Upload
norah
View
43
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
MRTT IX. vándorgyűlés: A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, 2011. november 24–25. Selye János Egyetem. Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig. Horeczki Réka PhD hallgató - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Horeczki Réka
PhD hallgatóPTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori
Iskola
Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb
jellemzői 1990-től napjainkig
MRTT IX. vándorgyűlés: A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei
Révkomárom, 2011. november 24–25. Selye János Egyetem
Agroökológiai jellemzők
A régió településszerkezete
A régió gazdaságszerkezete
2000 20102010 2000
%-ában2000 2010
2010 2000 %-ában
2000 20102010 2000 %-ában
Magyarország 8382 13444 160% 958534 405897 42% 966916 420179 43%Dél-Dunántúl 1417 1999 141% 122824 41534 34% 124241 43533 35%Baranya megye 470 758 161% 37714 12372 33% 38184 13130 34%Somogy megye 623 794 127% 52389 17586 34% 53012 18380 35%Tolna megye 324 447 138% 32721 11576 35% 33045 12023 36%
MegnevezésTársas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összesen
A mezőgazdasági területet használó gazdasági szervezetek nagyságkategória szerinti megoszlása 2009-ben a régióban
NAGYSÁG KATEGÓRIA (ha)
GAZDASÁGI SZERVEZETEK EGYÉNI GAZDASÁGOK
gazdaság-szám mezőgazdasági terület gazdaság-szám mezőgazdasági
terület
megoszlása, %
0-1,00 16,30 0,14 81,06 5,791,01-9,99 32,95 2,92 13,33 12,16
10,00-99,99 35,76 28,32 4,91 44,53100,00- 15,00 68,63 0,72 37,51
Összesen 100,00
• 1990 után: a mezőgazdaság válsága
• Termőterület kivonása fejlesztési célokra
• Művelési ágak szerkezetének változása
Növénytermesztés
Művelési ágak szerkezete 1990-2010 (%)
1990 2000 2010 1990 2000 2010 1990 2000 2010 1990 2000 2010Gabonafélék 63,4 71,1 62,7 62,5 74,7 66,4 65,1 70,2 73,9 65,5 78,1 73,4
kukorica 23,2 31,4 26,2 34,1 41,7 35,4 29,2 42,7 42,4 34,3 49,0 46,0búza 26,3 26,4 24,1 22,1 22,4 20,5 22,0 17,2 20,9 25,0 22,7 21,4árpa 6,4 8,3 6,8 4,7 7,8 8,7 8,0 6,1 5,4 4,9 4,4 4,1
naprafogó 7,5 8,1 11,9 5,3 2,9 6,4 4,9 2,8 6,4 6,9 5,6 10,5Cukorrépa 2,8 1,5 0,3 5,0 1,0 0,5 1,9 2,7 0,6 1,9 0,8 1,0Dohány 0,2 0,1 0,0 0,0 0,0 - 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
lucerna 6,5 4,2 3,1 5,0 2,4 2,3 3,6 1,6 1,2 5,9 3,4 1,6silókukorica 6,9 2,5 1,7 5,7 2,9 2,0 6,1 2,5 0,7 7,7 3,0 1,3
Zöldségfélék 2,5 2,2 1,8 1,3 0,8 0,3 0,8 1,0 0,4 - 0,5 0,2
Szálastakarmány
Magyarország Baranya Somogy Tolna
Vetésszerkezet (%)
Zöldség-, gyümölcstermelés
• Kertészeti ágak országos viszonylatban nem jelentősek
• A feldolgozóipar radikális termeléscsökkenése• Gyümölcsültetvények életkora több mint 20 év• Termőterület fokozatos csökkenése – hozam is
• Döntő termőterület: Somogy megyében (régió zöldségtermelésének 40%-a, gyümölcstermelésének 60%-a)
• Baranya megyénél előny: az érés koraisága
Dél-Balatoni Borvidék
Dél-Pannoniai Borrégió
Borvidékek az országban
• Csökkenő tendencia, de más régiókhoz viszonyítva nem jelentős
• Somogy megye: a termelés 40%-a• Baranya megye: növelni tudta terméshozamát
Szőlő- és bortermelés
A Régió növénytermesztésének erősségei és lehetőségei
Erősségek• Kiemelkedő természeti adottságok• Kedvező éghajlati viszonyok • A környezet állapota és természeti
erőforrásai sokirányú gazdaságfejlesztésre alkalmasak
• Kiemelkedő mennyiségű árukukorica előállítás.
• Nagy mennyiségű és jó minőségű őszi búza előállítás.
• Klimatikus adottságokból adódóan országos szinten kiemelkedő szója termelés és vetőmag előállítás.
• Kiemelten erős agrároktatás és K+F, kiemelkedő szakmai és kutatói bázis jelenléte (Kaposvári Egyetem)
• Geotermikus energia ellátás
Lehetőségek• Az olajipari növények
termesztésvolumenének fokozása• A gabona és szója termesztésben
betöltött vezető pozícióból adódó piaci lehetőségek kiaknázása
• Az árukukorica felvásárlásában szerepet játszó feldolgozó üzemek régiós beruházásainak támogatása
• Bio-termesztés növelése a kis és középvállalkozásokban
• Gyógynövények gyűjtése, termesztése, feldolgozása
• Az időjárási szélsőségek gyümölcstermesztésre gyakorolt hatásainak mérséklése (jégvédőhálók).
• A hozzáadott érték növelése
Állattenyésztés
• Szarvasmarha állomány: csökkenés 2000 után lassul (Tolna megye válságos helyzet)
• Sertéstenyésztés: Baranya megye az ország egyik legnagyobb sertéssűrűséggel rendelkező megyéje
1990 2000 2005 2010
Szarvasmarha 287 33 29 27 ebből: tehén 23 15 14 14Sertés n.a. 322 354 263 ebből: anyakoca n.a. 24 24 19Anyajuh n.a. 17 21 21Baromfi n.a. 2307 2184 1987
Megnevezésezer db
Baranya megye
Erősségek• Takarmánynövény-termesztés
(gabona, silókukorica) szempontjából kiváló természeti adottságok
• Az országos átlagot meghaladó arányú, és az átlagosnál jobb minőségű gyepterületek
• Országos hatáskörű és innovatív Tenyésztő Szervezetek a Régióban
• Kiemelkedően erős állattenyésztési oktató- és kutatóbázis jelenléte a Kaposvári Egyetemen
Lehetőségek• Regionális sajátosságokkal
rendelkező prémiumtermékek (vadhús, érlelt marhahús, füstölt liba, kecske- ill. juhsajt, lóhús stb.) kifejlesztése
• Közvetlen értékesítés, ill. regionális szintű karakteres értékesítő hálózat kifejlesztése
• Családi méretű gazdaságok arányának növelésével a régió népességmegőrző erejének javítása
• Gyepre alapozott állattenyésztés fejlesztésével vonzó tájkép és turisztikai látványosság
• Munkaigényes ágazatok (nyúl, liba, szarvasmarha, kecske) révén a foglalkoztatottság növelése