,il[j|!lltltililltl|[]ttl

Diószeginé Nanszák Tímea

DoLGozATGvŰurEMÉtvv3. osztá|y

MATEMATIKA,renruÉSzETlsMERET,

MAGYAR NYELv És |RoDALoM

T.ltr.ltr

TórH KoruwrERESKEDÉs És Knoó Krr.

Felelős vezető: Tóth CsabaFedélterv: Alexa Rita

Tördelés, tipográfia: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

lsBN 978 963 5961 16 0Munkaszám: 0746

Cím:Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.4034 Debrecen, Huszár Gál u. 31-33.

Telefon: 06 (52) 450-861, 06 (52) 450-862,06 (30) 93s8-569

E-mail: tkk@tkk.hu . Honlap: www.tkk.huRendelésfelvétel:

Telefon: 06 (52) 472-067,06 (52) 471-179Fax: 06 (52) 472-066 . E-mail: nagyker@tkk.hu

MATEMATIKA

Év e|eji tudásom

I ) --- .(r(MerytKazaszam:

- 3 egyesből és 6 tizesből á|l?

- 8 tizesből és 12 egyesbő| á||?

- 98 kisebbik egyes számszomszédja?

_ 97 nagyobb tízes számszomszédja?

Me|yik az a kétjegyű párat|an szám, amelyiknek számjegyeinek össze.

ge 5?

Me|yik a legnagyobb kétjegyű páros szám?

Gtnneryik számra gondo|tam?

27 és 3 szorzata:

27 és 3 hányadosa:

-62 és 28 összege:

-62 és 28 különbsége:

12 négyszerese:

12 neovede:

Me|yik számná| több a 88 ötvenne|?

Melyik számnak hétszerese a 49?

E"l írd |e arab számírássa|! XLIX = LXIV =

Q írd le római számírássa|! 83 = 29 =

MnrErumxa

@(vegezd e| a mÍive|eteket!

a)84+13=- b)89-34=- c)9.$=27+48= 58-18= 9.8=

19+58= 70-26= 0.9=

d)48= e)39=' 8 ' 5-= 0 49 =7

81 = 53= 7-42

g)13.5- h)4 =24 i) 27+9'8-74=3.20=- 48=-.6 81 -4'7=5.17= .5=45 (64+36):5=

81 :(e.e)=

_=gI

28_6

42=7

17.3<E<9.8 fl=

76+0>90 Q=

@(rolytasd a sorozatokat! írd fö|é a szabátytl

Ev ele.lt ruoÁsotvt

@íegv étteremben 9 asáa| van. Minden asztalnát 6-an Ülnek. Hányantudnak egyszerre ebédelni?

@(neternek 24 könyve van. Pátnak ennek a hatodrészévet kevesebb.A két gyereknek hány könyve van?

G-tt o3 ct =

-,

dl

- cl 103 perc =

- óra

- perc

103 cm =- m-cm 103 dkg =- kg

-dkg103dm=-m-dm

osszesen: f-T_62 Pl

Fé|évi tudásom

Q(nn"lyik szám

_ a 375 kisebb százas szomszédja?

_ a 493 nagyobb tízes szomszédja?

- 990 kisebb egyes szomszédja?

€tlvtennyive| több a 24o-nél az 500?

Mennyinél kevesebb 240.ne| az 500?

Mennyi 30 és 7 szorzata?

Mennyi 480 és 8 hányadosa?

Mennyi 480-nak a hatoda?

@(nl|"ryik az a szám, amelyik

- a |egnagyobb 3 jegyű párat|an:

_ a |egkisebb 3 jegyű páros:

_ 9 tízesből, 3 százasbó|, 7 egyesből ál|:

_ 8 százasbó|, 2tízesbő|, 17 egyesből á|l:

-írj egy o|yan számot, me|y 3 jegyű, páros és számjegyeinek összege 5:

@e..,l a számrnal dotg ozzi 375!

Bontsd fe| he|yi érték szerint!

Mennyi a valódi értéke a |egnagyobb a|aki értékű számnak?

FÉuÉvl ruoÁsotu 7

€(oegezd e| a mÍíve|eteket!a) 1639

+ 250

c) 514 .2

d) 627: 5 =

649

^^/tL9\)

b) 88e- 641

753+ 869

1 583- 646

789.5

876 :7 =

68304216

+ 824

2564- 875

12+1O7483

+3 _7-ET-

@(lelo|d számma| a mÍive|eti sorrendetl Végezd e! a fetadatot!

(713-629).5+64:8= l-T2 p-l

T-Ta-p-l@(rolytasd a sorozatotl írd fö|é a szabá|yt!

270, 295, 325,

, 436, 461, 493, , _ ,

I MRrenanrtxn

G-tnnely számok teszik igazzá?

579-336>D n-O+25 > 200 O=

@(tt""ontítsd össze a mennyiségeket!

1ő 100p 10dkg 1kg 200m 20dm

I hl 800 liter 100 dm 1 mr_T5Fl

@(=g' isko|ába 1248 gyerek iár, Atanu|ók negyede sporto|. Hány gyerek

sportol?

Kati sziileinek ajándékot szeretne vásárolni 800 Ft.ért. Januárban287 Ft

megtakarított pénze vo|t, februárban gyűjtött még 395 Ft.ot' Hány fo-

rintot kelI márciusban Íélretennie, hogy meg tudja venni az aiándékot?

osszesen: l--Tss Pl

Ev végi tudásom

t1827 *

E1536 =

6sz25t=

3 E 15 sz 15 t =

G-tuetyik számnál több 27O.ne| a 800?

€(nn.nnyi a 397 nagyobb tízes számszomszédja:

979 kisebb százas számszomszédja:

287 3 nagyobb ezres számszomszédja:

€(rerekítsd a megadott nagyságrendre!

SZ1218 N

@(',gve|d ezt a számot: 897!

_ a legkisebb he|yi értékű számjegy:

-_ a |egnagyobb a|aki értékű számjegy:

-_ a |egnagyobb helyi értéken szerep|ő számjegy valódi értéke:

@(^uoezd ezeket a számokat!

4t12 e 5 sz =

1E14e=4 E 6 sz 18 e =

Mennyi a 70 négyszerese?

Mennyi a72A nyolcada?

-Mennyive| kevesebb a 390 az 1000-né|?

10 MnrEuRrtxR

Qpesezd el a műveleteket!

a) 367889

+ 794

bt 218 .4.r-

d 57+139

4

389+ 2817

326.6

9_7-370

37

{=

1 789939

414'.3 =

1 403694

1978: 8 =

W4 Je|ö|d a műveleti je|ek fö|ött sorszámmal, miIyen sorrendben kel| el.

végezni a műve|eteket!

958+53.7-896=X

b) Yégezd e| a mÍíve|eteket!

@(nnelv számok teszik igazzá?

tr.70<490

690>o.30<780

íilÍroNtasd a sorozatot! írd Íö|é a szabályt!\J,

t--'l -

o-

_, 72A, 580, 440, 300,

-,

Év vÉcr ruoÁsonlr 11

@n római számokat írd le arab számírássa|, az arab számokat rómaival!

MCDLXI

CMXLIV

ffit kg-8dks=

m-8cfft=

hl -Bliter=

492 =

623 =

1

1

1

1

1

ó-8p=dkg-89=liter-8dl =

@(n sza|vétagyűitő akcióban a |ányok 960 darabot gyíijtöttek, a fiúk enneka harmadát. Hány darab sza|vétát gyűjtöttek összesen?

@(.gv tég|alap a|akú kert egyik o|dala .218 m, a másik 76 m.re| több. Mi-|yen hosszú a kert kerítése?

Osszesen:

Tanu|mányi verseny |.

Q(valtsd át valódi értékrel (sz = százas, t = tízes, € = egyes)

3sz1e= 3e5tBsz= 3sz12t2e=

4sz9t15e= 8t20e9sz=

GTolao meg a következő nyitott mondatot!

605_Ú=oz+56 Ü=

GtVunezd e| a mértékvá|tásokat!

5 nap _ 42 óra =

-

óra 6 liter _ 94 c| =

-

C|

1031 g=-kg-g 24dm-48 cn'l=-cm4 hl - 81 liter =

-

liter

@(u"la|d az egész

3lq.ed részét sla.ad részét

sÁs.od részét lz.ed részét

6(narom |ádában 634 csokor hóvirág van. A másodikban kétszer annyi

-van, mint az e|sőben. A harmadikban 170 csokorra| van több, mint az

e|sőben. Hány csokor hóvirág van klilön-kü|ön a ládákban?

TnruulvÁlryl veRseruv |. 13

@(condoltam két számot. A két szám kü|önbsége 1 76, a két szám ösz-szege 916. Me|yik két számra gondoltam?

@(egv tégla|ap alakú játszótér kerülete 700 m' Az egyik o|da|a 12 m-relhosszabb, mint a másik. Mi|yen hosszúak a játszótér oldalai?

@(ttelyezd a ha|mazábrába a síkidomok számátl címkézd meg az a|ap.halmazt!A: háromszögek B: van derékszöge

7

n6

L5

()

4

A3

N2

n1

osszesen: fT65 Pl

Tanu|mányi Verseny ||.

€(=gv autós 103 km.t tesz meg óránként egyen|etesen haladva. Hány per.ces út van még hátra az515 km.es távbó|, ha 3 orát autózott?

@n téglalap a|akú kert egyik oldala 98 m' A másik 27 m-re| kevesebb.a) Mekkorák a kert oldalai?

b) Hány méter dróthálót vegyek a kert körbekerítéséhez, ha a kertenvan egy 3 m-es kapu?

€(o'üzletbe 198 kg csirkét szá|Iítottak,36 kg.mal többet, mint ser-

-téshúst. Pulykahúsbó| annyit szál|ítottak, hogy a háromfé|e áru egyiitt478 kg. Mennyi pu|ykahúst szá||ítottak?

TnruuuraÁNYl VERSENY | |. 15

GÍtsazvagy hamis (t. vagy H)?

300d|>301

1 év<54hét

!kg=5dkg

!kg<7509

nnnn

nnn

Q(nniryen tutajdonságú szám |esz az eredményül kapott szám? íri igazállításokat (5-öt) az eredm ényrő||

233+84+356-25.9=

1 nap > 27 óra

180 ml > 18 |

4kgSdkg>4509

20l=261

1kg-1009

1 ora = 100 perc

nnn

a)

b)

c)

d)

e)

€í.gv szám hiányzik, me|yik az? Miért? |ndokotd válaszod!

Osszesen:

TERMÉszrrlsMERET

A |akóhe|y ismerete

@(m"lyik te|epüIéstípusra iellem ző? írd me||él

a/ Több ezer lakosa van.

b) .| vagy 2 család lakja.

c) Főiskolája, egyeteme Van.

d,) Villamos és autóbusz közlekedik útjain.

el Fö|dutak vannak.

0 Vezetékes víz és gáz van.

9/ Néhány ezer |akosa van.

h) Postahivatala van.

i) Autóbusszal, vonattal megköze|íthető.

j) Nincs isko|ája

Gtmivel Íogtalkoznak az emberek a küIönböző te|színű településeken?

a/ síkságon:

b) dombvidéken:

c) hegyvidéken:

Q(rigye|d azábrátl

A te|epÜ|és o|yan he|y, aho] emberek és

-.

TeIepü|éstípusok:

A mxóHeLY |SMERETE

@n felsorolt járművek közÉil húzd a|á a tömegköztekedési eszközöket!

autóbusz, személyautó, hajó, repÜlő, kerékpár, villamos, komp,trolibusz, vonat

Q(Hrizd alá a megÍe|e|ő kifejezést!

a) Az úttest a közútnakaz a része, aho|

gya|ogosok köz|ekednek járművek köz|ekednek

b) Ajárda út a

gyalogosok részére járművek részére

G-tpotold a hiányző szavakat!

A terme|és olyan munkavégzés, me||ye| az ember a

készterméket á||ít elő. A mezőgazdaság két Íő

ága a es az

A gépek a|kalmazásáva| a munka

a lakosság szÜkség|eteit k!e|égítő gazdaságl

tevékenység.

@(Í'o a vona|ra, mi hiányzik a |áncbó|!

17

es

nyersanyag ------) ----+ késztermék

18 TEnuÉszET|sMERET

széksajt

zsömIe

cipő

ecsetszalámi

citrom|é

G-tmiryen céllat készítik? A betűk segítségévet csoportosítsd!

fogyasztásra:

mezőgazdaság i f e I haszná|ás ra:

ipari feIhaszná|ásra:

a,) cséplőgép r/ kombájn c) papucs d) b|úz e) varrógépf) tejőgép g) túzet h) te|evízló i) szövőgép 1) Íutósza|ag

@(í,i 3 intézményt, hivatalto mely megta|á|ható lakóhelyeden!

@(na'osítsd a nyersanyagokat a be|őlük készített késztermékekke|!bőr

ta

tej

hús

búzagyümölcs

szőr

@('' szennyezheti környezetedet? íri rá 3 pé|dát!

@i'i két te|epü|ésnevet, mely |akóhelyed közelében van!

osszesen: f--T 60 ti

Hazánk

F(nol található Magyaro rszág?

@(=nuszítsd ki a mondatokat!

Budapest a ta|álkozásáná|, aésa

két partján terü| e|. A Budapest nevet először

említette meg.

FÍnniryen központ Budapest? íri e peloatt

@í*' Magyarország ál|amÍor máia?

@(ir egy-egy példát! Miről nevezetes:

a/ Debrecen:

bl Miskolc:

c) Szeged:

d/ Nagykanizsa:

e,) Pécs:

€Ííl.o |e minisztere|nöktink nevét!

írd le köztársasági e|nökünk nevétl

20 TEnvÉszETlSMERET

oTnany megyéje van országunknak?

Mi me|yik megyében é|ünk?

Mi ennek a megyének a megyeszékhelye?

Mennyi a lakossága? kb.

G-tpoto|d a hiányzó szavakat!

Hazánkfővárosa

A várost .ban három részbő|:

-ből és

dapesten a fo|yó Íolyik keresztÜl.

Q(nniryen tömegkozlekedési járműveken utazhatunk Budapesten?

Íő

, lakossága kb. fő.

.ból,

-ból egyesítették. Bu-

@(soro|j fet négy minisztériumot!

@(sorolj Íe| 5 Budapesten ta|á|ható híres épületet, teret vagy hidat!

HnzÁrur 21

@fsoro|j Íel 5 lakóhelyeden talá|ható híres épÜ|etet, intézményt vagy teret!

@(nn i ven tömeg közI ekedés i eszközze| utazh atu n k |akóhe|yede n ?

filÍxosd össze a megÍe|e|őket vona||al!

Petőfi-szobor

Fertődi kasté|y

Vajdahunyad vára

műemlék

emIéklzely

Kossuth-szobor

Batthyány-örökmécses

Szabadság.szobor

Osszesen:

Kö|csönhatások

Q(u i ror beszéI ünk kö|csön hatásról?

műanyag homok gumi üveg

T-Tep--1

@(.let lemezd az ütközéseket!

rugalmas:

@(nrnd a|á azokat az anYagokat, ameIyek ruga|mat|anul ütközhetnek!

ta agyag

rugalmatlan:

€(n'i két rugalmas titközésen alapu|ó játékot!

@(szinezd ki a mágneseket!

a) Vonuák egymást: b) Taszítiák egymást

Kot-csoxHRrÁsox 23

Gl(n'.i 2 pé|dát, me|y tárgyak lépnek kö|csönhatásba a mágnesset!

CTlgazvagy hamis (l vagy H)?

A cukor a teában elo|vad. A csoki a kezedben feloldódik.

Levesben a só fe|oldódik. A zsír a serpenyőben e|o|vad.

Gl(*' szükséges az otvadáshoz?

Mi szÜkséges az oldódáshoz?

Egészítsd ki az egyen|őséget a megÍele|ő kiÍejezésekkel!

+ = oldat

€(.noszítsd ki a hiányos mondatokat!

Az égéshez

szÜkséges. Az égéskor

az égés kísérőjelenségei a

a me|eg víz

es

és keletkezik.

ésa

(ioíHio"g és me|e gvízkölcsönhatásakor a hideg víz

osszeöntés után a hideg és a me-

|eg víz hőmérséklete

24 TrnuÉszET|sMERET

@(iri esy-esy

szi|árd:

pé|dát tüzelőanyagokral

|égnemű:

Íolyékony:

Gzfuit nevezünk

al energiának?

b/ energiaforrásnak?

c/ energiafelhasználónak?

@(so,o|d fet, hogy a víznek milyen |ehetséges ha|mazá||apota van!

@(nniryen fényÍorrásokat ismers z? íri rá egy.egy pé|dát!

Osszesen:

Tájékozódás

C]'geszítsd ki a mondatokat!

Az iránytű va|ójában egy kis

körÜl e|fordu|hat, Az iránytű mindig

mely

mutat. A tárgyak he|yét az ésa

megadásáva| lehet pontosan meghatározni. A tárgyak he|ye

GTtvtilyen vi|ágtájakat je|ö|nek a nyilak?

irányba

GTÉrte|mezd a következő mértékszámotl 1 :50

Gtnnive| ábrázolja a térkép a magasságot?

ے"onyan tudjuk a tantermet lerajzolni?

GTnnivel mérünk távo|ságot a térképenMérd meg a távolságát!

Budapest_Pécs:

Debrecen-Szolnok: Osszesen:

ldőjárás

Q(so.otd Íet azidőiárás elemeit!

€(*vari napot képze|i el!a/ Mennyi volt a regge| mért hőmérsékletek közü| a leg.

alacsonyabb?

Jelold a hőmérő rajzán is piros színnel!

b/ Mennyi vo|t a délben mért hőmérsék|etek közÜl a

legmagasabb?

Jelöld a hőmérőn zold színnel!

@(í'o a képek alán mit je|entenek a raizok!

@í,i négy csapadékfajtátl

IofuÁnÁs 27

6tpoto|d a hiányző szavakat!

A víz páro|og, ezért a |evegő

|evegővel ez is

t tartalmaz. A meleg

, a magasban felhővé alakul és

formájában visszahulI a felszínre'

Eíro |e, hogyan ke|etkezik a szé|!

frTcsoportosítsd a csapadék és a szél je||emzőit előfordulásuk szerint!

hó, szé|csend, zúzmara, viharos szél, köd, jegeseső, harmat,tornádó, dér, orkán, sze|lő, jég

Csapadék Szél

Gtmiryen az időjárás, ha eá a közlést hallod? A tegje||emzőbb kifejezés.sel vá|aszolj!a) Ferihegy nem indított és nem fogadott gépeket!

b) A vonatok pontosan közlekednek!

28 TEnvÉszET|sMERET

Q(valaszolj röviden!

Mi a szél?

Honnak kerÜl avízpára a |evegőbe?

Mi ke|etkezik a magasban a vízcseppek sokaságábő]?

@(íro a számokat a körökbel Nyí||al is je|ö|d a víz körforgását!1. párolog 2. Íe|szá|| 3' |ehű|, |ecsapódik4. csapadék formájában visszahull a földre

-=**

dW'i;lu"i

@(n"ndezd az a|ábbi csapadékfajtákat!1. hó 2. eső8. hódara 9.

3. dér 4,ónos eső

jégeső 5. harmat10.jégdara 11.

6. köd 7. zúzmarazápor 12. jégvirág

loŐ.lÁnÁs 29

@,l Ho| hutt több csapadék? HÚzd a|á!

hegyvidéken síkságon dombvidéken

Miért? l ndokold válaszod!

b/ Hogyan hatnak a hegyek a szé|re?

@(szamítsd ki a napi középhőmérsékletet!

uÓNep, NAP ilt.6. tv. 9. v. 30. VI. 29, vil. 8. tx. 3.

reggel 7"C 110C 14" C 18" C 19" c 12'Cdé|ben 110 C 19" C 25" C 29" c 32' C 21" C

este 90c 120 C 12. C 17" C 19" c 10' c

középhőmérsék|et

osszesen: |---TZ7E

Fö|drajzi környezet

G'l Soro|d Íet a fetszíni formákat!

b) Nevezd meg a hegy részeit!

1.

c) Milyen a hegy oldala?

1.

3.1.

2.

3.

4.2.

2.

€(=geszítsd ki a mondatokat!

Lakóhelyünk feIszíne

mas neven

körülvett tágabb

Két hegy Vagy domb között húzódó mé|yedés a

. A fe|színt

nevezzÜk. A medence:

Gl(i,i szavakat aszerint, hogyan alakítja a folyóvíz a felszínt!

hegyvidéken:

síkságon:

@(nnit okozhat a természetben? írd a Íoga|mak me||él

sok csapadék:

gyors fo|yású folyók:

31FÖlonn.lzt xonruvezrr

viharos erejű szelek:

lassan kanyargó folyók:

víz páro|gása:

sok napsÜtés:

@(lgaz vagy hamis (l vagY H)?

Ahegyvidékkevésbésűrűnlakott,mintasíkság.

A patak tÖbb folyó egyesü|ésébő| ke|etkezik'

Budapest síkságon terü| el.

-Hazánklegnagyobb tava a Ba|aton

A csapadék egy része beszivárog a talajba, ott összegyű|ik és forrás a|ak.

jában fe|tör.

A nagyobb mé|yedésben összegyű|t ál|óvizet szigetnek nevezzÜk.

-A síkság an mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek.

-A sok csapadék lehűti a levegőt.

-A földrajzi környezet befolyáso|ja az emberek foglalkozását.

A nagy me|eg szárazságot, aszá|yt okoz. rToFl

@(mit nevezünk

folyónak?

szigetnek?

halomnak?

32 TenuÉszET|sMERET

fironsd ki a táblázatot!

FELSZÍNl FoRMA MAGASsÁG szítv

síkság

200 m-500 m

barna

@(s'a*ozássa| tedd növekvő sorrendbe!

folyam er foIyó patak

t_T6p I

csermely

[-TsEl

@(ruevezd meg Magyaro rszág

a) két nagy fo|yóját:

ö/ legnagyobb tavát:

@(na;zo|d le a jelét!

csatorna:

@(n'lit nevezünk közigazgatási térképnek? Karikázd be a he|yes vá|aszt!

a) Magy arország térképétb) Ate|epÜ|éseket, megyéket, fontosabb útvona|akat ábrázo|ő térképet.

c/ TelepÜ|ések térképét, me|yen a főváros is rajta van.

Osszesen:

Testunk működése

C(.geszítsd ki a mondatokat!

A táp|álékok építik a

adnak a mozgáshoz,

Wgazvagy hamis? (l vagy H)

A gyomor apró részecskére bontja az éte|t.

A gyomor továbbítja a pépes éte|t a vékonybé|be.

A gyomor különleges nedveket termel, pépesíti az ételt.

A szájüreg a tápcsatorna utolsó szakasza

A vastagbé|be kerül a hasznavehetetlen anyag.

t--T s p-l

Gtszamozd be a tápláIék útiát!

- gyomor

- vastagbél

- szájüreg

- vékonybé|

- nyelőcső

GÍnu=d alá a megÍe|elő szót, T_-l= o lorron

a) A |evegőt a(z) tÜdőmön keresztÜl szívom be.|égcsövemen

alsób) A gége a légutak középső részében ta|á|ható.

felső

légcsőc)

^ gége a mellkasban két hörgőre osz|ik.tÜdő

hörgőkbő|d) A tüdő|ebeny |evegőve| telt hólyagocskábó| épü| fe|.

vérből

a testet.r-reFl

Az é|ő természet

Q(sorold Íe| a felszínt a|akító tényezőket!

@'n nyújt a talai az é|ő|ényeknek?

E(nniven anyagok növelik a ta|ai termőképességét?

G_(nn"vek a csírázás fe|téte|ei?

@í*' fejlődik ki

a rügyecskéből:

a gyököcskéből:

€(nnin"n segítik az állatok a növényeket?

a)

b)

c)

TenuÉszET|sMERET

GlÍnaizolj nyilakat az ábrába|

ruÖvÉruy

Mit je|entl ka |e röviden!

EMBERT

ALLAT

€(íro le a virág részeit!

€('. jellemzi

a hínár növényeket:

a zö|d színii moszatokat:

@(i,i egy táplátékláncot!

34 TrnnltÉszETlsMERET

@(nn"ryik mond ás igaz? Húzd alá és indoko|d meg miért!

Azérteszünk, hogy é|jÜnk' Azért élÜnk, hogy együnk.

6(reszíts egy napi étrendeto mely az egészséges táplálkozást biztosítja!

-K","tezd be a kiválasztott éte|eket!

reggetI vaj, dzsem, gabonapehe|y, zsíroskenyér, tej, tea

tízórai: túrórudi, alma, hamburgerebéd: paca|pörkö|t burgonyával, túrós palacsinta, sÜlt csirke zöldséges

rizzseluzsonna; hot-dog, narancs, szalonnás tojásrántotta, vajas kif|i

Vacsora: gabonapehely tejjel, májkrémes kenyér kakaóval, turmix, nyers

zö|dség

Osszesen:

f-Tsp-l

f-Tt4 pl

Az Étő renuÉszgr 37

(iTÍnnelyik növényi résznek a Íeladatai a következők?

növény ezze| kapaszkodik a ta|ajba:

benne |evő magga| tud a növény tovább szaporodni:

a)Ab)A

c) Szállítja a felszívott anyagot a levelekhez:

@(t.tevezd meg a szitakötő testtájait!

fií(t.tevezz meg vízparti fákat, virágos növényeket és ál|atokat a vízben!

Fák:

Virágos növények:

Allatok:

@(íri egy-egy példát!

Mi készíthető nádbó|?a)

b) Mi készíthető gyékényből?

TenuÉszET|SMERET

@(tg"'-hamis állítások (| vagy H).

A mocsári gó|yahír virágában méreg terme|ődik.

A hínárnövények között mind színes sziromlevelű.

A gyékény virágzata a buzogány.

A nád |evelei szÜrkészöldek.

A nyárfák kérge á|ta|ában sötét színű.

Az enyves éger |eve!ei, hajtásai ragadósak.

-A fehérfű z kérgéből gyógyszert á!lítanak e|ő.

-A taviróz sa az állóvizek felületén é|ő virágosnövény.

osszesen: f-T6-o Pl

NYELVTAN

Év e|eji tudásom

t lÍraso|d mondatokra az a|ábbi szöveget! Javítsd a mondatkezdő nagy-betűket! Póto|d a mondatvégi írásje|eket!

már az á||omásró| láttuk az új házakat sokféle színben

csodá|atossá vá|t a város szeretnél te is itt |akni

Wa Álló vonalkákka| tago|d szavakra a mondatot!

Tavassza lvisszajötte ka mad a rak.

b),|rd ki a mondatbó| a rövid magánhangzót tarta|mazó szavakat!

Q írd ki a mondatbó| a hosszú mássa|hangzót tarta|mazó szavakat!

pompáznak

f-Tdp I

t T5-p l

@("l Póto|d a mondat végi írásje|eketl

b) |rd a mondatok után, me|yik milyen mondatÍajta!

Bárcsak gazdag |ennék-

Látod-e ott azt a repÜ|őt-

Arra szeretnék felÜlni-

Vigyázz, el ne ess-Jaj, már meg is történt-

f-Tzp I

f-Ts p I

mondat

mondat

mondat

mondat

mondat

40 Nyelvtan

ven

zokog

csodá|atos

@(egeszítsd ki a mondatokat a dőlt szavak e|lentétes je|entésű párjáva|!

Az egér kicsi, de a patkány

Sári

A hercegnő szép, de a boszorka

r^-[!JA kérdésekre vá|aszolva írd ki a toldatékos szavakat az a|ábbi vers.rész|etbő!! (Ténagy Sándor: Bolondos mondóka)

Hétfőn egy szem makkot leltem, Mikor?

Kedden dé|ben földbe tettem, Hová?

Szerdán vödröt vettem. Mft?

CsÜtörtökön megöntöztem Mikor?

@(noto|d az alábbi mondatokban a hiányzó to|da|ékokatl

Péter mindig hibátlan- készíti e| a fe|adatá . Könyvei- ponto.

san berakja a táskájá- . Az isko|á-8 órakor érkezik.

*@(s'a.ozássat tedd a szavakat betíírendbel

Sanyi Géza Vera Gyuri Klári

f-TBp I

, de Jutka vidám.

GTtvlelyik szó metyiknek a rokona? Kösd össze a hason|ó je|entésűeket!

slr

öreg

gyönyörű

Ev elg..lt ruoÁsovt 41

Q(szotagold az a|ábbi szavakat, aze|választást jelöld áltó vona|kákkal!

tea aranyos hal|játok Zsigmondnak

írd le szótagolva: Káro||ya|

@('geszítsd ki a mondatokat a kérdések a|apján!

Aház tetején fészket rakott a gó|ya.(milyen?)

e|ment a könyvtárba és(ki?)

Eladta a piacon a

(mit csinált?)

(mit?)

osszesen: f--Tsad

Fé|évi tudásom

W,t Húzd a|á a mondatokban a főneveket!

b) csoportosítsd!

To|da|ékos Íőnév:

Az erdő szé|én á|l egy fatuskó, azon egy háziró. Á|latok taknak benne.Gézáék e|mentek az erdőbe gombát szedni, virágot, rőzsét gyűjteni. Út.juk során megpillantották aházlkót. Nem akármilyenház ez!

@(csoportosítsd a következő főneveket!

szerenysegegészség

a) é|ő|ény:

fiú toll Te|| Vilmos séta táska vá||fa

ibolya

b/ élettelen tárgy:

c) gondolati dolog:

Gtrosd össze azokat a tu|ajdonneveket és közneveket, ame|yek össze.tartoznak!

Nemzeti Múzeum

Magyar Hírlap

ZsóÍi

Cicus

Dráva

Balaton

foIyó

tó

újság

intézmény

leány

á||at

FÉlÉvt ruoÁsotu 43

A köznevek mel|é írj tu|ajdonneveket!

arszág: zeneszerző:

hegy:

folyó:

|ány:

Iakóhe|yed:

Gtnneryik szó nem il|ik a sorba? Huzd a|á|

a) e|eség, ennivaIó, e|adó, élelem b) vonat, kerékpár, repülő, utca

c/ jégeső, eső, kabát, zápor, zivaIar r-F p-l

@Í'a |e azellentétes páriátl

- reggel csend -_ nappa| sötétség -_ fiú bánat -

@(i'i két.két összetett Íőnevet az a|ábbi szavak Íe|ha

papír:

r_TdFtsználásáva|!

asztal:

f-T4 p l

@(o'alábbi szavak közül csak a to|dalékos főneveket húzd a|á|

képet, képez, újságo|t, újságot, írt, írót, futókat, zongorázott,

zongorát, vil|anyt, vil|ant r-T6_p-l

€l(o'alábbi szavak közüt csak a többes számú főneveket húzd alá!

-fák, játék, torok, fo|yók, írók, írok, mesék, |akk, hordók,hordok, ék, rétek, retek, lángok f-T-p]

Összesen:

Ev végi tudásom

Wa Pótold a mondat végi írásje|eketlb) |rd a mondatok után, hogy mi|yen

lnkább többször egyé| keveset-

mondatfajta!

A|ljatok me||ém-

Jaj, de meleg van

Kinek a nevéhez Ítjződik a történet

Bárcsak én is ott lehetnék

mondat

mondat

mondat

mondat

_ mondat

[-T5ElWa Húzd a|á aza|ábbi szövegb en azösszes főnevet!

1992-ben kétezer tanu|ó jártaz isko|ába. A két új igazgatóhelyettes min.denkit ismert. lzga|mas foci meccseket rendezett a fe|ső tagozat. AzaIsósok a kéziIabdában jeIeskedtek.

Karikázd be a főnevek to|dalékát!

Ír; ri a szövegbő|:

3 me||éknevet:

3 számnevet:

4 igét:

@(n' alábbi szavak közü| csak a többes számú főneveket húzd alá!

kerék, fo|yók, fo|yik, ikrek, teríték, terek, Íalok, fa|vak, varjak

@(eotoId a hiányzó toldalékokat!

Szeretem a jó zenék- , ezért veszek sok |emez-. A polcok- |e.

vehetem, ami |egjobban érdekel. A komo|yzenék- nagyon kedvelem,

t-Tsp I

t-Tdp Ib)

c)

mert hangulatom_ megfelel.

Ev vÉot ruoÁsoul 45

Eí,.o |e aza|ábbi igéket egyes és többes szám 3. szemé|yben!

E/1. Els. T13.

viszek

írok

alszom

@"l Húzd a|á a versrész|etben az igéket!

lbolya, ibolya Tücsökzene ringatvirítsz már a réten, este e|alvásra,gyönyörködsz este a hajna|ban megfürdeszvíg tÜcsökzenében. az ég harmatába'.

(Zelk Zoltán)

b) |rd |e mú|t és jövő időben aza|áhuzott igéket! Az ige száma és sze-mélye ne változzon|

mú|t idő:

jövő idő:

cl Karikázdbe az igekötőket! l--TBplf-T1 p I

@(íl.o |e a mel|éknevek rokon értetmű párját!

szép:díszes:

színes:

sovány:

káros:

komoly:

@(i'i e||entétes jelentésű me|lékneveket az a|ábbi szavakhoz!

Íagyos:

alacsony:

bő:

NvElwnru

€Íror ozd a következő mel|ékneveket!

ALAPFoK xozÉproxrémes

meresz

@"l Húzd a|á a mondatokban a számneveket!

Q írd met|é a számnév fajtáját!Többet beszél, mint amennyit ke||.

A póknak nyoIc lába van.

FELSOFOK

*

r-Tm-l

Összesen: r]EoE

Helyesírás, féIévi tudásom

@(szavak to|lbamondása

@(szoveg to||bamondása

@(Javítsd a hibákat! írd le he|yesen!

jukasztó Vas Megye Ady endre papagáj Dörmögő DömötÖr

balaton Sas utca Fa|u Magyar ország madách színház Kelebakony budapest

NYrlvrnru

@(Javítsd ki piros ceruzával a hibákat, majd másold |e a szöveget he|ye.sen!

Áltat< aszekér elöt, tátott szátlyaI bámézkodtak. EIőugrot a nyÚl a bokorból.

Az öz |asú IéptekeI kőze|edet.

osszesen: f-Tso Pl

He|yesírás, év végi tudásom

Físzavak to|tbamondása a szójegyzékbő|

@(szoveg to||bamondása

Fírele|j a következő kérdésekre számokkal!

Hányadik osztá|yba jársz? Hány éve jársz isko|ába?

Mi a mai dátum?

G-twla"old |e írott betÍikke| a következő mondatot:

FELÉPÜLT A NEMZETI SZíNHÁz, EZÉRT SoK BUDAPESTI ÉS BUDA.PEST xonxYÉK MEGY EL MAGYARoRSZÁG eoY|K LEGSZEBB KUL-TURÁLIs INTÉzMÉNYÉBE.

@(n hibás szavakat írd |e helyesen!

Lasu viz partot moss. Ajándék |onak nenézd a fogátt!

Osszesen:

Helyesíró verseny

Ct Íroró - Hogyan írjuk?

1 2 X tipp

1. ker-tig kert-ig ke-rtig

2. bod-za bo-dza bodz-dza

3. jegygyűrű Jegyuru Jeggyuru

4. Debrecen Város Debrecen.város Debrecen város

5. Bocskay lstvánÁ|ta|ános Iskota

Botskai lsfuánÁlftalános Iskola

Bocskai IstvánÁlta|ános lsko|a

6. Nyugati Pá|yaudvar Nyugati pá|yaudvar Nyugati.páIyaudvar

7. e|szeretné vinni el szeretnévinni el szeretné vinni

8. Nemzeti Dal Nemzeti dal Nemzeti-dal

9. orvosi egyetem Orvosi egyetem Orvosi Egyetem

10. márc 29.én márc. 29-én márc. 29..én

11. megvan tiltva meg van tiltva megvantiltva

12. GeIlért-hegy Ge||érthegy Ge|lért hegy

13. BaIaton.tó Ba|aton Tó Ba|aton tó

+1 hadjátok haggyátok hagyjátok

NvEr-wRN

Q(nnasold |e a szöveget írott betűve|l

A VtLLAMoSoN EGY |DŐs nÁcsl A MAGYAR NEMZET cívlÚ Ú.lsÁooroLVASTA. MELLETTE A NÉN| KEZÉBEN A RóMAI REGÉK És MoNDÁKcívŰ xotrtYv VoLT. ARRÁBB EGY KISF|Ú MESEKoNYVET sZoRoN-GAToTT, MESEVoNAT cívturl.

[-Fopl

var-ú,szabá-,

T-TT2 pl

@(ct"k a hibás szavakat írd le javítva!

László Király nagy harcott vívott egykor Erdé|yben a Kunok e||en. Egyszertorda mel|ett nagy veresség érte. Futott a Magyar sereg, menekűlt maga aMagyar Kirá|y is. ott vágtatak a torda feletti hegyé|en a Magyarok, nyomuk.ban a Kunokkal.

€Í.y vagy j?

baoo hé a. papaoá bé eo.

biva- , ma-om, any-a, gyű t,

só-om, ba-usz

Osszesen:

lnTnuzd alá a mese Íőneveit!3.

A szarvas, mikor egy tiszta forrásban megnézte magát, és látta, hogy,mi|yen

.'"pár. aZ agancsai, kezdte homlokának és agancsának szépségét dicsér-

ni, viszont vékony lábait ócsárolta. Miközben így elmélkedett, egy,,vadá'1,,?n

oda. A SZaÍVáS gyorsan elÍutott, utána az ebek, amikor a sűrűbe erdőbe

jutott, az ágakban megakadtak szép agancsai, és az ebek prédája lett.

A szöveg értelmének megÍe|elően egészítsd ki a to|da|ékokka| a Íőne.

veket!

Egy nagy tál- keverd össze a liszt- és a só ! A zsír- és a

Vaj- finoman morzsold össze a liszt- ! Kés segítségé- gyorsan

keverd össze avíz-! A tésztá kéz-gyúrd össze! Liszt- be.

szórt nyújtóde szká-kb. 3 cm.re nyújtsd a tésztá ! A pogácsaszag-

gató- vágj ki belő|e nagy körök- ! A maradék- szúrj egy kis

kupak- körök-, és formá|j be|ő|ük szív- ! Finoman nyomkodd

be|e a kizsíroz'ott tepsi- ! Tegyél mindegyikre egy kávéskanálnyi lek-

vár-, és a szív- tedd a tetejük- ! Előme|egített sÜtő- kb.

15 perc- sÜsd! r--Izs_p]

Nye|vtan tanu|mányi verseny

G1nuzd a|á a mese igéit!

_ Milyen szép vagyl - mondta a disznóparéj a rózsának. - Pompádda| és

illatoddal az |sten és azemberek gyönyörűségére szoIgálsz.

_ i, disznóparéj _ Íe|e|te a rőzsa-, én csak néhány napig é|ek, ha senki

sem szed le, e|száradok. Te pedig mindig virágzol, és örökké Íiatal maradsz!

54 Nveuvrnru

@(ntross a je|en idejű igékbő! mú|t és jövő idejű alakokat a minta szerint!

múlt idő

tánco|t

elköszöntem

jelen idő jovő idő

táncol táncolni fog

e|köszönök el fogok köszönni

énekelünk

tombolnak

megered

visszajön

G-(n.i=d alá a szöveg igekötős igéit!

Tóbiás mester most is úgy be|emerÜlt az olvasásba a ga|agonyabokrok

a|att, hogy egy szót sem ha||ott a kirá|y beszédébő|.

- Neked szó|tam, mester! _ kiáltott rá Mátyás _, Van.e kedved bojtár.

kodni?Tóbiás mester akkora igent bó|intott, hogy az orrára csúszott a hegyes

bársonysÜveg._ Van, királyom, Van. A lovak elo|vasgatnak ebben a szép könyvben, én

meg el|ege|getek ebben a szép zöld mezőben.

Az urak elnevették magukat, aztán szétszéledtek a|udni. Tóbiás mester

pedig meg nem értette, hogy mit nevetnek most rajta. Nagy mérgesen bújt

vissza a könyvébe, s ki se gubódzott be|őle, míg napá|dozat táján Íöl nem

ébredt és össze nem kÜrtö|te az urakat.(Móra Ferenc nyomán)

osszesen: f-Tm Pl

Tanu|mányi Verseny

Válaszolj a kérdésekre!

1 . Mikor vo|t a honfog|alás?

2. Soro|d fel a hét vezért!

3. Ki vezette a népet az új hazába?

4. Ho| vo|t az e|ső országgyűIés?

5' Ki volt az e|ső koronázott klrá|y?

6. Mikor uralkodott?

7. Kit nevezünk második honalapítónak?

8. írd |e, miért!

T--Tz-p-l

t--l=zp I

T-Ttp l

t--*Fplf-TrFli-T2 pl

f-Ttp-l

r-Tí-plt-T2 pl

t-Tz p l

T-Tzp I

f--Tap l

f-Ttp-l[-Trplf-Tzp I

t-T4p I

t-Tzp-ll-Ttil

9. Mikor volt a muhi csata?

10. Mikor volt a nándorfehérvári diada|?

11. Kinek a nevéhezÍűződik?

12. Mit rendelt el a pápa?

13. Mikor ura|kodott Mátyás kirá|y?

14. Mi volt a seregének neve?

15. Mit je|ent a Corvina szó?

16. Kik vo|tak Mátyás szülei?

17. Mi történt abátyjával?

18. Kiket büntetett?

osszesen: f-Ts'z Pl

IRODALOM

Félévi tudásom

Az ember és a tűz

Régen az élő|ények nagyon fé|tek a tŰztő||. A||atok és emberősok egyarántmenekÜ|tek, ha valaho| |ángot láttak Vagy fÜstszagot éreztek. Ekkor a tÜzetvulkánok és vi||ámcsapások okozták.

Az ősember ismerkedett a tŰzze|. Ha lángot |átott, a hamu alól kikapkodta aparazsat, s tanakodott, mit csiná|jon vele. Mikor megégette a kezét, e|dobta ésordítva szaladt a tíiztő|.

Később megtanu|ták, hogy a tŰz, a |áng veszé|yes |ehet, de ugyanakkorme|eget is ad a hűvös napokon.

Kezdetben a fe|hevült hamuba dugták a ta|ált magvakat. Megtapaszta|ták,hogy a hamuba dugott é|e|em íze jobb, és könyebben rágható'

Az ősember megtanulta, hogy mi az, amit beletehetnek a tűzbe, és rni az,amit nem. Rájöttek' mikor éget a |áng és mikor nem. Egy idő után már a bar.|angjukban őrizték a tüzet, s ott készítették el a zsákmányolt á||atokat is.

A tÜzet vi|ágításra is tudták hasznosítanivörös fénye miatt. Hosszú időbe te|t'

míg a tűztő| fé|ő emberből tüzet használó ember vált.

ffin következő mondatokban egy.egy szó hibás. HÚzd át és írd fölé a he.|yes szót!

Régen az emberek nem féltek a tíjztő|. Az ősember játszott a Iűzze|,

Megtapaszta|ták, hogy a

házukban őrizték a tÜzet.

hamuba dugott élelem íze füstös' Egy idő után

@nu,d alá a szövegben, mire használta az ősember a tüzet vörös fényemiatt!

FÉlÉvt ruoÁsona 57

Gttgaz vagy hamis? írd a mondatok eté (| vagy H)!

Áltatok és emberek egyaránt menekÜ|tek, ha |ángokat |áttak.

Akkoriban a fe|előtlenség okozott tüzet.

Az ősember a |áng a|ól kikapta a parazsat.

Az ősember zsákmányát atŰzbe rakta.

Az ősember tÜzet használó emberré vá|t'

@Í'"n'él csillagot a he|yes válasze|él

a) Mi okozta régen a túzet?

Az emberek Íe|e|őtlensége. Eldobott cigaretta.VuIkánok, vil|ámcsapások.

b/ Mit tett a |áng a|ól kikapott parázzsal az ősember?

Újaoo tÜzet rakott vete. Yízbe tette.Eldobta, mert megégette a kezét.

G-Tfeiezd be a mondatokatl

Az ősember megtanulta, hogy a láng, atijz

lehet, de ugyanakkor

Kezdetben a

A hamuba dugott é|elem könnyebben

a hűvös napokon'

hamuba dugták a talá|t

osszesen: [-Tm Pl

Fé|évi tudásom

A róka meg a pacsirta

Vo|t egyszer egy pacsirta meg egy róka. A pacsirtának nem volt fö|dje, de vo|ta rókának. oda rakott fészket a pacsirta, ott élt a fiacskáival.

Egyszer odamegy a róka a pacsirtához, s mondja neki:

- Hal|od.e, te pacsirta, ajd nekem egy kis pacsirtát, mert kÜlönben felszántoma földet!

Megijedt a szegény pacsirta, mi lesz vele, ha a róka Íelszántja a földet? Hovárakja a Íészkét?

Majd megszakadt a szíve, de mégis odaadta az egyik fiacskáját. Másnapmegint odamegy a róka, s mondja:

_ Adj nekem egy kis pacsirtát, mert kü|önben felszántom a fö|det!Búsult a szegény pacsirta, majd megszakadt a szíve, de mit tudott vo|na csi-

ná|ni, odaadta a másik fiát is. Akkor Íelszállt egy kóróra' s e|kezdett sírni keser.vesen.

odament egy kis kutyácska, s kérdi tő|e:_ Miért sírsz o|yan keservesen, kis pacsirta?_ Hogyne sírnék, kis kutyácska, mikor a rőka megette két fiamat._ No, hallod-e, e|ég bo|ond voltá|, hogy odaadtad! Ha még egyszer eljön, s

azzalfenyeget, hogy felszántja a fö|det, mondjad neki: ,,Hát csak szántsad, havan ekéd!''

Jött a róRa megint, s mondta:_ Hamar, adj egy kis pacsirtát, mert mindjárt fe|szántom a földet!_ Nem adok biz én! Szántsd fel, ha van ekéd!_ Hiszen várj csak, mindjárt felszántom! - mondogatta a róka.Azzal nekiállt a fö|dnek, a négy lábáva| kapargá|ta, s közben kiabált:

- Gyíte, gyí! Gyíte, gyí!

Megha|lotta ezt a kis kutyácska, szalad a fö|dre, hogy megfogja a rókát, de aróka észrevette a kis kutyát, s uccu neki, i||a berek, szaladt árkon.bokron át,

mintha a szemét kivették vo|na, meg sem á|lt, míg egy |yukhoz nem ért. Abbahirte|en besza|adt, így menekült meg a kis kutyácskától.

Bent a lyukban e|kezdett áradozni a róka:

- ó, két szép szemem vi|ága, milyen jo| tudtál vigyázni, hogy meg|áttad alyukat!

Akkor a két e|ső |ábának szó|t:

FÉlÉvt ruoÁsorvt 59

- ó, édes két első |ábam, de jól tudtá| rugaszkodni, kapaszkodni, bezzeg

nem is ért uto| a kis kutyácska!Most meg a hátu|só lábaihoz Íordu|t, azokat kezdte dicsérni:* ó, édes két hátu|só |ábam, de jól rúgtad a port, hogy ne |áthasson úgy a kis

kutyácska!Hanem bezzeg a farkáva| nem volt megelégedve!

- No, te hitvány, lompos farkam, te mindig hátrafelé húztá|, szinte uto|ért

miattad a kis kutyácska. De nem is lesz helyed itt a |yukban, kilódít|ak innen!

Azza| e|kezdte to|ni a farkát kifelé.

Hiszen ez éppen jó volt, mert ott leskelődött a kutyácska a lyuk me|lett, hamm!

megkapta aÍarkát, anná| Íogva kihúzta a lyukbó|, s a róka komát úgy szerte.

szaggatta, hogy nem evett több pacsirtát.

(l1soro|d fe| a szerep|őket!

@(valaszo|j röviden a kérdésekre!

Miért a roka fö|djén rakott fészket a pacsirta?

Ki segített a pacsirtának?

Miért nem szántotta föl a Íö|det a róka?

Miért dugta ki a farkát a róka?

Hány fiókát adott a pacsirta a rókának?

@(c=oportosítsd a szavakat a számok alapján!

1 . segítőkész 2. bátor 3' félénk 4. ravasz 5. okos

6. buta 7. gYenge B. gYors 9' gYenge

pacsÍrta: kutyácska: róka:

60 lRoontou

@(ooi új címet a mesének!

@(noto|d a hiányző szavakat!

Azzal

Hallod-e te

Hiszen

Oda rakott

tolni a klfelé.

egy kis pacsirtát., adj

, mindjárt

a , ott élt a

G-Ísontsd fel 3 részre a mesét! Aid címet a váz|atpontoknak!

1.

2.

3.

f-Fp-l

@(ulilyennek ismerted meg a pacsirtát? Jellemezd 3 szóva|!

@(*. mondja, kinek? Íra a mondatok után!

Gyí te, gyí te' gyí!

Miért sírsz o|yan keseruesen?

Adj nekem egy kis pacsirtát!

FÉlÉvt ruoÁsovt 61

@(re;ezd ki másképpen!

kóró:

kapargá|ta:

@íra ki a je|zős szószerkezeteket! (P|. kis kutyácska)

@re hogyan Íejezted vo|na be a mesét? írd le!

osszesen: f-Tae-P-l

Év végi tudásom

Petőfi Sándor

Kö|tő, lírikus, a magyar po|gári áta|aku|ás egyik sze||emi e|őkészítője.1823. január 1-jén szÜ|etett Kiskőrösön. Anyja, HrÚz Mária cse|éd|ány vo|t.

Apja, Petrovics |stván mészárszék-, kocsma. és fö|dbér|ő volt.PetőÍi gyermekkorát KiskunÍé|egyházán tö|tötte' lsko|áit több helyen végezte,

pé|dáu|: azaszodi evangélikus gimnáziumban, a selmeci |íceumban, a pápai re-formátus gimnáziumban. Tanulmányait elhanyagolva megszökött isko|ájából ésvándorszínésznek állt. Apja időközben tönkrement és kitagadta a fiát.

1839.ben katonának állt, de .|841.ben e|bocsátották, mive| orvosi|ag a|kal.matlan volt.

1842.ben je|ent meg első verse, a Borozó.184344 te|ét Debrecenben töltötte. onnan gyalog Pestre ment, és a Pesti

Divatlapná| segédszerkesztőként do|gozott. Egyre több Verse jelent meg'1846.ban megszervezte a Tizek Társaságát, mely fiata| írókból á||t.

1847.ben Íe|eségtil vette Szendrey Júliát, egy urada|mi jószágigazgató |ányát.1848.ban a márciusi ifjúság vezéregyéniségévé vá|t. Március 15.én a szabad

sajtó e|ső írása vo|t a Nernzeti dal' 1849-ben Bem csapatába ál|t.1849. jú|ius 31.én a Segesvár me||etti fehéregyházi csatatéren halt meg.

Q(val"szo|j a kérdésekre!

Mikor szü|etett?

Ho| szü|etett?

Ki vo|t az édesapja?

Ho| végezte az iskoláit?

Ki vo|t a felesége?

Mi vo|t már:cius 15.én a szabad sajtó első írása?

Ev vÉot ruoÁsovt 63

QÍnuzd a|áa szövegbő|! Mit tudsz a katonaságáró|?

@Í=neszítsd ki a mondatokat!

Gyermekkorát

iskolájából és

töltötte. 1846-ban megszervezte a

Szendrey Jú|ia egy

WKarikázd be a he|yes válasz betűje|ét!

Anyja neve:a/ Szendrey JÚlia b) Hrúz Mária c) Szabó Emília

Apja miután tönkrement:a,) elhagyta az országot b) megha|t c) kitagadta a Íiát

Első versének címe:a) Boroző b/ FÜstbe ment terv c) Nemzeti da|

1849.ben beá||t:

al Napóleon csapatába b/ Bem csapatába c) Bornemisszacsapatába

1849. jú|ius 31.én ha|t meg:a) Segesvár mel|ett b) Eger mel|ett c) Pozsonyban

G-tírd ki a szövegből ki vo|t Petőfi Sándor!

töltötte. Megszökött

állt. 184H4 te|ét

lánya'

Osszesen: t-Tzspl

Ev végi tudásom

A Mohos tulkai

Sűrű erdő borította hajdan a Mohos-hegyet Gomörben' Hanem egyszer arravetődött egy szegény ember, akinek egy fejsze vott minden gazdagsága, s ad.dig vágta, irtotta az erdőI, mígnem a Mohos-hegy megkopaszodott. Csak itt.otthagyott egy.egy fát, bokrot, hogy ha kifárad a munkában, tegyen, aminek árnyé-kában megpihenjen. A vidékbeli emberek csóválgatták a fejöket: ugyan mitakarhat az a szegény ember?

Az pedig nem szólt, csak mosolygott magában, s fe|szántott egy jó darabhe|yet a Mohos lankásán. A fe|szántott helyet bevetette piros szemű búzáva|, sesztendőre o|yan szép vetése vo|t, hogy csudájára jártak.

_ Lám-|ám, ki hitte vo|na! _ mondogatták az emberek.A szegény ember minden esztendővel nagyobb.nagyobb darabot szántott

föl, s egyszerre csak nem vo|t szántat|an he|y a Mohos tetején, olda|án: búza.vetés hullámzott a tetőn, sző|ő moso|ygott a napos olda|án. Közben a szegényember megházasodott, s |sten megá|dotta sok gyermekke|. De a szegény em-ber nem búsult azon, hogy mit adjon a gyermekeinek: az aszta|fiábó| a kenyérsoha ki nem fogyott. Ahogy szaporodtak a gyermekek, úgy szaporodott a gaz.dagsága. Számát sem tudta ökrének, lovának, juhának.

És nőttek, nevelkedtek sorban |egények, leányok: azok megházasodtak,ezektérjhez mentek, de egy sem hagyta e| az apaiházat. Ahányan vo|tak, mindegy kézre dolgoztak, s így sokka| többre mentek.

- Lássátok _ mondotta az öreg _, ha én behunyom a szememet, akkor ismaradjatok egyÜtt, a birtokot el ne osszátok. Sokan vagytok, egyre kicsi esnék,de ha egyÜtt maradtok, egymást támogatjátok, soha ki nem fogy a kenyér azaszta|fiából.

Nem is merték em|egetni az osztozkodást az öreg életében, de amint a sze.mét behunyta, ez is, az is mondogatni kezdte: mégiscsak jobb |esz, hogy osz.szák e| a birtokot. A fö|det, a pénzt, a |ábasjószágot s mindent. De mintha |stensem akarta vo|na, hogy megosztozkodjan ak, százszor is elszakadt a mérő|ánc,amint húzták keresztü|.kasu| a szántóföldeken. S amlkor nagy Üggyel.bajja|megcsiná|ták az osztást, egy sem vo|t azzal e|égedett. Az egyik többet kapott,de rosszabbat. A másik jobbat, de kevesebbet, de volt olyan is, aki amiatt békét.lenkedett, hogy kevesebbet kapott s rosszabbat is.

Ev vÉot ruoÁsovt 65

AzÍán a |ábasjószágokra került a sor. De még csak itt gyűlt meg a bajuk iga.zán! Mert ment, ahogy ment az osztás addig, amíg egyforma számmal jutott

va|amennyire Ökör, |ó, tehén, tu|ok, juh, de megmaradt hat pár tulok, a legszebb,s mert tizenketten vo|tak osztozó testvérek, egyre csak egy jutott, párja né|kÜl.

Azám, de mind párosával szerette volna!No, mit csiná|janak, hogy tegyenek igazságot?AzI határoztáR, hogy kieresztik a pajtából a hat pár tulkot, hadd menjenek

szabadon, s amelyiknek a Íöldjén megállapodnak, legyen azé.Kieresztik a tulkokat, s ím egy szempil|antásra úgy e|tűnnek a hegy tetején,

hogy csak csengőjök szava ha||atszott, az is a|ig, Hej, vajon ho| á||apodnak meg!Mind abban reménykedett, hogy az övén. Nosza, szaladtak a tetőre, hadd

|ássák a tulkokat. Azám, nem |átták seho|. Mennek erre, mennek arra, keresikmindenfelé, s hát egyszerre csak megál|anak mind, mintha Íö|dbe gyökeredzettvolna a lábuk. ott, ahol |egkeményebb vo|t a föld, íme, most süppedős sem|yék,ha|á| fia, aki rá|ép. És kiha||ik a fö|dnek gyomrából a tulkok szomorú bőgése..'

_ ó, drága szép tulkaim! _ kiáltottak fel a testvérek egyszerre, s sírva borul.tak egymás nyakába.

_ |stennek ujja ez _ mondta a |egöregebb testvér. _ Nem ha||gattunk édes.apánk szavára, íme, az |sten megmutatta, hogy mit tegyÜnk.

Visszamentek mind az apai házba, s többet egy sem gondolt az osztásra:egyÜtt é|tek, együtt dolgoztak.

Hanem a süppedős sem|yék megmaradt a Mohos tetején, s éjjelenként mint-

ha kihallanék a tuIkok bőgése._ Ha|ljátok _ mondják ilyenkor a környékbeli népek _, bőgnek a Mohos tulkai.

Bizonyosan osztozkodnak valahol.. .

'.J_tsoro|d fe| a szerep|őket!

l2tttevezd meg a történet he|yszínét!

.,FÍnniryennek ismerted meg a szerep|őket? Je|temezd 2.2 tu|a

apa:

[--f1 p-l

jdonsággal!

gyerekek:

66 lnoonlont

GTKarlkázd be a he|yes vá|asz betűje|ét!

Mi vo|t a szegény ember gazdagsága?a) pénze b) háza c) teiszéje

Mivel vetette be a hegy o|dalát?a) sző|őve| b) btizáva| c) kukoricával

Hány gyermeke vo|t a szegény embernek?a)3 b)7 c)12

Mive| gyű|t meg a bajuk a gyerekeknek az osztozkodáskor?a/ lábasjószágga| b) pénzze| c/ fö|ddel

@(valaszolj röviden!Miért hagyott meg a szegény ember egy.egy fát, bokrot?

Mi|yen á|latok vo|tak a lábasjószágok? Soro|d fel!

Hány tulok vo|t, amin osztozkodni akartak?

Mi történt a tulkokkal?

@(nu' d a|áa szövegben! Mit mondott az apa gyermekeinek, mie|őtt meg.halt volna?

@(mit je|ent a következő kiteiezés? írd le másképpen!

behunyom a szememet:

Ho| á||apodnak meg?

Ev vÉot ruoÁsoHlt 67

@(*, mondta? írd a mondatok me||é!

Lám.|ám, ki hitte vo|na?

'.. a birtokot e| ne osszátok!

o, drága szép tu|kaim!

@íegeszítsd ki a v áz|atot!

1.

2.

3. Az osztozkodás

4.

5. |smét az apai házban

@re hogyan fejezted vo|na be a történetet? írd |e!

@Íooi új címet!

. (*. a történet műfaja? Keretezd be!

mondaverses mese mese

osszesen: t--Tm P I

Tartalom

MATEMATIKAEv e|eji tudásomFélévi tudásom3EV Vegr TUOaSOm

36I

1214

Tanulmányi verseny l.

Tanu|mányi verseny ||.

TERMESZETISMERETA |akóhe|y ismereteHazánkKölcsönhatások

1619222526303335

TájékozódásldőjárásFö|drajzi környezetTestünk működéseAz élő természet

NYELVTANÉv e|eji tudásomFé|évi tudásom.3trv vegr tuoasomHe|yesírás fé|évi tudásomHe|yesírás év végi tudásomHelyesíró VersenyNyelvtan tanu|mányi verseny

IRODALOMFélévi tudásomFélévi tudásomÉv végi tudásom3EV Vegr tuoasom

3942444749

56586264

51

53