Dr. Melegh Gábor - kozlekedes.bme.hukozlekedes.bme.hu/wp-content/uploads/2016/09/A-szakerto-szerepe.pdf · Dr. Melegh Gábor 2016 Szakértő szerepe: –A jogi képviselő amit kimond,

Dr. Melegh Gábor 2016

Dr. Melegh Gábor

A szakértő szerepe

a

bűntető eljárásban

1


Széles, igen tág határok között

megjelenő kérdések

• Szakmai jellegű; pl. az elért, elérhető

lassulás megválasztása (hirtelen fékezés?,

veszélyeztető mértékű fékezés)

• Szakmai, más szakterületek vizsgálatát is

felhasználva, a jogalkalmazó

együttműködésével; pl. reakcióidő, sérülés

• Jogalkalmazói; mérlegelés (kell-e

számítani, megtévesztő sebesség, stb.), 2


Szakértő szerepe:

– A jogi képviselő amit kimond, annak igaznak kell lennie, de nem kell mindent kimondania, ami igaz !

– Amit az igazságügyi szakértő kimond, annak igaznak (a szakmai szabályok szerint igazolhatónak) kell lennie, és mindent ami igaz ki kell mondania !”

3


Egy helyszinfelvétel vázlaton:

4


A tisztázott

rajz

5


Egybevetés

6


Egybevetés:

7


Az átlagos teljesítés fogalma

Biológiai alap

Észlelés felismerés döntés cselekvés

Érzékelés

Egy egyszerű ingerre adott fiziológiai válasz sémája.

8


A döntéshez Tudati tényezők

A kísérletek során és laboratóriumokban általában 1

jel 1 fajta döntést tesz szükségessé, azaz 1 cselekvés

lehetséges

A közlekedésben ún: „választásos reakció” zajlik,

azaz még azonos ingerre is eltérő válasz, azaz több

cselekvési alternatíva lehetséges, sőt szükséges is!

Inger döntési lehetőségek kiválasztás 9


A reakció-időhöz

10


Ki, mit lát; avagy a tanúk

szavahihetősége

• A látás az agyban

lejátszódó folyamat

eredménye

• a látott képet

összehasonlítjuk a már

elraktározott képekkel

11


Ki, mit lát; avagy a tanúk

szavahihetősége

12


A szemmozgás a vezetés során a

sebesség növekedésével

13


A bizonyítási kísérlet akadályai

• A műszaki bizonyítás elfogadásának

feltétele a megismételhetőség,

• Az esős, vizes, ködös, havas időjárás által létesült

környezet megbízható módon nem ismételhető

meg, láthatósági bizonyítás gyakorlatilag csak

száraz útfelület esetében végezhető el

• Felkészült személyek, dinamika hiánya,

más jármű, más személy

14


15


16


M1 kategóriájú járművek és N1

kategóriájú járművek 2 tonnáig

jobboldali külsővisszapillantó

tükör

baloldali külsővisszapillantó

tükör

Gépjárművezetőszemének pontja

0,75 m

4 m

30 m

3,5 m

2,5 m

10 m

látótér a talaj-szinten

látótér a talajszinten

17


Tükör-remegés

18


1

2

19


1

2

20


Néhány fogalom

EES = Energia Egyenértékü Sebesség (mérnöknek)

dV = Sebességváltozás (orvosnak)

Vk = Ütközési sebesség (mérnöknek)

V0 = Haladási sebesség (jogásznak)

21


Néhány rongálódás [EES]

22


A sérülések jelzése, értékelése (orvos-szakértői közreműködés)

23


Sérülés súlyossági index bevezetése

24


Összehasonlítás

Be nem kötött / Bekötött

25


Áttekintés, mi lett volna?...

26

Dr. Melegh Gábor 2016 27






2016.12.08. www.vcrash3.com

33


Fejsérülés (röntgenfelvétel)

34


Simulation, ohne Sicherheitsgurt

35


A büntetőeljárás alapvető feladata az eljárás tárgyát

képező ügyben az objektív igazság megállapítása

úgy, hogy az ügy minden lényeges körülményére

felállított következtetés megfelel a valóságban

ténylegesen megtörténteknek.

Az ügy lényeges körülményei azok a tények,

amelyeknek az eljárás tárgyát képező konkrét

ügyben jogi jelentőségük van. Ezek a tények a

bizonyítandó tények, melyek bizonyítási eszközök

révén szerezhetők meg. Egyik „eszköz” a szakértői

vélemény.


Szakvélemény adására a szakértő jogosult, a

különleges szakértelme állandóan változó tartalmat

takar. A fejlődés során egyre újabb és újabb olyan

ismereteket keletkeznek, melyekkel csak az adott

terület szakemberei rendelkeznek és amelyek így a

büntetőeljárás szempontjából a különleges

szakértelem fogalma alá esnek.

A büntetőeljárás tárgyilagosságát és más eljárási

alapelveket sértené, ha a jogalkalmazó saját

szakismerete alapján maga döntené el a különleges

szakértelmet igénylő kérdéseket.


A szakértő kirendelésének kötelezettsége a nyomozó

hatóságot, az ügyészt és a bírót terheli, tehát a

büntetőeljárás bármely szakaszában lehet alkalmazni

szakértőt.

A szakvéleményt ugyanakkor ember hozza létre,

ember mint a tanú és a terhelt, de ezektől azonban

eltér, mert a szakértői tevékenység objektív jellegű

forrását, a vizsgálat tárgyát az eljáró hatóság bocsátja

a szakértő rendelkezésére.


A szakértői vélemény jogalkalmazói értékelése

összetett, bonyolult folyamat.

Alapvető ellentmondás ott jelenik meg, a

szakvéleményt a szakértő különleges szakismeretei

birtokában készíti el, de a jogalkalmazó, aki a

szakértői vélemény értékelést végzi,

alkalmazhatóságát vizsgálja, ezzel a különleges

szakismerettel nem rendelkezik.


A jogalkalmazói értékelés leginkább vitatható

mozzanata a szakértői véleményen belül, a vizsgálat

áttekintése.

A szakvéleményből azonban ki kell tűnnie annak,

hogy a szakértő a vizsgálat elvégzésére milyen

módszert alkalmazott.

A módszer alkalmasságát korszerűsége,

célszerűsége, hatékonysága, tudományos

megalapozottsága határozza meg, de a vizsgálati

módszer megválasztása a szakértő kötelessége és

joga.

Documents

Dr. Melegh Gábor - kozlekedes.bme.hukozlekedes.bme.hu/wp-content/uploads/2016/09/A-szakerto-szerepe.pdf · Dr. Melegh Gábor 2016 Szakértő szerepe: –A jogi képviselő amit kimond,