Ára: 200 FORINT 68. évf. 19. szám 2013. október 15. Chesván 11. 5774.

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

Dénes György professzor történész,a tudományegyetemen végzett tanul-mányai után a geológia elismert kuta-tója, aki mindemellett fontos funkciótvállalt a Nácizmus Üldözötteinek Or-szágos Szövetségében. Eredményesenfeltárta a második világháború áldo-zatainak sorsát. Magas kitüntetést ka-pott a Német Szövetségi Köztársaságelnökétôl. A kitüntetést ünnepélyeskeretek között Mathei Ion Hoffmannnagykövet adta át 2012-ben. Azértkapta az elismerést, mert német nyel-ven elôadás-sorozatot tartott a nagyország számos városában és falujá-ban, de fôleg iskolákban. Részt vett avészkorszakról tartott kegyeletteljesmegemlékezéseken. Beszélt az elhur-colásokról, a gettókról, a koncentráci-ós táborokról, és a fiatalság nagyérdeklôdéssel hallgatta, elhalmoztákkérdésekkel. Célja volt, hogy az ifjú-ság értse meg, mitôl kell tartózkodnia,elhatárolódnia a jövô nemzedékének.A mai napig – most már közel 90 éve-sen – nem gyôz eleget tenni az újabbés újabb meghívásoknak. Ez bizonyít-ja, hogy a németek megértették, amúlttal szembe kell nézni. Nem ma-gyarázatokkal menteni a menthetet-lent. Be kell látni, hogy a 25 éves ide-ológia egyre hangosabb gyûlöletkelté-se hová vezethet.

Nálunk is az a kérdés, van-e igény,hogy elmondjuk, illetve elmondják,akik hitelesen tolmácsolhatják azelôzményeket és a szomorú tényeket.Ne akarják szembeállítani a történte-ket a következô diktatúra egyébkéntelítélendô jellegzetességeivel. Részintazért, mert sokan mindkettôt átélték,másrészt az elítélés jogos, a szembeál-lítás azonban nem, mert a vészkor-szakban határozott népirtás volt, még-hozzá a legszörnyûbb módszerekkel.Csak a származás számított. A fen-tiekbôl úgy látszik, Németországbanmegértették, hogy a jövô tisztasága azô kezükben van, valamint azt, hogy agonosz tortúrát ártatlannak tetszô ide-ológia írott és szajkózott változataelôzte meg, melynek minden szavaegy csepp méreg, összegyûlve téboly-hoz vezet. Akkor már hiába mondjákírók, újságírók, tanárok, akik bizo-nyos „ártatlan szlogeneket” leírtak, il-letve szájukon kiejtettek, hogy nemezt akartuk. A gyûlölet alattomos,elôbb-utóbb tömegével szedi áldoza-tait. Dénes doktornak különös öröme,hogy középiskolások, fôiskolások,egyetemi hallgatók erôs szimpátiávalfogadták tapasztalatainak elmondását.Nagyon reméli, hogy az ifjúság érdek-lôdése nálunk is hasonló, legalábbisfolyik olyan munka, amely mindeztbiztosítja. Az ország elôrehaladásá-nak ez a záloga. A demagógia vissza-lépés, elszigetelôdés, a szomszédikapcsolatok megszakadását, a belsôhangulat elmérgesedését, az országjövôjének eltékozlását okozza. A ha-zaszeretet és a gyûlölet nem fér össze.Az együttgondolkodás és cselekvésmindenki számára üdvös lehet. Az el-zárkózás minden oldalról káros. Báraz sem helyes, hogy egyáltalán olda-lakról beszélünk. Jövônk záloga az if-júság kezében van. Egészen biztos,hogy ennek felelôsségével tisztábanvannak. A német példát még felül-múlni is lehet.

Természetesen idehaza is történtekés történnek elismerésre méltó csele-

Endlösung mit FrühstückMég egy kiskanál krémsajt a pirítósra. Heringfalat a tetejébe. A petrezse-

lyem lehet egy picit apróbb. A sajtszelet leheletvékony, de jusson belôleszendvicsenként kettô. Friss liliom a kristályvázába, bor és márkás szivar azsúrkocsira. Nehogy polírpaszta maradjon az ezüst pudingoskanálon, és akandallóban szépen ropogjon a tûz. Fontos reggelihez készülôdnek Berlinkülvárosában, a Wannsee partjának egyik legszebb villájában.

A „házigazda”, Adolf Eichmann SS-fôtiszt kínosan ügyel rá, hogy az 1942.január 20-ra meghirdetett találkozóról a meghívott náci vezetôkön kívül azülést vezetô SS-Obergruppenführer és Birodalmi Biztonsági Fôhivatal-vezetô, Reinhard Heydrich is a lehetô legelégedettebben távozzon.

Így ábrázolja legalábbis a világtörténelem legfelfoghatatlanabb konferenci-ájának elôzményeit a róla készült angol–amerikai játékfilm, Az összeesküvés,amelybôl késôbb az is kiderül, hogy ezen a tanácskozáson senki száját nemhagyta el a „gyilkolni” kifejezés. Holott a „zsidókérdés” Hitler által hónapok-kal korábban eldöntött végsô megoldásának kivitelezésérôl beszéltek másfélórán át. A náci hierarchia második helyén álló Hermann Göring aláírását márfél évvel elôbb megszerezte az elôrelátó Heydrich, ezzel a szignóval legiti-málta vezetô szerepét a wannseei tanácskozáson. Szétosztatta a 14 tiszt-ségviselônek azt a listát is, amely a kiirtandó zsidók létszámát tartalmazta or-szágok szerinti bontásban, és amelynek összegzô rovatában 11 millió emberszerepelt. Az ülés Eichmann által vezetett és késôbb 30 példányban lemásoltjegyzôkönyvének egyetlen fennmaradt, 16. számú példánya szerint a funkci-onáriusok a legtöbb idôt a nürnbergi faji törvényeknek megfelelô áldozati körmeghatározásával töltötték. Részletesen jegyzôkönyvezték a vegyes házas-ságban élôk besorolását, vagyis azt, hogy a zsidókkal frigyre lépett „németvé-rûeket” és gyerekeiket is a halálba küldjék-e.

Békésebb reggeliket is rendeztek ebben a házban. A 19. század utolsó har-madában itt, a kis és a nagy Wannsee környékén pazar villanegyedet alakítot-tak ki maguknak a birodalmi fôvárosból természetközelbe kívánkozó nagy-polgárok. A késôbbi náci konferenciának helyet adó palotát egy gyáriparosépíttette, majd eladta egy spekulánsnak, akitôl aztán maga Heydrich vettemeg az általa vezetett Birodalmi Biztonsági Fôhivatal nevében – méghozzávendégháznak az Államrendôrség és a Biztonsági Szolgálat vezetôi számára.A háború után a villába elôször a Vörös Hadsereg, aztán az amerikaiak kvár-télyoztak be, majd használták a termeket a táborokat túlélt zsidó gyerekekápolására, és itt mûködött egy darabig a szociáldemokraták pártiskolája is.1960 körül a zsidó ellenálló és Auschwitz-túlélô történész, Joseph Wulf a fe-jébe vette, hogy a történelmi helyszínen nemzetközi dokumentációs és kuta-tóközpontot kell alapítani. Az ötletet Berlin akkori polgármestere, WillyBrandt is kiválónak találta, Wulf tervei mégsem valósulhattak meg. Nyugat-Berlin szenátusa a hetvenes évek elején még nem állott készen a háborús tra-umákkal való komoly szembenézésre. Wulf az elutasítás után nem sokkal,1974-ben kiugrott berlini lakása ablakából. Az 1992-ben, a konferencia 50.évfordulóján megnyitott emlékhely, oktató- és dokumentációs központ gaz-dag médiatára máig az ô nevét viseli.

Valaczkay Gabriella / NOL

Már többedik alkalommal sikerült régi barátaimmeglátogatására utaznom ebbe a szép, színes, mil-liós nagyvárosba, Torinóba. A második napra meg-terveztük a városnézést, több pontra fókuszálva.Egyik ottani barátom vállalta a turistavezetôi sze-repet és segítséget.

Az elsô látnivaló Torino ékessége és egybenszimbóluma, a Mole Antonelliana, a kilátótorony.Nevét a 19. század híres olasz építészérôl,Alessandro Antonellirôl kapta.

Úgy gondolom, érdemes megemlíteni, hogy azépület eredetileg zsinagógának készült volna,ugyanis a helyi zsidó közösség 1848-ban királyiengedélyt kapott a gettó falain kívüli építkezésre.Nem sokkal ezután megszületett a gondolat, hogyegy új templomra lenne a legnagyobb szükség. Aközösség vezetôi megkeresték AlessandroAntonellit, és megbízást adtak neki a tervezésre ésa kivitelezésre. A kor egyik leghíresebb építészeelfogadta a felkérést. A cél egy nemzeti zsinagógalétrehozása volt, mivel abban az idôben Torinonemcsak királyi, hanem egyben fôváros is volt. Azépítkezések csak 1862-ben kezdôdtek meg, de me-net közben a dolgok megváltoztak. Antonelli épí-tészmester becsvágytól hajtva, újabb és újabb,egyre magasabb épület létrehozását szorgalmazta,és ennek megfelelô tervmódosításokkal állt elô,ami a költségek nagymértékû emelkedését jelen-tette. A változtatások elsôsorban a kupola magasí-tását és egy torony ráépítését tartalmazták, így vé-gül már nem is hasonlított volna egy zsinagógára.

A zsidó közösség vezetôi úgy döntöttek, hogy arohamosan növekvô költségeket nem finanszíroz-zák tovább, elállnak a megbízástól, és azt vissza-vonják (1869). Torino vezetôségével sikerült meg-állapodniuk arról, hogy a város átvállalja a meg-kezdett építkezést, ezenfelül egy saroktelket aján-dékoz a zsidó közösségnek egy másik zsinagógalétrehozásához. Az építkezés kilenc évig szünetelt,majd 1878-ban – a városi vezetés ellenôrzése mel-lett – folytatódott, és 1889-ben be is fejezôdött.Égbetörô magassága 167,5 m lett. Sokáig csupánegy impozáns épületként állt, különösebb funkci-

ók nélkül. Kilátói szerepérôl csak jóval késôbbdöntöttek. Jelenleg itt van berendezve a NemzetiMozimúzeum, éttermek, kávézók, fagylaltozók,könyv- és emléktárgyárusok várják az érdek-lôdôket, igazi turisztikai centrumként mûködik. Atetejére lifttel lehet feljutni, ahonnan igazán szépkilátás nyílik a városra és a környékbeli hegyekreegyaránt. Egy késôbbi idôszakban a nemzeti zsi-nagóga is elkészült Rómában, és kísértetiesen ha-sonlít a torinói épületre. Még egy idetartozó érde-kesség, hogy Torinóban egy most épülô bankszék-ház magasságát mindössze 166 méterre tervezték,tiszteletbôl, udvariasságból, hogy ne legyen maga-sabb a város szimbólumánál.

Városnézô programunk második látványosságaaz itteni zsinagóga volt. Az épületbe bejutni nemvolt lehetséges (pedig telefonon is próbáltunkegyeztetni), mert csak az ôszi ünnepek alkalmábólvan nyitva, így maradt a külsô megtekintés. A viaSan Pio V 12. sz. alatt található, ezt építtették a ko-rábban tervezett helyett. Már messzirôl látható,hogy az utca sarkán egy katonai dzsip parkol, mel-lette három fegyveres katona posztol. A jelenlétokait ismerjük, a franciaországi események óta kü-lönösen indokolt a biztonság megôrzése. A 19.századi torinói zsidó közösség elképzelése itt va-lósult meg. A zsinagógát 1884-ben adták át, azótahasználják. Befogadóképessége 1400 fô. Négy sa-rokkupolával van ellátva, melyek kisebb csúcsbanvégzôdnek. Az utca felôl három bejárata van, egyközépen, amely kissé nagyobb, a két szélsô pedigszimmetrikusan lett kialakítva, amely megoldás-nak Itáliában sajátos hagyománya van. A középsôfölött héber, a két szélsô fölött olasz felirat áll:ENTRANDO NELLA CASA DI DIO RIFLETTIAI TUOI PASSI, BELÉPVE ISTEN HÁZÁBA,ELMÉLKEDJ EL LÉPTEIDEN. Az épületet ko-vácsoltvas kerítés veszi körül. A szemetgyönyörködtetô látványosság Enrico Petitti épí-tész munkáját dicséri. A templomot bombatalálatérte 1942-ben, amely tetemes károkat okozott, dea háború után, 1949-ig sikerült a teljes helyreállí-tás. Az átellenes sarkon egy kicsi, hangulatos kó-

DEUTSCH GÁBOR

A német példaGondolatok a soá 70. évfordulója elôtt

kedetek. Fôleg a pedagógusok, de má-sok is kutatják és megírják települé-sük múltját. Tisztelettel adóznakazoknak, akik nem önszántukból nin-csenek közöttünk, bár a falujuk, váro-suk fejlôdésében tagadhatatlanuljelentôs szerepet vállaltak. Sokan em-lékeznek a felírásra hitelezô boltosra,a gondos kisiparosra, a még lábon ál-ló terményt értékesítô kereskedôre, azéjjel-nappal hívható orvosra, a köz-tiszteletben álló rabbi tevékenységére.Szorgalmas tollnokok vagy emléke-zôk jegyzik, mert nem felejtik munká-jukat. Számos helyen gondosan ápol-ják elhagyott temetôiket.

Ennek ellenére, ha ôszinték va-gyunk, nem hallgathatjuk el: utcán,sporteseményeken, egyes csoportokrendezvényein egyre több olyan han-got hallunk, amirôl joggal hittük,hogy a múlté. Hetven évvel ezelôttisértéseket mai ifjú ember szájábólhallani abszurdum, érthetetlen éselkeserítô. Arra utal, hogy a fiatalokremélhetôleg kis, de hangos csoportjademokráciában született, mégsem de-mokratikus gondolkodású. Nem az ér-tékek alapján ítéli meg embertársait,hanem az elôítélet befolyásolásáraalakítja gondolkodását. A média is ál-dozatul eshet helytelen nézet tolmá-csolásának. A tévé nem is olyan régenközvetített egy mérkôzés lelátójárólegy halálra ítélt, majd kegyelembôléletfogytiglanra jogerôsen módosítotttömeggyilkosságokban részt vett bû-nösre való megemlékezést egy nagy-méretû transzparensen. Akik ezt oda-vitték, bûnpártolást követtek el. Ezszellemi bûnözés, járványos, nemze-

tet ölô betegség. Terjedése bizonyta-lanná teheti a jövôt, elszigetelheti or-szágunkat szomszédainktól. Az elíté-lés és szankcionálás dicséretes dolog,de felületi kezelés. A gondolkodás-módnak kell helyes irányban megvál-toznia. Talán még nem késô. Miôszinte hittel megírjuk, amit átéltünkegymást követô diktatúrákban.

Az már kérdés, hogy a sajtó elegettesz-e az ilyen szellemû írások, köny-vek ismertetésének, a szavak eljut-nak-e a címzettekhez. Az iskolák tan-anyaga kimeríti-e a témát, a tanár át-érzi-e a mondanivaló fontosságát.Jövôre kerek számban, 70 éve történta modern Hurbán (pusztítás). Bizto-san sûrû elôadások, kiadványok özö-ne lepi el az érdeklôdôket, ami helyes,hiszen ez a cél. De minden kampányesetleges. Már-már soknak tetszhetegyesek szemében. Az ezt követô évmás témát emel centrumba. A történe-lem fontos eseményeinek hitelesen éspermanensen kell eljutni mindenki-hez, fôleg a fiatalokhoz. A jövô az ôfelelôsségük, de az íróknak, pedagó-gusoknak mindent el kell követni, lát-va a nehézségeket, tapasztalva a prob-lémákat. Esetleg a még élô tanúk sze-mélyes vallomását is igénybe véve,hogy az ifjúság tájékoztatása az igaz-ságnak (egy van belôle) megfeleljen.Akkor megtették, amit tehettek, afelelôsség a jövô nemzedéké. Néhányévtizede elképzelni sem lehetett vol-na, hogy éppen Germániát említsükmintának, de a pozitívum elismerésekötelesség, valamint a jó példákkövethetôk. Ami máshol sikeres, ná-lunk is az lehet.

Templomnézôben Torinóban

ser cukrászda várja a vendégeket egy üdítôre, ká-véra, süteményre, kísérô barátom gyümölcslevet,én egy tonikot fogyasztottam el.

A zsinagóga elôtti utcarész egy picit kiszélese-dik, szélesebb, mint a folytatása. Fényképezés köz-ben vettem észre, hogy a zsinagóga melletti épületfalán egy kisebb márványtábla van elhelyezve, raj-ta a felirat: Primo Levi terecske. Ezt a kis kiszéle-sedést az utókor térré alakította, és elnevezte nem-zete egyik fiáról, akit érdemesnek tartott arra, hogya híres politikusok, uralkodók, mûvészek és egyébnagyságok sorába állítsa, így emlékezve meg egykiváló szellemi nagyságról, a 20. századbanmûködô és alkotó, Olaszország-szerte elismert zsi-dó íróról, Primo Levirôl. Ô nemcsak író volt, ha-nem költô, kémikus tudós, gondolkodó, szellemipolihisztor. Halála után díjat is neveztek el róla,Heller Ágnes is megkapta.

Életének bemutatása talán megérne egy különírást is, de most csak röviden: Torinóban született1919-ben, zsidó szülôk gyermekeként, és egészéletét (kis kivétellel) itt élte le. A második világhá-ború alatt partizánként tevékenykedett, így is fog-ták el. A büntetése Auschwitz lett, ahova 650 tár-sával hurcolták el tehervagonokban. A láger fel-szabadulása után kalandos úton, „hetedhét” orszá-gon keresztül ért haza szülôvárosába, Torinóba. Ittteljesedett ki élete és munkássága. Írásaiban több-ször megjelennek az auschwitzi borzalmak. Tartal-mas élete 1987-ben ért véget.

Békés Brein LászlóForrások:Storia di Torino, 27 febbraio 1999Francesco Corni: Torino Capitale

Spánn Gábor köszöntése (3. o.)

Nyílt levél Szilágyi Györgyhöz (4. o.)

Hatvan esztendeje hunyt el Szép Ernô (7. o.)

ÚJ ÉLET2 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET2 2013. OKTÓBER 15.

Hírek, eseményekröviden

Energetikai fejlesztés a Hitközségen

A Budapesti Zsidó Hitközség 127 266 784 Ft vissza nem térítendô támo-gatásban részesült a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)keretében benyújtott pályázatára, az Új Széchenyi Terv forrásaiból. ABudapesti Zsidó Hitközség épületeinek energetikai korszerûsítése címû pro-jekt teljes költsége meghaladja a 200 millió Ft-ot, melynek önrészét ahitközség 2013. évre jóváhagyott költségvetése tartalmazza.

A fejlesztés során megújul a Dohány utcai zsinagóga, a Magyar ZsidóMúzeum és a Síp utcai székház komplexumának fûtési rendszere. A mûem-lékvédelmi szempontok maximális figyelembevétele mellett kerülhet sor aszékház elöregedett nyílászáróinak cseréjére és a hiányzó szigetelésekpótlására.

A projekt megvalósítása a támogatási szerzôdés megkötése utánhamarosan elindulhat. A tervezett fejlesztések elkészülte után jelentôsencsökken az épületkomplexum energiafelhasználása, a környezetvédelmiszempontok mellett kiemelten fontos cél a mûködési költségek mérséklése.

Magyarországra látogatott AharonTamir, az Élet Menete mozgalomnemzetközi igazgatója, aki 54 országtagszervezeteit fogja össze.

Aharon Tamir és Gordon Gábor, amagyar szervezet vezetôje és annakkuratóriumi tagjai, valamint ZoltaiGusztáv, a Mazsihisz és a BZSHügyvezetô igazgatója, az Élet MeneteAlapítvány egyik fôvédnöke a Mi-niszterelnökség, a Külügyminisztéri-um és a Közigazgatási és IgazságügyiMinisztérium munkatársaival folyta-tott parlamenti egyeztetések után kü-lön megbeszélést tartott Heisler And-rással, a Mazsihisz elnökével is.

A megbeszélések középpontjábana 2014-es év megemlékezései álltak,ahol a Mazsihisz meghatározó szere-pet kíván vállalni az Élet MeneteAlapítvánnyal közösen.

Megállapodtak abban, hogy minda budapesti Élet Menete, mind azauschwitzi megemlékezések méltómegszervezése érdekében a kétszervezet együttmûködik, valamintHeisler András elfogadta AharonTamir meghívását a 2014-esAuschwitz-Birkenaui Élet Meneté-re, amely a nemzetközi szervezetdöntése értelmében Magyar Menetlesz.

A Ronald S. Lauder Alapítványnagyvonalú támogatása révén ren-dezhettük meg a Lauder-iskola újévifogadását, amelynek három apropójaaz 5774. zsidó újév, a 2013/14-estanév elindítása és Horányi Gáborfôigazgató bemutatkozása volt. Aziskola alapítói, kurátorai, támogatóiés szakmai partnerei találkoztakszülôkkel, diákokkal és a tanintéz-mény munkatársaival.

Horányi Gábor fôigazgatónkköszöntôjében terveirôl beszélt, töb-bek között olyan szakmai mûhelyeklétrehozásáról, amelyek nemcsak di-ákjainknak biztosítanak újabb lehe-tôségeket, hanem kollégáink fejlô-dését is segítik. A tehetséggondozásjelentôségét szem elôtt tartva, új ésországos szinten is meghatározó ta-nárokat hívtunk a Lauderbe. Gyor-san változó környezetünkre reagálvaiskolánk zsidóságát is újragondoljuk.A legfontosabb mégis az, hogy a

Lauder hagyományához hûen to-vábbra is nyitottak vagyunk azegyüttmûködés, a partnerség mindenformájára, minden ötletre.

Felkérésünket elfogadva, máso-dikként Korányi László, a NemzetiInnovációs Hivatal elnökhelyettese,a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületegyik alapítója köszöntötte az egybe-gyûlteket, majd a siker eléréséhezalapvetôen szükséges értékekrôl,kompetenciákról, s ezek zsidó gyö-kereirôl beszélt, olyanokról, mint azönbizalom, a kudarctûrés, az önfej-lesztés, a vállalkozó szellem és eh-hez kapcsolódóan az együttmûködésés a csapatmunka, vagy akár a tekin-télytisztelet hiányának izgalmas kér-dése.

A harmadik köszöntôt Balázs Gá-bor, a Lauder judaisztika-szakértôjetartotta, aki az ôszi ünnepek köréfonta gondolatait. Ros hásáná és jomkippur, az önvizsgálat ünnepei, arra

Hat és fél milliárda holokauszt

emlékévreA kormány ötmilliárd forintot szán

a józsefvárosi pályaudvaron a gyer-mekáldozatok emlékét megörökítôközpont létrehozására, majd a leg-újabb bejelentés szerint másfél milli-árd forintos kerettel civil alapot hozlétre a 2014-es magyar holokauszt-emlékévben megvalósuló civil és ön-kormányzati kezdeményezések tá-mogatására.

L. Simon László, az Országgyûléskulturális és sajtóbizottságának elnö-ke sajtótájékoztatóján kiemelte: a pá-lyázatokat november 15-ig várják. Akezdeményezés azt célozza, hogy azemlékévet és annak céljait a magyar-országi zsidó közösségek bevonásá-val „társadalmasítsák”, segítsék aszembenézést a történelemmel, vala-mint ösztönözzék a civil szféra akti-vitását – közölte.

MTI nyomán

Körzeti kitekintôSzeged

A IX. Szegedi Ôszi Zsidó Kulturális Fesztivál második koncertrendezvényénKlein Judit énekmûvész, Neumark Zoltán zongoramûvész, korrepetitor, vala-mint Zsoldos Gábor dobon és a kuriózumnak számító éneklô fûrészen bemuta-tott produkciója aratott telt házas sikert. A mûvészekkel együtt tapsoló, éneklôközönség végig aktívan együttmûködött a többszörös ismétlést, hurrázást kivál-tó mûsorral.

Figyelemmel Klein Judit és kísérôje, Neumark Zoltán vonzó programjára,meghívtuk az október 26-án tartandó XVIII. izraeli vacsoraest mûsorába is ven-dégként az elôadókat.

L. A.

SzombathelyA nyugat-dunántúli város zsidó közösségében gazdagnak ígérkezô programo-

kat bonyolítanak le. Ezekbôl közlünk néhányat.Október 17., csütörtök, 17.30 – Konrád György író, esszéíró, szociológus –

Világnép nemzetállamokban – interaktív beszélgetésOktóber 24., csütörtök, 17.30 – Szántóné Balázs Edit egyetemi docens

(ORZSE) – A befogadás évszázada: Zsidók Magyarországon a XIX. századbanOktóber 31., csütörtök, 17.30 – Filmbemutató és beszélgetés az Agora

Savaria Filmszínház nagytermében – Spiegler Elemér 101 év portrékisfilmNovember 7., csütörtök, 17.30 – Verô Tamás rabbi – A zsidó élet körforgásaNovember 14., csütörtök, 17.30 – Katona Attila egyetemi docens (NYME-

SEK) – A „Jampec-farsang”-tól a pogromig. Vas megye, Szombathely 1919.November 21., csütörtök, 17.30 – Heller Ágnes filozófus, esztéta, egyetemi

tanár, az MTA rendes tagja – Izrael és a diaszpóra – ma!Az elôadások helyszíne: Szombathely, Batthyány tér 9. (Szombathelyi Zsidó

Hitközség Bernstein Béla Kulturális Központ I. emeleti nagyterme) – az októ-ber 31-i program kivételével!

(A programváltozás jogát a szervezôk fenntartják!)2013. november 10.–17.: Zsidó Fesztivál Szombathely 5774 (2013)

Elérhetôség: szabadegyetem@szombathelyizsidohitkozseg.hu

Telt ház

Az Élet Menete mozgalomigazgatója Budapesten

2013. november 3-án, vasárnap, délelôtt 10 órától kb. 14 óráig, igény esetén tovább…

a Hunyadi téri templomkörzetGGEENNEERRÁÁCCIIÓÓKK KKLLUUBBJJAA

(VI. Hunyadi tér 3. félemelet)

(térítésmentes, mennyiségi korlát nélküli)

rruuhhaabböörrzzéétt sszzeerrvveezz!!!!Nagy választék, sok új, divatos, használható holmi, gyermek,

kiskamasz, kamasz, férfi és nôi, kisebb-nagyobb, XL-es méretben is!!!

– Névadó. Szigeti Róbert és TóthViki kislányának, Mayának a Beth-len téri templomban tartották névadóünnepségét. Deutsch Róbert fôrabbia Cháje Libe nevet adta az újszülött-nek. A díszteremben rendezett nagy-szabású kiduson a fôrabbi szavaiután az anyai nagypapa, Tóth Emilfôkántor megható szavakkal köszön-tötte a több mint száz meghívott ven-

Újévi fogadása Lauder-iskolában

nevelnek bennünket, hogy legyünkôszinték magunkkal és másokkal, is-merjük el és próbáljuk meg kijavíta-ni hibáinkat, tévedéseinket, mert akiaz igazságot keresi, az nem fog félniattól, hogy ha kell, azt is kimondja:tévedtem, bocsánat. A zsidóság ér-telmezése folyamatos dialógusok so-rán alakul újra nap mint nap, tehátminél több kolléga, diák és szülôosztja meg gondolatait velünk ésegymással, annál hatékonyabbantudjuk a munkánkat végezni.

Hagyomány, hogy az újévi foga-dás jó hangulatáról az iskolához kö-zel álló mûvészek, tanítványok gon-doskodnak. Koncertet adott a Lauderországhatáron túl is ismert diákklezmerzenekara a Z’mirim, fellépettFöldvári Gergô zongoramûvész, ze-netanárunk és tanítványa, a Tel-Avivban született és most lauderesBen Yami Jotham. Annak ellenére,hogy az esemény nem erre alapult,vendégeink jelentôs adományokkaltámogatták a kimagasló eredménye-ket elérô tehetséges, ugyanakkorszociálisan rászoruló lauderes diáko-kat. Az iskolai falinaptár mellett aZangio Családi Csokoládémûhelyjóvoltából búcsúzáskor édes megle-petés is várt mindenkire.

(Készült a Lauder-iskola honlapjaalapján.)

déget, családtagot és a templom hí-veit, és mondott köszönetet mind-azoknak, akik jókívánságaikkal hal-mozták el az örömszülôket és anagyszülôket. Mázál tov!

– Rabbik, kántorok... A kivándo-rolt Löwy Tamás fôrabbi székétSchöner Alfréd fôrabbi foglalta el aHegedûsben, de ô maradt az ORZSErektora is. Az ORZSE zsinagógájá-nak rabbi teendôit Darvas István lát-ja el. Nógrádi Gergely kántor(Frankel) ösztöndíjasként több esz-tendôre Németországba költözött.Hírek szerint Giora Saron (SándorGyörgy, USA) kántor a hazatérésgondolatával foglalkozik, állítólag aNagyfuvarosban számítanak rá.

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32013. OKTÓBER 15.

– Korábbi hírekbôl tudtuk meg,hogy Vácon Regionális HolokausztOktatási és Turisztikai Emlékköz-pont létesül a deákvári izraelitatemetô területén. Arra kérem TuraiJánost, a Magyar Zsidó Kongresszuskülügyi bizottságának tagját, a vácihitközség elnökét, mondja el, hogyhol tartanak a munkálatok.

– Valóban, 2014-ben emlékezünka magyar történem legsötétebbidôszakára, a holokauszt 70. évfor-dulójára, amikor hatszázezer magyarzsidót szállítottak haláltáborokba,több ezreket pedig a második világ-háború harcterein munkaszolgálat-ban fagyasztottak meg vagy kerget-tek rá az aknamezôkre, vagy éppen ahosszú meneteléseken kidôlteket azút szélén végezték ki.

Az évfordulóra való tekintettelMagyarország Kormánya létrehoztaa Holokauszt – 2014 Emlékbizottsá-got, Lázár János miniszterelnöksé-get vezetô államtitkár elnökségével.Ezen bizottság feladata, hogy erköl-csileg és anyagilag támogassa azokata kezdeményezéseket, amelyek em-léket állítanak a magyar zsidóság el-évülhetetlen szerepének a polgáriMagyarország építésében. Feladatatovábbá, hogy a lehetôségek határainbelül segítsen gondozni a zsidókegyhelyeket, lepusztult zsinagógá-kat, emlékmûveket, temetôket, azonhíres egyházi és világi személyeksírhelyeit, akik a magyar nemzet ér-dekében sokat cselekedtek, mara-dandót alkottak életükben, belföldönés a történelmi Magyarország terüle-tén.

– Milyen történelmi múltra épít-keznek, vagyis mi az alapja egy ilyenlétesítmény felállításának?

– Vác városa a 19. századtól aholokausztig a Monarchiában és utá-na is a történelmi Magyarországközépsô részén a tradicionális zsidóvallási, ipari-kereskedelmi, kulturá-lis élet központja volt. Világhírû tu-dós rabbik alapítottak itt jesivát, val-lási iskolát, akiknek sírjához ma isezrek zarándokolnak el a világ min-den tájáról.

A váci zsidók, akik az országjelentôs gabona-, bor-, élôállat-,gyümölcs-, ruházat- és iparcikk-ke-reskedelmét tartották kézben, szo-ros kapcsolatban voltak a felvidékivármegyék viszonteladóival éskiskereskedôivel. Tevékenységüketáltalában vízi úton bonyolították:Vác–Pest, Vác–Pozsony–Bécs ten-gelyen, majd szárazföldön az északivármegyékben terítették az árut.Vácon és környékén, ha úgy tetszik,ipari forradalmat hajtottak végre,rövid idô alatt közel tíz jelentôsgyárat hoztak létre, több száz kisebbüzemet és számtalan vállalkozástindítottak be. Zsidó banki beruhá-zásból épült meg az ország elsô vas-

Hittan vagy erkölcstan: sokanfélnek vállalni zsidóságukat

A kormány szerint muszáj erkölcsre nevelni a fiatalokat, az új oktatási

rendszer bírálói szerint a hittan állami tanítása sérti a demokráciát.

A tanulók kevesebb mint a fele választotta a hittanórát, kicsit több mint a

fele az erkölcstant, miután az iskolákban, az idén elôször, dönteni kellett a

kettô között.

Frölich Róbert fôrabbi szerint a zsidó diákok szülei közül sokan a hittan he-

lyett az erkölcstant választották gyereküknek, mert – mint utalt rá – nem szí-

vesen vallják be zsidóságukat.

A bírálók szerint egyébként a demokrácia egyik alapelvét, az állam és az

egyház szétválasztását sérti a hittan oktatása az állami iskolákban. A kor-

mánypárti oktatáspolitikusok viszont azt mondják, hogy muszáj erkölcsre ne-

velni a diákokat. Így vagy úgy.

HÍR24

Spánn Gábor köszöntéseIstentisztelet keretében az ORZSE zsinagógájában, a tóránál köszöntötte és

részesítette rabbinikus áldásban Schöner Alfréd Spánn Gábort 75. születésnap-ján. A nyugdíjas író, szerkesztô ma is bravúros eleganciával forgatja a tollat éstanítja a homiletika mûvészetére egyetemünk hallgatóit. Rendszeres, sôt nélkü-lözhetetlen résztvevôje a péntek esti és a nagyünnepi istentiszteleteknek. Afôrabbi a tóránál elhangzott méltató szavakat követôen a Mindenható áldásátkérte Rá és családjára.

A Roman Polanski filmjébenmegörökített Wladyslaw Szpilmancsaládja elsô fokon elvesztette a rá-galmazási pert, de ettôl még koránt-sem biztos, hogy az állítás igaz. Egykönyvben nyilatkozó korabeliszemtanú állította, hogy a neveszongoramûvész kápó volt a varsóigettóban.

Pert vesztett egy varsói bíróságonWladyslaw Szpilmannak, RomanPolanski A zongorista címû filmjehôsének családja.

Szpilman özvegye és fia rágalmazásmiatt perelte be Agata Tuszynskaírónôt, akinek egyik könyvében a ná-cikkal való együttmûködéssel vádoljákmeg a híres zongoramûvészt. Feljelen-tették a könyvet megjelentetô kiadót is.

Oskarzona: Wiera Gran (A vádlott:Wiera Gran) címû regényében AgataTuszynska Wiera Gran zsidóénekesnôt idézi, aki azzal vádolta megSzpilmant, hogy kápó volt a varsóigettóban. Wiera Gran igen népszerûénekes volt a gettóban, és Szpilman-hoz hasonlóan túlélte a holokausztot.A háború után azzal vádolták meg egylengyel zsidó bizottság elôtt, hogy kö-zeli kapcsolatban állt a nácikkal. A bi-zottság ugyan felmentette, ám bírálóielôtt soha nem tisztázta magát. A vá-daskodások miatt Wiera Gran Izrael-be, majd Franciaországba emigrált.Párizsban halt meg 2007-ben,Alzheimer-kórban.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a ki-fogásolt könyv írója maga is kétségétfejezte ki a Szpilman elleni vádakkalkapcsolatban, „soha nem osztottaWiera Gran véleményét”.

„Örülök, hogy a bíróság megerô-sítette, a történészeknek és életrajz-

Az ott elhangzott beszédbôl idézünk:„A nyolcvanas években, sábbát reggelenként találkoztunk elôször a Dohány ut-

cai zsinagógában. Mindig valamivel korábban érkezett meg, mint én. Ott állt a vi-lág legszebb zsinagógájának utolsó sorában, és becsukott szemmel imádkozott.

Szóba elegyedtünk.Mesélt a rabbiszemináriumi évek péntek esti áhítatáról, a Scheiber professzor

úr vezette kidusokról, ahol késôbbi feleségét megismerte.Ági csodálatos asszony, a háttérbôl fogja össze a kis családot, s mindig

könnybe lábad a szeme, ha szeretett fiukról, Ricsirôl beszél...Amikor Kol nidré estéjén a frigyszekrény elôtt hallgatják az Ávinu málkénut,

mintha megmerevedne az idô, néznek maguk elé, tekintetük keresi a végtelent...Könnyed humorral, nyelvi bravúrral átszôtt könyveit, oktatói talentumát a kö-

zösség szeretete öleli.Pár éves gyermekként élte át a soát. Emlékeit az ORZSE zsinagógájának

egyik díszes mozaikja ôrzi.Hûségesen vigyázza a családi hagyományt, és az elmúlt években felekezeti la-

punkban, az Új Életben megjelent írásai írói oeuvre-jének újabb alkotásai.Várjuk az új kötet megjelenését, amely humorral átszôtt, gondolatgazdag kor-

kép és egyben egy írásban is megôrzendô idôszak analízise...”

Spánn Gábor. Nem cinkelt lapokkal

Regionális Holokauszt Oktatási és Turisztikai Emlékközpont Vácon

útvonala, Pest és Vác között. A váciOberländer-téglagyárak termékei-bôl épültek meg a századfordulón apesti, a pozsonyi és a bécsi sugár-utak jelentôs számú középületei éspalotáinak nagy része. Ezt a hatal-mas fejlôdést törte derékba a triano-ni diktátum, kettészakítva ezt a min-dig is egységes régiót csehszlovákés magyar fennhatóságra. Végül aterületi revíziók és a holokausztpusztította ki az itteni zsidóság többmint 75%-át.

A kommunista rendszer mindkétországban élôket egyformán sújtotta,államosítás, teljes vagyonvesztés éslétbizonytalanság lett a sorsuk. Ilyencsapások után a zsidó lakosság jelen-tôs része kivándorolt, a maradék pe-dig a nagyvárosokba költözött. AVáci Zsidó Hitközség és a Ma-gyar–Izraeli Baráti Kör OrszágosEgyesület megállapodott abban,hogy nem hagyják feledésbe merülnia múlt gazdag hagyományát, melyma is követendô példa az utókor szá-mára.

Élve a lehetôséggel, hogy Vác ésSahy (Ipolyság) testvérvárosi kap-csolatra léptek, néhány szlovák hit-községgel és társadalmi szervezet-tel közösen létrehozzuk Vácon a re-gionális alapon mûködô emlékköz-pontot.

Az emlékközpont legfontosabb

feladatai: a tanítás-nevelés, a tágabb

régió ifjúságának oktatása, kihelye-

zett történelemórák szervezése, kü-

lönösen a 20. század történelmének,

benne a holokauszt eseményeinek

hiteles megismertetése. Nagy hang-

súlyt helyezünk a régió históriájának

megismerésére, kutatók meghívásá-

ra, történelemtanárok továbbképzé-

sére, korabeli tárgyak, eszközök vi-

zuális bemutatására.

Különös figyelmet fordítunk az

idegenforgalomra, és azon belül az

érintett zsidóság leszármazottainak

fogadására, s nem utolsósorban a la-

kosság számára is nyitva tartjuk az

intézményt és a parkját. Itt kívánunk

örök emléket állítani id. Antall Jó-

zsefnek, Henryk Slawiknak, Radnóti

Miklósnak és Tom Lantosnak, akik-

nek a sorsa szorosan kapcsolódik

Vác városhoz és a régióhoz.

Létrehoztuk a beruházás elindítá-

sához szükséges munkabizottságot,

amelybe épülettervezô-építészt,

park- és tájépítészt, esztétát, történel-

mi és néprajzi kutatókat, helytörté-

neti kutatókat és más szakembereket

hívtunk meg. Külön örvendetes,

hogy a Magyarországi Holokauszt

Emlékközpont is delegált szakértôt a

munkacsoportba.

A projekt elôkészítése megtörtént,

a tervek kidolgozás alatt állnak, a

szükséges alapozó munkálatok bein-

dultak, Vác város és Sahy (Ipolyság)

polgármesterei sajátos eszközeikkel

nagyban segítik a terv megvalósítá-

sát.

Kérjük a Holokauszt – 2014 Em-

lékbizottság vezetését, hogy az álta-

lunk beindított projektet kezeljék ki-

emelt programként, mert ebben nem-

csak két város, hanem az észak-

közép-magyarországi és a dél-szlo-

vákiai régiók több mint 65–70 tele-

pülése érintett.

– Köszönöm az interjút!

Kolozsvári Kiss Tibor(Megjelent a Váci Napló 2013.

szeptember 6-i számában)

A váci zsinagóga

Elsô fokon: kápó volt a Zongorista

íróknak joguk van idézni interjúala-nyaikat. Idézhetjük tehát a hôseinket,legitimálhatjuk a velük kapcsolatosmegállapításainkat” – mondta azírónô a bíróságról távozva újságírók-nak.

A felperes ügyvédje, Dawid Biernatközölte, hogy ügyfelei „kétségkívülfellebbeznek a döntés ellen”.

A pert nagy figyelem övezte Len-gyelországban, ahol a 2000-ben Var-sóban elhunyt Wladyslaw Szpilmanneves zongoramûvész volt. A világ-hírt Roman Polanski lengyel szárma-zású francia filmrendezô filmjénekköszönhette. A Wladyslaw Szpilmanönéletírása alapján készült A zongo-rista címû film 2003-ban három Os-car-díjat kapott, amelyek egyikévelSzpilman filmbeli megformálójának,Adrian Brody amerikai színésznek azalakítását ismerték el.

A perben tanúként hallgatták meg agettó több egykori lakóját, akik sze-mélyesen ismerték Szpilmant, vala-mint a háború idején zsidókat mentôWladyslaw Bartoszewski volt lengyelkülügyminisztert, akik elutasítottákWiera Gran vádjait.

MTI

Wladyslaw Szpilman

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2013. OKTÓBER 15.

Fészbukozás: trendi játék,hasznos eszköz, korlátokkal

„Tiltja a vallásom” – vágta ráegyik barátom a kérdésre, fenn van-ea Fészbukon. Késôbb megkért, haddhasználja a kódomat a belépéshez,mert csak ott ér el bizonyos doku-mentumokat, amelyekre szükségevan. Néhány hónap múlva Ô maga isregisztrált a közösségi oldalra. Szó-val úgy járt, mint az egyszeri emberannak idején a biciklivel. Elôször azördög találmányának tekintette aveloszipédet, majd amikor látta, veleellentétben mások, akiknek van ke-rékpárjuk, milyen könnyen eljutnakA-ból B-be, kapta magát, és Ô is vá-sárolt egy járgányt.

A közösségi oldal elôször a fiata-lok terepe volt (ôk a legnyitottabbakaz újdonságokra), de ma már egyretöbb idôs ember jelenik meg rajta.Nagymamák kérik meg unokáikat,segítsenek nekik regisztrálni, majdélvezettel vetik bele magukat a virtu-ális világba. De szép számmal akad-nak olyanok is, akiket ez az elektro-nikus vircsaft elrettent. A hajdaniegyszeri emberhez hasonlóan a sátánáskálódását látják benne a valódiemberi kapcsolatok ellen. Mindkét

tábornak megvan a maga igazsága.Én elsôsorban íróként használom a

Fészbukot. Szerzôi oldalamon amostanra tekintélyesre gyarapodottolvasótáboromat szórakoztatom aszó nemes értelmében. Tartom velüka kapcsolatot. Képekkel, versekkel,na meg a munkámmal, azaz a cikke-immel és a könyveimmel kapcsola-tos hírekkel, plusz az életembôlmegosztott eseményekkel. Csúnyaszóval élve celebesítem magamat –ma már az írói siker a közösségi mé-diában végzett, szerzôi marketingnélkül elképzelhetetlen. Aki ezt nemlátja be, az lehet, továbbra is kényel-mesen bóbiskol majd az elefánt-csonttornyában, de tömegekhez alig-ha fog eljutni.

A Fészbukon megtalálhatjuk régibarátainkat, ismerôseinket, akikrôlegyébként azt sem tudnánk, élnek-evagy halnak. Új ismerôsökre is szert

tehetünk – például olyanokra, akik-nek a miénkhez hasonló az érdek-lôdési körük, a nézeteik, vagy tôlünkmessze, távoli országokban élnek.Csoportot alakíthatunk akár társadal-mi céllal – a családon belüli erôszak-kal kapcsolatos törvénykezésért aFészbukon indult el a mozgalom, ésnôtte ki magát tüntetéssé. Hatására aParlament legalább foglalkozott a té-mával. Fontos, hogy szervezhetünkitt közösséget, illetve csatlakozha-tunk ilyenekhez. Értesülhetünkeseményekrôl, kiállításokról, kon-certekrôl, könyvbemutatókról, ame-lyekre meghívnak bennünket, és miis meghívhatunk rájuk másokat. Ésígy tovább.

A Fészbuk az utóbbi években na-gyon trendi lett, ki is alakult irántaegyfajta függôség. Tömegek lógnakrajta naponta órák hosszat. Ami ön-magában nem baj – gondoljunk csakegyedül élô, magányos emberekre,öregekre. Van nekem idôs, Parkin-son-kóros barátom, akit a betegségeegész napra a fotelbe kényszerít. Azolvasás mellett a Fészbuk az egyedü-li szórakozása. Általa érzi, hogy va-lamilyen formában mégis emberekközött van. A baj csak az, ha valakipéldául a családját hanyagolja el afészbukozás miatt, és ebbôl konflik-tusai támadnak.

De a legnagyobb gond, hogy el-puskázzuk a Fészbuk adta lehetôsé-geket. Megfeledkezünk róla, hogy azemberi kommunikációnak több mint90 százaléka nem szavak által zajlik.Amikor mondunk valamit egymás-nak, leginkább gesztusokkal, arcjá-tékkal, kézmozdulatokkal, azaz atestbeszéddel értetjük meg magun-kat. A Fészbuknál ilyen szempontbólmég a telefon is jobb, mert ott leg-alább rengeteg információt szolgál-tat a hang. Ha viszont az eszmecserekizárólag a közösségi oldalon zajlik,maradnak a szavak, és ilyenkor bi-zony, szmájli-jelek, szívecskék idevagy oda, könnyen adódik félreértés.Az emberek ugyanarról a dologrólsokféleképpen vélekednek, és aFészbuk korlátai miatt az ártatlannakinduló „beszélgetésbôl” képletesenökölharc lesz, aminek során a felek alegválogatottabb szidalmakat vágjákegymás fejéhez. Az eredmény: örökharag.

Némelyek a Fészbukot a szólás-szabadság helyének vélik. Pedignem az. Valakinek a személyes pro-fil- vagy szerzôi (rajongói) oldalanem arra való, hogy ott bármit köz-zétegyünk. A másik meg: a gátlásta-lan gyalázkodás, de még a szemé-lyeskedés sem tartozik bele a szólás-szabadság fogalomkörébe. A jó hír-név megsértése minden formában aszemélyiségi jogok lábbal tiprása. Arendszer ezért ad lehetôséget rá,hogy az oldal gazdája a neki nem tet-szô hozzászólásokat törölje. Vitat-kozni persze szabad: ha nincs mó-dunk rá személyesen, ott az e célbóllétrehozott fórum, például a csetszo-ba. Az semleges terep.

Persze, könnyû elragadtatni magun-kat, ha nem látjuk-halljuk egymást,így csak a saját hatalmas egónk dübö-rög a fejünkben. Ezért alkalmatlan ér-demi vitára a Fészbuk. Találkoztammár én ott olyan pletykával valakirôl,amitôl a hajam is égnek állt. Kíváncsi-ságomban személyesen kérdeztemmeg az illetôt, mi volt ez az egész. Ki-derült, egy ártatlan megjegyzésébôlfújtak óriási lufit, amit a végén máregy konkrét személy elleni egziszten-ciális támadásnak véltek.

Sajnos a Fészbukon elharapózott ajelenség: emberek, gyakran csakazért, mert egy adott témában eltérôa véleményük, kígyót-békát kiabál-nak (írkálnak) egymásra. De hát avaló életben is így van, nem igaz? A(közösségi) kommunikáció a társa-dalmi élet egyfajta tükre.

Márpedig egy gyûlölködô társada-lomnak a Fészbukja is gyûlölködôlesz.

Rados Virág

„Menekültek zenekara”Hazai filmpremier

Minden feladat megtalálja a megvalósítóját, végrehajtóját. Wallenberget is afeladat találta meg, s aki ismeri A Gyûrûk Urát, szintén tudja, mirôl van szó.Josh Aronson olyan történetet vitt filmre, ami az idôsebb generáció emlékezeté-ben élô valóság, a fiatalabbaknak legenda, amit hisznek is, nem is. Paradox mó-don a Menekültek zenekara (Orchestra of Exiles) a legendát a talpára állítja, ésa benne elhangzó interjúk igazolják hitelességét.

Kavicsok helyett kövek egynem létezô sírraNyílt levél Szilágyi Györgyhöz

Kedves Gyuri, egykori fônököm!Amikor meghaltál, elhamvasztat-

tad és szétszórattad magad. Így akar-tad. „Már életemben is szétszórt vol-tam” – indokoltad a Tôled elvárt ésmegszokott humorral. Most viszontolyan történt, amit örülünk, hogynem értél meg.

Bezárt a Vurstli.Nem, ez nem a szokásos mínuszos

hír, ami ilyestájt megjelenik az újsá-gokban, nem a téli bezárás. Ez a végleges.

Igen! Az ántivilágban Angol Parkból átvedlett Vidám Park. Életedfômûvének koronája.

Amikor lapunkat szerkesztetted, vártuk a nyomdai levonatot, a „kefét” – Tea Vurstliról meséltél nekünk. Véget nem érô, éves folytatásokban, millió ti-tokról. Akkori hallgatóid közül rajtam kívül már csak egyetlen kolléga él, dehát ô azóta a talmud professzora lett, vele mégsem illik ilyesféle emlékeketidézgetni. Hôseid között voltak közös „ismerôseink” is. Könyvben is megörö-kítetted ôket. Meséltél a szomszédos cirkuszban fellépô (a Cirkusz még áll,de ebben az országban mikor nem volt cirkusz?) Zoli bohócról, a gyerekekkedvencérôl, aki addig mulattatott, amíg Mengele engedte. Merthogy törpevolt az istenadta, s mint tudjuk, az ilyenek az auschwitzi doktor kedvenc kí-sérleti alanyai voltak.

Ismertük (Te személyesen is) Káposztás Sárit, a nôimitátort. Meséltél a póktestû nôrôl, én emlékeztem a Kikiáltóra (így hívtuk), aki egy

dobogón invitálta a közönséget, cselédeket és kiskatonákat legfôképp, úgy,hogy egy csontvázat állított maga mellé azzal, hogy az majd meg fog szólal-ni. De addig is ô elmondja, mit láthat benn a nagyérdemû, ami természetesenmind világszám. És amikor befejezte, tessék, tessék szavakkal hívta a pénz-tárhoz a bámészokat. Amikor mi, gyerekek, persze egészen elöl, rákérdez-tünk: és mikor szólal meg a halálbácsi – akkor lehajolt hozzánk, és félhango-san elküldött bennünket oda, amit vallási lap lévén nem írhatunk le.

Most vége. Nemcsak a nagy krónikás ment el, de követte remekmûveinektárgya is. A Vurstli.

Emlékszel Tamburásra a Hattyúdalban? Emlékszel arcára, tele világfájda-lommal, amikor az új lakótelep árnyékában megbúvó kicsiny „hajléktalanokhajléka” jellegû kunyhóját el kell hagynia, és látja, hogyan dózerolják le egy-kori otthonát?

Emlékszel Bokára, amikor a grundért, vagy inkább a Grundért vívott hábo-rút követôen megtudja, hogy már holnaptól nincs Grund, oda épületet emel-nek?

Ez jutott eszembe Rólad is – ha ezt megérted volna.Ez járt a fejemben szeptember utolsó vasárnapján is, amikor kézen fogva

unokámat, elmentem elbúcsúzni a Vurstlitól. Rég látott tömeg volt, pedig egynormál családnak közel 20 ezer (!) forint a belépô.

És én mentem, mentem gyerekkorom és ifjúságom egykori színhelyén – ésnem tudtam unokámnak (8 éves) mit mesélni.

Nem tudtam megmutatni: itt állt a Kikiáltó, itt láttam a póktestû nôt, amottprodukálta magát Káposztás Sári... Vége.

És most hadd demagógizáljak egy kicsit.Mit vártál ezektôl, Gyuri? Azoktól, akik a Malévet is úgy hagyták elszállni

– nevéhez illôen. Az egykori német újságíró klasszikussá avanzsált mondatátidézem: Amit a szocializmusban a szocializmusról tanítottak nekünk, az ha-zugság volt. Amit a kapitalizmusról mondtak, az igaz.

A Vurstlit is a farkastörvények vették el tôlünk. Apropó. A területet az ál-latkert kapja meg. Farkasok és görények fognak futkosni azon a helyen,amely egykor százezrek egyetlen szórakozása volt.

Istenem, mi lett volna, ha ezt az „elmútnyócévesek” teszik? Hozzányúlniahhoz, amihez több mint évszázada senki sem mert!!!

Nyugodj békében, Gyuri!Kardos Péter

KKeerreesssseenn mmeegg mmiinnkkeett,, hhaa::

• motivációs levelet kell írnia,• állásinterjúra készül,• elôléptetést szeretne,• elôléptették, de túl nagy a feladat,• vállalkozás indítását tervezi,• nehezen megy a vállalkozása,• bôvíteni akarja cégét.

Az elsô beszélgetés ingyenes.

www.hotan.hu honig@t-online.hu

A kis Huberman édesapjával

A valószínûtlen történet egy lengyel zsidó csodagyerek, Bronislaw Hubermanélettörténetének felidézésével kezdôdik. A tehetséges hegedûs fiúcska igengyorsan a koncertpódiumok kedvence lett, és ambiciózus édesapja támogatásá-val hamar bejárta Európa nyugati felét. Pályaívét elôbb az elsô világháború,majd a németországi fasizmus ébredése és kibontakozása törte meg. Amikor anáci hatalomátvétel nyomán megindult a zsidó mûvészek kitiltása a színpadok-ról, Huberman – félretéve saját karrierjének építését – úgy döntött, megszerve-zi a születô – és kulturális hagyomány nélküli – Palesztina számára az országelsô szimfonikus zenekarát. A barna- és feketeinges Európa szabadulni akart azsidóktól – és csak kevesen látták át, hogy ezzel saját kultúráját szegényíti. A 73tagú zenekarba bejutni hosszadalmas válogatás után lehetett, és aki bekerült, ak-kor még csak sejtette, késôbb tudta is, hogy az életet nyerte meg.

Huberman neve igen sok ajtót kinyitott, és olyan nagy presztízsû személyisé-geket tudott maga mellé állítani, mint Albert Einstein. Az elsô koncert karmes-terének pedig egyenesen Arturo Toscaninit nyerte meg.

Háromévi szervezés, elôkészület, idegeskedés – és a reményvesztettség hullá-mai – után, német, magyar, osztrák, lengyel zsidó zenészeket (és családtagjaikat)kimentve az elfeketedô Európából, felhangozhatott a Palesztin Szimfonikus Zene-kar elsô koncertje (1936). És a feladat ezután nem hagyta el Hubermant: mûvé-szeit tanításra kötelezte, a zenekar kedvezményes árú munkáskoncerteket adott; azóhazából elmenekülô zsidóság kulturális közege épült a sivatagban.

Humanista, életmentô és misszionárius, álmodozó és nagyon céltudatos idea-lista – ez mind egyszerre volt, így emlékeznek rá.

A film az elmúlt évben készült el, Josh Aronson dokumentumfilmnek formál-ta meg, legnagyobbrészt hihetetlenül sok és gazdag archív anyagból. A rekonst-ruált élettörténetet ismeretlen, de igen jó színészekre (és muzsikusokra) bízta,legvégül pedig mûvészeket, túlélôket és leszármazottakat interjúvolt meg, töb-bek között Itzhak Perlmant, Zubin Mehtát és Pinchas Zukermant, akik rajongás-sal meséltek Hubermanról, az emberrôl és a muzsikusról. Különösen érdekesmegszólaló a fiatal Joshua Bell, akit idén a Tavaszi Fesztiválon hallhattunk; ôvásárolta meg néhány éve ugyanazt a Stradivarit, amit Hubermantól elloptak, ésamelyiknek aztán fél évszázadra nyoma veszett.

A filmnek több közvetlen magyar vonatkozása is van. A kis Bronislaw elsôkomoly mestere Joachim József, a legendás violinista, hegedûtanár volt. A tör-ténet egy késôbbi szakaszában felbukkan Fenyvesi Lóránd, az egyik kimenekí-tett magyar mûvész, akirôl a filmben leánya mesél, és hát kevés és visszafogottképsorral, de szívszorítóan mutatkozik meg a pesti Zeneakadémia, ahol Fenyve-si növendéket a portás menti meg az aktuális „zsidóverés” elôl azzal, hogy be-zárja a vécébe...

A filmet a Mensch Nemzetközi Alapítvány (személy szerint az Amerikábanélô Geiger András) hozta el egy estére az Uránia moziba. Akadt valaki azEMMI nevû minisztériumban, aki felkarolta az ügyet, akadt egy másik, akiszívességbôl feliratozta a digitális verziót – csupán a magyar forgalmazó késle-kedik még felfigyelni a filmre. Pedig bizony jó, és ha sikerül megoldani, GeigerAndrás ismét megszerzi az engedélyt a bemutatásra.

BJI

ÚJ ÉLET 52013. OKTÓBER 15.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSKollegialitás arab módra

Tomer Chazan, 20 éves, katonaiszolgálatát töltô Bat Jam-i lakos el-fogadta munkatársa, Nidal Amar(42) palesztin arab meghívását utób-bi falujába. A katona bevonulásaelôtt ugyanabban az étteremben dol-gozott, mint Amar. A baráti bizalo-mért életével fizetett.

Chazan családja jelentette a katonaeltûnését, de ekkor a Cáhál, az Izrae-li Hadsereg különleges alakulatai már rosszat sejtve keresték a katonát. A SinBét, a belsô elhárítás tudomására jutott ugyanis, hogy egy palesztin egy kato-na társaságában taxival Kalkilia palesztin város felé utazott.

Nidal Amar a Nyugati Parton lévô Beit Amin faluba csalta a katonát, egyelhagyott mezôn meggyilkolta, a holttestet egy kútba rejtette, és azt tervezte,hogy a holttest kiadásáért kialkudja 2008 óta tízéves börtönbüntetését töltôtestvérének, a Tanzim szervezet terroristájának szabadon bocsátását. A test-vér, Nur Amar, egyebek között robbanóöves terroristalányt küldött Izraelbe.

A biztonsági erôk másnap kora reggel otthonában tartóztatták le NidalAmart egy testvérével és más, a rablásban való részvétellel gyanúsítható sze-mélyekkel együtt.

Nidal Amar bevallotta tettét, és a nyomozókat elvezette a gyilkosság szín-helyéhez.

H. L.

Vita a TemplomhegyrôlA Kneszet Belügyi Bizottságában heves vita bontakozott ki a Templomhe-

gyen való imádkozási rendrôl azt követôen, hogy a Palesztin Hatóság „provo-kációnak” és „uszításnak” nevezte a zsidók jelenlétét a kegyhelyen.

Ahmed Tibi izraeli arab politikus szerint „hadüzenetnek” tekinthetô, ha aTemplomhegyre vonatkozó status quót bármilyen módon megbolygatni kí-sérli a kormány, az al-Aksza és a Szikladóm a teljes körzettel együtt a Vakfgondnoksága alá tartozik, s iszlám terület.

Miri Regev bizottsági elnöknô szerint a Templomhegy a judaizmus leg-szentebb helye, senkinek nincs joga kitiltani onnan az imádkozni akaró zsidó-kat.

A Palesztin Hatóság publicisztikai írásokban, tévés és internetes mûsorok-ban, valamint programbeszédekben követeli az izraeliek jogának azonnali ésvisszavonhatatlan felfüggesztését a Templomhegy látogatása kapcsán, mond-ván: jelenlétükkel súlyos és provokatív módon zavarják a muszlim hívôket,judaizálni akarják az iszlám egyik legszentebb helyét.

Az újév és a jom kippur alkalmával is kövekkel dobálták palesztinok aNyugati Falnál imádkozó zsidókat, egy Fatahhoz köthetô csoport pedig ter-rormerényletek elkövetésére szólított fel az al-Aksza védelme okán.

(Forrás: Jpost)magen.hu

Nem micvetánc volt...Fegyelmi vizsgálatot indított az izraeli hadsereg több katona ellen, mert

szolgálat közben palesztinokkal szórakoztak egy éjszakai mulatóban aciszjordániai Hebronban.

Izraeli sajtójelentések szerint a katonák járôrözés közben tértek be a ven-déglátó-ipari egységbe, ahol azonban – filmfelvételek tanúsága szerint – tánc-ra perdültek az ott szórakozó palesztinokkal. Az egyik tévécsatorna egyenru-hás, fegyveres izraeli katonákról mutatott képeket, amint civilbe öltözött fia-tal palesztinokkal táncolnak.

Egy katonai szóvivô azt közölte, hogy a hadsereg súlyos incidensnek tartjaa történteket, mert a katonák indokolatlan veszélynek tették ki magukat. Azérintettek ellen fegyelmi eljárás indult – tette hozzá.

A sajtó úgy tudja, hogy a katonákat ideiglenesen fel is függesztették a szol-gálat alól.

MTI

Izraelben nem csakbevándorolni lehet...

Avagy Lapid a FacebookonIzraelben botrányt keltett Jair Lapid pénzügyminiszter Facebook-bejegyzése,

amelyben ostorozta azokat, akik megélhetési okok miatt hagyták el az országot.„Nem tudom megérteni azokat a zsidókat, akik otthagyják népük egyetlen or-

szágát, mert Berlinben kényelmesebben élnek” – írta Lapid, a centrista Jes Atíd(Van Jövô) párt elnöke még Budapesten, miután részt vett a Zsidó élet és anti-szemitizmus a mai Európában címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferen-cián.

„Azért jöttem Budapestre, hogy beszédet mondjak a parlamentben az antisze-mitizmus ellen, és emlékeztessek arra, hogy meg akarták ölni az apámat, csakmert a zsidóknak nem volt saját államuk” – közölte, a holokausztra utalva.

A Facebookon több ezer hozzászóló bírálta a pénzügyminisztert a holokausztfelemlegetése és amiatt, hogy ezzel párhuzamosan olyan megszorító intézkedé-seket hoz, amelyek újabb izraelieket kényszerítenek külföldre a jobb megélhe-tés reményében.

Az ügy elôzménye, hogy az egyik tévécsatorna nagy visszhangot kiváltó ri-portsorozatban számolt be az országot gazdasági okból elhagyó, a 2011-es nyá-ri tüntetéshullám óta tömegesen Berlinbe, Londonba vagy New Yorkba költözô,csalódott fiatalokról.

A Maariv címû lap adatokkal támasztja alá, hogy a zsidó államban többet dol-goznak, kevesebbet keresnek és drágábban vásárolnak, mint a nyugati világ leg-több pontján. Az átlagfizetések összehasonlításában az izraeli 2500 dollár (kö-rülbelül 550 ezer forint) alatta marad nemcsak a legjobb norvégnak (7200 dol-lár, 1 millió 600 ezer forint), de a nyugat-európai bérek legtöbbjének, még a vi-szonylag alacsony spanyol, 3400 dolláros (750 ezer forint) átlagnak is.

Egy lakás megvásárlásához Izraelben kell a legtovább dolgozni: átlagos bére-zéssel 138 hónapig, míg ez a szám Franciaországban 76, Spanyolországban 71,Amerikában 65, Nagy-Britanniában 64, Hollandiában 59, Írországban pedig 55.

A megélhetési költségek is kiemelkedôen magasak Izraelben: az átlagfizetés45 százalékát kell lakbérre és élelemre fordítani, miközben Nagy-Britanniában32, Amerikában 30, Spanyolországban és Franciaországban 28, Németország-ban pedig csak 25 százalék megy el erre.

A Globes címû gazdasági lapban megjelent felmérés szerint az utóbbi idôbenaz izraeliek 51 százaléka mérlegelte az ország elhagyását, és 45 százalékuk tá-mogatná, ha gyermekei a távozás mellett döntenének.

Mégis, az elköltözés általában csak terv marad. A Háárec gazdasági mellék-lete szerint 1990-hez képest a mostani évekre 35 százalékkal csökkent azoknaka száma, aki tartósan külföldre költöznek. 2011-ben az országból kilépôk közül16 ezer 200-an nem tértek vissza legalább egy évig, míg korábban sokkal töb-ben, például 2002-ben 27 ezer 300-an hagyták el tartósan az országot.

MTI

Feszültségek JeruzsálembenMiközben a Nyugati Falnál zsidó újévi imádságokat tartottak, palesztin fi-

atalok a Templomhegyrôl kôzáport zúdítottak a téren lévôkre, majd össze-csaptak a kiérkezô izraeli rendôrökkel.

A zavargások során két rendôr könnyebben megsérült. Összesen 22 arabotvettek ôrizetbe.

Hivatalos közlemény szerint a tüntetések elsôsorban Raed Szalah sejk letar-tóztatása okán szervezôdtek. Mickey Rosenfeld rendôrségi szóvivô ugyanak-kor megerôsítette, Szalahot már napokkal a zavargások elôtt kiengedték avizsgálati fogságból, figyelmeztetve arra, hogy nem tartózkodhat Jeruzsálem-ben, illetve annak 30 kilométeres körzetében.

Jichak Aharonovitch belbiztonsági miniszter elmondta, a sejk ôrizetbe vé-tele jogos és szükséges lépés volt, az állam minden uszítóval szemben kemé-nyen fel fog lépni a jövôben is.

(Forrás: Jpost)magen.hu

Harmadikintifáda

a láthatáronA belbiztonsági szolgálat helyzet-

értékelése szerint a 48 órán belülegy-egy izraeli katona életét kioltókét gyilkosság egyéni és nem szerve-zett akció volt. Az utóbbi napok pa-lesztin-arab zavargásai mégis azt abenyomást keltik, hogy ismét általá-nos felkelés készülôdik.

A vélekedést megerôsítik az Óvá-rosban és a Nyugati Part városaibanlejátszódott összetûzések. Különösaktualitást ad a konfliktusnak azúgynevezett „második intifáda”megindításának 13. évfordulója. Eztpalesztin szervezôik azt követôen in-dították el, hogy Áriel Saron akkoriminiszterelnök-jelölt több izraeli po-litikussal látogatást tett a jeruzsálemiTemplomhegyen. (Amelyre ortodoxzsidó hagyomány szerint zsidóknaktilos felmenni, miután a nép a „vöröstehén” tisztító szertartásának közel2000 éves szünetelése miatt rituáli-san alkalmatlan erre – lásd MózesIV. könyve, 19. fejezet.)

Ennek a második intifádának a ho-zadéka lett a palesztin területeketIzraeltôl leválasztó biztonsági kerí-tés, amely megépülése óta szinte anullára szorította le az Izraelben el-követett terrorakciók számát. (A Pa-lesztin Autonómia területén megte-lepedett zsidó lakosság ellen többhalálos kimenetelû terrorakciót kö-vettek el – a fent említett két gyilkos-ság is a Nyugati Parton történt.)

A templomhegyi mecsetekben tar-tott imáról kijövet a rendôröket ésjármûveiket kövekkel dobálták. Arendôrök és a határôrök hang- és vil-lanógránátokkal tartották távol ma-guktól a fenyegetô tömeget. Zavar-gásokra került sor a Nyugati Part(Ciszjordánia) más városaiban, vala-mint a palesztin területeket Izraeltôlelválasztó ellenôrzô pontokon is.

A Gázai övezetben palesztin töme-gek Simon Peresz államelnököt ésBenjámin Netanjahu miniszterelnö-köt ábrázoló bábukat égettek. Né-hány százan megindultak a Gázaiövezetet Izraeltôl elválasztó bizton-sági kerítés felé, ahol a határôrségvisszafordította ôket.

H. L.

Izrael lakossága 8 millió fölöttRos hásáná alkalmából a Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta: Izrael

Állam lakossága meghaladta a nyolcmillió lelket. Napjainkban 8,081 millió-an vagyunk.

Ennek valamivel több mint 75 százaléka tartozik a zsidó többséghez: pon-tosan 6 066 000 lélek. Ez a hatmilliós lélekszám, tekintettel a vészkorszak ha-sonló adatára, borongós asszociációkat kelthet.

Az arab lakosság – zömmel a muzulmán vallás követôi – 1,67 milliót szám-lál, és 345 ezer fônyi nem arab keresztényt tartanak nyilván, többségük oroszanyanyelvû.

A lakosság növekedése legnagyobbrészt természetes szaporulat: az 5773.évben Izraelben 160 749 születést jegyeztek be. Az alija az elmúlt évben isszerény maradt: 16 968 olé érkezett.

Az elmúlt esztendô során a zsidó szektorban 127 ezer házasságot kötöttekrabbi elôtt, és 29 616 válást mondtak ki.

Közel 650 ezer a tartósan külföldön élô izraeliek száma: többségüket „joré-doknak”, az országot végleg elhagyó izraelieknek tekintik.

A legnépszerûbb nevek a zsidó lakosság körében, amelyeket fiúknak ad-nak: Itáj, Dániél, Uri, Joszéf és Noám, míg lányoknál a Noá, Sirá, Támár,Táliá és Jáél nevek vezetnek.

Nem érdektelen idézni a Palesztin Statisztikai Hivatal adatait sem, amely-bôl a 2013. év közepén közölt adatok állnak rendelkezésre.

Ezek szerint a palesztin területek összlakossága közel 4,5 millió. A Nyuga-ti Partnak (Ciszjordánia) 2,72 millió, a Gázai övezetnek 1,7 millió lakosa van(a Nyugati Part zsidó lakosságát az izraeli zsidó népességhez sorolják).

A palesztin lakosság 40 százaléka 14 éven aluli gyerek.A fenti adatokból következik, hogy a Jordán folyó és a Földközi-tenger kö-

zött, az egykori brit mandátumi Palesztina 26 ezer km2-es területén összesen12,5 millió ember él – ez hatalmas népsûrûséget jelent! (Összehasonlításként:a 93 ezer km2-es területû Magyarországon 10 millióan élnek.)

Halmos LászlóRehovot

USA: Izrael nyolcvanatomtöltettel rendelkezik

Izrael nyolcvan atomtöltettel rendelkezik – írta a Times of Israel izraeli hír-portál a Bulletin of the Atomic Scientists címû amerikai szakfolyóiratbanszeptemberben megjelent jelentés alapján.

Az amerikai hírszerzés forrásai szerint a zsidó állam 1967-ben kezdte megnukleáris robbanótöltetek elôállítását, de nem ismert okokból 2004-ben abba-hagyta a készletek felhalmozását. A jelentés szerint ezen idôszakban összesen115–190 robbanótöltethez elegendô hasadóanyag került a raktárakba.

Izrael titkos nukleáris programját homály fedi, az ország politikai okokbólbizonytalanságban tartja a nemzetközi szervezeteket, és nem hajlandó aláírniaz atomsorompó-szerzôdést.

Korábbi becslések mintegy négyszázra tartották az atomtöltetek számát,amelyeket Izrael különbözô utakon képes célba juttatni: ballisztikus rakéták-kal, repülôgépekkel vagy a tengeralattjárókról indítva azokat.

A cikk szerint a robbanótöltetek közül ötvenet közepes hatótávolságú bal-lisztikus rakétákhoz készítettek, harmincat pedig repülôgépen történô szállí-tásra tettek alkalmassá. Az angol The Guardian címû lap úgy véli, hogy Izra-el rendelkezhet nukleáris anyagokat tartalmazó tüzérségi lövedékekkel, lô-szerekkel is.

Az amerikai jelentés szerint az egész világon jelenleg tízezer-kétszáztizen-öt nukleáris robbanófej található, számuk folyamatosan csökken az 1986-oshidegháborús csúcspont óta, amikor hatvannégyezer-négyszáznegyvenkilen-cet tartottak nyilván.

MTI

A Szent Várost is Vaskupola védiAz Izraeli Légierô Vaskupola ra-

kétaelhárító üteget telepített Jeru-zsálemtôl nyugatra. Egy héttel ko-rábban Nagy-Tel-Aviv körzetében issor került egy hasonló légvédelmiüteg telepítésére.

Mose Jáálon honvédelmi minisz-ter közölte: Izrael arra az esetre isfelkészült, hogy az Egyesült Álla-mok hadereje végül mégsem lép felSzíria ellen. „Arra is készen állunk,ha az amerikaiak támadnak, és arrais, ha nem. Bármely döntésük ránk ishatással lesz” – mondta, majd hozzá-tette: Izrael csak abban az esetbenavatkozik a háborús cselekmények-be, ha biztonsági érdekei sérülnek,illetve ha az Izrael által felállított„vörös vonalat” a szíriaiak áthágják.Ilyen például állami szuverenitásukmegsértése, vagy magas stratégiaiértékû fegyverzet átadása terrorszer-vezet, fôképpen a Hezbollah kezébe.

A honvédelmi miniszter egyHerzlián tartott tudományos összejö-vetelen ismét arra szólította fel Izra-el polgárait, hogy folytassák normá-lis életvitelüket.

H. L.

Tomer Chazan

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2013. OKTÓBER 15.

MAGÉN ISTVÁN

OlvasónaplóIzrael Állam története (4.)

A modern Izrael Állam történeteaz önvédelmi háborúk története.„Két háború között mindig békevan” – bölcselkedik Karinthy vala-melyik paródiájában. Ez az eviden-cia Izraelre nem vonatkozik. Karin-thy Cecil M. Joepardy bengáliköltôrôl írott paródiájával megbukottvolna Izraelben, mert ott két háborúközött sem volt béke soha. Izrael ál-landó fenyegetettségben él, ez a ténymegacélozza a jellemet, kivívta a vi-lág népeinek elismerését, átrajzolta azsidóságról kialakított képet. Izraelháborúi eltérnek minden eddigi há-borútól. Minden harci cselekményközvetlen létkérdés, az ország fenn-maradásáért vívott küzdelem. Izraela szomszéd muszlim népek tengeré-ben alig észrevehetô apró „sziget”.Akinek „csak térkép e táj”, annakmár a látvány is félelmetes. Ellensé-gei kezdettôl fogva ennek a kis or-szágnak a megsemmisítésére, teljeselpusztítására törekedtek, és töreked-nek ma is. Hogy nem tréfálnak, arranapjaink arab forradalmainak véreseseményeibôl is következtethetünk.Ebben a kohóban erôsödött, formá-lódott, acélosodott a „homo israeli”,az izraeli ember.

1955. december 12-én, éppenchanukkakor, a Kineret északkeletipartjáról a szírek tüzet zúdítottak egyizraeli járôrhajóra. Ezt a mindenna-pos eseményt az tette különlegessé,hogy golyószórókkal lôttek. Pedigegyébként nem volt háború... MartinGilbert: Izrael története címû köny-vében ezt olvashatjuk: „...szíriai tá-madásra válaszul az izraeli tüzérséga szíriai Kurszi katonai pontot lôtte.(...) ...a szárazföldi ellentámadásmellett döntöttek. Az akcióban há-romszáz izraeli katona vett részt. Atámadás a sötétség beálltávalkezdôdött, a csapatok leereszkedteka Jordán folyó partjára, néhány kilo-méterre északra attól a helytôl, ahol afolyó a tóba ömlik. Nem volt könnyûátkelni a folyón. A JerusalemPostban egy szemtanú így számoltbe az akcióról: »Katonák gázoltak átaz erôs sodrású, jéghideg vízen, és azutánuk jövôknek kötelet feszítettekki. Az egység többi katonája a kötél-be kapaszkodva jutott át a folyó túl-partjára, az alacsonyabbak alá-alámerültek a mély vízben. A fegy-vereket és a lôszereket is kötélenhúzták át.« A második lépcsôben atámadók délebbre vonultak, és egytizenegy mérföldnyi frontszakasztbiztosítva, még nyolc kilométert tet-tek meg a szíriai Nukeib falu mellettlévô katonai erôdítményig...”

A történetek mesélése és újrael-mondása totális tény. De az izraelieknem mesélnek háborús élményeket.Matematikailag, a múltból a jövôbeirányuló folyamatként, csak osztaniés szorozni kell, és máris megállapít-hatjuk, hogy a világ legerôsebb had-seregének katonái. A nagyszerû író,

a nemrég elhunyt kiváló Csomós Ró-bert írja könyvében: „Slomó is en-gem néz, elôre mutat, Dagadt mégkiált is nekem valamit, de nem halla-ni a veszett fegyverropogástól. Hir-telen mindenki a földre veti magát,persze én is, bár nem látok semmit,csak a robbanásokat, a lövedékek si-vító hangját, a repeszek, golyók,szétfröccsenô kövek közeli surraná-sát érzékelem. Valami mozdul elôt-tem, mintha egy sziklatömb gurulnaszikrázva, csattogva felénk, mostkapcsolok csak, miért kiabál, muto-gat Slomó, meg a többi fiú is...tank... ellenséges tank! Áttört a vo-nalon, kijutott a fôútra, és most ta-pos, rohan felénk.”

A bölcs különbözô jeleket használ,mert a kiejtés soha nem egyértelmû.A logika is lehet érzékeny mindenérzelemre és kiterjesztésre, helyesvagy helytelen döntésre, hûségrevagy hûtlenségre, transzcendentálispróbálkozásokra, segédkezhet a ma-tematika életre keltésében, vagy azanalógiák felvetésében a metafiziká-hoz vezetô úton. Apák megszûnnekapák, férjek, szeretôk lenni, a fiakgyermekek lenni, ott hagyják gyö-nyörû, tiszta lakásaikat, hogy a föl-dön aludjanak, Izrael szent földjén,melyért ha kell... Nem keresik a ha-lált, nincsenek romantikus fejezete-ik, melyekben csak egyféleképpenlehet dönteni. Hôsiességük nem igé-nyel bizonyítást.

Nem gyûlölködnek, nem rabjaielôítéleteknek ellenségeikkel szem-ben, semminek, amit semlegesítenikellene harc közben, vagy akár csakredukálni a kérés szintjére, vagy ahálaadáséra, mint egy imát. A tudat-lanságtól, mely minden igazolástvagy megalapozott törekvést tönkre-tesz, különösen óvakodnak.

1955-ben ,,...Tel-Avivtól mind-össze nyolcmérföldnyire délkeletre,Kfár-Habadnál terroristák öt iskolásgyereket és tanítójukat ölték meg.Ezt a falut hat évvel korábban létesí-tették Joseph Isaac Schneersohnnak,az amerikaiak által támogatott luba-vicsi chászid rabbinak a kezdemé-nyezésére.” A kérdések újabb ésújabb sorát nyitotta meg Izraelsebezhetôsége. Az okok hasonlóságalogikai rendszerbe kényszeríti a sza-bályokat. Ha az ország középpontjá-ban lévô falu ilyen sebezhetô, meg-kerülhetôk-e az értelmi és érzelmikonvenciók? Megkerülhetô-e Isten?Nincsenek illúziók, csak az maradmeg, ami természetes és ôsi, aminekalkalmazása, szó szerinti értelmezé-se továbbfejleszthetô és innovatív,amivel nem sematizálódik a Kinyi-latkoztatás. Martin Gilbert könyvé-ben az események jelentôsek, lekere-kítettek, epizódszerûek. Idôbeli-ségük kapcsolja ôket egybe. A kate-góriák sorát igazító napszakok nemkeverednek. „Az összecsapás hajnal-ra véget is ért. Aznap reggel a küzde-

lem helyszínétôl délre fekvô Éjn-Gev kibuc (...) lakói – akiket az éj-szakai harcokban a szíriai egységekaknákkal lôttek – úgy folytatták napitevékenységüket, mintha mi sem tör-tént volna.”

A megélhetés, a munka, a napi do-log egyfajta nyelvi forma is, a gon-dolat átadhatóságának kategóriája. Anyelvi megformálás, melyen gondol-kodunk vagy gondolkodni próbá-lunk, a legváltozatosabb problémá-kat veti fel egy jelentôs mértékbenbevándorlók lakta országban. Külö-nösen, ha az anyanyelv és az ideális,az „imádott” nyelv nem ugyanaz, anyelv, melynek elsajátítási foka jel-zésértékû az önmagunkra találás fo-lyamatában. Melynek minden egyesszava a múltból jövô és a jövô felémutató reménysugár. Melynekbôvülése, kifejezhetôsége, horizon-tális terjeszkedése az élet méltóságá-hoz, a mindennapi lét tételeinekfolytonos elemzéssel való kezelésé-hez vezet. Az ôsi héber nyelv feltá-masztása különös felhangot ad hét-köznapi ügyeinknek, dolgainknak is.A legegyszerûbb megnyilvánulás isjelentôséget kap. A héber nyelv sajá-tossága, hogy Istenre legalább het-venegynéhány kifejezése van, de haaz izraeli ember káromkodni akar, azarabból kell a szavakat kölcsönöz-nie.

A szentenciák – meg kell értenünka fogalmak megtakarításának gondo-latát – szinte már teológiai megnyi-latkozássá sûrûsödnek, a koncent-ráltság beszédfölöttisége, a bejelen-tés bombasztikussága olyan magas-latokba röpít, mint amilyen MotaGur tábornok hat másodpercig tartóbejelentése volt az újkori „teremtés”hat napjának egyikén, 1967-ben:„Hár habajit böjadénu!” A Templom-hegy a kezünkben van!

De ha lehet, ne ugráljunk az ese-mények bûvkörében. Martin Gilbertkönyve rendszerez, megingathatat-lan nyugalommal és tényszerûséggelközöl. Tanít. Mintha városnézô busz-szal utaznánk, hallgatnánk az ide-genvezetôt, miközben az ablak általkeretezett arcunk a messzeségbe ré-ved.

1956. április 5-én az egyiptomi tü-zérség hosszan és módszeresen lôttea Gázai övezethez közel esô negevitelepüléseket. Egyiptomi aknavetôktámadták a határt ellenôrzô izraelikatonákat. Ezzel egy idôben egyipto-mi fegyveresek lépték át a határt,majd amikor az izraeli járôr felfedez-te ôket, visszavonultak. Tûz alá vet-tek egy izraeli patrult, és három izra-eli katonát megöltek. Délután a tü-zérség viszonozta a tüzet. „Az izrae-li tûzfüggöny hatvanhat arab civiltölt meg. Az izraeli külügyminisztéri-um egyik szóvivôje a civileket ért»sajnálatos veszteségekrôl« beszélvemegjegyezte, ezek a veszteségekEgyiptom meggondolatlan tetténekelkerülhetetlen következményei vol-tak.”

A Tirán-szoros lezárásával Egyip-tom délrôl kezdte fojtogatni a fiatal,még mindössze alig nyolcéves zsidóállamot. A kereskedelmi hajók nemtudtak eljutni Eilátba, majd amikor1956 júniusában Nasszer államosí-totta a Szuezi-csatornát, a Tel-Avivbavagy Haifába tartó hajók sem tudtakbehajózni állomáshelyeikre. Amikora franciákkal szoros kapcsolatokatkiépítô Simon Peresz Párizsban tar-tózkodott, a francia hadügyminisz-ter, Maurice Bourgès-Maunoury aztkérdezte tôle: Mit gondol, mennyiidôre volna szüksége az önök hadse-regének ahhoz, hogy áthaladjanak aSínai-félszigeten és Szuezbe jussa-nak?

(folytatjuk)

Az egykori vilniusi gettó szomorú évfordulója

A vilniusi gettót hetven évvel ezelôtt számolták fel a náci Németország csa-patai, véget vetve ezzel a város kiemelkedô zsidó kultúrájának. Erre emlékez-tek Litvániában.

A fôvárosban a gyász jeléül fekete szalagokat tûztek a közintézményeknemzeti lobogóira, az ország vezetôi és a holokauszt túlélôi pedig a több tíz-ezer áldozat tiszteletére rendezett megemlékezésen vettek részt.

Lapid Budapesten jártJair Lapid izraeli pénzügyminiszter a magyar parlamentben tartott beszédet

egy antiszemitizmus- és rasszizmusellenes nemzetközi konferencia díszven-dégeként, amelyet a Tom Lantos által életre hívott alapítvány szervezett.

Mint az jól ismert, Lapid édesapját, Tomi Lapid korábbi igazságügy-minisztert, és nagyanyját a budapesti gettóból indították nyugatra, erôltetetthalálmenetben, ám egy szovjet offenzíva eredményeként sikerült elszökniüks a felszabadítókat bevárniuk.

Jair Lapid beszédében hangsúlyozta, Magyarországon több százezer zsidótzártak gettókba, tereltek marhavagonokba s hurcoltak a halálba a náci meg-szállás alatt, ám a tömeggyilkosságokban – s ezt ki kell mondani, húzta aláeréllyel a pénzügyminiszter – magyarok is részt vettek, tízezrek aktívan, mil-liók pedig közönyös szemlélôként.

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány közigazgatási és igazságügy-minisz-tere, miniszterelnök-helyettese részint hasonlóan nyilatkozott, amikor elis-merte, a magyar állam bûnös a második világháború során elhurcolt és lemé-szárolt magyar zsidók halálában.

(Forrás: Jpost)magen.hu

„Mi is szeretnénk hinni Rohaniszép szavainak, mint mindenki más,de Irán tettei a szavak ellenkezôjétbizonyítják. Ahmadinezsád farkas-bôrbe bújt farkas volt. Rohani –báránybôrbe bújt farkas, aki azt hi-szi, hogy a felmutatott báránygyap-júval félre tudja vezetni a nemzetekközösségét” – mondta NetanjahuNew Yorkban, az ENSZ-közgyûlésplénuma elôtt tartott beszédében.

Netanjahu véleménye szerint aziráni nukleárisfegyver-fejlesztésmegfékezésének egyetlen békésmódja a kemény szankciók és hiteleskatonai fenyegetés kombinációja. Haazonban erre végül nem kerülne sor,Izrael Állam kénytelen lenne egye-dül megvédeni magát Irán ellen.

„Iránban egyik elnök ment, a má-sik jött, de mind ugyanazt a könyör-telen hitvallást követték, amelyet ahatalom valódi birtokosai: Homeiniajatollah és utódja, Hamenei ajatol-lah tettek magukévá” – jelentette ki aminiszterelnök.

„Ne hagyjatok fel a nyomásgya-korlással (Iránra)” – szólította felNetanjahu az ENSZ-közgyûlést,hozzátéve, hogy az egyetlen „deal”,egyezség csak az lehet, hogy Irán tel-jesen beszünteti az atomfegyver fej-lesztését célzó programját.

„Mi egy ôsi nép vagyunk, amelyközel 4000 évet ért meg. Sok csapástleküzdöttünk, amíg államunkat ôsiföldünkön ismét létrehoztuk. Jövôbevetett reményeinket ma egy nukleá-ris Irán veszélyezteti.

Iránt a szankciók késztették tár-gyalási hajlandóságra. A cél elérésé-hez az eddiginél is súlyosabb szank-ciók lennének szükségesek. Ha pe-dig a körülmények úgy hozzák, Izra-el egymaga is képes az önvédelemre.(...) Ha Irán atomprogramja békéscélokat szolgálna, ahogy azt a propa-gandájuk sulykolja, vajon mi szük-ség lenne föld alá süllyesztett nukle-áris létesítményekre, óriás reakto-rokra, speciális centrifugákra, inter-kontinentális ballisztikus rakétákra?Nem nehéz bizonyítékot találni,hogy Irán nukleáris programja egyfegyverkezési program, mint ahogy

nehéz bizonyítékot találni arra, hogyIrán nem rendelkezik ilyen célúprogrammal” – folytatta Netanjahu,majd felkérte a népek közösségét,hogy ne egyezzen bele részlegesegyezménybe, amely nem foglaljamagában a nukleáris apparátus teljesfelszámolását.

A palesztin állam kérdésére térve aminiszterelnök megjegyezte, hogy apalesztinoknak el kell ismerniük azsidó állam létét, amelynek biztonsá-ga, védelme elsôdleges fontosságú atárgyalások menetében.

* * *Mialatt Washington és Teherán az

enyhülés lehetôségeit keresik, Izraelés az Egyesült Államok továbbra ismegosztottak az iráni nukleáris kér-dés értékelésében, bár a vélemény-különbségeket mindketten igyekez-nek tompítani.

Washington már régóta szankciók-ban és diplomáciai erôfeszítésekbenkeresi a megoldást, Izrael viszont amaga részérôl katonai erô alkalma-zását látja a legalkalmasabbnak.

Barack Obama és BenjáminNetanjahu találkozóján a Fehér Ház-ban mintha megtalálták volna a kö-zös nevezôt. Obama biztosította ven-dégét, hogy a katonai erô opciójavégsô esetben fennáll, míg Netan-jahu egyelôre elfogadta az amerikaidiplomáciai erôfeszítések útját Irán-nal szemben.

A fehér házbeli találkozó néhánynappal Barack Obama amerikai el-nök Hasszan Rohani iráni elnökkelfolytatott telefonbeszélgetése utánjött létre, amely beszélgetés révén aziráni elnök reményeket ébresztett atöbb mint három évtizede tartó ide-genkedés áttörésére Washington ésTeherán között.

Megfigyelôk úgy látják, hogy amegbeszélések az Egyesült Államokés Izrael vezetôi között enyhítették anézetkülönbségekbôl fakadó feszült-ségeket, ami az iráni probléma meg-közelítését illeti.

H. L.

Netanjahu nem hisz Rohaninak

„A szomorú és borzalmas valóság soha nem veszhet a múltba, örökre belekell vésni emlékezetünkbe” – hangsúlyozta az eseményen Dalia Grybaus-kaite litván elnök.

A második világháború elôtt az ország zsidó közösségéhez kétszázezrentartoztak, akik közül több mint száznyolcvanezren vesztették életüket a nácikés a helyi kollaboránsok miatt 1941–1944 között.

Vilniusban a háború elôtt a lakosság harmadát alkotta a mintegy hetvenezerfôt számláló zsidó kisebbség, a város kiemelkedô zsidó kulturális központ-nak, „Észak Jeruzsálemének” számított.

Grybauskaite beszédében üdvözölte zsidó életeket mentô litván honfitársa-it, akiket az emberiség és a litvánok elé állítandó példaképeknek nevezett. AJad Vasem Intézet eddig több mint nyolcszáz litván állampolgárnak ítélte odaa Világ Igaza kitüntetést, amiért zsidó szomszédjaikat elrejtették, és megmen-tették a náci üldözéstôl.

A 3 millió lakosú balti állam fôvárosában jelenleg mintegy 5000 zsidó él.A közösség tagjai összegyûltek Vilnius egyetlen fennmaradt zsinagógájában,és a gettó megsemmisítése során elhunytakra emlékeztek.

MTI

Üzemorvosi, háziorvosi rendelésZuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr.Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantátu-mokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.Telefon: 320-4778. www.drviragden-tal.hu és www.mini-implantatum.hu

Manikûr, pedikûr. Hívásra házhozmegyek. 06-20-551-4580.

Otthoni szakápolást vállalunk Buda-pest területén, szükség esetén egyediszakorvosi ellátással és gyógyászatisegédeszközök helyszínre telepítésé-vel. Együttmûködünk a háziorvossal,kórházi szakorvosokkal. Kóser étkez-tetést is biztosítunk. Szakmai mûködé-si engedéllyel és felelôsségbiztosítás-sal rendelkezünk. Tartós megrendelésesetén árkedvezményt adunk. E-mailcím: alarmcentrum@alarmcentrum.hu,24 órás telefon: +36-30-443-1016.

Licites eljárással eladó ingatlanok!

Bp. III., Czetz János u. 67. sz. alatt 30m2-es garázs. Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft.

Gyömrôn 730,35 m2-es kastély 9398m2-es telekkel és 9758 m2-es kerttel.Kikiáltási ár: 95 000 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 604m2-es telek. Kikiáltási ár: 3 900 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 603m2-es telek. Kikiáltási ár: 3 860 000 Ft.

Balatonkenesén közmû nélküli, 620m2-es telek. Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft.

Sárbogárd, Ady Endre úton 38 m2-es,egyszobás, komfortos öröklakás. Kiki-áltási ár: 3 900 000 Ft.

Göd, Teleki Pál utcában 535 m2-es tel-ken 53 m2-es, kétszobás, összközmûves,telkes lakóingatlan melléképülettel (9,4m2). Kikiáltási ár: 12 000 000 Ft.

Az ingatlanokról a 30-355-9541 vagya 30-217-3460 telefonszámon lehetérdeklôdni munkaidôben.

Tóthné Hûvös Katalin fogtechnikusmester. Fogsorok, hidak készítése, ja-vítása soron kívül. Fogszabályozó,fogfehérítô. Fogászati háttér biztosí-tott. Szolid árak. Mozgáskorlátozot-takhoz házhoz megyünk. Hétvégiügyelet. 1013 Bp., Krisztina krt. 51.fszt. 1. Déli pályaudvarhoz közel. 06-30-222-3016, 06-1-356-9372.

KASTÉLYOK BERENDEZÉSÉ-HEZ vásárolok nagyméretû, kismére-tû festményeket, EZÜSTTÁRGYA-KAT, 12 vagy 6 személyes (akár hiá-nyos) evôeszközkészletet, cukordobo-

zokat, gyertyatartókat, tálcákat stb.,Kovács Margit, Gorka kerámiáit, he-rendi, meisseni, Zsolnay porcelánokat,régi álló, fali, asztali díszórákat, antik,barokk bútorokat, tabernákulumot,szekretert, reneszánsz dolgozószobát,bronz-, fa-, márványszobrokat (hibása-kat is). Teljes hagyatékért elsô vevô-ként a legmagasabb árat fizetem,KÉSZPÉNZBEN. Díjtalan kiszállás,értékbecslés, vidékre is. Üzlet tel.:201-6188, 06-20-323-4104.

Színes és fekete-fehér nyomtatás, má-solás, plakátnyomtatás, könyvnyomta-tás, névjegykészítés a Mammut I.-ben,a II., VI., IX. kerületekben. MessingerMiklós, www.rcontact.hu, 06-20-934-9523.

Budapest belvárosában üdüljön féláron. +36-20-935-4867.

Magángyûjtô kiemelten magas áronvásárol készpénzért antik tárgyakat ésteljes hagyatékot. Kiszállás, értékbecs-lés díjtalan. 06-20-249-8742, 06-70-947-8378, e-mail: robertosilverkft@gmail.com

Az izraeli önkéntes munka ôsszel éstélen is folytatódik. Gyere velünk se-gíteni te is! Csoportok indulnak: no-vember 10.–december 1., december1.–22., december 22.–január 12., ja-nuár 12.–február 2. Jelentkezés:lljano@freemail.hu, 06-20-233-8454,vagy személyesen keddenként 16 és17 óra között az Izraeli KulturálisKözpontban!

ÚJ ÉLET 71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 72013. OKTÓBER 15.

APRÓHIRDETÉS

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@bzsh.t-online.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(80)-444-444-es ingyenes

zöldszámon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

N A P T Á ROktóber 18. péntek Chesván 14. Gyertyagyújtás: 5.32

Október 19. szombat Chesván 15. Szombat kimenetele: 6.35

Október 25. péntek Chesván 21. Gyertyagyújtás: 5.20

Október 26. szombat Chesván 22. Szombat kimenetele: 6.23

Október 31. csütörtök Chesván 27. Jom kippur kátán

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Okt. 18. Okt. 19. Okt. 25. Okt. 26.

Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 17.45 9.30 17.30 9.30Vasvári P. u. 5. (lubavicsi) 18.30 9.00 17.30 9.00Thököly út 83. 18.30 9.00 18.30 9.00Hunyadi tér 3. 17.30 9.00 17.30 9.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 17.40 8.00 17.30 8.00Rabbiképzô-ORZSE(Scheiber S. u. 2.) 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 17.40 8.00 17.30 8.00Alma u. 2. 18.00 8.45 18.00 8.45Kórház(Amerikai út 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.30 18.00 9.30Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 17.40 9.00 17.30 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 8.45 8.45Pesterzsébet (Zamárdi u. 7.) 17.30 17.30

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00Vác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 16.30 16.30Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 17.30 8.00 17.20 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 17.30 8.00 17.20 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 17.00 8.00 17.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 10.30 18.30 10.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.00 18.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 18.00 18.00Keszthely (Kossuth L. u. 20.) 17.00 17.00

VEGYES

Gyûjtô venne bélyeggyûjteményt, ké-peslapokat. Este: 322-8439, 06-20-522-5690.

Holokauszttal kapcsolatos doku-mentumokat, menleveleket, fotókat,korabeli kiadványokat vásárolnék.06-20-418-2552.

Teljes körû lakástakarítást vállalközépkorú nô, gyakorlattal. 06-20-352-4872.

Számítógépes oktatást, rendszerja-vítást, vírusirtást vállalok. 06-30-462-4580.

Idôsek, gyermekek kísérését, fel-ügyeletét, társalgást vállal középkorúnô. 06-30-851-8864.

Szeretettel várjuk a nagy múltúHont fogorvosi rendelôben, mely sa-ját fogtechnikával rendelkezik. Gyorsfogpótlások, szolid árakon! HODENTfogászat, VII., Damjanich u. 18. 06-1-322-2331, 06-20-392-5677.

Eladó Dohány utcai zsinagógáhozközel 3 szoba-hallos, utcai, teher-mentes, luxus öröklakás beköltöz-hetôen. Irányár: 24 900 000 Ft.Részletekrôl érdeklôdni magánsze-mélyeknek: 06-30-397-5703.

HÁZASSÁG

Hírek, eseményekröviden

Deborah színvonalas társközvetítôjeszeretettel várja az ismerkedni vágyó-

kat. 06-30-469-9411, 06-1-240-0090.

53 éves özvegyasszony társat keres.

judit.steiner@citromail.hu

Hatvan esztendeje hunyt elSzép Ernô

A 20. évszázad hazai irodalmá-

nak jelesebbnél jelesebb alkotóit

lehet felsorolni, akik közt tehetsé-

gesebbnél tehetségesebb s emble-

matikusabbnál emblematikusabb

személyiségek találhatók.

Ha végigtekintünk a magyar köl-

tészet, a szépirodalom s az újság-

írás elmúlt száz évén, akkor láthat-

juk, hogy abban számos kitûnô ma-

gyar zsidó poéta s tollforgató ját-

szott meghatározó szerepet.

Ezen példaértékû embertársaink

sorából emelkedik ki Szép Ernô

alakja is, aki zsidó szemmel egé-

szen pontos ábrázolásokra törek-

szik a Horthy-korszakot illetôen.

Az egészséges fejlôdés gátjának

látja a dzsentroid szellemiséget, ekkoriban születô elbeszélései ezt a vezérmotí-

vumot követik. Színházi szerzôként a húszas években még népszerûségnek ör-

vend, azonban már az egyre gyarapodó „felhôk” beárnyékolják az ô mozgáste-

rét is. Van olyan darabja, amelyet botrány kísér, mint például a Patika címût.

„Én zsidó vagyok? Hogyhogy zsidó vagyok? Mi az? Sárga vagyok én, vagy

zöld vagy kék vagy milyen? Éppen olyan testszín vagyok, mint a magyarok” –

veti papírra.

Az egyre terjeszkedô fasiszta ideológia, a megjelenô zsidótörvények, a

közelítô újabb háború alapjaiban változtatják meg életét. 1944 nyarának végén

felvarratják vele is a sárga csillagot, a Margit-szigeti szállodából – ahol több

mint három évtizeden át él – a Pozsonyi útra, egy csillagos házba költöztetik, vi-

szont egy segítségnek köszönhetôen svéd mentelmi levéllel rövidke idôre sza-

badságot élvezhet. Igazán csak rövidke idôre, mert Horthyék szerencsétlen ki-

ugrási kísérletét követôen a nyilasok elhurcolják munkaszolgálatra. Kínnal teli

hetek következnek életében. Minderrôl a viszontagságról, a munkatábori lét

sokkoló világáról majd Emberszag címû regényével fest ôszinte és hiteles képet

a háború után.

Az antifasiszta hatalmak gyôzelmekor, az új magyar köztársaság kikiáltása-

kor még reménnyel tekint a jövôbe. Jólesik neki, amikor a Petôfi Társaság tag-

jai sorába fogadja, reménysége azonban nem soká tart, mert egyre szaporodnak

megélhetési gondjai, míg végül teljesen elszegényedik. Mindezt tetézi gyötrô

betegsége. Fizikai fájdalmai mellett még nagyobb fájdalom, hogy elfelejtik.

„Szép Ernô voltam” – így mutatkozik be ekkortájt. Csendesen távozik az élet-

bôl a hatvan esztendôvel ezelôtti, 1953-as ôszön, október 2-án. Abból az élet-

bôl, amelyet annyira szeretett, amelyben „de gyönyörû, de boldog ünnepre volt

hívva”. Az író a Kozma utcai sírkertben talált végsô nyugalomra.

Halálának mostani, kerek évfordulóján hajtsuk meg fejünket a jeles múlt szá-

zadi magyar költô, regényíró, újságíró, színpadi szerzô és elbeszélô emléke

elôtt! Öröm az, hogy utcák, intézmények, filmek, díjak ôrzik nevét, emlékeze-

tét napjainkban. De Szép Ernô akkor fog még hosszabb ideig „élni”, ha mûveit

minél többen kézbe veszik, olvassák, színpadi alkotásait pedig mind többször a

közönség elé tárják.

-kz-

Szerkesztôiüzenet

Kedves Ismeretlen Kommen-telô! Olvastam minapi bejegyzésétaz ominózus Kongresszussal kap-csolatban. Azt írja: valaki csak be-szól nekik Wass Albert, Horthy ésa többiek tárgyában.

Ön téved! Tudniillik azokat nemhívták meg, akik beszólhattak vol-na. Szerénytelenül, engem sem, aHitközség írott sajtóorgánumánakfôszerkesztôjét (aki rabbi minôsé-gében sem találtatott méltónak arészvételre). Így olvasóink ezértnem találnak anyagot a ren-dezvényrôl, lévén többnyire csak akormányhoz közeli zsidó sajtóképviselôit hívták meg.

Errôl Scheiber Sándor profesz-szor jut eszembe, akit a 60-as évekvégén egy Száraz György nevû em-ber a zsidóságról írt értekezésében„odalökött” (a 67-es háború utánvoltunk!) Ben Gurion, Golda Méirmellé, mármint hogy inkább odavaló, mint a magyar zsidóság egyikvezetôi posztjára. Amikor megkér-deztem Scheibert, mit szól ehhez, ôígy felelt: Mit akarsz? Elôkelô tár-saságba kerültem.

Na így vagyok vele én is. Úgy lát-szik, hogy a „legfelsôbb hatalom”egy csoportba zár sokan mások-kal, akik szintén nemkívánatosakvoltak az antiszemitizmus ellenrendezett kongresszuson.

Kardos Péter zuglói rabbi,az Új Élet fôszerkesztôje

ElhunytPiros Julianna

Az apáca a Szûz Mária Társaságtagjaként aktív részese volt az üldö-zöttek mentésének. A Rend épületé-ben a nyilaspuccs napjától január kö-zepéig mintegy félszáz zsidó gyer-meket és húsz felnôttet bújtattak. Bára Jad Vasem kitüntetését a rendalapí-tó Ván Zsuzsanna kapta meg, az ef-fektív munkát az egyszerû nôvérek,mint ô és Magdolna nôvér végezték.Az apácarend és a családja is nagyonbüszke volt rá. Az elhunytat október-ben kísérték végsô útjára az Óbudaitemetôben.

Legyen áldott emléke!

– Az Alapítvány a Szeretetkór-ház Mûszerezettségének Fejleszté-sére ezúton köszöni a támogatást,amely az szja 1%-ának átutalásából a2012. évben segítette munkáját. Azösszeget rendeltetés szerint felhasz-náltuk: gyógyászati segédeszközökvásárlására fordítottuk. Az alapít-vány kuratóriuma.

– A Magyarországi AutonómOrthodox Izraelita Hitközség ke-res gazdasági vezetôt és nyelveketbeszélô titkárnôt (nyugdíjas is lehet).A jelentkezéseket kizárólag írásbankérjük, a következô címre: MAOIHelnöke, 1074 Budapest, Dob u. 35.,vagy e-mailen: zsofia@orthitk.t-online.hu

8 ÚJ ÉLET8 2013. OKTÓBER 15.

Hacsek és Sajóa Dohányban

SPÁNN GÁBOR

Mámele Elnézésüket kérem, de most felsorolok néhány

közhelyet. Betegnek lenni ramaty állapot: Öregnek ésbetegnek lenni ugyanez a négyzeten. Öregnek, beteg-nek és szegénynek lenni már szerintem bôségesenkimeríti a ma divatos „többszörösen hátrányoshelyzetû” állapotjelölônket.

Az idôs zsidó asszony – akirôl mesélendô vagyok –sajnos pontosan ilyen volt. Amikor én megismertem,már jócskán fölül a 80-on, ráadásul az a kategória,akirôl mindenki tudja, hogy nincs se kutyája, se macs-kája, és a költô, ha ma írná, ô lenne a múzsája azegyedüllét legszebb szimbolikájának: és a magány rit-must lóbál a kilincsen. Egyetlen kapaszkodója volt,hogy 80-on túl is dolgozott. A néni tudniillik egyike voltMagyarország legjobb énektanárainak, akinek kezealól Kossuth-díjas operaénekesek, a nemzetközi zeneiszínpadok ünnepelt sztárjai kerültek ki, s velük ilyenelôrehaladott korban is féltô gonddal foglalkozott.

De hát a gerontológia nagy úr, és mivel a néni sejtjeigyorsabban öregedtek, mint szellemi képessége ésmegszokott életritmusa, ezért a lakásában egyszermegszédült, elesett, és csúnyán beverte a fejét. Mintkésôbb kiderült, enyhe agyrázkódást szenvedett. Annyiereje még volt, hogy felhívja egyik tanítványát, akiértesítette a mentôket, és a néni innen kezdve belekerülta finoman szólva is kaotikus magyar egészségügygépezetébe, mely kis híján bedarálta. Az történt, hogybevitték az egyik fôvárosi kórház idegosztályára. A diag-nózis felállítása és a terápia megkezdése néhány napotvett igénybe, a többi, ahogy mondják, a Jóisten dolga.

Kórházban létének harmadik napján kezdôdött a baj.A néni verdesve a 90.-et, az ismeretlen környezetben ésaz elszenvedett agyrázkódás után sajnos már nemtudott vezényelni záróizmainak, és fellépett nála egyalkalmi inkontinencia. Az ilyen beteg nem tudja vissza-tartani a vizeletét. Ezután természetesen az átlagos„ketteskék”-nél sûrûbben kért ágytálat. A nôvérekezután elkezdték „nem szeretni”. Hangosan cukkolták:megint ágytálat kér?! Ez nem öregek napközije,magam vagyok, várjon a sorára, vagy menjen szállodá-ba. Az idôs hölgy, aki szeretetben élte le életét, elke-

seredett. Úgy érezte, ô bûnös és nem beteg,fegyelmeznie kell magát. Ezek után egyik pillanatról amásikra nem fogadott el ételt és italt, mondván, akinem eszik, annak csökken az anyagcseréje, és nem leszterhére a világnak. Azért ebben a világban is voltak,akik nem felejtették el. Az Operaház egyik Kossuth-díjas szólóénekesnôje kétnaponta szivaccsal lemosdat-ta, és ô verekedett ki neki tiszta ágynemût is. Azügyeletes orvos szája tátva maradt, hogy a milánóiScala basszistája pedig megágytálaztatta a kis beteget.Nem ragozom tovább, de az történt, hogy az egyiktanítvány, miután közölte kezelôorvosával, hogy anéninek ápolásra és nem kezelésre van szüksége, kör-befutotta a hálás tanítványokat, akik összeadták azanyagiakat, fogadtak a néni mellé egy romániaimenekültet, és hazavitték saját lakására. Itt azt kéneírnom, hogy függöny, tapsvihar, happy end. Nemegészen ez történt. Az összeadott pénz elfogyott, a nénigondozója visszament Romániába valami családi ügy-ben, és ô ismét magára maradt.

Nemrégiben két újságrészletet tettem magam elé. Azegyik egy gyászjelentés volt, amiben leírták, hogy azidôs hölgy, aki minden különösebb elismerés nélkül azenei élet prominenseinek volt tanítómestere, békésenés a legnagyobb gondoskodás ellenére néhány napjaelhunyt a zsidó Szeretetkórházban, ahová tanítványaiközbenjárására emberi körülmények közé került. Amásik hír arról tudósított, hogy bizonyos kórházakban50%-kal megemelték a régen egészségügyi közép-kádernek nevezett ápolónôvérek bérét. A két újsághírkét gondolatot ébresztett bennem: az egyik az, hogy azérdemdús idôs zsidó asszony annak ellenére, hogybetegsége elején nemcsak testi, de lelki megpróbáltatá-sok tömegét is kiállta, legalább Kharón ladikjába márszeretô környezetbôl, remélhetôleg megbékélve tértmeg Teremtôjéhez.

Az 50%-os béremelésnél pedig költôi kérdéskéntmerült föl bennem: vajon hány %-kal kellenemegemelni ahhoz egyes nôvérek munkabérét, hogynéhány ezrelékkel emelkedjen bennük a nekik kiszol-gáltatott, magatehetetlen emberek iránti empátia?

...és ideje vana nevetésnek

Rendôr: Nézze! Elkaptuk a tolvajt,aki önhöz betört. Mindent bevallott,mindent visszaadott. Itt kell aláírni.

Áldozat: Látni akarom! Beszélnemkell vele!

Rendôr: Minek?Áldozat: Éjjel kettôkor úgy surrant

be, hogy a feleségem nem ébredt fel.Érdekel a technikája.

A szimchát torát követô Börésitszombatján szólították a tórához a Do-hány utcai zsinagógában Gordon Gá-bor és Erdôs Tünde másodszülött fiát,Jehuda Ejtán ben Jiszráélt. A közös-ség legújabb tagja a hagyományos ál-dások mellett a saját fejezetét is gyö-nyörûen olvasta fel. Frölich Róbertfôrabbi avatóbeszédében többek kö-zött a család szeretetérôl és a hagyo-mányok folytatásának fontosságárólszólt, majd a Teremtô áldását kérte ta-nítványára. Az istentisztelet befejezé-se után a Gordon szülôk kiduson lát-ták vendégül a rokonokat, barátokat ésa templom híveit. Ádám itt mondottkülön köszönetet a családtagoknak ésa vendégeknek, köztük Ilan Mornak,Izrael Állam magyarországi nagykö-vetének, hogy megjelentek életének efontos eseményén. Elmondta, milyennagyon készült erre a napra, egészenazóta, hogy két évvel ezelôtt bátyjá-nak, Bencének is itt volt a bár micvaünnepsége, és megköszönte a fôrab-binak, valamint Fekete László fôkán-tornak a felkészítést. Kihangsúlyozta,hogy szülei ôt és négy testvérét szüle-tésük óta arra nevelik, hogy a világonaz egyik legfontosabb dolog a hagyo-mány ápolása és törvényeinek betartá-sa. Ezek után Ilan Mor felhívta az ün-nepelt figyelmét arra, hogy mindigjusson eszébe Izrael Állama, hiszen aza zsidó nép hazája és legnagyobb tá-masza, bárhol is éljen egy zsidó ember

Hacsek: Alászolgája, Sajókám! Dekár, hogy az ôszi ünnepek óta hál’ Is-tennek nem láttam magát. Jobbanvan már?

Sajó: Már megint ugrat engem,Hacsek úr? Miért kérdez tôlem ilyet?

Hacsek: Mert elég roggyantul né-zett ki jom kippurkor, mikor ott lát-tam üszkölôdni a Dohányban.

Sajó: Hát ne csudálkozzon,Hacsek úr. Ennyi éhezô zsidót utol-jára a gettóban láttam.

Hacsek: Mióta ilyen vallásos ma-ga? Arra számítottam, hogy KolNidré este eljön a Dohányba, de aztnem gondoltam volna, hogy velünkis fog böjtölni, egészen ellágyultam,amikor a Neilénél ott láttam magátkitliben.

Sajó: Ne is mondja, Hacsek úr. Arabbim rendesen rám ijesztett ezzel aruhadarabbal. Tudja, azelôtt nekemnem is volt, meg nem is tudtam, miaz.

Hacsek: Hát nincs ezzel egyedül.Sokan hiszik, hogy az olyan, mint azsemle, csak hosszúkás és görbe.

Sajó: Oszt’ a rabbim meg többszöris érdeklôdött, van-e kitlim otthon.

Hacsek: És mit válaszolt, ha aztsem tudta, mirôl van szó?

Sajó: Mit mondhattam volna? Haazt mondom, van, esetleg kölcsönké-ri, ha azt mondom, nincs, akkor megsóhernak néz, amit még magának sekívánok. De amikor harmadjára kér-dezte... hát rákerestem a Google-ban.

Hacsek: Nu, és mit talált?Sajó: Képzelje, Hacsek úr! Halotti

ruha! Utána fél óráig álltam a fürdô-

szobai tükör elôtt, de nem találtammagamon semmi végzetes jelet.

Hacsek: Miért, mit akart volna lát-ni?

Sajó: Hát nem vagyok én egy di-agnoszta! Elrohantam a doktorFreimannhoz, tudja, az orvoshoz.Rendes zsidó ember.

Hacsek: Hát, olyannak is lenniekell, Sajókám. És mit mondott a do-ki?

Sajó: Elôször nem mondott azsemmit. Felírt mindjárt valamigyógyszert. Gondoltam, hadd írjon,valamibôl meg kell élnie. Utána el-mentem a gyógyszertárba a Gömör-kihez, és kiváltottam. Tudja, az isrendes zsidó ember, valamibôl annakis meg kell élnie.

Hacsek: Nu, és hatott a gyógy-szer?

Sajó: Be sem vettem. Valahogyannekem is meg kell élnem.

Hacsek: Sajókám, maga soha nemtud komolyan viselkedni. Inkábbárulja el, mit szólt a doktor a kitlistörténetéhez.

Sajó: Mikor elmondtam neki, csakvigyorgott, mint a székely mándruc.

Hacsek: De mi volt a diagnózisa?Sajó: Megállapította, hogy amíg

ros hásáná és jom kippur napjain ma-gamra tudom ölteni a kitlimet, addignincs ok a beavatkozásra.

Hacsek: És aztán?Sajó: Hacsek úr! Mindent az orvos

sem tudhat!Hó Lille

Musical II. János Pálpápáról

II. János Pál pápa elôtt tisztelgô mu-sicalen dolgozik Noa izraeli énekesnô.A Karol Wojtyla, az igaz történet címûmûvet decemberben, Rómában mutat-ják be, azon a napon, amelyen a 2005-ben elhunyt lengyel pápát szentté avat-ják. A 120 perces musical története1981. május 13-án a Szent Péter téren,a pápává avatás napján kezdôdik, ésvisszaemlékezésekben mutatja beWojtyla gyerekkorát.

A jemeni zsidó családból származóNoa személyesen is találkozott egyszerII. János Pál pápával. „Hiszek azokbanaz emberi értékekben, amelyek alapjánII. János Pál pápa élt. A mûvész fel-adata ezeknek az értékeknek a támoga-tása. Ezért határoztam el, hogy résztveszek ebben a projektben” – mondtael Noa Rómában.

MTI

a világon, majd visszaemlékezett arra,

amikor ô állt így ifjúként a népes ven-

dégsereg elôtt, és körülötte is olyan

boldogok és büszkék voltak rá a szü-

lei, mint most az övéi. Az ünnepségen

megjelent Schweitzer József nyugal-

mazott országos fôrabbi és kedves fe-

lesége, Ági néni, valamint az apuka ál-

tal vezetett Élet Menete Alapítvány

önkéntesei, mûvész barátok, többek

között Gálvölgyi János és Judit, Jávo-ri Ferenc Fegya, Balázsovits Lajos,valamint Szabó György, a Mazsök el-

nöke, és nem utolsósorban az ifjú két,

91. évében járó dédnagymamája.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és a

BZSH ügyvezetô igazgatója, HeislerAndrás és Tordai Péter, a Mazsihisz

és a BZSH elnökei üzenetben kö-

szöntötték az ifjút és szüleit ebbôl a

fontos alkalomból.