Upload
others
View
7
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve
„Az életminőség fejlesztési
programja”
Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása
megbízásából készítette:
M8-Dunahíd Kht.
2004. május
A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési
Terve
„Az életminőség fejlesztési programja”
2004. MÁJUS
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 2/149
Tartalomjegyzék
1. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 4 1.1. Bevezetés......................................................................................................................... 4
1.2. Aktualizált helyzetelemzés.............................................................................................. 7
1.3. Koncepció és stratégia................................................................................................... 11
1.4. Fejlesztési fejezetek és prioritások rendszere................................................................ 12
1.5. Kiemelt intézkedések .................................................................................................... 13
1.6. A koncepció és a kiemelt intézkedések kapcsolatrendszere ......................................... 17
2. Vertikális fejezetek helyzetelemzése ................................................................................. 18 2.1. Infrastruktúra................................................................................................................. 18
2.2. Környezetvédelem......................................................................................................... 20
2.3. Gazdasági versenyképesség .......................................................................................... 23
2.4. Humánerőforrás-fejlesztés ............................................................................................ 27
2.5. Idegenforgalom ............................................................................................................. 31
2.6.Vidékfejlesztés ............................................................................................................... 34
3. Szinergikus hatású horizontális szegmensek helyzetelemzése ....................................... 37 3.1. Partnerség ...................................................................................................................... 37
3.2. Civil kapcsolatok........................................................................................................... 40
3.3. Kistérség marketing, kistérségi kommunikáció ............................................................ 42
3.4. Finanszírozás................................................................................................................. 43
4. Koncepció és stratégia........................................................................................................ 44 4.1. Infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem ............................................................... 45
4.2. Gazdasági versenyképesség fejlesztése......................................................................... 48
4.3. Humánerőforrás fejlesztés............................................................................................. 52
4.4. Idegenforgalom-turizmusfejlesztés ............................................................................... 54
4.5. Vidékfejlesztés fejezet................................................................................................... 56
4.6. Partnerség ...................................................................................................................... 58
4.7. Civil kapcsolatok fejlesztése ......................................................................................... 59
4.8. Kistérségi marketing és kommunikáció ........................................................................ 60
4.9. Finanszírozás................................................................................................................. 61
5. Az fejlesztési terv intézkedéseinek kibontása .................................................................. 63 I. Infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem fejezet ....................................................... 64
II. Gazdasági versenyképesség fejlesztése fejezet ............................................................... 77
III. Humánerőforrás fejezet .................................................................................................. 89
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 3/149
IV. Idegenforgalom fejezet ................................................................................................ 112
V. Vidékfejlesztés fejezet................................................................................................... 119
VI. Partnerség fejezet ......................................................................................................... 131
VII. Civil kapcsolatok fejezet............................................................................................. 138
VIII. Kistérségi marketing és kommunikáció fejezet......................................................... 142
IX. Finanszírozás fejezet .................................................................................................... 146
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 4/149
1. Vezetői összefoglaló
1.1. Bevezetés
A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve a dunaújvárosi kistérség hivatalos
programozási dokumentuma, amelyre a jövőben indítandó térségfejlesztési projektek
épülnek.
A korábbi Fejlesztési Terv (Dunaújváros és Környéke Komplex Fejlesztési Program) 2002.
évi felülvizsgálatát egy sajátos és rendkívüli helyzet indokolta. 2002-ben a Dunaújvárosi
kistérség életvitelét alapvetően meghatározó DUNAFERR vállalatcsoport gazdasági krízist
élt meg. Ezen krízis nem csak a DUNAFERR fizikai határain belül volt érezhető, hanem
kihatott a DUNAFERR-re építő egyéb vállalkozásokra, illetve a gazdasági környezeten
keresztül az egész kistérségre.
A krízishelyzet megszüntetésére, feloldására a DUNAFERR új stratégiát dolgozott ki. Ezen
stratégia – mivel a DUNAFERR a kistérség körülményeit alapjaiban határozta meg –, illetve
az időközben eltelt változások megkövetelték, hogy a Dunaújvárosi kistérségi stratégiát
felülvizsgáljuk, a DUNAFERR elkészült stratégiájával kölcsönösen összehangoljuk.
A felülvizsgálat feszített átfutási ideje miatt az 1999. októberi Dunaújváros és Környéke
Komplex Fejlesztési Program helyzetelemzését és tényfeltáró munkáit vettük alapul. Az
átfutási idő rövidsége ellenére elengedhetetlennek tartottuk, hogy az időközben beállt
változások tekintetében az ott megállapított tényhelyzetet aktualizáljuk.
A DUNAFERR Rt. átalakulási programja az elmúlt évben a megvalósulás útjára lépett,
kifejlesztésre került a cég új működési modellje. Ezek következtében a DUNAFERR
működőképessége fennmaradt.
A DUNAFERR piaci és gazdasági stabilizációs törekvésével párhuzamosan – a tervezhető és
alakítható jövő szempontjából rendkívül fontos tényezőként – került sor a DUNAFERR
privatizációjára. Az új tulajdonos működéssel, foglalkoztatással, fejlesztéssel, kistérségi
szerepvállalásával kapcsolatosan rögzített garanciái egy új kistérségi fejlesztési pálya alapjait
képezhetik.
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 5/149
A 2002-ben elfogadott Fejlesztési Terv végrehajtását szolgálandó került megtervezésre és
kialakításra az ACÉL-HÍD Program, amely a Terv intézkedéseinek megvalósulása
érdekében projektek generálását tűzte ki céljául. A széles társadalmi összefogással
megszületett program – Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési
Társulása, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, DUNAFERR Rt.,
„Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért” Alapítvány, „HÍD” Dunaújváros és
Környéke Egyesület, M8-Dunahíd Kht. – eredményes munkája alapján bizonyos tervezési
súlypont áthelyezések váltak szükségessé.
Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos kormányzati szintű eredménye a dunaújvárosi
Duna-híd, valamint az M6-os autópályával kapcsolatos döntések megszületése, a határidők
rögzítése és a munkák előkészületeinek megkezdése. Ez a kistérség ez irányú szerepvállalását,
feladatait szintén más pályára állította.
2003 februárjában alakult meg egy Tárcaközi Bizottság, hogy a Dunaferr vállalatcsoport
privatizációjával kialakuló helyzetet kormányzati szinten kezelje. A Tárcaközi Bizottság
számos eredményt ért el egy éves munkája során. Felismerve a kistérség megváltozott
helyzetét és a stratégiai tervezés fontosságát, a Miniszterelnöki Hivatal (a Bizottság tagjaként)
pénzeszközöket adott át a Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési
Társulásának a fejlesztési terv megújítása céljából. A Társulás ezen okból bízta meg az M8-
Dunahíd Kht-t – mint az ACÉL-HÍD Program munkaszervezetét és a 2002-es fejlesztési terv
elkészítésének koordinátorát – a stratégiai terv megújításával.
Változás történt a Dunaújvárosi Statisztikai Kistérség méretében, kiterjedésében is. A
kistérség északi része más területi statisztikai besorolást kapott, így a Dunaújvárosi
Statisztikai Kistérséget alkotó települések száma 9-re csökkent (Baracs, Daruszentmiklós,
Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás). A
kistérség ezzel homogenizálódott, a települések döntő zöme nemcsak statisztikailag, hanem
tényleges gazdasági, társadalmi, kulturális szálakkal is kötődnek egymáshoz és
különösképpen Dunaújvároshoz. Ezzel egy új minőségű partnerség kiépítésére és gyakorlatára
nyílik lehetőség.
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 6/149
A 2004. év eleji kistérség szétválása miatt nem állnak rendelkezésre a kellő mélységű adatok
az új kistérségi településekre vonatkozóan. A következőket a KSH gyűjtése és a Fejér Megyei
Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltsége adatai alapján állt módunkban a
dokumentumban feltüntetni. (2002. január 1. adatok alapján)
Helységnév Lakónépesség (fő) Területnagyság
(ha)
Munkanélküliség (fő)
(2004. 05. 20-i adatok)
Baracs 3 303 5 518 91
Daruszentmiklós 1 295 1920 67
Dunaújváros 55 309 5 266 1 743
Előszállás 3 889 5 911 132
Kisapostag 1 236 958 41
Mezőfalva 4 924 8 042 197
Nagykarácsony 1 544 3 045 63
Nagyvenyim 3 960 4 368 99
Rácalmás 4 006 4 065 139
Összesen: 79 466 39 093 2 572
A korábbi statisztikai lehatároláshoz képest a kistérség népessége 30.530 fővel csökkent (72
%-ra), a területe pedig 35.972 hektárral (52 %-ra). Így Dunaújváros súlya társadalmilag és
gazdaságilag is még inkább megnövekedett (a lakosok 70 %-a városi a korábbi 50 %-hoz
képest). A munkanélküliség az elmúlt két évben szinte folyamatosan emelkedett (4,5 %-ról
7,2 %-ra), viszont a magasabb munkanélküliséggel rendelkező települések kerültek ki a
kistérségből, így a jelenlegi munkanélküliségi ráta az új lehatárolásban 5,14 %, ami
kedvezőbb, mint az országos átlag (6,1 %).
Ezen szempontok alapján vált szükségessé a 2002. évi Fejlesztési Terv felülvizsgálata,
aktualizálása. A Terv felülvizsgálata egyúttal ismételten jó alkalmat teremtett arra, hogy az
elmúlt pár évben megismert EU-s tervezési dokumentumok szakmai kritériumaihoz
igazítsa fejlesztési tervét a kistérség.
Ezeken felül a Fejlesztési Terv 2002-es változatával kapcsolatos kezelési nehézségekre,
értelmezési, kommunikációs problémáira tekintettel a Terv szerkezetében is változásokat
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 7/149
eszközöltünk, amelyekkel a könnyebb kezelhetőség, könnyebb áttekinthetőség irányában
kívántunk elmozdulni.
1.2. Aktualizált helyzetelemzés
A kistérség állapotának helyzetelemzése az érvényben lévő Fejlesztési Terv elkészítése óta
alapvetően változatlan főmegállapításokat tartalmaz. Az előző helyzetelemzést áttekintve
bizonyos megállapításokat az idő haladott meg, illetve a csoportos munka során újabb –
részben korábban is meglévő, de nem leírt – erősségek, gyengeségek, lehetőségek és
veszélyek kerültek megfogalmazásra.
Külön jelentősége van a kistérség fejlődésére vonatkozó erősségek, gyengeségek, lehetőségek
és veszélyek (SWOT-elemzés) megfogalmazásának. A kijelölt prioritások mind egy-egy
SWOT megállapításon alapulnak.
A kistérség jelen helyzetéről összefoglalóan megállapítható, hogy:
• A kistérség gazdasági fejlődésére jelenleg még mindig a DUNAFERR bír a
legnagyobb befolyással, alapjaiban határozza azt meg;
• A vízi közlekedés tekintetében a déli irányban való korlátok feloldódása érezhető,
amelynek a kistérségi kiterjedését a Duna-híd megépítése igen erősen befolyásolja, és
közforgalmú kikötő fejlesztését teszi lehetővé;
• A vasúti teherforgalom országos szinten kiemelkedő, viszont vasúti fejlesztés,
nyomvonalbővítés szükséges;
• A szolgáltatási szektor jelen van, de jelenleg még (bár arányaiban csökkenő
mértékben) szorosan az egyes iparvállalatokhoz (DUNAFERR) kötődik;
• A kistérség képzett, innovatív munkaerővel rendelkezik;
• A kistérség képzési palettája még biztosítja a munkaerő képzettségi szintjének
folyamatos növelését, megújulását és az új munkaerő igényeknek megfelelő
képzettségét, képzettség összetételét. Ezen túl jó lehetőséget ad a friss értelmiségi
fiatalság térségben tartására. Ugyanakkor a továbbfejlesztése elkerülhetetlenné vált, az
adottságokban rejlő lehetőségek ezen fejlesztések nélkül kihasználhatatlanokká
válnak. (Térségi Integrált Szakképző Központ, stb.);
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 8/149
• A közüzemi szolgáltatások elérhetősége az iparterületeken javult, ipari park és
inkubátorház jött létre, melyek lassan megtelnek, további nagymértékű igény
kielégítésére nem alkalmasak. Ezzel együtt a vállalkozások működtetéséhez,
betelepüléséhez szükséges alap közszolgáltatások elérhetőek (foglalkozás
egészségügy, víz, villany, stb.), de fejlesztésük szükséges;
• Dunaújvárosban modern biológiai szennyvíztisztító működik, amelyre a környező
települések (Baracs, Kisapostag, Mezőfalva, Nagyvenyim) is csatlakozni fognak (már
központi forrásokat nyertek e célra Nagyvenyim gesztorálásával);
• Az információs társadalom kialakulása területén majd minden tényezőt tekintve
jelentős lemaradásokkal bírunk, bár elmondható, hogy technikai oldalról minden
követelmény kielégíthető. E terület kistérségi információs rendszerének fejlesztésére
megvalósíthatósági tanulmány készült;
• A térségi intézményrendszer jól fejlett, de bürokratikus és az információgazdálkodás
jegyeit nem mutatja;
• A kistérség fejlett bankrendszerrel rendelkezik;
• A kistérség energiaszektorát tekintve országosan az elsők között jelent meg a
szélerőmű építése, illetve tervbe van ennek jelentős bővítése is. Az energiaellátottság
szempontjából a kistérség alkalmas energiaigényes iparágak fogadására is;
• A hírközlés, kommunikáció témakörében a mobil szolgáltatások jó elérhetősége és a
vezetékes telefonrendszer kiépítettsége az ezzel kapcsolatos bármilyen elvárásoknak
megfelel;
• A tömegközlekedés mind helyi, mind helyközi szinten a kistérség igényeit kielégíti,
jelentősebb igények kielégítésére is alkalmas;
• A kistérségben mind a foglalkozás egészségügyi, mind a háziorvosi és egyéb
egészségügyi feltételek jól elérhetőek, az igényeket mennyiségileg kielégítik. A
minőségi elvárások – elsősorban a páciens központú ellátás vonatkozásában – azonban
többnyire kielégítetlenek. Az egészségügyi szektoron belüli változási folyamatok
(kórház privatizáció, irányított betegellátási rendszer előkészítése, DUNAFERR
Regionális Egészségpénztár beolvadása az UNIQA Egészségpénztárba, stb.) újabb
lehetőségeket, illetve veszélyeket tartogathat a minőségi ellátás viszonylataiban;
• A veszélyes hulladékok kezelése helyben, a jelenlegi igények szintjén megoldott. A
Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítása folyamatban van,
amelyben minden kistérségi település érintett;
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 9/149
• A kistérségi vállalkozások száma stagnál, csökken, mely jól mutatja a befektetési kedv
növekedésének hiányát. Továbbra is nagy a „kényszervállalkozások” aránya. A
vállalkozások felkészültsége, piacképessége fejlesztésre szorul;
• A befektetési kedv növelésére alkalmas, jelenleg országos szinten igen erős
közigazgatási beruházások a kistérségben nem érezhetőek, inkább csökkennek;
• A kistérségre áltagosan a kisebb vállalkozások jellemzőek, melyek működőképessége
nem elhanyagolható mértékben a nagyobb iparvállalatokhoz igen erősen kötődik.
• A kistérségben az elmúlt időszakban nagyobb befektetések is történtek: Interspar,
Aikawa, Triumph, 6-os út melletti beruházások, McDonalds, Tesco, és további
beruházások is várhatók: OBI, Interfruct, stb.
• Komoly turisztikai fejlesztések indultak a térségben: Nagykarácsonyban a
Mikulásfalva projekt, Rácalmáson konferencia központ (PHARE támogatással),
Baracson a „Magyar Falu” és előkészítés alatt álla mezőfalvi termálvíz hasznosítása;
• A lakosság kereskedelmi, vásárlási igényeinek megfelelően bevásárló centrumok
alakultak ki, de a jelentkező igényeket teljes körűen még nem fedik le;
• A kistérség kulturális ellátó rendszere a fizetőképes keresletet csak részben képes
megtartani, más területekről való "vonzás" elsősorban marketing problémák miatt nem
valósul meg;
• Az EU csatlakozással várható szigorúbb környezetvédelmi és egyéb (pl. munkahelyi
egészségvédelem és biztonság, élelmiszerbiztonság) követelményeknek való
megfelelés a kistérségben további feladatokat igényel;
• A Kistérségi Fejlesztési Terv megvalósítási akarata életre hívta az ACÉL-HÍD
Programot, amely a kistérségi partnerség projektgeneráló megnyilvánulása;
• A kistérségi partnerség intézményrendszerének magatartásbeli alapjai az elmúlt
években megteremtődtek. Az együttműködés ösztönösségét felszámolandó
szükségszerűen elindult a kistérségi tervezési rendszer fejlesztése;
• A kistérség több települése fejlett EU-s (német, francia) partnerkapcsolatokkal
rendelkezik testvértelepüléseik révén.
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 10/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Közlekedési szempontból kedvező adottságok
• Környezetvédelmi klaszter egyes elemei már működnek (biológiai szennyvíztisztító, Dunapack, Dunaferr, szelektív hulladékgyűjtés, stb.)
• Jól képzett, sokoldalúan használható szakemberek állnak rendelkezésre
• Hagyományos, magas szintű ipari kultúra
• Széles oktatási választék, önálló főiskola
• Fejlett humán infrastruktúra • Magas szintű sportélet, kiváló
sportinfrastruktúra • Aktív kulturális élet (modern
művészetek, zene, tánc, színház, irodalom)
• Összefogás és partnerség a városfejlesztésben a szervezetek között
• Gyorsforgalmi úthálózat hiánya • Féloldalas térség: a Duna jelenleg
határ • Monokulturális gazdasági jelleg • Alacsony vállalkozói aktivitás • Negatív demográfiai folyamatok • Forráshiány az önkormányzatoknál • Befektetők kezelése nem megfelelő,
nincs nagykiterjedésű iparterület • Idegenforgalmi ágazat jelentéktelen • Negatív imázs
Lehetőségek Veszélyek
KÜ
LSŐ
HA
TÁ
S
• Az EU tagállama vagyunk, pályázati források elérhetőek
• Infrastrukturális beruházások előkészítése folyamatban van
• Sikeres Dunaferr privatizáció • Logisztika felértékelődése a
gazdasági életben • Idegenforgalom világméretű
fejlődése, belföldi turizmus fejlődése
• A hitellehetőségek folyamatosan bővülnek
• A környezet állapotának és a víz minőségének romlása
• A működő tőke figyelmének elfordulása Közép-Európáról
• EU csatlakozás után konkurencia megjelenése
• Önkormányzati források szűkülése • Versenytársak erősödése • A Dunának – mint nemzetközi vízi
útnak – a használatával kapcsolatos bonyodalmak tartós fennmaradása
• Politikai döntések, túlzott politikai befolyás a fejlesztésben
DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 11/149
1.3. Koncepció és stratégia
A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tervének és ezáltal a térség fejlesztésében résztvevő
szereplőknek a küldetése az itt élő emberek életminőségének javítása.
Ennek érdekében az alábbi fő célokat szükséges elérnünk:
- akut problémák kezelése, meglévő potenciálok, értékek megőrzése;
- új potenciálok teremtése, illetve ezek támogatása;
- megőrzött és generált potenciálok kiaknázása.
Ezen tevékenységek eredményeképpen egy egészségesebb és versenyképesebb társadalmi
és gazdasági szerkezet alakul ki a Dunaújvárosi kistérségben, azaz:
- a térség logisztikai funkciója országosan is jelentős szerepet kap;
- a Dunaferr gazdasági túlsúlya, a monokulturális gazdasági helyzet oldódik;
- a kis- és középvállalkozások működési feltételei javulnak;
- a vidék lehetőségei a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztésével bővülnek;
- az emberek testi-szellemi-lelki-szociális jóléte minőségileg javul;
- Dunaújváros oktatási központ funkciója az iskolaváros dimenzió fejlesztésével
interregionális szerepet kap;
- a térségi tudat, a partnerség és az összefogás megerősödik.
A célok és eredmények elérése érdekében öt ágazati és négy horizontális fejlesztési fejezetet
határoztuk meg, amelyekhez prioritásokat és intézkedéseket rendeltünk. Az alábbi táblázat
foglalja össze a fejezeteket és azok prioritásait. A prioritásokhoz tartozó intézkedések
részletezése a Fejlesztési Tervben olvasható.
DU
NA
ÚJV
ÁR
OSI
KIS
TÉ
RSÉ
G F
EJL
ESZ
TÉ
SI T
ER
VE
VE
ZETŐ
I ÖSS
ZE
FOG
LA
LÓ
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
12/1
49
1.4.
Fej
lesz
tési
feje
zete
k és
pri
oritá
sok
rend
szer
e
I. In
fras
truk
túra
-fej
lesz
tés
és k
örny
ezet
véde
lem
II
. G
azda
sági
ve
rsen
ykép
essé
g fe
jlesz
tése
II
I. H
umán
erőf
orrá
s fe
jlesz
tés
IV.
Ideg
enfo
rgal
om,
turi
zmus
fejle
szté
s V
. Vid
ékfe
jlesz
tés
1.
Köz
leke
dés-
háló
zat
kors
zerű
síté
se, f
ejle
szté
se
2. K
özműh
álóz
at m
enny
iség
i és
m
inős
égi k
ínál
atán
ak bőv
ítése
3.
Kör
nyez
etvé
dele
m
1. T
érsé
gi a
dotts
ágok
erő
telje
s fe
jlesz
tése
2.
A
té
rség
ga
zdas
ági
szer
keze
téne
k ki
egye
nsúl
yozá
sa,
átal
akítá
sa
3.
Bef
ekte
tési
le
hető
sége
k ja
vítá
sa é
s azo
k fo
gadá
sa
4. E
U c
satla
kozá
ssal
kap
csol
atos
te
véke
nysé
gek
foly
amat
os
fejle
szté
se
1.
Fogl
alko
ztat
ható
sági
és
fo
glal
kozt
atás
i le
hető
sége
k fe
jlesz
tése
2.
Fe
nnta
rthat
ó fe
jlődé
s a
fogl
alko
ztat
ási
stru
ktúr
a fe
jlesz
tésé
ben
3. E
sély
egye
nlős
ég b
izto
sítá
sa
4.
Szoc
iális
el
látó
rend
szer
és
eg
észs
égfe
jlesz
tés
5.
Hum
ánerőf
orrá
s ke
zelé
st
szol
gáló
in
tézm
ényr
ends
zer
fejle
szté
se
1. A
kis
térs
égi D
una-
parti
víz
i és
víz
köze
li tu
rizm
us
lehe
tősé
gein
ek fe
jlesz
tése
2.
A
fa
lusi
tu
rizm
us
lehe
tősé
gein
ek
bőví
tése
és
ki
hasz
nálá
sa
3.
A
keré
kpár
os
és
lova
s tu
rizm
us
néps
zerű
síté
se,
spec
iális
tur
iszt
ikai
ter
mék
ek é
s in
fras
trukt
úra
fejle
szté
se
4.
Az
üzle
ti és
ko
nfer
enci
a tu
rizm
us
lehe
tősé
gein
ek
kiha
szná
lása
, bőv
ítése
, 5.
A
ki
stér
ségi
id
egen
forg
alm
i m
arke
ting
inté
zmén
yesí
tése
1. A
mezőg
azda
ság
ágaz
atai
nak
fejle
szté
se
2.
A
mezőg
azda
ság
belső
és
külső
felté
telre
ndsz
erén
ek
fejle
szté
se
3. A
grár
bef
ekte
tése
k elős
egíté
se
4. K
ultu
rális
örö
kség
megőr
zése
VI.
Part
ners
ég
1. K
isté
rség
i par
tner
szer
veze
tek,
egy
esül
ések
létre
hozá
sa é
s fej
lesz
tése
2.
Kis
térs
égi p
artn
ersé
gi te
véke
nysé
gek
fejle
szté
se
3. K
isté
rség
, min
t öná
lló in
tézm
ény,
par
tner
ségi
kap
csol
atai
nak,
tevé
keny
ségé
nek
fejle
szté
se
4. A
kis
térs
égi t
udat
erő
síté
se
VII
. Civ
il ka
pcso
lato
k 1.
A c
ivil
szer
veze
tek
érde
kérv
énye
sítő
, dön
tés-
befo
lyás
oló
tevé
keny
ségé
nek
fejle
szté
se
2. A
civ
il sz
erve
zete
k pr
ojek
tmen
edzs
elő
képe
sség
ének
fejle
szté
se
3. A
civ
il sz
erve
zete
k ér
téke
inek
, tel
jesí
tmén
yéne
k ki
stér
ségi
szin
tű h
aszn
osítá
sána
k fe
jlesz
tése
V
III.
Kis
térs
égi m
arke
ting
és k
omm
unik
áció
1. A
Kis
térs
égi T
ársu
lás k
omm
unik
áció
s tev
éken
ység
ének
fejle
szté
se
2. A
Kis
térs
égi T
ársu
lás d
önté
s-elők
észí
tő re
ndsz
erén
ek fe
jlesz
tése
3.
Kis
térs
égi m
arke
tingt
erv
elké
szíté
se é
s meg
való
sítá
sa
IX. F
inan
szír
ozás
1.
Fin
ansz
írozá
st tá
mog
ató
inté
zmén
yren
dsze
r fej
lesz
tése
2.
Bel
ső e
rőfo
rrás
ok a
ktiv
álás
a 3.
Kül
ső e
rőfo
rrás
ok b
evon
ása
4. A
fina
nszí
rozá
si fo
rrás
ok ö
ssze
hang
olt b
evon
ása
és fe
lhas
znál
ása
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 13/149
1.5. Kiemelt intézkedések
Az aktualizált fejlesztési terv 178 intézkedésének megvalósítása jelentős feladat, mely csak
összehangolt, a megfogalmazott állami, régiós, megyei és térségi szereplők jól koordinált,
egymásra épülő együttműködésével jöhet létre.
A megfogalmazott intézkedések mindegyike nélkülözhetetlen egy modern, az itt lakók
életminőségét folyamatosan fejlesztő folyamathoz. Egyidejű megtervezésük és kivitelezésük
azonban erőforrás vákuumot generál – mind a humán, mind az anyagi erőforrások
vonatkozásában –, ezért vált az aktualizált fejlesztési terv elkészítésekor elkerülhetetlenné
bizonyos intézkedések hangsúlyozása, kiemelése, cselekvési fókuszba állítása. A
megfogalmazott kiemelt intézkedések közt vannak olyan kompetenciákkal bírók, melyek csak
állami közreműködéssel, szerepvállalással valósíthatóak meg.
1. DUNA-HÍD, M6, M8 GYORSFORGALMI UTAK MEGÉPÍTÉSÉNEK KORMÁNY SZINTŰ
DÖNTÉSEKET KÖVETŐ MEGÉPÍTÉSE, KIVITELEZÉSE
A Kistérségre gyakorolt hatások
• A térségben jelentkező negatív gazdasági folyamatok prevenciója, nagymértékű
csökkentse, ezáltal rendezett fejlődési pályára állás átmenetének biztosítása
• A gazdaságélénkülés időbeni előbbre hozatala, befektetők vonzása, forrás megkötő
képesség fokozása.
• Későbbi nagyobb kiadásokkal járó válságkezelési tevékenység elkerülése
• A térség gazdasági vállalkozásainak piaci versenyképessége javul
Állami hozzájárulás igénye
• Állami kötelezettségvállalást és forráskoncentrációt igényel
Javasolt kormányintézkedések
• Az M6 gyorsforgalmi út építésének 2006. évben történő befejezése
• A Duna-híd építési előkészítő munkálatainak 2004. évben történő indítása és ennek
kormány szintű befektetői garanciavállalása
• Az M8 gyorsforgalmi út 2005. évben történő indítása és ennek kormány szintű
befektetői garanciavállalása
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 14/149
2. BEFEKTETŐK TÉRSÉGBE IRÁNYÍTÁSA ÉS FOGADÁSA
A Kistérségre gyakorolt hatások
• Új nagyméretű befektetők megjelenése, jelentős munkahelyteremtés
• Felszabaduló iparterületek újrahasznosítása
Javasolt kormányintézkedések
• A kormány szinten ismertté váló, a Dunaújvárosi Kistérség adottságait igénybe venni
szándékozó nagyberuházók kistérségbe irányítása
Állami hozzájárulás igénye
• Közvetlen finanszírozási igénye nincs
Helyi szerepvállalás
• Igény szerinti iparterületek kialakítása a Kistérségi Fejlesztési Társaságon keresztül
• Szükséges információk, adatok közvetlen adatbanki hozzáférésének biztosítása
• Szükséges adminisztrációs és koordinációs feladatok bonyolítása
• Kiemelt, egyablakos ügyfélfogadás
3. DUNAÚJVÁROS – ISKOLAVÁROS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA
A Kistérségre gyakorolt hatások
• Oktatási kapacitások mennyiségi és minőségi fejlődése
• Kistérségi oktatási kompetencia központ létrejötte
• Kistérség innovációs képessége intenzifikálódik, hatékonyabbá válik, folyamatosan
fejlődik
• Munkaerő elvándorlása csökken
• Új vállalkozások munkaerőigényének a felszabaduló erőforrások való biztosítása
• Helyi tudományos-innovációs potenciált jelentősen nő
• Beszállítói programok fejlődése
• A kistérség szellemi és kulturális élete felpezsdül
• Jelentős mértékű gazdaságélénkülés
• A kistérség szolgáltatói szektorkapacitás kihasználása nő, új igények megjelenésével
a szektor kvantitatív és kvalitatív fejlődési pályára áll
Javasolt kormányintézkedések
• A kormány a jóváhagyott tervek alapján támogatja a Dunaújvárosi Főiskola
fejlesztését és bővítését, szorgalmazza azok mielőbbi megvalósulását
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 15/149
• A kormány pályázatok kiírásával a dunaújvárosi középiskolai kollégiumfejlesztés
forrásgenerálásában részt vállal
Állami hozzájárulás igénye
• Főiskola fejlesztése: 3 Mrd Ft
• Középiskolai kollégiumok fejlesztése min. 200 M Ft pályázaton való elnyerésének
lehetőségének biztosításával
Helyi szerepvállalás
• Főiskolai tervek elkészítése
• Főiskola fejlesztéséhez ingatlanok felszabadítása, területi korlátok feloldása
• Az iskolaváros koncepció megvalósulásához szükséges oktatási teljesítmények
minőségfejlesztése, speciális kompetencia központ kialakítása
• Középiskolai kollégiumfejlesztés önrészének biztosítása: 200 M Ft
• A civil szféra bevonásának ösztönzése az oktatási intézmények működtetési
feladatainak átvállalása érdekében
• A szükséges működési, fenntartási források finanszírozása
4. KISTÉRSÉGI VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA KÖZPONT LÉTREHOZÁSA
A Kistérségre gyakorolt hatások
• Vállalkozások támogatása, fejlesztése, mely adott területen piaci vezető szerepet
biztosít az érintett vállalkozások számára
• A kutatás-fejlesztési, az oktatási, és a gazdasági-piaci folyamatok integrációjával a
befektetett tőkék megtérülési hatékonyságának növelése
• Gazdasági fellendülés, életminőség folyamatos javulása
Helyi szerepvállalás
• ACÉL-HÍD Program projektgenerálási tevékenységének tartós fenntartása,
működéséhez szükséges források biztosítása
• Innopark Kht. működtetése
• Tartós partnerségi együttműködési rendszer megalapozása az érintettek
azonosításával, bevonásával, és tartós-folyamatosan fejlesztése a partnerek valós
érdekeltségén, érintettségén alapuló motivációs rendszerén alapuló benntartásával
• Önrész biztosításával pályázati források térségbe való vonzása
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 16/149
5. KISTÉRSÉG PARTNERSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK LÉTREHOZÁSA
A Kistérségre gyakorolt hatások
• Kistérségi értékrend, kistérségi arculat létrejöttével kialakul a kistérségi kohézió
alapja
• Kommunikációs stratégia mentén a kistérségen belül, illetve a kistérségből kifelé
intenzívebbé válik a kommunikáció, jó hírnév, image alapján nő az irántunk
érdeklődők száma
• Kistérségi tervezési rendszer megszületésével a települési, kistérségi ráfordítások
(humánerőforrás, tőke, stb.) megtérülési hatékonysága nő, a kistérségi szinergia
elérésével többre jut „forrás”
• Érdekegyeztetési rendszer kifejlesztésével nő a kistérség jövőjével kapcsolatos
döntésekben résztvevők, arra hatással bíró kistérségi tényezők száma
• Nő a kistérségi kohézió, nő a lakossági, vállalkozói, önkormányzati aktivitás, nő a
kistérség értékteremtő teljesítménye
Helyi szerepvállalás
• ACÉL-HÍD Program projektgenerálási tevékenységének tartós fenntartása,
működéséhez szükséges források biztosítása
• Tartós partnerségi együttműködési rendszer megalapozása az érintettek
azonosításával, bevonásával, és tartós-folyamatosan fejlesztése a partnerek valós
érdekeltségén, érintettségén alapuló motivációs rendszerén alapuló benntartásával
• Önrész biztosításával pályázati források térségbe való vonzása
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 17/149
1.6. A koncepció és a kiemelt intézkedések kapcsolatrendszere
Dunaújváros iskolaváros. Kistérség, mint az alapfokú,
középfokú és felsőfokú képzés regionális minőségközpontja
Kistérségi Kompetencia Központ Piaci vezető-szerep elérését biztosító kutatási, oktatási,
vállalkozói bázis és tevékenység
Duna-híd, M6, M8 infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, a kistérség logisztikai teljesítményének megsokszorozása, az életminőség fejlesztés
lehetőségének megteremtése
Új potenciálok
teremtése, illetve ezek
támogatása
Megőrzött és generált
potenciálok kiaknázása
Befektetők kistérségbe vonzása Összehangolt kistérségi szerepvállalás a befektetők fogadásához szükséges
feltételrendszer megteremtése
A Kistérségben élők életminősége nő. Testi-lelki
szociális jólét összhangja elérhetővé válik
Kistérség anyagi értékteremtő képessége nő
Kistérségi teljesítmények
nőnek
Akut problémák kezelése,
meglévő potenciálok, értékek
megőrzése
Kistérségi partnerségi intézményrendszer. Erőforrás
szinergia tartós fenntartása
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 18/149
2. Vertikális fejezetek helyzetelemzése
2.1. Infrastruktúra Az előző helyzetvizsgálat óta meghatározó változás az infrastruktúra területén nem
következett be.
Változásként elmondható, hogy több településen is biológiai szennyvíz-tisztítómű épült és
jelentősen javult a csatornázottsági helyzet, illetve további csatornázási projektek indultak
el. Egyre jobban érzékelhető a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a Duna, illetve az ország
szívében való elhelyezkedés, mint lehetőség kiaknázatlansága.
Továbbra is kiemelt erősségünk az iparterületek elektromos energia igényeinek szinte
korlátlan kiépíthetősége.
A hír- és távközlési rendszerek kiépítettsége az elmúlt időszakban számottevően nem
változott, ennek megfelelően az információs társadalomhoz való csatlakozás területén az
ország bizonyos, kiemelten fejlett területeihez képest jelentős technikai és lehetőségbeli
elmaradásban vagyunk.
A kistérség egészére nézve területenként eltérő mértékben továbbra is jellemzőnk a
tömegközlekedés esetenkénti kiépítetlensége. Itt elmondható, hogy a tömegközlekedési
szolgáltatások elsősorban a munkáltatók igényeihez igazodik, a műszakváltások
időpontjaiban megfelelő, de egyéb időpontokban az igényeket nem elégíti ki. Továbbra is
gondot jelent a kistérségben lévő települések közötti közlekedés, hiszen a
tömegközlekedési lehetőségek sugaras szerkezetűek, azaz Dunaújváros központúak.
A kistérség egy részénél továbbra is erősség a Duna partján húzódó zöld- és vízterületek
megléte, nagysága, mely területenként eltérő lehetőségeket rejt magában.
Ezek alapján, az infrastruktúra területén a jelenlegi helyzetet az alábbi SWOT elemzés
mutatja be.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 19/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Közlekedési szempontból kedvező adottságok (vízi, közúti, vasúti és légi közlekedés alapjai)
• A települések gázellátása megoldott • Szennyvíztisztító-kapacitás
folyamatos bővítése • A szennyvíztisztítás minősége javult• Az ipari területeken az elektromos
energiai igény kiépíthető • KIR megvalósíthatósági tanulmány,
pilotrendszer
• Nyitott közműolló • Távhő-ellátás csak Dunaújvárosban
biztosított • Nem megfelelő nyomásviszonyok a
vízellátásban • A főúthálózat településeket elkerülő
szakaszainak hiánya • Gyorsforgalmi úthálózat hiánya • Kerékpárút-hálózat csak
településeken kiépített • A hír- és távközlési rendszerek
kiépítettsége nem teljes • A tömegközlekedés nem megfelelően
kiépített • Forráshiány a teljes projektekre
vonatkozóan • Kistérség települései között nem
megfelelő hatékonyságú az együttműködés az infrastruktúra fejlesztésben
Lehetőségek Veszélyek
KÜ
LSŐ
HA
TÁ
S
• Az EU tagállama vagyunk, pályázati források elérhetőek.
• Duna-híd megépítése • Vasút korszerűsítése • Közúthálózat fejlesztése • Országos közforgalmi kikötő építés,
felsőfokú logisztikai központ kiépítése
• Vízi utak és meglévő kikötők fejlesztése
• Légi közlekedés fejlesztése
• Az országos hálózatfejlesztési koncepció nem a jelenleg ismert ütemezés szerint valósul meg
• Havaria • A vonalas infrastruktúra építése
lassulhat, ha a kötelező ásatások időben elhúzódnak, pl. szakember vagy munkaerőhiány, vagy időjárás
Látható, hogy a területet leginkább a fejlesztendő gyengeségek és a kiaknázható
lehetőségek jellemzik. Ezek közül is legnagyobb hatást az úthálózat, a Duna-híd és a
közforgalmú kikötő és Logisztikai központ megvalósulásai okozhatják a fejlesztések
áttételes, közvetett gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatásai miatt.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 20/149
2.2. Környezetvédelem A környezettel való kapcsolatunkra továbbra is jellemző, hogy a térségben, elsősorban
Dunaújvárosban található iparvállalatok okozzák a legnagyobb környezetterhelést. Bár az
elmúlt időszakban több környezetvédelmi beruházás is megvalósult (DUNAFERR) és ez
által az érintett térségek környezeti terhelése csökkent, a kistérségre még mindig a
közepesen szennyezett települések a jellemzőek.
A DUNAFERR területén kiemelendő a keletkező hulladék továbbfeldolgozását célzó
üzletágak folyamatos jelenléte és fejlődése. E fejlődés keretében jött létre a Ferrecirk Kft.,
mely a keletkező vasszulfátot dolgozza fel és alakítja át szennyvíztisztításra
felhasználható termékké. Hasonlóan javítja a környezetterhelést a DUNAFERR 1 Mrd Ft
értékű kohói légtisztító beruházása. Ide sorolandó a salak közútépítésben való
felhasználását előkészítő projekt elindulása az ACÉL-HÍD Program keretei között.
Továbbá a szelektív hulladékgyűjtés (Dunanett Kft; több mint 50 hulladék sziget
kialakítása) rendszerének beindítása és működtetése a lakossági és a fogadói oldal
egyértelmű támogatás mellett.
A Dunához kötődő természeti értékeink vonatkozásában elmondható, hogy az országosan
és a kistérségben is igen nagymértékben fejlődő szennyvíztisztítás hatására ezen
természeti értékeink folyamatosan felértékelődnek.
A környezetgazdálkodás, környezetvédelem és a környezetfejlesztés korlátjai továbbra is
a forráshiányra vezethetőek vissza, bár egyes településeken ezeket részben megoldva
kisebb előrelépések tapasztalhatóak (parlagfű gyűjtés, virágosítás, közös lakossági
területrendezés, stb.).
A kistérségekben található iparvállalatok minőségügyi, környezetirányítási rendszereinek
fejlődésével a vállalatok környezetvédelmi gondolkodásmódja is változik, mely hosszú
távú lehetőségeket rejt magában.
A kistérség határaként működő Duna közelsége mindenképpen lehetőséget ad az elmúlt
években tapasztalható országos szintű aszály és kiszáradás veszélyek helyi kezelésére és
az egyre növekvő közúti forgalom okozta zaj és légszennyezettség vízi szállítással való
kiváltására.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 21/149
Az ipari és kommunális hulladékok elhelyezési helyzete változatlan, így továbbra is
igazak az itt feltárt hiányosságok. Ezzel együtt elmondható, hogy a veszélyes hulladék
kezelés tekintetében sincs változás, így a kistérség a keletkező veszélyes hulladékok
kezelését megoldja.
A hulladékkezelés változatlansága azonban továbbra is egyre fokozódó hiányosságunk,
mivel az EU csatlakozással várhatóan belépő hulladékkezelési előírások a szelektív
hulladékgyűjtés vagy a hulladék későbbi szelektálását követelik meg. Mivel ezen
feladatok foglalkoztatással és gazdaságélénkítéssel is összeköthetőek, a helyi források
hiányában, mint lehetőségek jöhetnek szóba. Ezen lehetőség kihasználását szorgalmazza a
kistérségben, elsősorban az iparvállalatokhoz kötődő, kiváló környezetvédelmi
szakembergárda megléte is.
Ezek alapján a környezetvédelem területén a jelenlegi helyzetet az alábbi SWOT elemzés
mutatja be.
Erősségek Gyengeségek
BE
LSŐ
BE
FOL
YÁ
S
• Dunaújváros csatornázottsága 90% feletti
• Olajfogó gát megépítése DUNAFERR • Korszerű biológiai szennyvíztisztítók
működnek • A térségben növekszik azon cégek
száma, akik a legmagasabb színtű, auditált minőség-, környezetirányítási rendszerekkel rendelkeznek
• Kidolgozott mentési kárrendezési, illetve részben riasztási rendszerrel rendelkezünk
• Dunaújvárosra vonatkozó települési környezetvédelmi programmal rendelkezünk
• Papír (Dunapack) és vashulladék (Dunaferr) újrafelhasználási kapacitás
• Levegőszennyezettségi monitoring rendszer megvalósulása
• Jól képzett környezetvédelmi szakemberek
• Szelektív kommunális hulladékgyűjtési rendszer bevezetése
• Az érvényes jogszabályoknak nem megfelelő hulladéklerakók
• Egyes településeken a csatornázottság hiánya
• A meglévő szennyvíztisztító művek kapacitás kihasználatlansága, kapacitásfeleslege
• Esetenként a szennyvíztisztító művekből távozó tisztított szennyvíznek nem megfelelő elvezetése
• Felszíni vízszennyezések • Mérsékelten szennyezett levegő • Közlekedés és termelő tevékenység
okozta zajterhelés növekedése • A Duna menti természeti értékek kiemelt
védelmének hiánya • A Duna adta környezetkímélő
lehetőségek kihasználatlansága • Hivatalok környezetvédelmi hiányosságai• Biológiai allergének növekvő
koncentrációja • Hiányzó környezetvédelmi információs
rendszer
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 22/149
Lehetőségek Veszélyek K
ÜL
SŐ H
AT
ÁS
• Az EU tagállama vagyunk, pályázati források elérhetőek.
• Fajgazdag madárvilág – országos jelentőségű természetvédelmi területek
• A környezet szabályozott védelmét, hasznosítását és fejlesztését szolgáló jogi és gazdasági szabályozórendszer létrejön
• Regionális komplex környezetvédelmi kutatások a veszélyeztetett, erősen szennyezett rekreációs területek átfogó értékeléséhez
• A környezetvédelem magas prioritása és forrásellátottsága az EU-ban
• Megyei Környezetvédelmi Program kialakítása
• Dunaújváros és térsége környezeti terheltségének jelentős csökkentése illetve kármentesítése, hulladékfeldolgozási iparág kialakítása
• Forráshiány • A Duna nyugati irányú eltolódása és a
talajszerkezet miatt a partsáv omlós, eróziós, ez a Duna melletti településeket is veszélyeztetheti
• Forráshiány miatt Dunaújváros és térsége levegője ülepedő porral tovább terhelődik
• Lokális NOX határérték túllépések egyre gyakoribb előfordulása
• A Duna mellékág-rendszerének környezetterheltsége növekszik, megmarad
Az elemzés alapján látható, hogy a területet a gyengeségek és a veszélyek, illetve
lehetőségek dominálják. A térség környezeti állapota illetve annak esetleges
romlása komoly korlátja a fejlődésnek. Ezen túl elmondható az is, hogy a
kistérség több olyan erősséggel is rendelkezik, mely országos szinten előre
mutató.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 23/149
2.3. Gazdasági versenyképesség A kistérség vállalkozásai továbbra is Dunaújvárosban koncentrálódnak. A Dunaújvárosi
koncentráció mellett a DUNAFERR domináns szerepe továbbra is megmaradt.
A Dunaújvárosi koncentráció ellen hat a 6-os út mellett élénkülő gazdasági, befektetési
tevékenység, de napjainkig ennek hatása még nem jelentős.
A kistérség vállalkozási összetételét vizsgálva elmondható, hogy a Dunaújváros és
vonzáskörzete vállalkozói körében jelentős számban találhatóak kisebb vállalkozások,
melyek sok esetben a munka melletti másodállást, kiegészítő jövedelmet (sok esetben a
főmunkaidős munkához erősen kötődve) szolgálják. Ezek a vállalkozások alapvetően a
DUNAFERR gazdasági stabilitásától függenek.
A kistérség vállalkozásainak más prosperáló térségekkel, mint pl. Székesfehérvár, való
összevetésével megállapítható, hogy a Dunaújvárosi kistérségben a rendszerváltást
követően tapasztalható gazdasági leépülés nem, vagy nem a többi mára már kiemelkedően
fejlődő, stabil területhez hasonlóan következett be. Ennek fő oka a DUNAFERR akkori
gazdasági stabilizációjában, a kistérség monokultúrájában keresendő. Elmondható viszont
az is, hogy a gazdasági leépüléssel együtt a leépülést követő fellendülés is alacsonyabb
szintű volt a kistérségben. Ez jórészt a Dunaújvárosi kistérség által nyújtott lehetőségek
más lehetőséggel való összevetésén alapult.
Amennyiben a Dunaújvárosi kistérséget tekintjük megállapítható, hogy a DUNAFERR
válsága a kistérségre és az országos beszállítói kört tekintve igen jelentős hatást gyakorol.
Szerencsére több példa is létezik ennek kezelésére, sőt sikerré kovácsolására.
Összességében Dunaújváros vállalkozói szféráját tekintve elmondható:
• A vállalkozói kört, iparágat tekintve a DUNAFERR alapvetően
meghatározó tényező
• A vállalkozói kör az elvárható bővülés ellenére számában stagnál, átlagos
adótermelésében lehetőségei ellenéra alacsony szinten mozog.
• A helyi vállalkozások helyi érdekeinek biztosítására önálló Dunaújvárosi
Kereskedelmi és Iparkamara jött létre.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 24/149
Ezek alapján a gazdasági versenyképesség területén a jelenlegi helyzetet a következő
SWOT elemzés fejti ki.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 25/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Meglévő ipari bázis • DUNAFERR RT. sikeres privatizációja.• Kedvező műszaki infrastrukturális
háttér • Működő ipari park • Ipari kikötő megléte • A szolgáltató szektor a térségben
fejlődik • A térségben potenciális fizetőképes
fogyasztói kereslet van • Iparterületek versenyképes telekára • Fejlesztési-, rendezési tervek
rendelkezésre állnak • Jól képzett fiatalok magas létszáma • A kistérségben sokoldalúan
használható, képzett munkaerő biztosított
• Új tevékenységek befogadásának képessége
• Felsőfokú oktatási háttér • Fejlett bankrendszer • Felsőfokú körzetközpontnak megfelelő
lakossági szolgáltatások megléte • Megyei jogú város közszolgáltatásai a
vállalkozások rendelkezésre állása a kistérségben és nagyobb vonzáskörzetében
• Kialakuló kistérségi intézményrendszer • Tudatos felkészülés az EU csatlakozásra• Elkötelezettség az EU
környezetvédelmi normáinak való megfelelésre
• A kistérségben megindult a környezetbarát energiatermelés
• A helyi feladatok megoldásához szükséges források előteremtésére az elkötelezettség adott
• Önálló területi Kereskedelmi és Iparkamara működik
• A DUNAFERR túlsúlya miatt a kistérség gazdasági szerkezete torz
• Gazdasági integrációk száma csekély • Klaszterizációs folyamat nem kellő
hatékonyságú • A befektetések gátja a jelen ipari
tevékenység környezeti terhelése • A térségben olyan szolgáltatásokat is
kívülről vesznek igénybe, ami helyben megvan
• A vállalkozások által igényelt közszolgáltatásokat biztosító ipari park jelenlegi befogadó képessége korlátozott
• A kikötő fejleszthetőségének földrajzi korlátai
• A kistérségi szolgáltató szektor a nagyrészt a DUNAFERR-hez kötődik
• A fizetőképes kereslet jelentős részben máshol realizálódik
• Egybefüggő jelentős nagyságú, kellően előkészített ipari területek hiánya
• A fiatal képzett, innovatív munkaerőt megtartó képesség nem kielégítő
• Tudományos, K+F potenciál egyoldalúsága
• Jelentős lemaradás a korszerű informatika nyújtotta lehetőségek kihasználásában
• Az önkormányzat ügymenetében nem részesülnek kiemelt bánásmódban a befektetni szándékozók
• Összehangolt térségi marketing és reklámtevékenység hiánya
• Dunaújváros önkormányzatának költségvetése jelentős hiánnyal küszködik
• Kistérségi szinten nincs megoldva a befektetők fogadása (hiányos információáramlás, nincs összehangolt fejlesztés)
• A befektetések fogadására szolgáló vállalkozások tevékenysége nem eléggé összehangolt
• Kommunális hulladékkezelés, feldolgozás nincs megoldva, a technológia elavult
• Nincs a Térség speciális felkészültségét reprezentáló kompetenciákon alapuló gazdasági aktivitás,
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 26/149
Lehetőségek Veszélyek K
ÜL
SŐ H
AT
ÁS
• Az EU tagállama vagyunk, pályázati források elérhetőek.
• Országos földrajzi centrum (vízi, közúti, vasúti szállítási és átrakodási potenciál)
• M6-os, M8-as út és a Duna-híd megépítésének előkészítése már megkezdődött
• Új országos közforgalmi kikötő elhelyezkedésének tervkoncepciója már rendelkezésre áll
• A Duna, mint a VII. számú Helsinki folyosó
• Állami beruházások élénkülése a kistérségben
• Ipari centrumok közelsége (Budapest, Székesfehérvár)
• Kistérségen kívüli befektetői tőke bevonása
• Megyei, regionális állami, EU források bevonása a helyi projektekbe
• A Privatizált DUNAFERR térségben vállalt társadalmi-, gazdasági szerepe gyökeresen megváltozhat
• Földrajzi adottságok kihasználhatósága korlátozott a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága miatt (M6, M8, Duna-híd)
• Országos közlekedési infrastruktúra fejlesztésének időbeni csúszása, beindulásának bizonytalansága
• A privatizált DUNAFERR átszervezése során jelentős tömeget érintő munkaerő fluktuációs folyamat indulhat el.
• A DUNAFERR átszervezése és a befektetők fogadókészsége kistérségi szinten időben nem összehangoltan valósul meg
• Az infrastrukturális fejlesztésekbe a helyi vállalkozók nem kapcsolódhatnak be
• Állami szerepvállalás elmaradása a térség helyzetének rendezésében
• A KKV-k hitellehetőségei erősen korlátozottak
• Nem engedélyezik egy leendő iparterület művelés alóli kivonását.
Komoly fejlődési tartalékkal rendelkező, sokrétű áttételes hatással jellemezhető
kiegyensúlyozott fejlesztési terület, mégis a legkomolyabb fenyegetettség továbbra is
erről a területről származhat. Ugyanakkor olyan lehetőségek nyílnak meg az EU
forrásokhoz jutás hatásfokának növelésére, amely aktív kistérségi gazdaság-
fejlesztési politika támogatásával új fejlődési pályára állíthatja a ma még
monokultúrás gazdaságú kistérséget. Csak preventív gondolkodással és a folyamatos
fejlesztési törekvések összehangolásával lehet a veszélyek bekövetkezésének
kockázatát csökkenteni, a nyíló lehetőségek kihasználásának valószínűségét növelni.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 27/149
2.4. Humánerőforrás-fejlesztés A kistérségben a férfiak és nők aránya az országos átlagnál kiegyensúlyozottabb. Ez a
kiegyensúlyozottság a megyei átlagra is igaz. A kistérség lakosságánál megállapított
kismértékű növekedés, a belső vándorlással együtt továbbra is fenn áll. Megállapítható,
hogy a lakosság kismértékű növekedését nem a természetes szaporulat, hanem elsősorban
a különböző okokra visszavezethető betelepülések okozzák.
A kistérség jellemzője a DUNAFERR és a Dunaújvárosi Önkormányzat által
megvalósított speciális Outplacement rendszer, melynek eredményeként a DUNAFERR-
es munkavállalók és a köztisztviselők leépítése közvetlenül nem jár munkanélküliséggel.
Az Outplacement rendszer hiánya viszont a kistérség nem a két célcsoportba tartozó
munkavállalóinak kezeletlensége.
Ezen a lefedetlen területen jelentős lépés volt a Kistérségi Foglalkoztatásért és
Felnőttképzésért Közalapítvány létrehozása.
A kistérséget tekintve felsőfokú oktatásig az oktatási paletta minden eleme megtalálható.
Az oktatási intézményrendszerre továbbra is jellemző, hogy elsősorban Dunaújvárosban
koncentrálódik. Itt a helyi főiskola lassan „főiskolavárossá” növi ki magát. A nagy
volumenű képzés a képzési paletta folyamatos szélesedésén túl a város és a kistérség
fiatalságának megőrzését is kiválóan szolgálja. A helyi főiskola és a gazdaság szoros
együttműködését és az innovációs potenciál megvalósulását mutatja a főiskola által
elindított ún. Beszállítói program is, melyet mindenképpen tovább kell fejlesztenünk.
Dunaújvárosban a bölcsődei és óvodai ellátás az országos színvonalnál magasabb.
A kistérség minden településére igaz, hogy általános iskola alsó tagozata működik, de
felső tagozat már egyes kisebb településeken nem található. Dunaújvárosban az óvodai
túlzsúfoltság megszűnt, a kihasználtság 100%-ra tehető, átlagosan egy óvodai
pedagógusra 11 gyermek jut. Ezzel együtt a folyamatosan csökkenő gyereklétszám az
ellátás színvonalát javítja.
Az általános oktatásról elmondható, hogy folyamatos figyelem középpontjában állnak a
gyermek létszám alakulása és a gazdaságossági mutatók (pedagógus létszám, üzemeltetési
költségek, stb.) miatt. Trivialitás, hogy a Dunaújvárosi általános iskoláskorú
gyermeklétszám növelése elsősorban a vonzáskörzetben élő gyermekek városba
vonzásával realizálódhat, amivel a kistérségi települések iskoláinak fenntarthatóságát
kérdőjelezheti meg. A kistérségi oktatási stratégia megszületése ezért elengedhetetlen
feladat!
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 28/149
Középfokú képzés a kistérségben kizárólag Dunaújvárosban érhető el. A hagyományos
állami oktatás mellett a kistérségben megjelent az alapítványi és egyéb képzési formák
iránti érdeklődés is. Nemcsak az alapítvány által létrehozott oktatási formák vannak jelen,
hanem megjelent az első olyan alapítványi középiskola is, amelyet Dunaújváros Megyei
Jogú Város Önkormányzata adott át egy alapítványnak működtetésre.
Dunaújvárosban 9 középiskola található. Ebből 1 alapítványi működésű. A középiskolai
tanulók létszáma mintegy 6000 fő, mely a kollégiumi férőhelyek hiányában jellemzően a
közeli településekről tevődik össze.
A nappali tagozatos képzések mellett jelentős az akkreditált, magas színvonalon működő
magán nyelviskolák, művészeti, zeneiskolák, és számítástechnikai képzések, illetve egyéb
tanfolyami jellegű képzéseket nyújtók száma. Ezek közül szervezettségével kiemelkedik a
DUNAFERR Humán Intézete által szolgáltatott képzési paletta.
Ezen korlátok közül a két legkiemelkedőbb a középiskolai kollégiumi férőhelyek
számának korlátja, illetve a főiskolai fejlesztések finanszírozási korlátja.
A kistérség szociális intézményrendszere az országos átlagnak megfelel, viszont nincs
felkészítve egy esetleges havaria állapot kezelésére.
Az iskolai képzésből kieső fiatalok rehabilitációját, szocializációját segíti és szolgálja a
kistérségi működési területen mozgó Tud6sz program
A kistérség humán erőforrás kezeléssel összefüggő felkészültségét mutatja, hogy
megvalósult a Kistérségi Kutatócsoport, Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási Rendszer
működik, kidolgozás alatt van a Kistérségi Társadalmi Párbeszéd Iroda és a Kistérségi
Rehabilitációs Rendszer, Kistérségi Munkavédelmi Központ és DUNAFERR Regionális
Egészségpénztár, mely napjainkban az UNIQA Egészségpénztárba beolvadva minőségi
fejlesztéseket végrehajtva folytatja tovább tevékenységét.
Ezen főbb változások alapján a humán fejlesztés területén a jelenlegi helyzetet a
következő SWOT elemzés fejti ki.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 29/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Fejlett intézményhálózat, képzett szakemberek jelenléte.
• Főiskolai képzés, tudományos potenciál • A Dunaferr Rt. szellemi bázisa és
képzési rendszere • Civil társadalom önszerveződése
megindult • Kistérségi humánrendszer zárványok:
• Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási Rendszer
• Kistérségi Munkavédelmi Központ • Kistérségi Rehabilitációs Rendszer
• Több intézményfenntartó minőségfejlesztő hatása az oktatásban
• Bizonyos területeken jó a kapcsolat a város és a környező települések önkormányzatai között, aktív együttműködés
• Aktívan közreműködő szociális partnerek a szakszervezet, a kamara
• Országos kiterjedésű működést megvalósító egészségpénztár jelenléte.
• Tud6sz program működése. • Kistérségi Felnőttképzési és
Foglalkoztatási Alapítvány • Gyöngyház Nyugdíjpénztár • Magán művészeti iskola kistérségi
hatású működése
• A DUNAFERR Rt. „túlsúlya a foglalkoztatásban
• Az értelmiség elvándorlása jelentős • Információ és információs rendszer
gyengesége • Kistérségi identitás hiánya • Súlypont problémás, igényekhez képest
túlméretezett intézményrendszer • Bizonyos humánszolgáltatások alacsony
minősége (oktatás, egészségügy, szociális ellátás)
• Szakmai színvonal heterogén • Rossz egészségi állapot, egészség,-
biztonságkultúra hiánya • Kistérségi, települési humánstratégiák
hiánya • Megváltozott munkaképességű emberek
problémáinak megoldatlansága • Prevenciós rendszerek hiánya
(egészségügy, oktatás, szociálpolitika) • A továbbképzési, képzési irányokat nem
a „kereslet”, hanem a „kínálati” oldal szabja meg, a kínálati oldal késve követi a valós gazdasági igényeket, a képzési költségek a színvonalhoz igazodva alacsonyak
• Kompetencia zavarok a kistérségi humánerőforrás vagyonnal kapcsolatban
• Rugalmas foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás ismeretlen
• A kistérségben arányaiban sok a DUNAFERR-hez kapcsolódó vállalkozás
• Az országos, régiós átlagnál alacsonyabb vállalkozási szám
• A működő vállalkozások fejlődési, innovációs képessége, EU felkészültsége gyenge
• Dunaújváros agglomerációjában lévő kistelepüléseken az esélyegyenlőséget biztosítók hiányosak, az ott élők is a városban keresnek munkát, vagy munkanélküliek
• Összességében gyenge gazdasági kapcsolat a város és a kistérség többi szereplője között
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 30/149
Lehetőségek Veszélyek K
ÜL
SŐ H
AT
ÁS
• Egészségpénztár országos szintre fejlesztésével megnyíló kistérségi mozgásterek.
• Főiskola fejlesztése, bővítése • Dunaújváros iskolaváros jellegének
erősítése • Szellemi tőke innovációs park
létrehozása (információs központ, egészségügyi életmód centrum, oktatási képzési centrum, gazdasági innovációs centrum)
• Piaci követelményeknek megfelelő iskolai végzettség általános szintjének növelése
• Osztott fenntartású humán intézményszerkezet kialakítása
• Dunaferr minőségügyi, környezetirányítási, munkavédelmi rendszer tapasztalatainak kistérségi hasznosítása
• Az utak, a híd megteremtik egy több pólusú foglalkoztatási struktúra lehetőségeit
• Az érintettekkel való aktív kommunikáció, a személyes érintettségre épített bevonásuk a saját és a térség sorsának a partnerség eszközrendszerével történő megoldásába
• A civil szféra foglalkoztatási lehetőségeinek kihasználása
• Az épülő inkubátorház adta lehetőségek • A szolgáltatások fejlesztésében rejlő
munkahelyteremtés • A környezetvédelem rehabilitáció /DV
belső területei/ mint munkahelyforrás
• A népesség további öregedése • A képzési rendszer egyre nehezebben tud
alkalmazkodni a jövő igényeihez. • Helyben lakó munkaerőforrás kiapadása • Önkormányzatok humán rendszerének
forráshiány miatti ellehetetlenülése, drasztikus leépülése
• A lakosság növekvő ütemű elvándorlás a kistérségből, és főleg Dunaújvárosból
• Foglalkoztatással összefüggő kiszámíthatatlan folyamatok (fluktuáció, minőségi átrendeződések) a privatizált DUNAFERR Rt. átalakulási folyamata következtében
• Nem megfelelő, riogató, túldimenzionált tömegkommunikáció
• Tömeges foglalkoztatás ígéretével a lakosságot ámító megoldások
• Elkapkodott, politika-vezérelt döntések • Az érintettek bevonása nélkül kialakított
elképzelések • Strukturális munkanélküliség kialakulása
A SWOT elemzés alapján elmondható, hogy a kistérség humán erőforrását a
lehetőségek területének lehet nevezni. Látható, hogy komoly fenyegetést jelent egy
esetleges gazdasági krízisből eredő munkanélküliség is. A kistérség eddig is
tudatosan készült a DUNAFERR jövőjére, olyan szervezeti kezdeményezéseket
indított, mely elébe tudott menni a folyamat során fellépő problémáknak.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 31/149
2.5. Idegenforgalom Az idegenforgalom tekintetében kiemelkedő változást előkészítő projekt indult
(Mikulásfalva – mesefalu), illetve több került tervezési fázisba (pl. Magyarfalu – Baracs,
Termálvízkészlet hasznosítása – Mezőfalva, Jankovits kastély – Rácalmás, stb.).
Ténylegesen, eredményekben kimutatható változások azonban az elmúlt időszakban a
kistérségen belül nem következett be. Ezen túlmenően mindenképpen kiemelést érdemel a
Kistérségi Idegenforgalmi Koncepció kidolgozása és elfogadása, melynek
megvalósításáért Kistérségi Idegenforgalmi Iroda jött létre. Ide tartózóan kell megemlíteni
a Turinform irodát, valamint a Duna-parti kerékpár utat.
Az elkészült tanulmányok alapján elmondható, hogy a kistérség több olyan turisztikai
elemmel rendelkezik, melyből kiváló turisztikai termékeket lehet fejleszteni. Ezen
termékek alakításával a turisztikai forgalom a kistérségben növelhető, így közvetetten
gazdaságélénkítés valósítható meg.
A turisztikai vonzerőt nagymértékben lerontja a Dunaújváros rossz imázsa, valamint a
városban található ipartelepek környezetszennyezése, illetve a környezetszennyezés
„fogalmának városhoz” kötődése.
Kiemelt lehetőségként jöhet szóba a kistérség Duna partján való elhelyezkedése, illetve az
elmúlt időszakban országos visszhangot kapott tevékenységek, mint pl. a sport,
megvalósuló közúthálózat fejlesztés, megépülő Duna-híd, vagy a DUNAFERR-hez
kötődő sikeres monokultúra váltás.
További fejlődés tapasztalható a szálláshely kínálat bővülése, színvonala és sokrétűsége,
illetve a kereskedelmi és szórakozó helyek színvonal és kínálat felhozatalában is.
A turizmus megvalósulását segíti a térségben található fejlett bankrendszer és az ehhez
kötődő fizetési lehetőségek széles tárháza.
Ezen főbb változások és az elkészült Idegenforgalmi Koncepció alapján a turisztika
területén a jelenlegi helyzetet a következő SWOT elemzés szemlélteti.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 32/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Elkészült Fejér megye, valamint Dunaújváros és térsége turisztikai koncepciója.
• Létrejött a Kistérségi Idegenforgalmi és EU Integrációs Iroda, Turinform Iroda
Dunaújváros: • Unikum a szocialista-realista építészet
jelenléte, szocialista történelmi múlt • Duna-part és park • Római kori leletek, emlékek • Minőségi sport, sportlétesítmények • modern művészeti affinitás • buszközlekedés központja a régióban • kereskedelmi és vendéglátó-ipari
szakképzés, Főiskola • üzleti és közigazgatási központ • kibővült szálláshely kínálat • vendéglátó egységek struktúrája
megfelelő • több jó színvonalú vendéglátóhely
kialakítása • pénzügyi szolgáltatások színvonala • vendéglátás relatíve kedvező árai • bővült a rendezvényhelyszínek palettája Kistérség: • regionális és kistérségi együttműködés
megléte • szép táj, vízpart, holtágak, szigetek • a dunai Nagy-sziget rehabilitációja
megkezdődött • panziók a 6-os út mellett. • néprajzi, kulturális értékek, népszokások,
élő hagyományok (falunapok, búcsúk, szüreti bálok, borünnepek, lovas napok)
• horgászat, vadászat, lovaglás tradíciók • Egyedi élővilág • repülőtér - sportrepülés, sétarepülés • vízközeli, tisztázott tulajdonú ingatlanok • borászati kultúra, „borút-terv” megléte • barátságos, rendezett, egyre szépülő
faluképek, sok virággal • híres út menti csárdák és halászcsárdák • testvér települési kapcsolatok • Névhez, régészeti leletekhez köthető
vonzerő. (pl. Nagykarácsony, Baracs) • Kerékpárút pályázat (Rácalmás – Dunaújváros)
• Marketingtevékenység hiánya • Regionális, kistérségi és települési
turisztikai kapcsolatok kiépítetlensége • Falusi turizmus fejletlensége • Idegenforgalmi termékek hiánya • Gyenge idegenforgalmi és turisztikai
arculat. Dunaújváros: • iparváros/lakótelepváros arculat (városkép
+ imázs) • többnapos tartózkodást indukáló
rendezvények hiánya • Duna-part turisztikai funkció hiánya • Idegenforgalmi kommunikáció,
információáramlás hiánya • Igazi városközpont hiánya • A levegő és a Duna vizének
szennyezettsége Kistérség: • A Mezőföld, mint földrajzi-néprajzi és
idegenforgalmi fogalom ismeretlensége • „Féloldalas régió”: Duna elválasztó
hatása, térségi vonzerőszegénység • Néhány elhanyagoltabb település, ill.
településrész • A kistérségi Duna-part feltáratlansága
lakossági és idegenforgalmi víz közeli tartózkodásra
• A kistérség Duna partja rendezetlen és lehetőségei kihasználatlanok
• 6-os út elválasztó és leválasztó hatása • Összefüggő kerékpárút-hálózat hiánya. • A kistérségi „belső” turizmus alacsony
intenzitása.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 33/149
Lehetőségek Veszélyek K
ÜL
SŐ H
AT
ÁS
• A Duna vízi turisztikai potenciálja jelentős
• Kedvező földrajzi helyzet és jó megközelíthetőség
• A turizmus felismert fontossága, EU és kormányzati szintű kiemelt kezelése
• Aktív vidéki üdülés lehetősége, a „városi” és „falusi turizmus” együttes megléte.
• Történelmi és kulturális, gasztronómiai hagyományok, mint turisztikai termékek alapjai, megvannak
• A térségi közúthálózat fejlődéséhez, valamint a privatizált DUNAFERR fejlődési folyamataihoz kapcsolódó üzleti konferencia turizmus várható növekedése
• Speciális turisztikai termékek fejlesztésének lehetősége
• A Dunának - mint nemzetközi vízi útnak - a használatával kapcsolatos bonyodalmak tartós fennmaradása
• A környezet állapotának és a víz minőségének romlása
• Turisztikai érdekeket sértő beruházások megvalósítása
• Idegenforgalmi gazdasági tudat hiánya
E fejlesztési területet elsősorban a lehetőségek „uralják”. Ezek alapja kistérségi
településekben rejlő lehetőségek, melyek a városi lehetőségekkel szinergiában a hazai
és nemzetközi idegenforgalom egy elismert és keresett „portékájává” válhat. A
lehetőségeket növeli a kistelepülések idegenforgalmi fejlesztéseinek Dunaújvárosi
lakosság, mint fizetőképes kereslet bevonásával biztosítható, tervezett igénybevevési
„rátát”. Veszély a területen az „elmaradt haszon tartós elkönyvelése”. Jellemzőbb a
lehetőségek kiaknázása és a gyengeségek fejlesztése.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 34/149
2.6.Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés a dunaújvárosi kistérségben is jellemzően az agrárszektorhoz kötődik,
bár célja szerint ezen aktivitás ennél jóval tágabb célrendszert jegyez. Ennek megfelelően
a helyi vidékfejlesztési problémák gyökere több esetben is ezen tényezőkre vezethető
vissza.
Mivel az egyes vidéket kiemelten érintő témákat külön kezeltük (közlekedés,
közúthálózat, csatornahálózat, szennyvíztisztítás, falusi és egyéb turizmus, illetve új
fogalomként jelenik meg a partnerség, együttműködés) ezen fejezetben jellemzően az
agráriparra és az ehhez szorosan kötődő iparágakra koncentráltunk.
A agráriparról, mezőgazdaságról elmondható, hogy országos szintű válságban van, és
hiába vannak kiváló földrajzi adottságaink (mezőföld), a kistérségre is az országosan
jellemző gondok nehezednek.
Ehhez járul az EU tagsággal járó lehetőségek és veszélyek bonyolult mátrixa, mely
soronként és oszloponként is egy minőségű tervezési, támogatási, működési rendszert
igényel az agrár szektortól, az önkormányzatok szerepvállalásától, a Kistérségi Társulás
tervezési rendszerétől.
Ezek alapján a vidékfejlesztés területén a jelenlegi helyzetet a következő SWOT elemzés
szemlélteti.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 35/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Mezőgazdasági infrastruktúra megléte • Olajos növények termesztése • A fennmaradt nagyüzemek működése. • Szellemi műhely megléte oktatás és
képzés, a területfejlesztés és a vidékfejlesztés területén
• Rendezett területhasználat • Különböző szintű központok jó
elérhetősége
• Értékesítési gondok, szervezetlenség, kiszolgáltatottság
• Az erdők területének nagysága alacsony, és a meglévő erdők minősége gyenge
• A halászat jelentősége teljesen megszűnt • Az ipari parkok és logisztikai központok
tervezésekor nem kapott helyet az agrárszektor
• Nem megfelelő a szakember ellátottság • Kevés megfelelő képzés • Nem megfelelő technológiák alkalmazása• Nem optimális a földterületek nagysága • hiányzó szaktanácsadó hálózat • A megszokott alapanyagok alkalmazása • Munkaigényes kultúrák hiánya • Kertészeti termékek alacsony szintje • Az állattenyésztés biológiai alapjainak
fejletlensége • Érdekvédelem fejletlensége • Állati eredetű szennyezések kezelése
megoldatlan • Ökológiai gazdálkodási kultúra fejletlen • Hiányoznak a tájspecifikus termékek és
szolgáltatások • Öntözési lehetőségek kihasználatlansága • Rendezetlen földtulajdon viszonyok
Lehetőségek Veszélyek
KÜ
LSŐ
HA
TÁ
S
• Eu tagállam kistérségeként a pályázati forrásokhoz való hozzájuthatóság
• Jó minőségű földek • Kedvező természeti adottságok
kihasználása • Minőségi vetőmagtermesztés
elterjesztése • Családi gazdaságok elterjedése
• Jóval az EU-s átlag feletti a mezőgazdaságban dolgozók aránya
• Hiányzó pénzügy feltételek • A mezőgazdaság jövedelemtermelő
képessége nagyon változó • Értékesítési gondokat fokozzák a
minőségi problémák. • Mezőgazdaság műszaki, technikai
színvonalának további elmaradása • Csökken a mezőgazdasági művelt
területek nagysága, nő a munkanélküliség az agrár szektorban
• Nem megfelelően betartott technológiák (környezetszennyezés)
• EU csatlakozás után konkurencia piacok és kvóták megjelenése
• A környezet károsító hatásai (eróziós és deflációs folyamatok)
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 36/149
A fejlesztési terv ezen fejezete, mely a Dunaújvároson kívüli területekre koncentrál.
Elsősorban a fejlesztendő gyengeségek jelentik a kitörést ezen ágazatban kiegészítve
az EU források bevonhatóságának kihasználásával.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 37/149
3. Szinergikus hatású horizontális szegmensek helyzetelemzése
3.1. Partnerség A partnerség az egyik legfontosabb fejezete a Fejlesztési Tervnek, hiszen minden
„kistérségi” akarat, stratégia, célkitűzés alapja a partnerségen alapuló előkészítési és
döntéshozatal. Ennek hiányában nem kistérségi fejlesztésről, hanem bizonyos „erők”
érdekérvényesítő képességének megnyilvánulásáról beszélhetünk csak.
Nem véletlen az EU azon törekvése, hogy a pályázatok támogatási prioritásai között prior
szerepet kap a kistérségi megalapozottság, kohézió. Ez pedig alapvető feltétele a kistérség
forrásvonzó képességének növelésének, s ezzel magának a Fejlesztési Terv
intézkedéseinek a megvalósításának is. Ennek megfelelően a térségi szereplők hatékony
együttműködése a közös jövőnk feltétele, mivel az EU által elismert legkisebb egység a
kistérség, illetve már jelenleg is a pályázati források elnyeréséhez kistérségi összefogások
szükségesek.
Napjainkban a rendszeres, érdemi, érdekeken alapuló egyeztetés hiányosságai miatt a
térség érdekérvényesítő képessége más térségekkel szemben gyenge. A szereplők között
nincs rendszeres kommunikációs lehetőség. A különböző szintű tervek egymásra épülési
folyamatába a települési tervek illesztése nem gyakorlat. A települési tervek egyeztetési
fóruma nem alakult ki. Tervezési kampányok a jellemzőek. A projekttervezési és
menedzsment ismeretek hiányosak, a települési, kistérségi célkitűzések ritkán öltenek
projektformát. Nincs markáns kistérségi arculat. Nincs érzelmi összetartozás a kistérség
szereplői között. A kistérség életére befolyást gyakorló megyei, regionális, országos
döntési csomópontokban nincs elegendő, szükséges információ, adat a kistérségről. A
kistérség „gesztorainak” együttműködése esetleges illetve fejletlen.
A partnerség területén a jelenlegi helyzetet a következő SWOT elemzés szemlélteti.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 38/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Kistérségi Fejlesztési Terv megléte • Térségfejlesztésben aktívan
(együtt)működő Társulás és civil szervezetek
• Erős értelmiségi bázis (Dunaújváros)
• Számos területfejlesztéssel, pályázatkészítéssel foglalkozó szervezet és szakértő található a térségben
• Szervezett, működő szakszervezetek (DV)
• Működő helyi területi kereskedelmi és iparkamara; Ipartestület; élénk civil mozgalom
• Társadalmi párbeszéd keretei kidolgozottak a kistérségben
• Társadalmi Párbeszéd Iroda működik a kistérségben
• Kistérségi médiák léteznek • Kistérségi Információ Rendszer
megvalósíthatósági tanulmány elkészült • A csökkenő méretű kistérségben
szorosabb kapcsolatok alakulhatnak ki • Kiterjedt élő kapcsolatok a
kistérségi és EU-s testvér települések között
• Kampányszerű, esetleges a partnerek közötti kommunikáció
• A Kistérségi Fejlesztési Terv változásokhoz való folyamatos adaptálása nem megoldott
• A kommunikáció tartalma nem mindig lényegi,
• A mélyben mozgó érdekeket, indulatokat a kommunikációs rendszer nem hozza felszínre
• A települési stratégia és tervalkotási folyamatok nem illeszkednek egymáshoz,
• Ritka a többszereplős projekt típusú tervező munka
• Hiányzó területi alapon szervezendő munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek
• Jelentős eltérések vannak a helyi civil társadalom fejlettségében
• Helyi hatalom és a civil szervezetek kiforratlan viszonya
• Térségi szereplők közötti kooperáció sokszor esetleges
• A kistérségi identitás nehezen formálódik
• Polarizált viszonyok a helyi médiákban
• A kistérség szétválása átmeneti zavarokkal jár
• az értelmiség – megnyerése nélkül – passzívvá válik, vagy szembefordul a partnerséggel
• Mentális, szakmai, pénzügyi források, és kooperáció hiányában, EU-s lehetőségeket nem használják ki a települések
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 39/149
Lehetőségek Veszélyek K
ÜL
SŐ H
AT
ÁS
• EU csatlakozási folyamatnak hozadéka lesz az EU partnerségi értékeinek érvényesülése
• EU forrásokhoz csak partnerségben juthatnak a kedvezményezettek
• A kistérség négy régió határán fekszik
• Kiterjeszthető élő kapcsolatok EU-s országok testvér településeivel, szervezeteivel (pl. EIRA –Szerkezetátalakuláson átment települések szövetsége)
• e-közigazgatás, e-társadalom fejlődése állami szintű prioritás
• a tripartit elvet erősítő törvényi változások
• A kistérség perifériális, depresszív helyzetbe sodródhat,
• a tripartit elvet erősítő törvényi változások nem születnek meg
• állami központosítási törekvések korlátozzák a térségi a partnerség lehetőségeit
• a médiák értékrendszere sok esetben a partnerség ellen hat.
Ezen fejlesztési terület a térség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű.
Alapvetően a gyengeségek leküzdése jellemzi, kiegészítve a számottevő lehetőségek
kihasználásából fakadó fejlesztési előnyökkel.
A már létező társadalmi szervezetek infrastruktúrájára építve a kistérségi
együttműködés feltételeit kielégítve megteremthetjük az EU-s források elnyerésének
és hatékony felhasználásának bázisát.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 40/149
3.2. Civil kapcsolatok A kistérség fejlődésének alapenergiái a civil szervezetekben rejlik. A politikailag
kiegyensúlyozott civil társadalom valódi társadalmi értékeken alapuló fejlesztési irányok
kialakítására, projekt ötletek megfogalmazására, speciális szakértelem rendelkezésre
bocsátására, a megvalósítás társadalmi kontrolljának megszervezésére tevékenység
elvégzésére, az eredmények tesztelésére hatásos teljesítményeket képes felvonultatni.
A kistérségben országosan is elismerést kiváltó civil szervezetek tevékenykednek. A
„HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület, az „Összefogás Dunaújvárosi Térsége
Fejlesztéséért” Alapítvány az elmúlt évek térségi fejlesztési programjainak generátorai,
mozgatói voltak. A közelmúltban bejegyzésre került Kistérségi Szinergia Dunaújváros és
Vonzáskörzete Területfejlesztési Alapítvány ezt a térségfejlesztési erőt tovább növeli.
A kistérség civil szervezetekben gazdag. Dunaújvárosban több mint 170 civil szervezet
van bejegyezve, melyek nagy része aktív tevékenységet folytat. A város önkormányzata
civilház létrehozásával és működtetésével igyekszik biztosítani a civil szervezetek
alapvető működési feltételeit. Civil referens beállításával biztosított a városi vezetés és a
civil szervezetek naprakész kölcsönös információ ellátását.
A kistérség településeit elsősorban a hagyományok ápolását, őrzését, fejlesztését célul
kitűző szervezetek jellemzik. A gazdag kulturális értékek jelenléte a kistérség civil
társadalmának kiemelkedő értéke.
A civil szervezetek professzionális működéséhez szükséges szakmai tudás, felkészültség
területén komoly fejlesztésekre van szükség. Ennek is köszönhetően a civil szervezetek
érdekérvényesítő képessége gyenge. Az önkormányzati döntési folyamatokban a szerepük
esetleges, nem kiegyensúlyozott.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 41/149
Erősségek Gyengeségek B
EL
SŐ B
EFO
LY
ÁS
• Gazdag civil szervezeti hálózat • Dunaújvárosban működő civilház és
civil referens • Térségfejlesztésben tapasztalatot
szerzett, eredményes szervezetek jelenléte. („HÍD” Egyesület, DUTÉFA, Kistérség Foglalkoztatásáért és Felnőttképzésért Közalapítvány, Kistérségi Szinergia Alapítvány, stb.)
• Aktív civil szervezeti tevékenység • Kulturális hagyományok, örökségek
őrzése • Település biztonsági feladatokban
való részvételükkel hatékonyabbá teszik a rendőrség munkáját
• A projekt generálási folyamat humánerőforrás igényének biztosítása
•
• Gyenge érdekérvényesítő képesség • Működésükhöz szükséges erőforrások
szűkösek mind anyagi, mind személyi felkészültség területén.
• Az önkormányzati döntéshozatali folyamatokban hatékony részvételük ez idáig nem vált gyakorlattá.
Lehetőségek Veszélyek
KÜ
LSŐ
HA
TÁ
S
• EU tagállam kistérségének civil szervezeteiként pályázati forrásvonzási, forrásmegkötési képesség.
• Politikai befolyás alá kerülés
A terület alapvetően az erősségeinek fenntartásával, gyarapításával, valamint a
gyengeségek felszámolásával jellemezhető feladatcsoport teljesítését igényli.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 42/149
3.3. Kistérség marketing, kistérségi kommunikáció A kistérség értékei alapján elvárható hírnévnek nem örvend a településcsoport. Ez kihat
mind a gazdaságfejlesztés, a vidékfejlesztés, az idegenforgalom és még számtalan
területen érezteti hatását.
Ez indokolja, hogy a Kistérségi Fejlesztési Tervben alfejezeteként megjelenik.
A területet a gyengeségek felszámolásával jellemzett tevékenységet igényel.
Erősségek Gyengeségek
BE
LSŐ
BE
FOL
YÁ
S
• pozitív, jól kommunikálható döntések • kistérségi fejlesztési akarat jelenléte • megtalálható szakembergárda • a „jó” tájékoztatásra fogadó kész
környezet
• Rossz a kistérség megítélése • Kistérségi kommunikációs stratégia
hiánya • Profi kommunikációt működtető
szervezet hiánya • erőforrások hiánya • az események nem hatékony
kommunikálása. • a döntések helytelen megítélése, nem
ismerése • Kistérségi marketing hiánya
Lehetőségek Veszélyek
KÜ
LSŐ
HA
TÁ
S
• Az EU tagállam kistérségeként források vonzása
• A település-, és térség marketing folyamatos felértékelődése
• Imázs további romlása, országos, regionális, megyei döntésekben hátrány elszenvedése
• A régió alakulási folyamat vesztesei közé kerül a kistérség
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 43/149
3.4. Finanszírozás A finanszírozási kérdéskör a kistérség forrásvonzó és megkötő képességét aktivizálja.
Ennek a képességnek a kifejlesztése teszi alkalmassá a Kistérséget a Fejlesztési Terv
intézkedéseinek végrehajtására, a jövő fejlődésének megteremtésére. Ennek megfelelően a
benne foglalt gyengeségek és veszélyek jelentik a fejlesztési források szűk
keresztmetszetét.
Erősségek Gyengeségek
BE
LSŐ
BE
FOL
YÁ
S • tapasztalt szakemberek a forrásbevonás terén
• megvan az összefogás és az egyetértés igénye az érintett települések között
• megvan az összefogás és az egyetértés a forrásgazdák és a végső kedvezményezettek között, vannak szervezetek, amelyekre lehet építeni
• aktív és hatékony pályázó tevékenység
• belső erőforrások nem megfelelően kihasználtak
• kistérségi szintű forráskoordináció nem elég hatékony
• az EU-s források megszerzésére még nem teljesen felkészült a kistérség
• a vállalkozói szféra alacsony szintű bevonása a finanszírozásba
• alacsony szintű külső erőforrás bevonás Lehetőségek Veszélyek
KÜ
LSŐ
HA
TÁ
S
• EU tagállam kistérségeként pályázati források elnyerése
• új intézmények a finanszírozás területén• az új – főképp EU-s – források lehívása • esetleges kormányzati és nemzetközi
források megnyílása • befektetői tőke bevonása a
térségfejlesztésbe • lakosság aktivitásának megnyerése
• általános forráshiány • elaprózódó, összehangolatlan
forrásszervezés • alacsony szintű külső erőforrás bevonás • rossz abszorpciós képesség lehetséges
nehézségei • a Fejlesztési Program megvalósulásának
akadozása a finanszírozási rendszer hibái miatt lakossági, befektetői érdektelenség
• lakossági érdektelenség • befektetői fogadókészség hiánya
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 44/149
4. Koncepció és stratégia
A Fejlesztési Terv szerepe a kistérség jövője szempontjából
A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve, a kistérség hivatalos programozási
dokumentuma. Olyan hivatkozási alap, mely fundamentuma minden kistérségi és
település szintű kezdeményezésnek. A tervet a kistérség Területfejlesztési Társulása
fogadja el, azt sajátjának tekinti. A terv képezi alapját minden nemű olyan
kezdeményezésnek, mely a megye, a régió, az országos és EU fejlesztési alapok
támogatásait kívánja megszerezni.
A koncepció
A Fejlesztési Terv koncepciója az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv koncepcióját és
terminológiáját követi kiegészítve néhány helyileg kiemelendő területtel. Egy részletes,
szakterültekre bontott SWOT (erősség, gyengeség, lehetőség és veszély)
helyzetelemzésre épülve fejlesztési területeket jelöl ki, a fejlesztési területeken belül
prioritásokat (fejlesztési célokat) határozza meg, majd a célokat megvalósító
intézkedéseket fogalmazza meg.
A fejlesztési területek felosztása követi a regionális és országos felosztást, de a prioritások
már a kistérség sajátosságait követik.
Eltér a koncepció a felsőbb programozási dokumentumoktól annyiban, hogy a
prioritásoknál a DUNAFERR, az EU csatlakozás és a Duna-híd, M6, M8 gyorsforgalmi
utak vonatkozásait, a partnerségi rendszer fejlesztését, a kistérségi kompetencia központ
létrehozását, Dunaújváros-iskolaváros koncepció megvalósítását figyelembe vettük, az
intézkedések kidolgozásakor pedig a foglalkoztatás és a gazdasági egyensúly, növekedés
megteremtése kiemelt szempontként szerepelt.
A stratégia
1. Fejlesztési területek
A Fejlesztési Terv kilenc fejlesztési területet határoz meg. Általánosnak elfogadott – és a
korábbi terv részét képezte – az infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem, a gazdasági
versenyképesség fejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés, az idegenforgalom és turisztikai
fejlesztés, vidékfejlesztés, a partnerség, a finanszírozás fejlesztési terület mellett a civil
kapcsolatok és a kistérségi marketing és kommunikáció újnak mondható, azaz a korábbi
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 45/149
terv nem tartalmazta. A partnerség kérdésköre EU elvárás, a finanszírozás-monitoring
területe pedig sorsdöntő a források megszerzése szempontjából.
2. Prioritások
A prioritások kijelölése olyan kistérségi
• erősségekre épül, melyekre bátran építhet a fejlesztés,
• gyengeségek fejlesztését tűzi ki célul, melyek megfelelő kondícióba hozása
már erősségnek tekinthető
• lehetőségeket vesz számításba, melyek bár nem kistérségi hatáskörök,
intézkedéssel hatásuk fokozható
• veszélyek kiküszöbölésére tesz kísérletet, melyek a terv megvalósulását
akadályozzák.
Ezek alapján az egyes fejlesztési területekhez kötődő koncepció és stratégia a
következőkben fogalmazódik meg.
4.1. Infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem A térség kivételes földrajzi helyzetét legjobban kiaknázó fejlesztési terület,
peremfeltételeket teremt meg az átfogó és dinamikus fejlődéshez. Az előrehaladás önmaga
teremtette környezet-terhelésének csökkentése a fenntartható fejlődés alapja.
Az infrastruktúra fejlesztés kiemelt eleme a Duna-híd, M6 és M8 gyorsforgalmi utak
megépítése, mellyel a térség az ország vérkeringésébe kapcsolható. Ezen elem
megvalósulására épít a környezeti adottságokat kiaknázó közforgalmú kikötő és
logisztikai központ kialakítása, mely ezen túl nagymértékben kötődik a gazdasági
racionalitáshoz és az EU szemléletmódban visszatükröző olcsó, környezetkímélő szállítási
módok élénkítéséhez is.
A közepesen szennyezett Dunaújváros és kistérség környezeti terhelésének csökkentése és
az ezekhez kötődő intézkedések szintén az EU, az ország, a régió a megye és a kistérség
együttes érdekéből fakadnak, hiszen az életkörülmények javítása csak tiszta környezetben
képzelhető el, illetve a szennyezés globális hatás, nem korlátozódik területi
elhatárolódásra. A környezetvédelem tekintetében új elemként jelent meg a lassan
országos problémaként jelentkező biológiai allergének (pl. parlagfű) okozta terhelések
visszaszorítása.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 46/149
Ezek alapján az Infrastruktúra, környezetvédelem fejlesztési területen a stratégiai küldetés
az alábbiakban fogalmazható meg:
„Tervezett és tudatos környezetgazdálkodással és infrastruktúrafejlesztéssel, a
gazdaság versenyképességét és a kistérség lakosságának komfortérzetét
növelni.”
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
1. Infrastruktúra és környezetvédelem
1.1. Közlekedéshálózat korszerűsítése, fejlesztése
1. Vasúthálózat fejlesztésének, korszerűsítésének az elősegítése
A kistérség úthálózat korszerűsítése és a megvalósuló közútfejlesztés
hatásaként létrejövő központok a vasúthálózat korszerűsítését kívánják.
Ennek érdekében a meglévő vasúthálózat korszerűsítése és új pályaszakaszok
építése a cél.
2. Közúthálózat fejlesztésének, korszerűsítésének az elősegítése
A kistérség jövője és gazdasági élénkítése szempontjából kiemelkedő
jelentőségű a Duna-híd, az M6 és M8 gyorsforgalmi utak mielőbbi
megvalósulása.
3. Vízi közlekedés fejlesztésének elősegítése
A Duna, mint VII. Helsinki folyosó és a közúti, vasúti csomópont, illetve a
kistérség országban való elhelyezkedése megköveteli a környezetbarát vízi
szállítás jelentős élénkítését. Ennek megfelelően kiemelkedő cél egy országos
közforgalmú kikötő és logisztikai központ építése.
4. Légi közlekedés fejlesztésének az elősegítése
A gyors elérhetőség kulcsa a légi közlekedés. Ennek megfelelően a
kistérségben található repülőteret fejleszteni kívánjuk. A fejlesztés kihathat a
sportturizmus élénkülésének irányába is.
1.2. Közműhálózat mennyiségi és minőségi kínálatának bővítése
A kistérség közműhálózat fejlesztésében a kistérség lakossági és ipari
közműellátottságának fejlesztésén túl kiemelt kérdés a betelepülő új
vállalkozások közműkiszolgálása. Itt jelentős előnyünk lehet a szinte korlátlan
villamos energiakapacitás kiépítettsége.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 47/149
A közműhálózat fejlesztés egyik nem hagyományos elemeként a távközlési
adatátviteli közművek, szolgáltatások fejlesztése is meg kell, hogy jelenjen,
mivel a kistérség Információs társadalomba való csatlakozása területén jelentős
lemaradásokkal bírunk.
1.3. Környezetvédelem
1. Levegővédelem
A levegővédelem területén a hagyományos ipari és közlekedési
levegőterhelés csökkentésén túl feladat a biológiai allergének visszaszorítása
is.
2. Víz-és talajvédelem
A víz- és talajvédelem a hagyományos hulladék elhelyezésből származó
talajvédelmen és szennyvízhálózaton, szennyvíztisztításon túl nem
hagyományos elemeket is tartalmaz, mint pl. az erdővédelmet. Ez az
erdővédelem a vidékfejlesztés és mezőgazdaság fejlesztési területéhez
szorosan köthető, hiszen, mint intézkedés ott is megfogalmazható. Hatásaként
új mezőgazdasággal rokon foglalkoztatási területek alakulhatnak ki.
3. Hulladék-gazdálkodás
A hulladékgazdálkodás területén igen nagy változást fog jelenteni az EU
csatlakozás. Előírássá fog válni a keletkező hulladék feldolgozása olyan
szintig, hogy a keletkező hulladék mennyiségének 10 %-a lehet végső
hulladék, a további 90%-ot újra kell hasznosítani. A kistérségben már eddig
is jelentős acél és papírhulladék feldolgozás van jelen, illetve elmondható,
hogy az ipari termelésből származó hulladékokra a DUNAFERR
folyamatosan tovább feldolgozó ágakat épít. Ezen bázisra építve
szükségesnek látszik egy új hulladékgazdálkodási terv készítése, mely már
magába foglalhatja a szelektív gyűjtést vagy szelektálást, illetve a keletkező
lakossági, ipari hulladékok tovább feldolgozását, adott esetben
környezettechnológiai klaszter létrehozását.
4. Zajvédelem
A zajterhelések között egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési
zajkibocsátások. Ennek megfelelően kell olyan intézkedéseket kidolgozni,
melyek az ipari és közlekedési zajkibocsátásokat vagy azok hatásait
csökkentik. Itt szintén kapcsolódási pont alakulhat ki az előző pontokban már
említett erdőgazdálkodással.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 48/149
5. Energiagazdálkodás
A kistérségben már megjelent az alternatív, környezetbarát energiatermelés
szélerőművek formájában. Ezen folyamatot a lehetőségek határáig folytatni
kell. Szintén ilyen feladat az energiaveszteségek csökkentése, így pl. az
országosan is támogatott hőszigetelési program támogatása.
Új témaként jelenhet meg a keletkező hulladékok továbbfeldolgozását célzó
hulladék-hasznosító erőművek létrehozása, mely a jelenlegi iparvállalatokhoz
és energiafelhasználásokhoz igen kedvezően hozzásimítható mind környezet,
mind foglalkoztatási szempontból, illetve illeszkedik az előző pontokban
említett környezettechnológiai klaszter gondolatához.
6. Természetvédelem
A természetvédelem területén kiemelkedő feladatként és több fejlesztési
terület peremfeltételként fogalmazható meg a Duna-parti mellékágrendszerek
rekultivációja. Ezen kívül fontos feladat a kistérség természetvédelmi
területeinek és természeti adottságainak védelme, ápolása.
7. A környezet-gazdálkodás kistérségi intézményesülése
Mivel a környezeti szennyezések csak az esetek igen kis részében lokálisak,
jellemzőbb a kiterjedt hatás, így mindenképpen szükségesnek látszik, hogy
környezet-gazdálkodási feladatokat kistérségi szinten kezeljük. Ennek
megfelelően monitoring rendszereket kell bevezetni. A kiterjedt kezelésre
vonatkozó szándék teljesen analóg az előző pontokban felvetett klaszterek
gondolatával.
4.2. Gazdasági versenyképesség fejlesztése A kistérség jelenlegi gazdasági állapota nagyrészt kimerítette fejlődési tartalékait, új
hajtóerőkre van szükség. Máig jellemző a kistérség gazdaságára a DUNAFERR túlsúlya,
az erre épülő gazdasági monokultúra, ami a jelen acélipari válságot tekintve az egész
térség gazdasági összeomlásának veszélyét hordozza magában.
Ennek megfelelően a stratégia ezen fejlesztési területének egyik legfőbb eleme, hogy a
többi fejlesztési területekkel szinergiát alkotva feloldja a monokultúrális jellegből adódó
korlátokat, élénkítse a jelenleg DUNAFERR-hez kötődő kis és középvállalatokat, segítse
ezek önálló gazdasági szereplését, illetve a térség kiváló adottságainak kiaknázásával
gazdasági stabil, hosszú távú növekedést indítson el. A térség adottságainak fejlesztésével
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 49/149
kiemelt feladat a vállalkozói tőke minél hatékonyabb bevonása, melynek alapfeltétele a
vállalkozói, befektetői fogadókészség erőteljes, folyamatosan megújuló fejlesztése.
A vállalkozói, befektetői tőke célirányos felhasználásával, az adottságok minél teljesebb
kihasználásával és fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetére jellemző monokulturális
jelleget fel kell számolni, új iparágakat kell létrehozni.
A térségi adottságokat tekintve igen fontos, hogy magas hozzáadott értékű vállalkozásokat
kell megcélozni, illetve a kistérségi együttműködés és a négy régió határán történő
elhelyezkedés kiaknázásával olyan klaszterizáció fejlődhessen ki, mely a kistérségen túl a
megye, a régió és az ország érdekeit is szolgálja. Ezen klaszterizáció jelenleg elsősorban a
környezet-technológia, informatika és acélipar területén látszik, a térségi adottságokra és
előnyökre építve, megvalósíthatónak.
A kistérség sajátosságaiból fakadó erősségekre építve Kistérségi Kompetencia Központ
létrehozásával az adott területen piaci vezető szerep elérését tűzzük ki célul. A központ
kutatási, fejlesztési, gyártási, szolgáltatási tevékenységei köré nagyszámú vállalkozás
vonható be a tartós, biztos megélhetés biztosításával.
A vállalkozások háza létrehozásával sokszínű tevékenységet végző kis-, középvállalkozás
számára biztosítunk fejlődési, piacra való betöréshez szükséges támogatási segítséget.
További kiemelkedő lehetőség jön létre az igen kedvező földrajzi elhelyezkedés
kihasználására a megvalósuló közúthálózat fejlesztésével, amelyek által a térségben olyan
közúti, vízi, vasúti csomópont jön létre, mely az ország középpontjában, egyéb
infrastrukturális lehetőségekkel (energia, anyagmozgató kapacitás, és kultúra és alkalmas
területek), és alkalmas humánerőforrással (ország egyik legnagyobb vasúti áruforgalma,
iparok jelentős anyagmozgatása, áruforgalomhoz kötődő logisztikai szakembergárda,
kikötői, hajóirányítói tapasztalat) támogatottan országos szintű logisztikai központ
kialakítását teszi lehetővé. A kedvezőséget növeli a világméretekben elvárt környezetbarát
szállítási módok alkalmazása, melyet a területi adottságokkal összevetve, a VII. számú
Helsinki folyosó kiaknázásával, országos közforgalmú kikötő megvalósítását és
gazdaságos működtetését teszi lehetővé.
Kiemelt kérdéskörként jelenik meg a közeli EU csatlakozás által jelentősen változó
elvárás és prioritási rend, melyre fel kell készülni. Ez a jelenlegi helyzettel egybevetve
igen erős térségi elmaradottságként mutatja az Információs társadalom, elektronikus
kommunikáció hiányát, melynek hosszú távú lemaradása a befektetőket elriaszthatja. Az
Információs társadalomra építve új vállalkozási ágként jelenhet meg az adatgazdálkodás,
információmenedzselés, mely a fejlett gazdasági területeken kiemelt elvárás.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 50/149
Igen fontos kérdéskör a kistérség agráriparának, mezőgazdasági fejlődésének további
sorsa. Itt számolnunk kell a közútfejlesztéssel Duna-híd megépülésével a Duna túloldalán
található igen erőteljesen agráriparra épülő területek igényeivel is, illetve az EU
csatlakozással járó agráripari kvóták megjelenésével. Ennek megfelelően a mezőgazdasági
termelésben a mennyiségi termelés helyett a minőséget és a helyi adottságok
kihasználására épülő gazdaságosságot célozzuk meg. Ez várhatóan a termelt
termékféleségek számának csökkenésével jár, illetve felveti a mezőgazdaságban
foglalkoztatott létszám csökkenési kérdéseit. Ezek kezelésére a kistérség adottságait
alapul véve folyamatos feladatunk, hogy keressük azokat a mezőgazdasághoz közel álló
lehetőségeket, melyek a térség arculatát, eltartó képességének növekedését és
életszínvonal javulását szolgálják. Az itt megjeleníthető területek közt jön szóba az
erdőgazdálkodás, turizmus, hal és vízgazdálkodás, élelmiszeri feldolgozóipar és
állattartás, vadgazdálkodás lehetősége.
Ezek alapján a Gazdasági versenyképesség fejlesztési területen a stratégiai küldetés az
alábbiakban fogalmazható meg:
„A kistérség gazdasági versenyképességének és teljesítményének növelése és a
„több lábon állás” lehetőségének megteremtése.”
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
2. Gazdasági versenyképesség
2.1. Térségi adottságok erőteljes fejlesztése
A térségi adottságok közül elsőként az ország szívében, a közúti, vasúti és vízi
közlekedési csomópontban való elhelyezkedés kihasználása és ezen
lehetőségek erőteljes fejlesztése áll. Az infrastruktúra fejlesztési terület
közúthálózat fejlesztésével analóg módon itt is megjelenik a Duna-híd, M6,
M8-a gyorsforgalmi út fejlesztése, illetve az országos közforgalmú kikötő és
logisztikai központ kialakítása, a vízi szállítási lehetőségek minél teljesebb
kiaknázása.
Ezen túl adottságaink kihasználásaként kell még megemlíteni a helyi
oktatóbázisokon kialakítható K+F tevékenységek fejlesztését, ezáltal az
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 51/149
innovációs potenciál növelését, illetve a térség által erőteljesen és dinamikusan
fejlesztendő informatikai infrastruktúra fejlesztést.
2.2. A térség gazdasági szerkezetének kiegyensúlyozása, átalakítása
A prioritás fő mozgatórugója a DUNAFERR-hez köthető monokultúra váltás.
Itt kell mindazon gazdasági versenyképességgel összefüggésben lévő
intézkedésnek megjelenni, melyek a változásokra direkt hatást fejlhet ki, így a
szolgáltató szektor DUNAFERR-től való elszakadásának, piacképessé
válásának segítése, a befektetői szándékok összehangolása. Ezen túl az
infrastruktúrális fejlesztések helyi gazdaságélénkítésének biztosítása kell, hogy
megjelenjen.
További kiemelt feladat, hogy a klaszterizációs lehetőségeket kihasználjuk.
A Kistérségi Kompetencia Központ létrehozásával olyan gazdasági potenciál
kerül létrehozásra, amely a monokultúrális szerkezet feloldásában vezető
szerepet tölthet be.
2.3. Befektetési lehetőségek javítása és azok fogadása
Ezen összetett prioritás szorgalmazza a kistérség befektetői megítélésének
fejlesztését. Ennek megfelelően itt jelenik meg a kistérségi marketing, a
befektetők összehangolt és kiemelt fogadásának feladatköre.
Ezen túl ezen prioritás öleli fel a közpénzeken megvalósuló beruházás-
élénkítés fejlesztését, és a befektetői igényeknek megfelelő területek,
környezetek kialakítását.
2.4. EU csatlakozással kapcsolatos tevékenységek folyamatos fejlesztése
Az EU csatlakozás nem csak a humán erőforrásnak, hanem a vállalkozásoknak,
befektetőknek, intézményeknek is jelentős kihívást és egyben lehetőséget
jelent. Változni fognak a közigazgatási formulák, de mindenképpen jelentős
változásokon fog átesni az információ szolgáltatás, napi kapcsolattartás,
ügyintézés, illetve a forráselnyerés és felhasználás területe. A projekt tervezés
és projekt menedzselés területén meglévő hiányosságok felszámolására
erőforrásokat kell mozgósítani. Ezen területek előre felkészült tudatos
segítésével a meglévő vállalkozások fejlődési esélye jelentősen javul, a külföldi
befektetői megítélés kedvezőbbé válik.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 52/149
4.3. Humánerőforrás fejlesztés A helyzetvizsgálatból látható, hogy a térség munkaerőforrását mennyiségi csökkenés
fogja jellemezni már középtávon. A bővülés alapja – a bevándorlást nem tekintve – az
inaktív erőforrások munkába vonása, az aktív munkavállalók ismeret és képesség
fejlesztése, alkalmazkodó képességének növelése, egészségi állapotának javítása lehet.
Ezeken túlmenően kiemelt problémaként jelenik meg a kistérség elöregedése és ezen hatás
mentén a rekreációt szolgáló intézményrendszerek, kulturális és szórakozó helyek,
kistérségi életvitel és aktivitás, illetve innováció leépülése. Ezzel együtt, ennek halmazati
hatásaként a fiatal értelmiségi munkavállalók térségből való elvándorlási hajlama
fokozódik, mely egy egyre erősebb, egymást élénkítő hatást válthat ki.
A humán erőforrás térségben tartása és a kistérség humán erőforrásának, innovációjának
jelenleg még kistérségi előnyként való megjelenésének megőrzése, fejlesztése
peremfeltétele a gazdasági stabilitás fenntartásának, a gazdasági fejlődés megindításának.
Ennek megfelelően a humán erőforrás fejlesztési területe alapvető cél, hogy a kistérség
jelenlegi és jövőbeni munkavállalói kapacitása, színvonala a gazdasági igényeknek
megfeleljen, vagy könnyen, gyorsan megfelelővé tehető legyen.
E célok elérése érdekében kiemelten kell kezelni a jelenlegi munkavállalók, humán
erőforrás adottságok megőrzését és a gazdasági változásoknak való megfelelését, új
gazdasági igényekhez való igazítását. Adott személyre lebontva ez több esetben a
többszöri munkanélküliség és újrakezdés követelményét hordozza magában, melynek
kezelésére, negatív, káros hatásainak minimalizálására és a folyamatos megújulási
lehetőség biztosítására fel kell készülnünk.
További feladatunk, hogy az EU csatlakozással együtt járó követelményrendszer
változásra a humán erőforrást megtestesítő térségi munkavállalókat folyamatosan
felkészítsük, illetve szorgalmazzuk mindazon életszínvonalbeli, kulturális, szociális és
szórakoztatási fejlődést, változást, melyek a betelepülő gazdaság, idetelepülő kultúra
igényeire épülnek.
A humán erőforrás folyamatos megújítási képességének elérésére, az élénkülő
gazdasághoz igazodó folyamatos fejlődési igényének biztosítására olyan képzési
centrummá kell válnunk, mely a kistérség lakosságán és határain túlról is ide vonzza
azokat a fiatalokat, értelmiségieket, akik a kistérség jövőbeni szellemi bázisát és jól
képzett munkavállalói rétegét fogják képezni.
Ezen képzési centrumra építve pezsdíteni kívánjuk a kistérség életét, és a fejlődő oktatási
lehetőségekkel ide vonzott fiatalok fogyasztásával élénkíteni kívánjuk a gazdaságot.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 53/149
Ezek alapján a Humán erőforrás fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban
fogalmazható meg:
„Tervezett és tudatos humánerőforrás fejlesztéssel, ezzel a tevékenységgel
indukált társadalmi és gazdasági változásokkal elérni a kistérség lakosságának
testi-lelki-szociális jólét fejlesztését”
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi Prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
3. Humánerőforrás fejlesztés
3.1. Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése
Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése magába foglalja
a gazdaság igényeihez alkalmazkodó oktatási, képzési rendszerek
működtetését, a gazdaság által igényelt szaktudások megteremtésének minél
teljesebben megfelelő képzési technikák alkalmazását.
Ezen túlmenően igen fontos feladat, hogy megakadályozzuk a fiatal
pályakezdők munkából való kirekesztődését.
További feladat, hogy a térségben, a gazdasági váltással kapcsolatban
felszabaduló munkaerő újrakezdését zökkenőmentesen, a gazdaság és a humán
értékek sérülése nélkül biztosítsuk.
Itt jelenik meg célként a versenyképes tudással bíró társadalom megteremtése.
3.2. Fenntartható fejlődés a foglalkoztatási struktúra fejlesztésében
A prioritás fő célja, hogy a humán erőforrásba fektetett tőke megtérülése
növekedjen. Ennek megfelelően a változáskezelési készségek és az innovatív
foglalkoztatási lehetőségek, a részmunkaidős rendszerek, a távmunka és egyéb
lehetőségek kiaknázása, megteremtése, fejlesztése áll a prioritás központjában.
3.3. Esélyegyenlőség biztosítása
Az esélyegyenlőség biztosításával többlet gazdasági és humán erőforrásokat
kívánunk felszabadítani. Itt elsősorban a rehabilitációs foglalkoztatás és a
munkanélküliségből aktív munkavállalóvá válás és a nemek, nemzetiségek,
korosztályok esélyegyenlőségének, gazdasági racionalitásokon és
megtérüléseken alapuló fejlesztését kívánjuk kezelni.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 54/149
3.4. Szociális ellátórendszer és egészségfejlesztés
A szociális ellátórendszer és egészség fejlesztésével el kívánjuk érni, hogy a
kistérségben lakók számára meghatározó értékké váljon az egészség. Ezen
értékből térségi tőke, előny keletkezik, mely a kistérségnek, a kistérség
lakosságának és a kistérség gazdasági szereplőinek egyaránt hasznos, míg a
befektetői szándékot javítja.
3.5. Humánerőforrás kezelést szolgáló intézményrendszer fejlesztése
Az intézményrendszer fejlesztésének célja az innováció alapú humán
szakértelem és tervező – végrehajtó – ellenőrző – értékelő rendszer fejlesztése
és fenntartása.
A prioritásban kiemelt szerephez jut a Dunaújváros-iskolaváros program,
mellyel a fiatal értelmiségi rétegre épülő innováció, életvitel, és gazdasági
növekedés egyaránt fejleszthető.
4.4. Idegenforgalom-turizmusfejlesztés A térség „egy lábon állását” oldhatja, ha a meglévő adottságokra építve, a Mezőföldben és
a Duna folyóban gondolkodva új gazdasági húzó erőt épít ki a kistérség.
Ennek megfelelően a könnyű megközelíthetőséget és a Duna természeti szépségeit,
várhatóan jelentősen javuló vízminőségét kiaknázva jelentős mértékű vízi vagy vízközeli
turizmus építhető ki. A vízközeli túrizmus megvalósításához a Duna mentén található
kistérségek összefogása szükséges.
Ezen turisztikai vonzerőre építve a térségben a helyi adottságokra épülő turisztikai
termékeket kell kifejleszteni, melyek egymás közti átjárhatóságával el kell érni, hogy ne
az átmenő, turisztikai tranzit sajátosságok, hanem a több napig, esetleg hetekig való itt
tartózkodás legyen a jellemző. Ennek megfelelően a falusi turizmus jelentős fejlődését
kell megvalósítani.
A falusi turizmus továbbfejlesztését szolgálja a turisztikai programok kistérségű szinten
vagy azon is túlnyúló összehangolása, mivel elmondható, hogy a kistérség nem
rendelkezik olyan turisztikai vonzerővel, ami a térségben magától jelentős turisztikai
forgalmat lenne képes előidézni.
A kistérség egészét tekintve turisztikai szempontból az iparosodott területek igen erős
hátrányban vannak, az ott megvalósuló környezetszennyezés miatt. Itt jelentős előrelépést
jelenthet az üzleti és konferencia, illetve tanulmányi turizmus aktív fejlesztése. Ezenkívül
komoly vonzerővel bír a DUNAFERR, mint ipari turisztikai látvány.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 55/149
Foglalkoztatási szempontból igen jelentős előrelépést testesíthet meg a mezőgazdaság
csökkenő létszámának turisztikai célú átforgatása.
Ezek alapján az idegenforgalom, turizmusfejlesztési területen a stratégiai küldetés az
alábbiakban fogalmazható meg:
„Az idegenforgalom és a turisztika adottságainak és értékeinek hasznosításával
növelni a város és térsége vonzerejét, bővíteni a szolgáltatási és foglalkoztatási
kapacitását, javítani a kistérség turisztikai arculatát”
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi Prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
4. Idegenforgalom
4.1. A kistérségi Duna-part vízi és víz közeli turizmus lehetőségeinek fejlesztése
A kistérségi adottságok közt kiemelkedőek a Duna adta lehetőségek. Ezen
lehetőségek kiaknázása kiemelt cél. A minél teljesebb kihasználása csak a
kistérségi szereplők és adott esetben ennél szélesebb kör együttműködésével
érhető el.
4.2. A falusi turizmus lehetőségeinek bővítése és kihasználása
Az országosan elismert és támogatott program a kistérségben is több
kiaknázatlan lehetőséget rejt magában.
4.3. A kerékpáros és lovas turizmus népszerűsítése, speciális turisztikai termékek és
infrastruktúra fejlesztése
A helyi adottságokra már fejlődésnek indult kerékpáros, lovas, sport
hagyományok turisztikai termékké való alakításával a térségi turistaforgalom
jelentősen növelhető, a kistérség vonzereje emelhető.
4.4. Az üzleti és konferencia turizmus lehetőségeinek kihasználása, bővítése
A kistérség monokultúra és közútfejlesztési innovációja jelentős érdeklődést
válthat ki az ország különböző területein, esetleg határainkon túl is. Ezen
érdeklődés az üzleti, konferencia turizmus lehetőségének kiaknázását rejti
magában, melyhez a kistérség egyéb adottságai megfelelőek.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 56/149
4.5. A kistérségi idegenforgalmi marketing intézményesítése
A kistérség jelentős gyengesége a marketing szemléletmód hiánya, a kistérséghez
és elsősorban Dunaújvároshoz kötődő alaptalan megítélések. Ezen gyengeséget
csak tudatos marketing munkával lehet megszűntetni.
4.5. Vidékfejlesztés fejezet A kistérség egységét, integritását a vidék erőteljes fejlesztése jelentheti. Dunaújváros csak
egy erős és fejlett kistelepülés hálózattal állhat új fejlődési pályára.
Ebből fakadóan cél, hogy a települések elérhetősége az igényeknek megfelelően javuljon.
További fontos feladat, hogy a vidéki gazdasági ágazatok infrastruktúra fejlesztéseit a
helyi adottságokkal összehangolva, az adottságoknak megfelelő termékszerkezetet
alakítsunk ki.
A megfelelő termékszerkezet elérése érdekében a kistérség vidéki gazdaságainak termék
és terményszerkezetét össze kell hangolni, és optimális szinten együttműködést kell
megvalósítani.
Elérendő cél, hogy a helyi termelés és helyi felhasználás kistérségi szinten minél jobban
lefedje egymást.
A vidékfejlesztés egyik kiugró lehetőségeként jöhet szóba az országos szintű logisztikai
központ létrejötte, így az áruk begyűjtésének és elosztásának helyi szinten való
megvalósulása.
A vidéki mezőgazdasági fejlődésre serkentően hathat a Duna-hí és M8-as gyorsforgalmi
úthálózat kapcsán létrejövő túloldali mezőgazdasági ágazatokkal való szorosabb
együttműködés, tapasztalat és tudáscsere, melynek hatásaként akár agrárgazdasági
innovációs központ is létrejöhet. Ezt szorgalmazza az egyes országrészekben található
agrárinnovációs központok közelsége, kialakulóban lévő kistérségi csomópontja.
Ezek alapján a Vidékfejlesztés fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban
fogalmazható meg:
„A vidék gazdasági felzárkóztatása, a több szektor feltételeinek a
megteremtése.”
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi Prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 57/149
5. Vidékfejlesztés
5.1. A mezőgazdaság ágazatainak fejlesztése
A gazdasági ágazatok fejlesztése magába foglalja a kistérség
földtulajdonviszonyainak további tisztázását, korszerűsítését, manufaktúrák
betelepülésének, kifejlődésének támogatását. Ezen túl ide tartozik a begyűjtési-
elosztási módok korszerűsítése is, mely szorosan köthető a logisztikai központ
gondolatához. További kiemelkedő feladat a kistérség termékszerkezetének
optimalizálása, tájspecifikus ökotermékek kialakítása, az EU piaci igényeihez
való minél teljesebb megfelelés.
A nem hagyományos mezőgazdasági funkciók, mint pl. az erdőgazdálkodás,
halászat a környezetvédelem, a turisztika és gazdasági versenyképesség
fejlesztési területnél megfogalmazottak szerint jelentős kiugrási lehetőséget
jelentenek.
5.2. A mezőgazdaság belső és külső feltételrendszerének a fejlesztése
A mezőgazdaság külső feltételrendszerét a helyi adottságok figyelembe
vételével kell fejleszteni. Ennek megfelelően jelenleg alacsony szinten van
kiaknázva a Duna közelsége miatti relatív olcsó öntözési lehetőség, illetve a
kistérségben található innováció agrár-innováció szakterületével való
kiegészítése.
5.3. Agrár befektetések elősegítése
A helyi optimális termékszerkezet kialakításán és a kistérségben a
leggazdaságosabban vagy kizárólagosan előállítható termékek piaci
helyzetének stabilizálásához igen fontos peremfeltétel az aktív reklám és a
marketing tevékenység. Itt az agrár termelés és helyi fogyasztás egyensúlya, a
kistérségi identitástudat megteremtődésével biztos agrárpiacot jelenthet. A
befektetések aktivitását fokozhatja a kistérségi agrárszektor együttműködésen
és szaktanácsadáson alapuló pályázati forráselnyerési képességének növelése,
mely több fejlesztési területnél megjelenő prioritáshoz is köthető.
5.4. Kulturális örökség megőrzése
A kistérség településeinek szövetségi identitásának alapjait a települési
identitási alapok megszilárdításával teremthetjük meg. A kultúra, mint érték a
vidékfejlődésének indító paramétereit szabja meg, ezért megőrzése, további
gazdagítása kiemelt térségi feladat.
.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 58/149
4.6. Partnerség A partnerség minden intézkedés alapja. A legjobb módszer a támogatások hatékony
felhasználásának, a kedvezményezetteken keresztül a célcsoport elérésének.
A kistérségi megvalósulását tekintve kiemelt célként jelenik meg a kistérségben található
önkormányzatok és egyéb szervezetek cél és feladat és funkció összehangolása. Itt
jelenleg komoly gondot okoz az, hogy minden egyes település szeretne minden egyes
funkcióban előre lépni, így az adott funkció, feladat vagy befektető elnyerése érdekében a
másik település érdekeit sértheti.
A kistérségi szereplőknél el kell érni, hogy minden résztvevő a számára legelőnyösebb
területen kívánjon előre törni, ebben a többi szereplő működjön közre, nyújtson segítséget,
így az adott területek hatékonysága kistérségi szinten jelentősen javítható.
Ennek elérése az EU-s és a pályázati források elnyerésének alapfeltétele, melynek
elmaradása esetén a kistérség gazdasági forrásbevonó képessége jelentősen el fog maradni
az elvárttól, így a Fejlesztési terv megvalósítása és ehhez kapcsolódóan a kistérség
jelenlegi monokultúra váltása nem vihető sikerre.
A kistérségi szereplők hatékony együttműködésén, partnerségén túl ki kell aknázni a
kistérségek hazai és nemzetközi együttműködéséből fakadó előnyöket is, így ezen a
területen is ki kell terjeszteni és javítani kell a folyamatos kapcsolattartást.
Ezek alapján a Partnerség fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban
fogalmazható meg:
„A kistérség kifele és befele irányuló tevékenységét teljességgel átható
partnerségi viszonyok és tevékenységek kialakítása a növekvő kistérségi
teljesítmények elérése érdekében”
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi Prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
6. Partnerség
6.1. Kistérségi partnerszervezetek, egyesülések, létrehozása és fejlesztése
A kistérség monokultúra változásával kapcsolatban, annak kezelése több olyan
kistérségi szintű intézmény meglétét igényli, mely a változásokkal
prognosztizálható jelentős munkaerő piaci mozgásokat a társadalmi béke és
szociális színvonal megőrzése mellet biztosítja. Ezen szervezetek fő feladata a
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 59/149
kistérségi érdekek ütköztetése, konszenzuson alapuló közös állásfoglalások
kialakítása.
6.2. Kistérségi partnerségi tevékenységek fejlesztése
A várható fenyegetettségek elkerülése és a gazdasági növekedés megteremtése
érdekében több olyan kistérségi szintű koordinációs feladat jelenik meg,
melyek a kistérségi optimum elérését szolgálják. Ezen sokszor még csak igény
vagy a helyi innováció által "kitermelt" tevékenységeket a kistérségi szereplők
bevonásával fejleszteni kell.
6.3. A kistérség, mint önálló intézmény partnerségi kapcsolatainak, tevékenységének
fejlesztése
A kistérség tudatos gazdasági fejlődésének alapja, a kistérségi szinten való külső
kommunikáció megjelenése. Ezen külső kommunikáció élénkülését
szorgalmazza a prioritás.
6.4. A kistérségi tudat erősítése
A kistérségi tudat kialakulása és fejlesztése mindenképpen a kistérség alapvető
érdeke. A tudatformálást a kistérségben lakók döntésekbe, helyi folyamatokba,
fejlesztésekbe való minél aktívabb bevonásával kívánjuk megvalósítani.
4.7. Civil kapcsolatok fejlesztése A kistérségi partnerségi kapcsolatok hatásossága érdekében külön, kiemelten kell
foglalkoznunk a civil szervezetek helyzetének javításával, feltételeik javításával.
Partnerségi kapcsolatok kiépítése azonos minőségű teljesítményeket produkálni képes
szervezetek között lehetséges. Ezért a partnerséghez szükséges lehetőségek megteremtése
mellet ma a kistérségben a szakmai felzárkóztatás programját is el kell indítani.
Ezek alapján a civil kapcsolatok területén a stratégiai küldetés az alábbiakban
fogalmazható meg::
„A kistérség gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási, fejlesztési
teljesítményeinek fokozása a civil szféra teljesítményének növelésével,
fejlesztésével, és rendszerbe állításával.”
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 60/149
7. Civil kapcsolatok
7.1. A civil szervezetek érdekérvényesítő, döntés-befolyásoló tevékenységének fejlesztése
A kistérségi döntési, megvalósítási mechanizmusok hatékonyságára intenzifikáló
hatást fejthet ki egy aktív, szakmailag felkészült civil szektor aktivitása. Ennek a
feltételét megteremteni, a döntési mechanizmusok hatékonyságát növelni
halaszthatatlan feladat.
7.2. A civil szervezetek projekt menedzselő képességének fejlesztése
A civil szervezetek a gazdasági, társadalmi, kulturális területeken nagymérvű
forrásvonzó, forrásmegkötő potenciállal rendelkeznek. Ezek a források a
Kistérségi Fejlesztési Terv megvalósítása szempontjából rendkívül jelentős
szerepet játszhatnak.
7.3. A civil szervezetek értékeinek, teljesítményeinek kistérségű szintű hasznosításának
fejlesztése
A kistérség gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási, fejlesztési
teljesítményeinek fokozása a civil szféra teljesítményének rendszerbe állításával.
4.8. Kistérségi marketing és kommunikáció A Fejlesztési Terv új elemeként kap hangsúlyt a kistérségi marketing és kommunikáció
területe. A szakmai szervezetek, a lakossági erőforrások bevonása ebbe az átfogó
fejlesztési munkába a program szempontjából létkérdés. Emellett a befektetett energiák
egyéb területen való megtérülését is elő kell segítenünk: pl. kistérségi imázs. Ennek
hangsúlyozása indokolta a feladat fejlesztési tervbe való beemelését.
Ezek alapján a kistérségi marketing és kommunikáció területén a stratégiai küldetés az
alábbiakban fogalmazható meg:
„Az EU csatlakozást követő lehetőségek hatékony kihasználását, a kistérségek
közötti vezető szerep megszerzését előkészítő, biztosító tevékenység fejlesztése a
marketing-, és a hiteles kommunikáció területén.”
8. Kistérségi marketing és kommunikáció
8.1. A Kistérségi Társulás kommunikációs tevékenységének fejlesztése
A kistérségi teljesítmények növeléséhez szükséges kistérségi identitás, a
partnerségi viszonyok fejlesztéséhez szükséges a kistérségi stratégiák alapján
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 61/149
megfogalmazott és megfelelően hatékony csatornákon közvetített aktív
kommunikáció.
8.2. A Kistérségi Társulás döntés előkészítő rendszerének fejlesztése
A döntési folyamat kommunikációjának megtervezése, és kivitelezése,
hatásosságának mérése, a szükséges korrekciók beépítése számottevően növeli a
bevonható humánerőforrás mennyiségi és minőségi mutatóit. A fejlesztési
folyamatok így válnak „kistérségiekké”, így kerülhetnek ki valamely politikai erő
dominanciája alól.
8.3. Kistérségi marketingterv elkészítése és megvalósítása
Egy olyan térségi marketingterv elkészítése és megvalósítása, amely
• kialakítja a korábbi sztereotípiákat meghaladó új vonzóbb imázst,
• javítja a térség ismertségét mind országos, mind pedig európai szinten,
• segíti a térségi szereplők arculatainak összehangolását, ezzel új
minőséget teremt,
• növeli a térség turisztikai vonzerejét,
• elősegíti a kistérségi tudat és kötődés erősödését a térség lakosságában,
• javítja a térségben lévő vállalatok versenyképességét,
és ezáltal új lakosokat, befektetőket, illetve turistákat vonzz a területre, amely
elősegíti a térség fejlesztését.
4.9. Finanszírozás Az intézkedések kivitelezéséhez pénzre van szükség, akkora mértékben és olyan ütemben,
ahogy azt az elindított intézkedések megkívánják. A tervezés, a monitoring és az értékelés
a cél kitűzéstől a megvalósulásig olyan tevékenységek, mely további források
megszerzését segítik elő.
Ezek alapján a Finanszírozás fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban
fogalmazható meg:
„Tervezett és tudatos finanszírozási tevékenységgel hatékonyan támogatni a
kistérség fejlődését.”
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 62/149
A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi Prioritásokra szükséges Intézkedések,
operatív programok kidolgozása:
9. Finanszírozás
9.1. Finanszírozást támogató intézményrendszer fejlesztése
A finanszírozási források mind teljesebb kiaknázása megköveteli a kistérség
forrásmenedzsment szaktudásának folyamatos bővítését.
9.2. Belső erőforrások aktiválása
A belső erőforrások aktiválása tekintetében igen jelentős szerep hárul a
kistérség önkormányzataira. A szerepvállalás a Partnerség fejlesztési területtel
szoros összhangban az egyes pályázati feladatokhoz szükséges önrész
biztosításában vagy kiegészítésében, illetve a helyi vállalkozói kör igényeit
figyelembe vevő döntéshozatalokban, önkormányzati beruházásokban
valósulhat meg.
9.3. Külső erőforrások bevonása
A külső erőforrásokat elsősorban az elérhető pályázati források és a külső
vállalkozói, befektetői tőke jelenti. Ennek megfelelően a bevonási képesség
javítása is ezen területekre koncentrál, vagyis a pályázati tevékenységek
segítése, összehangolása, illetve a befektetők összehangolt, kiemelt szintű
fogadásának biztosítása, mely szorosan kapcsolódik a gazdasági
versenyképesség fejlesztési területéhez.
9.4. A finanszírozási források összehangolt bevonása és felhasználása
A finanszírozási források összehangolt bevonása megköveteli, hogy a kistérség
jövő gazdaságáról, életszínvonal és foglalkoztatás fenntartásáról és általános
jövőképéről kialakult és folyamatosan aktualizált képünk legyen. E kép alapján
a jöhet létre a befektetési lehetőségek priorizálása.
További fontos feladat, hogy a megvalósult befektetések, forráselnyerések
megvalósulását és hasznosulását, esetleg utógondozását külön monitoring
rendszer segítse, melynek információi a jövő befektetéseinél hasznosulhatnak.
A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE OPERATÍV PROGRAM
ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 63/149
5. Az fejlesztési terv intézkedéseinek kibontása
Az fejlesztési terv intézkedéseinek
kibontása
(operatív program)
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
64/1
49
I. In
fras
truk
túra
fejle
szté
s és k
örny
ezet
véde
lem
feje
zet
Kül
deté
s: T
erve
zett
és t
udat
os k
örny
ezet
gazd
álko
dáss
al é
s inf
rast
rukt
úraf
ejle
szté
ssel
, a g
azda
ság
vers
enyk
épes
ségé
t és a
kis
térs
ég la
koss
ágán
ak
kom
fort
érze
tét n
övel
ni
Prio
ritá
sok
1. K
özle
kedé
shál
ózat
kor
szerűs
ítése
, fej
lesz
tése
2.
Köz
műh
álóz
at
men
nyis
égi é
s minős
égi
kíná
latá
nak
bőví
tése
3. K
örny
ezet
véde
lem
1.1.
V
asút
háló
zat
fejle
szté
se,
kors
zerű
síté
se
1.2.
Köz
úthá
lóza
t fe
jlesz
tése
, ko
rsze
rűsí
tése
1.3.
V
ízi
közl
eked
és
fejle
szté
se
1.4.
Lé
gi
közl
eked
és
fejle
szté
se
3.
1.Le
vegő
vé
dele
m
3.2.
Víz
-és
tala
jvéd
elem
3.3.
Hul
ladé
k ga
zdál
kodá
s
3.4.
Zaj
vé
dele
m
3.5.
Ene
rgia
ga
zdál
kodá
s
3.6.
Te
rmés
zet
véde
lem
3.7.
A
körn
yeze
t- ga
zdál
kodá
s ki
stér
ségi
in
tézm
énye
sülé
se
Inté
zked
ések
1.
V
asút
ko
rsze
rűsí
tése
2.
Ú
j pá
lyas
zaka
szok
ép
ítése
1. A
dun
aújv
áros
i híd
m
egép
ítésé
nek
elős
egíté
se
2.
Gyo
rsfo
rgal
mi
úthá
lóza
t fe
jlesz
tése
, ép
ítése
2.
1.
M6
gyor
sfor
galm
i út
m
egép
ítésé
nek
elős
egíté
se
2.2.
M
8 gy
orsf
orga
lmi
út
meg
építé
séne
k elős
egíté
se
3.
Főút
háló
zat
fejle
szté
se,
elke
rülő
sz
akas
zok
meg
építé
se
4.
Kis
térs
égi
jele
ntős
égű
utak
ép
ítése
5.
Ker
ékpá
rút-h
álóz
at
kiép
ítése
1.
Új
orsz
ágos
kö
zfor
galm
i ki
kötő
és
lo
gisz
tikai
kö
zpon
t m
egép
ítésé
nek
elős
egíté
se
2.
Kik
ötők
fe
jlesz
tése
, ko
rsze
rűsí
tés
e
1.
Rep
ülőt
ér
fejle
szté
s és
ko
rsze
rűsí
tés
1. V
íz- é
s csa
torn
ahál
ózat
fe
jlesz
tése
, és k
orsz
erűs
ítése
2.
A g
ázel
látá
s to
vább
i fe
jlesz
tése
és
kor
szerűs
ítése
3.
A
z el
ektro
mos
há
lóza
t ko
rsze
rűsí
tése
4.
A
hí
r-
és
távk
özlé
si
háló
zat
fejle
szté
se é
s kor
szerűs
ítése
1.
Bio
lógi
ai
alle
rgén
ek
viss
zasz
orítá
sa
2. K
özle
kedé
si
ered
etű
emis
szió
cs
ökke
ntés
e 3.
Ipar
i ere
detű
lé
gsze
nnye
zett
ség
csök
kent
ése
1. Ip
ari
hulla
dék-
elhe
lyez
ések
-bő
l szá
rmaz
ó ta
lajs
zenn
yező
dése
k m
egsz
ünte
tése
2.
Sz
enny
víz-
közm
ű há
lóza
t fe
jlesz
tése
3.
Er
dők
véde
lme
1.
Hul
ladé
kgaz
- dá
lkod
ási
terv
ek
kész
ítése
, fe
jlesz
tése
2.
In
tegr
ált
tele
pülé
si
hulla
dékg
azdá
lko
dási
re
ndsz
er
meg
való
sítá
sa
3.
Szel
ektív
hu
lladé
kgyű
jtés
meg
való
sítá
sa
4.
Sala
khas
znos
ítás
közú
tépí
tési
pr
ogra
mok
ban
1. K
özle
ke-
dési
za
jkib
o-cs
átás
cs
ökke
n-té
se
2. I
pari
és
szol
gálta
tó
jelle
gű
tevé
keny
-sé
gekből
sz
árm
azó
körn
yeze
ti za
jhat
ások
cs
ökke
n-té
se
1.
Alte
rnat
ív
ener
giaf
elha
sz-
nálá
s el
terje
szté
se
2. H
őszi
getlé
si
és
hőga
zdál
-ko
dási
pr
ogra
mok
tá
mog
atás
a 3.
H
ulla
dék-
hasz
nosí
tó
erőm
űvek
ép
ítésé
nek
elős
egíté
se
1.
Dun
a-pa
rti
mel
léká
gren
d-sz
erek
re
habi
litác
iója
2.
K
isté
rség
re
jelle
mző
te
rmés
zete
s va
gy
term
észe
t-kö
zeli
ökos
zisz
tém
ák
véde
lme
1.
Kis
térs
égi
Kör
nyez
et
véde
lmi
Köz
pont
lé
treho
zása
(Ö
KO
-ipar
i pa
rk)
2.
Leve
gő-
szen
nyez
ett-
ségi
M
onito
ring
Ren
dsze
r lé
treho
zása
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
65/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 1
.1. V
asút
háló
zat f
ejle
szté
se, k
orsz
erűs
ítése
Inté
zked
és: 1
.1.1
. Vas
út k
orsz
erűs
ítése
A
kist
érsé
get
vasú
ti pá
lya
kors
zerű
síté
se a
mai
igé
nyek
nek
és e
lvár
ások
nak
meg
fele
lően
A v
asút
i kö
zlek
edés
sze
repé
nek
növe
kedé
se
várh
ató
az
EU-b
a va
ló b
elép
ésün
k ut
án
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
A
tel
epül
ések
elé
rhetős
ége
javu
l, az
elé
rési
idő
csök
ken
Inté
zked
és: 1
.1.2
. Új p
álya
szak
aszo
k ép
ítése
A
z új
dél
i or
szág
os k
özfo
rgal
mi
kikö
tő
és
felsőf
okú
logi
sztik
ai
közp
ont
beka
pcso
lása
a
vasú
thál
ózat
ba
Az
új d
éli
orsz
ágos
köz
forg
alm
i ki
kötő
és
fe
lsőf
okú
logi
sztik
ai
közp
ont
vasú
ti el
érhe
tősé
gét,
áter
esztő
képe
sség
ét
bizt
osíta
ni
kell
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
A
ki
kötő
be
kapc
solá
sa
a kö
zlek
edés
i hál
ózat
ba
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 1
.2. K
özút
háló
zat f
ejle
szté
se, k
orsz
erűs
ítése
In
tézk
edés
: 1.2
.1. A
dun
aújv
áros
i híd
meg
építé
séne
k elős
egíté
se
A
duna
újvá
rosi
hí
d m
egép
ítésé
nek
gyor
sítá
sa,
a té
rség
lo
gisz
tikai
sz
erep
ének
erős
ítése
20
06
Más
hid
ak k
onku
renc
iát
jele
nten
ek a
dun
aújv
áros
i híd
nak,
ez
ért m
inde
n m
ódon
segí
teni
kel
l az
épí
tkez
és m
egin
dulá
sát
A
nem
zetk
özi
és
az
orsz
ágos
fo
rgal
omba
va
ló
beka
pcso
lódá
s elős
egíté
se
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
La
koss
ág
közl
eked
ési
kom
fort
érze
te, é
letm
inős
ége
nő
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
66/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 1
.2.2
.1. M
6 gy
orsf
orga
lmi ú
t meg
építé
séne
k elős
egíté
se
M6
gyor
sfor
galm
i út
m
egép
ítésé
nek
gyor
sítá
sa,
a té
rség
lo
gisz
tikai
sz
erep
ének
erős
ítése
, 6-
os
főút
te
herm
ente
síté
se
Más
gy
orsf
orga
lmi
utak
ko
nkur
enci
át j
elen
tene
k az
M6-
nak,
ezé
rt m
inde
n m
ódon
seg
íteni
ke
ll az
épí
tkez
és m
egin
dulá
sát,
a fő
váro
s elé
rhetős
égén
ek ja
vítá
sa
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
La
koss
ág
közl
eked
ési
kom
fort
érze
te, é
letm
inős
ége
nő
Inté
zked
és: 1
.2.2
.2. M
8 gy
orsf
orga
lmi ú
t meg
építé
séne
k elős
egíté
se
M8
gyor
sfor
galm
i út
m
egép
ítésé
nek
gyor
sítá
sa,
a té
rség
lo
gisz
tikai
sz
erep
ének
erős
ítése
, a
Dun
a--h
íd
funk
cion
alitá
sána
k ja
vítá
sa
2010
Más
gyo
rsfo
rgal
mi u
tak
konk
uren
ciát
jele
nten
ek a
z M
8-na
k, e
zért
min
den
mód
on se
gíte
ni
kell
az é
pítk
ezés
meg
indu
lásá
t,
A
nem
zetk
özi
és
az
orsz
ágos
fo
rgal
omba
va
ló
beka
pcso
lódá
s elős
egíté
se
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
La
koss
ág
közl
eked
ési
kom
fort
érze
te, é
letm
inős
ége
nő
Inté
zked
és: 1
.2.3
. A fő
úthá
lóza
t fej
lesz
tése
A t
érsé
gben
tal
álha
tó főú
thál
ózat
ko
rsze
rűsí
tése
és f
ejle
szté
se, m
ely
az o
rszá
gos
közú
thál
ózat
ba v
aló
kapc
soló
dásu
nkat
segí
ti elő
A főú
thál
ózat
fej
lesz
tése
nél
kül a
ki
stér
ség
meg
köze
líthe
tősé
ge
csök
ken
és a
z el
mar
adot
t tér
sége
k kö
zé c
súsz
hat,
miv
el a
gaz
dasá
gi
szem
pont
ból
nem
le
sz
vonz
ó cé
lpon
t
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
La
koss
ág
közl
eked
ési
kom
fort
érze
te, é
letm
inős
ége
nő
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
67/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 1
.2.4
. Kis
térs
égi j
elen
tősé
gű u
tak
építé
se
A k
isté
rség
tel
epül
ései
nek
közú
ti ös
szek
ötte
tése
inek
meg
oldá
sa
2005
-től
A
kist
érsé
gi
utak
ép
ítésé
vel
meg
szűn
teth
etjü
k a
zsák
tele
pülé
seke
t, va
lam
int
javí
tjuk
a ki
stér
ség
lako
sság
ának
ka
pcso
latta
rtásá
t, fő
utak
te
herm
ente
síté
se
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
La
koss
ág
közl
eked
ési
kom
fort
érze
te, é
letm
inős
ége
nő
Inté
zked
és: 1
.2.5
. Ker
ékpá
rút-
háló
zat k
iépí
tése
A k
isté
rség
ek t
elep
ülés
ei k
özöt
ti ke
rékp
áros
kö
zlek
edés
bizt
onsá
gos m
egol
dása
20
04-tő
l
A
keré
kpár
utak
se
gítik
a
kist
érsé
gen
belü
li kö
zlek
edés
t, m
elyr
e m
ár je
lenl
eg is
nag
y ig
ény
mut
atko
zik
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
id
egen
forg
alm
i tá
rsas
ágok
, önk
orm
ányz
atok
A k
isté
rség
lak
ossá
ga e
gész
ségi
ál
lapo
tána
k, k
özle
kedé
s bi
zton
ságá
nak
javu
lása
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 1
.3. V
ízi k
özle
kedé
s fej
lesz
tése
Inté
zked
és: 1
.3.1
. Új o
rszá
gos j
elen
tősé
gű k
özfo
rgal
mi k
ikötő
és lo
gisz
tikai
köz
pont
meg
építé
séne
k elős
egíté
se
Új o
rszá
gos
jele
ntős
égű
kikö
tő é
s lo
gisz
tikai
kö
zpon
t m
egép
ítésé
nek
gyor
sítá
sa
Elők
észí
tést
kö
vető
en
ütem
ezet
ten
A
jele
nleg
i ki
kötő
m
ár
nem
fe
jlesz
thető,
vi
szon
t sz
üksé
g le
nne
egy,
a je
lenl
egin
él n
agyo
bb
kikö
tőre
, va
lam
int
egy
ehhe
z ka
pcso
lódó
fel
sőfo
kú l
ogis
ztik
ai
közp
ontra
a k
isté
rség
nek
és a
z or
szág
nak
is
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
id
egen
forg
alm
i tá
rsas
ágok
, önk
orm
ányz
atok
Lako
sság
kö
zlek
edés
i ko
mfo
rt ér
zete
, el
láto
ttság
a él
etm
inős
ége
nő
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
68/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 1
.3.2
. Kik
ötők
fejle
szté
se é
s kor
szerűs
ítése
A
duna
i ki
s-
és
spor
thaj
ózás
sz
ámár
a ki
köté
si
lehe
tősé
gek
bizt
osítá
sa
Elők
észí
tést
kö
vető
en
ütem
ezet
ten
A
duna
i ki
s-
és
spor
thaj
ózás
sz
ámár
a ki
köté
si
lehe
tősé
gek
bizt
osítá
sa
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
id
egen
forg
alm
i tá
rsas
ágok
, önk
orm
ányz
atok
A v
ízi
ideg
enfo
rgal
omba
n ré
szt
vevő
k sz
áma
nő
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 1
.4. L
égi k
özle
kedé
s fej
lesz
tése
Inté
zked
és: 1
.4.1
. Rep
ülőt
ér fe
jlesz
tés é
s kor
szerűs
ítés
A
repü
lőté
r fe
jlesz
tése
, ill
etve
ko
rsze
rűsí
tése
a t
érsé
g fe
jlődé
sét
elős
egíti
Elők
észí
tést
kö
vető
en
ütem
ezet
ten
A
közl
eked
és
terü
leté
n na
pjai
nkba
n eg
yre
nagy
obb
szer
epet
játs
zik
a ki
sebb
gép
ekke
l tö
rténő
pol
gári
repü
lés
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
D
unaú
jvár
os é
s kö
rnyé
ke e
léré
si
idej
e sz
ámot
tevő
m
érté
kben
cs
ökke
n
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 2
. Köz
műh
álóz
at m
enny
iség
i és m
inős
égi bőv
ítése
Inté
zked
és: 2
.1. V
íz- é
s csa
torn
ahál
ózat
fejle
szté
se é
s kor
szerűs
ítése
A
víz-
és
cs
ator
na-h
álóz
at
fejle
szté
se
és
kors
zerű
síté
se
a té
rség
fe
jlődé
sét
elős
egíti
. Ig
énye
knek
m
egfe
lelő
kap
acitá
s ki
építé
se, h
aték
onys
ág n
övel
ése
Elők
észí
tést
kö
vető
en
ütem
ezet
ten
A
kist
érsé
gben
a
közm
űolló
ny
itott,
és
a m
eglé
vő h
álóz
at s
em
min
denh
ol
fele
l m
eg
a m
ai
köve
telm
énye
knek
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
V
édel
met
kap
ó tá
ji ér
téke
k, á
llat
és
növé
nyfa
jok
szám
ának
nö
veke
dése
, bi
odiv
erzi
tás
foká
nak
növe
kedé
se
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
69/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 2
.2. A
gáz
ellá
tás t
ováb
bi fe
jlesz
tése
és k
orsz
erűs
ítése
A
gáze
llátá
s fe
jlesz
tése
és
ko
rsze
rűsí
tése
a t
érsé
g fe
jlődé
sét
elős
egíti
. . I
gény
ekne
k m
egfe
lelő
ka
paci
tás
kiép
ítése
, műk
ödés
i ha
téko
nysá
g nö
velé
se
Elők
észí
tés u
tán
ütem
ezet
ten
A
gáze
llátá
s fe
jlesz
tésé
vel
javu
lna
az it
t élő
k él
etm
inős
ége
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
A
la
káso
k ko
mfo
rtérté
-kén
ek
növe
kedé
se
Inté
zked
és: 2
.3. A
z el
ektr
omos
hál
ózat
kor
szerűs
ítése
Az
elek
trom
os h
álóz
at
kors
zerű
síté
se a
térs
ég fe
jlődé
sét
elős
egíti
Ig
énye
knek
m
egfe
lelő
kap
acitá
s ki
építé
se,
műk
ödés
i ha
téko
nysá
g nö
velé
se
Elők
észí
tés u
tán
ütem
ezet
ten
Az
elek
trom
os h
álóz
at
kors
zerű
síté
séve
l jav
ulna
az
itt
élők
éle
tminős
ége
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
önk
orm
ányz
atok
A
la
káso
k ko
mfo
rtérté
kéne
k nö
veke
dése
Inté
zked
és: 2
.4. A
hír
- és t
ávkö
zlés
i hál
ózat
fejle
szté
se é
s kor
szerűs
ítése
A
hír-
és
tá
vköz
lési
há
lóza
t fe
jlesz
tése
és
ko
rsze
rűsí
tése
a
térs
ég
tová
bbi
fejlő
désé
ben
elen
gedh
etet
len.
.
Igén
yekn
ek
meg
fele
lő
kapa
citá
s ki
építé
se,
műk
ödés
i hat
ékon
yság
növ
elés
e
A
hír-
és
tá
vköz
lési
há
lóza
t fe
jlesz
tése
és
ko
rsze
rűsí
tése
né
lkül
a
gazd
aság
ne
m
vers
enyk
épes
A
beru
házó
k,
építő
k és
műk
ödte
tők,
ön
korm
ányz
atok
, ci
vil s
zerv
ezet
ek
Az
info
rmat
ikai
gy
akor
latta
l re
ndel
kező
k sz
áma
nő
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
70/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 3
.1 L
evegőv
édel
em
Inté
zked
és: 3
.1.1
. bio
lógi
ai e
rede
tű a
llerg
ének
kon
cent
ráci
óján
ak c
sökk
enté
se
A
lako
sság
al
lerg
iás
meg
bete
gedé
sein
ek c
sökk
enté
se
Foly
amat
os
Térs
égbe
n az
ipar
i sze
nnye
zése
k kö
vetk
ezté
ben
a la
koss
ág k
öréb
en
foko
zott
az a
llerg
én je
llegű
m
egbe
tege
dés v
eszé
lye
Parla
gon
lévő
föld
ek a
rány
a nö
veke
dett
A
gazd
álko
dókn
ál
csök
ken
a gy
omok
irtá
sa
Önk
orm
ányz
atok
, nö
vény
-eg
észs
égüg
yi
állo
más
ok,
erdé
szet
i, m
ezőg
azda
sági
ga
zdad
aság
i tá
rsas
ágok
, m
agán
szem
élye
k,
civi
l sz
erve
zete
k
Köz
egés
zség
ügyi
kö
ltség
ek
csök
kené
se,
kies
ett
mun
kaór
ák
szám
ának
csö
kken
ése
Inté
zked
és: 3
.1.2
. Köz
leke
dési
ere
detű
em
issz
ió c
sökk
enté
se
Főle
g a
tele
pülé
seke
n be
lül
a cs
ökke
njen
a k
özle
kedé
si e
rede
tű
leve
gősz
enny
ezés
, az
álta
l, ho
gy
a tö
meg
közl
eked
és g
yalo
gos
és
keré
k-pá
ros
közl
eked
és
első
d-le
gess
égén
ek
elős
egíté
se,
tele
pülé
seke
t el
kerü
lő
utak
ép
ítésé
vel,
az
átm
enő
forg
alom
ból s
zárm
a-ó
szen
nyez
és
csök
kent
ése,
ál
talá
ban
a he
lyi
tula
jdon
ban
lévő
kö
zlek
edés
i gé
pjár
műv
ek
leve
gő
szen
nyező
hatá
sána
k cs
ökke
ntés
e
Az
embe
ri im
mun
rend
szer
ál
talá
nos
gyen
gülé
se,
a lé
gzős
zerv
i m
egbe
tege
dése
k sz
ámán
ak
és
arán
yána
k nö
veke
dése
, a
növé
ny
és
álla
tvilá
g ká
roso
dásá
nak
meg
előz
ése
Önk
orm
ányz
atok
, tö
meg
közl
eked
ési
szol
gálta
tók,
la
koss
ág
Leve
gő m
inős
ég j
avul
ása,
lég
úti
meg
bete
gedé
sek
viss
zasz
orul
ása
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
71/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 3
.1.3
. Ipa
ri e
rede
tű lé
gsze
nnye
zett
ség
csök
kent
ése
Az
ipar
i er
edetű
légs
zenn
yeze
ttség
csö
kken
tése
Elők
észí
tés u
tán
ütem
ezet
ten
A
térs
égbe
n az
ip
ari
légs
zenn
yezé
s kö
vetk
ezté
ben
növe
kede
tt a
légú
ti m
egbe
tege
dése
k sz
áma.
Az
ipar
i je
llegű
fol
yam
atos
lég
szen
nyez
és
hozz
ájár
ul
az
imm
unre
ndsz
er
gyen
gülé
séhe
z, e
zálta
l az
alle
rgén
je
llegű
m
egbe
tege
dése
k sz
ámán
ak
növe
kedé
séhe
z is
. A
sz
enny
ezet
t le
vegő
jű
körn
yeze
t ne
gatív
an
befo
lyás
olja
eg
yes
befe
ktetők
tel
eped
ési
szán
déká
t. A
z id
e ta
rtozó
sz
agem
issz
iók
kedv
ezőt
lenü
l ha
tnak
a l
akos
ság
kom
fort-
és
körn
yeze
tbiz
tons
ág-
érze
tére
.
Vál
lala
tok
Leve
gő m
inős
ég j
avul
ása,
lég
úti
meg
bete
gedé
sek
viss
zasz
orul
ása
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 3
.2. V
íz- é
s tal
ajvé
dele
m
Inté
zked
és: 3
.2.1
. Ipa
ri é
s kom
mun
ális
hul
ladé
kok
elhe
lyez
éséből
szár
maz
ó ta
lajs
zenn
yező
dése
k m
egsz
ünte
tése
Ipar
i hu
lladé
kok
elhe
lyez
éséből
sz
árm
azó
tala
jsze
nnye
ződé
sek
meg
szün
teté
se,
árta
lom
men
te-
síté
se a
fel
szín
i és
fel
szín
ala
tti
vize
k vé
delm
ének
cé
ljábó
l. A
z in
tézk
edés
ope
ratív
cél
ja a
Sal
bert
szig
et
árta
lom
men
tesí
tése
, a
közf
orga
lmi
kikö
tő m
egva
lósí
tás
céljá
ból
A k
oráb
ban
szab
ályt
alan
ul il
letv
e ill
egál
isan
elh
elye
zett
hulla
dékb
ól
szár
maz
ó cs
urga
lékv
íz
a ta
lajv
izet
, ez
álta
l az
élő
vize
ket,
fúrt
kuta
k es
etén
az
iv
óviz
et
káro
síth
atja
, to
vább
á az
ip
arte
rüle
t ér
téke
síth
etős
égét
, ha
szná
lati
érté
két c
sökk
enti
Kár
men
tesí
tést
el
végző
válla
lato
k,
önko
rmán
yzat
ok,
és
üzem
elte
tők
Ker
esle
tnöv
eked
és
a te
rüle
tek
iránt
, kö
rnye
zet-e
gész
ségü
gyi
hatá
s
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
72/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 3
.2.2
. Sze
nnyv
ízkö
zmű
háló
zat f
ejle
szté
se
A f
elsz
íni
és f
elsz
ín a
latti
viz
ek
véde
lme,
a
csat
orná
zotts
ág
köze
lítés
e az
EU
nor
mák
hoz
Elők
észí
tést
köv
etőe
n az
onna
l
A
kist
érsé
gben
a
közm
űolló
ny
itott,
ill
egál
is
szen
nyví
zels
zállí
táso
k és
le
eres
ztés
ek,
az
eset
lege
sen
meg
lévő
tis
ztító
műv
ekbő
l a
tiszt
ított
szen
nyví
z el
veze
tése
kö
rnye
zetk
áros
ításs
al fe
nyeg
et
Önk
orm
ányz
atok
, és ü
zem
elte
tők
Kom
forté
rzet
növ
eked
és
Bio
dive
rzitá
s fo
kána
k nö
veke
dése
Inté
zked
és: 3
.2.3
. Erdők
véd
elm
e
Erdő
k vé
delm
e az
er
ózió
és
de
fláci
ó cs
ökke
ntés
e cé
ljábó
l Elők
észí
tés u
tán
foly
amat
os
Fóly
ó-pa
rti
erdő
társ
ulás
ok
véde
lme
a lö
szpa
rt-sz
akad
ások
cs
ökke
ntés
e cé
ljábó
l. Le
jtős
terü
lete
ken
egyé
b fe
lszí
ni
vízf
olyá
sok,
ví
zmos
ások
ál
tal
okoz
ott
eróz
iók
meg
akad
ályo
zása
. M
ezőg
azda
sági
te
rüle
teke
n m
ezőv
édő
erdő
sávo
k te
lepí
tése
a
deflá
ció
(szé
leró
zió)
csö
kken
tése
cé
ljábó
l
Mezőg
azda
sági
, er
dő-
és
vadg
azdá
lkod
ási t
ársa
ságo
k So
kold
alúa
n ha
szno
síth
ató
erod
ált t
erül
etek
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 3
.3. H
ulla
dék-
gazd
álko
dás
Inté
zked
és: 3
.3.1
. Hul
ladé
kgaz
dálk
odás
i ter
vek
kész
ítése
és f
ejle
szté
se
Kis
térs
ég
tele
pülé
sei
közö
tt,
a ré
gión
bel
ül a
hul
ladé
kára
mlá
si
foly
amat
ok (
kele
tkez
és,
szál
lítás
, fe
lhas
znál
ás,
depo
nálá
s)
figye
lem
mel
kis
érés
e, te
rvez
ése
Hul
ladé
kgaz
dálk
odás
i kö
ltség
ek
csök
kent
ése,
ke
resk
edel
em
és
újra
hasz
nosí
tás
sorá
n tö
bble
tbev
étel
ek n
yeré
se
Önk
orm
ányz
atok
, hu
lladé
kgaz
dálk
odók
, sz
olgá
ltató
k
Érté
kesí
thető
hulla
dék,
ren
deze
tt hu
lladé
k el
hely
ezés
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
73/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 3
.3.2
. Int
egrá
lt te
lepü
lési
hul
ladé
kgaz
dálk
odás
i ren
dsze
r m
egva
lósí
tása
Tele
pülé
sein
be
lül
a hu
lladé
kára
mlá
si
foly
amat
ok
(kel
etke
zés,
szál
lítás
, fe
lhas
znál
ás,
depo
nálá
s)
figye
lem
mel
kis
érés
e, te
rvez
ése
Elők
észí
tés u
tán
ütem
ezet
ten
Hul
ladé
kgaz
dálk
odás
i kö
ltség
ek
csök
kent
ése,
ke
resk
edel
em
és
újra
hasz
nosí
tás
sorá
n tö
bble
t-be
véte
lek
nyer
ése,
A r
egio
nális
hu
lladé
kgaz
dálk
odás
i re
ndsz
er
kiép
ítésé
nek
egyi
k al
apfe
ltéte
le
Önk
orm
ányz
atok
, hu
lladé
kgaz
dálk
odók
, sz
olgá
ltató
k
Érté
kesí
thető
hulla
dék,
ren
deze
tt hu
lladé
k el
hely
ezés
, re
gion
ális
hu
lladé
kgaz
dálk
odás
i re
ndsz
er
alap
adat
akén
t szo
lgál
Inté
zked
és: 3
.3.3
. Sze
lekt
ív h
ulla
dékg
yűjt
és m
egva
lósí
tása
Szel
ektív
hu
lladé
k-gyűj
tési
re
ndsz
er
beve
zeté
se,
hulla
dék-
udva
rok
léte
síté
se,
begyűj
tés
meg
szer
vezé
se
(pl:
átvé
tel,
begyűj
tő a
kció
k) h
ulla
dék,
min
t ip
ari
nyer
sany
ag h
aszn
osítá
sa,
a új
raha
szno
sítá
s elős
egíté
se,
lera
kás c
sökk
enté
se
Kis
térs
ég h
ulla
dékf
eldo
lgoz
ási
ipar
ának
meg
alap
ozás
át sz
olgá
lja
Műk
ödő
hulla
dékl
erak
ók
tehe
rmen
tesí
tése
Le
gális
lera
kás e
lőse
gíté
se
Önk
orm
ányz
atok
és
társ
aság
aik,
vá
llalk
ozói
hul
ladé
kkez
elők
Fe
llend
ülő
hulla
dék-
feld
olgo
zó
ipar
, ol
csób
b ny
ersa
nyag
, ke
vese
bb
táro
land
ó-ke
zele
ndő
hulla
dék
Inté
zked
és: 3
.3.4
. DU
NA
FER
R sa
lakh
aszn
osítá
s köz
útép
ítési
pro
gram
okba
n
A
DU
NA
FER
R
Term
elő
tevé
keny
sége
so
rán
kele
tkező
sala
k ha
szno
sítá
sa
a kö
zúté
píté
sben
, m
elly
el
csök
kent
hető
a
kist
érsé
g te
rhel
tség
e ill
etve
az
ed
digi
kő
bány
ák
term
észe
trom
boló
ha
tása
Elők
észí
tés u
tán
foly
amat
osan
K
özút
terv
ező
irodá
k, k
özút
építő
vá
llalk
ozás
ok, b
eszá
llító
k A
ki
stér
ség
lako
sság
ának
eg
észs
ég-b
izto
nság
a nő
, a b
ányá
k kö
rnye
zetro
mbo
lási
ha
tása
cs
ökke
n
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
74/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 3
.4. Z
ajvé
dele
m
Inté
zk3e
dés:
3.4
.1. K
özle
kedé
si z
ajki
bocs
átás
csö
kken
tése
Főle
g a
tele
pülé
seke
n be
lül
a cs
ökke
njen
a k
özle
kedé
si e
rede
tű
zajte
rhel
és,
Elke
rülő
és
te
her-
men
tesí
tő u
tak
építé
séve
l, za
jfogó
be
rend
ezés
ek
(zaj
-védő
fal,
több
szin
tű e
rdős
ávok
) te
lepí
tése
, tö
meg
közl
eked
és é
s a
keré
kpár
os
közl
eked
és e
lőse
gíté
séve
l
A
meg
-növ
eked
ett
közú
ti fo
rgal
om
köve
tkez
tébe
n a
körn
yeze
ti za
jterh
elés
i ér
téke
k so
k es
etbe
n tú
llépi
k a
egés
zség
ügyi
hat
árér
téke
t
Önk
orm
ányz
atok
, be
ruhá
zók,
ki
vite
lező
vál
lalk
ozás
ok
Zajp
anas
zok
csök
kené
se
Tele
pülé
sek
népe
sség
meg
tartó
ha
tásá
nak
növe
kedé
se
Inté
zked
és: 3
.4.2
. Ipa
ri é
s szo
lgál
tató
jelle
gű te
véke
nysé
gből
szár
maz
ó za
jkib
ocsá
tás c
sökk
enté
se
Tele
pülé
seke
n a
zajo
s ip
ari i
lletv
e sz
olgá
ltató
jel
legű
tev
éken
ység
ek
korlá
tozá
sa
A
meg
-növ
eked
ett
szol
gálta
tó
jelle
gű te
véke
nysé
gek,
val
amin
t a
lakó
övez
etbe
n és
kö
rnyé
kén
tele
pült
ipar
i lé
tesí
tmén
yek
körn
yeze
ti za
jterh
elés
ei
össz
eadó
dva
sok
eset
ben
túllé
pik
az e
gész
ségü
gyi h
atár
érté
ket
Önk
orm
ányz
atok
, be
ruhá
zók,
ki
vite
lező
k Za
jpan
aszo
k cs
ökke
nése
Te
lepü
lése
k né
pess
égm
egta
rtó
hatá
sána
k nö
veke
dése
Eg
észs
éges
ebb,
el
vise
lhetőb
b la
kókö
rnye
zet k
iala
kulá
sa
K
apcs
olód
ó Pr
iori
tás:
3.5
. Ene
rgia
gazd
álko
dás
Inté
zked
és: 3
.5.1
. Alte
rnat
ív e
nerg
iafe
lhas
znál
ás e
lterj
eszt
ése
Alte
rnat
ív
ener
giaf
elha
szná
lási
fo
rmák
el
terje
szté
se
első
sorb
an
közi
ntéz
mén
yekb
en,
más
odso
rban
a l
akos
ság
köré
ben
szem
léle
tform
álás
in
tézm
ényi
al
kalm
azás
okon
ker
eszt
ül
Önk
orm
ányz
atok
at te
rhelő
mag
as
műk
ödte
tési
kö
ltség
ek
csök
kent
ése
Önk
orm
ányz
atok
, K
özpo
nti
költs
égve
tésű
sze
rvek
, ga
zdas
ági
társ
aság
ok
Tisz
tább
en
ergi
a fe
lhas
znál
ása,
kö
rnye
zet-e
gész
ségü
gyi,
kom
forté
rzet
-növ
eked
és
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
75/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 3
.5.2
. Hős
zige
telé
si é
s hő-
gazd
álko
dási
pro
gram
ok tá
mog
atás
a
Töm
bös
építé
sű
lakó
épül
etek
fű
tési
köl
tség
ének
csö
kken
tése
Elők
észí
tés u
tán
ütem
ezet
ten
Foly
amat
os
Elav
ult,
főle
g kö
zpon
ti fű
tése
s pa
nelé
püle
tek
mag
as
fűté
si
hő
vesz
tesé
ge
Laká
sszö
vetk
ezet
ek,
társ
ashá
zak,
sz
olgá
ltató
k,
beru
házó
k,
kivi
tele
zők
Tisz
tább
en
ergi
a fe
lhas
znál
ása,
kö
rnye
zet-e
gész
ségü
gyi,
kom
forté
rzet
-növ
eked
és
Inté
zked
és: 3
.5.3
. Hul
ladé
khas
znos
ító e
rőműv
ek é
píté
séne
k elős
egíté
se
Hul
ladé
k el
hely
ezés
i pr
oblé
mák
cs
ökke
ntés
e, e
nerg
iate
rmel
és
Mag
as
hulla
dék
elhe
lyez
ési
költs
égek
, vég
es t
árol
ókap
acitá
sú
lera
kók
Önk
orm
ányz
atok
, en
ergi
aszo
lgál
tató
k,
beru
házó
k,
kivi
tele
zők
Tisz
tább
ene
rgia
felh
aszn
álás
a,
körn
yeze
t-egé
szsé
gügy
i, ko
mfo
rtérz
et-n
övek
edés
K
apcs
olód
ó Pr
iori
tás:
3.6
. Ter
més
zetv
édel
em
Inté
zked
és: 3
.6.1
. Dun
a m
ellé
kágr
ends
zer
reha
bilit
áció
Kör
nyez
eti
álla
pot
javí
tása
és
az
ebbő
l ad
ódó
Dun
a ad
ta
term
észe
tes
lehe
tősé
gek
optim
ális
ki
akná
zása
Elők
észí
tés u
tán
foly
amat
os
A
kial
akul
t ál
lapo
t je
lentős
ja
vítá
sa
a kö
rnye
zeti
mut
atók
sz
empo
ntjá
ból
(ere
deti
biot
ópok
sé
rülte
k,
rekr
eáci
ós
lehe
tősé
gek
korlá
tozo
ttak)
D
unát
érő
káro
s kö
rnye
zeti
hatá
sok
csök
kent
ése
Önk
orm
ányz
atok
, civ
il sz
erve
zete
k, M
ME,
WW
F,
Gaz
dasá
gi t
ársa
ságo
k (h
alás
zati,
ha
józá
si, i
dege
nfor
galm
i)
A
term
észe
ti ál
lapo
t ja
vulá
sa
együ
tt fe
jlődi
k az
id
egen
forg
alom
mal
Inté
zked
és: 3
.6.2
. Kis
térs
égre
jelle
mző
term
észe
tes v
agy
term
észe
t köz
eli ö
kosz
iszt
émák
véd
elm
e
Kis
térs
égre
jel
lem
ző t
erm
észe
tes
vagy
te
rmés
zet
köze
li ök
oszi
szté
mák
m
egőr
zése
, a
térs
égre
te
rmés
zete
sen
jelle
mző
fa
una
és fl
óra
meg
tartá
sa
Elők
észí
tés u
tán
ütem
ezet
ten
Élőh
elye
k vé
delm
e né
lkül
a fa
jok
véde
lme
nem
el
egen
dő,
több
vé
dett
érté
kkel
rend
elke
zünk
nem
vé
dett
terü
lete
n
Önk
orm
ányz
atok
, civ
il sz
erve
zete
k, M
ME,
WW
F,
Gaz
dasá
gi
társ
aság
ok
(pl.:
m
ezőg
azda
sági
, ide
genf
orga
lmi)
A
term
észe
ti ál
lapo
t ja
vulá
sa
együ
tt fe
jlődh
et
az
ideg
enfo
rgal
omm
al
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
76/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Kap
csol
ódó
Prio
ritá
s: 3
.7. A
kör
nyez
etga
zdál
kodá
s kis
térs
égi i
ntéz
mén
yesü
lése
Inté
zked
és: 3
.7.1
. Kis
térs
égi k
örny
ezet
véde
lmi k
özpo
nt lé
treh
ozás
a (Ö
ko-ip
ari p
ark)
Kis
térs
égen
be
lül
a kö
rnye
zetv
édel
emm
el f
ogla
lkoz
ó sz
akem
berg
árda
kö
zös
mun
kacs
opor
tba
törté
nő
össz
efog
ása,
kl
aszt
er
szin
tű
össz
efog
ása,
a
ható
sági
m
unka
ki
véte
léve
l, m
ivel
ezt
jog
szab
ály
nem
tesz
i leh
etőv
é
Tele
pülé
sek
közi
gazg
atás
i ha
tára
in
túln
yúló
kö
zös
körn
yeze
ti pr
oblé
mák
kez
elés
ére,
na
gyob
b ha
tás
elér
ése
érde
kébe
n eg
yütte
s fe
llépé
s le
hető
ségé
nek
meg
tere
mté
se
Önk
orm
ányz
atok
, ci
vil
szer
veze
tek,
Ö
ko-ip
ari
válla
lkoz
ások
, ta
nács
adók
, be
ruhá
zók
Kör
nyez
etvé
dele
mm
el
kapc
sola
tos
mun
kahe
lyek
sz
ámán
ak
növe
kedé
se,
jobb
kö
rnye
zeti
élet
felté
tele
k,
javu
ló
élet
minős
ég
Inté
zked
és: 3
.7.2
. Lev
egős
zenn
yeze
ttsé
gi m
onito
ring
ren
dsze
r lé
treh
ozás
a
Terh
elt t
erül
etek
felm
érés
e,
túlte
rhel
ést
okoz
ó sz
enny
ezőa
nyag
ok m
egál
lapí
tása
20
04, f
olya
mat
osan
Emis
szió
csö
kken
tést
cél
zó te
rvek
ké
szíté
séhe
z al
apad
atok
bi
ztos
ítása
Önk
orm
ányz
atok
, K
örny
ezet
véde
lmi
felü
gyelős
ég,
akkr
editá
lt la
bora
tóriu
mok
, sz
olgá
ltató
k
Lako
sság
in
form
álts
ága,
m
agat
artá
s pa
ram
éter
eine
k vá
ltozá
sa
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
77/1
49
II. G
azda
sági
ver
seny
képe
sség
fejle
szté
se fe
jeze
t K
ülde
tés:
A k
isté
rség
gaz
dasá
gi v
erse
nyké
pess
égén
ek é
s tel
jesí
tmén
yéne
k nö
velé
se é
s a „
több
lábo
n ál
lás”
lehe
tősé
géne
k m
egte
rem
tése
Prio
ritá
sok
1. T
érsé
gi a
dott
ságo
k erőt
elje
s fej
lesz
tése
2.
A té
rség
gaz
dasá
gi
szer
keze
téne
k ki
egye
nsúl
yozá
sa,
átal
akítá
sa
3. B
efek
teté
si le
hető
sége
k ja
vítá
sa
4. E
U c
satla
kozá
ssal
ka
pcso
lato
s te
véke
nysé
gek
foly
amat
os fe
jlesz
tése
IN
TÉ
ZK
ED
ÉSE
K
1.
Álla
mi s
zere
pvál
lalá
s a té
rség
ben
1
.1.
Álla
mi
szer
epvá
llalá
s m
unka
hely
tere
mté
s ös
ztön
zésé
vel
1.2.
D
unaú
jvár
osi
közf
orga
lmú
kikö
tő
és
Logi
sztik
ai S
zolg
álta
tó K
özpo
nt lé
treho
zása
2.
Á
llam
i be
ruhá
záso
k ga
zdas
ágél
énkí
tő h
atás
ának
ki
akná
zása
3.
A
Dun
a, m
int a
VII
. szá
mú
Hel
sink
i köz
leke
dési
fo
lyos
óban
rejlő
lehe
tősé
gek
kiak
názá
sa
4.
Info
rmat
ikai
infr
astru
ktúr
a fe
jlesz
tése
5.
Tu
dom
ányo
s in
nová
ciós
po
tenc
iál
és
K+
F te
véke
nysé
g fe
jlesz
tése
6.
K
isté
rség
i Kom
pete
ncia
Köz
pont
Lét
reho
zása
1.
A D
unaf
err
átsz
erve
zésé
nek
és a
be
fekt
etők
sz
ándé
kain
ak
össz
ehan
golá
sa
2.
Szol
gálta
tó
szek
tor
fejlő
désé
nek
segí
tése
3.
A
z in
fras
trukt
urál
is
fejle
szté
sekb
en a
hel
yi v
álla
lkoz
ók
szer
epén
ek e
rősí
tése
4.
K
lasz
teriz
áció
elős
egíté
se
és
csat
lako
zás
a m
eglé
vő
klas
zter
ekhe
z 5.
K
orsz
erű
kom
mun
ális
hu
lladé
k-fe
ldol
gozó
ipar
tele
píté
se
6.
Kis
válla
lkoz
ások
fejle
szté
se
1.
Kis
térs
égi
Fejle
szté
si
Társ
aság
lé
treho
zása
és
műk
ödte
tése
2.
Ip
ari
park
ok
befo
gadó
ké
pess
égén
ek fe
jlesz
tése
3.
Eg
ybef
üggő
je
lentős
na
gysá
gú, i
pari,
ker
eske
delm
i te
rüle
tek
elők
észí
tése
4.
Té
rség
i be
szál
lítói
pr
ogra
m
indí
tása
5.
Ö
nkor
mán
yzat
i be
ruhá
záso
k fo
rrás
aina
k bő
víté
s
1.
EU-s
inf
orm
áció
s iro
da
műk
ödte
tése
2.
EI
RA
, Eu
rópa
i U
niós
ga
zdas
ágfe
jlesz
tési
há
lóza
tokb
an v
aló
rész
véte
l
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
78/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. A té
rség
i ado
ttsá
gok
erőt
elje
s fej
lesz
tése
Inté
zked
és: 1
.1.1
. Álla
mi s
zere
pvál
lalá
s mun
kahe
lyte
rem
tés ö
sztö
nzés
ével
Az
álla
mi s
zerv
ekné
l meg
jele
nő
befe
ktetők
et c
élirá
nyos
an ir
ányí
tsák
D
unaú
jvár
os té
rség
ébe
A D
unaf
err e
setle
ges á
tstru
ktur
álás
a kö
vetk
ezm
énye
ként
a k
isté
rség
oly
an
gazd
aság
i kríz
ishe
lyze
tbe
kerü
lhet
, am
elyn
ek fe
lold
ásáh
oz sz
üksé
ges a
z ál
lam
kie
mel
t tám
ogat
ása,
úja
bb
válla
lkoz
ások
lete
lepí
tése
, fej
lesz
tése
ér
deké
ben
Mun
kavá
llaló
k és
bef
ekte
tők
Csö
kken
a m
unka
nélk
ülis
ég,
fogl
alko
ztat
ási f
eszü
ltség
csö
kken
, nő
a ki
stér
ségb
en a
z él
etm
inős
ég
Inté
zked
és: 1
.1.2
. Dun
aújv
áros
i köz
forg
alm
ú ki
kötő
és L
ogis
ztik
a Sz
olgá
ltató
Köz
pont
létr
ehoz
ása
A D
unaú
jvár
osi k
isté
rség
fe
jlődé
séne
k eg
yik
meg
hatá
rozó
ha
jtóer
ejév
é vá
ljon
a lo
gisz
tikai
te
véke
nysé
g
Dun
aújv
áros
az
orsz
ág fö
ldra
jzi
közé
ppon
tjába
n a
meg
építe
ndő
közf
orga
lmú
kikö
tőve
l kép
es
össz
ekap
csol
ni a
víz
i, a
közú
ti és
va
súti
fuva
rozá
si te
véke
nysé
geke
t, am
ely
adot
tság
okra
épí
tve
egy
logi
sztik
ai k
özpo
ntba
n je
lentős
el
oszt
ó és
beg
yűjtő
rend
szer
ek
építh
etők
ki,
min
d az
ipar
i, m
ind
a m
ezőg
azda
sági
tevé
keny
sége
k sz
ínvo
nala
s kis
zolg
álás
ára.
A
logi
sztik
ai é
s kik
ötői
funk
ciók
nag
y va
lósz
ínűs
égge
l vis
zony
lag
zökk
enőm
ente
sen
képe
sek
felv
enni
a
DU
NA
FER
R-n
él fe
lsza
badu
ló
léts
zám
egy
meg
hatá
rozo
tt ré
szét
, am
ely
egyé
bkén
t neh
ezen
ko
nver
tálh
ató
Logi
sztik
ai sz
olgá
ltató
ipar
sz
erep
lői,
mun
kavá
llaló
i Lé
trejö
vő ú
j mun
kahe
lyek
, lo
gisz
tikai
köz
pont
ba b
efek
tető
k sz
áma,
a b
efek
tete
tt tő
ke n
agys
ága,
ön
korm
ányz
at ip
arűz
ési a
dóbe
véte
le
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
79/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 1
.2. Á
llam
i ber
uház
ások
gaz
dasá
gélé
nkítő
hat
ásán
ak k
iakn
ázás
a
A k
isté
rség
nek
fel k
ell k
észü
lnie
a
meg
való
sítá
sra
kerü
lő á
llam
i be
ruhá
záso
k (M
6, M
8, D
una-
híd,
ki
kötő
) gaz
dasá
gélé
nkítő
hat
ásai
nak
a le
hető
legn
agyo
bb h
atás
fokú
ki
hasz
nálá
sára
. Cél
szerű,
hog
y –
össz
hang
ban
a ki
stér
ség
kom
plex
fe
jlesz
tési
terv
ével
– v
alam
enny
i te
lepü
lés e
lkés
zíts
e sa
ját k
özép
és h
ossz
ú tá
vú fe
jlesz
tési
terv
ét, é
s err
e al
apoz
otta
n ér
vény
es –
a n
agy
in
fras
trukt
úra
fejle
szté
seke
t is
figye
lem
be v
evő
– re
ndez
ési t
erve
kkel
is
rend
elke
zzen
ek
A n
agy
orsz
ágos
jele
ntős
égű
infr
astru
ktúr
a fe
jlesz
tése
k cs
ak a
le
hető
ségé
t ter
emtik
meg
a té
rség
fe
jlődé
séne
k. H
a az
egy
es te
lepü
lése
k sa
ját a
dotts
ágai
kat f
igye
lem
be v
éve
nem
ho
zzák
meg
a g
azda
sági
fejlő
désü
k fe
ltéte
leit
bizt
osító
dön
tése
ket,
akko
r a
nagy
ber
uház
ások
kal e
gyüt
t jár
ó ne
gatív
umok
óha
tatla
nul m
egje
lenn
ek,
míg
a p
ozití
vum
ok p
edig
nem
lesz
nek
érzé
kelh
etőe
k
Kis
térs
ég v
álla
lkoz
ásai
, mun
kavá
llaló
i Te
lepü
lési
adó
bevé
tele
k, b
efek
teté
sek
össz
ege.
Csö
kken
a m
unka
nélk
ülis
ég,
növe
kszi
k az
önk
orm
ányz
atok
bev
étel
e,
bővü
l a k
ölts
égve
tési
moz
gást
erük
, ja
víth
atjá
k az
ott
élők
éle
tminős
égét
Inté
zked
és: 1
.3. A
Dun
a, m
int a
VII
. szá
mú
Hel
sink
i köz
leke
dési
foly
osób
an r
ejlő
lehe
tősé
gek
kiak
názá
sa
Tuda
tosa
n fe
lkés
züln
i arr
a az
időp
ontra
, am
ikor
a D
una,
min
t a V
II. s
zám
ú H
elsi
nki f
olyo
só m
ár h
ason
ló fo
rgal
mat
bo
nyol
ít, m
int j
elen
leg
a D
una-
Maj
na-
Raj
na c
sato
rna
ném
etor
szág
i sza
kasz
a. A
ki
stér
ségi
Dun
a sz
akas
zon
a vá
rhat
óan
nagy
-for
galm
ú fo
lyos
ót ig
ényb
evevők
ta
lálh
assá
k m
eg a
zoka
t a
szol
gálta
táso
kat,
amel
yekr
e sz
üksé
gük
van,
ezz
el é
lénk
ítve
a ví
zpar
ti te
lepü
lése
k ga
zdas
ágát
. A fe
lkés
zülé
s ré
szek
ént e
l kel
l kés
zíte
ni a
kis
térs
égi
Dun
a sz
akas
z ko
mpl
ex fe
jlesz
tési
terv
ét.
Az
orsz
ágos
köz
forg
alm
ú ki
kötő
és
ehhe
z ka
pcso
lódó
logi
sztik
ai k
özpo
nt
meg
való
sítá
sán
kívü
l is s
zám
os
lehe
tősé
get r
ejt a
bef
ekte
tése
kre
a ki
stér
ségi
Dun
a sz
akas
z.. H
ossz
abb
távo
n sz
üksé
gess
é vá
lhat
a te
ljes m
agya
r D
una
szak
aszr
a es
etle
g a
szom
széd
os
álla
mok
Dun
a sz
akas
zaira
von
atko
zó
össz
ehan
golt
terv
ezés
is.
Térs
égi D
una-
men
ti te
lepü
lése
k, a
ví
zpar
ti sz
olgá
ltatá
si ip
arba
ber
uház
ók
Létre
jövő
új m
unka
hely
ek, a
víz
parti
sz
olgá
ltatá
sokb
a be
fekt
etet
t tők
e na
gysá
ga, b
efek
tető
k sz
áma,
ön
korm
ányz
atok
iparűz
ési a
dóbe
véte
le
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
80/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 1
. 4. I
nfor
mat
ikai
infr
astr
uktú
ra fe
jlesz
tése
Oly
an in
form
áció
s és i
nfor
mat
ikai
re
ndsz
er k
iala
kítá
sa, m
elyn
ek
segí
tség
ével
a k
isté
rség
önk
orm
ányz
atai
kö
zvet
len
info
rmat
ikai
kap
csol
atba
ke
rüln
ek, a
zono
s inf
orm
atik
ai re
ndsz
ert
alka
lmaz
nak
a ha
tósá
gi ü
gyin
tézé
si
foly
amat
ok tá
mog
atás
ára,
és k
özös
in
form
áció
s báz
ist a
lakí
tana
k ki
A te
lepü
lése
k kö
zött
meg
lévő
gaz
dasá
gi,
kultu
rális
és i
nfra
stru
ktur
ális
kü
lönb
sége
ket c
sökk
ente
ni k
ell.
Enne
k sz
ámos
lehe
tősé
ge k
özül
kie
mel
kedő
: •
A té
rség
i és h
elyi
köz
össé
gek
fejle
szté
si k
ezde
mén
yezé
sein
ek
elős
egíté
se, ö
ssze
hang
olás
a az
or
szág
os c
élki
tűzé
sekk
el
• A
kül
önbö
ző sz
intű
fejle
szté
si
konc
epci
ók, p
rogr
amok
és
tém
ák k
oord
inál
t kid
olgo
zása
, és
meg
való
sítá
sa
Az
EU re
gion
ális
pol
itiká
jáho
z va
ló
illes
zked
és e
lőse
gíté
se, a
regi
onál
is
együ
ttműk
ödés
ből s
zárm
azó
előn
yök
hasz
nosí
tása
.
Térs
égi ö
nkor
mán
yzat
ok, i
ntéz
mén
yek,
sz
akbe
fekt
etők
és s
zolg
álta
tók,
vá
llalk
ozás
ok, l
akos
ság
Ügy
inté
zés k
ölts
ég é
s idő
szük
ségl
etén
ek
csök
kené
se, v
erse
nyelőn
y a
gyor
sabb
in
form
áció
hoz
jutá
s mia
tt
Inté
zked
és: 1
.5. T
udom
ányo
s inn
ovác
iós p
oten
ciál
K+F
tevé
keny
ség
fejle
szté
se
Tudo
mán
yos-
inno
váci
ós p
oten
ciál
nö
velé
se a
z or
szág
ból,
az E
U-b
ól a
vá
rosb
an fo
glal
kozt
atot
t tud
omán
yos,
szel
lem
i nag
yság
ok sz
ámán
ak
növe
lésé
vel.
Egy
spec
iális
mec
enat
úra
rend
szer
műk
ödte
tésé
vel i
nten
zíve
n rö
vid
idő
alat
t meg
kel
l növ
elni
a v
áros
, ki
stér
ség
tudo
mán
yos p
oten
ciál
ját.
Egy
műs
zaki
, tud
omán
yos k
ompl
exum
lé
treho
zása
és m
űköd
teté
se
(labo
rató
rium
ok, e
lőad
óter
mek
, iro
dák
és sz
olgá
lati
laká
sok)
.
Dun
aújv
áros
felsőo
ktat
ási r
ends
zere
és
gazd
aság
i éle
te n
agy
szám
ú di
plom
ást
képe
z és
fogl
alko
ztat
, ugy
anak
kor
hián
yzik
a tu
dom
ányo
s-in
nová
ciós
te
véke
nysé
g
Dun
aújv
áros
i Fői
skol
a, K
+F
tevé
keny
ségh
ez k
apcs
olód
ó vá
llalk
ozás
ok, c
ivil
szer
veze
tek,
sz
akem
bere
k
Ez a
tudo
mán
yos p
oten
ciál
meg
jele
nése
to
vább
i vál
lalk
ozás
ok le
tele
pedé
sét
indi
kálh
atja
. A jó
l kép
zett
szak
embe
rek
meg
tartó
kép
essé
ge ja
vul a
kis
térs
égbe
n.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
81/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 1
.6. K
isté
rség
i Kom
pete
ncia
Köz
pont
létr
ehoz
ása
Piac
i vez
ető
szer
epet
kiv
ívni
a
kist
érsé
g sp
eciá
lis a
dotts
ágár
a és
ké
pess
égei
re a
lapo
zott,
a
Mag
yaro
rszá
gi lé
pték
ben
csak
itt
felle
lhető,
kis
térs
égi k
utat
ási,
gyár
tási
, és s
zolg
álta
tási
te
véke
nysé
gi k
ör
meg
tere
mté
séve
l
Kis
térs
égi s
aját
ossá
gok
–spe
ciál
is
ipar
i kul
túra
, mag
as te
chni
kai
ism
eret
ek, f
ejle
tt műs
zaki
ér
telm
iség
i rét
eg m
ás m
inős
égű
öszt
önzé
séve
l a k
utat
ási,
fejle
szté
si, g
yártó
i, sz
olgá
ltató
i bá
zis l
étre
hozá
sáva
l új,
piac
i ve
zető
szer
ep e
léré
séhe
z ko
mpe
tenc
iák
fejle
szté
se a
sz
üksé
ges é
s meg
lévő
lehe
tősé
gek
kiha
szná
lásá
val.
Kut
atás
sal,
fejle
szté
ssel
fo
glal
kozó
műs
zaki
réte
g, g
yártó
és
szol
gálta
tó v
álla
lkoz
ások
Kis
térs
égi i
mag
e, a
z itt
lakó
k él
etm
inős
ége
nő
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. A té
rség
gaz
dasá
gi sz
erke
zeté
nek
kieg
yens
úlyo
zása
, áta
lakí
tása
Inté
zked
és: 2
.1. A
DU
NA
FER
R á
tsze
rvez
ésén
ek é
s a b
efek
tető
k sz
ándé
kain
ak ö
ssze
hang
olás
ának
elő
segí
tése
A D
unaf
err l
étsz
ám
raci
onal
izál
ásáh
oz időb
en
össz
ehan
golt
befe
ktet
ési
lehe
tősé
gek
kiha
szná
lása
A D
unaf
err á
tsze
rvez
ése
sorá
n fe
lsza
badu
ló je
lentős
dol
gozó
i lé
tszá
m e
gybe
n m
unka
erő-
kíná
lat
a be
fekt
etők
szám
ára,
em
iatt
céls
zerű
a lé
tszá
m fe
lsza
badu
lást
időb
en k
oord
inál
ni a
z új
be
fekt
etés
ek
léts
zám
szük
ségl
etei
vel
Új b
efek
tető
k, D
unaf
err
társ
aság
ai
A té
rség
i tár
sada
lmi b
éke,
él
etm
inős
ég m
egőr
izhe
tő,
javí
that
ó
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
82/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 2
.2. S
zolg
álta
tó sz
ekto
r fe
jlődé
séne
k se
gíté
se
A k
isté
rség
szol
gálta
tási
sz
ínvo
nalá
nak
fejle
szté
se, é
s ez
álta
l új m
unka
hely
ek te
rem
tése
, a
kist
érsé
gben
lévő
fize
tőké
pes
kere
slet
hel
yben
tartá
sa.
A k
isté
rség
ben,
min
d a
kere
sked
elm
i, m
ind
a te
rmelő
szol
gálta
tók
és e
gyéb
szol
gálta
tói
szek
tor f
ejle
ttség
e m
ég n
em é
ri el
a
térs
ég g
azda
sági
fejle
ttség
ének
sz
ínvo
nalá
t, ez
ért s
egíte
ni k
ell e
te
rüle
t din
amik
usab
b fe
jlődé
sét.
Szol
gálta
tás t
evék
enys
égek
ig
énye
inek
meg
fele
lő te
rüle
tek,
in
gatla
nok
bizt
osítá
sa.
Szol
gálta
tói s
zekt
orba
n te
véke
nyke
dő v
álla
lkoz
ások
Sz
olgá
ltató
i sze
ktor
ban
tevé
keny
kedő
vál
lalk
ozás
ok
Inté
zked
és: 2
.3. A
z in
fras
truk
turá
lis fe
jlesz
tésb
en a
hel
yi v
álla
lkoz
ók sz
erep
ének
erő
síté
se
A k
isté
rség
et é
rintő
in
fras
trukt
urál
is fe
jlesz
tésé
nek
közv
etle
n m
unka
hely
tere
mtő
ha
tásá
nak
érvé
nyes
ítése
A k
isté
rség
et é
rintő
ors
zágo
s in
fras
trukt
urál
is b
eruh
ázás
ok
(Dun
a-hí
d, M
6, M
8) b
eruh
ázás
a so
rán
el k
ell é
rni,
hogy
a
kist
érsé
gben
fels
zaba
duló
m
unka
erő
min
él n
agyo
bb
mér
tékb
en k
apjo
n le
hető
sége
t a
kivi
tele
zési
mun
kák
sorá
n. Ö
ssze
ke
ll gyűj
teni
a v
álla
lkoz
ások
kí
nála
tát,
és fe
l kel
l kés
zíte
ni
őket
, hog
y al
kalm
asak
legy
enek
a
szol
gálta
tásr
a
Az
infr
astru
ktúr
a ép
ítésé
nek
fővá
llalk
ozás
ai é
s a k
isté
rség
i al
válla
lkoz
ások
A h
elyi
alv
álla
lkoz
ók á
ltal
létre
hozo
tt új
mun
kahe
lyek
, re
aliz
ált á
rbev
étel
ük
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
83/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 2
.4. K
lasz
teri
záci
ó elős
egíté
se é
s csa
tlako
zás a
meg
lévő
kla
szte
rekh
ez
A té
rség
gaz
dasá
gi sz
erke
zeté
nek
átal
akítá
sa, o
lyan
új e
gym
ásra
ép
ülő
gazd
aság
i int
egrá
ciók
lé
treho
zásá
val,
amel
yek
elsz
akad
ást b
izto
síta
nak
a je
lenl
egi m
onok
ultú
rás g
azda
sági
sz
erke
zettő
l. A
cél
elő
segí
teni
ez
ekne
k az
inte
grác
iókn
ak a
lé
trejö
ttét
A té
rség
jövő
beni
kie
gyen
súly
ozot
t ga
zdas
ági f
ejlő
désé
nek
alap
ját e
gy
dive
rzifi
kálta
bb g
azda
sági
stru
ktúr
a bi
ztos
íthat
ja. A
térs
égbe
n új
, vag
y ré
szbe
n új
ipar
ágak
m
egka
pasz
kodá
sána
k és
m
egerős
ödés
ének
lény
eges
en n
agyo
bb
az e
sély
e am
enny
iben
az
egye
s sze
replők
st
raté
giai
szöv
etsé
gben
, kla
szte
rekb
en
műk
ödne
k eg
yütt.
A té
rség
ado
ttság
ait
figye
lem
be v
éve
első
lépé
skén
t a
körn
yeze
ttech
noló
giai
, acé
lipar
i más
od
és h
arm
ad-te
rmék
gyá
rtó é
s inf
orm
atik
ai
klas
zter
ek lé
trejö
tténe
k elős
egíté
se
hozh
at e
redm
ényt
.
Új i
pará
gak
befe
ktetői
Té
rség
i GD
P nö
veke
dése
, fo
glal
kozt
atás
i stru
ktúr
a vá
ltozá
sa
Inté
zked
és: 2
.5. K
orsz
erű
kom
mun
ális
hul
ladé
k-fe
ldol
gozó
ipar
tele
píté
se
Az
EU n
orm
ákna
k m
egfe
lelő
hu
lladé
kgaz
dálk
odás
kia
lakí
tása
a
térs
égbe
n
A je
lenl
egi h
ulla
déks
zállí
tás é
s hul
ladé
k el
hely
ezés
már
a je
lenl
egi t
örvé
nyi
előí
ráso
knak
sem
fele
l meg
. A
duna
újvá
rosi
lera
kó c
sak
idei
glen
es
műk
ödés
i eng
edél
lyel
rend
elke
zik.
Eb
ben
a fo
rmáj
ában
nem
tarh
ató
fenn
. Ez
ért s
züks
éges
egy
nag
y hu
lladé
kler
akó
rend
szer
hez
való
csa
tlako
zás.
Miv
el
kist
érsé
gi n
agys
ágba
n ez
t nem
lehe
t ga
zdas
ágos
an műk
ödte
tni,
ezér
t sz
üksé
ges t
öbb
kist
érsé
g ös
szef
ogás
a (5
00 e
zer fős
pop
ulác
ió a
meg
fele
lő
nagy
ságm
éret
), ez
ért f
ejle
szté
si tá
rsul
ást
hozt
ak lé
tre P
olgá
rdi Ö
nkor
mán
yzat
i kö
zpon
ttal,
amel
yhez
több
ek k
özöt
t cs
atla
kozt
ak D
unaú
jvár
osi K
isté
rség
ön
korm
ányz
atai
is
Térs
égi ö
nkor
mán
yzat
ok
Tisz
tább
kör
nyez
et,
egés
zség
eseb
b él
etfe
ltéte
lek,
al
acso
nyab
b kö
rnye
zets
zenn
yezé
s
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
84/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 2
.6. K
isvá
llalk
ozás
ok fe
jlesz
tése
A té
rség
gaz
dasá
gsze
rkez
ete
átal
akítá
sána
k fo
ntos
ele
me
a ki
svál
lalk
ozás
ok m
egerős
ítése
és
újak
ala
kulá
sána
k elős
egíté
se. E
zt
szol
gálja
az
elké
szül
t tec
hnol
ógia
i in
kubá
torh
áz k
edve
ző fe
ltéte
lek
bizt
osítá
sáva
l (bé
rleti
díja
k,
taná
csad
ások
, inf
orm
atik
ai
rend
szer
). A
z in
kubá
torh
áz
egyb
en e
gy o
lyan
fejle
szté
s első
elem
e, a
mel
y ki
egés
zül a
mel
lette
lé
trejö
vő v
álla
lkoz
ók h
ázáv
al,
vala
min
t egy
fejle
szté
si
tech
noló
giai
cen
trum
mal
a
főis
kolá
ra a
lapo
zva.
A v
olt
lakt
anya
terü
lete
alk
alm
as e
gy
mul
tinac
ioná
lis c
égfe
jlesz
tési
, üg
yfél
szol
gála
ti ré
szle
géne
k le
tele
píté
sére
is.
Dun
aújv
áros
vál
lalk
ozás
hián
yos
térs
ég, a
hol k
ülön
ösen
az
inno
vatív
, tec
hnol
ógia
orie
ntál
t és
term
elős
zolg
álta
tást
vég
ző
kisv
álla
lkoz
ások
hiá
nyoz
nak.
A
kisv
álla
lkoz
ások
meg
erős
ítésé
nek
és fe
jlesz
tésé
nek
font
os h
ozad
éka
a m
unka
hely
tere
mté
s és a
m
agas
an k
épze
tt m
unka
erő
térs
égbe
n ta
rtása
Inno
park
Kht
., V
álla
lkoz
ók H
áza,
ön
korm
ányz
at, D
unaú
jvár
osi
Főis
kola
, Kis
térs
égi
Fogl
alko
ztat
ási é
s Fel
nőttk
épzé
si
Köz
alap
ítván
y
Mag
as sz
elle
mi h
ánya
dú
term
ékek
létre
jötte
.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
85/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. Bef
ekte
tési
lehe
tősé
gek
javí
tása
Inté
zked
és: 3
.1. K
isté
rség
i Fej
lesz
tési
Tár
sasá
g lé
treh
ozás
a és
műk
ödte
tése
Gyo
rsíto
tt üt
embe
n fe
lkés
zíte
ni a
té
rség
szer
eplő
it, a
jele
ntős
m
unka
hely
tere
mté
st g
ener
áló
befe
ktetők
jele
nleg
inél
nag
yobb
m
érté
kű m
egny
erés
ére.
Lé
treho
zni a
zt a
tárg
yi,
szer
veze
ti, sz
emél
yi
felté
telre
ndsz
ert,
amel
y ha
téko
nyan
kép
es tá
mog
atni
a
térs
ég g
azda
ságs
zerk
ezet
ének
ig
en g
yors
áta
lakí
tásá
t
Jele
nleg
a té
rség
ben
szám
os sz
erv,
sz
erve
zet f
ogla
lkoz
ik a
térs
égi
pote
nciá
lok
fejle
szté
séve
l. Ez
ek
egye
di h
aték
onys
ágát
soks
zor e
rőse
n ro
ntja
az
össz
ehan
golts
ág h
iány
a.
Szük
sége
s az,
hog
y je
len
fejle
szté
si
terv
báz
isán
, prio
ritás
okon
ala
puló
ös
szeh
ango
lt pr
ogra
moz
ás fo
lyjé
k, a
té
rség
egé
szér
e vo
natk
ozóa
n fe
ltárá
sra
és m
egfe
lelő
üte
mez
és
szer
int e
lőké
szíté
sre
kerü
ljene
k a
befe
ktet
ésre
alk
alm
as te
rüle
tek.
A
térs
égbe
érk
ezők
pot
enci
ális
be
fekt
etők
pro
fess
zion
ális
fo
gadt
atás
ban
rész
esül
jene
k, a
ki
stér
ségi
bef
ekte
tési
mar
ketin
gben
ér
vény
esül
jön
a sz
iner
gia,
a
térs
égfe
jlesz
téss
el fo
glal
kozó
sz
erve
zete
k kö
zött
kial
akul
jon
az
optim
ális
egy
üttműk
ödés
. Lét
re k
ell
hozn
i azt
a K
isté
rség
i Fej
lesz
tési
Tá
rsas
ágot
, am
ely
meg
fele
lő
tőke
erőv
el, é
s sze
llem
i pot
enci
álla
l el
látv
a al
kalm
as a
fent
i fel
adat
ok
ellá
tásá
ra
Bef
ekte
tők
és te
lepü
lési
ön
korm
ányz
atok
Lé
trejö
tt új
mun
kahe
lyek
szám
a,
tele
pülé
si ö
nkor
mán
yzat
ok
adób
evét
elei
nek
volu
men
e
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
86/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 3
.2. I
pari
par
kok
befo
gadó
képe
sség
ének
fejle
szté
se
Bőv
íteni
kel
l a m
eglé
vő ip
ari
park
ok te
rüle
tét é
s in
fras
trukt
úráj
át
A k
isté
rség
ben
lévő
ipar
i par
kok
befo
gadó
képe
sség
e m
a m
ár
jele
ntős
en le
csök
kent
, ezé
rt bő
víte
ni k
ell a
z ip
ari p
arko
k te
rüle
tét,
meg
kel
l old
ani a
z in
fras
trukt
úra
bőví
tésé
t, a
köve
tkező
idős
zak
válla
lkoz
ásai
nak
lete
lepí
tése
ér
deké
ben
Önk
orm
ányz
atok
és/
vagy
be
fekt
etők
Lé
trejö
tt új
mun
kahe
lyek
szám
a,
tele
pülé
si ö
nkor
mán
yzat
ok
adób
evét
elei
nek
volu
men
e
Inté
zked
és: 3
.3. E
gybe
függő
jele
ntős
nagy
ságú
ipar
i, ke
resk
edel
mi t
erül
etek
elő
kész
ítése
A n
agy
egyb
efüg
gő te
rüle
tet
igén
ylő
válla
lkoz
ások
le
tele
pedé
séne
k le
hető
ségé
nek
meg
tere
mté
se
A k
isté
rség
ben
ninc
s jel
entő
s nag
yság
ú (2
00-3
00 h
a) ip
ari,
kere
sked
elm
i ter
ület
ki
alak
ítva,
ille
tve
a te
rüle
trend
ezés
i te
rvek
ben
meg
terv
ezve
. Szü
kség
es te
hát,
egy-
vag
y ké
t ily
en te
rüle
t kia
lakí
tásá
nak
elők
észí
tése
és s
züks
ég e
seté
n an
nak
gyor
s kié
píté
se
Nag
y be
fekt
etők
B
efek
teté
s vol
umen
e, lé
trejö
tt m
unka
hely
ek, ö
nkor
mán
yzat
i ad
óbev
étel
ek, b
eszá
llító
k pi
acbő
vülé
se
Inté
zked
és: 3
.4. T
érsé
g be
szál
lítói
pro
gram
indí
tása
El k
ell é
rni,
hogy
a té
rség
ben
műk
ödő
válla
lkoz
ások
bes
zállí
tói
igén
yeit
első
sorb
an a
térs
égbe
n műk
ödő,
az
adot
t gyá
rtási
fela
dato
t va
gy sz
olgá
ltatá
st m
egva
lósí
tani
ké
pes v
álla
lkoz
ások
elé
gíts
ék k
i.
Ehhe
z sz
üksé
ges a
bes
zállí
tói
igén
yek
egys
éges
ada
tbáz
isba
gyűj
tése
, ill.
a b
eszá
llító
i kap
acitá
sok
és k
ínál
at p
árhu
zam
os m
egje
lení
tése
.
A k
isté
rség
i bes
zállí
tói
koor
diná
ció
ered
mén
yeké
nt
bőví
thető
a be
szál
lítói
m
unka
hely
ek sz
áma
Térs
égi K
KV
-k, t
érsé
gi
nagy
válla
lato
k, K
isté
rség
i Fe
jlesz
tési
Tár
sasá
g, In
nopa
rk,
Vál
lalk
ozók
ház
a, K
isté
rség
i K
ompe
tenc
ia K
özpo
nt
Fogl
alko
ztat
ás bőv
ülés
ével
az
élet
szín
vona
l nő.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
87/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 3
.5. Ö
nkor
mán
yzat
i ber
uház
ások
forr
ásai
nak
bőví
tése
Az
önko
rmán
yzat
ok tő
kevo
nzó
képe
sség
ét n
övel
ni o
ly m
ódon
, hog
y kö
ltség
veté
sükö
n be
lül m
ind
nagy
obb
arán
yban
legy
enek
kép
esek
sa
ját f
ejle
szté
si fo
rrás
aika
t növ
elni
, va
gy a
zt k
ülső
(pál
yáza
ti fo
rrás
okka
l) ki
egés
zíte
ni
A b
efek
tető
ket d
önté
sükb
en
befo
lyás
olja
, hog
y az
ado
tt te
lepü
lés
a ga
zdas
ági m
űköd
és é
s az
embe
ri él
et m
ilyen
szín
vona
lú fe
ltéte
leiv
el
rend
elke
zik.
Fon
tos,
hogy
egy
te
lepü
lése
n po
rmen
tese
k-e
az u
tak,
m
egol
dott-
e a
szen
nyví
ztis
ztítá
s, és
m
egfe
lelő
kul
turá
lis, s
zoci
ális
, ok
tatá
si in
fras
trukt
úra
áll-e
re
ndel
kezé
sre
Térs
égi ö
nkor
mán
yzat
ok
Hel
yi g
azda
ság
élén
külé
se
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 4
. EU
csa
tlako
záss
al k
apcs
olat
os te
véke
nysé
gek
foly
amat
os fe
jlesz
tése
Inté
zked
és: 4
.1. E
U-s
info
rmác
iós i
roda
műk
ödte
tése
, fol
yam
atos
fejle
szté
se
Az
EU-s
info
rmác
iós i
roda
műk
ödte
tésé
vel e
l kel
l érn
i, ho
gy a
té
rség
ben
műk
ödő
vagy
lete
lepü
lő
válla
lkoz
ások
szak
szerű
segí
tség
et
kapj
anak
az
euró
pai p
iaco
n va
ló
vers
enyk
épes
ségü
k m
egta
rtásá
hoz,
ja
vítá
sáho
z, e
nnek
érd
ekéb
en:
• El
érhe
tővé
kel
l ten
ni a
z un
iós
előí
ráso
kat,
vers
eny
szab
ályz
atok
at
• Elő
kell
segí
teni
az
EU-s
pia
ci
lehe
tősé
gek
feltá
rásá
t •
Segí
teni
kel
l a v
álla
lkoz
ások
at a
z un
iós f
ejle
szté
si fo
rrás
ok
elér
éséb
en.
• Se
gíte
ni k
ell a
térs
ég
önko
rmán
yzat
ait a
z EU
-s
közi
gazg
atás
i sza
bály
ok á
tvét
eléb
en
és h
aték
ony
felh
aszn
álás
ában
A k
isté
rség
vál
lalk
ozás
ai
önm
aguk
ban
csak
kor
láto
zotta
n ké
pese
k a
nyel
vi k
orlá
tok
és
jogs
zabá
lyok
ism
eret
ének
hi
ányá
ban
gyor
san
alka
lmaz
kodn
i az
EU
csa
tlako
zás l
ehetős
égei
nek
a ki
hasz
nálá
sára
, ille
tve
az a
bból
ad
ódó
vesz
élye
k el
hárít
ásár
a
Kam
ara,
EU
-s in
form
áció
s iro
da
EU k
omfo
rm műk
ödés
sel
gazd
aság
i növ
eked
és ta
rtós
fenn
tartá
sa
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
88/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
dokl
ás
Cél
csop
ort
Hat
ás in
diká
tor
Inté
zked
és: 4
.2. E
IRA
, Eur
ópai
Uni
ós g
azda
ságf
ejle
szté
si h
álóz
atok
ban
való
rés
zvét
el
Csa
tlako
zás a
z EI
RA
(Eur
opea
n In
dust
rial R
egio
ns A
ssoc
iatio
n)
nem
zetk
özi s
zerv
ezet
hez,
ezá
ltal
hozz
ájut
ni a
zokh
oz a
z előn
yökh
öz, a
mel
yeke
t a h
ason
ló
hely
zetb
en lé
vő e
uróp
ai té
rség
ek
együ
ttműk
ödés
ük ré
vén
elér
hetn
ek
Euró
pába
n sz
ámos
térs
égbe
n za
jlott
le h
ason
ló ip
ari s
zerk
ezet
át
alak
ítási
foly
amat
, min
t am
ilyen
előt
t Dun
aújv
áros
és t
érsé
ge á
ll.
Ezek
a té
rség
ek a
z át
alak
ítás
külö
nböző
fázi
saib
an já
rnak
, az
egye
s sza
kasz
okba
n ál
talu
k sz
erze
tt ta
pasz
tala
tok
meg
fele
lő
kriti
káva
l átv
ehetők
, és a
térs
ég
javá
ra fo
rdíth
atók
. Ugy
anak
kor
ezek
a té
rség
ek h
elyz
etük
re v
aló
teki
ntet
tel k
ülön
böző
, m
egkü
lönb
özte
tő e
lbán
ást
bizt
osító
ked
vezm
énye
ket
harc
olta
k ki
, saj
át o
rszá
gukb
an
vagy
az
Euró
pai U
niób
an. E
gy
szöv
etsé
g ré
szes
ekén
t tér
ségü
nk
szám
ára
ugya
nily
en v
agy
haso
nló
kedv
ezm
énye
k el
érés
e kö
nnye
bb
lehe
t, m
int m
agán
yosa
n ha
rcol
va
Dun
aújv
áros
és t
érsé
gi
tele
pülé
sek
önko
rmán
yzat
ai
Térs
ég g
azda
ság
szer
keze
téne
k ki
mut
atha
tó v
álto
zása
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
89/1
49
III.
Hum
ánerőf
orrá
s fej
ezet
K
ülde
tés:
Ter
veze
tt é
s tud
atos
hum
ánerőf
orrá
s fej
lesz
téss
el, e
zzel
a te
véke
nysé
ggel
indu
kált
társ
adal
mi é
s gaz
dasá
gi v
álto
záso
kkal
elé
rni a
kis
térs
ég la
koss
ágán
ak te
sti-l
elki
-szo
ciál
is jó
lét f
ejle
szté
sét
Cél
: A té
rség
meg
hatá
rozó
mun
kálta
tójá
nak,
a D
UN
AFE
RR
Tár
sasá
gcso
port
válto
zásk
ezel
ési f
olya
mat
ának
hat
ékon
y ki
stér
ségi
kez
elés
e a
hum
ánerőf
orrá
s-fe
jlesz
tés e
szkö
ztár
ának
terv
szerű
moz
gósí
tásá
val
Prio
ritá
sok
Ver
seny
képe
s tud
ású
társ
adal
om m
egte
rem
tése
A
hum
ánerőf
orrá
sba
befe
ktet
ett tők
e m
egté
rülé
séne
k nö
velé
se
Több
let g
azda
sági
és h
umán
erőf
orrá
s fel
szab
adítá
saA
z em
bere
k sz
ámár
a m
egha
táro
zó é
rtékk
é vá
ló e
gész
ség,
min
t tér
ségi
tőke
IN
TÉ
ZK
ED
ÉSE
K
1. F
ogla
lkoz
tath
atós
ági é
s fog
lalk
ozta
tási
le
hető
sége
k fe
jlesz
tése
2.
Fen
ntar
that
ó fe
jlődé
s a fo
glal
-ko
ztat
ási s
truk
túra
fejle
szté
sébe
n 3.
Esé
lyeg
yenlős
ég b
izto
sítá
sa
4. S
zoci
ális
ellá
tóre
ndsz
er é
s eg
észs
égfe
jlesz
tés
1.
A
gazd
aság
ig
énye
ihez
, a
lako
sság
ös
szet
étel
éhez
ig
azod
ó ok
tatá
si-k
épzé
si
koor
diná
ciós
rend
szer
létre
hozá
sa
2.
Az
élet
hoss
zig
tartó
ta
nulá
s fe
ltéte
lrend
szer
ének
ki
alak
ítása
új
típ
usú
képz
ési f
orm
ák é
s tec
hnol
ógiá
k tá
mog
atás
ával
2.
1.
Tudá
s-
és
okta
tást
echn
ológ
iai
tevé
keny
ség
fejle
szté
se a
Fői
skol
án
2.2.
K
ompe
tenc
ia a
lapú
okt
atás
fejle
szté
se
2.3.
A
vál
lalk
ozás
ok é
letk
épes
ségé
t fe
jlesz
tő
képz
ések
és t
anác
sadá
s 3.
Él
etpá
lya
terv
ezés
hez
és v
itelé
hez
szük
sége
s m
unka
-erő
piac
i in
form
áció
s és
tá
mog
ató
rend
szer
kife
jlesz
tése
4.
Fi
atal
ok
mun
kaerő—
piac
i ki
reke
sztő
désé
nek
meg
akad
ályo
zása
, m
unka
erő-
piac
i re
inte
grác
iójá
nak
elős
egíté
se
1.
Mun
kálta
tói é
s mun
kavá
llaló
i vá
ltozá
skez
elés
i kés
zség
ek fe
jlesz
tése
2.
A
ki
stér
ség
mun
kahe
lyei
eg
észs
égvé
delm
i és
bi
zton
sági
te
ljesí
tmén
yein
ek n
övel
ése
3.
Az
euró
pai
piac
ra
jutá
s és
ta
rtós
vers
enyk
épes
ség
fenn
tartá
sa é
rdek
ében
ko
mpl
ex
irány
ítási
re
ndsz
erek
fe
jlesz
tése
4.
In
nova
tív
fogl
alko
ztat
ási
lehe
tősé
gek
meg
tere
mté
se é
s fej
lesz
tése
5.
A
z ön
fogl
alko
ztat
ás
felté
telre
n-ds
zeré
nek
meg
tere
mté
se, f
ejle
szté
se
6.
Atip
ikus
fo
glal
kozt
atás
i fo
rmák
el
terje
szté
se
7.
A
kist
érsé
g ad
otts
ágai
ra
épülő
új
válla
lkoz
ások
létre
hozá
sa
1.
Kis
térs
égi (
Re)
Hab
ilitá
ciós
Ren
dsze
r műk
ödte
tése
1.
1.
Prev
enci
ó m
egte
rem
tése
és f
ejle
szté
se
1.2.
V
álto
zásm
ened
zsel
és
– a
válto
zás
szük
sége
sség
ének
kom
mun
ikác
iója
1.
2.1.
K
épzé
s, át
képz
és,
érze
lmi
és
egés
zség
ügyi
reha
bilit
áció
1.
2.2.
A
m
unka
nélk
ülie
k,
inak
tívak
és
a
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égűe
k m
unka
vilá
gába
val
ó in
tegr
álás
a 1.
2.3.
N
emek
, ne
mze
tiség
iek,
ko
rcso
porto
k es
élye
gyen
lősé
géne
k bi
ztos
ítása
1.
3.
Egal
izál
ó fo
glal
kozt
atás
fej
lesz
tése
, új
típ
usú
segé
lypr
ogra
mok
kid
olgo
zása
1.
3.1.
Ú
j mun
kahe
lyek
tere
mté
se
1.3.
2.
Meg
lévő
mun
kahe
lyek
bev
onás
a 1.
4. M
onito
ring
rend
szer
kia
lakí
tása
és f
ejle
szté
se
1.
Kis
térs
égi e
gész
ségk
ép, e
gész
ségt
erv
kész
ítése
2.
K
isté
rség
i éle
tmód
pro
gram
ok k
ifejle
szté
se
és e
lindí
tása
3.
A
z „J
ohan
n B
éla”
N
épeg
észs
égüg
yi
Prog
ram
vé
greh
ajtá
sáho
z ill
eszk
edő
kist
érsé
gi e
gész
ségf
ejle
szté
s 4.
M
unka
hely
i egé
szsé
gfej
lesz
tés
5.
Az
álla
mi é
s ci
vil s
zoci
ális
és
egés
zség
ügyi
sz
féra
szol
gálta
tási
rend
szer
fejle
szté
se
5.1.
m
inős
égfe
jlesz
tés
5.2.
sz
olgá
ltatá
sok
haté
kony
ságá
nak
növe
lése
5.
3. r
ends
zer
kom
plex
itásá
nak
növe
lése
re
ndsz
erbő
víté
ssel
5.
4.
fogl
alko
ztat
ási k
épes
ségü
k nö
velé
se
Inno
váci
ó al
apú
hum
án sz
akér
tele
m, t
erve
ző –
vég
reha
jtó
– el
lenő
rző
– ér
téke
lő -i
ntéz
kedő
ren
dsze
r fe
jlesz
tése
és f
ennt
artá
sa
5. H
umán
erőf
orrá
s kez
elés
t szo
lgál
ó in
tézm
ényr
ends
zer
fejle
szté
se
1.
Kis
térs
égi
hum
ánerőf
orrá
s-fe
jlesz
tő m
unka
szer
veze
t lé
treho
zása
1.
1.
Kis
térs
égi h
umán
stra
tégi
a ké
szíté
se, f
ejle
szté
se
1.2.
St
raté
giai
kut
atás
i pro
gram
ok m
egfo
galm
azás
a 2.
K
isté
rség
i Kut
atóc
sopo
rt műk
ödte
tése
3.
K
isté
rség
i Érd
ekeg
yezt
ető
Taná
cs lé
treho
zása
4.
K
isté
rség
i Fo
glal
kozt
atás
i A
kció
terv
ké
szíté
se
és
végr
ehaj
tása
5.
Kis
térs
égi
Mun
kaerő-
gazd
álko
dási
ren
dsze
r ki
építé
se é
s fej
lesz
tése
6.
D
unaú
jvár
os
– is
kola
váro
s pr
ogra
m
felté
telre
ndsz
erén
ek fe
jlesz
tése
7.
Fő
isko
la fe
jlesz
tése
, bőv
ítése
8.
K
isté
rség
i M
unka
véde
lmi
Köz
pont
műk
ödte
tése
9.
Kis
térs
égi e
gész
ségü
gyi e
llátó
rend
szer
fejle
szté
se
10.
Kis
térs
égi s
zoci
ális
ellá
tóre
ndsz
erén
ek fe
jlesz
tése
11
. K
isté
rség
kul
turá
lis in
tézm
ényr
ends
zeré
nek
fejle
szté
se
12.
Szel
lem
i tők
e In
nová
ciós
Par
k lé
treho
zása
13
. K
isté
rség
i Inf
orm
áció
s Ren
dsze
r műk
ödte
tése
14
. If
júsá
gi Ir
oda
kist
érsé
gi fe
jlesz
tése
15.
Uni
qa
Egés
zség
pénz
tár
Dun
afer
r ta
goza
tásn
ak
kist
érsé
gi fe
jlesz
tése
16
. K
özép
fokú
ok
tatá
s, sz
akké
pzés
fe
jlesz
tése
(s
zerk
ezet
ra
cion
aliz
álás
, ne
m
önko
rmán
yzat
i fe
nnta
rtású
inté
zmén
yek
szám
ának
növ
elés
e)
17.
Inté
zmén
yek
minős
égüg
yi re
ndsz
erfe
jlesz
tése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
90/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. Fog
lalk
ozta
that
óság
i és f
ogla
lkoz
tatá
si le
hető
sége
k fe
jlesz
tése
Inté
zked
és: 1
.1. A
gaz
dasá
g ig
énye
ihez
és a
lako
sság
öss
zeté
telé
hez
igaz
odó
okta
tási
-kép
zési
koo
rdin
áció
s ren
dsze
r lé
treh
ozás
a
A
szak
képző
inté
zmén
yek
képz
ési
pote
nciá
lját
a he
lyi
gazd
aság
és
sz
olgá
ltatá
s ig
énye
ihez
val
ó ig
azítá
sa
piac
kuta
táss
al
és
konz
ultá
ciós
te
stül
ette
l
illet
ve
együ
ttműk
ödés
i m
egál
lapo
dáso
kkal
, ké
pző/
alka
lmaz
ó eg
yütte
s, kö
zös
tana
nyag
és
kö
vete
lmén
yren
dsze
r fej
lesz
tésé
vel
Egye
s sz
akm
ákbó
l tú
lkép
zés
mut
atko
zik,
más
sza
kmák
ra e
gyál
talá
n ni
ncs
igén
y és
még
is k
épez
nek
rá, v
an
olya
n sz
akm
a,
amire
ni
ncs
elég
je
lent
kező
st
b.
A
szak
képz
és
és
a ga
zdas
ági
igén
yek
közö
tt fo
lyam
atos
as
zink
roni
tás m
utat
kozi
k.
koor
diná
ciót
vé
gző
szer
veze
t, ki
stér
ségi
ku
tató
csop
ort,
szak
képző
inté
zmén
yek
Az
ifjús
ági
mun
kané
lkül
iség
m
utat
ószá
mai
nak
csök
kené
se
Inté
zked
és: 1
.2. A
z él
etho
sszi
g ta
rtó
tanu
lás f
elté
telr
ends
zeré
nek
kial
akítá
sa ú
j típ
usú
képz
ési f
orm
ák é
s tec
hnol
ógiá
k tá
mog
atás
ával
Az
inté
zked
és á
tfogó
jelle
gű
szer
veze
ti ke
rete
ket t
erem
t meg
és
finan
szíro
zási
forr
ást s
zerv
ez:
1.2.
1 A
Kis
térs
égi F
ogla
lkoz
tatá
sért
és F
elnő
ttkép
zésé
rt K
özal
apítv
ány
műk
ödte
tése
1.
2.2.
Tud
ás- é
s okt
atás
tech
noló
giai
ok
tatá
s fej
lesz
tése
a fő
isko
lán
1.2.
3. K
ompe
tenc
ia a
lapú
okt
atás
fe
jlesz
tése
1.
2.4.
A v
álla
lkoz
ások
éle
t-kép
essé
gét
fejle
sztő
kép
zése
k tá
mog
atás
a
A
kist
érsé
g m
unka
erő-
állo
mán
ya
szám
szerűl
eg n
em f
og nőn
i je
lentős
m
érté
kben
, ső
t fe
ltehe
tőle
g cs
ökke
ni
fog.
Eg
yetle
n ig
azi
tarta
lék
a m
unka
erő-
képz
ésse
l va
ló m
egúj
ítása
, al
kalm
azko
dó k
épes
ségé
nek
növe
lése
Okt
atás
i in
tézm
énye
k,
szak
értő
-ta
nács
adó
cége
k A
kép
zés
után
elh
elye
zkedők
ille
tve
mun
kahe
ly
meg
tartó
k sz
áma
és
arán
ya
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
91/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
.2.1
. Tud
ás- é
s okt
atás
tech
noló
giai
tevé
keny
ség
fejle
szté
se a
Dun
aújv
áros
i Fői
skol
án
Tudá
s köz
vetít
ésre
szán
t ism
eret
és
tevé
keny
ség
terü
lete
k di
dakt
ikai
fe
ldol
gozá
sát,
tana
nyag
, köv
etel
mén
y és
ta
nesz
köz
és é
rtéke
lési
és o
ktat
ás
mód
szer
tani
rend
szer
ek k
idol
gozá
sára
ké
pes s
zake
mbe
rek
képz
ése
a fe
nnta
rthat
ó fe
jlődé
s ala
pját
kép
ezik
. A
fel
nőttk
épzé
si t
anan
yago
k ki
dolg
ozás
a ig
ényl
ik a
z ily
en tí
pusú
szak
embe
reke
t
A t
udás
ala
pú t
echn
ológ
iák
igén
ylik
az
ily
en
típus
ú sz
akem
bere
ket,
a té
rség
ho
sszú
tá
von
ilyen
te
chno
lógi
ákra
al
apoz
ott
fogl
alko
ztat
ást tűz
ki c
élul
.
A
főis
kola
ok
tató
i, m
unka
társ
ai,
hallg
atói
A
tu
dás
alap
ú te
chno
lógi
ákra
al
kalm
azha
tó m
unka
erő
állh
at h
ossz
ú tá
von
rend
elke
zésr
e.
Inté
zked
és: 1
.2.2
. Kom
pete
ncia
ala
pú o
ktat
ás fe
jlesz
tése
: nye
lvi-k
omm
unik
áció
s és t
anul
ási k
épes
ségf
ejle
szté
s ére
ttsé
gi á
ltalá
noss
á té
tele
, sz
ociá
lis é
s éle
tvite
li ko
mpe
tenc
iák
fejle
szté
se
Indu
ljon
alap
kész
sége
k és
ku
lcsk
ompe
tenc
iák
fejle
szté
sét,
éret
tség
i m
egsz
erzé
sét
elős
egítő
ké
pzés
i pr
ogra
m
a ki
stér
ség
mun
kaké
pes
korú
la
koss
ágán
ak
egés
zébe
n.
A
kom
pete
ncia
al
apú
képz
ések
et
a m
unka
ügyi
sze
rvez
et n
em t
ámog
atja
, pe
dig
mun
kaerő-
piac
i ké
pzés
ek.
A
nyel
vi
képz
ést
a m
unká
ltató
k cs
ak
célh
oz k
ötöt
ten
tám
ogat
ják.
Álta
láno
s je
llegü
k m
iatt
az
hoss
zú
tá
vú
alka
lmaz
kodó
al
apjá
t ké
pezi
k,
a té
rség
ben
az é
retts
égiv
el r
ende
lkezők
ar
ánya
nem
meg
fele
lő
Kis
térs
égi F
ogla
lkoz
tatá
si é
s Fe
lnőt
tkép
zési
Köz
alap
ítván
y,
Dun
aújv
áros
i Fői
skol
a
Álta
lába
n az
isk
olai
vég
zetts
égi
fok
emel
kedi
k a
kist
érsé
gben
(fe
jletts
égi
mut
ató)
Az
álta
láno
s műv
elts
ég,
az
alap
kom
pete
nciá
k tö
meg
es
mér
tékű
fe
jlesz
tése
a m
unka
erő
ruga
lmas
ságá
t kö
zép-
távo
n al
apve
tően
ja
vító
in
tézk
edés
, a k
épzé
s m
unka
erő-
igén
yt
vet f
el
Inté
zked
és: 1
.2.3
.A v
álla
lkoz
ások
éle
tkép
essé
gét
fejle
sztő
kép
zése
k tá
mog
atás
a
Oly
an
képz
ések
et
kell
indí
tani
, és
el
érés
üket
tá
mog
atni
, m
elye
k a
válla
lkoz
ások
al
kalm
azko
dó
képe
sség
ét
fejle
szti
a vá
llalk
ozó
szem
élyé
nek
képz
ése
álta
l. A
pia
ci
igén
yekh
ez v
aló
alka
lmaz
kodá
s és
a
haté
kony
műk
ödés
sz
üksé
ges
tudá
s fo
lyam
atos
meg
újítá
sa a
cél
.
A
válla
lkoz
ások
él
etké
pess
égén
ek
javu
lása
az
ok
fogl
alko
ztat
ási
pote
nciá
lját t
artja
szin
ten
vagy
növ
eli.
Kis
térs
égi
Fogl
alko
ztat
ásér
t és
Fe
lnőt
tkép
zésé
rt K
özal
apítv
ány,
V
álla
lkoz
ók
Műk
ödő
válla
lkoz
ások
sz
ámán
ak
növe
kedé
se,
válla
lkoz
ások
él
etta
rtam
ának
nö
veke
dése
, vá
llalk
ozás
ok
fogl
alko
ztat
otta
k lé
tszá
mán
ak n
övek
edés
e
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
92/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
.3. É
letp
álya
terv
ezés
hez
és v
itelh
ez sz
üksé
ges m
unka
erő-
piac
i inf
orm
áció
s és t
ámog
ató
rend
szer
kife
jlesz
tése
A té
rség
fogl
alko
ztat
óina
k és
ké
pzői
nek
info
rmác
ióin
ala
puló
ta
nács
adás
i és o
nlin
e in
form
áció
s re
ndsz
er k
iala
kítá
sa,
a pá
lyat
erve
zésb
en
rész
tvevő
szak
embe
rek
képz
ésén
ek
és
mun
kakö
rülm
énye
inek
tám
ogat
ása
A
súrló
dáso
s m
unka
nélk
ülis
ég
meg
előz
ésén
ek
legj
obb
eszk
öze
az
info
rmác
ióad
ás,
sok
zsák
utcá
s él
etpá
lya
dönt
és
előz
hető
m
eg
idej
ében
bi
ztos
ított
mun
kaerő-
piac
i in
form
áció
val
álta
láno
s és
kö
zépi
skol
ák,
neve
lési
ta
nács
adók
, H
umán
sz
olgá
ltató
iro
dák,
Mun
kaüg
yi K
irend
elts
ég
Csö
kken
m
unka
nélk
ülie
k sz
áma
és
arán
ya
Inté
zked
és: 1
.4. F
iata
lok
mun
kaerő-
piac
i kir
ekes
ztőd
ésén
ek m
egak
adál
yozá
sa, r
eint
egrá
ciój
uk e
lőse
gíté
se
Ala
p va
gy k
özép
fokú
okt
atás
ból
lem
orzs
olód
ott
illet
ve
kizá
róla
g ér
etts
égiv
el
vagy
el
avul
t sz
akké
pzet
tség
gel
rend
elke
ző
fiata
lok
képz
ésbe
ill
etve
fo
glal
kozt
atás
ba v
onás
a.
A t
érsé
gben
jel
entő
s 50
0-60
0 fő
re
tehe
tő a
cél
nak
meg
fele
lő f
iata
lok
szám
a
Tud6
sz
prog
ram
, re
inte
grác
iót
elős
egítő
-tám
ogat
ó sz
erve
zete
k C
sökk
enő
fiata
lok
mun
kané
lkül
iség
e és
se
gély
ezet
t sz
ám
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. Fen
ntar
that
ó fe
jlődé
s a fo
glal
kozt
atás
i str
uktú
ra fe
jlesz
tésé
ben
Inté
zked
és: 2
.1. M
unká
ltató
i és m
unka
válla
lói v
álto
zásk
ezel
ési k
észs
égek
fejle
szté
se
Oly
an
képz
ési
prog
ram
ok
indí
tása
, m
elye
k a
válto
zás
keze
lés
ism
eret
és
járta
sság
re
ndsz
erét
al
akítj
ák
ki
a cé
lcso
portb
an
A
foly
amat
osan
vá
ltozó
kö
rnye
zet
kihí
vása
inak
m
egfe
leln
i tu
dó
mun
kaál
tató
i és
m
unka
válla
lói
képe
sség
ek,
kész
sége
k sz
üksé
gese
k ah
hoz,
ho
gy
ne
álla
ndóa
n „v
álsá
gkez
elés
ről”
, ha
nem
vá
ltozá
smen
edzs
elés
ről
besz
élhe
ssün
k. A
vál
tozá
sok
időb
en
való
fe
lism
erés
ével
, ke
zelé
séve
l a
váls
ághe
lyze
tek
meg
előz
hető
k
1.
Okt
atás
i int
ézm
énye
k
1.1.
Álta
láno
s isk
olák
1.
2. K
özép
isko
lák
1.3.
Fői
skol
a 2.
O
ktat
ást,
képz
ést v
égző
civ
il sz
erve
zete
k K
isté
rség
i Fo
glal
kozt
atás
i és
Fe
lnőt
tkép
zési
Köz
alap
ítván
y
A
kist
érsé
gi
egyé
ni,
kis-
, kö
zép-
, na
gyvá
llalk
ozás
i vá
lság
ok s
zám
ának
cs
ökke
nése
, a
hang
súly
a
váls
ágke
zelé
sről
a v
álto
zásk
ezel
ésre
ke
rül
a ki
stér
ség
gazd
aság
ában
, a
hum
ánerőf
orrá
s kez
elés
ben.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
93/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 2
.2. A
kis
térs
ég m
unka
hely
ei e
gész
ségv
édel
mi é
s biz
tons
ági t
elje
sítm
énye
inek
növ
elés
e
A
már
műk
ödő
Kis
térs
égi
Mun
kavé
delm
i K
özpo
nt
tevé
keny
ségé
t fe
jlesz
tve,
bő
vítv
e a
kist
érsé
g m
unka
hely
eihe
z el
jutv
a ok
tatá
ssal
-kép
zéss
el,
szak
taná
csad
ássa
l, pr
ojek
tek
men
edzs
elés
ével
in
tenz
ív
szak
aszb
a ke
ll he
lyez
ni
az
egés
zség
-, és
bi
zton
ságk
ultú
ra
fejle
szté
st,
haté
konn
yá
kell
tenn
i a
mun
kavé
delm
i tev
éken
ység
et
A k
isté
rség
egé
szsé
gi á
llapo
ta r
ossz
. Eb
ben
nagy
sz
erep
et
játs
zik
a m
unka
hely
i eg
észs
ég-
és
bizt
onsá
g ku
ltúra
el
égte
len
szín
vona
la.
A
mun
kahe
lyi
egés
zség
i- és
biz
tons
ági
telje
sítm
énye
k nö
velé
séve
l cs
ökke
ntjü
k a
kock
ázat
i té
nyezők
et,
ráha
táss
al
bíru
nk
az
egyé
nek
élet
mód
jára
, ja
vítju
k a
kist
érsé
g m
unka
válla
lóin
ak e
gész
ségi
álla
potá
t
Kis
térs
égi M
unka
véde
lmi K
özpo
nt
A k
isté
rség
mag
asab
b sz
intű
egé
szsé
g és
bi
zton
ság
kultú
rája
, a
lako
sság
ja
vuló
egé
szsé
gi á
llapo
ta
Inté
zked
és: 2
.3. A
z eu
rópa
i pia
cra
jutá
s és t
artó
s ver
seny
képe
sség
fenn
tart
ása
érde
kébe
n in
tegr
ált i
rány
ítási
ren
dsze
rek
fejle
szté
se
Az
inté
zked
és
szer
epel
teté
se
szük
sége
s. A
kis
térs
égbe
n m
eg k
ell
terv
ezni
, el
kel
l in
díta
ni a
kor
szerű
irány
ítási
re
ndsz
erek
be
veze
tésé
hez
(ISO
900
1:20
00; I
SO 1
4001
; OH
SAS
1800
1;
HA
CC
P,
stb.
) sz
üksé
ges
okta
tási
, ta
nács
adás
i te
véke
nysé
get,
bizt
osíta
ni
kell
az
foly
amat
fin
ansz
írozh
atós
ágát
.
A t
erm
ékne
k, a
szo
lgál
tatá
snak
egy
re
inká
bb
olya
nnak
ke
ll le
nnie
, ho
gy
előá
llítá
sa
ne
szen
nyez
ze
a kö
rnye
zete
t, ne
ve
szél
yezt
esse
az
előá
llító
k eg
észs
égét
és
bizt
onsá
gát,
minős
égile
g fe
lelje
n m
eg
a pi
ac
elvá
rása
inak
, ha
szná
latu
k kö
rnye
zetk
ímélő
legy
en.
Enne
k a
kom
plex
el
várá
snak
ko
mpl
ex
(minős
égüg
yi,
körn
yeze
tirán
yítá
si,
egés
zség
és
bi
zton
ságt
echn
ikai
, él
elm
isze
rbiz
tons
ági,
stb.
) re
ndsz
erek
eg
yide
jű,
össz
ehan
golt
alka
lmaz
ása
fele
lhet
csa
k m
eg.
Vál
lalk
ozás
ok, K
isté
rség
i Fo
glal
kozt
atás
i és F
elnő
ttkép
zési
A
lapí
tván
y K
isté
rség
i Mun
kavé
delm
i Köz
pont
Ta
nács
adó,
sz
akér
tő
és
okta
tási
vá
llalk
ozás
ok, i
ntéz
mén
yek
A
kist
érsé
g vá
llalk
ozás
aina
k nő
a
piac
i sta
bilit
ása,
fol
yam
atos
an ja
vul a
te
rmék
ek,
szol
gálta
táso
k m
inős
ége,
nö
veks
zik
a kö
rnye
zet
és
a m
unka
társ
ak m
egel
éged
etts
ége
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
94/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 2
.4. I
nnov
atív
fogl
alko
ztat
ási l
ehetős
égek
meg
tere
mté
se é
s fej
lesz
tése
Szük
sége
s ol
yan,
ne
m
tradi
cion
ális
fo
glal
kozt
atás
i fo
rmák
meg
tere
mté
se
és
felk
ínál
ása,
am
ely
az
inak
tív
állo
mán
yt a
mun
kavi
lágá
ba te
reli.
A m
egvá
ltozo
tt kö
rülm
énye
k kö
zé k
erülő
mun
kavá
llaló
k so
k es
etbe
n ki
szor
ulna
k a
mun
kavi
lágá
ból
(GY
ES,
GY
ED,
ápol
ást
igén
ylő
nagy
bete
g cs
alád
tag,
stb
.). E
zen
mun
kavá
llaló
i sz
egm
ense
k m
unka
vilá
gába
n va
ló
tartá
sa
illet
ve
mun
kába
va
ló
bevo
nása
sz
üksé
ges
egyr
észt
pre
vent
ív, m
ásré
szt h
aték
onys
ági
okok
ból
Inak
tívak
V
álla
lkoz
ások
Ö
nfog
lalk
ozta
tást
vál
laló
k
Inno
vatív
fogl
alko
ztat
ási f
orm
ák
nagy
obb
arán
yú e
lterje
dése
Fo
glal
kozt
atás
i szi
nt n
övek
edés
e M
unka
nélk
ülis
ég c
sökk
enés
e Él
etsz
ínvo
nal j
avítá
sa
Inté
zked
és: 2
.5. A
z ön
fogl
alko
ztat
ás fe
ltéte
lren
dsze
réne
k m
egte
rem
tése
és f
ejle
szté
se
A h
átrá
nyos
hel
yzetű
egyé
nek
vagy
cs
opor
tok
hely
i sz
üksé
glet
ek
kiel
égíté
sére
sz
erve
ződő
vá
llalk
ozás
ok tá
mog
atás
a, ö
sztö
nzés
e
A v
alam
ilyen
okb
ól h
átrá
nyos
hel
yzetű
embe
rek
illet
ve c
sopo
rtok
prob
lém
ája
sok
eset
ben
nem
ke
zelh
ető
az
úgyn
evez
ett
„hag
yom
ányo
s”
tech
noló
giák
kal.
A
hely
ben
kele
tkező
szük
ségl
etek
ön
fogl
alko
ztat
ássa
l, vá
llalk
ozás
szer
vezé
ssel
tö
rténő
m
egol
dása
, m
int
lehe
tősé
g fe
jlesz
tése
re
ndkí
vül
haté
kony
pr
oblé
mak
ezelő
tech
nika
lehe
t.
Inak
tív sz
egm
ens
Mun
kaüg
yi k
özpo
ntok
Ö
nkor
mán
yzat
ok
A
fogl
alko
ztat
ási
szin
t nö
veks
zik,
ja
vul a
rész
tvevők
szoc
iális
hel
yzet
e
Inté
zked
és: 2
.6. A
z at
ipik
us fo
glal
kozt
atás
i for
mák
elte
rjes
ztés
e
A
távm
unka
, a
rész
mun
kaidő
és
tová
bbi
a m
egsz
okot
tól
elté
rő
alka
lmaz
ási
form
ák
elte
rjedé
séne
k tá
mog
atás
a a
kist
érsé
gben
Az
atip
ikus
nak
teki
ntet
t fo
glal
kozt
atás
i fo
rmák
köz
ül k
ülön
ösen
a r
észm
unka
idős
fo
glal
kozt
atás
el
terje
szté
sét
kell
szor
galm
azni
. So
k te
kint
etbe
n m
ind
a tá
rsad
alom
, min
d az
egy
én s
zem
pont
jábó
l ho
sszú
tá
von
ered
mén
yese
bb
és
hum
ánus
abb,
min
t a
léts
zám
leép
ítése
knél
ha
szná
lt ko
reng
edm
énye
s ny
ugdí
jazá
s. K
ülön
ösen
a
nők
eset
ében
előn
yöse
n al
kalm
azha
tó.
Atip
ikus
fog
lalk
ozta
tást
meg
való
sító
vá
llalk
ozás
ok
A
segé
ly
vagy
ny
ugdí
j he
lyet
t jö
vede
lem
hez
jutá
ssal
az
élet
minős
ég
javu
l
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
95/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 2
.7. A
kis
térs
ég a
dott
sága
ira
épülő
új v
álla
lkoz
ások
kia
lakí
tása
A
kis
és
köze
pes
válla
lkoz
ások
sz
ámát
. ar
ányá
t fo
glal
kozt
atás
po
tenc
iáljá
t nö
veln
i a
kist
érsé
gben
a
Kis
térs
égi
Kom
pete
ncia
Köz
pont
hoz
kapc
solv
a.
Fel
kell
tárn
i a
kist
érsé
gben
élő
fogl
alko
ztat
ási
korú
né
pess
ég
össz
etét
elét
. A
z ad
otts
ágok
hoz
legk
özel
ebb
álló
átk
épzé
seke
t cél
szerű
szor
galm
azni
és
az
ez
zel
adek
vát
válla
lkoz
ási
irány
okat
fe
jlesz
teni
, bő
víte
ni,
tám
ogat
ások
kal
előn
yben
ré
szes
íteni
, pi
aci
hátte
ret
dive
rzifi
káln
i. A
mun
kát h
elyb
e vi
nni,
nem
a m
unka
válla
lót m
ozga
tni.
A k
is-é
s köz
épvá
llalk
ozás
ok
Ala
cson
yabb
át
képz
ési
költs
égge
l, bi
ztos
abb
élet
pály
a,
a je
lenl
egi
tudá
shoz
, gya
korla
thoz
köz
eleb
b ál
ló
fogl
alko
ztat
ási
lehe
tősé
gek
kial
akítá
sa
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. Esé
lyeg
yenlős
ég b
izto
sítá
sa
Inté
zked
és: 3
.1. K
isté
rség
i (R
e)H
abili
táci
ós R
ends
zer
műk
ödte
tése
Egyr
észt
hat
ékon
y cs
ökke
nten
i ke
ll a
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
„újra
term
előd
ésén
ek”
ütem
ét,
más
rész
t a
már
bek
övet
keze
t ne
m
kívá
nt
esem
énye
k sz
enve
dő
alan
yain
ak h
elyz
etén
javí
tani
kel
l.
A p
robl
éma
ma
telje
s eg
észé
ben
jele
n va
n a
kist
érsé
gben
, m
egol
dása
nem
kö
rvon
alaz
ódot
t ele
ddig
. Dun
aújv
áros
ki
stér
ségé
ben
a va
lam
ilyen
mér
tékb
en
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
(szü
lete
tt fo
gyat
ékos
ok,
bale
sete
t sz
enve
dette
k,
fogl
alko
zási
m
egbe
tege
désb
en
szen
vedő
k,
stb)
ki
szol
gálta
totts
ágát
, sz
ociá
lis
bizo
nyta
lans
ágát
cs
ökke
nten
i ill
etve
m
egsz
ünte
tni
kell.
A
tá
rsad
alm
i ha
szno
sság
álla
potá
ba j
utta
tva
ezek
et
az
embe
reke
t nö
veljü
k a
fogl
alko
ztat
ási
szin
tet,
csök
kent
jük
a ps
zich
és
ered
etű
tová
bbi
egés
zség
káro
sodá
soka
t.
Kis
térs
égi
Hen
dike
pp
és
(Re)
Hab
ilitá
ciós
Ren
dsze
r A
m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségű
embe
rek
szám
ának
cs
ökke
nése
, a
fogl
alko
ztat
otta
k ar
ánys
zám
ának
nö
veke
dése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
96/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.1.1
. Pre
venc
ió m
egte
rem
tése
és f
ejle
szté
se
Oly
an
inté
zked
és
meg
hozá
sa
szük
sége
s, am
ely
a ki
stér
ség
lako
sság
ának
eg
yre
nagy
obb
rész
arán
yát k
épes
az
élet
hoss
zig
tartó
ta
nulá
s és
mun
kavé
gzés
fol
yam
atáb
a be
vonn
i. A
z eg
észs
éges
, új
él
et
bizt
onsá
gána
k fe
ltéte
lein
ek,
a nö
vekvő
mun
kahe
lyi
egés
zség
és
bi
zton
ság
telje
sítm
ény
felté
tele
inek
, az
eg
észs
égro
mlá
sok
időb
eni
felis
mer
ésén
ek
és
a sz
üksé
ges
beav
atko
zás
egés
zség
ügyi
le
hető
ségé
nek
meg
tere
mté
se s
traté
giai
fe
lada
t.
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
szám
ának
, új
rate
rmelőd
ési
ütem
ének
cs
ökke
ntés
e a
kist
érsé
g st
raté
giai
ér
deke
. A
se
gély
ek,
tám
ogat
ások
hel
yett
mun
kabé
rből
élő
k ré
szar
ányá
nak
növe
lése
csö
kken
ti az
ön
korm
ányz
atok
, kö
zöss
égek
te
rhei
t és
eg
yútta
l nö
veli
a ki
stér
ség
gazd
aság
i pot
enci
áljá
t
Kis
térs
égi M
unka
véde
lmi K
özpo
nt
Uni
qa E
gész
ségp
énzt
ár D
UN
AFE
RR
ta
goza
t Eg
észs
ég- m
egőr
zési
Köz
pont
Eg
észs
égüg
yi e
llátó
rend
szer
A k
isté
rség
lak
ossá
gána
k eg
észs
égi
álla
potá
t le
író m
utat
ók j
avul
ása,
az
élet
hoss
zig
tartó
ta
nulá
s és
m
unka
végz
és
foly
amat
ában
ré
sztv
evők
szám
ának
növ
eked
ése
Inté
zked
és: 3
.1.2
. Vál
tozá
smen
edzs
elés
– a
vál
tozá
s szü
kség
essé
géne
k ko
mm
unik
áció
ja
A
vala
mily
en
okbó
l m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségűv
é vá
lt em
bere
k új
he
lyze
thez
va
ló
alka
lmaz
kodó
ké
pess
égét
fej
lesz
teni
kel
l. Ez
t m
int
men
tális
, min
t fiz
ikai
, min
t kép
essé
g-ké
szsé
g vo
natk
ozás
ában
men
edzs
elni
ke
ll. E
nnek
az
idős
zakn
ak a
kez
elés
i ha
téko
nysá
ga
döntő
hatá
ssal
va
n a
mun
kavi
lágá
ba
való
vi
ssza
téré
si
foly
amat
er
edm
énye
sség
ére.
A
z új
he
lyze
thez
va
ló
alka
lmaz
kodá
s va
lam
enny
i el
emét
–
a m
egfe
lelő
eg
yens
úly
és
össz
hang
bi
ztos
ítása
m
elle
tt –
felö
lelő
rend
szer
kié
píté
se é
s fe
jlesz
tése
ala
pvetőe
n sz
üksé
ges.
A
kist
érsé
gben
az
em
bere
k vá
ltozá
skez
elés
i és
irá
nyítá
si
képe
sség
e ál
talá
nosa
n fe
jletle
n.
A
vára
tlan
szitu
áció
k fe
ldol
gozá
sa, a
zok
keze
lése
ne
m
haté
kony
. A
ke
zelé
s m
egol
datla
nság
a m
iatt
fellé
pő s
tress
z eg
észs
égká
rosí
tó,
élet
mód
ro
ntó
hatá
sa –
pl.
szen
vedé
lybe
tegs
égek
–
nagy
mér
tékb
en r
ontja
– r
onth
atja
– a
m
unka
vilá
gába
va
ló
viss
zaté
rést
. Ez
ért
enne
k ko
mpl
ex
keze
lése
a
rend
szer
szük
sége
s ele
me.
Kis
térs
égi F
elnő
ttkép
zési
K
özal
apítv
ány
Kép
ző, á
tkép
ző sz
erve
zete
k M
unka
ügyi
szer
veze
tek
Egés
zség
ügyi
reha
bilit
áció
s sz
erve
zete
k K
isté
rség
i Mun
kaerő-
gazd
álko
dási
re
ndsz
er
Kis
térs
égi M
unka
véde
lmi K
özpo
nt
Reh
abili
táci
ós fo
glal
kozt
atók
A
kist
érsé
gi
lako
sság
in
aktív
ré
szar
ánya
csö
kken
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
97/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.1.2
.1. K
épzé
s, át
képz
és, é
rzel
mi é
s egé
szsé
gügy
i reh
abili
táci
ó
A
fogl
alko
ztat
ási
reha
bilit
áció
cé
lja
a m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségű
embe
rek
szám
ára,
m
egm
arad
t ké
pess
égei
kre
építv
e,
az
elve
szet
t ké
pess
égei
ket
lehe
tősé
g sz
erin
t he
lyre
állít
va,
a le
gmag
asab
b sz
intű
fo
glal
kozt
atás
i le
hető
sége
t bi
ztos
ítani
. A
re
habi
litác
ió
egyi
k le
hető
sége
a n
yílt
mun
kaerőp
iaco
n az
érin
tett
szám
ára
meg
fele
lő m
unka
kör
bizt
osítá
sa,
más
ik l
ehetős
ég á
tkép
zéss
el,
képz
ésse
l al
kalm
assá
ten
ni a
meg
mar
adt
képe
sség
eine
k ha
szno
sítá
sáva
l tö
rténő
m
unka
válla
lásr
a
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
nagy
rész
e a
nyílt
mun
kaerő-
piac
on n
em t
ud k
özve
tlenü
l m
unká
t vá
llaln
i, m
ert
a ho
sszú
be
teg-
és
m
unka
-nél
küli
álla
pot a
latt
elve
szte
tte
mun
kavé
gző
képe
sség
ének
ki
eseb
b-na
gyob
b ré
szét
. Ez
ért
szük
sége
s eg
y ol
yan
képző,
át
képző
rend
szer
ki
építé
se,
amel
y eg
yútta
l ké
pes
haté
kony
ér
zelm
i és
eg
észs
égüg
yi
reha
bilit
áció
t is t
ámog
atni
.
Kis
térs
égi F
elnő
ttkép
zési
K
özal
apítv
ány
Dun
afer
r Acé
lala
pítv
ány
Kép
ző-á
tkép
ző sz
erve
zete
k Eg
észs
égüg
yi-,
érze
lmi
reha
bilit
áció
ban
rész
tvevő
szer
veze
tek
Az
inak
tív
lako
sság
i ré
szar
ány
csök
kené
se,
a fo
glal
kozt
atás
i sz
int
növe
kedé
se
Inté
zked
és: 3
.1.2
.2. A
mun
kané
lkül
iek,
inak
tívak
és a
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égűe
k m
unka
vilá
gába
val
ó in
tegr
álás
a
A m
unka
erőp
iacr
a ké
pzet
tség
nél
kül
kilé
pő
fiata
lok
fogl
alko
ztat
ható
ságá
nak
javí
tása
, a
tartó
san
mun
kané
lkül
iek
mun
kaerő-
piac
i re
inte
grác
iójá
nak
segí
tése
, a
mun
kané
lkül
iség
ta
rtóss
á vá
lásá
nak
meg
előz
ése,
az
idős
ek
mun
kaerő-
piac
i re
inte
grác
iójá
nak
elős
egíté
se,
a m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségűe
k és
fog
yaté
kkal
élő
k fo
glal
kozt
atás
ának
elő-
segí
tése
, a
nem
zetis
égie
k tá
rsad
alm
i in
tegr
áció
jána
k elős
egíté
se
a fo
glal
kozt
atha
tósá
guk
javí
tásá
val
olya
n fe
lada
tok,
am
elye
k a
vala
mily
en o
kból
lét
rejö
vő s
zegr
egál
tság
fe
lold
ását
szo
lgál
ja.
A v
alam
ilyen
okb
ól
inak
tív
lako
sság
ré
szar
ányá
nak
csök
kent
ése
egyr
észt
csö
kken
ti az
akt
ív
társ
adal
omra
neh
ezedő
terh
eket
, más
rész
t nö
veli
a ki
stér
ségi
öss
zter
mék
nag
yság
át.
Az
inak
tív c
sopo
rtok
a fo
glal
kozt
atás
bő
víté
séne
k je
lentős
ta
rtalé
kát
képe
zhet
ik,
ezér
t a
fogl
alko
ztat
áspo
litik
a eg
yik
legf
onto
sabb
fe
lada
ta
ezen
ré
tege
k vi
ssza
veze
tése
a
mun
kaerőp
iacr
a a
fejlő
dő
gazd
aság
ig
énye
inek
m
egfe
lelő
ké
pzet
tség
és
ké
szsé
gek
meg
szer
zésé
nek
segí
tésé
vel.
Kie
mel
ten
kell
keze
lni
a fo
glal
kozt
atás
i re
habi
litác
iót,
amel
y ha
zánk
ban
- az
EU
sz
okás
októ
l el
térő
en –
nem
a m
egm
arad
t va
gy
fejle
szth
ető
kész
sége
k fe
lmér
ésér
e,
hane
m
a pa
sszí
v el
látá
s m
egal
apoz
ásár
a irá
nyul
.
Mun
kaüg
yi sz
erve
zete
k N
on-p
rofit
szer
veze
tek
Önk
orm
ányz
atok
M
unka
adók
, vál
lalk
ozás
ok
Az
inak
tív
lako
sság
i há
nyad
cs
ökke
nése
, fo
glal
kozt
atás
i sz
int
növe
kedé
se
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
98/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.1.2
.3. N
emek
, nem
zetis
égie
k, k
orcs
opor
tok
esél
y-eg
yenlős
égén
ek b
izto
sítá
sa
Az
esél
yegy
enlő
ség
az
EU
egyi
k al
apér
téke
. A
nők
gaz
dasá
gi a
ktiv
itása
a
Köz
ép-D
unán
túli
Rég
ióba
n al
acso
nyab
b m
inde
n ko
rosz
tály
ban,
min
t a f
érfia
ké. A
m
unka
nélk
ülis
ég
a ro
ma
la-k
ossá
g kö
rébe
n lé
nyeg
esen
mag
asab
b, m
int
az
orsz
ágos
átla
g. A
gaz
dasá
gi v
erse
nybe
n a
mun
kaerőp
iacr
a va
ló
be-
illet
ve
viss
zake
rülé
s bi
zony
os
korc
sopo
rtok
eset
ében
ko
mol
y pr
oblé
mák
ba
ütkö
zik.
Ily
en
korc
sopo
rtok
a pá
lya-
kezdők
va
lam
int
az
idős
ebb
korú
m
unka
nélk
ülie
k.
A
nem
ek,
nem
zetis
égie
k,
korc
sopo
rtok
esél
yegy
enlő
sége
k bi
ztos
ítása
a
kist
érsé
gben
nem
meg
oldo
tt
Az
érin
tett
csop
orto
k je
llem
zőin
ek
feltá
rásá
ra
alap
uló
rend
szer
m
egte
rvez
ése.
A
m
unká
ltató
i cs
alád
bará
t int
ézke
dése
k jó
l szo
lgál
ják
a gy
erm
ekvá
llalá
si i
dősz
ak,
az a
dott
korc
sopo
rt pr
oblé
mái
nak
keze
lésé
t, a
ruga
lmas
és
ak
ár
szem
élyr
e is
sz
abha
tó ö
sztö
nzés
i, ké
pzés
i-átk
épzé
si
prog
ram
okka
l ha
téko
nyab
bá t
ehető
a m
unka
vilá
gába
va
ló
be-
illet
ve
viss
zaill
eszk
edés
.
Dun
afer
r Acé
lala
pítv
ány
Kis
térs
égi F
elnő
ttkép
zési
K
özal
apítv
ány
Mun
kaüg
yi k
özpo
ntok
N
on-p
rofit
szer
veze
tek
Kép
ző-á
tkép
ző in
tézm
énye
k M
unka
adók
A
kist
érsé
g in
aktív
la
koss
ági
rész
arán
y cs
ökke
nése
Inté
zked
és: 3
.1.3
. Ega
lizál
ó fo
glal
kozt
atás
fejle
szté
se, ú
j típ
usú
segé
lypr
ogra
mok
kid
olgo
zása
A
mun
kavi
lágá
ba
vala
mily
en
okbó
l ad
ódó
szeg
regá
ltság
uk m
iatt
viss
zaté
rni
egyé
bkén
t ne
m
tudó
k sz
ámár
a új
m
unka
hely
ek
tere
mté
séve
l, ill
etve
a
meg
lévő
m
unka
hely
ek
műk
ödés
ének
cé
lirán
yos
fejle
szté
séve
l nö
veln
i le
hets
éges
a s
egél
y he
lyet
t m
unka
bérből
élők
sz
ámát
. A
m
unka
vilá
gábó
l va
lam
ilyen
okb
ól k
iszo
rult
mun
kavá
llaló
k sz
ámár
a lé
treho
zand
ó ill
etve
áta
lakí
tand
ó m
unka
hely
ekke
l ka
pcso
ltban
al
apve
tő
elvá
rás,
hogy
té
nyle
ges
szük
ségl
etek
ki
elég
ítésé
re, a
sze
greg
ált e
gyén
ek il
letv
e cs
opor
tok
sajá
toss
ágai
nak
meg
fele
lő
legy
en.
A m
unka
hely
ek s
zám
ának
növ
eked
ése
a fo
glal
kozt
atás
i sz
int
emel
kedé
sét
ered
mén
yezi
. En
nek
elők
észí
tési
, ös
ztön
zési
és
műk
ödte
tési
rend
szer
e eg
y a
kist
érsé
gben
ez
id
áig
telje
sség
gel
ism
eret
len
fela
datk
ént
jele
ntke
zik.
Ezé
rt sz
üksé
ges
egy
med
erbe
te
reln
i a
korm
ányz
ati,
az
önko
rmán
yzat
i tá
mog
atás
i sz
ándé
koka
t a
hely
i vá
llalk
ozás
ok
és
a he
lyi
pote
nciá
lis
mun
kaerő
lehe
tősé
geih
ez
illes
ztet
ten
a fo
glal
kozt
atás
i szi
nt e
mel
ése
érde
kébe
n
Mun
kálta
tók,
vál
lalk
ozás
ok
A fo
glal
kozt
atás
i szi
nt e
mel
kedé
se
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
99/1
49
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.1.3
.1. Ú
j mun
kahe
lyek
tere
mté
se
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
meg
élhe
tésé
t bi
ztos
ító,
meg
mar
adt
érté
keik
et
haté
kony
an
kiha
szná
ló m
unka
hely
ek a
kis
térs
égbe
n ne
m
álln
ak
szük
sége
s m
érté
kben
re
ndel
kezé
sre.
A k
orm
ányz
ati s
zánd
ékok
-tá
mog
atás
ok
hely
i-kis
térs
égi
inté
zked
ések
kel n
incs
enek
kie
gész
ítve.
A
piac
i vi
szon
yok
közö
tt er
edm
énye
sen
műk
ödő
spec
iális
ado
ttság
ú vá
llalk
ozás
ok
– m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségű
embe
rek
fogl
alko
ztat
ása
– ta
rtós
meg
léte
és
fe
jlődé
se a
kis
térs
ég a
lapv
ető
stra
tégi
ai
célja
.
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
fogl
alko
ztat
ási
lehe
tősé
geit
bőví
teni
ke
ll.
A
korm
ányz
ati
tám
ogat
ások
m
ellé
ke
ll ál
lítan
i a
kist
érsé
gi
öszt
önző
-tám
ogat
ási
rend
szer
t, am
ely
a m
egye
i le
hető
sége
kkel
kie
gész
ítve
szin
ergi
kus
hatá
st k
épes
kife
jtetn
i a k
isté
rség
ben
a sp
eciá
lis
mun
kahe
lyek
te
rem
tése
te
rüle
tén
A
kist
érsé
gben
élő
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek,
m
unká
ltató
k, v
álla
lkoz
ások
Fogl
alko
ztat
ási s
zint
em
elke
dése
Inté
zked
és: 3
.1.3
.2. M
eglé
vő m
unka
hely
ek b
evon
ása
A k
isté
rség
ben
meg
lévő
mun
kahe
lyek
eg
y ré
sze
alka
lmas
sá te
hető
m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségű
embe
rek
fogl
alko
ztat
ásár
a. A
m
unka
adók
ezz
el a
szem
pont
tal
napj
aink
ban
nem
igen
fogl
alko
znak
. A
lehe
tősé
geke
t nem
ism
erik
fel,
a kü
lönb
öző
öszt
önző
-tám
ogat
ó fo
rrás
okat
nem
ves
zik
igén
ybe,
az
azok
ban
rejlő
lehe
tősé
geke
t nem
ha
szná
lják
ki. A
z in
tézk
edés
cél
ja,
hogy
eze
ket a
forr
ások
at k
isté
rség
i fo
rrás
okka
l kie
gész
ítve
a m
unka
hely
ek a
lkal
mas
sá té
teli
foly
amat
ai e
lindu
ljana
k.
A m
unka
hely
ek e
gy ré
sze
olya
n je
llegű
mun
kakö
ri el
várá
soka
t köv
etel
m
eg a
mun
kavá
llaló
któl
, am
elye
k a
mun
kakö
rülm
énye
k kö
vete
lmén
yein
ek m
inim
ális
m
egvá
ltozt
atás
ával
alk
alm
assá
vá
lhat
nak
arra
, hog
y a
mun
kakö
rben
m
egvá
ltozo
tt m
unka
képe
sségű
embe
reke
t alk
alm
azza
nak.
Ezt
ös
ztön
zi a
kor
mán
y ily
en je
llegű
tá
mog
atás
i ren
dsze
re, e
nnek
hat
ását
nö
veln
i leh
et a
kis
térs
égi t
ámog
atás
i-ös
ztön
zési
rend
szer
(pl.
adóp
oliti
ka)
rend
szer
be á
llítá
sáva
l.
A k
isté
rség
ben
élő
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek,
m
unká
ltató
k, v
álla
lkoz
ások
Fogl
alko
ztat
ási s
zint
em
elke
dése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
100/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.1.4
. Mon
itori
ng r
ends
zer
kial
akítá
sa é
s fej
lesz
tése
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek,
és
más
sze
greg
ált c
sopo
rtok
prob
lém
áina
k m
egol
dásá
ra,
keze
lésé
re
szám
tala
n cs
ator
nán,
sz
ámta
lan
szer
veze
tt je
lentős
pé
nzüg
yi r
áfor
dítá
sokk
al i
gyek
ezne
k vá
ltozt
atni
. Eze
n pé
nzek
felh
aszn
álás
a ne
m h
aték
ony,
a p
robl
éma
lény
egét
fe
lhas
znál
ásuk
ne
m
érin
ti,
a be
fekt
etés
ek, r
áfor
dítá
sok
meg
térü
lése
ké
rdés
es,
az e
lért
ered
mén
yek
nem
ill
etve
alig
köv
ethe
tők.
Ezé
rt fe
ltétle
n sz
üksé
ges
egy
olya
n m
onito
ring
rend
szer
m
egte
rvez
ése
és
műk
ödte
tése
, am
ely
az
érin
tett
popu
láci
ó he
lyze
téne
k ny
omon
kö
veté
se
mel
lett
az
erőf
eszí
tése
k ha
táso
sság
ának
m
érés
ére,
az
ok
elem
zésé
re is
alk
alm
as, é
s al
apot
ad
a ki
stér
ség
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rekk
el,
és m
ás
szeg
regá
lt cs
opor
tokk
al
kapc
sola
tos
terv
ező
mun
káho
z.
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek,
és
m
ás
szeg
regá
lt cs
opor
tokh
oz
tarto
zó
embe
rek
szám
áról
, ös
szet
étel
éről
, m
egm
arad
t ké
pess
égei
kről
, ké
szsé
geik
ről,
a fo
glal
kozt
atás
i le
hető
sége
ikrő
l, a
tám
ogat
ások
fe
lhas
znál
ásán
ak
haté
kony
ságá
ról
és
hasz
noss
ágár
ól,
stb.
m
a m
egbí
zhat
ó,
érde
mi
info
rmác
ió
nem
ál
l re
ndel
kezé
sre.
En
nek
a te
rüle
tnek
nin
cs g
azdá
ja, e
zek
a ko
mpl
ex
info
rmác
iók
a te
rüle
t sz
egm
ense
iben
va
lam
ilyen
ér
deke
ltség
al
apjá
n műk
ödő
inté
zmén
yek,
sz
erve
zete
k sz
ámár
a ne
m s
züks
éges
ek. Í
gy a
meg
oldá
sok
is
eset
lege
sek,
nem
hat
ékon
yak.
Tele
pülé
si ö
nkor
mán
yzat
ok
Kis
térs
égi t
ársu
lás
Mun
kaüg
yi sz
erve
zete
k M
unka
adók
V
álla
lkoz
ások
O
ktat
ó, k
épző
inté
zmén
yek
Kam
arák
, civ
ilsze
rvez
etek
A
meg
válto
zott
mun
kaké
pess
égű
embe
rek
érde
kébe
n m
egho
zott
dönt
ések
ha
téko
ny
költs
égfe
lhas
znál
ást
való
síta
nak
meg
a
gyak
orla
tban
.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
101/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 4
. Szo
ciál
is e
llátó
rend
szer
és e
gész
ségf
ejle
szté
s
Inté
zked
és: 4
.1. K
isté
rség
i egé
szsé
gkép
, egé
szsé
gter
v ké
szíté
se
Az
egés
zség
i ál
lapo
tra
hatá
ssal
bí
ró
tény
ezők
sz
ámba
véte
le,
elem
zése
, ér
téke
lése
a t
elep
ülés
i ön
korm
ányz
atok
eg
észs
égpo
litik
áján
ak
az
alap
ja.
Nap
jain
kban
az
eg
észs
ég
kérd
éskö
re
kim
erül
a
házi
orvo
si,
szak
orvo
si
fekvőb
eteg
ellá
tási
kér
dése
k ta
glal
ásáb
an.
Ugy
anak
kor
a m
egelőz
és s
zem
pont
jábó
l fo
ntos
té
nyezők
–
élet
mód
, kö
rnye
zeti
terh
elés
ek
minős
ége
és
men
nyis
ége,
is
kolá
zotts
ág,
krim
inal
iszt
ikai
he
lyze
t, kö
zlek
edés
, la
khat
ás,
mun
kakö
rülm
énye
k,
stb.
–
érté
kelé
se,
szám
bavé
tele
(e
gész
ségk
ép)
vala
min
t ez
eken
ala
puló
vál
tozá
skez
elés
i st
raté
gia
és
takt
ika
(egé
szsé
gter
v)
hián
yzik
a
kist
érsé
gi e
gész
ségp
oliti
kábó
l.
Az
inté
zked
és s
orán
egy
med
erbe
kel
l te
reln
i a la
koss
ág e
gész
ségi
álla
potá
ra
hatá
ssal
bí
ró
vala
men
nyi
tény
ezőr
e be
foly
ássa
l bí
ró
érde
kelte
t. Ez
t ér
hetjü
k el
, ha
az
egés
zség
kép
és a
z eg
észs
égte
rv
kész
ítési
fo
lyam
atai
t ny
ilván
osan
, tá
rsad
alm
i kö
zmeg
egye
zést
el
érve
sz
erve
zzük
. A
z eg
észs
égi
álla
pot
javí
tásá
val
csök
kenn
ek
a tá
rsad
alom
bizt
osítá
si
rend
szer
re n
ehez
edő
nyom
ás.
Egés
zség
fejle
szté
sben
fela
datta
l re
ndel
kező
szer
veze
tek,
inté
zmén
yek
Egés
zség
ügyi
ellá
tás i
ntéz
mén
yei
Tele
pülé
si ö
nkor
mán
yzat
ok
Mun
kahe
lyek
A
lako
sság
eg
észs
égi
álla
potá
nak
javu
lása
Inté
zked
és: 4
.2. K
isté
rség
i éle
tmód
pro
gram
ok
Az
egés
zség
i ál
lapo
tra a
WH
O k
utat
ásai
al
apjá
n le
gnag
yobb
bef
olyá
ssal
az
egyé
n él
etm
ódja
van
bef
olyá
ssal
. Ez
ért
is k
ell
külö
nöse
n na
gy
hang
súly
t ka
pnia
az
eg
észs
égfe
jlesz
tési
fol
yam
atok
sor
án a
z eg
yén
szem
élye
s be
voná
sána
k.
Dun
aújv
áros
ban
több
in
tézm
ény,
tö
bb
civi
l sz
erve
zet
fogl
alko
zik
ezze
l a
rend
kívü
l fo
ntos
ké
rdés
sel.
Az
ő m
unká
juk
össz
ehan
golá
sáva
l, a
tele
pülé
si
önko
rmán
yzat
ok b
evon
ásáv
al a
z ed
digi
erőf
eszí
tése
k ha
téko
nysá
ga n
övel
hető
.
A K
isté
rség
i eg
észs
égte
rvet
szo
lgál
ó él
etm
ódra
ha
táss
al
bíró
, az
t az
eg
észs
ég
szem
pont
jábó
l ke
dvező
irány
ba
elm
ozdí
tó,
az
egyé
n ak
tív
rész
véte
léve
l za
jló
prog
ram
ok
kite
rjesz
tése
a k
isté
rség
lak
ossá
gána
k eg
észs
égi
álla
potá
ra
döntő
hatá
st
gyak
orol
. Ez
ért
ezen
pr
ogra
mok
ko
ordi
nált
terv
ezés
e és
ki
vite
lezé
se
szük
sége
s fol
yam
at.
Egés
zség
megőr
zési
Köz
pont
U
niqa
Egé
szsé
gpén
ztár
H
ázio
rvos
ok E
gyes
ület
e Sz
ent P
anta
leon
Kór
ház
Civ
il sz
erve
zete
k O
ktat
ási I
ntéz
mén
yek
Az
egés
zség
i ál
lapo
t ja
vulá
sa
az
élet
mód
ban
bekö
vetk
ezet
t vá
ltozá
sokk
al
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
102/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 4
.3. A
„Jo
hann
Bél
a” N
épeg
észs
égüg
yi P
rogr
am v
égre
hajt
ásáh
oz il
lesz
kedő
kis
térs
égi e
gész
ségf
ejle
szté
s
A
Nép
egés
zség
ügyi
Pr
ogra
mba
n m
egfo
galm
azot
t ko
nkré
t pr
iorit
ások
ki
stér
ségi
ér
vény
esül
ése
érde
kébe
n te
ljese
n m
ás t
ípus
ú eg
yüttm
űköd
ésre
va
n sz
üksé
g az
ér
inte
tt sz
erep
lők
közö
tt.
Az
egés
zség
ké
rdés
ét
nem
ke
zelh
eti
a ki
stér
ség
pusz
tán
TB,
illet
ve
Dun
aújv
áros
i kó
rház
pr
oblé
máj
akén
t. Er
edm
ény
csak
sz
iner
giát
bi
ztos
ító
rend
szer
műk
ödte
tésé
vel é
rhető
el.
A
Nép
egés
zség
ügyi
Pr
ogra
m
a pr
vene
ciór
a he
lyez
i a
hang
súly
t. A
m
egelőz
és
lehe
tség
es
eszk
özei
t (é
letm
ód,
körn
yeze
ti ha
táso
k,
egés
zség
ügyi
el
látó
rend
szer
, st
b)
össz
hang
ba k
ell h
ozni
. Fej
lesz
teni
kel
l a
szűr
ési
tevé
keny
sége
t, a
gyor
s és
ha
téko
ny
gyóg
yítá
si
foly
amat
ot
köve
tő
reha
bilit
áció
s fo
lyam
atok
at
egya
ránt
.
Egés
zség
megőr
zési
Köz
pont
U
niqa
Egé
szsé
gpén
ztár
H
ázio
rvos
ok E
gyes
ület
e Sz
ent P
anta
leon
Kór
ház
Civ
il sz
erve
zete
k O
ktat
ási I
ntéz
mén
yek
A l
akos
ság
élet
korá
nak
növe
kedé
se,
az e
lhal
áloz
ási a
rány
csö
kken
ése
Inté
zked
és: 4
.4. M
unka
hely
i egé
szsé
gfej
lesz
tés
A m
unka
hely
ek m
ai e
gész
ségv
édel
mi
és m
unka
bizt
onsá
gi t
elje
sítm
ényé
nek
növe
lése
, a
mun
kavá
llaló
k eg
észs
égén
ek g
aran
tált
megőr
zésé
hez,
es
etle
g fe
jlesz
tésé
hez.
A m
eglé
vő m
unka
hely
i eg
észs
égvé
delm
i, eg
észs
égfe
jlesz
tési
te
véke
nysé
g fe
jlesz
tésé
vel
egy
rend
kívü
l na
gy h
atás
ú,
az
egés
zség
i ál
lapo
tra
hatá
st
gyak
orló
m
ozza
nato
t fe
jlesz
tjük.
A m
unka
hely
ek
ilyen
je
llegű
te
ljesí
tmén
yei
kis
külső
segí
tség
gel
–tan
ácsa
dáss
al,
szak
értő
k bi
ztos
ításá
val-
javí
that
ók.
Mun
kahe
lyek
Fo
glal
kozá
s-eg
észs
égüg
yi,
mun
kabi
zton
sági
, mun
kahi
gién
és
szak
embe
rek
ÁN
TSZ
OM
MF
A
mun
kavá
llaló
k eg
észs
égi
álla
potá
nak
javu
lása
Inté
zked
és: 4
.5. A
z ál
lam
i és c
ivil
szoc
iális
és e
gész
ségü
gyi s
zfér
a sz
olgá
ltatá
si r
ends
zeré
nek
bőví
tése
, fog
lalk
ozta
tó-k
épes
ségü
k ja
vítá
sa
A
szoc
iális
és
eg
észs
égvé
delm
i sz
üksé
glet
ekne
k va
ló
meg
fele
lés
javí
tása
a
szfé
ra
fogl
alko
ztat
ási
pote
nciá
ljána
k nö
velé
séve
l ös
szha
ngba
n
Az
álla
mhá
ztar
tás
refo
rmjá
val
párh
uzam
osan
eg
yre
több
fe
lada
t ke
rül
közh
aszn
ú sz
erve
zeti
form
ában
m
egva
lósí
tásr
a.
Az
idős
korú
ak
és
egyé
b rá
szor
ult
réte
gek
szük
ségl
etei
m
a m
ég
kevé
ssé
kiel
égíte
ttek
a ki
stér
ségb
en.
Emel
lett
szám
olni
kel
l az
igén
yek
növe
kedé
séve
l is.
A
fela
dato
k el
látá
sára
lé
trejö
vő
közh
aszn
ú in
tézm
énye
k Fo
glal
kozt
atás
i le
hető
sége
k ki
alak
ítása
mel
lett
bővü
l a n
em á
llam
i sz
erve
zete
k ál
tal
nyúj
tott
szol
gálta
táso
k kö
re
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
103/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 5
. Hum
ánerőf
orrá
s kez
elés
t szo
lgál
ó in
tézm
ényr
ends
zer
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 5
.1. K
isté
rség
i hum
ánerőf
orrá
s-fe
jlesz
tő m
unka
szer
veze
t lét
reho
zása
A k
isté
rség
i tár
sulá
snak
ez
idái
g ne
m
volt
olya
n fe
lelő
s m
egbí
zott
team
je,
amel
y a
kist
érsé
gi
hum
ánst
raté
giát
, an
nak
fejle
szté
sét,
a m
egva
lósí
tást
sz
olgá
ló
proj
ekte
k lé
treho
zásá
t, a
stra
tégi
aila
g fo
ntos
ku
tatá
si
prog
ram
ok
elin
dítá
sát,
nyom
on
köve
tésé
t, el
emzé
sét,
érté
kelé
sét
elvé
gezt
e vo
lna.
A
te
rüle
tre
vona
tkoz
ó fo
lyam
atos
od
afig
yelé
s te
chni
kaila
g ne
m m
egol
dott
A
kist
érsé
gi
társ
ulás
sz
ámár
a sz
üksé
ges
egy
olya
n m
unka
szer
veze
t lé
treho
zása
, am
ely
a hu
mán
erőf
orrá
s fe
jlesz
téss
el
kapc
sola
tos
elők
észí
tő,
elem
ző,
dönt
és e
lőké
szítő
fel
adat
okat
el
végz
i. A
K
isté
rség
i tá
rsul
ás
hum
ánerőf
orrá
ssal
ka
pcso
lato
s ha
táro
zata
inak
vé
greh
ajtá
sát
leve
zény
li, a
z er
edm
énye
ket f
igye
li és
el
emzi
. (A
„s
zerv
ezet
” jó
l el
hely
ezhe
tő
a „H
ÍD”
Egye
süle
t re
ndsz
eréb
e.
Társ
adal
mi
meg
bíza
táso
kkal
a
szük
sége
s sz
akem
bere
k ré
szvé
tele
biz
tosí
that
ó)
Kis
térs
égi M
unka
szer
veze
t K
isté
rség
i Tár
sulá
s A
ki
stér
ség
hum
ánerőf
orrá
sána
k tu
dato
s és
terv
szerű
alap
okon
nyu
gvó
foly
amat
os fe
jlődé
se
Inté
zked
és: 5
.2. K
isté
rség
i kut
atóc
sopo
rt műk
ödte
tése
A D
unaú
jvár
osi
Főis
kola
báz
isán
a
kuta
tócs
opor
t lé
trejö
tt az
t fe
jlesz
tési
te
rv
végr
ehaj
tása
cé
ljábó
l al
kalm
azot
tan
kell
műk
ödte
tni
A h
umán
erőf
orrá
s ki
stér
ségi
mér
etű
gazd
álko
dása
nem
kép
zelh
ető
el e
gy
társ
adal
mi
kons
zenz
uson
al
apul
ó,
elfo
gado
tt st
raté
gián
. En
nek
meg
alap
ozás
a az
a
kuta
tóm
unka
, am
ely
a ki
stér
ség
való
ságá
nak
feltá
rásá
t, el
emzé
sét,
a le
hets
éges
vá
ltozt
atás
tech
noló
giák
kut
atás
át,
stb.
öl
eli
fel.
A
Kis
térs
égi
Társ
ulás
sz
ámár
a fo
ntos
ku
tatá
si
prog
ram
ok
meg
foga
lmaz
ásáv
al
a ku
tató
csop
ort
műk
ödés
e ho
sszú
távr
a te
rvez
hető
.
Reg
ioná
lis k
utat
ócso
port
A
kist
érsé
gi
hum
án
vagy
onán
ak
gazd
agod
ása,
fejlő
dése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
104/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
. 3. K
isté
rség
i Érd
ekeg
yezt
ető
Tan
ács l
étre
hozá
sa
Létre
kel
l ho
zni
a ki
stér
ségi
szi
ntű
fogl
akoz
tatá
s po
litik
át
form
áló-
eg
yezt
ető
inté
zmén
yt,
a tá
rgya
ló
olda
lak
inté
zmén
yesü
lésé
t elő
kell
segí
teni
Az
EU
köve
telm
ényn
ek
szám
ító
Kis
térs
égi
Fogl
alko
ztat
ási
Akc
ióte
rv
(pak
tum
) ki
dolg
ozás
a és
műk
ödte
tése
e
fóru
m
és
mun
kasz
erve
zeté
nek
fela
data
mun
kaad
ói,
mun
kavá
llaló
i és
ci
vil
szer
veze
tek
kist
érsé
gi
szin
tű
képv
isel
etei
, K
isté
rség
i Tá
rsad
alm
i Pá
rbes
zéd
Irod
a
Egye
ztet
ett,
szél
es k
örbe
n tá
mog
atot
t, ez
ért
haté
kony
an
végr
ehaj
that
ó dö
ntés
ek é
s int
ézke
dése
k sz
áma,
Inté
zked
és: 5
. 4. K
isté
rség
i Fog
lalk
ozta
tási
Akc
ióte
rv k
észí
tése
és v
égre
hajt
ása
Létre
kel
l ho
zni
a ki
stér
ségi
szi
ntű
fogl
akoz
tatá
s po
litik
a vé
greh
ajtá
sát
bizt
osító
dok
umen
tum
ot
Az
EU
köve
telm
ényn
ek
szám
ít a
Kis
térs
égi
Fogl
alko
ztat
ási
Akc
ióte
rv
(pak
tum
) e
nélk
ül
forr
ások
ne
m
vonh
atók
be
a fo
glal
kozt
atás
ba
Kis
térs
égi É
rdek
egye
ztető
taná
cs
Kis
térs
égi T
ársa
dalm
i Pár
besz
éd Ir
oda
Fejlő
dő,
ruga
lmas
, de
egy
ben
stab
il fo
glal
kozt
atás
a k
isté
rség
ben
Inté
zked
és: 5
. 5. K
isté
rség
i Mun
kaerő-
gazd
álko
dási
Ren
dsze
r ki
építé
se é
s fej
lesz
tése
A k
özsz
féra
mun
kaerő-
gazd
álko
dásá
t sz
abál
yzó
duna
újvá
rosi
re
ndsz
ert
(ren
dele
t, m
unka
erő-
gazd
álko
dási
m
unka
társ
, D
r. K
ovác
s Pá
l K
özsz
olgá
lati
Újra
kezd
ési
Ala
pítv
ány)
ki
ke
ll te
rjesz
teni
az
eg
ész
kist
érsé
gre,
öss
ze k
ell h
ango
lni
a té
rség
fo
glal
kozt
atás
i al
apítv
ánya
inak
tevé
keny
ségé
t
A
közs
zfér
a át
alak
ulás
át
segí
tő,
a vá
rosb
an
már
jó
l műk
ödő
rend
szer
ki
terje
szté
séhe
z cs
ak
a te
lepü
lése
k vo
natk
ozó
dönt
ése
és fo
rrás
bizt
osítá
sa
szük
sége
s,
Fogl
alko
ztat
ás
alap
ítván
yok
célc
sopo
rtjai
, a
kist
érsé
g kö
zalk
alm
azot
tak
A
közs
zfér
a át
alak
ulás
a a
lehe
tő
legk
iseb
b és
rö
vide
bb
idejű
mun
kané
lkül
iség
et o
koz
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
105/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.6. D
unaú
jvár
os –
isko
lavá
ros p
rogr
am fe
ltéte
lren
dsze
réne
k fe
jlesz
tése
1.
A k
isté
rség
csö
kkenő
gyer
mek
léts
zám
át
a m
egye
, a ré
gió,
az
orsz
ág e
gész
éből
id
evon
zand
ó gy
erm
eklé
tszá
mm
al
kom
penz
álva
az
okta
tási
kap
acitá
s cs
ökke
ntés
e he
lyet
t a k
apac
itáso
k m
enny
iség
i és m
inős
égi f
ejle
szté
sét
indí
tjuk
el.
2.A
z ok
tatá
s-fe
jlesz
tés v
áros
i üzl
etág
gá
való
fejle
szté
séve
l nő
a sz
ekto
rban
fo
glal
kozt
atha
tó h
umán
erőf
orrá
s m
e7nn
yisé
ge
3.A
z ok
tatá
s-fe
jlesz
tés v
áros
i üzl
etág
gá
való
fejle
szté
se a
z új
és m
eglé
vő
válla
lkoz
ások
mun
kaerői
gény
ét m
inős
égi
és m
enny
iség
i sze
mpo
ntbó
l is b
izto
síta
ni
tudj
a 4.
Az
okta
tás-
fejle
szté
s vár
osi ü
zlet
ággá
va
ló fe
jlesz
tése
a tu
dom
ányo
s-in
nová
ciós
po
tenc
iál n
övel
ésév
el é
rhető
el. A
D
unaú
jvár
os-is
kola
váro
s okt
atás
i m
inős
ég-te
ljesí
tmén
ye m
int k
özép
- és
min
t fel
sőfo
kon
tesz
i von
zóvá
az
inté
zmén
yeke
t, te
szi l
ehetőv
é a
fejle
szte
tt ka
paci
táso
k ho
sszú
távú
opt
imál
is
kiha
szná
ltság
át.
5.A
z ok
tatá
s-fe
jlesz
tés
váro
si ü
zlet
ággá
va
ló
fejle
szté
se
felp
ezsd
íti
a vá
ros
szel
lem
i, ku
lturá
lis é
leté
t. C
sökk
enti
az
érte
lmis
ég é
s az
ifjú
ság
kist
érsé
gből
val
ó el
vánd
orlá
sát.
1.T
udom
ányo
s-in
nová
ciós
pot
enci
ál
növe
lése
az
orsz
ágbó
l, az
EU
-ból
a v
áros
-ba
n fo
glal
kozt
atot
t tud
omán
yos,
szel
lem
i na
gysá
gok
szám
ának
növ
elés
ével
. Egy
sp
eciá
lis m
ecen
atúr
a re
ndsz
er
műk
ödte
tésé
vel (
lakó
park
a tu
dóso
k sz
ámár
a, sp
eciá
lis ö
sztö
ndíj
rend
szer
, stb
.) rö
vid
idő
alat
t meg
kel
l növ
elni
a v
áros
, a
kist
érsé
g tu
dom
ányo
s pot
enci
áljá
t.
2.O
ktat
ási t
elje
sítm
énye
k m
inős
égfe
jlesz
tése
a tu
dom
ányo
s-in
nová
ciós
pot
enci
ál c
élirá
nyos
fe
lhas
znál
ásáv
al. D
unaú
jvár
os –
isko
-la
váro
s okt
atás
i, ok
tatá
stec
hnol
ógia
i ku
tató
és f
ejle
sztő
báz
is k
iala
kítá
sáva
l tu
dom
ányo
s, m
inős
égi a
lapo
kon
kell
tová
bb n
övel
ni a
meg
lévő
köz
ép- é
s fe
lsőf
okú
okta
tásb
an m
eglé
vő p
iaci
előn
yöke
t.
3.A
Dun
aújv
áros
– is
kola
váro
s diá
k tö
meg
eine
k ko
rsze
rű e
lhel
yezé
si,
szol
gálta
tási
igén
yein
ek k
ielé
gíté
sét
szol
gáló
felté
tele
k m
egte
rem
tése
. K
ollé
gium
i férőh
elye
k sz
ámán
ak
növe
lése
, a d
iáks
ág ig
énye
it ki
elég
ítő
szol
gálta
táso
k lé
trejö
tténe
k és
fe
jlesz
tésé
nek
öszt
önzé
se
A
közé
pfok
ú ok
tatá
si
rend
szer
hez
illes
zkedő
felsőf
okú
okta
tási
re
ndsz
er
kial
akítá
sa.
A
váro
sban
a
közé
pfok
ú sz
akok
tatá
sban
el
töltö
tt
négy
év
m
egho
ssza
bbítá
sa 8
, ill
etve
9 é
vre
a sz
akir
ányú
fő
isko
lai
képz
ések
in
dítá
sáva
l, az
ok
felté
tele
inek
m
egte
-re
mté
séve
l.
Dun
aújv
áros
„is
kola
váro
s” o
ktat
ási
inté
zmén
yei
Dun
aújv
áros
i Fői
skol
a K
ollé
gium
ok
A
kist
érsé
g ok
tatá
sra
spec
ializ
álód
ott
hum
ánerőf
orrá
sána
k nö
vekvő
mér
tékű
fo
glal
kozt
atha
tósá
ga,
a vá
rosi
sz
olgá
ltató
ipar
bev
étel
eine
k nö
veke
dése
, nö
vekvő
váro
si a
dóbe
véte
lek
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
106/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.7. Fői
skol
a fe
jlesz
tése
Az
inté
zked
és
szer
epel
teté
se
szük
sége
s. A
Dun
aújv
áros
i Fő
isko
la
az
önál
lósá
g el
nyer
ését
kö
vető
en
kido
lgoz
ta
a fe
jlesz
tési
st
raté
giáj
át.
Enne
k m
egva
lósí
tása
telje
s m
érté
kben
ré
sze
a D
unaú
jvár
os
„isk
olav
áros
” ko
ncep
ción
ak.
A fői
skol
a fe
jlesz
tése
min
d m
inős
égi,
min
d m
enny
iség
i sz
empo
ntbó
l in
doko
lt.
Kör
nyez
etvé
delm
i sz
ak
indí
tása
, m
édia
is
mer
etek
et
okta
tó
szak
in
dítá
sa,
besz
állít
ói
okta
tói
alpr
ogra
m
fejle
szté
se,
kom
pete
ncia
al
apú
képz
ési t
evék
enys
ég f
ejle
szté
se,
felnőt
tkép
zés
fejle
szté
se,
minős
égfe
jlesz
tés,
infr
astru
ktur
ális
fe
jlesz
tés,
egye
tem
i sz
intű
kép
zése
k irá
nyáb
a va
ló
elm
ozdu
lás,
min
t cé
loka
t rö
gzíti
a Fői
skol
a fe
jlesz
tési
te
rve
Dun
aújv
áros
i Fő
isko
la,
Felsőf
okú
okta
tási
in
tézm
énye
kben
ta
nuln
i vá
gyó
ifjús
ág
(kis
térs
égi,
meg
yei,
regi
onál
is, o
rszá
gos l
épté
kekb
en)
A k
isté
rség
okt
atás
ra s
peci
aliz
álód
ott
hum
ánerőf
orrá
sána
k nö
vekvő
mér
tékű
fo
glal
kozt
atha
tósá
ga,
a vá
rosi
sz
olgá
ltató
ipar
be
véte
lein
ek
növe
kedé
se,
növe
kvő
váro
si
adób
evét
elek
. A
ki
stér
ség
gazd
aság
ának
sz
erke
zeti
átal
akítá
sáho
z sz
üksé
ges
szak
embe
rek
bizt
osítá
sa.
Inté
zked
és: 5
.8. K
isté
rség
i Mun
kavé
delm
i Köz
pont
műk
ödte
tése
A k
isté
rség
i m
unka
hely
ek e
gész
ség-
és
biz
tons
ágku
ltúrá
ja n
em é
ri el
a
kívá
nt
szin
tet.
Ezze
l ka
pcso
lato
s ké
pzés
ek,
taná
csad
ások
re
ndsz
ere
kifo
rrat
lan,
a
ható
ságo
k ka
paci
tása
ne
m e
lege
ndő
a se
gíts
éghe
z, i
nkáb
b cs
ak b
ünte
tnek
. Szü
kség
es e
gy o
lyan
kö
zpon
t műk
ödte
tése
, am
ely
ebbe
n a
kultú
rafe
jlesz
tésb
en g
erje
sztő
sze
repe
t já
tsza
t. A
nag
y eg
észs
ég- é
s bi
zton
ság
kultú
ráva
l re
ndel
kező
vá
llala
tok
szak
embe
rein
ek a
ktiv
izál
ásáv
al é
rjük
el a
fejlő
dést
.
A K
isté
rség
i Mun
kavé
delm
i Köz
pont
fu
nkci
ói:
Okt
atás
, kép
zés,
Szak
taná
csad
ás
Szak
értő
i tev
éken
ység
Pá
lyáz
atok
kés
zíté
se
Műk
ödés
e pá
lyáz
ati
pénz
ekbő
l, he
lyi
tám
ogat
ások
ból
bizt
osíth
ató,
íg
y az
ig
ényb
evevőn
ek
nem
je
lent
m
egol
dhat
atla
n kö
ltség
terh
et
Kis
térs
égi
Mun
kavé
delm
i K
özpo
nt,
OM
MF,
Á
NTS
Z,
Mun
kaad
ói,
mun
kavá
llaló
i kör
Mun
kavá
llaló
k eg
észs
égi
álla
pota
st
abili
záló
dik,
javu
l
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
107/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.9. K
isté
rség
i egé
szsé
gügy
i ellá
tóre
ndsz
er fe
jlesz
tése
A k
isté
rség
ben
műk
ödő
egés
zség
ügyi
sz
olgá
ltató
k te
ljesí
tmén
ye
agy
össz
ehan
golt,
eg
ymás
ra
épülő,
a
páci
ense
k ké
nyel
mét
és
ig
énye
it m
essz
emenőe
n ki
elég
ítő,
csop
ort
prax
isok
műk
ödte
tésé
t sz
em
előt
t ta
rtó
rend
szer
ben
foko
zhat
ó.
A
párh
uzam
ossá
gok
kikü
szöb
ölés
ével
, az
egé
szsé
gügy
i inf
orm
atik
ai re
ndsz
er
tová
bbfe
jlesz
tésé
vel
jele
ntős
en
növe
lhető.
A
külö
nböző
egés
zség
ügyi
sz
olgá
ltató
k eg
yüttm
űköd
ése
az
elm
últ
évek
ben
elin
dult.
A D
unaf
err
regi
onál
is
Egés
zség
pénz
tár,
a há
zior
voso
k,
a K
K
linik
a,
a Sz
ent
Pant
aleo
n kó
rház
, az
Egés
zség
ért
Bt.,
az
Egé
szsé
gmegőr
zési
Köz
pont
, st
b.
együ
ttműk
ödés
i re
ndsz
erét
a
szol
gálta
táso
k fe
jlesz
tése
ér
deké
ben
tová
bb
kell
erős
íteni
új
sz
erep
lők
bevo
násá
val.
Az
ötle
tsze
rű,
párh
uzam
os
fejle
szté
seke
t ös
szeh
ango
lt fe
jlesz
tési
stra
tégi
a vá
ltja
fel.
Egés
zség
ügyi
Szo
lgál
tató
k A
ki
stér
ség
lako
sság
ának
ja
vuló
eg
észs
égi
álla
pota
cs
ökke
nő
egés
zség
ügyi
köl
tség
ek m
elle
tt.
Inté
zked
és: 5
.10.
Kis
térs
égi s
zoci
ális
ellá
tóre
ndsz
erén
ek fe
jlesz
tése
Az
inté
zked
és
szer
epel
teté
se
szük
sége
s. A
ki
stér
ség
szoc
iális
el
látó
rend
szer
e re
ndkí
vül
sokf
éle
minős
éget
ho
rdoz
. M
enny
iség
i sz
empo
ntbó
l a
rend
szer
nem
kép
es
keze
lni
a ki
stér
ségb
en
jele
ntke
ző
vala
men
nyi
prob
lém
át.
Dun
aújv
áros
in
tézm
ényh
álóz
atán
ak
kist
érsé
gi
szük
ségl
etek
et
is
szem
előt
t ta
rtó
fejle
szté
séve
l nö
velh
ető
az
ellá
tóre
ndsz
er
haté
kony
sága
, ki
küsz
öböl
hető
k a
forr
ást
fele
més
ztő
párh
uzam
ossá
gok,
nö
velv
e a
kist
érsé
gi id
entit
ást.
A s
zoci
ális
ellá
tóre
ndsz
er r
endk
ívül
so
k el
embő
l áll.
Eze
k m
egsz
erve
zése
, fo
lyam
atos
műk
ödte
tése
eg
y te
lepü
lése
n be
lül i
s ko
mol
y fe
lada
t. A
te
lepü
lése
k erőf
eszí
tése
i m
a m
ég
első
sorb
an
arra
irá
nyul
nak,
ho
gy
a sa
ját
prob
lém
áika
t sa
ját
erőből
old
ják
meg
. A
ki
stér
ség
szoc
iális
ka
paci
tása
inak
te
rvsz
erű
fejle
szté
séve
l, a
meg
lévő
ér
téke
k bő
víté
séve
l a
kist
érsé
gi
szoc
iális
in
tézm
ényr
ends
zer
haté
kony
sága
nö
velh
ető.
A k
isté
rség
szo
ciál
is e
llátó
ren
dsze
rét
alko
tó in
tézm
énye
k, c
ivil
szer
veze
tek,
ön
korm
ányz
atok
A k
isté
rség
szo
ciál
is b
izto
nság
ának
nö
veke
dése
. A
sz
ociá
lis
gond
okka
l kü
zdők
m
agas
abb
szín
vona
lú,
haté
kony
abb
szol
gálta
táso
khoz
jutn
ak
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
108/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.11.
Kis
térs
ég k
ultu
rális
inté
zmén
yren
dsze
réne
k fe
jlesz
tése
A k
isté
rség
– é
s az
egé
sz o
rszá
g –
alap
vető
pr
oblé
máj
a az
eg
yete
mes
em
beri
kultú
rána
k a
min
d na
gyob
b m
érté
kű
kisz
orul
ása
a m
inde
nnap
okbó
l. A
kul
túra
köz
vetítő
rend
szer
ek tö
rede
zette
k, a
társ
adal
om
kultu
rális
af
finitá
sa
csök
ken,
eg
yre
nagy
obb
mér
teke
t öl
tene
k az
ebből
ad
ódó
érté
kves
ztés
ek,
az e
gész
ségr
e és
a
társ
adal
om
egés
zség
ére
káro
s ko
mpe
nzác
iós
csel
ekvé
sek.
A
ki
stér
ség
kultu
rális
in
tézm
ényr
ends
zere
a
Dun
aújv
áros
i fe
jlesz
tése
knek
kö
szön
hető
en
képe
s ko
mol
y ér
tékk
özve
títés
re.
A
szín
házf
ejle
szté
s, az
M
MK
műk
ödte
tése
, a
kultu
rális
re
ndez
vény
ek, a
z él
énk
civi
l kul
turá
lis
moz
galm
ak
újab
b és
új
abb
tech
noló
giák
kal p
róbá
lnak
elju
tatn
i az
embe
rekh
ez a
kul
túrá
t A
kis
térs
ég
tele
pülé
sei
hagy
omán
yter
emtő
re
ndez
vény
eikk
el a
kul
túra
biz
onyo
s sz
egm
ense
iben
ko
mol
y ér
téke
ket
hord
ozna
k. A
z ér
tékk
özve
títő
szer
ep
haté
kony
ságá
nak
növe
lése
érd
ekéb
en
van
szük
ség
a ki
stér
ségi
lép
téke
kben
át
gond
olt i
ntéz
mén
yfej
lesz
tésr
e.
A
tele
pülé
si
önko
rmán
yzat
ok
költs
égve
tése
eg
yre
kise
bb
szab
ad
moz
gást
eret
eng
ed a
tes
tüle
tnek
. A
ku
ltúra
te
rüle
te
erős
en
meg
síny
lette
ez
t a s
zűkü
lő k
ölts
égve
tési
idős
zako
t. Ez
ért
szük
sége
s a
kist
érsé
g te
lepü
lése
in
műk
ödő
kultu
rális
in
tézm
énye
ket
egy
rend
szer
ként
ke
zeln
i, és
fej
lesz
tésü
ket
egym
ássa
l ös
szha
ngba
n,
egym
ást
kieg
észí
tve
real
izál
ni
a K
isté
rség
i Tá
rsul
ás
Hum
ánst
raté
giáj
a al
apjá
n.
Kis
térs
ég k
ultu
rális
inté
zmén
yei
A k
isté
rség
lak
ossá
gána
k ku
lturá
lis
gazd
agod
ása,
fejlő
dése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
109/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.12.
Sze
llem
i tők
e In
nová
ciós
Par
k lé
treh
ozás
a
Az
info
rmác
ióin
tenz
itásá
t nö
velő
es
zköz
rend
szer
lé
treho
zása
. In
form
áció
s te
chno
lógi
a és
sz
olgá
ltatá
sok
fejle
szté
se,
és
olya
n ké
pzés
i pr
ogra
mok
ind
ítása
, am
elye
k a
szel
lem
i tők
e ka
paci
tás
növe
kedé
sét
szol
gáljá
k.
A
szel
lem
i tő
ke
„műk
ödés
i” f
elté
tele
inek
, tá
rsad
alm
i in
fras
trukt
úráj
ának
lé
treho
zása
. A
„m
űköd
és”
tárg
yi,
szem
élyi
és
in
tézm
ényi
fe
ltéte
lein
ek
meg
tere
mté
se:
info
rmác
iós-
képző
élet
mód
ce
ntru
mok
lé
treho
zása
, fő
állá
sú
„kap
uem
bere
k”
alka
lmaz
ásáv
al,
a sz
elle
mi
tőke
par
k sz
akm
ai te
amjé
nek
irány
ításá
val
Az
inté
zked
és s
zere
pelte
tése
tová
bbra
is
szük
sége
A
kis
térs
ég la
koss
ága
A k
isté
rség
inn
ovat
ív k
apac
itása
inak
nö
veke
dése
, a
kist
érsé
gi
válla
lkoz
ások
, in
tézm
énye
k ve
rsen
ykép
essé
géne
k fo
kozó
dása
, po
zitív
éle
tmód
beli
válto
záso
k.
Inté
zked
és: 5
.13.
Kis
térs
égi I
nfor
mác
iós R
ends
zer
műk
ödte
tése
A
Kis
térs
égi
hum
ánerőf
orrá
s fe
jlesz
tésé
hez
szük
sége
s in
form
áció
k eg
y ré
sze
a m
ár
kife
jlesz
tett
Kis
térs
égi
Info
rmác
iós
Ren
dsze
r műk
ödte
tésé
vel r
ende
lkez
ésre
állh
at.
A
Kis
térs
égi
Info
rmác
iós
Ren
dsze
r ki
fejle
szté
séve
l és
műk
ödte
tésé
vel
kapc
sola
tosa
n a
Kis
térs
égi
Társ
ulás
dö
ntés
eit
meg
hozt
a.
A
rend
szer
műk
ödte
tése
a
hum
ánerőf
orrá
s fe
jlesz
tés
szem
pont
jábó
l re
ndkí
vül
font
os.
(pld
szo
ciál
is,
egés
zség
ügyi
, ok
tatá
si, s
tb. t
erül
etek
info
rmác
iói.
Kis
térs
égi T
ársu
lás
Kis
térs
égi M
unka
szer
veze
t Te
lepü
lési
önk
orm
ányz
atok
C
ivil
szer
veze
tek
Meg
való
suló
hu
mán
erőf
orrá
s fe
jlesz
tés
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
110/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.14.
Ifjú
sági
Irod
a ki
stér
ségi
fejle
szté
se
Az
inté
zked
és sz
erep
elte
tése
tová
bbra
is
szük
sége
s A
Dun
aújv
áros
i Ifjú
sági
Irod
a műk
ödés
ének
poz
itív
tapa
szta
lata
i al
apjá
n a
kist
érsé
gi sz
intre
val
ó te
véke
nysé
gbőv
ítés s
züks
éges
. Az
ifjús
ág p
robl
émái
nak
ism
erte
, se
gíts
égny
újtá
s a p
robl
émák
ke
zelé
sébe
n a
kist
érsé
gben
álta
lába
n m
egol
datla
n ké
rdés
. Az
ifjús
ág
szám
ára
vonz
ó pr
ogra
mok
, al
tern
atív
ák n
yújtá
sáva
l csö
kken
teni
ke
ll az
ifjú
ságo
t nap
jain
kban
re
ndkí
vül i
nten
zíve
n ér
intő
riz
ikóf
akto
rok
hatá
sát
Kis
térs
égi I
fjúsá
gi Ir
oda
Kev
eseb
b de
vian
cia,
sike
res
prog
ram
ok, t
ársa
dalm
i szo
cial
izác
ióra
ké
pes é
s kés
z ifj
úság
Inté
zked
és: 5
.16.
Uni
qa E
gész
ségp
énzt
ár D
unaf
err
tago
zatá
nak
kist
érsé
gi fe
jlesz
tése
Az
önké
ntes
kö
lcsö
nös
egés
zség
pénz
tár a
pre
venc
ió p
énzt
ára.
A
pr
even
ciót
m
inős
égi
szol
gálta
táso
kkal
sz
olgá
lja
az
önko
rmán
yzat
iság
on a
lapu
ló p
énzt
ár.
Egye
síti
az i
gény
beve
vőt
és a
vevőt
, am
i az
egé
szsé
gügy
töb
bi t
erül
etén
ne
m v
alós
ul m
eg, a
mi a
pác
iens
telje
s ki
szol
gálta
totts
ágáh
oz v
ezet
. C
sopo
rt pr
axis
ok
szer
vezé
séve
l ki
s időr
áfor
dítá
ssal
m
inős
égi
szol
gálta
tásh
oz ju
t a p
énzt
árta
g.
A m
unka
álta
tó tá
mog
atás
ával
létre
jött
Dun
afer
r re
gion
ális
Eg
észs
égpé
nztá
r U
niqa
Eg
észs
égpé
nztá
rral
va
ló
fúzi
ójáv
al
stab
il műk
ödte
tési
há
ttér
bizt
osíto
tt.
A
Pénz
tárh
oz
való
te
lepü
lési
ön
korm
ányz
ati
csat
lako
záso
kkal
a
köza
lkal
maz
otti
kör
is
rész
esül
het
a pé
nztá
r sz
olgá
ltatá
sibó
l. Ez
el
indí
tja
a ki
stér
ségi
m
unka
adók
cs
atla
kozá
si
kedv
ének
meg
növe
kedé
sét.
A p
énzt
ár
léte
és
bővü
lése
meg
hatá
rozó
hat
ássa
l bí
r az
eg
észs
égüg
yi
szol
gálta
táso
k m
inős
égfe
jlesz
tésé
re.
Egés
zség
pénz
tár t
agja
i A
pé
nztá
rtago
k eg
észs
égi
mér
hető
ál
lapo
tvál
tozá
sa, j
avul
ása.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
111/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 5
.16.
Köz
épfo
kú o
ktat
ás, s
zakk
épzé
s fej
lesz
tése
(Tér
ségi
Inte
grál
t Sza
kkép
zési
Köz
pont
, sze
rkez
et r
acio
naliz
álás
, nem
ön
korm
ányz
ati f
ennt
artá
sú in
tézm
énye
k sz
ámán
ak n
övel
ése)
A
kö
zépf
okú
okta
tás
fejlő
dési
üt
eme
elm
arad
a
kívá
nato
stól
. A
fe
jlesz
tése
k irá
nyát
álta
lába
n ne
m a
val
ós g
azda
sági
, tá
rsad
alm
i ig
énye
k al
apjá
n sz
abjá
k m
eg,
hane
m a
„kí
nála
ti” o
ldal
elk
épze
lése
i a
fejle
szté
sek
dom
inán
s ge
nerá
lói.
A p
iaci
, ke
resl
eti o
ldal
hat
ása
nehe
zen
érvé
nyes
ül.
Az
önko
rmán
yzat
i dö
ntés
elők
észí
tő
mec
hani
zmus
ai,
a té
nyle
ges
test
ület
i dö
ntés
ek
az
isko
lák
műk
ödés
ével
ka
pcso
lato
san
– pl
. ped
agóg
iai p
rogr
amok
–
nem
ké
pese
k a
piac
i ig
énye
k kö
zvet
ítésé
re,
sok
eset
ben
pusz
tán
a „k
ínál
at”
java
slat
aina
k m
egerős
ítésé
re
szor
ítkoz
ik.
Ebbe
n a
„bel
terje
s”
rend
szer
ben
olya
n ta
rtalé
kok
vann
ak,
amel
yek
kiha
szná
lásá
ról
kár
lenn
e le
mon
dani
. (pl
. TIS
ZK)
A
közé
pfok
ú ok
tatá
s in
tézm
ényr
ends
zeré
nek
fejle
szté
sét
a ke
resl
eti
olda
l ig
énye
inek
max
imál
is
figye
lem
be v
étel
ével
kel
l el
vége
zni.
Ebbe
n fe
jlesz
tési
foly
amat
ban
jele
ntős
le
hető
sége
k re
jlene
k a
civi
l sz
erve
zete
k ál
tal
műk
ödte
tett
isko
lák
rész
arán
yána
k nö
velé
sébe
n.
Az
egys
zerű
bb,
élet
szerűb
b dö
ntés
i fo
lyam
atok
, a
való
s ig
énye
k fo
gadá
sára
val
ó fo
kozo
tt ké
szsé
g és
ké
pess
ég ú
jabb
, a
közé
pfok
ú ok
tatá
si
rend
szer
ben
rejlő
le
hető
sége
k ak
tiviz
álás
át e
redm
énye
zik
A
közé
pfok
ú ok
tatá
s in
tézm
ényr
ends
zeré
nek
fejle
szté
sét
a ke
resl
eti
olda
l ig
énye
inek
max
imál
is
figye
lem
be v
étel
ével
kel
l el
vége
zni.
Ebbe
n fe
jlesz
tési
foly
amat
ban
jele
ntős
le
hető
sége
k re
jlene
k a
civi
l sz
erve
zete
k ál
tal
műk
ödte
tett
isko
lák
rész
arán
yána
k nö
velé
sébe
n.
Az
egys
zerű
bb,
élet
szerűb
b dö
ntés
i fo
lyam
atok
, a
való
s ig
énye
k fo
gadá
sára
val
ó fo
kozo
tt ké
szsé
g és
ké
pess
ég ú
jabb
, a
közé
pfok
ú ok
tatá
si
rend
szer
ben
rejlő
le
hető
sége
k ak
tiviz
álás
át e
redm
énye
zik
A
haté
kony
ok
tatá
si-k
épzé
si
tevé
keny
ségg
el
csök
ken
a to
vább
tanu
lást
ó el
eső,
a
mun
kavi
lágá
ba
beill
eszk
edni
ne
m
tudó
fia
talo
k sz
áma.
Ez
zel
csök
kenn
ek a
csa
ládo
kra
eső
anya
gi
és p
szic
hika
i ter
hek
Inté
zked
és: 5
.17.
Inté
zmén
yek
minős
égüg
yi r
ends
zerf
ejle
szté
se
A
hum
ánte
rüle
teke
n műk
ödő
inté
zmén
yekk
el k
apcs
olat
osan
két
örö
k ké
rdés
vetőd
ik f
el:
mit
szol
gálta
tnak
és
azt h
ogya
n te
szik
. A m
inős
ég fo
galm
ának
in
tenz
ív b
etör
ése
a ga
zdas
ágba
a m
agya
r ga
zdas
ág
alap
vető
át
stru
ktur
álód
ásáh
oz
veze
tett.
Ú
j ve
zető
i fil
ozóf
iák
és
telje
sítm
énye
k je
lent
ek
meg
. A
z idő
bebi
zony
ította
, ho
sszú
tá
von
ezek
a
sike
res
mag
atar
tásf
orm
ák.
A
hum
án
rend
szer
ek
inté
zmén
yeit
ez
a ki
hívá
s fo
lyam
atos
an
és
egyr
e in
tenz
íveb
ben
jele
nik
meg
.
A k
isté
rség
int
ézm
énye
inek
minős
égüg
yi
rend
szer
fejle
szté
se e
lodá
zhat
atla
n fe
lada
t. A
z in
tézm
énye
k és
fen
ntar
tóik
egy
ütte
s ak
arat
akén
t ke
ll m
egje
lení
teni
ez
t a
rend
szer
fejle
szté
si
fela
dato
t. Ez
t a
válto
zásm
ened
zsel
ési
foly
amat
ot e
l ke
ll in
díta
ni.
Szak
értő
k,
taná
csad
ók
bevo
násá
val
gerje
szte
ni k
ell
a sz
üksé
ges
szem
léle
tvál
tozá
st,
a sz
üksé
ges
rend
szer
tele
píté
si
lépé
sek
meg
terv
ezés
ét
és m
egté
telé
t, a
kere
slet
i old
al ig
énye
inek
m
egfe
lelő
foly
amat
os műk
ödés
t.
Kis
térs
ég h
umán
szol
gálta
tói
A
szol
gálta
táso
kkal
m
egel
éged
ett
igén
ybev
evők
szám
a
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
112/
149
IV. I
dege
nfor
galo
m fe
jeze
t
Kül
deté
s: A
z id
egen
forg
alom
és a
turi
sztik
a ad
otts
ágai
nak
és é
rték
eine
k ha
szno
sítá
sáva
l növ
elni
a v
áros
és t
érsé
ge v
onze
rejé
t, bő
víte
ni a
szol
gálta
tási
és f
ogla
lkoz
tatá
si
kapa
citá
sát,
javí
tani
a k
isté
rség
turi
sztik
ai a
rcul
atát
Pr
iori
táso
k 1.
A k
isté
rség
i Dun
a-pa
rt
vízi
és v
íz k
özel
i tur
izm
us
lehe
tősé
gein
ek fe
jlesz
tése
2. A
falu
si tu
rizm
us
lehe
tősé
gein
ek bőv
ítése
és
kiha
szná
lása
3. A
ker
ékpá
ros é
s lov
as
turi
zmus
nép
szerűs
ítése
, sp
eciá
lis tu
risz
tikai
term
ékek
és
infr
astr
uktú
ra fe
jlesz
tése
4. A
z üz
leti
és k
onfe
renc
ia
turi
zmus
lehe
tősé
gein
ek
kiha
szná
lása
, bőv
ítése
5. A
kis
térs
égi
ideg
enfo
rgal
mi
mar
ketin
g in
tézm
énye
síté
se
INT
ÉZ
KE
DÉ
SEK
1.
A
ki
stér
ségi
D
una-
parti
öv
ezet
kom
plex
és
egys
éges
(k
örny
ezet
ja
vító
és
in
fras
trukt
úrabőv
ítő)
ideg
enfo
rgal
mi é
s tu
riszt
ikai
fe
jlesz
tésé
nek
meg
való
sítá
si
tanu
lmán
y el
kész
ítése
. 2.
A
Dun
a m
enti
tele
pülé
sek
hatá
skör
ébe
tarto
zó
és
a m
egva
lósí
tási
tan
ulm
ányb
ól
faka
dó
beru
házá
s ki
vite
lezé
sek
műs
zaki
, ha
tósá
gi
és
mar
ketin
g sz
empo
ntú
koor
diná
lt elők
észí
tése
. 3.
A
fe
jlesz
tésb
e be
vonh
ató
sajá
t és
kü
lső
forr
ások
ös
szev
onás
a,
oper
atív
pr
ogra
m
és
proj
ekte
k ki
dolg
ozás
a, h
elyi
sze
rvez
et
létre
hozá
sa,
a ki
vite
lezé
sek
meg
kezd
ése.
1. A
„D
unaú
jvár
os é
s Té
rség
e tu
rizm
usfe
jlesz
tési
pr
ogra
m”
aktu
aliz
álás
a,
tele
pülé
senk
énti
oper
atív
pr
ogra
mok
kid
olgo
zása
. 2.
Szo
rgal
maz
ni,
elős
egíte
ni a
sz
állá
shel
yek
term
ékfe
jlesz
tésé
t, ki
egés
zítő
sz
olgá
ltatá
sok
bőví
tése
felé
orie
ntál
ni.
3. K
apcs
olód
ás
a bo
rturiz
mus
sal,
a ku
lturá
lis
turiz
mus
sal
és
egyé
b tu
rizm
usfo
rmák
kal
4. S
zakk
épzé
s erő
síté
se
1.
A
kist
érsé
gi
keré
kpár
os
és
lova
s-tú
ra
prog
ram
, va
lam
int
úthá
lóza
ti ko
ordi
náci
ó,
össz
hang
ban
a re
gion
ális
te
rvek
kel.
2.
A
tele
pülé
sek
egye
di
és
hagy
omán
yter
emtő
tu
riszt
ikai
te
rmék
eine
k és
azo
k be
ruhá
zási
pr
ojek
tjein
ek
kido
lgoz
ása.
(N
agyk
arác
sony
: M
ikul
ásfa
lva
mes
efal
u,
Bar
acs:
M
agya
rfal
u,
Mezőf
alva
Ter
mál
fürdő,
stb.
)
1.
A
térs
ég
üzle
ti és
ko
nfer
enci
a tu
rizm
usán
ak
lehe
tősé
geit
és
kapc
soló
dó
infr
astru
ktur
ális
fe
jlesz
tése
it fe
ltáró
ta
nulm
ány
elké
szíté
se.
2.
A
Dun
aújv
áros
i Ü
zlet
i K
iállí
tás
és
Vás
ár
Köz
pont
m
egva
lósí
that
óság
i ta
nulm
ányá
nak
elké
szíté
se.
1.A
ki
stér
ségi
id
egen
forg
alm
i m
arke
ting
szer
veze
t műk
ödés
i fe
ltéte
lein
ek
meg
tere
mté
se.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
113/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. A k
isté
rség
i Dun
a-pa
rt v
ízi é
s víz
köz
eli t
uriz
mus
lehe
tősé
gein
ek fe
jlesz
tése
.
Inté
zked
és: 1
.1. A
kis
térs
égi D
una-
part
i öve
zet k
ompl
ex é
s egy
sége
s (kö
rnye
zet j
avító
és i
nfra
stru
ktúr
a-bő
vítő
) tur
iszt
ikai
fejle
szté
séne
k
meg
való
síth
atós
ági t
anul
mán
y el
kész
ítése
A
meg
való
sítá
s ki
terje
szté
se
a st
atis
ztik
ai k
isté
rség
hat
áskö
rébe
ta
rtozó
Dun
a-pa
rt eg
észé
re
A
fejle
szté
s ko
mpl
ex
keze
lése
sz
akm
aila
g (te
rüle
t és
in
fras
trukt
úraf
ejle
szté
s)
és
ható
sági
lag
(kör
nyez
etvé
delm
i, ví
zjog
i) eg
ység
es,
ered
mén
yese
bb.
A s
aját
és
külső
forr
ások
és
be
fekt
etők
be
voná
sába
n pe
dig
haté
kony
abb
és v
onzó
bb
A
kist
érsé
g D
una
men
ti te
lepü
lése
k ön
korm
ányz
atai
, vá
llalk
ozás
ai
A
kist
érsé
gi
Dun
a-pa
rt id
egen
forg
alm
i és
te
rüle
tfejle
szté
si k
özép
és
hoss
zú
távú
pr
ogra
moz
ása
és
forr
ás
hozz
áren
delé
se
meg
alap
ozot
tá
válik
Inté
zked
és: 1
.2. A
Dun
a m
enti
tele
pülé
sek
hatá
skör
ébe
tart
ozó
és a
meg
való
sítá
si ta
nulm
ányb
ól fa
kadó
kiv
itele
zése
k m
arke
ting
szem
pont
ú ko
ordi
nált
elők
észí
tése
. A
ki
stér
ség
tele
pülé
sein
ek
hatá
skör
ébe
tarto
zó é
s a
Dun
a-pa
rt kö
rnye
zeti
álla
pot
és
turis
ztik
ai
terü
letfe
jlesz
tési
pro
gram
jain
ak é
s a
meg
való
sítá
st
célz
ó pr
ojek
tjein
ek
össz
efog
ása,
sza
kmai
és
mar
ketin
g ko
ordi
náci
ója.
A
sa
ját
és
külső
forr
ások
, fo
rrás
le
hető
sége
k ha
téko
ny f
elha
szná
lása
, er
edm
énye
s el
érés
e. A
meg
való
sítá
si p
riorit
ásba
n a
szak
ható
sági
, kö
zellá
tási
, pi
aci,
arcu
lati
és
álta
láno
s m
arke
ting
szem
pont
ok c
élirá
nyos
inte
grál
ása
Foko
zni
kell
a te
lepü
lése
k ön
korm
ányz
atai
kö
zötti
eg
yüttm
űköd
ést
a ki
stér
ségi
Dun
a-sz
akas
z eg
ység
es é
s eg
ymás
t erős
ítő
körn
yeze
ti ál
lapo
t ja
vító
és
tuda
tos
ideg
enfo
rgal
mi k
ezel
éséb
en
A
kist
érsé
g D
una-
parti
ön
korm
ányz
atai
A
fe
jlesz
tés
dönt
éstá
mog
atás
a,
a fo
rrás
ko
ncen
tráci
ók
haté
kony
ság
növe
kedé
se,
a pá
lyáz
ható
fo
rrás
ok
meg
szer
zésé
nek
ered
mén
yess
ége
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
114/
149
Inté
zked
és:1
.3. A
fejle
szté
sbe
bevo
nhat
ó sa
ját é
s kül
ső fo
rrás
ok ö
ssze
voná
sa, o
pera
tív p
rogr
am é
s sze
rvez
et lé
treh
ozás
a, a
kiv
itele
zése
k m
egke
zdés
e A
z 1.
2.
inté
zked
ésbe
n elők
észí
tett
proj
ekte
k ki
vite
lezé
sét,
végr
ehaj
tási
ko
ordi
náci
óját
, m
onito
rálá
sát,
vala
min
t a
foly
amat
os
forr
ás
és
vagy
onke
zelé
sét
végző
oper
atív
sz
erve
zet
létre
hozá
sa
és
a ho
sszú
tá
vú
műk
ödés
i fe
ltéte
lek
meg
tere
mté
se
A
prog
ram
na
gysá
gren
dje
és
hatá
ster
ület
e,
vala
min
t az
eg
yes
rész
proj
ekte
k ki
terje
dtsé
ge
és
szak
mai
–
ható
sági
in
tegr
itása
, a
fela
dath
alm
az
koor
diná
ciós
ig
énye
sz
üksé
gess
é te
szi
egy
önál
ló
mun
kasz
erve
zet
létre
hozá
sát
és
műk
ödte
tésé
t
A
kist
érsé
g D
una-
parti
te
lepü
lése
k ön
korm
ányz
atai
, vál
lalk
ozás
ai
Felle
ndül
a k
isté
rség
i Dun
a-pa
rt ví
zi
és v
íz k
özel
i tu
rizm
usa,
növ
eked
nek
az
ideg
enfo
rgal
mi
bevé
tele
k.
Fejlő
dnek
és
bővü
lnek
a b
eszá
llító
i és
ka
pcso
lódó
sz
olgá
ltató
i vá
llalk
ozás
ok.
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. A fa
lusi
turi
zmus
lehe
tősé
gein
ek bőv
ítése
és k
ihas
znál
ása
Inté
zked
és: 2
.1 A
„D
unaú
jvár
os é
s Tér
sége
turi
zmus
fejle
szté
si p
rogr
am”
aktu
aliz
álás
a, a
tele
pülé
senk
énti
oper
atív
pro
gram
ok
kido
lgoz
ása
A
korá
bban
ki
dolg
ozot
t fe
jlesz
tési
pr
ogra
m
szem
pont
jai,
és
a m
egye
i tu
riszt
ikai
kon
cepc
ió s
zerin
t, a
kist
érsé
g te
lepü
lése
nkén
ti op
erat
ív id
egen
forg
alm
i és
tur
izm
us f
ejle
szté
si p
rogr
amja
inak
és
az a
ktuá
lis p
roje
ktje
inek
kim
unká
lása
az
aláb
bi fő
bb c
sopo
rtosí
tásb
an:
• A
ha
gyom
ányo
k,
gasz
tronó
mia
i, he
lyi
term
észe
ti és
ku
lturá
lis
vonz
erők
tur
iszt
ikai
ter
mék
ké v
aló
fejle
szté
se.
• A
sz
állá
shel
yek
kom
fort
foko
zat
javí
tó
és
szel
ektív
kí
nála
tbőv
ítő,
vala
min
t a
kapc
soló
dó,
tele
pülé
si
körn
yeze
t sz
ínvo
nale
melő,
pr
ojek
tek
kido
lgoz
ása.
•
A k
isté
rség
tele
pülé
sei k
özöt
ti be
lső
turis
ztik
ai
term
ékek
, eg
yüttm
űköd
ési
kohé
zió
kife
jlesz
tése
•
Szük
sége
s m
egte
rem
teni
a
hely
i ad
otts
ágok
és
le
hető
sége
k ki
hasz
nálá
sáva
l a
tele
pülé
sek
egye
di
ideg
enfo
rgal
mi
vonz
erej
ét
és
turis
ztik
ai a
rcul
atát
. A tö
bb te
lepü
lést
ér
intő
, ill
etve
kis
térs
égi
(reg
ioná
lis)
szin
tű
turis
ztik
ai
term
ékek
ki
dolg
ozás
ának
eg
ység
es
és
koor
diná
lt fe
ltéte
leit,
va
lam
int
a to
vább
i fo
rrás
bevo
náso
k pá
lyáz
ati
alap
ját.
A
kist
érsé
g ön
korm
ányz
atai
, vá
llalk
ozás
ai, s
zerv
ezet
ei
A
falu
si
turiz
mus
fe
llend
ülés
e,
a ka
pcso
lódó
tu
riszt
ikai
te
rmék
ek
fejlő
dése
, a
gazd
aság
i he
lyze
t és
a
körn
yeze
ti ku
ltúra
javu
lása
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
115/
149
Inté
zked
és: 2
.2. S
zorg
alm
azni
, elő
segí
teni
a sz
állá
shel
yek
term
ékfe
jlesz
tésé
t, ki
egés
zítő
szol
gálta
táso
k bő
víté
se fe
lé o
rien
táln
i.
A
szál
lásh
elye
k m
inős
égfe
jlesz
tése
, id
egen
forg
alm
i te
rmék
ekke
l va
ló
össz
hang
ba
hozá
sa,
arcu
lati
kohé
zió
elem
ekén
t val
ó ke
zelé
se
A
szál
lásh
elye
k m
inős
égi
elté
rése
i, ig
énye
sség
i fo
koza
tai
közö
tti e
ltéré
sek,
kül
önbö
zősé
gek,
az
id
egen
forg
alm
i te
rmék
st
ílusá
tól,
„üze
neté
től”
va
ló
távo
lság
ok fe
lszá
mol
ása
a
Szál
lásh
elye
k A
z ös
szeh
ango
lt sz
állá
shel
yek
rend
szer
ével
nő
a
térs
ég
ideg
enfo
rgal
mi v
onze
reje
.
Inté
zked
és: 2
.3. K
apcs
olód
ás a
bor
turi
zmus
sal,
a ku
lturá
lis tu
rizm
ussa
l és e
gyéb
turi
zmus
form
ákka
l
Kih
aszn
álni
a
körn
yeze
tünk
ben
(pl.
meg
ye)
meg
lévő
ku
lturá
lis
érté
keke
t, az
okra
ráép
ülve
növ
elni
a
kist
érsé
g id
egen
forg
alm
i vo
nzás
i kép
essé
gét.
A
kist
érsé
günk
id
egen
forg
alm
i ér
téke
kben
nem
ann
yira
gaz
dag,
ho
gy
ne
legy
en
érde
mes
ki
hasz
náln
i m
ás,
körn
yező
té
rség
ek
érté
keit,
s
azok
ra
ráép
ülve
, az
okat
ki
egés
zítv
e ga
zdag
ítani
a
kist
érsé
günk
vo
nzer
ejét
.
Kör
nyező
kist
érsé
gek
ideg
enfo
rgal
mi é
rtékh
ordo
zói
Nő
a K
isté
rség
be
láto
gató
k sz
áma,
nő
az
id
egen
forg
alm
i üz
letá
g fo
glal
kozt
atás
i kép
essé
ge
Inté
zked
és: 2
.4. S
zakk
épzé
s erő
síté
se
A
falu
si
turiz
mus
ban
szer
epet
vá
llaló
k sz
akm
ai
felk
észü
ltség
ének
növ
elés
e
Szük
sége
s a
vend
églá
tás,
nyel
vism
eret
, st
b.
terü
leté
n m
eglé
vő
hián
yoss
ágok
fe
lszá
mol
ása
Falu
si
turiz
mus
ban
szer
epet
vá
llaló
k Ig
énye
sebb
ellá
tás
bizt
osítá
sáva
l ,
nő a
szo
lgál
tatá
s cs
omag
jó
híre
, nő
a té
rség
be lá
toga
tók
szám
a
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
116/
149
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. A k
erék
páro
s és l
ovas
turi
zmus
nép
szerűs
ítése
, spe
ciál
is tu
risz
tikai
term
ékek
és i
nfra
stru
ktúr
a fe
jlesz
tése
.
Inté
zked
és: 3
.1. A
kis
térs
égi k
erék
páro
s és l
ovas
-túr
a pr
ogra
m, v
alam
int ú
thál
ózat
i koo
rdin
áció
, öss
zhan
gban
a r
egio
nális
terv
ekke
l
A
kist
érsé
g be
lső,
te
rmés
zet
köze
li te
rüle
tein
ek, v
alam
int a
Dun
a-pa
rt sz
abad
idős
és
id
egen
forg
alm
i fu
nkci
ó és
pr
ogra
m
kíná
latá
nak
bőví
tése
az
al
ábbi
fe
lada
tcso
porto
k vé
greh
ajtá
sáva
l: •
A k
erék
páro
s, a
vízi
és l
ovas
turis
ztik
a út
vona
lain
ak, k
apcs
olód
ási (
talá
lkoz
ási)
pont
jain
ak k
ijelö
lése
és e
gysé
ges
meg
jele
níté
se a
z id
egen
forg
alm
i pr
ogra
m é
s inf
rast
rukt
úraf
ejle
szté
si
proj
ekte
kben
. •
Alte
rnat
ív v
ízi,
spor
t, ke
rékp
áros
és
lova
s pro
gram
term
ékek
, túr
acso
mag
ok
kido
lgoz
ása.
•
A
keré
kpár
os
és
lova
s tú
ra
útvo
nal
háló
zato
k ill
eszt
ése
és m
egje
lení
tése
a
térs
ég
közl
eked
ési
infr
astru
ktúr
a fe
jlesz
tési
és k
ivite
lei t
erve
iben
Ker
ékpá
rozá
sra
csak
ki
sebb
út
szak
aszo
k al
kalm
asak
, ös
szef
üggő
ke
rékp
árút
-hál
ózat
hiá
nya.
A D
una-
part,
és
a ki
stér
ség
belső
term
észe
t kö
zeli
terü
lete
inek
turis
ztik
ai fu
nkci
ó hi
ánya
. A
ki
stér
ségi
D
una-
part
feltá
ratla
nság
a la
koss
ági
és
ideg
enfo
rgal
mi
víz
köze
li ta
rtózk
odás
ra.
A
lova
s tu
rizm
us
alac
sony
elte
rjedt
sége
A
kist
érsé
g ér
inte
tt te
lepü
lése
inek
ön
korm
ányz
atai
, .
ideg
enfo
rgal
mi
és
vend
églá
tó s
zolg
álta
tói
és b
eszá
llító
i vá
llalk
ozás
ok
A
keré
kpár
os
és
lova
s tu
rizm
us
felle
ndül
ése,
tov
ábbi
ide
genf
orga
lmi
term
ékek
bő
vülé
se,
a ki
stér
ségi
ga
zdas
ág
szol
gálta
tási
ág
azat
ának
él
énkü
lése
.
Inté
zked
és: 3
.2. A
tele
pülé
sek
egye
di é
s hag
yom
ányt
erem
tő tu
risz
tikai
term
ékei
nek
és a
zok
beru
házá
si p
roje
ktje
inek
kid
olgo
zása
Ala
pozv
a és
kih
aszn
álva
a k
isté
rség
te
lepü
lése
inek
eg
yedi
ad
otts
ágai
t és
le
hető
sége
it, o
lyan
fen
ntar
that
ó és
üzl
etile
g „ö
njár
ó”
turis
ztik
ai
term
ékek
ki
dolg
ozás
a,
amel
yek
egye
nkén
t is
kel
lő i
dege
nfor
galm
i vo
nzerőv
el é
s jö
vede
lem
term
elő
képe
sség
gel
rend
elke
znek
. Pl.:
•
Dun
aújv
áros
(„
Róm
ai
Tábo
rvár
os”,
„N
emze
t Sp
ortv
áros
a”,
„Szo
creá
l Ö
röks
ég”,
„K
once
rtvár
os”,
„T
áncv
áros
”).
• N
agyk
arác
sony
(„
Mik
ulás
falv
a”),
Bar
acs
(Mag
yarf
alu)
, M
ezőf
alva
(T
erm
álfü
rdő)
•
„Dun
a m
enti
Falu
napo
k”
(Bar
acs,
Kis
apos
tag,
R
ácal
más
, N
agyv
enyi
m,
Mezőf
alva
)
A
kist
érsé
g sp
eciá
lis,
egye
di
vonz
erőv
el
rend
elke
ző
ideg
enfo
rgal
mi
term
ékei
nek
hián
ya.
Dun
aújv
áros
róm
ai k
ori
és s
zocr
eál
építé
szet
i ör
öksé
géne
k,
„spo
rt fő
váro
s”,
kultu
rális
-műv
észe
ti ad
otts
ágán
ak
turis
ztik
ai
kiha
szná
latla
nság
a.
A
kist
érsé
gi
tele
pülé
sek
népr
ajzi
, ku
lturá
lis
érté
kein
ek,
néps
zoká
sain
ak,
élő
hagy
omán
yain
ak (f
alun
apok
, búc
súk,
sz
üret
i bá
lok,
bo
rünn
epek
, lo
vas
napo
k)
meg
léte
és
ne
m
kellő
id
egen
forg
alm
i érté
kesí
tése
.
Az
érin
tett
tele
pülé
sek
önko
rmán
yzat
ai,
válla
lkoz
ásai
, sz
erve
zete
i. A
z id
egen
forg
alm
i és
ve
ndég
látó
szo
lgál
tató
i és
bes
zállí
tói
válla
lkoz
ások
A
kist
érsé
gi
belső
és
beut
azó
turiz
mus
ának
él
énkü
lése
, a
tele
pülé
sek
bevé
tele
inek
növ
eked
ése,
a
szol
gálta
tói
és
besz
állít
ói
válla
lkoz
ások
bőv
ülés
e, fe
jlődé
se
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
117/
149
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 4
. Az
üzle
ti és
kon
fere
ncia
turi
zmus
lehe
tősé
gein
ek k
ihas
znál
ása,
bőv
ítése
.
Inté
zked
és:4
.1. A
térs
ég ü
zlet
i és k
onfe
renc
ia tu
rizm
usán
ak le
hető
sége
it és
kap
csol
ódó
infr
astr
uktu
rális
fejle
szté
seit
feltá
ró ta
nulm
ány
elké
szíté
se
Az
üzle
ti és
kon
fere
ncia
tur
izm
us
térs
égi
felté
tele
inek
fej
lesz
tése
, jo
bb
kiha
szná
lása
és
is
mer
tté
téte
le.
Kom
plex
ha
tásv
izsg
álat
ke
reté
ben
feltá
rni é
s kö
rvon
alaz
ni –
a m
eglé
vő
adot
tság
ok é
s le
hető
sége
k, v
alam
int
a vá
rhat
ó ez
irá
nyú
szol
gálta
tási
ig
ényn
övek
edés
re
alap
ozha
tó
- id
egen
forg
alm
i pr
ogra
m
és
kapc
soló
dó
infr
astru
ktúr
a-fe
jlesz
tési
pr
ojek
teke
t. N
övel
ni
a té
rség
be
érke
ző,
mag
as k
ateg
óriá
jú s
zállá
st,
szín
vona
las
és
exkl
uzív
sz
olgá
ltatá
soka
t ig
énylő,
fiz
etők
épes
ve
ndég
forg
alm
at
A té
rség
i köz
leke
dés
– in
fras
trukt
úra
és te
rüle
tfejle
szté
si –
felle
ndül
éséh
ez,
vala
min
t a D
UN
AFE
RR
tech
noló
gia
váltá
sáho
z ka
pcso
lódó
üz
leti
ideg
enfo
rgal
om v
árha
tó n
övek
edés
e.
A
meg
yei
jogú
vá
ros
gazd
aság
i, ku
lturá
lis,
okta
tási
és
sp
ort
élet
e je
lentős
kon
fere
ncia
igén
y po
tenc
iált
hord
oz m
agáb
an
Az
érin
tett
tele
pülé
sek
önko
rmán
yzat
ai,
válla
lkoz
ásai
, ok
tatá
si é
s ku
lturá
lis in
tézm
énye
i. A
z id
egen
forg
alm
i és
ve
ndég
látó
sz
olgá
ltató
i és
be
szál
lítói
vá
llalk
ozás
ok
A
kist
érsé
g tu
rizm
us
üzle
ti és
ko
nfer
enci
a sz
egm
ensé
nek
élén
külé
se,
a m
inős
égi
és
mag
as
kate
góriá
s id
egen
forg
alm
i és
ve
ndég
látó
i sz
olgá
ltatá
sok
fizetők
épes
ker
esle
t növ
eked
ése
Inté
zked
és: 4
.2. A
Dun
aújv
áros
i Üzl
eti K
iállí
tás é
s Vás
ár K
özpo
nt m
egva
lósí
that
óság
i tan
ulm
ányá
nak
elké
szíté
se
Az
üzle
ti és
ko
nfer
enci
a tu
rizm
us
lehe
tősé
geit
bőví
tő,
kom
plex
sz
olgá
ltatá
si
infr
astru
ktúr
a m
egva
lósí
tásá
nak
elők
észí
tése
. A
z id
egen
forg
alom
és
a
turiz
mus
ga
zdas
ágél
énkí
tő,
mul
tiplik
átor
ha
tásá
nak
elős
egíté
se,
a té
rség
i és
vá
rosm
arke
ting
szin
ergi
kus
műk
ödés
i fe
ltéte
léne
k m
egte
rem
tése
. A
te
rüle
tfejle
szté
si
infr
astru
ktúr
a be
ruhá
záso
k ga
zdas
ági
és
ideg
enfo
rgal
mi
együ
ttes
hasz
nosí
tása
vá
rosi
és k
istré
ségi
szin
ten.
A
kist
érsé
gi
inte
gritá
sú,
kom
plex
üz
leti
ideg
enfo
rgal
mi
infr
astru
ktúr
a hi
ánya
a
térs
égbe
n.
A
kist
érsé
gi
„bel
ső”
turiz
mus
ala
cson
y in
tenz
itása
Dun
aújv
áros
Ö
nkor
mán
yzat
a,
Dun
aújv
áros
i K
eres
kede
lmi
és
Ipar
kam
ara,
vál
lalk
ozás
ok
A
váro
s és
té
rség
e üz
leti
kom
mun
ikác
iójá
nak
élén
külé
sét
segí
tő
infr
astru
ktúr
a ki
építé
séne
k m
egal
apoz
ott
lehe
tősé
ge.
Ezál
tal
a ki
stér
ség
turiz
mus
a üz
leti-
ideg
enfo
rgal
om
szeg
men
séne
k él
énkü
lése
, a
minős
égi
és
mag
as
kate
góriá
s ve
ndég
látó
i szo
lgál
tatá
sok
iránt
i fiz
etők
épes
ke
resl
et
növe
kedé
se.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
118/
149
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 5
. A k
isté
rség
i ide
genf
orga
lmi m
arke
ting
inté
zmén
yesí
tése
Inté
zked
és: 5
.1. A
kis
térs
égi i
dege
nfor
galm
i mar
ketin
g sz
erve
zet m
űköd
ési f
elté
tele
inek
meg
tere
mté
se
Szak
mai
koo
rdin
áció
val,
meg
szün
tetn
i a k
isté
rség
id
egen
forg
alm
i arc
ulat
i és m
arke
ting
gyen
gesé
geit.
A je
lentős
turis
ztik
ai
infr
astru
ktur
ális
ber
uház
ások
m
egva
lósí
tásá
t elő
moz
dítv
a,
meg
alap
ozni
a sz
ínvo
nala
s pro
gram
és
szol
gálta
táss
zerv
ezés
felté
tele
it:
• A
ki
stér
ségi
id
egen
forg
alm
i iro
da műk
ödés
ének
meg
indí
tása
. •
A
tele
pülé
sek
egym
ást
erős
ítő
ideg
enfo
rgal
mi
koor
diná
ciós
és
mar
ketin
g te
véke
nysé
géne
k ki
stér
ségi
szin
tű k
ibőv
ítése
. •
Ideg
enfo
rgal
mi
és
turis
ztik
ai
adat
bázi
s ki
dolg
ozás
a és
be
építé
se a
KIR
– b
e
A
kist
érsé
gi
szin
tű
ideg
enfo
rgal
mi
mar
ketin
g te
véke
nysé
g hi
ánya
. R
egio
nális
, kis
térs
égi é
s tel
epül
ési
turis
ztik
ai k
apcs
olat
ok
kiép
ítetle
nség
e. G
yeng
e id
egen
forg
alm
i és t
uris
ztik
ai a
rcul
at,
ideg
enfo
rgal
mi k
omm
unik
áció
, in
form
áció
áram
lás h
iány
a.
A M
ezőf
öld,
min
t fö
ldra
jzi-n
épra
jzi
és
ideg
enfo
rgal
mi
foga
lom
is
mer
etle
nség
e
Az
önko
rmán
yzat
ok,
inté
zmén
yek,
va
lam
int
az
ideg
enfo
rgal
mi
és
vend
églá
tó s
zolg
álta
tói
és b
eszá
llító
i vá
llalk
ozás
ok
A
térs
ég
ideg
enfo
rgal
mán
ak
felle
ndül
ése,
álta
láno
s m
egíté
lésé
nek
javu
lása
. A
ve
ndég
forg
alom
és
a
bevé
tele
k nö
veke
dése
. A
gaz
dasá
g sz
olgá
ltató
i sze
ktor
ának
felle
ndül
ése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
119/
149
V. V
idék
fejle
szté
s fej
ezet
Kül
deté
s: A
vid
ék g
azda
sági
felz
árkó
ztat
ásáv
al, s
zekt
orsz
erke
zeté
nek
kors
zerű
síté
séve
l, az
ere
dmén
yes m
űköd
és, h
aték
onys
ág fe
ltéte
lren
dsze
réne
k ki
alak
ításá
val
bizt
osítj
uk a
vid
éki l
akos
ság
egzi
szte
nciá
lis b
izto
nság
át, a
z eu
rópa
i pia
con
való
meg
fele
lés é
s meg
élés
lehe
tősé
gét.
Prio
ritá
sok
1. A
mezőg
azda
ság
ágaz
atai
nak
fejle
szté
se
2. M
ezőg
azda
ság
belső
és k
ülső
fe
ltéte
lein
ek fe
jlesz
tése
3.
A te
rmés
zet é
rték
eive
l val
ó ga
zdál
kodá
s, ag
rárb
efek
teté
sek
elős
egíté
se
4. K
ultu
rális
örö
kség
megőr
zése
Inté
zked
ések
1.
A
föld
tu
lajd
onos
i sz
erke
zeté
nek
kors
zerű
síté
se
2.
A
mezőg
azda
sági
te
rmék
vála
szté
k op
timal
izál
ása
3. A
z ag
rár
term
ékek
tár
olás
i és
tov
ább-
feld
olgo
zási
lehe
tősé
gein
ek k
iszé
lesí
tése
4.
A b
egyű
jtési
és
felv
ásár
lási
fel
téte
lek
meg
tere
mté
se
5.
Agr
ár
bedo
lgoz
ói
és
szol
gálta
tói
kisü
zem
ek le
tele
píté
séne
k az
elő
segí
tése
6.
H
agyo
mán
yos
és ős
i m
este
rség
ek,
man
ufak
túrá
k le
tele
pedé
séne
k,
vala
min
t műk
ödés
ének
segí
tése
7.
Tá
j-spe
cifik
us
term
ékek
na
gyüz
emi
term
elés
ének
segí
tése
az
EU p
iaca
ira
8.
A
kors
zerű
ha
lász
ati
rend
szer
ek
és
eszk
özök
kife
jlesz
tésé
nek
elős
egíté
se
9.Sz
akta
nács
adó
és f
alug
azdá
sz h
álóz
atok
ki
építé
se, é
s agr
ár te
lehá
zak
létre
hozá
sa
10.
Öko
term
ékek
ki
talá
lása
, te
rmel
ése,
te
rjesz
tése
11
. Eg
y fa
lu
– eg
y te
rmék
re
ndsz
er
meg
való
sítá
sa
1.
Inte
grác
ió, k
lasz
teriz
áció
ki
alak
ításá
nak
szak
mai
segí
tése
2.
A
grár
lo
gisz
tikai
kö
zpon
tok
(műs
zaki
, ke
resk
edel
mi)
létre
hozá
sa,
közr
aktá
rozá
si
felté
tele
k m
egte
rem
tése
3.
Ú
j típ
usú
agrá
rszö
vets
égek
lé
treho
zása
a
term
ékek
pi
acra
ju
tásá
nak
segí
tésé
re,
vala
min
t a
mezőg
azda
ság
term
elés
i fel
téte
lein
ek
kors
zerű
ki
alak
ításá
ra.
(pl.
gazd
akör
ök,
szak
szöv
etke
zete
k,
term
elés
i tár
sasá
gok,
stb.
) 4.
Tu
dom
ányo
s kut
atás
ok tá
mog
atás
a 5.
A
grár
okt
atás
i, vá
llalk
ozói
kép
zése
k,
prog
ram
ok in
dítá
sa
6.
Szak
taná
csad
ó és
fa
luga
zdás
z há
lóza
tok
kors
zerű
síté
se
7.
Agr
ár
tám
ogat
ási
pály
ázat
i pr
ogra
mok
ban
való
rész
véte
l sza
kmai
tá
mog
atás
a 8.
H
elyi
vá
llalk
ozás
ok
segí
tése
a
népe
sség
meg
tartá
sa é
rdek
ében
1.
Kis
térs
égi t
erm
észe
tvéd
elm
i ka
tasz
tere
zési
és b
iodi
verz
itás –
m
onito
rozó
rend
szer
kié
píté
se
2.
Hel
yi
véde
lem
al
att
álló
te
rüle
tek,
kö
rnye
zeti
érté
kek,
ill
etve
ga
zdas
ági
korlá
tozá
s al
á eső
terü
lete
k ki
jelö
lése
, (h
elyr
eállí
tása
), ke
zelé
se.
3.
Ors
zágo
s vé
dele
m a
latt
álló
ter
més
zeti
érté
kek,
te
rmés
zeti
emlé
kek,
eg
yedi
tá
jérté
kek
meg
óvás
a, fe
nnta
rtása
4.
Tá
j-,
term
észe
ti ér
téke
k m
egis
mer
ését
sz
olgá
ló
ökot
uris
ztik
ai
prog
ram
ok
tám
ogat
ása
5.
Kor
szerű
hulla
dékg
azdá
lkod
ási
form
ák
beve
zeté
se é
s tám
ogat
ása
6.
Önk
orm
ányz
atok
ös
ztön
zése
és
tá
mog
atás
a az
agr
ár te
rüle
tek
kije
lölé
sére
7.
A
grár
tá
mog
atás
i pr
ogra
mok
on
való
ré
szvé
tel,
EU
tám
ogat
ási
form
ák
elny
erés
e
8.
Mar
ketin
g és
pia
ckut
atás
fej
lesz
tése
és
tám
ogat
ása
9.
A h
elyi
vál
lalk
ozás
ok s
egíté
se é
s előt
érbe
he
lyez
ése,
a f
ogla
lkoz
tatá
s és
nép
essé
g m
egta
rtás c
éljá
ból
1.
A k
isté
rség
épí
tész
eti e
mlé
kein
ek,
műt
árgy
aina
k, műe
mlé
kein
ek,
műe
mlé
k je
llegű
épí
tmén
yein
ek
felté
rkép
ezés
e, m
egóv
ásuk
, ha
szno
sítá
si le
hető
sége
ik
kido
lgoz
ása.
2.
R
égés
zeti
lelő
hely
ek
meg
óvás
a,
véde
lme.
3.
A
ki
stér
ség
népv
isel
etei
nek,
né
pszo
kása
inak
, tá
jszó
lása
inak
fe
ltérk
épez
ése,
ku
ltúrá
jána
k m
egőr
zése
, az
er
re
létre
jött
szer
veze
tek
tám
ogat
ási
form
áina
k ki
dolg
ozás
a.
4.
Gas
ztro
nóm
iai
érde
kess
égek
té
rkép
ének
elk
észí
tése
, véd
elm
e
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
120/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. A m
ezőg
azda
sági
ága
zata
inak
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 1
.1. A
föld
tula
jdon
osi s
zerk
ezet
ének
kor
szerűs
ítése
A f
öldt
erül
etek
tul
ajdo
n vi
szon
yait
rend
ezni
ke
ll,
tere
t ad
va
a be
ruhá
záso
knak
Font
os
a tu
lajd
onos
i he
lyze
tek
rend
ezés
e,
ezen
fe
lül
olya
n fö
ldte
rüle
ti na
gysá
goka
t ke
ll m
egha
táro
zni
ami
a ko
rsze
rű
term
elés
t leh
etőv
é te
szi
önko
rmán
yzat
ok
A b
efek
tető
k és
a t
erm
elők
szá
már
a ke
dvezőb
b és
gyo
rsab
b el
járá
s
Inté
zked
és: 1
.2. A
mezőg
azda
sági
term
ékvá
lasz
ték
optim
aliz
álás
a
Oly
an t
erm
ékek
nek
a te
rmel
ésér
e és
előá
llítá
sára
ke
ll sz
orítk
ozni
, am
elye
k m
egfe
lelő
pi
acca
l re
ndel
kezn
ek
min
d a
kist
érsé
gen
belü
l, m
ind
az o
rszá
gban
, ill
etve
a
hatá
roko
n tú
l is.
Meg
kel
l hat
ároz
ni a
sz
üksé
glet
eket
és
első
sorb
an e
zekn
ek
a k
ielé
gíté
sére
kel
l tö
reke
dni.
A tú
l te
rmel
ések
et e
zzel
a m
egol
dáss
al k
i le
het k
üszö
böln
i
A t
erm
ékek
fel
esle
ges
felh
alm
ozás
a m
egszűn
ik, o
lyan
term
ékek
ker
ülne
k előá
llítá
sra,
és
term
elés
re,
mel
yekr
e sz
üksé
g va
n
agrá
r ter
melők
Tú
l ter
mel
és m
egszűn
ése,
ker
eset
len
term
ékek
eltű
nése
Inté
zked
és: 1
.3. A
z ag
rár
term
ékek
táro
lási
és t
ováb
b-fe
ldol
gozá
si le
hető
sége
inek
kis
zéle
síté
se
Oly
an tá
roló
és
rakt
ároz
ó üz
emek
nek
a lé
treho
zásá
ban
kell
gond
olko
dni
amel
yek
kikü
szöb
ölik
az
id
énys
zerű
sége
t, em
ellé
ese
tlege
sen
egy
feld
olgo
zó
kapa
citá
s is
ka
pcso
lódh
atna
, m
ely
konz
ervá
lna
tartó
síta
na
vagy
es
etle
gese
n a
term
ékhe
z va
lam
it ho
zzáa
dna
és
elad
ható
vá te
nné
Nin
cs a
kis
térs
égen
bel
ül o
lyan
üze
m
vagy
tá
roló
, am
ely
ezek
et
a fu
nkci
ókat
látn
á el
. A te
rmék
ek e
zzel
az
in
tézk
edés
sel
jobb
pi
aci
foga
dtat
ást k
apná
nak
agrá
r ter
melők
, szo
lgál
tató
k M
agas
abb
szín
vona
lú
term
ékek
előá
llítá
sa
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
121/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
. 4. A
beg
yűjt
ési é
s fel
vásá
rlás
i fel
téte
lek
meg
tere
mté
se
A
kist
érsé
gen
belü
l ni
ncs
meg
a
meg
fele
lő
felv
ásár
ló
hely
ekne
k a
kial
akítá
sa,
nem
műk
ödik
sz
erve
zette
n a
felv
ásár
lás.
Létre
kel
l ho
zni e
gy o
lyan
sze
rvez
etet
mel
y ez
t ko
ordi
nálja
, egy
úgy
neve
zett
TÉSZ
-ek
et,
mel
y a
term
elés
t és
az
ér
téke
síté
st
össz
hang
ba
hozz
a.
Az
össz
efog
ássa
l ol
yan
piac
ok
is
feltá
rhat
ók,
amel
yek
idái
g is
mer
etle
nek
volta
k az
eg
yes
term
elők
ré
széről
. ös
szef
ogva
erős
ebb
a cs
apat
Nin
cs s
zerv
ezet
t ela
dás
és te
rmel
és a
ki
stér
sége
n be
lül
agrá
r ter
melők
A
sz
erve
zets
ég
kiha
t a
kist
érsé
g él
etér
e is
sz
abál
yozo
ttabb
m
ódon
műk
ödne
k ez
ek
a fo
lyam
atok
, az
el
éged
etts
ég m
érhe
tő le
sz
Inté
zked
és: 1
. 5. A
grár
bed
olgo
zói é
s szo
lgál
tató
i kis
üzem
ek le
tele
píté
séne
k az
elő
segí
tése
Agr
ár
bedo
lgoz
ói
és
szol
gálta
tó
cége
k le
tele
píté
sét
kelle
ne
szor
galm
azni
, m
elye
k el
látjá
k a
term
elők
et
a sz
ámuk
ra
szük
sége
s te
rmék
ekke
l, ill
etve
ol
yan
szol
gálta
táso
kat
nyúj
tana
k am
ik
szük
sége
sek.
Pé
ldáu
l al
katré
szek
gy
ártá
sa k
ülön
böző
tech
noló
giák
hoz,
gé
pekh
ez st
b. S
zolg
álta
táso
kban
agr
o sz
ervi
zek
kial
akítá
sa, m
ezőg
azda
sági
gu
mis
műh
elye
k lé
tesí
tése
stb
Sajn
os a
kis
térs
égen
bel
ül n
éhán
y he
lyen
m
egol
dott
csak
a
sajá
t sz
ervi
zelé
s, és
az
se
m
meg
fele
lő
min
denh
ol,
ezér
t le
nne
szük
ség
meg
fele
lően
kép
zett
embe
rekk
el e
gy
olya
n sz
olgá
ltatá
si
lánc
ki
alak
ítása
m
ely
ezek
et
a go
ndok
at
tudj
a or
voso
lni
A
kist
érsé
gben
te
rmelők
és
sz
olgá
ltató
k A
sz
olgá
ltatá
sok
kisz
éles
ítése
, be
dolg
ozó
üzem
ek k
iala
kítá
sa
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
122/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
. 6. H
agyo
mán
yos é
s ősi
mes
ters
égek
, man
ufak
túrá
k le
tele
pedé
séne
k, v
alam
int m
űköd
ésén
ek se
gíté
se
A
hagy
omán
yos
mes
ters
égek
új
ra
fele
leve
níté
se e
zekn
ek a
let
elep
ítése
le
nne
a fő
cél
, eh
hez
köz
vetle
nül
kapc
soló
dik
az
új
mun
kahe
lyte
rem
tés
lehe
tősé
ge
is.
Főké
nt
olya
n m
este
rség
ekbe
n ke
ll go
ndol
kodn
i am
inek
a k
isté
rség
ben
eset
leg
hagy
omán
ya v
olt,
és e
zt f
el
lehe
t el
even
íteni
. Ez
en
nyom
on
kapc
soló
dni
lehe
t kü
lönb
öző
törté
nete
khez
, m
elye
k m
egte
rem
tik
egy-
egy
tele
pülé
s m
onda
köré
t is
. A
tu
riszt
ikai
kín
álat
bőv
ítése
is
lehe
t eg
y fő
cél
eze
n sz
empo
nt sz
erin
t.
A k
isté
rség
terü
leté
n al
ig le
lhetők
fel
az ő
si m
este
rség
ek n
yom
ai,
font
os
ezek
nek
a fe
léle
szté
se
ezze
l a
mun
kahe
lyek
szám
a is
kibőv
ülhe
t
válla
lkoz
ók
Oly
an m
este
rség
ek b
emut
atás
a, a
mi
egye
disé
get
ad
a te
lepü
lése
knek
, tu
riszt
ikai
látv
ányo
sság
ok
Inté
zked
és: 1
. 7. T
áj-s
peci
fikus
term
ékek
nag
yüze
mi t
erm
elés
ének
segí
tése
az
EU
pia
cair
a
A tá
j-spe
cifik
us te
rmék
ek fe
lkut
atás
a és
te
rmel
ése
a ki
stér
ségb
en,
mel
y al
apve
tően
m
egha
táro
zzák
a
term
elés
i irá
nyt,
és
ezek
et
olya
n m
inős
égi
szab
vány
okna
k m
egfe
lelő
en k
ell
előá
llíta
ni,
ami
az
EU
piac
aira
is
ve
rsen
ykép
es
term
éket
er
edm
énye
z.
Min
den
tele
pülé
snek
más
az
adot
tság
a ez
eket
ke
ll m
egta
láln
i, és
ez
al
apjá
n m
egha
táro
zni a
meg
fele
lő te
rmék
et
Oly
an fo
lyam
atok
at is
el k
ell i
ndíta
ni
a ki
stér
ségb
en
ami
már
az
EU
pi
acai
ra i
s ké
pes
olya
n te
rmék
eket
előá
llíta
ni,
ami
csat
lako
zás
után
is
vers
enyk
épes
tud
mar
adni
.
válla
lkoz
ók
Több
spe
ciál
is t
erm
ék l
étre
hozá
sa,
mel
y EU
-s sz
ínvo
nalú
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
123/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
.8. A
kor
szerű
halá
szat
i ren
dsze
rek
és e
szkö
zök
kife
jlesz
tésé
nek
elős
egíté
se
A
kist
érsé
gben
lé
vő
tele
pülé
sek
köze
l fe
le
kapc
soló
dik
a D
una
parth
oz
a te
rmés
zet
adta
lehe
tősé
geke
t sa
jnos
ne
m
kiha
szná
lva
hagy
juk
vesz
ni a
zoka
t az
érté
keke
t am
elye
t a
Dun
a te
rem
t. A
halá
szat
nak
ninc
s m
eg a
meg
fele
lő
eszk
özre
ndsz
ere
ezér
t fe
jlesz
tésr
e
szor
ul é
s sz
orga
lmaz
ni k
ell
enne
k a
lehe
tősé
gnek
a m
eglé
tét i
s az
érin
tett
tele
pülé
seke
n
Az
EU-b
an
való
er
edm
énye
s
műk
ödés
hez
ezek
re
a
tevé
keny
sége
kre
kiem
elt
tám
ogat
ások
hív
ható
k le
, ez
ért
még
mos
t m
eg k
ell
tere
mte
ni e
zeke
t a
lehe
tősé
geke
t, ho
gy
késő
bb
a
tám
ogat
ások
lehí
vhat
ók le
gyen
ek
Aki
k ez
zel
a te
véke
nysé
ggel
fogl
alko
znak
A
térs
égbe
n be
indu
ló h
alás
zat é
s er
re
épülő
feld
olgo
zás
Inté
zked
és: 1
.9. S
zakt
anác
sadó
és f
alug
azdá
sz h
álóz
atok
kié
píté
se, é
s agr
ár te
lehá
zak
létr
ehoz
ása
A
szak
taná
csad
ó há
lóza
tok
szük
ségs
zerű
sége
ne
m
cáfo
lhat
ó,
hisz
en e
gy g
azda
ságb
an n
em é
rthet
m
inde
nhez
a
term
elő
ezér
t a
szak
taná
csad
ó az
aki
a p
robl
émáj
át
orvo
soln
i tu
dja
min
den
kérd
ésbe
n,
ha
info
rmác
ió
szük
sége
s és
va
lam
ilyen
tá
mog
atás
i re
ndsz
erbe
n ré
szt a
kar v
enni
a g
azda
, fo
rdul
hat a
fa
luga
zdás
z há
lóza
thoz
, ill
etve
a
tele
ház
adtta
lehe
tősé
gekh
ez
Az
EU-b
an
való
er
edm
énye
s műk
ödés
hez
szü
kség
szerű
ezek
et a
z in
form
áció
s há
lóza
toka
t ki
építe
ni a
m
ezőg
azda
ságb
an t
erm
elők
szá
már
a is
.
Kis
térs
égbe
n ga
zdál
kodó
k Fe
jlette
bb
info
rmác
ió
áram
lás,
haté
kony
abb
gazd
álko
dás,
javu
ló
élet
minős
ég
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
124/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
.10.
Öko
term
ékek
kita
lálá
sa, t
erm
elés
e, te
rjes
ztés
e
Az
egés
zség
es é
letm
ód e
lterje
désé
vel
az
embe
rek
igén
ylik
ez
ekne
k a
term
ékek
nek
a pi
acra
ker
ülés
ét.
A
kist
érsé
gben
töb
b he
lyen
fol
yik
már
az
öko
term
ékek
term
elés
e, d
e sa
jnos
ez
még
nem
ele
gendő
a pi
aci i
gény
ek
kiel
égíté
sére
, ezé
rt sz
orga
lmaz
ni k
ell
a te
rmel
és
növe
lésé
t, és
m
inél
sz
éles
ebb
term
éksk
álát
ke
ll pr
oduk
álni
. Fő
leg
a ké
zim
unka
ig
énye
s te
rmék
ek e
lőál
lítás
ában
van
na
gy
lehe
tősé
g,
mer
t íg
y a
fogl
alko
ztat
ást i
s meg
lehe
t old
ani
Az
öko
term
ékek
re e
gyre
több
igén
y m
erül
fe
l, jó
pi
aci
lehe
tősé
gek
vann
ak
amel
yek
még
ninc
sene
k ki
hasz
nálv
a.
válla
lkoz
ók
Egés
zség
eseb
b él
etm
ód k
iala
kítá
sa,
növe
kvő
fogl
alko
ztat
ás,
hoss
zabb
m
egél
hető
éle
tkor
Inté
zked
és: 1
.11.
Egy
falu
– e
gy te
rmék
ren
dsze
r m
egva
lósí
tása
Tuda
tosa
n tö
reke
dni
kell
a m
ezőg
azda
sági
ter
mel
ésbe
n a
hely
i ad
otts
ágok
ra
(égh
ajla
t, ta
laj,
tájje
llegű
ha
gyom
ányo
k)
épülő,
ko
mpa
ratív
elő
nyök
kih
aszn
álás
ára.
M
eg k
ell t
erem
teni
az
így
kial
akíto
tt te
rmék
ek im
age-
ét a
z e
célt
szol
gáló
m
arke
ting
stru
ktúr
át.
Az
Euró
pai
piac
on
meg
jele
nő
mezőg
azda
sági
tö
meg
term
elés
el
lens
úlyo
zásá
ra c
élsz
erű
kiha
szná
lni
a m
agya
r sa
játo
sság
okbó
l ad
ódó
egye
di
term
ék
előá
llítá
si
lehe
tősé
geke
t, és
azo
kat k
ellő
mód
on
men
edzs
elve
előn
yöke
t sz
erez
ve
Euró
pába
n
Mezőg
azda
sági
term
elők
, Agr
árka
mar
a A
fa
lvak
m
egta
rtó
képe
sség
e,
élet
minős
ége
javu
l
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
125/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. Mezőg
azda
ság
belső
és k
ülső
felté
tele
inek
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 2
.1. I
nteg
ráci
ó, k
lasz
teri
záci
ó ki
alak
ításá
nak
szak
mai
segí
tése
A t
erve
zett
közö
s te
véke
nysé
gek
hatá
soss
ágáb
an,
haté
kony
ságá
ban
rejlő
lehe
tősé
gek
kiak
názá
sa
Szét
apró
zott
gazd
aság
ok,
párh
uzam
os
tevé
keny
sége
k ha
téko
nysá
ga ro
ssz
Agr
ár te
rmelők
N
agyo
bb
meg
térü
lés
real
izál
ása
az
agrá
rbef
ekte
tése
k vo
natk
ozás
ában
Inté
zked
és: 2
.2. A
grár
logi
sztik
ai k
özpo
ntok
(műs
zaki
, ker
eske
delm
i) lé
treh
ozás
a, k
özra
ktár
ozás
i fel
téte
lek
meg
tere
mté
se
Az
ered
mén
yes
term
elés
és
ér
téke
síté
se lo
gisz
tikai
(te
chni
kai,
szer
vezé
si,
stb.
) fe
ltéte
lrend
szer
ének
m
egte
rem
tése
Hat
ékon
y lo
gisz
tikai
tev
éken
ység
hi
ánya
min
t az
inp
ut,
min
d az
ou
tput
old
alon
Logi
sztik
ai
üzle
tág
szer
eplő
i, ab
ban
érde
kelte
k N
agyo
bb
meg
térü
lés
real
izál
ása
az
agrá
rbef
ekte
tése
k vo
natk
ozás
ában
Inté
zked
és: 2
.3. Ú
j típ
usú
agrá
rszö
vets
égek
létr
ehoz
ása
a te
rmék
ek p
iacr
a ju
tásá
nak
segí
tésé
re, v
alam
int a
mezőg
azda
ság
term
elés
i
felté
tele
inek
kor
szerű
kial
akítá
sára
. (pl
. gaz
dakö
rök,
szak
szöv
etke
zete
k, te
rmel
ési t
ársa
ságo
k, st
b.)
Erőf
orrá
s ko
ncen
tráci
ó ki
stér
ség
spec
ifiku
s fo
rmáj
ának
ki
fejle
szté
se, é
s alk
alm
azás
a
Szét
apró
zott
gazd
álko
dás,
kist
érsé
gi
szin
ten
egyé
nile
g be
fekt
etet
t erőf
orrá
sok
meg
térü
lési
ará
nya
ross
z
Agr
áriu
mba
n do
lgoz
ók
Meg
térü
lési
ráta
nő
Inté
zked
és: 2
.4. T
udom
ányo
s kut
atás
ok tá
mog
atás
a
Agr
ár
term
ékfe
jlesz
tés,
szol
gálta
tásf
ejle
szté
s gy
akor
latá
nak
tudo
mán
yos
meg
alap
ozás
a
Az
agrá
r K+F
kis
térs
égi h
iány
a, a
be
nne
rejlő
le
hető
sége
k ki
akná
zatla
nság
a
Kut
atás
i, fe
jlesz
tési
tevé
keny
sége
t vé
gzők
Fo
lyam
atos
fe
jlődő
te
rmék
és
sz
olgá
ltatá
s sze
rkez
et
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
126/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 2
.5. A
grár
okt
atás
i, vá
llalk
ozói
kép
zése
k, p
rogr
amok
indí
tása
Az
agrá
r te
rüle
ten
dolg
ozók
fe
lkés
zülts
égén
ek,
válto
zásk
ezel
ési
képe
sség
eine
k fe
jlesz
tése
A
stat
ikus
ag
rár
gazd
aság
ru
galm
assá
té
tele
a
szer
eplő
k fe
lkés
zülts
égén
ek ja
vítá
sáva
l
Agr
áriu
mba
n do
lgoz
ók
A
körn
yeze
ti vá
ltozá
sokr
a ha
táso
san
reag
áló
kist
érsé
gi a
grár
ga
zdas
ág
meg
tere
mté
sét
köve
tő
piac
i sta
bilit
ássa
l jár
ó él
etm
inős
ég
növe
kedé
s
Inté
zked
és: 2
.6. S
zakt
anác
sadó
és f
alug
azdá
sz h
álóz
atok
kor
szerűs
ítése
Az
agrá
r te
rüle
ten
dolg
ozók
tá
mog
atás
a sz
akm
ai
taná
csad
ói,
szak
értő
i há
lóza
t fe
jlesz
tésé
vel,
műk
ödte
tésé
vel
A m
eglé
vő s
zakt
anác
sadó
i hál
ózat
ha
tásf
oka
nem
kie
légí
tő
Szak
értő
k, a
grár
-, m
inős
égüg
yi-,
stb.
szak
embe
rek
Mezőg
azda
ság
hatá
sfok
a nő
Inté
zked
és: 2
.7. A
grár
tám
ogat
ási p
ályá
zati
prog
ram
okba
n va
ló r
észv
étel
szak
mai
tám
ogat
ása
Pály
ázat
i út
on
a ki
stér
ségb
en
agrá
rfej
lesz
tési
cé
lú
forr
ások
nagy
ságr
endj
ének
növ
elés
e
A k
isté
rség
ben
az
agrá
rium
ban
dolg
ozók
pá
lyáz
ati
ered
mén
yess
ége
gyen
ge
Önk
orm
ányz
atok
, ta
nács
adó,
szak
értő
, ké
pző
inté
zmén
yek,
válla
lkoz
ások
Forr
ásm
egkö
tő k
épes
ség
nő
Inté
zked
és: 2
.8. H
elyi
vál
lalk
ozás
ok se
gíté
se a
nép
essé
g m
egta
rtás
a ér
deké
ben
Az
agrá
rgaz
dasá
g m
egta
rtó
erej
ének
fo
kozá
sa
és
haté
kony
tám
ogat
ó,
öszt
önző
ki
stér
ségi
szer
epvá
llalá
ssal
A
sike
res
agrá
rgaz
dák
szám
a
alac
sony
Önk
orm
ányz
atok
, ta
nács
adó,
szak
értő
, ké
pző
inté
zmén
yek,
válla
lkoz
ások
Az
agrá
rium
ban
dolg
ozók
léts
zám
arán
ya st
abili
záló
dik
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
127/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. A te
rmés
zet é
rték
eive
l val
ó ga
zdál
kodá
s, ag
rárb
efek
teté
sek
elős
egíté
se
Inté
zked
és: 3
.1. K
isté
rség
i ter
més
zetv
édel
mi k
atas
zter
ezés
i és b
iodi
verz
itás –
mon
itoro
zó r
ends
zer
kiép
ítése
Term
észe
tvéd
elm
i te
véke
nysé
g ha
téko
nysá
gána
k nö
velé
se
kals
zter
ek lé
treho
zásá
val
Term
észe
tvéd
elm
i kl
aszt
er
kist
érsé
gi h
iány
a Te
rmés
zetv
édel
embe
n te
véke
nyke
dő
inté
zmén
yek,
vá
llalk
ozás
ok, s
zolg
álta
tók
Term
észe
tvéd
elm
i ha
téko
nysá
g nő
Inté
zked
és: 3
.2. H
elyi
véd
elem
ala
tt á
lló te
rüle
tek,
kör
nyez
eti é
rték
ek, i
lletv
e ga
zdas
ági k
orlá
tozá
s alá
eső
terü
lete
k ki
jelö
lése
,
(hel
yreá
llítá
sa),
keze
lése
.
Kis
térs
ég
önko
rmán
yzat
ai
term
észe
tvéd
elm
i sz
erep
válla
lásá
nak
növe
lése
, a
kérd
és
rend
szer
es
napi
rend
re
véte
léve
l, te
rüle
tek
kije
lölé
séve
l és
min
otor
jáva
l.
Önk
orm
ányz
atok
fig
yelm
e ne
m
fóku
szál
err
e a
terü
letre
Ö
nkor
mán
yzat
ok
Hel
yi
véde
lmi
rend
szer
ki
alak
ításá
val
a vé
delm
i ha
téko
nysá
g nő
, az
érté
kmegőr
ző,
illet
ve g
yara
pító
kép
essé
g nő
Inté
zked
és: 3
.3. O
rszá
gos v
édel
em a
latt
álló
term
észe
ti ér
téke
k, te
rmés
zeti
emlé
kek,
egy
edi t
ájér
téke
k m
egóv
ása,
fenn
tart
ása
Hat
ékon
y eg
yüttm
űköd
ési
rend
szer
kié
píté
se a
hel
yi é
s az
or
szág
os e
rőfo
rrás
ok k
özöt
t
Ilyen
je
llegű
eg
yüttm
űköd
és
haté
kony
sága
nap
jain
kban
ross
z O
rszá
gos é
s hel
yi sz
erep
lők
Véd
elem
ha
téko
nysá
ga,
a ki
stér
ség
érté
kmegőr
ző,
érté
knöv
elő
képe
sség
e nő
In
tézk
edés
: 3.4
. Táj
-, te
rmés
zeti
érté
kek
meg
ism
erés
ét sz
olgá
ló ö
kotu
risz
tikai
pro
gram
ok tá
mog
atás
a
Az
aktív
tá
jvéd
elem
fe
ltéte
lrend
szer
ének
m
egte
rem
tése
, am
ely
nem
a
herm
etik
us
elzá
rás
eszk
özre
ndsz
erév
el,
hane
m
a fo
lyam
atos
tu
riszt
ikai
ér
ték
hasz
nosí
tási
cé
loka
t sz
olgá
ló
infr
astru
ktúr
a ki
alak
ításá
val
oldj
a m
eg a
meg
fele
lő v
édel
met
Cél
zott
ökot
uris
ztik
ai p
rogr
amok
ki
stér
ségi
hiá
nya
Vál
lalk
ozás
ok, s
zolg
álta
tók
Érté
kmegőr
zés
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
128/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.5. K
orsz
erű
hulla
dékg
azdá
lkod
ási f
orm
ák b
evez
etés
e és
tám
ogat
ása
A t
ájvé
dele
m h
ulla
dékk
ezel
ésse
l ös
szef
üggő
st
raté
giáj
ának
ki
alak
ítása
, meg
való
sítá
sa
Hul
ladé
kgaz
dálk
odás
tá
jvéd
elem
mel
ka
pcso
lato
s ha
téko
nysá
ga ro
ssz.
Hul
ladé
kgaz
dálk
odás
ban
szer
epet
vá
llaló
vál
lalk
ozás
ok, s
zolg
álta
tók
Hul
ladé
kgaz
dálk
odás
tá
jrom
boló
ha
tásm
echa
nizm
usán
ak
csök
kent
ése
Inté
zked
és: 3
.6. Ö
nkor
mán
yzat
ok ö
sztö
nzés
e és
tám
ogat
ása
az a
grár
terü
lete
k ki
jelö
lésé
re
Az
önko
rmán
yzat
okat
ösz
tönö
zni
kell,
ho
gy o
lyan
ter
ület
eket
is
jelö
ljene
k ki
, m
elye
k m
ezőg
azda
sági
tev
éken
ység
ekre
al
kalm
asak
, íg
y m
egol
dhat
ó le
hetn
e az
is
, ho
gy
egy-
egy
term
elő
ellá
tja
a te
rmék
ével
a
tele
pülé
st,
ami
neki
a
meg
élhe
tésé
t bi
ztos
ítja,
va
gy
a te
rüle
tekr
e ag
rárs
zolg
álta
tó
egys
égek
et
kelle
ne te
lepí
teni
a m
unka
hely
tere
mté
s vé
gett.
Lehe
tősé
get a
dnán
ak e
zek
a te
rüle
tek
a he
lybé
li ga
zdák
nak
és te
rmelők
nek
a m
egél
heté
sük
bizt
osítá
sára
, ill
etve
új
mun
kahe
lyek
jönn
ének
létre
önko
rmán
yzat
ok
A n
épes
ség
hely
ben
tartá
sa
Inté
zked
és: 3
.7. A
grár
tám
ogat
ási p
rogr
amok
on v
aló
rész
véte
l, E
U tá
mog
atás
i for
mák
eln
yeré
se
A
tám
ogat
ási
form
ák
kiha
szná
lása
az
ért
céls
zerű
, és
in
kább
ke
ll ki
hasz
náln
i, m
ert
egy
kis
odaf
igye
léss
el
igen
ke
dvező
felté
tele
k m
elle
tt na
gy
össz
egű
tám
ogat
ások
hí
vhat
ók
le
a vi
dék
meg
segí
tésé
re.
Ezek
en
a tá
mog
atás
okon
rés
zt v
ehet
nek
min
d a
term
elők
és
m
ind
az
önko
rmán
yzat
ok
pers
ze
külö
nböző
felté
tele
k m
elle
tt. T
ámog
atás
sal t
öbb
beru
házá
s és
elk
épze
lés
való
sulh
at
meg
, m
ind
sajá
t öne
rőbő
l
Ezek
a
tám
ogat
ások
m
inde
nki
szám
ára
hozz
áfér
hető
k, tö
bb h
aszn
os
beru
házá
s va
lósu
lhat
m
eg
az
igén
ybev
étel
sorá
n
Kis
térs
égbe
n tá
mog
atás
ra p
ályá
zók
Sike
res
pály
ázat
es
etén
a
meg
való
sulá
s
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
129/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.8. M
arke
ting
és p
iack
utat
ás fe
jlesz
tése
és t
ámog
atás
a
Font
os a
pia
cok
felk
utat
ása
és a
m
arke
ting
tevé
keny
sége
k előt
érbe
he
lyez
ése,
miv
el tu
dnun
k ke
ll m
ilyen
te
rmék
ekre
, és s
zolg
álta
táso
kra
van
szük
ségü
nk a
kis
térs
égen
bel
ül,
illet
ve a
kis
térs
ég a
dotts
ágai
t, el
adha
tósá
gát a
mar
ketin
g se
gíts
égév
el tu
djuk
kih
aszn
álni
A k
isté
rség
nép
szerűs
ítése
, és o
lyan
te
rmék
ek sz
olgá
ltatá
sok
szor
galm
azás
a, a
mire
szük
ség
van
Kis
térs
ég ö
nkor
mán
yzat
ai é
s kam
arái
N
övek
edő
fogl
alko
ztat
otts
ág
Inté
zked
és: 3
.9. A
hel
yi v
álla
lkoz
ások
segí
tése
és e
lőté
rbe
hely
ezés
e, a
fogl
alko
ztat
ás é
s nép
essé
g m
egta
rtás
cél
jábó
l
Azo
kat a
vál
lalk
ozás
okat
és
befe
ktetők
et k
ell s
egíte
ni a
kik
a ki
stér
sége
n be
lül é
lnek
, így
a
lete
lepe
dést
is a
bef
ekte
tésr
e a
kist
érsé
gen
belü
l kel
l szo
rgal
maz
ni.
A h
elyi
vál
lalk
ozók
meg
tartá
sa
font
os, m
ert h
a jó
l és a
bef
ekte
tő
akko
r a k
isté
rség
nek
sem
lehe
tnek
na
gy g
ondj
ai
A fo
glal
kozt
atás
, adó
kból
adó
dó
bevé
tele
k K
isté
rség
vál
lalk
ozás
ai, b
efek
tető
i M
unka
hely
tere
mté
s, ad
ókbó
l bev
étel
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 4
. Kul
turá
lis ö
röks
ég m
egőr
zése
Inté
zked
és: 4
.1. A
kis
térs
ég é
píté
szet
i em
léke
inek
, műt
árgy
aina
k, műe
mlé
kein
ek, m
űem
lék
jelle
gű é
pítm
énye
inek
felté
rkép
ezés
e,
meg
óvás
uk, h
aszn
osítá
si le
hető
sége
ik k
idol
gozá
sa
A
vidé
kfej
lesz
tést
m
egal
apoz
ó ku
lturá
lis i
dent
itás
meg
tere
mté
se
az
érté
kein
k sz
ámba
véte
léve
l, el
emzé
séve
l, ke
zelé
séve
l és
ha
téko
ny k
omm
unik
áció
jáva
l.
A
lako
sság
na
gy
rész
e ni
ncs
tiszt
ában
ez
ek
érté
kek
mib
enlé
téve
l
Rég
észe
ti,
kultu
rális
, sz
akem
bere
k, in
tézm
énye
k K
isté
rség
i id
entit
ás nő,
kis
térs
ég
vonz
erej
e em
elke
dik,
ja
vul
az
imáz
s.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
130/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 4
.2. R
égés
zeti
lelő
hely
ek m
egóv
ása,
véd
elm
e
Önk
orm
ányz
ati,
inté
zmén
yi
és
civi
l erőf
orrá
sok
inte
grác
iójá
nak
meg
tere
mté
se
egy
haté
kony
abb
lelő
hely
m
egóv
ási
telje
sítm
ény
elér
ése
érde
kébe
n
Lelő
hely
ek m
egóv
ása
prob
lém
ás
Rég
észe
ti sz
akem
bere
k,
inté
zmén
yek
Érté
kmegőr
zés,
ideg
enfo
rgal
mi
vonz
erő
növe
kedé
se
Inté
zked
és: 4
.3. A
kis
térs
ég n
épvi
sele
tein
ek, n
épsz
okás
aina
k, tá
jszó
lása
inak
felté
rkép
ezés
e, k
ultú
rájá
nak
megőr
zése
, az
erre
létr
ejöt
t
szer
veze
tek
tám
ogat
ási f
orm
áina
k ki
dolg
ozás
a.
A
vidé
kfej
lesz
tést
m
egal
apoz
ó ku
lturá
lis i
dent
itás
meg
tere
mté
se
a ku
lturá
lis
érté
kein
k sz
ámba
véte
léve
l, el
emzé
séve
l, ke
zelé
séve
l és
ha
téko
ny
kom
mun
ikác
iójá
val
A
lako
sság
na
gy
rész
e ni
ncs
tiszt
ában
ez
ek
érté
kek
mib
enlé
téve
l
Nép
műv
elők
, ku
lturá
lis
szak
embe
rek
Kis
térs
égi
iden
titás
nő,
kis
térs
ég
vonz
erej
e em
elke
dik,
ja
vul
az
imáz
s
Inté
zked
és: 4
.4. G
aszt
ronó
mia
i érd
ekes
sége
k té
rkép
ének
elk
észí
tése
, véd
elm
e
A
vidé
kfej
lesz
tést
m
egal
apoz
ó id
entit
ás
meg
tere
mté
séhe
z a
gasz
tronó
mia
i ér
téke
ink
szám
bavé
tele
, el
emzé
se,
ered
mén
yei
alap
ján
a ve
ndég
látá
sban
val
ó ha
szno
sítá
sa
A
kist
érsé
g m
arká
ns
gasz
tronó
mia
i ar
cula
ta
nem
lé
tezi
k
Gas
ztro
nóm
iai
szak
embe
rek,
ve
ndég
látó
hely
ek
Turis
ztik
ai v
onze
rő nő
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
131/
149
VI.
Part
ners
ég fe
jeze
t
Kül
deté
s: A
kis
térs
ég k
ifele
és b
efel
e ir
ányu
ló te
véke
nysé
gét t
elje
sség
gel á
that
ó pa
rtne
rség
i vis
zony
ok é
s tev
éken
ység
ek k
iala
kítá
sa
Fő c
él: a
kis
térs
ég in
tézm
énye
sülé
séne
k és
kom
plex
fejlő
désé
t meg
alap
ozó
partn
ersé
gi v
iszo
nyok
létre
hozá
sa
Prio
ritá
sok
1. K
isté
rség
i par
tner
szer
veze
tek,
egye
sülé
sek,
létr
ehoz
ása,
fejle
szté
se
2. K
isté
rség
i par
tner
ségi
tevé
keny
sége
k
fejle
szté
se
3. A
kis
térs
ég, m
int ö
nálló
inté
zmén
y
part
ners
égi k
apcs
olat
aina
k,
tevé
keny
ségé
nek
fejle
szté
se
4. A
kis
térs
égi t
udat
erő
síté
se
Inté
zked
ések
1.
Kis
térs
égi
Mun
kaad
ói
szöv
etsé
g lé
treho
zása
2.
Kis
térs
égi
mun
kavá
llaló
i ké
pvis
elet
lé
treho
zása
3.
C
ivil
szer
veze
tek
kist
érsé
gi
szin
t sz
erve
ződé
sein
k tá
mog
atás
a 4.
K
isté
rség
i Pá
rbes
zéd
Irod
a Műk
ödte
tése
1. K
isté
rség
i Te
rvez
ési
Ren
dsze
r ki
alak
ítása
2.
A k
isté
rség
, m
int
inté
zmén
y m
unka
szer
veze
téne
k lé
treho
zása
3.
Sz
ociá
lis/fo
glal
kozt
atás
i pa
rtner
ség
tevé
keny
ség
tám
ogat
ása
4. P
roje
ktpa
rtner
ségi
tevé
keny
ség
koor
diná
lás
4.
Köz
igaz
gatá
si
koor
diná
ció,
pa
rtner
ség
fejle
szté
s
1.
Hat
áros
ki
stér
sége
kre
irány
uló
inte
rreg
ioná
lis p
artn
ersé
g fe
jlesz
tése
2.
Fe
jér
meg
yére
irá
nyul
ó pa
rtner
ség
fejle
szté
se
3.
Köz
ép-D
unán
túli
régi
óra
irány
uló
partn
ersé
g fe
jlesz
tése
4.
Tes
tvér
tele
pülé
sek
kist
érsé
geiv
el v
aló
partn
ersé
g fe
jlesz
tése
1.
Kis
térs
égi
arcu
lati
kézi
köny
v el
kész
ítése
2.
Pa
rtner
ségi
ko
mm
unik
áció
s st
raté
gia
elké
szíté
se
3.
Kis
térs
ég-tu
dat
kial
akítá
sa
és
fejle
szté
se
4. S
zelle
mi m
űhel
yek
fejle
szté
se
5.
Kis
térs
égi
stra
tégi
a al
apjá
n ki
stér
ségi
ös
szet
arto
zást
erős
ítő
kultu
rális
, sza
badi
dős,
tudo
mán
yos
rend
ezvé
nyek
szer
vezé
se
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
132/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. Kis
térs
égi p
artn
ersz
erve
zete
k, e
gyes
ülés
ek lé
treh
ozás
a, fe
jlesz
tése
Inté
zked
és: 1
.1. K
isté
rség
i Mun
kaad
ói S
zöve
tség
létr
ehoz
ása
A
térs
égi
mun
kaerő
piac
i m
ozgá
sokr
ól
való
gy
ors
info
rmál
ódás
, eg
ység
es
érde
kérv
énye
síté
s
A t
erül
eti
elvű
kép
vise
let
kist
érsé
gi
szin
tű k
iala
kítá
sa E
U k
övet
elm
ény.
A
té
rség
ben
műk
ödő
mun
kaad
ók
reál
is é
s gy
ors
képe
t ka
phat
nána
k a
térs
égi
mun
kaerőp
iacr
ól,
anna
k al
akul
ásár
ól,
haté
kony
abba
n re
agál
hatn
ának
vál
tozá
saira
A
kist
érsé
gben
műk
ödő
cége
k,
válla
lkoz
ások
A
kis
térs
égi
fogl
alko
ztat
ási/s
zoci
ális
fo
lyam
atok
ba,
dönt
ésho
zata
li m
echa
nizm
usáb
a be
vont
mun
kaad
ók
szám
a
Inté
zked
és: 1
.2. K
isté
rség
i mun
kavá
llaló
i kép
vise
let l
étre
hozá
sa
Egys
éges
ki
stér
ségi
m
unka
válla
lói
érde
kérv
énye
síté
s le
hető
ségé
nek
meg
tere
mté
se
A t
erül
eti
elvű
kép
vise
let
kist
érsé
gi
szin
tű k
iala
kítá
sa E
U k
övet
elm
ény.
A
fog
lalk
ozta
tásr
a irá
nyul
ó te
rüle
ti sz
intű
dö
ntés
ek
társ
adal
mi
elfo
gadt
atás
ához
né
lkül
özhe
tetle
n le
gitim
áló
szer
vező
dés.
kist
érsé
gben
ta
gság
gal
bíró
m
unka
válla
lói k
épvi
sele
tek
A k
isté
rség
i fo
glal
kozt
atás
i/szo
ciál
is
foly
amat
ba,
dönt
ésho
zata
li m
echa
nizm
usáb
a be
vont
m
unka
válla
lói k
épvi
sele
tek
szám
a
Inté
zked
és: 1
.3. C
ivil
szer
veze
tek
kist
érsé
gi sz
intű
szer
vező
dése
inek
tám
ogat
ása
A c
ivil
szer
veze
tek
szer
vező
dése
in
kere
sztü
l a k
isté
rség
i tud
at e
rősí
tése
, va
lam
int
vala
men
nyi
olya
n in
tézk
edés
tá
rsad
alm
i kö
zels
égbe
vi
tele
, am
ely
a ki
stér
ségg
el
kapc
sola
tos,
így
azok
elfo
gadt
atás
a is
sz
éles
körű
tá
mog
atot
tság
ra
szám
íthat
A
partn
ersé
gi
visz
onyo
k ki
alak
ításá
ban
jele
ntős
sz
erep
et
játs
zana
k a
civi
l sz
erve
zete
k, a
kik
a tá
rsad
alm
i él
et v
alam
enny
i sz
ínte
rén
jele
n va
nnak
. Á
ltalu
k sz
inte
a
kist
érsé
g ös
szla
koss
ágán
ak
jele
ntős
ré
sze
elér
hető
. Ö
ssze
hang
olt
tevé
keny
ségü
k cs
ak
foko
zná
haté
kony
ságu
kat
Kis
térs
ég
terü
leté
n do
lgoz
ó ci
vil
szer
veze
tek
A k
isté
rség
i fo
glal
kozt
atás
i/szo
ciál
is
foly
amat
okba
n.
dönt
ésho
zata
li m
echa
nizm
usáb
a be
vont
ci
vil
szer
veze
tek
szám
a
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
133/
149
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. Kis
térs
égi p
artn
ersé
gi te
véke
nysé
gek
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 2
.1. K
isté
rség
i Ter
vezé
si R
ends
zer
kial
akítá
sa
Kis
térs
égi,
tele
pülé
si te
rvez
ési
rend
szer
koh
ézió
jána
k m
egte
rem
tése
Terv
ezés
i fol
yam
atok
egy
más
ra
épül
ése,
a te
rveg
yeze
tési
m
echa
nizm
us h
atás
ossá
ga n
em
meg
fele
lő
Kis
térs
égi ö
nkor
mán
yzat
ok,
Kis
térs
égi T
ársu
lás,
terv
ezés
sel
fogl
alko
zó m
unka
szer
veze
tek
Terv
ezés
i mun
ka h
aték
onys
ága
nő, e
gyez
teté
si fo
lyam
atba
n a
szük
sége
s egy
etér
tés k
iala
kul,
a vé
greh
ajtá
s sze
mél
yi fe
ltéte
lei
meg
tere
mtő
dnek
. In
tézk
edés
:
Inté
zked
és: 2
.2. A
kis
térs
ég, m
int i
ntéz
mén
y m
unka
szer
veze
téne
k lé
treh
ozás
a
A
közp
onti,
ré
giós
fo
rrás
ok
- a
prio
ritás
okna
k m
egfe
lelő
–
a le
hető
sége
khez
m
ért
legm
agas
abb
arán
yú
kist
érsé
gbe
törté
nő
meg
szer
zése
Eu-s
elv
árás
, de
a m
ai g
yako
rlatb
an
is e
gyre
gya
krab
ban
köve
telik
meg
eg
y-eg
y pá
lyáz
at f
elté
tele
ként
a tö
bb
tele
pülé
s eg
yütte
s fe
jlesz
tési
igén
yét.
Cél
szerű
már
m
ost
a fe
jlesz
tési
ig
énye
k,
előz
etes
fe
lmér
ése,
ko
ordi
nálá
sa
a pá
lyáz
ati
pénz
eszk
özök
oda
ítélé
se é
rdek
ében
Önk
orm
ányz
atok
, pr
ojek
tekb
en r
észt
ve
vők
A
létre
hozo
tt in
tézm
ényr
ends
zer
segí
tség
ével
m
egva
lósu
ló
fejle
szté
sek
a té
rség
ben
élők
él
etm
inős
égén
ek ja
vítá
sát s
zolg
áljá
k
Inté
zked
és: 2
.3. S
zoci
ális
/fogl
alko
ztat
ási p
artn
ersé
g te
véke
nysé
g tá
mog
atás
a
A
mun
kaerőp
iac
moz
gása
inak
az
onna
li és
zlel
ése,
a
szük
sége
s, ill
etve
fel
szab
adul
t m
unka
erő
min
él
haté
kony
abb
fogl
alko
ztat
ása,
a
mun
ka v
ilágá
ba v
aló
min
él g
yors
abb
viss
zairá
nyítá
sa
Az
érde
kegy
ezte
tés
műk
ödte
tése
ap
pará
tust
igé
nyel
, m
ely
min
d a
4 ol
dal
(önk
orm
ányz
atok
, m
unka
adók
, m
unka
válla
lók,
ci
vil
szer
veze
tek)
ér
deke
gyez
teté
si
fela
data
it ös
szeh
ango
lja é
s vég
reha
jtja
Szoc
iális
/fogl
alko
ztat
ási
partn
ersé
gi
iroda
Er
edm
énye
s vé
greh
ajto
tt ha
táro
zato
k sz
áma
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
134/
149
Inté
zked
és: 2
.4. P
roje
ktpa
rtne
rség
i tev
éken
ység
koo
rdin
álás
A
meg
való
sulá
sra
váró
pr
ojek
tek
mag
as
szin
tű,
min
él
rövi
debb
idő
alat
t tö
rténő
m
egva
lósu
lása
, a
lehe
tősé
gekh
ez m
érte
n a
legn
agyo
bb
szám
ban
Eu-s
elv
árás
, de
a m
ai g
yako
rlatb
an
is e
gyre
gya
krab
ban
köve
telik
meg
eg
y-eg
y pá
lyáz
at f
elté
tele
ként
a tö
bb
tele
pülé
s eg
yütte
s fe
jlesz
tési
igén
yét.
Cél
szerű
már
m
ost
a fe
jlesz
tési
ig
énye
k,
előz
etes
fe
lmér
ése,
ko
ordi
nálá
sa
a pá
lyáz
ati
pénz
eszk
özök
oda
ítélé
se é
rdek
ében
.
Önk
orm
ányz
atok
, pr
ojek
tekb
en r
észt
ve
vők
partn
ersé
g ki
telje
sedé
se,
bevo
nt
partn
erek
szám
ának
növ
eked
ése
Inté
zked
és: 2
.5. K
özig
azga
tási
koo
rdin
áció
, par
tner
ség
fejle
szté
s
A
Kis
térs
égi
Terü
letfe
jlesz
tési
Tá
rsul
ás
mun
kam
ódsz
erei
nek
tová
bbfe
jlesz
tése
Az
előc
satla
kozá
s és
csa
tlako
zás
után
al
apok
fe
lhas
znál
ása,
és
a
kist
érsé
g in
tézm
énye
sülé
se
új
típus
ú eg
yüttm
űköd
ést
igén
yel
az
önko
rmán
yzat
ok
egym
ás
közö
tti
mun
kájá
ban,
bi
zony
os
dönt
ések
, ha
táro
zato
k és
ren
dele
tek
össz
ehan
golt
meg
hoza
tala
vál
ik m
ajd
szük
sége
ssé.
A
térs
ég
önko
rmán
yzat
aina
k po
lgár
mes
teri
hiva
tala
i és
kép
vise
lő
test
ület
ei
Az
önko
rmán
yzat
ok
össz
ehan
golt
dönt
ésho
zata
li és
sz
abál
yozá
si
mec
hani
zmus
a a
térs
égbe
n élők
po
lgár
i jo
gain
ak
és
köte
leze
ttség
eine
k te
rüle
ti ös
szha
ngjá
t te
rem
ti m
eg,
az E
U-s
fe
jlesz
tési
esz
közö
k ha
téko
nyab
ban
hasz
nálh
atóa
k fe
l K
apcs
olód
ó pr
iori
tás:
3. A
kis
térs
ég, m
int ö
nálló
inté
zmén
y pa
rtne
rség
i kap
csol
atai
nak,
tevé
keny
ségé
nek
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 3
.1. H
atár
os k
isté
rség
ekre
irán
yuló
inte
rreg
ioná
lis p
artn
ersé
g fe
jlesz
tése
:
A s
zom
széd
os k
isté
rség
ekbe
n be
vált
jó m
ódsz
erek
és
péld
ák á
tvét
ele
és
hasz
nosí
tása
a
kist
érsé
gben
. A
sz
omsz
édos
ki
stér
sége
k eg
y ré
sze
más
m
egyé
khez
, ill
etve
ré
giók
hoz
tarto
zik,
így
a ve
lük
való
par
tner
ség
fejle
szté
se is
cél
.
Oly
an f
ajsú
lyú
fejle
szté
sek
, min
t az
M6-
os,
M8-
as
utak
va
gy
a du
naúj
váro
si
híd
meg
épül
ése
túlm
utat
a k
isté
rség
hat
árai
n, í
gy a
z ér
inte
tt ki
stér
sége
kkel
va
ló
partn
ersé
gre
töre
kvés
re
ális
es
élyt
ny
újt
a fe
jlesz
tési
cé
lok
meg
való
sulá
sáho
z
kist
érsé
gi k
épvi
sele
tek
A tö
bb té
rség
et é
rintő
fejle
szté
sek
eset
én
a he
lyi
mun
kaerő-
kere
slet
fok
ozód
ik. A
fe
jlesz
tése
khez
ka
pcso
lódó
kö
zbes
zerz
ési
pály
ázat
okon
a
térs
égek
ben
élő,
az
onos
sz
akm
ában
ér
inte
tt cé
gek,
vá
llalk
ozás
ok
közö
s fe
llépé
se h
elyb
en t
arth
atja
a m
unka
erő-
piac
i ig
énye
ket.
A
mun
kané
lkül
i rá
ta
csök
kené
séhe
z ve
zeth
et.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
135/
149
Inté
zked
és: 3
.2. F
ejér
meg
yére
irán
yuló
par
tner
ség
fejle
szté
se
A m
egye
több
i kis
térs
égéb
en b
evál
t jó
mód
szer
ek é
s pél
dák
átvé
tele
, ki
stér
ségi
has
znos
ítása
Ugy
an a
z EU
álta
l fav
oriz
ált
közi
gazg
atás
i egy
sége
k a
régi
ók,
vala
min
t a k
isté
rség
ek, a
jele
nleg
i gy
akor
lat a
haz
ai v
iszo
nyok
köz
ött
egye
lőre
még
a m
egye
rend
szer
. A
fenn
álló
inté
zmén
yesí
tett
form
ák
meg
köve
telik
a sz
oros
ka
pcso
latta
rtást
A m
egye
kis
térs
égi t
erül
etfe
jlesz
tési
tá
rsul
ásai
és m
unka
szer
veze
teik
a
meg
ye T
erül
etfe
jlesz
tése
Tan
ácsa
és
mun
kasz
erve
zete
ille
tve
kist
érsé
g m
unka
szer
veze
te
elfo
gado
tt, e
redm
énye
s meg
yei
kite
rjedé
sű p
roje
ktek
szám
a és
kö
ltség
veté
si fő
össz
ege
sike
rese
n át
vett
jó g
yako
rlato
k és
pé
ldák
szám
a
Inté
zked
és: 3
.3. K
özép
-Dun
ántú
li ré
giór
a ir
ányu
ló p
artn
ersé
g fe
jlesz
tése
A ré
gió
több
i kis
térs
égéb
en b
evál
t jó
mód
szer
ek
és
péld
ák
átvé
tele
, ki
stér
ségi
has
znos
ítása
Az
EU-s
no
rmák
hoz
igaz
odva
-
mel
y a
régi
ókká
sz
erve
ződé
s irá
nyáb
a m
utat
, s
a je
lenl
egi
korm
ányz
at is
ezt
a c
élt j
elöl
i meg
–
törv
énys
zerű
a
régi
óval
fo
lyta
tott
szor
os k
apcs
olat
tartá
s
A ré
gió
kist
érsé
gi te
rüle
tfejle
szté
si
társ
ulás
ai é
s mun
kasz
erve
zete
ik
Köz
ép-D
unán
túli
Rég
ió
Terü
letfe
jlesz
tése
Ta
nács
a és
m
unka
szer
veze
te
illet
ve
kist
érsé
g m
unka
szer
veze
te
elfo
gado
tt,
ered
mén
yes
régi
ós
kite
rjedé
sű
proj
ekte
k sz
áma
és
költs
égve
tési
fő
össz
ege
sike
rese
n át
vett
jó g
yako
rlato
k és
pél
dák
szám
a
Inté
zked
és: 3
.4.T
estv
érte
lepü
lése
k ki
stér
sége
ivel
val
ó pa
rtne
rség
fejle
szté
se
Fejle
szte
ni k
ell
a te
stvé
rtele
pülé
sek
kist
érsé
geiv
el
való
pa
rtner
ségi
vi
szon
yt. A
z EU
tagá
llam
okba
n lé
vő
test
vérte
lepü
lése
k ki
stér
sége
inek
„b
est
prac
tice”
a l
egjo
bb g
yako
rlat
péld
áina
k ad
aptá
lása
a
kial
akul
t ka
pcso
lato
kon
kere
sztü
l a
Kom
plex
Fe
jlesz
tési
Te
rv
Inté
zked
ései
nek
végr
ehaj
tása
érd
ekéb
en
A k
iala
kult
partn
ersé
g so
rán
szám
os
közö
s po
nt
kerü
lhet
a
fels
zínr
e,
amel
y tü
kréb
en a
par
tner
ségi
vis
zony
erős
ödhe
t, va
lam
int
az
elté
rő
pont
okbó
l tö
bb,
hely
ben
hasz
nosí
that
ó el
emet
is
át
vehe
t a
kist
érsé
g
tele
pülé
si ö
nkor
mán
yzat
ok
inté
zked
ések
ha
téko
nysá
ga
nő,
beve
zeté
si
időt
arta
muk
cs
ökke
n,
sike
rtele
n in
tézk
edés
ek
szám
a cs
ökke
n
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
136/
149
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 4
. A k
isté
rség
i tud
at e
rősí
tése
Inté
zked
és: 4
.1. K
isté
rség
i arc
ulat
i kéz
ikön
yv e
lkés
zíté
se
Kis
térs
égre
je
llem
ző
arcu
lati
jegy
ek
felk
utat
ása,
az
ok
érte
lmez
ése,
re
ndsz
erez
ése
és
gyak
orla
ti al
kalm
azás
a,
mel
yet
doku
men
tum
ban
rögz
ít a
Kis
térs
égi T
ársu
lás
Nap
jain
kban
a
Kis
térs
ég
„arc
tala
n”,
illet
ve a
Dun
aújv
áros
, m
int
„csi
nált”
, „bűn
ös”
sz
ocia
lista
vár
os k
ép k
apcs
olód
ik
rend
szer
int a
Kis
térs
éghe
z.
Kis
térs
égi é
let s
zere
plői
Jó
l m
egje
lení
thető,
eg
ység
es
Kis
térs
ég k
ép,
min
t a
Kis
térs
ég
vonz
erő
növe
lő e
szkö
ze
Inté
zked
és: 4
.2. P
artn
ersé
gi k
omm
unik
áció
s str
atég
ia e
lkés
zíté
se
A
partn
ersé
g in
tézm
ényr
ends
zeré
ben
szer
epet
kap
ó pa
rtner
ek e
gym
ás k
özöt
ti,
a re
ndsz
eren
kí
vüli
kom
mun
ikác
iós
célja
inak
, es
zköz
tárá
nak,
te
chno
lógi
áján
ak k
iala
kítá
sa.
A r
ossz
kom
mun
ikác
ió r
enge
teg
sérü
lést
ok
oz
a pa
rtner
ekne
k,
amel
y ne
gatív
an b
efol
yáso
lja a
z ér
dem
i mun
kát
Partn
ersé
g in
tézm
ényr
ends
zeré
ben
rész
t ve
vők
Partn
ersé
gi jó
-lét k
iala
kulá
sa
Inté
zked
és: 4
..3.
Kis
térs
égi t
udat
kia
lakí
tása
és f
ejle
szté
se
A
kist
érsé
g,
min
t ön
álló
eg
yedr
e vo
natk
ozó
kohé
ziós
tu
dati
elem
ek:
term
észe
ti,
törté
nelm
i, ku
lturá
lis,
gasz
tronó
mia
st
b eg
yedi
sa
játo
sság
ok
fejle
szté
se,
tele
pülé
stal
álko
zók,
fe
sztiv
álok
szer
vezé
se
A
térs
ég
kohé
ziós
er
ejét
bi
ztos
ító
tuda
ti el
em, a
terü
letm
arke
ting
alap
ja
Tele
pülé
si
önko
rmán
yzat
ok,
inté
zmén
yek
Öná
lló s
aját
os m
egje
lené
s a
több
i ki
stér
ség
visz
onyl
atáb
an
Inté
zked
és: 4
.4. S
zelle
mi m
űhel
yek
fejle
szté
se
Dun
aújv
áros
je
lentős
sz
elle
mi
pote
nciá
ljána
k m
inél
sz
éles
ebb
körű
be
voná
sa
a ki
stér
ségi
fe
jlesz
tési
fo
lyam
atok
ba,
elős
egítv
e a
térs
égen
be
lüli
felz
árkó
ztat
ás
foly
amat
ának
el
indí
tásá
t. A
már
meg
lévő
– „
HÍD
” Eg
yesü
lete
n be
lül –
műk
ödő,
kül
önbö
ző
ágaz
atok
ra
épülő
klub
rend
szer
ek
kisz
éles
ítése
, ha
téko
nnyá
té
tele
ki
stér
ségi
szin
tre
A
térs
égbe
n élők
eg
y ré
sze
nem
ka
pcso
lódi
k ci
vil
szer
veze
thez
, val
amin
t a
Dun
aújv
áros
ban
élő
jele
ntős
ér
telm
iség
i bá
zis
is
csak
a
váro
shoz
kö
tődi
k,
anna
k ér
deké
ben
fejti
ki
sz
elle
mi
hatá
sát.
Ezt
az e
rőss
égün
ket
– je
lentős
sz
elle
mi
pote
nciá
l -
ki
kell
terje
szte
ni a
kis
térs
égi c
élok
érd
ekéb
en.
Szel
lem
i műh
elye
k, „
HÍD
” Eg
yesü
let
Klu
bjai
A
sze
llem
i tők
e be
voná
s lé
tkér
dése
a
kist
érsé
g ho
sszú
távú
fejlő
désé
nek
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
137/
149
Inté
zked
és: 4
.5. K
isté
rség
i str
atég
ia a
lapj
án k
isté
rség
i öss
zeta
rtoz
ást e
rősí
tő k
ultu
rális
, sza
badi
dős,
tudo
mán
yos r
ende
zvén
yek
szer
vezé
se
Ren
dezv
énye
k ko
hézi
ós,
egym
ást
erős
ítő,
szin
ergi
kus
háló
zatá
nak
létre
hozá
sa
„Ösz
tönö
s”
rend
ezvé
nyek
a
jelle
mző
k,
az
egym
ásra
ép
ülés
le
hető
ségé
t ki
stér
ségi
lép
tékb
en n
em
hasz
nálju
k ki
.
Ren
dezv
énys
zerv
ezők
, in
tézm
énye
k,
önko
rmán
yzat
ok
Kis
térs
égi t
udat
fejlő
dése
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
138/
149
VII
. Civ
il ka
pcso
lato
k fe
jeze
t
Kül
deté
s: A
kis
térs
ég g
azda
sági
, szo
ciál
is, k
ultu
rális
, egé
szsé
gügy
i, ok
tatá
si, f
ejle
szté
si te
ljesí
tmén
yein
ek fo
kozá
sa a
civ
il sz
féra
lehe
tősé
gein
ek, t
ámog
atás
ának
fejle
szté
séve
l.
Prio
ritá
sok
1. A
civ
il sz
erve
zete
k ér
deké
rvén
yesí
tő,
dönt
és-b
efol
yáso
ló te
ljesí
tmén
yein
ek
fejle
szté
se
2. A
civ
il sz
erve
zete
k pr
ojek
t men
edzs
elő
képe
sség
ének
fejle
szté
se
3. A
civ
il sz
erve
zete
k ér
téke
inek
, te
ljesí
tmén
yein
ek k
isté
rség
i szi
ntű
hasz
nosí
tásá
nak
fejle
szté
se
Inté
zked
ések
1.
Kis
térs
égi c
ivil
konc
epci
ó el
kész
ítése
,
fejle
szté
se
2.
A
Kis
térs
égi
Társ
ulás
sz
akte
rüle
ti ci
vil
kapc
sola
ti te
rvei
nek
elké
szíté
se, f
ejle
szté
se
3.
Kis
térs
égi
fejle
szté
si
stra
tégi
a
társ
adal
mas
ítási
terv
ének
fejle
szté
se a
civ
il
szer
veze
tek
szer
epén
ek e
rősí
tésé
vel
4.
Kis
térs
égi
civi
lrefe
rens
m
egbí
zása
,
műk
ödés
i fel
téte
lein
ek b
izto
sítá
sa
5.
A c
ivil
szfé
ra f
ejle
szté
se c
ivil
terü
lette
l
fogl
alko
zó K
isté
rség
i Tá
rsul
ási
bizo
ttság
létre
hozá
sáva
l és m
űköd
teté
séve
l
1.
Kis
térs
égi c
ivilh
áz re
ndsz
er fe
jlesz
tése
2.
Önk
orm
ányz
ati
szer
epvá
llalá
s vá
llalá
sa,
növe
lése
a
civi
l sz
erve
zete
k
szak
mai
ságá
nak
fejle
szté
sébe
n
1.
Kis
térs
égi
fela
dato
k (k
ötel
ező
illet
ve
önké
nt v
álla
lt) p
ályá
zati
rend
szerű,
a
civi
l sz
féra
be
voná
sára
ép
ülő
ellá
tásá
nak
rend
szer
fejle
szté
se
2.
Kis
térs
égi
pály
ázat
i re
ndsz
er
fejle
szté
se
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
139/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. A c
ivil
szer
veze
tek
érde
kérv
énye
sítő
, dön
tés-
befo
lyás
oló
telje
sítm
énye
inek
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 1
.1. K
isté
rség
i civ
il ko
ncep
ció
elké
szíté
se, f
ejle
szté
se
A
Kis
térs
égbe
n műk
ödő
civi
l sz
erve
zete
k ha
téko
nysá
gána
k nö
velé
se,
hatá
soss
ágán
ak
fejle
szté
se
a ki
stér
ség
érté
kter
emtő
ké
pess
égén
ek
fejle
szté
se c
éljá
ból
A
Kis
térs
égbe
n sz
ámos
ci
vil
szer
veze
t te
véke
nyke
dik.
Műk
ödés
i fe
ltéte
leik
ben,
ha
téko
nysá
gukb
an,
szak
mai
ságu
kban
re
ndkí
vül
sok
minős
éget
ké
pvis
elne
k.
A
tele
pülé
si
önko
rmán
yzat
ok
tám
ogat
ó te
véke
nysé
ge
öszt
önsz
erű,
ki
stér
ségi
sz
inte
n ne
m
össz
ehan
golt,
ez
ért
a ha
téko
ny f
orrá
sfel
hasz
nálá
s ne
m
jelle
mzi
.
Önk
orm
ányz
atok
K
isté
rség
érté
kter
emtő
kép
essé
ge
nő
Inté
zked
és: 1
.2. A
Kis
térs
égi T
ársu
lás s
zakt
erül
eti c
ivil
kapc
sola
ti te
rvei
nek
elké
szíté
se, f
ejle
szté
se
A K
isté
rség
i Tá
rsul
ás t
erve
zési
, te
rv
meg
való
sítá
si
telje
sítm
énye
inek
fo
kozá
sa
érde
kébe
n be
ke
ll vo
nni
a sz
akte
rüle
tenk
ént
meg
szer
vezé
sre
kerü
lt ci
vil
érté
khor
dozó
kat.
Ezze
l a
dönt
ési
mec
hani
zmus
tá
rsad
alm
asítá
sa,
szak
mai
ko
ntro
lja is
kite
ljese
dik
A
civi
l sz
erve
zete
k jo
bbár
a a
terv
ezés
i fo
lyam
atok
on
kívü
l te
véke
nyke
dnek
, ráh
atás
uk a
zokr
a cs
ekél
y
Szak
mai
civ
il sz
erve
zete
k V
égre
hajth
ató,
tá
rsad
alm
ilag
tám
ogat
ott
dönt
ések
jel
lem
zik
a K
isté
rség
et.
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
140/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 1
.3. K
isté
rség
i fej
lesz
tési
stra
tégi
a tá
rsad
alm
asítá
si te
rvén
ek fe
jlesz
tése
a c
ivil
szer
veze
tek
szer
epén
ek e
rősí
tésé
vel
Polit
ikai
túl
súly
ról
a tá
rsad
alm
i tú
lsúl
yra
kerü
l a
terv
ezés
i fo
lyam
at h
angs
úlya
Polit
ikai
lag
túld
imen
zion
ált,
soks
zor
zárt
rend
szerű
terv
ezés
i re
ndsz
erek
hat
ékon
yság
a ro
ssz.
Önk
orm
ányz
atok
V
égre
hajth
ató,
tá
rsad
alm
ilag
tám
ogat
ott d
önté
sek
Inté
zked
és: 1
.4. K
isté
rség
i civ
ilref
eren
s meg
bízá
sa, m
űköd
ési f
elté
tele
inek
biz
tosí
tása
A
meg
lévő
, jó
l műk
ödő
duna
újvá
rosi
re
ndsz
er
kite
rjesz
tése
„gaz
dátla
n”
civi
l sz
erve
zete
k je
lenl
éte,
aki
k re
ndre
kim
arad
nak
a pa
rtner
ségi
pá
rbes
zéd
foly
amat
aibó
l
Civ
il sz
erve
zete
k,
refe
rens
i m
unka
szer
veze
t H
aték
ony,
m
otiv
áló
hatá
sú
kapc
sola
t a c
ivil
szer
veze
tekk
el
Inté
zked
és: 1
.5. A
civ
il sz
féra
fejle
szté
se c
ivil
terü
lett
el fo
glal
kozó
Kis
térs
égi T
ársu
lási
biz
otts
ág lé
treh
ozás
ával
és m
űköd
teté
séve
l
A
civi
l le
hető
sége
k op
erat
ív
kiak
názá
sára
lét
re k
ell
hozn
i eg
y ol
yan
test
ület
et,
amel
yik
felm
éri,
elem
zi,
érté
keli
a ci
vil
szer
veze
tek
kist
érsé
gi
telje
sítm
énye
it,
amel
y ki
stér
ségi
fe
lada
tokb
a, f
olya
mat
okba
ter
vsze
rűen
, m
egfe
lelő
en d
okum
entá
lt (p
l. sz
erző
dés)
fo
rmáb
an b
evon
ja a
civ
il sz
erve
zete
ket.
A
kist
érsé
gi
erőf
orrá
sok
szám
bavé
tele
kor
rend
re
meg
fele
dkez
ünk
a ci
vil
szer
veze
tekb
en
felh
alm
ozód
ott
hum
án v
agyo
nról
.
Önk
orm
ányz
atok
, K
isté
rség
i Tá
rsul
ás d
önté
shoz
ó te
stül
etei
H
aték
ony,
m
otiv
áló
hatá
sú
kapc
sola
t a c
ivil
szer
veze
tekk
el
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. A c
ivil
szer
veze
tek
proj
ekt m
ened
zselő
képe
sség
ének
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 2
.1 K
isté
rség
i civ
ilház
ren
dsze
r fe
jlesz
tése
A
civi
l sz
erve
zete
k műk
ödés
i fe
ltéte
lein
ek
konc
entrá
lt,
haté
kony
meg
tere
mté
si f
orm
áját
, a
civi
lház
ak
rend
szer
ét
a K
isté
rség
te
lepü
lési
n ki
ke
ll al
akíta
ni
A
civi
l sz
erve
zete
k műk
ödés
i pr
oblé
mák
kal,
a tá
rsad
alm
i fe
lesl
eges
ség
érzé
séve
l kü
zdhe
tnek
.
Önk
orm
ányz
atok
C
ivil
szer
veze
tek
műk
ödés
i fe
ltéte
lei
javu
lnak
ér
tékt
erem
tő
telje
sítm
ényü
k nő
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
141/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 2
.2 Ö
nkor
mán
yzat
i sze
repv
álla
lás v
álla
lása
, növ
elés
e a
civi
l sze
rvez
etek
szak
mai
ságá
nak
fejle
szté
sébe
n
A c
ivil
szer
veze
tek
műk
ödés
éhez
, sz
akm
ai
telje
sítm
énye
ik
lead
ásáh
oz s
züks
éges
kép
essé
gek,
ké
szsé
gek
meg
szer
zésé
hez
való
ön
korm
ányz
ati
hozz
ájár
ulás
ok
rend
szer
ét k
i kel
l ala
kíta
ni
Civ
il sz
ekto
r ok
tatá
si é
s ké
pzés
i ig
énye
i a
Kis
térs
égbe
n pi
aci
visz
onyo
k kö
zött
nehe
zen
kiel
égíth
etőe
k a
Önk
orm
ányz
atok
, ok
tatá
si,
képz
ési,
taná
csad
ói i
ntéz
mén
yek,
vá
llalk
ozás
ok
Civ
il sz
féra
szak
mai
sága
nő
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. A c
ivil
szer
veze
tek
érté
kein
ek, t
elje
sítm
énye
inek
kis
térs
égi s
zintű
hasz
nosí
tásá
nak
fejle
szté
se
Inté
zked
és: 3
.1. K
isté
rség
i fel
adat
ok (k
ötel
ező
illet
ve ö
nkén
t vál
lalt)
pál
yáza
ti re
ndsz
erű,
a c
ivil
szfé
ra b
evon
ásár
a ép
ülő
ellá
tásá
nak
rend
szer
fejle
szté
se
Az
önko
rmán
yzat
álta
l el
láta
ndó,
de
fo
rrás
hián
y m
iatt
nehe
zen
ellá
tott
fela
dato
k sz
iszt
emat
ikus
, te
rvez
ett
átad
ása
felk
észü
lt és
ha
téko
ny
civi
l sz
erve
zete
knek
(a
lapí
tván
yi
isko
la,
egye
süle
ti sz
ociá
lis in
tézm
ény,
stb.
)
Forr
áshi
ány
és
nem
ha
téko
ny
telje
síté
sek
álln
ak
az
önko
rmán
yzat
ok
olda
lán,
ru
galm
assá
g,
szak
mai
ság,
ha
téko
nysá
g ál
lhat
nak
a jó
l fe
lkés
zült
civi
l sz
erve
zete
k ol
dalá
n.
Ez
idái
g ez
eket
a
lehe
tősé
geke
t m
ég
indo
kolt
eset
ekbe
n se
m h
aszn
áltu
k ki
.
Önk
orm
ányz
atok
, fe
lada
t el
látá
sára
kép
es,
felk
észü
lt ci
vil
szer
veze
tek
Jobb
sz
ínvo
nalú
, ha
táso
sabb
hu
mán
sz
olgá
ltatá
sok
meg
jele
nése
a K
isté
rség
ben
Inté
zked
és: 3
.2. K
isté
rség
i pál
yáza
ti re
ndsz
er fe
jlesz
tése
A
civi
l sz
erve
zete
k sz
ámár
a,
sajá
toss
ágai
knak
m
egfe
lelő
K
isté
rség
i Pá
lyáz
ati
Ren
dsze
r ki
alak
ítása
.
Ver
seny
szerű
körü
lmén
yek
közö
tt tö
bble
t for
rásh
oz ju
that
nak
a ci
vil
szer
veze
tek.
Önk
orm
ányz
atok
, K
isté
rség
i Tá
rsul
ás
Több
let
forr
ások
, tö
bble
t ci
vil
telje
sítm
énye
k
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
142/
149
VII
I. K
isté
rség
i mar
ketin
g és
kom
mun
ikác
ió fe
jeze
t
Kül
deté
s: A
z E
U c
satla
kozá
st k
övető
lehe
tősé
gek
haté
kony
kih
aszn
álás
át, a
kis
térs
égek
köz
ötti
veze
tő sz
erep
meg
szer
zésé
t elő
kész
ítő,
bizt
osító
tevé
keny
ség
fejle
szté
se a
mar
ketin
g-, é
s a h
itele
s kom
mun
ikác
ió te
rüle
tén.
Prio
ritá
sok
1.A
Kis
térs
égi T
ársu
lás t
udat
os
kom
mun
ikác
iós t
evék
enys
égén
ek fe
jlesz
tése
2. A
Kis
térs
égi T
ársu
lás d
önté
s elő
kész
ítő
rend
szer
ének
fejle
szté
se
3. K
isté
rség
i mar
ketin
gter
v
elké
szíté
se é
s meg
való
sítá
sa
Inté
zked
ések
1.
A
Kis
térs
égi
Társ
ulás
ko
mm
unik
áció
s
gyak
orla
tána
k fe
lülv
izsg
álat
a,
a
Kis
térs
égi
kom
mun
ikác
iós
stra
tégi
a
meg
alko
tása
2.
A
Kis
térs
égi
kom
mun
ikác
iós
stra
tégi
a
meg
való
sulá
sát
szol
gáló
sz
erve
zeti-
,
szem
élyi
-, műk
ödés
i fe
ltéte
lein
ek
bizt
osítá
sa
1.
A
Kis
térs
égi
Társ
ulás
dö
ntés
-elő
kész
ítő
foly
amat
aina
k fe
lülv
izsg
álat
a, fe
jlesz
tése
2.
A
dönt
ési
foly
amat
ko
mm
unik
áció
jána
k
fejle
szté
se.
3.
A
dönt
és
elők
észí
tési
fo
lyam
atba
ed
dig
szer
eplő
par
tner
ek bőv
ítése
a k
isté
rség
ek, a
kist
érsé
gi t
elep
ülés
ek,
a ci
vil
szer
veze
tek
haté
kony
bev
onás
ával
1.
Térs
égi
mar
ketin
gter
v
elké
szíté
se
2.
A
térs
égi
mar
ketin
gter
v
inté
zked
ései
nek
meg
való
sítá
sa
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
143/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
.A K
isté
rség
i Tár
sulá
s tud
atos
kom
mun
ikác
iós t
evék
enys
égén
ek fe
jlesz
tése
Inté
zked
és: 1
.1. A
Kis
térs
égi T
ársu
lás k
omm
unik
áció
s gya
korl
atán
ak fe
lülv
izsg
álat
a, a
Kis
térs
égi k
omm
unik
áció
s str
atég
ia
meg
alko
tása
El
kell
kész
íteni
a
Kis
térs
égi
Társ
ulás
ko
mm
unik
áció
s st
raté
giáj
át,
amel
y m
egfe
lelő
m
élys
égbe
n sz
egm
entá
lja
a cé
lcso
porto
kat,
defin
iálja
a
célc
sopo
rtok
elér
éséh
ez
szük
sége
s cs
ator
náka
t, je
leke
t, al
apve
tő ü
zene
teke
t.
Nin
cs
átfo
gó
Kis
térs
égi
kom
mun
ikác
iós s
traté
gia
Kis
térs
égi
Társ
ulás
, ko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök
műk
ödte
tői
Tájé
kozo
tt,
együ
ttműk
ödő
partn
erek
Inté
zked
és: 1
.2. A
Kis
térs
égi k
omm
unik
áció
s str
atég
ia m
egva
lósu
lásá
t szo
lgál
ó sz
erve
zeti-
, sze
mél
yi-,
műk
ödés
i fel
téte
lein
ek b
izto
sítá
sa
A s
traté
gia
végr
ehaj
tásá
t irá
nyító
m
unka
szer
veze
t lé
treho
zása
, a
szük
sége
s m
egbí
záso
k, f
elad
atok
ki
adás
a
Nin
cs sz
erve
zett
kom
mun
ikác
ió
Kis
térs
égi
Társ
ulás
, ko
mm
unik
áció
s es
zköz
ök
műk
ödte
tői
Tájé
kozo
tt,
együ
ttműk
ödő
partn
erek
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. A K
isté
rség
i Tár
sulá
s dön
tés e
lőké
szítő
ren
dsze
réne
k fe
jlesz
tése
Inté
zked
és: 2
.1. A
Kis
térs
égi T
ársu
lás d
önté
s-elők
észí
tő fo
lyam
atai
nak
felü
lviz
sgál
ata,
fejle
szté
se
A K
isté
rség
i Tár
sulá
s dö
ntés
hozó
fo
lyam
atai
nak
átte
kint
ése
szük
sége
s.
A
dönt
ési
foly
amat
ok
nem
át
láth
atók
, a
lehe
tség
es s
zere
pek
nem
egy
érte
lműe
k.
Önk
orm
ányz
atok
, K
isté
rség
i Tá
rsul
ás
Hat
ékon
y,
szél
es
körb
en
tám
ogat
ott,
végr
ehaj
that
ó dö
ntés
ek
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
144/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 2
.2 A
dön
tési
foly
amat
kom
mun
ikác
iójá
nak
fejle
szté
se
Kom
mun
ikác
ió s
zem
pont
jábó
l m
eg
kell
hatá
rozn
i a
legf
onto
sabb
fo
lyam
atok
at
(dön
tés
elők
észí
tés,
egye
ztet
és,
dönt
és,
végr
ehaj
tás)
és
ez
ekre
ha
téko
ny
oper
atív
ko
mm
unik
áció
s ak
ciót
erve
ket
kell
kész
íteni
. Eze
k cé
lja, h
ogy
ezek
be a
fo
lyam
atok
ba m
inél
töb
b sz
erep
lőt
lehe
ssen
ha
téko
nyan
be
vonn
i az
op
timál
is d
önté
si ta
rtalo
m g
ener
álás
a ér
deké
ben
A
dönt
ési
foly
amat
ok
nem
át
láth
atók
, a
lehe
tség
es s
zere
pek
nem
egy
érte
lműe
k.
Önk
orm
ányz
atok
, K
isté
rség
i Tá
rsul
ás,
kom
mun
ikác
ióva
l ka
pcso
lato
s m
egbí
záss
al
rend
elke
zők
Hat
ékon
y,
szél
es
körb
en
tám
ogat
ott,
végr
ehaj
that
ó dö
ntés
ek m
egsz
ület
ése
Inté
zked
és: 2
.3. A
dön
tés e
lőké
szíté
si fo
lyam
atba
edd
ig sz
erep
lő p
artn
erek
bőv
ítése
a k
isté
rség
ek, a
kis
térs
égi t
elep
ülés
ek, a
civ
il sz
erve
zete
k ha
téko
ny b
evon
ásáv
al
Dön
tési
fo
lyam
at
partn
ersé
gi
szer
eplő
k sz
empo
ntjá
ból
való
fe
lülv
izsg
álat
a, a
nnak
érd
ekéb
en,
hogy
a s
zakm
aisá
g, a
tár
sada
lmi
kons
zenz
us
érde
kébe
n m
ilyen
sz
erep
lők
bevo
nása
szük
sége
s.
A
dönt
ési
foly
amat
okba
n a
szer
veze
tt tá
rsad
alom
(c
ivil
szer
veze
tek,
stb
.) tö
redé
ke j
utha
t sz
erep
hez.
Önk
orm
ányz
atok
, K
isté
rség
i Tá
rsul
ás
Szak
mai
ságu
kban
fe
jlődő
, tá
rsad
alm
i tá
mog
atot
tság
uk m
iatt
végr
ehaj
that
ó, é
s er
edm
ényt
hoz
ó dö
ntés
ek m
egje
lené
se
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. Kis
térs
égi m
arke
tingt
erv
elké
szíté
se é
s meg
való
sítá
sa
Inté
zked
és: 3
.1. T
érsé
gi m
arke
tingt
erv
elké
szíté
se
Egy
olya
n té
rség
i m
arke
tingt
erv
elké
szíté
se,
amel
y se
gíti
a ki
stér
ség
imáz
sána
k, t
udat
ossá
gána
k ja
vítá
sát,
és
hozz
ájár
ul
a m
arke
ting
eszk
özei
vel
a fe
jlesz
tési
ter
v tö
bbi
inté
zked
ésén
ek
haté
kony
abbá
té
telé
hez
A
térs
égi
mar
ketin
gesz
közö
k ha
szná
lata
hi
ányo
s, a
meg
lévő
el
emek
öss
zhan
gja
nem
meg
fele
lő
Kis
térs
égi f
ejle
szté
si a
ktor
ok
A t
érsé
gmar
ketin
g te
véke
nysé
g a
kist
érsé
gben
ter
veze
tt és
tud
atos
le
sz
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
145/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Inté
zked
és: 3
.2. T
érsé
gi m
arke
tingt
erv
inté
zked
ései
nek
meg
való
sítá
sa
A m
arke
tingt
erv
inté
zked
ései
nek
meg
való
sítá
sa
A
térs
égi
mar
ketin
gter
v ön
mag
ában
ne
m
járu
l ho
zzá
a ki
stér
ség
fejle
szté
séhe
z,
hane
m
csak
az
in
tézk
edés
ei
meg
való
sítá
sán
kere
sztü
l
Kis
térs
ég ö
nkor
mán
yzat
ai,
külső
befe
ktetők
, he
lyi
válla
lkoz
ások
, té
rség
lako
sság
a, m
édia
A té
rség
imáz
sa ja
vul,
a ki
stér
ségi
tu
dat
erős
ödik
, a
kist
érsé
g ve
rsen
ykép
essé
ge
javu
l, a
lako
sság
éle
tminős
ége
javu
l
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
146/
149
IX. F
inan
szír
ozás
feje
zet
Kül
deté
s: T
erve
zett
és t
udat
os fi
nans
zíro
zási
tevé
keny
ségg
el h
aték
onya
n tá
mog
atni
a k
isté
rség
fejlő
désé
t
Prio
ritá
sok
1. F
inan
szír
ozás
t tám
ogat
ó
inté
zmén
yren
dsze
r fe
jlesz
tése
2. B
első
erő
forr
ások
akt
ivál
ása
3. K
ülső
erő
forr
ások
bev
onás
a
4. A
fina
nszí
rozá
si fo
rrás
ok
össz
ehan
golt
bevo
nása
és
felh
aszn
álás
a
Inté
zked
ések
1. F
orrá
smen
edzs
men
t sz
akem
bere
k
képz
ésén
ek tá
mog
atás
a
2. F
inan
szíro
zást
se
gítő
sz
erve
zete
k
fejle
szté
se
1. Ö
nkor
mán
yzat
i ön
rész
válla
láso
k a
Fejle
szté
si
Terv
végr
ehaj
tásá
hoz
2.
Kis
térs
égi
Koc
káza
ti Tő
ke
keze
lés m
egva
lósí
tása
1.
Pály
ázat
figye
lés,
forr
ásku
tatá
s,
pály
ázat
-men
edzs
men
t (k
isté
rség
i
info
rmác
iós r
ends
zer)
2.
Bef
ekte
tői
kont
aktm
ened
zsm
ent
kial
akítá
sa é
s fej
lesz
tése
1.
Szer
veze
ti ka
pcso
lato
k
fejle
szté
se
a fin
ansz
írozá
s
haté
kony
ságá
nak
növe
lése
érde
kébe
n
2.
Kis
térs
égi
Fina
nszí
rozá
si
Koo
rdin
áció
s és M
onito
ring
Irod
a
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
147/
149
Inté
zked
és c
élja
In
tézk
edés
indo
klás
a C
élcs
opor
t H
atás
indi
káto
r
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 1
. Fin
ansz
íroz
ást t
ámog
ató
inté
zmén
yren
dsze
r fe
jlesz
tése
Inté
zked
és: 1
.1. P
ályá
zatm
ened
zsm
ent s
zake
mbe
rek
képz
ésén
ek tá
mog
atás
a
A k
isté
rség
ben
álljo
n re
ndel
kezé
sre
meg
fele
lő s
zám
ú és
mag
asan
kép
zett
szak
embe
r, ak
ik s
iker
es p
ályá
zato
kat
tudn
ak ö
ssze
állít
ani,
és a
pro
jekt
eket
le
is tu
dják
bon
yolít
ani
A
külső
erőf
orrá
s-be
voná
st
csak
ké
pzet
t és
inf
orm
ált
szak
embe
rekk
el
lehe
t el
érni
, ak
ik a
z EU
-s p
ályá
zati
köve
telm
énye
ket
jól
ism
erik
, és
al
kalm
azni
tudj
ák a
gya
korla
tban
Pály
ázat
íráss
al
és
prog
ram
men
edzs
elés
sel
fogl
alko
zó
szak
embe
rek
önko
rmán
yzat
okná
l, no
n-pr
ofit
szer
veze
tekn
él
és
válla
lkoz
ások
nál
Az
inté
zked
és
közv
etet
ten
hat
az
élet
minős
égre
, az
egy
re t
öbb
külső
erőf
orrá
sból
m
egva
lósí
tott
prog
ram
okon
ker
eszt
ül
Inté
zked
és: 1
.2. F
inan
szír
ozás
t seg
ítő sz
erve
zete
k fe
jlesz
tése
Oly
an
szer
veze
tek
tám
ogat
ása,
am
elye
k a
proj
ekte
k fin
ansz
írozá
sa
teré
n te
véke
nyke
dnek
, sz
akm
ai
anya
gokk
al,
info
rmác
iókk
al,
szer
veze
tfejle
szté
ssel
, es
zköz
fejle
szté
ssel
Az
EU-h
oz
való
ka
pcso
lódá
ssal
m
egny
íló
új
forr
ások
m
egsz
erzé
se
érde
kébe
n tá
mog
atni
kel
l az
okat
a
szer
veze
teke
t (v
álla
lkoz
ások
, no
n-pr
ofit
szer
veze
tek,
önk
orm
ányz
atok
), ak
ik e
zen
forr
ások
meg
szer
zésé
ben
aktív
an
rész
t ve
szne
k.
A
pály
ázat
men
edzs
elés
eg
y bő
vülő
pi
ac, a
mel
ynek
tám
ogat
ása
közv
etve
na
gy
mér
tékb
en
segí
ti a
kist
érsé
g fe
jlődé
sét
Pály
ázat
men
edzs
elés
sel
/ fo
rrás
bevo
náss
al
fogl
alko
zó
szer
veze
tek
Az
inté
zked
és
a tá
mog
atot
t sz
erve
zete
k nö
vekvő
forr
ássz
erző
ké
pess
égén
ke
resz
tül
pozi
tív
hatá
s je
lent
kezi
k a
kist
érsé
gben
: az
itt
élők
éle
tminős
ég nő
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 2
. Bel
ső e
rőfo
rrás
ok a
ktiv
álás
a
Inté
zked
és: 2
.1. Ö
nkor
mán
yzat
i önr
ész
válla
láso
k a
Fejle
szté
si T
erv
végr
ehaj
tásá
hoz
Az
önko
rmán
yzat
ok
műk
ödés
i ha
téko
nysá
gána
k nö
velé
se,
költs
ég-
veté
si s
zem
léle
téne
k át
alak
ítása
oly
m
ódon
, hog
y m
egfe
lelő
önr
ész
álljo
n re
ndel
kezé
sre
a ki
stér
ségi
Fej
lesz
tési
Te
rv m
egva
lósí
tásá
ra
Meg
fele
lő h
elyi
hoz
zájá
rulá
s, be
lső
erőf
orrá
sok
moz
gósí
tása
né
lkül
, kü
lső
pály
ázat
i fo
rrás
ok
nem
vo
nhat
ók b
e a
fejle
szté
sbe
önko
rmán
yzat
ok
A
meg
való
sult
prog
ram
okon
ke
resz
tül
nő
a ki
stér
ségb
en
élők
él
etm
inős
ége
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
148/
149
Inté
zked
és: 2
.2. K
isté
rség
i Koc
káza
ti Tők
e ke
zelé
s meg
való
sítá
sa
A k
isté
rség
i K
ocká
zati
Tőke
keze
lés,
amel
y a
kise
bb
volu
menű,
de
ki
feje
zette
n ki
stér
ségi
vá
llalk
ozás
okat
tá
mog
atná
, íg
y se
gítv
e a
KK
V-k
forr
ássz
erzé
sét
A
KK
V-k
ne
heze
n ju
tnak
fo
rrás
okho
z,
kist
érsé
günk
ben
is.
Tám
ogat
ni
kell
az
inno
vatív
, műk
ödők
épes
vá
llalk
ozás
-ötle
teke
t, am
elye
ket
az
ötle
tgaz
dák
– fo
rrás
hi
ányá
ban
– ne
m
tudn
ak
meg
való
síta
ni
Tám
ogat
ott k
isvá
llalk
ozás
ok
Műk
ödő,
ny
eres
éges
vá
llalk
ozás
ok
szám
a, ú
j mun
kahe
lyek
szám
a
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 3
. Kül
ső e
rőfo
rrás
ok b
evon
ása
Inté
zked
és: 3
.1. P
ályá
zatf
igye
lés,
forr
ásku
tatá
s, pá
lyáz
atm
ened
zsm
ent (
KIR
)
Egy
olya
n in
form
áció
s re
ndsz
er
létre
hozá
sa,
amel
y ha
téko
nyan
tud
ja
tám
ogat
ni a
pál
yázó
és
proj
ekte
ket
meg
való
sító
sz
erve
zete
ket
(vál
lalk
ozás
ok,
önko
rmán
yzat
ok,
non-
prof
it sz
féra
A
gyor
s in
form
áció
áram
lás
nagy
m
érté
kben
elős
egíte
né/ja
víta
ná
a pá
lyáz
ók
mun
kájá
t, er
edm
énye
sség
ét. A
z re
ndsz
er k
ivál
ó al
apja
lehe
t a K
isté
rség
i Inf
orm
áció
s R
ends
zer
már
el
kész
ült
Meg
való
síth
atós
ági T
anul
mán
ya
Pály
ázat
men
edzs
elés
sel
/ fo
rrás
bevo
náss
al
fogl
alko
zó
szer
veze
tek
Elny
ert
pály
ázat
i fo
rrás
ok bőv
ülés
e,
meg
való
sult
prog
ram
ok sz
áma
Inté
zked
és: 3
.2. B
efek
tető
i kon
takt
men
edzs
men
t kia
lakí
tása
és f
ejle
szté
se
A
kist
érsé
gben
be
fekt
etni
kí
vánó
k in
form
áció
val
való
el
látá
sa,
a be
fekt
etői
von
zóké
pess
ég n
övel
ése,
a
befe
ktetők
ad
min
iszt
ratív
m
unká
jána
k kö
nnyí
tése
, a
befe
ktetők
kel
való
fo
lyam
atos
ka
pcso
lat m
agas
szin
ten
tartá
sa
A
befe
ktet
ések
na
gym
érté
kben
fe
jlesz
tik a
kis
térs
ég é
letm
inős
égét
, ez
ért
a be
fekt
etők
et
kiem
elt
figye
lem
mel
kel
l kez
elni
. Min
él tö
bb
befe
ktetőt
ke
ll a
kist
érsé
gbe
csáb
ítani
, és
az
itt
be
fekt
etni
sz
ándé
kozó
k m
unká
ját
pedi
g tá
mog
atni
kel
l.
Bef
ekte
tők
Csö
kkenő
mun
kané
lkül
iség
, növ
ekvő
G
DP,
növ
ekvő
fogy
aszt
ási p
iac,
az
új
beru
házá
sok
álta
l ge
nerá
lt to
vább
i be
fekt
etés
ek, f
ejle
szté
sek
A D
UN
AÚ
JVÁ
RO
SI K
IST
ÉR
SÉG
FE
JLE
SZT
ÉSI
TE
RV
E
O
PER
AT
ÍV P
RO
GR
AM
AC
ÉL-H
ÍD P
rogr
am m
unka
szer
veze
te
149/
149
Kap
csol
ódó
prio
ritá
s: 4
. A fi
nans
zíro
zási
forr
ások
öss
zeha
ngol
t bev
onás
a és
felh
aszn
álás
a
Inté
zked
és: 4
.1. S
zerv
ezet
i kap
csol
atok
fejle
szté
se a
fina
nszí
rozá
s hat
ékon
yság
ának
növ
elés
e ér
deké
ben
A
finan
szíro
zásb
an
rész
t ve
vő
szer
veze
tek
(önk
orm
ányz
atok
, vá
llalk
ozás
ok,
non-
prof
it sz
erve
zete
k,
bank
ok,
egyé
b in
tézm
énye
k)
közö
tti
kapc
sola
tok
fejle
szté
se a
hat
ékon
yság
növ
elés
e ér
deké
ben
A
jobb
ko
mm
unik
áció
, erős
ebb
szer
veze
tköz
i ka
pcso
lato
k nö
velik
a
haté
kony
ságo
t, m
egsz
ünte
thet
ik
a pá
rhuz
amos
tevé
keny
sége
ket
Fina
nszí
rozá
sban
, pr
ogra
mm
ened
zsel
ésbe
n ré
szt
vevő
sz
erve
zete
k,
bank
ok,
Dun
aújv
áros
i Ip
ari é
s Ker
eske
delm
i Kam
ara
Új
mun
kahe
lyek
, ki
stér
ségi
G
DP
növe
kedé
s
Inté
zked
és: 4
.2. K
isté
rség
i Fin
ansz
íroz
ási K
oord
inác
iós é
s Mon
itori
ng Ir
oda
Egy
olya
n a
kist
érsé
gi
mun
kasz
erve
zete
n be
lül
műk
ödő
iroda
műk
ödte
tése
, am
ely
meg
fele
lően
ko
ordi
nálh
atja
a
kist
érsé
g fo
rrás
szer
ző te
véke
nysé
gét,
ellá
tja
a te
rv
meg
való
sítá
ssal
ka
pcso
lato
s ér
téke
lést
és
m
onito
ringo
t.
Az
iroda
lefo
lyta
that
ja a
kife
jeze
tten
a fin
ansz
írozá
ssal
ka
pcso
lato
s pr
ojek
teke
t (f
inan
szíro
zási
sz
emlé
letfo
rmál
ás, b
első
erő
forr
ások
ös
szeh
ango
lása
, stb
.)
A
szer
veze
tt fo
rrás
koor
diná
ciós
te
véke
nysé
g so
kkal
na
gyob
b ha
téko
nysá
ggal
műk
ödhe
t, m
int
a je
lenl
egi,
szét
szór
tan
szer
vező
dő
kist
érsé
gi m
unka
szer
veze
t M
inős
égi
proj
ekte
k,
növe
kvő
haté
kony
ság