Nagy Attila

Invest-Project Kft.

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

Tartalomjegyzék

1. Részvény, CFD, Deviza alapismeRetek - 13 -

1.1. RÉSZVÉNYEK - 13 -

1.2. CFD (CoNTraCT FoR DiFFERENCE) TERmÉKEK - 17 -

1.2.1. Részvény CFD termékek - 17 -

1.2.2. index CFD - 22 -

1.3. FoREX, DEViZÁK - 23 -

1.3.1. Keresztárfolyamok - 24 -

1.3.2. Vételi, eladási ár, spread - 24 -

1.3.3. PiP (Percentage in Point) - 25 -

1.3.4. Vétel és eladás, jutalékok - 25 -

1.3.5. Tőkeáttétel - 26 -

1.3.6. Lot, mini-lot, micro-lot - 28 -

1.3.7. Kamatok, swap pontok - 29 -

1.3.8. Kamat, swap pont vétel (long pozíció) esetén - 29 -

1.3.9. Kamat, swap pont eladás (short pozíció) esetén - 32 -

2. Részvény-, CFD-, DevizakeReskeDés alapjai - 35 -

2.1. HogYaN műKöDiK a DEViZaPiaC ÉS a TőZSDE? - 35 -

2.2. SwiNgTraDE, DaYTraDE KERESKEDÉSi iDőTÁVoK - 35 -

2.3. aZ ELEKTRoNiKuS KERESKEDÉSi RENDSZER műKöDÉSE - 37 -

2.4. HogYaN NYiSSuNK VÉTELi, LoNg PoZíCióT? - 37 -

2.5. HogYaN NYiSSuNK ELaDÁSi, SHoRT PoZíCióT? - 38 -

2.6. LoNg, SHoRT PoZíCióK Több mEgbíZÁS ESETÉN - 40 -

2.7. KERESKEDÉSi mEgbíZÁSoK HaSZNÁLaTa - 41 -

2.7.1. ajánlatok elhelyezése, azaz hogyan lépjünk pozícióba - 44 -

2.7.1.1. a piaci áras megbízás használata - 44 -

2.7.1.2. a limitáras megbízás használata - 45 -

2.7.1.3. Stop megbízás használata - 50 -

2.7.2. Hogyan lépjünk ki a pozícióból? - 53 -

2.7.3. megbízási típusok összefoglalása - 56 -

3. Hogyan építsünk keReskeDési teCHnikát (1.Rész) - 59 -

4. teCHnikai elemzés, Részvényválasztás, makRoaDatok

Használata a RöviD távú keReskeDésben - 63 -

4.1. a TECHNikai ELEmZÉS aLaPjai - 63 -

4.1.1. a technikai elemzés előnye - 64 -

4.1.2. mi a különbség a technikai elemzés és a fundamentális elemzés között? - 66 -

4.1.3. mik a technikai elemzés hátrányai? - 66 -

4.1.4. a nem minden terméknél működik a technikai elemzés

problémájának megoldása - 68 -

4.1.4.1. Részvénypiaci vizsgálatok - 68 -

4.1.4.2. Részvényvizsgálat gyakorlati lépései - 70 -

4.1.4.3. Devizák esetén hogyan vizsgálódjunk? - 72 -

4.1.5. a nem minden időpontban működik a technika problémájának

megoldása - 74 -

4.1.5.1. Váratlan hírek, események - 74 -

4.1.5.2. a rendszeres gazdasági adatok - 75 -

4.1.5.3. Egyedi vállalati eredmények, gyorsjelentések - 79 -

5. belépési, kilépési jelek - 83 -

5.1. TRENDELmÉLET - 85 -

5.1.1. Emelkedő trend - 85 -

5.1.1.1. Emelkedő trend hosszú távon - 85 -

5.1.1.2. Emelkedő trend középtávon - 86 -

5.1.1.3. Emelkedő trend rövid távon - 87 -

5.1.2. a trendcsatornában mozgó árfolyamok jellemzői - 87 -

5.1.3. Árfolyammozgás csökkenő trend esetén - 88 -

5.1.3.1. Csökkenő trend hosszú távon - 89 -

5.1.3.2. Csökkenő trend középtávon és rövid távon - 90 -

5.1.4. Napon belüli trendek - 90 -

5.2. SZabÁLYoS TRENDEK ÉS ELbiZoNYTaLaNoDott

TRENDEK - 92 -

5.3. TÁmaSZoK, ELLENÁLLÁSoK, SZiNTEK - 104 -

5.3.1. a támaszok, ellenállások közgazdaságtani megközelítése - 104 -

5.3.2. a kereskedésben milyen szinteket használhatunk támasznak,

illetve ellenállásnak? - 105 -

5.3.2.1. Csúcsok, mélypontok - 106 -

5.3.2.2. Kerek számok - 107 -

5.3.2.3. maximum-, minimumszintek - 108 -

5.3.2.4. Trendvonalak - 109 -

5.3.3. Hogyan illeszthetők a támaszok és ellenállások a kereskedési

technikánkba? - 114 -

5.4. KiTöRÉS, LETöRÉS - 115 -

5.4.1. Kitörés - 115 -

5.4.1.1. Kitörés közgazdaságtani megközelítése - 115 -

5.4.1.2. Kitörés a gyakorlatban - 116 -

5.4.2. Letörés - 121 -

5.4.2.1. a letörés közgazdaságtani megközelítése - 121 -

5.4.2.2. Letörés a gyakorlatban - 122 -

5.4.3. belépési pontok, belépési technikák - 123 -

5.4.3.1. belépési technikák kitörés esetén - 124 -

5.4.3.2. belépési technikák letörés esetén - 127 -

5.4.4. Hogyan építhetők a kitörések, letörések a kereskedési

technikánkba? - 130 -

5.5. jaPÁN gYERTYÁK - 131 -

5.5.1. japán gyertyaalakzatok - 136 -

5.5.1.1. önállóan álló gyertyaalakzatok - 137 -

5.5.1.2. Csoportos gyertyatípusok - 144 -

5.5.2. Hogyan építhetők a japán gyertyák a kereskedési technikánkba? - 150 -

5.6. aZ ÁRFoLYamELEmZÉS aLaKZaTai - 153 -

5.6.1. Trendfordulós alakzatok - 155 -

5.6.1.1. Dupla alj - 155 -

5.6.1.2. Dupla csúcs - 157 -

5.6.1.3. Fej-váll alakzat - 160 -

5.6.1.4. Fej-váll alakzat csökkenő trendben - 161 -

5.6.1.5. Emelkedő háromszög - 162 -

5.6.1.6. Csökkenő háromszög - 163 -

5.6.1.7. Sziget - 163 -

5.6.2. Trenderősítő alakzatok - 165 -

5.6.2.1. Csészealakzat - 165 -

5.6.2.2. Zászlóalakzat - 166 -

5.6.2.3. Emelkedő háromszög - 167 -

5.6.2.4. Csökkenő háromszög - 168 -

5.6.2.5. Ékek - 168 -

5.6.3. alakzatok összefoglalása - 169 -

5.6.4. Hogyan illesszük a kereskedési stratégiába az ismerteket? - 173 -

5.7. iNDiKÁToRoK - 176 -

5.7.1. Trendkövető indikátorok - 178 -

5.7.1.1. mozgóátlagok - 178 -

5.7.1.2. maCD – moving average Convergence Divergence - 182 -

5.7.1.3. TRiX indikátor – Triple Exponential - 185 -

5.7.2. Változással egy időben jelző mutatók - 187 -

5.7.2.1. RSi – Relative Strength index - 187 -

5.7.2.2. Stochastic - 188 -

5.7.3. Forgalomalapú indikátorok - 190 -

5.7.3.1. Forgalom - 190 -

5.7.3.2. obV – on balance Volume - 191 -

5.7.3.3. Chaikin oscillator - 192 -

5.7.4. Volatilitást mérő indikátorok - 193 -

5.7.4.1. CCi – Commodity Channel index - 193 -

5.7.4.2. bollinger szalag - 194 -

5.7.5. az indikátorok jelzéseinek finomítása - 198 -

5.7.6. indikátor-paraméter ajánlások - 199 -

5.7.7. indikátorok téves jelei - 201 -

5.7.8. indikátor divergencia, és indikátor trendvonalak - 201 -

5.7.9. Hogyan illeszthetők az indikátorok a kereskedési technikába? - 204 -

6. a koCkázatkezelési móDszeRek - 207 -

6.1. SPEKuLaTíV TőKÉNK mEKKora HÁNYaDÁT

KoCKÁZTaSSuK EgY DöNTÉSSEL (VESZTESÉgKERET)? - 210 -

6.2. mEKKora LEgYEN a SPEKuLaTíV TőKÉm? - 213 -

6.3. HoVa HELYEZZüK EL a SToP mEgbíZÁST? - 214 -

6.4. FiboNaCCi SZiNTEK HaSZNÁLaTa a

KoCKÁZaTKEZELÉSbEN - 217 -

6.4.1. a Fibonacci sorozat és az árfolyamváltozás - 218 -

6.4.2. Korrekció vagy trendtörés? - 219 -

6.5. SToP ELHELYEZÉSi PoNToK - 219 -

6.6. SToP mEgbíZÁSoK HaSZNÁLaTa a gYaKoRLaTbaN - 225 -

6.6.1. mekkora hozam/kockázat esetén lépjünk pozícióba? - 225 -

6.6.2. Hogyan számoljuk a hozamot, célárat? - 227 -

6.6.3. milyen módszerek léteznek a hozam becslésére, melyek a

célárszintek? - 228 -

6.6.4. melyik szintet vegyük figyelembe? - 231 -

6.7. KomPLEtt PÉLDÁK a KoCKÁZaTKEZELÉSRE - 232 -

6.7.1. Komplett kockázatkezelési példa swingtrade részvénypiaci

szituációra - 232 -

6.7.2. Komplett kockázatkezelési példa daytrade devizapiaci esetre 1. - 234 -

6.7.3. Komplett kockázatkezelési példa daytrade devizapiaci esetre 2. - 236 -

6.8. bELÉPÉSi SZabÁLYoK a KoCKÁZaTKEZELÉS

SZEmSZögÉbőL - 239 -

6.9. KiLÉPÉSi SZabÁLYoK KoCKÁZaTKEZELÉSi SZEmPoNTjai - 242 -

7. keReskeDési sablonok - 247 -

7.1. Új CSÚCSoN TöRTÉNő bELÉPÉS - 248 -

7.2. TRENDFoRDuLóS bELÉPÉS - 248 -

7.3. KoRREKCióbaN TöRTÉNő bELÉPÉS, RöViDEbb iDőTÁVÚ

FoRDuLaT KiVÁRÁSÁVaL - 249 -

7.4. KoRREKCióbaN TöRTÉNő bELÉPÉS, RöViDEbb iDőTÁVÚ

FoRDuLaT KiVÁRÁSa NÉLKüL - 250 -

8. Hogyan építsünk keReskeDési teCHnikát (2.Rész) - 253 -

8.1. ÁLTaLÁNoS ÚTmuTaTÁS - 253 -

8.2. STraTÉgiaaLKoTÁSi SabLoN - 254 -

8.3. a STraTÉgiaaLKoTÁS LÉPÉSEi - 255 -

8.4. a KERESKEDÉS ÉRZELmi oLDaLa, HaTÁSa a TECHNika

VÉgREHajTÁSÁra - 256 -

8.5. KERESKEDÉSi NaPLó, HibaNaPLó KÉSZíTÉSE - 257 -

8.6. miNTaSTraTÉgia: KiaLaKíTÁS, NaPLóVEZETÉS,

TESZTELÉS, EREDmÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - 259 -

8.6.1. Daytrade minta kereskedési technika kialakítása a

stratégiaalkotási sablon segítségével - 259 -

8.6.1.1. Daytrade pozíció 1. (részvénypiac) - 262 -

8.6.1.2. Daytrade pozíció 2. (részvénypiac) - 262 -

8.6.1.3. Daytrade pozíció 3. (devizapiac) - 267 -

8.6.1.4. Hibás pozíciónyitások - 270 -

9. bRókeRCégek - 273 -

9.1. HagYomÁNYoS bRóKERCÉgEK - 273 -

9.2. FoREX-bRóKEREK - 275 -

10. kiegészítés a magyaR tőzsDei keReskeDésHez - 279 -

A következő oldalak részletek a „Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefek-

tetőként rövid távon” című könyv egyes fejezeteiből

Nagy Attila

Könyvemben arra helyezem a hangsúlyt, hogy az olvasó a tőzsdei, devizapiaci alap-

ismeretek, összefüggések megismerésével, és a haladó kereskedési technikák, módsze-

rek elsajátításával képes legyen a tőzsdén és devizapiacokon rövid távon kereskedni.

Más könyvektől eltérően egy komplett módszert ismertetek, mellyel egy teljesen kezdő

szinten levő kereskedő is el tud indulni a tőzsde és devizapiac útvesztőjében. A könyv

tehát nemcsak módszerek sokaságának ismertetésére szorítkozik, hanem egyúttal meg

is tanítja az olvasót, hogyan kereskedjen részvényekkel, származtatott termékekkel

(mint a CFD termékek) és devizákkal. Megismerheti, hogyan használjuk az internetes

kereskedési felületeket, hogyan tudunk részvényeket, devizákat vásárolni, milyen meg-

bízástípusokat kell használnunk.

Ezt követőn megbeszéljük, hogyan építheti fel az olvasó saját testre szabott kereske-

dési technikáját. Átgondoljuk, hogyan kell megalkotni a szabályrendszert, illetve bemu-

tatjuk a szabályokat alkotó különböző módszereket. Ráadásul a módszerek megértését,

használatát példák és szemléltető ábrák sokasága is segíti. A kereskedési technika össze-

állításában egy teljes példát is bemutatok, hogy minden részletre kiterjedően lássa az

olvasó, hogyan kell majd saját magának is elvégeznie ezeket a feladatokat.

Rögtön az elején szeretném megemlíteni, hogy a könyvben nem olyan módszerekkel

fog találkozni, melyek a néhány napos meggazdagodásra adnak receptet. Ugyanakkor

ezek a módszerek kisbefektetőként jól használhatók arra, hogy egyenletes tempóban

tőkénket növeljük, legyen a kereskedés célja a banki kamatoknál nagyobb hozam eléré-

se, vagy éppen a jövedelemszerzés.

Célom, hogy bátorítsam az olvasót a saját véleményének kialakítására. Ne fogadjuk

el a szakértők véleményét, dolgozzuk ki a saját módszerünket, melynek működéséről

bizonyosodjunk meg visszatesztelés során.

A bemutatott módszereket bárki el tudja sajátítani, nem szükséges speciális szakirá-

nyú végzettség, gazdasági diploma. Ismeretségi körömben is több olyan kereskedőről

tudok, aki a fenti feltételeknek nem felelt meg, mégis kiegyensúlyozott eredményeket ér

el immár évekre visszamenőleg a tőzsdén és a devizapiacokon. Ha mégis fel kéne sorol-

nom, milyen feltételek szükségesek a sikerhez, talán elsőként a türelmet, mint tulajdon-

Nagy Attila

11

ságot jegyezném meg. A türelmet nem a tőzsdei kereskedésre vonatkozó értelemben

használom. Rendelkezzünk kellő türelemmel és elszántsággal, hogy nekiálljunk tanulni,

gyakorolni, és kereskedési technikában, technika-optimalizálásban gondolkodni.

Érdemes szem előtt tartani, hogy nem a tőzsdei kereskedést tanuljuk meg a szó szo-

ros értelmében, hanem egy kereskedési technika összeállítását, majd tesztelését, javítá-

sát. Ezt követően pedig nem a kereskedő döntései érvényesülnek a piacon, azaz kizár-

juk az érzelmeket, és a technika szabályai fognak érvényesülni, amit már több kötésre

visszamenőleg teszteltünk. További fontos szempont a ráfordított idő. Mivel hajlamosak

vagyunk abban hinni, hogy a tőzsdén, devizapiacon nagyon gyorsan meg lehet gazda-

godni, rögtön a könyv elején eloszlatnám ezeket a tévhiteket. Nagyon nagy hozamok

elérésének a lehetősége csak nagyon nagy kockázat vállalásával lehetséges. Erre vonat-

kozóan több szempontot is részletezni fogok a kockázatkezelés fejezetben, bizonyítván,

hogy azok a módszerek, amelyeket ajánlok, hosszú távon működnek. Ne gondoljuk azt,

hogy a kereskedésre néhány hét alatt fel lehet készülni. Ha időtartamot kellene meg-

adnom, akkor azt mondanám, hogy találkoztam már olyan kereskedővel, aki féléves

gyakorlás után vált eredményes kereskedővé, ugyanakkor olyan kereskedőt is ismerek,

aki még kétéves gyakorlás után sem tud hosszú távú, stabil eredményt felmutatni.

Szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a könyvben ismertetésre kerülő

módszertant csak a saját felelősségére használja. Legyünk tisztában azzal, hogy saját ma-

gunk hozzuk a döntéseket, így az ebből származó esetleges veszteségeket is nekünk kell

elszenvedni. A veszteségek helyes kezeléséről a kockázatkezelés fejezetből tudhat meg

többet.

Végezetül röviden az anyag felépítéséről annyit mondanék el, hogy az első fejezetek

technikai jellegű információkat tartalmaznak. Bemutatom, hogyan használjuk a tőzsdei,

devizapiaci termékeket. Megbeszéljük, hogy milyen megbízásokkal, milyen beállítá-

sok segítségével léphetünk a piacra. Majd az anyag hangsúlyos részében azzal foglalko-

zunk, hogy milyen módon kell kialakítani a kereskedési magatartásunkat befolyásoló

szabályrendszert. A tárgyalt módszerek nagy részét példákon keresztül is szemlélte-

tem, illetve végül megnézzük egy technika felépítését, tesztelését az elejétől a végéig.

Sok sikert kívánok az olvasónak tőzsdei pályafutása során!

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

12

Látható, hogy 10 euróval csökkent a számlánk értéke. Természetesen a pozíció

megnyitását követően a számlánk értéke percről percre – a BASF árfolyamának

függvényében – változik. Ha a BASF részvények árfolyama lecsökken például 52 euróról

48 euróra, akkor számlánk az alábbiak szerint fog változni.

4790 euró (10.000–5200–10) számlapénz (kezdeti egyenleg – részvé-nyek értéke megvásárláskor + részvé-nyek értéke eladáskor – jutalékok)

4800 euró (48x100) BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám)

9590 euró (4790+4800) számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon)

Jól látszik a fenti táblázatból, ahogy esik a részvény árfolyama, úgy csökken számlánk

értéke is. Nézzük meg most azt az esetet, amikor a 48 eurós árfolyamról 60 euróra emel-

kedik a BASF árfolyama. Ekkor a számlánk az alábbiak szerint változik.

4790 euró (10.000–5200–10) (kezdeti egyenleg – részvények értéke megvásárláskor + részvények értéke eladáskor – jutalékok)

6000 euró (60x100) BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám)

10.790 euró (4790+6000) számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon)

Számlánk értéke 9590 euróról 10.790 euróra emelkedett, majd a fenti szituációban

úgy döntünk, hogy eladjuk a 100 db BASF részvényt 60 eurós áron. Ekkor eladási ju-

talékot kell fizetnünk (0,1% min. 10 euró), azaz a fizetendő eladási jutalék 6 euró

(6000x0,001) lenne, de a minimumdíj 10 euró, így ismét 10 eurót vonnak le tőlünk.

Számlánkon az eladás után ezt fogjuk látni.

10.780 euró

(10.000–5200–10+6000–10)

számlapénz (kezdeti egyenleg – részvé-nyek értéke megvásárláskor + részvé-nyek értéke eladáskor – jutalékok)

0 BASF részvény (aktuális árfolyam x megvásárolt részvény darabszám)

10.780 euró (10.780+0) számlaérték (számlapénz + részvények értéke aktuális árfolyamon)

Nagy Attila

15

– Ha bázisdeviza kamata > jegyzettdeviza kamata, akkor a swap pont egy negatív

érték lesz, azaz a nyitóárunk csökkenni fog. Ez vételi pozíciónál a nyereségünk

növekedéséhez, vagy ha veszteségesek vagyunk, a veszteség csökkenéséhez

vezet, azaz kamatot kapunk valójában.

A fenti ábrán pedig a swap pont értéke negatív, így a nyitóárunk napról napra

kismértékben csökkeni fog, ezáltal a piaci ártól egyre távolabb kerül a pozíci-

ónk. Nő a nyereségünk, vagy ha veszteségben vagyunk (nyitóár nagyobb mint a pi-

aci ár), akkor a nyitóár további növekedése csökkenti a veszteségünket, azaz gyakor-

latilag kamatot kapunk. Itt is kihangsúlyoznám, a swap ponton elért nyereség néhány

napos távon töredéke az árfolyamon elérhető nyereségnek, veszteségnek, mindössze

évi néhány százalékos kamatról van szó maximum.

Az alábbi példában az EUR/USD devizapárt vizsgáljuk, ahol most az euró

kamatok magasabbak.

Deviza Hitelkamat Betéti kamatEUR 1,7% 1,5%

USD 0,7% 0,5%

A fenti definíció szerint az euró a bázisdeviza, amire betéti kamatot (1,5%) kap

a befektető. A dollár pedig a jegyzettdeviza szerepét tölti be, amire a befektető

hitelkamatot (0,7%) fizet. Jól látható, hogy összességében 0,8%-os kamatot ka-

punk (1,5%–0,7%).

idő

pozíciónyitóára

piaci ár

1. nap 2. nap 3. nap 4. nap

1. 2. 3. 4.

Nagy Attila

31

tően esik. A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti.

Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnunk, hogy vissza tud-

juk adni a kölcsönadónak. Ahogy a long pozíciónak, úgy a short pozíciónak is kétféle

zárása lehet. Ha a korábbi eladási árnál drágábban tudjuk visszavásárolni a részvénye-

ket, akkor veszteséget realizálunk. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron

vesszük vissza a részvényeket, akkor profitra teszünk szert. A short pozíció nyitása így

minden esetben eladással kezdődik, a zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy

végbe.

A fenti ábrán jól látható, hogy a short pozíció eladási megbízással indul, majd itt is

két lehetséges kifutásról beszélhetünk. Ha esik a termék ára, és így vásároljuk vissza a

terméket, akkor nyereségre teszünk szert. Ehhez technikailag egy vételi megbízást kell

használnunk. Ha pedig emelkedik a papír ára, akkor veszteséget fogunk realizálni, tech-

nikailag ehhez is egy vételi megbízásra lesz szükség.

short zárás

short nyitás

short zárás 1000 USD/db

985 USD/db

970 USD/db

vételimegbízás

eladási megbízás

vételi megbízás

nyereség

veszteség

985 USD

1000 USD

970 USD

vétel

vétel

eladásnyereség

veszteség

short zárás

short nyitás

short zárás 1000 USD/db

985 USD/db

970 USD/db

vételimegbízás

eladási megbízás

vételi megbízás

nyereség

veszteség

985 USD

1000 USD

970 USD

vétel

vétel

eladásnyereség

veszteség

Nagy Attila

39

Nézzük meg, miért van erre szükség, miért nem tudunk limitáras megbízást használ-

ni. A limitáras megbízás példából jól látható, hogy voltak olyan szintek egy vételi meg-

bízás esetén, ahol ha a nagyobb értékű megbízást megadtuk, akkor azonnal teljesült. Az

alábbi kereskedési könyv szerint, ilyen volt a vételi limitáras 990 dolláron elhelyezett

megbízás. A vételi oldalon ez a megbízás volt a legkedvezőbb, és teljesült 985 dolláros

áron. Hogyan lehetne megoldani azt, hogy az alábbi könyv szerinti piaci szituációban ne

teljesüljön a megbízás 985 dolláros árszinten, csakis kizárólag 990 dolláron?

Vételi mennyiség

(db)

Vételi árfolyam

(USD)

Eladási árfolyam

(USD)

Eladási mennyiség

(db)

70 980 985 500150 978 986 1245

7000 977 987 230050 975 989 400

1200 973 990 6780

Mielőtt megválaszoljuk a kérdést, térjünk ki egy másik kérdésre, ami itt felmerülhet az

olvasóban. Ha valamit megvehetek 5 dollárral olcsóbban (985 dolláron), akkor miért ne

ott venném meg, miért vegyem meg 990 dolláron? Példák sorát hozhatnám fel a gyakor-

latban ilyen szituációkra, sőt a könyvben több ilyen esetet is érinteni fogunk, így első ne-

kifutásra fogadja el az olvasó, hogy vannak olyan szituációk, amikor drágábban jobban

időszak

ajánlatiár

legjobb eladási ár

legjobb vételi ár

vételi megbízás csak stop típusú leheta folytonos vonal fele�i területen

(a megbízásban szereplő ár > legjobb eladási ár)

eladási megbízás csak stop típusú lehet a szaggato� vonal ala�i területen

megbízásban szereplő ár < aktuális legjobb vételi ár

Nagy Attila

51

egyszerűen lekérdezhető. Ilyen oldal például a nagyobb tőzsdékre információt nyújtó

finance.yahoo.com. A finance.yahoo.com.-nak létezik a világ más tőzsdéire is elérhető

aloldala. Ha pedig nem találjuk az adott tőzsdére, országra vonatkozó aloldalt, keressük

meg a tőzsde oldalát, ott biztosan hozzáférhetünk a fenti információkhoz. Hasonlóan

jól használható információs oldal a finance.google.com, illetve a finviz.com. Az alábbi

képen a finance.yahoo.com használata tekinthető meg. A weboldal bal felső részében

levő keresőmezőbe beírtuk az adott vállalat nevét (esetünkben Microsoft Corporation),

bal egérgombbal kiválasztottuk, majd a bal oldali menüben a „Summary” menüpontra

kattintva megkapjuk a kért adatokat.

A lenti ábrán az „Avg Vol (3m)” mutatja az átlagos háromhavi forgalmat, ami ebben

az esetben 58.059.900 db, azaz a papír swingtarde és daytrade kereskedésnek is megfelel

ezen kritérium alapján. A „Market Cap” felirat után pedig 241,17 milliárdot látunk, azaz

a piaci kapitalizáció 241,17 milliárd dollár. Tehát ezen szempont alapján swingtrade és

daytrade kereskedésre is alkalmas a papír.

A közkézhányaddal kapcsolatos adatokat a bal oldali menüben kicsit lejjebb kell

keresnünk. Nézzük meg ismét a bal oldali menüt, és a menüsor alján az „Ownership/

Major Holders” menüpontra kattintva a következő adatokat kapjuk „% of Shares Held by

Nagy Attila

71

időtávon kereskedünk. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb időtávon ke-

reskedünk, annál több makroadat lehet hatással a kereskedési technikánkra. Az alábbi

táblázatban az amerikai makroadatokat gyűjtöttük össze, a táblázat tartalmazza az adat

piacra gyakorolt hatását is. Ezek iránymutatásként használhatók.Makroadatok

megnevezése angolulMakroadatok

megnevezése magyarulMegjelenés gyakorisága

Piacbefolyásoló hatás

ISM Manufacturing PMI

ISM indexhavonta, tárgyhót

követő első munkanapon 16:00-kor

nagyon erős

Factory Orders gyári megrendelések havonta közepes

ADP Non-Farm Employment Change

ADP munkaerő-piaci jelentés

havonta, tárgyhót követő első szerdán

14:15-kornagyon erős

ISM Non-Manufacturing PMI

szolgáltatói ISM indexhavonta, tárgyhót követő harmadik

munkanaponerős

Unemployment Claims, Initial Claims

heti újonnan munkanélküli-segélyért

folyamodók száma

hetente, általában csütörtökön

14:30-korerős

Non-Farm Employment Change

átfogó kormányzati munkaerő-piaci jelentés

havonta, tárgyhót követő hónap első

péntekénnagyon erős

Unemployment Rate munkanélküliségi rátahavonta, tárgyhót követő hónap első

péntekénerős

Construction Spending építkezési kiadások havonta alacsony

Wholesale Inventories nagykereskedelmi adatok havonta alacsony

Import Prices m/m importárakhavonta, általában

tárgyhót követő 13. napon

közepes

Beige Book FED bézs könyv évi 8 alkalommal közepes

PPI, Core PPI termelői árindexhavonta, tárgyhót követő 17. napon

erős

Trade Balance külkereskedelmi mérleg havonta erős

CPI, Core CPI fogyasztói árindexhavonta, tárgyhót követő 15. napon

erős

Retail Sales kiskereskedelmi forgalomhavonta, tárgyhót követő 14. napon

erős

Nagy Attila

77

(A képen szereplő adatok, a gyorsjelentés időpontjának elérési útvonala a könyv

összeállítása óta már megváltozhatott!)

Ha pedig adott napra vonatkozóan akarjuk lekérni a gyorsjelentési időpontokat, akkor

az alábbi hivatkozás lehet a segítségünkre. A hivatkozást elérhetjük a honlap „Investing/

Market Overview” menüpontja alatt előhívható lap bal oldali menüjében található

„Earnings Calendar” hivatkozásra kattintva is. Vagy használjuk a következő hivatkozást

http://biz.yahoo.com/research/earncal/today.html (A gyorsjelentés időpontjának el-

érési útvonala a könyv megírása óta már megváltozhatott!)

Harmadik lehetőségként pedig egy nagyon jól használható oldalt, a www.finviz.com-

ot mutatom be. Ezen az oldalon is lekérhetjük az adatokat a következő módon. Írjuk be

a böngészőbe a fenti hivatkozást, majd kattintsunk a felső menüben a „Screener” menü-

pontra (lásd lenti képen). Ezt követően az „Earnings Date” menüpont alatt be-állíthatjuk,

hogy milyen időszakra vonatkozóan kérjük le a gyorsjelentések megjelenését.

Nagy Attila

81

trendben nyilakkal jelölve pedig a rövid távú trendeket szemléltettük. Látható, hogy a

csökkenő trendben is vannak emelkedő szakaszok, és az emelkedő szakaszok középtá-

von is kialakulnak. Az azt követő csökkenő időszakban azonban a papír ára alacsonyabb

szintre jut el.

5.1.3.1. Csökkenő trend hosszú távon

Az alábbi ábrán már egy hosszú távon kialakult csökkenő trendet figyelhetünk meg.

Az árfolyam 2006–2010 között folyamatosan csökkent, egyre alacsonyabb mélyponto-

kat alakított ki. Az ábrán az A, B, C, D, E, F csúcsokkal jelölt pontok egyre alacsonyabb-

ra kerültek, míg a G, H, I, J, K, L mélypontok is folyamatosan alacsonyabb szinteket

értek el. Figyeljünk arra, hogy a csökkenő trend során sem állandóan csökken a részvény

árfolyama. Jól látszik az ábrán is, hogy vannak emelkedő szakaszok, korrekciók (GA,

HB, IC, JD, KE). Az alábbi ábrán heti gyertyákkal szemléltettük az árfolyam mozgását.

A

G

I

J

KL

H

B

C

D

E

F

Nagy Attila

89

Bizonytalan trendek esetei

A) eset

Emelkedő vagy csökkenő trend oldalazásba fordul át. Ahogy a lenti ábrák is

szemléltetik, megszűnik a trendben a csúcsok-völgyek monotonitása. A papír

nem tud új csúcsra emelkedni, sem új mélypontra esni. Mindkét esetben azt

mondhatjuk, hogy elbizonytalanodott a korábbi trend. A korábbi trend akkor

kerül ismét megerősítésre, ha a trend irányába történik elmozdulás, kilépés az

oldalazásból. Ha pedig a trenddel ellentétesen mozdul ki a piac az oldalazásból,

akkor fordulatról beszélünk, a jelenlegi trend megtört.

Egy emelkedő trendben tehát az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytala-

nodott az emelkedés, amit csak egy új csúcs tud megerősíteni. Ha pedig lefelé

lép ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, emelkedőből csökke-

nőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy az

emelkedő trend elbizonytalanodott.

Egy csökkenő trendben ennek fordítottja történik, az oldalazó sáv azt mu-

tatja, hogy elbizonytalanodott a csökkenés, amit egy új mélypont erősíthet-

ne meg. Ha pedig felfelé mozdul ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend

fordul, csökkenőből emelkedőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában

vagyunk, azt mondjuk, hogy a csökkenő trend elbizonytalanodott.

B) eset

Emelkedő trendben a piac nem tud új csúcsra emelkedni, de nem esik új

mélypontra sem, az árfolyam két összetartó vonal mentén szűkül. Erre a szi-

idő idő

ár ár

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

94

A trendvonalakra ez teljes egészében érvényes, szubjektív eszközről van szó, így cél-

szerű fegyelmezetten, szabályokat követve felhasználni ezt az eszközt a kereskedésünk

során. A következő bekezdésekben megnézünk néhány trendvonal-behúzási módszert.

Ha kiválasztunk egyet, akkor ehhez ragaszkodjunk a kereskedési technika használata

közben, ne térjünk el tőle. A következő bekezdésekben megbeszéljük a fenti ábrán be-

húzott 6 vonal elhelyezési szabályait.

Első módszer, a legszigorúbb trendvonalat húzzuk be. Ez azt jelenti, hogy azokat a

csúcsokat (csökkenő trend), vagy mélypontokat (emelkedő trend) használjuk fel a vo-

nal megrajzolásához, ami a trend mozgásától lehető legtávolabbi egyenest adja. Ha ezt a

trendvonalat megtöri az árfolyam, akkor tekintjük megtörtnek a trendet. A módszer hát-

ránya, hogy a trendtörésről későn kapunk jelet, de kevesebb téves jelet ad, mint a többi

módszer. A fenti ábrán a legszigorúbb trendvonalnak a 3-as számmal jelölt egyenes felel

meg. A felső ellenállás vonalak közül pedig a 4-es számmal jelölt egyenes.

A következő módszerrel pedig úgy illesztjük a trendvonalat, hogy a lehető legtöbb

csúcsot (csökkenő trend esetében), illetve mélypontot (emelkedő trend esetén) rá tud-

juk illeszteni. Az előnye ennek a módszernek, hogy korábban kapjuk a jelet, viszont

1

45

6

2

3

Nagy Attila

111

megoldást a sikertelen kitörések elkerülésére, és ne is törekedjünk erre. Az árfolyamok

kiszámíthatatlanságából (lásd 4.1.3. Mik a technikai elemzés hátrányai fejezetet) adó-

dik, hogy ez nem fog sikerülni. A sikertelenség okai között a leggyakoribb tényezők az

alábbiak:

A) Nem tudott a piac határozottan kilépni az ellenállás fölé, így kevés befektető figyelt

fel rá.

B) Érdektelenség volt a piacon, azaz alacsony forgalom mellett kevés szereplővel

indult meg a kitörés.

C) Visszatesztelés során visszazuhant a piac az ellenállás alá. Ez gyakori jelenség a

visszatesztelés során. Ennek oka lehet, hogy a visszatesztelésben nagyon sok be-

fektető realizálta az addig megszerzett profitot, és a papír ára olyan szintre zuhant

vissza, ahol már a kitörésben részt vevő többi spekuláns stop megbízása is aktiváló-

dik, így a papír tovább zuhan, a kitörés meghiúsul. Gyakran olyan nagymértékű a

visszaesés, hogy az árfolyam az ellentétes irányba indul el, kialakul az ún. kitörésből

letörésbe jelenség. Ez azt jelenti, hogy a sikertelen kitörésből a piac esésnek indul,

és a támaszszintet letörve csökkenő trendbe fordul át az addig bizonytalan, vagy

szabályos emelkedő trend. Erre jó példát a fenti ábrán láthat, melyen azt is megfi-

gyelheti, hogyan fordul át a sikertelen kitörésből a piac, hogyan alakul ki a letörés,

és következik be a meglévő trend fordulata.

D) Túlvett állapotban indul el a kitörés. A túlvett állapotot különböző indikátorokkal

lehet mérni. Erre vonatkozóan nagyon sok információt talál az indikátorok fejezet-

ben. Ha ezt a paramétert vizsgálni szeretné, akkor javaslom, ismerkedjen meg az

RSI, Stochastic elnevezésű indikátorokkal (lásd 5.7. Indikátorok fejezet).

E) Alacsonyabb mélypontról indult el a kitörés. Szintén problémát szokott okozni,

hogy a kitörés úgy indul el, hogy közben a diagramon nem alakul ki magasabb

mélypont páros, hanem alacsonyabb mélypontokat követően emelkedik új csúcsra

az árfolyam. Ilyen esetekben sokkal bizonytalanabb a piac, így a kitörések sikeressé-

gi aránya is rosszabb. Alacsonyabb mélypontból elinduló kitörés főleg napon belül

fordul elő gyakran. Az alábbi ábrán egy személtető példát tekinthet meg az alacso-

nyabb mélypontról induló kitörésről.

Nagy Attila

119

ér (ami egy alacsonyabb időtávon a csökkenő trend átfordulását jelenti), akkor lépünk

pozícióba. Ezt a belépési lehetőséget szemlélteti a következő ábra.

A másik esetben (belépés 1) nem foglalkozunk az alacsonyabb időtávú fordulattal,

csak az új csúcson lépünk be.

B) eset: kitörésben vétel a visszatesztelés előtt

Jellemzők:

– A esetnél magasabb kockázat,

– Gyakran A esetnél rosszabb hozam/kockázat arány.

Ebben az esetben már a kitörésben pozícióba lépünk (belépés 3). Itt az a legnagyobb

probléma, hogy az áttört ellenállás még nem került visszatesztelésre, így az előző áb-

rán behúzott stopszint nem használható, hiszen még a visszatesztelés nem történt meg,

így nincs ott támasz. A trendben egy korábbi korrekciós szint használható támasznak

belépés 2

belépés 2

ellenállás

stop terület

belépés 3

ellenállás

idő

ár

idő

ár

Nagy Attila

125

A fordított kalapács alakzatot értelmezhetjük csökkenő trend-

ben is, itt viszont már fordított hullócsillagnak, vagy fordított

szitakötő dojinak kellene hívnunk. Szintén a csökkenő trend

gyengülésére utaló jel a nagymértékű kanóc felfelé, így ez is je-

lezheti a trendben levő bizonytalanságot. A fordított alakzatok

megbízhatósága alacsonynak mondható, belépési jeleket ezekhez nem tudunk hozzá-

rendelni.

Egyedül álló alakzatok összefoglalása

Az alábbi táblázatban az önállóan álló gyertyák csoportosítását láthatjuk összefoglalva.Gyertya neve Típus, jelzés Megbízhatóság

gyertya hosszú testtel közönséges, trenderősítő nincs információ

gyertya rövid testtel közönséges, trenderősítő nincs információ

fekete, fehér marubozu

trenderősítő vagy fordulós közepes

doji gyertyák bizonytalanságra utal nincs információ

szitakötő doji gyertya fordulós magas

kalapács fordulós magas

sírkő és hullócsillag gyertyák fordulós magas

fordított kalapács bizonytalanságra utal alacsony

5.5.1.2. Csoportos gyertyatípusok

Az egyedül álló gyertyáknál nagyobb megbízhatóságú jelzéseket adnak a néhány,

általában 2–4 db gyertyából álló alakzatok. Ezeket ismertetjük a következő részben.

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

144

A tankönyvek szerinti csészealakzatokban a félkör kezdő- és végpontja egy magasság-

ban van. Az ilyen alakzatok azonban nagyon ritkák, a gyakorlatban a kezdő- és a végpont

magassága eltérő.

Az alakzat felismerése során a Fibonacci indikátor a segítségünkre lehet. Ha az árfo-

lyam a csésze kialakulása során az előző (ábra jobb oldalán levő emelkedő trend) emel-

kedő trendre felvett Fibonacci 61,8%-os szint alá esik, akkor gyanakodjunk arra, hogy

nem alakul ki a formáció, és számítsunk a meglévő trend törésére.

5.6.2.2. Zászlóalakzat

Hasonlóan a csészealakzathoz, a zászló is a meglévő trend folytatását jelzi előre.

Kialakulására jellemző, hogy egy hónapnál rövidebb idő alatt kirajzolódik. Könnyen

felismerhető, hiszen az emelkedő trend (zászlórúd) során egy sávszerű csökkenő tren-

det figyelhetünk meg (zászló).

A fenti ábrán nagyon jól megfigyelhető a zászlóalakzat kialakulása. Az 1-2 pont közöt-

ti emelkedő szakasz a zászló rúdja, melyet a csökkenő sáv követ. Az 1-2 szakasz alapján

meghatározhatjuk a célárfolyamot (lásd ábrán X jel, az 1-2 szakasz Y tengelyen lemért

távolsága), hiszen jellemzően a formáció az 1-2 szakasznak megfelelő magasságba jut a

csökkenő sávozást követően. Ahogy az ábrán is látszik a 3-4 szakasz az emelkedés foly-

tatása, ezt az ármozgást jelezte előre a zászló (a 3-as pontra vesszük fel a lemért célárat).

0%

38,2%

100%

61,8%X

X

0%

38,2%

100%

61,8%

X

X

1

2

3

4

1

2

3

4

idő

ár

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

166

mekkora részében volt értékelhető visszatesztelés. (Fontos! Ez nem pontosan a nyakvo-

nal visszatesztelését jelenti). Ez az információ azért lesz hasznos, hogy el tudjuk dönte-

ni, hogy a kitöréseket és a letöréseket milyen technikával kívánjuk lekereskedni. Emlé-

kezzünk vissza a trendelmélet fejezet ide vonatkozó részeire.

Alakzat neve Megbízhatóság Mit jelez? Visszatesztelés valószínűsége Célárszámítási módszerek

dupla alj magas fordulatot 65%

- első mélypont nyakvonal- távolság- esésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek- trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

dupla csúcs magas fordulatot 58%

- első csúcs nyakvonal- távolság- emelkedésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek- trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

fej-váll alakzat

magas fordulatot 45%

- emelkedésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek- trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

fej-váll alakzat

csökkenő trendben

magas fordulatot 50%

- esésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek- trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

emelkedő háromszög magas fordulatot 58%

- esésre felvett Fibonacci 38,2 és 61,8 szintek- trendelmélet fejezetben tárgyalt támasz-, ellenállás szintek, különösen akkor, ha egy pontban min. 3 ellenállást azonosítani tudunk

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

170

– Ha az árfolyam a felső szalag alatt van miközben a szalag csökkenő vagy víz-

szintes irányban helyezkedik el, akkor a szalag ellenállásnak tekinthető (alábbi

ábrán pontok A jelöléssel).

– Ha az árfolyam az alsó szalag fölött van, miközben a szalag emelkedik, vagy víz-

szintes irányban helyezkedik el, akkor a szalag támasznak tekinthető. (Alábbi

ábrán pontok B jelöléssel.)

Az ábra bal szélén látható, ahogy az árfolyam a szalag alsó vonala mentén csökken

rövid ideig. Az 1-es pontban megfigyelhető, hogy a részvény ára a nap végén a szalagon

kívül zár, és másnap visszatér a szalagon belülre. Ez a jelzés utal a csökkenő trendben

bekövetkező korrekcióra, amit a példánkban trendforduló követ. Ezt követően a 2-es

ponttól kezdődően láthatunk egy emelkedő trendet, ahol az árfolyam a szalag mentén

halad. A 3-as pontban pedig eltávolodik az árfolyam görbéje, egészen a szalag közepéig

korrigál vissza a papír. A 4-es pontban ismét a szalagon kívül nyit a piac, majd a követ-

kező nap visszakerül a szalag alá, és elindul a korrekció.

A lenti ábrán megfigyelhető, hogy a részvény ára heteken keresztül egy szűk csatorná-

ban mozgott, majd kitört fölfelé. Az árfolyam az oldalazás alatt alig tér el az átlagtól, így a

szórás kicsi lesz, a szalag beszűkül, majd a kitörést követően az árfolyam a szalag mentén

emelkedik.

A

A

A

B

BB

1

2

3

4

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

196

Saját vizsgálataim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a fenti típusok közül

egyedül az A típusú divergencia megbízható. B és C típusok sok téves jelzést adtak, így

ezek követése nem hozta meg számomra az eredményeket. Emellett a megbízhatósá-

got további tényezők növelik. Az egyik ilyen fontos szempont, hogy egy divergencia-jel

megbízhatóbb, ha extrém tartományban alakul ki. Például RSI indikátor 70%-os vonal

fölött, vagy 30%-os szint alatt. Végül pedig az alábbi táblázat azt mutatja meg, mely indi-

kátorok esetében lehetséges a divergencia figyelése, illetve a trendvonalrajzolás.

Indikátor Divergencia használható?

Trendvonal rajzolható?

MACD használható nem

RSI használható nem

Stochastic használható nem

OBV használható igen

Chaikin oscillator használható nemForgalom használható igen

ADX, DMI használható igen

Az indikátorokra felvitt trendvonalak is a segítségünkre lehetnek, ugyanis egy-egy

indikátoron kialakuló trend törése már előrevetítheti az árfolyamgörbén elinduló for-

dulatot. Vegyünk egy példát a gyakorlatból, melyre vonatkozóan nem készítettem meg-

bízhatósági vizsgálatot, mivel saját kereskedésemben nem használom ezt a módszert.

A teljesség kedvéért mutatom be, hogy létezik ilyen eszköz is az előrejelzésre. Az alábbi

indikátor

A B C

árfolyam

idő

ár

Nagy Attila

203

– Ekkor a következő 15 perces gyertya nyitásában vételi pozícióba lépünk.

– Zárjuk a megnyitott pozíciót, ha az 5-ös mozgóátlag felülről haladva metszi a

20-as periódusút.

Példaszabály 2:

– Vételi jelet kapunk, ha az 50-es periódusú CCI indikátor napos grafikonon

átlépi a 0 vonalát.

– Zárjuk a pozíciót, ha a CCI visszatér a 0 vonalhoz.

Példaszabály 3:

– Vételi jelet kapunk, long pozíciót nyitunk, ha a 12-es paraméterű TRIX indiká-

tor pozitív tartományba kerül.

– Zárjuk a pozíciót, ha az indikátor visszaesik a 9-es periódusú szignálvonal alá.

Példaszabály 4 (indikátor és trendelmélet kombinálása):

– Vételi jelet kapunk, long pozíciót nyitunk, ha az árfolyam a 100-as exponenciá-

lis mozgóátlag fölött van órás grafikonon, és az iránya felfelé mutat

– és 15 perces grafikonon kialakult egy magasabb csúcs-mélypont páros

– Emellett az 5-ös és 20-as periódusú mozgóátlag a 15 perces grafikonon metszi

egymást úgy, hogy az 5-ös felfelé haladva átlépi a 20-as mozgóátlagot.

– A következő 15 perces gyertya nyitásában vételi pozícióba lépünk.

– Zárjuk a megnyitott pozíciót, ha az 5-ös mozgóátlag felülről haladva metszi a

20-as periódusút, vagy ha alacsonyabb mélypontra esik az árfolyam a 15 perces

grafikonon.

Nagy Attila

205

6.6. Stop megbízások használata a gyakorlatban

Ha megvizsgáljuk a felsorolt módszereket, látni fogjuk, hogy az árfolyamgörbén

lesznek olyan helyek, amikor több kiemelt pont is egy szint közelében található. Ezek

a szintek miden esetben hangsúlyosabb támaszok, és stop elhelyezési pontok lesznek,

hiszen több befektető figyel fel rájuk, így a fenti módszerek kombinálása is fokozhatja az

eredményeket. Az alábbi ábrán a fenti felsorolásban található pontok közül négy a 100

dolláros szint közelében található. Az 1-es számmal jelöltük az emelkedő trend előző

mélypontját, a 2-es pontban a Fibonacci 61,8% szintjét láthatjuk, 3-as ponttal jelöltük

a 20 napos mozgóátlagot, míg a 4-es jelölést a kerek szám kapta. Jól látható a példában,

hogy egyetlen árszinthez négy kiemelt pont tartozik (ez a gyakorlatban sem ritka).

6.6.1. Mekkora hozam/kockázat esetén lépjünk pozícióba?

A kockázatkezelés fejezetünkben elérkeztünk az utolsó szemponthoz. Érdemes ki-

csit visszalapozni a fejezet elején szereplő példára, ahol arról beszéltem, hogy 1%-ot

kockáztatunk, 3%-ot nyerünk. Vajon biztosan tudhatjuk egy-egy szituációban, hogy

3%-ot kereshetünk az ügyleten? Természetesen nem. Mégis szükségünk van becslésre,

hiszen a stratégiánk csak akkor fog működni, ha a kockáztatásra kerülő összegnél többet

nyerünk. Bemutatok egy új példát, melyben az esetek felében találjuk el az irányt, azaz

0%

38,2%

100%

61,8%1. 2.

3.stop megbízás100

4.

ár

idő

Nagy Attila

225

6.7. Komplett példák a kockázatkezelésre

6.7.1. Komplett kockázatkezelési példa swingtrade részvénypiaci szituációra

Az alábbi példában végignézzük, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni

egy kockázatkezelési döntés során. A következő szituációban egy leegyszerűsített kocká-

zatkezelési technika alapján történő pozícióba lépést fogjuk végigkövetni.

Spekulatív tőke: 10.000 USD

Egy pozícióval a spekulatív tőkénk 1%-át, azaz 100 dollárt kockáztatunk.

Stop megbízás elhelyezése:

– emelkedő trend esetén az előző mélypont alatti szinten elhelyezett stop megbí-

zás,

– csökkenő trend esetén az előző csúcs fölötti szinten elhelyezett stop megbízás.

Hozamok, célárak:

– vételi pozíció esetén az utolsó napos emelkedő trend csúcsát tekintjük célárnak,

– eladási pozíció esetén az utolsó napos csökkenő trend mélypontját tekintjük

célárnak.

Hozam/kockázat szintek: ha a hozam/kockázat eléri, vagy meghaladja az 1,5/1-et,

akkor engedélyezett a pozícióba lépés.

A kockázatkezelési technikánk ismertetésre került, nézzük akkor az alábbi grafikonnal

szemléltetett példát. Napos grafikon szerint emelkedő trendben mozog az alábbi képen

ábrázolt részvény árfolyama. Az emelkedő trendben november, december hónapokban

korrekció indult meg egy napos csökkenő trend formájában, majd az ábra jobb oldalán

fordulós jeleket kapunk. Ha figyelmesen elolvasta az előző fejezeteket, akkor a beraj-

zolt segédvonalak alapján felismerhet egy fej-váll alakzatot is az ábra jobb oldali részén.

Ez az alakzat is fordulatot jelez, így a jelölt vízszintes nyakvonalnál vétel mellett dön-

tünk. A vétel gomb lenyomása előtt már csak az van vissza, hogy válaszoljunk az alábbi

kérdésekre:

– Engedi a kockázatkezelési szabályzat a pozícióba lépést?

– Hova helyezzem el a stop megbízást?

– Mekkora pozícióval léphetek be?

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

232

a célárként figyelembe vett szintet. Vegyük példának azt az esetet, amikor kikötjük, hogy

a felvett pozíciónak legalább 1/1 hozam/kockázat arányúnak kell lennie, illetve minden

egyes újrakalkuláláskor ezt az arányt vesszük figyelembe. Ha ez a feltétel az egyes kalku-

lációk során nem teljesül, kilépünk a pozícióból. Ha az árfolyam túllépi a célár szintjét,

akkor újra ki kell számolnunk a hozam/kockázatot. Természetesen ebben az esetben új

célárszintet kell magasabban felderítenünk. Ha ezzel a szinttel az újraszámolt hozam/

kockázat 1/1 alatti, akkor kilépünk a pozícióból. A bal oldali ábrán megtekinthetünk

egy pozícióba lépést 1/1 hozam kockázatnál jobb arányok mellett (ábrán Y>X). Ezt kö-

vetően az árfolyam emelkedésnek indul, és áttörésre kerül a célárszint. Ekkor újra kell

kalkulálnunk a hozam/kockázatot. Ehhez egy magasabban levő célárszintet kell keres-

nünk. A második ábrán jól látható, hogy ha a stop szintet nem tudjuk magasabban elhe-

lyezni (a példában nem volt korrekció), akkor a hozam/kockázat arány 1/1 alatti lesz,

hiszen az árfolyam túl közel van egy ellenálláshoz, a kilépési pontunk meg nagyon távol

van (Y2<X2), azaz a fenti szituációban a szabályok alapján ki kell lépnünk. A harmadik

ábrán pedig a kiindulási állapot egy másik lehetséges lefutása látható, ahol kialakult egy

korrekció a grafikonon, így a hozam/kockázat számítás eredménye ismét eléri az 1/1-et

(Y3=X3), azaz a stop szint magasabbra húzása miatt továbbra is pozícióban maradunk,

majd az ábrán jelölt új célár áttörése után következik az újabb kalkuláció.

belépés

stop hely

célár

Xbelépés

stop hely

célár

új célár

kilépés

Y

Y2

X2belépés

stop helycélár

új célár

Y3

X3

vizsgálati pont

idő

ár

Nagy Attila

245

magasabb csúcs-mélypont páros. A tanulmányaink alapján két fordulós jelet állapítha-

tunk meg. Az egyik egy emelkedő háromszög, a másik pedig a magasabb csúcsmélypont

feltételének teljesülése az 1-es pontban. Ez a hely tehát a tervezett belépési pont, vételi

jelet kaptunk. Most következik a kockázatkezelés.

Kereskedési stratégiánkból kiderül, hogy 100 dolláros veszteségkerettel dolgozunk,

és a stop megbízást az előző 15 perces mélypontnál helyezzük el. Az ábrán látható stop

1 jelölés jól mutatja azt a sávot, amit a piac két alkalommal tesztelt, illetve a 15 perces

utolsó mélypont is itt található. Ez lesz a stop helyünk, melynek értéke 54,72. Belépés az

1-es pontban történne, belépési ár 54,96. A stratégia szerint a 15 perces csökkenő trend

kezdet, vagy más néven az órás korrekciókezdet a célárunk. Ez az ábránkon az 55,38-as

szintnél található. Megvan a 3 adatunk ahhoz, hogy kiszámoljuk a hozam/kockázat

arányt a kockázatkezelés fejezetben tanultak szerint.

– kockázat = belépési ár és stop megbízás távolsága a belépési ár százalékában

kifejezve, azaz (54,96–54,72)/54,96=0,0044, ami 0,44%

– hozam = célár ár és a belépési ár távolsága a belépési ár százalékában kifejezve,

azaz (55,38–54,96)/54,96=0,00764, ami 0,76 %

stop 4

stop 3

stop 2

stop 1

1

Hogyan kereskedjünk deviza- és részvénypiacokon kisbefektetőként rövid távon

264

– hozam/kockázat = 0,76%/0,44% = 1,7, ami nagyobb, mint a kockázatkezelési

szabályoknál kikötött 1. (A fenti ábrán az 1-es pont mellett felvett függőleges

szakasz a belépési pontra felvett stop távolságot mutatja. Grafikusan is jól lát-

szik, hogy a hozam/kockázat arányszám ebben a szituációban 1-nél nagyobb.)

Ezt követően ki kell számolnunk a felvehető pozíció méretét. Ehhez a kockázat száza-

lékos értékére van szükségünk, amit fent kiszámoltunk (0,44%), majd a pozícióméretet

az alábbiak szerint számoljuk:

– A felvehető pozíció dollárban kifejezett értéke = a veszteségkeret (100 USD)

és a stop távolság (0,44%, azaz 0,0044) hányadosával. A jelenlegi példa sze-

rint 100/0,0044= 22.727 dollár. Belépési árfolyamon számolva ez kb. 413 db

részvényt jelent (22.727/54,96). (A kockázatkezelési példában a jutalékot nem

vettük figyelembe!)

A kockázatkezelés engedi a pozíciónyitást, így egy vételi piaci áras megbízással po-

zícióba tudunk lépni, ha épp az 1-es pont alatti gyertya magasságában van az árfolyam.

Ha még előtte terveztük el ezt a pozícióba lépést, amikor még az 1-es pont alatti sávban

mozgott a piac, akkor a fentieket kiszámolva, akár egy vételi stop megbízást is elhelyez-

hettünk volna az 1-es pontban jelölt gyertyák magasságában. A végeredmény ugyanaz,

pozícióba léptünk 54,96 dolláros árfolyamon, majd elhelyeztük a stop eladási megbízá-

sunkat 54,72 dollárra. Ezt követően nincs más dolgunk, csak várni. Ahogy az ábra jobb

oldali részén látható, az árfolyam emelkedésnek indult, majd a korrekciók során a tech-

nikánknak megfelelően emeljük a stop megbízást először a stop 2, stop 3, majd a stop 4

szintekre. Itt azonban nem tudjuk tovább húzni a stopot. Ez a pont lesz a kiszállási árunk

55,2 dollárnál. Az elért eredményünk 0,44%, dollárban kifejezve 99,12 ((55,2–54,96)

x413)). A fejezet végén található összefoglaló táblázatunkban azt is kiszámoltuk, hogy a

teljes spekulatív tőkére vetítve 1%-os eredményt értünk el.

8.6.1.2. Daytrade pozíció 2. (részvénypiac)

Maradunk ugyanennél a papírnál, itt szintén egy korrekció alakult ki az órás trendben.

Erről nem készítettünk ábrát, csak a 15 perces diagramról, ahol oldalazásban mozog a

piac. A kitörés lesz a vételi jel. Legkorábban csak az 1-es pontban tudunk belépni 56,1

Nagy Attila

265