248

M

Képes és politikai hetilap.K é t lap

Minden évfolyambankörülbelül Mindegyik lap

együtt

csak 5ft.külön

3ft.

Előfizetési fölhívás

lIPolitikai Újdonságok

1864-ki második évi folyamára.

F. évi julius elejével a „Vasárnapi Ujság"félévi folyama kezdődik.

Midőn a két testvérlap régi hü előfizetőihez és jó ba-rátaihoz bizalomteljesen intézzük jelen felhívásunkat, felvagyunk mentve azon igéret ismétlésétől, hogy a régi irány-ban és szellemben fogunk haladni ezentul is. Egyuttal azon-ban azon örvendetes helyzetben vagyunk, hogy lapjainkrégi és uj olvasóit biztosithatjuk aziránt, mikép évről évremindig ujabb szellemi erőkkel gyarapodván, a czélt,melyet egy illnstrált és politikai hetilap feladatául kitűz-tünk, mindinkább megközelíthetjük. Szabad legyen az utóbbifélévi folyam tartalmának változatosságára s többi között aVasárnapi Ujság" külsö kiállítására s képeinek mind

számára, mind a metszetek nagyobb sikerültségére hi-vatkoznunk. Mind ezt pedig azon kedvező körülménynek

Heckenast Gusztáv, Pest, juniuskiadó-tulajdonos. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ — — — — _ —

köszönhetjük, hogy nemcsak iró munkatársaink köre gya-rapodik, hanem a rajzolás és fametszészet terén is növekedőmunkakedvvel és képzettséggel találkozunk.

Az országos csapás-okozta lehangoltság némi megszü-nése s a rendes kedélyhangulat visszatérése egyik jeléülveszszük a hirlapolvasási vágy fölelevenedését. Részünk-ről azon örvendetes tapasztalatot tettük, hogy a nemzetminden osztálya köreiben elterjedt ezen testvérlapokolvasóközönsége, mely a mult sanyaru évben nagy részbenszintén visszavonult, ez idén ismét elérte korábbi rendeslétszámát; s bizton hiszszük, hogy a reménylett jobb időkbeálltával e szám-arány mindig kedvezőbbre fog változni.

Azon óhajtással bocsátjuk utnak jelen félévi hirmon-dónkat, vajha az idők jobbra változtával a fentebbi remé-nyek is mielébb teljesülnének!

elején 1864. Pákh Albert,felelős szerkesztő.

ELÖFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:(a Vasárnapi Ujsá$ és Politikai Újdonságok ej?yütt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva)

Félévre (julius—december) v ^ £} forint.

3 ft.Csupán Politikai Újdonságok:

Félévre (julius —december) 3 ft.Csupán Vasárnapi Ujság:

F é l é v r e ( j u l i u s — d e c e m b e r ) . . .W * Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek e g y tiszteletpéldánynyal szolgálunk. - A pénzes levelek

Vérmentes küldése kéretik. — H T Tájékozás végett, kérjük a régi czimszelvények szives beküldését.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatalaegyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Kiad6-tul«jdonof Heekaaast Casxtár. — N^omUtj* Landerer i* Heek«n«»t, •gyttem-utcn 4. izám al»tt Peiten, 1864.

4

Pest, junius 26-án 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évre :a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft Pel évre 5 ft.csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. - Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

9 9 Hirdetési dijak, a Vásárimpi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyezer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetmények elfogad, Hainburg és Altonában : Haageiistpin és Vogler. — M. Frankfurt-ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a ker-tész-gazdászati ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 ujkr.

Egyike a magyar uri rend azon csekélyszámu tagjainak, kiket a müvészet szerelmedusgazdagságból irgalom-kenyérre juttat,kiknek mindent áldozó lelkesültségeért avilág azzal fizet, hogy egykori nagyságukromjaitól még életökben elfordul és megfe-ledkezik. Valóságos áldozata nemzeti zenénkügyének, melynek elhunyt bajnokait, fájda-lommal jegyezzük meg, rendszerint vértanúiszenvedés, nyomor, kétségbeesés és őrültségdönté sírjaikba.

Született 1817. ápr, 22. Eperjesen, Kis-ozánthói Dobozy Lajos ezredes és LucskaiBánó Borbála szüleitől. A családiterjedelmes birtok Vajdán, Nyü-veden és Pelbárthidán levén, azegyetlen figyermek első gyer-mekkorát ezen ősi jószágokontólté. Zenészeihez való hajlamátL t e h e t s é s é t a % 5 — 6 é v e s ko-

rában elárulta. Atyja, ugyanis,kedvelvén a jó magyar zenét,egy 10-12 tagból álló czigány- .bandát tartott állandóan magakorul mely a környéken hiresvolt. A kis gyermek hegedűt vé-tetett magának, egyik czigány-zenész utasitása mellett játszaíitanult, s rövid idö alatt meglepőügyességre tett szert. A harma-dik gymnáziumi osztály tanul-mányainak végzésére a debre-czeni ref. iskolába vitetett, holegész a physikáig (8. g y m n . osz-tály) tanult. Ez idö alatt a hang-jegyek ismeretében magán-zene-tanitó oktatta, miközben az igazimagyaros fogásokat Boka Károly-toj s a hires öreg Boka András-tól növekvő lelkesültséggel ta-nulgatta Majd 1834-ben W ekerült, hol nevelője felügyeletealatt a. egyetemet látogatta.

Z: • *?i ud6a á r a i n a k elő-adásainál hatalmasabban érdek-lettek öt az ottani jó zenekarokés hangmuvészek, kiknek szorgalmas hall-gatása a zeneszet iránt táplált szenvedé-lyét az elragadtatásig fokozta. Magán-zene-mestert fogadott s egyszersmind vágyatnyert a zene elméleti részének s a htng-szerzés tudományának rendszeres tanulá-sára, mi czélból elsö vezetője Albrechtsber-ger „General-Bass"-ja volt. Atyja azonban

D o b o z y K á r o l y .ugy vélekedett, hogy az ifjut tévutra sodortaa pesti élet, annálfogva meghagyta neki,hogy szenvedélyével felhagy ván, jőjön visszaDebreczenbe s ott hallgassa a jogot. A kü-lönben szelid és csendes természetü ifjumindazáltal tovább is a fővárosban maradt,hol költséges életmódot folytatván, ennekkövetkezménye lőn, hogy az atyai szigor1840-ben nyilvánosan „vesztegetőnek" nyi-latkoztatta.

Az atya és fiu között kifejlett feszültségmég az előbbinek életében (1841.) megszüntugyan, de a müvész ifjuból sem ügyvéd,

D O B O Z Y K Á R O L Y .

sem gazda, (mint utóbb atyja óhajta), nemvált.

Miután atyja 1842-ben meghalt,afiu egészszellemi és vagyoni erejét müvészi szenvedé-lyének kielégitésére forditá. Tehetséges czi-gányzenészekböl bandát szervezett, tanitottés tartott saját erszényéből, melylyel többhazai város (leginkább mégis Debreczen) kö-

zönsége elött müvészi előadásokat rendezett.A siker dicsősége által fölbátorittatván, 1846.jan. 10. Bécsbe viteté társulatát, hol „varázs-hegedüjével" egy féléven át „növekvő elra-gadtatásban és lelkesültségben" tartá hall-gatóit. (Öst. Morgenbl. 1846. 38. sz. Die Ge-genwart. 1846. 97. sz.) Ezen időszak LisztFerencz elismerését és barátságát szerzémeg számára — Bécsből, Prágán át, Berlinbevezette (jún. 18.) diszes magyar öltönynyelellátott bandáját, hol rendesen 4 — 6 ezerfőnyi lelkes közönség elött hallatta nemzetidalait. (Nachricht v. Staats. 1846,143.sz.)IV.

Vilmos Frigyes király udvarábanis nagy tetszéssel játszott. AzutánHamburgba, (júl. 12. —31. Hamb.Freischütz. 1846. 30. sz.) Kiéibe,Brémába, (aug 16. —26. miközbenaug. 18-án a szász király előtthegedült), Gröningenbe (Gronin.Courant. 1846. 70. sz.) és Amster-damba (sept. 4.—24.) utazott, ut-

- , •. jában, iriely egyszersmind a ma-gyar zene diadalutja volt, natu-ralista zenészeivel mindenütt bá-mulatra ragadá hallgatóit. MajdLeydenen át,(ittsept.26.)Haagbavándorolt, hol II. Vilmos hollandikirály udvari estélyen két izben(sept. 29. és 30.) szerepelt. In-nen Rotterdamon (okt. 1.—4.) ésAntwerpen keresztül Brüsszelbement, hol a „Théatre de Vaude-villeben" huzamosb ideig nagytetszés közben hangversenyezett.(L'Entr'acte duVaudev. 1846. okt.15. és köv. sz.) Végre nov. 11-énPárisba jutott a fiatal müvész,hol a következő évre is maradts a boulevardon levő B.-Nou-velle szinház deszkáin játszott.(L'Entr'Act. 1847. jan. 15. sz.)Magyarországba visszakerülvén,1847. okt, 27.), elsőben a pestinémet és nemzeti szinházban lé-pett fel, aztán pedig (nov. —dec.)

a hazában müvészi körutra indult, miköz-ben Miskolczot, Egert, Debreczeni, Nagyvá-radot stb. érinté. Ezen időszak volt müvésziéletének java, fénykora.

Azután folytonos csalódások és csapá-sok sujták. 1848. szept. 21-én Debreczenbenházasságra lépett Zsebök Máriával, egy or-vostudor leányával. E szövetségen nem volt

26-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

ilff

i l

az ég áldása, s miután lelki rokonszenv hi- ihetöíeg kezdetben sem szolgált alapjául, párév multával (1851. febr.) törvényes utonfelbontatott. A nagy adóssággal terhelt, smár 1850. elött csőd alá jutott ősi jószágutoljára egészen eladatott s értéke felemész-tetett. Az 1856. évben az egykori földesúr-ból már csak szegény karmester lett, kinekolthatatlan müvészi szenvedélyén, lángeszénés törhetetlen reménységén kivül a multbólsemmije sein maradt. Ekkor elhagyta Pestet,hol 1853. óta állandó lakása volt, s felváltvaMakón, H -M.-Vásárhelyen és Battonyántartózkodott. Karmesteri szerény fizetésébőlés si lán vul díjazott zenemüveinek kiadásá-ból élt. •— Ajándékot elfogadni büszkeségetiltá, s leghívebb barátaitól is csak olykor-olykor engedé magát, a nélkülözhetlen se-gélyadásban részesittetni Végre 1859. okt.meghívás folytán ismét Makóra jött, holazonban aranyeres és tüdövészes bajai nemsokára ágyba nyomták, melyből nem keltfel többé. A betegség kínaihoz, a legnagyobbszegénység csapása járult. A következö év-ben végre (1860. febr. 19.) befejeződött aviszontagságos élet. A bajok, mik ellen erőslelke diadalmasan küzdött, megtörték agyönge testet. Hamvai a makói ref. ó-teme-töben nyugszanak, jeltelenül.

Dobozy első zenemüvét 1838-ban irta. IHátramaradt iratai közt összesen mintegy41 hangszerzeménynek akadtam nyomára,miknek nagyobb része még kiadatlan. Mü-veinek kiváló becse és főjeíleme az eredeti-ségben és a valódi magyar érzés hü kinyo-matában fekszik. Szénffy, Nyizsnyay és Si-monffy zeneszerzőkkel, gr. Fáy-val, a nagyzenetudóssal, többé-kevésbbé meghitt levele-zésben és baráti viszonyban állott. Ez utolsóegészen el volt hajolva dalai által, s őt tartá„ elsö kompozitornak Magyarországon.' --„Csak küldje í'risseu," igy irt hozzá 1856-ban,a maga heves modorában, „hadd játszszamés csókoljam össze darabjait . . . Eredetitcsak Dobozy szülhet, az uj sarjadék korcs."stb. Rajtunk áll, mennyiben adjunk igazat adiesöült gróf itéletének; mindenesetre óhaj-tandó, hogy a kiadatlan müvek napvilágotlássanak, s a különben reájok várakozhatóvégmesjsemmisüléstől a nemzet számáramegmentéséének; mire nézve az elhunytnakBiharban lakó vérszerinti örököseitől várunkminél előbb határozott lépéseket.

Ennyi az, mit a korán elenyészett jeleszeneszerző életrajzából, a legbiztosabb kútfők nyomán, közölni jónak láttunk. Fogadjaa magyar közönség e töredékes jegyzeteketugy, mint azon tisztelet és szeretet jelét,melylyel az elhunyt emlékéhez jó barátaibánatos szivvel áldoznak.

Szeremlei Samu.

Borozó társaim között.Bujdosóra a kancíót barátim!Fut az idő! talán nem sokáraNyergelnünk kel!, 8 egy szál ingben ülünkSzent Mihálynak fekete lovára.Bús lovaglás! hogy ÍB gondoltain rá!Eh, félre gond! kaczagjunk helyette!Vigan, vigan! hisz a halál siri .,Nyoszolyánkat még meg nem vetette.

Az ekevas minap szántás közbenEgy halottnak tetemét kihányta,S csontjaival az ostoros fiuA kóborló ebet hajigálta.E sors várhat czimborák, reánk is!De. félre gond! kaczagjunk helyettelVigan, vigan! hisz a halál siriNyoszolyánkat még meg nem vetette.

Kitúrt csontunk porát egykoron aDalló fecske sárfészkébe gyurja,S az unoka, kunyhónk eszterhajaAlól saját ős pját leszurja.

250

Hah bohó kép! de tán valo lehet!Eh, félre gond! kaczagjunk helyette!Vigan, vigan! hisz a halál siriNyoszolyánkat még meg nem vetette.

ördög pokol! az sem lehetlen hogy :Sárrá válva, majd a fazekasnakKorongján rosz fazék lesz belőlünk,S ha széttörünk, még meg is — drótoznak.Hah bohó sors, bohó feltámadás!De, félre gond! kaczagjunk helyette!Vigan, vigan! hisz a halál fíriNyoszolyánkat még meg nem vetette.

Ha csakugyan a korongra jutnánk,Legalább hát boros kancsó váljonPorunkból majd, s édes tüzes borralSpinig telve kézről kézre jíirjon!Hah vidám t̂ ors, vidám feltám dáa!El a gonddal! kaczagjunk helyetteIVigan, vigan! hisz a halál siriNyoszolyánkat még meg nem vetette.

e-. '-. Sztmrre Miklós.

\ nevelés köréből.i V .< g e . «

111.Gondolkozni tanítás.

Előbbi értekezéseinkben a különféle mó-dokról szólottunk, melyek által a gyermekekismereteket szerezhetnek, s megkisérlettükkimutatni s bebizonyitani azt, hogy ez agyermekkorban 9 —10 évig ne pedáns tan-órák, hanem szabad, önkéntes szellemi fel-fogás utján történjék, söt még az érettebbkorban is az lesz a legczélhozvezetöbb mód,mely e kettő közt az arany középuton halad.

Eddig azonban csak a befogadásról, aszellem felfogásáról szólottunk. De az elfo-gadás csak annyiban hasznos, a mennyibeneszközöket nyujt a teremtéshez. A lélek te-remtő erejét pedig gondolkozásnak nevezzük.Minden könyvnélkülözés, minden isineretennélfogva haszontalan, ha a gondolkozásmeg nem testesiti, s az életre nem alkalmazzaazokat.

E tagadhatlan igazságot tekintve, márazt gondolhatnók, hogy minden nevelő azttartja legsürgösb teendőjének, hogy növen-dékét gondolkozni tanítsa. — Koránsem!„Megjö az magától is" hangzik a felelet.Kétségkivül segit a természet is igy-amugya gyermeknevelésben, de mennyivel szeb-ben, tökéletesebben fejlődnének ki annak te-hetségei, ha ez a szülök s nevelők közremü-ködésével történnék ! Állani és járni szinténmegtanul a gyermek magától, oktatás nél-kül is, még sem kíméljük a fáradságot, hogyebben segédkezet nyújtsunk neki. Legneme-sebb erőnk pedig, mely leginkább megkü-lönböztet bennünket az állatoktól, a gon-dolkozó erő, rendesen oly kevés figyelembenrészesül a szülök részéről, hogy egészen fe-leslegesnek is tartják, annak fejlesztésérőlgondolkodni. Igenis; söt sokan bámulva te-kintenek fel e szavakra és egész naivitássalkérdik : „Gondolkozni tanítani? Hogy lehetaz? Mikép kellene azt tenni?- — Mielött a„hogyan" és „mikép"-re mennénk át, kisért-sük meg a gondolkozni tanítás fontosságátaz ifjui korra nézve bebizonyítani.

Régi igazság, hogy ha az ember valamittudni akar, azt elöbb meg kell tanulnia; —mégis e szabály alól sokan a gondolkozástilletőleg kivételt akarnak tenni. Az ellenve-tés ez : „Az természeti tulajdon ; a gyermek,kitöl a természet az élénk észt megtagadta,bármi sok tanulás mellett sem fog annyiramenni, mint a ki magára hagyatik ugyan, dea természettől kitünöbb lelki tehetségekkelruháztatott fel"

Legyen! Itt ugyanazon eset áll, a miegyik vagy másik művészetnél tapasztal-ható. Egy vadon felnőtt gyermek, kiben

a festészetre valo hajlam megvan, bizonyáratöbbet fog felmutathatni, mint egy másik,ki vele született tehetség nélkül évekig ok-tattatik abban. — De ezzel még semmi sincsmondva! Senki sem fogja tagadni, hogy ezutóbbi a tanórák által mégis nagyobb elő-haladást tett, mint ha épen semmit sem ta-nult volna, s ép oly elvitázhatlan az is, hogyaz elsőnek müvei iskolázás által még jelen-tékenyebbek lettek volna, mint igy parlagonhagyatva! Mind a két esetben tehát, akárvan tehetség, akár nincs, a tanítás hasznos-nak bizonyul be.

Epén igy áll a dolog a gondolkozásttekintve. Észszerü vezetés és irányadás általa gyermek, akár van a természettől elevenlélekkel felruházva, akár nincs, caak nyernifog. Talán szükségtelen is említenünk, hogya gondolkozást már az ifjúkorban kell gya-koroltatni, ha azt akarjuk, hogy késöbbiéveiben ura lehessen gondola ainak. A fátaddig kell egyenesitgetni, mig fiatal és haj-lékony, mert késöbb már nem lehet; igy azemberi agyat addig kell önálló munkásság-hoz szoktatni, mig tökéletes kifejlődését elnem érte, azaz a huszadik évig.

De nem mondunk-e itt ellent magunk-nak? Első czikkünkben azt mondottuk, hogyaz agy a 7-ik év elött semmi megerőltetéstse szenvedjen ! Jól megértsük egymást: meg-erőltetésről szólunk. Szabályozott, rendestanóráktól a gyermek szellemét meg kellkímélnünk, de a gondolkozást soha sem lehet eléggé korán gyakorolni. Az első mód :kényszer, a gyermeknek törvénye a kell;az utóbbi a léleknek önkéntes szabad mükö-dése. Az első mód hasonló a fiatal lóra hal-mozott nagy teherhez; korán megerőltetve aló gyenge és béna lesz. A gyermeknekgondolkozása pedig hasonló a csikó vidámticzkándozásaihoz, mely ez által csak izmaiterösiti s a jövendő terhekhez testét megedziés erösiti.

Mily hasznos pedig a gondolkozás azéletre nézve, röviden már emlitettük; lássukazt nehány szóval még közelebbről.

Minthogy az emberi életben soha csakkét pillanat sem hasonló egymáshoz, és aviszonyok, körülmények perezenkint változ-nak : ugyanazért az ember maga miheztar-tását sem lehet bizonyos megállapitott for-mákhoz kötni, hanem minden egyes esetbena gondolkozási erő, a feltalálási képességhatározza meg azt. A lélekjelenlét, a körül-ményekhez képest a hirtelen helyes és biz-tos elhatározás mindig a józan ész dolgaleend ; és minden ismeret holt és haszonta-lan, ha ez hiányzik.

A gondolkozás fontosságát, s ennek azifju korbani gyakoroltatásának szükségessé-gét, ugy hiszszük, eléggé szem elé állítottuk.Kisértsük meg most arra a kérdésre megfe-lelni : mikép kell gondolkozni tanítani?

Mindenekelőtt, kerüljük a mennyire le-het, a lelkei len köny vnélkülözést; ez mindiga gondolkozási erő hátrányára van; igazhogy bizonyos mértékben ez is szükséges azérettebb ifjui években ; s az agy ezen kéttevékenysége közt a helyes középutat meg-tartani, ez egy jó tanitónak, jó iskolának,feladata. — Sajnos, hogy e követelmény rit-kán teljesittetik, söt sokszor szándékosan isinellőztetik. A gyermek fejét — igen gyak-ran — mindenféle tárgygyal tele tömik,melyeket az utoljára nem is használhat. Etekintetben az elemi népiskolákban a vallás-tanitás áll legelöl. A gyermekekkel betanit-tatják könyveikül az egész katekismust, te-mérdek szentirási helyeket, s majdnem azegész énekes könyvet, s legfölebb is egyelavult theológus mondhatja, hogy ez a gyer-mekek lelki üdve tekintetéből szükséges! —

! Tulajdonképen pedig azért van, mert néhol

mé" félnek a nép szabad gondolkozásától,felvilágosodásától, ugyanazért a gondolko-zást ho°"y az ki ne fejlődhessék, mértékenfelüli imádságok s könyvnélkülözések általigyekeznek elfojtani.

Törvények, melyek . . . egyik-másik ál-lamban az iskolákra nézve fennállanak, való-sággal kényszeritik is a tanitót meggyőző-dése ellen tanítani, a mennyiben a gondol-kozási hajlamnak utját állani s azt czélsze-rütlen könyvnélkülöztetés által elfojtaniköteleztetnek.

Ne mondja senki, hogy mi a vallásíani-tást fölöslegesnek állítjuk ! Fájdalom, van-nak elegen, — a fennállónak ellenségei kikezr tanitják, kik a régi épületet lerontaniakarják, anélkül, hogy ujat, és jobbat tudná-nak helyébe állitani. A néptől a vallást el-vonni, annyit tenne, mint a sánta alól amankót kitaszítani, mely egyedül tartá fennőt. De mi okszerű vallástanitást kivánunk;igaz erkölcstant, mely mindéi) jóra megta-nít, anélkül, hogy „sok beszédű volna, minta pogányok." — És ha nehány valódivigaszt nyujtó éneket, minő : „Ki csak Is-tenre dolgát hagyja," „Gyorsan folyó időmetaz Ur nem adta hiában/' s ezekhez hasonló-kat betanultatunk a gyermekekkel; ha szi-vökbe véssük e parancsolatot: tiszteld atyá-dat és anyádat, — ez nemcsak megenged-hető, hanem kivánatos is, föltéve, hogy avalódi értelmet s szellemet felfogatjuk velök,8 nem verünk fejökbe értelmetlen üres phra-sisokat. — De a legnagyobb mértékbenhelytelen, — mondhatjuk — esztelen eljá-rás volna : örökös bűnbánati s az emberiromlottságért kegyelmet esdeklő s rimán-kodó énekek betanításával a gyermekek jel-lemét lenyűgözni, s ezáltal képmutató alá-zatos farizeusokká tenni öket. — Ep olyeszélytelenség, arra tanítani öket : „ne pa-ráználkodjál" minthogy ez a gyermekrenézve képtelenség, söt épen ez ösztönzi ötgyakraná rtatlansága elhagyására; ez gyújtjafel érzéki képzelgéseit, a mi a legkártéko-nyabb következményeket vonhatja magaután, ugy lelki, mint testi tehetségeit ille-tőleg.

De hagyjuk ezeket, melyek messze ve-zetnének mai tárgyunktól. Ezektől eltekintvemár, — véleményünk szerint — a tulságosnyelvtanitás, — mely napjainkban annyirakedveltetik — hasonlókép nem helyeselhető ;a mennyiben egészen elfeledik azt, hogynyelvek tudása magában véve még nem mü-veltség, csak eszköz annak megszerzéséhez.

Az elsö szabály, melyet mi a tiszta észkiképzésére nézve felállítunk,tulajdonképentagadó, és igy hangzik : ne halmozzuk túl agyermekeket száraz könyvnélküli tanulással!

Positiv szabályt állapítani meg a gon-dolkozni tanításra nézve igen bajos, mertitt is minden a tanítótól függ, s a viszonyokés pillanatnyi körülmények által határozta-tik meg

Kell, hogy a tanitó maga is tanult légyengondolkozni.

A gymiiasiuraok felsőbb osztályaiban ésmagasabb reáliskolákban a mathematika ki-tünő eszközül szolgál a gondolkozó erő gya-korlására és fejlesztésére. De ebben ismétazon gátló körülmény van, hogy a mathe-matika a mint objectiv szempontból nemis lehet tagadni — száraz tudomány, s mintilyen, sokakra nézve, kik nem birnak hozzáhajlammal - s fájdalom, ezek a többségetképezik — érdekkel nem bir.

A gondolkozást, mint már mondottuk, -nem lehet kényszeríteni, hanem önként éskedvvel kell azt gyakorolni; ennélfogva nemis lehet azt oly tárgyakkal fejleszteni, me-lyek a tanuló hajlamaival ellenkeznek. — Amathematika helyett lehet e czélra használni

251

a természettant. Nagyon renyhe lelkü gyer-meknek kell annak lenni, ki izek iránt nembir érzékkel, ha okosan tauittatik. Physika,.vegytan, földisme, annyira befolynak azéletbe, e tudományok által oly sok minden-napi jelenet tárul fel elöttünk s lesz felfog-hatóvá, hogy mindenki, - ha csak mindenszellemi élvezet iránt nem érzéketlen --örömest foglalkozik azokkal. Legkevésbbé le-het a gondolkozó eröt képezni s élesíteni azidegen nyelvek tanításánál, ahol a szavak,szabályok betanulása a födolog, a mi csakjó emlékező tehetséget igényel.

Az oktatásnak e tárgyak körüli utja ésmódja felöl értekezni, messze vinne felada-tunktól. Átalában nem tanácsolhatunk jobbata szülőknek,nevelöknek s tanitóknak, mint:kevesebb kényszer; több önállóság s sza-badság !

Végül szóljunk még a gondolkozó erötfejlesztő némely hathatós eszközökről, me-lyek mindekkorig nem alkalmaztatnakeléggé.

A fentebbiekre nézve elsö szabálynakállítjuk : ha már a gyermekek valamit tanultak, tétessük meg velök a tanultak alkal-mazását. Világosítsuk meg e mondást pél-dával.

Egy atya, fiával, ki már egy keveset tudszámot vetni, — séta közben egy szérű mel-lett megy el, melyen bizonyos mennyiségügabona van felhalmozva, s kérdi fiától.

— Mit tennél, hogy megtudhasd, hánymag van e garmadában?

— Megolvasnám, — lesz a rögtöni fe-lelet.

— Jó; de nem tartana-e az igen sokáig?Én hamarább czélhoz tudnék jutni!

Hogyan?-- Gondolkozzál felette! —

A fiu most teljes erejéből gondolkodik,hogy valami könnyebb utat és módot talál-jon; s ha nem jön is rá magától a helyesmegfejtésre, mégis e fontolgatás hasznosgyakorlat lelkére nézve, minthogy a gyer-mek bizonyosan egy sereg tervet csinál,melyeket közelebbi megfontolás után, minthaszontalanokat ismét elvet.

Másnap az atya ismét melléje áll a gyermeknek, kérdve és kisegítve öt.

--• Nem nagy faradságodba kerülne egarmadát mérővel megmérni, ugyebár?

—• Nem.-•— Jó ; vegyük tehát, hogy e garmada

tiz mérőből áll; egy mérőben pedig hányiteze van?

- Nyolczvan..— Tehát azt is tudod, háT>y itczéből áll

e garmada?- Igenis tudom : nyolczszázból...— Ha tehát most meg akarod olvasni,

hány mag megy egy itezébe, ez nem kerülneigen sok időbe.

- Ah, tudom már! •— fogja a gyermekmondani, s a következtetést önként vonja ki.

Jó ha ez eljárást gyakorlatilag is meg-tétetjük vele, mert „egyszer tenni, többetér, mint százszor hallani."

„íly példát akár hányat találhatni; mi-nek ez a hosszu história?" — mondja tánvalaki. Bizonyára, a dolog igen egyszerü, ésmégis e czélszerü módja az ész élesítésénekigen ritkán alkalmaztatik. íly gondolkozásipróbákat tétetni a gyermekkel ritkának juteszébe, talán épen azért, mert oly egyszerüés természetes, mai napság pedig csak amesterséges, bonyolódott utakat keresik.

Azonban nem elég csupán gondolkozni,hanem szükség, helyesen, tisztán és gyorsangondolkozni tudni. E három főerényben kü-lönösen az érettebb körü ifjakat kell gya-korolni.

Erre nézve másodszor az Önálló dolgo-

zatokra akarjuk a nevelöket figyelmeztetni.Ne adjunk a gyermeknek átalában megha-tározott munkatárgyakat, hanem hagyjuk amaguk választására, igy örömestebb dolgoz-nak (oly tárgyat, mely öt nem érdekli, agyermek hanyagul fog kidolgozni) s ezáltalhajlamaikat, gondolkozásuk irányát is kita-nulhatjuk. De ügyeljünk arra, hogy dolgo-zataik mindig helyes felosztáson alapulja-nak. Ezáltal tanulnak meg tisztán, világosangondolkodni.

Harmadszor még egy módszert emiitünkmeg, mely ugy a házi, mint az iskolai ne-velésben nagy fontossággal bir, és már agyengébb ifjúkorban is alkalmazható, demai nap -- megfoghatlanul — igen el vanhanyagolva. Értjük a : vitatkozásokat. Ezekáltal a gyermek szelleme élénkül; megtanulfrisen gondolkozni, véleményét okokkal tá-mogatni, védeni; ez egyszersmind igen jószónoki gyakorlat is, a mennyiben a gyer-mek megtanul folyékonyan és összefüggölegbeszélni. Hogy itt erre példákat hozzunkfel, azt nem engedi a tér; de az olvasót is-mét Campe Robinsonára utasitjuk, hol a13-ik estén mindjárt kezdetben fordul előily vitatkozási példa. — Hasonlithatlanulfontosabb e módszer az érettebb ifjuságranézve, a hol a tárgyat is már nagyobbmennyiségben lehet találni. Igy p. o. a tör-ténelem kimerithetlen forrását nyujtja apéldáknak.

Ha a tanitó p o. a régi korral foglalko-zik, tárgyul adhatja ezt : Sparta és Athén ;vagy Róma és Göröghon egymással ellen-tétben. Az ujabb időből : Párhuzam NagyFrigyes és Napoleon, Petőfi és Arany közt.

Tegyünk fel kérdéseket, mint : „Melyikvolt az emberiség előhaladására nézve fon-tosabb : a könyvnyomtatás feltalálása, vagya gőzgép?" „A lőpor feltalálása üdvös volt-evagy kártékony?

A közép osztályok számára egyszerübbtárgyakat választunk, mint p. o. „Melyikhasznosabb az emberre nézve : a vas e vagya fa?" — „Melyik szükségesebb : a vivás-evagy az uszás?" — Folyékonyan beszélni,s a mellett tisztán és helyesen gondolkoznimindenkire nézve hasznos és üdvös, mig agörög s több effélék a legnagyobb részrenézve értéktelen marad.

Negyedszer a meghatározás (definitio) iskitünö eszköze a helyes és tiszta gondolko-zásnak. Kisebb gyermekektől valami előttökkedvelt tárgynak meghatározását kivánjuk,p. o. „micsoda a tó?" — Itt feladata leenda nevelőnek, a gyermeket ellenvetések ésviszontkérdések által a helyes meghatáro-zásra vezetni. Az idősbeknek nehezebbkérdéseket adunk, p. o. „miben különböz-nek egymástól e szavak: hamar, gyorsan,hirtelen?"

A szellemi képzés felhozott módjai leg-kevesebb nehézséggel sem járnak ; vajha aszülök, nevelök és tanárok kellőkép méltá-nyolnák azokat, az által, hogy mennél több-ször gyakorlatba vennék! Szűnjék meg márvalahára a régi slendrián, a lelketlen nevelés-mód ; mert csak a gondolkozás által lesz azember emberré!

Gondolkozás által jut önállóságra, önbiza-lomra; gondolkozás által jut emberi mél-tóságának önérzetére, emberi jogainak, kö-telességeinek ismeretére; gondolkozás általlesz szabaddá!

Szabad ember nem lehet az, a ki öneszé-vel gondolkozni s ítélni meg nem tanult;mert mihelyt kénytelen másokra támasz-kodni, saját belátás, saját meggyőződés nél-kül : eszközzé aljasul mások kezében, s sza-badsága megszünt.

Azért : tanítsatok gondolkozni!Kiss Klek,

l l !

Rozsnyó.(Gömörme gyében).

Rozsnyó Gömörmegyének egyik legfestőibbfekvésü városa. Petőfi azt irja ugyan róla szeszé-lyes uti rajzaiban, hogy hegyektől körülvéve ugyfekszik „mintkoldus kalap-jában a kraj-czár,"— ennekellenében azon-ban felhozhat-juk, hogy azujabb kor egyiklegjelesb táj-festésze, az eu-rópai h i r ü v évált Markó Ká-roly, fiatal ko-rában sokáigitt lakván, ezenvidéken váltfogékonynyá atermészet szép-ségeinek élve-zésére.

Rozsnyót akörnyező he-gyekj és völ-gyek kertala-kuvá keritik.A Sajó völgyé-nek mintegyfelsőbb piaczátképezi, mely-ből utczákkéntnyilnak többfe-lé keskenyebbB szélesebb völ-gyek , melyekaz ipar, külö-nösen a vas-mivelés zajgótelepeitől van-nak élénkítve.Rozsnyó nemcsak központja ezen egyes völgy-ágaknak, de a Sajó felső és alsó völgyének, Tor-namegye nyugati részének, Szepes, Zólyom, sőtBorsodmegye egy részének valóságos arupiaczais. A hetivásár napján, azaz pénteken délutánés szombaton délelőtt a rozanyói buzavásár tereteherkocsik ésrakodó szeke-rek valódi töm- ^ _kelegével van ,.-• ^ ^ellepve. ^ M ^ = - -^^,--=-srZJ^=^=

dékről koron- j§V=-_ - T ~ =kint ide ván- ^ ~ ~dorlott tót aj-ku bányászokletelepedésénkivül, e külön-féle érintkezéskorcsositá eltalán az ittenim a g y a r népnyelvét, annyi-ra, hogy szá-mos tót és né-met szó kerülta különben isbeszédes ter-mészetü, szelidrozsnyói emberajkára. Mind-azáltal lehetet-len e nyelvbenfel nem ismer-ni az ős magyarjelleget, melyleginkább ro-konul a kecs-keméti tájszó-lással. Valószi-nü, hogy haj-dan itt is tisz-tán beszélték azeredeti nyelvet,sőt a legrégibbnémet letelepedők is megmagyarosodva olvadtakbe a magyar lakosok közé, a mi a város levéltá-rában létező régi magyar szerkezetű irományok-ból is kitünik. A mai népnyelv ismertetéséül idé-zünk nehány példát. Az anya igy inti gyermekét:„Gyermök, ne futkoss, mert a lovacska megta-

252

pos " Vagy ezt halljuk : „Hivd bé azt az embört,ki a boczikát hajti, noáíunk vegyön könyerkét.No adok kigyelmödnek puhát, édöset, kakastejveisütöttet, hogy is olant nem kap még Polcznottsem, hogy is nem, de még a zsemléenött sem" stb.A főpiacz középtáján álló torony s templom ár-

Rozsnyó. (Gömörmegyében.)

nyékában elterülő apró boltok, kofasátorok s ke-nyérsütők szinei körül a. folytonosan élénk be-szédversenyből sok eredeti szólásmódot lehetneföljegyezni.

Rozsnyó kereskedésre termett, iparkedvelőéletrevaló népét szorgalom a munkásság jellemzi.

Rozsnyói fürdő.

Az itteni ipar készítményeit a rozsnyói posztósok(hires jóságu szűrposztóikkal), takácsok, mézeskalácsosok s mézolvasztók, vászonfestők s fehérí-tők, timárok és szűcsök mutatják be az itteni saz országban számos más vásárokon. Az iparosvilág jól ismeri a pesti piaczon a rozsnyói mézet

8 viaszt, a fontos-talpakat a más bőrnemüeket,melyek leginkább az itteni derék iparos Markó-család nagyszerü bőrgyárából kerülnek; a debre-czeni piaczon jól Í9merik a rozsnyói vásznat, szűr-posztót, a hires vasszögeket, melyeket tömegesenszolgáltat országszerte Nehrer Mátyás gyára; a

miskolczi pia-___ _. czon pedig

nagyra becsü-lik a SchlosserKároly rozs-nyói műmal-mából kerültjelea lisztet. —Másrészről ajó rozsnyaiakigen jól isme-rik azon ter-ményeket is,melyeket az őföldjükön hiá-ban keresnek,például a bor-sodi, hegyaljai,tornai borocs-kát, még pediga tehetősebbek,a távolság da-czára is, sajáttermésűt is,mert az itteninép minden osz-tálya, szorgal-mának gyümöl-cseit ünnepna-pokon, tarisz-nyás kirándu-lásoknál és far-sang idején illőmérséklettel,de kedélyesentudja élvezni.Akülönben egy-hangu kisvá-rosi életet tár-

sas és családi összejövetelek örömeivel igen joltudják fűszerezni.

Az itteni népszokások jközött nevezetes az,hogy a farsang folytán egymást felváltva, tartjameg mindeD czéh ifjusága, régebben egy egészhétig, most nehány napig tánczvigalmait s ünne-

pélyes tisztuji-tását. A régi

~~^^s^ ., . c z e r i m o n i á spomp ázásnaknémi maradvá-nyai fenn van-nak még tíszt-ujitásaiknál sa czéhládát azujonnan vá-lasztott elöljá-róhoz most isünnepies kör-menettel, har-fiány zene ésrigmus-kurjan-tások s mon-dások közöttviszik át. Ezenalkalmaknál aczéh mesterségimivoltát jelké-pező álarczosalakzatok bi-zarr felöltözte-tése az iparosifjuságnak sokgondot adott-Tánczvigalmai-kat biztosok 0önválasztottarendtartó fel-ügyelők veze-tik, még pedigoly figyelem-mel a meghi-vott vendégekiránt, hogy azelőtánczos fő-

vezénylő (mint ott nevezik : fűrölo) kötelessé-gének ismeri, az épen megérkezett férfi ven-déget, tisztességéhez képest egy módos mes-terleánynyal vagy uri nővendéggel megkínálni,azaz : megtánczoltatás végett karjára vezetni. Azelső tánczot igy kell eljárni; a»tánczosné el nem

fogadása az egész társulat megsértése volna; az jönkéntes választás pedig ilyenkor tilos.

Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szo-kásból egy lopó-szerü, mintegy 5 lábnyi hosszu sbuzogány alaku czinnedényt használnak a szün-órák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél.Ezen ivóeszközt „flóribusz-palaczk"-nak, magátaz elszavalt rigmust ,.flóribusz"-nak nevezik.Ezen felköszöntők ismertetéséül a számtalan kö-zül ide jegyzünk egyet, a mint mintegy 20 évvelezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. Ahájomitczés edényt kezébe fogva, egy erős hangucsizmadialegény ekkép szólalt meg :

„Iszom a flóribuszt!Az előljárókért,Mi uralkodónkért,Magyar királyunkért,GömónrármegyénkértTisztviselőiért! (Ezt egy korty követi).Szabad városunkért,És fóbirájáért,Egész tanácsáe'rt,

; Érdemös czéhünkért,

253

A város további ismertetéséül el kell mégmondanunk, hogy két hitfelekezet virágzó főgym-náziuma van itt. Az osztályok egyetértő összeol-vadását és társas mivelődését előmozdítja a „tár-salgási egylet," mely az e vidéken birtokos grófAndrássy György ur ő excja pártfogó elnökletealatt élénk virágzásnak örvend.

Gyorsabb anyagi gyarapodás eszközéül, vál-tozó szerencse közt s jó remény fejében bányászatis űzetik. A mostani piskolcz (dárdany), réz ésvasbányászat, az itt hajdan virágzott arany-ezüst-bányászatnak csak árnyéka.

Még az első magyar királyok korában fedez-tetett fel a miveléshez nem értő bennszülött lako-sok által a nemes érez; a valódi bányászat II.Géjza által betelepített elszasziak által kezdetettmeg, s már a tatárok bejöveteléig is kiterjedéstnyert.

A tatárok elvonulása után jobban felépültbányatelepekből szabadváros lett, legrégibb ok-iratai, a 17-ik századig „Civitas" névvel említik,mit szabad városnak kell magyarázni. Egy két13-ik századbeli épülete, sokszor ujitva és toldva,most is áll még. különösen egy, hajdani kincstári

lett. — Máig is három rózsa van a város czime-rében.

A város nagyobb felében nincs kút s haszta-lan fáradozás volt a kutásási kisérlet, mert rezesvegyületü rosz vizre találtak mindannyiszor.

Csupán a Rákos hegyre dűlő részeken van-nak források, honnan városszerte vizvezető csö-vekben hozatik be a viz állandó famedenezékbe,melyek a piacz mind a négy szögletén s az egyesutczákban gyűjtik a vizet s itt „kasztén"-nek, aszökőkut oszlopához hasonlító vizeresztő oszloppedig „csurgó"-Jiak neveztetik. — Ezek azon he-lyek, hol a családi élet és magánosok körülményeia cselédek nyelvén távirdát s tudakozó-intéze-tet bir.

A piacz hátterében a mult században létesi-tett püspökség palotája van. Rozsnyó területe azelőtt az esztergomi érsekséghez tartozott. — Apüspökség felállításakor pedig majd az egész ur-barizáltatott. A 16-dik század elején „Szabadkirályi Rozsnyó-Bányavárosa" névvel éltevároa,levéltára igazolványai szerint, mintegy századig;e minőségből mikép esett ki, — homályban van.

Mintegy félórányira a várostól, egy megszü-

Komisgzárjusunkért,Atyamesterünkért,S többi tisztjeinkértFalamiáikért! (Ismét egy korty.)

Iszom a flóribuszt!A rozsnyai szüzekért,Kiváltképen egyikért,Azért a legszebbikért,A ki épen arra kért,S jó szándékomban megért,Kinek lakodalmára,Juthassak, ne torára,-A-z ő boldogságára 'Nem leSz s o k a b o r

* a h a m a d i k k o r t y s a z

ti s o k 8 2 o r af e i h a j t á s a

élő-még

», t i n V i ? - g r 8 sok82or abeszéde volt. Nem is volt itt sok agglkevesebb koros hajadon, mert a jó Lség hirében álló rozsnyói leányok, S t ! érett!ségi vizsgára alkalmassá lettek, szépen el i 8 keltek, ha csak egy kis rátartósság nem tartóztatottle minden 16—20 évben egyet „Jézus mennyasz-szonyává."

Pesti baromvásár. (Lüders rajza után).

épület az ódon építészet bélyegét máig is felis-mertetni engedi.

A rendes négyszögü belső piacz középtájánemelkedő őrtorony födelén 1646 évszám látható,de ez csak egyik újítási évszáma lehet. A hozzáragasztott templommal együtt régibb korra mutataz épitésmodor.

Ezen torony gombján a kettős keresztbe vanszőve a város czimere : bányász-jelvényekkel,bokrétába kötött három rózsa. Egy elavult regeazt meséli róla, hogy a mostani város helyén ős-korban egy hegy állott (melyet bányászat okoztafurások sülyesztenek le) ezen hegyen egykor egytinó kolompját vesztette el s a keresésében fára-dozó pásztorfiu egy hármas aranyércz rózsát ta-lált; ezt pedig elhalt s tündérré vált ártatlan ked-vese csúsztatta kezébe a föld gyomrából. Az el-fáradtpásztorfiu, a csillogó találmányt megcsókolvaelaludt, és azt álmodta, hogy midőn egy halmazaranyon tündérnője ölébe nyugasztotta fejét, ezneki azt sugta : gazdag lészsz, de boldog csak atündérvilágban. A helyi elöljárónak elmondottálom után királyi engedelemmel és a talált háromrózsa-jelvény alatt ásták azután a nemes erezet, s agyorsan szaporodott népességű hely mint város, azuj telepitők elnevezése szerint, Rosenau, Rozsanyó

kült, árnyas és hüvös völgy ölében fekszik arozsnyói fürdő. Ez az ottani püspök javadalmai-hoz tartozik s gyógyhatásu, vasas tartalmu vizemiatt sokan látogatják. Állandó vendége nemigen van talán épen azért, mert az itt tartózko-dásra alkalmas lakásokban nagy hiányt szenveds a fönnálló épületek csak is a legelkerülhetlenebbszükségnek felelnek meg; azonban e fürdő a rozs-nyói kedélyes lakosság kedvencz mulatóhelye saz ideérkező csaknem naponkint jó társaságot ta-lálhat itt.

A kik zajosabban s vígabban akarnak mu-latni, azoknak egy jól szervezett czigányzene-banda áll itt rendesen szolgálatukra. A város kétgymnaziumának fiatalsága itt tartja tavaszi öröm-ünnepeit, melyek annyira látogattottak, a lakosságminden osztálya által, hogy valódi népünnepekültekinthetők. Efféle majális és junialis nevü tár-sas mulatságokat 8 vigalmakat a tanuló ifjúságonkivül más osztályok s egyletek is szoktak ren-dezni, a más vidékeken divatozó tarisznyás easzeredás mulatságok példájára.

Szóval, minden idegen vendég, főkép ha jóválasztással egy két ismerőst szerzett, biztos lehetaz iránt, hogy itt nem fogja megunni magát. Merte város szorgalmas, iparos népe a mennyire keresi

254

I i

.1

111!

» folytonos munkát és foglalkozást, épen ugy sze-ret annak idejében mulatni is, a mit nagyban elő-mozdit az is, hogy majdnem kivétel nélkül épalkotásu, csinos, háziasan nevelt, derült kedélyünőnemmel bir. — A kertészet s ryümölcstenyésztés ujabb időkben nagy lendületet nyert s a várostköröskörül a legjobb karban álló gyümölcsös ker-tek veszik körül- U.

Pesti baronivásár.Ott van a Ludoviceum háta mögött, egy

toppant téren, melyen, jóllehet hogy évek ótacsaknem folytonosan tapossa a temérdek lópata6 marhaköröm: mégis találkozik egy kis gyep.

Meszsziről, közelről, az ország legtávolabbmegyéiből, még a királyhágóntuli vidékekről ishajtanak marhát a pesti hetivásárra, mely az pm-litett helyen minden csütörtökön áll, mig a birka-vásár egy nappal előbb. A sertések röfögő serege,mint tudva van, Kőbányán tanyázik s egyes esete-ket kivéve, csak ott lehet hozzájok szerencsénk.

A marhák nagyobbára vasuton érkeznekmár most s ez utjokat, mint gondolható, legelő-ször teszik életükben. A szemök előtt elrepült sokvidék talán ökörtermészetüket is kihozta régi,pusztai sodrából. Az ő apáik, vagy legalább elő-deik — mert hát ökrök voltak azok is — egészenmáskép kerültek föl Pestre. Tanyakútról tanya-kútra, széltében legelészve az országut füvesárokpartján — ha ugyan volt országut s a*t sze-gélyző füves árokpart — s magas, napsötétitöfelhőkben verve föl az alföld porát: két hétre Kar-czagról fólvergődtek Pestre, megviselve s éhesen.Most ott állnak szépen az ökör-coupéban, a haj-csár nem kurjant már nagyokat rájok, csak az agok őrdöngős kerék zakatol alattok, meg az aprüszkölő gőzló sivit. Hogy agyukon — melysavanyú lével elkészítve oly jó étel — hány ke•ergo gondolat rágódik, s velőjük — mely piritottkenyérre kenve fölséges nyalánkság — hányszorrendült meg a hosszu ut alatt ? ki volna annakmegmondhatója ?

A heti vásárokon 1000 — 1200-ig van rende-sen, ökör, tehén, borju vegyest; mig ló aránytalán csekélyebb számban mutatkozik; csak orezágos vásárokon, hol a szarvasmarha 3000-reisrug,akad 4—500 ló. A forgalom a mai viszonyokközt (léggé élénk s élénkebb is volna, ha a jelen-legi várostanács nem viselkednék oly mostohán avásárló és vevő közönség irányában. Azon nélkü-lőzhetlen okmányt, melyet „marha-passzus" novalatt ismernek, egy ott fölállított bódéban adjákki s igazolják. Sokszor 60 — 100 vásáros ia dula-kodik az ajtó előtt, irja a „Látcső," hogy a szo-bába juthasson, melybe legfölebb csak két embertbocsátanak be egyszerre, mig a többit a városidrabantok pushaagygyal tuszkolják vissza. A hiva-talnokok csak d. e. 9 után érkeznek ki, holottmár kora reggel óta türelmetlenkedik a közönség,mely, ha eső vagy nap éri, tető alá sem vonulhats a hosszas várakozás alatt ha elfárad, padon sempihenheti ki magát. Hogy országos vásár idejealatt még nagyobb a baj, kétségen kivül áll.

De azért a jó kedv megvan, a csárdában márhajnal óta két szál cserháti czigány nyaggatjazengő szerszámát s ott hátul az a lóhátas legény,alig győzi bevárni, hogy apja tisztába jöjjön máravval a bomlott jószággal; ugyancsak megdula-kodik vele az öreg s ölea szarvába kapaszkodikhatalmas markával. Lovas szomszédjának kisebba fáradsága, az akaratos csikó akárhogy rugdaló-zik, kemény féken van. Az anyja nem tudja mirevélni magzatjának neveletlenítégét s ugy látszik,farkának haragos csapkodásából itélve legalább,restelli a dolgot. A gazdája azonban nem bánja,aőt táti örül is neki; nem mondhatják, hogy ala-muszi, csigavérü a csina.

Hát az amott micsoda r^gementbeli pandúr,hogy ugy pattog azzal a becsületes képü vásáros-sá1 ? Hisz a ;m tilalmasban nem jár, sem ki nem eresz-tette lovait kezéből! Hogy azon a közön hajtsa kiőket? Könyü kendnek, vitéz pandúr uram, ocnanlóhátról parancsolgatni; jobb lesz, ha eléje vágannak az ökörnek ott hátul, mely ugyancsak msg-gyüjti baját az ócsai embernek.

Karcsu fiatal lovasok ugratnak elő, vagyvágtatnak befelé a vásárba, mig Pilisről, Dabas-ról épen most hajtanak a város felé könnyü foga-tok, s döczögnek a sorompóig a terhes szekerek.A háttérben, — mert még nem kavarog fejünkfölött a fehér kőpor-tisztán emelkednek ki a kéklőbudai hegyek előtt fővárosunk tornyai, hogy, miga nap magasabban áll, porba, gőzbe hanyatoljanakismét.

A kép é}j oly eredeti, mint élénk; s> az idegen-nek, ha erre vetődik, nehány percz alatt helyesebbfogalma van egy kis magyar életről, mintha százmérföldet utaz be a vaggonon, melynek abla-kaiból meg szereti ítélni, mily hátra van még az anagy Magyarország, melynek nagyteriméjü rónáinincsenek sem fölszántva, sem erdősitve. — OttBükcburgban természetesen nem fordul előilyesmi. — De annyit meg mi tudunk, hogy egyjókora debreczeni vagy vásárhelyi baromvásárkitúrná országukból a bükeburgiakat a harma-dik herczegség határáig. t*3

Boszu.(Kép egy vidéki levelező martiromságából.)

— Olvasta ön az ujságot ?— Hogy képzeli azt, hogy én ujságot olvas-

sak ? Lelkemre mondom, még annyira nem va-gyok , hogy oly komoly ügyekkel foglalkozzam.

— Tudom, tudom, de azt az ujságot, mely-ben on, én és az egész városunk ki van irva?

— En és ujságban! Van talán jó dolga Iczik-nek, s csak nem nyitott csődöt ellenem?

— Nem a hirdetések között, de a lap főrova-tában vagyunk egytől egyig leirva, kigunyolva,pelengérre állítva, mert X. nem lehet más, minta mi városunk.

íly párbeszéd után, mely egy uri társaságkebelében keletkezett, előhozzák a corpus delictit,s lapjaiakegyik tárczaczikkét fönnhangon elolvas-ták, hol mindenki magára ismer, vagy ha eztnem teszi, ráerőszakoltatik valamely szerep. — Ezszörnyűség! ez lelketlenség ? ez gyalázat! hangzikminden oldalról. Ki az az áruló, ki csöndes váro-sunk békeszerető uri rendjét a nyilvánosság to-vises piaczára terelte ? Ki az a ténta- és lúdtollhős,ki gyáván papiroson támad meg bennünket ? Száll-jon ki sikra rézfokossal, vagy üljön le a borkan-csó m~llé versenyt inni, de ne piszkáljon orrunkalatt pimasz tollával. Uraim, ezt nem lehet elhall-gatnunk, itt elégtételt és pedig fényes elégtételtkell szereznünk. Meg kell verni! az nem műveltközönséghez illő. Macskazenét neki! De annakkomoly következményei lehetnek. Meg kell lapokutján czáfolni! De van-e közöttünk egy is, ki ké-pes legyen effélére ? . . .

Legjobb akarat mellett sem tudjuk a társa-ság tárgyalását logikai rendben leirni, mert mindmer annyi beszélt és pedig egy helyen, és egyidőben, csak is azt kell sajnálattal megjegyeznünk,hogy a nők által diskant hangon mondott szava-kat elnyomta a férfikar bariton hangja, a igy agyengédebb kifejezések ki nem vehetők, s az utó-kor kimondhatatlan kárára föl nem jegyezhetők.

Mint mikoron a csöndes nyáj, békés legelé-sében rögtöni szélvéíz által megszü vartatván, fül-hasitó bőgésében nyilvánitja szivének nyughatat-lanságát, avvagy mint mikoron a méhrokon da-rázsfészek háborgattatik, kétségbeesett zágássalvédi tűzhelyét : akképen hangzott és zúgott a le-irt társaság. Végtére a tanácskozmány végered-ménye kifejeztetett e szóval : boszu!

Megszólalt a pacsirta, a kopár mező a reményszép szinét vonta magára, a fák lombjai a keménytél után las«an, lassan bontakoznak ki lethargiá-jokból. Mindig szép é» kedves a tavasz, mint mi-dőn reggel kipihent erővel uj napot kezdünk; delegszebb reggel az, ha sulyos betegségünk utánelöször kelünk ki ágyunkból. íly szép és jótékonykikelet az idei. A természet mult években betegvolt, aszkórban szenvedett, s azért volt oly bá-

j gyadt, azért üdült oly nehezen, de ép azért vár-tuk türelmetlenül, miglen megnyilt az égnek pa-tikája, s esöcsöppekben a gyógyszer megérkezett.Mint a beteg üdülése szakábán viseli a kór nyo-mait, ugy az idei tavasz; de valamint a betegnemcsak hooty előbbeni erejét vissza nyeri, de sok

j esetben teste megujul, s ifjabbnak és épebbneki látszik a kiállott veszély után, ugy a természet.

Már ujra sötét sejtelmek között néztünk a jövöévbe; már ujra azt hivők, hogy a föld végképfelmond termőerejével; ám csalódtunk, a fű bu-ján nő, a buzakalász ha ritka is, sulya alatt föl-dig konyul, s a tavaszi vetés a legszebb remény-nyel kecsegtet. Oh hála neked, ki az egekbenvagy, hála neked, ki nem hagyod elveszni né-pedet !

Ki a szabadba! ki a szabadba! hangzottminden oldalról. Majális, nagyszerű majálissallegyen megünnepelve az üdülő természet. Elegetaggódtunk^ nyögtünk ez év folytán, lnterponetuis interdum gaudia curia. (A nők kedveért, ne-hogy azt gondolják, rólok beszélünk, elmondjuk,

hogy ez annyit jeleut : gondjaid közé vegyíts örö-meket.) Az eszme oly népszerűvé lett, hogy azegész városban csak erről beszéltek, s a szabóklegényeket kerestek. Ki is ne örülne a mulat-ságpak a szabadban, hol a termet nem kell szi-nes papírokkal ékesiteni, hol a fák lombjai szol-gálnak kárpitokúi, s a turbékoló vadgalambokjelképezik az eszményi szerelmet. A gond, adósság,gyülölet, mind honn maradt a négy fal között; csakaz öröm, vidorság és gondtalaneág kél szárnyra, gföl, föl a felhőkig szállnának, ha a sült és bor nemtartana egyensulyt a test és kedély között. Ki aszabadba! Ki a szabadba lett a jelszó, s igazgató-bizottság alakult, vezetni és rendezni a mulatsá-got, meghivni vendégeket, megfogadni zenésze-ket, kiszámrani, hány akó borra ie*z szükség,stb. stb.

Végtére fölvirrad a nagy és boldog juniusinap, melyen a majális megtartatik, kocsi kocsiután robog a közel erdőbe, a legtarkább vegyü-letben; apraja és nagyja örömittasan siet a rög-tönzött eldorádóba : de a szegény vidéki levelezőcsaládostól honn maradt. Miként van ez? Teneked,oh levelező, ott a világesemények színhelyén vana helyed, hogy leírjad a sikerült mulatságot, hogykelettől nyugatig elharsogjad a majális királyné-ját, följegyezzed a leleményes felköszöntéseket.Tudjad meg, nyájas olvasó, most ütött a boszu, azédes boszu órája; honn kell maradnia a levelező-nek, nem fog tanuja és részvevője lenni a mulat-ságnak, nem fogja kikürtölhetni, ki mit és meny-nyit beszélt, meg ivott, ki milyen hitelbe vettruhában tünt ki. A ki csak krinolint és hosszúkabátot visel — s igy az értelmi-ég ezéhébe tar-tozik, — ott van a szabadban. Csak a szerencsét-len levelező és családja nem kapott meghivó-jegyet! Lelánczolt rabmadárként, búa merengésekközött ül szobájában. Képzeletében ott van a fákárnyékában, hol a vidor kedv üli ünnepnapját;hallja a természet bájos harmóniába vegyült ze-néjét, a csalogány trilláit, a rigó fuvoláját, aczimbalom rezgő hangjait pótolja a milliónyi szú-nyog czinczegése, s megszólal olykor a vizi bikahőo-ője . . . De mi hang rázza meg füledobját;?Ágyu tompa moraja-e ez? — Nem; a haragos égszólal meg, gyászlepel födi el a nspot : megdör-dül az égi háboru; a villámok czikázva hasitjáka léget s hull a zápor özöne, mint Noe idejében,s egy pillanat alatt tenger terül el a láthatáron.Haza! Haza! . . . A ki nem látott megvert és futóhadat, nézze meg a majálisról jövőket. A levelezőmosolyogva nézi ablakából a mulatókat, kik meg-és átázottan sietnek haza, az erdőben hagyvána jó kedvet és •— a boszu édes érzetét. Sz. A.

Egyveleg.(A bécsi a. n. népirodalom.) Egy komo-

lyabb irányu bécsi lap legközelebb ily szókra fa-kadt, midőn a bécsi népirodalom gombaként termőtermékeiről szólott: „Hiába keresünk a bécsi nép-irodalomhoz hasonlót Németország más városai-ban; oly néplapokat, minők Bécsben teremnek, se-hol sem találunk; a német külföld legapróbb lapocs-kájában is némi nemesebb igyekezet, s az irodalmiszellemnek legalább egy szikrája mutatkozik,migmi itt Bécsben e tekintetben aharfanista-csapszéklégköréből ki nem bontakozhatunk. — „Átalábanmi az a népirodalom? Vagy minden irodalom,népirodalom, vagy nem is létezik népirodalom.Egy értelmes és állásához képest eléggé műveltember a nép köréből — és csakis ilyen jöhet te-kintetbe — irodalmi téren csafc az iránt lesz ér-dekelve, a miből némi szellemi hasznot lehet me-ritenie. — íly értelemben Goethe és Schiller semegyebek, mint népirók, — a ki azonban az olva-sásban csak midennapi aljas szenvedélyeinek fel-izgatását, legbensőbb bestialitásánaks betyárságá-nak kielégitését keresi, az semmiesetre semtartozik a nép, hanem a csőcselék közé, s egycsőcselék vagy betyárirodalomnak semmi jogo-sultsága nincs."

** (Eredeti házassági ajánlat.) Egy kisasz-szony Amerikában a következő felszólítást intézia házasulandó ifjusághoz : „Polgártársak! Közö-nyösen nézhetitek-e, hogy egy honleány, ifju,szép, jól nevelt, művészi képességű,zeneértő, szó-val oly lány, ki mindazzal bir, a mi férfit szere-lemre gerjeszthe., s őt teljesen boldoggá teheti, alapokhoz kénytelen fordulni, hogy férjet kapjon?Fel! Ne késsetek tovább!! Jelszavatok legyen :Előre. Házasság vagy halál! Csak ne féljetek, Amióta a világ áll, bátortalan szivü ember mégBoha sem hódított meg szép hölgyet."

255

T A Rirodalom és művészet.

•* (Érdekes könyv) jelent meg a napokbanEáth Mórnál .melyre a közönség figyelmét fölhívniel nem mulaszthatjuk. A munka czime „/. Napo-leon Szent-Ilona szigetén," a mint már a czimbőllátható, a minden idők legérdekesebb emberénekcsodás életéből a legköltőibb korszaknak, a szent-ilonai fogságnak leirását tartalmazza, a kitünőtörténetíró, Thiers Adolf munkája után. A becsesmű magyarra fordítása is sikerült, s e szabatosszép nyelv a munka bacsét még inkább emeli.Ára 1 ft.

** (Elöfizetési fölhivja egy uj regényre.) K.Papp Miklós, ki nem rég is az eperjesi vértör-vényszék tetteiről „Caraffa" czimü érdekes mun-kával lépett a közönség elé, ujabban előfizetésifelhivást bocsátott ki „Egy 8Zép asszony törté-nete" czimü két kötetes regényre. A két kötetelőfizetési ára 1 ft. 50 kr., angoldiszkötésben2 ft.50 kr. A bolti ár még magasabb lesz. Az előfize-tési összeget czime alatt Kolozsvárra a „Korunk"szerkesztőségéhez, legkésőbb a jövő julius 25-éigkéri bőküldeni. A gyűjtő 10 példány után emlék-példányt nyer. A "tevékeny iró megérdemli apártfogást.

** (Egyházi munka.) Szeremlei Samu előfi-zetési, illetőleg megrendelési ivet bocsát ki a kö-vetkező czimü erkölcsi olvasó- és imakönyre :„Krisztus Követése ," irta Kempis Tamás; a latineredetiből magyar prot. használatra átdolgoztabzeremiei Samu. A mű kis nyolezadrét alakban,R -\ p a P i r o n > mintegy 16 ivnyi terjedelemmelBába Imre nyomdájából aug. 31-re jelen meg.kgy példánynak előleges megrendelési ára, füzve80 kr; csinos angol vászonkötésben 1 ft. 10 kr;angol vászon diszkötésben arany vágással 1 ft.40 kr. Nyolcz megrendelt példány után egy t.isz-teletpéldány van ígérve. A megrendelési ivek aug.l-ig, nint legvégső határidőig szerzőhöz H. M.Vásárhelye küldendők.

(A „Magyar Képzőművész") szerkesztőjelegközelebbi számában jelenti, hogy lapját háromhónapra megszünteti, de csak azért, hogy mintaagy képes lapot indítsa meg ujra, jeles müvészekés neves irók támogatása mellett. Akkor a szép-irodalmi résznek is tágabb tért nyit.

** (Egy uj nemze'gazdánzati lap botlása.)^•Biztositási Közlöny" czimmel Rózsaági Antaljulius l-töl egy „netnzetgazdászati" lapot inditmeg> a először is arról győzi meg a közönséget,miként takarít meg évenkint 4 ft. 80 krt az, a kia ,,B. K"-re elő nem fizet. Ugyanis a mutatvány-szám homlokán áll, hogy a hetenkint egyszer™e£Jele.nő lap ára 10 forint, egyes számé pedigf_. k r aJczár; tehát a ki e la^.c egyes számu.i-kint veszi meg, annak az 52 számból álló egész

i° T ? 5 f t" 2 0 k r ° a kerül, s igy az előfizetők-neic 4 r t . 80 kr. tiszta veszteségök van. Ebbőlegyszerüen következtethető, hogyha az előfizetőkszáma nagyra nőne, lenne nagy „nemzetgazdá-szat, deficit." I g v e j m i %>nen«etgazdá8«aterén alapos jártasságot, másréeíről ritka önzet-

lenséget is tanusit.,i (¥M!ent uj zenemüvek.) Rózsavölgyi éstársa múkereskedésében közelebbről több becseszenemü jelent meg, jeles szerzőktől, melyeketmidőn elősorolunk fölhívjuk reájok a zenekedve-lők figyelmet. 1. Az ,;Arvaláay»

Jmásodik füzete :

„Elátkozom ..." „Zöld vetés közt . . . .•' „Szo-moru fűz aga . . . " „Te vagy, te vagy barna kislány . . . " négy kedves népdalt tartalmazza,énekre és zongorára. - 2. „Alkonyodik a csil-lag," magyar dal, Doppler Károlytól; ára 60 kr.— 3. „Mátyás anyja," Arany János költeményéreszerzé Mosonyi Mihály; ára 80 kr. - 4. „Campa-nella," étude caracteristiquepour piano, SzékelyImrétől; ára 8ü kr. _ 5. „Faust opera de Gou-nod, zongorára négy kézre Doppler Károlytól,Oiebel magándaln • riVo CA u ar i J

Hu il , a> a r a o0 kr. — 6. „La perle ducorall polka brillanté, zongorára Székely Imré-től; ára 50 k r - 7. „Un bdlo in maachera." Ál-arezos báh Pot P ou r r i ) z o n g o r á r a n é g y k é z r eDoppler Károlytól; ára 2 ft. - 8. „Romances"zongorára Poór VümoBtól; ára 30 kr

•• (Jutalmat nyert zenemüvek.) A budapestizenede részéröl Prónay Gábor elnök 10 db —WeiBZ Bernát főpénztári előljáró pedig 5 aranyattűzvén jutalmul a legjobb magyar lassu és friszeneműre, az emlitett jutalmakra 13 zeneműpályázott, melyek közöl a zenedének jún. 13-ikántartott bizottminyi ülésében a 10 aranyból álló•első jutalmat a „Halvány rózsa" jeligével ellátott

zeneműnek itélték oda; szerzője Szuborics Manó.A második dijat Thern Károly müvé nyerte.

*e (Vendégszereplés a nemzeti .isinháznál.)Közelebbről a nemzeti szinházban Zcyk Elemérvidéki szinész fog föllepni, Dósa György szere-pében.

Egyisáz és iskola.** (Egyházi kinevezések.) Ö Felsége a kalo-

csai érseki káptalannál Klassanovich Marián őr-kanonoknak az éheklő-kanonoki, Jdry Xav. Fe-rencz Magister canonicus seniornak az őr-kano-uoki állomásra, továbbá a legközelebb következőilletetlenül maradó kanonoki állomások mellőzé-sével, Lichtensteiger Ferencz Magister canonicusjuniornak a Magister canonicus seniori állomásratörtént fokozatos előléptetését legkegy. helyben-hagyni, s ugyanott az ezáltal megürült Magistercanonicus junii.ri állomásra Schoerer János espe-rest, csébi lelkészt, s kerületi iskolai felügyelőtHnevezni méltóztatott.

** (A pesti kir. tanitó képezdéknél) a vég-vizsgák következő rendben fognak tartatni : 1. Anőtanitó-képezdében az angol kisasszonyoknáljulius, 15. és 16-ikán. — 2. A kath. férfitanitó-ké-pezdében julius 18, és 19-ik^n. — 3. Az izraelitatanitóképezdében julius 20. és 22 ikén.

** (Érettségi vizsgálatok határideje'.) A du-nántuli isk. kerületben a Kádas Rudolf isk. fő-igazgató fólügyelete alatt tartandó érettségivizsgálatokra a határidők következőleg vannakkitüzve : A szombathely' gymnáziumban julius15- és 16-án ; a sopronyiban julius 19 és 20-án;a győriben júl. 25-, 26- és 27-én; a pécsiben aug.1-, 2- és 3-án. — A tanképezdékben pedig aa vizsgálatok a következő napokon fognak tartatni:Sopronyban júl. 21- és 22-én; Győrött júl. 28- és29-én; Pécsett aug. 4-, 5- és 6-án.

** (A magyarországi h»lv. hitű. négy egyház-kerület) most tartja tanügyi értekezleteit Debre-czenben, a jogakadémiák egyealő lábra szerve-zése, 8 a tankönyvek megállapitása ügyében. Adunáninneni egyházkerület részéről dr. BallagiMór, a dunántuli részéről pedig Sárközy Józseffőgondnok és Tarczy Lajos, Kerkápoly Károlypápai főiskolai tanárok utaztak e czélból Debre-czenbe.

Ipar, gazdaság, kereskedés.rf* (A magyar kereskedelmi bank) működésé-

ről szóló j ílentés szerint 1863. júl. l-töl, 1864.máj. 31-ig 7678 váltó számitoltatott le, 12,492,215ft. 13 kr. értékben, a régebben leszámítoltakkalegyütt 15.572,275 ft. 83 kr. Értékpapirokra ésárukra 1863. máj. 3l-én előlegezve volt 875,682ft. l l kr., f. évi jún. l-í-,-- előidézett 1.461,37!) ft.15 krt, mi összesen 2.337,061 ft. 26 krt tesz: ebből visszafizettetett 1.574,081 ft. 95 kr. Künnmaradt tehát 762,978 ft. 31 kr. Az 1863. novem-ber 3-kai határozat értelmében a kereskedelmibank magyar értékpapírokra is ad kamatozó elő-legeket, habár korlátolt pénzkörülményei eddignem engedték, hogy ez üzlet nagy lendületetnyerjen. Ingatlanokra 1863. máj. 3l-én volt ki-adva 132,000 ft., ebböl az év folytán visszafizet-tetett 10,000 ft., künn maradt tehát 122,000 ft.A pénzbetétek 1863. május 31-én 2.840,584 ft.69 krt tettek; az év folytán betétetett 6.502,529ft. 33 kr, ebből f. évi máj. 31-ig visszafizettetett6.322,066 ft. 96 kr.; benn maradt tehát 3.021,047ft. 6 kr. A folyó számlák összege 1863. máj. 31-én386 141 forint 93 kr. volt; az év folytán betétetett2.063,444 fi. 84 kr.; ebböl kifizettetett 2.242,357ft. 73 kr. A pénztárban 1863. máj. 31-én volt72,735 ft- 46 kr.; az év folytán bevétetett22.056,659 ft- 64 kr.; kiadatott 22.093,472 ft. 80kr. 8 igy f- é" vi máj. 31-én a pénztár állása 35,922ft. 27 kr. Az összes forgalom, kiadásokat és be-vételeket összeszámítva, 1863—4-ben 44.150,132ft. 47 krra rugott.

Ji (Az idei pesti őszt lóversenyek) alkalmávalegy uj, 1000 ftos „Pesti polgári-dij" ia lesz ki-tüzve, melyet Pestváros polgárai három évre biz-tositottak. E czélra nehány rövid nap alatt többmint 3600 ftot irtak alá,

/ (Ujonnan engedélyezett vásárok.) Hont-megye Szob községe négy országos vásár tart-hatására kapott engedélyt, melyek évenkint a kö-vetkező napokban lesznek tartandók : ápril 8-ikán„Dezső" — junius 27-én „László," — augusztus4-én „Domokos," — oktober 20-án „Vendel"-napját megelőző hétfőn a baromvásár; kedden agyalog, — szerdán pedig a szokott hetivásárok.

f (A Sió-csatorna) hajózhatá^-a mennyi ha-szonnal jár a közlekedésre, már is merülnek fölezt bizonyitó adatok. A mult hó egyik napjánugyanis Szegszárdról 305 akó borral terhelt hajóindult el Siófokra 6 emberrel, 3 ló által vontatva.A bornak a csatornán való szállitása csak 65 ftbakerült, holott a tengelyen szállitás 350 ftba kerültvolna.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) nyelv

és széptudományi osztályának e hó 20 an tartottülésében mindkét elnök távollétében Kubinyi Fe-rencz tiszt, tag foglalta el az elnöki széket. Azülés tárgyát egyetlen fölolvasás képezte, ugyanisGönczy Pál olvasott föl egyes részleteket BrassaiSámuel 1. tag magyar njondattana második, tüze-tes részéből. — Továbbá a jegyző bemutatta id.Mándi Péter ujabb pótlékát a magyar nyelv szó-tárához. A fáradhatatlan ezógyüjtőnek ez már15-ik közleménye. Végül S 'rközy Titusz ajándo-kát mutatták be, ki egy „Magyar Árion" czimükéziratot küldött be az akadémiának, mely hang-jegyes énekgyüjteményt tartalmaz a főbecse abbanáll, hogy egy magyar költőnek, Horváth Ádám-nak, saját kézirata.

** (Verböczy-kör) czimmel a m. k. egyetemhallgatói maguk közt irodalmi kört akarván föl-állítani, e czélból már két év előtt folyamodtak ahelytartótanácshoz, mely a fölterjesztést elvileghelyeseivén, némi megjegyzéssel küldte vissza. A.napokban az egyetemi ifjuság szervező gyülésttartott ez ügyben s Deák Farkast elnökké vá-lasztva, 12 tagu bizottmányt ia választott, mely-nek tagjai lettek : gróf Bethlen János, DósaMikiós, Dőry Dénes, Horváth Pál, Kvassay Ede,Makfalvay Gejza, Pulszky Ágoston, Szabó Jó-zsef, Székács Ferencz, Szőts Albert, Toldy Istvánés Vargha László. E bizottmány az alapszabályo-kat átvizsgálás alá vette, s az egyetemi tanácsközvetitése folytán ujolag a helytartótanácshoztérj észten di.

** (A nemzeti szinház bevételeiről s kiadásai-ról) az igazgató Radnótfáy Sámuel a lapok utjánnyilvánosság elé terjeszté a számadásokat. Ezekszerint a n. szinház bevétele a lefolyt évben a se-gélyekkel együtt összesen 270,910 ft. 65 kr. volt,mig a kiadások 278,537 ft. 44 krt. tettek Igy amúltévben is 7626 ft. 79 krnyi deficit volt; deha tekintetbe veszszük azon adósságok tetemesösszegét, melyek a mult évben letisztáz!attak, smelyek évek hosszu során át valóságom lidércz-nyomást gyakoroltak e nemzeti intézetre, de a

j melyektől a szinház ez évben végleg megszaba-dult : a tulkiadást tekintetbe venni is alig lehet;s hozzászámítva azon ország >s segélye, melv kö-zelebbről megadatott, a nemzeti szinház ügye,legalább anyagi tekintetben, a közel jövőre bizto-sitottak tekin hető.

** (A magyarországi müegylet) e havi műki-áilitása jún. 21-ikén nyilt meg két gypsz-szobor-ral, egy könyomatu képpel és 57 olajfestménynyel.

** (Budán tűzoltó-egylet alakult) mely máreddig is 150 tagot számlál. Az egylet engedélyértfolyamodott, hogy magát végleg szervezhesse.

Balesetek, elemi csapások.** (Tüzvész.) A mint bennünket tudósítanak,

Igricze, zalamegyei helységet a tűz jún. 19-én,esti tiz órakor, l l lakház s templom kivételévelegészen elhamvasztotta.

•* (Leégett malom.) A rákosi ugynevezett• ördög-malom" a napokban leégett. A tűz igen

gyorsan terjedt, ugy hogy semmit sem lehetettmegmenteni; s az épületen kivül 4131 m. buza,3000 darab üres zsák, 275 m. elegybuza s 300 m.korpa is a lángok martaléka lett. A kár azonban83,000 ftig biztositva volt. A tűz támadásánakokát még eddig nem tudták kideriteni.

** (Iszonyu tüzvész) pusztitott nem rég Za-lamegye muraközi járásának Turcsiscse községé-ben. E község 52 házból állt hetedfél száz lakos-sal; az emlitett napon este 10 óra tájban egyépület kigyuladván, az iszonyu szélben a láng olyhirtelen elharapózott a többnyire sznlmafódelüházakon és gazdasági épületeken, hogy éjfél után1 órakor már 42 ház hamuvá lett. Ezen iszonyucsapás annyival szomoritóbb, mert a mezei mun-kából fáradtan haza jött lakosság elsö álomba me-rülve — a hirtelen elharapózó tűz miatt mitsem,vagy igen keveset menthetett meg, ámbár a ho-dosáni, perlaki, goricsáni ea gárdinoviczi szóm-

mm:

í;

if

szed falukból a fecskendőkkel gyorsan siettek ee-

f élyre; de a viz hiánya s a nagy szélvész miatteveset segithettek. — Igy ott most hetedfél százlélek ház ea vagyon nélkül a szabad ég alatt ta-nyázik.

•* (Pusztitó jégesö) volt Gyöngyösön e hó14-én, mely nemcsak a termést tette semmivé,hanem a szőlőhegyek nagy részét is elverte, s egyéletet is áldozatul ejtett. Rövid háromnegyed óraalatt a mogyoró nagyságu jég öt hüvelyknyi ma-

f asságban boritá a város kövezetét. — A hegyekőzt fákat a kődarabokat ragadott magával a ro-hanó ár, s a detki postás leányt az uton találva,magával sodorta, ki a hullámok közt lelte halálát.A városban is két gyermeket ragadt el a rohanóviz, de ezeket megmentették. Egy házba a villámis beütött, de szerencsére a nélkül, hogy nagykárt okozott volna.

Mi ujság?

** (Az uj kuria-épüht) terve már készen van,8 Ybl épitész által gr. Andrássy országbiró eléterjesztetvén, megnyerte a jóváhagyást s a kor-mányhatóságnál azonnal megtétetnek a kellő lé-pések az épités megkezdhetése végett. Az uj ku-ria-épülethez még négy szomszéd házat fognakkisajátítani a Sebestyén utczában. Az épület kété» félemeletes lesz, és magában foglalja a kétváltótörvényszéket, a kir. táblát és a hétszemélyestáblát. A termek, a zaj elkerülése szempontjából,mind udvarra nézők lesznek, csak egy terem leszutczai. Az épitési költségek, oda nem számitva anégy ház kisajátításának árát, 874,000 frtra té-tettek megközelitőleg.

** (A városligeti tó ügyében) gr. SzapáryAntal, mint a pesti vizvezetési bizottság elnöke, avárostanácshoz nyilatkozatot adott be, mely sze-rint a városligeti tó vizvezetésének felállításátama bizottság magának tartja fenn, miután az őengedélye érrtelmében egy év alatt semmi másvizvezetési vállalatnak Pesten engedély nem ad-ható. A bizottság fölszólítja egyszersmind a vá-rosi tanácsot, hogy ez ügyben minél elébb érintke-zésbe tegye magát a vizvezetési bízottsággal.Ugyancsak erre vonatkozólag egy aradi keres-kedő arról tesz tudósitást, hogy ő oly gép tervétkészité fi, mely által minden gőzerő segélye nél-kül 24 óra alatt 70,000 akó viz vezettetnék a Du-nából a tóba. E gép összes költsége a 2000 ölhosszu csővel és elhelyezésével együtt 56,000frtra menne, tehát jóval kevesebbre az eddigitervekénél.

** (Egressy Gábor betegsége) mint örömmelírhatjuk, már jobbra fordult, s fölgyógyulásáhozalapos remény van.

*• (Hosszu életkor.) Egy 102 éves ember élKassán; neve Lukácsi Mátyás. ZemplénmegyébenHomonnán született; 1784-dik évben katona lettés mint huszár vett részt a lipcsei csatában, hola hadseregi kereszt mellett a nagy ezüst vitézségiérmet is kiküzdötte magának. A katonaságtól1817-ben elbocsáttatván, néptanitó lett s e téren20 éven át működött. Ezután több hivatalbanmint irnok szolgált, s csak 1860 ban lett képtelena keresetre; azóta Kassa lakóinak jószivüségé-ből él.

** (Meglopott alapkő.) A miskolczi ref.templom alapkövéből — minta „ L — ő"-nek irják— a beléje tett ezüstpénzt nehány nap előtt egynapszámos kilopta, s minthogy a helyeikből kifeszi-tett köveket nem tudta ugy elhelyezni, a mintazok előbb voltak, tudván, hogy a büntett másnapfölfedeztetik, megszökött. Azonban a hatóság adolgot észrevévén— csakhamar a tettes nyomáraakadt, a ki is már börtönben várja büntetése ki-szabását.

** (Nagy Imre síremléke Debreczenben.) A24 évvel ezelőtt elhunyt ifju költőnek, Nagy Im-rének hamvai fölé síremléket emeltek Debreczen-

256

ben. A költségek alapját 1860-ban egy műked-velő társulat vetette meg, előadásokat rendezvéne czélra. A leleplezés e hó 11-én ment végbeegész ünnepélyességgel. Több lelkes nő, — a mű-kedvelő társulat egykori tagjai, — virág koszo-rukkal övezte a síroszlopot. Emlékbeszédet is tar-tottak a sírnál, s a költő „Hattyudal" át szaval-ták, mig befejezésül Balogh Péter superintendensmondott lelkesitő beszédet. — Szép elismeréseegy égbe törő ifju szellem rövid de szép műkö-désének.

•• (Halálotás.) Ramóczy Valérián, a sz.-benedekrendiek sopronyi házfőnöke s az ottani gym-nazium igazgatója e hó 20-ikán meghalt, életének58-ik évében. Hült tetemeit e hó 22-ikén tettéköröknyugalomra a köztemetőben. Béke poraira!

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten beküldetett :

A pesti lipótvárosi bazilika számára : Arva-Váraljáról Büttner Antal 1 ft.

Az alföldi sziikölködök számára : Árva-Vá-raljáról Ruttner Antal 4 ft.

Ez utóbbi czélra az eddigi közleményekkelegyütt e lapok szerkesztőségéhez beküldetett ösz-szesen : 2695 ft. 98 kr., 250 frank, 65 db. csarany, s egy db. 100 pftos erd. urbéri kötelezvény'

Nemzeti szinház.Péntek, jún. 17. „Rózsa és Rózsika." Vigj. 4

felv. Birchpfeiffer Sarolta után magyar szinre al-kalmazta Fáncsi Lajos.

Szombat, jún. 18. „Teli Vilmos." Opera 3felv. Zenéjét szerzé Rossini.

Vasárnap, junius 19. „A nagyapó." Vigj. 3szakaszban. Irta Szigligeti.

Hétfő, jún. 20. „Egy pohár viz.'1 Vigj. 5 felv.Scribe után francziából forditotta Nagy Ignácz.

Kedd, jún. 21. „Bánk bán." Opera 3 felv.Zenéjét szerzé Erkel.

Szerda, jún. 22. „Róbert és Bertrán." Ballet3 felv., 5 képletben. Szerzé Hogoet M. ZenéjeSchmidltől.

Csütörtörtök, jún. 23. Először „A fehér nő.''Opera 3 felv. Irta Scribe; zenéjét szerzé Boildieu.

Budai népszinház.Jún. 17. „A vén bakancsos és a fia a huszár."

Népszínmű 3 felv. Irta Szigeti.Jún. 18 — 22. „Genovéva" bohóság 4 felvo-

násban.Jún. 23. „Tiz leány és egy férj sem." Ope-

rette 1 felvonásban. Ezt megelőzi , Az Getrudvolt, vagy A párisi operabáli czivódás." Vigjáték1 felvonásban. Irta Vencontin Jenő. Forditotta iHavi Mihály.

Szerkesztői mondanivaló.(£3 T. cz. olvasóinkat figyelmeztetjük, hogy a

mai számmal lapnnk ez idei elsö félévi folyamabezáródik. — Minden fennakadás elkerülése vé-gett az illetőket előfizetéseik mielőbbi megújításárakérjük.

7219. Az aratók. Kár, hogy az egész nem sikerültugy, mint itt-ott egyes helyek. Például e nehány sor élénkképet festene az olvasó elé :

„Mosolyognak kalászai az arany mezőnek,Lekonyitják fejeiket minden érkezőnek.Kedve van most a szabadban az egész világnak,Piros égen pirosan a napnak is magának."

Vagy : „ a faluban delet harangoznak,Szép szavára az aratók el nem maradoznak.A kalapács, kaszapengés hallgat egyidőre,Marokszedö viganósok sietnek előre."

7220. Levél ige nélkül. Régi dolog, nem is nehézfeladat a magyar nyelvben. De furcsa mégis, midőn ezen„ige nélküli'' levél igy végződik : „Kedves Emmácskám!Szivemet sziveddel párosítsd, mert oh be nagyon szeret-lek!" stb. A többi részét azután nem is olvastuk.

7221. Mélykut. F. K. Ezennel felkérjük az ottanividéken lakó t. előfizetőnket, kinek panaszos sorait minapközöltük, hogy önt a kivánt adatokkal és felvilágitássalellátni sziveskedjék. Az ott a közelben könnyebben meg-történhetik.

7222. Ka jdacs. Cs. Zs. A kérdéses czikk azért késik,mert lapunk már hozott e tárgyról egy terjedelmes derékközleményt egy-két évvel ezelőtt. Az ujabbat kérjük.

7223 A lámpa. Köszönettel vettük s mielőbb meg-gyújtjuk, hadd világítson — A mi azt a könyvcsomagotilleti, máskor tessék elolvasni a kisérő levelet is. Meg vanott irva, hogy a könyvek ajándékul és kóstolóul küldettek;a többire nézve pedig a megrendelések szivesen kikéret-nek, — ha netalán szükségét éreznék.

7224. X. X. A lapunkba szánt hirdetéseket, rövidenfogalmazva és érthetően előadva, sziveskedjék ön egyene-sen a kiadóhivatalhoz utasítani E tér egészen hatáskörün-kön kivül esik.

7225. A Sebesi Rózsa 1849. Sajnálkozva jelentjük,n o gy „ezen érzelgö, szerelmes versbe foglalt és valameny-nyire igaz gyakorlatot" szintén nem használhatjuk.

7226. Kaposvár. R. A. A kívánat iránt lapunk kia-dója adhatna határozott választ, ki azonban most Pesttőltávol van. Nem kételkedünk, hogy a válasz kedvező lesz,ha ön 8 —10 nap mulva egyenesen ott sürgeti a dolgot.

SAKKJÁTÉK.235. sz. f. — Márki Is tvántól (Pesten).

Sötét.

o d e fgVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 230-dik számu feladvány megfejtése.(Bankos Károlytól Kun-Szent-Miklóson.)

Világos. Sötét.1. Fh2-gl Bh6—h4:fA)2. He3—g4 tetsz. sz.3. f2—fmat.

A)1 Be8-c8:B)2. He3—c4 tetsz. sz.3. f2—fmat.

Világos. B) Sötét.1 Fhl—g2:+C)2. He3—g2: tetsz. sz.3. f2-f4fmat.

C)1 Bd8—í82. He3—f5 tetsz. sz.3. f2-fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp Józ«ef.B.- Újvároson : Kovács Lajos. — Debreczenben : ZagyvaImre. — Nagy- Váradon: Pál Rezső. — Miskolczon : BizonyAkós. — Pesten : Márki István. — Cselkó György.Vekerle László. — Halason : Nagy Ferencz. — Pécset ;Ritkay János. — Szegeden : Molnár Gábor.

Nyilt tér.*)— (Nyilvános köszönet.) Alólirott nő,

mint a legközelebb elhunyt Végh István özvegye,ezennel hálás köszönetét fejezi az „Anker" czimüélet- és járadék biztosító-társulatnak Bécsben, kiis az illető okmányok bemutatása alkalmával,elhalt férje által javára biztositott 1000 forintnyiösszeget azonnal s haladéktalanul kifizette.Szt. Imre, jún. 2-kán 1864. — Özv. Végh Ist-vánné, szül. Kocsa Erzsébet.

•) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtóható-ság irányában vállal felelősséget a szerk.

Hó-és hetlnap

2 62728

8930

12

e£? Hl

Katholikus és Protestánsnaptár

Junius — JuliusVasárHétfőKeddSzerdCsőt.Pént.Szomb

B 6 Ján. és PálLászló királyLeo pápaPéter és PálPál emlékeTheodorik apátSari. Bold. assz.

lt 5 Jerem.László kirLeoPéter és PálLucziaTibolt, ÁronOtto

ETI NAGörög-orosz

naptár

Junius (ó)14 DlM.sz.v.15 Pet. böjt k.16 Tichó17 Bertalan18 Leontin19 Judás20 Methodius

pr AR. -Izraelitáknaptára

Siv.Rosch22 Tóbiás2324 Böjt, Jer.25 (elp.26 Farkas2728 Sabbath

0hossza

fok959596979899

100

vl.1

585653504744

=>N a pkél | nyüg

ó.4444444

p . | ó4(84J85Í85 86 87 87 8

Hold változásai :

!'*:

Hí

258

Ölcsó lábbelikkaphatók:

TEMESVÁRY GUSZTÁVgyári-raktáriban l'c»ti>n, 3 korona utcza 1-ik szám alatt.

H ö l g y e k s z á m á r a :1 pár kommod-ezipő, kelméből — ft. 80 kr.1 „ chagrin kommod-czipö 1 »1 „ everlasting-félczipő 1 H 201 „ everlasting, bársony- vagy bőr-topánka, sarok

nélkül 1 .i 801 pár everlasring, bársony- vagy bőrtopánka sarokkal 2 „ —1„ everlasting, bársony-vagy bőrtopánka sarokkal s ruganyhuzattal . 2 „ 40

U r a k s z á m á r a :1 pár bőrtopány ruganyhuzattal 2 ft. 80 kr1 ,, borjubör-topáiy szegélylyel 8 „ 80

borjubör-topány kettős talppal 4 „ 20zergebör-topány 3 ,, 80kordován-csizma 6 ft., 6 ft. és 7 „borjubőr-cáizma 8 „ —Cvf^A pénzösszeg beküldése mell-itt, valamint postai után-

vétellel a megrendelt lábbelik pontosan és gyorsan eszközöl-tetnek; a pakolásért 20 kr. számittatik. 669 (1—3)

Heckenast Gusztáv,kiadó-tulajdonos.

2fiO

Moliar, tarlórépa,leérek és hosszu, angol türni|»s-takar-Blány-répn, szintén tarlóba vetendő, pohankn. fümngvak. — továbbá : minden-féle gazdasági fa. konjliai, kerti ésvirágmagvak* — a legfrissebb és csira-

képes mináségben kapható:Fleischman és Véber

•mag- és növény-kereskedésében a „zöldkoszoruhoz" Pesten.

«72 (1 -3)

4524 B é r b e a d á s . ( 6 6 )Pest városának tőszomszédságában, a

T-keresztúri határban, a rákosi folyón,ujabb modoru,őrléshez is alkalmazott négy-kerekű, felül csapó, pitlés-maloni. mellettelevö, 15 hold szántó-földdel, réttel, luczer-nással, kerttel és tiszteséges lakással együttazonnal több évre bérbe adnndó. Kiknek abérléshez szándékuk volna, jelentsék ma-gukat R.-Kereszturon^az ura:-ági tisztnél.

f t

CSŐDtanári állomásra.

A srepes-iglói evang, gyülekezet szándé-kozván az 1864-6í)-ik tanévvel, egyfelőlgimnáziumának Vll-ik osztályát meg-nyitni, másfeléd alreál tanodáját teljesi-teni és tökéletesbiteni.

£ kettős czélrégett két szaktanárt leszenTílasztandó :

Az egyiket mathematico-terinészet-tadomanyi, — I

a másikat régi nyelvészet, történelem-,és bölcsészeti szakra.

Az ezen állomásokkal járó jövedék kö-Tetkező:

525 ft. e'vi dij; a valamennyi tanítványtólbeszedett és valamennyi tanár között egyen-lően szétosztandó tandíj-részlet; 84 ft. szál-lásdíj, vagy a körülményekhez képest meg-felelő természetes lak ;1U bécsi ölnyi tüzelöfaillő szállitásbérrel

Csődülni ohajtkozók folyamodványukhozkapcsolt bizonyitvány! okmányaikat f. évijulius hó 15-ig alulirt felügyelőhöz küldjék be. — Kelt Szepes Iglón, máj. 22 1864.

Dr. Tavassi Lajos,gyülek. jegyző G'091 JííllOS,

647(8-3) gyülekez. felügyelő.

Lególcsóbb szépirodalmi és hölgydivatlapa köziprend számára.

A magyar nők vasárnapi njsága!Elöfizetési lölhivas

Földbirtok-, házak-, szfilők-, erdők- ésültetvényekre, — 'g e n jutányos föltételekmellett 6 hét alatt készpénz-kölcson esz-közöltetik ki. — Bővebb tudósitást nyerheíni az illető posta-bélyeg beküldése mel-lett Pollák Jakabnál 2 szerecsen-utczaSO-iksz.a. 660 (2-S)

NOVILAGnyolczadik évi folyamának

julius — deczemberi félévére.Félévre csak 3 ft. — Negyedévre csak 1 ft. 50 kr.

Megjelen hetenkint egyszer, vasárnap, szépirodalmi tartalommal,eredeti divattudósitáásal, havonkint két melléklettel, ugymint:

egy divatképpel és egy szabás- vagy mintarajzzal.

A „Művilág" a jelenleg fennálló hazai kizárólagosan nűi divatlapok között alegrégibb, és e körülményből, m-'ly szerint a t. cz. magyar női közönség kegyét leg-állandóbban tudta megnyerni, szabadjon következtetnünk, hogy kitüzött feladatánaklegjobban megfelelt.

Támadtak ugyan lapok, melyek többet igértek, mint a mennyit megadhattak, de elis enyésztek; és talán fognak is még támadni, de ezek példáját mint eddig nem, ugyezután (em fogjuk követni.

Elvünk : áldozat és kitartás mellett idővel a t. cz. közönség átalános tetszésétmegnyerni, és kedvezményeinket azon arányban emelni, m.lyben a közönség részvéténekgyarapodása annak állandóságát lehetővé teszi.

Egyik ily állandó kedvezményünk az. mely szerint a t. cz elóflzetónók részérölerkezo megbízások — könyv- és mindennemü divatezikkek

bevásárlására— pontosan és gyorsan teljesittetnek. A beküldött összegek vételéről, valamint a bizomá-nyok végrehajtásáról ,.Gnlamb-posta" rovatunk visz értesitést A pénzösszegek postaibejegyzés mellolt bérmentve küldendők a szerkesztőséghez; a bevásárlást és elküld st„Altér és Kiss" ezége teljesiti, pontos számlát (conto) mellékelve a küldeményekhez.

A jövö félévi folyamban adui fogunk egy emlékszertt színezett nügy

DIVATMÜLAPOT,mely Rolni müintézetében készül, s a juliusi első szám mellett fog megjelenni.

A lap szili mi tartalmának kiállításában változat lán főszempontunk marad : kizá-rólag a nél Ízlésnek hódolni, s az olvasmányokat aszerint választani, hogy a ok mir\denekelött nőkre nézve érdekesek, s mégis a gyöngédebb erkölcs- és illemérzetetsértők sohase lényének

A „házi-kör" közhasznu rovatát, mely rjszben kezdeményezők voltunk, továbbáis fenntartjuk, valamint a társadalmi élet és nevelés köréből is elismert hitelű hazai éskülföldi iróktól hozandunk értekezéseket

Elöfizetési föltételek:Félévre : júliustól deczember végeig, helyben kihordatva, vagy

postán bérmentes szétküldéssel 3 fi.Ríígyedévre : júliustól szeptember végeig, helyben kihordatva,

vagy postán bérmentes küldéssel 1 ft. 50 kr.£^5"" A czim, név és helvjegyzék szabatos leírásának beküldését kérjük. Tiz előfize-

tésre egy tisztelet-példány jár. CQr" A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

A Növilág kiadó-hivatala.

POPP fogorvos urnak Anatherin-jf szájvizét használva, annak a fogakra j

és inyre való hathatóságáról meg vá-)? gyök győzödve, miért kötelezve érzem

magamat, a szenvedő emberiségnek;használni akarva, e szájvizet minden-;

1 kinek ajánlani. — Bécs, 1856 máj. 14.(F ü r s t e n b e r g gróf m. p , j

491 (7-12) tábornok. ;

Tisztelt szerkesztő ur!Ösztönöztetve egy a „Presse" folyó hó

lS-iki számában a Popp-féle Anatherin-szájviz kitünö hathatóasága felett irt czikkeáltal, mely eg-szesmind számos hirnevesorvos által bizonyittatik, s minthogy Ana-therin-szájvize előnye.ről saját magamonszereztem meggyőződést, kötelességemnekismerem, Popp J G. urhoz a következönyilt levelet intézni: 578 (3-6;

Bánk, Magyarországban,mártius 16 1864.

Tiszteli kollega ur!2íS év óta a szájüregben, aphte-bántal-

mákban, melyek gyakran igen fájdalmasakvoltak, szenvedtem, s engem az evésben ésszólásban ga oltak; számos orvos közt,különösen a pesti és bécsi orvosi egyetemtanáraival is tanakodván efelett, 8 az orvosiszerek özönét használtam fel, anélkül,hogybiztos eredményhez juthattam volna; mióta,azonban jogg;il magasztalt Anatherin-száj-vizét használom, azóta fájdalmaimtól iltökéletesen megszabadultam, s csak sajná-latomat fejezhetem ki a/iránt, hogy én ax-zal már rég nem tettem kísérleteket m nél-fogva nem mulaszthatom el, önnek ezennelhálaköszönetemet nyilvánítani, s felkéremönt, az igazság s különösen azok érdekében,kik emlitett bajokban szenvednek, e/:en ira-tot a nyilvánosság terére juttatni, — tiszte-I e t t e l dr. Löwinger.

Régi pénzeketés mindennemü régiségeket, drágakövet,gyöngyöt, szineskövet, aranyat, ezüs-töt, ásványokat vesz és cserél a legmagasb

áron. 646 (3-6)Régiségek é-i természetiek

irodája,Dorottya-utcza 11-ik sz. a. Pédten,

a Lloydnak átellenében,hol egy nagy választéku raktár mindennemürégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekötökböl a legolcsóbb áro.t, ugy-szintén egy nagy raktár ásványok, lep-kék, bogarak, madarbörok, tojások,

flvegszemek is találhatók.

M i n d e n n e m ü

(akaró-papirosok(íllakiilatur)

kaphatók Pesten, egyetem-uteza 4-ik sz. a.

Elöfizetési fölhívás

Vasárnapi Ujság* Politikai Újdonságok1804-ki második félévi folyamára.

(a Vasárnapi Ujság és Poli t ikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva)Félévre (Julius— deczember) . 5 forint.

Csupán Vasárnapi Ujság : j Csupán Politikai Újdonságok :Félévre (julius-deczember) . . 3 forint. | Félévre (julius-deczember) . . 3 forint.

Tiz előfizetett példányra gytytólnknek egy tisztelet-pcldáiijnjal szolgálunk.1W"* A pénze* levelek béruieotes kü'dése kéretik. **8

Tájékozás végett kérjük a régi czimszelvények szives megküldését.

A Vasárnapi Ujs