1

A magyar-szerb határmenti térség turisztikai

fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó

dokumentum

INNOAXIS PROJECT

Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation

2

© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011

Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

IPA HUSRB/0901/2.1.3

Application ID: HU-SRB/0901/213/028

Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS

LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs

PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka

ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

3

INNOAXIS

Turizmus ágazat

Tartalomjegyzék

1. A turizmus jelentősége.................................................................................................................................................. 3

2. Helyzetértékelés............................................................................................................................................................ 4

2.1. A terület turisztikai jelentősége ............................................................................................................................. 4

2.2. A terület turisztikai kínálata ................................................................................................................................... 5

2.2.1. A terület turisztikai vonzereje ......................................................................................................................... 5

2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata ................................................................................................................ 9

2.2.3. A terület megközelíthetősége ...................................................................................................................... 11

2.2.4. A terület szálláshelykínálata ......................................................................................................................... 12

2.3. A terület turisztikai kereslete ............................................................................................................................... 14

2.4. SWOT összefoglaló ............................................................................................................................................... 19

3. Jövőkép kialakítása ...................................................................................................................................................... 21

3.1. Turisztikai problémák ........................................................................................................................................... 21

3.2. Stratégiai cél ......................................................................................................................................................... 21

4. Stratégia ...................................................................................................................................................................... 22

4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz ........................................................... 22

4.2. Prioritások ............................................................................................................................................................ 22

4.3. Beavatkozások ...................................................................................................................................................... 24

5. Irodalom ...................................................................................................................................................................... 26

1. A turizmus jelentősége

A turizmust a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turizmus olyan komplex terméket kínál, amely több

szolgáltatást foglal magába. A turizmus alszektorai nem képesek külön-külön turisztikai terméket gyártani. Csak a

szállás vagy csak egy program önmagában még nem generál turisztikai keresletet, tehát nem számít turisztikai

terméknek. A turisztikai termék komplexitásából adódóan rendkívül érzékeny, így egy-egy ország vagy régió

turisztikai színvonalát a vonzerők és szálláslehetőségek meglétén túl is számos tényező befolyásolja: a desztinánció

közbiztonsága, a higiéniás jellemzők, a lakosság vendégszeretete.

A turizmus egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ GDP-jéhez, és egyre nagyobb mértékben vesz részt a

foglalkoztatottságban is. A WTO előrejelzése szerint a jövőben várható turisztikai forgalom erősödésének

következtében a turizmus gazdasági ereje tovább fog nőni (WTO 2009). Magyarországon a turizmus 5,9 %-al járult

hozzá az ország GDP-éhez, és a foglalkoztatottak 8,4%-a dolgozott a turizmusban (MT Zrt 2010).

A turizmus fejlesztése azonban közvetlenül is hathat a gazdaságra, mintegy katalizátor szerepet játszva a gazdaság

fejlesztésében (pl. infrastruktúrafejlesztés). A turisztikai fejlesztéseknek minden esetben úgy kell megvalósulniuk,

4

hogy a turizmus lehetséges negatív természeti, gazdasági és társadalmi hatásait a minimumra csökkentsék. A turizmus

pozitív hatásai csak abban az esetben valósulnak meg, ha olyan előre kidolgozott stratégiák mentén történik a

fejlesztés, amelyek figyelembe veszik a fejlesztendő terület adottságait, és a terület értékeire alapozva kívánja a

fenntartható fejlesztést kivitelezni (Puczkó L. -Rátz T. 2002).

A turizmus gazdasági jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szolgáltatási jellegénél fogva élőmunka-igényes,

és ezzel enyhíti a munkanélküliséget, jelentős bevételi forrást jelenthet, mint az egyének, mind az önkormányzatok

számára. A családok számára pótlólagos jövedelemforrást jelenthet (fizetővendéglátás, idegenvezetés). A turizmus

jelentősége tehát abban is tetten érhető, hogy a helyi munkaerőst foglalkoztató vállalatok munkalehetőséget nyújtva

népesség megtartóerővel is bírhatnak egy-egy településen, hiszen csökkenhet a kistérségek mezőgazdaságtól való

függése, és alternatív jövedelemforrást jelent a lakosság számára. A turizmus ezen felül erősíti a táji, országrészi

szerepkört, az identitástudatot, és nem elhanyagolható a turizmus társadalmi kohéziót erősítő tulajdonsága sem. Ezért

nagyon fontos, hogy a vendégforgalom fejlesztése csakis az adott tájegységbe ágyazva menjen végbe, a

hagyományokhoz és adottságokhoz igazodó kínálat bővítésével vagy a meglévő kínálat minőségi javításával (Gulyás

P. 2010).

A sikeres turizmus megteremtéséhez semmi esetre sem elegendő, ha egy-egy ország bővelkedik természeti és

kulturális vonzerőkben, ezek ugyanis önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt. A turizmusfejlesztés

sikertelenségét gyakran az okozza, hogy elsősorban az egyes vonzerők attrakcióvá fejlesztésére koncentráltak, nem

fordítva elegendő figyelmet a vonzerő termékké alakításához nélkülözhetetlen komplex fejlesztésre, illetve a

megfelelő turisztikai imázs kialakítása és menedzsmentje. Ez annyit jelent, hogy a turisztikai fejlesztések során a

vonzerő (attraction) fejlesztése mellett a desztináció megközelíthetőségére (access), a szálláshelyekre (accomodation)

és a hozzáállásra (attitude) is figyelmet kell fordítani (MTRT, 2005).

2. Helyzetértékelés

Az INNOAXIS pályázat célterületét átszeli ugyan a Szerbia és Magyarország között húzódó határ, de a két oldal

adottságai nagyon hasonlóak, mivel egy történelmileg összetartozó térségről van szó. A szomszédos területek

összehangolt fejlesztése erősítené a két ország közötti kapcsolatot. A turizmus összehangolt fejlesztése, a közös

turisztikai termékfejlesztés és infrastruktúrafejlesztés, a turisztikai együttműködések kialakítása egy európai léptékkel

is színvonalas kínálat lenne kialakítható. A közös termékfejlesztés révén, és a közös marketinggel javítható lenne a

terület kooperációs képessége, így a turizmus a megújulás egyik fontos stratégiai ágazataként tartható számon a terület

gazdaságfejlesztésében (Gulyás P. 2010).

A területen a lehetőségekhez képest szerény turizmus valósul meg. Az idegenforgalom fejlesztése azért is fontos

kérdés ezen a területen, mert a kistérségek olyan potenciálokkal rendelkeznek, amelyek eddig még kihasználatlanok a

turizmus szempontjából. Ráadásul a térség turizmusa hanyatlásnak indult az elmúlt években, ami ellentétes az

országos és a megyei tendenciákkal is.

A határon átnyúló turizmusfejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetlen a határ menti térségből érkező

vendégekre nem jellemző, hogy a szomszédos településeken éjszakáznának, viszont a turisztikai szolgáltatóknál

jelentős bevételt termelhetnek. Viszont a közös termékfejlesztés, a határmenti kooperációk és együttműködések mégis

javíthatnának a térség turizmusán, segíthetik egy markánsabb területi imázs kialakítását és eladhatóvá tételét. A

turisztikai fejlesztés során ugyanis nem kizárólag a turisták számának növelését kell célul kitűzni. Az adott területre

érkező turisták általuk a térségben eltöltött idő meghosszabbítására, az általuk otthagyott jövedelem nagyságának

növelésére ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani.

2.1. A terület turisztikai jelentősége Az INNOAXIS projekt területei turizmus szempontjából korábban sem tartoztak, és most sem tartoznak

Magyarország és Szerbia leglátogatottabb desztinációi közé. A turistaforgalom legnagyobb része Magyarország

területén belül főként a főváros környékére és a Balatonra koncentrálódik.

A rendszerváltás előtt a Dél-alföldi régióba, csakúgy, mint Magyarország egészére, a vendégek többsége a volt

szocialista országokból érkezett. A rendszerváltásig a fő küldő országok: Németország, a volt Szovjetunió országai,

Jugoszlávia voltak. A Dél-alföldi régióba elsősorban Jugoszláviából és Romániából érkeztek a vendégek, viszont a

90’-es évek után jelentősen visszaesett a számuk.

Jugoszláviában más volt a helyzet, hiszen a jugoszláv állampolgárok utazhattak nyugatra is akár (Gulyás 2010).

A rendszerváltás után megnyíló határok következtében jelentősen lecsökkent a kelet-európia országokból

Magyarországra látogatók száma, viszont nyugatról egyre többen érkeztek. A kezdetei, néhány évig tartó élénk

kereslet azonban hamarosan kifulladt.

5

Szerbia az elmúlt tizenöt év politikájának köszönhetően elvesztette összes tengeri kijáratát, és ezzel - magától

értetődően - a tengerparti turisztikai övezeteket is. Az elmúlt ötven évben éppen az Adriai-tenger közelsége miatt

fejlesztették csak nagyon alacsony szinten a szerbiai belföldi turizmust. Vajdaságban az elmúlt évtizedekben a

turizmust elsősorban a vadász-, gyógyfürdő- és kis mértékben a városokat látogató, kulturális jellegű turizmus jelentette.

A Szerbiába érkező vendégek legnagyobb arányban a volt jugoszláv köztársaság egykori tagállamaiból érkeznek:

Bosznia-Hercegovinából, Makedóniából, Szlovéniából, Horvátországból. Az Olaszországból érkezők elsősorban a jó

vadászlehetőségek miatt keresik fel Szerbiát.

A két ország turisztikai kapcsolatokat jelentősen meghatározta, hogy a Jugoszláviában kitört dél-szláv háború

következtében az ország elszigetelődött és gazdasági teljesítménye is nagymértékben csökkent. Ez jól jellemzi, hogy

1990-ben a Dél Alföldi régióba érkező összes vendég 7,1%-a és a vendégéjszakák számának 3,8%-át köthető a

jugoszláv vendégekhez, addig 2008-ra 1% alá csökkent a jugoszláv utódállamokból érkezők száma, és 0,5% alá a

Szerbiából érkezők száma (Gulyás P. 2010). A Szerbia és az Európai Unió közötti 2003-ban bevezetett vízumkényszer

2009. évi eltörlése következtében megnövő turistaszámból a Dél-alföldi régió profitálhat a legtöbbet.

Az utóbbi években ismét kezd megerősödni a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok felelevenítése, kiépítése.

1997-ben jött létre a DKMT (Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégió), amelyet a térség turizmusának egyik meghatározó

tényezőjének tartottak. Az euroregionális együttműködés keretein belül 4 tematikus utat is kidolgoztak (termál, ipari

műemlékek, szecesszió, folklór). Az útvonalak promócióját többnyelvű kiadványok, térképek segítik. Szükség lenne

azonban az utakat működtető, programokat és turistacsoportokat szervező szervezetre. A Phare CBC programok

keretein belül is történtek lépések a határ menti térségek turizmusának fejlesztésére (pl. E7 európai hosszú távú

vándorút Csongrád megyei szakaszának kiépítése, továbbá a határon átnyúló Duna menti kerékpárút tervezése, egy

határ menti kézműipari adatbázis létrehozása).

2009 szeptemberében megalakult a kormányközi gazdasági együttműködés bizottság turisztikai munkacsoportja,

amely lehetőséget ad a két ország turisztikai kapcsolatainak kialakítására, fejlesztésére, a turisztikai együttműködésre

(Gulyás P. 2010).

A gazdasági válság idején, amikor a turisták kevesebb pénzből szeretnék megoldani az utazásaikat újra

felértékelődnek a meglévő szomszédos országok közötti turisztikai kapcsolatok, és újabb célterületek, turisztikai

termékek kerülhetnek a fókuszpontba (Gulyás P. 2010).

2.2. A terület turisztikai kínálata

2.2.1. A terület turisztikai vonzereje

A turizmus kialakuláshoz egy adott területen elengedhetetlen a vonzerők jelenléte. Az INNOAXIS projekt

által lehatárolt területre nem esik sem olya természeti, sem olyan kulturális vonzerő, amely jelentős nemzetközi

forgalmat tudna generálni. A terület sajátosságaiból, a kisebb jelentőségű vonzerőkből adódóan túlnyomórészt csak a

szomszédos országok érdeklődésére és a hazai lakosság felkeresésére számíthat a terület. A vonzerők sokszínűsége (1.

táblázat) azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy változatos turisztikai termékek hozhassunk létre. Azt is

figyelembe kell venni az újabb turisztikai fejlesztések, újabb turisztikai termékek kialakítása során, hogy a terület

elsődleges és legfontosabb célcsoportját nem a huszonévesek jelentik, hanem inkább a középkorú vagy idősebb

korosztály és a kisgyerekes családok.

1. táblázat. Területi vonzerőleltár

TURISZTIKAI

KINÁLAT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK

Fürdők

Gyógy- és

Wellnessturizmus

Magyarkanizsa: gyógyfürdő, reumatikus megbetegedések, postoperativ rehabilitáció, wellnes

Ada: Orlovacsai gyógyfürdő - üzemen kivül

Topolya: gyógyfürdő (üzemen kivül)

Zombor: Bezdáni gyógyfürdő, Svetozar Miletic gyógyfürdő (üzemen kivül)

Apatin: Junakovic Banja - gyógyfürdő

Kula: Razvala - gyógyforrás

Kiskunmajsa: Jonathermál fürdő – határon túl is ismert

Kistelek: Gyógy- és élményfürdő

Kiskunhalas: jódtatralmú gyógyvíz, Sóstó (fürdés, horgászat)

Balatonszállás: magas hőfokú termálvíz

Tompa: magas hőfokú termálvíz

Kelebia: magas hőfokú termálvíz

Zsana: magas hőfokú termálvíz

Mórahalom: gyógy és wellness-központ

Szeged: Anna fürdő (gyógy – és wellness központ), Napfényfürdő, sport uszoda

6

Dávod: termálfürdő

Nagybaracska: termálfürdő

Rendezvények Magyarkanizsa: Festival Tiski cvet /Tiszavirág fesztivál, Modern tánok gyermekfesztivál, Jazz

fesztivál, Nemzetközi horgásztalálkozó + 24 mega rendezvény + 23o egyébb rendezvény

Csóka: Csókai kultúrnapok, dobosok fesztiválja, költők estje

Zenta: amatőr szinháztalálkozó, Zentai napok, hagyományőrzők találkozója, a Tiszai strandnapok,

álarcosbál, Zentai művésztelep

Festival amaterskih pozorišta

Ada: arató napok, Moholyi strandnapok, nemzetközi és országos kutyakiállitások, nyelvésznapok,

Novak Radonjic festői napok, énnekkarok versenye, fúvüs zenekarok versenye, régi mesterségek

kiállitása, Gulyásfesztivál

Szabadka: Duzsijanca - új kenyér ünnepe, Interetnó fesztivál, bornapok, Etno fest, Európai

filmfesztivál - Palics, Nemzetközi gyermekszinháztalálkozó, könyvkiállitás, Trenchtown, Summer BP

Topolya: Tolerancia kamp, zobnaticai lovasjátékok, nemzetközi kutyakiállítás, a Topolya expo - vásár,

mézkarnevál, sörnapok, festői napok, Topolyai napok, bográcsfőzőversenyek, úszómaraton,

kézimunkakiállitások

Nagybecskerek: Mamutfest, Dani ludaje - tök napok, Tucanijada - Húsvéti tojástörő verseny,

Gusanijada, erősember verseny Novi Kozarciban

Zombor: Zomori nyár, Zombori bogrács, Bodrog feszt, ügető lóverseny, folklórfesztivál Kljajicevón,

nemzetközi tslálkozü Citroen kedvelőknek, fijákerfesztivál, Bunjeváci préló, Stapári fesztivál - Első

Szerb harmonikás Vajdaságban, az új kenyér ünnepe, Interfer, Zombori zenés esték, nyári tudbaltorna,

falunapok, vásárok

Kula: Amatőr szintársulatok országos fesztiválja,''Jesen stize dunjo moja"' - zenei rendezvény,

''Bulka''- gyermekirók fesztiválja, "Famus" - zenei fesztivál, "Petar Riznic Djala" emléknapok

Szabadka: kiállitások, konferenciák

Topolya: Topola-expo

Zombor: Moto kiállitás, Nemzetközi méhész kiállitás

Kiskunhalas: Halasi Lovasnapok, Halasi Hetek, Szüreti Fesztivál

Kunfehértó: Kunfehértói Nyár

Szőreg: Szőregi Rózsafesztivál, Búcsúfesztivál

Szeged: Szabadtéri Játékok, Mezzo Operafesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok, Kamionos Country

találkozó, Szegei napok, borfesztivál, sörfesztivál, Tavaszi kulturális fesztivál, Őszi kulturális fesztivál.

Baja, Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál Bajai Halfőző Fesztivál IV. Bajai Újbor Fesztivál Nagybaracska: halászléfőzőverseny

Ópusztaszer: Hunniális

Jánoshalma: Bográcsos ünnep

Kiskunhalas: szüreti fesztivál

Kéleshalma: Kakasfőző verseny Vadász turizmus

Halász turizmus

Magyarkanizsa: Nagy kiterjedésű vadászterületek - Kapetanski rit, fácánnövelde, 5 vadászház,

halászat a természetes élőhelyeken

Törökkanizsa: Három vadászterület - Nagysziget, Vadászház Fility városrészben - 1ö fekvőhely,

halászat a Tiszán, csatornák, termászetes és mesterséges tavak

Csóka: Padeji erdő (vaddisznó), vadászterületek - Vrbica, Szanad, Ostojityeco, Nagyrét, Sujmos -

halastó - Zlatica, sólyommal történő vadászat, Tisza és a Zlatica folyók, csatornák, Holt Tisza

Zenta: Zentai szállások vadászterület, Tisza, holtágak, nemzetközi horgászverseny

Ada: Felső és Alsó rét vadászegyesületek, Tisza horgászeggyesület, erdő a Tisza partján, Budzsáki tó

Szabadka: Palicsi tó, Ludasi tó, Szabadkai homok és Szabadkai erdő vadászterületek

Topolya: vadászterületek, vadászegyesületek - Panonija, Zobnatica, Capriollo vadászotthon,

fácánnevelde, rekreációs tavak, halastavak

Nagybecskerek: Városi rét, Visoka greda, Gelija Star bare Livade vadászterületek, vadászegyesületek,

Zlatica folyó, Duna-Tisza-Duna csatorna

Zombor: Nyugat Bácska és Kozara vadászterületek, Bezdáni sporthorgászati terület, Kupuszinai

sporthorgászati terület, Monostori holt Duna, Kraljevska prepelica - agroturisztikai központ, Beli dvor -

kávéház, Kronic - vendégház, Srbijasume közvállalat, Kolut halastó, madárlesek

Apatin: Duna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum-, sporthorgászat - Svilojevói

halastó-, öt vadászegyesület, Kruskovác, Apatini rét és Svilojevo vadászterületek

Kula: Nagy-Bácskai csatorna vadászterület, gazdasági és sporthorgászat, Jarebica - vadászegyesület

Óbecse: Tisza holtága (Gyöngysziget), Becsei szállások, Plavsa és Csik vadászterületek, Jaruge

vadászterület – Törökbecse

Kishegyes: Krivaja vadászterület

Kiskunhalas: Sóstó – horgászat

Hercegszántó - vadászat

7

Érsekcsanád- vadászat

Bácsszőlős- vadászat

Kunbaja- vadászat

Szeged: Fehér- tó:

Baja: Sugovica:Halászpart

Falusi turizmus,

Nemzetiségi kultúra,

hagyományok

Magyarkanizsa: Tótfalu - 8o fekvőhelyes gyermekszállás, Kucora szállás . Horgos

Zenta: Szállás - A gyümölcsök gyöngye, elszórt és csoportos szállások

Ada: Nagypál szállás, szálláscsoportosulások - Sterijino, Hrasztov szállás Budzsáknál

Szabadka: Majkin szállás, Rókatanya

Topolya: Capriollo, Kátai tanya

Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh

egymás mellett élő nemzetiségek: szerbek, horvátok, németek, cigányok, székely betelepültek, „őslakos

bácskai magyarok”, vajdaságból áttelepültek

hungaricumok: szegedi paprikaőrlemény, halászlé, szalámi, makói hagyma, szőregi rózsa, szegedi

papucs

Gasztronómiai programok: böllérnap, paprikanap, pálinka-párlat bemutató, halászléfőző fesztivál

Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh

Kiskunhalas: halasi csipke

Tápé: gyékényszövés

Nemesnádudvar: sváb pincefalu

Bácsalmás: kékfestő műhely

Szatymaz: barackpálinka, baracklekvár Sport

Rekreáció Magyarkanizsa: Futbal stadion - 7oo férőhely, Partizán sportcsarnok - 5o férőhely, kajak klubb,

horgászeggyesület, strand a Tisza mentén

Törökkanizsa: Városi stadion, kosárlabda, kézilabda és focipálya, 15 sportklubb, kerékpár és sétaút a

Tisza mentén

Csóka: Asztalitenisz, sportpálya

Zenta: Sportközpont, pályákkal, uszodával, Ifjúsági sportjátékok, tekeverseny, Vilenyák fijákerklubb,

modellezők versenye, sakkbejnokság

Ada: nyilt uszoda, Sportközpont, sárkányrepüllő és kisrepüllő felszállópálya, Kobra motorklubb -

motorostalálkozók

Szabadka: Spotcsarnok, kosárlabda, kézilabda, röplabda klubb, tenisz klubb, úszó és vizilabda klubb,

városi stadion - jégkorong, korcsolya, gimnasztika, asztalitenisz klubb, kerékpárklubb, küzdősportok,

futbalegyesület, skvos klubb

Topolya: Kissportok csarnoka 4 teremmel (küzdő sportok, asztalitenisz és két sakkterem), tornatermek,

tekepálya, teniszpálya, kézilabda és röplabdapálya, városi stadion, futbal, kézilabda, kosár és

röplabdaklubb, asztaliteniszklubb, szabadtéri medencék - Topolya (üzemen kivül), Bajsa,

Bácskossuthfalva, versenytáncklubb, strand

Nagybecskerek: sport és rekreációs komplekszum - Staro Jezero (Jezero sportközpont, Blandas park,

Lovac étterem)

Sombor : Mostonga - sportközpont, Sokolski dom - sportközpont, Mostonga uszoda, városi strand,

Csonoplyai tó, teniszpályák, repüllőtér - ejtőernyőzés, városi stadion, Radnicki - futbalklubb, fitnesz

központ, Lemes ring - motoros versenyek, lóversenypálya és lovasklubb

Apatin: Duna - nautizmus, hajókirándulások, kajak utak, hat godbalpálya, öt teniszpálya, gyalogút, 4o

km hosszú kerékpárút, trim út, sporthorgászat, Zelena glava (zöld fej) - turisztikai park éteremmel,

bungalókkal, kampal, hét csárda - Vagon csárda, Zlatna kruna csárda, Pagos csárda, sportklubbok,

sportterepek.

Három kerékpártúra: Apatin-Kupuszina-Apatin, Apatin-Kucka-Apatin, Apatin-Backi Monostor-Apatin

i Apatin-Sonta-Apatin.

Kula: Nagy-Bácskai csatorna, Sport és vidámpark - teniszpályák, kosárlabdapálya, kateringpálya-,

Rekreációs központ (üzemen kivül), fodbalpályák, nyitott uszoda

Szeged: sportuszoda és uszoda, kajak-kenú bajnokságok,

Arheológiai

lelőhelyek/történelmi-

kultúr értékek

Magyarkanizsa: Velebit arheológiai lelőhely, Óváros, Kárász kastély, földvárak, Kurgáni sirok - 5ooo

évesek, Halász tér a bronz korból

Törökkanizsa: Bair II, Prkos és Majdan arheológiai lelőhely, Supler kastély, Szerb praviszláv

templom - sv. Arhangel Gavrilo Törökkanizsán és Obility faluban, Katolikus tamplom, Szervijszki

kastély, Kolostor - 12 század Majdán helységben

Csóka: Csóka arheológiai lelőhely

Horgos: Kamarás arheológiai lelőhely, Kárász gróf kastélya

Csóka: kastélyok - Csóka, Padéj, szentélyek - Csóka, Szanád, Crna Bara, arheológia lelőhelyek - Stari

8

vinogradi, Okruglica, Kerabara

Zenta: óváros, Szerb pravoszláv és katolikus temlomok, tűzoltóotthon, Zenati gimnázium, városháza,

Stevan Sremac emlékháza, városi múzeum

Ada: Szerb pravoszláv és katolikus templomok

Szabadka: Biserna obala - Nosa és Ludas - Budzsák arheológiai lelőhelyek, Rajlh palota, óváros, Irók

tere - Danilo Kis, Géza Cat és Artur Munk szobrai, szökőkutak - Zöld és Kék szökőkút Zsolnai

kerámiából, Népszinház, gyermekszinház, Kosztolányi Dezső szinház, városi múzeum, óváros, Rajhl

kastély városháza

Topolya: Zákó kastély Bajsán, Kráj kastély, Pannónia kastély, 9 műemlék, 40 előzőleg védelem alatt

álló múemlék, 27 régészeti lelőhely, 23 köztéri emlékmű és 30 épület, melyek védelmét iratanyaggal

irányozták elő, Községi Művelődési Ház, Galéria – Városi Múzeum, Népkönyvtár, Lovasmúzeum,

Kovácsmúzeum, Állandó művésztelep és galéria Zobnaticán, bajsai múzeum - tájház, Topolyai tájház,

Kovács-bognár műhely, szélmalom, várkastély Krivaján

Nagybecskerek: Mokrin és Gradiste arheológiai lelőhely, óváros, Andor Karácsonyi gróf kastélya

Novo Milosevón, Djure Jaksic emlékház Srpska Crnjában, lóerőmeghajtású szélmalom, szinház,

népkönyvtár, történelmi arhivum, Terra - kőpzőművészeti központ, kulturközpont, lómeghajtású,

szárazőrlésű malom, Szerb pravoszláv és katolikus tmplom Rusko Selo-ban

Zombor: Gyöpföld arheológiai lelőhely Doroszló, Mostonga arheológiai lelőhely - Odzaci, óváros,

Kolut és Bacsmonostor arheológiai lelőhelyek, Redl kastély Rasztinban, Csűr Staparon, Baba puszta

Aleksa Santicban, Semze Kljajityevón, Vamose Bacski Monostoron, Fernbah kastély Aleksa Santic

településen, etno gyűjtemények - Doroszlón, babagyűjtemény Bacski Monostoron, dohány múzeum

Telecskán, hagyományos kézművesség - Stanisic galéria, Art galéria, Knez művészeti műhely, Novitet

selyemgyár Bezdánban, templomok, kolostorok, városi múzeum, szinház, Milan Konjovic, Laza Kostic

galériák, Laza Kostic emlékház, középkori lelőhely - Botrány, zentai csata - Franc Ajzenhut hires

festménye a polgármesteri hivatalban

Apatin: városháza, zsinagóga, katolikus templom,, általános zeneiskola épülete, szerb pravoszláv

templom, falusi szakrális épületek Szontán és Kupuszinán, etno tárlat Prigrevicán és Kupuszinán,

kultúrközpont - Meander galéria, mozi, könyvkereskedés, amatőr szintársulat, kreativ műhely,

kultúrközpont a Rrma településen

Kula: Kula arheológiai lelőhely, Kultúrközpont, városi Népkönyvtár

Óbecse: Matejszki brod arheológiai lelőhely Törökbecse, Dundjerszki kastély, óváros

kunhalmok

Gorzsa:7000 éves falu leletei

Kökénydomb: 7000 éves falu leletei

Kopáncs: 7000 éves falu leletei

Dorozsma: szélmalom

Ófölddeák:

Kiszombor

Ópusztaszer: nemzeti Történeti Emlékpark, szabadtéri Néprajzi Múzeum, Világmagyarok hajlékában,

Árpád vezér emlékműve , szoborkert

Baja: Szentháromság tér, ferences templom, Szent PáterPál templom, szerb „nagya“ templom, Nagy

István városi képtár, Türr István múzeum, „bajai paneton“,

Bátmonostor: bencés monostor feltárt romajia, helytörténeti gyűjtemény

Bácsalmás: katolikus templom, nemesi kúriák ( Causcher palota, Urlich palota, stb)

Ksikunhalas: műemlékmalom, klasszicista-korairomantikus zsinagóga, városháza, Thorma János

Múzeum, Szilárdy Galéria, Gyűjtemények háza, Vadászati kiállítás, Virágh Kúrria, Csipkeház,

Jánoshalma: bormúzeum, Felső-Bácskai Mműmalom

Kiskunmajsa: római katolikus templom

Szeged: városháza,Rreök-palota. zsinagóga Széchenyi tér szobrai, a Hősők kapuja, Fogadalmi templom

( a Dóm), Dömötör torony, görögkeleti ttemplom, Hungária-ház, Nemzeti Emlékcsarnok, Fekete-ház,

Kass Galéria, Közművelődési Palotában, Szegedi nemzeti Színház, Vár, Havi Boldogassszony

temploma, Frences kolostor, Fűvészkert

9

Természetes

élőhelyek/rezervátumok

Magyarkanizsa: Tiszavirágzás, Szelevényi puszták, Kamaras - természeti park, Kis Tisza területe

Törökkanizsa: Túzok élőhelye

Csóka: Túzok élőhelye, Padéji erő, holtágak

Zenta: Tisza partvidék, Csik ér völgye, Keresztesi halastó, Pana és Batka holtágak

Ada: Budzsák tó

Szabadka: Szabadkai erdő - regionális park, Palics - természeti park és rezervátum, Ludasi tó és

Szelevényi puszta- szpeciális természeti rezervátum, Szabadkai puszta - kiemelt jelentőségű terület.

Palicsi tó

Topolya: Topolyai park, Krivajai régi park – kertépítészeti műemlék, Zobnaticai mezőgazdasági

birtokon lévő regionális park és erdősített park, a Pannóniai természeti park és rezervátum, Kocsányos

tölgy Bácskossuthfalván – természeti műemlék, Krivaja folyó, Zobnaticai tó, viztározó tavak -

Bácskossuthfalva, Pacsér, Svetityevó

Nagybecskerek: Velika droplja - szpeciális természeti rezervátum, Zlatica folyó, holt Tisza, Duna-

Tisza-Duna csatorna

Zombor: Monostori rét, Duna, Plazovic, Mostonga (folyók), Duna-Tisza-Duna csatorna, Gornje

Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum, arborétum a fernbah kastély körül, Miki állatkert, ökó

tanterem - Baracska

Apatin: Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum

Kula: Mali Stapar - természeti szépség (Ipari örökség védelmi Tanácsa által kiemelt érték) Bezdán -

Verbász csatorna, Stapar - Kosancic csatorna, Bogojevo - Becse csatorna

Duna-Dráva Nemzeti Park: Béda-karapancsai területei

Kiskunsági Nemzeti Park (egyes részeit az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította)

Szikes és homokpuszta növény és vadállománya

Duna mentén kerékpárút

Bácsalmás: Sóstó, Kígyósi-főcsatorna

Kéleshalom: ősbórókás

Szeged: Fehér-tó

Baja: Gemenci erdő

Viziturizmus Magyarkanizsa: Kikötő, téli kikötő lehetősége a Kis Tisza területén

Zenta: kikötő, regatta, strand

Ada: klubbkikötők Adán és Moholon, strandok

Apatin: kikötő, kajakklubb, sporthorgászat

Harkakötöny: Harkai-tó, zöldtuizmus

Kunfehértó – a tó mellett 800 fős üdülő

Bácsalmás: Sóstó

2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata

Gyógy –és wellness turizmus

A terület legjelentősebb vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet. Magyarországon a regionális és megyei

koncepciók fejlesztéséi irányai között kiemelik. Egyre nagyobb keresletre tesz szert a belföldi és a külföldi turisták

körében is. Azonban még mindig sok a kihasználatlan potenciál a térségben. A szóban forgó területen több település

is rendelkezik magas hőfokú termálvízzel, amelynek egy részét már turisztikailag is hasznosították (pl. Kiskunhalas,

Szeged, Mórahalom), míg más települések (pl. Balotaszállás, Tompa, Kelebia, Zsana) még nem életek ezzel a

lehetőséggel. A jövőbeni fejlesztések során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni fejlesztések minden

esetben a már meglévő paletta kínálatának szélesítését jelentse, vagyis hogy csak olyan szolgáltatásokat hozzanak

10

létre, amelyek még nem találhatók meg a területen, hiszen ellenkező esetben a már meglévő, nehezen fenntartható

fürdőkomplexumoknak újabb vetélytársat hoznánk létre.

A Dél-alföldi termálklaszter több éve szoros kapcsolatot ápol a vajdasági fürdőkkel, főleg a Magyarkanizsán

lévővel. 2007-ben egy Interreg projekt keretében alakult meg a vajdasági egészségturisztikai klaszter. 2007. augusztus

23.-án a Vajdaságban megalakult a Regionális Egészségturizmus Klaszter, melybe nem csak Magyarkanizsaiak

tartoznak, hanem még hat község, Óbecse, Ada, Zenta, Szabadka, Topolya, Kishegyes területéről az

idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, gyógy intézmények, szállodák, vendéglők, oktatási intézmények. 32

taggal alakult, ami folyamatosan bővül. A megalakulást követően a Dél-alföldi Termál Klaszter együttműködési

megállapodást írt alá a Regionális Egészségturizmus Klaszterrel. Azóta a két klaszter szorosan próbál együttműködni.

Aktív- és ökoturizmus

A terület kiemelkedő természeti adottságok tekintetében is kiemelkedő kínálattal rendelkezik a vízi, gyalogos-

, kerékpáros-, lovas-, horgász-, vadász- és ökoturizmus szélesebb körű elterjesztéséhez. Természetvédelmi és

tejvédelmi területekből sok van a térségben. A domborzati adottságok kedvezőek a kerékpártúrák, lovas túrák,

gyalogtúrák kialakításához. Tanösvények kialakítása, túraútvonalak kijelölésére lenne szükség. A védett területeken a

legkézenfekvőbb az ökoturisztikai termékek kialakítása, fejlesztése, amely elősegíti a térség természeti szépségeinek

megismerését és megőrzését.

Lovasturizmus

A terület magyarországi részén a lakosság jelentős része él ma tanyákon. A mai napig erősen megőrzött kun –

és lovas hagyományok adhatnák a terület egyediséget, amely biztosíthatná a terület más turisztikai desztinációktól

való megkülönböztethetőségét is. A lovas turizmushoz kiváló adottságok vannak: nagy területen nem jellemző az

elvárosodás, rezervátumok, rétek mezők magas aránya. Az adottságok termékké alakításához azonban egy átfogó

megközelítésmódra van szükség. Ehhez meg kell teremteni a lovas oktatást. A pályák kialakítása, a lovas programok

szervezése (bemutatós, sétakocsikázás, lovas túrák, versenyek), a szállások megfelelő színvonalának kialakítása

elengedhetetlen. A lovasturisztikia programok kiegészíthetnék a tanyasi-falusi turizmus kínálatát. Az igazi probléma

ebben a turizmusformában, hogy nincs egy olyan szervezet, amely összefogná ezeket a lovas szolgáltatókat. A lovas

turizmus viszont arra pont megfelelő, hogy a meglévő infrastruktúrán nem kell sokat fejleszteni, viszont megvan az a

tulajdonság, hogy kevésbé a nyári szezonhoz kötött- szezonhosszabbító hatás. Hosszabb útvonalak kialakításával a

határ két oldalát össze is kötheti. Szerbiában Zobnatica emelkedik ki lovas turisztikai kínálatát illetően.

Vadászturizmus

A Dél-Alföld nagy részén elég magas az erdősültség hányada (akár a 40%-ot is elkérhet, pl. Kiskunhalas

térségében) és több 10 hektárnyit tesz ki a nádas területek is. Ez egy hagyományosan apróvadas terület, az őz mellett a

gím- és dámaszarvasra, valamint a vaddisznóra vadásznak.

Szerbiába vadászturizmus szempontjából vonzó célterületnek számít. Főleg a közeli országokból (elsősorban

Olaszországból) érkeznek ide a vadászat kedvelői. A kevésbé szigorúan szabályozott és ellenőrzött vadászat vonzotta

turisták Szerbia turistáinak jelentős szegmensét jelentik.

Vízitrizmus

A természetes állóvizek közül Kunfehértó emelhető ki, amely fürdésre is alkalmas, s amely mellett egy kemping

kínál olcsó szálláslehetőséget. A tó a horgászturizmus berkiben is ismert tavak közé sorolható a kiskunhalasi Sóstó is.

Szerbiában turisztikai szempontból a Palicsi-tó jelenti a legjelentősebb vonzerőt, amely már az 1920-as évek

elején kiemelkedő turisztikai jelentőséggel bírt. A mai állapotában fürdőzésre már nem alkalmas, de a horgászok

kedvelt helye. A Ludasi-tó, a Velebiti-tó és a Tisza további horgászlehetőséget nyújtanak Szerbiában.

A Tiszán sétahajózás, motoros hajózás és evezős hajózás valósul meg, amely elsősorban a helyieknek nyújt

rekreációs lehetőséget. A térség turizmusában nem kap megfelelő hangsúlyt a Tisza. Ennek megváltoztatásához a parti

infrastruktúra (pl. hajóállomások, kempinghelyek) kiépítésére lenne szükség.

Épített örökség és folklór

Ez a régió egy hagyományosan multikulturális térség, amelyben több etnikum éli mindennapjait egymás

mellett. A régió igenforgalmi vonzerejét illetően pont ez a sokszínűség adja a térség egyik legfőbb vonzerejét, amely

részben a számos eltérő nemzetiséghez (magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok, románok) kötődő speciális

kulturális hagyaték jelenti, amely részben az épített környezetben, tárgyi kultúrában, részben pedig a mindennapi

11

élethez kapcsolódik és jelenik meg a néphagyományokban és szokásokban. Ez a turisztikai termék azonban főleg a

belföldi turisták érdeklődésére számíthat, hiszen a külföldiek kevésbé tudnak különbséget tenni az egymás mellett élő

kultúrák hasonló vonásai között.

A helytörténeti alkotóházak, gyűjtemények létrehozása növelheti a turizmus vonzerejét, valamint az

identitástudatot is pozitívan formálja. A régi mesterségek felelevenítése (pl. kosárfonás (Kistelek, Ópusztaszer),

fafaragás (Kistelek), szíjgyártás (Baks, Kistelek), fazekasság (Kistelek, Ópusztaszer), bognár (Csengele), csipkeverés,

hímzés (Pusztaszer), szövés, csuházás) és átadása a turistáknak színesíti a hagyományokra alapozott turisztikai

termékkínálatot.

Falusi turizmus

Az INNOAXIS területe viszonylag kevésbé elvárosiasodott, amely számos lehetőséget rejteget a falusi

turizmus számára. A falusi turizmus legnagyobb pozitívuma a lakosság szempontjából, hogy könnyen betudnak

kapcsolódni, és alternatív jövedelemforrást jelent számukra. A gondot az jelenti, hogy a tanyák elhanyagolt állapotban

vannak, rosszak az infrastrukturális adottságaik (pl. vezetékes víz hiánya). A rendezett falukép és a közbiztonság

megteremtésé elengedhetetlen ahhoz, hogy a települések vonzó célpontjai legyenek az olcsóbb szálláslehetőséget és

/vagy hagyományos életmód iránt érdeklődők számára.

Rendezvényturizmus

Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény. Ha egyéb rendezvényt nem is szerveznek, a

falu napján, vagy nagyobb vásárok, búcsúk alkalmával megnő a településre látogatók száma. Attól függetlenül, hogy

ez nem mindig jelenti azt, hogy az odaérkezők ott is éjszakáznak a településen, a szolgáltatások iránti keresletet

mindenképpen megnövelik.

A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül

a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények

által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont.

A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének

és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több

évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai

forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál)

2.2.3. A terület megközelíthetősége

A vendéglátás és idegenforgalom is részben a tranzit helyzetnek köszönhetően fejlődött, különösen igaz ez az

átutazó tranzitforgalomhoz kapcsolódó út menti szolgáltatásokra, amelyeket ebből adódóan az alacsonyabb

kategóriájú szállások, éttermek, töltő- és szervizállomások, pihenőhelyek, illemhelyek jellemzenek). Azonban nagy

problémát jelent, hogy a meglévő szolgáltatások alacsony színvonalon maradtak és nagy különbségek jellemzik e

tekintetben a térséget.

A területen jelentős tranzit utak haladnak keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálhatnak. A

megközelítés szempontjából a vasút és a közúti infrastruktúra is fejlesztésre szorulna. A Budapest-Kelebia vasútvonal

felújítása évek óta nem történt meg, aminek következtében a 2 órás út ma már 3 órásra nőtt. Szegedre viszont óránként

vannak vonatok Budapestről. Az M5-ös autópálya megépítése sokat javított a megközelíthetőségen. Azonban a

településeket összekötő utak (elsősorban a külterületi földutak) rossz állapotban vannak. A terület átjárhatóságát

nehezíti a határok megléte. A Horgos-Röszke és a Kelebija-Tompa határátkelőket tehermentesítik a Dala-Tiszasziget

és a Bácsalmás-Bajmok is. Az utóbbiak azonban nem üzemelnek teljes nap, csak időszakosan tartanak nyitva.

Szerbiában a Magyarországról Röszkei határátkelőn át érkező forgalmat egy félig kész, jelenleg is épülő autópálya

továbbítja az ország belseje felé. A két ország közötti átjárhatóságot az is nehezíti, hogy a határon feltorlódó tömegek

(főleg a vendégmunkások ünnepek körüli hazalátogatásának idején) gyakran több órásra (akár 2-3 vagy 4 órásra) is

növelhetik a várakozási időt.

A Tisza és a Duna, mint vízi útvonalak, összekötik ugyan a két országot, azonban személyforgalom egyáltalán

nem valósul meg rajtuk.

A települések közötti kisebb távú kerékpárutak a magyarországi részen megépültek ugyan, de további

fejlesztésükre lenne szükség – nem csak idegenforgalmi, de rekreációs szempontból is. A szerbiai oldalon sokkal

alacsonyabb a kerékpárutak sűrűsége.

12

2.2.4. A terület szálláshelykínálata

A terület szálláshelykínálatát illetően a Szerbiai oldalon 1999-től csak 2003-ig rendelkezünk adatokkal (2.

táblázat). Erre az 5 évre is az jellemző, hogy jóformán semmiféle változás nem történt a szálláshelyek számát illetően.

1999-hez képest 2000-ben már Kishegyes és Ada községeiben is van már igénybe vehető szálláshely. Szabadka,

Magyarkanizsa, Nagykikinda, Törökkanizsa, Kúla és Zombor községeiben pedig bővült az addig meglévő

szálláshelyek kínálata. 2000-től kezdve azonban éveken keresztül semmiféle változás nem történt ezen a téren, 2004-

tőlpedig a megfelelő adatok hiányában nem tudjuk, hogy hogyan alakult a szálláshely kínálata.

Magyarországon ezzel szemben minden kistérségben változik a szálláshelyek száma. Az évről évre történő

változás végeredményeként a Bajai kistérségben történik jelentősebb változás, ahol az 1999-es állapothoz képest

2007-re a szállásférőhelyek 60 %-a megszűnt. Bácsalmás kistérségében kismértékű csökkenés, a Kiskunhalasi, a

Kiskunmajsai és a Kisteleki kistérségekben pedig kismértékű növekedés tapasztalható a szálláshelyek számának

növekedésében. A szálláshelyek száma a Szegedi és a Mórahalmi kistérségben volt a legmagasabb ütemű. Amíg í

Szegedi kistérségben 1999 és 2007 között mintegy 44%-al nőtt a szálláshelyek száma (ez mintegy 5376 férőhelyet

jelent), addig a Mórahalmi kistérségben megháromszorozódott a szálláshelyek száma (azaz 2007-ben már 606

férőhely van a kistérségben).

2. táblázat. A terület szállásférőhelyeinek száma (1999-2007)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Topolya 252 252 252 252 252 n/a n/a n/a n/a

Kishegyes 0 14 14 14 14 n/a n/a n/a n/a

Szabadka 547 584 672 766 766 n/a n/a n/a n/a

Ada 0 57 57 57 57 n/a n/a n/a n/a

Magyarkanizsa 306 340 340 340 340 n/a n/a n/a n/a

Nagykikinda 178 233 233 233 233 n/a n/a n/a n/a

Törökkanizsa 23 44 44 44 44 n/a n/a n/a n/a

Zenta 110 110 110 110 110 n/a n/a n/a n/a

Csóka 0 0 0 0 0 n/a n/a n/a n/a

Apatin 198 198 198 198 198 n/a n/a n/a n/a

Kúla 82 130 130 130 130 n/a n/a n/a n/a

Hódság 55 55 55 55 55 n/a n/a n/a n/a

Zombor 190 200 240 240 240 n/a n/a n/a n/a

Bajai 3744 3676 3638 3228 3096 3042 2752 2800 1540

Bácsalmási 37 30 30 30 16 16 20 22 22

Kiskunhalasi 1544 1531 1581 1530 1493 1474 1554 3098 1585

Kiskunmajsai 669 836 856 998 923 958 1005 1068 854

Jánoshalmai 28 28 25 28 28 0 0 0 6

Kisteleki 815 866 934 986 667 798 535 521 808

Mórahalmi 202 208 201 265 757 785 873 487 606

Szegedi 12238 12551 12141 12985 14516 17373 15374 14558 17614

Forrás: KSH T-STAR

Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek számának tekintetében (1. ábra) a magyarországi kistérségek szállásférőhelyek

számát illetően kedvezőbb helyzetben vannak. A Szegedi kistérség mutatja a legmagasabb értékeket. Itt 1000 lakosra

50 szállásférőhely jut. Kiemelkedő értékeket mutat még a Bajai, Kisteleki, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi

kistérségek. Szerbiában szinte minden község esetén 10-30 szállásférőhely jut 1000 lakosra. Ettől csak Magyarkanizsa

községe tér el, ahol 1000 lakosra 30-40 férőhely jut.

13

1. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2003)

Forrás: KSH T-STAR

14

2.3. A terület turisztikai kereslete A terület iránti turisztikai érdeklődés elsősorban a szomszédos országok lakosai és a belföldi lakosok között

generál fizetőképes keresletet. A tömegturizmus jelei nem mutatkoznak a térségben. A látogatásokat egy vagy

félnapos ott-tartózkodás jellemzi. A bevásárlóturizmus is ebbe az egy-, félnapos kirándulás kategóriájába sorolható.

Ez a turizmusforma közvetlen a határ menti kistérségeket és községeket érinti: Bácsalmás, Kelebia, Tompa, Szeged,

Szabadka. A szálláshelyet igénybevevő turisták általában rövid időt töltenek el) töltenek el a célterületen. A hétvégén

megvalósuló utazásokra jellemző a szezonalitás. Főként május közepétől október elejéig lehet számítani a hétvégi

utakra, amelyek elsősorban vízparti vagy kiépített fürdési lehetőséget biztosító települések jellemzője.

A szóban forgó területek sem Magyarország, sem Szerbia esetén nem tartoznak az ország kiemelkedő

turisztikai területei közé. Magyarországon Budapest és a Balaton túlsúlya a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a

vendégéjszakák 55%-át). 2007-ben a magyarországi területet lefedő 8 kistérség az ország turistáinak 2,7%-át vonzotta

a területre. Vendégéjszakák tekintetében ugyanez a 8 kistérség azonban az országban eltöltött vendégéjszakáknak

mindössze 0,5%-át tudhatta magáénak. A vendégéjszakák alacsony aránya annak tudható be, hogy a vendégek

gyorsan bejárják a környéket, és mivel nincs olyan attrakció, amely több napra is idekötné őket, viszonylag gyorsan

elhagyják a területet (MTRT 2008). Úgyszintén 2007-ben Szerbiában az INNOAXIS területére eső 13 község a

Szerbiai turisták 5,3%-át látja vendégül, akik az országban eltöltött vendégéjszakák 5,2%-át adják (www.stat.gov.rs).

A vendégek számát illetően a szerbiai oldalon 1999 és 2007 között általánosnak mondható a vendégek

számának növekedése (3. táblázat). Szabadka, Magyarkanizsa, Kikinda, Ada és Zobor községében a legjelentősebb

mértékű a növekedés. Jellemző, hogy amíg 1999-ben Ada, Csóka és Kishegyes községébe sem érkezett egyetlen

turista sem, addig 2007-ben ezen községek mindegyike fogad már vendégeket (2. és 3. ábra).

Ezzel szemben a Magyarországi oldalon 1999-ben csak a szegedi és a bajai kistérségbe érkezett 20 000 főnél

több turista (2. ábra). Mórahalom ekkor még kevesebb, mint 3000 vendéget fogadott évente. 2007-re a Szeged

Kistérség közel 14 000 fővel több vendéget fogad, amely ahhoz vezet, hogy megőrizte vezető pozícióját. Ez idő alatt

Mórahalomi kistérség viszont megháromszorozta vendégeinek a számát, és 2007-ben már több mint 7000 turistát

fogad.

3. táblázat: A vendégek számának alakulása (1999-2007)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Topolya 3832 6448 5936 6461 4359 2835 3516 2278 3223

Kishegyes 0 433 210 181 207 151 99 98 70

Szabadka 20961 27376 41512 42109 36364 32124 42097 45959 59689

Ada 0 539 735 710 1043 974 1230 1167 1451

Magyarkanizsa 9769 10848 11416 10054 8896 10275 13116 13630 16906

Nagykikinda 8659 9879 10202 9340 9203 8797 8569 7758 11657

Törökkanizsa 366 929 1599 1058 264 0 0 341 581

Zenta 3876 4708 3564 3759 3865 3732 3246 3799 1806

Csóka 0 0 0 0 0 0 0 406 920

Apatin 4893 5269 5901 8301 6932 7253 7025 6750 10636

Kúla 963 2387 2586 2806 3220 2991 2270 2231 2241

Hódság 1166 1137 890 354 0 0 0 0 0

Zombor 7804 8920 9896 11953 10297 11074 10814 12041 12770

Kisteleki 5591 6162 6870 6680 7403 9867 12272 8895 10266

Mórahalomi 1452 2418 4053 1454 4021 3978 6255 5903 6141

Szegedi 128632 120884 124028 124777 132026 133093 141505 139394 142599

Bácsalmási 654 799 807 509 896 448 406 392 643

Bajai 21848 17817 20146 20990 22563 20840 23176 19849 16199

Jánoshalmi 198 232 427 211 236 68 0 0 0

Kiskunhalasi 8979 7344 7902 7171 7030 6763 9687 8965 10843

Kiskunmajsai 13894 12219 12272 15453 17275 18073 19343 18084 17584

Forrás: KSH, T-STAR

2. ábra. A külföldi vendégek száma (1999)

15

Forrás: KSH, T-STAR

3. ábra. A vendégek száma (2007)

Forrás: KSH, T-STAR

A területre érkező vendégek eredetét illetően általánosságban elmondható, hogy a vendégek nagy részarányban

belföldiek. A 326 225 vendég közül 81 929 fő származott külföldről, azaz a vendégkör 25,1 % (4. ábra). Bácsalmási

és a Kiskunhalasi kistérségekben, valamint Szerbiában Hódság és a Kishegyes községeiben nagyon kis számban

16

vannak jelen a külföldi vendégek (ha egyáltalán jelen vannak). A legtöbb külföldi vendég (mintegy 40.000 fő) a

Szegedi kistérségbe érkezik. A külföldi vendégek 30 % feletti részesedése a vendégkörből a Szerbiában Topolya,

Szabadka és Kúla községeiben, a magyarországi oldalon pedig csak a Szegedi kistérségben valósul meg.

4. ábra. A külföldi és a belföldi vendégek száma és aránya (2007)

Forrás: KSH T-STAR

4. táblázat. A külföldi vendégek száma (1999-2007)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Topolya 218 546 727 828 579 467 569 407 1158

Kishegyes 0 8 0 0 7 8 11 9 0

Szabadka 1910 2781 4210 7300 5656 7207 9382 8936 11286

Ada 0 66 291 229 534 527 548 667 780

Magyarkanizsa 178 104 95 163 312 610 1299 1743 2573

Nagykikinda 664 758 882 1120 1050 1117 2223 1936 3187

Törökkanizsa 0 120 215 225 41 0 0 64 145

Zenta 222 336 440 545 540 668 521 879 470

Csóka 0 0 0 0 0 0 0 94 157

Apatin 586 704 740 852 650 860 729 725 2322

Kúla 75 295 574 683 696 797 1067 789 764

Hódság 182 19 26 12 0 0 0 0 0

Zombor 633 907 1536 830 1025 997 2261 2319 2941

Kisteleki 2651 2727 2928 3603 3811 5115 5334 2612 2994

Mórahalomi 610 793 859 249 1119 1166 1284 621 978

Szegedi 42204 38238 38910 40256 37154 41367 40015 40043 43925

Bácsalmási 44 43 31 0 0 0 0 0 0

Bajai 6881 5607 5839 5607 5212 5275 4316 4409 3825

Jánoshalmi 0 0 0 0 0 0 0 0 0

17

Kiskunhalasi 2354 1697 1594 1643 1608 1723 2813 2326 2527

Kiskunmajsai 3240 3057 3558 4141 2325 2424 2104 1654 1897

Forrás: KSH T-STAR

5. táblázat. Belföldi vendégek száma (1999-2007)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Topolya 3614 5902 5209 5633 3780 2368 2947 1871 2065

Kishegyes 0 425 210 181 200 143 88 89 70

Szabadka 19051 24595 37302 34809 30708 24917 32715 37023 48403

Ada 0 473 444 481 509 447 682 500 671

Magyarkanizsa 9591 10744 11321 9891 8584 9665 11817 11887 14333

Nagykikinda 7995 9121 9320 8220 8153 7680 6346 5822 8470

Törökkanizsa 366 809 1384 833 223 0 0 277 436

Zenta 3654 4372 3124 3214 3325 3064 2725 2920 1336

Csóka 0 0 0 0 0 0 0 312 763

Apatin 4307 4565 5161 7449 6282 6393 6296 6025 8314

Kúla 888 2092 2012 2123 2524 2194 1203 1442 1477

Hódság 984 1118 864 342 0 0 0 0 0

Zombor 7171 8013 8360 11123 9272 10077 8553 9722 9829

Kisteleki 2940 3435 3942 3077 3592 4752 6938 6283 7272

Mórahalmi 842 1625 3194 1205 2902 2812 4971 5282 5163

Szegedi 86428 82646 85118 84521 94872 91726 101490 99351 98674

Bácsalmási 610 756 776 509 896 448 406 392 643

Bajai 14967 12210 14307 15383 17351 15565 18860 15440 12374

Jánoshalmi 198 232 427 211 236 68 0 0 0

Kiskunhalasi 6625 5647 6308 5528 5422 5040 6874 6639 8316

Kiskunmajsai 10654 9162 8714 11312 14950 15649 17239 16430 15687

Forrás: KSH T-STAR

A térségben eltöltött vendégéjszakák számának 22,9%.a köthető a külföldi vendégekhez. A külföldiek átlagos

tartózkodási ideje 2,3 éjszaka. A belföldi vendégekhez köthető a vendégéjszakák 77,1%-a, amely 2,6 napos átlagos

tartózkodási időt jelenet, amely kissé elmarad az országos 2,7 éjszakás átlagos tartózkodási időtől.

6. táblázat. Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Topolya 359 1172 2069 1569 1071 973 1286 796 2990

Kishegyes 0 8 0 0 7 8 11 9 0

Szabadka 3488 7119 8253 15401 9968 15031 18574 17912 26729

Ada 0 66 595 454 1257 1020 929 1189 1456

Magyarkanizsa 999 411 363 638 1386 2032 4522 5973 8638

Nagykikinda 1695 1995 2089 3168 3473 2609 6294 4139 10302

Törökkanizsa 0 239 586 902 215 0 0 111 230

Zenta 310 724 1245 1092 1093 1287 922 3044 4461

Csóka 0 0 0 0 0 0 0 400 683

Apatin 3771 4703 4603 4255 3182 4327 3222 2552 8839

Kúla 121 599 1249 1359 2038 2232 3996 2122 2096

Hódság 5162 101 48 13 0 0 0 0 0

Zombor 672 1098 2693 1440 1835 1587 5732 5676 7991

18

Kisteleki 3224 3371 3241 4545 4300 5728 5951 4019 3999

Mórahalomi 677 845 1007 301 3098 4272 3968 1333 2695

Szegedi 69226 60082 57742 62727 59391 64237 67069 70037 73532

Bácsalmási 66 49 31 0 0 0 0 0 0

Bajai 18013 16407 14571 12897 12604 12590 9485 9418 6960

Jánoshalmi 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Kiskunhalasi 6863 5396 5454 5613 5855 6483 9267 8259 7392

Kiskunmajsai 22656 25367 28652 26300 23352 22602 19662 16352 16607

Forrás: KSH T-STAR

7. táblázat. Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Topolya 7984 13276 10860 12805 8433 5456 6284 5177 5171

Kishegyes 0 688 341 539 320 223 88 124 109

Szabadka 37864 46459 64390 51537 49064 57671 59113 58363 85805

Ada 0 473 584 1041 1543 1008 1156 740 1662

Magyarkanizsa 82998 103488 103064 99382 96088 101883 108066 99422 100366

Nagykikinda 28215 1946 36828 27695 28538 24681 18908 19299 29033

Törökkanizsa 1261 1767 3210 1213 395 0 0 444 1065

Zenta 11664 25744 13909 15106 20978 15601 8548 9084 5470

Csóka 0 0 0 0 0 0 0 1048 1804

Apatin 44403 53972 45240 52330 47668 49378 49279 35592 40529

Kúla 1302 3239 3181 3501 4102 3407 2010 2224 2676

Hódság 1395 2557 1222 638 0 0 0 0 0

Zombor 11444 17561 12635 16743 18230 19232 17633 19727 34779

Kisteleki 5605 5836 6664 5403 4973 10151 25487 10850 13148

Mórahalomi 1194 2154 4448 2313 6700 7199 12309 14251 13702

Szegedi 194845 163330 170409 166656 191981 183793 219871 219763 195466

Bácsalmási 715 811 1079 1167 1736 851 814 791 1328

Bajai 33727 29233 32028 31389 36284 30297 33732 28539 20518

Jánoshalmi 845 423 427 467 775 128 0 0 0

Kiskunhalasi 16765 14868 15876 13394 13777 12223 16651 14802 21791

Kiskunmajsai 34193 32457 30707 37381 48208 49290 52482 57978 51473

Forrás: KSH T-STAR

19

2.4. SWOT összefoglaló

7. táblázat: A terület turizmusának SWOT analízise Erősségek (belső tényezők) Gyengeségek (belső tényezők)

vonzerő (attraction)

kedvező domborzat, éghajlat, természeti adottságok

multikulturális térség, nemzeti sokszinűség

gazdag gyógy- és termálvízkészlet

gazdag kultúrtörténelmi örökség

hasonló adottságok a határ két oldalán

folyók, tavak és csatornák hálózata turizmus céljával

gazdag építészeti örökség

a desztináció megközelíthetősége (access)

kedvező földrajzi fekvés

a nemzetközi tranzitvonalakkal való közvetlen

érintkezés (a VII és a X korridor - Duna, Budapest-

Belgrád autópálya)

EU-s utak kereszteződése

a határ közelsége

a szálláshelyek (accomodation)

versenyképes árak

hozzáállás (attitude) vendégszeretet

erősödő együttműködés (pl. DKTM eurorégió)

hagyományápoló rendezvények (etnoturizmus)

a falusi háztartások érdekeltsége a vidékfejlesztésben

és a falusi turizmusban (ökoturizmus, rekreációs- és

kiránduló turizmus)

környezeti tényezők / egyéb

közös nyelv, közvetítőnyelv megléte/ismerte

a két ország küldő területeinek különbözősége

vállalkozó szellem jelenléte

a turizmus törvényekkel való szabályozása

vonzerő (attraction)

kihasználatlan turisztikai potenciálok

kiegészítő szolgáltatások hiánya

a Duna, a Tisza, a tavak és a csatornahálózatok

elhanyagoltsága, kihasználatlansága

ökológiai degradáció

épített kulturális örökség pusztulása

egységes turisztikai termékek hiánya

tervnélküli építkezés, az egységes településképek

megbontása

a meglévő épületek karbantartásának, felújításának

hiánya

a desztináció megközelíthetősége (access)

gyenge infrastrukturális ellátottság

a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége

a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége

helyi repülőterek hiánya

a határátlépők nem megfelelő gyorsasága elriasztja

az régióba készülőket

a szálláshelyek (accomodation)

hiányos vendégfogadási feltételek és

szállásellátottság

a meglévő szálláshelyek kihasználatlansága és újak

kiépítése

a szálláshelyek nem megfelelő minőségűek

a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal

küzdenek

a létesítmények elavultsága

alacsony a szálláshelyek éves kihasználtsága

nem megfelelő kategorizálási (besorolási)

kritériumok

hozzáállás (attitude)

a környezetvédelmi tudat hiánya

gyenge turizmusmarketing

turisztikai márka /imázs hiánya a turisztikai jelzőtáblák hiánya alacsony költségvetés a promóciós aktivitásokra szakmai szervezetek hiánya az információs technológia alacsony szintű

alkalmazása a turizmusban az irányítás (management) kiforratlansága szakemberhiány

környezeti tényezők / egyéb

a fogyasztói márkahűség hiánya turizmusban

a turizmus szezonális mivolta

rövid a tartózkodási idő (általában csak 1 nap)

kismértékű turisztikai forgalom

a turisták alacsony költése

relatív alacsony devizabevétel

stratégia hiánya a falusi háztartások

bekapcsolódásáról a vidékfejlesztésbe

20

Lehetőségek (külső tényezők) Veszélyek (külső tényezők)

vonzerő (attraction)

a biotermékek iránti nagyobb érdeklődés

az ökoturizmus iránti nagyobb érdeklődés

az érdeklődés növekedése a zöld környezet iránt

az alternatív turizmusformák iránti érdeklődés

növekedése (vízi turizmus, sétahajókázás, foto

szafari, vadászat, horgászat, falusi és ökoturizmus,

kerékpártúrák, történelmi és kultúrörökség

nyomában)

a desztináció megközelíthetősége (access)

EU források a keresztirányú, határ- és hídkapcsolatok

kiépítésére

a gyorsforgalmi utak továbbépülése

növekvő szállodahajó forgalom a Dunán

útvonal-kínálatok régión kívül is, kapcsolat a küldő

piacokhoz (pl. kerékpár)

a szálláshelyek (accomodation)

növekvő befektetői érdeklődés

hozzáállás (attitude)

a turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek és

egyének összehangoltabb tevékenysége regionális és

helyi szinten

a régió lakosságának jövedelemnövekedése

elterjed a lakosság körében a második és harmadik

utazások szokása

központi támogatás egyes kínálatok mögé

szállásfejlesztésre (pl. lovaspanzió)

környezeti tényezők / egyéb

a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiák

összehangolása

az új környezetvédelmi törvény érvényesítése

(Szerbia)

EU-s források által nyújtott fejlesztési lehetőségek

növekedése az EU és a szerbiai, valamint magyar lakosság

idősödik, szabadideje, kereslete növekszik

vonzerő (attraction)

nem alakul ki egy egységes imázskép a területről

átutazók „tranzitfogyasztása” erősödik

a terület turisztikai kihasználtsága/jelentősége

csökken az országon belül

a társrégiók kínálatának fejlesztés,

kínálatduplázódás

más térségek intenzívebb turizmusfejlesztése

elvonja a keresletet

a többi régió ismertsége promóciójuk révén

erősebben nő

a környező régiók árszínvonala átcsábítja a

vendéglátás fogyasztóit

a desztináció megközelíthetősége (access)

az út és vasút mellett nem prioritás a hajóközlekedés

állami fejlesztése

az információs struktúrába való elégtelen befektetés

közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradása

(főutak fejlesztése)

a szálláshelyek (accomodation)

befektetések hiánya

minőségi kapacitásbővülés a környező régiókban

hozzáállás (attitude)

a széthúzás erősödése, a szakmai hozzáértés

kimaradása a fejlesztésekből

túlzó várakozások a turizmussal kapcsolatban

nem alakul ki a partnerség, rosszul értelmezett

„verseny” alakul ki

vagyonjogi kérdések rendezetlensége (Szerbia)

változatlansága

környezeti tényezők / egyéb

a turizmus fejlesztési stratégiájának lassú

végrehajtása

eredménytelen környezetvédelem

területi operatív programok hiánya

21

3. Jövőkép kialakítása A területi stratégiák keretet nyújtanak az adott területek célirányos fejlesztéséhez. A megfelelő stratégia

kialakításához szükség van a problémák összefoglalására, illetve a terület jövőbeni pozicionálására. A jövőkép

nagyvonalakban fogalmazza meg, hogy milyen jövőt szán a területnek, de részeltekbe menő prioritásokat és

beavatkozásokat nem fogalmaz meg.

3.1. Turisztikai problémák

A kedvező turisztikai adottságok ellenére számos probléma érhető tetten a régió területén. A legmarkánsabb turisztikai

problémákat az alábbi problémafák foglalják össze:

1. A turisztikai termékek gyenge versenyképessége

kevés a színvonalas

szállás és

vendéglátóhely

az idegenforgalmi

szolgáltatások

kiépületlensége

a meglévő

szolgáltatások és

termékek egyenetlen

színvonala

speciális turisztikai

infrastruktúra hiánya

(Tourinform iroda,

utazási irodák,

eligazító táblák,

nyilvános WC

hiánya. )

kevés az

emléktárgyak száma

a turisztikai

vállalkozások kicsik

és tőkehiánnyal

küzdenek

a turisztikai

attrakciók

nemzetközi és régión

belüli ismertségének

a hiánya

a turizmus

összehangolt

monitoringjának

hiánya

alacsony turistaszám

rövid átlagos

tartózkodási idő

a kapacitások

kihasználtsága

a turisták

tájékozódását segítő

információs táblák,

turisztikai irodák,

programkiadványok

hiánya.

2. A terület megközelíthetőségének nehézségei

határok átjárhatósága

(kevés határátkelőhely,

lassú

áteresztőképességgel a

turisztikai szezonban)

a tranzitforgalom

áthaladása a térségben

megközelíthetőségi

problémák (autóutak

minősége,

tömegközlekedés

nehézségei)

beruházások hiányossága

3. Gyenge együttműködés

Önkormányzatok között Köz- és magánszféra

között

Szerbia és Magyarország

között

Turisztikai cégek között

a térségre vonatkozó

marketing hiánya

egységes arcukat hiánya

beruházás hiánya

gyenge a közös

turizmusmarketing

Kevés a közös fejlesztés,

program

kevés közös kínálat

3.2. Stratégiai cél

A feltárt problémák jól tükrözik az INNOAXIS terület turisztikai problémáit: A meglévő turisztikai attrakciók ellenére

a terület kevés vendéget tud a térségbe vonzani, akik rövid időt töltenek el a térségben.

Ebből kiindulva a stratégia cél megfogalmazásakor az alábbi jövőképet kell szem előtt tartani:

Az INNOAXIS területét minden szinten az együttműködés jellemzi annak érdekében, hogy a jövőben közösen

alakítsanak ki a már meglévő turisztikai attrakciókból programokat, programcsomagokat, amelyek minőségi élményt

és szolgáltatást nyújtva a hosszabban itt tartózkodó vendégeknek.

22

4. Stratégia

4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz

Szerbia számára fontos a turizmussal külföldről beáramló bevétel, ezért a szerb kormány is prioritásként tűzte

ki a turizmus fejlesztését. Egy külföldi tanácsadó céggel kidolgoztatták Szerbia Turisztikai Fejlesztési Tervét, amely

meghatározza a fejleszthető részeket, és stratégiát állít fel a fejlesztéshez. (Kistérségek életereje, Délvidéki fejlesztési

lehetőségek, Regionális Tudományi Társaság, 2006, 221 oldal). A terv, figyelembe véve Szerbia természeti értékeinek

és kultúrörökségének területi elhelyezkedését, négy területi turisztikai klaszterek létrehozását javasolja, amelyek közül

Vajdaságot, mint a „vizekben gazdag pannon élvezet” jellemzi. Vajdaság turizmusának marketing stratégiája

(Marketing strategija turizma Vojvodine, Istraživačko razvojni projekat, Republika Srbija, Autonomna Pokrajina

Vojvodina, Izvršno Veće, Sekretarijat za privredu, 2009) és a Vajdaság Autonóm Tartomány gazdaságfejlesztési

stratégiája (Program privrednog razvoja AP Vojvodine, Izvršno Veće AP Vojvodine, 2006) az előző dokumentumhoz

illeszkedően Vajdaságot egységes területként kezeli Szerbián belül. Vajdaság turizmusának fejlesztését illetően

legfontosabb teendőknek a szálláshelyek minőségi javításán túl, a Duna és a Palicsi tó kihasználatlan potenciáljainak

hasznosítását, a gyógyfürdők minőségi javítását és új tematikus útvonalak és tervek kialakítását tartják. Magyarországon a hatályban lévő Turizmusfejlesztési Statégia 2005-2013 három turisztikai területet kíván

erősíteni: az örökségturizmust, a gyógy és- és welnnesturizmust, valamint a konferenciaturizmust (MTRT 2005). Míg

az utóbbi turisztikai termék csak kismértékben van jelen a területen (elsősorban a városokhoz köthetően, pl. Szeged,

Baja, Szabadka), addig a másik két támogatott turisztikai termékekhez kifejezetten jó adottságokat találunk az szóban

forgó területen.

A Dél-Alföldi turisztikai koncepció és fejlesztési program többek között az egészségturizmus, valamint a

kulturális és örökségturizmus fejlesztését tűzi ki célul (Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési 2000), amely célok

egybecsnegenek az INNOAXIS területének stratégiai céljaival is.

Az Új Szévhenyi Terv az Egészségipari Program prioritásai között sorolja fel az egészségiparra épülő

turizmus fejlesztését.

4.2. Prioritások A feltárt problémák megszüntetésére és a kívánt jövőkép eléréséhez az alábbi prioritáscsoportok jelentenek megoldást:

1. A turisztikai termékek versenyképességének növelése

Kínálatfejlesztés kínálat diverzifikálása

Szállás minőségi szállás fejlesztése

Vendéglátása minőségi étterem fejlesztése, kialakítása

Költési szint költési szint növelése szabadidős programok megszervezésével, szuvenír termékek

kialakításával

Promóció a létre hozott turisztikai termékek promóciójának megszervezése

Speciális turisztikai

infrastruktúra

speciális turisztikai infrastruktúra megteremtése, minőségi fejlesztése

A terület turisztikai termékeinek fejlesztésekor termékcsomagok kialakításában kell gondolkodni. 1-1 attrakció, vagy

1-1 település csak néhány órára nyújthat programot a területre érkezőknek, vagyis önmagában nem generál elég nagy

látogatottságot. Az új turisztikai termékek kialakításakor a térség adottságaira kell építeni, aminek következtében nem

csak fenntarthatóbbá válik a turizmus, de a terület adottságainak kihangsúlyozása és eladhatóvá tétele megerősíti a

térség egyediségét is. A fő turisztikai termékcsoportok mellé kellenek alprogramok is, amelyek minden időjárás és

minden napszak esetére biztosítanak programkínálatot. 2-3 téma köré csoportosított útvonalak is kialakíthatók a

területen, amelyek tematikus útvonalakként esetleg olyan helyszíneket is felfűzhetnek egy-egy útvonalra, amelyek

önállóan nem jelentenének vonzerőt. (A DKMT tematikus útvonalainak bizonyos szakaszai az INNOAXIS projekt

területén haladnak keresztül. A DKMT keretein belül kialakított útvonalakra a megjelentett promóciós kiadványok

ugyan felhívják a figyelmet, de az utak tényleges felkeresése gyakorlatilag alig valósul meg.)

E terület adottságaiból kiindulva az alábbi turisztikai termékeket kell fejleszteni:

1. Gyógy és- wellness turizmus

gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése

a gyógyhatású termálvízkincs rekreációs célú hasznosítása

23

2. Falusi turizmus

a falusi turizmus programkínálatának bővítése (akár a lovasturizmus vagy a kerékpáros turizmus erősítésével)

3. Lovasturizmus

lovardák, lovastanyák kiépítése

4. Ökotutrizmus (víziturizmus, horgászturizmus, kerékpáros turizmus)

Tisza menti partok, holtágak ökoturisztikai fejlesztése

vízi turisztikai létesítmények kialakítása (őrbódék, a vízi felügyeletet megszervezése)

horgász programok kialakítása

A Duna és a csatornák mentén, gátakon és az árvízvédelmi töltéseken belüli területeken: ökoturizmus

kialakítása (vízi turizmus, természet megfigyelő turizmus gyalogos, kerékpáros, lovas turizmus)

A vízi és a kerékpáros turizmus terén egyik legjelentősebb cél a Tisza bekapcsolása a turizmusban, amely

ezáltal összeköttetést is teremtene a két ország között. Ehhez azonban szükséges a települések közötti

kerékpárutak kiépítésére és a települések aktív részvétele is a szolgáltatásnyújtásban

kerékpáros turizmus- kerékpárbérlési lehetőség megteremtése, ajánlott útvonalak kijelölése, térképes útikalauz

készítése, kerékpárutak építése, a meglévők karbantartása

gyalogos túraútvonalak kialakítása, felfestése (Duna és a Tisza mentén)

5. Rendezvényturizmus

Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény (pl. falunap, vásárok, búcsúk) Ilyen

rendezvények alkalmával természetesen a településre érkezők csak ritkán maradnak éjszakára is a településen, de a

szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik.

A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a

turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények

által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont.

A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és

adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes

múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is

generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál)

A turisztikai termék része az esztétikus tájkép és a rendezett településképi környezet is, amelynek megteremtése

elengedhetetlen feladat, hiszen az idelátogató vendégek számára ez egy olyan érzékeny elem, amely nagymértékben

befolyásolhatja, hogy a vendégek visszatérnek-e jövőben. Ennek érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket, pl.

gondozott utcakép kialakítása, a higiéniai létesítmények és a parkolási feltételek megteremtésével. A turisztikai

tájékoztatótáblák kihelyezése is az otthonosság és biztonság érzetét kelti a turistában.

A turisztikai termék részét képezik a szállások is. A szállások tekintetében nagyon fontos lenne a szálláshelyek

minőségének növelése, hiszen az utóbbi években megnőtt a konferencia-, fesztivál-, egészség- és sporturizmusban

részvevők száma, akik az átlagosnál többet hajlandóak áldozni a minőségi szolgáltatásokra.

A turisztikai termék promóciójára szintén nagy hangsúlyt kell fektetni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a

magyarországi oldalon a Tourinform irodák (pl. Kistelek, Ópusztaszer, Baja, Szeged, Mórahalom)

2. A terület megközelíthetőségének javítása

Megközelíthetőség lobbi a tehermentesítés, fejlesztések (híd, kikötő, vasút, hajó, busz) érdekében

Határok átjárhatósága lobbi a fejlesztésekért

Tranzitforgalom tranzitforgalom megállítása

Infrastruktúra infrastruktúra megteremtése, minőségi fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmányok,

minőségi fejlesztések

A terület megközelítés nagymértékben javulna az úthálózat fejlesztésével (pl. a gyorsforgalmi utak kiépítésével, a

települések közti utak minőségének javításával). A kerékpárutak pedig nem csak a közlekedés könnyítése miatt lenne

fontos, hanem a kerékpáros turizmus kialakításában is alapvető fontosságú. A határátkelőhelyek

áteresztőképességének növelés (akár csak időszakosa, a turisztikai szezon idején) lerövidítené a várakozási időt. Erre

azért is érdemes lenne már most felkészülni, mert Szerbia belépésével az Eu-ba megnőhet a forgalom.

24

3. Az együttműködés fokozása

Önkormányzatok között tanulás, egységes információs rendszer, közös fejlesztések

Köz- és magánszféra együttműködés, programcsomagok, befektetésösztönzés

Szerbia és Magyarország

között

eurorégiós és szolgáltatói szintű kooperáció

közös termékcsomagok, promóció

vállalatok egymás közt szakmai szövetségek, termékláncok, termékcsomagok

A települések turizmusát szervező szervezetek összefogása, valamint az együttműködés megteremtése az

önkormányzatok és a vállalkozói szféra között megkönnyíteni a terület bekapcsolását az idegenforgalmi

vérkeringésbe.

Fontos lenne egy professzionális, szakmai szervezet létrehozása, amely összefogja és koordinálja a szakmai

fejlesztéseket és tevékenységeket.

Közös programszervezéssel és közös programtervezéssel megvalósítható lenne, hogy a programok ne egy időben

legyenek egymásnak konkurenciát jelentve (pl. közös rendezvénynaptár elkészítése).

Összefogással kiaknázható lenne a két ország eltérő küldő piacainak kölcsönös megismertetése a határ túl oldalán lévő

attrakciókkal.

A határ két oldalán zajló folyamtok könnyebben tetten érhetőek és nyomon követőek lennének, amennyiben a a határ

két oldalán konzekvens adatgyűjtés folyna.

4.3. Beavatkozások

A turisztikai fejlesztések során nem csak a turisztikai terméket kell fejleszteni, hanem a termékekhez szükséges, ahhoz

szorosan hozzátartozó egyéb elemeket is. Biztosítani kell a megfelelő személyi, intézményi háttért, valamint a

megfelelő infrastruktúrát is. Tehát minden egyes prioritás elérése az alábbi beavatkozási területek mentén valósulhat

meg:

1. humán erőforrás fejlesztés

2. intézményfejlesztés

3. infrastruktúra fejlesztés

4. idegenforgalmi termékfejlesztés

5. értékesítés és promóció („marketing”)

25

8. táblázat

PRIORITÁSOK

1. A turisztikai termékek

versenyképességének

növelése

2. A terület

megközelíthetőségének

javítása

3. Az együttműködés

fokozása

humán erőforrás

fejlesztés

szakmai továbbképzés

az idegenforgalmi ismeretek

megismertetése szükség van

desztinációmenedzsment

humán erőforrásának

szakképzése, továbbképzése

idegen nyelvi kommunikációs

készségek fejlesztése

nemzetközi tapasztalatok

megosztás – best parctice

csere

intézményfejlesztés

Tourinform irodahálózat

kiépítése, szélesítése

Központi turisztikai adatbázis

létrehozása

Testvértelepülések közötti

kapcsolatok erősítése

rendezvények szervezésével

infrastruktúra fejlesztés

Településrész revitalizáció

Vízi infrastruktúra

Kerékpárút fejlesztés

idegenforgalmi

termékfejlesztés

a helyi gasztronómia

értékeinek beépítése a

turisztikai termékekbe

a régió saját imázsának

megteremtése

A regionális identitástudat

fejlesztése

Külföldi partnerekkel való

együttműködés a

termékfejlesztésben (pl.

szállodaláncokhoz való

csatlakozás)

Lovas turizmus és falusi

turizmus ökoturizmus

irányában történő fejlesztése

a tranzit turizmus

lassítása/megállítása

a Tisza és a Duna összekötő

szerepének turisztikai

hasznosítása

összehangolt

rendezvénynaptár

települések közös turisztikai

programcsomagjának

kialakítása

értékesítés és promóció

(„marketing”)

marketinganyagok

létrehozása

egyedi arculat megteremtése

és promocionálása

közös térségi turisztikai

kiadványok és tájékoztató

anyagok kiadása, ezek

minőségének javítása

26

5. Irodalom

A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000)

A homokháti Kistérség Kulturális Stratégiája 2009

Bácska Gyöngye Vidékfejlesztési Terv (2005): Bácska Gyöngye Akciócsoport

Bácsalmási kistérség fejlesztési Koncepciója

Bajai Kistérség Fejlesztési Koncepciója

Bajai Többcélú Kistérségi Társulás

Déli Napfény Hagyományörző Leader +Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Terve.

DKMT Eurorégió Stratégiája. MTA RKK Békéscsabai Alosztály

Gulyás P. (2010): A Dél-alföldi régió határ menti turisztikai kapcsolatai: In: Turizmus Bulletin volume:1-2. pp: 37-43.

Jánoshalmi kistérség fejlesztési koncepciója

Kiskunhalasi Kistérség komplex területfejlesztési programja – helyzetelemzés és koncepció) 2005. GKI Gazdaságkutató Rt

Kisteleki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlseztési és környezetgazdálkodási programja. Helyzetértékelés – Koncepció

– Operatív Program.(2006) VÁTI-RKK- Viziterv Consult Kft.

Nagy G. (szerk.) 2009. Dél-Alföld. A Kárpát-medece régiói 10. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja -

Dialóg-Campus Kiadó,

Nagy I (szerk.) 2007 Vajdaság. A Kárpát-medece régiói 7. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja -

Dialóg-Campus Kiadó, MTRT 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turizmus Rt., Budapest

MTRT 2008: Turizmus Magyarországon 2007.

MTRT 2010: Turizmus Magyarországon 2010.

Puczkó L. – Rátz T. (2005) A turizmus hatásai. Aula Kiadó. Budapest.

Szeged MJV Fejlesztési Koncepciója (2007): T.T.T. Városépítő település, Magas- és Mélyépítés Tervező Bt.

Új Széchenyi Terv 2010

WTO 2009 Tourism Highlight

A Vajdasági Autonóm tartomány Gazdaságfejlesztési Programja (2003)

Program privrednog razvoja AP Vojvodine, Izvršno Veće AP Vojvodine, 2006.

- Marketing strategija turizma Vojvodine, Istraživačko razvojni projekat, Republika Srbija, Autonomna Pokrajina Vojvodina,

Izvršno Veće, Sekretarijat za privredu, 2009.

- Moraca mr Slobodan: Strategija uspostavljanja i razvoja klastera u AP Vojvodini, Centar za konkurentnost i razvoj klastera

- Strategija turizma Republike Srbije, drugi izveštaj, Strateški marketing plan, Horwath Consulting, Zagreb, 2006.

- Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012. godine.

- Društveno-ekonomski razvojni plan Potisja, Pokrajinski sekretarijat za privatizaciju, preduzetništvo, mala i srednja preduzeća,

Futura publikacije, Novi Sad, 2006.

- A DKMT Eurorégió stratégiája, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

- Topolya község területi terve, Vajdasági városrendezési Intézet, Ujvidék, 2oo9

- Strategija ekonomskog razvoja opštine Subotica 2007-2011

- Strateški plan razvoja socijalne zaštite opštine Subotica, Subotica 2007

- Akcioni plan ekonomskog razvoja grada Subotica za 2008 godinu

- Ada község fenntartható fejlődésének stratégiája 2o1o-1o19, Ada 2oo9

- Zenta község fejlesztési terve (2oo7-2o13)

- Integrativni pln društveno-ekonomskog razvoja, Banat 2005-2007

- Doroszló község, településfejlesztési program, EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda, Doroszló, 2oo6

- Magyarkanizsa község fejlesztési stratégiája, Magyarkanizsa, 2oo5

Kupuszina, településfejlesztési program, EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda, Kupuszina, 2oo6

- Društveno-ekonomski razvojni plan Potisja, Pokrajinski sekretarijat za privatizaciju,

preduzetništvo, mala i srednja preduzeća i Centar za strateška ekonomska istraživanja- „Vojvodina CESS“, Novi Sad, 2008

- Lokalna strategija održivog razvoja, Kikinda, 2009

- Strategija lokalnog održivog razvoja opštine Sombor, Sombor, 2007

- Strategija održivog razvoja opštine Kula, 2009-2010