Égi Világosság 065

7/26/2019 Égi Világosság 065

http://slidepdf.com/reader/full/egi-vilagossag-065 1/53

ÉGI VILÁGOSSÁG A

SPIRIT KÖRÖK LAPJA

2006/5.

1



TARTALOM

Kereszténység elleni támadások napjainkban, tanulsággal /kyÁ/..................2

Maguk a tények............................................................................................3

Az elre mondott támadások részletei irodalmunkb!l..................................."

Kaspiro#szkij, a#agy a százmilli!s b$#%let & '()(*es riport........................(

+ita m. transzbeli látása a enti lélekkutatásr!l '((-. ebruár 22*én...........''

ilág #ége & !zan 0mréné 1tján rmes pr!zában '()*b!l.........................'3

Az '()(. 00. '4*i #igasztal! k%zlemény odaátr!l ugyanatt!l.....................'4

Mikor sz5letett a Meg#ált!6 & 7z. 8..........................................................'4

Karsay 0st#án 9utols! !rás: munkálkodásár!l ...........................................'(

Allan Karde;< 7zellemek K%ny#e & sorozat '.............................................2-

Adelma< 7zellem, er, anyag & sorozat '....................................................2'

0sten & #ers.................................................................................................32

=ánásy dr.< Az ember >alála a modern természettudomány t5krében..........33

?ram, segts@ & Molnár Mária 7pirit K%r*tag #erse....................................24

9let és >alál: & olytatás..........................................................................."4

2



Kereszténység elleni támadások na!aink"an# tan$lsággal

2006. április–május hónapokban – fõleg húsvét táján – világviszonlat!ban – tehát nálunk is – szokatlan és felt"nõ táma#ások érték a keresztén!

ség alapértékeit a film$ sz%nház$ telev%zió$ rá#ió és a sajtó részérõl. &em le!het megállni$ hog ne kutassuk$ vajon mi állhat eme ten#en'iózus jelenség hátterében( )étezer év után kinek és miért fáj az$ hog az emberiség kb.egharma#a hisz a f*l#*n valamikor megjelent szel%#$ az isteni és a mózesit*rvéneket utolsó bet"ig betartó$ az +sten és a felebaráti szeretet hir#etõ

,ézusban és kik!miért próbálkoznak a -enne való hitet személiséget rom!boló$ #e a mon#ott tulaj#onságokkal szembenálló hamis%tásokkal geng%te!ni(

a'ionális magarázat hiánában kéntelenek vagunk arra gon#olni$nem t*rtént!e valami hiba$ erõf*lén helett geng/lés az +stent taga#ó$'sak az anagot imá#ó hitetlenek táborában és ezért kellett 'salafintaság!hoz folamo#ni( ajnos$ k*telezõ erk*l's$ 1%zparan'solat3 hiánában mamár min#en lehetséges. zerint/nk azonban az ilen erk*l'sileg elszaba!#ult világ mégis b%rhat valamivel4 figelemfelkeltõ erõvel$ valamire figel!meztetéssel$ mint ahog pél#ául a világban foló háborúk$ a ren#k%v/li i#õ!

járások is ilenek. 5kkora tartós hi#eg$ esõs májusunk és júniusunk e##ig még nem

volt75 8s ezzel elérkezt/nk ahhoz a ponthoz$ amellel kap'solatban logikus

és #okumentált magarázattal$ tehát bizonyítékkal szolgálunk a hitetlen vi!lág felé. -evezetésként most eg i#ézet k*vetkezik – ilenekben gaz#ag – iro#almunkból$ amel a 1zellemi -úvárok 9est glete3 :;<6. évi 1itkostan%tások3 '%m" k*nv ++. k*tetének 2;2. és 2;<. ol#alain található$ a t*bbimaj# az alábbi táma#ások sorolása után k*vetkezik4

1Mert az %rd%gnek a t$dománya olyan &atalmas méretek"en 'og a (i)lágon elter!edni# &ogy az megingat!a a &itet# megingat!a az *rások igaz)ságát és semmisnek !elenti ki azt# amire most /'(34@/ a lelkek +soort!ai

támaszkodnak. A szent,rást meg&az$dtol!ák. A té(elygés szelleme 'el(eszia &ar+ot# és az -n. t$domány a szent,rás"an le'ektetett igazságok kls'ormá!át dara"okra t%ri %ssze. 1 3z az $tols4 idk látkée.

)imon#hatjuk tehát hog az :;<6!ban nomtatásban megjelent %rás fi! gelmeztetõ szavai =0 év múltán beteljese#tek$ vagis elõre soka#szor ésbizon%tva igazat mon#ott k*zvet%tõ >mé#ium? útján a szellemvilág$ hiszenaz alábbi :!2.5 pontokbani táma#ásokról a 2006 húsvét tájáni mé#iából$netán a vet%tett filmbõl ki!ki személesen gõzõ#hetett!gõzõ#het meg. z a

3



meggõzõ#és pe#ig bizon lehet pél#amutató is bizonos magatartásokat illetõen7 Például !o"y #$l k$ll !a"yni a ta"adá%%al é% l$!$t&l$" 'é" id&(b$n '$" k$ll té)ni* -ár %g lenne minél t*bb taga#ó esetében$ az @r és ami *r*m/nkre is7

:. A május 'B*én Cannes*ban bemutatott 9 A Ba Cin'i!kó#3 ;m$ ilm,a>ogy a 2--3*ban ugyanezzel a ;mmel megjelent Dan EroFn*regény a ke*resztény egy>ázakban, de elssorban a katolikus egy>ázban >atározott reak*;i!kat #áltott ki. A atikán & bár >i#atalosan nem & k5l%nb%z ormákbanelitélte az ellentmondásos k%ny#et, amely Krisztus személyét >iteltelenti, akatolikus #allás kétezer é#es t%rténetét eltorztja és az Gpus Dei személyi

prelat1rát aljas gyilkosságokra kész b$nsz%#etkezetként t5nteti el. A #atiká*ni bborosok nyilatkozatai, a #ilágegy>áz elkész5letei mellett az Gpus Deiis igyekezett elkész5lni a nemrégiben mozikba ker5lt ilm negat# >atásai*nak kik5sz%b%lésére. H!mai és =eF Iork*i sajt!irodájuk elelsei kommuni*ká;i!s ter#et dolgoztak ki 9Jimonádém$#elet: elne#ezéssel. A katolikus mé*diában a H!mában m$k%d Home Heports amerikai >r5gyn%kség pedig egynappal a ;annes*i ilmbemutat! eltt, május '4*án mutatta be sajt!tájékozta*t! keretében 9A Da in;i*k!d a mesteri ;salás: ;. dokumentumilmet, amely*

ben #atikáni bborosok, t%rténészek, m$#észet* és irodalomt%rténészek, illet*#e más szakértk tárják el a k%ny#ben oglalt élre#ezet inormá;i!kat./Magyar =emzet 2--4. j1n. 2. elt%r>et*e a Da in;i*k!d6/

)*zelebbrõl4A ilm lényegében egy olyan konspirá;i!s te!rián alapul, amelyben a ka*

tolikus egy>áz impli;ite a Lonosz szolgálatába áll, >ogy eledje Krisztus tit*kát a >#k ell. A titok az$ hog ,ézus és Dária Dag#olna >-"nbánó Dag!#olna? germeket nemzettek$ akinek késõbbi vérvonala a jelenig hatol. ztaz igazságot eltárand!, ad#a #an egy amerikai szimb!lumkutat!, HobertJangdon, aki egy ;sinos párizsi kriptográussal az oldalán elindul, >ogymegejtse a titokzatos k!dot. 7zerepel még a ilmben egy rendrel5gyel,

akirl nem tudni, melyik szekta #agy titkos társaság oldalán áll, aki k%#etke*zetesen és derekasan 5ld%zi a enn emltett párt, amg rá nem d%bben, >ogy#alami nin;s rendben & az egy>áz k%r5l.

A klerikális reak;i! & 1gymond & azonban mindent elk%#et, ne>ogy azigazságra ény der5lj%n, és k5l%n%sen az Gpus Dei ne#$ titkos társaság je*leskedik az igazság eledésében, akik még att!l sem riadnak #issza, >ogy egyalbn! bérgyilkost #essenek be ;éljaik eléréséért. z a 7ilas ne#ezet$ elmebe*teg, aki szabadidejében szorgalmasan korbá;solja %nmagát, ksértetiesen em*

4



lékezteti a nézt a >ábor1s ilmek Lestapo*tisztjeire. Nermészetesen nem té*telez>etj5k el, >ogy a rendez #alamiéle rejtett kap;solatot & bármilyenszimbolikusat is & pr!bált érzékeltetni az egy>áz és az 5bermens;> kinézet$

bérgyilkos k%z%tt, de mi#el a ilmben t%bbsz%r >allatszik az, >ogy a kép er*

sebb a sz!nál, gy ezt a d%ntést a néznek kell meg>oznia.+a#aros gondolatokt!l ter>el#e szen#edi #égig a gyan1tlan néz a #ilág* botrányként kikiáltott 9A Da in;i*k!d: ;m$ alkotást. A ilm Dan EroFn "-milli! példányban elkelt bestsellere alapján kész5lt, és még j!#al a bemutat!*

ja eltt elkorbá;solta a kedélyeket, mint ut!lag kider5lt, korántsem alaptala*nul. A film és a k*nv alaptézise az az elképesztõ feltételezés$ hog ,ézus!nak leszármazottjai lennének$ akik ma is k*zt/nk élnek$ #e min#ezt a Cati!kán kétezer év óta titkolja.

A m$ #égén még el>angzik egy*két élszeg mondat a >it erejérl, de ezmár nem sokat #áltoztat a orgat!k%ny# keményen materialista #onalán. K!d#agy nem k!d, ézus ember #olt, és ;sakis a puszta >it emel>eti át az %r%k*ké#al!ságba.

A ilm, melyet Cannes*ban az 1jságr!k egyszerre ne#ettek és 5ty5ltek ki, mégis elérte ;élját, mert egyrészt kasszasiker, másrészt el>iteti a k%z%n*ség nagy részé#el, >ogy az egy>áznak #an rejtegetni#al!ja, és ;éljai eléréseérdekében még a gyilkosságokt!l sem riad #issza. A katolik$s (allás egyik alatétele a szeltelen 'ogantatás# a másik edig az# &ogy Kriszt$s (al4)

"an sten 'ia (olt# aki meg(áltotta az em"eriséget. A ilmiparban a Meg*#ált! imázsának bemutatása eddig is sok ejt%rést okozott a >ollyFoodi pro*du;ereknek, >ogy másokat most ne is emlts5nk. Még 2--"*ben, Mel Libsonilmjének, a Oassi!nak a bemutatásakor a mostani>oz >asonl! botrány t%rt kielssorban az ?7A*ban. Azzal a ilmmel az #olt a baj a brál!k szerint, >ogya zsid! nagytaná;sot tette elelssé ézus >aláláért.

Krisztus zsid! eredetérl ugyanakkor A Da in;i*k!dban is sok sz! esik,és mi#el Mária Magdaléna is >asonl! származás1 #olt, a #ér#onal 1tja a je*

lenbe parázs #iták tárgya le>et.Az -gyne(ezett osztmodern# glo"alizált társadalmak"an egy'a!ta

markáns (allásellenesség 'igyel&et meg# ami két kl%n"%z szinten ma)ni'esztál4dik az egyik az értelmiség 'okozatos szem"e'ord$lása az -gy)ne(ezett nagy metael"eszélésekkel 7 ilyen éldá$l az 8!sz%(etség 7# amásik edig a társadalmi k%zészer9ség engesztel&etetlennek t9n &a)rag!a "izonyos erk%l+si és morális értékrendek ellen. A Da in;i*k!d ezt akét tényezt lo#agolja meg, ennek a t%megnek szálltja azt a silány és ostoba

5



ideol!giai mun;i!t, amelynek rombol! ereje ezeket az erk%l;si k!dokat & >atetszik & ;élozza meg. /Magyar =emzet 2--4. május 2"*i számáb!l< 9A Da in;i*k!d

dek!dol#a:/

A E+ FGHI)J8&) lapja$ a 1E)3 2006. május <. heti száma pe#ig uganerrõl %g tájékoztat Cermes Féza 1A nagy Da in;i*k!d*r5letrl: ;m$ ;ikkében PN>e great Da in;i Code distra;tion. N>e Nimes,2--4. május 4. A szerz r%#id életrajza< Az GQordban él ermes Léza #allást%rténész, a>olttengeri teker;sek legelismertebb kutat!ja, '(2"*ben sz5letett Mak!n. 7z5lei, akik a>olokausztban pusztultak el, katolikusnak keresztelték. ermest a >ábor1 után Oárizsban pappá a#atták, de '(B*ben kilépett a katolikus egy>ázb!l. '(4*ben kezdett el tantani azGQordi gyetem judaisztika tanszékén, a>ol késbb proesszorrá is a#atták.R

A +annes)i d,sz"em$tat4n ki'tylték a &atalmas sa!t4kamánnyal

meg&irdetett 'ilmet# A :a ;in+i)k4dot. A k%z%nség edig &elyenként ne)(etett a megd%""ent lelelezésnek szánt drámai !eleneteken. A ran;elno ran;ia >rrádi!nak nyilatkoz! k5l%ldi 1jságr!k szerint a ilm 9Hejté*lyesnek akar t$nni, de egy nagy semmi az egész:. Más kritikusok ennél isrosszabb #éleménnyel #oltak< 9A ilm nagyon >$ a regény>ez, de már a re*gény is egy nagy >5lyeség #olt, a ilm még annál is rosszabb. Háadásul kétés él !ra: & állaptották meg a #ettés után. A negy#ennégy nyel#re leord*tott bestseller alaptétele, >ogy a Jou#re meggyilkolt muzeol!gusa által >a*

gyott jeleket és szimb!lumokat megejt#e kider5l, >ogy ézus Krisztusnak #olt ;saládja, de ezt a katolikus egy>áz kétezer é#e pr!bálja titkolni.

S2./ Az Tjsz%#etséget re#zi! alá #e# elméletek to#ábbi elágazását a ,ú!

#ás evangéliuma k%r5li #ita jelenti, amelyet #irág#asárnapon a =ationalLeograp>i; té#é;satorna népszer$stett egy két!rás m$sor ormájában %tkontinensen. ermes Léza 9A nagy Da in;i*k!d*r5let: ;mmel megjelententi ;ikkben PN>e great Da in;i Code distra;tion. N>e Nimes, 2--4. május 4.R 1gy #é*

li, >ogy 9e jelentsnek nem ne#ez>et második századi sz%#eg szerint 1dásnem elárulja ézust, >anem paran;snak engedelmesked#e szolgáltatja ki t apapoknak:.

A ,ézus életével kap'solatos koholmánok k*z/l Cermes a J+dá% $,an( "éliu'át még károsabbnak tartja$ amel mint %rja$ 1se nem fik'ió$ se nemtén$3 hanem eg ókori #okumentum$ amel a ,ézus utáni 2. száza#ban ke!letkezett.

6



A g%r%g Pplat!niR*keresztény spekulá;i! tipikus terméke a ,ú#ás!evangé!lium. A pogányok, zsid!k és keresztények k%z%tt #irágzott a gnoszti;izmus.A gnosztikusok szerint ;sak a szellem #olt j!. Az anyag, mint a test is, ere*denden gonosz, az als!bbrend$ teremttl, a demiurgoszt!l származik, akit

a gnoszti;izmus keresztény ágazata az Usz%#etség 0stené#el azonostott & amenny és a %ld teremtjé#el. A Jegelsbb Jény, akit ézus kép#iselt, és akita gnosztikusok szerint 1dás is tisztelt, nem Krisztus áldozatán kereszt5l ad*

ja az 5d#%sséget & mi#el gy a teste is szerepet játszana a meg#áltásban, & >anem egy misztikus meg#ilágosodáson, a gn!zison kereszt5l. 1dás 1gy se*gtette el a meg#áltásnak ezt a olyamatát, >ogy segtségére #olt a zsid! >a*t!ságoknak ézus letart!ztatásában, és megszabadtotta magát saját teste

b%rt%nébl.A gnosztikusok egyoldal1 nézpontjáb!l a gyilkos Káin, 7zodoma és

Lomorra z5ll%tt lak!i, és mindenekelett 1dás #oltak az igaz emberek, mi*k%zben a t%bbi tizenegy apostol és az Usz%#etség szent emberei a b$nt szol*gálták. Mindezt megért#e nyil#án#al!#á #álik, >ogy a 1dásr!l alkotott 2.századi >ellenisztikus*gnosztikus kép semmi#el sem segti el annak az '.század eleji zsid! realitásnak a megértését, amelyben ézus és 1dás élt. Vgy1dás e#angéliuma gazdagtja a gnoszti;izmusr!l #al! ismereteinket, de é*zus életének tanulmányozásában irrele#áns.:

Mi le>et mégis az oka annak, >ogy egy átlagos szn#onalon megrt detek*

t#regény, egy ellenriz>etetlen 9dokumentum: t%rténet és egy másodrend$,ezernyol;száz é#es kopt iloz!iai*teol!giai spekulá;i! médiaszenzá;i!#á#ál>atott a kiinomult 2'. században6 ;ermes szerint# mi(el a ny$gati (i)lág lak4inak !elents része már nem áll a &agyományos (allás k%z(etlen"e'olyása alatt# egyre t%"" em"er 7 k%ztk t%"" ne(es gondolkod4 7 igyekezett az elm-lt kétszáz é("en megkérd!elezni a t%rténelmi <éz$sszemélyiségét. 9=em meglep te>át, >ogy a '(. század !ta minden egyes 1jrégészeti eledezést & akár #al!di, akár mint mostanában, a médiának k%*

sz%n>eten, ikt# & rég keresett, a rejtélyeket megold! kul;sként 5d#%z%l anagyk%z%nség.:

S<.5 2006. május harma#ik hetében pe#ig – a 1Ba Cin'i3 õr/let kap'sán

– )arsa +stván barátunk 5róla bõvebben alant75 az alábbi sz*veg" e!mailt kapta4

9Ked#es Earátaim@

7



3gy ornográ' 'ilmet akarnak le(et,teni ='orgalmazni> &amarosanAmeriká"an# amely"en <éz$st és a tan,t(ányokat &omosze?$álisoknak m$tat!ák "e. 3nnek a sz,n&ázi (áltozata egy ide!e már el (an ad(a sz,n)&ázak"an. A m$ ;me Corpus C>risti, magyarul Krisztus Neste. z egy el*

>ábort! #i;; $zése a mi ?runkkal@ iszont tudunk #áltoztatni, ezért k5ld%mezt az e*mailt nektek. Kérlek, add a ne#ed az e*mail #égén talál>at! listába@8a megteszed, megakadályoz>atjuk ennek a ilmnek a le#ettését Ameriká*

ban. ur!pa né>ány régi!jában már betiltották a ilmet. Amire sz5kség$nk #an< sok alárásra. mlékezz, ézus azt mondja< 9 Aki megvall engem az em!berek elõtt$ azt az mberfia is megvallja maj# +sten angalai elõtt. Aki pe!#ig megtaga# engem az emberek elõtt$ azt õ is megtaga#ja maj# +sten an!

galai elõtt3 PJk '2,)*(R. ut! Oéter. Két%é"b$$-t&* A .énz idái" %/lly$%zt$tt$ ,olna a ,ilá"ot u)alni aka)0

A'$)ikát1* Az $l&)$ '$"'ondott tá'adá%ok )é%zl$t$zé%$ i)odal'unkb0l

Az rás azt mondja< 9Nérjetek meg$ mert az i#õ k*zel van.3 s amikor miazt mondjuk, >ogy az id k*zel #an, ez nem azt jelenti, >ogy az id tá#ol #anés talán é#ezredek állnak még rendelkezésre.

Tekintsetek +sak k%rl és lássátok meg# &ogy a ga"ona készen áll azaratásra és lássátok meg azt a már em"eri szemmel és értelemmel is

megálla,t&at4 4riási elkl%nlést# ami a !$&ok és ke+skék k%zt m$tatko)zik@ ézzétek meg# &ogyan t%m%rl az egyik tá"or"a a &,(k és a &itreszom!az4k +soort!a 7 mindegy# akármilyen né(en# +,men# kateg4riá"anés "ármilyen keretek k%zt 7 és &ogyan tá(olodik el tle a másik +soort#azoknak a +soort!a# akik igyekeznek az stennel szem"e&elyezkedni#akik még a temlomokat is el(eszik azokt4l az egyszer9 &i( lelkektl#akik +sak ott t$dnak sten&ez 'elemelkedni# mert azt &iszik# &ogy sten+sak kézzel é,tett temlomok"an lakik. Már ott tartanak# &ogy megtilt)

!ák még sten ne(ének a kie!tését és az sten&ez (al4 imádkozást is@ Bs eznem $sztán a""an az egy ország"an (an ,gy# a&ol ez $ralkod4 rendszerlettC ez ,gy (an mindentt# azzal a kl%n"séggel# &ogy egye"tt a társa)dalmi 'el'ogás"an (an ,gy és nem a &at4sági intézmények"en. /Jaurentius<

9Az utols! !ra munkásai>oz: 0. k%tet '42*'43. o./

A ki,ét$l$% k$"y$l$' na.-a 'é" %/t d$ n$' #o" 2)2kké %/tni3 4z a ki(,ét$l$% k$"y$l$' !ozta lét)$ $zt a kinyilatkozá%t i%, amelyet a szellemek >oznak tinektek, amirl már egyszer mondtam, >ogy nem a %ld ejlettség*

8



ének olyománya, >anem magasabbrend$ #ilágok k%zlekedési m!dja. 0sten#égtelen j!ságában, atyai irgalmában, amellyel le>ajol mélyen elesett gyer*mekei>ez, elmegy ;saknem a személyes k%zlekedés le>etségéig akkor, ami*kor szellemgyermekeit elk5ldi, >ogy emberi sza#akkal is beszéljenek azok*

nak az embereknek, akik a test pán;éljáb!l nem lát>atnak bele a szellemi #i*lágba, >ogy arr!l a rotá;i!s szekérrl minél t%bbeket tudjon még megmente*ni.

A &armadik ki!elentés# amely a kegyelmi korszaknak eszk%ze# stenegészen kl%n# se+iális ténye# amely maga sem tart már soká. A spiritiz*mus létezni og talán mind#égig, és lesznek még 9tud!sai: is ennek az 1jigazságnak és lesznek 9eszk%zei: bségesenW azon"an azok a ki!elentések#amelyek -! igazságot &oznak az em"ereknek# amellyel 'elnyit!ák a látni(ágy4 szemeket# már +sak r%(id élet9ek lesznek# egészen r%(id élet9ek#és a to(á""iak"an meg kell élni a""4l a tálálék"4l# ami az ala(et ki!e)lentések"l mint igazság els$gárzik. Meg kell élni s el kell >asználni ép*

pen 1gy, mint a>ogy a Krisztus által >ozott mennyei igazságokat az egy*szer$, tanulatlan tant#ányai adták to#ább az utánuk k%#etkez nemzedékek*nek. Mert j!lle>et az az!ta elm1lt >ossz1 századok kitermeltek tud!sokat,katedrákat, proesszorokat seregszámra azoknak a tudományoknak a tantá*sára, amelyek kisarjadzottak abb!l a pár lapb!l áll! e#angéliumb!l< de ameg#áltást nem a tud!sok, nem a katedrák, nem a proesszorok >ozták az

emberiségnek, >anem >ozta, a názáreti á;s ia, és >ozta az a tizenegy egy*szer$, szegény, két keze munkájáb!l él ember< az tant#ányai.

képpen az 0stennek ez az 1j kegyelmi kijelentése is ki og termelni 9tu*d!sokat:, akiknek tekintély5k lesz a t%bbi ember eltt és k%ny#ek t%megeitWamelyek >osszasan ogják magyarázni ezeket az egyszer$ igazságokat. Denem ezek a 9tud!sok: és nem azok a k%ny#ek ogják meg#áltani azokat, akik még meg#ált>at!k lesznek, >anem az a né>ány alap#et kijelentés, amelyetegyszer$, né#telen szellemek minden >angzatos k5ls ;m és rang nélk5l

>oztak a tanulni#ágy!knak, akiknek 5le nyit#a #olt a >allásra és szeme a lá*tásra.

SA >armadik kijelentés és az a kegyelmi id, amely megsz5lte, el og m1l*

ni, és akkor bek%#etkezik az, amirl az Tr ézus Krisztus sz!lt és a ti 1j tu*dományotok alap#et kijelentései is sz!lnak. De 'og k%(etkezni nem+sak alelkek elkl%nlése# de az anyagi (ilág átalak$lása is azért# &ogy azok#akik stennek szolgáltak# egy magasa""rend9# egyszer9# igaz társada)

9



lom"an él&essenek# amely társadalom"an ala(et "e+slet"eli k%teles)ség lesz az# amit az 8r <éz$s Kriszt$s ki!elentett 5$ té"y 'á%nak olyata'i n$k$d )o%%zul $%nék3

S

A k*vetkezõ 'ikk elé azonban még jobban illik a &évtelen zellemnek aitkos tan%tások ++. k*tet K:!K2. ol#alain 6789(ban k2zzét$tt j*võbelátóalábbi szavai$ mert azok – a 'ikkbõl és Jita m. ugan'sak 'satolt :;;0. évilátománából kit"nõen – bek*vetkeztek$ vagis min#ezek letaga#hatatlanbizon%tékul szolgálnak az utolsó i#õkre vonatkozó mé#iumi úton j*tt$ meg!térést s/rgetõ figelmeztetésekre is.

Az emberek sokat elértek már és még el is ognak érni, mert még #annak találmányok, amelyek e korszak #égéig t%kéletest#e lesznek. gész addig azidegszéra ki>ozza magáb!l azokat a gépezeteket, azokat az %nmagának megelel projektumokat, amelyeknek segtségé#el ott áll>at az ember az lelki ejlettségének teljes mi#oltában. Azt értem ez alatt, >ogy olyan dolgokat>oz ki magáb!l az emberi elme, amelyek teljességgel az emberi lelket ogják utánozni. &em az 1embert3$ hanem a lélek képességeit.

0tt #an pl. máris elttetek az a találmány, amely a >angokat k%z#etti min*den anyagi eszk%z nélk5l, ;supán az erk át>asontása, az ad! és elogad!erk %sszekap;solása által. De ezt még nagy mértékben t%kéletesteni ogják.

el ogják találni a tá#olbalátást, a tá#olba>allást és a távolbahatást$ ame*lyek ma még ;sak a lélek képességeiW a lát&atatlan"4l meg 'og!ák keresni alát&at4t és 'el 'og!ák találni azt a készléket# amelyen keresztl a test"leltá(oz4 lelket -gysz4l(án érzékel&et(é teszik. 3gyáltalá"an "izony,taniés regisztrálni 'og!ák a s,ron t-li életnek azt az igazságát# amely ma még+sak a &it által k%zel,t&et meg.

De annak ellenére, >ogy mindezekkel rendelkezni og a %ldi ember a ej*

ldés során, mégsem ogja megtalálni a mennybe #ezet ajt! kilin;sét, bár ott tapogat #akon a mennyek országának kapuján. A 'e!ldés el 'og!a (ezet)ni ennek a korszaknak gyermekeit egészen a mennyek ka$!a elé az 'e!lett idegsz'érá!á(al és mégsem 'og t$dni oda "enyitni# mert a lelké"ennem "irtokol!a azt az egyszer9 erényt# ami e&&ez 'eltétlenl szkséges# azalázatosságot. Az stent nem t$d!a se&ol megtalálni# mert %nmagá"anlát!a a teremt) és alkot4ert és szellemiségének 'elé"redésé(el megta)gad!a az stent. 3zzel az$tán ismét oda !$t# a&o(a a "$kott angyalok !$)

10



tottak &$ll le'elé a semmi"e minden ismereté(el és (ilágosságá(al# mertengedetlensége által szem"e&elyezkedik Teremt!é(el.

S Be még konkrétabb bizon%ték k*vetkezik eg :;L;!es riport alapján ar!

ról$ hog erõs*#ik a lélek!szellemnek a test melletti!f*l*tti m"k*#ése$ azok halál utáni létezésének tu#atos%tása k%sérletekkel$ mire természetesen nag zsivajba kez#ett a tu#omán$ 'sep/lve az 1áltu#ománt3. 4zt i% $l&)$ -$l$z(ték odaát)0l é% akko) $z i% bizonyít ,ala'it* Sz$)int/nk a !it "y&z$l'ét3

Kasiro(szki!# a(agy a százmilli4s "9(%let

=em tudom, ki ez az ember. 7znész, ;sodadoktor, rendk#5li képesség$>ipnotizr, mágus #agy a kor egyik nagy szél>ámosa. Abban a >atalmas bi*rodalomban, amelyet 7zo#jetuni!ként ismer5nk, két>etente #asárnap esteemberek százmilli!i 5lnek le megigéz#e a tele#zi! elé, >ogy részt #egyenek at%rténelem legnagyobb méret$ szeánszában.

ala>ol Moszk#ában egy szn>ázterem >atalmas sznpadán 5l egyed5l )aspirovszkij. =egy#enes éri, zárt, s%tét ru>ában, r%#idre nyrt s%tét >ajjal,szigor1, s%tét szemekkel. Mosolytalanul és mégis mosolyog#a le#eleket, tá#*iratokat ol#as %l. A le#elek és a tá#iratok ;sodatételrl sz!lnak. Kit gy, kit1gy gy!gytott meg teleszeanszá#al a kije#i pszi;>iáter. X ol#as, szeld, de

>atározott >angján. Azután a nézk sz!lalnak meg a szn>ázteremben.gy '(B !ta #ak iatalember mond >álát. Kaspiro#szkij >armadik sze*

ánsza !ta 1jra lát. Csak ényeket és árnyékokat, ;sak a napot, de ez mégis;soda. gy or#osn számol be arr!l, >ogy klinikájukon gy!gyt>atatlannak tartott nk betegsége #áratlanul el m1lt. gy s1lyosan beteg rákos éri, akitt%bbsz%r operáltak, magn!ra #ette Kaspiro#szkij beszédét. =aponta %tsz%r*>atszor meg>allgatta, és állapota oly mértékben ja#ult, >ogy 1jra tud járni,1jra >isz az életben, élni tud és élni akar.

Aztán egy antasztikus ;soda. =yugat*Eerlinben él nyugatnémet sz*nészn 5l le Kaspiro#szkij mellé. Apja tolmá;solja a >i>etetlen >rt. A lány#alamiért teljesen megkopaszodott, még a szem%ld%ke is ki>ullott. =émet ké*

peslapot mutatnak, benne a lány ényképe. Glyan tar a eje, mint a biliárdgo*ly!. De most >aja #an, r%#id, ;satakos. Kaspiro#szkij szeánszát nézte, és bár nem értett semmit, meggy!gyult. lj%tt, >ogy >áláját kiejezze. =émet5l.Kaspiro#szkij. megsimogatja a lány >aját.

11



Csoda6 7zemény#esztés6 Az ember ;sak bámul. Vme, Kaspiro#szkij aztis meg tudja gy!gytani, aki nem érti 6

Tjabb ;soda, bájos >até#es kislány bi;eg a sznpadra. Kaspiro#szkijmost elsz%r mosolyog, és ked#esen mondja. 9=ézzétek, milyen szépen ne#et

ez a kislány.: A béna lány is neki k%sz%n>eti, >ogy járni tud. gy i1 s1lyos;ukorbeteg #olt. Meggy!gyult, leogyott 2 kil!t. Most már tornázik is ésk%sz%n, k%sz%n Kaspiro#szkijnak mindent. Kaspiro#szkijnak, aki seb>elye*ket, daganatokat is elt5ntet, és mindenéle betegséget gy!gyt.

égre elkezddik a szeánsz. Kaspiro#szkij mere#en a kamerába, #agyis anéz szemébe néz. Eeszél, k%zben >alk zene sz!l. Azt mondja, >a akarom,nézzek rá, >a akarom, >unyjam be a szemem, Yljek kényelmesen. 7zeldensz!l a >angja. Azt mondja, az sem baj, >a nem értem. A j!ságr!l beszél, s>ogy szeressem magamat, társaimat, az életet. 8ogy ne puszttsam magamatszesszel, droggal, egy#errel, dur#asággal. eszenyintl idéz.

Eeszél, beszél, és né>a számol. Jassan, szelden 1jra beszél, 1jra számol.Azt mondja< én mindig 33*ig számolok, remélem tudjátok, miért. =é>a tegezés né>a magáz, számol, és én megigéz#e bámulom. Azután elb1;s1zik, aszeánsznak #ége.

=em tudom, ki ez az ember. Miért számol éppen 33*ig6 8onnan ez a jé*zusi szám6 Ki 6 gy 1j Krisztus, #agy egy 1j Antikrisztus6 Csodaté# pr!*éta #agy 1j Haszputyin6

Ki ez az ember, aki a #akot lát!#á, a bénát jár!#á, a >alálos betegetegészségessé teszi, pusztán tá#akarással 6

A biblia sora k%dlik %l elttem bizonytalanul. =em kell, >ogy a >ázamba j%jj, ;sak sz!lj és meggy!gyul az én testem.

0stenkároml! #agy embereletti ember6 Oáratlan képesség$ or#osZ6 ézus#ajon tudott #olna*e a té#én át ;sodát tenni6

Másnap az ut;án, éttermekben ;sak errl beszélnek az emberek. A szállo*dában a takart!n a lábszárát mutogatja, a szeánsz elt5ntette a #isszereit. X

is >isz Kaspiro#szkijban. Kaspiro#szkijban százmilli!k >isznek, ;sak #eleoglalkoznak.

[t%dikén, #asárnap este >áromnegyed ) eltt %t per;;el a szo#jet tele#*zi!ban 1jra lát>at! lesz Kaspiro#szkij. A szo#jet té#é adását nálunk is sokanlát>atják. A ;sodát ki le>et pr!bálni.

=em tudom, ki;soda , #elem nem tett ;sodát, de *én este 1jra le5l%k atele#zi! elé. A rejtélyek birodalma a 7zo#jetuni!, és a legnagyobb rejtély

12



benne ma egy szigor1 ar;1 éri. Tgy >#ják, Kaspiro#szkij, és ;sodákattesz.

Een;sik András /sti 8rlap '()(. okt!ber 2B*i pénteki számáb!l/

S

Eita m. transz"eli látása a 'enti lélekk$tatásr4l FGG0. 'e"r$ár 22)én

;alaki mutatni akar nekem #alamit\ Keleten, mint a megáradt oly!,mely nem ér el a medrében, 1gy áradnak ki a k5l%nb%z emberiigazságok\ mint a megáradt oly!, 1gy %ntenek el 1j és 1j elgondolások, el*#ek és eszmék emberi lelkeket\

Mindenkin egyre jobban 1rrá lett*lesz a nyugtalanság és a bizonytalanságérzése, mint a>ogy itt én, #agy mi =yugaton érezz5k\

Tgy látszik, >ogy minden nagy #áltozás Keletrl indul ki@\ az emberilelkek tele #annak #árakozással és nagy*nagy élelemmel tekintenek a

j%#be\Az a kiárad! oly! nem;sak az eszmei, #agy & minek nézzem ezt & politi*

kai #áltozásokat mutatja és >irdeti, >anem a lélekben és a szellemben #égbe*men #áltozásokat is\

Eizonyos laborat!riumokban, amelyeknek #izsgálatai és kutatásai egy*elre & 1gy nézem & titkosak, már megindultak a lélek létezésének, #alamint

a lélek állapotainak és a lélek k5l%nb%z ázisainak #izsgálatai\ már kész*tenek k5l%nb%z méréseket arra néz#e, >ogy mérjék*r%gztsék #ala>ogy a >a*lál pillanatában a testbl eltá#oz! lelket\

z a #alaki, aki mondta, >ogy nézzem ezt a képet, mutatja nekem, >ogytalán )-*'-- kilométerre Moszk#át!l, ebben az intézetben a mérések már ja*#ában olynak\ a >i#atalos kormánynak nin;s tudomása ezekrl a dolgok*r!l, ezeket k5l%nb%z kutat! or#osok #égzik\ mérés alatt nem azt a s1ly*mérést értem, >ogy az állat #ágott s1lyban ke#esebb, mint él#e, >anem ez

#alami másajta mérésW ;sak én e>>ez nem értek.Mindenesetre ez olyan, mint amit én ol#astam a k%ny#einkben, amit

igyekszik most elttem meg#ilágtani és alátámasztani< tudniillik, >ogy a lé*lek el#álása a testtl a >alál beálltakor regisztrál>at!, mér>et lesz\ ezek #ala>ogy a r%ntgen és a lézer & persze én e>>ez nem értek, ;sak 1gy látszik nekem & egy5ttes alkalmazásaképpen j%nnek majd létre\ /=é#telen 7zellem<

Nitkos tantások 00. k. '. o. '(34. kyÁ/

13



é, de érdekes ez\ >iszen ez a tele#zi!n beszél\ ez a #alaki ott,Moszk#ában\ na>át, még ilyet@\

z egy or#os, és oroszul beszél, amit én nem értek\ ;sak #ala>ogy agondolatot némileg át#eszem\ és most arr!l beszél, >ogy az emberben

milyen ki5rkész>etetlen és milyen !riási mennyiség$ titkos er rejlik\ és & >ogy az erk %ssze#onásá#al az egyetemes #ilág és %nmagunk, a Neremt és%nmagunk, és embertársaink és %nmagunk k%z%tti #iszony >arm!niába >ozá*sá#al olyan latens és lek%t%tt erket szabadt>atunk el, amelyekkel egészélet5nket, gondolkodásm!dunkat átormál>atjuk, átalakt>atjuk, st betegsé*geinkbl is meggy!gyul>atunk\

zt az or#ost itt mindenki ismeri és mindenki tud r!la\ én nemismerem\ egyesek esk5sznek rá, mert #alami szeánszokon komoly gy!gy*tásokat is olytat és mindenéle betegségekbl, még a rákb!l ismeggy!gyt\ ezek áldják, \ mindennem$ le#éllel, kér és k%sz%n le#éllelostromolják\

A másik rész #alami sarlatánnak tartja és Haszputyin>oz >asonltja, ésazt mondják, >ogy Haszputyin okozta =agy*Groszország #esztét a ;árnénkereszt5l, és ez is majd Groszország #esztét okozza\

Az or#os ne#ét nem tudom, a ne#e #alami t!>oz >asonlt\Káspiro#szkij\ #alami ilyesmi\ nagydarab ember, nyugodt ar;#onásokkalés #alami békesség, >atározottság, biztonság sugároz belle.: /A enti talál*

mány sorsár!l, állapotának eltárásár!l itt nálunk elindult egy tisztázási olyamat, aminek eredményérl & #ár>at!an & majd beszámolunk. kyÁ/

S A téma lezárásaként pe#ig k*vetkezzék a ;< éves ,ózan +mréné sz. M's

Anna által :;KL!ban %rt 1Cilág vége3 '%m" r%mes próza annak k*zrea#ásamellett$ miként j*tt rá az 1%ró3$ hog az ilen sz*vegeknek nem õ$ hanemeg bizonos szellemvilági lén a szerzõje$ õ pe#ig 'sak sugalmazott k*zve!

t%tõ$ vagis mé#ium. 9gy s1lyos betegség után & szomszédasszonyom ja#aslatára & '("B*

'((. é#ekben egy ;sepeli ;saládi spiritiszta k%rbe jártam. Gtt az #olt a szo*kás, >ogy a k%rtagok minden #asárnap >ázi eladatot kaptak meg>atározott;mmel, és az eredményrl a k%#etkez keddnapi %sszej%#etelen be kellettszámolni. Mg a k%rtagok legt%bbje & ol#asmányaik alapján & általában ;sak r%#id ogalmaz#ányokat ny1jtottak be, én igen gyorsan ogalmaz#a terjedel*mes anyagot produkáltam, még>ozzá r%mes prózában$ amin el;sodálkoztam.

14



Az egyik #asárnap alkalmá#al, amikor ima után le5ltem az rás>oz, arragondoltam, >ogy én milyen okos #agyok, >iszen olyan k%nnyen oldom meg aeladott le;kéket. gyszer;sak ilyen gondolatok k%zepette azt kellett észlel*nem, >ogy semmi se jut az eszembe, még egy ár#a sort se tudok lerni. kkor

j%ttem rá, >ogy a már lertakat el5lrl kaptam. lszégyelltem magam, aláza*tossá #áltam és másnap reggel késztetést érez#e az rásra a k%#etkez igyel*meztetést kaptam< Z Dost megtapasztalhatta#$ hog maga#tól semmire semvag képes. Ea nin's vele# a kegelem$ nem meg az %rás.N 3

hhez még annit4 Annuska :;L:!ben a 1pirit )*r3 elõ#jének$olmosi Iajos ize#es ut'ai )*rének is látogatója lett min#a##ig$ am%g amesszi lakhelérõl való i#ejárás kora miatt fára#tságból aztán elmara#t.Cele jelenleg á#ané +lonkánk tartja a kap'solatot és %g jutottunk nemolan régen számos$ alapvetõ tantételeinket r%mes prózában tárgaló su!

galmazott k*zlésekhez$ amelekbõl – k%vánatra – t*bbet is k*zre tu#unk a#!ni$ mint ahog most az éppen aktuális 1Cilág vége3 '%m"t és az erre :;L;!ben kapott o#aáti vigasztaló szavakat.

Vilá" ,é"$'(). j1lius 22.

z a sz!, >ogy #ég, az emberi r%#idlátás eredménye,

mert tulajdonképpen minden #ég egy 1jnak kezdete.Ne>át a %ld%n minden ;supán #éges,

elm1lik a régi, >ogy jobb lépjen >elyébe,>ogy ami a#ult, rossz le#áljon,

mint a kgy! bre, és sz5ntelen 1juljon,minden s$r$ és t%m%r ritká#á legyen

és #%lgyek #áltsák el a magas >egyeket.Minden szenny, salak a %ld testébl kidobassék,

és a b$nben, tagadásban megátalkodottak r!la ki#onassék@Mert >ogy>a egy >aj!t s5llyedés enyeget,

nem dobják le r!la a %l%s ter>eket6De bizony ledobják, mert a >aj! értékesebb a rakománynál,

gy a %ld tisztulása is az emberi akarásnál.Mert mit akar az ember6 Meg>!dtani a %ldet és eget,

7 >!dolni a testnek és 1jra a test minden b$nének.Álland!an s$rti, t%mti az am1gy is romlott erket,

15



minstés >elyett inkább 1jakkal ter>eli ket,és a s1ly gy mind ne>ezebb lesz a %ld testén,

már mozdulni sem tud, az emberi kezek annyira megk%t%zték. mély pontr!l nin;s másképp szabadulás,

eltépni a k%telet, mely annak k%t%ttséget ádWmegrázni a át, mely roskadásig tele,ne>ogy a gy5m%l;s ágast!l szakadjon le.

A érges gy5m%l;snek alá kell >ullnia,7 b1zának konkolyt!l el is kell #álnia.

8atárt kell >át szabni to#ábbi romlásnak,ne>ogy a ki;siny j! áldozatul essen a pusztulásnak.Mert mi t%bb, egy #éka konkoly, mely értéktelen,

#agy egy szem kis b1za, mely ezreket terem6Amint látjuk, a #ilág #ége nem jelent teljes pusztulást,

;supán tisztulást a salakt!l, azaz átalakulást.8a a gy5m%l;s megérik, %nmagát!l is le>ullik,mindenek elbb*ut!bb itt eladatukat bet%ltik.

Minden rossznak kell, >ogy kiélje magát,de magában >ordja a #éget, mint pusztulást,

>ogy a rossz a ke#ésbé rossznak ad>assa át >elyét,és a ke#ésbé rossz indul>asson a jobbá le#és elé,

a jobb pedig maradjon, s legyen példakép.%ld5nk most érkezett el arra a pontra,

mikor a szenny s piszok el kell, >ogy azt >agyja.égnek azért >#juk, mert #ége lesz a rossznak,

s #égét jelenti a tagad! sokaknak.Anyagiság ;sdje me már k5sz%b%n,kiélte magát és nyomában k%nny%z%nW;sak 1jabb ;sal!dást z1dt#a #ilágra,

#%r%s k%ddel az emberek szemét beogta. =em látják már meg a >elyes utat,

élet5k ;éltalanná #ált és ;sak >ajszolják a %ldi boldogságokat,melyek itt mind #égesek, mint a ru>a az ember testén,

az elerdtett igazságnak is el kell enyésznie a tiszta eszmén.A tiszta igazságnak el kell támadnia >alottaib!l,

>ogy 1j élet ébredjen az 5szk%s romokb!l.A pusztulás >elyén mindig szebb alkotás j%n létre,

16



az ár#izek >elyén is mindig d1sabb a %ld terméseWa téli mozdulatlanság után is mindig elj a ta#asz,

és az élet még a k%#ek k%z%tt is életet akaszt.Ne>át nin;s elm1lás, ;sak sz5ntelen meg1julás,

a %ld és a t%bbi #ilágok k%z%tt egy %r%k k%rorgás.Mindegyik kidobja a maga t%m%r, értéktelen salakját,>ogy elelé tudja emelni az okozatát.

Minstés és 1jra minstés minden5tt a eladat,másképpen 1j %ldet és 1j eget az Tr nem ad>at.

7 az ember bár érzi és megrettenti e sz!, >ogy #ég,mégsem akar jobbá lenni és a t%r#ények szerint élni életét,

s kézlegyint#e mondja< me, kétezer é#e >allom, >ogy j%n a #ég.Mindez legenda és az egy5gy$ek által kitalált dajka*mesék.

zért kell, >ogy megrázk!djon a %ld minden izében,>ogy az ember az anyag álmáb!l elébredjen,>ogy megreszkettesse lelkét a >alálélelem,

eszébe juttassák, >ogy %nmagában semmi, te>etetlen,a szen#edések, megpr!báltatások sorozata

azt a gg%s, maka;s lelkét egy ki;sit nyitogassa.Megtanuljon ismét 0stent és elebarátot szeretni,az igazi ;élt és értékét a létnek 0stennél keresni.

Vgy #ál>at majd %ld5nk mind tisztábbá, t%kéletesebbé,a tisztulási olyamat is egyre szeldebbé.Ki ke#ésbé beteg, az ke#ésbé szen#ed is,

annak gy!gyulását már az eny>ébb gy!gyszer is segti. =in;s sz5kség annál a s1lyos operá;i!ra,

gy %ld5nk is k%nnyebben >alad át a jobb korszakába.7ajnos most még nem nélk5l%z>eti a kést,

mert temérdek a %ld testén a ekély,

t$r>etetlen5l sok, azért j el, amit 1gy mondunk #ilág#ég.igyázzunk, >ogy >it5nkben ne rendtsen meg semmiéle szen#edés,érez#e és tud#a azt, >ogy ;sak ami test, anyag, annak sorsa a #ég.

Csak lelk5nkben ne #alljunk kárt, ne legy5nk a 7átáné,akkor a %ldi >alál nem lesz igazi >alál, ;sak átmenet,

és lelk5nk, mint értékes b1zakalász, gazdagtja majd az égi rendeket.Ámen.

Az FGHG. ;. F6)i (igasztal4 k%zlemény edig ,gy sz4l

17



Nest#éreink@\ =ektek nin;s okotok semmitl sem élni, mert a >it és bi*zalom 0stenben, mindenek %lé >elyez benneteket, 1gy>ogy éppen ;sak s1rol*ni ogják az események a ti kis életetek >aj!ját. =e #esztsétek el a ejeteket,

bármi is k%#etkezne, ami a sors k%ny#ében megratott a %ldre néz#e. Minttudjátok, nem n>etnek a jegenyék az égig. Azaz a b$n>ullámnak gátat kell#etni, mert már nagyon is egekig ér, azt ostromolja. Már >iába most tág teretengedni a #allásos meggyzdéseknek, ez már t1l késn t%rténnék, 1gymonda nap utols! !rájában. A kár elmér>etetlen az emberek lelkében, amit azanyagel#$ség okozott, azt >elyre>ozni e %ldi létben már szinte le>etetlen.8atártalan szen#edés, megpr!báltatások egész sorozata kell, >ogy az ember szellemi szemeit és >allását elnyissa. z nem is og sokáig késni. 8ogy sze*repet kell #állalni ez idben, azt >iszem, ezt sejtitek, még akkor is, >a ek%z*

ben át lesztek sz!lt#a, egyben egy boldog #iszontlátás és pi>enés reményeáltal.

=e ;s5ggedjetek semmiért, mindenért kárp!tol#a lesztek bségesen, amennyei tár>ázak nyit#a lesznek számotokra. Az igazság ényének mindenenkereszt5l kell sugároznia, a >azugság szellemének pedig >atásk%re meg lesznagy mértékben nyirbál#a. Csak a t%r#ényességnek le>et és marad>at szere*

pe a %ld életében, de nem a %ldi értelembeni t%r#énynek, >anem mindenkor az isteni legalap#etbb t%r#ény szerint< az 0sten és a elebaráti szeretet élésé*

ben. =ektek ezt k5l%n nem kell >angs1lyoznunk, de idnként kell, >ogy ti is

életel#ként elogad#a a gyakorlatban is k%#essétek. 7zilárd >ittel, bizalom*mal, reménnyel eltel#e #iseljétek el, bármi is k%#etkezzék.

0sten eletek és #el5nk@ Ámen.

S S Sermészetesen mi kitartunk a zent%rás és ,ézusunk valóságos ittvolta$

megváltó ál#ozata mellett és ennek bizon%tására és az elõzõekbenihamis%tások 'áfolatára az alábbi téneket hozzuk – a már t*bbsz*r mélta!tott – zebeni Eenrik tollából.

Mikor szletett a Meg(ált4I

Aki szereti az ?rat, az igyekszik Xt mint embert is maga elé képzelni.8ogy ezt megte>esse, sz5kséges a %ldi életét is tanulmányoznia, melynek

18



legbb orrása a négy e#angélium. Eele kell >elyezni az ?rat a >elyes t%rté*nelmi k%rnyezetbe is, >ogy teljesebben megért>ess5k Xt. 7 ekkor mer5l el akegyeletes kérdés, >ogy >ol és mikor sz5letett ézus és mikor kellett a knoskereszt>alált elszen#ednie6

Am%g a t*rténelem a legkisebb királokról is tu#ja$ mikor sz/lettek$ él!tek és haltak meg$ a##ig a királok királa f*l#i életének #átumai nem is!meretesek pontosan. zomorú jellemzõje ez a f*l# szellemi sz%nvonalának.Mert idszámtásunk els é#e, melyet egy Dénes ne#$ szerzetesnek elte#éseialapján számtottak ki, bizonyára nem le>et az Tr sz5letési é#e, mint>ogy pl.a 9nagy: 8er!des, amint azt az 1jabb kutatások megállaptották, " é##el é#*számtásunk kezdete eltt >alt meg. Az sem egészen bizonyos, >ogy azonk*#5l tényleg kará;sonykor, de;ember 2*én sz5letett*e az Tr, mert ezt a trad*;i!t sem le>et biztosan az els századokig k%#etni, s #al!ban az Tr sz5leté*sének kérdése k%r5l keletkezett számos m$ben a legk5l%nb%zbb elte#ések is talál>at!k e tekintetben.

A támpontot 8er!des >alálának dátuma képez>eti, melyet a t%rténé*szek egy%ntet$en 9Kr. e.: "*re tesznek. Eizonyos eljegyzések arra #allanak,>ogy 8er!des >1s#ét táján >alt meg, nemsokára egy >oldogyatkozás, s a >a*gyomány szerint k%z#etlen5l a betle>emi t%meges gyermekgyilkosság elk%#e*tése után. Kr. e. "*ben pedig a zsid! >1s#ét Pnissan '*eR április >! '2*énkezdd%tt, s eltte, már;. '3*án éjjel tényleg >oldogyatkozás is #olt. 7 mint*

>ogy 8er!des Eetle>emben a két é#es és ennél iatalabb gyermekeket %lettemegW & miután elbb tudakoz!dott, >ol és mikor kell a Messiásnak sz5letnie

& Krisztus sz5letését legkorábban B*be Kr. e. kell >elyezn5nk. al!ban az1jabb megállaptások szerint PHamsay, 7unday és EourR Kr. e. )*ban adatott kiaz a bizonyos 9Cyrenius:*éle népszámlálási paran;s, melynek alapján a =á*záretben lak! !zseéknek illetségi >ely5kre, Eetle>embe kellett menni%k PJuká;s e#. és Juká;s e#. magyarázata.R ]uirinius szriai katonai kormányz! által,s mg 7zriában a népszámlálás már )*ban elkezdd%tt, Oalesztinára bizo*

nyos >ábor1k miatt ;sak késbb PB*ben #agy 4*banR ker5l>etett sor.Az é#számtásunk kezdete eltti B. é#nek kará;sonya k5l%nben is nagyon

jellegzetes. 8a eltételezz5k, >ogy az 0sten nem;sak a Messiás sz5letésének >elyét, >anem idejét is kijelentette, 1gy nagyon #al!szn$, >ogy a zsid!k >anuka 5nnepét Pa téli templomszentelési 5nnep, l. ános e#.R annak a ;sodá*nak emlékére alaptották, >ogy egy ki;siny kors!ban le# szentelt %r%kmé*;ses*olaj so>asem akart kiogyni. nnek az 5nnepnek #ége pedig a Kr. e. B.é#ben éppen de;ember 2"*re esik. Azonk#5l Kepler, a nagy ;sillagász is

19



már erre az é#re gyantotta Krisztus sz5letését, lé#én akkor a bolyg!knak k5l%n%s állása. Kr. e. B.*ben a upiter és 7aturnus egy5ttállása #olt olyan

jegyben, mint M!zes sz5letése eltt. Azonk#5l de;. 2"*én éjélkor #ala*mennyi bolyg!;sillag, a =ap és a 8old is, a >orizont alatt állott, jelezni akar*

#án 5ggését az Trt!l, aki a 9>ét ;sillagot kezében tartja: Pl. ános el.R. z ak5l%n%s állás #onz>atta nyilatkozataink szerint is a keleti b%l;seket a gyer*mek ézus>oz, keres#én a zsid!k királyát, kinek jelét látták, s ezek odamenet>#ták el akaratlanul is 8er!des igyelmét a megsz5letett Messiásra. Prde*kes, >ogy ennek az é#nek de;emberi ;sillagállását az ékiratok>an megtalál*ták.R

8ogy ézus tényleg kará;sony táján sz5let>etett, nagyon #al!szn$ azért,mert X a #ilágosság, aki a %ldet legs%tétebb állapotában látogatja meg,>ogy kiemelje s%tétségébl, amiként a =ap is a téli napordul! után, amikor a legr%#idebbek a nappalok, 1jra emelkedni kezd. Krisztus idejében pedig atéli napordul! az akkori julianusi naptár de;ember 2"*re esett Pma ez meg*elelne de;ember 22*nekR és éjélkor éppen legals!bb >elyzetébl j el 1jra a

=ap@8a már az ^r sz5letésénél tartunk, r%#iden #égez>et5nk azokkal a dátu*

mokkal is, melyek életére néz#e még jellemzk. ézus nyil#ános ellépése a2B. é#re te>et, Kr. u. Mert kb. ekkor lett készen a 8er!des által éptett jeru*zsálemi templom, ép5l#én "4 esztendeig Pl. ános 2,2-R, s ekkorra esik

Niberius r!mai ;sászár uralkodásának '. é#e Pl. Juká;s 3R & az Augus*tusszal egy5tt #al! uralkodását!l kezd#e. A >alál dátuma pedig 3-. le>et, áp*rilis B*én, pénteken, mert ekkor esett %ssze a zsid! >1s#ét elestje péntekkel.ános szerint ugyanis igyekeztek le#enni még a pénteki napnyugta eltt azTr tetemét a keresztrl és eltemetni, mert a nagyszombattal kezdd%tt a zsi*d!k nagy 5nnepe. gyébként is az Tr szimbolizálta a >1s#éti bárányt, akitekkor áldoznak el.

Vgy te>át az Tr kereszt>alálakor 3 é#es #olt, s ellépésekor 32 é#es PJu*

ká;s 3,23 szerint 9mintegy >armin; esztends:R. Megjegyzend, >ogy Oilá*tus 24*t!l 34 elejéig #olt prokurátor eruzsálemben, s ez id alatt ;supánkétszer & 3-*ban ápr. B*én és 33*ban ápr. 3*án & esett a zsid! >1s#ét elest*éje Pnissan '".R péntekre, s gy az Tr kereszt>alála ;sak ezen napok egyikén#al!szn$. Az elmondottak szerint 3-. ápr. B. látszik a >elyesnek, mert 33*

ban az Tr már 33 é#es lett #olna & ez pedig már nem egyeztet>et Juká;*;sal.

20



A 3-. é# mellett, mint a keresztreesztés dátuma mellett sz!l Dániel pr!*éta j!slata is, aki szerint az Trnak ArtaQerQes perzsa király temploméptési

paran;sa után 4( Q B,")3 é#re kell elép5lnie Pl. Dániel (R. ArtaQerQes #o*natkoz! paran;sa pedig "B*ben Kr. e. kelt, s gy a pr!éta szerint az Tr 2B*

ben lép el. Tgy is lett. 7 >a 3 é#i tantási idt #esz5nk el, 1gy akeresztreesztés 3-*ban k%#etkezett be. Pbben a ejtegetésben egy látsz!lagos el*

lent*mondás #an. Az Tr Kr. e. B*ben sz5letett és Kr. u. 3-*ban >alt meg s mégis ;sak 3 é#es#olt. & z azonban mégis gy >elyes. Ni. a ;sillagászati idszámtás a Kr. eltti els é#et, a &'. é#et #eszi a -. é#nek, s gy számt#a az Tr Kr. u. 3-. kará;sonykor lett #olna 34 é#es,>alálakor< ápr. B*én te>át ;sak 3 é#es m1lt >árom és él >!nappal.R

=agyon j!l tudjuk, >ogy a k5lsségek bár nem ontosak a lényeg mellett,mely az Tr tantásáb!l áramlik, és mégis %r#end a sz#5nk, >ogy a tá#ol k%*

débl néz#e is beigazol!dik minden, amit az e#angélisták rtak és beigazol!*dik a j!slat, melyet az Atya régen kijelentett iár!l. 7 talán Krisztus ?runk t%rténelmi alakja ezáltal egy sznárnyalattal mégis gazdagabb lett. /7. 8. .

'(3/'2. sz./

J J J Dost pe#ig a 1pirituális -aráti )*r3 vezetõjének$ )arsa +stvánnak

nagon akt%v és meghatóan szép 1utolsó órás3 munkálko#ásáról k%vánunk

r*vi#en beszámolni – kérésre – eljuttatott néhán internetes anaga alap! ján. Orásai#hoz igaz sz%vvel gratulálok 5kM5 annak reménében$ hog azilen fajta munkálko#ás valamenni/nk számára k*veten#õ pél#aként fog

szolgálni arra$ hog 1utolsó órás3 min#ennapi munkánkat ne 'sak a szel!lem b*l'selke#ése$ hanem a lélek!sz%v tettrekész 'selekvése is minél gak!rabban hassa át$ valahog %g4

Dert bizon a tu#ás

egmaga hi#eg fén$'sak olan villanás$mel átfut a légen$

s ha társra nem talál$ sz%vmeleget a#ni

nem tu# ám7

Psak mikor eg/tt

21



a fén és a hõ$a gon#olat melletta sz%v is ténezõ$érthete# tisztán

az élet szép szavát4bol#ogság7Q 5kMR l. 1-ev. pir.3 ++. k. L<. o.5

Sa.5 9elad!< Hás! Kati. lk5ld#e Karsay 0st#ánnak 2--4. május 2'.

'-<"(. Nárgy< #ágy. 1Ked#es ismeretlen@ =em tudom, szabad e eled el#ennem a kap;sola*

tot66@@ =em #agyok járatos az internet #ilágában sem. =em tudom, komo*lyan le>et*e #enni az rott sz!t6 'B*én >alt meg az unokám. '3 é#es #olt. é#e szen#edett. Jeukémia\ borzalmak borzalma. [tsz%r esett #issza. ltelt3 éjszaka és nem álmodtam semmit. Mindig szokott #alami >atározott érzé*sem lenni >alálesetekkor. Mindig éreztem, >ogy #an #alami odaát. égig azágya mellett #oltam, ogtam a ejét. Két é#e nem kelt el az ágyb!l. Nalán aájdalom, ami blokkol6 7egts@ Mieltt beteg lett, is sz%rny$ látomásom #olt.Játtam t kopaszon, majd egy ;sont#ázat. =em #agyok látnok, talán párszor ordult el #elem érdekesség. =em tudom, >o#a tenni és so>a nem mondtam

senkinek, mert\ 1gyis tudod. De kérlek, >a ;sak >5lyéskedsz, ne #álaszolj,ne ijesztgess és esetleg ;sak irányt mutass. Je>et, >ogy megbánom ezt a jaj*kiáltást, de lelkem rajta. =agyon áj@ Yd# Hás! Kati.:

)arsa válaszai >#õlt bet"s? a k/l#õ gon#olatainak r*vi# ismétlése>nem #õlt bet"s$ i#ézõjelben? után4

9Ked#es ismeretlen@ =em tudom, szabad*e eled el#ennem a kap;sola*tot66@@ =em #agyok járatos az internet #ilágában sem. =em tudom, komo*

lyan le>et* e #enni az rott sz!t 66: \ Brága )atalin7 8n +stent szolgálom$ és a szellemvilággal k*z*sen seg%!

tek az embereknek$ %g nagon *r/l*k$ hog a sors hozzám vezérelt >való! sz%n"leg eg kis szellemi seg%tséggel?.

1'B*én >alt meg az unokám. '3 é#es #olt. é#e szen#edett, leukémia\ borzalmak borzalma. [tsz%r esett #issza. ltelt 3 éjszaka és nem álmodtamsemmit. Mindig szokott #alami >atározott érzésem lenni >alálesetekkor. Min*

22



dig éreztem, >ogy #an #alami odaát. égig az ágya mellett #oltam, ogtam aejét. Két é#e nem kelt el az ágyb!l. Nalán a ájdalom, ami blokkol6 7egts@:

Sszinte részvétem7 -orzalmas. Dég nekem is$ aki a halállal játszik$mert ismerem$ és átéltem már eg részét$ #e még nekem is rossz$ amikor

eg kis germek hal meg$ aki tehetetlen a világgal és elk*vetkezen#õ sorsá!val szemben. &ekem$ amikor meghalt a nagmám$ aki igaziból é#esanám volt$ mert

S volt$ aki szeretett$ aggó#ott értemR lelki társam volt$ és hiába tu#tam$hog halála után jó helen van$ mégis hiánzott a min#ennapjaimból ake#vessége$ a hangja$ a megszokott 1létezése3$ pe#ig én mélségében is!merem a halál utáni állapotot$ az I7 Be hiánzott7

ége# meg még jobban megg*t*rt az élet$ mert végig szenve#te# vele ahal#oklását és a halálát$ eg unokának$ aki vére#bõl való vére#Q Can egkis látó érzékenségem$ és sorai# olvasása alatt k*nn sz*k*tt a szemembe$mert átéreztem lelke# fáj#almát$ és vele# érzek7

8rzéken vag spirituálisan$ mert elõre megérezte# a betegségét és ahalálát7

bbõl is látszik$ hog komol lélekk*z*sségben voltál vele$ #e nem itt a f*l#*n$ hanem o#aát a szellemvilágban$ ami a normális tartózko#ási he!l/nk szeren'sére$ és megnugtatlak$ hog unoká# most sz/letett újjá a

szellemvilágban7

9Mieltt beteg lett is sz%rny$ látomásom #olt. Játtam Xt kopaszon, majdegy ;sont#ázat. =em #agyok látnok, talán párszor ordult el #elem érdekes*ség. =em tudom >o#a tenni és so>a nem mondtam senkinek, mert \ 1gyistudod:\

+smerem ezt az érzést$ elmon#hatatlan le%rhatatlan$ mert ege#/lálló$'sak mi magunk tu#juk átérezni$ mert ránk hat 'sak ennire$ és ilen fokon7Psak nek/nk szól7

1De kérlek, >a ;sak >5lyéskedsz, ne #álaszolj. =e ijesztgess és esetleg

;sak irányt mutass. Je>et, >ogy megbánom ezt a jajkiáltást, de lelkem rajta. =agyon áj@:

8n sok embernek seg%tek$ aki kéri$ és nag felelõsség van a vállamon$ Din#en$ amit kijelentek$ a valóságot t/kr*zi. Ea én bárkit be mernék 'sap!ni$ akkor komol b/ntetést kapok a szellemvilágból$ akár már most f*l#iéletemben$ vag a halálom után várna rám a b/ntetés.

Be nem is emiatt mon#ok igazat$ hanem társaim és +sten szeretetéért7

23



8n magam is átéltem t*bb alkalommal halálk*zeli élmént$ %g én ma! gam is tu#om már$ hog a halál után van élet.

A sz"k 'salá#i k*rbõl pár éve meghalt é#esapám és a nagmamám$ akit eml%tettem neke# levelem elején$ és vel/k t*bb alkalommal is beszéltem a

haláluk után$ %g teljesen biztos vagok benne$ hog õk továbbra is élnek és virgon'ko#nak7 8n magam belevetettem magam a szellemtu#ománokba$ erre az útra a

sors úg vezetett rá$ hog voltak vizuális$ maj# valóságos szellemélméne!im$ meg tapasztalásaim$ és mire észrevettem magam már benne is voltamnakig ebben a témában7

Ea esetleg bu#apesti vag$ akkor sz%vesen találkozom vele# és beszélek személesen bármikor ezekrõl a #olgokról$ most eg pár szóban elmon#oma léneget.

Alaphelzetben mi szellemi lének vagunk és itt a f*l#*n – mint eg is!kola – munkát végz/nk álruhában$ amit fizikai testnek h%vnak. Eosszú at*rténet$ hog miért vagunk itt$ maj# egszer ezt is elmesélem. Ealálunk után találkozunk azzal a lélek'soporttal$ ahova tartozunk és vel/k élj/k to!vább szellemi élet/nket$ maj# i#õnként újra testet *lt/nk és lesz/let/nk a

f*l#re$ maj# újra meghalunk és visszameg/nk a szellemvilágba7 +len lé!lek'soportba tartózhatsz te is unoká##al$ mert elõre megérezte# a halálát7

ajnos$ bármilen fur'sa$ ha eg germek meghal$ akkor annak t*bb

oka is lehet$ ami f*l#i ésszel nem fogható fel4:.5 g vállalt fela#attal sz/letett le a f*l#re7 >pél#ául a halálával fel!

rázza a fizikai testben lévõ lélektársait$ hog ébre#jenek fel az anag káp!rázatából$ és lépjenek a szellemi útra$ ilenek lehetnek a sz/lõk és a sz"k rokonok$ mint e is pél#ául.?

2.5 Calamilen karmikus okból kellett lesz/letnie és meghalni r*vi# i#õután$ esetleg emiatt kapta a szenve#ést$ ami a betegséggel és a hosszú hal!#oklással jár.

Ami a léneg$ hog halálunk után azonnal tovább él/nk és a gerekként meghalt lelkekre k/l*n vigáznak o#aát is$ mert kis gerekként kezelik$am%g a tu#ata nem tisztul ki$ és nem kapja vissza szellemi *nállóságát$ ésuganolan 1nag szellem3 lesz mint amilenek most mi felnõttek vagunk.

Ea álmo#ni fogsz vele$ akkor már /zent$ ha nem álmo#sz vele$ az jelenthetiazt is$ hog már olan magas szférában jár a f*l#i komol szenve#éssel já!ró fela#atának elvégzése után$ ahova álomban e már nem mehetsz utána$mert az már az A&FGAIT) világa7

24



-ármikor a ren#elkezése#re állok a Ueblapom ezoterika részében$ na! gon sok jó anag van4 me#itá'iós zenék$ vi#eó a halálról igazi megk*zel%!tésben$ és elõa#ás anagok$ ahol elmon#ok min#ent részletesen$ #e min!#enben a ren#elkezése#re állok bármikor$ amikor 'sak akaro#$ *nzetlen/l$

min#en ellenszolgáltatás nélk/l. http45UUU.karsaalarm.hu5 )/l*n elõa#ásom van a halál misztikája '%mmel. Ea elolvaso#$ esetleg ráj*ssz$ hog a halál a barátunk7 1Aki kér$ annak a#atik73

Sszinte szeretettel4 +stván$ 2006. 0K. 2.S

b.5 8s a fentiekre ezt a választ kaptam 2006. 0K. 2<!án41)e#ves 0st#án@ 8álás #agyok, >ogy ilyen gyorsan #álaszoltál. Ma, >a*

marosan indulunk ki;sim >am#aiért. 8aza>ozzuk és #el5nk marad. =em tu*dom sza#akkal kiejezni, mennyire j!kor j%ttek sza#aid, amit t%bbsz%r át o*gok ol#asni. gyszer lerom majd az %sszes borzalmat, >a le>et. 7ajnos nem

pesti #agyok. Ajkán élek. De most %ssze kell szedni magam és ersteni kella lányomat is, az A=IÁN, aki mind#égig ott #olt. Negnap a ' é#es unokámmegkérdezte, >ogy ugye le>et még ne#etni6 egyelmezettek #agyunk, nem>isztériásak, >isz5nk 0stenben, ;sak ne>éz elogadni a d%ntést. 7zombatonlesz a gyászmise és >a a lelkem 1jra kinylik, rok =eked.

0sten áldása ksérjen, 7zeretettel Hás! Kati.:

S S S Dost eg ér#ekes for#ulat k*vetkezik szó's*v/nk szerkesztésben. *bb

esetben észleltem uganis 5kM5 $ hog tanunk k*vetõjévé t*bbeket a spiritiz!mus alap%tójának$ Allan )ar#e'nek – immár :K0 éves – %rása$ a :Sz$ll$('$k k2ny,$; tett. Og volt ez pél#ául az oroszláni pirit 2. )*r alap%tójá!nak$ 9álfi Iajosnak esetében$ vag éppen a napokban máso#%zben felkere!

sõ és a neki k*l's*nz*tt )ar#e' k*nvemet visszahozó tévés fiatalember esetében is Dinthog ez a k*nv már nem kapható$ nomban #*nt*ttem en!

nek is sorozatban t*rténõ itteni k*zlése mellett.Vganez vonatkozik A#elma 1zellem$ erõ$ anag3 '%m" k*nvére is$

hiszen gakran hivatkozunk rá anélk/l$ hog a pontos sz*veg kez/nkbenlenne. zért k%sérletként tanunk legfontosabb alaptételeit a fentivel egmásmellé illesztve igeksz/nk máris hozni %g$ min#kettWrWl részletesen a1-evezetés a spiritológiába '. k*nv elsW részében a :; !2X illetve a :XX – :KK. ol#alon lehet olvasni7

25



E3LL3M3K K;3Allan Karde;tl

A 7+H+X JX7+AA

Az ismert természeti t%r#ények keretén k#5l le# t5netek mutatkoznak minden5tt és okuk gyanánt szabad és értelmes akarat m$k%dését tárják elénk.

A j!zan ész is mondja, >ogy #alamely értelmes >atás okának értelmesernek kell lennie, és tények bizonytják, >ogy ez az er anyagi jelek általérintkez>etik az emberekkel.

Midn megkérdezt5k ezt az ert, >ogy milyen természet$, azt elelte,>ogy azoknak a szellemi lényeknek a #ilágába tartozik, akik már le#etették az emberek testi burkát.

A szellem#ilágnak a testi #ilággal #al! érintkezése a dolgok természeté* ben rejlik, te>át az semmiképp sem természet%l%tti. zért találjuk meg anyomát az ilyen érintkezéseknek minden népnél és minden korszakban W azok

pedig ma általánosak és mindenki számára tapasztal>at!k.A szellemek ki!elentik# &ogy elérkezett az -! kinyilatkoztatásnak a

gond(iselés által kit9z%tt ide!e# és &ogy nekik# mint sten szolgáinak ésakarata (égre&a!t4inak# az a kldetésk# &ogy kioktassák és meg(ilágo)

s,tsák az em"ereket# -! korszakot nyit(án meg elttk az em"eriség -!!á)szletésére.

z a k%ny# az tantásaik gy$jteménye, melynek megrása magasabbszellemek rendeletére t%rtént és k maguk is mondatták tollba a tartalmát,>ogy meg#essék az alapját a j!zan és a rendszeralkotás eltéletétl mentes

b%l;sészetnek. 7emmi olyat nem oglal magában, ami nem az gondolatai*kat ejezné ki és amit k %l5l nem #izsgáltak #olna. Akire e k%ny# k%zrebo*;sátását bzták, annak a munkáját ;supán a sorrend megállaptása, az anyag

m!dszeres elrendezése, a megjegyzések késztése és a kiadás némi részleteiképezték.

A sok szellem, aki e m$ megalkotásában k%zrem$k%d%tt, k5l%nb%z kor*szakokban élt a %ld%n és >irdette és gyakorolta az erényt s a b%l;sességet.Mások pedig nem tartoznak azok k%zé, akiknek emlékét meg%r%ktette a t%r*ténelemW de tantásuk tisztasága és a nagyne#$ekkel #al! %sszek%ttetés5k bi*zonytja emelkedett #oltukat.

26



k%ny# megrásának %ladatát t%bb médium k%z#ettése 1tján ilyenkép* pen adták tudtunkra<

1-uzgón és kitartással foltas# a munkát$ melet vel/nk kez#ettél meg$mert a mi munkánk ez. Alapját raktuk le benne az új ép/letnek$ melnek

eges%tenie kell maj# min#en embert a felebaráti szeretet k*z*s érzelmé!ben$ #e mielõtt elterjesztené#$ eg/tt még egszer átnézz/k$ hog f*l/lvizs! gáljuk a részleteket.3

1Cele# lesz/nk$ valahánszor kérni fogo#$ azért is$ hog seg%ts/nk másmunkái#ban is$ mert ez 'sak egik része a reá# b%zott k/l#etésnek$ amit egik/nk már tu#atott vele#.3

1A sok tan%tás k*zt$ melet tõl/nk kaptál$ van olan is$ melet 'sak ma! ga#nak kell megtartano#$ am%g újabb utas%tást nem a#unk. Daj# figel!meztet/nk$ amikor itt lesz az arra való alkalmas pillanat$ hog másokkal k*z*l#. A##ig elmélke#jél$ hog figelmeztetés/nk készen találjon.3

1A k*nv homlokára azt a szõlõvesszõt alkalmazza#$ amit rajzoltunk neke#$ mert az a eremtõ munkájának a jelképe. 5Az ere#eti kia#áson látha!tó szõlõvesszõ mása annak$ amit a szellemek rajzoltak.5 Degvan bennemin#en anagi ténezõ$ mel legjobban képes kifejezni a testet és a szelle!met. A test a vesszõ$ a szellem a ne#vR az anaggal eges%tett lélek vag

szellem a mag. A szellem legjavát az ember a munka által fejti ki és te tu!#o#$ hog a szellem 'supán testi munka útján szerezhet ismereteket.3

1&e enge## maga# megféleml%teni a b%rálatok által. Yogsz #/h*s ellen!mon#ókkal találkozni$ k/l*n*sen azok k*z*tt$ akiknek ér#ek/k a visszaélé!

sek fenntartása$ sõt a szellemek k*z*tt is fogsz ilenekre aka#ni$ mert akik még nem teljesen szaba#ultak el az anagtól$ azok igekeznek kételt hinte!ni$ részint rosszakaratból$ részint tu#atlanságbólR te azonban menj min#ig elõre$ higg +stenben és bizalommal hala#j uta#on. +tt lesz/nk mi$ hog tá!mogassunkR és k*zele#ik már az i#õ$ amikor az igazság min#en/tt felvir!ra#.3

1-e'smérlõ nézeteket fog támasztani bizonos emberek hiúsága$ akik azt hiszik$ hog min#ent tu#nak és min#ent a maguk mó#ján akarnak meg!magarázniR #e min#azok$ akik ,ézus nag elvét szem elõtt tartják$ egbe

fognak olva#ni a jónak szeretetében és eges/lni fognak a testvéri k*telék által$ mel az egész világot fel*leli. Dellõzni fogják a hiú szóvitákat$ hog'supán a #olgok lénegével foglalkozhassanak és alapjukban véve a tanok azok számára min#ig azonosak lesznek$ kik magasabb szellemektõl kapnak k*zleméneket.3

27



1)itartás által fogo# élvezhetni munká# g/m*l'sét. A tan elterje#éseés megértése által okozott *r*m*# olan jutalom lesz számo#ra$ melnek teljes értékét a j*võben talán még inkább ismerni fogo# mint a jelenben.

&e nugtalan%tsanak a t*visek és k*vek$ amiket hitetlenek vag gonoszok

szórnak az uta#ra. arts# meg a bizalma#at. Azzal elérsz 'élo#hoz és kiér!#emle#$ hog min#ig seg%ts/nk neke#.31,usson esze#be$ hog a jó szellemek 'sak azoknak seg%tenek$ akik alá!

zatosan és *nzetlen/l szolgálják +stent és hog visszautas%tanak bárkit is$aki a mennei úton f*l#i #olgokhoz vezetõ lép'sõt keres. A Zgõg*s*k és#i'svágók elõl visszavonulnak. A gõg és a #i'svág min#enkor korlátot

fog képezni az ember és +sten k*z*tt. Az égi fénre vetett fátol az$ és +stennem veheti igénbe a vakot$ hog vele a világosságot magaráztassa.3

J7X K[=IAz sokok 0. +N

T3sten és a (égtelenség

:. )i'so#a az +sten(9sten a legmagasabb értelem, mindennek az soka.: 5A kér#éseket k*vetõ$

i#ézõjelek k*zé helezett tételek a szellemek feleletei. Az %ró megjegzései nin'senek i#ézõ! jelek k*zé foglalva.5

2. Dit kell érten/nk a 1végtelenség3 alatt(39Aminek sem kezdete, sem #ége nin;s< az ismeretlentW minden #égtelen,

ami ismeretlen.:<. Don#hatnánk!e$ hog +sten anni$ mint a végtelenség(1z t%kéletlen értelmezés. Az emberi nyel# szegénységére #all, mely nem

alkalmas arra, >ogy megmagyarázzuk #ele az értelmét t1l>alad! dolgokat.:

0sten a maga t%kéletességében #égtelen, de a #égtelenség el#ont ogalom.Azt mondani, >ogy 0sten a #égtelenség, annyi #olna, mint>a #alamely dolog*nak a tulajdonságát %l;serélnénk a dologgal magá#al és az ismeretlen dolgotértelmeznénk olyasmi#el, ami még ismeretlenebb.

sten létezésének "izony,tékai

X. Eol találhatjuk +sten létének bizon%tékait(

28



9T$dományotoknak ez aQi!májában< ok nélk5l nin;s okozat. Keressétek az okát mindennek, ami nem az ember m$#e, és j!zan eszetek megadja a e*leletet:

Arra, >ogy 0stenben >i>ess5nk, elég egy tekintetet #etn5nk a teremtés m$*

#ére. an mindenség, te>át #an annak oka is. 0sten létében kételkedni annyi#olna, mint tagadni, >ogy minden okozatnak #an oka és azt álltni, >ogy a9semmi: képes #olt #alamit alkotni.

. Dit k*vetkeztethet/nk a min#en emberben meg levõ bensõ érzésbõl$mel +sten létét sejti(

9Azt, >ogy #an 0stenW mert >onnan támadna az az érzés, >a semmi alapjasem #olna6 z is annak az alapel#nek a olyománya, >ogy ok nélk5l nin;senokozat.:

6. &em a nevelés és az elfoga#ott fogalmak teremthették!e meg benn/nk az +sten létét illetõ titkos érzést(

18a gy #olna, miért éreznék ugyanezt a #adak is6:8a ;supán a tantás keltené benn5nk azt az érzést, >ogy #an egy elsbb

lény, akkor nem #olna általános ez az érzés, és mint a tudomány ogalmai;sak azokban az emberekben le>etne meg, akik kell oktatásban részes5l>et*tek.

=. Degtalálhatnók!e a #olgok alakulásának õsokát az anag bensõ tu!laj#onságaiban(

1Mi #olna akkor az oka ezeknek a tulajdonságoknak6 Mindennek kellsokának lennie.:

A dolgok els alakulását az anyag bens tulajdonságaiban keresni annyi#olna, mint>a az okozatot tekintenk oknakW mert ezek a tulajdonságok ma*guk is okozatot képeznek, melynek okának kell lennie.

L. Dit gon#oljunk arról a véleménrõl$ mel az elsõ alakulásokat azanag vak *sszetételének$ vagis más szóval a véletlennek tulaj#on%tja(

1z is képtelenség@ Melyik j!zanesz$ ember képes a #életlent értelmes

lénynek tekinteni6 s aztán, mi a #életlen6 7emmi.:A #ilágegyetem orgatagát szabályoz! %ssz>angban ter#szer$séget és >a*

tározott szándékot látunk, s éppen ez árulja el az értelmes m$k%d ert. Gk*talanság #olna a #életlennek tulajdontani az s alakulásokat, mert a #életlen#ak és so>asem képes az értelmes erk >atásait elidézni. Az értelmes #élet*lent már nem le>etne #életlennek ne#ezn5nk.

;. Iáthatunk!e az õsokban magasabb értelmet$ még pe#ig olat$ melvalamenni k*z*tt a legmagasabb volna(

29



1an egy k%zmondásotok, mely szerint< minden munka mesterét di;séri.Nekintsétek meg te>át a m$#et és keressétek meg alkot!ját. A gg az, ami a>itetlenséget sz5li. A gg%s ember semmit sem t$r maga %l%tt s azért ne#ezimagát szabad szellemnek. 7zegény teremtés, kit 0stennek egy le>ellete porba

d%nt>et.:Munkája után télik meg minden értelmes lény képességét. Mi#el pedignin;s oly emberi lény, mely képes #olna megteremteni azt, amit a természetny1jt nek5nk< az emberi értelemnél te>át magasabbnak kell az soknak lennie.

Jegyenek bármily ;sodásak az emberi értelem m$#ei, mégis #an ennek azértelemnek is okaW és minél nagyobbat m$#el, annál nagyobbnak kell lennieaz sokának. z a elog>atatlan nagyság1 értelem, bár>ogy ne#ezze is aztaz ember, soka mindennek.

sten t$la!donságai

:0. Yelfoghatja!e az ember +sten rejtett tulaj#onságait(1 =em, mert nin;s meg az arra #al! érzéke.:::. Dega#atik!e egkor az embernek$ hog megérthesse +sten rejtélét(1Majd >a már nem >omályostja el szellemét az anyag, és t%kéletesb5lés

1tján k%zelebb jut >ozzá, akkor meglátja és meg is érti.:

Als!rend$ képességeinél og#a az ember nem képes megérteni 0sten leg* bensbb természetét. Az emberiség gyermekkorában gyakran %sszeté#esztet*te 0stent a teremtményei#el, melyeknek t%kéletlenségeit is ráru>áztaW de minélinkább ejld%tt az erk%l;si érzéke, annál inkább >atolt a mélyére a dolgok*nak, és sokkal >elyesebb és a j!zan észnek jobban megelel, bár még min*dig nem t%kéletes ogalmakat alkotott magának.:

:2. Iehet!e fogalmunk +stennek egik vag másik t*kéletességérõl$ hanem is érthetj/k meg bensõ természetét (

9Je>et némelyikrl, éspedig minél inkább az anyag %lé >elyezkedik azember, annál jobban ért>eti, mert gondolkodás 1tján mind #ilágosabban lát*

ja.::<. &in's!e t*kéletes fogalmunk +sten tulaj#onságairól$ ami#õn azt

mon#juk$ hog *r*kkévaló$ végtelen$ változhatatlan$ anag nélk/l való$egetlen$ min#enható$ min#enekf*l*tt igazságos és jó(

1A magatok szempontjáb!l t%kéletes a ogalmatok, mert azt >iszitek,>ogy mindent el%leltetekW de tudjátok meg, >ogy #annak a legte>etségesebb

30



ember értelménél is magasabb ok1 dolgok, melyeknek kiejezésére nin;s sz!ogalmak és érzelmek kiejezésére szegény nyel#etekben. szetek #al!banazt mondja, >ogy 0stennek ezeket a t%kéletességeket a legnagyobb okbankell brnia, mert >a ;sak egy is >iányoznék bell5k, #agy ;sak egyik is nem

#olna #égtelen< nem áll>atna mindenek%l%tt és gy 0sten sem le>etne. Mint*>ogy 0stennek mindenek %l%tt kell állania, nem t%rtén>etik rajta semmi #ál*tozás, és bármely elképzel>et t%kéletlenség egyike sem le>et meg benne.:

0sten *r*kkévaló. 8a kezdete lett #olna, akkor #agy a semmibl kellett#olna létrej%nnie, #agy más t megelz lénynek kellett #olna t teremtenie.Vgy jutunk mindig k%zelebb a #égtelenség>ez és az %r%kké#al!ság>oz.

0sten változhatatlan. 8a bármely #áltozásnak is alá#et>et #olna, nem#olna maradand!ságuk a mindenségen uralkod! t%r#ényeknek.

0sten anag nélk/l való /mármint %ldi értelemben #ett és ')B*beni anyag nélk5*

li@ J. 9Ee#. 7pir.: 0. k. '3B*'3(. o./. z azt jelenti, >ogy teljesen k5l%nb%zik min*dentl, amit mi anyagnak ne#ez5nk, k5l%nben nem le>etne #áltozatlan és azanyag átalakulásainak #olna alá#et#e.

0sten egetlen. 8a #olna t%bb 0sten, nem le>etne egységes képe, sem egy*séges ereje a #ilágrendnek.

0sten min#enható$ mert egyetlen. 8a nem #olna mindent %l5lm1l! >ata*lom, akkor kellene #alami nála >atalmasabbnak, #agy #ele egyenl >atal*m1nak lennieW akkor nem mindent teremtett #olna, és amit nem X teremtett

#olna, az más 0sten teremtménye lenne.0sten mindenek%l%tt igazságos és jó. Az isteni t%r#ények gond#isel b%l*

;sessége egyaránt nyil#ánul a legkisebb és a legnagyobb dolgokban. z a b%l;sesség pedig nem engedi, >ogy kétségbe#onjuk 0stennek akár az igazsá*gos #oltát, akár a j!ságát. 5Yolt. k*v.5

S

E3LL3M# 3RN# AA

J7X K[=I0. +N

sten és az ge

Kezdetben #ala az ge# az ge 0stennél #ala és 0sten #ala az ge.Minden általa teremtetett, #alami teremtetett.ános apostol ezt mondja< 9Kezdetben #ala 0sten:, és 90sten #ala a kez*

det:, mondja az !testamentum is.

31



Min >atalmasan >angzanak e sza#ak< 90sten #ala a kezdet:@ Ne>át 0sten#olt minden. Kezdetben #olt az ge# ti. (alami# egy 'ogalom# egy eszme# egyéltet rin+ii$m az ge. 8ol #olt ez az geI 0stennél@ s ki #olt ez az geI0sten #olt ez az ge. Vgy te>át 0sten és az ge $gyanegy #olt.

Minden, ami létes5ltW ez által az ge által létes5ltW nélk5le nem létes5ltsemmi.A szellemileg meg#ilágosodott apostol azt mondja, >ogy sten létezik

P#anR és teremt kezdettl og#a, de >ogy milyen ez az 0sten, milyen alényisége, >ogyan és milyen erkkel teremt, azt nem mondja.

Krisztus azonban szellem*nek mondja, amidn gy sz!l< 9Az 0stenszellem:. sten te&át a kezdet# az ge és a szellem# aki te(ékeny és teremt.8a 0sten mindannak a teremtje, amit magunk k%r5l észlel5nk, akkor X alegnagyobb értelmiség, a legnagyobb szeretet, a legersebb akarat, az elgon*dol>at! legki#ál!bb létez, mert ;sak ezek a tulajdonságok képesek teremtés*re, ;sak ezek tudnak logikus egészet létre>ozni. 0gen, 0stennek %nmagábanabszol1tnak és #áltoz>atatlannak kell lennie, mert ;sak gy le>et a. minden*ség k%zpontja és mozgat!ja, a #áltoz>atatlan természeti t%r#ények teremtje.Minden létez eltt %nmagában kell brnia mindent és pedig egy5ttesen a leg)magasa"" &at(ány"an# mert ;sak gy teremt>et mindent.

U> emberek@ 0sten< 0sten@ N létezik# X él és teremt #áltoz>atatlan t%r#é*nyei által, amelyek 8ozzá >asonl!k és ele #iszonylatban lé#énW kormányoz*

zák és enntartják a mindenséget. Mindezeket a t%r#ényeket k%#etitek< ti, an%#ények, az állatok és a >omokszemek a tengerparton@ Mindezek k%zepetteX a #áltoz>atatlan, az abszol1t 0sten, a Neremt, aki mindent magában oglals %nmagáb!l sugároz ki (ilágosságot# életet# mozgást.

Minél t%bbet tudunk nektek szegényes %ldi nyel#eteken az lényiségérlmondani, annál inkább meg kell titeket az #égtelen magasztosságának ind*tania. 0sten, aki oly nagy és oly elog>atatlan, >ogy a legtisztább éslegmagasabbrend$ szellemek is alig képesek [t elogni, mindent %sszponto*

stott szellemi mértékben oglal magábanW k%#etkezésképen sten szellem#er és (ilágosság# amely ut!bbi kon;entrált szellemies anyag lé#én, ennek legmagasabb >at#ányát képezi.

Azt is mond>atjuk te>át< sten szellem# er# anyag# mert az s#ilágosságaz anyagnak els szikrája és ;srája. 8elyesebb azonban, >a gy mondjuk<7zellem, er és s#ilágosság, mert anyag alatt ti #alami og>at!t, tapint>a*t!t, te>át érzékeitek által észlel>ett értetek, az s#ilágosság pedig éppen en*nek a legmagasabb >at#ánya.

32



0sten anyagi kiejezése & s(ilágosság. Minden intelligen;ia megnyilatko*zik #alami utján, >ogy >atást tudjon gyakorolni az %t k%rnyez #ilágraW gynyilatkozik meg 0sten is #ibrá;i!, mint er által és s#ilágosság, mint anyagáltal. zek a tulajdonságai éppen olyan %r%kké#al!k, mint szelleme, mert

%r%kk%n*%r%kké el#álaszt>atatlanok Nle.7zellem & megnyilatkozási le>etség #agy szer# nélk5l P>abár itt a szer#kiejezés t1lságosan emberiesR olyan, mint er anyag nélkl# #agyis semmi,mert >atása nin;s.

0sten, mint szellemi prin;ipium mindennek a legmagasabb >at#ányát, alegnagyobb gondolkodási képességet, a legmagasabb értelmiséget magábanoglalja éppen 1gy, mint a leg>atalmasabb ert, amely korlátlan akaratábanés teremterejében nyilatkozik, #alamint az anyag legels >at#ányát, ame*lyet az s#ilágosság kép#isel.

>áromb!l< szellembl, erbl, s#ilágosságb!l s$r$s%dések és át#álto*zások 1tján keletkezett mindaz, amit teremtésnek ne#ez5nk. A legkisebb por*szemtl egészen a legejlettebb szellemig minden< szellem, er, anyag, amely>árom & &atásá"an egy. r és anyag magában szellem nélk5l >alott #olnaWmert éppen ez az ut!bbi az éltet. De az er és az anyag a szellemre néz#e>atás és te#ékenység szempontjáb!l éppen olyan ontos, mint ezekre néz#e aszellem az éltetés szempontjáb!l.

A szellem az er és az anyag nélk5l tétlen és te>etetlenW az er és az

anyag szellem nélk5l élettelen, >alott #olna, de mind a >árom egy"e'oglal(aéletet, teremtést jelent.

Ne>át ez a &árom minden létezben szét#álaszt>atatlan egységet képez ésnem;sak 0stenben, >anem minden>ol, mindenben, mint >áromság jelentkezik<a éregben éppen 1gy, mint az emberben és a molekulában éppen 1gy, mint alegszebb, t%kéletesen egész alkotásban, mert a #ilágon minden 0sten >ármasegységé>ez #iszonytott >ármas egység, Aki egyed5l abszol1t és pozit#.

8ogy éppen ez a >árom alkot ilyen logikusan #áltoz>atatlan t%r#ények

alapján minden létezt, ez a &árom egy5ttes legmagasabb >at#ányának, #a*gyis az abszol1t >ármas egységgel br! 0stennek a >atása.

A természeti t%r#ények #áltoz>atatlanok, mert alkot!juk, 0sten maga a#áltoz>atatlanság. Csodát nem ismernek, mert ilyenekre nin;s sz5kség5k,;sak a r%#idlát! ember eltt látszik az ismeretlen ;sodának.

A természeti t%r#ények ismerete a kutat! számára >atártalan munkateret jelent, amit az igazi tud!s el is ismer.

33



zek a t%r#ények azonban nin;senek ;supán %nkényes erre, #agy azanyagra korlátoz#a, a>ogy egyesek, képtelenek lé#én ezeket másként bebizo*nytani, #eletek el>itetni akarják. ppen a tudománynak nem #olna szabadkorlátokat szabni maga elé, k5l%n%sen 0sten és a szellemi prin;ipium létezé*

sének bizonytását illetleg.A tanulás #égtelen@ A tagadás álláspontja nem logikus, mert éppen a tudo*mány tapasztalja napr!l*napra, >ogy az élet orrását, az igazságot és a (ég)s okot nem ismeriW tapasztalja, >ogy az id és a kutatás >alomra d%nti aelte#éseket és korábban ;sodáknak tartott jelenségek természeti t%r#ények*nek bizonyulnak.

Ami elttetek %nkényesnek látszik# nem egyé"# mint ismeretlen t%r(é)nyek &atása. 3ngeditek# &ogy az er és az anyag (ezessen titeket a&e)lyett# &ogy a rátok néz(e 'ontos és elttetek még ismeretlen szellemi t%r)(ények $tán k$tatnátok.

Munkánk eladata, >ogy nektek a logika segélyé#el bebizonytsuk, >ogysten a legmagasa"" intelligen+ia.

Még elmondunk egyet*mást az s#ilágosságr!l, amelyet 9snap:*nak, amindenség k%zpontjának ne#ez5nk, amely k%r5l a #ilágegyetem orog.

Az s#ilágosságnak nin;s orgása, >anem #ibrá;i!k által >at, éppen 1gy,mint a>ogy 0sten #áltoz>atatlan és szellemének általunk elog>atatlan erejeáltal >at és minden>ol jelen #an.

Az s#ilágosság éppen 1gy minden>ol jelen #an, mint 0sten. Amg azon* ban 0sten szellemileg #áltoz>atatlanul minden5tt jelen #an, addig az s(ilá)gosság (áltozatai"an (an !elen mindentt.

Mint>ogy 0sten #égtelen, s#ilágosságát szintén a #égtelenségig terjesztiki. 0sten te>át nem;sak szelleme, akarata és szeretete által #an #iszonylag je*len mindenben, >anem anyagilag is az s#ilágosság és ennek el#áltozásai éss$r$s%dései által. 0sten %r%kké#al!, ltte nin;s id, ;supán t%r#ényei, ame*lyekkel a mindenséget kormányozza.

0sten teremt te#ékenysége éppen olyan %r%k, mint X maga, de ez %r%kké*#al! teremtés k%#etkeztében mégsin;s t1lzs1oltság a mindenségben, mertezt ismét az egyes5lés t%r#énye szabályozza, amelyet késbb tárgyalunk.

A dolgok teremtése és keletkezése ;sak 0sten megsz$nésé#el sz$n>etnék megW de mint>ogy 0sten %r%kké#al!, te>át a teremtés is %r%kké#al!. Mint*>ogy az emberek ezt az %r%k teremtést és 1j keletkezést az %sszes teremtmé*nyek %r%kéleté#el nem tudják %sszeegyeztetni, ezért az %r%kéletet egyszer$en

34



tagadják. z nagyon tudományellenes eljárás és innen keletkezett a sok >a*mis elmélet és b%l;selet.

Most e 'e!ezet (égén ismétel!k kezdet"en (olt az sten# az ere!e ésaz s(ilágossága. 3zzel "e akar!$k "izony,tani# &ogy a mindenségnek

értelmes =intelligens> kezdete (olt és &ogy ez a kezdet +sak (alami egé)szen t%kéletes# szellemet# ert és anyagot magá"an 'oglal4 egység le&e)tett.

Xsértelmiség nélk5l nem le>et logikus t%r#ényt, nem le>et a mindenségetelképzelni. 7zellem, er és s#ilágosság a teremtje a mindenségnek. 8ogymit >ozott e >árom létre, s >o#á >elyezte az élet ;sráját6 zzel a 00. ejezetoglalkozik. Minden 0stenbl árad ki és minden eléje igyekszik. 5Yolt. k*v.5

IST45

+sten7 e b*l's$ e nag mérhetlen hatalom$ )it soha f*l sem ér emberi fogalom$

)i elõtt a lángész szárnszegve porba hull$ Akit 'sak a hivõ lelke sejt szótlanul7Q

&agságo# elõtt$ mel i#õt$ tért át*lel4

9aráni germeke# semmivé t*rp/l el. A 'sillag!világok$ melek f*nt fénlenek$

&agságo#hoz mérten 'sak ki'sin porszemekQ

Ah7 hogne volnál e nag$ #i'sõ$ végtelen$ )ibõl élet faka# a &apren#szerekenR

)i elõtt ég és f*l# hó#olva megremeg$ )ibõl a Din#enség forrása 'serge#ez7Q

e vag a legnagobb erõ és értelem$ Dunká# m"ve ragog$ t/n#*klik min#enen.

A 'sillag!miriá# s a legkisebb parán4 Din# léte# hir#eti$ én szeretõ Atám7

Iéte# ragogja be a nag ermészetet$ Delbõl kisugárzo# b*l's +stensége#etR

35



min#en$ mi benne él$ mi benne sz/letett Iéne# emlõibõl sz%vja az életetQ

8n is$ zelleme#nek eg bukott parána

õle# nerek erõt$ mel lénem tápláljaRe *ntesz sz%vembe é#es remént$ hitet$ Deleknek szárnain lelkem felé# sietQ

H#v*m$ bol#ogságom$ szeretetem e vag$e végtelen #i'sõ$ e végnélk/li nag7z%ne# elõtt porba omlok le roskatagQ imá#ásba mer/l el sz%vem hallgatag7

58C. :;0K. 6;;. o. név nélk/l5

[ [ [

zek után rátér/nk a sorozatban hozni %gért lemara#ások pótlására$ %gaz l;2=!ben &érei \#*n által *sszeh%vott spiritiszta nagg"lésen &ánás#r. elõa#ásában a halálról elhangzottakra. 5lõzmént I. 8gi Cil .<. sz. 2K!<K. o.5

Az em"er &alála a modern természett$domány meg(ilág,tásá"an

A t%r#ényszéki or#ostudomány el#eti a kérdést< mikor tekints/k az életet

megsz"ntnek$ mel pillanattól kez#ve mon#hatjuk az egént t*bbé nem léte! zõnek$ halottnak(

A tudomány mai állása szerint az egén holttestté lesz$ ha a sz%vm"k*#é! se állan#óan kimara#t >)eneres -alázs #r.?. Jett légyen #alaki #ilág>r$tud!s, eledez, i>letett k%lt, #irtu!z m$#ész, t%rténelmet ;sinált >ad#ezér,uralkod!, diplomata, politikus, #agy a társadalom sz5rke, né#telen k%zkato*nája, >a a sz#m$k%dése álland!an kimaradt, nem ember t%bbé, >anem élet*telen tárgy< hulla. zt mondja a t%r#ényszéki or#ostudomány. A fiziológia –

az élettan & tudománya kimertbben oglalkozik e kérdéssel s azt mondja,>ogy a sz#m$k%dés megállása, ;sakis a sz%v halála4 a t%bbi szer#ek nem#esztik el ezután ingerlékenység5ket azonnal és egyszerre, az egyik szer#elbb, a másik késbb >al meg, te>át a sz# >alála után, amit az egéniség halálának is ne#eznek, sok*sok >elyi, most már az egyén szempontjáb!l

jelentségtelen sejthalálok$ 1n. molekuláris >alálesetek k%#etkeznek be. Aunk;i!k megsz$nté#el ;sak az egyén tudatélete ért #éget, a szer#ek, a sz%*#etek, a sejtek t1lélik az egyént s még sokáig életm$k%dés képesek marad*

36



nak. A sz#* s légzésm$k%dések megsz$nte után a szer#ezet el5letén tart!z*kod! mikroorganizmusok a test bonyolult #egy5leteit megtámadják, megin*dul a rot>adás, aminek a ré#én az értékes szén* és nitrogén#egy5letek a %ldel5letén szétoszol#a, lassanként más szer#ezetek alkot!részé#é s egyre 1jul!

keretekben ismét életjelenségek k%z#etti#é #álnak. Vgy esti le a modern ter*mészettudomány az ember >alálát@Most pedig elmer5l egy igen ontos kérdés< miért alszik ki az élet t/ze(

Mi az az er, amely eloltja e t5zet s né>a oly idben, mikor ja#ában lángolnikellene. [nts5k más sza#akba és mondjuk ki ridegen a kérdést<

<ié)t k$ll '$"!alnunk1

Hégi kérdés, mely sidk !ta zaklatja a gondolkoz! elméket. A #allások kiindul! pontja, az elméletek sokéleképpen orgatott tárgya, a b%l;selk %r%k témája, amely>ez a természettudomány ;sak a legut!bbi idben mer k%*zeledni.

elen értekezésben nem a betegség, sér5lés, mérgezés, #agy erszak 1tján beállott >alált ogjuk tárgyalni, >anem az élet #égén beáll! természetes el!múlást$ melynek ;siráját minden éllény magában >ordja a ogantatás pilla*natát!l az élet #égéig. Amint a k%zmondás mondja< ]Din#en sz/letésnek

Ealál az a#ója.^ Minden éllénynek meg#an a jellemz élettartama< az em* ber átlagos maQimális élettartama =0!L0 év.

Mi, emberek, & miként egy k%zmondás mondja & halálos betegségbenszen#ed5nk, s ez a >alálos betegség & az élet. Az emberi testben a természet*tudomány szerint álland! átalakulás #an, amint ezt már az elz ejezetek*

ben is kiejtett5k. Az let az átalakulások >ossz1 sorozata. A halál nem'sak egszer látogat meg benn/nket$ hanem élet/nk fola!

mán igen sokszor7Az emberi szer#ezet az élettel kap;solatos m$k%dések alatt számos >$sé*

ges munkását eltemeti anélk5l, >ogy errl az él s gondolkoz! egyén tudo*

mást szerez>etne. Az él emberi testben a természettudomány szerint állan*d!an lélegzik a >alál De a sok elpusztulást 1jraéptés k%#eti. ombolás sép%tés$ sz/letés$ halál$ egy5ttesen adják az letet. De egyszer megsz$nik azéptés, a sz5letés >regenerá'ió? s #égleg diadalmaskodik a 8alál. Di lehet min#ezen jelenségek oka( Miért sz$nik meg egyszer #égleg a meg1julás6Miért mondja el a test #égleg a szolgálatot az egyénnek6 Más sz!#al< mi ahalál oka(

37



A modern természettudomány e kérdésre nem tud megnyugtat! tudomá*nyos #álaszt adni.

8elyesen mondja Ual#4 _n egyáltalában nem #agyok azon a nézeten,>ogy a 8alál okát morol!giai és anat!miai el#áltozásokb!l megtudnánk ej*

teni, >iszen mindezek ;sak a k%#etkezményeket jelzik, de nem magyarázzák meg az okot.`0tt, e ne>éz probléma megejtésénél a modern természettudomány a

komplikált elte#ések labirintusában elté#ed s a ki#ezet utat nem találjameg.

A természettudomány mai állása szerint azt sem tudjuk, >ogy mily erk m$k%dése iránytja a szer#ezet kiejldését, mily erk szabják meg a ejldlény alakját, nagyságát, a n%#ekedés gyorsaságát, a szer#ek egymás utánim$k%désbe lépését. Mindezeket egy e##ig ismeretlen bels er m$k%dése#áltja ki. z az ismeretlen tényez okozza a >alálát a ejldés olyamánsz5kségképpen elpusztul! sejteknek, ez >atározza meg a ;se;semmirigy el*

pusztulásának idejét, ez jel%li ki a peteészek elsor#adásának idejét< ez a bel*s er 5ti meg az egész szer#ezet >alálos !ráját. Amily t%r#ényszer$, >ogy atejog bizonyos id m1l#a ki>ull, el>al, ugyanennek a t%r#énynek a k%#et*kezménye a >aj megsz5lése, a br rán;osodása, az erek elmeszesedése s azaggkornak minden t5nete, ugyanezen t%r#énynek & ismeretlen ernek a m$#eaz ember >alálai. 8ogy mi mindezen jelenségek #égs oka, azt a modern ter*

mészettudomány még nem tudja megejteni, amint Ertl a természettud!sszerénységé#el e problémákr!l rja<

9z az emberi megismerés >atára, a>ol te>etetlen5l megáll az emberi el*me.:

agy amint a k%lt te>etetlenség5nket kiejezi<

9=e kérddNo#ább a titkot, mit j!tékonyan

Nakart el istenkéz #ágy! szemedtl.: >Da#á'h?A természettudomány mai állása szerint te>át nem tudjuk test5nk >alálá*

nak #égs okát megejteni. De az bizonyos, >ogy test5nk elbomlik elemeire.A mi ismertetett elogásunk szerint az ember anyagi testbl és szellemi lé*lekbl #an megalkot#a. elmer5l most a nagy kérdés< vajon a test halálanem vonja!e maga után a lélek >alálát< teljes megsemmis5lését6 Je>etséges*e a lélek to#ábbi & testnélk5li & %ntudatos élete. Más sz!#al< halhatatlan!e alelk/nk(

38



Pal&atatlan)e a lelknk)szellemnkI

Mieltt e kérdést érdemlegesen tárgyalnánk, tisztáznunk kell, >ogy mit te!

kints/nk a halhatatlanság fogalma alatt(7zerint5nk a >al>atatlanság ;sak abban áll>at, >ogy<'. a lélek a test >alála után tovább él$2. megtartja *ntu#atát$ #agyis annak érzi s tudja magát, aki elbb #olt.

8a a lélek %ntudata kizár!lag a test életé>ez #an kap;sol#a, akkor teljesenk%z%mb%s s ;élnélk5li részére a to#ábbélés.

=ek5nk or#osoknak szomor1 k%telesség5nk az emberi élet kial#ását & a>alál bek%#etkeztét & megigyelni. 7ok esetben a s1lyos beteg megsejti, meg*érzi, >ogy a >alála r%#idesen be og k%#etkezni. ala>ogy megérzi, >ogy tes*te elmondja a szolgálatot a lelkének. Neljes %ntudattal rendelkezik #égsakaratár!l, a jelenlé# és rég nem látott szeretteit !>ajtja látni, él, remeg azismeretlen, bizonytalan j%#tl, majd a betegség mindjobban legyengti a testellenáll!*képességét s gy a betegnek ne>ezére esik a beszéd, 1gy>ogy ;sak szemeinek rebbenésé#el, szakadozott, a k%rnyezet számára sokszor ért>etet*len mondatai#al jelzi, >ogy még %ntudatát nem #esztette el. A lég#étel mindnagyobb idk%zben t%rténik, mind el5letesebb lesz, a sz##erések száma o*kozatosan apad, erteljessége ;s%kken, a beteget #erték bortja el, az izmok

elernyednek, el#ész az érzékenység minden inger iránt< ez a >aldoklás & azagónia – szomor1 ideje, a >aldokl! most már senkit sem ismer, semmire nemreagál, a szemgoly!k eszesek, ényesek lesznek, az ar; megny1lik, az orr ki*>egyesedik, a sz#m$k%dés mind >alkabb és ki>agy!bb lesz, a légzés ;sak megny1lt s!>ajokb!l áll, & majd teljes 'sen# lesz4 bek*vetkezett a halál. Azegén tárg$ – hulla lett. Di t*rtént itt( A szer#ezet anat!miai egysége >i*ánytalan, #áltozást nem szen#edett. A maga #égtelen nyugalmában a >alottmély álomba mer5lt egyén>ez >asonl!, ettl ;sak az agy, a t5d, a sz# m$*

k%désének >iánya k5l%nb%zteti meg. Az anat!miai egység sértetlen, #áltozat*lan s mégis mi;soda át>idal>atatlan k5l%nbség #an az él egyén és ennek >oltteteme k%z%tt@ Di hiánzik a hullából( Mi az az ismeretlen, >atalmaser, amely a >alál bek%#etkezte után azonnal megbontja a szer#ezet iziol!*giai >arm!niáját6 Mi okozza, >ogy a #ilág>r$ tud!sb!l, #irtu!z m$#észbl,szeret édesanyáb!l, >it#esbl, ragaszkod! gyermekbl érzéketlen, te>etetlentárgy, un#or%tó$ b"z*s hulla lett(

39



Az or#ostudomány klasszikus t%m%rséggel, mindent kiejezen azt mond* ja< az egén e_itált$ – eltá#ozott. A >alál e_itus – eltá#ozás. Di távozik el(Az az !riási k5l%nbség, ami az él egyén és annak a >oltteteme k%z%tt #anWez a k5l%nbség, az az ismeretlen er, amely elépti s kialaktja a szer#ezetet,

ez iránytja a szer#ezet >armonikus m$k%dését, ez a gondolkozás, érzés sakarat alanya, ez az n a szellem$ lélek$ ez a lélek teszi él#é az anyagi tes*tet. A lélek eQitusa, eltá#ozása az, ami megálltja a sz# m$k%dését, besz5n*teti a k%zépponti idegrendszer unk;i!it< kioltja az élet t5zét s ennek olytánaz anyagi test t%bbé elesleges< ezért részeire bomlik< meg>al. A >olttest már #al!ban ;sak matéria$ puszta anyag, j!lle>et agy#eleje, teljes ép ideg* és ér*rendszere meg#an, t%bbé gondolkozni, érezni, télni, ;selekedni nem tud. b*

ben a matériában, >olttetemben a legki#ál!bb anat!mus, t%r#ényszéki ésk!rbon;nok lelket sem bon;késsel, sem mikroszk!ppal nem talál>at. Miért6Mert már megt%rtént az e_itus$ a lélek eltá#ozása. Most 2 ontos kérdés me*r5l el<

:. Di t*rténik az e_itus után a testtel(2. Di lesz az e_itált lélekkel(

Az emberi test a halál után. Mint>ogy a sz#m$k%dés megsz$nése utánnin;s t%bbé >termelés a szer#ezetben, a >ulla lassanként a k%rnyezet >*mérsékletét #eszi elW amint mondani szokták< a >ulla ki>$l. és a >ulla & k5*l%n%sen a %ldbe #al! eltemetés után & elbomlik, alkot! részeire esik szét, &

a izika és kémia tantásai szerint azonban eg atom sem semmis/lhet meg az anagi testbl.

Ja#oisier ran;ia #egyész P'B"3*'B("R kimutatta, hog bármel változásérjen eg izolált testren#szert$ a ren#szert alkotó testek t*megének Ps1lyá*nakR *sszege min#ig állan#ó. gyszer$bb sza#akkal kiejez#e< anyagot nemle>et sem teremteni, sem pedig megsemmisteni, >anem ;sak a minõséget le*>et & bizonyos eltételek mellett & meg#áltoztatni. zt a t%r#ényt ]az anag megmara#ása^ t%r#ényének, #agy Iavoisier t*rvénének is ne#ezik. A ter*

mészettudomány szerint te>át az egész természetben nin;s olyan er, amelymegsemmist>etne #alamit. Az anyagi test5nk a %ldbe #al! eltemetés #agyelégetés ré#én ;sak alakilag >morfológiailag? #áltozik meg, #e el nem pusz!tul. z te>át nem a #allások tantása, a ># emberek nai# #ilágnézete, ez a

pozit# természettudomány ksérletekkel bebizonytott t%r#énye@Ne>át bármilyen nagy #áltozás is éri az ember anyagi testét a >alál után,

az anyagi test egyetlen atomja sem #ész el, ;sak a megjelenési ormája #álto*zik meg. Ne>át az enyészet ;sak látsz!lag semmisti meg test5nket.

40



Megsemmisl&et)e az em"eri lélekI

A természeti t%r#ények szerint, bármily nagy #áltozások is érik az emberi

>olttetemet, annak egyetlen atomja sem pusztul>at el. z igazságnak a meg*állaptásá#al elérkezt5nk a természettudomány #égállomásá>oz, midn el*tessz5k a kérdést< mi t%rténik az e_itus után egyéniség5nkkel, %ntudatunk*kal, tudásunkkal, képességeinkkel, érzelmi #ilágunkkal, #ágyainkkal, egy*sz!#al< mi t*rténik a lelk/nkkel!szellem/nkkel(

kérdéseinkre a modern természettudomány mélyen >allgat, ;sak annyitmond, >ogy e probléma megoldása messze t1l>aladja a tudomány jelenlegile>etségeit, & e kérdés megoldása a #allásos >it tárgyát képezi. Az tapaszta*lati tény & mondja a természettudomány &, >ogy az 1gyne#ezett lelki m$k%*dések az anyagi test & k5l%n%sen az agy#el & anat!miai és iziol!giai épsé*gé>ez #annak k%t#e. 8a te>át az anat!miai és iziol!giai épség elbomlik, stalakilag teljesen megsemmis5l, 1gy a tudományos gondolkodás szerint a lel*ki m$k%dések, illetleg az 1n. lélek is teljesen megsz$nik. ess5k e kérdésrea természettudomány relektorát@

A modern természettudományok és a mai t5neményes te;>nika alapját Daer H!bert P')'"*')B)R >eilbronni or#os #etette meg, midn eledezte azenergia megmara#ásának elvét.

zen el# szerint a #ilágegyetem %sszes energiamennyisége #áltozatlan.alamint az anyag k5l%nb%z alakban jelenik meg, de a #ilág %sszes anyag*mennyisége mindig ugyanaz marad, bármily izikai #agy kémiai #áltozáso*kon menjen is át, ugyan1gy az energia is k5l%nb%z ormákban jelen>et meg.Eármily #áltozásokon menjen át az energia, bármely ormában jelenjen ismeg, az sem nem ;s%kkent>et, sem nem n%#el>et egész mennyiségében.

nergia te>át nem #esz>et el, ;sak átalakul>at, ;sakis érzékeink$ szubjekt%vmegismerõ képesség/nk számára változik meg$ #e lénegében és mennisé!

gében min#ig uganaz mara#7Minden #áltozás, ami szem5nk láttára a nagy természetben #égbemegy,

az *r*kkévaló energiának a szne#áltozása, az *r*kkévaló anyagon. A kuta*t!, gondolkoz! ember elleste a természet t%r#ényeit és >atalmába kertette azenergiát s 1rrá lett az anyagon. Az ember szolgálatába kertette az energiaminden alakját és az energia segtségé#el diadalmasan #eszi el a titáni >ar*;ot az anyag ellen. 8ogyan le>etséges ez6 Csakis 1gy, >ogy az emberben #an#alami, ami el5lm1l>atatlanul t%bb, >atalmasabb, mint a #ilág minden ener*

41



giája< ez a lélek$ a szellem teremt te#ékenysége. Az emberi lélekben sokkalnemesebb és magasabb rang1 energiák #annak el>almoz#a, mint a izikaienergiákW sokkal sznesebben, m$#észiesebben m$k%dnek a lelki energiák,mint a izikaiak. A tudomány, a m$#észet, a te;>nika, az irodalom, erk%l;si

és társadalmi eszmények, politikai és gazdasági t%rek#ések, az egész kult1raaz ember szellemi energiáinak remekm$#ei@ zekkel az energiákkal a izikussemmire sem megy. zek sem >#é, sem kémiai, sem elektromos, sem me*;>anikai munká#á át nem alakulnak. A lélek energiája uralma, >atalma alá>ajtotta a izikai #ilág energiáit. l le>et*e képzelni, >ogy a #ilágban egyetlenanyagi atom, semmiéle energia meg nem semmis5l>et s az egész nagy min*denség legbb, leg;sodálatosabb energiája, a lélek & elpusztulna, nyomtala*nul megsemmis5lne. A test s a testben m$k%d%tt energiák el nem pusztul>at*nak a természettudomány tantása szerint s a lélek, akinek ;sak megnyil#á*nulási eszk%ze #olt a test, az elpusztul>atna6

_z ellen a beálltás ellen ellázad a logika, mert mi t%bbek #agyunk min*den gépnél, minden energiánál, mert mi emberek, minden eszk%zzel, ne#elés*sel, %nképzéssel, belátással azon dolgozunk, >ogy személyiségek s ne gépem*

berek legy5nk.` /Dr. Nrikál !zse< gység elé 22". lap./

l tudjuk azt képzelni, >ogy egy tud!s, egy m$#ész, egy >rne#es sz!nok,egy k%lt testének minden atomja & bár meg#áltozott alakban & megmarad,de az intelligen;iája, amely bámulatba ejtette a #ilágot, amely még tel#e #an

ideá#al, alkot! te>etséggel, az teljesen, elpusztulna, nyomtalanul megsemmi*s5lne. z természeti le>etetlenség@ nnek elképzelésé>ez a materialista tud!*sok ers, nagy hitére #an sz5kség@ 8a pedig az %sszes lelki megnyil#ánulá*sokat pusztán energetikai megnyil#ánulásoknak ognánk is el, & még ezenme;>anikai beálltás szerint is el nem pusztul>at a lelk5nk.

A materialista tudomány azt mondja< Az emberi izikum teljes elbomlá*sá#al megsz$nik minden életunk;i!, megsz$nnek az érzékszer#ek m$k%dé*sei, az idegrendszer m$k%dései, az ismeretszerzés le>etsége, megsz$nik az

emlékez* és télképesség, minden intellektuális m$k%dés, mert mindezek*nek elenged>etetlen kelléke a unk;ionál!, él test. Ne>át az 1gyne#ezett lé*lek nem él>et to#ább & az él s m$k%d ép szer#ezet nélk5l@ Eogan tu#juk e kér#ést megol#ani(

Az el#itáz>atatlanul bizonyos, >ogy ismereteink nagy részét az eddig is*mert %t érzékszer#5nk k%z#ettésé#el nyerj5k. A látás, >allás, szaglás, zlésés tapintás %sszek%t >d az ember és a #ilág k%z%tt. Az is megállaptottigazság, >ogy érzékszer#eink m$k%dése és megismerési le>etsége kizár!lag

42



;sakis az anyagi dolgokra #onatkozik, sõt még ezek megismerésében is kor*látolt. Az érzékszerveink nem'sak lehetõvé teszik a megismerést$ #e korlá!tozzák is ennek lehetõségeit. Az emberi szem a >atalmas ;sillagbirodalomb!lalig 3--- áll!;sillagot #esz észre. A 5l5nk is ;sak bizonyos >angokr!l #esz

tudomást. 8iszen nem kell k5l%n bizonytanunk, >ogy a lak!szobánkba is el* jutnak a legk5l%nb%zbb #ilágrészek zenei #agy más eladásainak. >angjai & s 5l5nk mégsem tudja meg>allani, de a rádi!*apparátus segélyé#el mindenttisztán >all>atunk. Az érzékszer#eink 'élszer"en #annak berendez#e, ;sak annyit tudnak elogni az anyagi #ilágb!l, amennyi az egyéni élet>ez ok#etle*n5l sz5kséges. 8a mindent elognának érzékszer#eink, akkor egy !riási z$r*za#arban kellene éln5nk. Az emberi intelligen;ia ;sodás meglátása kib#ti akorlátolt érzékszer#ek megismerési le>etségeit. A teleszk!p, a mikroszk!p,a #illamosságon s a mágnességen alapul! m$szerek bámulatosan erstik agyarl! érzékek m$k%dését, de még gy is nagyon sz$k a megismerési le>et*ség5nk k%re@ 8a t%kéletesebbek #olnának érzékszer#eink és m$szereink, bi*zonyára olyan dolgokat ismer>etnénk meg, amelyekrl gy >al#ány ogal*munk sin;s@ Azt sem >agy>atjuk igyelmen k#5l, >ogy érzékszer#eink mégannyiban is korlátoltak, >ogy az anyagi dolgoknak ;sakis a k/lsejét ismer>e*tik meg, a belsbe, a dolgok lényegébe az érzékszer#ek nem >atol>atnak be,>iszen az energiát is ;sak a m$k%désébl #essz5k észre. Ne>át #ilágosan be*lát>atjuk, >ogy az érzékszer#eink a megismerés le>etségeit korlátozzák is<

azaz az anyagi #ilágb!l ;sak annyit tud>atunk, amennyit érzékszer#eink le*>et#é tesznek. Amiképpen egy szobába a ragyog! napsugárb!l ;sak annyiény >atol>at be, amennyit a szoba ablaka le>et#é tesz, éppen 1gy a #ilág*

b!l ;sak annyit ismer>et5nk meg, amennyit a gyarl! érzékszer#eink a te;>ni*ka ##mányai#al elszerelten le>et#é tesznek.

A test elbomlása után az érzékszer#ek korlátozása természetesen meg*sz$nik s az e_itált lélek$ szellem elõtt a lehetõségek pazar perspekt%vájabontakozik ki. Képzelj5k el, >a egy b%rt%n oglya szabadulása elestéjén

amiatt agg!dnék< eddig legalább a sz$k ;ellaablakon át kaptam a #ilágossá*got, de >ogyan ogok látni, >a szabad leszek, >a nem lesz ablak, a>ol a #ilá*gosság be%z%n%l>et6 Azt mond>atjuk az agg!d!nak< >a kiker5lsz a s%tétes

b%rt%nbl, mi sz5kséged lesz akkor az ablakra6 7zabadon és teljesen él#ez*>eted a ragyog! naps5tést@ Az eQitus után megsz$nnek mindazon m$k%dé*sek, amelyek>ez az agy#el és az érzékszer#ek sz5kségesek. A lélek +s$aismer és akar4 te&etség. Pa e?itált# eltá(ozott a test sz9k és s%tétes "%r)t%né"l# a&ol +sak az érzékszer(ek sz9k a"lakain kata a (ilágosságot#

43



akkor a megismerési le&etségek azar skálá!a "ontakozik ki eltte snin+s t%""é szksége az érzékszer(ek korlátaira# &ogy megismerni ésakarni t$d!on. Amint már "(en ki'e!tettk# &ogy az %nt$datot nem azanyag (ált!a ki "ennnk# éen azért az anyagi test rom"adlte nem

$szt,t&at!a el a testtl 'ggetlen %nt$dat$nkat. gy #irtu!z zongoram$*#ész ;sakis 1gy tud benn5nket a m$#észeté#el gy%ny%rk%dtetni, >a a zongo*rán megsz!laltatja a >angokat. -eethoven ráteszi ujjait a zongora billenty$i*re és ki;send5l al!la a madarak éneke. 8a el#essz5k a m$#észtl a zongorát,nem tud benn5nket m$#észeté#el gy%ny%rk%dtetni, de tudása, m$#észete to*#ábbra is megmarad %nmaga számára. 8a egy estm$#észtl el#eszem aestékeit és e;seteit, elraboltam a m$#észetét is6 8a a lélek eQitált, eltá#ozotta testbl, nem tud k%zlekedni a testben maradottakkal, de %ntudata, egyénitudása, érzelem#ilága, miként a m$#ész tudása, 5ggetlen az eszk%zétl, azanyagi testtl.

A j!zan logika segtségé#el a természettudomány #ilágosságában be kelllátnunk, >ogy az anyagi test %sszeomlása nem temeti maga alá a szellemi lel*k5nket, mert lelk5nk nem pusztul>at el, & mert halhatatlan.

SAz emberi értelem & amint azt az emberiség kult1rt%rténete mutatja &

mindig az igazság megismerésére t%rekedett. 8rtelm/nk az igazság kutatá! sára van beáll%tva. rtelm5nk, logikánk lázasan igyekszik mindenben az

igazságot kiderteni. 0gazságot a természetben, igazságot a tudományban, atársadalmi s egyéni életben >jog?. Az igazság éltet le#egje, napsugara a lé*leknek. Az igazság utáni #ágy az, amely eledezi a természeti t%r#ényeket sezeket rendszerbe oglal#a, létre>ozza a k5l%nb%z tudományokat s az igaz*ság utáni #ágy az, ami olyton ejleszti a tudományos ismereteinket. Az em*

beri lélek nyugtalan, mg el nem edezi a #al! igazságot. izsgáljuk a kér*dést< elérj5k*e a tudományban, a társadalmi s az egyéni életben az igazsá*got6 zókratész$ aki teljes életét b%l;selkedésben t%lt%tte, azt #allotta magá*

r!l< _Azért #agyok b%l;sebb másoknál, mert azt j!l tudom, >ogy semmit semtudok, & mg mások még ezt sem tudják@` A . század modern természet*tud!sa talán eléri az igazságot6 Az tagad>atatlan, >ogy a modern természet*tudománynak siker5lt megoldania né>ány érdekes problémát, de a megoldottkérdések 1jabb kérdéseket okoztak s gy ;sak szaporodott a megoldatlan kér*dések száma@ Bubois Haymond P')')*(4R, a #ilág>r$ iziol!gus kiállt a #i*lág pia;ára s éppen az eredményeire b5szke természettudomány ne#ében be*lekiáltotta a tudományos k%z#éleménybe e megrendt #allomást lét5nk

44



problémáir!l< ]lgnoramus et ignorabimus5^ _=em tudjuk és nem is ogjuk tudni@^ Ne>át a természettudományokban sem tudtuk elérni a teljes igazsá*got. Minden tud!s, de minden k%z%nséges >aland! lelkében is meg#an a #ágya teljes igazság után. z az olt>atatlan #ágy #ilágosan mutatja, >ogy kell a

lélek számára ol j*võnek lennie$ mikor a megismerés korlátai len#/lnek sa lélek az egész igazság birtokába jut7 Mire #al! #olna az olyan iskola, a>olmég az ab'*t sem tanul>atnák meg a tanul!k. %ldi élet5nk a megismerésile>etségei#el pedig ;sak ilyen iskola@ =in;s az a #ilág>r$ természettud!s,aki a természet k%ny#ében #al! ne>ézkes és >iányos bet$zgetésnél t%bbre #i*>ette #olna.

A társadalmi életben az igazságot a t%r#ények, a jog #annak >i#at#a biz*tostani. Mindennek a biztostéka pedig a kénszer. Kényszer nélk5l nin;s

jog. A t%r#ény, a jog az ellentétes akaratokat %sszekalapálja. ppen ezért a jog ;sakis a t%r#ény sértetlenségét #éd>eti meg, de nem az igazságot. A jog, at%r#ény ;sak akkor dl meg, >a a t%r#ény>oz!k eloldozzák, >atályon k#5l>elyezik k%z%s akaratukat. ppen ezért a társadalmi életben, a jogéletben azegyén so>asem találja meg az igazságot. zért #an annyi rak;i!, anynyi

párt, állam az államban. zért #annak ellentétek a nemzetek, a elekezetek,;saládok és egyének k%z%tt. Az igazság >iánya a b%l;sje a >ossz1, #éres >á*

bor1knak, orradalmaknak, a tudományos ellentéteknek, politikai és eleke*zeti, aji >ar;oknak. Az igazság békét a# a léleknek. A béke >iánya okozza,

>ogy az elkeseredettek, az %ngyilkosok száma. napr!l*napra szaporodik, ameg>asonlott emberek >atalmas t%mege bizonytja, >ogy az igazságot nemtudja eledezni a . század el#ilágosult gyermeke@ Az igazság k%#etelmé*nye, >ogy az ember sorsa erk*l'si értékének megfelelõ legyen, más sz!#al<az erénynek jutalom, a b$nnek b5ntetés jár. Ámde, >ol, merre #an az a t%r*#ényszék, amely teljes igazságot szolgáltat az embereknek6\ Az emberiigazságszolgáltatás annyira t%kéletlen, >ogy az erény megjutalmazására nemis #állalkozik. A ,ustitia szeme be #an k%t#e, éppen ezért, amint 9ázmán

9éter mondja< _A kis tol#ajok kenderk%telet, a nagy tol#ajok aranylán;otkapnak.` Az sem ritkaság, >ogy a nagy tol#aj b5nteti a kisebb tol#ajokat, anagy b$n%s tél a kis b$n%s%k elett.

Most egy érdekes !elenségre k,(án$nk rám$tatni a legkézette""#legm9(elte"" materialista is 'él# irt4zik a &alált4l# a megsemmisléstl@in+s nagyo"" k,n# rettegés# mint a !alál#él$l$'3 Akit rabjául ejtett, aznem ismer semmit, nin;s illemtan, emberi t%r#ény, amely ;selekedeteit irá*nytani tudná, tudomány, m$#észet, k%ltészet, >rné#, ;m, rang, #agyon,

45



szépség értéktelen agyrémmé omlik %ssze az eltt, ki életét látja #eszélyben.A szeren;sétlenségek a példák egész sorát ny1jtják erre. Napasztal>atjuk minden pániknál$ mint gázolja le az ersebb a gyengét, mint tapossa >alálraa éri a nt, ez a gyermeket és aggot. 0lyenkor %szt%nszer$en megérzi az

ember, >ogy természetellenes, sz%rny$ le>etetlenség az elpusztulás, a teljesmegsemmis5lés@ A #eszélyben a legtud!sabb materialista sem ér reá b%l;sel*kedni, >anem él, retteg, irt!zik att!l, amit k5l%nben >isz és >irdet, iszonyo*dik a megsemmis5léstl. A leg>resebb természettud!s éppen 1gy irt!zik a>alált!l, mint a tudatlan, analabéta napszámos. A >alálélelem egy bels át*élés, mely tiltakozik az értelem té#es meglátása ellen< ez a bels átélés lel*k5nk nat1rája, természete, amely azt igazolja, >ogy személyiség5nk, lelk5nk nem pusztul>at el, & halhatatlan7

A lélek >al>atatlanságába #etett >itet a legsajátosabb emberi #onásnak kell tartanunk. rdekesen és meggyzen mutatják ezt a k5l%nb%z emberiajok és korok >alálr!l alkotott ogalmai és temetkezési szokásai.

Az észak*amerikai indiánus azt >iszi, >ogy a >alál pillanatában a lélek aszájon át tá#ozik a testbl. Azért a k%téllel #al! megojtást!l a legsz%rny$b*

ben irt!zik, mert akkor a lélek a testben marad s nem jut>at el a boldog #a*dászter5letekre. Az eszkim! el>alt gyermekének teteme mellé egy kutyaejettemet el, >ogy az eb az elk%lt%z%tt léleknek kalauza legyen a másik életben.Arikában el #an terjed#e a >it, >ogy a meg>altak lelkei régi lak!>ely5kre

#isszatérnek s az ott maradottakra j! #agy rossz beolyást gyakorolnak.gész Ausztráliában k%zismert a lélek#ándorlás >ite, amely szerint az el*>unyt lelke egykoron #isszatér. Az %sszes #adnépeknél meg#an az a szokás,>ogy a >alottat >asznált eszk%zei#el egy5tt temetik el, >ogy a meg>alt lelke amás#ilágon >asznukat #e>esse.

A budd>izmus szerint, >a az ember a nemes igazságok elismerésé#el le*rázta a nem tudás igáját, ezzel megszabadult a nemtudás gy%trelmes gy5*m%l;seitl, a té#>it, a #ágy, az 1jjász5letések tisztátalanságát!l, akkor a ke*

letkezés és elm1lás %z%nébl, a szen#edés lángjaib!l az %r%k nyugalom és béke állapotába jut, a>onnan nem tér #issza t%bbé ebbe a %ldi életbe. A b$n*telenség, szen#edélytelenség és ájdalmatlanság ez állapota a nibbána #agynirvána.

A t%rténelembl tudjuk, >ogy a m$#elt g%r%g és r!mai nép >itt a lélek >al*>atatlanságában. A régi népekrl azt mondja Pi'ero4 _Amint természet sze*rint >issz5k az istenek létezését< 1gy a népek k%z%s meggyzdése k%#etkez*tében #alljuk, >ogy a lélek a >alál után to#ább él.` A mi korunk %sszes ele*

46



kezetei, bár sok mindenben eltérnek egymást!l, de a lélek >al>atatlanságának >ite minden elekezet alap#et tantása. A lélek >al>atatlanságát a zsi#ó #al*lás éppen 1gy tantja, mint a keresztén elekezetek. Minden keresztény te*met bejáratánál igyelmezteti a temet gyászos látogat!it, >ogy nem elm1*

lás, megsemmis5lés az ember #égs sorsa, >anem a le#etett %ldi test után]feltáma#unk^$ teljes %ntudattal to#ább él5nk. A józan emberi logika tiltakozik, >ogy az let nem egyéb, mint a sz5leté*

s5nk napja és >alálunk !rája k%zti idk%z & j!l #agy rosszul #al! elt%ltése.rezz5k, tudjuk, >ogy nagobbra$ t*bbre sz5lett5nk@ A modern természettu*domány lét5nk e nagyontosság1 problémájára még nem tud kielégt #álasztadni. A. materialista #ilágszemlélet siralmasan dadogja, >ogy az enészet személyi élet5nk #égs sorsa< a temet ne>éz, sáros %ldje az, ami szelle*m5nket, %ntudatunkat, lelki #ilágunkat #égleg eltemeti, agyonnyomja.

A !4zan logika nas$gará"an a diadalmas szellem észre(eszi# &ogy asok esszimista# t$dományára gg%s materialista t$d4s t$dománya +sak )$ndb$#=z2tt tudatlan%á"> észre(eszi a lét %r%k t%r(ényét a lél$k !al!a(tatlan%á"át*

Az Blet nem a megsemmislés"e %mlik# &anem az e?it$s $tán más lét)'ormá"a# -! le&etségek"e "ontakozik# a&ol nin+s szkség t%""é az anya)gi test korlátaira# a&ol nem k%tik t%""é az e?itált szellemet az anyagi létsz9k le&etségei. A temet s,r&ant!a alatt a testnk a 'izikai és kémiai

élettani t%r(ények &atalmá"a kerl# de a testtl e?itált lelknk a"szol(á)l4dott minden 'izikai# kémiai és 'iziol4giai s !ogi t%r(ényektl. 3zek (ilá)gá"4l e?itált# 7 eltá(ozott@

Az em"eriség nagy gondolkoz4i# ki(ál4 "%l+sészei rég megse!tették#&ogy az em"eri lélek számára nin?% !alál !an$' ?%ak él$t 2)2k él$t*

8atározottan, biztosan, ért>eten, nyltan ;sak az emberiség legnagyobbszelleme, minden idk legki#ál!bb gondolkoz!ja, legzseniálisabb b%l;sésze<

)risztus merte belekiáltani a #ilágba az %r%k természeti igazságot< &in's ha!

lál$ 'sak élet$ *r*k élet7]8n vagok a feltáma#ás és az 8let7` mondotta Krisztus s ezzel a gyász*

srok k%z%tt imbolyg!, a >alál gondolatát!l kétségbeesett embert%megnek,mint az %r%k 8let ejedelme mutatkozott be.

)risztus arra tantotta az emberiséget, amit a b%l;selet és a tudománymég nem tudott meglátni< min#en egénre a temetõ s%rhantján túl is nag

j*võ vár4 az *r*kkévalóság7

47



Akik Krisztus tantását megértették, átélték, azok t%bbé nem élnek a >a*lált!l, számukra nin's t*bbé halál$ hanem élet$ *r*k élet7 A retteg >alálé*lelmet el#áltotta az %r%mteljes, a diadalmas >it#allás<

]Pre#o in vitam aeternam^ – hiszem az *r*k életet7

Sszmemenet5nk #égére ér#e, belát>attuk, >ogy a lélek, a szellem létezésenem a képzelet #ilágának a sznes s nai# terméke. A lélek*szellem nem a #al*lási ideol!giák birodalmába tartozik, a természettudományokban m$#elt em*

bernek a j!zan logika #ilágosságában be kell látnia, >ogy a lélek*szellem azanyagt!l 5ggetlen a természet legnagyobb, leg;sodálatosabb realitása$ #al!*sága. A lélek*szellem az anyag elett áll, éppen ezért 5ggetlen az anyagt!l.Az anyag, aminek a lényegét még ugyan nem ismeri teljesen a tudomány, deazt biztosan tudjuk minden anyagi atomr!l, >ogy el nem pusztul>at, megnem semmis5l>et. Annál ke#ésbé pusztul>at el az anyag elett áll!, az anya*gon diadalmaskod! szellem*lélek.

[nkéntelen5l is el#etdik a kérdés< Eogan lehet$ hog ol sok kiválótermészettu#ós mégis taga#ja a halhatatlan szellem!élek létezését. =ekemnagyon sok alkalmam #olt természettud!sokkal e kérdésrl beszélgetést oly*tatni. Majdnem mind azt #álaszolta< ha van halhatatlan szellem!lelk/nk$ ak!kor egészen másképpen kell éln/nk7 z #al!ban igaz, okejt s kimert #á*lasz. 8a #an >al>atatlan lelk5nk, akkor #an k*telezõ erk*l'si t*rvén. 7 >a

#an k%telez erk%l;si t%r#ény, akkor felelõsek vagunk a 'seleke#eteinkért$>a elelsek #agyunk ;selekedeteinkért, akkor #an elszámolás$ minden t%r*#ény, igazság %r%k orrása< az +sten elõtt. Vgy te>át #al!ban másképpen kelléln5nk. z pedig azt k#ánja tl5nk, amit már a régi g%r%g b%l;sek is >irdet*tek< Deg kell ismern/nk magunkat$ s a>ogy )risztus >irdette< meg kell is*merni s meg kell taga#nunk$ azaz meg kell ja#tanunk %nmagunkat. z pediga legne>ezebb munka a #ilágon. z t%bb mint tudomány és m$#észet. 0de!riási %negyelemre #an sz5kség. A tud!s materialisták, kik minden 1n. ter*

mészeteletti >ittl irt!znak, inkább minden tudomány* és észellenes elméle*tet #akon el>isznek, ;sak azért, >ogy az igazságot ne kelljen el>inni%k és agyakorlati élet5kben alkalmazniok.

Oedig a tudomány s a m$#észet nem tudja az emberi lelket maradand!an bet%lteni. 8a ;saládi élet5nkben, #agyoni >elyzet5nkben, egészség5nkben,>i#atásunkban bármilyen megrázk!dtatás ér benn5nket, r%gt%n el#eszti alegm$#eltebb kult1rember is lelke egyens1lyát. 0lyenkor t%rnek az emberre alelki*, a kedélybetegségek, amelyek ellen nem igen #an gy!gyszer az orvosi

48



terápiában. Az életben igen ke#és bol#og$ megelége#ett emberrel találkoz*>atunk. Oedig minden ember a boldogság, a béke után #ágyik. Amint a k%ltmondja<

A boldogságért sz5let5nk s nélk5le >alunk meg.Miért #an ez6 Árnyékát $z#e elle utunk.>zentmiklóss?

zt. Mgoston$ a legnagyobb latin egy>ázatya P3"*"3-R gy%ny%r$en mon*dotta s mondásában benne #an a teljes Krisztusi #ilágnézet<

_ Oropter Ne ;reasti nos Domine et ideo inuietum est ;or nostrum, done;reuies;et in Ne.` ]Daga#ért teremtettél minket$ Vram s ezért min#a##ig nugtalan a sz%v/nk$ m%g -enne# meg nem nugszik7^

S S S

@)a' %$"ít%*

Vram$ seg%ts7 záll a szó az égbe felRkérése#re ám néma 'sen# felel Qz%ve#be nézve mégis láthato#$

kérése# az égben meghallgattatott

l'situl a harag$ a fáj#alom$ s #i'sõ ének hangzik fel ajka#on. 8rze#$ érkezik eg isteni 'so#a$

bajai#nak góg%tó árama$ s #a#ogó ajka# mél hálát rebeg$

mert újra 'so#ás lett élete#4 lt"nt a gon#R a fáj#alom$

s már k*nnebb a teher válla#on.

Dolnár Dária$ pirit )*r!tag

200X. +++. ;.

JN és 8AJÁJ.Médiumi 1ton rta '(--&'(-'*ben<gy magyar prédikátor szelleme.

49



Polytatás .R

=a, most neki a >egynek@ jszaka, s%tétben, kanyarg! >egyi 1ton, szik*

lákba 5td#e, tapogat!z#a barangoltam.Csak minél messzebb@ Csak minél tá#olabb ettl a >elytl@\

=em gondoltam én a szakadékokkal, a #izmosásokkal, >ol szeren;sétlen*ség is ér>etett #olna.

Keblemet a >it t%lt%tte el igaz, mélységes érzelemmel.Urákig barangoltam, ;satangoltam és nem tudom, >ol, merre jártam.

égre elárad#a, megun#a a áradságos 1takat, le>ajtottam ejem egy tisztá*

son a pázsit kz%tt >e#erész kre és elaludtam,7z5rk5letkor >irtelen elébred#e, kinyitom szemem, >át ki állt elettem j!*

ságosan mosolyog#a< a >egyek #énje.Az >ázik!ja ott #olt tlem pár lépésnyire.Glyan j!ságosan nézett rám.

& 0stenem@ De nagy #agy te@ & kiáltottam el. & A te kezed >ozott engemide\

& Eizony az >ozott, j! barátom. =em is tudom, >ogy j%>ettél #olna más*kép ily #ak s%tétben, mint az éjjel #olt, >ajlékom>oz.

& 8át te már tudod, >ogy én éjjel j%ttem6 & Mindent tudok. 8ogy mi 1ton6 Londol>atod.A réz%nt tan1ságot tett nálam r!lad, >ogy ártatlan #agy.K%nnyem ki;sordult. +okog#a %leltem át az sz b%l;s térdét s moso*

lyog#a emelt el a %ldrl.

& er be >ozzám@ Nérj meg nálam@ 7 >a neked tetszik, maradj itt én #e*lem. =e élj, én meg#édlek. =em leszel rabszolga. 7zabad ember, szabad lé*lek. 8isz mindnyájan egyormák, egyenlk #agyunk.

A sz5rk5let oszladozott és r!zsás pir derengett a >egyek ormán tá#ol nap*keleten. 8$s szell lengett át a tájon. Megrezzentek a #ad5ge le#elei, mely

beutotta a ki;siny >ázik!t, s én & álomnak #él#e egész multamat & >álásanrebegtem a nagy mesternek<

50



& [r%k >ála neked, mert ismét emberré tettél@ & n nem & >áritotta el magár!l a >álanyilatkozatot & >anem ott enn #a*

laki & s itt a tiszta, mélységes azur égre mutatott & igazán megérdemli.Eetértem a >ajlékba és tanit#ánynyá lettem.

.Magister & dis;ipulus.

=apok teltek már el, mi!ta az én mesterem>ez oly ;sodálatos m!don,ijeszt 1takon jutottam.

8allottam, >ogy kerestek, de el#eszettnek >ittek. Azt gondolták, >ogy ott#esztem a >egyszakadékok k%z%lt.

gy emberrel ke#esebb lett. Mert én elt5ntem a %ld szinérl. z nem;sak képleges mondás, >anem tény is. A #olt magyar praedi;ator, a szeren;sétlent%r%k rabszolga & mneg>alt. De >elyette sz5letett a mester tanit#ánya.

z én #oltam #olna. 8anem mond>atom, >ogy k5lsm, lelki#ilágom any*nyira átalakult, ujjász5letett e napok eseményein, >ogy magam sem ismertemmagamra.

n is spiritistá#á lettem.A >it>ez, mely a Krisztusi tanokb!l lelkemben ki#irágzott, a spiritismus

talaja 1j ert adott és az >atalmas á#á n%#ekedett.7ok dolog, mi eddig megog>atatlannak t$nt el nekem 1gy a

7zentirásban, mint az életben, #ilágosan ért>et#é, tisztá#á, egyszer$#é lettez 1j >it által.

Csodálom az emberi kislelk$séget, ;sodálom a r%#idlátást, >ogy mégmost is #annak emberek, kik kár>oztatják e tanokat, azt ad#a & elég oktalan*okul, >ogy lerombolja a >it #ilágát, eld1lja a lelki szentélyt, mételylyelárasztja el az erk%l;si érz5letet.

Nagadom@Megersiti a >itet. Kiemeli az erk%l;siséget a arizeismus bék!ib!l és

tisztán, ragyog! énynyel tartja be#onulását az emberi kebelbe.

51



n átéltem ezt mint ember. De mint szellem meg >atározottan ;sakis álta*la, benne élek.

A Eiblia, a 7zentirás ma #agy 1gy t$nik el sokak szemében, mint egy el*#etend, ért>etetlen k%ny#,* #agy pedig mint egy enséges k%ltemény.

gyik sem. k%ny# az él 0gazságok ényes t5k%re.\ =o de >o#a is té#edtem@8iszen én élményeimet regélném el.De ez is >ozzá tartozik. Mert ez ut!bbi nézetem akkor támadt nekem, mi*

kor megismerkedtem az én mesterem utján a spiritismus tanai#al. 7 ez %ssze*egyeztet#e a Krisztusi tanokkal, adja a legszebb lelki, erk%l;si >armoniát.

Az én to#ábbi %ldi életem nem #olt egyéb, mint e tanok #égleges megéré*se keblemben.

Az igazi emberi >it megsz5letése.De érdekes azért is, >ogy látni le>et, miként alakul át az ember, ki anyag*

>oz #an kap;sol#a, nagy mértékben lelkiessé, mikép >elyez>eti át a t1lsulyttestiségérl lelki #ilágára.

z már az elkészitett talaj azután egy 1j #ilág elé, mely reánk #árakozik tá#ozásunk alkalmá#al.

9A j!lelk$eké a mi Atyánk birodalma: & mondá ézus. s ez tényleg igyis #an. A j! lelkeké a szellemek birodalma.

S S S8át itt éltem én a nagy mesterrel, eleled#e a #ilágt!l, a k5l#ilágt!l.De nem is #ágyakoztam #issza belé. 8isz ;sak t%#iseket sz!rt az utamra.

[r%m%kben #ajmi ke#és részem #olt@De ne gondoljátok, >ogy panaszkodnék. 9Mert a szen#edk el#eszik az

jutalmukat, a megalázottak elmagasztaltatnak s a ki magát elmagasztalja & az megaláztatik.:

zek az igazi tanok. a >it élete ezekben lángol.Az én mesterem is ezeket >irdette.

>Yolt. k*v.?

52



Kéziratkéntelels< dr. Oataky Árpád

/kyÁ/

Documents

Égi Világosság 065