A határozati javaslat melléklete

Debrecen Megyei Jogú Város

Innovációs Gazdaságfejlesztési

Programja

2014-2020

tervezet

I. EGÉSZSÉGIPAR

I.1 INTERDISZCIPLINÁRIS SUGÁRTECHNOLÓGIAI

KUTATÓ ÉS TERÁPIÁS KÖZPONT DEBRECENBEN

Az Interdiszciplináris Sugártechnológiai Kutató és Terápiás Központ debreceni

létrehozásának célja az ország, azon belül is az észak-alföldi és az észak-magyarországi

ikerrégió gazdaságának és kutatási-fejlesztési versenyképességének fokozása, egészségügyi

ellátórendszere potenciáljának javítása, a regionális és az országos GDP növelése.

A kutatóközpont létrehozása mögött széleskörű együttműködés áll. Kezdeményezői és

közreműködői Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem (DE) és a

Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézete (Atomki).

A széleskörű együttműködés nem egyedülálló, korábban is volt példa az észak-alföldi

szabályozó testületek, a tudományos intézmények és az ipar összefonódására. A DE kutató

intézetei az orvostudománytól kezdve, a gyógyszerészeten, a műszaki tudományokon és az

agrártudományokon keresztül szakmailag kiváló elméleti hátteret biztosítanak a gyorsító

alapú technológia felhasználásának és új alkalmazási területei keresésének. A DE feladata a

gyorsítókra alapozott részecske-, és sugárterápia, az onkológiai aspektusok lehetőségeinek

kutatás-fejlesztése. Ez kiegészül azzal, hogy a központtal egy olyan komplex kutatási, oktatási

infrastruktúra létesül a kelet-közép európai régióban, amely jelenleg versenytárs nélküli. Az

Atomki feladata, hogy az intézet K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tapasztalatai,

erőforrásai, nemzetközi kapcsolatai révén, valamint a MTA gyorsító berendezései

többségének birtokosaként és üzemeltetőjeként szakmailag hozzájáruljon a projekt sikeres

megvalósításához. Debrecen Város feladata összehozni és együtt tartani azokat a

kormányzati, piaci és szakmai szereplőket – adott esetben kockázati szereplőket is –, akik a

régióban és tágabb értelemben országos szinten, de akár határokon átívelően is, érdemi

munkájukkal szolgálják a kutatási központ ügyét.

A Gyorsítóra alapozott Kutatási és Terápiás Központ megvalósítása két fázisra bontható:

I. Egy megfelelően kiválasztott, a szükséges infrastruktúrával ellátott területen egy

nagyáramú, skálázható energiájú lineáris gyorsító telepítése és a hozzá kapcsolódó

2

interdiszciplináris laboratóriumok, valamint terápiára alkalmas orvosi környezet

kiépítése.

II. Az I. fázisban megvalósított környezet bővítése, mellyel elérhetővé válik a nagyobb

részecske-energiák tartománya, ezzel alkalmassá téve a rendszert orvosi, orvos-

biológiai kutatásokra és további terápiás célú, köztük a protonterápiás célú

felhasználásokra. Ugyanebben a fázisban az egyéb kutatási és alkalmazási területek is

bővülnek.

A gyorsító alapú technológia számos interdiszciplináris tudományterületen

alkalmazható. A létesítendő központba koncentrált infrastruktúra lehetővé teszi a

legkorszerűbb magfizikai és ionnyaláb-fizikai módszerek élettudományi, gyógyszerkutatási,

gyógyszer- és egészségipari alkalmazását, valamint a további interdiszciplináris

hasznosításokban rejlő lehetőségek kiaknázását. A technológia számos területen használható

fel, például:

- energetikai és környezetvédelmi kutatások: nukleáris hulladék kezelése,

üzemanyagcellák és napelem cellák fizikája, víz- és füstgáz tisztítás, sugár-rezisztens

anyagok fejlesztése;

- egészségügyi és biotechnológiai kutatások: radioizotópok termelése, sugárbiológia,

mikro-organizmusok és növények mutációi, gyógyszerfejlesztés, terápiás célból:

proton- és egyéb részecske terápia;

- ipari alkalmazási területek: szigetelők és kábelcsatlakozók gyártása; csomagolóipar;

polietilén habtáblák formázása ld. autóipar; gumiipar, autógumi fejlesztés; tinták,

ragasztók készítése; sebkezelés céljából használható hidrogélek, orvosi műszerek,

ételek, vetőmagok és fűszerek fertőtlenítése;

- anyagtudományok: nanotechnológia - félvezető fejlesztés; analitikai módszerek K+F-

je;

- alapkutatások: részecskefizika, magfizika detektorok kutatása és fejlesztése, atom és

molekula fizika, röntgen és neutron fizika, gyorsítók fizikája;

- űrtechnológia, űrélettan: mikroelektronikai rendszerek sugárkárosodási vizsgálata,

műholdak, interplanetáris missziók előkészítése, ld. hazánk ESA tagsága.

3

A felsorolt alkalmazási területek számos tekintetben megegyeznek a Kormány tudományos és

ipari innovációs elképzeléseivel. A kutató központ tervezésekor tehát az ipari kutatás

kiszolgálása, korszerű háttérfeltételeinek biztosítása célkitűzés. Egy, a fenti célokat kiszolgáló

intézet a külföldi tapasztalatok alapján olyan moduláris felépítést feltételez, mely az

igényeknek és az anyagi forrásoknak megfelelően tovább bővíthető. A fenti felsorolásból nem

hagyható ki az oktatás, szakemberképzés, és továbbképzés, valamint az ehhez is kapcsolódó

munkahelyteremtés lehetősége sem.

Az Interdiszciplináris Sugártechnológiai Kutató és Terápiás Központ kialakítása során az

egyik jelentős együttműködést igénylő alkalmazási terület a protonterápia alkalmazása. Az

egészségügyi területen már léteznek példák a fentiekben leírt együttműködésre: ilyen a már

több, mint két évtizede működő első hazai PET (pozitron emissziós tomográf) vizsgálati

helyének megteremtése vagy az egyedülálló gamma sugársebészeti eszköz közös telepítése a

DEOEC-en. Nemcsak az együttműködésre van példa, a közreműködők a

nagyberuházásokhoz szükséges tervezési és menedzsment gyakorlattal is rendelkeznek.

Így valósult meg pl. a DEOEC a Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt (11,8

milliárd Ft) és az Auguszta Program (12,1 milliárd Ft) is.

A kutatóközpont tervezése és megvalósítása során a gazdasági fenntarthatóság alapvető

szempont. A projekt komplexitására, nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel javasolt a

kiemelt állami beruházás formájában történő finanszírozás.

A kutatóközpont kialakítása stratégiai befektetés és tervezés is egyben: a létrehozandó

infrastruktúra tökéletesen kompatibilis lesz a jelen és a jövő technológiáival, kiszolgálja

a betegek, orvosok, kutatók és az ipari partnerek igényeit.

I.2 KOMPLEX GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM

A projekt résztvevői: a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet (Kórház), a Debreceni

Egyetem.

1. részprojekt: Egészségügyi szolgáltatók integrációs programja

4

A Kórház és a Klinika integrációs programja a betegellátás minőségi fejlesztése és a költségek

hatékony felhasználása érdekében. A program infrastruktúra-fejlesztést, átalakítást és

szolgáltatás-fejlesztést tartalmaz.

2. részprojekt: Komplex egészségipari szolgáltató központ

Az integrációs folyamat következtében létrejövő szervezet alkalmassá válik emelt szintű

betegellátásra, a hazai és külföldi fizetőképes kereslet elhelyezési igényeinek kielégítésére.

Jelenleg a Klinika a legnagyobb külföldi (elsősorban orosz és ukrán) betegforgalmat

lebonyolító intézmény Magyarországon (beleértve a magánkórházakat is).

A projekt legfontosabb elemei:

1. Szolgáltatóközpont kialakítása a Klinika területén és hozzá kapcsolódó kiegészítő

infrastruktúra fejlesztések.

2. Szolgáltatási folyamat kialakítása.

3. Munkaerő képzése (elsősorban nyelvi képzés).

4. Szolgáltatás-marketing.

A Klinika campus-szerűen elhelyezkedő épületrendszerébe olyan új épület beillesztése

szükséges, ahol az extra elhelyezési körülményeket igénylő betegek kórházi ápolása

megvalósítható. Az épületnek tartalmaznia kell az alapszintű (kis városi kórház) egészségügyi

szakmai ellátások valamennyi lehetőségét az épületen kívüli betegmozgatás minimalizálására.

Az épület hangsúlyozottan nem a szállodában elhelyezhető, könnyű vagy lábadozó betegek

elhelyezését, hanem a súlyos, de intenzív osztályos ellátást még/már nem igénylő betegek

kivizsgálását-gyógyítását szolgálja, kis lakás-típusú kórtermekben (pl. műtét után, vagy

speciális kivizsgálás alatt). A Klinika mellett lévő, jelenleg nem kihasznált szállodaépület

teljes felújítása rendkívül fontos az olyan elöregedő társadalmakban, mint Magyarország vagy

Európa, ahol a munkaképes korú lakosság számára létszükséglet a regeneráció, a

rehabilitáció, a revitalizáció és a prevenció.

A program megvalósulása munkahelyteremtéssel jár, ösztönzi a felsőfokú végzettség

megszerzését és az idegen nyelvek ismeretét a munkaképes korú lakosság körében, valamint

jelentős gazdaságélénkítő hatással bír közvetlenül és közvetve is.

A program időtartama: 2 év

5

3. részprojekt: Életminőség központú komplex sportgazdaság-fejlesztési program

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem,

klaszter tagvállalatok

A sport az elmúlt évszázadban önálló szolgáltatási szegmenssé nőtte ki magát, amelynek

kiszolgálására a könnyűipar, a technológiai ipar, az egészségügy, és a média speciális területei

fejlődtek ki, önálló, de folyamatos fejlődést igénylő válaszokat adva a felmerülő igényekre.

A sport elsősorban az emberek önmaguk által önmaguk számára kitűzött fizikai, ügyességi

vagy szellemi úton elérhető céljainak megvalósítását szolgálja, amihez eszközökre,

egészségre, a teljesítőképesség fokozására van szükség, amelyet iparágak szolgálnak ki.

A komplex, rendszerszerű sportgazdaság-fejlesztési program célja Debrecen városában a

sporttal kapcsolatos ipar és szolgáltatások határozott definiálása a város, a régió és az ország

igényeinek gazdasági alapokon történő kiszolgálása céljából, a város magas hozzáadott értékű

tevékenységének e területre való kiterjesztésével, versenyképességének fokozásával.

A város szerepe az elmúlt két évtizedben a sportban is megkérdőjelezhetetlenné vált

Magyarországon, számos csapatsportban és egyéni sportágban hazai és nemzetközi bajnokok

készülnek, élnek a városban, húsz világversenyt rendezett a megyeközpont ez idő alatt. A

magas mértékű és színvonalú sportaktivitás következtében és arra támaszkodva a Debreceni

Egyetem, Debrecen város és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara katalizátor

szerepével 2011-ben 23 résztvevővel megalakult a Magyar Sport- és Életmód Klaszter, amely

stratégiájában fókuszterületeket meghatározva kíván gazdaságélénkítő hatást elérni.

A program tervezett területei:

Oktatás-fejlesztés:

Új, innovatív megközelítésű oktatási területek kialakítása és fejlesztése a felsőoktatásban, a

program kapcsán kialakuló és megtelepülő iparág szakember-ellátása érdekében.

Ennek keretében a műszaki képzési területen, az egészségügyi és biológiai határterületek

képviselőivel összefogva sportmérnök képzést fejlesztünk, amely Magyarországon ismeretlen

terület, a világon is csupán néhány országban indult el ilyen irányú képzés.

Az egészségügy sportot érintő speciális területein képzésfejlesztést végzünk (állapot-,

teljesítmény- és mozgásdiagnosztika, fizioterápia, sportmasszőr, sportorvos) amelynek

hatására a sporttal kapcsolatos egészségügyi felmérések, kezelések, adatfeldolgozások jobb

színvonalon, innovatív módszerekkel hatékonyan elvégezhetőek.

6

A sport magas szintű közgazdasági értelmezése és működtetése érdekében nem

konvencionális tartalmú sportközgazdász mesterszakot fejlesztünk, amely nemzetközileg is

versenyképes, egyedülálló képzettséget és kompetenciát biztosít.

Kutatás-fejlesztés:

A fenti oktatási területekhez tartozóan tervezzük az egyetemi – akadémiai alapkutatásokhoz,

ill. a Debrecenben működő egészségipari klaszterekben elért kutatási eredményekhez

szorosan illeszkedő sport-specifikus alkalmazott kutatási területek megnyitását és fejlesztését.

Az eddigi eredmények alapján jelenleg is definiált kutatási programok állnak rendelkezésre

mind a lipidomika, proteomika, genomika és a farmakológia területén, melyek külföldön már

bevezetett termékeket eredményeztek mind sportolók, mind katonák számára. Az említett

fejlesztési projekt portfólió kiszélesítésével olyan termékfejlesztésekre kerül sor, melyek

diagnosztikumok, étrend kiegészítők, valamint iparjogvédelemmel ellátott komplex étrend- és

fizikoterápiás módszerek felhasználásával konkrét sportág és eszköz specifikus eljárásokat

eredményeznek. A kutatások eredményei a helyi sportolói társadalomban elvégezhető

kipróbálási folyamatot követően technológia-transzfer keretében ipari előállításra kerülnek.

Szükséges beruházás: kutató laboratóriumok kialakítása és felszerelése. Létrehozandó

szervezeti egység: DE Sportfarmakológiai Tanszék

Diagnosztikai és egészségügyi szolgáltatások:

A sportolók nem betegként kezelendők. Ők - általában- egészséges emberek, akik

állapotfelmérésre, mozgáskoordinációs szolgáltatásokra, táplálkozási és lélektani tanácsokra,

innovatív, funkcionális élelmiszerekre, valamint teljesítményük mérésére, növelésére tartanak

igényt. Sporttal összefüggő sérülés, vagy betegség esetén pedig szakszerű ellátásra és

rehabilitációra vágynak. A tevékenység során el kell választani a versenysportban

eredményeket elérni kívánó és a szabadidő, vagy hobbisport területén sportoló embereket, de

mindkét rétegnek igénye van olyan központra, ahol nem betegként, nem kórházi

környezetben, de a legmegfelelőbb műszerekkel és szaktudással találkoznak. Ennek

érdekében szükségesnek látjuk egy Sportegészségügyi Szolgáltató Központ kialakítását,

amely komplex szolgáltatást nyújt a gyerekkortól a felnőttkorig, a szűréstől a megfelelő

sportág kiválasztásán keresztül az állapot felmérésen és követésen túl a terápiában is. Jelenleg

a sportegészségügyi szolgáltatás a sportorvosi rendelésre szorítkozik, amely meglehetősen

szegényes diagnosztikai módszerekkel sportágtól független időszakos vizsgálatokat végez.

7

A tervezett központ a gyerekkorban a gyermek adottságaitól, egészségi állapotától függően

segítséget nyújt a megfelelő sportág kiválasztásában, elvégzi a megfelelő előzetes és

folyamatos alkalmassági vizsgálatokat. A központ ezen része alkalmas lehet a napjainkban

újrainduló gyerekkori mindennapi testnevelés egészségügyi alapvizsgálatainak elvégzésére is.

A központ a megvalósuló infrastruktúrában kialakítandó rendelők és a Debrecen városában

működő két nagy egészségügyi szolgáltatóval közösen alkalmas lesz a felnőttkori profi és

amatőr sport teljes körű egészségügyi szűrésére, diagnosztikájára, sérülések esetén a terápiás

megoldásra is. A terápiás és diagnosztikai eszközpark részlegesen már rendelkezésünkre áll,

ezek helyben, illetve az egészségügyi szolgáltatóknál történő fejlesztésével tehetné teljessé a

központ működését.

Az eddigi hagyományokkal szakítva nem a sportágtól, kortól, nemtől függetlenül végzi majd

különböző szolgáltatásait, hanem a Debreceni Egyetem Sportélettani Tanszékével közösen. A

központ a Tanszékkel közösen megfelelő speciális szakmai protokollok kialakításával hajtja

végre az egészségügyi vizsgálatokat. Az infrastruktúra kialakításában megvalósulhatnak azok

a vizsgálatok, amelyek lehetővé teszik a sportágak gyakorlati végzése melletti funkcionális

vizsgálatokat, amelyek jelenleg hiányoznak a sportegészségügyi ellátásból.

Iparfejlesztés

Gyógyszer- és élelmiszeripari vonatkozások

Az elmúlt években a Debreceni Egyetemen innovatív kutatói munkacsoport alakult, amelyik

az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központ munkatársaival és külföldi kutatókkal új

mechanizmussal ható gyógyszerjelölteket talált, illetve megállapította, hogy ezen újszerű

hatásmechanizmussal a gyógyszerek és gyógyszerjelöltek mellett élelmiszerek is képesek a

szervezet hő, fizikai, és egyéb kimerüléssel jellemzett állapotaiban a tűrőképességet fokozni.

Ezen molekuláris mechanizmus a stresszfehérjék képződésével kapcsolatos védelem,

amelynek egyik további, mások által eddig nem közölt farmakológiai hatásmódja az

allosztérikus moduláció. Sajnos egyre több olyan eset fordul elő, hogy sporttevékenység

közben hirtelen szívhalál miatt veszítünk el egyébként egészséges sportolókat.

Olyan gyógyszerek és élelmiszerek kialakítása a cél, amelyek segítik a jobb teljesítmény

elérését egy verseny során, de mindezek mellett egészségesek a szervezet számára.

Célunk igazolt molekuláris célponton ható funkcionális élelmiszer jelöltek fejlesztése

kifejezett sportolói igények szerint a sportolással fokozottan gyakrabban előforduló

betegségek megelőzésére és a sportolói életpálya meghosszabbítására. A klaszter vállalatai a

Debreceni Egyetemmel történt kutatás egyeztetés alapján klaszter szintű közös kutatásokat és

8

fejlesztéseket határoztak el elsősorban sportolóknak szánt funkcionális élelmiszerek és étrend

kiegészítők fejlesztése terén. A cél magvalósítására kutató-fejlesztő konzorciumokat, illetve

projekt társaságokat kívánnak létrehozni.

Könnyűipari vonatkozások

A sportmérnök képzéssel összefüggésben, mozgásdinamikai elemzésekkel, anyagkutatási,

sport-biztonságtechnikai összefüggésben, meghatározott sportágak számára alkalmazott

kutatások során termék prototípusok előállítása a célunk, amely hazai és nemzetközi

gyártásban hasznosulhat.

Informatikai fejlesztések

Az informatikai megoldások a sport és életmód területen napjainkban nincsenek jelen

Magyarországon, ismereteink szerint a versenysportban lévő alkalmazások is marginális

nagyságrendűek. Mivel ilyen integrált megoldások egyelőre nem léteznek a piacon, ezért egy

új innovatív megoldással látens piaci igényeket lehetne kielégíteni. Cél: Sportolói életút

követő informatikai rendszer elterjesztése a versenysportban, önellenőrző és önelemző

rendszer kialakítása és terjesztése a szabadidő sportban.

A kutatás-fejlesztési tevékenység koordinálására a Sportegészségügyi Szolgáltató Központ

mellett szükséges egy Sporttudományi Koordinációs Kutató Központ felállítása is.

A sport társadalmi aktivitásban betöltött szerepének növelése érdekében közösségi terek

kialakítása szükséges, melyhez sportközpontok kor színvonalának és a társadalom igényének

megfelelő kialakítása szükséges.

I.3 GAZDASÁGFEJLESZTÉST SZOGÁLÓ

INNOVATÍV OKTATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM

A projekt résztvevője: a Debreceni Egyetem

A cél a térítéses (fizetős hazai és külföldi) hallgatók számának növelése, illetve oktatásuk

minőségi fejlesztése, annak érdekében, hogy a térítéses oktatás világszínvonalú

versenyképessége fennmaradjon, illetve fejlődjön. A Debreceni Egyetem elsősorban az

9

egészségügyi képzésekben, de e mellett egyre több területen rendelkezik idegen nyelvű, teljes

idejű akkreditált képzéssel, amelyek jelentős vonzóerővel rendelkeznek. Az elsősorban

Európán kívülről ide érkező hallgatók komoly gazdaságélénkítő hatást váltanak ki a

szolgáltatóiparban, általuk szélesednek nemzetközi kapcsolataink, amelyek a későbbiekben

konvertálható gazdasági kapcsolatokká alakulnak.

A Debreceni Egyetem akkreditált képzéseire alapozva, elsősorban a képzések gyakorlati

féléveiben, az innovatív regionális oktatási hálózatosodás eredményeképpen növekednek a

város és a kapcsolódó oktatási intézmények, gyakorlóhelyek bevételei, a köréjük telepedő

szolgáltatóipar lehetőségei.

Célterületek: egészségügyi képzések, agrárképzések, természet- társadalomtudományi

területek.

1. részprojekt: A szakdolgozói rendszer fejlesztése

A szakdolgozói képzések infrastrukturális, elméleti és gyakorlati háttérfeltételeinek

fejlesztése, a térítéses oktatás feltételeinek megalapozása.

A térítéses egészségügyi szakdolgozók képzése mind alap mind ráépülő szakképzésben reális

célként kerül meghatározásra. A képzések nappali, levelező illetve távoktatás formában

történhetnek.

Szakmai alapjául a magyar egészségügyi szakképzés jó színvonala, az oktatásból kikerülő

szakemberek versenyképes tudása szolgál. A rendelkezésre álló oktatási illetve oktatói

tapasztalat, gyakorlat, és tudás alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy a szakdolgozók

képzésével a nemzetközi piacon is megjelenjen. Az idegen nyelvű képzésben fejlesztési

igényként humánerőforrás oldalról az oktatók idegen nyelvi képzésének további erősítése

fogalmazódik meg. Infrastruktúrában a már meglevő hallgatói szolgáltatások további

bővítése, alkalmassá tétele az új kapacitások befogadására (pl. szálláshelyek, közlekedés).

Oktatótermek, demonstrációs laborok (skill laborok) kialakítása, és bemutatóeszközökkel

történő felszerelése fontos célként jelenik meg. A klinikák/tanszékek/diagnosztikai egységek

oktatási eszközparkjának képzés - specifikus bővítése elengedhetetlen. A távoktatási rendszer

informatikai hátterét meg kell teremteni, továbbá szükséges a hálózatfejlesztés,

infokommunikációs hardver és szoftverfejlesztés.

10

2. részprojekt: Új elméleti oktatási terek létrehozása és meglévő oktatási területek

rekonstrukciója

Új, 300 fős előadóterem építése, illetve egyéb új oktatási terek is létesülnek. Oktató-kutató

laborok és hozzájuk tartozó helyiségeik rekonstrukciója, felújítása történik meg

3. részprojekt: Egészségügyi vezetői utánpótlási központ kialakítása és

háttérfeltételeinek biztosítása, a hiányzó kompetenciák fejlesztése

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma, mint az Észak-alföldi régió, valamint

az Észak-magyarországi ikerrégió egyedüli felsőoktatási intézménye egyértelmű társadalmi és

szakmapolitikai felelősséggel bír a megfelelően képzett és kellő vezetői kompetenciával rendelkező

vezetői utánpótlás biztosítása terén. A vezetői utánpótlás központ kialakításával megteremtődnek a

keretei a szükséglet-alapú HR tervezésnek, a rendszerszintű vezetői kompetenciafejlesztésnek, vezetői

tehetséggondozásnak, a vezetői brand fejlesztésnek, valamint a vezetők folyamatos szakértői

támogatása és továbbképzése is teret kap. A vezetői utánpótlás központ által nyújtott képzési

programok célcsoportjai a köztisztviselői, közalkalmazotti szféra (egészségügy, köz- és felsőoktatás),

az egészségipari szektor. Ezen túlmenően a központ a régió multinacionális vállalataival, kis- és

középvállalataival együttműködve a vállalati szféra igényeire szabott belső képzési programokat is

biztosít.

A vezetéssel, menedzsmenttel karöltve tevékenységeivel akár folyamatos támogatást nyújt a

vállalati/közszféra vezetőinek valamint dolgozóinak egyéni karriertervezés, kompetenciafejlesztés

terén, a vezetők bevonásával pedig segíti az egyéni célok harmonizálását a szervezeti célokkal.

Partnerként támogatja a tehetséggondozás folyamatát akár külső tehetség felkutatásával – recruiting,

akár a vállalat belső erőforrásait képző belső ígéretes tehetségek evidenciákon nyugvó módszertan

segítségével történő azonosításával, és speciális képzésével.

Az Egészségügyi Vezetői Utánpótlás Központ emellett tudományos kutatási eredményeken alapuló

módszertan segítségével támogatja a vállalati stratégiai célok megfogalmazását, a stratégiai célok

megvalósulásához szükséges vállalati kultúra változásmenedzsment folyamatok véghezvitelét is.

I.4 BIOTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS KÖZPONT

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem,

biotechnológiai és bioinformatikai vállalkozások.

11

A biotechnológiai ipar – mint az egyik leginkább tudás intenzív iparág – fejlődése

szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy az egyetemek ill. akadémiai kutatóhelyek által

feltárt, és az ipari hasznosítás számára identifikált eredmények a sikeres termékek és

technológiák irányában kommercializálódjanak. Ez a folyamat igen szoros kapcsolatot

feltételez az egyetemi-akadémiai kutatók és az iparvállalatok között. Annak ellenére, hogy a

piacon az iparág leginkább prosperáló időszakában (a két világháború között) a tartósan

hosszú ideje sikeres magyar/magyar eredetű gyógyszeripari és biotechnológiai termékek

mögött szinte minden esetben az egyetemi kutatók és az ipari fejlesztő szakemberek szoros

együttműködése áll, ennek a feltétlenül szükséges együttműködésnek a strukturális alapja

jelenleg talán egyedül Debrecenben van meg a Pharmapolis gyógyszeripari és biotechnológiai

klaszter család tagjainak együttműködési rendszerében.

A Biotechnológiai Innovációs Központ ipari parki beruházás lenne a debreceni telephelyű

nagyobb termelő üzemek tőszomszédségában. Szakmai tevékenységét tekintve egészségipari

biotechnológiai innovációs-, szervezeti illeszkedését tekintve központi klaszter infrastruktúra.

A Biotechnológiai Innovációs Központ feladatai:

1. Szabványos ipari validációs műveleteket végez a Debrecenben termelő tevékenységet

végző biotechnológiai üzemek számára. Ez szennyeződés és hatóanyag ellenőrző

vizsgálatokat jelent szabványos körülmények között, beleértve a biotechnológiai

üzemekben előállított injekciós készítmények toxin- és pyrogén mentességi

vizsgálatait.

2. A Debreceni Egyetemen folyó biotechnológus képzéshez (a későbbiekben

biotechnológiai kar) csatlakozó divízió létrehozása, ami lényegében oktatási feladatok

végzésére is alkalmas gyógyszeripari biotechnológiai félüzem, ami egyfelől

közreműködik a hallgatók gyakorlati felkészítésében, másrészt mind a bioszimiláris,

mind az originális (standalone) biotechnológiai termékfejlesztések infrastrukturális

hátterét adja.

3. CRO tevékenységet végez a Debreceni betegellátó rendszerhez kötődő biotechnológiai

termékek preklinikai és klinikai kipróbálásainak lebonyolításában.

4. Kutatás-egyeztetést végez a Debreceni Egyetem, valamint az egészségipari klaszter

szövetség tagjai között, különös tekintettel a nagyvállalatok (Richter Gedeon NYRT),

valamint a területen aktív kis- és középvállalatok kapcsolódó szakmai tevékenységére.

12

5. Technológiai transzfer és technológiai akcelerációs tevékenységet végez az 1-4.

feladatokhoz kapcsolódóan, melyben kezdeti fázisban támaszkodik a Debreceni

Egyetem hasonló profilú irodájára.

I.5 TERMÁL-TERÁPIÁS INTÉZET

A projekt résztvevői: a Debreceni Egyetem együttműködve külföldi kutatóközpontokkal (pl.

Nagyvárad, Graz).

A gyógyturizmus – ezen belül a termál turizmus – szolgáltatásainak kínálata meglehetősen

egysíkú, gyakorlatilag a legtöbb szolgáltató ugyanazt kínálja; nem specifikált, többnyire

mozgásszervi betegségekre gyakorolt – leginkább csak marketing szinten megfogalmazott –

jótékony hatás mellett a hegyvidéki fürdőhelyek tiszta levegőjét, illetve a szállodaipari

szolgáltatásokat (masszázs, szauna, fitness termek, uszodák, szórakoztató, ill. kulturális

programok) ajánlanak (Klaszter stratégiai dokumentum).

A Debrecenben létrehozott termál egészségipari klaszter fő szakmai célkitűzése, hogy

iparjogvédelemmel ellátott, egyedi, tudományosan megalapozott termál egészségipari

szolgáltatásokat kínáljon különböző betegség kockázati célcsoportok számára, ill. hatékonyan

egészítse ki az epidemiológiailag jelentős megbetegedések kezelését, valamint az ezekhez

kapcsolódó rehabilitációt.

Magyarországon – az ország jelentős gyógyvízkincse ellenére – nincs a termálvíz terápia

kutatására szakosodott intézet, ill. hiányzik az a klinikai háttér, amelyik a különböző termál

terápiás protokollok hatékonyságának orvosi bizonyítékait képes lenne előállítani.

Debrecenben, az elmúlt évek egyetemi-akadémiai ill. klinikai kutatásai megalapozták egy – az

egyetemhez szorosan kapcsolódó – termál terápiás intézet létrehozásának szükségességét.

Az intézet tartalmazna egy termálvíz analitikai és vízminősítő laboratóriumot, valamint a

termálvízre épülő terápiás (anyagcsere betegségek, mozgásszervi betegségek,

emésztőrendszeri betegségek, szív – és érrendszeri megbetegedések, idegrendszeri

13

megbetegedések) megközelítések állatkísérletes facilitásait, ill. járóbeteg/vendég felszerelt

vizsgáló helyiségeket.

Ezen létesítmény első üzemi időszakában az intézet fel tudná vállalni a teljes magyar

gyógyvízkincs terápiás indikációk irányában történő feltérképezését.

II. MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZERIPAR

II.1. ÉLELMISZERIPARI KUTATÓ VALAMINT

KÍSÉRLETI ÉLELMISZER-TECHNOLÓGIAI

ÉS CSOMAGOLÓÜZEM AZ AGRÁR IPARI PARK TERÜLETÉN

A projekt résztvevői: az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter, a Debreceni Egyetem és mintegy

30 mezőgazdasági vállalat.

A Debrecenben létrejött akkreditált funkcionális élelmiszeripari klaszter a Debreceni

Egyetem, és mintegy 30 mezőgazdasági vállalat közreműködésével egészséges, úgynevezett

funkcionális élelmiszerek kutatását, fejlesztését és gyártását tűzte ki célul. A kitűzött cél

megvalósításának legfontosabb akadálya, hogy sem az érintett vállalatok, sem a Debreceni

Egyetem nem rendelkezik szabványos, élelmiszeripari termék jelöltek előállításához és

csomagolásához megfelelő, akkreditált központi intézménnyel. A címben megjelölt beruházás

fontos motorja lenne az egész régió élelmiszeri revitalizációs programjának.

Funkcionális élelmiszerek kifejlesztése

A funkcionális élelmiszernek (FÉ) azon élelmiszereket nevezzük, amelyekről klinikai adat,

vagy hatósági szakvélemény bizonyít valamely egészségügyi előnyt (pl. koleszterin-szint

csökkentést). A FÉ nem gyógyszer és nem gyógyhatású termék, nem tablettában vesszük be,

hanem a többi élelmiszerhez hasonlóan fogyasztjuk. A hozzáadott értéket az egészségügyi

adat és a standardizált előállítás jelenti. A FÉ fogalma Japánban és Kanadában ismert, piacuk

jelentősen nő. Az EU-ban a fogalom új, hatóságilag nem külön kategória, kereskedelmi

példák: „omega-3 tojás” és „probiotikus joghurt”. A FÉ fejlesztése – akár növényi, akár állati

eredetű - az előállító szervezet tápanyagainak manipulálásával valósítható meg, majd az adott

produktum standardizált élelmiszeripari kiszerelésével készül el a termék. Az élelmiszeripari

kiszerelés és az alkalmazott technológia, valamint a berendezések gyakorlatilag azonosak a

14

gyógyszeriparban használatos berendezésekkel (pl. keverők, sziták, szárítók, zsugor-fólia,

nitrogén-atmoszféra, stb.).

Növényi eredetű funkcionális élelmiszerek

A növényi eredetű funkcionális élelmiszerek előállítása elsősorban a magas hatóanyagú fajták

nemesítése és a hatóanyag stabilizálására kiterjedő élelmiszer-technológiai eljárások útján

valósul meg. Az eljárások gyakorlatilag azonosak a gyógynövény technológiákkal.

A jelenlegi projektből fejlesztési forrást nem igényel.

Állati eredetű funkcionális élelmiszerek

Egy adott hatóanyag dúsítása az állati szervezetben elsősorban egy megfelelően összeállított

takarmányozással érhető el. A feldolgozás menete gyakorlatilag azonos a hús- és tejipar

technológiáival. A tejipari technológiák jelentős átfedést mutatnak a nem-szilárd

gyógyszerformák technológiáival.

A két funkcionális élelmiszer programot közös élelmiszerüzem és a tisztább, ipari minőségű,

hatóság által emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített, lejárati idővel ellátott, a lejárati

időn belüli minőséget garantáló bizonylatokkal ellátott terméket eredményező termelési

technológiák fejlesztését szolgáló központ teszi teljessé.

A jelenlegi fejlesztések alapján mintegy 20 funkcionális élelmiszeripari termékjelölttel

kapcsolatos kutatások vannak előrehaladott állapotban. Termékjelöltenként, a fejlesztéseket a

próbaüzemi időben elvégezve valószínűsíthető, hogy a létesítmény átadását követő 3 éven

belül ezen fejlesztéseket gyártástechnológiával ellátva, sorozatgyártásra alkalmas állapotba

lehet hozni.

II.2 CIVAQUA TÉRSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM –

A KELET-MAGYARORSZÁGI

AGRÁRIUM ÉRTÉKTEREMTŐ FEJLESZTÉSE

Az Alföld egyik legnagyobb természeti kincse a kiváló termőföld. Ezen a termőföldön az

elmúlt évtizedekben alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági termékeket állítottak elő,

hiszen a feldolgozó kapacitásokat is nagymértékben leépítették. A magas minőségű és nagy

15

mennyiségben előállított feldolgozott, csomagolt agrártermékekre ugyanakkor jelentős a

külpiaci kereslet (elsősorban a volt szovjet és az arab országokban).

A minőségi fejlesztéshez az alábbi programok komplex elindítása szükséges:

• Hatékony külpiaci agrármarketing-program. Hasonlóan a korábban vázolt befektetés-

és exportösztönzési programhoz helyi és országos szinten is össze kell hangolni a

tevékenységet.

• Nagy élőmunka-igényű helyi termékek fejlesztése: a helyi gyógyszeripar

(gyógyhatású készítmények és gyógyszer) beszállítóiként gyógynövény-programot

kell indítani. Ez a program megfelelő foglalkoztatást is biztosítani tud az elmaradott,

magas munkanélküliségtől sújtott területeken. A szociális szövetkezethez hasonlóan a

vetőmagot és a késztermékek átvételét biztosítani szükséges.

• Öntözéshez kapcsolódó fejlesztési program (Civaqua) elindítása: a program a

mennyiségi és minőségi termékek előállítását biztosítja az aszály- és belvízkárok

elkerülésével.

Az 1970-es években már megfogalmazásra került a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási

Rendszer (HTVR) koncepciója, azzal a céllal, hogy a Keleti-főcsatornából öntözővízzel

lássák el a kiváló mezőgazdasági adottságú Hajdúhátságot (Hajdúböszörmény- Debrecen-

Ebes térségét). A mintegy 30 000 hektáros terület öntözését biztosító rendszer akkor csak

részlegesen valósult meg, a kapcsolódó üzemközi, üzemi beruházások elmaradása miatt a

megépült létesítmények kihasználtsága nem megfelelő. Napjainkban ismét napirendre került a

vízellátó rendszer továbbfejlesztésének igénye. A Civaqua program olyan térségi fejlesztést

jelent, amely egyszerre szolgálja a természetvédelem ügyét, a mezőgazdaság, az ipar

gazdasági igényeit és a lakosság idegenforgalmi, sport és rekreációs elvárásainak kielégítését

és fejlesztését.

A HTVR továbbfejlesztését motiváló főbb területfejlesztési igények többek között az öntözési

lehetőségek biztosítása, Debrecen környezeti állapotának javítása, a porszennyezés

csökkentése, elhárítása, a Debreceni Nagyerdő vízháztartási helyzetének javítása, az

Erdőspusztai jóléti tórendszer vízpótlása

A 30 000 hektáros öntözésfejlesztési elképzelés – az előbbiekhez területileg kapcsolódóan a

Debrecentől északnyugatra elterülő mezőgazdasági területeket közvetlenül érinti. Itt rendkívül

jó termőképességű löszháti szántóterületek találhatók, ahol az öntözés különösen jól

hasznosulna, intenzív és biztonságos termelést tenne lehetővé.

16

A CIVAQUA projekt főbb célkitűzései:

- 30 000 ha terület öntözhetőségének biztosítása

- Debrecen közelében építendő tavak vízellátása

- Rekreációs területek létrehozása

- A Nagyerdő és más zöld területek pusztulásának megállítása, vízgazdálkodási

jellemzőik javítása

- Debrecen mikroklímájának a javítása

- Vízutánpótlás a Tócó- és a Kondoros csatornákba

- A felszíni vízkészletek tározásával azok kihasználtságának növelése, az Erdőspusztai

térség vízgazdálkodási jellemzőinek javítása

- A belvizek víztározókban történő visszatartása

- A belvízcsúcsok csökkentése

- Korszerű vízgazdálkodás kialakítása

II.3 KOMPLEX ÉLELMISZERIPARI KAPACITÁSBŐVÍTŐ

ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAMOK

1. alprojekt: Baromfi-ágazat fejlesztése

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debreceni Egyetem, az

élelmiszeripari szektorban működő debreceni vállalkozások.

A debreceni vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be mind Európában, mind

Magyarországon a baromfi és a vízi-szárnyas (kacsa-liba) teljes vertikumú előállításában és

feldolgozásában. Ezen vállalkozások sikerét jelzi, hogy pl. húsliba vonatkozásában Európa

egyik legnagyobb előállítója és feldolgozója debreceni székhelyű vállalkozás. Termékeik a

magyarországi termelés 50%-át, az európai termelés 25%-át adják. A teljes vertikum azt

jelenti, hogy a törzs-tenyésztéstől a fogyasztó asztaláig a folyamat minden szegmensét (törzs-

tenyésztés, tojás előállítás, keltetés, takarmány előállítás, nevelés, vágás, feldolgozás,

kereskedelem) végzik és ellenőrzik. A szinte teljesen hazai alapanyagokból előállított nagy

feldolgozottságú húsipari termékek 90%-ban exportra kerülnek. A teljes termelési vertikum

működtetéséhez több ezer főállású foglalkoztatása szükséges és általuk több száz termelő és

beszállító integrációja biztosított.

17

Baromfifeldolgozás tekintetében az egyik észak-keleti régióban működő vállalkozás a

magyarországi baromfitermelés 1/3-át produkálja, illetve a feldolgozott termékei

mennyiségének 50%-át exportálja. További 50-55%-os termelés-kapacitás növelés, valamint a

jelenlegi ezres foglalkoztatotti létszám 30%-os növelése érhető el speciális, a korszerű

baromfitartás-, illetve a legmagasabb állatjóléti feltételeket biztosító baromfi istállók

létesítésével, import GMO tartalmú szójafehérjéket helyettesítő hazai növényi fehérjebázisú

takarmány gyártásával, valamint élelmiszeripari rekonstrukció és műszaki, technológiai

fejlesztés révén.

A bemutatott gazdasági teljesítményekre alapozva olyan fejlesztéseket és beruházásokat

kívánunk támogatni a szektor vállalkozóival együttműködésben, amelyek a teljes termelési és

feldolgozási lánc innovatív fejlesztéseit hivatottak biztosítani:

• Európa legmodernebb vízi-szárnyas, baromfi telepeinek létrehozása, mely beruházás

alapja a minőségi és gazdaságos termelésnek,

• az állattenyésztés valamennyi ágazatát érintően a stabil takarmány ellátás érdekében

magas műszaki színvonalú takarmánykeverő és tároló kapacitás kiépítése,

• a törzsállományok, különös tekintettel a sertés, baromfi és vízi-szárnyas

törzsállományok genetikai fejlesztésének elindítása,

• állategészségügyileg magas színvonalú, állatjóléti szempontból kifogásolhatatlan

állattartó telepek létrehozása,

• az egészséges élelmiszer program keretén belül a Debreceni Egyetemmel és más

kutató intézetekkel kötött megállapodás alapján rendkívül fontos a K+F

tevékenységek fejlesztése, melynek során olyan precíziós termékpályák épülnek ki a

kacsa, lúdhús, baromfi és sertés vonatkozásában, amely a szántóföldtől a fogyasztó

asztaláig ellenőrizhető, megfelel a humán táplálkozási elvárásoknak és csökkenthető

a nitrogén és foszfor kibocsátás mértéke,

• az állattenyésztéshez szükséges – eddig import GMO-s szennyezett – hazai növényi

fehérjebázisú takarmánygyártás biztosítása új, precíziós takarmány alapanyag

előkészítő és feldolgozó üzem építésével,

• a húsfeldolgozás és késztermék-előállítás legfejlettebb, a zöldmezős speciális

technológiai követelményeknek megfelelő feldolgozó-kapacitás létrehozása és

fejlesztése.

2. alprojekt: Sertés- és mangalica-ágazat fejlesztése

18

A projekt résztvevői: Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, vállalkozások, Debreceni

Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

A magyar sertéstenyésztés elmúlt 20 évének egyik igazi sikertörténete a mangalica sertés

megmentése, a fajta tenyésztési, termelési, piaci rendszerének újjászervezése. E tevékenység

több szállal kötődik Debrecenhez és a Tiszántúli régióhoz ugyanis itt található a mangalica

állomány kétharmada és az exportra kerülő mangalicahízók 90 %-a.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének piaci felmérése alapján a jelenleg előállított

mangalica sertés állomány közel háromszorosára van hazai és nemzetközi piaci igény. A

középtávon kitűzött 50 000 mangalica hízó/év előállításához és élve illetve feldolgozott

formában történő értékesítéséhez azonban jelentős és szervezett termelői bázis építésre van

szükség.

A mangalica tenyésztés volumen növelésének genetikai alapjait a vállalkozásba integrálandó

régióban meglévő 2-3 mangalica génbank és hizlalda adná, kb. 1000 kocával és 10 000 hízó

előállításával, ezekre épülne a régiós tenyészállat előállítás és hízlalás integrált részének süldő

és malac ellátása. A program a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének javaslatai

alapján és folyamatos felügyelete mellett valósulhatna meg. A termelési rendszer K+F

feladatait (Takarmány és tartástechnológiai fejlesztések, vizsgálatok, illetve funkcionális

élelmiszerek fejlesztése és vizsgálata) a Debreceni Egyetem látná el.

A program további eleme egy mangalicavágó és csontozó üzem létrehozása, illetve egy az

eredeti debreceni ízvilágot újjáépítő húsüzem felépítése, melyben helyi és más magyar

húsipari szereplők részvétele is kívánatos.

Így a program megvalósítaná a „Farm to Table” vertikális integrációt, melynek magját a

Debrecenben már működő szereplőkben meglévő tudásbázis adja. A program teljes

megvalósulása számol a Debreceni Pároskolbász és az egykoron világhíres Debreceni Vidoni

Téliszalámi magyar és nemzetközi prémium piacokra vitelével is. A program direkt

költségvetési forrásigénye 6 milliárd forint, ebből 2 milliárd a mangalicatenyésztés és

kereskedelem konzorciumi integrálására, 1 milliárd a takarmány előállítás finanszírozására, és

3 milliárd a húsiparban a vágás, feldolgozás és gyártás kiépítésére kerülne felhasználásra. A

program elindításával párhuzamosan a MOE kiépítené a rendszer szakmai felügyeletéhez

szükséges struktúrát. A program anyagi bázisainak létrehozásához nemcsak közvetlen

pénzügyi előirányzatok, hanem a már most működő Nemzeti Sertésstratégiából képződő

alapok is segítséget nyújthatnak.

19

III.. MAGAS HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ IPAR

III.1 ELEKTRONIKAI TUDÁS- ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA

A projekt résztvevői: a régió elektronikai iparának képviselői, valamint a kapcsolódó iparágak

szereplői: gépipari, orvosi, vegyészeti, honvédelmi és agrárvállalkozások.

Az elektronikai ipar az autóiparral fej-fej mellett adják a hazai GDP és export jelentős részét,

továbbá kimagasló foglalkoztatást nyújtanak, ami közel száz - száz ezer foglalkoztatottat

jelent ágazatonként. 2013 elején az elektronikai ipar kidolgozta saját stratégiáját, amelyet az

NGM elfogadott és aláírásával kötelezettséget vállalt a stratégia megvalósítására.

E stratégia megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő képesítéssel rendelkező és motivált

munkaerő kiképzése, amelyre jelenleg nincsenek meg a megfelelő oktatási intézmények.

Noha több mint százezer alkalmazott dolgozik az elektronikai iparban a mai napig nincs pl.

elektronikai operátorképzés az egész országban sem, illetve a szakközépiskolák is csak

részben látják el az igényelt technikusok képzését, mivel nem rendelkeznek az oktatáshoz

szükséges megfelelő és korszerű eszközállománnyal. A képzések megfelelő színvonalú

kialakítása, melyhez egy nagy és jól felszerelt, „mindent tudó” 4000 négyzetméteres

központra van szükség, technológiai berendezésekkel felszerelt laborokkal, oktatási

helyiségekkel, mintegy 20 oktató és 300 diák részére. Ezen központ rendelkezne a mai

korszerű gyártáshoz szükséges minden egyes berendezéssel, de csak gép fajtánként egy egy

példánnyal. Tehát nem egy korszerű „új” gyár vagy gyártó sor kialakítása történne meg,

hanem a teljes technológiai spektrum felvonultatása egy egy példány segítségével. Így minden

gyártási lépés körszerűen oktatható a XXI.-ik század igényeinek megfelelően. A központ

lehetőséget tud nyújtani olyan új, az elektronikában még csak néhány helyen alkalmazott

technológiák meghonosítására is, mint a tisztatérben kialakítható un. hibrid gyártás és termo-

kompressziós chip bekötés.

Ezen korszerű gyártási labor mellett oktató termek és elektronikai mérési laborok is

kialakításra kerülnek, hogy az elméleti ismereteket, valamint az elektronikus berendezések

hibakeresési és javítási feladatait is lehessen oktatni. Jelenleg az elektronikai berendezések

hibajavítását nem oktatják a neki megfelelő súllyal, noha ez egy magas hozzáadott értéket

képvisel és sok, Távol-keletre nem kihelyezhető munkahelyet teremtett már az országban.

20

A létrehozás után természetesen a központ rövid és hosszú távú működését és folyamatos

fejlesztését is biztosítani kell, ami csakis elektronikai cégek bevonásával és a központhoz

fűződő üzleti kapcsolataik kiépítésével lehetséges. Számos fizetős oktatást kell benne

megszervezni, (mint tömeges operátor, technikus képzés, valamint mérnöki tovább képzések

gyártási és tesztelési területeken) aminek jó alapja, hogy a keleti régióban jelenleg több nagy

multinacionális cég tevékenykedik, úgymint a BOSCH, a Samsung, a Jabil, a National

Instruments. A régión kívülről is van komoly érdeklődés a Flextronics részéről.

A célszerű kialakítás érdekében Debrecen esélyes városként pályázhatna erre a feladatra

hiszen itt meg lehet alkotni a szükséges „kritikus tömeget”, mind az oktatói kar kialakítására,

mind a beiskolázásra kerülő munkavállalók részéről.

Az oktatási tevékenységeken felül számos K+F, bevizsgálási és tesztelési szolgáltatást is nyújt

majd a központ, természetesen piaci alapon.

Az elektronikai gyártáson túl ez a központ sokat segíthet a gépipari vállalatoknak, hiszen a

legkorszerűbb eszközökkel még intelligensebbé tehetik berendezéseiket, új értéknövelt

szolgáltatásokat alakíthatnak ki a berendezésekben, növelne azok valós és piaci értékét, így

végső soron GDP növelését eredményezve. Segítheti az orvosi, a vegyészeti és az

agrárvállalkozások fejlődését a csúcstechnológiai mérés- és adatgyűjtő, valamint vezérlési

technikák alkalmazása által. Ezen fejlődési irányt az teszi lehetővé, hogy az itt működő

National Instruments, amely ezen a területen világviszonylatban is kiemelkedő és vezető

pozíciót tölt be, a saját technológiájának átadásával, mint közreműködő sokat lendíthet a

központ tevékenységén.

Az oktatói kar kezdeti képzésében is nagy szerepet tud játszani a National Instruments, hiszen

jelentős mérnöki háttérrel, több mint 150 a mérnökségeken dolgozó, túlnyomó többségében

felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal bír.

Nem elhanyagolandó szempont, hogy az itt művelt és oktatott technológiák a védelmi iparban

is felhasználhatók, melyeknek high-tech hátteret tud biztosítani, mind a kiképzett hallgatók,

mind a felhasznált eszközök tekintetében. Mind ennek jó alapot nyújt a kormány által

meghirdetett Hadik terv, amely az import visszaszorítására és a hazai gyártás felfuttatására

hivatott.

A központ kiépítésével és működtetésével az alábbi célok mindegyike párhuzamosan is

elérhető:

21

• Hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek visszavezetése a munka világába.

• Megfelelően kiképzett középfokú szakemberek biztosítása.

• A felsőfokú szakemberek célirányos továbbképzése gyártási technológiára.

• Magasan kvalifikált felsőfokú szakemberek kiképzése a nagy hozzáadott értékű

feladatokra.

• A stratégiában is megfogalmazott „javító iparág” szakember gárdájának egyedüli

kiképzése a központ által.

• Jelentős K+F eszközkészlet hozzáférésének biztosítása a KKV szektor számára, és a

fejlesztő gárda rendelkezésre bocsájtása.

• Nagy elektronikai cégek beszállítói igényeinek kielégítése a központ által.

• Új high-tech kultúra hatékony elterjesztése, mint grafikus rendszertervezés, moduláris

eszközpark kifejlesztés, LabVIEW bevezetés stb.

• Technológia transzfer olyan megvalósítása, hogy a végzős hallgatók a saját fejükben

viszik a minőségi tudást az új munkahelyükre.

• Kialakulhat egy elektronikai technológiai központ, amely mint egy katalizátor, több

külföldi tőkét és vállalkozást vonzhat, a már meglévő és fejlődés irányába ellépő

jelenlegiek mellé.

• A központ működtetésére üzleti terv készül, amelynek számaiból kitűnik, hogy a

központ önfenntartóvá tud válni a fizetős oktatás és szolgáltatások révén.

III.2 ENERGETIKAI INNOVÁCIÓS KÉPZŐ KÖZPONT (ENIKK)

A projekt résztvevői: a Regionális Energia Ügynökség, a Debreceni Egyetem.

Az EU2020 programban, illetve Magyarország Energiastratégiájában kiemelten fontos egy

energetikával foglalkozó innovációs és képzési központ létrehozása. A projekt

koncepciójának kidolgozására, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a 2007-2013-as

időszakban került sor.

Az ENIKK kialakításának céljai:

• a kis- és középvállalkozások energetikai innovációs potenciájának növelése,

• a technológia-transzfer elősegítése,

• az energetikai képzési potenciál fejlesztése energetikai képzési stratégiára alapozva

22

- a megújuló energiaforrások hasznosításában és épületenergetikában jártás

szakemberek továbbképzésére és minősítésére, olyan energetikusi képzési rendszer

kialakítása szükséges a felsőoktatási intézményekkel és az energetikai szektorral

együttműködve, amely elősegíti az Energiastratégia céljainak megvalósulását.

- Létre kell hozni egy energetikai képzési tanácsadó testületet, a hazai kutatás-

fejlesztésen (K+F) és innováción alapuló mintaprojektek és technológiák

terjedésének ösztönzésére.

• megújuló energia – tiszta energia kutatására irányuló tevékenységben erősíteni

szükséges a Debrecenben meglévő tudományos potenciál szerepét. Tudományos

együttműködésekkel, önálló kutatási folyamatokkal és megfelelő infrastrukturális

háttér kialakításával elő kell segíteni az iparág térségbeli megjelenését és

megerősödését.

III.3 GLOBÁLIS SZOLGÁLTATÓIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS

KELET-MAGYARORSZÁGON (SSC)

A projekt részt vevői: a térség vezető globális üzleti szolgáltató vállalatai, Debrecen Megyei

Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem, helyi toborzók és irodafejlesztők

A projekt résztvevői 2012 őszén létrehozták a debreceni központú, informális SSC Debrecen

Fórumot, a térség SSC üzleti környezetének javítására és a vállalatok növekedésének

támogatására. Az informális SSC Fórum továbbfejlesztése lehetne az a komplex fejlesztési

program, amelynek fő célkitűzése a Kelet-Magyarországon (Hajdú-Bihar megyében és

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint az Észak-Magyarországi és Dél-alföldi

Régióban) jelen lévő globális üzleti szolgáltatók (global business services, avagy SSC shared

service centers vagy más néven BPO business process outsourcing) növekedésének, az új

globális szolgáltatók térségben történő letelepítésének és az alkalmazott (jellemzően felsőfokú

végzettségű) munkavállalók számának dinamikus növelése.

A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza-Békéscsaba jelentette térség több mint tíz globális üzleti

szolgáltatója közül kiemelkedik az IT Services Hungary (Debrecen), a BT Global Services

(Debrecen), a National Instruments SSC (Debrecen), a HP (Miskolc), a Lego IT Support

(Nyíregyháza) és a Budapest Bank Bankműveleti Központ (Békéscsaba). A térségben kb.

23

4000 munkahely van az ágazatban (összehasonlításul: Budapesten ennek kb. a tízszerese),

ugyanakkor az üzleti környezet, oktatás, infrastruktúra célirányos fejlesztésével az ágazatban

foglalkoztatottak száma 2020-ig megduplázódhat, azaz 4000, magas hozzáadott értéket

előállító új munkahelyet és nagyon komoly szolgáltatás exportot generálva az egyébként

alulfejlett Kelet-Magyarországon.

IV. BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS

IV.1 BEFEKTETÉS- ÉS EXPORTÖSZTÖNZÉSI PROGRAM

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hajdú-Bihar megyei

Önkormányzat, Regionális Innovációs Ügynökség, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara, az akadémiai szféra és vállalkozások.

A befektetés-ösztönzési program két területe Debrecenben:

• a K+F alapú ágazatokban működő magas hozzáadott értékű iparági szereplők

befektetés-ösztönzése,

• olyan Hajdú-Bihar megyében található helyi vállalkozások exportfejlesztése, amelyek

innovatív (elsősorban saját fejlesztésű) és a külpiacon való értékesítésre alkalmas

termékkel rendelkeznek.

A fejlesztés két üteme:

1. fázis: A létrehozási feltételrendszer kialakítása: vállalati felmérés; ipari park/irodaház

felmérés; technology foresight tanulmányok; tematikus koncepciók készítése; marketing-terv

készítése; intézményi háttér felmérése, kiválasztása.

2. fázis: A működési feltételrendszer kialakítása: intézményi háttér kialakítása, fenntartása,

nemzetközi utazások a célországokba; vásári megjelenés költségei; vállalkozói találkozók

szervezése; vállalati mentorálás; üzleti delegációk fogadása; üzleti média fogadása;

vállalkozói nyelvi képzés; marketing-tevékenységek.

24

IV. 2 SZERVERPARK ÉS REGIONÁLIS INTERNET-EXCHANGE KÖZPONT

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú város Önkormányzata, és a Debreceni Egyetem.

A Digitális Menetrend (Digital Agenda) az ésszerű, fenntartható és inkluzív fejlődés

érdekében létrehozott Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike.

Céljai között fogalmazza meg:

• a szélessávú internet használatának elterjesztését és bevezetését hátrányos helyzetű

településeken is,

• a lakossági online vásárlások növelését,

• a KKv-szektor aktív megjelenítését a világhálón és termékeinek, szolgáltatásainak

értékesítését,

• a kormányzati web alapú szolgáltatások lakosság általi, legalább 50%-os

használatának elérését.

A fenti célok megvalósítása magában hordozza az azt kiszolgáló infrastruktúra ütemszerű

fejlesztésének igényét is. A kormányzati szándék egyértelmű. Nagyon jó példa erre a múlt

évben meghirdetett, a hátrányos helyzetű települések szélessávú internetelérésének

biztosítását célzó EU-s pályázat is.

A 2014-2020 közötti időszak szintén kiemelkedő jelentőséggel bír az IKT területén, hiszen a

megfogalmazott fejlesztési irányok megvalósítása jelentős beruházásokat von maga után.

A szélessávú internet felhasználók számának növekedése, az aktív online-kereskedelem, a

jelentős növekedés előtt álló felhő alapú szolgáltatások és a további kormányzati online-

megoldások teszik szükségszerűvé a szerver-alapú felhasználói kiszolgálást. Ezen

szerverparkok létjogosultsága megfelelő gazdasági, technikai és földrajzi adottságok megléte

esetén megkérdőjelezhetetlen. Debrecen elhelyezkedése, a város és a régió gazdasági

fejlettsége és folyamatos növekedése, a szélessávú nemzetközi internethálózatban betöltendő

jövőbeni szerepe ideális helyszínné teszi egy, a címben meghatározott szerverpark és

regionális internetexchange központ kialakítására. Ezzel Debrecen válhat a keleti határainkon

túli, a keleti országrész és akár az ország egészének IKT központjává, mely megteremtheti

25

egy magas tudásbázisú, hosszú távon kiemelkedő eredményeket elérő szellemi IT-központ

létrejöttének alapját.

IV.3 IPARI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ

REPÜLŐTÉRI LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉVEL

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, DIP, logisztikai

vállalkozások

Ipari infrastruktúra-fejlesztés

A mintegy 120 hektár területű Déli Ipari Parkban (DIP) egy olyan üzleti, ipari környezet

kialakítása a cél, amely a nemzetközi repülőtér, valamint az intermodális lehetőségek miatt

számos regionális és globális céget képes Debrecenbe vonzani. A repülőtér közvetlen

szomszédságában elterülő, már ipari területi besorolással rendelkező területet ehhez el kell

látni az alapvető infrastruktúrával (víz-, gáz-, villanyvezetékek), csatlakoztatni kell a

szennyvízhálózathoz.

A DIP területe átminősítési eljárással és az infrastruktúra kiterjesztésével 500 hektárosra

növelhető, amely így olyan multinacionális gyártó vagy szolgáltató vállalatok

megtelepedéséhez is megfelelő feltételekkel tud szolgálni, amelyek tevékenységükből

adódóan csak nagyobb területen tudnak működni.

A befektetési lehetőségeket kereső, illetve gyártóbázis, szolgáltatói központ létrehozásán

gondolkozó vállalatok számára óriási vonzerőt jelenthet, ha a repülőtér szerves

összeköttetésben áll a DIP-pel. Kulcsfontosságú a repülőtér és a környező területek

infrastrukturális összekapcsolása, azaz az összekötő utak megépítése, a vasúti csatlakozás

biztosítása, valamint a víz-, csatorna-, szennyvízhálózatok, áramellátó és informatikai

rendszerek összekapcsolása, a belső hálózatok kialakítása.

Repülőtéri logisztikai infrastruktúra-fejlesztés

A Debreceni Nemzetközi Repülőtér a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett

Magyarország egyetlen állandó határnyitású nemzetközi repülőtere. A debreceni repülőtér

vonzáskörzete (Miskolc, Nyíregyháza, Kassa, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Munkács) mintegy

3 milliós lakosságot fed le. A menetrend szerinti nemzetközi járatoknak köszönhetően a világ

számos országából érkeznek utasok Debrecenbe.

26

A repülőtér-fejlesztés projektje szervesen és komplexen kapcsolódik Debrecen város

befektetés-ösztönzési programjához, komplex gazdaságélénkítő egészségügyi programjához,

a termál-kutató központ projekthez, valamint a protonterápiás központ projektjéhez. Hiszen a

protonterápiás kezelésekre, a gazdaságélénkítő egészségügyi program keretében megvalósuló

kezelésekre vagy a sport-egészségtani központ szolgáltatásaira külföldről érkező betegek,

páciensek számának emelkedésével elengedhetetlenné válik a már meglévő repülőtéri

infrastruktúra felújítása és fejlesztése, s a befektetés-ösztönzés révén elősegíti a K+F+I

tevékenységet, illetve foglalkoztatást növelő hatása van.

A projekt megvalósítása révén sor kerül:

• a futópálya és a gurulóutak karbantartására, a vízelvezetések és a pályafény

kialakítására, ICAO 3-ra történő korszerűsítésére,

• a jelenleg nem működő 80 méter széles futópálya revitalizációjára, modern

pályafényrendszer és vízelvezetés kialakítására, leszállítórendszer telepítésére,

• a jelenleg üzemben lévő futópálya meghosszabbítására és a csatlakozó infrastruktúra

kialakítására,

• az apron (repülőgép-parkoló) felújítására, kétszeresre való bővítésére, a vízelvezetés

kialakítására, fények, táblák ICAO 3-ra történő korszerűsítésére,

• a meglévő terminálépületek átalakítására, felújítására, bővítésére,

• terminálbővítésre.

A már meglévő repülőtéri logisztikai infrastruktúra felújítása és fejlesztése alprojekt egyaránt

szolgálja a hatékony működtetést – pl. az energiafelhasználást optimalizáló beruházások által

–, valamint a Debrecenbe érkező, illetve onnan induló utasok általános komfortérzetét,

repülési élményét, a szolgáltatáspaletta bővítésének lehetőségét, ezáltal pedig a javuló

városképet is.

Debrecen város turisztikai és üzleti arculatépítése szempontjából rendkívül fontos, hogy a

városban és környékén zajló fejlesztések a lehető legegységesebben jelenjenek meg országos

és nemzetközi szinten.

A két alprojekthez kapcsolódó széles körű marketing tevékenység összköltség: 9 milliárd Ft.

A projekt megvalósításának időtartama: 2014-2020

27

IV.4 DEBRECEN-NAGYVÁRAD VASÚTVONAL FELÚJÍTÁSA

ÉS FEJLESZTÉSE AZ IPARI INFRASTRUKTÚRA ÉS A REPÜLŐTÉR

FEJLESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN

A projekt résztvevői: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nagyvárad

Önkormányzata, MÁV, valamint az érintett települések és megyék önkormányzatai.

A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal az egymást jól kiegészítő két testvérváros, a hajdúsági

Debrecen és a bihari Nagyvárad között biztosított kereskedelmi, gazdasági, kulturális,

turisztikai kapcsolatot hivatott felélénkíteni. A meglévő, körülbelül 50 kilométeres szakasz

felújításának és a hiányzó 6 kilométeres szakasz építésének célja is e kapcsolatok erősítése. A

helyreállításra javasolt Debrecen-Nagyvárad vasútvonal a Tiszántúl közlekedési hálózatának

gerincét adó Budapest-Szolnok-Püspökladány-Debrecen-Nyíregyháza, és az ehhez csatlakozó

Füzesabony-Debrecen-Mátészalka-Vásárosnamény közúti, illetve vasúti tengelyhez

kapcsolódik. Végpontján Erdély és egész Románia egyik legfontosabb ütőeréhez, a

Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest tengelyhez, illetve az ehhez

csatlakozó észak-déli irányú Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad-Temesvár vonalhoz

kapcsolódik.

A térségben jelenleg három közúti – Ártánd-Bors, Nyírábrány-Érmihályfalva, Létavértes-

Székelyhíd – és két vasúti – Biharkeresztes-Bors, Nyírábrány-Érmihályfalva – határátkelőhely

működik. A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal mindkét végpontjához csatlakozik repülőtér. A

debreceni repülőtér a nemzetközi forgalom számára nyitott, egyike az ország két preferált

regionális nemzetközi kereskedelmi repülőterének. A nagyváradi repülőtér jelentős regionális

forgalmat bonyolít le, s szintén az államilag preferált repülőterek közé tartozik. A magyar-

román határtérségben a gazdasági együttműködések folyamatosan növekvő volumenük

ellenére még mindig jóval kisebb arányt képviselnek, mint a protokolláris jellegű kapcsolatok.

A történelem során ez a terület funkcionális gazdasági egységet képezett, s kihasználta a

királyi Magyarország és Erdély közötti kereskedelmi útvonalak áthaladásából adódó

lehetőségeket. Gazdasági tekintetben a régió – a múlthoz hasonlóan – napjainkban is számos

hasonló adottsággal rendelkezik, közös gondokkal küszködik. A projekt megvalósítása még

28

jobban elősegítené a két nemzet egymáshoz közeledését, hozzájárulna a közös turisztikai

régió kialakításához, erősítené a gazdasági, kereskedelmi, kulturális pozíciókat.

29