1

Debreczeni Márton Mezőgazdasági és

Élelmiszeripari Szakgimnázium és

Szakközépiskola _____________________________________________

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2017.

Érvényes: 2017. augusztus 31-től

Jóváhagyta:

……………………………

Tóth Lászlóné

igazgató

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezető ......................................................................................................................... 4 1.1. Az intézmény bemutatása ........................................................................................ 4

1.2. Törvényi háttér ........................................................................................................ 6

1.3. Stratégia, küldetésnyilatkozat .................................................................................. 7

2. Nevelési program .......................................................................................................... 9

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai .................................................................................................................. 9

2.1.1. Intézményi sajátosságok ................................................................................. 10

2.2. A személyiségfejlesztéssel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatok .............................................................................................................................. 11 2.2.1. Iskolai hagyományok ..................................................................................... 16

2.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő

feladatai 17

2.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ................................ 19

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..... 21

2.4.1. A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység............................................................................... 22

2.4.2. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................... 23

2.4.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .............................................................. 24

2.4.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................... 25

2.5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................ 26

2.6. A szülők, tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................... 27

2.7. Egészségfejlesztési program .................................................................................. 28

2.8. Környezeti nevelési program ................................................................................. 31

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................... 32

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ................................................................... 32

2.9.2. Az értékelés rendje ......................................................................................... 32

2.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei ....................................................... 34

2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai .................................... 34

2.11. A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................... 34

2.12. Iskolai szolgáltatások ............................................................................................ 34

2.13. Iskolai közösségek ................................................................................................. 38

2.13.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munka

megvalósításának tárgyi feltételei ................................................................................... 40

3. Az iskola helyi tanterve .............................................................................................. 43

3.1. Az iskola képzési rendje ........................................................................................ 43

3.1.1. A képzés szerkezete, oktatott szakmák, irányok, specialitások ..................... 43

3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tanagyag és követelményei. Helyi tantervek ...... 49 3.2.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 51

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásának elvei ........................................................................................................... 52

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása....................................................................................................................... 53

3

3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................. 53

3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei ........... 56

3.6.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások. A beszámoltatások formája,

rendje, korlátai ................................................................................................................ 56

3.6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai ................................................................................. 60 3.7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési

rendszere .............................................................................................................................. 60

3.8. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése.

A jutalmazás és fegyelmezés elvei ...................................................................................... 64

3.8.1. Fegyelmező intézkedések ............................................................................... 64

3.8.2. Kiemelkedő teljesítmények értékelése ........................................................... 64

3.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................ 65

3.10. Mindennapos testnevelés ....................................................................................... 65

3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................... 66

3.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................. 66

3.13. Terveink a jövőre: ................................................................................................. 66

4. Záró rendelkezések .................................................................................................... 69

4.1. A program hatálya, hatályba lépése....................................................................... 69

4.2. A felülvizsgálat rendje ........................................................................................... 69

4.3. Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat ........................................................ 70

4.4. Intézményi tanács véleménye ................................................................................ 70

4.5. Szülői szervezet és DÖK véleménye ..................................................................... 71

4.6. A nevelőtestületi véleményezést, elfogadást igazoló dokumentum ...................... 71

4.7. Nyilatkozat ............................................................................................................ 72

Függelékek .............................................................................................................................. 73

4

1. Bevezető

1.1. Az intézmény bemutatása

Iskolánk két elődiskola (Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézet, és a

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola összevonásával) 2000. augusztus 1-

jén kezdte közös működését.

A Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézetet 1954-ben alapították, az északi

régió vájár szakmunkásképzése céljából.

Az 1960-as évektől kezdődően vasas, illetve villamos szakmák oktatásával bővült az iskola

profilja.

1990 szeptemberétől szakmunkáscélú szakközépiskolai képzés indult erősáramú berendezés-

szerelő szakmában.

1991 szeptemberétől szakmunkások 3 éves gimnáziumi képzését végzi, 1992-től már 4 éves

gimnáziumi képzést is folytatott.

1993 szeptemberétől szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali tagozatú

oktatását kezdte.

1994 szeptemberétől villamos energetikai szakmacsoportos technikusi alapozó képzést

indított.

Tanulói gyakorlati képzése egyrészt saját tanműhelyeikben történt, másrészt gazdálkodó

egységeknél.

1996 szeptemberétől elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban világbanki képzés indult.

1998 szeptemberétől az informatikai szakmacsoportban is folyik világbanki képzés.

Ekkortól már a szakmai képzés is átalakult, csak két éves általános alapozás után történik.

A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 1981 augusztusában alakult. Azóta

dísznövénykertész, általános kertész, erdész, húsfeldolgozó, tejtermékgyártó,

élelmiszertartósító, sütőipari termékgyártó, molnár szakmunkások képzését végezte. Az

elméleti képzés az iskola épületében történt. A mezőgazdasági szakmák gyakorlati oktatása az

iskola által működtetett tangazdaságokban történt: a dísznövénykertészek és általános

kertészek képzését a Csorba-tó mellett, a Sajó partján lévő tangazdaságban oldotta meg.

Sajnos az erdész és az élelmiszeripari szakmák oktatásához saját tanüzemmel nem

rendelkezett. Kezdetben nagy vállaltoknál (ÁHV, Magyar Hűtőipar, MSV, KSV, Tejipari

Vállalat, Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság és később a Miskolci Malomipari Vállalat)

történt a képzés.

A rendszerváltozásból adódó gazdasági-társadalmi átalakulások a nagyvállalatokra épülő

szakmunkásképzést alapjaiban változtatta meg. A vállalatok megszűnése, átalakulása azonban

iskola tanulóképzésében érezhető visszaesést nem hozott, mert kisüzemekben, vállalkozóknál,

az “utód-cégeknél” biztosítani tudta valamennyi ide jelentkező tanuló képzését.

5

1981 szeptemberétől levelező tagozaton működött a Szakmunkások Szakközépiskolája. Ez a

képzés 2002-ben megszűnt, mivel a hallgatók a közlekedés miatt nem tudtak kijárni az új

iskola épületébe.

1996 szeptemberében a mezőgazdasági szakmacsoportban világbanki tantervek alapján

oktatott osztály indult.

Az 1997/98-as tanévtől a fenntartó engedélyével nyolc szakmában (dísznövénykertész,

általános kertész, húsfeldolgozó, pék, erdész, tejtermékgyártó, élelmiszertartósító, molnár)

már az új, NAT szerinti oktatást vezette be. A tanulók két évig csak általános műveltséget

alapozó elméleti ismereteket szereztek, újabb egy, két, illetve három év alatt az OKJ szerinti

szakmai képzésben részesültek.

Az 1998/99-es tanévtől már minden szakmában, minden iskolában ilyen formában folyt az

oktatás.

A Debreczeni Márton Szakképző Iskolában 2000-től szakmacsoportos alapozó képzés folyt

mezőgazdasági, élelmiszeripari, informatikai és elektronika – elektrotechnika

szakmacsoportban.

2004 szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Programban készült tantervek szerint

tanítottunk két 9, illetve 10. évfolyamos osztályunkban.

2005 szeptemberétől a HEFOP 3.1.2. pályázat, a TIOK program keretében kidolgozott

kompetencia alapú modulokat alkalmaztuk 2-2 osztályunkban szövegértés-szövegalkotás,

matematikai-logika, szociális kompetencia, életpálya-építés, idegen nyelvi, valamint

informatikai kompetencia területen.

2004 szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében szakmára felkészítő

évfolyamot indítottunk.

2008 szeptemberétől az új moduláris szerkezetű OKJ szerinti szakmai képzés indult meg

iskolánkban is.

A Miskolc megyei jogú város Közgyűlése a 1362009. (II.8) határozatának értelmében 2009.

szeptember 1-től a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola (mint fogadó iskola), a Debreczeni

Márton Szakképző Iskola és a Fáy András Szakközépiskola (mint küldő iskolák)

intézményeinek együttműködésével létrehozta a Gálffy Ignác Térségi Integrációs Szakképző

Központot. A cél az volt, hogy a fejlesztés hatására létrejövő korszerű intézményhálózat

biztosítsa a szakképzés hatékony működtetését, lehetővé téve a szakképzés összehangolását

térségi és regionális szinten.

2009 szeptemberétől a TÁMOP 3.1.4. program keretében a kompetencia alapú oktatás

elterjesztése három kilencedikes osztályban, összesen hat tanulócsoportban történt

szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logika, szociális kompetencia, életpálya-építés

kompetencia területeken. E mellett megszereztük a referencia intézményi előminősítést.

2010-től a TISZK működése miatt iskolánk élelmiszeripari szakképzése jogilag átkerült a

Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központba.

2013. július 28.-án élelmiszeripari tanulóink tanulói jogviszonya visszakerült iskolánkba.

Ezzel együtt vállaltuk, hogy a TISZK fenntartási időszakában az indikátorokat biztosítjuk a

pályázathoz.

6

Iskolánk, 2013. augusztus 1.-től a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartás alá került.

(Jelenleg Földművelésügyi Minisztérium.) Az átvétellel együtt kifutó rendszerben a korábbi

képzéseink, feladataink is megmaradtak. Iskolánk továbbra részt vesz a Gálffy Ignác TISZK

munkájában, biztosítja az indikátorokat.

2014-ben megkaptuk a minősített referencia intézményi címet szövegértés-szövegalkotás,

matematikai logika területen.

Intézményünk folyamatosan részt vesz fejlesztési programokban. A TÁMOP 3.3.10. pályázat

keretében 25 hátrányos és halmozottan hátrányos tanulót fejlesztettünk és mentoráltunk. A

pályázat a tárgyi eszközök beszerzése mellett a kreatív foglalkozások és kirándulások anyagi

fedezetét is biztosította.

A TÁMOP 3.1.4.C pályázat 30 tanuló mentorálásán kívül kirándulások, táborok, egészséghét

és családi nap szervezését támogatta.

Intézményünk a 2014/15-ös tanévben kapcsolódott be a Türr István Képző és Kutató Intézet

„Eötvös József Program - Pedagógiai - szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló”

című programjához a TÁMOP 3.3.13. pályázat keretében. A pályázat célja a hátrányos

helyzetű csoportok lemorzsolódását csökkenteni képes támogató szolgáltatások biztosítása.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Nemzeti Alaptantervvel. A pedagógiai

program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény

sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a

pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

1.2. Törvényi háttér

1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról

2011. évi CXC törvény a köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (193. § 12.

b) bekezdése)

229/2012. évi Korm. rend. a Köznevelési törvény végrehajtásáról

Nemzeti Alaptanterv 110/2012. Korm. rend. a NAT kiadásáról, bevezetéséről,

alkalmazásáról

Módosított Kerettantervi rendelet 28/2000.(IX. 21.) OM

23/2013. (III.29.) Az EMMI rendelet mellékletei (A kerettantervek)

51/2012. évi EMMI rendelet a kerettantervekről

100/1997.(VI. 13.) módosított Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról

150/2012. évi Korm. rendelet az OKJ-ról

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai

követelménymoduljairól

51/2010. FVM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről

7

41/2013 VM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről

20/2007. évi SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatásról

1.3. Stratégia, küldetésnyilatkozat

Hitvallásunk:

„Nem lehet valakit valamire megtanítani, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudást

maga szerezze meg.” (Galilei)

Mi személyiségközpontú iskolát szeretnénk, ahol:

fontos a tanulási szükségletek tudatosítása, igényei változtatása,

a tanár-diák közösen, együtt tanul,

az iskola légköre toleráns,

a pedagógus óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt,

az a törekvés, hogy egyetlen gyerek se vesszen el,

a gyerekeknek lehetősége van sikereket elérni,

mindenkinek lehetősége van a javításra,

a tanulás személyi – tárgyi feltételei jók, és folyamatosan fejlődnek (közelednek

az ideálishoz)

a tanulók alap és kulcskompetenciái fejlődnek

új tanulási módszerek, modern eszközök segítik a tanulási folyamatot,

az iskolából kikerülő diákok meg tudnak a felelni a munkaerő-piaci igényeknek,

a szülőkkel és a partnerintézményekkel hatékony az együttműködés.

Nevelési elveink:

A tanulói képességek, kompetenciák fejlesztése.

Az önálló tanulási kezdeményezések segítése.

Az önállóságra nevelés.

Az egyéni bánásmód érvényesítése.

A fejlesztésre, felzárkóztatásra való törekvés.

Küldetésnyilatkozatunk

Elsődleges célunk

tanulóink ismereteinek, kompetenciáinak minőségi fejlesztése, a tanterv

követelményeinek sikeres teljesítése.

8

gyermekeinket szeretettel oktatni – nevelni, személyiségüket tiszteletben tartva

képességeik maximumához eljuttatni őket.

Testületünk mindennapi munkáját áthatja, hogy

hiszünk a gyermekekben, az együtt végzett munka örömében

hiszünk abban, hogy értékeink megőrizhetőek és átadhatóak, képesek vagyunk

eredményesen és elismerésre méltóan dolgozni.

megismerjük tanulóink személyiségét, egyéni sajátosságait

megértetni igyekszünk a tananyagot, segítünk a lényeg kiemelésében

igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni, pozitívan értékelni

a törekvés, hogy gyermekeink jól érezzék magukat nálunk

pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört kialakítása, ahol minden

tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

Jövőképünk:

Olyan iskola megteremtése, melyben:

magas színvonalú oktatás-nevelés valósul meg

a jelen és a jövő szakmai – társadalmi kihívásainak, elvárásainak eleget tesz

tanulóink, a szülők, a partnerek megelégedettek munkánkkal

a hagyományokat megőrizve, de új tartalommal bővülve folyik a nevelés – oktatás.

Testületünk

ismeri és állandóan fejleszti önmagát

ismeri és pozitívan alakítja a közösséget, amelyben él

minden iskolai jelenséget igyekszik észlelni, keresi annak okát, motívumát.

Törekszünk arra, hogy intézményünk demokratikus szellemű, nyitott, aktivitásra késztető

munkahely legyen, s az innovatív pedagógusokkal, korszerű konvertálható tudás közvetítésére

alkalmassá váljon. PDCA alapon működünk, folyamataink működését felülvizsgáljuk,

visszacsatoljuk, fejlesztjük. (PDCA – Tervezés, megvalósítás, ellenőrzés-értékelés,

beavatkozás, fejlesztés)

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények. A fejlesztés

megvalósulása nyomon követhető a mérés-értékelés csoport dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban.

9

2. Nevelési program

_________________________________________________________

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelveink:

Intézményünk pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás

fontosságának felismertetése, a tanuláshoz, ismeretszerzéshez szükséges

kompetenciák fejlesztése

elsődlegesen a személyes példamutatás,

a munka szeretete, tisztelete,

a közös munka, a kezdeményezés, a kreativitás,

egymás megbecsülése, tolerancia, a másság elfogadása,

felelős közösségi, állampolgári magatartás, hazafiság

a kompetencia alapú oktatás elterjesztése

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése

az esélyegyenlőség biztosítása

IPR módszerek alkalmazásával a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyeinek

javítása.

A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk az

intézményben a személyes és a szociális készségek, képességek megismerésére,

fejlesztésére. Szükség esetén korrekciót hajtunk végre.

Értékként fogadjuk el, hogy

a gyerekek képesek a tanulásra, ebben segítenünk, támogatnunk kell őket.

Célunk, hogy

megfelelően motiváljuk diákjainkat,

állandóan fejlesszük a teljesítményüket, az önértékelésüket, sikerekhez juttassuk

őket,

a pozitív eredményeket vegyük észre, dicsérettel jutalmazzuk,

tanításunk, nevelésünk során többféle módszer alkalmazható legyen,

a pedagógus szerepe az osztályban legyen segítő és támogató,

a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó

tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesszünk,

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kompetencia alapú oktatás

bevezetésével is segítsük,

10

a digitális írástudás terjesztését szorgalmazzuk,

a tanulók képességeit, kulcskompetenciáit egyénre szabottan fejlesszük,

nevelőtestületünk módszertani kultúrája szélesedjen,

önálló intézményi innovációkat valósítsunk meg, ezeket kövessük nyomon,

szoros kapcsolatot alakítsunk ki a TISZK keretein belül és egyéb partnereinkkel,

olyan légkört alakítsunk ki, amelyben:

- a gyerekek törekvéseit nem korlátozzuk,

- fejlesztjük tudásukat, készségeiket,

- segítjük a megértést,

- a gyerekeket buzdítjuk, támogatjuk,

- nincs félelem,

- a szülőkkel folyamatosan segítjük egymást.

2.1.1. Intézményi sajátosságok

Nevelési-pedagógiai célkitűzéseink

Iskolánk pedagógiai célja, hogy a fiatalok kellő szaktudás birtokában igényes, kreatív,

vállalkozó szellemű, autonóm személyiségként jussanak el a felnőtt kor küszöbére.

Célunk, hogy minden gyerekünk személyiségét minél teljesebben kibontakoztassuk,

próbáljunk eljuttatni mindenkit képességei maximumához.

Nevelési céljainkat kifejezően Dorothy Kalte fogalmazta meg. Álljon itt mottóul:

„Ha a gyerekek kritizálva élnek,

megtanulnak megbélyegzettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,

megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,

megtanulnak szégyenlősek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

megtanulják bűnösnek érezni magukat.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

11

megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!”

2.2. A személyiségfejlesztéssel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos

pedagógiai feladatok

Nevelési-személyiségfejlesztési, közösségfejlesztési terv

A személyiség általunk elfogadott definíciója: külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és

öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, megismételhetetlen

integrációja, amely meghatározza a környezethez való alkalmazkodást, viszonyulást.

Oktató-nevelő munkánk alapvető feladata a tanulók személyiségfejlődésének segítése.

Munkánkat négy kompetencia terület mentén végezzük:

1. Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)

2. Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)

4. A szakmai képzés és annak alapozása (speciális kompetencia)

1. Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)

a) A tanulási motívumok fejlesztése

Célunk, hogy iskolánkban a nevelő-oktató munkát úgy szervezzük, hogy a következő tanulási

motívumok kialakuljanak, fennmaradjanak:

megismerési vágy,

felfedezési vágy,

a tanulási teljesítményvágy.

A megismerési vágy alapját jelentő kíváncsiság fenntartásához az iskola változatos, gazdag,

fejlesztő programokat kínál, amelyben minden tanuló megtalálja a kedvére való

elfoglaltságot, felhasználva az egyes tantárgyak nyújtotta lehetőségeket is.

12

Feladatunk,

hogy minden tanuló érdeklődjön egy-két tantárgy iránt.

hogy megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket

biztosítsunk a tanulók számára.

∆ Siker: ha minden évben tudunk a tanulói munkákból kiállítást rendezni.

A felfedezési vágy kialakításához, fenntartásához

A tananyagból kiválasszuk azokat a részeket, melyek alkalmasak önálló

feldolgozásra.

∆ Siker: ha tanulóinkat sikerül bevonni az egyes anyagrészek önálló

feldolgozásába.

∆ Siker: ha a tantárgyi eredményeik nem romlanak.

A tanulási teljesítményvágy felkeltéséhez, fenntartásához

Igyekszünk differenciált feladatok elé állítani tanulóinkat, a tanulást, képzést

támogató környezetet teremteni.

Építünk a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszünk felkelteni és fenntartani

érdeklődésüket

∆ Siker: ha az évek óta magas bukási arányok folyamatosan csökkenő tendenciát

mutatnak.

b) A kognitív (értelmi) képességek fejlesztése

Ezen a területen az alábbi területek fejlesztését tűzzük ki célul:

megismerés

kognitív kommunikáció

gondolkodás

tanulási képességek.

A megismerés folyamatában feladatunk, hogy tanulóink képesek legyenek megfigyelésre,

mérések, kísérletek elvégzésére, értelmezésre, indoklásra, értékelésre. A fenti lépések

elsajátítására minden tantárgy keretében mód nyílik.

A pedagógus tanítványaiban igyekezzen kialakítani az önálló ismeretszerzés

igényét. Ösztönözze a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás

folyamatában.

∆ Siker: ha a tanév során minden tanuló legalább egy feladatát IKT eszközök

segítségével oldjon meg.

A kognitív kommunikáció fejlesztésére minden tantárgy keretében találhatunk módot. E téren

fejlesztendő területek:

beszéd és beszédértés,

írás, értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség.

13

ábraolvasás, ábrázolás, (szemléltető ábrák, rajzi vázlatok készítése, modellek

használata)

a nyelvtudás (olvasás, szövegtanulás),

∆ Siker: ha az alaptantárgyakban a bukási arányok a nálunk töltött évek alatt

csökkennek.

A gondolkodás területén

A viszonyítást, az összehasonlítást, a csoportosítást, a rendszerezést a tantárgyak

tanulása során rendszeresen gyakoroltatjuk.

Igyekszünk a tanulók többségénél kialakítani az általánosítás képességét, önálló

gondolkodásra, a tanultak alkalmazására nevelni.

Felhívjuk a figyelmüket az on-line információk befogadásának, feldolgozásának,

továbbadásának kritikus, etikus módjára.

∆ Siker: ha tanulóink egy része képes az egyes tantárgyakon belüli, a különböző

tantárgyak közötti összefüggések felfedezésére, egy-egy konkrét probléma

megoldására.

A tanulási képességek fejlesztése terén alapvető feladatunk, hogy tanulóinkat megtanítsuk

tanulni. Felismerjük a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai

segítséget kínálunk számukra.

Ennek érdekében rendszeresen gyakoroltatjuk az alapvető tanulási módokat.

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé

tesszük.

A rendelkezésére álló tananyagok, digitális anyagok és eszközök kritikus

értékelését és megfelelő használatát szorgalmazzuk.

∆ Siker: ha tanulóink az elsajátított módszereket a tanítási órákon, az önálló tanulás

folyamán alkalmazzák.

2. Segítő életmódra nevelés (Szociális kompetencia)

E téren nevelési célunk:

a szociális kompetencia fejlődésének elősegítése,

a pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének segítése,

olyan légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítségnyújtás elvárt és

elismert viselkedés,

a tapasztalati szociális kompetenciák elsajátítása: megfelelő szociális szokások,

minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek,

a pedagógus figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és

szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

∆ Siker: ha tanulóink viselkedése, megjelenése megfelel az általunk elvárt

normáknak.

14

A közösségi nevelés területén segítjük a csoportképződés elveinek érvényesülését.

A tanulók közösségi nevelését szolgálják a különböző évfordulók, ünnepek

megtartása, az évfolyam szintű programok, a szakmák szerint rendezvények.

Olyan társas tevékenységeket (beszélgetés, vita, színházlátogatás, kiállítások

megtekintése) szervezünk, amelyben diákjaink számára lehetőség nyílik a szociális

kommunikációra is.

Tanórai keretekben jó alkalom a közösségek fejlődésére a csoportmunka, a

projekthét. Segítik a közösség formálást a témahetek, csapatsportok, szakkörök,

különböző foglalkozások is. Törekedünk arra, hogy a csoport a pozitív hatásokat

erősítse.

Alkalmazzuk a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek

megfelelő, változatos módszereket. A differenciálás megfelelő módja, formája

jellemző

A pedagógusaink a munkájukban figyelembe veszik a tanulók és a

tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó

sajátosságokat.

∆ Siker: ha osztályaink jó közösséggé válnak.

A családi életre nevelés fontos feladata iskolánknak.

Bemutatjuk a különböző családmodellek jellemzőit.

∆ Ezeknek a céloknak a megvalósulását az iskolai évek alatt nem mérhetjük.

A szociális attitűdök kialakítása fontos nevelési feladatunk.

Feladatunk, hogy pozitív légkört alakítsunk ki és tartsunk fenn az osztályokban, a

tantestületben, az iskolában. Az értékelések során is a pozitív kicsengés

domináljon.

Lényeges megismerni a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát.

Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmazni.

Figyelembe venni a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén

igyekezni, változtatni az előzetes tanítási terven.

Érdekérvényesítő képesség, együttműködés fejlesztése

Munkánk során tanulóink érdekérvényesítő képességét is fejlesztjük. Erre jó

lehetőséget ad a Diákönkormányzat működése. Diákjainknak tisztában kell lenniük

a különböző érdekekkel (közérdek, közös érdek, eltérő érdek érdekütközés),

A segítő együttműködési képesség fejlesztésének leghatékonyabb iskolai eszköze

a kooperatív tanulás.

Feladatunk a tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönözni,

fejleszteni a tanulók vitakultúráját.

A pedagógusaink tevékenysége tudatosan értékközvetítő. Az együttműködés, az

altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység kialakítására, más kultúrák

elfogadtatására törekszik.

15

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés (Személyes kompetencia)

Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg

egészséges legyen. Az iskolai nevelésünk során fokozott figyelmet fordítunk tanulóink

egészséges és kulturált életmódra való nevelésére.

A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában.

Ehhez:

Egészséges tanulási környezetet teremtünk.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az

alkalmazott módszereket.

Folyamatosan biztosítjuk a testi- lelki egészség kialakulásának feltételeit.

Felhívjuk a figyelmet a káros szenvedélyek, függőségek romboló hatására.

A tanulók mozgásszükségletének kielégítésére sportolási, természetjárási

lehetőségeket kínálunk.

∆ Siker: ha tanulóink az iskolai testnevelési órákon aktívan vesznek részt.

Segítjük diákjaink önállósságának folyamatos, fejlesztését.

Különös figyelmet fordítunk az átlagtól eltérő gyerekekre, serdülőink

konfliktusaira, problémáira.

∆ Siker: ha diákjaink képesek önállóan helyes döntésre.

∆ Siker: ha képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő pályaválasztásra.

A személyes képességek fejlesztése

Az egészséges és kulturált életmód, a testi képességek fejlesztése a feladatunk.

Biztosítjuk a minél gazdagabb diáksportköri életet, a rendszeres mozgás

lehetőségét (túrák, kirándulások, városi sport rendezvények).

Kihasználunk minden más lehetőséget a testi képességek fejlesztésére (műsorok,

kiállítások, nyílt napok).

∆ Siker: ha diákjaink életmódja, személyes higiéniája pozitív irányban változzon.

4. A szakmai képzés és annak alapozása (Speciális kompetenciák)

Feladatunk:

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati

képzőhelyeken) megszerzett tudására

Feltárjuk az alkotó tevékenységre alkalmas tananyagokat, alkalmat találnunk

(szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek, iskolarádió), amelyek az egyéni

képességek, a kreativitás kibontakozását lehetővé teszik.

∆ Siker: ha minden évben szakmai bemutatót rendezünk tanulóink munkáiból. Minden

évben indulnak szakkörök a tanulók igényei alapján.

Házi dolgozatok, kiselőadások, pályázatok, modellek, illetve különféle termékek

elkészítését tűzzük ki feladatként.

16

Alkalmazzuk a projekt munkát.

∆ Siker: ha évente legalább egy alkalommal minden tanuló képessége szerint

bekapcsolódik a szaktantárgyi házi dolgozatok, kiselőadások, projekt munkák

készítésébe.

Szakmai képzés

Célunk a szakmai követelményeknek való megfelelés.

Olyan szakembereket képezünk, akik igényes, önálló, minőségi munkavégzésre

alkalmasak, nagy a kötelességtudatuk, szorgalmasak, kitartóak, céltudatosak.

Feladatunk

Az élethez igazodó, korszerű, mobilizálható ismeretek nyújtása.

Megismertetjük diákjainkat a szakma legújabb eredményeivel, a szakirodalommal.

∆ Szükség esetén képesek legyenek tanulóink szakmaváltásra.

Tudják, hol találhatnak információkat szakmájukkal kapcsolatban.

∆ Szakmai vizsgákon való szereplésük legyen sikeres

Olyan képzést nyújtunk, mellyel tanulóinkat alkalmassá tesszük a munkaerőpiac

diktálta változásokra, az esetleges pályamódosításra, önmenedzselésre.

∆ Rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek segítik őket a későbbi

szakmaváltásban.

∆ A közismereti képzésben tanultakat tudják alkalmazni a szakmai-elméleti,

gyakorlati képzés során.

Kialakítjuk a vállalkozói szemléletet és gondolkodásmódot.

∆ Merjenek vállalkozni, legyenek kreatívak, kezdeményezők. Munkájukban

legyenek önállóak, kitartóak.

Felkészítjük fiataljainkat a munkahelyi beilleszkedésre, a munkahely változtatásra.

Olyan ismeretekhez, álláskeresési technikákhoz juttatjuk őket, amelyek

segítségével képesek lesznek munkaviszonyt létesíteni, felismerik ennek jogi

lehetőségeit, buktatóit.

Megismertetjük tanulóinkat a továbbképzési, átképzési lehetőségekkel.

2.2.1. Iskolai hagyományok

Ápoljuk eddigi hagyományainkat, és újabb rendezvények szervezésével tesszük színesebbé,

színvonalasabbá az iskolai életet.

Minden évben részt veszünk a városi pályaválasztási kiállításon.

Minden évben megszervezzük a Családi nap elnevezésű rendezvényünket, melyen a

jelenlegi tanulóink és szülei, valamint a társ általános iskolák, tanodák 7.-8.-os

tanulói illetve pedagógusaink vesznek részt.

17

Novemberben a beiskolázási mutatók javítása érdekében, a társiskolák vezetőinek,

pedagógusainak tartunk egy kötetlen iskola bemutatót, melynek a „Sulikóstóló”

nevet adtuk.

Novemberben tartjuk a szakmáinkat bemutató nyílt napokat.

A téli szünet előtti utolsó hetekben rendezzük meg a “Karácsonyi népszokások”

című projekthetünket.

Hagyományos karácsonyi ünnepségünkre a tanulóink műsorral készülnek.

A DÖK vezetésével az osztályok mikulásnapi programokat szerveznek.

Áprilisban szervezzük meg a Debreczeni Márton Napokat. E napon a

Diákönkormányzat különböző versenyeket, bemutatókat tart.

Minden évben megrendezzük a végzősök szalagavatói és ballagási ünnepségét.

Osztályaink évente két napot vehetnek igénybe kirándulásra.

Igyekszünk minden tanulónkat a Parlamentbe, illetve más budapesti kiállításra

eljuttatni.

Iskolánk támogatására létrehozott Debreczeni Márton Diákjaiért Alapítvány anyagi

forrásait szeretnénk bővíteni.

Hagyományosan minden évben a végzősök ballagási ünnepségén kerül kiosztásra a

Debreczeni Márton Díj, illetve a Debreczeni Márton Oklevél legsikeresebb

tanulóinknak.

A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a három hetet meghaladó projekt „Tanulj a

jövődért, légy te is szakember” címmel rendezzük meg.

Megszervezzük leendő tanulóink számára a Szakmai Tematikus Napokat a nyílt

napok keretében.

Fenntartjuk a TÁMOP 3.3.10.A, valamint a TÁMOP 3.1.4. C pályázatunkban

megvalósított programokat. Megrendezzük a szülők tanulók, leendő tanulók,

pedagógusok részvételével a Családi Napunkat.

Minden évben megtartjuk a munkaközösségek által szervezett témaheteket, a

környezetvédelmi hetet, az egészségfejlesztési hetet, a magyar kultúra hetét,

szakmai hetet, idegen nyelvi hetet.

Nemzeti ünnepeinket, a jeles napokat méltó módon köszöntjük.

2.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő

feladatai

A nevelőmunkának szerves részét képezi a tanórán kívüli tevékenység. Pedagógusaink és a

tanulóink részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. A tevékenységformák

szervezésekor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése, igénye, életkori

sajátossága. A foglalkozások szervezését igényelhetik a tanulók, a szülői munkaközösség, a

nevelőtestület vagy iskolán kívüli szervezet. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, de a

jelentkezés után a részvétel kötelező. Törekednünk kell arra, hogy ezek a programok elégítsék

ki az egyéni érdeklődést, a szabadidő hasznos eltöltését, az önművelést.

18

Szakkörök, korrepetálások, versenyek

Segítenünk kell tanulóinkat a különböző pályázatok elkészítésében.

Igény szerint számítástechnikai foglalkozásokat szeretnénk tartani.

A hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat,

korrepetálásokat szervezünk.

A különböző vizsgákra (szakmunkásvizsga, érettségi vizsga, javítóvizsga)

konzultációkat tartunk.

Iskolánkban szervezünk közismereti, szakmai versenyeket, vetélkedőket.

Eredményes tanulóinkat igyekszünk jutalmazni.

Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek

A tanórán kívüli tevékenységnek fontos elemei a színház-, mozilátogatások

Osztálykeretben különböző összejöveteleket tartunk.

A tanórán kívüli nevelés helyi színtere, a kulturális élet központja a könyvtár, illetve

az iskolai klub.

Különböző szakmai napokat, témaheteket, kirándulásokat, táborokat szervezünk, egy

részükhöz a pályázataink nyújtottak anyagi forrásokat.

Elkezdtük egy DM Klub működtetését. A programok kialakításánál tanulóink

javaslatait is figyelembe vesszük.

Kiállításokat szervezünk diákjaink által készített munkákból.

Iskolai közösségi szolgálat

Iskolánk a 20/2011. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133§-a szerint a szakgimnázium 9-12.

évfolyamos, a szakközépiskola 9-13. évfolyamos tanulóinak megszervezi az érettségi

követelményekben előírt 50 órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet

biztosít. A szolgálat teljesítése során iskolánkban legfeljebb 5 órás előkészítő foglalkozást,

valamint szintén legfeljebb 5 órás záró foglalkozást szervezünk.

A közösségi szolgálat során tanulóink naplót vezetnek, melyben rögzítik, hol, mikor, milyen

tevékenységet folytattak.

A közösségi szolgálatok tekintetében egy óra 60 perces foglalkozást jelent, melybe az utazás

időtartalma nem számít bele. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy

segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási

napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.

A feladatot tanulóink az iskola által kötött együttműködési megállapodás keretében végzik.

A választható tevékenységeket az alábbi területeken ajánljuk tanulóinknak:

kulturális és közösségi,

környezet és természetvédelmi

szociális és jótékonysági.

Módszerek

19

Pedagógusaink a tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan

tárja fel. Nevelő és oktató munkájuk során gondoskodnak a gyermek személyiségének

fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében megtesznek minden

elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét.

Pedagógusaink a differenciálás során a csoportos tanítás esetén is figyelnek egyéni

szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

A pedagógus együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi

oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Kihasználja a tananyag kínálta

belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Minden módszert

jónak tartunk, ami eredményre vezet (Pl.: játékok, modellezés, megfigyelés, kísérlet,

terepgyakorlatok, tanulói gyűjtőmunka, kreatív tevékenység, kooperatív tanulási technikák,

művészi kifejezés).

Pedagógusaink részt vesznek a pedagógiai innovációkban, pályázatokban, kutatásokban. Az

innovációs feladatok megoldását szakmai műhelymunka során végzik. A testület tagjaival

megosztjuk a továbbképzéseken szerzett ismereteinket. A jó gyakorlatainkat közkinccsé

tesszük.

Az elmúlt évek TÁMOP (3.1.4., 3.1.7., 3.3.10.A, 3.1.4.C, 3.3.13.) pályázatai kapcsán

pedagógusaink komoly módszertani képzéseken vettek részt. Az itt elsajátított módszereket

(pl. projekt módszer, kooperatív technikák, csoport és páros munkák, témahetek) is

alkalmazzuk a mindennapi munkánk során. A referencia intézményi működésünk keretében

az érdeklődő intézményeknek ajánljuk a jó gyakorlatainkat, kipróbált módszereinket.

2.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

A pedagógusok általános és helyi feladatai:

Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások:

Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési

Nyomon követi a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segíti ezek

elkészítését.

A Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és

Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ), és az iskolai

házirendet betartja és betartatja.

A tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.

Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai,

emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan

kezeli

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

20

Szaktárgyától függetlenül kötelessége az általa tanított tantárgyak nyújtotta nevelési

lehetőségeket kihasználni, az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra,

valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelni.

A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége.

A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető

elvárás.

Részt vesz az előírt orvosi vizsgálatokon.

Az iskolai rendezvényeken, értekezleteken külön felkérés nélkül aktívan vesz részt, és

a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint látja el.

Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az

igazgatóhoz fordulhat.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti, tisztában van szakmai

felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a

szerepelvárásokhoz,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó

legújabb eredményekről, rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról,

oktatástámogató eszközökről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat,

korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat használ fel,

alkalmazza a tanulás tanításának módszertanát.

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

21

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév kezdetén, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Közvetlen és gyakorlati vezetője a rábízott osztálynak, segíti a tanulóközösség

kialakulását

Tevékeny szervezője az egyéni és közösség fejlődésének, segítője az önismeret és az

önnevelés kibontakozásának

Elősegíti a tehetséges tanulók érvényesülését, csökkenti a tanulási nehézségekkel

küzdők hátrányát

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai

adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos

adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

22

2.4.1. A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai:

1. Tanulási problémákkal küzdő gyermekek

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt

lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)

tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar,

súlyosabb beszédhiba)

2. Magatartászavarok miatt problémás gyermekek

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes,

visszahúzódó stb.)

Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott

differenciált egyéni munka, motiválás, stb

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő,

támadó, hiperaktív stb.)

Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások,

követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése,

megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi

elfogadás

Az iskolánkba jelentkező kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanulók döntő többsége a

pszichés fejlődés zavaraival (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar) küzd,

valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségei vannak, BTMN-es gyermek. Az

említett problémákkal küzdők oktatása és nevelése integrált formában történik.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók

megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Célok, feladatok

A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók felmérése

A tanulási nehézségekből adódó hátrányok csökkentése, leküzdése

A differenciálás megfelelő módja, formája

A különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszerek

alkalmazása

A szakvéleménnyel nem rendelkező tanulók kiszűrése, a szükséges szakértői

vélemények beszerzése

A szakértői bizottság által kijelölt fejlesztési javaslatok figyelembevételével, a

gyermekek, tanulók egyéni fejlesztési terveinek elkészítése

A különleges bánásmód érvényesítése a tanórán és a tanórán kívüli fejlesztő

foglalkozásokon egyaránt

23

Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, a kooperatív

tanítási technikák alkalmazása

Az SNI, BTMN tanulók integrációjának segítése: elfogadás, érzékenyítés

A szakértői bizottság által tett felmentési javaslatokat, minden esetben a szülővel, tanulóval,

valamint az adott tárgyat tanító szaktanárral és fejlesztő pedagógussal történő együttes

konzultálást követően, közösen érvényesíttetjük.

2017. szeptember 1-től az Nkt. 56/A.§, valamint a 97.§ (1a) bekezdése alapján a BTMN-es

tanulóknak az értékelés és minősítés alóli felmentési lehetősége kivezetésre kerül.

Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31.

napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának

félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet.

A fejlesztő munka lépései:

A fejlesztésre szoruló tanulók létszámának feltérképezése

Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek határidőre való ellátása

A felülvizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok határidőre történő

elvégzése

A fejlesztő foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportjainak kialakítása, a

foglalkozások beosztásának elkészítése a központi órarend alapján

A tanulók év eleji állapotának felmérése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése az

NTK hatályos rendelkezései, valamint a szakértői véleményben foglaltaknak

megfelelően.

Az egyéni fejlesztési tervek, év közbeni felülvizsgálata

A tanulók iratanyagának gondozása: értékelés, egyéni fejlesztési tervek,

csoportnaplók, egyéni fejlesztő naplók vezetése

A szakértői bizottság által kiadott érvényes szakértői véleményben foglaltaknak

megfelelően az értékelés és minősítés folyamata alóli felmentési javaslatok,

érvényesítése a már korábban megfogalmazott gyakorlat alapján

A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak

megfelelően végzik.

2.4.2. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Figyelembe vesszük, tanulóink közötti felkészültségbeli, fejlődési, adottságbeli, érdeklődési,

tanulási stílusbeli különbségeket.

Törekszünk a teljesítményben még meg nem mutatkozó tehetségek felismerésére is. A

valamiben tehetséges gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

24

Fontos, hogy a tehetséggondozásban is érvényesüljön az esélyegyenlőség elve: azokat az SNI-

s tanulókat is célirányosan fejlesszük, akik valamely részterületen tehetségesnek mutatkoznak.

Támogatjuk a tehetséges tanulók más intézmény által kínált programjaiban való részvételét.

Felhívjuk a figyelmüket a különböző versenyekre, bemutatkozási lehetőségekre.

2.4.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A feladataink a gyermek és ifjúságvédelem területén:

a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása, ellensúlyozása, a káros hatások

megelőzése,

kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, indokolt esetben

eljárás kezdeményezése a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal,

segítségnyújtás,

A legfontosabb feladatunk, hogy megfelelően megismerjük a tanulók családi hátterét, anyagi

helyzetét, megteremtsük a lehetőséget, hogy bizalmas beszélgetést tudjunk kezdeményezni.

Pedagógusaink az eredményes munka érdekében felvállalják:

a családi szocializáció hiányából adódó többlet feladatokat

a családdal való kapcsolattartást

a gyerekek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak javítását.

Az ifjúságvédelem minden pedagógus feladata, ennek koordinálását az ifjúságvédelmi felelős

végzi.

Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül- a nevelőtestület véleményének

meghallgatása után- az igazgató bízza meg.

Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel, az

iskolaszékkel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi.

Az ifjúságvédelmi felelős munkájáról rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet.

Kiemelt feladatok az ifjúságvédelem területén:

Év eleji, illetve folyamatos adatgyűjtés (a hátrányos, a veszélyeztetett, a

problematikus, potenciálisan veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók nyilvántartása)

szociális háttérvizsgálat

Javaslattétel segélyre, ingyenes tankönyvhasználatra

Szükség esetén jellemzés készítése

Fokozott törődés a problémás tanulókkal

Kapcsolattartás az illetékes önkormányzatokkal, iskolai védőnővel,

családsegítőkkel

Preventív tevékenység (káros szenvedélyek megelőzése, egyéb felvilágosító

munka)

Az állami gondoskodásban részesülőkkel megkülönböztetett bánásmód

25

Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladatai:

Tájékoztatás, felvilágosítás

- Tudja a problémával küzdő gyerek, szülő hová-, kihez fordulhat gondjával.

Tájékozódás

- A segítségre szorulók körének feltérképezése.

Nyilvántartják a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben, valamint az állami

gondoskodásban részesülők körét.

Szorgalmazzák a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszűntetését, a

tanulók szociális támogatását.

Felzárkóztatás, hiányosságok (nevelési, műveltségbeli) pótlása.

Beilleszkedési és magatartászavarral küzdők segítése.

A tanulók mulasztásának figyelemmel kísérése. (A mulasztás okainak vizsgálata)

Tanulmányi előmenetel fokozott követése.

Együttműködés a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel,

személyekkel (nevelési tanácsadó, rendőrség, alapítványok társadalmi szervezetek,

gyermekjóléti szolgálat.)

Felvilágosítás, preventív tevékenység: Ismeretnyújtás az élvezeti szerek hatásáról,

szervi és szociális következményeiről.

Rendszeres kapcsolattartás a családdal, a kollégiumi nevelőkkel, nevelőszülőkkel,

családsegítőkkel.

Szabadidős tevékenységek figyelemmel kísérése,

Támogatják a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatok

megoldásában.

A gyermek és ifjúságvédelmi munkát segítő módszerek:

Újabb fejlesztő technikák elsajátítása, gyakorlása.

Speciális tanácsadó stratégiák (pl. aktív hallgatás, „fejlesztő beszélgetés”

eredményes „én” közlés) alkalmazása.

Nagyobb empátia, érzelmi odafordulás (a személy igenlése).

Kommunikációs és konfliktuskezelő képességek fejlesztése.

2.4.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk az oktató nevelő munka mellett az arra rászoruló tanulói számára az iskolai

munkájukat segítő lehetőségeket is kínál. Annak érdekében, hogy gyerekeink fejlődése

sikeres legyen, igyekszünk a szociális hátrányaikat csökkenteni. Intézkedések a hátrányok

csökkentése érdekében:

Az arra jogosultaknak a törvényben foglaltak alapján ingyenes tankönyveket, illetve az

iskolai könyvtár állományából tartós használatra tankönyvek biztosítunk.

26

Azon gyerekek számára, akiknél a bemeneti méréseink alapján nem érték el a

minimális szintet, fejlesztő foglalkozásokon való részvételt javasolunk. Fejlesztő

pedagógusunk segítségével célzottan tudjuk a hiányzó képességeket fejleszteni.

Pedagógusaink igény szerint felzárkóztató foglalkozásokat tartanak, kiemelt figyelmet

fordítanak az arra rászorulókra.

Folytatjuk a TÁMOP 3.3.10.A, illetve a 3.1.4.C pályázatban kidolgozott

fejlesztéseket, mentorálásokat, kirándulásokat, táborokat az anyagi lehetőségeink

függvényében.

Kedvezményes étkeztetést biztosítunk azoknak, akik erre jogosultak.

Tanulóink számára a második szakma megszerzése ingyenes.

2.5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók

közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. Az intézmény közösségi

programokat szervez. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a

közösségfejlesztésben.

Bevonjuk a tanulókat a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való

bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) működését egy patronáló tanár segíti.

A vezetőség három vezetőségi tagból áll. Rendszeresen tartanak megbeszéléseket, melyen

számba veszik lehetőségeiket, erőforrásaikat. Minden iskolai rendezvény, szabadidős

esemény szervezésében, koordinálásában részt vesznek. A tevékenységi körük széles, melyet

szeretnének folyamatosan bővíteni.

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok jobban megismerkedhessenek jogaikkal és

kötelességeikkel.

Közösségi programokat szervezünk.

Tervezzük, hogy ezeket a továbbképzéseket folytatjuk, kibővítjük, hogy minél

hatékonyabb munkát tudjon a diákönkormányzat végezni, minél pezsgőbb diákéletet

tudjon szervezni.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításuk és tájékoztatásuk legfontosabb fóruma az éves

diákközgyűlés. További fórumok:

osztálygyűlés

diák szociális ügyek intézésekor a fegyelmi bizottságban való képviselet

képviselet az intézményvezetőségi, nevelőtestületi és szülői értekezleteken

részvétel az iskolatanács munkájában.

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi munkáját.

27

2.6. A szülők, tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének

formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülőkkel való kapcsolattartás fontos az iskola életében, tanulóink motiválása, munkájának

ellenőrzése, a nevelési célok megvalósítása érdekében. Az intézmény közösségi programokat

szervez. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Bevonjuk a tanulókat a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába. A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok

közötti kapcsolatok jók.

A szülő joga, hogy

megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét

tájékoztatásban részesüljön az abban foglaltakról,

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen

részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

A szülők és a tanárok illetve a diákok érdekeit egyaránt szolgálja a lehető legteljesebb

mértékű tájékoztatás, a korrekt információáramlás. A továbbiakban is nagy hangsúlyt

kívánunk fektetni a szülők tájékoztatására. Ennek eszköze többek között az ellenőrző, a levél,

a telefon, az internet útján történő értesítés, valamint a személyes találkozás.

Ellenőrző

Az ellenőrző a szülő tájékoztatását szolgálja, egyben hivatalos dokumentum, amelybe az

érdemjegyek és a hiányzások kerülnek bejegyzésre.

Szükség esetén az osztályfőnök külön értesíti a szülőket a gyermeke tanulási vagy magatartási

problémákról, az ellenőrzőn keresztül.

Telefonos kapcsolat

Pedagógusaink többsége személyes mobiltelefonján is módot ad a szülőknek a

kapcsolattartásra.

Internetes, e-mail-es kapcsolat

Iskolánk e-mail címe nyilvános, az érdeklődő szülők ezen is elérhetnek bennünket.

Szülői értekezlet

Minden félévben egyszer szülői értekezletet tartunk, ahol az osztályfőnökök tájékoztatják a

szülőket az iskolai programokról, az adott osztály aktuális problémáiról.

Fogadóóra

Az osztályfőnökök, szaktanárok előre egyeztetett időpontban lehetőséget adnak a személyes

találkozásokra.

28

Szülői Munkaközösség

Az egyes osztályok szülői munkaközösségi tagjainak részvételével alakul iskolánk szülői

munka közössége. Minden félévben legalább egyszer, a szülői értekezlethez kapcsolódóan

üléseznek. A munkaközösség vezetését segíti a tantestület egy megbízott tagja. Munkájukat

működési szabályuk, munkatervük alapján végzik.

Intézményi tanács

Munkáját saját működési szabályzata alapján végzi. Az igényeknek megfelelően az iskola

életével kapcsolatos kérdések megvitatásával, javaslatok készítésével segítik az iskolai

munkánkat.

2.7. Egészségfejlesztési program

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai

programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma

megjelenik a tervezésben és a tanórákon/foglalkozásokon, nyomon követhető a tanulói

dokumentumokban. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban

alkalmazzák a téma elemeit. Fontosnak tartjuk, hogy minden diákunk részesüljön a testi-lelki

jóllétét, egészségi állapotát hatékonyan és pozitívan befolyásoló egészségnevelésben.

Törekszünk arra, hogy egészségfejlesztő tevékenységeinket mindig a tanulók életkori

sajátosságainak, társadalmi és szociális hátterének megfelelően tervezzük és szervezzük meg.

Ezen célok megvalósításában segítettek a TÁMOP (3.3.10.A, 3.1.4.C, 3.1.4., 3.1.7.)

pályázatainkban tervezett, megvalósított egészségfejlesztési napok, hetek programjai,

melyeket a későbbiekben is folytatni fogunk.

Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk hosszú távú céljai

Egészségfejlesztő tevékenységeink során alapvető célnak tekintjük, hogy tanulóink ismerjék

meg testük alapvető felépítését, működését és legyenek tisztában saját egészségi állapotukkal.

Törekszünk arra, hogy tanulmányaik során tegyenek szert azokra a kompetenciákra, amiknek

birtokában képesek lesznek majd egészséggel kapcsolatos ismereteik folyamatosan

bővítésére, korszerűsítésére. Igyekszünk őket olyan ismereteikkel felvértezni, amikre

támaszkodva meg tudják majd megvédeni magukat a divatos, reklámozott, de egészségüket

károsító anyagoktól, tevékenységektől. Változatos módszereket alkalmazva segítjük őket

abban, hogy képesek legyenek kialakítani az egészséges életvitel készségeit,

magatartásmintáit, egészségmegőrző szokásaikat. Segítjük tanulóinkat abban, hogy fejlődjön

önismeretük, tudják kezelni testi és lelki fejlődésüket. Támogatást nyújtunk számukra abban,

hogy felkészülhessenek testi és lelki egészségük harmóniáját megteremtésére, a konfliktusok

és a stressz hatásainak feldolgozására.

29

Célunk, hogy legyenek képesek nemet mondani a káros szenvedélyekre és igent mondani az

egészségre.

Lényeges hosszú távú célunk, hogy iskola legyen az élet, a tanulás, a munka egészséges

színtere. Biztosítson olyan fizikai és pszicho-szociális környezetet, amely támogatja a tanulók

és az iskolában dolgozó felnőttek egészségét.

Az egészségfejlesztés területei közül, tanulóink adottságaihoz alkalmazkodva, az alábbi

célokat tűztük ki:

egészséges táplálkozás megismertetése

testmozgás

testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

személyi higiéné.

Egészségi állapot felmérése

Iskolánk egészségfejlesztő munkájában iskola-egészségügyi szolgálat: az iskolaorvos és az

iskolai védőnő is részt vesz. Az iskolaorvos, iskolai védőnő és az iskola-fogorvosi ellátás

célja, hogy segítse tanulóinkat abban, hogy ismerjék pillanatnyi egészségi állapotukat,

fejlődésüket, felismerjék betegségüket, megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást kapjanak,

tisztában legyenek azzal, hogy egészségileg alkalmasak-e a választott szakmára.

Az iskola-egészségügyi tevékenység elsősorban megelőző jellegű. Folyamatosan követik,

dokumentálják a tanulók egészségi állapotát, alapszűrő vizsgálatokat végeznek. Elvégzik a

szakmai elő-alkalmassági vizsgálatokat, ellátják a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait.

Szükség esetén (betegség, baleset) rögtön alapvető orvosi ellátásban részesítik a tanulókat. A

felmerülő problémákra, kérdésekre orvosi tanácsokat, útbaigazítást adnak, szükség esetén a

megfelelő szakrendelésre irányítják őket.

Tanulóink fogorvosi szűrését és ellátását iskola-fogorvosi szolgáltatás biztosítja.

A tanulók egészségének vizsgálatához hozzátartoznak a testnevelés órákon történő, a NAT

által előírt, a fizikai állapot vizsgálatát célzó felmérések is.

Mindennapos testnevelés, testmozgás

A program célja, hogy a rendszeres testmozgással segítse elő a tanulók testi-lelki

egészségének fejlődését. Ugyanis korunk embere a technika folyamatos fejlődésével

párhuzamosan egyre inkább mozgásszegény életmódot él. Ez a változás nem csak a fizikai

képességek hanyatlásához, a szellemi teljesítmény romlásához vezet, hanem jó néhány

betegség kialakulását is jelentősen elősegíti.

30

A bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése

Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és

agresszió megelőzésére, továbbá a bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

Abban az esetben, ha a pedagógus a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedési formákat

észlel az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők

bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat

a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek, és igyekszik

eljuttatni az érintetteket a konfliktus feloldásáig.

A lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzése

A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a

kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, felkészítsen, és megoldási stratégiákat kínáljon a

környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, csökkentve azok káros következményeit.

Kiemelt figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához

vezető szerek fogyasztásának megelőzésére.

Mindennapi munkánk során egyre gyakrabban találkozunk olyan tanulókkal, akik napi

rendszerességgel, hosszú órákon át számítógép előtt ülnek, főleg interneteznek, illetve az

internet bizonyos kapcsolatteremtésre alkalmat adó lehetőségeit használják. Az osztályfőnöki

órák témakörei közé beépítjük azokat is, amik ezekkel és más hasonló viselkedési addikciók

témaköreivel foglakoznak. Amennyiben felismerjük a tanulón viselkedési függőség jeleit

felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, hogy felhívjuk a problémára a figyelmüket.

Intézményünkben, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett

rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá

tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék, energiaital nem árusítható. Az intézményben,

valamint az intézményen kívül, a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol és

dohánytermék nem fogyasztható.

Fokozottan figyelünk a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére,

ennek során indokolt esetben együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal.

Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

A tanév első osztályfőnöki óráin minden osztályban megtörténik a házirend és az alapvető

balesetvédelmi és tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági szabályok megismerése.

Az első testnevelés, kémia, gyakorlati szakmai órákon is megelőzi az aktív munkát azoknak

az alapvető szabályoknak az elsajátítása, amik a balesetek megelőzését és a tanulók testi

épségének fenntartását célozzák. Az elsősegély nyújtási alapismeretek átadására a biológiai

órák egészségtani témakörénél kerül sor.

A személyi higiéné

A személyi higiéné fenntartása alapvető elvárás minden intézményünkbe járó tanulónkkal

szemben. Az osztályfőnöki órák és a biológia órák ide vonatkozó témakörei lehetnek azoknak

a beszélgetéseknek a szinterei, amik célja az alapvető higiéniai elvárások egyeztetése illetve a

figyelem felhívása azokra a következményekre, amiket a higiénia hiánya okozhat.

31

2.8. Környezeti nevelési program

Pedagógiai szemléletünket jellemzi, hogy nagy hangsúlyt helyezünk a környezeti nevelésre.

Az iskola igyekszik a fejezetben leírtak szerint megtervezni és kialakítani a tárgyi

környezetet. Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi szempontok megvalósulását.

Céljaink:

E területen hosszú távú célunk, hogy tanulóink a környezetet szerető, arra vigyázni tudó és

vigyázni akaró felnőttekké váljanak. Általános alapelvként fogadjuk el, hogy az ember – a

maga alkotta környezetével és kultúrával - a többi élőlénnyel és élettelen környezettel együtt,

része a természetnek. Diákjainkat is ezen alapelv elfogadására neveljük.

A környezeti nevelés során alapvető célunk, hogy tanulóink környezetvédelemmel

kapcsolatos ismeretei bővüljenek, kompetenciái fejlődjenek. Törekszünk arra, hogy

megfogalmazódjon bennük a tiszta, egészséges környezet iránti igény. Törekszünk a

környezettudatos viselkedésformák mintáinak átadására, és törekszünk azoknak a felnőtté

váló fiatalok attitűdjébe való beépítésére. Megfelelő módszerek megválasztásával igyekszünk

beláttatni tanulóinkkal, hogy élhető jövő csak a környezettudatos szemlélet általánossá

válásával biztosítható. Célunk, hogy iskolánk ökoiskolai minősítést kapjon.

A környezeti nevelés a tanórákon:

Nem csupán a biológia, földrajz és kémia órák anyagaihoz kapcsolódhatnak a természet és

környezet védelmével kapcsolatos ismeretek, hanem a közismereti, osztályfőnöki és szakmai

órák is kínálnak lehetőségeket erre.

A szakképző évfolyamokon oktatási feladat, hogy a tanulók elsajátítsák a szakmai

környezetvédelmi ismereteket is, ismerjék a szakmájukhoz kapcsolódó környezetbarát

technológiákat, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat.

A környezeti nevelés a tanórán kívül:

Évente megrendezzük a TÁMOP pályázataink során fejlesztett Környezetvédelmi

hetet, ami jó gyakorlatként épült be intézményünk életébe. A projektnek minden

alkalommal választunk egy fő témát. A feladatok, játékok, foglalkozások ugyanazt a

témát más- más módon közelítik meg, más-más kompetenciákat mozgatva adnak

alkalmat az ismeretszerzésre és élményszerzésre, a környezettudatos látásmód és

cselekvés elsajátításra. Az egy hetes programsorozatnak mindig vannak hagyományos

és újszerű elemei is, törekedve arra, hogy az aktuális téma kiválasztása és a

feldolgozása alkalmazkodjon tanulóink adottságaihoz és elősegítse minél nagyobb

arányú bevonásukat.

A barátságosabb, tisztább iskolai környezet kialakítása érdekében kertészeti

szakmunkás tanulóink palántázással, kertgondozással évente ellátják az épület körüli

virágosítást.

32

A szelektív hulladékgyűjtés jegyében évek óta használjuk a használt elemek gyűjtésére

alkalmas speciális konténert.

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.65.§-a alapján a következő vizsgák szervezhetők:

osztályozó vizsga,

különbözeti vizsga

javító vizsga

pótló vizsga

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

2.9.2. Az értékelés rendje

Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai

programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell

megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához,

ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

33

a megengedettnél többet mulasztott, nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát

tehet,

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási

évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát

tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

A tanév alatti szakmai gyakorlat pótlására a tanítás nélküli munkanapokon, illetve a tanítási

szünetek ideje alatt van lehetősége a tanulónak. A nyári szünet idejében a tanuló csak abban

esetben pótolhat, amennyiben ezt a nevelőtestület engedélyezte a gyakorlati képzőhely

javaslata alapján.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell

kijelölni. Különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül

kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban tájékoztatni kell.

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási

intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

34

A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy

tanítására.

A vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg

2.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei

Az osztályozó vizsga tantárgyanként és évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az

adott évfolyam tantárgyi követelményeivel, amelyeket az iskola Helyi tantervei tartalmaznak.

Különbözeti vizsgánál a más iskolából, illetve osztályból átvett tanulók számára – ha

szükséges – különbözeti vizsgát írunk elő, amire az adott szaktanár készíti fel a tanulót, és az

adott munkaközösség bonyolítja le a vizsgát.

Javító vizsgánál az adott tantárgy éves követelményei az irányadóak.

2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai

Másik középiskolából való átvétel feltételei:

- a szülőnek az igazgatóhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani

- iskolán belüli tagozatváltáshoz szintén az igazgatónak kell írásbeli kérelmet benyújtani

Előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni, hogy az átvétel mely évfolyamra és szakra

lehetséges, illetve mely tantárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tenni a

tanulónak. Az átlépésről az igazgató dönt. Az átlépéshez szükséges osztályozó vagy

különbözeti vizsgákkal kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzat

tartalmazza. (2.10. fejezet.)

2.11. A felvételi eljárás különös szabályai

A középiskolai felvételi eljárás menetrendjéről, a betartandó határidőkről minden évben az

EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik.

Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírásánál a tanulók 5., 6., 7. osztály év végi, és

a 8. osztály félévi érdemjegyeit összesítjük úgy, hogy a magatartás, szorgalom illetve

készségtárgyak jegyeit nem számítjuk. A szakmai képzésbe történő beiskolázáshoz orvosi

egészségügyi alkalmasság is szükséges.

2.12. Iskolai szolgáltatások

35

Iskolánk az oktató-nevelő munka mellett tanulói számára az iskolai munkájukat segítő

különféle szolgáltatásokat is biztosít. Az általunk kínált szolgáltatásokat különböző

területekre vonatkoznak.

Egészség megőrzés

A 18 év alatti tanulóinknak a balesetbiztosítás és a fogmegtartó kezelés ingyenes. Évente

általános egészségi állapot felmérést tartunk. A szakképző évfolyamokra jelentkezőknek

egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végzünk.

Szakképzés

Iskolánk szakmai képzésére felvett tanulóinak szakmai gyakorló helyet biztosítunk. A

szakképző évfolyam tanulói számára munka-, vagy védőruhát, ingyenes étkezést vagy

étkezési hozzájárulást biztosítunk. Azon diákjainkkal, akik külső képzőhelyen teljesítik a

gyakorlati képzés követelményeit, tanulószerződést kötnek a vállalatok.

Jutalmazás

A végzős tanulóink közül a kimagasló tanulmányi eredményt elérőknek, a példás közösségi

munkát végzőknek Debreczeni Márton Díjat, Debreczeni Márton Oklevelet, könyvjutalmat

adományozunk.

Tanév végén a jó tanulmányi eredményű és közösségi munkát végző tanulóink a tanévzáró

ünnepélyen könyvjutalomban részesülnek.

Az iskolai témaheteken, versenyeken résztvevő sikeres tanulók apró ajándékban részesülnek,

jutalom kiránduláson vehetnek részt.

Iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken résztvevő tanulóink számára utazási, étkezési

támogatást biztosítunk.

Étkeztetés, büfé, mezőgazdasági termékek

A meleg étkeztetést a Diósgyőr – Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium konyhája

biztosítja. Az ebédet egy hónapra előre rendelik a gyerekek. Lehetőség van arra is, hogy

tanulóink ne egy hónapra, hanem rövidebb időre rendeljenek ebédet. A térítési díjhoz a

törvény, illetve az önkormányzat kedvezményeket biztosít. Az arra jogosultak ingyenesen

vehetik igénybe az étkezést.

Büfé nem működik az intézményben, helyette a saját üzemeltetésű látványpékségünk

termékeit kínáljuk önköltségi áron diákjainknak. Ital és csoki automata került beállításra

központi épületünkben, melynek működtetésében törekszünk az egészséges táplálkozási

szokások kialakítására.

A tankertben előállított palántákat, növényeket, virágkötészeti kompozíciókat tanulóink

kedvezményes áron vásárolhatják meg.

Tanórán kívüli foglalkozások

a) Egyéni fejlesztések

36

Tanulóink speciális problémáikkal az iskolai fejlesztő pedagógushoz, az ifjúságvédelmi

felelőshöz fordulhatnak.

b) Kompetencia fejlesztések, vizsgafelkészítések

A 9. évfolyamos bemeneti kompetenciamérés eredményeinek értékelése után azok a tanulók

vesznek részt egyéni fejlesztésben, akik bármelyik kompetenciaterületen 30% alatt

teljesítettek. A fejlesztő foglalkozásokat tanulónként heti 2 órában határozzuk meg. Ebből 1

óra szövegértés-szövegalkotás, 1 óra matematika kompetenciafejlesztés. A foglalkozásokon

egyszerre 1-3 tanuló vesz részt. A fejlesztő foglalkozásokat a bemeneti mérést követően a

tanév végi kimeneti mérésig tartjuk. Azoknak a tanulóknak, akik a kimeneti mérésen még

mindig bármilyen kompetencia területen 30% alatt teljesítenek, a 10. évfolyamban a heti 1 óra

szövegértés, szövegalkotás, illetve 1 óra matematika kompetencia fejlesztése tovább

folytatódik.

A duális képzés eddigi tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk 10 évfolyamtól kezdődően a

vizsga tantárgyakból kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások tartását. A 10. évfolyam első

hónapjában megírt szintfelmérő eredményeinek alapján, az a tanuló, aki nem éri el az 50%-ot,

felzárkóztatásban részesül. A fejlesztés 4-5 fős csapatokban történik.

Folytatjuk a TÁMOP 3.3.10.A, illetve 3.1.4.C pályázatban kidolgozott fejlesztő

foglalkozásokat, mentorálásokat.

c) Szakkörök, felzárkóztató foglalkozások

Tanulóink számára igény szerint különféle szakköröket, vizsgákra, versenyekre felkészítő

foglalkozásokat szervezünk. Az arra rászoruló gyerekek hiányosságaikat felzárkóztató

foglalkozásokon pótolhatják.

d) Könyvtár, Internet használat

Gyerekeink számára a tanórai foglalkozásokon túlmenően is biztosítjuk a könyvtár, valamint

az informatikai tantermek használatát.

Az úgynevezett könyvtárhasználati órák keretében a gyerekek megtanulják, hogyan kell

viselkedni a könyvtárban, hogy történik a beiratkozás, milyen könyvtári egységek találhatók,

milyen rendszerben történik a könyvek raktározása, mi a katalógus, milyen adatok

szerepelnek rajta.

A nevelő-oktató munka során sok olyan házi feladatot kapnak a gyerekek, amikhez anyagot

kell gyűjteni, fontos a kutakodás a szakirodalomban. Ilyenkor ismét az iskolai könyvtárat

igénybe veszik.

A lyukas órák, szünetek hasznos eltöltésére is jó hely a könyvtár. Ilyenkor újságokat

olvashatnak a diákok, videózhatnak, zenét hallgathatnak, halkan beszélgethetnek, ki-ki

érdeklődése szerint. Az iskolai ünnepségek, rendezvények lebonyolítására is segítséget ad a

könyvtár. Folyamatosan bővítjük a könyv, illetve CD, DVD állományunkat. Egyre több

kötelező olvasmány van meg videón, melyet tanulóink megnézhetnek.

Évről-évre „tartós” tankönyveket szerzünk be, s a rászoruló, vagy később jövő gyerekek ebből

az állományból jutnak hozzá a szükséges tankönyvekhez.

Diákjaink szeretnek a könyvtárba járni, jól érzik itt magukat, szívesen veszik igénybe a

könyvtár szolgáltatásait.

37

A számítógépeket, az Internetet tanulóink tanórai, illetve tanórán kívüli keretekben

használhatják.

Tanítási órákon a tanmenetnek megfelelően, más tantárgyi órákon előzetes egyeztetés alapján

szaktanári felügyelettel dolgozhatnak a gépeken. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében

teljesítettük azt a vállalásunkat, hogy az órák 25%-án IKT eszközöket alkalmaznak a

szaktanárok. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk.

Tanulóink tanórán kívüli keretekben, projektmunkákhoz, órára, vizsgákra, pályázatokra való

felkészüléshez szaktanári felügyelettel használhatják az informatika szaktantermeket.

d) Sportélet

Kiemelt és fontos feladat az iskolai sportélet színvonalas megszervezése, a tanulók testi-

szellemi edzettségének fejlesztése, fenntartása.

Törekednünk kell nemcsak az egészség, hanem a fittség elérésére, ez többet, teljesebbet jelent

az egészségnél. A fittségre törekvő tanuló a teljesítőképesség fejlesztését célozza meg. Ez a

cél feltételez edzést és egészséges életmódot. Az iskolai sportélet szervezése, lebonyolítása az

iskolai sportkör feladata.

Támogatjuk, segítjük tanulóinknak más intézmények, sportegyesületek által szervezett

szabadidős programjain való részvételét. Ha a tanuló fejlődésére ez káros hatással van, az

iskola nem járul hozzá a szabadidős tevékenység további folytatásához.

Felkészítjük tanulóinkat a városi versenyekre, ahol eredményesen szerepelnek. Részt

veszünk az atlétika és a kispályás labdarúgó versenyeken.

Célunk, hogy minden tanulót bevonjunk a sportéletbe, ezért a város és más iskolák

által szervezett tömegsport rendezvényeken igyekszünk minél nagyobb számban részt

venni, és minél jobb eredményeket elérni.

A hagyományokhoz híven iskolai sportrendezvényeket is tartunk (Madarak és fák

napja, sport nap). Ezek körét a jövőben bővíteni szeretnénk.

A TÁMOP 3.3.10.A, illetve 3.1.4.C pályázatban sikeresen megvalósított

kirándulásokat, táborokat szeretnénk tovább folytatni amennyiben az anyagi fedezet

rendelkezésünkre áll.

Tovább folytatjuk a szervezett természetjárást, amennyiben igény van rá.

Tervezzük a tanulásban és a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók

jutalmazását.

Szolgáltatás más intézmények számára

Iskolánk minősített referencia intézmény. A TÁMOP 3.1.7 pályázat megvalósítása

során készültünk fel a referencia intézményi feladatok ellátására. Szolgáltatásként

kínáljuk az érdeklődő intézmények számára az általunk kidolgozott jó gyakorlatokat,

az alkalmazott módszereket, mentori támogatásunkat, bemutató foglalkozásokat,

segítségünket egy belső innováció megvalósításához. A szolgáltatást iskolánk

szolgáltatási, kommunikációs terve, eljárása alapján nyújtjuk az érdeklődőknek

Kommunikációs csatornáink

faliújság

plakátok, szórólapok

38

iskolarádió

honlap

e-mail

facebook

DÖK

személyes találkozások

iskolai rendezvények

2.13. Iskolai közösségek

a) Szülői munkaközösség

A szülők és az iskola együttműködése nagyon fontos az eredményes nevelési oktatási

folyamat megvalósulásához.

Az iskola megadja a lehetőséget, hogy diákjai megszerezzék azokat az alapismereteket,

amelyek az intézmény elhagyása után hasznukra válhatnak.

Gyermekeink érdekében a családnak is szerepet kell vállalni a nevelésben. Ezért fontos a

szülői munkaközösség megalakítása és hatékony működtetése.

E kapcsolat révén

megismerik a gyerekek jellemét, megértésük legegyszerűbb eszközeit,

azokat a módszereket, melyek a közösségbe való beilleszkedést, az iskolai és az otthoni

munkát érdekessé, hasznossá, vonzóvá teszik,

ötleteket, tanácsokat adnak, kapnak nevelési problémáik megoldására.

kölcsönösen felhívjuk a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, az aggasztó

jelenségekre.

Reméljük, hogy őszinte kapcsolatunk révén sok gyereket tudunk helyes útra téríteni, illetve

azon megtartani.

Az iskola vezetősége szeretné elérni, hogy a szülők bizalommal legyenek és minden iskolai

gondjukat tárják fel vagy a vezetőség vagy az osztályfőnök, illetve a szaktanárok előtt. Együtt

keressünk kiutat a feltárt problémák megoldására.

Tudnunk kell, hogy minden iskolai igyekezet ellenére nincs az az iskola, amelyik az

elkényelmesedett, ellustult, szellemileg és erkölcsileg igénytelenné vált gyermekből olyan

embert nevelne, aki megállja helyét a munkában. Kérjük ezért a szülők támogatását nevelő

munkánkhoz.

A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:

A szülők tájékoztatása az iskolai nevelés kérdéseiről.

A szülők mozgósítása a nevelő oktató munka támogatására, az iskola céljainak,

kulturális, sport és egyéb programjainak megvalósításához, a tárgyi, egészségügyi és

egyéb feltételek fejlesztéséhez

39

Szükség esetén:

Vegyenek részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon.

Nyújtsanak segítséget a tanulmányi kirándulások, az iskolai kulturális rendezvények

lebonyolításához.

A szülői munkaközösség nyújtson segítséget a szülők nevelési kérdéseinek,

problémáinak megoldásában.

Célunk szülő, tanár, diáktalálkozók szervezése a tanulók jobb megismerése és a közös

összefogás érdekében.

A megvalósítás folyamata:

Az osztály szülői értekezleteken a szülők megválasztják a szülői munkaközösség

tagjait.

Az iskolai szülői munkaközösség tagjai üléseiken megvitatják az aktuális problémákat,

feladatokat. Kiemelten foglalkoznak családvédelmi feladatokkal is.

A szülői munkaközösség megválasztja az intézményi tanács tagjait.

b) Intézményi Tanács

Az Intézményi Tanács dönt

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi

Tanácsra átruházza.

Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a

pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési

szerződés megkötése előtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét.

Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az Intézményi Tanács

véleményét is.

c) Iskolánk kapcsolatai

Iskolánk élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. A kapcsolattartás

formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenntartónkkal, a Földművelésügyi Minisztériummal,

az Agrárszakképzési Iskolák Hálózatával, a Herman Ottó Intézettel. Feltétlenül

fontosnak tartjuk a rendszeres információcserét és együttműködést, hogy fenntartónk

minél pontosabb képet kaphasson az iskolánkban folyó munkáról, nehézségeinkről,

sikereinkről.

Üzemekkel, gazdálkodó egységekkel folyamatosan napi kapcsolatot tartunk.

A közös célok, sikerek érdekében az együttműködés során feladatunk:

a szerződésben szabályozott gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtése,

a folyamatos, rendszeres információ- és tapasztalatcsere,

40

a vállalkozói szféra minél nagyobb mértékű bevonása a szakképzésbe,

a kamarákkal való szoros együttműködés megvalósítása.

Közös feladataink megvalósítása érdekében részt veszünk a Referencia intézményi

hálózat, az Módszertani Gyakorló Intézmények Hálózatának munkájában (MGYH).

Pályázataink kapcsán kialakított konzorciumokkal közösen végezzük feladatainkat

Különböző civil szervezetekkel (Tanodák). Kapcsolatot tartunk felnőtt képző

intézményekkel is.

A szülői házzal való kapcsolatunk folyamatos, tudatos.

Kapcsolatot teremtünk és tartunk a felsőfokú képzést végző intézményekkel.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az FM fenntartása alá tartozó iskolákkal,

különösen a megyei társiskoláinkkal, az általános iskolákkal, más középfokú képzést

végző iskolákkal.

Figyelemmel kísérjük tanulóink további útját, törekszünk a kölcsönös kapcsolattartás

kiépítésére, az információcsere működtetésére. A tanulók további eredményeit

felhasználjuk a pedagógiai munkánk fejlesztésére.

Továbbra is fenntartjuk a kapcsolatokat a közművelődési intézményekkel, kulturális és

sportegyesületekkel, melyek az iskolán kívüli nevelés lehetőségeit biztosítják.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központtal, illetve

azok kirendeltségeivel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és annak megyei

szervezetével, és a BOKIK-kal.

Fontos, hogy rendszeres kapcsolatunk legyen a Megyei Kormányhivatallal, a POK-

kal, az Oktatási Hivatallal, a Miskolci Tankerülettel, a Szakképzési Centrumokkal, a

város és a megye önkormányzataival.

A TÁMOP 3.1.7., 3.3.10.A, 3.1.4.C pályázatban részt vett intézményekkel is keressük

a kapcsolatot, igyekszünk hálózati együttműködést kialakítani.

Kapcsolatot tartunk a referencia intézményi hálózat tagjaival, a módszertani gyakorló

intézmények hálózatával.

Gyermekvédelmi munkánkhoz, osztályfőnöki munkánkhoz elengedhetetlen, hogy a

nevelési tanácsadókkal, családsegítő szolgálatokkal, a rendőrségek ifjúságvédelmi

osztályaival, a helyi polgármesteri hivatalok jegyzőivel a mentálhigiénés gondozást

végző intézményekkel folyamatos kapcsolatot tartsunk fenn.

2.13.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munka

megvalósításának tárgyi feltételei

Iskolánk a Vasgyárban, az Újgyőri Főtér közelében található. Az épület 1949-ben

épült, azóta is iskolaként működik. Az iskola épületéhez tanműhely, tornaterem,

sportudvar tartozik.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges

infrastruktúrát, és a hiányokat jelzi a fenntartó felé.

41

A belső infrastruktúra fejlesztését intézkedési tervek segítik, az intézmény képzési

struktúrájának, a nevelőmunka feltételeinek, és pedagógiai céljainak figyelembe

vételével.

Igény esetén, vagyis különleges bánásmódot igénylő tanulók felvétele esetén

intézkedési terv készül az intézmény tárgyi környezetének fejlesztéséről. Amennyiben

ez szükséges, az intézmény törekszik arra, hogy a fejlesztés megtörténjen, és ehhez a

megfelelő tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak

Az iskolai pedagógiai munka megvalósításához szükséges taneszközök jegyzéke a

Pedagógiai Programunk külön fejezetében található.

1. Elméleti képzés

Az elméleti oktatáshoz az iskola központi épületében

18 tanterem

ebből:

— 16 szaktanterem

— 2 számítástechnikai tanterem

— 1 multimédiás terem

— 1 analitikai labor

— 1 tanpékség

— 1 tornaterem

— 1 konditerem

— 1 sportudvar

— klubszoba áll rendelkezésünkre.

Az utóbbi évek sikeres pályázatainak köszönhetően egyre korszerűbb taneszközök

támogatják az oktatást. Iskolánk IKT eszközökkel jól felszerelt, ezek alkalmazása,

kihasználtsága jó.

Iskolánkban közel 20 000 kötetes könyvtár segíti tanulóink, tanáraink mindennapi

munkáját, felkészülését. Az elmúlt évek során a pályázatok támogatásának

köszönhetően a könyvtári könyvek, oktató filmek, szoftverek száma jelentősen

megnőtt.

Iskolánk a törvényben előírt szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok túlnyomó

többsége megtalálható. Iskolánk taneszközeinek összefoglaló listája a mellékletben

található.

2. Gyakorlati képzés

Tanulóink mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlati képzésben részesülnek.

42

a) Agrárszakmák

Jelenleg dísznövénykertész, virágkötő, és virágkereskedő, kerti munkás duális

szakképzést folytatunk, valamint gazdákat képezünk. A gazda kiemelten támogatott

szakma, így tanulóink tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. Az erdészeti szakmák

közül a három éves erdészeti szakmunkás képzés folyik iskolánkban.

A gyakorlati képzés az ÉSZAKERDŐ Zrt. Fónagysági Oktatási Központjában

történik. A tanulók utaztatásáról, étkezéséről a gyakorlóhelyen az ÉSZAKERDŐ Zrt.

gondoskodik, valamennyi tanulóval tanulószerződést kötnek.

Az elméleti oktatást is az ÉSZAKERDŐ Zrt. szakemberei végzik.

A kertészek gyakorlati oktatását saját tankertünkben végezzük. A dísznövénykertész,

kertész tanulók képzése a Csorba-tó melletti több mint 50 hektáros gyakorlóterületen

folyik. A gazda tanulók a kertészeti gyakorlati ismereteket szintén a gyakorló kertben

sajátítják el.

A gyakorlóhely a város centrumától 7 km-re van, ezért a tanulókat naponta saját

autóbusszal szállítjuk ki.

A Csorba-tó melletti gyakorlókertben 3 db összesen 270 m2 fűtött üvegházban

palántanevelés folyik, 400 m2-es fűthető duplafalú fóliasátorral bővíthető.

Konyhakerti zöldségféléket megközelítőleg 2 hektáron termesztünk. A területen

előállított termények a város konyháin kerülnek felhasználásra, illetve értékesítjük

őket.

A terület legnagyobb részén (40 ha) gabona, illetve szántóföldi növénytermesztés

történik.

A fennmaradó részen mikro-parcellás termesztésben fűszernövényekkel és más

különleges növényekkel ismerkedhetnek meg tanulóink.

A föld megműveléséhez erő- és munkagépek, valamint kerti kisgépek állnak

rendelkezésünkre, melyet a pályázati lehetőségek, szakképzési támogatások

kihasználásával folyamatosan igyekszünk korszerűsíteni, bővíteni.

Igyekszünk a gyakorlati képzés tantervi követelményeit maradéktalanul megvalósítani

tangazdaságunkban. Amennyiben erre nincs mód, cseregyakorlatokat szervezünk.

c) Élelmiszeripari szakmák

Jelenleg pék, pék – cukrász, húsipari termékgyártó, élelmiszeripari szakmunkás,

csontozó munkás, képzés történik iskolánkban.

Jelenleg több élelmiszeripari vállalkozónál jól felszerelt üzemekben folyik a gyakorlati

képzés. Évek óta foglalkozik tanulóink képzésével a Tanoda Kft, Ceres Zrt, Berek

Rolád, Auchan, Sajóhús Kft, AgrárCoop Kft.

Valamennyi képzőhely tanulószerződést köt tanulóinkkal.

A képzőhelyek arra törekszenek a gyakorlati képzés során, hogy maguknak neveljék ki

a szakember utánpótlást. Az első évfolyamos pék tanulók gyakorlati képzése részben a

tanpékségünkben történik. Itt kisüzemi körülmények között ismerhetik meg a szakma

43

alapfogásait. A termelő üzemekben a nagyüzemi körülményeket tapasztalják meg

tanulóink, megkönnyítve ezzel a későbbi munkába állásukat.

3. Az iskola helyi tanterve

________________________________________________________

3.1. Az iskola képzési rendje

3.1.1. A képzés szerkezete, oktatott szakmák, irányok, specialitások

Iskolánkban élelmiszeripar és mezőgazdaság szakmacsoportokban folyik a képzés, melyekben

nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkezünk. Mind a két szakmacsoportban több

szinten oktatunk.

2016/2017 tanévtől induló képzéseink

1 Szakgimnázium (új tipusú szakközépiskola)

A szakgimnáziumi képzés a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának

és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról alapján

agrár ágazatban mezőgazdaság, kertészet, illetve élelmiszeripar szakmacsoportban folyik,

melyeket négy plusz egy, illetve két évfolyamos formában valósítunk meg. A képzés célja

szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés

megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra

felkészítés, valamint általános műveltséget megalapozó képzés. A szakgimnáziumban a

közismereti képzés mellett, szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően a szakmai érettségi vizsga

ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

Szakképesítés megszerzésére történő felkészítés

A szakképesítés megszerzésére történő felkészítés két szakképzési évfolyamon történik, azon

tanulók részére, akik érettségi végzettséget szerzetek, de a szakképesítés ágazata szerinti

szakmai érettségi vizsgával nem rendelkeznek.

Ebben az esetben a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-

tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezzük meg.

44

A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és

szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai

programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és

tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója

határoz.

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe

bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a

tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az

érettségi végzettséget.

Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e

bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

A választott ágazatban megszerezhető szakképesítések:

1. Kertészet és parképítés ágazatban, mezőgazdaság szakmacsoportban:

Mezőgazdasági technikus

o Kertészeti szaktechnikus

Parképítő és fenntartó technikus

2. Élelmiszeripar ágazatban, szakmacsoportban:

Élelmiszeripari technikus

o sütő és cukrászipari szaktechnikus

o tartósítóipari szaktechnikus

o tejipari szaktechnikus

2. Szakközépiskolai képzés

A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből

három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és

szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam,

valamint

további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.

A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanulóink dönthetnek arról,

hogy továbbtanulnak-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. Ebben az

érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai rendszerű képzésben államilag

elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait.

Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:

a tizennegyedik életév betöltése, és

a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.

Iskolánkban a szakközépiskolában az alábbi képesítések oktathatók:

Mezőgazdaság ágazatban:

gazda

45

kertész

dísznövénykertész

virágkötő és virágkereskedő

mezőgazdasági gazdaasszony – falusi vendéglátó

erdészeti szakmunkás

További 1 év tanulással a következő ráépülések választhatóak:

biogazdálkodó

gyógy- és fűszernövény-termesztő

virágdekoratőr

zöldség- és gyümölcstermesztő

Az élelmiszeripar ágazatban választható szakmai képzések:

pék

húsipari termékgyártó

édesipari termékgyártó

élelmiszeripari szakmunkás

tejipari szakmunkás

tartósítóipari szakmunkás

3. Szakképzést szerzettek érettségire felkészítő évfolyama

Az évfolyam a szakképesítést szerzett fiatalok számára biztosítja az érettségi vizsgára történő

felkészítést. A felkészítés két évfolyamos, programja a 3 éves szakiskolai közismereti

programra épül. Az képzés célja, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket,

képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét.

Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony

közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett

évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a NAT-ban előírt követelményeket, ezért itt a

hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni.

Az évfolyamot a nappali képzés mellett az érdeklődés figyelembe vételével esti, illetve

levelező formában indítjuk.

4. Szakképzési Hídprogram

Hosszú évek óta indított HÍD II. program A változata helyett indítjuk a Szakképzési

Hídprogramot. A programokat délelőtti időszakban arányosan elosztva tartjuk.

A képzés központi tantervek alapján történik. A programban tanulóinkat tanulásra motiváljuk,

szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat látunk el, a választott szakma

elsajátításához szükséges ismereteket, készségeket fejlesztünk, rész-szakképesítés

megszerzésére készítünk fel.

46

A Szakképzési Hídprogram két éves, záróvizsgával, valamint rész-szakképesítés

megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A program záróvizsgája sikeres

teljesítése után tanulóink (az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők) alapfokú

iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt, valamint részképesítést igazoló OKJ-s bizonyítványt

kapnak. A kapott tanúsítvány középiskolában történő továbbtanulásra jogosít.

A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható.

A programban az a tanuló vehet részt, aki, augusztus 30.-ig betölti a 15. életévét, és legfeljebb

hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen. E határidő egy évvel meghosszabbodik

abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik

életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi

követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a

tanulmányait külföldön folytatta. A programban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a

képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.

A Szakképzési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

5. Felnőttoktatás

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához,

egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától

függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos

munkarendjében folyhat.

Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a

levelező valamint az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. Ezeket a

szakképzéseket a szakképzési kerettanterv alapján szervezzük meg.

Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a

gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre

meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka.

A levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a

gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre

meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka.

Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint

megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott

elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti

óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére

meghatározott óraszámot.

A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi

tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott

szakmai tantárgyak óraszámait.

A felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben a szakképzési évfolyamok

OKJ-ban meghatározott száma a felére csökkenthető.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető.

47

Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje

szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető

együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó

szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés

gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

A gyakorlati képzést folytató szervezet költségeinek megtérítésére együttműködési

megállapodás köthető.

Hagyományos, kifutó képzéseink

1. Szakközépiskolai képzés

Szakközépiskolai képzésünk négy évfolyamos. A képzés központi kerettanterv alapján folyik.

Szakközépiskolai képzés agrár ágazatban, kertészeti, élelmiszeripari szakmacsoportban

történik. Figyelembe véve tanulóink összetételét tanulmányaik során kompetencia alapú

fejlesztésben részesülnek.

Az átalakult szakközépiskolai képzés célja a szakmai érettségire, szakirányú felsőfokú

továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítés, a közismereti képzés mellett.

Az évfolyamon az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek

tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes

kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett, a technikus képzés egy tanéves

követelményeit sajátítják el.

A 12. évfolyamot követően az OKJ szerinti szakmai képzésbe léphetnek tanulóink. (12.

évfolyamhoz, illetve érettségihez kötött szakmákat választhatnak).

A képzés érettségi vizsgával zárul. Az átalakult szakközépiskolai képzésben érettségiző

tanulók az ágazati szakmai érettségi végzettséggel betölthető munkakörök az élelmiszeripari

ágazatban 3113/8 számú élelmiszer laboráns, a kertészeti ágazatban 6130 számú vegyes

profilú gazdálkodó.

Akik nem a felsőfokú továbbtanulást választják, technikusi szakképesítést szerezhetnek,

ágazati érettségivel egy tanév, ágazaton kívüli képzés esetén két év alatt. Újabb 1 év

tanulással szak technikusok lehetnek.

Ezek, az OKJ szerinti ráépülő szakmák (az igény és a jelentkezők számának függvényében) a

következők:

1. Kertészeti és parképítés ágazatban:

Mezőgazdasági technikus

o Kertészeti szaktechnikus

Parképítő és fenntartó technikus

2. Élelmiszeripari ágazatban:

Élelmiszeripari technikus

o sütő és cukrászipari szaktechnikus

o hús és baromfiipari szaktechnikus

48

o tartósítóipari szaktechnikus

o tejipari szaktechnikus

Annak sincs akadálya, hogy tanulóink más ágazatba tartozó szakmákat sajátítsanak el.

A képzés szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsga letétele után a legjobbaknak lehetőségük

van a szakközépiskolai képzésbe különbözeti vizsga letétele után bekapcsolódni.

2. Duális szakképzés

2013 szeptemberétől iskolánkban is indulnak a 3 éves duális szakképzések az alábbi

szakmákban, az igényeknek megfelelően:

Mezőgazdasági ágazatban:

gazda

kertész

dísznövénykertész

virágkötő és virágkereskedő

mezőgazdasági gazdaasszony – falusi vendéglátó

További 1 év tanulással a következő ráépülések választhatóak:

biogazdálkodó

gyógy- és fűszernövény-termesztő

virágdekoratőr

zöldség- és gyümölcstermesztő

Az élelmiszeripari ágazatban választható szakmai képzések:

pék

húsipari termékgyártó

édesipari termékgyártó

élelmiszeripari szakmunkás

tejipari szakmunkás

tartósítóipari szakmunkás

A képzésbe az általános iskolát végzett tanulók léphetnek, ha egészségügyileg alkalmasak.

A képzés közismereti és szakmai elméleti, illetve gyakorlati oktatást foglal magában.

A képzés központi szakképzési tantervek alapján történik, melybe a helyi sajátosságainkat is

beépítettük. A képzés szakmai vizsgával zárul, mely után a tanulók különbözeti vizsga

letételével szakközépiskolai képzésben érettségit szerezhetnek.

Felnőttoktatás keretében a fentebb említett szakmákban 2, illetve 3 éves képzésben nappali,

esti vagy levelező formában 21 évet betöltött tanulókat is oktatunk.

Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele:

a 16. életév betöltése és

49

a HÍD program teljesítése.

3. HÍD program:

Iskolánk a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 2004. óta fejleszt olyan tanulókat, akik

betöltötték a 16. életévüket, de nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, illetve

akik rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de nem kerültek felvételre. Hosszú évek óta

szerzett tapasztalataink alapján indítjuk a HÍD II. program A változatát. A programokat

délelőtti időszakban arányosan elosztva tartjuk.

Ebbe a képzési formába olyan 15. életévüket betöltött tanulókat várunk, akik nem fejezték be

általános iskolai tanulmányaikat, de legalább 6. évfolyamról szóló bizonyítvánnyal

rendelkeznek (abban a tanévben, amelyben betöltötte 15. életévét).

A képzés központi tantervek alapján történik. A programban tanulóinkat tanulásra motiváljuk,

szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat látunk el, egy szakma elsajátításához

szükséges ismereteket, készségeket fejlesztünk, rész-szakképesítés megszerzésére készítünk

fel.

A HÍD II. program záróvizsgával zárul, a sikeres komplex szakmai vizsga teljesítésével

részképesítést szereznek. E-mellett tanúsítványt kapnak, mely alapfokú végzettséget tanúsít és

középiskolában történő továbbtanulásra jogosít.

4. Szakiskolát végzettek szakközépiskolája

A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző

intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A

szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek

programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy

olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek

átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt,

hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt

lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a NAT-

ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell

helyezni.

3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és

választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tanagyag

és követelményei.

Helyi tantervek

50

A 2016/17 tanévtől bevezetésre kerülő új szakgimnáziumi, illetve szakközépiskolai,

szakképzési Híd osztályaink képzéséhez a módosított 51/ 2012. Emmi rendeletben kiadott,

egységes kerettanterv, illetve a 14/2013 NGM rendeletben módosított szakképzési

kerettantervekben meghatározottak alapján készült helyi tanterveinket alkalmazzuk.

2013. szeptembertől a szakközépiskolai képzéshez az 51./2012. EMMI rendelet által kiadott

kerettanterveket használjuk. A szabad órakeret terhére helyi sajátosságokat építettünk be.

A szakmai órák tervezése a 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakmai kerettantervek

alapján történt.

A HEFOP 3.1.2. TIOK pályázatban kidolgozott-kipróbált, a TÁMOP 3.1.4. során is tanított

modulok egy részét továbbra is alkalmazzuk.

A tanulók fejlesztését a pedagógusaink által kidolgozott különböző témahetek, hagyományos

projektjeink tanórai, illetve tanórán kívüli kereteiben is végezzük.

A szakmai képzés helyi tantervei az FVM által kiadott 8/2008 rendelet alapján, valamint a

kiadott központi programok alapján készültek. A központi programokba beépítettük a helyi

sajátosságokat. 2008. szeptemberétől a szakképzők 11. évfolyamán az új moduláris felépítésű

szakmákra kidolgozott központi programok alapján készített helyi programok alapján

végezzük a szakmai képzéseket.

A duális szakképzés közismereti óráihoz az 51./2012. EMMI rendelet által kiadott

kerettanterveket használjuk. A szakmai órákat a 14/2013 NGM rendeletben megjelent

szakmai kerettantervek alapján a központilag kiadott tanterveket alkalmazzuk a szabad

órakeretek terhére sajátosságainkat építjük be helyi tanterveinkbe.

A HÍD II programok esetében a közismereti képzéshez az 51./2012. EMMI rendelet által, erre

a programra kiadott speciális tanterveket alkalmazzuk, az itt tanuló diákjainkat egy

részképesítés megszerzésére is felkésztjük, 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakiskolai

kerettantervekből készített helyi tanterveink alapján.

Osztályok óratervei

Az utolsó felmenő, modulos képzésben zajló pék – cukrász osztályunkban a közoktatási

törvény által biztosított kötelező és választható órák alapján számítottuk az egyes osztályok

óratervét, a csoportbontásokat. A szabadon választható órák keretét tanulóink sajátosságait

figyelembe véve csoportbontásokra használtuk fel.

2013 szeptemberétől induló képzéseink óraterveit a kerettantervben ajánlottak szerint, a helyi

sajátosságainkat figyelembe véve alakítottuk ki. A köznevelési törvényben biztosított órakeret

terhére az egyes osztályokban csoportbontásokat építettünk be a következő tanítási órákra:

magyar, matematika, informatika, és idegen nyelv.

Egyes osztályaink két szakmásak, szakmacsoportosak. Erre az alacsony osztálylétszámok

miatt van szükség. Az itt jelentkező többlet csoportbontásokat is a biztosított órakeret terhére

tesszük meg.

51

A szakközépiskolai, illetve az új szakgimnáziumi osztályainknál külön óratervek készültek az

egyes ágazatokra.

A szakiskolai képzésben, illetve az új szakközépiskolai képzésben a törvény által biztosított

órakeret terhére tanulás módszertani foglalkozásokat építettünk be.

Az osztályaink oktatása – nevelése során indokolt esetben csoportbontásokat alkalmazunk.

Csoportbontásokat az alábbi esetekben végzünk:

o az idegen nyelv,

o informatika,

o foglalkoztatás I. tantárgy oktatása során

o amennyiben az osztály létszáma meghaladja a 26-ot bontjuk továbbá a kommunikáció

– anyanyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakat,

o 9. évfolyamos pék szakmai képzésben a szakmai gyakorlat miatt a kommunikáció –

anyanyelv tantárgyat.

A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése

Az egyes évfolyamokon a Köznevelési Törvényben előírtak szerint alkalmazzuk a kötelező

óraszámokat.

Az ágazati, valamint duális képzésben a köznevelési, szakképzési törvény előírásai szerint

határoztuk meg az óraszámokat.

Éves órakeretünk az indítható osztályoktól, indított szakmáktól függően változik.

Az érettségi vizsgára felkészítés

Érettségi vizsgára tanulóinkat a következő tantárgyakból készítjük fel: magyar, történelem,

idegen nyelv (angol, német), matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés

valamint szakmai orientációs tantárgyak (mezőgazdasági, élelmiszeripari, valamint szakmai

tantárgyak). 2016/17 tanévtől kötelező érettségi tantárgyak az ágazathoz tartozó szakmai

tantárgyak. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül választott tantárgyból felkészítő foglalkozásokat

szervezünk tantárgyanként heti plusz egy óra erejéig a 11. és 12. évfolyamon amennyiben a

jelentkezők száma eléri az 5 főt. A középszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat

szervezünk (csoportonként heti 1 órában) a 11. és 12. évfolyamon, amennyiben a jelentkezők

száma legalább 6 fő.

Emelt szintű érettségi vizsgára is felkészítjük tanulóinkat, amennyiben a jelentkezők száma az

egyes tantárgyak esetében eléri a nyolc főt.

3.2.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tanulók az idegen nyelv terén választhatnak, eldönthetik, hogy angol vagy német nyelvet

tanulnak. A választást a jelentkezési lapon kell rögzíteni, ami a beiratkozáskor véglegesül. A

52

11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészüléshez a tanuló választhat

fakultatív tantárgyat, de a csoport indításához szükséges minimális létszám 6 fő.

Az egyéb tantárgyaknál akkor lesz választási lehetőségük a tanulóknak, ha erre a

kerettantervek lehetőséget adnak. A tanuló számára a pedagógusválasztás csak

csoportbontásban tanított órák esetén van, amennyiben a csoportszervezés szabályait,

létszámát, és az órarendet ez nem befolyásolja. Minden esetben igazgatói engedély szükséges.

Korrepetálást, érettségire illetve szakmai vizsgára való felkészítést igény szerint tarthatnak a

szaktanárok. Tehetséggondozás, versenyre való felkészítés egyéni vagy kiscsoportos

foglalkozás keretében történik.

Választható tanórán kívüli foglalkozások a sportköri foglalkozások (labdarúgás, konditermi

foglalkozás, természetjárás). Szakkörök igény szerint működnek:

Házi versenyek:

— Sportversenyek

— Nyelvi versenyek

— Helyesírási verseny

— Szavaló verseny

— Versíró verseny

— Honismereti verseny

— Projekt hetekhez köthető pályázatok, versenyek

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásának elvei

Az 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet meghatározza a tankönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét.

Az Oktatási Hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét. Az új kerettantervek

alapján új tankönyvek készülnek. A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és

alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Iskolánk csak olyan tankönyveket alkalmaz, melyeket az EMMI tankönyvvé nyilvánított.

A szakmai képzésekhez a Hermann Ottó Intézet által kidolgozott tankönyveket biztosítjuk

diákjaink számára.

A duális képzéshez szükséges közismereti tantárgyak oktatásához szükséges tankönyveket az

akkreditált tankönyvek közül választjuk.

A 2013. szeptemberben induló szakközépiskolai képzéshez a minisztérium által jóváhagyott

tankönyvekből választjuk ki a megfelelőket.

Az iskolai tankönyvek, taneszközök kiválasztása az egyes munkaközösségek feladata. Új

tankönyveket csak az igazgató jóváhagyásával felmenő rendszerben történő bevezetéssel

alkalmazunk.

A taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontok szerint döntünk:

53

a tankönyv, taneszköz hatékonyan segítse a helyi tanterv megvalósítását

előnyben részesítjük a több éven keresztül használható eszközöket

az iskolai könyvtár állományából a tanórai foglalkozásokra is tudjunk eszközöket

biztosítani

a taneszközök ára ne terhelje indokolatlanul a szülőket.

Vannak tantárgyak, melyekhez a tanítási órákra az iskolai könyvtárból biztosítunk

tankönyveket. Ezek ára olyan magas, hogy megvételükkel nem tudjuk, nem akarjuk a szülőket

terhelni.

A tankönyvek beszerzését iskolánk pedagógusa végzi.

Iskolánk tanulóinak többsége ingyenes tankönyvre jogosult. Számukra használt tankönyveket

is tudunk biztosítani.

Az iskolai könyvtárfejlesztésre biztosított keretből iskolánk tankönyveket is vásárol, annak

érdekében, hogy az arra rászoruló, de ingyen tankönyvre nem jogosult tanulóinknak tartós

tankönyvet tudjunk kölcsönözni.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi

hagyományokból adódó lehetőségekre és szükségletekre épül, az iskola vezetője, és a

tantestület a jogszabályi lehetőségeken belül a kerettantervre alapozva és az említett

sajátosságokhoz igazítva készítteti el a helyi tanterveket.

3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Felvételi eljárás

A középiskolai felvételi eljárás menetrendjéről, a betartandó határidőkről minden évben az

EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik.

Iskolánkba tanulóink az általános iskolai tanulmányaik befejezése után kerülnek. Kivételt

képeznek a HÍD programra felvett tanulók.

A szakközépiskolába, valamint a duális szakképzésre az EMMI és az Oktatási Államtitkárság

által meghatározott általános felvételi eljárás keretében vesszük fel tanulóinkat. Felvételi

vizsgát nem szervezünk. Az általános iskolában elért eredmények súlyozott átlagának

figyelembe vételével alakítjuk ki az iskolai sorrendünket (5., 6., 7. osztály év végi, és a 8.

osztály félévi érdemjegyeit összesítjük úgy, hogy a magatartás, szorgalom illetve

készségtárgyak jegyeit nem számítjuk).

54

A szakmai képzésbe bekapcsolódás feltétele az egészségügyi alkalmasság. A

pályaalkalmassági vizsgálatot iskolaorvosunk végzi.

A felvételi eljárás során figyelmet fordítunk azokra a gyerekekre, akiknek a testvérei már

iskolánkban tanulnak, tanultak. Azok közül a tanulók közül, akik már voltak iskolánk tanulói

azok visszavételére van mód, akik iskolai munkájukkal, magatartásukkal korábban nem

sértették iskolánk szabályait. Két azonos eredményt elérő tanuló közül, amennyiben

választanunk kell a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező kap lehetőséget a felvételre.

A tanév közben érkező gyerekek esetében tanköteles tanuló felvételét csak a szülő, gondviselő

jelenléte alapján tudjuk intézni. A felvétel szempontja a korábbi években elért eredmények, a

tanuló korábbi magatartása, hiányzásai.

Elutasító határozatunk ellen a Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Osztálya

vezetőjének címzett, iskolánkhoz benyújtott fellebbezéssel élhetnek.

Tanulói jogviszony

A tanulóink tanulói jogviszonya felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről az iskola

igazgatója dönt.

Tanulóink beiratkozásához szükséges iratok:

személyi igazolvány,

előző iskolai tanulmányaikat, végzettségüket igazoló okmányok,

diákigazolvány megrendeléséhez szükséges okmányiroda által kiállított adatlap

az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében a jogosultságot igazoló iratok, a

kérelem

a mindenkori áraknak, rendeleteknek megfelelően

a diákigazolvány térítési díja,

a balesetbiztosítás megkötéséhez szükséges díj.

a duális szakképzésbe bekapcsolódó tanulók esetében szükséges feltétel a 14.

életév, és az egészségügyi alkalmasság.

Tanulóink tanulói jogviszonya megszűnik, aki:

más iskolában folytatja tanulmányait, az átvétel napjával,

a tankötelezettség megszűnése után szülői hozzájárulással leszámol, a leszámolás

napjával (nagykorú tanuló esetén írásban bejelenti, hogy kimarad),

fegyelmi határozattal, a határozat jogerőre emelkedésének napjával,

nem tanköteles tanuló esetén, ha 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul,

szakközépiskolában az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak

utolsó napján (kivéve, ha a tanuló a szakképzésben kíván továbbtanulni),

a szakképzésben tanuló diákok esetében:

— ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő

első vizsgaidőszak utolsó napján,

— ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését

igazoló bizonyítvány kiállítása napján,

55

— ha a tanuló egészségileg alkalmatlanná vált és nem tudunk számára megfelelő

szakképesítést ajánlani,

A tanulmányaikat megszakító tanulók tanulói jogviszonya a megszüntető határozatban

rögzített nappal szűnik meg.

Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa,

vagy fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották.

Iskolánkban az egyes évfolyamokon belül a továbbhaladás feltételei:

Tanulóink magasabb évfolyamon csak akkor folytathatják tanulmányaikat, ha a

megelőző évfolyamot sikeresen befejezték. Az egyes tanulók év végi osztályzatait

a nevelőtestület az osztályozó értekezleten véglegesíti, dönt a magasabb

évfolyamra lépéséről, a vizsgára bocsátásról.

A külső gyakorlóhelyen tanuló diákok gyakorlati érdemjegyeit a képzőhely

állapítja meg.

A magántanulók továbbhaladásának feltétele a sikeres osztályozó vizsga letétele.

2012/2013. tanévtől javítóvizsgát legfeljebb 3 tantárgyból tehetnek tanulóink

Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az

osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból távol maradt,

illetve az előírt időpontig nem tette le.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a gyakorlati képzés

szervezője engedélyezte.

Egyedi elbírálás alapján dönt iskolánk a szakközépiskolából a szakképzésbe

átlépésről.

A szakiskolai szakképzésből a szakközépiskolai képzésbe történő áthelyezés

egyedi kérelmek alapján, az előírt különbözeti vizsgák sikeres letétele után

lehetséges.

A félévi, év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a

tanulónak, ha:

— magántanuló

— a 20/2012. EMMI rendeletben, SZMSZ-ben meghatározott hiányzásokat

túllépte

A félévkor, év végén nem osztályozható tanulók esetében iskolánk félévi, év végi

osztályozó vizsgák letételére kötelezi a mulasztókat.

Az évvégén hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók számára a továbbhaladás

feltétele a sikeres az osztályozó vizsga. Osztályozó vizsga letételét a tantestület

engedélyezi. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg,

ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást

és az iskola eleget tett a meghatározott (legalább 2 szülői) értesítési

kötelezettségének.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a

meghatározott mértéket, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.

56

A szülő kérésére a sikeresen befejezett kilencedik évfolyam szakképzés, illetve

tanulmányi terület változtatása miatt egy alkalommal megismételhető.

3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei

Az iskola törekvése, a szülők és a diákok igénye egyaránt, hogy a tanulók teljesítményének

értékelése objektív, a tanuló életkori sajátosságait figyelembe vevő legyen.

A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti

vizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. a tanulmányok alatti vizsgák a

következők:

osztályozó vizsga,

különbözeti vizsga,

pótló vizsga,

javító vizsga.

A szülők tájékoztatása a gyermekeik eredményeiről a 2.6. pontban felsorolt formákban

történhet.

Az iskola által számon kérhető követelmények részletesen a helyi tantervekben kerültek

meghatározásra.

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye

alapján az igazgató írásos szülői kérelemre mentesíti:

az érdemjeggyel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, e helyett szöveges

értékelési minősítést írunk elő

egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből (a gyakorlati képzés kivételével) az évfolyam

minősítés alól

Érettségi vizsgán – a vizsgaszabályzat alapján – azon tantárgyak helyett, melyekből

felmentést kapott más tantárgyat választhat, írásbeli vizsga alól felmentést kérhet.

3.6.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások. A beszámoltatások formája,

rendje, korlátai

Alapelvünk, hogy a tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részeként kezeljük, az

egyéni megértést elősegítő módon reagáljunk rájuk.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést

elősegítő módon reagál rájuk.

Az ellenőrzés, az ismeretek számonkérésének formái:

1. Szóbeli felelet

57

Minden tanulónak félévente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosítunk ismereteinek

szóbeli kifejtésére. Az SNI-s tanulók esetében figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó által

tett javaslatokat.

2. Írásbeli felelet

Írásbeli ellenőrzésre sor kerülhet egy – két, vagy több tanítási óra anyagából. Az ellenőrzés

anyagát figyelembe véve határozzuk meg az írásbeli számonkérés idejét. Az írásbeli

dolgozatok száma egy tanítási napon a kettőt nem haladhatja meg. A rövid dolgozatok

megírására előzetes egyeztetés nélkül is sor kerülhet.

A dolgozatot a megírástól számított két héten belül a pedagógus kijavítja és kiosztja.

3. Témazáró dolgozat

Az egyes témák lezárását követően kerül sor a témazáró dolgozatok megírására. Témazáró

dolgozat írására csak előzetes egyeztetés után kerülhet sor. Az írás időpontját legalább egy

héttel korábban ismertetni kell a tanulókkal. A témazáró dolgozat írása előtt a tanítási órán

összefoglalást tartunk. Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. Az egyes

tantárgyakból iratható témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv határozza meg.

A témazáró dolgozatok érdemjegyét a féléves, éves értékelésnél súlyozottan számítjuk.

A dolgozatot a megírástól számított két héten belül a pedagógus kijavítja és kiosztja.

4. Projekt munkák

A kompetencia alapú fejlesztése során tanulóink projekt feladatokat is kaphatnak. Ezek

értékelése a projekt munka kiadása során kiadott, megbeszélt szempontok alapján történik.

5. Záróvizsgák

Az iskolai záróvizsgákat a tanulmányok alatti vizsgák szabályai szerint szervezzük. A vizsgák

konkrét időpontjáról, az elsajátítandó ismeretekről tanulóinkat legalább két héttel korábban

értesítjük.

6. Érettség vizsgák

Az 100/1997. sz Kormányrendelet melléklete meghatározza az érettségi vizsgák részletes

lebonyolításának rendjét. Az itt meghatározottak alapján készíti iskolánk az egyes

tantárgyak középszintű érettségi vizsgáinak témaköreit. Ezeket tanévenként a

munkaközösségek felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat beépítik.

A témaköröket az érettségi követelmények elé csatoljuk. Az érettségi vizsga részletes

követelményeit a 40/2002 OM: rendelet szabályozza, amely 2016. december 31-ig hatályos.

7. Szakmai Vizsgák

A szakmai vizsgáinkat a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013.

(VIII.28.) Kormányrendelet alapján szervezzük.

A vizsgakövetelményeket ágazatonként a kiadott Szakmai és vizsgakövetelmények

tartalmazzák.

58

8. Osztályozó vizsgák

Iskolánk magántanulói félévkor és tanév végén osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról.

A félévi, év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell a tanulónak tennie, ha:

felmentettük a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

hiányzásai meghaladják a 250 órát,

szakképesítés felkészítő szakmában az elméleti tanítási órák 20%-át (Nkt. 5 § (1) d)

pontjában),

pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás,

szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20%-át (KT 27 § 2), 29 § 1))

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és e-miatt teljesítménye tanítási év közben

nem volt osztályozható.

Osztályozó vizsgának számít szakképzésben szervezett beszámoltató vizsga is.

A vizsgáról a vizsga előtt legalább két héttel minden érintettet írásban értesítünk. A megjelent

tanulók az egyes tantárgyakból írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredményétől függetlenül - az

írásbelik után - a tanulók három fős szakmai bizottság előtt szóban is beszámolnak.

Osztályozó vizsgán a tanuló a félév, illetve a tanév követelményeiből ad számot, ezek

iskolánk helyi tantervében megtalálhatóak. A vizsgára felkészüléshez a szaktanárok ismertetik

a gyerekekkel a követelményeket.

9. Különbözeti vizsgák

A képzési formát, szakképesítést váltó tanulók számára évente legalább két alkalommal

szervezünk különbözeti vizsgákat. A különbözeti vizsga letételére kötelezetteket határozatban

értesítjük kötelezettségükről, illetve a vizsga időpontjáról.

A különbözeti vizsga követelményeiről tájékoztatjuk az érintetteket. A vizsga anyaga az előírt

tantárgy megfelelő évfolyamos követelménye, a helyi tantervekben foglaltaknak megfelelően.

A felkészüléshez tanáraink egyénenként is segítséget nyújtanak. A különbözeti vizsgákat az

osztályozó vizsgákhoz hasonlóan bonyolítjuk.

10. Pótló vizsga

Pótló vizsgát, azon tanulók tehetnek, akik a vizsgáról nekik fel nem róható okból elkéstek,

távol maradtak, illetve engedéllyel távoztak. A pótló vizsga letételének időpontjáról szóban,

illetve írásban (amennyiben nincs az adott vizsgaidőszakban lehetőség a pótlásra)

tájékoztatjuk tanulóinkat. A követelmények az eredeti vizsga követelményeivel azonosak.

11. Javító vizsga

Javító vizsgát tanulóink tanév végén az alábbi esetekben tehetnek:

a tanév végén (legfeljebb három tantárgyból) elégtelen osztályzatot szereztek,

az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számukra felróható okból elkésnek,

távol maradnak, engedély nélkül távoznak,

osztályozó, különbözeti vizsgán legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot

szereztek,

59

szakmai gyakorlatból, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt írásban

engedélyezte.

A javítóvizsgák időpontját iskolai munkatervünkben rögzítjük, erről a tanulókat tanév végén

szóban tájékoztatjuk, majd a nyári szünet idejére, az iskola kapujára kifüggesztjük, a honlapra

feltesszük. Az érdeklődőket telefonon is tájékoztatjuk. A vizsga követelményei az adott

tantárgy, adott évfolyamos követelményeivel azonosak.

A Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően

bonyolítjuk.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell

megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához,

ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

a megengedettnél többet mulasztott, nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát

tehet,

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási

évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

60

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát

tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell

kijelölni. Különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül

kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban tájékoztatni kell.

3.6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Házi feladat

A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képességfejlesztésének

fontos pedagógiai eszköze.

A házi feladat kijelölésében fontos elv, hogy az órai tananyaghoz kapcsolódik, pontosan

megjelöltek a felhasználható segédeszközök (tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, órai

jegyzetek, Internet, stb.), az elkészítés határideje, formája és a minimum terjedelme, valamint

az ellenőrzés és értékelés formája, módja.

A házi feladat rendszeres ellenőrzése minden pedagógus feladata.

Tanulóink ismereteinek elmélyítésére szorgalmi feladat adható, melynek megoldása nem

kötelező. A szorgalmi feladatok megoldását a szaktanár a tanuló értékelésekor figyelembe

veheti.

Tanulóink számára házi dolgozat, kutatómunka, projekt munka elkészítése is feladatként

adható. Ezek elkészítésére megfelelő időt biztosítunk. Az elkészítés során kollégáink

konzultációs lehetőséget biztosítanak. Tanulóink rendelkezésére áll a könyvtár, valamint a

számítástechnikai szaktantermeink.

3.7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési,

értékelési rendszere

Az értékelés és az ellenőrzés bár különbözik egymástól, mégis egymással szorosan összefügg.

Ezért az értékelési rendszerünket az ellenőrzési rendszerrel együtt dolgozzuk ki.

a) Értékelési alapelveink a következők:

Az intézményi eredményeinket értékeljük, egy részüket elemezzük.

Legyen értékelésünk objektív, érvényes, reális, összehasonlítható.

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének.

61

Sokoldalú, változatos értékelési formákat alkalmazzunk.

Felhasználjuk a mérési és értékelési eredményeket.

Az értékelés legyen személyre szóló, motiváló hatású, kiszámítható, következetes.

Alkalmazott értékelési módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

A követelményrendszer, s az értékelés legyen nyilvános, mindenki által követhető-

követendő.

Értékelésünkben domináljon a pozitívum, motiváló hatású legyen, az értéket, a

személyiséget tartsuk tiszteletben.

Legyen számon kérhető, dokumentálható.

b) A tanulói munka értékelésének, ellenőrzésének rendszere

Az értékelés célja:

Viszonyítás

o a pedagógiai célokhoz (egyéni fejlődés, személyiségfejlődés),

o a tanulási követelményekhez,

o az önmagához mért változáshoz.

Kialakítani az önértékelési képességet.

A módszerek közül pedagógusaink az adott osztály, csoport illetve tanuló számára a

leghatékonyabbat, a leginkább ösztönzőt választják.

A folyamaton belüli formatív értékelés, a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése nem

lehet érdemjegy, annak fejlesztőnek, segítőnek, motiválónak kell lenni (szóbeli-, szöveges

értékelés).

Osztályzattal a normához, a kritériumokhoz való viszonyítás során értékelünk. Az osztályzat

az értékelés folyamatában központi szerepet tölt be. Az értékelés folyamán tanulóink

önmagukat és társaikat is értékelik.

Tanulóink a tanulási folyamat során tisztában legyenek azzal, mi a feladatuk, mikor, mit

milyen formában ellenőrzünk, értékelünk

A projekt munkák alkalmazásával, ezek értékelése is megjelent iskolánkban. Ennek során

értékeljük a csoport egészének, a csoporttagok munkáját, az előkészítést, a végrehajtást és a

produktumot. Az értékelés során a tanulók a saját, társaik illetve a csoportok munkáját is

értékelik. Az elvégzett feladatok értékelése érdemjeggyel is történhet. A kapott érdemjegyeket

a tanulók éves, féléves munkájának értékelésébe teljes értékűen beszámítjuk.

A projekt értékelésének szempontjait a projekt indítása előtt tisztázzuk a résztvevőkkel.

A témahetek szervezése során a tanulók teljesítményét, produktumait jutalmazzuk.

A csoportmunkában, páros munkák során a tanulók teljesítményének értékelése szóban a

munkák elvégzése után történik. Értékelhetjük a közös munkát érdemjeggyel is. Kaphatnak a

csoporttagok az elért teljesítményéért azonos osztályzatot, de lehet, differenciáltan is

értékelni. Az osztályozás elveit a feladat kiadásakor tisztázzuk. A kapott érdemjegyek a

62

tanuló éves, féléves munkájába teljes értékűen beszámításra kerülnek.

Helyi tanterveinkben a szakmai orientációs tantárgyakat, illetve egyes szakmai tantárgyat több

tantárgyra, elméleti és gyakorlati foglalkozásokra bontottuk. Ezek értékelése szétbontott

tantárgyanként történik. A kapott osztályzatok a naplóba is így kerülnek. Félévkor, év végén

is tantárgyanként értékelnek szaktanáraink. A félévkor, tanév végén kapott érdemjegyekből az

osztályfőnök a szaktanárokkal egyeztetve egyetlen osztályzatot alakít ki, az egyes tantárgyak

óraszámának arányában. A naplóba a félévi, év-végi érdemjegyként, az ellenőrzőbe, a

bizonyítványba, az anyakönyvbe ez az egyeztetett osztályzat kerül.

Értékelés és minősítés

A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett

ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások

követelményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az egyes tantárgyak évközi

számonkérésének módjait a helyi tanterv tartalmazza.

Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társul.

A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

A tanórai aktiválást és a plusz munkát külön értékeljük.

c) Az értékelés területei:

Elméleti oktatás

Folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, órán való aktivitás, órai munka értékelése, témazáró

dolgozat, tematikus tesztek, feladatlapok, félévkor és év végén írásbeli teszt (hatékonysági

vizsgálat)

Gyakorlati oktatás

Munkafolyamatok, munkadarabok értékelése folyamatosan az év során, félévi és év végi

vizsgamunkák értékelése a szakmák sajátosságainak megfelelően.

A képzőhelyeken, a gyakorlati munkák során, havonta érdemjegyet kapnak tanulóink.

A projektmunkák folyamatának, az elkészült projektek értékelése (önértékelés, társak és a

pedagógus értékelése).

Kompetenciamérések

Iskolánk tanulói részt vesznek a rendszerszintű mérésekben.

A kilencedikes tanulóinknak a tanév kezdetekor bemeneti, a tanév végén kimeneti

kompetenciamérést szervezünk. A tízedik évfolyam végén az országos kompetencia mérésben

veszünk részt.

Magatartás, szorgalom

Érdemjeggyel, osztályzattal (az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztály-

diákbizottságok véleménye alapján).

63

A magatartás értékelésének skálája:

Példás: Magatartása példamutató, közösségi munkában aktív, tisztelettudóan

viselkedik

Jó: Az a tanuló, aki a kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg.

Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb

fegyelmező intézkedésben. Önként nem vállal feladatot, de a rábízottat

elvégzi, hibáit belátja, kész arra, hogy javítson rajtuk.

Változó: A házi rendet megszegi, nem vállal feladatot, a közösségbe nehezen

illeszkedik be. Nem képes a követelményeknek folyamatosan

megfelelni. Nem részesült igazgatói szóbeli figyelmeztetésben.

Rossz: Közösségromboló, környezetét szándékosan rongálja, tiszteletlen

nevelőivel, társaival szemben. A követelményeknek sorozatosan nem

felel meg vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült

fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben

részesült.

A szorgalom értékelésének skálája:

Egy tantárgyi bukás nem kizáró ok (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem,

az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit.

Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalmi minősítés változónál jobb nem lehet.

Példás: Képességeinek megfelelően tanul, rendszeresen végez gyűjtőmunkát.

Jó: Szorgalmasan tanul, de képességei alapján jobb eredmény érhetne el,

nem elég önálló.

Változó: Ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni,

felkészülése rendszertelen, teljesítménye ingadozó, feladatvégzése

pontatlan.

Hanyag A tantervi minimumot segítség ellenére is alacsony szinten teljesíti,

órákon inaktív, a követelményeknek nem is próbál megfelelni

Félévi, év végi érdemjegyek megállapítása

A tanulók félévi, év végi érdemjegyeinek megállapítása az osztályozó konferencián történik.

A döntés előtt a szaktanár javaslatot tesz, az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetve. Az

osztályozó értekezlet dönt - az osztályfőnök észrevétele alapján - az érdemjegyről abban az

esetben, ha a javasolt érdemjegy és az osztályzatok összhangja nem biztosított, vagy a

szaktanár nem akart, tudott dönteni.

A tanulók teljesítményének rendszeres értékelése a tantárgyat tanító szaktanár joga és

kötelessége.

A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a tanórákon nyújtott teljesítmény, az írásbeli

dolgozatok eredményei és az év végi záróvizsgák eredményei.

64

3.8. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának

értékelése, minősítése. A jutalmazás és fegyelmezés elvei

3.8.1. Fegyelmező intézkedések

Fontosnak tartjuk a pozitívumok erősítését, s nem a büntetési eszközök alkalmazásától várjuk

a nevelés eredményességét.

A fegyelmező intézkedések alapjai:

Fegyelmező intézkedésre azon tanulóinkkal szemben kerül sor, akik a házirendben, a

közoktatási törvényben megfogalmazottakat megszegik, valamint az alapvető erkölcsi normák

ellen vétenek.

Büntetésben részesülnek azon tanulóink, akik

a tanulmányi kötelezettségeiket folyamatosan nem teljesítik,

a házirend előírásait megszegik,

igazolatlanul mulasztanak,

agresszíven, tiszteletlenül viselkednek társaikkal, nevelőikkel szemben.

A fegyelmezések alkalmai:

— osztály, diákönkormányzat, iskolaközösség, tantestület előtti.

Alkalmazott módok:

beszélgetés, figyelmeztetés,

különböző egyedi programok megvonása,

jelzés a szülő felé szóban, írásban,

szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki,

igazgatói, tantestületi elmarasztalás,

egyeztető eljárás (mediáció),

fegyelmi felelősségre vonás.

Az egyeztető eljárás és a fegyelmi felelősségre vonás szabályait az SZMSZ-ben részletezzük.

A büntetés során a fokozatosság elvét betartjuk, kivéve azon súlyos eseteket, amikor a vétség

nem arányos az alacsonyabb fokozatú büntetéssel.

A büntetésekről a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk

3.8.2. Kiemelkedő teljesítmények értékelése

Fontos szempont, hogy a jutalmazás egyénre szabott és motiváló hatású legyen.

A jutalmazás alapjai:

65

kimagasló tanulmányi eredmény

jó tanulmányi eredmény

versenyeken való eredményes részvétel

közösségért végzett tevékenység

iskolai rendezvényeken kiemelkedő szereplés

kiemelkedő sportteljesítmény

az iskolai életben aktívan szerepet vállaló osztályok, tanulóközösségek

minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti

hiányzás mentesen teljesített félévek

A jutalmazás formái:

szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki,

igazgatói, tantestületi dicséret,

tanév végén oklevél, jutalom könyvek

tanév végén a Debreczeni Márton Díjat ad át az év végzős tanulói közül a

legsikeresebbeknek

a képző vállalatok jutalmai

más egyéni és csoportos jutalmak (oklevél, közös színház, mozi látogatás,

kirándulás, táborok, apró ajándékok)

A jutalmazásokról a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk.

3.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei

Szakmai csoportok esetén a törvényi létszám előírások alapján történik. Az óratervek

tartalmazzák csoportbontásokat, ami nálunk általában idegen nyelvből, informatikából, vagy

lehetőség szerint magyar nyelvből és matematikából történik. A bontás névsor, szintfelmérés,

vagy a tanult nyelvek alapján történik. Itt van lehetősége a tanulóknak a tanárválasztásra a

létszámok függvényében. Több szakmás, több szakmacsoportos osztályokban a szakmai

tárgyak szerint történik a bontás, illetve a szakmai gyakorlatos órákon létszámtól függően.

3.10. Mindennapos testnevelés

Iskolánk a mindennapos testnevelésre vonatkozó törvényi kötelezettségét az órarendbe épített

testnevelés órákkal biztosítja.

A testnevelés órákat azokon a napokon tudjuk az órarendbe építeni, amikor tanulóink az

iskolában közismereti, szakmai elméleti képzésen vannak.

66

A szakmai gyakorlati képzést külső cégeknél végző tanulók esetében a gyakorlatos napokon

ezt a feltételt nem tudjuk teljesíteni.

Egyedi esetekben módot adunk az egyes szakosztályokban rendszeresen sportoló gyerekek

számára, két testnevelés óra kiváltására.

3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A közoktatási törvény 41.§-ának 5) rendelkezik a tanulók fizikai állapotának méréséről.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola

az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési

időszakban, tanévenként megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését,

vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik.

A tanév során megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés órákon a

NETFIT teszt segítségével.

3.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Az 100/1997. sz Kormányrendelet melléklete meghatározza az érettségi vizsgák részletes

követelményeit. Az itt meghatározottak alapján iskolánk készíti iskolánk az egyes

tantárgyak középszintű érettségi vizsgáinak témaköreit. Ezeket tanévenként a

munkaközösségek felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat beépítik.

A témaköröket az érettségi követelmények elé csatoljuk.

3.13. Terveink a jövőre:

Képzésünk rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez, felkészülés új

piacképes szakmák képzéseinek bevezetésére.

Csökkenteni a lemorzsolódást, különös a szakképző évfolyamokon.

Fenntartani a TÁMOP 3.3.10.A, TÁMOP 3.1.4.C, illetve korábbi TÁMOP (3.1.4.,

3.1.7.) pályázataink eredményeit, vizsgálni az alkalmazott módszerek hatásait.

Szakközépiskolánál az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulók számának növelése.

Nyitottak legyünk a gazdálkodó szervezetek szakember- és utánpótlási igényeinek

kielégítésére, új szakmák képzésének beindítására.

67

A szakképzés magas szintű megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk a

gazdálkodó szervezetekkel.

A meglévő gyakorlati képző helyek képzési színvonalának ellenőrzése, folyamatos

emelése, új képzőhelyek bevonása a szakképzésbe.

A képzés szakmai felügyelete és a munkaerőpiac igényeinek ismerete érdekében élő

kapcsolatot tartunk a BAZ Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

Munkaerőpiaci Osztályával és a Kamarákkal (BOKIK, Nemzeti Agrárgazdasági

Kamara B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága).

Az oktatás színvonalának emelése érdekében, iskolai csontozó, illetve gyümölcs és

zöldségfeldolgozó tanműhelyet, szaktantermeinket szeretnénk továbbfejleszteni.

Ennek anyagi hátterét pályázatok illetve szponzorok útján tudjuk előteremteni.

További mezőgazdasági gépek beszerzését tervezzük, hogy a csökkenő

gyereklétszám ellenére el tudjuk végezni a tankertben adódó munkákat

Termékeink minél jobb értékesítése érdekében a Búza téri piacon saját stand vagy

pavilon kialakítására törekszünk. Bővíteni igyekszünk az eladható termékeink körét,

keressük annak a lehetőségét, hogy a szülők, a gazdálkodó egységek közvetlenül

tőlünk vásároljanak.

Évek óta aktív szerepet vállalunk Miskolc Város parkosításában. Kompetenciánkat

figyelembe véve továbbra is tudunk feladatot vállalni a palánták nevelésében, illetve

a kiültetésekhez a palánták előkészítésében egyes virágedények beültetésében,

nevelésében.

Célunk, hogy az iskolai fóliaházak korszerűsítésével a városi virágosításhoz

szükséges növényanyagot iskolánk elő tudja állítani.

Az Agrokultúra Kft-vel kialakított kapcsolatot továbbra is fenntartani, segíteni a

városi konyhák zöldségfélékkel való ellátását.

Törekszünk az oktatás színvonalának és az előállított növények minőségének

emelése érdekében kapcsolatok kialakítására jól működő kertészetekkel, botanikus

kertekkel. Újra ki kell alakítanunk a cseregyakorlatok rendszerét, ennek anyagi

hátterét meg kell teremtenünk.

Távlati célunk, hogy a kertész osztályoknak külföldi szakmai gyakorlatokat

szervezhessünk, mely a szakmai fejlődésük szempontjából elengedhetetlen lenne.

Sajnos erre jelenleg nincs mód, ehhez partnereket, támogatókat keresünk.

Az iskolában működő tanpékségünk nagyon sikeres, tervezzük a termékek

skálájának bővítését. Keressük a pályázati lehetőségeket a berendezések

fejlesztésére, bővítésére.

Iskolánk felnőttképzési engedéllyel, vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkezik a

mezőgazdasági, élelmiszeripari képzésekre. Célunk, hogy bővítsük a felnőttképzési

tevékenységünket.

Az átalakítás hosszú és nehéz folyamat, csak fokozatosan valósítható meg, melynek során

elképzeléseink a megváltozó körülmények hatására módosulhatnak, változhatnak.

A szakképzési feladataink, és terveink megvalósításához, a képzés magas színvonalú

folytatásához erőforrásokra van szükségünk. Ezek lehetnek szellemi és anyagi eredetűek.

68

Iskolánkat, szakmáinkat minden fórumon népszerűsíteni kell. Szeretnénk, ha

többen jelentkeznének iskolánkba és nőne a szakképző évfolyamon tanulók

létszáma.

A szellemi eredetű erőforrásokat tanáraink át- illetve továbbképzésével, folyamatos

önképzéssel tudjuk biztosítani.

Törekszünk a tanüzemek gazdaságos működtetésére. Új értékesítési lehetőségeket

kell keresnünk a megtermelt termékek számára.

Együttműködés kialakítására törekszünk más iskolákkal, intézményekkel.

Folytatjuk, illetve fejlesztjük a városnak és más intézményeknek végzett

bérmunkákat, mellyel nemcsak bevételeinket gyarapítjuk, de kitűnő lehetőség

kínálkozik arra, hogy a tanulók szakmai ismereteiket a gyakorlatban alkalmazzák,

törekedjenek a minőségi munkára, az elvárásoknak megfelelő munkavégzésre.

69

4. Záró rendelkezések

4.1. A program hatálya, hatályba lépése

Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől

felmenő rendszerben vezeti be.

A pedagógiai programot 5 évre tervezzük, évente értékeljük a célok és a követelmények

megvalósulását. A pedagógiai program hatályba lépése: 2016.09.01.

4.2. A felülvizsgálat rendje

Felülvizsgálatát az alábbi esetekben tartjuk indokoltnak:

Közoktatás szabályzatának változásai.

A helyi önkormányzat feltételrendszere és koncepciója

Profilváltás

Újabb tantárgyak emelt szintű tanítása, vagy a meglévők eltörlése

Tantervmódosítás

A helyi tantervi követelmények átértékelése

Szülők indokolt kérésére

A tanulói összetétel mennyiségi és minőségi mutatóinak változásai

Személyi és tárgyi feltételek módosítása

Igazgatóváltás esetén

102.§, 104.§, 107.§

Az intézményvezető által jóváhagyott pedagógiai programunkból egy-egy példányt

biztosítunk a fenntartó által megjelölt minden szervnek, személynek.

Intézményünkön belül egy nyomtatott példányt helyezünk el az igazgatói irodában,

elektronikus hozzáférést biztosítunk a dokumentumhoz a könyvtárban és a tanári szobában,

ahol minden pedagógus számára elérhető lesz. A pedagógiai programot a honlapunkon is

megjelenítjük.

Fontos, hogy a szülők, jelenlegi és leendő tanulóink, a szülői munkaközösség tagjai a

diákönkormányzat vezetői, rendelkezzenek pontos információkkal iskolánk érték-, cél- és

követelményrendszeréről, az értékelési módjairól, a házirendről, ezért számukra egy rövidített

változatot biztosítunk.

A pedagógiai programunkat a Köznevelési Törvényben előírtaknak megfelelően a

Diákönkormányzattal, a szülői szervezetekkel és az intézményi tanáccsal véleményeztettük,

javaslataikat a készítés során figyelembe vettük.

70

A programot a nevelőtestület megvitatta, majd elfogadta, az elfogadás tényét aláírásukkal

hitelesítették, melyet csatolunk.

4.3. Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat

Tóth Lászlóné

igazgató

4.4. Intézményi tanács véleménye

Az intézményi tanács 2017. augusztus 30.-án tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

véleményezte.

Miskolc, 2017. augusztus 30.

Bálintné Fecskó Ágnes

az intézményi tanács elnöke

71

4.5. Szülői szervezet és DÖK véleménye

A Diákönkormányzat a 2017. augusztus 30.-án tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

véleményezte.

Miskolc, 2017. augusztus 30.

Bartók Zsolt

a DÖK munkáját segítő tanár

A szülői szervezet a 2017. augusztus 30.-án tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

véleményezte.

Miskolc, 2017. augusztus 30.

Vasók Gyuláné

a szülői szervezet munkáját segítő tanár

4.6. A nevelőtestületi véleményezést, elfogadást igazoló dokumentum

A Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola

nevelőtestülete a Pedagógiai Programot a 2017. augusztus 31.-én tartott nevelőtestületi

értekezletén véleményezte és elfogadta.

Az iskola intézményvezetője a programot jóváhagyta.

Tóth Lászlóné

igazgató

72

4.7. Nyilatkozat

Alulírott Tóth Lászlóné a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari

Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója nyilatkozom, hogy a pedagógiai programban

foglaltak megvalósításával kapcsolatban a fenntartóra többletköltség nem hárul.

Tóth Lászlóné

igazgató

73

Függelékek

________________________________________________________

1. Taneszköz jegyzék

2. Az osztályok óratervei

3. Az érettségi témakörök, követelmények

74

Az érettségi vizsga témakörei és követelményei

Magyar nyelv és Irodalom Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Kommunikáció A nyelv mint kommunikáció.

Pragmatika.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A kommunikáció működése.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.2. A magyar nyelv története A nyelv mint történeti képződmény.

A magyar nyelv rokonsága.

Nyelvtörténeti korszakok.

A magyar nyelv szókészletének alakulása.

Nyelvművelés.

1.3. Ember és nyelvhasználat Ember és nyelv.

A jel, a jelrendszer.

Általános nyelvészet.

Nyelvváltozatok.

Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar

nyelvűség.

Nyelv és társadalom.

1.4. A nyelvi szintek Hangtan.

A helyesírás.

Alaktan és szótan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

Mondattan.

1.5. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szóban és írásban.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a

szövegre, szövegek a médiában.

1.6. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.7. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Művek a magyar irodalomból

I. Kötelező szerzők

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály,

Kosztolányi Dezső, József

Attila.

Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott

szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések

a művek, az életmű és a korszak között.

Memoriterek.

2.1.2. Művek a magyar irodalomból

II. Választható szerzők

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz

Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes,

Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy

Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz

Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh

László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János,

75

Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos,

Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és

még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű

szerző).

Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott

szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések

a művek, az életmű és a korszak között.

Memoriterek.

2.1.3. Művek a magyar irodalomból

III.Kortárs szerzők

Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év

irodalmából.

Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott

szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.

Memoriterek.

2.1.4. Művek a világirodalomból Az európai irodalom alapvető hagyományai: az

antikvitás és a Biblia.

A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség

(a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20.

század.

Jellemző művek, műrészletek adott szempontú

bemutatása, kérdésfelvetései.

2.1.5. Színház és dráma 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare,

Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19.századi

dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre:

Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy

20.

századi magyar dráma.

A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése,

bemutatása.

Színház és dráma az adott mű korában.

2.1.6. Az irodalom határterületei Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás

elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák

egyikéből.

Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági

irodalom, szórakoztató irodalom.

A korunk kultúráját jellemző jelenségek.

2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy

intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges

témák egyikéből.

A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.

A határon túli magyar irodalom.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus

egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák

változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző

korszakokban a középkortól napjainkig.

Történelem 1. Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban.

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.

Az európai kultúra alapjai.

2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban.

A középkori egyház.

Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.

Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.

A középkor kultúrája.

76

3. A középkori magyar állam megteremtése és

virágkora

A magyar nép története az államalapításig.

Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.

A Hunyadiak.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora

újkorban

(1492-1789)

A földrajzi felfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.

A felvilágosodás kora.

5. Magyarország a kora újkorban

(1490-1790)

Az ország három részre szakadása és az országrészek

berendezkedése.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az

imperializmus kora (1789-1914)

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.

A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések

Európában.

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.

Az ipari forradalom hullámai és hatásai.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása

Magyarországon (1790-1914)

A reformkor.

Forradalom és szabadságharc.

A kiegyezés és a dualizmus.

Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus

korában.

8. A világháborúk kora

(1914-1945)

Az első világháború és következményei.

A fasizmus és a nemzetiszocializmus.

A kommunista diktatúra.

A második világháború.

9. Magyarország a világháborúk korában

(1914-1945)

Az első világháború és következményei

Magyarországon.

A Horthy-korszak.

Művelődési viszonyok és társadalom.

Magyarország a második világháborúban.

10. A jelenkor

(1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása.

A kétpólusú világrend megszűnése.

Az európai integráció.

A globális világ sajátosságai.

11. Magyarország

1945-től a rendszerváltozásig

A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-korszak.

A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.

Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és

munkavállalói ismeretek

A társadalom tagozódása és a társadalmi

felelősségvállalás.

Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek,

fogalmak, eszközök.

Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos

és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a

munkavállalói jogok és kötelességek.

77

Matematika Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek,

műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a

matematika különböző területein (pl. számhalmazok,

ponthalmazok).

Logika

Logikai műveletek

Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció,

ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete,

alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos

megfogalmazása.

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete,

alkalmazása a valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám

fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre

bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös

többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok

alkalmazása.

Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű

hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak

alkalmazása egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges

feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes,

abszolútértékes egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű

alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és

trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének

viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú

egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények függvények grafikonjai, függvény-

transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának

módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú

és négyzetgyök- függvények, fordított arányosság,

exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus

78

függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű

transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c · f (x).

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás,

paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat

számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó

ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra,

vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési

feladatokban.

Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és

tulajdonságaik. Alaptulajdonságok.

Szabályos sokszögek. A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla,

csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző

mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor,

skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és

tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordinátageometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös

helyzetük.

5. Valószínűség-számítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző

ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett

minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

Élő idegen nyelv Témakörök/Kompetenciák Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése) A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb

pontjait ismerős témákban, a tényszerű információ

lényegét számára ismerős témákban.

Megérti a standard dialektusú hangfelvételeket

érdeklődéséhez közelálló témákban, érti a tartalmat,

azonosítja a beszélő viszonyát a témához.

79

Beszédkészség A vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani

egy elbeszélés vagy leírás lényegét, érzései és reakciói

bemutatásával.

El tudja mondani egy könyv vagy film cselekményét,

és le tudja írni reakcióit.

El tud mondani egy történetet.

Felkészületlenül is részt tud venni ismerős témákról

szóló társalgásban, ki tudja fejezni véleményét.

Szövegértés (olvasott szöveg értése) A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt

mindennapi anyagokban pl.

levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban.

Átfésül hosszabb szöveget, megtalálja benne a keresett

információt.

Íráskészség A vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű

esszét tud írni, számára ismerős dolgokkal kapcsolatban

a tényszerű információt szintén magabiztosan képes

összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja

fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

Egyéb készségek (stratégiák) A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez,

megoldásához, értékeléséhez szükséges készségeket

mozgósítja, és a megfelelő technikákat alkalmazza.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő

szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemeket,

nyelvi szerkezeteket, ezeket a lexikai elemeket, nyelvi

szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a megértést

nem akadályozó módon használja.

Alkalmazza a kommunikációs szándékok

megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket szóban

és írásban.

3. Témák

Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése,

ünnepek, vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a

technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Gazdaság, pénz Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru

kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével.

A középszintű vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének felel meg.

Élelmiszeripar ismeretek

Témakörök Középszintű követelmények

1. Élelmiszeripari műveletek és gépek

1.1 Közegáramlás törvényei, gépei berendezései

1.1.1. Közegáramlás törvényei, gépei

berendezései

Ismerje a közegek fogalmát, felosztását, jellemzőit.

Legyen képes ismertetni az áramló közeg jellemzőit, az

áramlás jellegét, határréteget, az átlagos áramlási sebességet, a

Re számot, a térfogatáramot, a tömegáramot.

Tudja bemutatni a folytonossági törvényt, a Bernoulli

egyenletet (ideális és valós áramlásra). Legyen képes

alkalmazni az összefüggéseket az átlagos áramlási sebesség, a

80

térfogatáram, a tömegáram kiszámításánál, az áramlás

jellegének meghatározásánál, valamint a folytonossági tételt a

közegáramlás különböző eseteire.

1.2. Szétválasztó műveletek és gépek

1.2.1. Szétválasztó műveletek és gépek Tudja meghatározni a heterogén diszperz rendszer fogalmát,

típusait.

Tudja meghatározni a szétválasztó művelet fogalmát,

alkalmazását az élelmiszeriparban.

Legyen képes ismertetni a gravitációs és centrifugális ülepítés

fogalmát, sebességét, Érvényes: 2017. május-júniusi

vizsgaidőszaktól 2 befolyásoló tényezőit, alkalmazását az

élelmiszeriparban. Tudja bemutatni a gravitációs és

centrifugális ülepítés berendezéseit.

Tudjon a tanult összefüggések alapján feladatokat megoldani

az ülepítés sebességének számításánál.

Legyen képes ismertetni a szűrés fogalmát, sebességét,

befolyásoló tényezőit, alkalmazásai, berendezéseit.

Legyen képes ismertetni a préselés fogalmát, befolyásoló

tényezőit és berendezéseit. Legyen képes ismertetni a

passzírozás fogalmát, alkalmazását és a passzírozókat.

1.3. Homogenizáló műveletek és gépek

1.3.1. Homogenizáló műveletek. és gépek Tudja meghatározni a homogén anyag fogalmát, előállításának

módjait.

Legyen képes ismertetni a keverés célját, fogalmát, törvényét,

befolyásoló tényezőit, alkalmazását és berendezéseit.

Legyen képes ismertetni az emulgeálás célját, fogalmát,

alkalmazását, befolyásoló tényezőit és a berendezéseit. Tudja

az aprítás műveletét és az aprító berendezéseket.

1.4. Műveletek szemcsés anyagokkal

1.4.1. Szemcsés anyagok fogalma, jellemzői Tudja meghatározni a szemcsés anyag és halmaz fogalmát,

jellemzőit.

Ismerje a szemcsés anyagok osztályozását, szétválasztását.

Legyen képes ismertetni a nyugvó halmaz jellemzőit.

1.4.2. Szemcsés anyagokkal folytatott

műveletek.

Legyen képes bemutatni a szitálást és osztályozást. Tudja a

fluidizálás, a pneumatikus szállítás és az úsztatás műveletét

1.5. Kalorikus műveletek és gépek

1.5.1. Kalorikus műveletek elméleti háttere. Tudja a hőtani alapfogalmakat, a hőterjedési módokat,

vezetést, áramlást, sugárzást, hőátadást és hőátbocsátást, tudjon

a megtanult összefüggések alkalmazásával egyszerű hőtani

feladatokat megoldani

1.5.2. Kalorikus műveletek és azok berendezései,

gépei.

Tudja a hőcseréléssel kapcsolatos egyszerű feladatokat

megoldani.

Ismerje a hőcserélő típusokat.

Legyen képes bemutatni a sterilezést, pasztőrözést és a

berendezéseiket.

Ismerje a bepárlást, tudja bemutatni be a bepárlókat, tudjon

megoldani bepárlással kapcsolatos feladatokat.

Legyen képes bemutatni az előfőzést, főzést és

berendezéseiket.

Ismerje a sütés műveletét és berendezéseit.

Legyen képes bemutatni a hűtést és fagyasztást.

1.6. Anyagátadási műveletek

1.6.1. Anyagátadási műveletek

törvényszerűségei.

Tudja a diffúzió törvényeit, molekuláris és áramlásos diffúziót,

állandósult és nem állandósult anyagátadást.

Ismerje az ozmózist, ozmózisnyomást.

Ismerje a fázisok fogalmát és fázistörvényt, víz

fázisdiagramját.

1.6.2. Anyagátadási műveletek az

élelmiszeriparban.

Tudja a kristályosítás fogalmát és alkalmazását. Legyen képes

ismertetni a szárítást, kondicionálást, tudjon egyszerű

81

feladatokat megoldani a tanult összefüggések alapján. Ismerje

a különböző szárítási módokat és szárítókat.

Legyen képes bemutatni a diffúziós lényerést, a fermentálást és

a lepárlást.

2. Műszaki alapismeretek

2.1. Géprajzi alapismeretek

2.1.1. Géprajzi alapismeretek, ábrázolási

módszerek

Legyen képes a géprajzi alapismereteket az egyszerűsített és

jelképes ábrázolási módokat alkalmazni rajzolvasási

feladatoknál.

2.2. Gépelemek

2.2.1. Gépelemek Legyen képes a gépelemeket felismerni a géprajzi és műszaki

dokumentációnál.

3. Laboratóriumi alapismeretek

3.1. Laboratóriumi alapfogalmak

3.1.1. Laboratóriumi alapok Ismerje a laboratóriumban használt anyagokat, eszközöket.

Tudja alkalmazni az SI mértékegységeket, SI

mértékegységeken kívüli mértékegységeket, átváltásokat,

alkalmazási területüket

3.2. Tömeg-, térfogat-, sűrűségmérés

3.2.1. Mérés elméleti alapjai, mérés menete Tudja a mérés menetét, a mérési hibákat a lemérés, bemérés,

visszamérés fogalmát és végzését.

Legyen képes alkalmazni a térfogatmérés és sűrűségmérés elvi

alapjait.

Ismerje a térfogatmérést és a sűrűségmérést befolyásoló

tényezőket.

3.2.2. Mérőeszközök Ismerje a különböző típusú mérlegeket (táramérleg, analitikai

mérleg stb.), tudja az érzékenység, terhelhetőség fogalmát.

Ismerje a térfogatmérő és sűrűségmérő eszközöket.

3.3. Homogenizáló, szétválasztó műveletek

3.3.1. Homogenizáló, szétválasztó műveletek

elvi alapjai

Tudja az oldatok, oldószerek, oldhatóság fogalmát.

Tudja az oldatkészítés elméletét, legyen képes számítási

feladatok megoldására az oldatkészítéssel kapcsolatban.

3.3.2. Homogenizáló, szétválasztó műveletek

menete

Tudja az alábbi műveletek végzésének menetét: extrakció,

lecsapás, ülepítés, dekantálás, centrifugálás, kristályosítás.

Ismerje az egyszerű desztillálás folyamatát.

3.4. Érzékszervi, reológiai vizsgálatok

3.4.1. Érzékszervi vizsgálatok. Ismerje az érzékszervi bírálatot végzőkkel szemben támasztott

követelményeket (íz, szín, illat vizsgálata).

Tudja az érzékszervi bírálat menetét, körülményeit.

3.4.2. Reológiai vizsgálatok Tudja alkalmazni a reológia elméleti alapjait. Ismerje a

viszkozitás mérésének alapelvét, ismerje a viszkozimétereket.

3.5. Gravimetria

3.5.1. Gravimetriai vizsgálati eljárások Legyen képes alkalmazni a szárazanyag-tartalom,

homoktartalom, hamutartalom, extrakttartalom

meghatározásának menetét.

3.6. Titrimetria

3.6.1. Titrimetria alapjai Tudja a faktor fogalmát, faktorozás menetét. Ismerje a sav és a

lúg mérőoldatokat.

Tudja alkalmazni a lúgtartalom, savtartalom meghatározásának

menetét.

4. Élelmiszeripari anyagismeret

4.1. Növényi eredetű nyersanyagok

4.1.1. Zöldségfélék jellemzői és élelmiszeripari

feldolgozásuk

Tudja a zöldségfélék csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

élelmiszereket. (Káposztafélék, gyökérzöldségek,

hagymafélék, levélzöldségek, hüvelyesek, kabakosok,

burgonyafélék, egyéb zöldségek.)

4.1.2. Gyümölcsök jellemzői és élelmiszeripari

feldolgozásuk

Tudja a gyümölcsfélék csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

82

élelmiszereket. (Almatermésűek, csonthéjas magvúak, bogyós

termésű gyümölcsök, héjas termésűek, déli gyümölcsök.)

4.1.3. Gabonafélék jellemzői és

feldolgozásukból származó élelmiszerek

Tudja a gabonafélék, csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

élelmiszereket. (Búza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles.)

4.1.4. Ipari növények jellemzése az

élelmiszeripari feldolgozás szempontjából

Tudja az ipari növények, csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

élelmiszereket. (Cukorrépa és más cukorforrások, növényi

zsírforrások, dohány.)

4.2. Állati eredetű nyersanyagok

4.2.1. Állati eredetű nyersanyagok csoportosítása

és jellemzése a feldolgozás szempontjából

Tudja az állati eredetű nyersanyagok csoportosítását,

jellemzőit, táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból

származó élelmiszereket. (Sertés, marha, juh, baromfifélék,

nyúl, hal, vad, tojás és termékei, tej és termékei.)

5. Élelmiszeripari technológiák

5.1. Malomipar

5.1.1. Technológia, műveleti lépések.

Technológiai gépek, berendezések

Ismerje a gabonatárolás, gabonaszárítás, a gabona malmi

tisztítása, előkészítése őrlésre és malmi őrlés műveleteit és

berendezéseit.

5.2. Sütőipar, cukrászipar

5.2.1. Sütőipari technológia, műveleti lépések,

gépek, berendezések

Tudja a sütőipari nyersanyagok előkészítését. Ismerje a

kenyérfélék, péksütemények, finompékáruk előállításának

technológiáját. Ismerje a sütőipari termékek fagyasztását a

kelesztés késleltetését, a diétás és különleges táplálkozási

igényű termékek előállításának technológiáját. Ismerje a

sütőipari technológiában alkalmazott alapberendezéseket.

5.2.2. Cukrászipari technológia, műveleti

lépések, gépek, berendezések

Tudja a cukrásztechnológiai alapműveleteket. Ismerje a

cukrászipari termékek előállításának technológiáját és az

előállítás berendezéseit.

5.3. Tartósítóipar

5.3.1. Zöldség- és főzelékkészítmények Tudja a hőkezeléssel, hőelvonással tartósított,

zöldségkészítmények, zöldségpürék, krémek, levesek,

savanyúságok, saláták, ételízesítők technológiáját és ismerje a

feldolgozás gépeit.

5.3.2. Gyümölcskészítmények Tudja a befőttek, gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények,

gyümölcsitalok, levek, szörpök, lekvárféleségek, szárított

gyümölcsök, különleges gyümölcskészítmények technológiai

folyamatát és ismerje a berendezéseit.

5.3.3. Állati eredetű termékek Tudja a húskonzervek, húskrémek, pástétomok,

ételkészítmények, halfeldolgozás, reformételek,

bébikonzervek, félkész- és konyhakész ételek technológiai

folyamatait, ismerje a berendezéseket.

5.3.4. Száraztésztagyártás Tudja a tésztakészítés, formázás és szárítás technológiáját és

ismerje a gépeit.

5.4. Tejipar

5.4.1. Technológia, műveleti lépések.

Technológiai gépek, berendezések

Tudja az alapanyagok elsődleges kezelését, a friss fogyasztói

tejtermékek, a natúr termékek, az ízesített termékek, a vaj, túró,

sajt, a savanyított termékek, a tartós és tartósított termékek

gyártásának technológiáját és ismerje az előállításnál

alkalmazott berendezéseket.

5.5. Bor- és pezsgőgyártás

5.5.1. Technológia, műveleti lépések,

technológiai gépek, berendezések

Tudja a szőlőfeldolgozás, mustkezelés technológiáját, a

tisztító, stabilizáló eljárásokat, a borok javítását, házasítását.

Ismerje a különböző borok előállításának technológiáját.

Ismerje a palackozás műveletét és gépeit.

Tudja a pezsgő előállításának technológiai folyamatát.

5.6. Cukorgyártás, édesipar

5.6.1. Cukorgyártási technológia, műveleti

lépések, technológiai gépek, berendezések

Tudja a cukorgyártás technológiai lépéseit és ismerje a

berendezéseket.

83

5.6.2. Édesipari technológia, műveleti lépések,

technológiai gépek, berendezések

Tudja az édesipari termékek csoportosítását, a termékgyártás

technológiai lépéseit és ismerje a berendezéseket.

5.7. Erjedésipar

5.7.1. Maláta- és sörgyártás Tudja a sörgyártás technológiai műveleteit és ismerje a

berendezéseket.

5.7.2. Gyümölcspálinka, likőripar, víztelenszesz

gyártás

Tudja a pálinkagyártás alapanyagainak előkészítését és a

pálinka-előállítás technológiáját, ismerje az előállítás

berendezéseit. Tudja a likőripari termékek előállítását és a

víztelenszesz gyártás technológiáját.

5.7.3. Üdítőital-, szikvízgyártás Tudja az üdítőital és szikvíz gyártás technológiai lépéseit,

ismerje az alkalmazott berendezéseket.

5.7.4. Élesztő- és ecetgyártás Tudja az élesztő előállítás technológiai folyamatát, ismerje a

gyártás során alkalmazott berendezéseket. Tudja az ecetgyártás

folyamatát és a palackozás módját.

5.7.5. Keményítő és keményítő hidrolizátum

gyártás

Tudja a keményítő és a keményítő hidrolizátum előállításának

technológiáját és ismerje az alkalmazott berendezéseket.

5.8. Húsipar és baromfiipar

5.8.1. Technológia, műveleti lépések,

technológiai gépek, berendezések

Tudja az elsődleges feldolgozás (élőállat átvétel, előkészítés

vágásra, kábítás, szúrás, véreztetés, testtisztítás, bontás,

zsigerelés, hasítás, előhűtés, darabolás, csontozás: húsrészek,

osztályozás, csomagolás) és másodlagos feldolgozás

(húskészítmények gyártása, hűtés, fagyasztás, sózás, pácolás,

hőkezelési eljárások, füstölés, étkezési szalonna, sertészsír,

tepertő előállítás) technológiáját és ismerje gépeit.

Témakörök Emelt szintű követelmények

1. Élelmiszeripari műveletek és gépek

1.1 Közegáramlás törvényei és gépei

1.1.1. Közegáramlás törvényei, gépei

berendezései

Ismerje a közegek fogalmát, felosztását, jellemzőit.

Legyen képes ismertetni az áramló közeg jellemzőit, az

áramlás jellegét, határréteget, az átlagos áramlási sebességet, a

Re számot, a térfogatáramot, a tömegáramot.

Tudja bemutatni a folytonossági törvényt, a Bernoulli

egyenletet (ideális és valós áramlásra).

Legyen képes alkalmazni az összefüggéseket az átalagos

áramlási sebesség, a térfogatáram, a tömegáram

kiszámításánál, az áramlás jellegének meghatározásánál,

valamint a folytonossági tételt és a Bernoulli egyenletet a

közegáramlás különböző eseteire.

Ismerje a csővezetékek jellemzőit, a folyadékok és gázok

szállítását, szivattyúk, léggépek segítségével.

1.2. Szétválasztó műveletek és gépek

1.2.1. Szétválasztó műveletek és gépek Tudja meghatározni a heterogén diszperz rendszer fogalmát,

típusait.

Tudja meghatározni a szétválasztó művelet fogalmát,

alkalmazási területeit az élelmiszeriparban.

Legyen képes ismertetni a gravitációs és centrifugális ülepítés

fogalmát, sebességét, befolyásoló tényezőit, alkalmazását az

élelmiszeriparban.Tudja bemutatni a gravitációs és

centrifugális ülepítés berendezéseit.

Tudjon a tanult összefüggések alapján feladatokat megoldani

az ülepítés témakörében.

Legyen képes ismertetni a szűrés fogalmát, sebességét,

befolyásoló tényezőit, alkalmazásai, berendezéseit.

Legyen képes ismertetni a préselés fogalmát, befolyásoló

tényezőit és berendezéseit.

Legyen képes ismertetni a passzírozás fogalmát, alkalmazását

és a passzírozókat.

1.3. Homogenizáló műveletek és gépek

84

1.3.1. Homogenizáló műveletek. és gépek Tudja meghatározni a homogén anyag fogalmát, előállításának

módjait.

Legyen képes ismertetni a keverés célját, fogalmát, törvényét,

befolyásoló tényezőit, alkalmazását és berendezéseit.

Legyen képes ismertetni az emulgeálás célját, fogalmát,

alkalmazását, befolyásoló tényezőit és a berendezéseit. Tudja

az aprítás műveletét és az aprító berendezéseket.

1.4. Műveletek szemcsés anyagokkal

1.4.1. Szemcsés anyagok fogalma, jellemzői Tudja meghatározni a szemcsés anyag és halmaz fogalmát,

jellemzőit.

Ismerje a szemcsés anyagok osztályozásának,

szétválasztásának alapelveit.

Legyen képes ismertetni a nyugvó halmaz jellemzőit.

1.4.2. Szemcsés anyagokkal folytatott

műveletek.

Legyen képes bemutatni a szitálást és osztályozást.

Tudja a fluidizálás, a pneumatikus szállítás és az úsztatás

műveletét.

1.5. Kalorikus műveletek és gépek

1.5.1. Kalorikus műveletek elméleti háttere. Tudja a hőtani alapfogalmakat, a hőterjedési módokat,

vezetést, áramlást, sugárzást, hőátadást és hőátbocsátást, tudjon

a megtanult összefüggések alkalmazásával hőtani feladatokat

megoldani.

1.5.2. Kalorikus műveletek és azok gépei,

berendezései.

Tudja a hőcserélés műveletét, és a hőcseréléssel kapcsolatos

feladatokat megoldani.

Ismerje a hőcserélő típusokat.

Legyen képes bemutatni a sterilezést, pasztőrözést és a

berendezéseiket.

Ismerje a bepárlást, mutassa be a bepárlókat, tudjon megoldani

bepárlással kapcsolatos feladatokat.

Legyen képes bemutatni az előfőzést, főzést és

berendezéseiket. Ismertesse a sütés műveletét és berendezéseit.

Legyen képes bemutatni a hűtést és fagyasztást.

1.6. Anyagátadási műveletek

1.6.1. Anyagátadási műveletek

törvényszerűségei.

Tudja a diffúzió törvényeit, molekuláris és áramlásos diffúziót,

állandósult és nem állandósult anyagátadást. Ismerje az

ozmózist, ozmózisnyomást.

Ismerje a fázisok fogalmát és a fázistörvényt, a víz

fázisdiagramját.

1.6.2. Anyagátadási műveletek az

élelmiszeriparban.

Tudja a kristályosítás fogalmát és alkalmazását.

Legyen képes ismertetni a szárítást, kondicionálást, tudjon

feladatokat megoldani a tanult összefüggések alapján. Ismerje

a különböző szárítási módokat és szárítókat.

Legyen képes bemutatni a diffúziós lényerést, a fermentálást és

a lepárlást.

2. Műszaki alapismeretek

2.1. Géprajzi alapismeretek

2.1.1. Géprajzi alapismeretek, ábrázolási

módszerek

Legyen képes a géprajzi alapismereteket az egyszerűsí-tett és

jelképes ábrázolási módokat alkalmazni rajzolvasási

feladatoknál.

2.2. Gépelemek

2.2.1. Gépelemek Legyen képes a gépelemeket felismerni a géprajzi és műszaki

dokumentációnál.

3. Laboratóriumi alapismeretek

3.1. Laboratóriumi alapfogalmak

3.1.1. Laboratóriumi alapok Ismerje a laboratóriumban használt anyagokat, eszközöket.

Tudja alkalmazni az SI mértékegységeket, SI

mértékegységeken kívüli mértékegységeket, átváltásokat,

alkalmazási területüket.

3.2. Tömeg-, térfogat-, sűrűségmérés

3.2.1. Mérés elméleti alapjai, mérés menete Tudja a mérés menetét, a mérési hibákat a lemérés, bemérés,

85

visszamérés fogalmát és végzését.

Legyen képes alkalmazni a térfogatmérés és sűrűségmérés elvi

alapjait.

Ismerje a térfogatmérést és a sűrűségmérést befolyásoló

tényezőket.

3.2.2. Mérőeszközök Ismerje a különböző típusú mérlegeket (táramérleg, analitikai

mérleg, stb.), tudja az érzékenység, terhelhetőség fogalmát.

Ismerje a térfogatmérő és sűrűségmérő eszközöket.

3.3. Homogenizáló, szétválasztó műveletek

3.3.1. Homogenizáló, szétválasztó műveletek

elvi alapjai

Tudja az oldatok, oldószerek, oldhatóság fogalmát.

Tudja az oldatkészítés elméletét, legyen képes számítási

feladatok megoldására az oldatkészítéssel kapcsolatban.

Ismerje az extrahálás és kristályosítás elvi alapjai.

3.3.2. Homogenizáló, szétválasztó műveletek

menete

Tudja az alábbi műveletek végzésének menetét: extrakció,

lecsapás, ülepítés, dekantálás, centrifugálás.

Ismerje az egyszerű desztillálás folyamatát.

3.4. Érzékszervi, reológiai vizsgálatok

3.4.1. Érzékszervi vizsgálatok. Ismerje az érzékszervi bírálatot végzőkkel szemben támasztott

követelményeket (íz, szín, illat vizsgálata). Tudja az

érzékszervi bírálat menetét, körülményeit.

3.4.2. Reológiai vizsgálatok Tudja alkalmazni a reológia elméleti alapjait.

Tudja a viszkozitás mérését, ismerje a viszkozimétereket.

3.5. Gravimetria

3.5.1. Gravimetriai vizsgálati eljárások Legyen képes alkalmazni a szárazanyag-tartalom,

homoktartalom, hamutartalom, extrakt-tartalom

meghatározásának menetét.

3.6. Titrimetria

3.6.1. Titrimetria alapjai Tudja a faktor fogalmát, faktorozás menetét. Ismerje a sav és a

lúg mérőoldatokat.

Tudja alkalmazni a lúgtartalom, savtartalom meghatározásának

menetét.

4. Élelmiszeripari anyagismeret

4.1. Növényi eredetű nyersanyagok

4.1.1. Zöldségfélék jellemzői és élelmiszeripari

feldolgozásuk

Tudja a zöldségfélék csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

élelmiszereket (káposztafélék, gyökérzöldségek, hagymafélék,

levélzöldségek, hüvelyesek, kabakosok, burgonyafélék, egyéb

zöldségek).

4.1.2. Gyümölcsök jellemzői és élelmiszeripari

feldolgozásuk

Tudja a gyümölcsfélék csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

élelmiszereket (almatermésűek, csonthéjas magvúak, bogyós

termésű gyümölcsök, héjas termésűek, déli gyümölcsök).

4.1.3. Gabonafélék jellemzői és

feldolgozásukból származó élelmiszerek

Tudja a gabonafélék csoportosítását, jellemzőit, táplálkozástani

jelentőségüket és a feldolgozásukból származó élelmiszereket

(búza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles).

4.1.4. Ipari növények jellemzése az

élelmiszeripari feldolgozás szempontjából

Tudja az ipari növények csoportosítását, jellemzőit,

táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból származó

élelmiszereket (cukorrépa és más cukorforrások, növényi

zsírforrások, dohány).

4.2. Állati eredetű nyersanyagok

4.2.1. Állati eredetű nyersanyagok csoportosítása

és jellemzése a feldolgozás szempontjából

Tudja az állati eredetű nyersanyagok, csoportosítását,

jellemzőit, táplálkozástani jelentőségüket és a feldolgozásukból

származó élelmiszereket (sertés, marha, juh, baromfifélék,

nyúl, hal, vad, tojás és termékei, tej és termékei).

5. Élelmiszeripari technológiák

5.1. Malomipar

5.1.1. Technológia, műveleti lépések.

Technológiai gépek, berendezések

Ismerje a gabonatárolás, gabonaszárítás, a gabona malmi

tisztítása, előkészítése, őrlése menetét és az őrlés műveleteit,

berendezéseit

86

5.2. Sütőipar, cukrászipar

5.2.1. Sütőipari technológia, műveleti lépések,

gépek, berendezések

Tudja a sütőipari nyersanyagok előkészítését. Ismerje a

kenyérfélék, péksütemények, finom-pékáruk előállításának

technológiáját. Ismerje a sütőipari termékek fagyasztását, a

kelesztés késleltetését, a diétás és különleges táplálkozási

igényű termékek előállításának technológiáját. Ismerje a

sütőipari technológiában alkalmazott alapberendezéseket.

5.3. Tartósítóipar

5.3.1. Zöldség- és főzelékkészítmények Tudja a hőkezeléssel, hőelvonással tartósított

zöldségkészítmények, zöldségpürék, krémek, levek,

savanyúságok, saláták, ételízesítők előállításának

technológiáját és ismerje a feldolgozás gépeit.

5.3.2. Gyümölcskészítmények Tudja a befőttek, gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények,

gyümölcsitalok, levek, szörpök, lekvárféleségek, szárított

gyümölcsök, különleges gyümölcskészítmények előállításának

technológiai folyamatát és ismerje a berendezéseit.

5.3.3. Állati eredetű termékek Tudja a húskonzervek, húskrémek, pástétomok,

ételkészítmények, halfeldolgozás, reformételek, bébi-

konzervek, félkész és konyhakész ételek előállításának

technológiai folyamatait, ismerje a berendezéseket.

5.3.4. Száraztésztagyártás Tudja a tésztakészítés, formázás és szárítás technológiáját és

ismerje a gépeit.

5.4. Tejipar

5.4.1. Technológia, műveleti lépések.

Technológiai gépek, berendezések

Tudja az alapanyagok elsődleges kezelését, a friss fogyasztói

tejtermékek, a natúr termékek, az ízesített termékek, a vaj, túró,

sajt, a savanyított termékek, a tartós és tartósított termékek

gyártásának technológiáját és ismerje az előállításnál

alkalmazott berendezéseket.

5.5. Bor- és pezsgőgyártás

5.5.1. Technológia, műveleti lépések,

technológiai gépek, berendezések

Tudja a szőlőfeldolgozás, mustkezelés technológiáját, a

tisztító, stabilizáló eljárásokat, a borok javításának szabályait,

házasítását. Ismerje a különböző borfélék előállításának

technológiáját. Ismerje a palackozás műveletét és gépeit. Tudja

a pezsgő előállításának technológiai folyamatát.

5.6. Cukorgyártás, édesipar

5.6.1. Cukorgyártási technológia, műveleti

lépések, technológiai gépek, berendezések

Tudja a cukorgyártás technológiai lépéseit és ismerje a

berendezéseket.

5.6.2. Édesipari technológia, műveleti lépések,

technológiai gépek, berendezések

Tudja az édesipari termékek csoportosítását, a termékgyártás

technológiai lépéseit és ismerje a berendezéseket.

5.7. Erjedésipar

5.7.1. Maláta- és sörgyártás Tudja a sörgyártás technológiai műveleteit és ismerje a

berendezéseket.

5.7.2. Gyümölcspálinka, likőripar, víztelenszesz

gyártás

Tudja a gyümölcspálinka gyártás alapanyagainak előkészítését

és a pálinka előállítás technológiáját, ismerje az előállítás

berendezéseit.

Tudja a likőripari termékek előállítását és a víztelenszesz

gyártás technológiáját.

5.7.3. Üdítőital-, szikvízgyártás Tudja az üdítőital- és szikvízgyártás technológiai lépéseit,

ismerje az alkalmazott berendezéseket.

5.7.4. Élesztő- és ecetgyártás Tudja az élesztő-előállítás technológiai folyamatát, ismerje a

gyártás során alkalmazott berendezéseket. Tudja az ecetgyártás

folyamatát és a palackozás módját.

5.7.5. Keményítő és keményítő hidrolizátum

gyártás

Tudja a keményítő és a keményítő hidrolizátum előállításának

technológiáját és ismerje az alkalmazott berendezéseket.

5.8. Húsipar és baromfiipar

5.8.1. Technológia, műveleti lépések.

Technológiai gépek, berendezések

Tudja az elsődleges feldolgozás (élőállat átvétel, előkészítés

vágásra, kábítás, szúrás, véreztetés, testtisztítás, bontás,

zsigerelés, hasítás, előhűtés. darabolás, csontozás: húsrészek,

osztályozás, csomagolás) és másodlagos feldolgozás

87

(húskészítmények gyártása, hűtés, fagyasztás, sózás, pácolás,

hőkezelési eljárások, füstölés, étkezési szalonna, sertészsír,

tepertő előállítás) technológiáját és ismerje gépeit.

6. Élelmiszerkémia

6.1. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

6.1.1. Aminok, aminosavak, heterociklusos

vegyületek, fehérjék szerkezete, tulajdonságai,

élelmiszeripari jelentőségük

Tudja meghatározni a fehérjék felépítését, a koaguláció,

denaturáció az esszenciális aminosav fogalmát.

Tudja csoportosítani a fehérjéket, ismerje tulajdonságaikat.

Tudja értékelni a fehérjék táplálkozás-élettani szerepét.

Tudja összehasonlítani a növényi és állati eredetű fehérjéket.

6.2. Enzimek

6.2.1. Enzimek szerkezete, tulajdonságai,

élelmiszeripari jelentőségük

Tudja a biokatalizátorok fogalmát, az enzimműködés

mechanizmusát, az enzimek fogalmát, tulajdonságait, az

élelmiszeriparban fontos enzimeket.

Ismerje az enzimek működésének optimális feltételeit.

6.3. Szénhidrátok és biokémiai reakcióik

6.3.1. A szénhidrátok fogalma, csoportosításuk,

fizikai, kémiai tulajdonságaik

Tudja definiálni a szénhidrát fogalmát, csoportosítani a

szénhidrátokat, jellemezni a szénhidrátok tulajdonságait.

Ismerje a szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor, répacukor,

malátacukor, glikogén, cellulóz, keményítő szerkezetét és

tulajdonságait.

Ismerje a szénhidrátok táplálkozásban betöltött szerepét, a

túlzott fogyasztás hatásait.

6.4. Lipidek és élelmiszeripari változásaik

6.4.1. A lipidek fogalma, jelentősége,

csoportosításuk, kémiai, fizikai tulajdonságaik, a

zsiradékok kémiai változásai

Tudja definiálni a zsírok fogalmát, jellemezni a tulajdonságait,

a lipidek csoportosítását, a lipoidok és zsiradékok közötti

különbséget.

Tudja jellemezni a zsiradékok száradását, romlását, a növényi

olajok keményítésének élelmiszeripari jelentősége.

Ismerje a zsírok táplálkozásban betöltött szerepét.

6.5. Élelmiszertechnológiai adalékok

6.5.1. Élelmiszertechnológiai adalékanyagok

fogalma, szerepük, felhasználási területük,

jelentőségük az élelmiszeriparban

Ismerje az élelmiszeradalékok felhasználhatóságát az

élelmiszertörvény alapján.

Tudja az adalékanyagok csoportosítását, ismerje jellemzőiket,

alkalmazásuk módját (élelmiszer-színezékek, antioxidánsok,

antioxidáns szinergisták, tartósítószerek, állományjavítók,

savak és sók, aromaanyagok, ízfokozók, édesítőszerek,

csomósodás- és tapadásgátlók, oldószerek és egyéb élelmiszer-

adalékok). Ismerje a vitaminokat, mikroelemeket az ásványi

anyagok szerepét.

Táblázatokat, statisztikákat tudjon használni. Ismerje az emberi

felelősség szerepét az adalékanyagok kiválasztásában és

alkalmazásában.

7. Mikrobiológia

7.1. A mikroorganizmusok hasznos

tevékenységei

7.1.1. A mikrobák okozta hasznos elváltozások,

az iparban használt hasznosítási eljárások

ismertetése

Ismerje az irányított erjedések, enzimszintézis,

vitaminszintézis, antibiotikum-termelés, élesztőgyártás,

starterkultúra esetén a mikroorganizmusok szerepét. Példákkal

illusztrálja az egyes iparágak mikrobás élelmiszer előállítását

(tej, sütő, élesztő, sör, szesz, bor, savanyított termékek, stb.

esetén).

7.2 A mikroorganizmusok káros tevékenységei

7.2.1. Mikroorganizmusok káros

tevékenységeinek ismertetése, jellemzése

Ismerje az érzékszervileg megfigyelhető romlásos jelenségeket

a mikroorganizmusok szerepét a technológiai folyamatok

megzavarásában.

Ismerje az élelmiszer-mérgezések és élelmiszer-fertőzések

közötti különbséget.

Ismerje a mikrobák káros tevékenységének gazdasági és

88

közegészségügyi következményeit, a bacilusgazdák veszélyét

az élelmiszer-előállítás folyamatában.

8. Élelmiszeripari vállalkozások működtetése

8.1. Élelmiszeripari vállalkozások

8.1.1. Vállalkozás létrehozása Tudja a vállalkozás létrehozásának lépéseit a lehetőségek

felmérését, a piackutatást, az üzleti terv fogalmát, jelentőségét,

a készítéséhez szükséges alapismereteket.

Legyen képes az erőforrások felmérésére, a pályázati

lehetőségek felkutatására.

Tudja kiválasztani a vállalkozás működtetéséhez szükséges

telephelyet, meghatározni az eszköz- és munkaerőigényt.

Tudja milyen engedélyek szükségesek a vállalkozás

indításához, melyek az indítást engedélyező hatóságok, a

szükséges iratok és dokumentumok.

8.1.2. Vállalkozás működtetése Tudja a gazdálkodási, pénzügyi, társadalombiztosítási, adózási,

leltározási, munkajogi alapismereteket.

Ismerje a leltározási, árképzési, bizonylatolási alapismereteket.

Legyen képes szerződést kötni ismerve a szerződés fogalmát,

formáit, a szerződéskötés alapvető szabályait.

Tudjon számlát kiállítani, ismerve a számlakiállítás és

számlakiegyenlítés alapvető szabályait.

Tudja a fontosabb bizonylatok kitöltésének szabályait.