EB 74.3 Parlem tre - HU - European Parliament · tudatosság Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak mennyire ismerik az Európai Parlamentet, megkérdeztük a 27 tagállam

1

EURÓPAI PARLAMENT

Parlemeter felmérés

Eu

roba

rom

ètre

Spé

cial

/ V

ag

ue 7

4.3

– T

NS

Opi

nio

n &

So

cial

Terepmunka: 2010. november – december

Közzététel: 2011. április

Eur

obar

omét

er s

peci

ális

felm

érés

/74,

3. h

ullá

m –

TN

S O

pini

on &

Soc

ial

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS............................................................................................3

ÖSSZEFOGLALÁS...................................................................................5

1. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság.........7

1.1. Az Európai Parlament és a média ....................................................7

1.2. Az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatos tudatosság szintje 5

1.3. Az európai parlamenti képviselık megválasztása............................. 11

2. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép és az intézmény szerepe ......17

2.1. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép ............................................. 17

2.2. Az EP szerepe ............................................................................. 41

3. Az Európai Parlament prioritásai és értékei ....................................47

3.1. Kiemelten védelmezendı értékek .................................................. 47

KÖVETKEZTETÉS .................................................................................55

3

BEVEZETÉS

Az Eurobarométer ezen új „Parlemeter” felmérését majdnem egy évvel az elızı,

2010. január-februári felmérés után végezték el. Az Európai Parlament

tevékenységeirıl és szerepérıl legutóbb készült közvélemény-kutatásban

rögzített eredmények és változások értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a

felmérést 2010. november vége és december közepe között végezték, mintegy

18 hónappal a legutóbbi, 2009. júniusi európai választások után. A felmérés egyik

célkitőzése ezért annak megállapítása volt, hogy az említett választások még

mindig hatást gyakorolnak-e arra, ahogyan az európaiak az Európai Parlamentre

tekintenek.

A korábbi „Parlemeter” felmérésekhez hasonlóan ez az új Eurobarométer-

felmérés nem csak az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és tudatosság

szintjét kívánja mérni, hanem azt is fel szeretné tárni, hogy milyen kép él az

Európai Parlamentrıl a polgárokban, illetve szerintük milyen szerepet kellene

játszania. A felmérés egyben rámutat azokra az értékekre, amelyeket az

európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsısorban védelmeznie kellene.

A felmérés kiegészült egy új dimenzióval, az energia kérdésével (különös

tekintettel az energiaellátás problémájára), válaszul az Európai Parlament által

2010 tavaszán kezdeményezett, az Európai Energiaközösség létrehozására

irányuló javaslatokra. Ez a kérdés külön összefoglaló tárgya.

Az Eurobarométer e felmérése az Európai Parlament Kommunikációs

Fıigazgatóságának felkérésére készült. A felmérést a TNS Opinion & Social

végezte el 2010. november vége és december közepe között. A TNS Opinion &

Social Network munkatársai személyesen megkérdeztek 26 574 tizenöt éves vagy

annál idısebb európai polgárt (a kérdéseket az interjúk készítıi a válaszadók

otthonában tették fel). Az alkalmazott módszertan az Európai Parlament

Kommunikációs Fıigazgatósága (Közvélemény-figyelı Osztály) standard

Eurobarométer-felméréseinek módszertana volt. A TNS Opinion & Social Network

munkatársai által végzett interjúkkal kapcsolatos technikai feljegyzés e jelentés

mellékleteként rendelkezésre áll. A feljegyzés ismerteti az interjúkkal

kapcsolatban alkalmazott módszertant és a konfidenciaintervallumokat. A kutatás a 27 tagállamra terjed ki, és az EB 74.3. hullám része. Több

barometrikus kérdést is tartalmaz – azaz a korábbi hullámok során feltett

kérdéseket –, ami lehetıvé teszi számunkra a változások mérését.

4

Megjegyzés

A jelentésben az országokat hivatalos rövidítésükkel szerepeltetjük az alábbiak

szerint:

RÖVIDÍTÉSEK

EU-27 Európai Unió – 27 tagállam

DK nem tudja

BE Belgium

CZ Csehország

BG Bulgária

DK Dánia

DE Németország

EE Észtország

EL Görögország

ES Spanyolország

FR Franciaország

IE Írország

IT Olaszország

CY Ciprusi Köztársaság

LT Litvánia

LV Lettország

LU Luxemburg

HU Magyarország

MT Málta

NL Hollandia

AT Ausztria

PL Lengyelország

PT Portugália

RO Románia

SI Szlovénia

SK Szlovákia

FI Finnország

SE Svédország

UK Egyesült Királyság

*****

5

ÖSSZEFOGLALÁS

Ezen „Parlemeter” felmérés eredményei értékes adatokat szolgáltatnak az

európaiak Európai Parlamenttel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának

szintjérıl, a Parlamentrıl alkotott képrıl, arról a szereprıl, amelyet az európaiak

szerint be kellene töltenie, valamint a Parlament által prioritásként elımozdítandó

értékekrıl. Annak értékelésekor, hogy mennyire szignifikánsak az eredmények,

emlékeztetni kell arra, hogy ezt a felmérést 18 hónappal az európai választások

után végezték el, amikor az Európai Parlament láthatósága különösen nagy volt.

- Az európaiak többsége (59%) úgy emlékszik, hogy hallott vagy látott

mostanában valamit a médiában az Európai Parlamentrıl. Ez az érték

azonban három százalékponttal alacsonyabb, mint 2010 elején. A

médiahírek felidézésének csökkenése elsısorban azzal magyarázható,

hogy 2010 elején a második Barroso-féle Bizottság meghallgatásainak

nagy volt a médialefedettsége.

- Mindazonáltal a válaszadók több mint kétharmada (69%, egy ponttal több,

mint a 2010. január-februári felmérésben) még mindig úgy véli, hogy

gyengén tájékozott az Európai Parlament tevékenységeirıl.

- Viszont amikor annak megértésére került sor, hogy hogyan mőködik az

Európai Parlament, tíz európaiból több mint négy (42%) tudta – bár az

érték egy ponttal csökkent –, hogy az EP-képviselık politikai

hovatartozásuk szerint foglalnak helyet az Európai Parlamentben, míg

38% (-1) tévesen azt hitte, hogy állampolgárság alapján.

Az Európai Parlamentrıl alkotott kép továbbra is megosztja a

válaszadókat. Ugyanakkor a pozitív jellemvonásokra adott pontszámok

(„dinamikus”, „demokratikus” és „meghallgatja az európai polgárokat”) –

kismértékben csökkenve – mára stabilizálódtak. Korábban – 2007 ıszétıl

kezdve, amikor ezt a kérdést elıször feltették – ezek a vonások

folyamatosan háttérbe szorultak.

- Az európaiak többsége (52%) úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a

jelenleginél nagyobb szerepet kellene játszania, bár ez az arány három

százalékponttal csökkent a 2010. január-februári felmérés óta.

6

- Ahogy a 2010 elején készített felmérés is megállapította, a válaszadók

szerint az Európai Parlament által kiemelten védelmezendı értékek közé a

polgári szabadságjogok és a megkülönböztetés elleni küzdelem tartoznak:

o Az emberi jogok védelmét említették meg leggyakrabban a

válaszadók: tíz közül hat úgy véli, hogy ezt az Európai

Parlamentnek kiemelten kell támogatnia – bár ez az érték két

százalékpontot csökkent egy év alatt.

o A nemek közötti egyenlıség és a szólásszabadság osztozik a

második helyen 36-36%-kal (24 ponttal maradva el a legelsı

helyre tett érték mögött). A két érték pontszáma a megelızı

felmérés óta változatlan.

7

1. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek és

tudatosság

Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak mennyire ismerik az Európai

Parlamentet, megkérdeztük a 27 tagállam válaszadóit arról, hogy a médiában

találkoztak-e az Európai Parlamenttel kapcsolatos információkkal, és vajon úgy

ítélik-e meg, hogy jól tájékozottak az intézménnyel kapcsolatban.

1.1. Az Európai Parlament és a média [QA1.]1

Az európaiak többsége úgy emlékszik, hogy hallott vagy látott

mostanában valamit a médiában az Európai Parlamentrıl –

A QA1. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy az európaiak

mennyi információhoz jutnak hozzá az Európai Parlamentrıl, ugyanakkor össze is

tudjuk hasonlítani az eredményeket a majdnem egy évvel korábban, az

Eurobarométer 73.1. hulláma idején (2010. január-február) kapott

eredményekkel.

Az európaiak abszolút többsége (59%) nemrégiben olvasott, az

interneten látott, illetve hallott valamit az Európai Parlamentrıl. Tíz közül

csaknem négyhez (39%, +2 pont) nem jutott el semmilyen információ, 2% pedig

nem nyilvánított véleményt.

Mindazonáltal az Európai Parlamenttel kapcsolatos médiahírek felidézése

valamelyest csökkent (-3 pont) a 2010 elején végzett felmérés óta, amelyet

néhány hónappal a 2009. júniusi európai parlamenti választások után végeztek

el. Akkoriban logikus módon 26 százalékpontos növekedés volt tapasztalható az

erre a kérdésre adott pozitív válaszokban a 2009. január-február és a 2010.

január-február közötti egy évben. A jelenlegi felmérésben a legutóbbi európai

választások médiajelenlétének elınyei kezdenek elhalványodni.

1 QA1. Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy hallott-e a rádióban vagy a televízióban valamit az Európai Parlamentrıl?

8

42% 44%36%

62%54% 53%

60%

37% 39%

4% 3% 4% 1% 2%

EB68.1 Aut. 2007

EB70.1 Aut. 2008

EB71.1 Jan-Feb. 2009

EB73.1 Jan-Feb2010

EB74.3 Nov.-Dec. 2010

QA1 Have you recently read in the press, seen ont the Internet or heard on the radio or television something about the European

Parliament? - %EU

Yes No DK

59%

9

A tagállamok közötti különbségek

Az e kérdésre adott válaszok 10 százalékpontos különbséget tártak fel a

2004 elıtt csatlakozott országokban és a 2004/2007 után csatlakozott

országokban adott válaszok között. Az utóbbi országok válaszadói az

elıbbieknél nagyobb valószínőséggel emlékeznek arra, hogy mostanában

információt kaptak az Európai Parlamentrıl (67%, illetve 57%).

A részletes elemzés a következıket mutatja:

- A litvániai és szlovéniai válaszadók (78% mindkettıben), valamint az

írországi, finnországi és romániai válaszadók (mindegyik esetben 76%)

emlékeznek a legnagyobb valószínőséggel arra, hogy ilyen információt

kaptak.

- Ezzel szemben, ahogy az majdnem egy évvel korábban is látható volt, a

franciaországi (42%), az egyesült királyságbeli (49%) és olaszországi

(51%) válaszadók esetében a legkevésbé valószínő, hogy emlékeznek

ilyen információkra; ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni

arról, hogy Franciaország és Olaszország az Európai Unió alapító tagjai

közé tartoznak.

10

A majdnem egy évvel korábban szerzett eredményekkel összehasonlítva a 27

tagállamból 19-ben csökkent a pozitív válaszok száma, 6 országban

pedig nıtt. Két országban nem változtak az eredmények.

A médiahírek felidézése a legmeredekebben Bulgáriában (61%, -24 pont) és

Svédországban (69%, -13 pont) csökkent, miközben a legészrevehetıbben

Írországban nıtt (76%, +17 pont), minden valószínőség szerint a gazdasági

válság írországi hatásáról nemrégiben kibontakozott vita miatt.

A médiahírek felidézésének jelentıs csökkenése Bulgáriában könnyen

magyarázható az Európai Parlament akkori médiajelenlétével, amely az elsı

bolgár biztosjelölt 2010. januári meghallgatását övezı viták nyomán vált

hangsúlyossá.

11

EB73.1 Jan.-Feb. 2010

EB74.3 Nov.-Dec. 2010

Diff. EB74.3-EB73.1

EU27 62% 59% -3

IE 59% 76% +17

CZ 67% 57% +10

UK 44% 49% +5

LU 77% 66% -11

SE 82% 69% -13

BG 85% 61% -24

QA1 Have you recently read in the press, seen on th e Internet or heard on the radio or television something about th e European

Parliament? - Yes -

…

Szociodemográfiai elemzés

Az új „Parlemeter” felmérés megerısíti a korábbi felmérésekben már megemlített

számos szociodemográfiai különbséget:

- Ahogy az utóbbi két „Parlemeter” esetében is (2010 és 2009 elején), a

médiahírek felidézése valamivel markánsabb a férfiak körében,

mint a nıknél. A férfiak 64%-a mondta azt, hogy olvasott, látott vagy

hallott valamit a médiában az Európai Parlamentrıl, szemben a nıkkel,

ahol ez az arány csak 55%; a különbség kilenc százalékpont.

- Láthatóan a válaszadók életkora is befolyásolja a válaszokat, mivel a

legidısebb válaszadók inkább adnak megerısítı választ (az 55 éves vagy

annál idısebb személyek 61%-a, szemben a 15–24 évesek 50%-ával).

Általában az idısebbek azok, akik a legtöbb idıt szánják arra, hogy

tájékozódjanak az aktuális eseményekrıl, részben azért, mert több

szabadidejük van.

Azonban e nemi és életkorbeli különbségeken túl úgy tőnik, hogy az

Európai Parlamenttel kapcsolatos információk leginkább a szociálisan

„legelınyösebb helyzetben lévı” kategóriákat érik el:

- Azon válaszadók 70%-a, akik 19 éves koruk után továbbtanultak, láttak,

olvastak vagy hallottak valamit a médiában az Európai Parlamentrıl

(szemben az azon csoportban mért 52%-kal, akik 15 éves korukban vagy

korábban elhagyták az iskolát).

- Ilyenek például a vezetı beosztásúak (73%) és az önálló vállalkozók

(69%), szemben a munkanélküliekkel (55%).

- Azon emberek körében, akiknek szinte sohasem okoz gondot számláik

rendezése (62%, szemben az azok körében mért 49%-kal, akiknek

legtöbbször nehézséget okoz a számlák befizetése), valamint azoknál, akik

a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat (65%, szemben a

ranglétra alján elhelyezkedıknél mért 52%-kal), szintén valószínőbb, hogy

valamelyest emlékeznek az ilyen jellegő médiahírekre.

- Végezetül pedig igaz ez még azon csoport 63%-ára is, akik állításuk

szerint minden nap használják az internetet, szemben azzal a csoporttal

(55%), akik sosem.

4

Yes No Don't know

EU27 59% 39% 2%

Male 64% 34% 2%

Female 55% 43% 2%

15-24 50% 48% 2%

25-39 59% 40% 1%

40-54 64% 34% 2%

55 + 61% 37% 2%

15- 52% 46% 2%

16-19 59% 39% 2%

20+ 70% 29% 1%

Still studying 53% 45% 2%

Self- employed 69% 30% 1%

Managers 73% 26% 1%

Other white collars 59% 40% 1%

Manual workers 57% 41% 2%

House persons 50% 49% 1%

Unemployed 55% 44% 1%

Retired 61% 37% 2%

Students 53% 45% 2%

Everyday 63% 36% 1%

Often/ Sometimes 62% 36% 2%

Never 55% 43% 2%

Most of the time 49% 49% 2%

From time to time 59% 39% 2%

Almost never 62% 36% 2%

Difficulties paying bills

QA1 Have you recently read in the press, seen on the Internet o r heard on the radioor television something about the European Parliame nt?

Gender

Age

Education (End of)

Respondent occupation scale

Use of the Internet

5

1.2. Az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatos tudatosság

szintje [QA2.]2

– Az európaiak több mint kétharmada úgy ítéli meg, hogy rosszul

tájékozott az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban –

Ahogy láthattuk, az európaiak összességében még mindig pozitívan vélekednek

az Európai Parlament médialefedettségérıl.

Mindazonáltal az európaiak 69%-a úgy véli, hogy tájékozottságuk gyenge, ami

egy százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Csupán 28% (-2

pont) mondja azt, hogy jól tájékozott, 3% pedig nem nyilvánított véleményt.

A negatív trendet azzal párhuzamosan kell szemlélni, hogy az Eurobarométer

korábbi „Parlemeter” felmérését alig pár hónappal a 2009. júniusi európai

választások után végezték el, amikor az európaiak összességében természetesen

úgy érezték, hogy jóval átfogóbb tájékoztatást kapnak az Európai Parlament

tevékenységeirıl. Egy évvel késıbb, amikor a választások hatása már elmúlt, ez

az érzés láthatóan háttérbe szorult.

Tudatában kell lennünk annak is, hogy az Európai Parlamenttel kapcsolatos

médiahírek felidézésének mértéke nem szükségszerően áll közvetlen

összefüggésben azzal, hogy valaki jól vagy rosszul tájékozott az intézmény

tevékenységeirıl. Ez felveti azt a kérdést, hogy a visszaemlékezésnek ez az

alacsony szintje a terjesztett információk típusának és tartalmának tudható-e be.

2 QA2. Ön általában véve nagyon jól, elég jól, elég rosszul vagy nagyon rosszul tájékozottnak tartja magát az Európai Parlament tevékenységeirıl?

6


Némi eltérés tapasztalható attól függıen, hogy az országok mikor

csatlakoztak az EU-hoz: a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadóinak

32%-a véli úgy, hogy jól tájékozott, szemben a 2004 elıtt csatlakozott

országok válaszadóinak 27%-ával. Részletesebben:

- A szlovákiai (45%), máltai és írországi (43-43%), a luxemburgi (42%) és

litvániai (41%) válaszadók körében a legvalószínőbb, hogy jól

tájékozottnak tartják magukat.

- Ezzel szemben a spanyolországi (19%), franciaországi (21%), svédországi

és romániai (23-23%), valamint a lettországi (24%) válaszadók esetében

a legkevésbé valószínő, hogy jól tájékozottnak tartják magukat.

7

2010. január óta a jól tájékozott válaszadók számát tekintve a legszignifikánsabb

növekedést Ausztriában (37%, +10 pont) és Dániában (30%, +4 pont)

tapasztaltuk. Ezzel szemben a spanyolországi (19%, -9 pont), luxemburgi (42%,

-8 pont) és bulgáriai (29%, -8 pont) válaszadók esetében 2010. januárhoz képest

kevésbé valószínő, hogy jól tájékozottnak tartják magukat.

8

EB73.1 Jan.-Feb. 2010

EB74.3 Nov.-Dec. 2010

Diff. EB74.3-EB73.1

EU27 30% 28% -2

AT 27% 37% +10

DK 26% 30% +4

MT 40% 43% +3

BG 37% 29% -8

LU 50% 42% -8

ES 28% 19% -9

QA2 In general, do you consider that you are very w ell, fairly well, fairly badly or very badly informed about the Europ ean Parliament’s

activities?- Total 'Well informed' -

…


A szociodemográfiai elemzés alapján azonosítani tudjuk azokat a népességi

csoportokat, amelyek úgy vélik, hogy jól tájékozottak az Európai

Parlamentrıl.

- A nıkhöz képest a férfiaknál nagyobb a valószínősége annak, hogy

jól tájékozottnak tartják magukat az Európai Parlamentrıl (24%,

illetve 33%).

- Ez a meggyızıdés láthatóan elterjedtebb a 40–54 év közötti

válaszadók körében, mint a fiatalabb válaszadóknál (az elıbbieknél az

arány 30%, míg a 15–24 éveseknél 24%).

Ahogy a médiahírek felidézésével kapcsolatos elızı kérdésnél (QA1.) is

megemlítettük, a népesség legelınyösebb helyzető csoportjai egyben

azok, akik úgy vélik, hogy ık a legjobban tájékozottak az Európai

Parlamentrıl:

- Ez fıleg azokra a válaszadókra igaz, akik 20 éves koruk után

továbbtanultak (36%, szemben azon csoport 20%-ával, akik 16 éves

koruk elıtt elhagyták az iskolát).

9

- Ugyanez igaz a vezetı beosztásúakra is (41%, szemben a

háztartásbelieknél mért 18%-kal és a munkanélküliek körében mért 20%-

kal).

- Azon válaszadók körében, akiknek szinte sohasem okoz gondot számláik

rendezése, 32% mondja azt, hogy jól tájékozott, szemben azok 19%-ával,

akiknek e téren legtöbbször nehézségeik vannak; ugyanez igaz azon

csoport 37%-ára, akik a társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat

(szemben a ranglétra alján elhelyezkedıknél mért 21%-kal).

10

Total 'Well informed'

Total 'Not well informed'

Don't know

EU27 28% 69% 3%

Male 33% 65% 2%

Female 24% 73% 3%

15-24 24% 73% 3%

25-39 28% 70% 2%

40-54 30% 68% 2%

55 + 29% 68% 3%

15- 20% 77% 3%

16-19 28% 69% 3%

20+ 36% 62% 2%



Managers 41% 57% 2%





Retired 29% 68% 3%

Students 27% 70% 3%

(1-4) Left 30% 68% 2%

(5-6) Centre 29% 69% 2%

(7-10) Right 36% 62% 2%





Left-Right scale


QA2 In general, do you consider that you are very well, fairly well, fairly badly or very badlyinformed about the European Parliament’s activities ?

Gender

Age

Education (End of)

1.3. Az európai parlamenti képviselık megválasztása [QA4.]3

– Minimális többséggel az európaiak tudatában vannak annak, hogy az

EP-képviselık politikai hovatartozás alapján foglalnak helyet az Európai

Parlamentben –

Azon válaszadók aránya, akik tudják, hogy az EP-képviselık politikai

hovatartozásuk alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben (42%,

-1 pont), még mindig valamivel nagyobb, mint azoké, akik tévesen azt

hiszik, hogy az állampolgárság a döntı tényezı (38%, -1 pont).

A helyes válaszok aránya hét százalékponttal nıtt a 2009 elején és a 2010 elején

végzett „Parlemeter” felmérés között: a 2009. júniusi európai parlamenti

választások kétségtelenül javították az európaiak ismereteit.

A „nem tudja” válaszok aránya két ponttal nıtt, így jelenleg öt válaszadóból egy

(pontosan 20%) ezt a választ adta.

3 QA4. És az Ön véleménye szerint az Európai Parlamentben a képviselık mi alapján foglalnak helyet?


Igen szignifikáns eltérések mutatkoznak a tagállamok között mind a

válaszok tekintetében (helyesek-e vagy sem), mind pedig a „nem tudja”

válaszok arányát illetıen.

- A hollandiai (61%), belgiumi (60%), észtországi és svédországi (59-59%),

valamint a szlovéniai (58%) válaszadók esetében a legvalószínőbb, hogy

helyes választ adnak.

- Ezzel szemben a csehországi (64%), szlovákiai (56%), görögországi

(54%) és olaszországi (53%) válaszadók körében a legvalószínőbb, hogy

tévesen azt hiszik, hogy az EP-képviselık állampolgárságuk szerint

foglalnak helyet az EP-ben. Mind a négy országban nıtt a helytelen

válaszok száma az elmúlt év során.

- Bulgária (32%), Németország (29%) és az Egyesült Királyság (28%),

valamint Ciprus és Málta (26-26%) azok az országok, ahol a legmagasabb

volt a „nem tudja” válaszok aránya.

13

A helyes válaszok számának növekedése Portugáliában (53%, +12 pont),

Franciaországban (48%, +7 pont) és Lettországban (46%, +7 pont) volt a

legszignifikánsabb.

A helyes válaszok száma („politikai hovatartozásuk szerint”) a legnagyobb

mértékben Finnországban (56%, -10 pont), Magyarországon (42%, -9 pont) és

Cipruson (52%, -9 pont) csökkent egy év alatt.

14

Their political affinities

Diff.EB74.3 - EB73.1

Their nationality


Don't know


EU27 42% -1 38% -1 20% +2

PT 53% +12 31% -10 16% -2

FR 48% +7 33% -10 19% +3

LV 46% +7 41% -10 13% +3

LT 51% +5 27% -4 22% -1

ES 47% +3 33% -6 20% +3

PL 40% +3 40% -7 20% +4

BE 60% +1 35% +2 5% -3

RO 52% +1 29% +1 19% -2

EE 59% = 30% = 11% =

NL 61% -2 33% = 6% +2

MT 46% -2 28% -1 26% +3

AT 44% -2 43% +1 13% +1

IT 32% -2 53% +7 15% -5

SE 59% -3 33% +6 8% -3

DE 37% -3 34% -3 29% +6

SK 34% -3 56% +1 10% +2

BG 33% -3 35% +7 32% -4

UK 38% -4 34% -1 28% +5

CZ 26% -4 64% +6 10% -2

EL 32% -5 54% +2 14% +3

DK 52% -6 36% +4 12% +2

LU 50% -6 37% = 13% +6

IE 41% -6 35% +4 24% +2

SI 58% -8 27% +3 15% +5

CY 52% -9 22% +6 26% +3

HU 42% -9 49% +10 9% -1

FI 56% -10 32% +7 12% +3

QA4 And, in your opinion, do members of the Europea n Parliament sit in the European Parliament accordi ng to…?

15


- Azon európaiak körében, akiknél a legvalószínőbb, hogy helyes választ

adnak erre a kérdésre, öt százalékpontos szignifikáns eltérés figyelhetı

meg (ugyanúgy, mint egy éve) a férfiak és a nık között (45%,

szemben a 40%-kal). Mindazonáltal a férfiaknál a nıkhöz képest az is

valószínőbb, hogy helytelen választ adnak (39% és 37%). Másrészrıl a

nıknél valószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt: náluk 23% ez az

arány, szemben a férfiakkal, akiknél 16%.

- Az is meghatározó tényezı, hogy a válaszadók milyen életkorban

fejezték be tanulmányaikat, mivel 48%-a azoknak, akik 20 éves

korukig vagy annál is tovább tanultak, helyes választ adott, szemben az

azok körében mért mindössze 39%-kal, akik 15 éves korukban vagy

korábban hagyták el az iskolát. Ezzel az eredménnyel azonban szembe kell

állítani azt, hogy a legképzettebb válaszadók körében egyúttal a

legvalószínőbb, hogy helytelen választ adnak (40%, szemben azoknak a

33%-ával, akik 15 éves korukban vagy korábban hagyták el az iskolát). Ez

annak tudható be, hogy a legkevésbé képzett válaszadók körében volt

messze a legvalószínőbb, hogy nem nyilvánítanak véleményt: 28%-ban,

szemben az azon személyek körében mért mindössze 12%-kal, akik a

leghosszabb ideig tanultak.

- Láthatóan az is befolyásolta a válaszokat, hogy a válaszadók „elınyös

helyzető” szociális csoportba tartoztak-e, hiszen a vezetı

beosztásúak 48%-a mondta azt, hogy az EP-képviselık politikai

hovatartozásuk alapján foglalnak helyet (szemben például a

háztartásbeliek 38%-ával). Mindazonáltal azok, akiknek a legtöbbször

gondot jelent a számlák befizetése, valamint azok, akiknek szinte soha

nincs ilyen nehézségük, azonos számban adtak helyes választ (43%

mindkét esetben).

- Viszonylag logikus módon azok körében, akik az Európai Parlament

tevékenységeit illetıen jól tájékozottnak tartják magukat, 50% adott

helyes választ (szemben a magukat nem jól informáltnak tartók 40%-

ával).

Hasonlóképpen azok közül, akik „nem jól tájékozottak az Európai

Parlament tevékenységeirıl”, 23% nem tudott választani a megadott

lehetıségek közül (szemben a jól tájékozott válaszadókkal, ahol ez az

arány csupán 9%).

16

Their political affinities

Their nationality Don't know

EU27 42% 38% 20%

Male 45% 39% 16%

Female 40% 37% 23%

15- 33% 39% 28%

16-19 39% 42% 19%

20+ 40% 48% 12%



Managers 48% 40% 12%





Retired 43% 33% 24%

Students 38% 42% 20%




Informed 50% 41% 9%

Notinformed 40% 37% 23%

Information on EP's activities



QA4 And, in your opinion, do members of the European Parliame nt sit in theEuropean Parliament according to…?

Gender

Education (End of)

17

2. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép és az intézmény

szerepe

Láttuk, hogy az európaiak mennyire tartják tájékozottnak magukat az Európai

Parlamenttel kapcsolatban, és mennyire ismerik annak mőködési módját.

Most azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy jelenleg milyen kép él bennük az

intézményrıl, és hogy szerintük annak milyen szerepet kellene játszania.

2.1. Az Európai Parlamentrıl alkotott kép [QA3.]4

– A kialakult képen van mit javítani –

Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak milyen képet alkotnak az Európai

Parlamentrıl, egy öt jellemzıbıl álló listát adtak a válaszadóknak, és

megkérdezték tılük, hogy az egyes leírások mennyire találóan tükrözik az

Európai Parlamentrıl alkotott képüket.

A pozitív vonások egy kevéssé háttérbe szorultak 2010 eleje óta. A

„dinamikus” (39%) és a „demokratikus (63%) jelzık egy-egy százalékpontot

veszítettek, a „meghallgatja az európai polgárokat” pedig három százalékponttal

csökkent (35%).

4 QA3. Kérjük, mondja el a következı szavak/kifejezések mindegyikérıl, hogy az nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul vagy nagyon rosszul írja le azt, hogy Ön milyen képet alkot az Európai Parlamentrıl: dinamikus; demokratikus; meghallgatja az európai polgárokat; nem közismert; nem hatékony.

18

Ellenben a „nem közismert” jelzı (51%) két százalékponttal, a „nem hatékony”

(38%) pedig eggyel nıtt. Ezek a változások kétségtelenül ismét azzal

magyarázhatók, hogy az európai választások utáni idıszakhoz képest csökkent az

Európai Parlament médialefedettsége: a fent említettek szerint a legutolsó

felmérést (EB73.1, 2010. január-február) röviddel a 2009. júniusi európai

választások után végezték el. E médialefedettség hatása természetesen idıvel

elhalványult. Ennek ellenére az eredmények még mindig pozitívabbak, mint a

választások elıtti idıszakban.

Az egyes pontokra vonatkozó eredmények részletes elemzése – a pozitív

jellemzıkkel kezdve – a következıket tárja fel:

Az Európai Parlament dinamizmusával kapcsolatos vélemények élesen

megoszlanak.

Az erre a jellemzıre vonatkozó eredmények igen vegyesek: az európaiak

39%-a szerint az Európai Parlament „dinamikusnak” mondható, míg

42%-uk ellenkezıleg vélekedik errıl.

Ezek az eredmények többé-kevésbé változatlanok 2010 kezdete óta (mindössze

egy százalékpontos visszaesés tapasztalható mindkét esetben).

Azonban e kérdésben a „nem tudja” válaszok száma kismértékben, két

százalékponttal nıtt, és az arány immár minden öt válaszadóból majdnem egy

(19%). Az alábbiakban azt látjuk majd, hogy a „nem tudja” válaszok aránya mind

a négy leírás esetében nıtt az év során, mintha egyre nehezebbé vált volna a

válaszadók számára, hogy véleményt alkossanak arról, milyen kép él

bennünk az Európai Parlamentrıl. Az európai választások nyomán elért

csúcs után az Európai Parlament kevésbé jelenik meg a médiában,

19

következésképpen az európaiak valamivel kevésbé határozottak ebben a

kérdésben.


Az elsı megjegyzendı szempont a szignifikáns, 15 százalékpontos

különbség a 2004 elıtti tagállamok és a 2004/2007 után csatlakozott

országok között. Míg az elıbbi csoportból származó válaszadóknak csupán

36%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament dinamikus, a második csoportban a

többség (51%) ezen a véleményen van.

- Így a 39%-os uniós átlaggal összevetve a szlovákiai (69%), magyarországi

(62%), bulgáriai (58%) és szlovéniai (57%) válaszadók esetében a

legvalószínőbb, hogy dinamikus intézménynek látják az Európai

Parlamentet.

- Ezzel szemben azok az országok, ahol az Európai Parlamentrıl kialakult

képen van mit javítani (azaz ahol nem tekintik dinamikus intézménynek),

a legrégibb uniós tagállamok közé tartoznak: Hollandia (61%), az Egyesült

Királyság (58%), valamint Németország és Dánia (53-53%).

Ebbıl a szempontból a legnegatívabb fejlıdést Görögországban figyelték meg

(52% értett egyet azzal, hogy a „dinamikus” szó találóan írja le az Európai

Parlamentet, -16 pont). Görögország soha nem látott pénzügyi válságot élt meg

2009 végén, és elég kritikusnak tőnik az Európai Parlamenttel szemben.

20

Total 'Describes well'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Total 'Describes

badly'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Don't knowDiff.

EB74.3 - EB73.1

EU27 39% -1 42% -1 19% +2

SK 69% +2 24% -2 7% =

HU 62% +3 27% -3 11% =

BG 58% -2 20% +1 22% +1

SI 57% = 31% -1 12% +1

IT 56% +3 30% -5 14% +2

RO 54% -2 13% -4 33% +6

EL 52% -16 43% +14 5% +2

LT 52% +3 20% -1 28% -2

MT 51% -1 13% +1 36% =

CY 50% -8 19% +3 31% +5

PT 50% = 28% -3 22% +3

CZ 49% = 41% = 10% =

FI 48% +3 45% -4 7% +1

LU 46% -13 42% +11 12% +2

BE 45% = 48% -1 7% +1

EE 45% +1 28% +1 27% -2

IE 45% +2 28% +1 27% -3

PL 45% -5 29% -1 26% +6

AT 41% +5 49% -5 10% =

ES 37% -1 35% -3 28% +4

LV 37% +2 36% -7 27% +5

DK 36% +3 53% -2 11% -1

SE 35% -1 52% +3 13% -2

FR 33% = 49% +3 18% -3

DE 32% +2 53% -2 15% =

NL 31% +5 61% -6 8% +1

UK 17% -3 58% = 25% +3

QA3.1 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your percep tion of the European Parliament.

- Dynamic -

21


A szociodemográfiai elemzés megmutatja, hogy az európai népesség mely

csoportjai látják a legkritikusabban az Európai Parlament dinamizmusát.

- Szignifikáns, hét százalékpontos eltérés van a férfiak és a nık

között ebben a kérdésben; a férfiak 45%-a véli úgy, hogy az Európai

Parlament nem dinamikus, szemben a nıkkel, ahol ez az arány 38%.

Az életkort tekintve a 40–54 év közötti válaszadóknál valószínőbb, hogy

így látják a Parlamentet (46%, szemben a 15–24 évesek 35%-ával).

- Azonban a dinamizmus hiányának percepciója a „legelınyösebb

helyzető” válaszadók körében a legjellemzıbb, akiknek többsége

egyetért ebben a pontban: a legképzettebb válaszadók 49%-a véli úgy,

hogy a Parlament nem dinamikus (szemben az iskolát 16 éves kor elıtt

elhagyók 38%-ával), továbbá ezt gondolja a vezetı beosztásúak 51%-a

(szemben a háztartásbeliek 37%-ával), a számlák befizetése során

nehézséggel soha nem szembesülık 45%-a (szemben a legtöbbször ilyen

problémákkal küzdık 41%-ával), valamint magukat a társadalmi ranglétra

tetején elhelyezık 44%-a (szemben a ranglétra alján elhelyezkedık 39%-

ával). Valójában a „nem tudja” válaszok aránya az, amely társadalmi

csoportonként a leginkább eltér: a munkanélküliek 25%-a adja ezt a

választ, szemben például a vezetı beosztásúakkal, ahol ez az arány 9%.

Úgy tőnik, mintha annál nagyobbak lennének a válaszadók

elvárásai az Európai Parlamenttel szemben annak dinamizmusát

illetıen, minél inkább egy társadalmilag elınyösebb helyzető

csoportba tartoznak, különösen azért, mert jobban ismerik

mőködésének módját és lehetıségeit.

- Végezetül pedig érdekes megállapítás, hogy azok a válaszadók, akik

„rosszul tájékozottnak” tartják magukat az Európai Parlament

tevékenységeivel kapcsolatban, egyben a legkritikusabbak is vele

szemben (46%-uk véli úgy, hogy a „dinamikus” szó nem találó leírás az

Európai Parlamentre, szemben a magukat jól tájékozottnak tartók 34%-

ával). Ugyanez igaz azokra is, akik szerint az Európai Parlamentnek

kevésbé fontos szerepet kellene játszania (64%-uk, szemben azon csoport

mindössze 38%-ával, akik szerint a Parlamentnek fontosabb szerepet

kellene játszania).

22

Dynamic Total 'Describes

well'Total 'Describes

badly'DK

EU27 39% 42% 19%

Male 40% 45% 15%

Female 39% 38% 23%

15-24 43% 35% 22%

25-39 41% 42% 17%

40-54 37% 46% 17%

55 + 37% 42% 21%

15- 34% 38% 28%

16-19 41% 41% 18%

20+ 40% 49% 11%


Self-employed 43% 44% 13%

Managers 40% 51% 9%





Retired 36% 42% 22%





Low (1-4) 35% 39% 26%

Medium (5-6) 40% 42% 18%

High (7-10) 45% 44% 11%

Informed 62% 34% 4%

Not informed 30% 46% 24%

More important 48% 38% 14%

The same 43% 35% 22%

Less important 26% 64% 10%

QA3.1 Please tell me for each of the following words/ express ions whether itdescribes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of theEuropean Parliament.

Sex

Age

Self-positioning on the social staircase


Preference for the EP's role

Education (End of)



23

Tíz európaiból hat „demokratikusként” írja le az Európai Parlamentet.

Az európaiak majdnem kétharmada (63%) úgy véli, hogy a

„demokratikus” szó találóan írja le az Európai Parlamentet (amely az

egyetlen olyan európai intézmény, amelynek tagjait közvetlen és

általános választójog alapján választják meg). Ez az eredmény azonban egy

kissé alacsonyabb (-1 százalékpont), mint az Eurobarométer 73.1. hulláma során

2010 elején felvett érték (amely maga is két százalékponttal csökkent 2009 eleje

óta).

A válaszadóknak kevesebb mint egynegyede (24%, változatlan) véli úgy, hogy az

Európai Parlament nem demokratikus, 13% (+1 pont) pedig nem nyilvánított

véleményt.


Érdekes módon az a meggyızıdés, hogy az Európai Parlament demokratikus,

szélesebb körben elterjedt az euróövezet országaiban (66%, szemben az

euróövezeten kívül mért 58%-kal), de a 2004/2007 után csatlakozott

országokban is (70%, szemben a 2004 elıtt csatlakozott országokban mért

61%-kal).

- A szlovákiai (82%), magyarországi (76%), luxemburgi (74%) és bulgáriai

(71%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény, hogy az

Európai Parlament demokratikus intézményként jellemezhetı.

- Ezzel szemben az egyesült királyságbeli (39%) és görögországi (49%,

nagyon jelentıs, 20 százalékpontos csökkenés egy év alatt) válaszadók a

legszkeptikusabbak (azaz a legkevésbé valószínő körükben, hogy

demokratikus intézménynek tartják az EP-t).

A tendenciákat tekintve az EP-t demokratikusnak tartó válaszadók száma

Ausztriában (65%, +10 pont) nıtt, és ugyanilyen arányban csökkent

Cipruson (54%, -10 pont).

24

Total 'Describes

well'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Total 'Describes

badly'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Don't knowDiff.

EB74.3 - EB73.1

EU27 63% -1 24% = 13% +1

SK 82% +2 14% -2 4% =

HU 76% +3 17% -3 7% =

LU 74% +1 17% -1 9% =

BG 71% = 13% +1 16% -1

DE 70% -2 21% = 9% +2

PL 70% = 11% -3 19% +3

SE 70% = 24% +1 6% -1

CZ 69% -1 24% = 7% +1

DK 69% -1 25% +3 6% -2

ES 69% +1 18% -3 13% +2

IT 69% +3 22% -4 9% +1

BE 68% -2 28% +3 4% -1

RO 68% -3 11% = 21% +3

EE 67% -3 18% +2 15% +1

LT 66% -1 15% +1 19% =

NL 66% -5 28% +4 6% +1

MT 65% +2 12% +1 23% -3

AT 65% +10 30% -9 5% -1

IE 61% +2 16% +2 23% -4

PT 59% = 22% -5 19% +5

SI 59% -6 34% +5 7% +1

FR 57% -4 27% +6 16% -2

CY 54% -10 18% +5 28% +5

FI 54% -1 39% = 7% +1

LV 51% +1 28% -5 21% +4

EL 49% -20 46% +17 5% +3

UK 39% -3 41% +4 20% -1

QA3.2 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your perception of the European Parliament.

- Democratic -

25


- Ahogy az európaiak tájékozottságának mértékével foglalkozó korábbi

kérdéseknél (QA1., QA2. és QA4.) is megjegyeztük, a válaszadók

legelınyösebb helyzető csoportjai láthatóan a legjobban tájékozottak

az Európai Parlamentrıl. Ezért logikusan náluk legnagyobb a

valószínősége annak, hogy tudatában vannak, ez alapvetıen egy

„demokratikus” módon mőködı intézmény.

- Ismételten a vezetı beosztásúak (72%, szemben a munkanélküliek 56%-

ával), a legmagasabban képzett válaszadók (70%, szemben az iskolát 16

éves koruk elıtt elhagyók 53%-ával), és a számláik rendezése során

nehézséggel szinte sosem szembesülık (65%, szemben a legtöbbször

ilyen problémával szembesülık 51%-ával) körében a legvalószínőbb, hogy

demokratikus intézménynek tartják az EP-t.

- Ez a véleménye a legfiatalabb válaszadóknak is (a 15–24 évesek 66%-

a, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek 59%-ával).

- Továbbá, elég logikusan, ezt a véleményt osztja azon válaszadók 79%-a

is, akik jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl

(szemben azon válaszadók 57%-ával, akik úgy vélik, rosszul

tájékozottak).

- Végezetül pedig azon válaszadók 73%-a is osztja ezt a véleményt, akik

támogatják az Európai Parlament megerısített szerepét (szemben azon

válaszadók 48%-ával, akik csökkenteni kívánják az EP szerepét).

26

DemocraticTotal 'Describes


badly'DK

EU27 63% 24% 13%

15-24 66% 18% 16%

25-39 65% 23% 12%

40-54 64% 25% 11%

55 + 59% 27% 14%

15- 53% 28% 19%

16-19 63% 24% 13%

20+ 70% 23% 7%



Managers 72% 22% 6%





Retired 58% 27% 15%





Informed 79% 19% 2%



The same 68% 18% 14%







Age

Education (End of)

27

Az európaiak fele úgy véli, hogy az Európai Parlament nem „figyel oda a

polgárokra”.

Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35%) úgy véli, hogy az „odafigyel

az európai polgárokra” találó kifejezés az Európai Parlamentre (és csupán 4%

mondja azt, hogy ez „nagyon jól” leírja az EP-t). Ez az eredmény tényszerően

három százalékponttal csökkent az Eurobarométer 2010. eleji 73.1. hulláma óta,

és öt százalékponttal a 2009. eleji EB71.1. hullám óta.

Ezzel szemben 50% (+1 pont, azonban +7 pont a 2009. elején végzett

„Parlemeter” óta) véli úgy, hogy ez nem találó leírás.

Az Európai Parlament arculatának ez az aspektusa tehát romlott 2009 eleje óta.

A „nem tudja” válaszok aránya az említett jellemzı tekintetében most 15% (+2

pont).


Elsı megfigyelés: jelentıs, 23 százalékpontos különbség van a 2004 elıtt

csatlakozott országok és a 2004/2007 után csatlakozó országok között.

Az elıbbiek 55%-a (szemben az utóbbiak mindössze 32%-ával) kritikus az

Európai Parlamenttel szemben (amikor arról van szó, hogy nem figyel oda az

európai polgárokra). Ez igaz – bár kisebb mértékben – az euróövezetben élı

válaszadókra is: 55%-uk kritikus az Európai Parlament azon képességét illetıen,

hogy az odafigyel a polgárokra, szemben az euróövezeten kívül élık 42%-ával.

- Ahogy már láttuk, a 2004/2007 után csatlakozott országok válaszadói

körében a legvalószínőbb, hogy úgy vélik, az Európai Parlament odafigyel

az európai polgárokra: különösen Magyarországon (64%), Szlovákiában

(63%), Máltán (57%), Észtországban (51%) és Litvániában (50%).

- Ezzel szemben a 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadói a

legkritikusabbak: Görögország (68%), Németország (64%), Hollandia

(63%), Franciaország (61%) és Ausztria (61%).

Ismét Görögország az a tagállam, ahol a legnagyobb változást mérték az év

során: 21 százalékponttal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy vélik, hogy

az Európai Parlament odafigyel a polgárokra.

28

Total 'Describes

well'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Total 'Describes

badly'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Don't knowDiff.

EB74.3 - EB73.1

EU27 35% -3 50% +1 15% +2

HU 64% +4 31% -4 5% =

SK 63% -1 32% = 5% +1

MT 57% -3 22% +1 21% +2

EE 51% -2 32% = 17% +2

LT 50% +2 31% -2 19% =

BG 48% +2 29% = 23% -2

IT 48% = 39% -4 13% +4

PL 46% -1 29% -3 25% +4

RO 45% -12 29% +9 26% +3

IE 44% +2 33% +1 23% -3

CY 43% -7 29% +5 28% +2

LV 43% -3 39% -1 18% +4

CZ 42% -4 51% +4 7% =

DK 40% -1 53% +3 7% -2

SE 40% -1 52% +1 8% =

BE 39% +4 58% -3 3% -1

LU 38% -7 51% +6 11% +1

FI 37% +2 57% -4 6% +2

PT 36% +3 43% -8 21% +5

SI 36% -4 54% +1 10% +3

ES 35% -2 49% -1 16% +3

AT 31% +5 61% -7 8% +2

NL 30% -1 63% = 7% +1

EL 26% -21 68% +17 6% +4

FR 25% -8 61% +10 14% -2

DE 24% -7 64% +5 12% +2

UK 24% -3 56% +1 20% +2

QA3.3 Please tell me for each of the following word s/ expressions whether it describes very well, fairly well, fairly badly or very badly your percep tion of the European Parliament.

- Listening to European citizens -

29


- Miközben a nık és férfiak szinte azonos arányban adták a „jól

leírja” választ (36%, illetve 34%), a férfiak esetében a nıkhöz képest

jóval valószínőbb (53% és 48%), hogy olyan intézménynek tekintik az

Európai Parlamentet, amely nem figyel oda a polgárokra. Ennél a

kérdésnél, ahogy a többinél is, úgy tőnik, hogy a nık esetében kevésbé

valószínő, hogy véleményt nyilvánítanak (a „nem tudja” válaszok aránya a

nıknél 18%, ezzel szemben a férfiaknál 11%).

- A legfiatalabb válaszadók (a 15–24 év közöttiek 41%-a, szemben az 55

éves vagy annál idısebb személyek 31%-ával) esetében a

legvalószínőbb, hogy azt mondják, az „odafigyel az európai

polgárokra” kifejezés találó leírása az Európai Parlamentnek.

- Ez érvényes azokra is, akik a leghosszabb ideig tanultak (a 19 éves

kor után továbbtanulók 37%-a, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt

elhagyók 29%-ával), és azokra, akik a társadalmi ranglétra tetején

helyezik el magukat (42%, szemben a ranglétra alján elhelyezkedık

30%-ával).

- Ez a vélemény elterjedtebb a politikai spektrum jobb oldalán

elhelyezkedık körében is:

- Ugyanakkor azok a válaszadók gondolják a legvalószínőbben azt,

hogy az Európai Parlament „odafigyel a polgárokra”, akik a

legjobban értesültek az intézmény tevékenységeirıl: 51%, szemben

azon válaszadók 28%-ával, akik azt mondják, hogy rosszul tájékozottak.

- Hasonlóképpen jelentıs, 20 százalékpontos eltérés látható azon

válaszadók között, akik azt szeretnék, hogy az Európai Parlament

fontosabb szerepet játsszon, valamint azok között, akik kevésbé fontos

szerepben látnák az EP-t: 43%, illetve 23%.

30

Listening to European citizens

Total 'Describes well'

Total 'Describes badly'

DK

EU27 35% 50% 15%

Male 36% 53% 11%

Female 34% 48% 18%

15-24 41% 43% 16%

25-39 38% 49% 13%

40-54 35% 53% 12%

55 + 31% 52% 17%

15- 29% 50% 21%

16-19 36% 50% 14%

20+ 37% 53% 10%


(1-4) Left 35% 54% 11%

(5-6) Centre 34% 53% 13%

(7-10) Right 42% 48% 10%

Low (1-4) 30% 52% 18%

Medium (5-6) 35% 50% 15%

High (7-10) 42% 49% 9%

Informed 51% 44% 5%



The same 38% 45% 17%


Left-Right scale





Sex

Age

Education (End of)

31

Most pedig a negatív arculati jellemzıkre összpontosítunk:

Az európaiak több mint fele véli úgy, hogy az Európai Parlament „nem

elég ismert”.

Az európaiak több mint fele (51%) véli úgy, hogy az Európai Parlament

„nem elég ismert”. Ez két százalékpontos növekedés az Eurobarométer

73.1. hulláma óta, amelyet 2010 elején készítettek.

Viszont átlagosan tíz európaiból négy (41%, -3 pont) véli úgy, hogy ez nem jó

leírása az Európai Parlamentnek (és ezért azt mondják, hogy az „jól ismert”):

A „nem tudja” válaszok aránya egy százalékponttal nıtt: az európaiak 8%-a nem

tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben.


A 2004 elıtt csatlakozott országok válaszadói a legkritikusabbak az

Európai Parlamenttel szemben: 54%-uk mondja azt, hogy az „nem elég

ismert” intézményként jellemezhetı (szemben a 2004/2007 után csatlakozott

országok válaszadóival, ahol ez az arány 42%). Az euróövezetbeli válaszadók esetében (53%) szintén valószínőbb, hogy ez a

véleményük, szemben az euróövezeten kívül élı válaszadókkal (47%).

- A hollandiai és finnországi válaszadók (64% mindkét esetben) és a

franciaországi válaszadók (60%) gondolják a leggyakrabban, hogy az

Európai Parlament nem elég ismert.

- A litvániai (71%), görögországi (70%), portugáliai (66%), máltai (63%) és

szlovákiai (62%) válaszadók körében a legvalószínőbb az a vélemény,

hogy a „nem elég ismert” kifejezés nem igaz az Európai

Parlamentre.

A tendenciákat tekintve a negatív megítélések leginkább Bulgáriában (47%, +6

pont) és Magyarországon (56%, +6 pont) nyertek teret. Ezzel szemben a „nem

elég ismert” válaszok aránya a legszignifikánsabban Máltán (19%, -7 pont) és

Szlovéniában (40%, -6 pont) csökkent.

32

Total 'Describes

well'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Total 'Describes

badly'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Don't knowDiff.

EB74.3 - EB73.1

EU27 51% +2 8% +1 41% -3

FI 64% +4 4% +1 32% -5

NL 64% +4 1% = 35% -4

FR 60% +5 9% = 31% -5

LV 58% +5 10% = 32% -5

IT 57% +4 6% = 37% -4

DK 57% -2 4% = 39% +2

BE 57% +1 2% -1 41% =

HU 56% +6 3% = 41% -6

DE 55% +1 5% +1 40% -2

UK 54% +2 9% = 37% -2

ES 52% +5 10% +3 38% -8

CZ 49% +4 3% = 48% -4

BG 47% +6 13% = 40% -6

LU 46% +3 5% -5 49% +2

RO 45% +5 25% +4 30% -9

SE 45% +5 3% = 52% -5

SI 40% -6 5% = 55% +6

AT 38% -3 3% = 59% +3

EE 37% = 13% +4 50% -4

PL 37% = 13% +4 50% -4

SK 36% -4 2% -1 62% +5

EL 28% -2 2% +1 70% +1

IE 27% -5 15% -6 58% +11

PT 20% -3 14% +4 66% -1

MT 19% -7 18% +2 63% +5

CY 16% -4 26% +5 58% -1

LT 15% -2 14% +2 71% =


- Not well known -

33


Látnunk kell, hogy ez a kérdés azzal foglalkozik, hogy miként ítélik meg az

Európai Parlament arculatát. Azok a válaszadók, akik szerint ez az intézmény

„nem elég ismert”, talán különleges elvárásokat fogalmaznak meg az Európai

Parlamenttel szemben a fellépések és a láthatóság tekintetében, ahogy azt

tulajdonképpen a QA5. kérdésre adott válaszokban is látjuk, amelyek azt

mutatják, hogy a válaszadók többsége az Európai Parlament megerısített

szerepét látná szívesen.

Az olyan személyek 51%-ában kifejezett európai átlag, akik úgy vélik,

hogy a „nem elég ismert” kifejezés találóan írja le az Európai

Parlamentet, elfed néhány szociodemográfiai különbséget:

- A szociálisan „legelınyösebb” helyzetben lévı válaszadók láthatóan

a legkritikusabbak ezen a ponton. Ezt a véleményt osztja a legmagasabb

végzettségőek 55%-a (szemben az iskolát 16 éves kor elıtt elhagyókkal,

akiknél ez az arány 48%) és a vezetı beosztásúak 57%-a (szemben a

kétkezi munkásokkal, akiknél 50%-ot mértek).

- A politikai spektrum bal oldalán elhelyezkedık esetében valószínőbb

ez a vélemény, mint a jobboldaliaknál (56%, illetve 50%).

- Azonban elég logikusan a válaszok elsısorban a válaszadók tájékozottsági

szintjével korrelálnak. Azok körében, akik azt mondják, hogy jól

tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, csak 41%

véli úgy, hogy az intézmény nem elég ismert, szemben azon

válaszadók 56%-ával, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat.

34

Not well knownTotal 'Describes


badly'DK

EU27 51% 41% 8%

15- 48% 40% 12%

16-19 51% 41% 8%

20+ 55% 41% 4%



Managers 57% 40% 3%





Retired 51% 39% 10%

Students 48% 43% 9%

(1-4) Left 56% 39% 5%

(5-6) Centre 52% 41% 7%

(7-10) Right 50% 45% 5%

Informed 41% 56% 3%



The same 47% 44% 9%


Left-Right scale




Education (End of)


35

A vélemények élesen megoszlanak a „nem hatékony” ismérvvel

kapcsolatban

A hatékonyság az egyik fı arculati vonás egy olyan politikai intézménynél, mint

az Európai Parlament. Megkérdezték az európaiakat, hogy szerintük a „nem

hatékony” kifejezés jól írja-e le az Európai Parlamentet.

A válaszadók élesen megosztottak ebben a kérdésben, 40% véli úgy,

hogy a „nem hatékony” kifejezés találóan írja le az Európai Parlamentet,

míg 38% ellenkezı véleményen van.

Az Európai Parlament arculata kissé romlott e tekintetben az Eurobarométer 2010

elején végzett legutóbbi felmérése óta: az intézményt hatékonynak tartó

válaszadók aránya két százalékponttal csökkent, miközben az ennek ellenkezıjét

gondolók aránya egy százalékponttal nıtt.

Öt válaszadóból több mint egy nem nyilvánított véleményt (22%, +1 pont), ami

azt szemlélteti, hogy bizonyos fokig nehéz választ adni erre a kérdésre. Közvetve

ez megerısíti azt a korábban megfigyelt érzést, hogy bizonyos fokú tudatlanság

jellemzı az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban.

36


Elsı megfigyelés: jelentıs különbség van a 2004 elıtt csatlakozott

országok és a 2004/2007 után csatlakozott országok között. Az elıbbiek

42%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem hatékony, szemben az

utóbbiakkal, ahol csak 25% ez az arány. A 2004/2007 után csatlakozott

tagállamok válaszadói körében valószínőbb, hogy hatékonynak tartják az EP-t

(49%, szemben a 38%-kal), bár az is valószínőbb, hogy nem nyilvánítanak

véleményt a kérdésben (26%, szemben a 20%-kal). Részletesebben:

- A szlovákiai (65%), litvániai (63%), magyarországi (58%%), olaszországi

(57%), luxemburgi (56%) és bulgáriai (55%) válaszadók körében a

legvalószínőbb az a vélemény, hogy az Európai Parlament hatékony

intézmény.

- Ezzel szemben a svédországi (59%), egyesült királyságbeli (53%),

hollandiai (52%), dániai (51%), valamint görögországi és finnországi

(50% mindkét esetben) válaszadóknál a legvalószínőbb, hogy nem tekintik

hatékonynak az Európai Parlamentet.

Emellett, ahogy az Európai Parlament többi jellemzésénél is megjegyeztük (a

„nem elég ismert” kivételével), Görögország ismét az az ország, ahol a leginkább

negatívan alakultak az említett intézménnyel kapcsolatos vélemények. Így 11

százalékponttal (50%) nıtt azon válaszadók aránya, akik nem tartják

hatékonynak az EP-t.

37

Total 'Describes

well'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Total 'Describes

badly'

Diff. EB74.3 - EB73.1

Don't knowDiff.

EB74.3 - EB73.1

EU27 38% +1 40% -2 22% +1

SE 59% +4 30% -2 11% -2

UK 53% +3 23% = 24% -3

NL 52% -2 35% +2 13% =

DK 51% +6 38% +1 11% -7

EL 50% +11 41% -15 9% +4

FI 50% +2 41% -3 9% +1

AT 48% = 39% = 13% =

DE 47% +5 32% -5 21% =

BE 45% +2 49% = 6% -2

SI 43% -2 44% +1 13% +1

ES 39% = 36% -5 25% +5

FR 38% +3 41% -1 21% -2

LV 38% -2 39% -2 23% +4

CZ 36% +3 51% -4 13% +1

PT 34% +5 37% -11 29% +6

LU 33% -7 56% +7 11% =

EE 31% = 48% = 21% =

HU 29% -3 58% +1 13% +2

SK 28% = 65% -1 7% +1

PL 25% = 45% -1 30% +1

IT 24% -2 57% = 19% +2

IE 23% -3 45% +7 32% -4

CY 23% +3 42% -6 35% +3

RO 22% +6 41% -10 37% +4

LT 18% -3 63% +4 19% -1

MT 17% -5 53% +4 30% +1

BG 15% -1 55% = 30% +1


- Inefficient -

38


A szociodemográfiai elemzés szignifikáns különbségeket tár fel:

- A férfiak a nıknél nagyobb valószínőséggel jellemzik az Európai

Parlamentet „nem hatékony” intézményként (42%, szemben a 35%-

kal).

- Az életkor is megkülönböztetı kritérium: 10 százalékpontos különbség

van a legfiatalabb és legidısebb válaszadók között, ahol a 15–24 évesek

46%-a mondja azt, hogy az Európai Parlament hatékony (ez még mindig a

többségi vélemény ebben a csoportban), szemben az 55 éves vagy annál

idısebb személyekkel, akiknél ez az arány 36%.

- Azonban a válaszadók képzettségi szintjének elemzése általában inkább

azt mutatja, hogy a legmagasabb végzettségő válaszadók nem csupán a

leggyakrabban találják hatékonynak az intézményt (42%, szemben az

iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal, akiknél ez az arány 33%), hanem

náluk a legvalószínőbb az is, hogy azt nem tartják hatékonynak (44%,

szemben az iskolát 15 éves korukban vagy korábban elhagyókkal, akiknél

ez az arány 36%). Mindkét csoportban egy szők többség véli úgy, hogy az

EP nem hatékony, azonban a legmagasabb végzettségőek véleménye még

inkább kiélezıdik: sokkal valószínőbb körükben, hogy véleményt alkotnak,

legyen az pozitív vagy negatív.

- Hasonlóképpen, a vezetı beosztásúak élesen megosztottak: náluk a

legvalószínőbb (45%, szemben a háztartásbeliek 33%-ával), hogy az

Európai Parlamentet nem tartják hatékonynak, ugyanakkor 41% mondja

azt, hogy hatékony intézmény (szemben a háztartásbeliek 37%-ával).

Ahogy a végzettség esetében is láttuk, a vezetı beosztásúak véleménye

jóval kiélezettebb, mint a háztartásbelieké: a „nem tudja” válaszok aránya

a háztartásbeliek körében jóval magasabb, mint a vezetı beosztásúaknál

(30%, szemben a 14%-kal). A vezetı beosztásúak többsége azonban úgy

véli, hogy az EP nem hatékony, miközben a háztartásbeliek körében az

ezzel ellentétes vélemény van túlsúlyban.

- Ugyanez a trend figyelhetı meg azon válaszadók körében, akik a

társadalmi ranglétra tetején helyezik el magukat: nem csupán ık

azok, akik a leginkább kritikusak az Európai Parlamenttel szemben (41%,

szemben a ranglétra alján elhelyezkedıkkel, akiknél ez az arány 36%),

hanem náluk a legvalószínőbb az is, hogy támogatják az intézményt

(44%, szemben a 37%-kal).

39

- Azonban a következı két változó a legfontosabb meghatározó

tényezı:

o Elıször is azon válaszadók körében, akik azt mondják, hogy

jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeirıl, 52%

tartja az intézményt hatékonynak (szemben azon válaszadók 36%-

ával, akik rosszul tájékozottnak tartják magukat).

o Másodsorban azon válaszadók körében, akik azt szeretnék, ha

az Európai Parlament kevésbé fontos szerepet játszana, a

leginkább valószínő (58%), hogy azt nem hatékony intézményként

bírálják (szemben azon válaszadók 37%-ával, akik azt szeretnék,

ha fontosabb szerepet játszana).

40

InefficientTotal 'Describes


badly'DK

EU27 38% 40% 22%

Male 42% 42% 16%

Female 35% 39% 26%

15-24 31% 46% 23%

25-39 37% 43% 20%

40-54 42% 39% 19%

55 + 40% 36% 24%

15- 36% 33% 31%

16-19 38% 41% 21%

20+ 44% 42% 14%



Managers 45% 41% 14%





Retired 40% 35% 25%


Low (1-4) 36% 37% 27%

Medium (5-6) 38% 41% 21%

High (7-10) 41% 44% 15%

Informed 41% 52% 7%



The same 29% 45% 26%







Sex

Age

Education (End of)

41

2.2. Az EP szerepe [QA5.]5

- Az európaiak több mint fele támogatja az Európai Parlament

megerısített szerepét –

Bár az Európai Parlamentrıl alkotott kép igen vegyes, az uniós polgárok

többsége továbbra is azt szeretné, ha az intézmény fontosabb szerepet

játszana.

A válaszadók 52%-a (-3 pont) támogatja a megerısített szerepet, miközben öt

európaiból alig több mint egy (22%, +3 pont) ellenzi azt. A válaszadók 16%-a (-

1) véli úgy, hogy szerepének ugyanolyannak kell maradnia, 10% pedig (+1) nem

nyilvánított véleményt.

Ugyanakkor azon válaszadók aránya, akik azt akarják, hogy csökkenjen a

szerepe, még ha mérsékelten is, de egyenletesen nıtt a 2007 ıszén elvégzett

Eurobarométer 68.1. hullám óta (a 2007. ıszi 12%-ról a 2010. végi 22%-ra).

Mintha most, hogy vége az európai parlamenti választásoknak, a válaszadók

kevésbé lennének tudatában az intézmény által betöltött szerep fontosságának.

48%44%

48%

55% 52%

22%24% 22%

17% 16%

12%14%

16%19%

22%

18%

18%

14%9% 10%

EB68.1 Aut. 2007

EB70.1 Aut. 2008



EB74.3Nov-Dec. 2010

QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less important role than it currently does? - EU%

More important The same (SPONTANEOUS) Less important DK

5 QA5. Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb vagy kevésbé fontos szerepet játsszon?

42


Az olyan személyek 52%-ában kifejezett európai átlag, akik támogatják

az Európai Parlament megerısített szerepét, elfed néhány szignifikáns

különbséget a tagállamok között:

Például jelentıs, kilenc százalékpontos különbség van az euróövezet

országaiban élı válaszadók (55%) és az euróövezeten kívül élık között

(46%).

Hét százalékpontos különbség van a 2004 elıtt csatlakozott országok és

a 2004/2007 után csatlakozott országok között is: az elıbbiek

válaszadóinak 50%-a szeretné, hogy az Európai Parlament „fontosabb” szerepet

játsszon, szemben az utóbbiaknál mért 57%-kal. Az országonkénti elemzés a

következıket tárja fel:

- Azok az európaiak, akik a leginkább támogatják az Európai Parlament

megerısített szerepét, inkább a földközi-tengeri térség országaiban élnek,

annak ellenére, hogy mind a három országban csökkent a támogatottság:

Ciprus (79%, -3 pont), Görögország (72%, -8 pont) és Spanyolország

(72%, -1 pont).

- Ezzel szemben az Európai Parlament kisebb szerepét szélesebb körben az

északibb tagállamok támogatják: az Egyesült Királyság (49%),

Svédország (39%), Hollandia (37%) és Dánia (36%).

43

A legszembetőnıbb változások 2010 eleje óta mindenekelıtt Írországban

következtek be, ahol a „fontosabb szerep” iránti támogatás 11 százalékponttal

csökkent (33%), valamint Németországban (38%, -10 pont). A Németországban

mért változás jelentıs mértékben hozzájárul az európai átlag 3 százalékpontos

csökkenéséhez: a népesség nagysága miatt (több mint 80 millió lakos) a német

eredmények jelentısen befolyásolják az európai szintő eredményeket. Azonban a

„fontosabb szerep” támogatottsága a következı hat tagállamban is élesen

visszaesett (-8 pont): Egyesült Királyság (32%), a Cseh Köztársaság (45%),

Lettország (52%), Bulgária (54%), Szlovákia (66%) és Görögország (72%).

44


EB74.3 Nov-Dec. 2010


EU27 55% 52% -3

HU 55% 61% +6

DK 34% 39% +5

BE 62% 65% +3

RO 63% 66% +3

BG 62% 54% -8

CZ 53% 45% -8

EL 80% 72% -8

LV 60% 52% -8

SK 74% 66% -8

UK 40% 32% -8

DE 48% 38% -10

IE 44% 33% -11

…

QA5 Would you personally like to see the European Pa rliament play a more important or less important role than it curre ntly does?

More important


- Érdekes módon a 2010. január-februárban elvégzett legutóbbi

Eurobarométer „Parlemeter” idején a legelınyösebb helyzetben lévı

csoportok (vezetı beosztásúak, önálló vállalkozók és fehérgalléros

munkavállalók) körében volt a leginkább valószínő, hogy támogatják az

Európai Parlament megerısített szerepét.

E felmérés eredményei azonban némileg eltérnek: immár a

munkanélküliek (55%) és az önálló vállalkozók (54%) körében a

legvalószínőbb, hogy támogatják a megerısített szerepet, szemben

a vezetı beosztásúakkal, akiknél ez az arány 52%.

- Az életkor és a képzettségi szint szintén két olyan változó, amelyek

jelentısen befolyásolják a válaszadók választását. Így minél fiatalabbak a

válaszadók, annál inkább szeretnék, hogy az Európai Parlament fontosabb

szerepet játsszon: a 15–24 évesek 58%-a válaszolt így, szemben az 55

éves vagy annál idısebb személyek 48%-ával.

45

Hasonlóképpen, minél tovább tanultak a válaszadók, annál valószínőbb,

hogy ezt a nézıpontot osztják: azon válaszadók 57%-a, akik 19 éves

koruk után továbbtanultak, azt akarják, hogy az Európai Parlament

fontosabb szerepet játsszon, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt

elhagyókkal, akiknél ez az arány 47%.

- Végezetül pedig azon válaszadók 60%-a, akik állításuk szerint „jól

tájékozottak az EP tevékenységeivel kapcsolatban”, támogatják az

intézmény megerısített szerepét, szemben a magukat rosszul

tájékozottnak tartókkal, akiknél ez az arány 49%.

46

More importantThe same

(SPONTANEOUS)Less important DK

EU27 52% 16% 22% 10%

Male 53% 16% 24% 7%

Female 51% 17% 19% 13%

15-24 58% 15% 15% 12%

25-39 54% 17% 20% 9%

40-54 51% 17% 24% 8%

55 + 48% 17% 24% 11%

15- 47% 18% 21% 14%

16-19 51% 16% 23% 10%

20+ 57% 14% 23% 6%

Still studying 59% 16% 14% 11%

Self-employed 54% 16% 21% 9%

Managers 52% 15% 27% 6%

Other white collars 52% 18% 22% 8%

Manual workers 51% 17% 23% 9%

House persons 53% 17% 17% 13%

Unemployed 55% 15% 19% 11%

Retired 48% 17% 23% 12%

Students 59% 16% 14% 11%

Informed 60% 15% 22% 3%

Not informed 49% 17% 22% 12%



QA5 Would you personally like to see the European Parliament play a more important or less importantrole than it currently does?

Sex

Age

Education (End of)

47

3. Az Európai Parlament prioritásai és értékei

3.1. Kiemelten védelmezendı értékek [QA6.]6

– Az emberi jogok védelmét tíz európaiból hat még mindig alapvetı

értéknek tekinti –

Az egyetlen európai intézményként – amelynek tagjait közvetlen és általános

választójog alapján választják meg – az Európai Parlament potenciális befolyása

miatt a demokrácia és a párbeszéd szimbóluma. Ezért elengedhetetlennek tőnik

foglalkozni azon alapvetı elvek kérdésével, amelyeket az európaiak szerint az EP-

nek védelmeznie kell. A válaszadókat arra kérték, hogy válasszanak ki legfeljebb

három értéket egy nyolcas listából, amelyekrıl úgy gondolják, hogy prioritást kell

kapniuk.

A válaszadók szinte ugyanazt a sorrendet állították fel ezen értékek között, mint

2010 elején, azonban az egyes értékekhez rendelt pontszámok némi változást

mutatnak. Így a felmérés a polgári szabadságjogok és a

megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos területeket emelte ki.

- Az emberi jogok védelme újra a leggyakrabban említett érték lett:

a válaszadók 60%-a úgy véli, hogy ezeket az Európai Parlamentnek

kiemelten kell védelmeznie, bár a szóban forgó értéket megemlítı

válaszadók aránya két százalékponttal csökkent az e tárgyban legutóbb

végzett Eurobarométer-felmérés óta.

- Valamennyivel elmaradva közös második helyen a nemek közötti

egyenlıség és a szólásszabadság végzett (mindkettı 36%, változatlan

maradt az év során).

- Ezeket követi szorosan az EU-tagállamok közötti szolidaritás, amelyet

az európaiak 35%-a említett meg. Ez öt százalékponttal magasabb,

mint 2010 elején, és ez a legszignifikánsabb változás ebben a

kérdésben: az Európai Unió által 2010 tavaszán tanúsított szolidaritás

Görögország megsegítésében, amikor az súlyos államadósság-válsággal

szembesült, kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy nıtt ezen érték

támogatottsága.

- Ezután az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritást a

válaszadók egynegyede említette meg (25%, kismértékő, két

százalékpontos csökkenés).

6 QA6. Az Ön véleménye szerint a következı értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? 1. A nık és férfiak közötti egyenlıség; 2. A kisebbségek védelme; 3. A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd; 4. Az EU tagállamai közötti szolidaritás; 5. Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás; 6. Az emberi jogok védelme; 7. Szólásszabadság; 8. A halálbüntetés eltörlése az egész világon

48

- Ezt követte két érték, mindegyiket 22% tartotta fontosnak: a

kisebbségek védelme (+1 pont), valamint a kultúrák és a vallások

közötti párbeszéd (-1 pont).

- Az utolsó helyre került a halálbüntetés eltörlése az egész világon,

amelyet 16% említett meg (+1 pont).


A 2009 és 2010 elején végzett utóbbi két „Parlemeter” felmérésben említettek

szerint az országonkénti elemzés feltár néhány érdekes eltérést, különösen az

uniós csatlakozás idıpontjának tükrében.

- Így a 2004/2007 után csatlakozott országok a régi tagállamoknál

nagyobb valószínőséggel szeretnék azt, hogy az EP védelmezze a

következı értékeket:

o Az emberi jogok védelme (60%): 65% a 2004/2007 után

csatlakozott országokban, szemben a régi tagállamokban mért

58%-kal. o Az EU tagállamai közötti szolidaritás (35%): 42%, szemben a 33%-

kal.

49

- A többi hat érték támogatottsága azonban a 2004 elıtt

csatlakozott tagállamokban a legerısebb:

o A nık és férfiak közötti egyenlıséget (36%) ezekben a

tagállamokban nagyobb valószínőséggel tekintik prioritásnak: 37%,

szemben a 29%-kal. o Szólásszabadság (36%): 37%, szemben a 31%-kal. o A kisebbségek védelme (22%): 24%, illetve 16%. o A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd (22%): 22%, illetve

18%. o A halálbüntetés eltörlése az egész világon (16%): 17%, illetve

10%.

- Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás (25%) aránya

megegyezik mindkét országcsoportban: 25% a 2004 elıtt

csatlakozott országokban és 25% a 2004/2007 után csatlakozott

országokban.

Ha tüzetesebben szemügyre vesszük az országos eredményeket, több,

viszonylag szignifikáns különbséget vehetünk észre:

- Az emberi jogok védelme (60%) különösen erıs támogatottságot élvez

Cipruson (85%), Litvániában (74%), Szlovéniában (73%) és

Magyarországon (72%). A 27 tagállamból 26-ban ez volt a leggyakrabban

megemlített pont. Ezen érték támogatottsága Szlovéniában nyert legnagyobb teret (+9

pont). Ezzel szemben a legtöbb teret Franciaországban veszítette (55%, -8

pont).

- A nık és férfiak közötti egyenlıséget (36%) nagyobb valószínőséggel

tekintik prioritásnak Franciaországban (54%), Svédországban (47%),

Írországban (45%), valamint Belgiumban és Spanyolországban (43%

mindkét esetben). Luxemburgban mérték a legszignifikánsabb változást

(39%, -11 százalékpont).

- A szólásszabadságot (36%) említették meg mindenekelıtt

Hollandiában (55%), az Egyesült Királyságban (54%) – ahol egyébként ez

volt a leggyakrabban említett pont –, Svédországban (51%), valamint

Finnországban és Dániában (49% mindkét esetben). Ezen érték

támogatottsága Dániában nyert legnagyobb teret (49%, -9 százalékpont).

50

The protection of human rights

Freedom of speechEquality between men

and womenSolidarity between EU

Member StatesSolidarity between the EU and

poor countries in the worldThe protection of

minoritiesThe dialogue between cultures and religions

The abolition of the death penalty throughout the world

EU27 60% 36% 36% 35% 25% 22% 22% 16%

BE 54% 40% 43% 37% 25% 27% 19% 17%

BG 68% 22% 20% 59% 32% 16% 27% 4%

CZ 68% 36% 30% 47% 25% 12% 13% 8%

DK 61% 49% 34% 28% 31% 18% 44% 19%

DE 69% 22% 33% 43% 25% 25% 28% 22%

EE 66% 43% 25% 38% 21% 25% 26% 5%

IE 63% 39% 45% 31% 22% 33% 16% 15%

EL 62% 38% 21% 56% 35% 19% 15% 16%

ES 62% 33% 43% 30% 27% 19% 14% 14%

FR 55% 45% 54% 30% 29% 21% 21% 19%

IT 50% 30% 27% 36% 28% 28% 23% 20%

CY 85% 35% 35% 44% 42% 20% 15% 12%

LV 63% 36% 15% 35% 22% 17% 17% 5%

LT 74% 37% 23% 37% 22% 11% 13% 5%

LU 47% 36% 39% 34% 33% 31% 26% 16%

HU 72% 27% 30% 43% 28% 22% 20% 7%

MT 53% 26% 37% 30% 31% 38% 21% 9%

NL 62% 55% 39% 37% 18% 25% 26% 12%

AT 62% 29% 42% 35% 24% 24% 17% 34%

PL 64% 31% 29% 37% 23% 13% 17% 11%

PT 47% 22% 32% 33% 38% 30% 20% 19%

RO 59% 30% 34% 42% 25% 22% 18% 12%

SI 73% 37% 37% 38% 23% 13% 22% 16%

SK 66% 34% 27% 49% 26% 15% 19% 12%

FI 68% 49% 34% 29% 24% 30% 20% 18%

SE 68% 51% 47% 26% 32% 20% 27% 19%

UK 51% 54% 33% 17% 17% 21% 24% 9%

QA6 In your opinion, which of the following values should the European Parliament defend as a matter of priority?

Highest percentage per countryHighest percentage by item

Lowest percentage per country

Lowest percentage by item

51

Az EU tagállamai közötti szolidaritás (35%) láthatóan fıként Bulgáriát

(59%), Görögországot (56%), Szlovákiát (49%) és Csehországot (47%)

foglalkoztatja. Ezen érték támogatottsága erıteljesen nıtt néhány tagállamban,

fıleg Hollandiában (37%) és Németországban (43%), ahol 12 százalékponttal

emelkedett, valamint Dániában (28%, +10 pont).

- Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritást (25%)

elsısorban Cipruson (42%), Portugáliában (38%) és Görögországban

(35%) tekintették prioritásnak.

- A kisebbségek védelme (22%) Máltán (38%), Írországban (33%),

Luxemburgban (31%), valamint Finnországban és Portugáliában (30%

mindkét esetben) kapta a legtöbb támogatást.

- A kultúrák és vallások közötti párbeszédet (22%) a legnagyobb

valószínőséggel a dániai (44%), németországi (28%), valamint a bulgáriai

és svédországi (27% mindkét esetben) válaszadók tekintik prioritásnak.

52

- A halálbüntetés eltörlését az egész világon (16%) pedig

leggyakrabban Ausztriában (34%), Németországban (22%) és

Olaszországban (20%) említették meg.


Ha a négy leggyakrabban említett értékre összpontosítunk (amelyeket

legalább a válaszadók egynegyede támogatott), a következı fı tanulságok

vonhatók le a szociodemográfiai elemzésbıl:

- Az emberi jogok védelmével (60%) kapcsolatos eredmények

viszonylag homogének. Nincsenek tényleges különbségek a

szociodemográfiai csoportok között. Az egyetlen valódi kivétel a

képzettségi szint, amely láthatóan befolyásolja a válaszadók véleményét:a

legmagasabban képzett válaszadók 63%-a említette ezt az értéket

prioritásként, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal, akiknél

ez az arány 55%.

- A férfiak és nık közötti egyenlıség (36%) láthatóan jobban érdekli a

nıket, mint a férfiakat: 41%, szemben a 30%-kal.

- A szólásszabadság (36%) a jelek szerint minden válaszadó számára

fontos. Úgy tőnik, hogy még a foglalkozásnak sincs befolyásoló szerepe

ebben az esetben, amely pedig gyakran meghatározó tényezı: a vezetı

beosztásúak, az önálló vállalkozók, a fizikai munkások és a

munkanélküliek egyaránt 37%-ban említették meg ezt a pontot. Van azonban némi különbség:

o A férfiak a nıknél nagyobb valószínőséggel említik meg a

szólásszabadságot: 39%, szemben a 33%-kal. o Ez igaz a legfiatalabb válaszadókra is: a 15–24 évesek 41%-a

válaszolt így, szemben az 55 éves vagy annál idısebb személyek

32%-ával.

53

- Azonban az EU tagállamai közötti szolidaritással kapcsolatos

eredmények szignifikánsan eltérnek csoportonként:

o A válaszadók neme a jelek szerint befolyásolja a válaszokat: a

férfiak 39%-a említi ezt az értéket prioritásként, szemben a nık

31%-ával.

o Ezt említette meg a 40–54 év közötti válaszadók 37%-a is

(szemben a 15–24 év közötti válaszadók 29%-ával).

o A képzettségi szint is fontos meghatározó tényezı: a

legmagasabban képzett európaiak 42%-a említette ezt az értéket

prioritásként, szemben az iskolát 16 éves koruk elıtt elhagyókkal,

akiknél ez az arány csak 29%. o Ugyanez igaz a legelınyösebb helyzető foglalkozási csoportokra is:

az önálló vállalkozók esetében 43%, a vezetı beosztásúaknál pedig

41% az arány, szemben a munkanélküliekkel, akiknél 29%. o A válaszadók politikai hovatartozása szintén befolyásolja a

válaszokat: a politikai spektrum jobb oldalán elhelyezkedı

válaszadók 42%-a támogatja az EU tagállamai közötti szolidaritást,

szemben a középen állókkal vagy a baloldaliakkal, akiknél csak

34%. o Azon válaszadók 39%-a, akik jól tájékozottnak tartják magukat az

Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban, szintén

megemlítette ezt a prioritást, szemben a magukat rosszul

tájékozottnak tartókkal, akiknél ez az arány 33%.

o Végül pedig jelentıs, 10 százalékpontos eltérés látható azon

válaszadók között, akik szeretnék, ha az Európai Parlament

fontosabb szerepet játszana (39%), valamint azok között, akik

inkább kevésbé fontos szerepben látnák az EP-t (29%).

54

The protection of human rights

Freedom of speech

Equality between men and women

Solidarity between EU

Member States

EU27 60% 36% 36% 35%

Male 59% 39% 30% 39%

Female 61% 33% 41% 31%

15-24 60% 41% 37% 29%

25-39 61% 37% 35% 34%

40-54 62% 37% 36% 37%

55 + 57% 32% 35% 35%

15- 55% 32% 37% 29%

16-19 61% 37% 36% 35%

20+ 63% 36% 33% 42%

Still studying 59% 42% 36% 30%

(1-4) Left 61% 35% 36% 34%

(5-6) Centre 62% 37% 37% 34%

(7-10) Right 58% 38% 34% 42%

Informed 58% 37% 34% 39%

Not informed 61% 36% 37% 33%

More important 62% 36% 37% 39%

The same 62% 33% 34% 36%

Less important 57% 40% 35% 29%



Left-Right scale

QA6 In your opinion, which of the following values should the European Parliament defend as amatter of priority? (ROTATE – MAX. 3 ANSWERS)

Sex

Age

Education (End of)

* E táblázat csupán a négy leggyakrabban említett értéket mutatja.

55

KÖVETKEZTETÉS

A „Parlemeter” ötödik hullámára sajátos környezetben került sor: elıször is, a

felmérést a 2009. júniusi európai parlamenti választások után 18 hónappal

végezték, és úgy tőnik, hogy a médialefedettség és az arculatot javító tényezık

elınyei, amelyekre az Európai Parlament e választások eredményeként esetleg

szert tett, immár elhalványodóban vannak. Másrészt néhány európai uniós

országot továbbra is súlyosan érint a gazdasági válság, bár más országok

láthatóan fokozatosan a fellendülés szakaszába lépnek.

Számos tanulság vonható le ezen legfrissebb felmérésbıl. Elıször is, az Európai

Parlament médiamegjelenésének felidézése valamelyest csökkent a 2010

elején végzett korábbi felmérési hullám óta. Ez az eredmény kétségtelenül

azzal magyarázható, hogy csökkent a médialefedettség az európai választásokat

és a második Barroso-féle Bizottság kinevezését követı idıszakhoz képest.

Bár az európaiak úgy vélik, hogy összességében rosszul tájékozottak az

Európai Parlamentrıl, a szők többség mégis továbbra is helyes választ ad

arra a kérdésre, hogy mi alapján foglalnak helyet az EP-képviselık a

Parlamentben. Azonban nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy azt

feltételezzük, egy objektív tudásbeli kérdés – azaz hogy miként mőködik az EP –

kielégítıen feltárja az Európai Parlament szerepével és tevékenységeivel

kapcsolatos ismeretek valós szintjét.

Amellett, hogy csökkentek az Európai Parlamenttel kapcsolatos ismeretek, az

intézmény megítélése is romlott. Nehéz meggyızni az uniós polgárokat az

intézmény dinamizmusáról és mindenekelıtt arról, hogy képes meghallgatni

elvárásaikat. Ez különösen szembetőnı Görögországban.

Mindazonáltal a gazdasági válság hatásai által fémjelzett kontextusban az

európaiak többsége még mindig azt szeretné, ha az intézmény fontosabb

szerepet játszana a jövıben.

Egyértelmően érzékelik, hogy az Európai Parlament a gyakorlatban

felléphet azon értékek védelme és garantálása érdekében, amelyeknek a

legnagyobb jelentıséget tulajdonítják, különösen az emberi jogok, a nemek

közötti egyenlıség és a szólásszabadság védelme terén. A tagállamok közötti

szolidaritás fogalma szintén elıkelı helyet kapott azon értékek között,

amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene védelmeznie, hiszen a

legutóbbi „Parlemeter” óta öt százalékpontos növekedést mértek e tekintetben.

Documents

EB 74.3 Parlem tre - HU - European Parliament · tudatosság Annak felmérése érdekében, hogy az európaiak mennyire ismerik az Európai Parlamentet, megkérdeztük a 27 tagállam