó mozgásnál az ingadozás hamis jelzést adDivergencia Indikátor és áralakulás ellentétes

iránya Növekvő ár csökkenő indikátor Csökkenő ár növekvő indikátor

238

Trendkövető indikátorok

Mozgó átlag Egyszerű mozgó átlag Exponenciális mozgó átlag

Ár(t)*x% + mozgó átlag(t-1)*(1-x)% X = 2/(1+N) N periódusra

Súlyozott mozgó átlag Súlyok hozzárendelésével

239

Mozgó átlag használat szabályai

Átlagolási periódusok száma a kereskedéshez igazított2-3 különböző periódusú mozgó átlag keresztezéséből keletkező, nagy információk hasznosítása

Rövid átlag felülről metszi a hosszú átlagot – eladási jelzés

Rövid átlag alulról metszi a hosszú átlagot – vételi jelzés

Veszélyek Hatékony piac esetén

használható Nagy likviditás, alacsony

volatilitás, magas kapitalizáció

240

MACD indikátorMoving Average Convergence Divergence MACD vonal

Két exponenciális mozgóátlag különbsége (12 és 26 napos)

Szignál vonal MACD vonal 9 napos exponenciális mozgó átlaga

MACD vonal a 0 körül oszcillál Eladási jelzés

MACD szignál vonal alá esik Vételi jelzés

MACD szignál vonal fölé kerül

241

Momentum indikátor

RSI Oszcillátor jellegű

indikátor 0 és 100 között ingadozik 30 és 70 értéknél

vételi/eladási jelzés

RSI=100 - (100/(1 + U/D)) D: adott periódus (2 hét)

csökkenés melletti záró árainak átlaga

U: adott periódus (2 hét) növekedés melletti záró árainak átlaga

242

Momentum értékeAbszolút

Záró ár(t) – záró ár(t-N)Relatív

(Záró ár(t) – záró ár(t-N))/záró ár(t-N) 10-15% érték elérését követően trendváltozás

243

Volatilitási indikátor

Bollinger szalag Trend körüli csatorna Szélessége arányos az N napos

mozgó átlaghoz viszonyított (+,-) 2 szórás mértékével

Szűkülő-táguló csatornában ábrázolt árfolyamadatok

Kereskedési jegyzés, ha az árfolyam adatok érintik a csatorna széleit

244

Japán gyertyák 1

Japán tőzsde hatása a modern tőzsde szimbolumaira Bika és medve küzdelme az erdőben

Japán rizspiac árfolyamadatainak vizualizálására használt eszköz (candlestick) Gyertyatest (nyitó és záró ár) Kanóc (minimum és maximum ár) Szín (csökkenés és növekedés)

245

Japán gyertya formák 2

Hosszú gyertya (nagy forgalom)Rövid gyertya (kis forgalom)Marabozu (gyertya kanóc nélkül)Búgócsiga (hosszú kanóc)Doji (kanóc gyertyatest nélkül)Kalapács (hosszú alsó kanóc)Hullócsillag (hosszú felső kanóc)

246

247

Japán gyertya 3

A gyertyák testének hossza, valamint az alsó és felső árnyék mérete mind fontos információ tartalommal bír, és segítséget nyújt a piaci hangulat felmérésében. A japánok szerint a gyertya teste az ármozgás esszenciája, ezért ennek megkülönböztetett jelentősége van a technikai elemzésben.

A következő ábra néhány tipikus gyertyaformációt mutat be.

1.A hosszú fehér gyertya azt jelzi, hogy a bikák uralták a piacot az adott kereskedési napon. 2. A hosszú fekete gyertya, az előzővel ellentétesen a medvék dominanciáját mutatja a kereskedés során. 3. A kis testű gyertyák piaci bizonytalanságot jeleznek, mikor is vevők és eladók ereje közel megegyezik, ezért különösebb árelmozdulás nem történik a kereskedés során. 4. A hosszú alsó árnyék jelzi, hogy a kereskedés első szakaszában az eladók voltak túlsúlyban, de aztán fordult a kocka, és a nap végéra visszatértek a bikák, így összességében inkább pozitív üzenete van ennek a gyertyának. 5. A hosszú felső árnyék az előzővel ellentétes folyamatokat jelent, a nap eleji hajrát pesszimistább hangulat követte, így negatív üzenete van a hosszú felső árnyéknak. 6. A hosszú alsó és hosszú felső árnyék azt jelzi, hogy mind a bikák és a medvék dominálták a kerekedés egy-egy szakaszát, végül azonban nem sikerült egyiküknek sem felül kerekedni a másik felett, így maradt a piaci bizonytalanság.

248

Doji Talán a legismertebb gyertyák közé tartozik a doji, mikor is a nyitó és záró ár nagyon közel esik egymáshoz, valamint a napi maximumúm és minimum se kerül messzire a gyertya kicsi testétől. Emelkedő vagy csökkenő árfolyamgörbén megjelenve a doji gyertya megjelenése gyakran trendfordulót hoz, ezért a piaci szereplők árgus szemmel figyelik megjelenését. Emelkedő árfolyamok esetében a doji a piac kimerüléséről árulkodik, még csökkenő piacon megjelenve a medvék fáradságára utal. A dojit követő gyertya nagy jelentőségű, hiszen megerősítheti a potenciális trendfordulót. Amennyiben egy grafikonon több kistestű gyertya vagy akár doji is megjelenik, akkor egy újabb doji megjelenése kevéssé jelentőségteljes. Hasonlóképpen az előzőekhez, oldalazó piacon megjelenve is kevésbé félelmetes jelenség a doji, ahol is mint a piaci bizonytalanságról árulkodó kistestű gyertya, megerősíti az egyhelyben toporgást.

A hosszú lábú doji, a dragon fly és a sírkő doji formációk is hasonlóan viselkednek az előzőekben leírt "klasszikus" dojihoz. Az összes doji közül, emelkedő piacon megjelenve, mint neve is sugallja a sírkő jelzővel ellátott a legvészjóslóbb, még eső piacon a dragon fly doji hozza meg a legnagyobb eséllyel a fordulatot.

A DAX index grafikonján 2007 májusában megjelenve egy 8-as erősségű földrengéssel ért fel a doji gyertya, amelynek trendváltó hatását a következő fekete testű gyertya megerősítette. A doji megjelenését követően rövid idő alatt 500 pontot zuhant az index. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a doji csak akkor tud fordulót hozni, ha egy emelkedő vagy csökken ő trend hátán lovagló instrumentum grafikonján jelenik meg.

Klikk a képre!

Star A "star" csillag alakzat gyakori trendváltó gyertya formáció. Kritérium az alakzattal szemben, hogy a középső kistestű gyertya teste kívül essen az őt körülvevő két gyertya testén. Amikor a kis testű gyertya az őt körülvevő gyertyák alatt van, akkor "morning star" alakzatról beszélünk, ammi bullish jelenség. Ennek ellentétje az "evening star", ami az emelkedő trend végét jelzi. A következő példában a Nasdaq indexen megjelenő "morning star" formáció meghozta a trendfordulót az amerikai piacon.

A dojik illetve csillag gyertya alakzatok a grafikonon megjelenve jó eséllyel rövidtávú trendváltást hoznak, a fordulót követő áresés vagy emelkedés mértékére azonban nem adnak semmilyen információt, ezért itt a technikai elemzés más eszközeire, támaszokra és ellenállásokra valamint különböző indikátorokra támaszkodhatunk.

Marubozu A hosszú testű gyertyák közül kitüntet figyelmet érdemel a Marubozu, amelynek nincsen alsó és felső árnyéka. A fehér Marubozu esetén a napi minimum egyben a nyitó ár is, még a részvény a napi maximumán zár. A gyertya azt jelzi, hogy a vevők teljes kontroll alatt tartották a piacot az első üzletkötéstől az utolsóig. Emelkedő trendben megjelenve a fehér Marubozu az emelkedés folytatódását jelzi, még oldalazó piac esetén a kitörés irányát mutatja meg, és további erősödést vetít előre. Árnyék nélküli gyertyánk trendfordulót is jelezhet, amennyiben eső piacon egy fekete gyertyát követően tűnik fel. A fekete Marubozu hasonlóan viselkedik, de természetesen ellenkező előjellel. A Rába részvények esetében az emelkedő trendet erősítette a fehér Marubozu gyertya.

249

Kereskedési stratégiák

Saját tőkéből történő kereskedésLelki felkészülés

Folyamatos tanulás, elemzés Halogatás nélküli cselekvés Tanulás a tévedésekből Változás képessége Kudarctűrés

Személyiségünkhöz, napirendünkhöz illeszkedő kereskedési stratégiaVeszteség/nyereség behatárolásaDiverzifikációKockázatkezelésTőkekezelés

250

Kereskedési célok meghatározása

Hozamelvárás meghatározása <2*kockázatmentes hozam

Tőkeveszteség maximálása Kereskedési volumen meghatározása Kiszállási árfolyam meghatározása

Kiszállási megbízások Stop market Trailing stop

Piaci mozgással változó eladási limit

251

Kereskedési technikákNyilvántartás és utólagos elemzésTrend ellenében nem szabad kereskedniA piac nem ellenség, de mindig igaza vanA tőzsdén nem lehet visszanyerniNe kereskedjünk kényszer alattTechnikai kereskedő figyelmen kívül hagyja az információkatMindig adjunk stop megbízástSaját vélemény alapján kereskedjünkA nyitás a balekok idejeA nagy forgalom a trend végére utalA támasz és az ellenállás a legjobb indikátor

252

Vége a NYOLCADIK órának

253

Április 26. fedezet-opció-swap I.

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSEÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓS, SWAP

254

Ügyletek csoportosítása 109-135

Lehetnek: promt, kassza, spot ügyletek (teljesítés és szerződéskötés ideje egybeesik) Kötik befektetők és spekulánsok Valós árut vesznek effektív ügyletekben

Termin ügyletek, jövőben kerül sor a cserére Feladata, szerepe a kockázatkezelés, árfeltárás,

információ

255

Ügyletek csoportosítása

Cél:effektív vagy spekulációsEsedékesség: promt vagy terminKockázatosság: spekuláció, fedezet, arbitrage

256

Határidős ügylet

Olyan kétoldali kötelezettségvállalás, amelyben a felek a jelenben történő üzletkötés soránJelenben rögzített feltételek szerint

Termék meghatározás (ÉRTÉKPAPÍR VAGY ÁRUCIKK) Termék mennyisége Termék árfolyama Teljesítés időpontja

Jövőben történő szállításban és fizetésben állapodnak megÜzletkötés

Szabványosított tőzsdei futures vagy nem szabványosított forward

257

Forward és futures

forward futures

Kereskedés módja Decentralizált, kevés vevő és kevés eladó

Központosított, sok vevő , sok eladó

Üzlet volumene változó szabványosított

Teljesítés dátuma változó szabványosított

Ügylet díja Marzs a vételi és eladási ár között

Ügynöki díj

Biztonsági letét Nem jellemző, de lehet Minden esetben van

Árfolyam Ügyfelenként eltérő Mindenkinek ugyanaz

elszámolás Decentralizált, bizonytalan Biztonságos, naponta

Napi finanszírozási kötelezettség

Nem jellemző, Minden esetben

Árfolyam változás nincs napi limit limitált

258

Határidős termékek kereskedése

Származékos termékekkel folyik a kereskedés,Termék árfolyama az alaptermék (ami lehet létező vagy sem, mint a gabona, ami még a földben magként pihen elvetve) árfolyamának alakulásától függ.Termék szabványosított jellemzőit a kontraktus specifikáció tartalmazzaÜzletkötés neve pozíciónyitás, mivel kockázatnak kitett üzletet kötünkHa árfolyam-emelkedésre számítunk, akkor vételi vagy long pozíciót nyitunk, csökkenéskor eladó vagy short pozíciótPozíciónyitáskor alapletétet helyezünk el, napi mozgásnál nyereség vagy veszteség keletkezik ehhez változó letét kellNyitott pozíció ellentétes pozícióval zárandó.Határidős ügyletek kockázata nagyobb, mint az azonnaliaké, mivel: napi finanszírozási kötelezettség tőkeáttétel

259

Határidős ügyletek felhasználás

SpekulációÖsszetett határidős pozíciók: Különbözeti ügylet (spread) Terpesz(straddle) Pillangó (butterfly) Keselyű (kondor)

Arbitrage ügyletFedezeti ügylet Két eltérő, de árai szerint erősen korreláló

termékben felvett, kockázat szempontjából ellentétes irányú pozíció

260

Fedezeti ügylet technikája

1. kockázat azonosítása2 kockázat csoportosítása3 megfelelő származékos termék megtalálása4 Kiszámítani a kontraktusszámot, ügylet és lejárat összehangolása5. Fedezeti ügylet megkötése

2. lépés:Kockázati csoport

Kockázatkezelés módja Példa

Áthárítható Biztosítási szerződés Természeti csapás

Megszüntethető, csökkenthető

Biztonsági intézkedések, berendezések

Illetéktelen személyek behatolása

Származékossal fedezhető Fedezeti ügylet Export árbevétel árfolyamkockázata

Nem hárítható, nem csökkenthető, nem fedezhető

Diverzifikálás vagy abbahagyás

Gyártott termék piaci keresletének alakulása

261

Határidős árfolyamok elmélete 296-317

Azonnali devizaárfolyamok 4 tizedes jegyre bid (vételi) és offer (eladási) árfolyam Különbségük a spread devizakereskedő haszna Átlaguk a keresztárfolyam Példa

bid offer 1,6600 - 1,6670 CAD/USD (London) átlag: 1,6635; spread: 0,0070; spread/átlag=0,42%

Keresztárfolyam: Középárfolyamokkal szorozhatunk, oszthatunk közepeket De nem mindegy ha veszünk vagy eladunk, hogy mit mivel

szorzunk vásárlásnál (+ vétel és – eladási jelekkel) -/+ Vételnél (+ vétel és – eladási jelekkel) +/- 1,6500-1,7500 CAD/USD és 1,4500-1,5500 SFR/USD esetén Frank vásárlási ára CAD(-)/SFR(+)=1,65/1,55=1,0645 CAD/SFR Frank eladási ára CAD(+)/SFR(-)=1,75/1,45=1,2069 CAD/SFR

262

Határidős devizaárfolyamok

H/(1+r HUF)=S/(1+r GBP)H határidős árfolyam, S spotárfolyam , rHUF= HUF kamatláb, r GBP=font kamatláb

Ebből átrendezve H=S*(1+rHUF)/(1+r GBP)Kamatparitás elmélete szerint a határidős devizaárfolyam az azonnali árfolyam és a két deviza kamatkülönbsége szerint vezethető le.Abból, hogy így számítják a határidős árfolyamot semmiképpen sem következik, hogy az annyi is lesz adott idő múlva, ez csak a jegyzés formulája.FRA megállapodnak egy fix kamatlábban t-től t+N-ig,Egyikük a kamatláb emelkedése, a másik az esés ellen védekezik.

263

FRAR3x6 5 15/16 – 7/8 jelentése, hogy 3 hónap múlva induló és mához 6 hónap múlva záruló periódusban a FRA vevője 5 egész 15/16 %-on jut hozzá a pénzhez, amit eladó 5 egész 7/8%-on ad el, így a bank haszna 15/16-7/8=1/16%Ha R3x6 5 6/8 – ½ mellett 20000000-et vesz fel és LIBOR 6% lett addigra, akkor 20000000*e(0,0575*90/360)*e(0,06*90/360)-20000000= -12496,1

Ennyivel kevesebbet kell felvennie az ügyfélnek, a tényleges költsége így r=4*ln(20000000 -12496,1)*e(0,06*90/360)/ 20000000=5,75 vagyis 5 6/8, mint ami a szerződésben volt.

264

Elméleti határidős ár meghatározása

Jövőbeni árakat a jelenbeli árak + finanszírozási költségek határozzák meg (Szállítási költség)= kamatszelvény bevétel-finanszírozási költségNCC=(C*D/365-(B+S)*r*D/365)/CF NCC= Szállítási költség, C=kötvény névleges hozama, D=lejáratig napok száma, B=nettó árfolyam S=felhalmozott kamat r=aktuális finanszírozási ráta CF=átváltási tényező V= elméleti határidős ár

V=B/CF-NCC

265

Határidős árra ható tényezők értékpapíroknál

Pénzáramlások lejáratig (+kamat,+ osztalék, -tárolási költség)Várható kifizetések (kamat, osztalék) a lejáratot követőenÜgylet lejáratával azonos lejáratú piaci kamatlábDiszkontláb, általában állampapír kamatlába=rf

Példa Határidős árfolyam-parításra veszünk 5000 HUF-ért részvényt, ami lejáratkor D=10%

osztalékot fizet Azonnali árfolyam So=5000 és a határidős Fo=5250, hozam=(5250+500-5000)/5000=0,15=[(Fo+D)-So]/So=rf

Átrendezve Fo=So(1+rf-D/S)=5000*(1+0,15-500/5000)=5250

Részvényérték lejáratkor 4250 5250 6250

Határidős pozíció kifizetése=5250 határidős árfolyam – lejáratkor érvényes árfolyam

1000 0 -1000

osztalékjövedelem 500 500 500

összesen 5750 5750 5750

266

BázisBázis= a származékos és az alaptermék árfolyam különbsége, pl azonnali árfolyam 5000, határidős árfolyam 5400, bázis=400,Bázis LEHET bruttó VAGY nettóCI=kuponbevétel, CoF=finanszírozási költségCTD kötvény, és V=B/CF-NCCBruttó BÁZISCTD=B/CF-FP vagy

Bruttó BÁZISCTD=BCTD-FP*CF

Nettó BÁZISCTD=B/CF-FP-CI+CoF vagy

Nettó BÁZISCTD=BCTD-FP*CF-CI+CoFKonvergencia: a határidő kifutásának közeledtével a határidős és az

azonnali árfolyam közelít egymáshoz, vagyis bázis folyamatosan tart a 0-hoz, kifutáskor bázis=0

267

Fedezés vagy biztosításÁrkockázat fedezése vagy biztosítása,

a gazda esete

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

0 2 4 6a búza ára $

a g

azd

a p

énzb

evét

ele

(eze

r $

)

bevétel búzából

kockázatfedezéssel

biztosítással

268

BODIE-MERTON-CLEETON :

Ha az ügylet lejárati időpontjában az azonnali ár magasabb, mint a határidős ár, akkor a hosszú pozícióban lévőnél keletkezik nyereség. (Ha S>F, -> Long nyer) másképpen {L: F<S}

Ha azonban az ügylet lejárati időpontjában az azonnali ár alacsonyabb, mint a határidős ár, akkor a rövid pozícióban lévő félnél keletkezik nyereség. (Ha S<F,-> short nyer) Másképpen {Sh:F>S}

269

Chicago Board of Trade 2006. június 23 h. idős ügylet búzára, min. 5000 véka; cent/60 f. véka

hónap záróár Napi vált.

Legnagyobb ár

Legki-sebb

ár

Mennyi-ség

(ezer)

Kötésál-lomány

július 363,25 -2,25

369 362 9,22 39,7

szeptember

381,50 -0,75

387,5 380 21,40 216,8

december 400,25 -1,50

405 398 10,60 106,1

március 417,00 -1,50

420 416 1,01 28,8

július 432,50 -1,25

436 432 3,08 54,2

összesen 47,40 470,5

270

Tőzsdei letétTőzsde letéti követelménye: ügyfélnek fedezete legyen a számláján, minden számlát naponta piaci áron elszámolnak, PÉLDA: június 22-én júliusi búza hosszú pozíciót

vállalunk, 1500 $ fedezetet kér a bróker, másnap 2,25 centtel csökken a határidős ár, veszítettünk 5000*2,25=112,50 $-t, amit bróker leemel a számlánkról, átutalják egy shortos számlájára.

Ha a fedezet adott határ alá esik, akkor letétfeltöltési felhívást kapunk, ha nem teljesítjük, akkor bróker felszámolja pozíciónkat, maradék pénzt visszaadja.

nyereségek – veszteségek napi realizálása, tőzsdei határidős ügyletek piaci értéke minden nap elején 0! Letéti követelmények csökkentik a nem-teljesítés kockázatát.TŐZSDÉN kívül a hitelbesorolás elégséges.

271

BODIE-MERTON-CLEETON

Tőzsdei határidős piac gazdasági funkciója: Árkockázatok újraelosztása a piaci szereplők

között. Információkat ad: mennyit adjanak, vegyenek,

tároljanak Azáltal, hogy a tőzsdei határidős ügylet lehetőséget ad

arra, hogy: fedezzük az árú tárolásával járó árkockázatot, és egyúttal lehetővé teszi, hogy különválasszuk:

az árú fizikai tárolásáról szóló döntést, és az ár változásaiból eredő pénzügyi kitettség vállalásának

döntését.

272

Példák, összefüggésekLegyen C (cost of carry) a piacra viteli költség = kamatköltség+raktározási költség+hulladékköltségHa C=0,10$ , S=2$ és F=2,12 $ akkor mi a jobb, eladni azonnal vagy várni egy hónapig és raktározni?Ha C<F-S, akkor érdemes még egy hónapig várni.(ha vár a gazda, akkor eredménye 2,12$-0,10$=2,02$ lesz, ha most adja el, akkor 2,00$, tehát várni jobb.)F-S spread határozza meg, hogy mennyit érdemes tárolni, árkockázatot fedezhetünk a búza tárolása nélkül is, ha F<S, akkor C=0 esetén sem érdemes tárolni.

273

Spekulánsok szerepeSpekulánsok (nem határidős szerződéssel csökkentik kockázatukat, mint

a fedezeti üzletkötők, azaz a hedgerek), hanem információkat gyűjtenek az árak előrejelzésére, majd határidős szerződéseket adnak vagy vesznek,

profitért.Spekuláns: a búza jövő havi azonnali árára 2$/vékát gondol, mivel „tudja”, mennyit vetettek, milyen a csapadék, mit rendelnek majd a pékek, így 2$-t vár. Ha F=1,50$ a jövő hónapra, akkor azt a vásárolja, (vásárlong), long pozíciót vesz fel, ha bejön, akkor 2-1,5=0,5 $/vékát nyer, ha nem jön be, akkor bukik.Spekulánsok, pozitív társadalmi funkciójuk van, mivel: tevékenységük nyomán javul a határidős ár előrejelzése likvidebbé teszik a piacot,

ami nélkülük kiszáradna, és a fedezeti üzletkötőknek sem lenne tőzsde, ahol hedgelhetnének.

274

F és S az arany esetébenLegyen S az arany jelenlegi azonnali ára, S1 az egy év múlva érvényes azonnali ár, s a tárolási költség, ekkor r=(S1-S)/S-s legyen S=300 és s=0,02,

rarany=(S1-300)/300-0,02Másik lehetőség, hogy szintetikus aranyba fektetünk, S=300-at kockázatmentes eszközbe fektetve, hosszú

pozíciót veszünk fel, F áron, r*=(S1-F)/300+0,08 ahol r=0,08 a kockázatmentes kamatláb,

A két befektetés haszna egyenlő, rarany=(S1-S)/S-s= r*=(S1-F)/S+rf és ebből F(1+r+s)=S => F=(1+0,08+0,02)300=330, Nincs oksági kapcsolat, F és S együttesen alakulnak ki

a piacon, ha az egyiket ismerjük, akkor a másik kiszámítható

275

A piacra vitel implikált költsége

Aranyat mindig tárolnak, így nincs más információ, mint a piacra vitel implikált költsége=F-S, mivel F=S(1+r+s) átrendezve (F-S)/S=r+s így s=(F-S)/S-r, így F=330 és S=300 és r=0,08 mellett s=0,02 lesz a tárolás implikált költsége

276

Pénzügyi tőzsdei határidős ügyletek

Részvényt veszünk, leszállításkori részvényár S1, a határidős ár F, csak a különbséget kell fizetni, ha F=108$ és S1=109$, akkor a vásárló (hosszú) kap 1$-t

Ha S=100$ és rf=0,08 mekkora lesz F? F=S(1+r)=100$*(1,08)=108$, F,S,r együttesen alakul ki, ha ismerünk kettőt, akkor a harmadik

kiszámítható.

277

Implikált kockázatmentes kamatláb

r*=(F-S)/S Ha meg tudunk 100$-ért vásárolni egy egyéves 108 $ névértékű elemei kötvényt, akkor az implicit kamatláb r*=0,08

278

Amikor a határidős ár nem a jövőbeli azonnali ár előrejelzése

Osztalékot nem adó, de pozitív kockázati prémiumot kínáló részvény esetén a határidős ár nem ad előrejelzést a jövőben várható azonnali árra. Kockázati prémium=7%, kockázatmentes kamatláb=8%, várható hozam=7%+8%=15%

279

Határidős/azonnali árfolyam-paritás pénzkifizetéssel járó értékpapírok eseténD az osztalék, ekkor S=(D+F)/(1+r) ebből F=S+rS-D arbitrázsjellegű a helyzetImplikált osztalék F=S+rS-D átrendezve D=S(1+r)-F Ha tudjuk, hogy S=100$, r=0,08 és F=103$, akkor D=108-103=5$ az implikált osztalék

A fedezett kamatparitás Két kockázatmentes kamatláb mellett F/(1+r$)=S/(1+ryen), Ha S=0,01 $/yen, r$=0,08 és ryen=0,05, akkor

F=0,01*1,08/1,05=0,0102857 Nem ok-okozati kapcsolat, csak egyszerűen kifejezhető

az egy ár törvény alapján.

280

A várakozások szerepe a devizaárfolyamok

meghatározásában

Várakozási hipotézis: F=E(S1), az egy év múlva a font azonnali dollárára S1 egyenlő a határidős árával - szól a hipotézis.Ha F=1,8332 és azonnali S=1,8193, akkor F/S=1,8332/1,8193=1,00764 -ból következően egyéves távlatban a font dollárárának 0,764%-os növekedésére számítottak.F=S(1+r$)/(1+rfont)=E(S1)

Ez a várakozás nem helytálló.

281

Vége az órának

Ez nem volt egyszerű,

NE FELEDJÉK, A TŐZSDEJÁTÉK A) ÍRÁSOS VÁLTOZATÁT LEADNI május 10-én PÉNTEKEN 13.00-KOR Az V. ELŐADÓBAN NEKEM, B) AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZATOT ZSUGYEL JÁNOS TANÁR ÚR E-MAIL CÍMÉRE MEGKÜLDENI!

282

Május 3-án 13.00-14.30 V. előadóterem

A Citibank képviselői tartanak bemutatkozó előadást határidős műveletekről.

283

Május 10. fedezet-opció-swap II.

PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSEÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓS, SWAP

284

Opciós és swap ügyletek (135-205)

és értékelésük (318-328)Opció valamilyen jogot jelent, eldönthetjük, hogy kívánunk-e vele élni,Jog megszerzéséért díjat kell fizetni,A vevő a jogosult, a kiíró a kötelezett.Vételi opció neve CALL, Eladási opció neve PUTVevő vesztesége a díjban maximálva van, nyeresége korlátlanOpció kiírójának nyeresége a díjban maximálva van, vesztesége lehet korlátlan.Ha él opciós jogával, akkor lehívja az opciót.

285

Opciók csoportosítása

Vételi vs. eladásiAmerikai (időpontig) vs. európai (időpontra)Osztálydefiniálás: Lejárati idő, tárgy, típus 2013 decemberi lejáratú búzára szóló call

opció

Rendek definíciója: Ár, lejárati idő, tárgy, típus 20 ezer HUF lehívási árú, 2013 decemberi

lejáratú búzára szóló call opció

286

Küszöbárak – strike price

Különböző küszöbárakon eltérő mennyiségű üzletet kötnek a kereskedők

287

Opció értéke és díjaOpciónak akkor van értéke, ha lehívása nyereséges. Vételi opcióértékes, ha a küszöbár kisebb, mint amennyiért jelenleg vásárolható a termék.Eladásinál fordítva ugyanez.Belső érték=küszöbár-jelenlegi árfolyamAmelyiknek van belső értéke (ITM= in the money), az az értéken belüli opcióAmelyiknek nincs (az ATM=at the money), árfolyam=küszöbárÉrtéken kívüli (OTM=out of money) lehívása veszteséget okozOpciók időértéke minél távolabb a lejárattól, annál nagyobb az esélye, hogy belső értéke legyen.

288

Opciós díjra hatással bír:Belső érték, ITM díj>ATM díj>OTM díjidőérték, (távolabbi idő magasabb díj)piaci kamatlábak változása, (kamatláb nő, call nő és put csökken)termék árának volatilitása (nagy volatilitás magasabb díj)Nem azonos az opció értéke és nyeresége pl. a díj miatt. Nyereségfüggvényt készítenek az opciók eredményességére

289

B-M-C

vételi opció kifizetése, 100 lehívási árfolyamnál

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

290

B-M-C

eladási opció kifizetése, 100 lehívási árfolyamnál

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

291

B-M-COpcióval csökkenthető az alaptermék kockázatával szembeni kitettség. Kifizetési ábrák Vízszintesen alaptermék ára Függőlegesen az opció értéke

Vételi opció esetén a lejáratkori kifizetése egy jelenleg 100-at érő részvényre, lehívási árfolyam 100. lejáratkor a vételi opció kifizetése max (ST-100; 0) ahol ST a részvény árfolyama az opció lejárati napján.100-tól jobbra a vételi opció értéke együtt nő a részvény árfolyamával, 100-tól balra a vételi opció értéktelen. (Eladási opció kifizetése max (100- ST ; 0), ha lejáratkor a részvényárfolyam kisebb, mint a lehívási árfolyam, akkor az eladási árfolyam max 100-ig nő, ha magasabb a részvény ára, mint a lehívási árfolyam, akkor az eladási opció értéktelenül jár le.)

292

Put-call paritásC+X/(1+r)T=So+P

C =a call opció díja (17 HUF) [lejárat ½ év, névérték X=105 HUF]X/(1+r)T=kincstárjegy diszkontált vételáraSo=részvény vételára (110 HUF)P=put opció díja (7 HUF) [lejárat ½ év, névérték 105 HUF]r=kamatláb 10,25% ½ évre

Számolunk: 17+105/(1+0,1025)1/2=110+7Minden rendben, 117=117, a paritás fennáll

293

Opció felhasználási területei

Területek: Spekuláció (mindennel lehet spekulálni, így az

opcióval is) Fedezet (hedge céljaira is alkalmas) Arbitrázs

Opció különlegessége: Korlátozza a kockázatot Összetett pozíciókkal nyereséges befektetés lehet

Szintetikus határidős kontraktusok LC=long call, vásárol vételi opciót , (LP, SP, SC) Határidős vételi pozíció=SP+LC Határidős eladási pozíció=SC+LP Bull-speadnél áremelkedésre számítunk, bear-nél áresésre

294

Összetett opciós ügyletekTerpeszek (put + call vétel + eladás ugyanazon a lehívási árfolyamon; terpesz, széles t., kereszt t.;PillangóLétrákVolatilitási ügyletekKeselyűSzéleken eladásFedezett és fedezetlen ügyletekFedezeti ügylet (hegde) opcióval Termelői és feldolgozói hedge

295

SWAPKamatláb-swap: Fix kamatlábat változóra (pl LIBOR)

cserélnek.

Deviza-swap: Német és amerikai cég egymás országában

beruház, mindkettő saját hazai bankjától ismertsége révén olcsón vesz fel hitelt, majd elcserélik azokat egymással.

296

Swapok összehasonlításaKamatláb-swap Deviza-swap

Névértéket kicserélik-e?

nem Igen, mind a futamidő elején, mind pedig a végén

Devizanem egy kettő

Kamatláb Egyik pénzáramlás alapja fix, a másiké változó

A két pénzáramlás közül bármelyik lehet akár fix, akár változó, attól függetlenül, hogy a másik éppen fix vagy változó

Tényleges pénzáram Csak a különbözetet cserélik ki

Általában (de nem mindig) bruttó alapon kerül sor a fizetésekre

297

Ügyletek összehasonlításaazonnali határidős opciós

Teljesítés időpontja azonnal Jövőbeni lejáratkor, vagy pozíció zárásakor

lehíváskor

Termék jellege fizikai Származékos vagy fizikai

Származékos vagy fizikai

Kereskedés mennyisége

tetszőleges szabványosított szabványosított

Kötelezettség-vállalás

Mindkét fél Mindkét fél Csak a kötelezett részére, jogosult csak díjat fizet

Veszteség lehetősége

Vevő a termék árát Tőkeáttétel miatt sokszoros veszteség

Jogosult csak díjat veszíthet

Nyereség lehetősége

Korlátlan nyereség Tőkeáttétel miatt sokszoros nyereség

Kötelezett csak díjat nyerheti

kockázat Vevőnek vételár Tőkeáttétel miatt magas

Jogosulté a díj

Napi finanszírozási kötelezettség

nincs Napi veszteségét mindkettőnek fizetnie kell

Kötelezettnek kell fizetnie

Biztosíték elhelyezési kötelezettség

nincs Mindkét félnek kell alapbiztosítékot elhelyeznie

Csak a kötelezettnek van

298

Opcióértékelés (318-328)Delta =alaptermék azonnali piaci áraGamma= alaptermék piaci árváltozásaTheta=lejáratig hátralévő időVega=alaptermék árának változékonyságaMindegyikhez LC, SC,LP,SP =>4*4-es mátrixRho=kockázatmentes kamatlábBlack-SholesBinomális módszer

299

Home Depot-opcióárak jegyzéke, 2006. június 26,hétfői záróárak, alaptermék ára 36,64 (B-M-C)

30992309923,603,6040,0040,0016364163640,300,3040,0040,00

17212172121,651,6537,5037,5016612166121,401,4037,5037,50

846284620,650,6535,0035,00847684762.652.6535,0035,00

186118610,250,25Aug.Aug.32,5032,503103104,604,60Aug.Aug.32,5032,50

8428423,403,4040,0040,00672767270,050,0540,0040,00

713671361,451,4537,5037,50895389530,450,4537,5037,50

427842780,250,2535,0035,00463546352,402,4035,0035,00

7227220,150,15júliusjúlius32,5032,503033034,304,30júliusjúlius32,5032,50

Nyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány

Legutóbbi Legutóbbi eladáseladás

lejáratlejáratlehíváslehívásNyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány


lejáratlejáratlehíváslehívás

opcióopcióElad.Elad.opcióopcióElad.Elad.opcióopcióvételivételiopcióopcióvételivételi

30992309923,603,6040,0040,0016364163640,300,3040,0040,00

17212172121,651,6537,5037,5016612166121,401,4037,5037,50

846284620,650,6535,0035,00847684762.652.6535,0035,00

186118610,250,25Aug.Aug.32,5032,503103104,604,60Aug.Aug.32,5032,50

8428423,403,4040,0040,00672767270,050,0540,0040,00

713671361,451,4537,5037,50895389530,450,4537,5037,50

427842780,250,2535,0035,00463546352,402,4035,0035,00

7227220,150,15júliusjúlius32,5032,503033034,304,30júliusjúlius32,5032,50

Nyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány


lejáratlejáratlehíváslehívásNyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány


lejáratlejáratlehíváslehívás

opcióopcióElad.Elad.opcióopcióElad.Elad.opcióopcióvételivételiopcióopcióvételivételi

300

Táblázat-elemzés I, 36,64-hez (B-M-C)

►Első sor: 32,50 lehívási árfolyamhoz és júliusi Első sor: 32,50 lehívási árfolyamhoz és júliusi lejárathoz tartozó jegyzések, (opciós lejáratok lejárathoz tartozó jegyzések, (opciós lejáratok mindig a hónap 3-ik péntekén, így a most egy mindig a hónap 3-ik péntekén, így a most egy hónapnál kevesebb idő a lejáratig). Legutóbbi hónapnál kevesebb idő a lejáratig). Legutóbbi eladás 4,30 volt, de egy kötés 100 db részvényt eladás 4,30 volt, de egy kötés 100 db részvényt jelent, így kötésenként ez 430$. Nyitott jelent, így kötésenként ez 430$. Nyitott kötésállományban 313 volt június 26-án. kötésállományban 313 volt június 26-án. További két oszlopban eladási opció záró-ára és További két oszlopban eladási opció záró-ára és kötésállománya 32,5 áron, júliusra.kötésállománya 32,5 áron, júliusra.

►Opció belső értéke: mit érne az opció, ha Opció belső értéke: mit érne az opció, ha azonnal lejárna? Ez: 4,14$=36,64$ (részvényár) azonnal lejárna? Ez: 4,14$=36,64$ (részvényár) -32,5$ (vételi opció). Most 4,3$ eladási ár-4,14$ -32,5$ (vételi opció). Most 4,3$ eladási ár-4,14$ belső érték=0,16$ opció időértéke. belső érték=0,16$ opció időértéke.

301

Táblázat-elemzés I, 36,64-hez (B-M-C)

Minél távolabb a lejárat, annál nagyobb az opció időértéke. (Nézzük : 35$ júliusi, aug-i belső érték 36,64-35=1,64$, időér-tékek júliusra 2,40-1,64=0,76 és augusztusra 2,65-1,64=1,01$)Ha a vételi opciónak van belső értéke, akkor az eladásinak nincs és fordítva. Ha opció belső értéke 0, akkor OTM (out of money), ha lehívási árfolyam=alaptermék árával, akkor az opció éppen áránál ATM, (at the money) van.Vételi opció ára és lehívási árfolyama közötti kapcsolat fordítottan arányos, míg eladási árfolyam esetén egyenesen arányos. (Táblázat jobb szélén a példák)

302

A Black - Scholes – modell (B-M-C)

C vételi opció ára, S a részvény ára, E lehívási árfolyam, r kockázatmentes kamatláb, T az opció lejártáig hátralévő idő, részvényhozam szórása, e=2,71828 ln alapja, N(d) annak valószínűsége, hogy egy véletlen szám < d.C=N(d1)S-N(d2)Ee-rT

d1=(ln(S/E)+(r+2/2)T)/T0,5

d2=d1- T0,5 , osztalékot (d) fizető részvény esetén: d1=(ln(S/E)+(r+d+2/2)T)/T0,5

többi ugyanaz

303

Black - Scholes (B-M-C)

Ebből az eladási opciót is kifejezhetjükP=C-S+Ee-rT képletbe behelyettesítjük C-tHol a trükk? A részvény várható hozamának ismerete nélkül határoztuk meg az opció árát.Mi van ha S részvényár= Ee-rT lehívási árfolyam jelenértékével, akkor C/S~0,4 T0,5 legyen T=1 és akkor S=100$ esetén C~8$ lesz

304

Számítás Black - Scholes képlettel, ha S= Ee-rT

Mi van ha S részvényár= Ee-rT

lehívási árfolyam jelenértékével, akkor C/S~0,4 T0,5

legyen T=1, és S=100$ akkor C~100*0,4*0,2*1=8$ lesz

305

Kétkimenetelű (binominális) opcióárazás (B-M-C)

C= S-E/(1+r)T+P, most C vételi opció árát a P eladási opció ára nélkül szeretnénk meghatározni, S részvényár és E lehívási árfolyam és r kockázatmenetes hozam, T idő függvényében.Részvények és kockázatmentes hitelfelvétel segítségével szintetikus vételi opciót gyártunk, ennek ára megegyezik a valódi vételi opció árával.

306

VIZSGADOLGOZAT

DOLGOZAT: ÖSSZESEN EGY DARAB A/4-ES PAPÍR KÉT

OLDALA LESZNEK BENNE:

KIS KÉRDÉSEK 2 db 2*10=20 pont SZÁMÍTÁSOK (SZÁMOLÓGÉPET CÉLSZERŰ HOZNI)

2*10=20 pont ESSZÉKÉRDÉS 60 pont

307

Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 1.

CAPM r-rf=*(rm-rf)

Adott papír esetén =2, agresszív papírPiaci hozam=0,14Kockázatmentes hozam=0,04Mekkora lesz papírunk várt hozama?r-rf=*(rm-rf)

r=rf+*(rm-rf)=0,04+2*(0,14-0,04)=0,24

308


névérték =1000 HUF, névleges kamatláb=8%, árfolyam (p) 80%=800 HUF, futamidő=5 évHozam lehet: 8%; 10%;15%;13,8%, 13,2%Névleges hozam, névértékre vonatkozó kamatláb, rá van nyomtatva a kötvényre (például: rnévl= 8%)Szelvény hozam, az évi kamatjövedelmet a kötvény (pl. p=80%) árfolyamához viszonyítja akkor (current yield) CY= rnévleges/ p=8%/80%=10%

309


Egyszerű lejáratig számított hozam= szelvényhozam + lejáratig számított árfolyamnyereség(veszteség), ahol n a hátralévő futamidő, akkor (simple yield to maturity) SYTM= rnévl/ p+[(100-p)/n]/p= =8%/80%+[(100%-80%)/5]/80%=10%+5%=15%

310


Tényleges lejáratig (yield to maturity) jelenértékkel számított hozam, amit p= n t=1[Ct/(1+YTM)t] képletből fejezünk ki, mint belső megtérülési rátát,, ha keressük, hogy mikor lesz p=80%=800 HUF, akkor YTM=13,8% adódik, ellenőrizzük!

Ct YTM diszkontálva1 80 1,138 70,30 80/1,138 1̂2 80 1,138 61,77 80/1,138 2̂3 80 1,138 54,28 80/1,138 3̂4 80 1,138 47,70 80/1,138 4̂5 1080 1,138 565,86 1080/1,138 5̂

799,92

311


Ex post hozam, ha a kézhez kapott kamatot újra-befektetjük, elvégezve a számítást 13,2%-ot kapunk 5 év, 80%-os vásárlási árfolyam, 10%-os újra-befektetési hozam feltételezésével.

Ct befektetés magyarázat1 80 117,128 80*1,1^(5-1)2 80 106,48 80*1,1^(5-2)3 80 96,8 80*1,1^(5-3)4 80 88 80*1,1^(5-4)5 1080 1080 1080*1,1^(5-5)

szumma 1488,408szumma/p 1860,51 1488,4/80%

(szumma/p)/névérték 1,865vegyük az 1/5-ik hatványt, mert 5 év 1,865^(1/5)végeredményhez közelít 1,132208ex post hozam 13,20% 1,1322-1

312


P/E=(1-b)/(k-g) Ahol b beruházási hányad nyereségből,

k elvárt hozam=> k=r=rf+*(rm-rf) g=b*ROE

Példa 1-b osztalékhányad számítására, ha ismert P/E, ROE, k=r akkor mennyi lesz 1-b? P/E=(1-b)/(k-g) átalakítva adja, hogy r=b*ROE+(1-

b)*E/P Ha ROE=13% és E/P=7% és r=11%, akkor b=[r-E/P]/[ROE-E/P]=66,66%-ban forgatták

vissza a nyereséget és 1-b=33,33%-ban osztották ki osztalékként

313


BLACK – SCHOLES OPCIÓÁRAZÁS EGYSZERŰ ESETEHa S részvényár= Ee-rT lehívási árfolyam jelenértékével, akkor C/S~0,4 T0,5

PÉLDA: legyen T=1, és S=100$ akkor C~100*0,4*0,2*1=8$ lesz

314

JÓ VIZSGÁZÁST,KELLEMES NYARALÁST KÍVÁNOK!CSILLIK PÉTER

Documents

Pénz- és tőkepiacok