Economic Value Added

Economic Value Added

Kaplan-Atkinson: Advanced Management AccountingCopeland-Coller-Murrin: VállalatértékelésEsa Mäkeläinen: Economic Value Added as a management toolRoztocki-Needy: An Integrated ABC and EVA system as an engineering

management tool for manufacturers

Összeállította: Kárpáti Tibor

RI - EVA

• A reziduális jövedelem (RI) egyik széleskörben alkalmazott típusa az EVA (Economic Value Added).

– 1982-ben jelent meg a Stern Stewart tanácsadó cég fejlesztéseként, de igen nagy népszerűségre a 90-es években tett szert.

• Mivel alapeleme a tulajdonosok alternatívköltségének figyelembe vétele, összhangban van a „részvényesi érték maximalizálás” koncepcióval.– Értékalapú teljesítménymérő, értéke megmutatja a

létrehozott illetve megsemmisített részvényesi értéket a vizsgált időszakban.

– A hagyományos teljesítménymutatóknál jobban korrelál a részvényárakkal.

EVA - alapvető feltételezések

• A menedzserek kötelessége az értékteremtés a befektetők számára.– A befektetők azért fektetnek be a vállalatba, mert megfelelő

hozamot akarnak realizálni.

• Van egy minimum szintje a nyereségességnek, amit a befektetők elvárnak, ezt tőkeköltségnek hívják.– Részvényesek esetén a tőkeköltség a kockázat adott szintje

melletti átlagos részvényhozam a tőzsdén, ezt ők könnyen el képesek érni hosszútávú, diverzifikált részvénypiaci befektetésekkel.

• Így a tőkeköltségnél kevesebb hozam létrehozása (hosszú távon) nem elfogadható.– A befektetők kivonhatják tőkéjüket a vállalatból, mert vannak

más alternatíváik.

Economic Value Added (EVA)

A hagyományos profit-mérőszámokhoz (EBIT, EBITDA, adózott eredmény) hasonlít abban az értelemben, hogy abszolút értékben (nem %-ban) méri a profit, hozam mértékét.

– EBIT (operating profit): A magyar számvitel ÜTE kategóriájának felel meg, ha nem vesszük figyelembe az egyéb bevételeket és ráfordításokat. A befektetőket tájékoztatja arról, hogy mennyi profitot képes a vállalat az alapvető üzleti tevékenységéből kitermelni.

– EBITDA: amortizációval növelt EBIT, a működési tevékenységből származó cash flow-t próbálja közelíteni.


• Előnye a hagyományos mérőszámokkal szemben, hogy a vállalatnak csak a reziduális nyereségességét vizsgálja.

• Azaz figyelembe veszi az adósságok direkt költségét és a tulajdonosok saját tőkéjének indirekt költségét is.


• Használata igen elterjedt:– Egyrészt számos cég használja ezt a

teljesítménymérő mutatószámot a részvényeseinek teremtett érték meghatározásához.

– Másrészt a vezetők jutalmazását, díjazását is gyakran hozzákötik a létrehozott érték nagyságához.

– Harmadrészt a befektetési társaságok is felhasználják ezt a mutatót a részvényportfóliójuk összeállításánál.

EVA meghatározás

• Az EVA két szemszögből is vizsgálható:– számviteli szemszögből,

– pénzügyi, vállalatértékelési szemszögből.

• A kettő közötti különbségtétel alapja, hogy a számviteli megközelítésnél éves szinten, a pénzügyi megközelítésnél pedig az élettartam alatt realizálódó hozzáadott értéket vizsgálják. Ez utóbbinak külön neve van, mégpedig MVA (Market Value Added).

EVA – számviteli perspektíva

Számviteli megközelítésnél az EVA egyenlő az adózott működési profitnak (NOPAT) és a felhasznált tőke súlyozott átlagköltégének különbségével.

EVA = NOPAT - Tőkeköltség

Tőkeköltség = WACC × Lekötött tőke

NOPAT: A vállalat által termelt profit abban az esetben, ha működé- séhez nem vett volna fel hiteleket. Értéke egyenlő az adóval csökkentett működési nyereséggel (EBIT).WACC: Súlyozott átlagos tőkeköltség. Lekötött tőke: A mérleg forrásoldalának a kamatmentes tételekkel csökkentett állománya az időszak elején.

EVA – számviteli perspektíva

• Más formában is felírható a képlet:

EVA = (ROIC - WACC) × Lekötött tőke

ROIC = NOPAT / Lekötött tőke

WACC = Saját tőke költsége(%)×(Saját tőke/Lekötött tőke) + Adósság költsége(%)×(Adósság/Lekötött tőke)(1-adókulcs)

Adópajzs

EVA – pénzügyi perspektíva

• Pénzügyi szemszögből (vállalatértékelés) az EVA úgy definiálható, ahogy az a vállalat piaci, befektetői oldalról vizsgált értékteremtéséhez (Market Value Added) kapcsolódik.

• Innen nézve az MVA egyenlő a vállalat jövőbeni EVA értékeinek a nettó jelenértékével.

• Az MVA nem más, mint a vállalat belső értéke, ennyivel ér többet a vállalat, mint a saját tőkéjének és az adósságainak értéke.

MVA = Vállalatérték - Összes tőke

MVA = a várt jövőbeli EVA-k NPV-je


EVA kalkuláció a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokból történik, azonban ezeket az értékeket sok esetben módosítani kell a pontosság érdekében. – 164 helyen lehet módosítást végrehajtani

EVA - Példa

• Az IP-STAR Kft. adatai a következőek:

– Éveleji mérlegfőösszege 800 m HUF, ebből saját tőke 320 m HUF, szállítói tartozások 200 m HUF.

– A saját tőke CAPM modellel számított hozamelvárása 13%, a kamatköteles adósságok költsége 8%.

– Az év végi eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevétele 2 Mrd HUF, közvetlen költségei 1,3 Mrd HUF és közvetett költségei 0,6 Mrd HUF.

– A társasági adókulcs 40%.

EVA - Példa

Lekötött tőke: 800 - 200 = 600 m HUF

NOPLAT: [2 – (1,3 + 0,6)] × 0,6 = 60 m HUF

ROIC: 60 / 600 = 0,1

WACC: 0,13 × (320 / 600) + 0,08 × (280 / 600) (1-0,4) = 0,092

EVA: (0,1 – 0,092) × 600 = 4,8 m HUF

A ROI alapú ellenőrzés veszélyei

• A ROI eredetileg arra szolgált, hogy kiegészítse a vezetők megérzéseit és gondolkodásmódját, akik egyébként teljesen tisztában voltak a divíziók technológiai és versenypiaci körülményeivel.

• A II. Világháború utáni időszakban azonban a vállalatok erőteljesen diverzifikálni kezdték teljesítményüket, különösen más iparágba tartozó vállalatok felvásárlásával.

A ROI alapú ellenőrzés veszélyei

• A tevékenységek kiszélesedésével a felsővezetőknek gyakran csak minimális iparág-specifikus ismerete és tapasztalata volt, így a központ a vezetők elé kitűzött célként küldte le a ROI-t a divíziókhoz.

• Mivel a vezetőkjövedelmezősége és előléptetése a ROI-mutatók teljesítésétől függött, ezeket a középvezetőket erős ösztönzés érte, hogy adataikat ennek megfelelően korrigálják.

• A divizió három egymást követő negyedévének adatai alapján első látásra úgy tűnik, hogy a működés töké-letes, a ROI szépen növekszik minden negyedévben.

• Ha azonban a ROI-t tényezőire bontjuk, az erős árbevételarányos eredménynövekedés az eszköz-forgás visszaesésével párosult.

Negyedév ROI Eredményesség Eszközforgás1. 12,60% 17,10% 0,7362. 13,40% 20,20% 0,6643. 15,40% 22,70% 0,679

A ROI befolyásolásának lehetősége

A ROI befolyásolásának lehetősége

• A nyereség növekedésének és az eszközforgás csökke-nésének okait vizsgálva a központi vezetés felfedezte, hogy a divízióvezető jelentősen növelte a termelést a 2. és a 3. negyedévben, miközben a többlettermelés késztermékkészletként halmozódott fel.

• A jóval magasabb termelési szint lehetővé tette, hogy az időszaki (fix jellegű) költségek nagy részét konzerválják a készletben, miközben a ténylegesen eladott termékek egységköltsége csökkent, magasabb árbevételarányos nyereséget eredményezve.

A ROI és EVA torzításai

A következőekben háromféle torzítást fogunk megvizsgálni, amely az EVA (Economic Value Added) és a ROI automatikus használatával előfordulhat.– Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése– Az árszínvonal változásai– Az értékcsökkenési módszer

Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése

• Bizonyos kiadások (pl. az immateriális javak) tekintetében megítélés kérdése, hogy a kiadásokat ráfordításként annak az időszak terhére számolják-e el amelyikben felmerültek, vagy tőkésítik és amortizálják az alatt az időszak alatt, amíg a kiadások hasznos hatása várhatóan tart.

• A számviteli elszámolás a legtöbb immateriális jószágot érintő kiadás tőkésítését nem támogatja, de a belső teljesítményértékelésnek nem kell a külső beszámolás szabályaihoz igazodnia.


• Stabil időszakban, amikor hozzávetőleg évente ugyanannyi immateriális jószág keletkezik, ez a kérdés nem érinti a nettó eredményt, mivel a korábbi és jelen időszaki költségek össze-gének az amortizációja meg fog egyezni az időszaki kiadásokkal.

• Amennyiben azonban –növekvő vállalat esetén- a várható jövőbeni hozamokkal rendelkező kiadásokat nem tőkésítjük, a ráfordításokkal büntetjük a kezdeti stabil pálya elérése előtti időszak eredményét, miközben túlértékeljük a későbbi stabil pálya ROI és EVA mutatóját, mivel az immateriális célú befektetések ekkor nem jelentkeznek a befektetett tőkében.


• Tételezzünk fel egy divíziót öt azonos, de különböző korú eszközzel.

• Valamennyi eszköz 30000$ bekerülési értékű és évi 10000$ nettó pénzáramot generál öt éven keresztül.

• A divízió stabil pályára ért: minden évben „kidobnak” egy eszközt és vásárolnak helyette egy másikat.

• Feltételezzük, hogy minden bejövő befektetés és pénzáram az év utolsó napján történik.

• A divízió lineáris értékcsökkenési módszert használ.

• A tőkeköltség 15%.


• Öt eszközzel, amelyek mindegyike évi 6000 dollár értékcsökkenési költséget okoz, a teljes értékcsökkenési költség 30000 dollár évente.

• Az eszközállomány nettó értéke 90000 dollár.

• Az amortizációt levonva az évi 50000 dollár pénzáramlásból 20000 dollár nettó eredményt kapunk. Ebből következően a ROI = 22,2%.

1 2 3 4 5 6Pénzáram 50000 51000 52000 53000 54000 55000Értékcsökkenés 30000 30600 31200 31800 32400 33000Nettó eredmény 20000 20400 20800 21200 21600 22000

Évek

1 2 3 4 5 6Pénzáram 47000 48000 49000 50000 51000 52000Értékcsökkenés 30000 30000 30000 30000 30000 30000Nettó eredmény 17000 18000 19000 20000 21000 22000

Évek


Divíziónk kutatásba kezd, a kutatás 3000$-ba kerül, viszont évi 1000$ pénzáramlást generál a következő öt évben. Az első táblázatban a kiadás ráfordításként, a másodikban pedig tőkésítve kerül elszámolásra.

Könyv szerinti

nettó érték ($)0 30000

1 24000

2 180003 120004 6000

Σ könyv szerinti érték 90000

Eszköz kora

1 2 3 4 5 6Befektetett eszközök 90000 90000 90000 90000 90000 90000EVA 3500 4500 5500 6500 7500 8500ROI 18,9% 20,0% 21,1% 22,2% 23,3% 24,4%

1 2 3 4 5 6Befektetett eszközök 93000 95400 97200 98400 99000 99000EVA 6050 6090 6220 6440 6750 7150ROI 21,5% 21,4% 21,4% 21,5% 21,8% 22,2%


Az árszínvonal változásai

• Inflációs időszakokban mind a ROI, mind az EVA mutatók értéke túlbecsült lesz.

• Az alapvető torzítás abból származik, hogy a bevételeket és a pénzáramokat az adott évi pénzáramban mérjük, miközben a befektetések értékét és az értékcsökkenést a hajdani beszerzési érték alapján határozzuk meg.

• Így jelentősen alulbecsüljük a befektetés értékét miközben túlbecsüljük a nettó eredményt.


• Mind a ROI mind az EVA-mutató jóval magasabb lesz, mintha az inflációs időszak nem következett volna be.

• Viszont a mutatók jelentős mértékben romlanak, amikor az inflációs ciklus megszakad, az eszközök folyamatosan cserélődnek újabbra a magasabb áron, de további áremeléseket a késztermékpiacon már nem lehet elfogadtatni.


Eszköz kora ($) Eszköz ára ($) Értékcsökkenés ($) Könyv szerinti nettó érték ($)

(év) (1) (2)= 30000 × (1,1) 4-(1) (3) = (2) / 5 4-év végén, (4) = (2) - (1)(3)

0 30000(1,1)4 = 43923 8785 43923

1 30000(1,1)3 = 39930 7986 31944

2 30000(1,1)2 = 36300 7260 21780

3 30000(1,1)1 = 33000 6600 13200

4 30000(1,1)0 = 30000 6000 6000

Σ 183153 36631 116847

Beruházás és amortizáció évi 10%-os infláció mellett

Az inflációs torzítás hatása jól látható a korábbi öteszközös divízión, ahol az eredeti ROI: 22,2% volt. Tegyük fel, hogy az eszközök ára évi 10%-kal nő, nettó pénzáramlása pedig 6%-kal. Négy év múlva a divízió nettó pénzáramlása: 50000×(1,06)4=63124$


Befektetés 116847$

Nettó pénzáramlás 63124$Értékcsökkenés 36631$Nettó eredmény 26493$

Tőkelekötési díj (15%) 17527$EVA 8966$ROI 22,70%

Befektetés* 131769$Nettó pénzáramlás 63124$Értékcsökkenés** 43923$Nettó eredmény 19201$

Tőkelekötési díj (15%) 19765$EVA -564$ROI 14,60%

* 43923$×(1+4/5+3/5+2/5+1/5)=131769$ ** 8784,6×5

Ha az inflációs időszak hirtelen befejeződne, a divízió pedig tartaná akkori aktuális működési pénzáramlásának szintjét, és kicserélné régebbi eszközeit – évente egyet – az aktuális árakon (43923$) végül is felismerné, hogy pénzáramlása nem volt képes lépést tartani az inflációval. A nettó eredmény csökkent, a gazdasági hozzáadott érték negatív és a 14,6%-os ROI jóval alacsonyabb a korábbi értékeknél.

Az értékcsökkenési módszer

• A pénzügyi számvitel értékcsökkenési módszereinek használata visszás ösztönzőket teremt a vezetői ROI számítás szintjén.

• A vezetők tudják növelni ROI mutatójukat beruházások elhalasztásával és teljesen vagy majdnem leírt eszközök üzemeltetésével, ami a következő példán keresztül látható.

• A kiinduló adatok megegyeznek a korábbi példák kiinduló adataival.

Az értékcsökkenési módszer

0 1 2 3 4Nettó pénzáramlás 50000 40000 30000 20000 10000Értékcsökkenés 30000 24000 18000 12000 6000Nettó eredmény 20000 16000 12000 8000 4000Befektetés 90000 60000 36000 18000 6000ROI 22,2% 26,7% 33,3% 44,4% 66,7%

ROI-értékek évente, ha nincs eszközpótlás, lineáris értékcsökkenés mellett

Évek

A hatékony vezetői számvitel előfeltétele, hogy a pénzügyi vezetők megértsék az általuk készített jelentésekben szereplő számok mögötti feltételezéseket. Nem szabad olyan mechanikus számításokat végezniük, amelyek eredménye a pénzügyi számvitel feltételezéseit és korlátait nem ismerő vezetőknek torz és félrevezető képet mutathat.

Az ABC és az EVA összekapcsolása

• Az EVA alkalmazásának kiterjesztését jelenti,

ha nem üzleti egységek vagy a vállalat

egészének szintjén, hanem a tevékenységek,

termékek, vevők szintjén hozunk döntéseket.

• Ez úgy valósítható meg, hogy a

ráfordításokhoz hasonlóan az eszközöket is a

tevékenységekhez rendeljük.


Eredmény-kimutatás ($)

Árbevétel 1000000 100Közvetlen költségek 480000 48Bruttó fedezet 520000 52Értékesítési ráfordítások 210000 21Szállítási költség 116000 12Adminisztrációs költségek 108000 11Üzemi eredmény 86000 9Lekötött tőke 840000 84Tőkelekötési díj 100800 10

Gazdasági hozzáadott érték -14800 -1

Üzleti egység szintű eredménykimutatás

(%)


• A kimutatás egy enyhén nyereséges egységet mutat be, (9%-os működési árrés). A nettó eszközértékre eső 12%-os tőkeköltség levonása után kiderül, hogy az üzleti egység mégis értéket rombolt.

• A vállalat vezetésének tipikus reakciója, hogy utasítja az üzleti egység vezetését az árrés emelésére vagy az eszközintenzitás növelésére:

– az értékesítési és irányítási költségek árbevételarányos csökkentése,

– az ár emelése, vagy a termeléstámogatás költségeinek csökkentése,

– a készlet és a követelés állományának csökkentése.


Eredmény- Eredmény-kimutatás ($) kimutatás ($)

Árbevétel 600000 100 400000 100Közvetlen költségek 240000 40 240000 60Bruttó fedezet 360000 60 160000 40Értékesítési ráfordítások 90000 15 120000 30Szállítási költség 36000 6 80000 20Adminisztrációs költségek 48000 8 60000 15Üzemi eredmény 186000 31 -100000 -25Lekötött tőke 420000 70 420000 105Tőkelekötési díj 50400 8 50400 13Gazdasági hozzáadott érték 135600 23 -150400 -38

ABC-költségszámítás alkalmazása az EVA-elemzésben

(%) (%)

1. termékcsoport 2. termékcsoport


• Az ABC alapú kimutatás jelzi, hogy az 1. termékvonallal nincsen probléma.– Ez a termékvonal jól bejáratott, hatékony termelési

eljárásokkal és olyan vevőkkel, akikkel nagy múltú, tartós kapcsolata van. Bármely áremelési vagy költség csökkentési kísérlet súlyosan veszélyezteti ezt a nagyon vonzó szegmenst.

• A problémák a 2. termékvonalból erednek.– Ezt a termékvonalat azért fejlesztették ki, hogy új piacokra

lépjenek be.

– Ez egy nagyon összetett termékcsalád sokféle változattal és rövid termelési sorozatokkal, a jelenlegi vevők kiszolgálásának és új vevők élérések komoly értékesítési és marketingkiadásai vannak.


• Az alkalmazott eszközök ABC elemzése feltárja, hogy az 1. termékvonalnak csak 0,7 dollár eszközre van szüksége 1 dollár értékesítéshez, amíg a 2. termékvonalnak 1,05 dollárra.

– Ennek megfelően jelentős a különbség az EVA tőkelekötési díjában.


• Sok eszköz tevékenységhez rendelése egyértelmű.

– Készleteket közvetlenül egyes termékekhez lehet kötni. Specializált termelő berendezéseket termékek szűk köréhez lehet kapcsolni.

– Általános eszközök esetén az eszköz hozzárendelésének meghatározója az a költségokozó lehet, ami alapján a berendezések működési ráfordításait felosztottuk a termékek között.

• Nem kell minden eszközt a termékekhez rendelni. Jelentős mozgástér egyéni mérlegelésre.

– a vevőspecifikus eszköz példája a követelésállomány, készletállomány, speciális immateriális javak és tárgyi eszközök.

Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása

Az IP-STAR Ltd. mérlege és ereménykimutatása.

Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolásaA vállalatnál azonosított tevékenységek:


A tevékenységek költségeinek meghatározása:


A befektetett tőkének és költségének kiszámítása:

CC: tőkeköltség (cost of capital)C: tőke (capital)CCR: a minimálisan elvárt megtérülés rájája (capital cost

rate), ami a példában 10%

Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolásaA tevékenységek eszközfelhasználása:

Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolásaA tevékenységekhez szükséges tőke költsége:


A tevékenységek teljes költsége:


Az egyes termékek által biztosított nyereség az ABC módszer alkalmazásával (a tevékenységek költségeinek termékekre való felosztása adottság a példában):


A termékek által biztosított gazdasági profit (shareholder value) az ABC és az EVA módszer együttes alkalmazásával:

A pénzügyi mutatók korlátai

• A decentralizát egységekben a csupán pénzügyi teljesítménymutatókra épülő teljesítménymérés meghaladottá válik a következő problémák miatt.

– Egy összetett bizonytalan környezetben lehetetlen, hogy az egy szempontra alapozó teljesítménymutató tökéletes összhangot teremtsen a decentralizált egység céljai és az általános vállalati célok között.

– A legtöbb teljesíménymutató belső teljesítményen alapul, és nincs tekintettel a külső lehetőségekre.

– A tipikus teljesítménymutatók a rövid távú működési eredményekre összpontosítanak, és a nehezebben mérhető hosszabb távú hatásokat figyelmen kívül hagyják.

Megoldás

Ehelyett inkább egy széles körű, pénzügyi és nem

pénzügyi mutatókból álló rendszert érdemes

kialakítani, ahol az összes mutató a vállalat

célkitűzéseihez és stratégiájához kapcsolható, és

a szervezeti egység teljesítményének

értékelésére és elősegítésére szolgál.

Documents

Economic Value Added