BödŒk Zsigmond

Látványos égi jelenségek2005–2006

NAP KiadóDunaszerdahely

2004

3

konyv1 19.4.2005 11:29 Stránka 3

© BödŒk Zsigmond, 2004

4

konyv1 19.4.2005 11:29 Stránka 4

Tartalom

BevezetΠ5

Képes beszámoló a 2003–2004-es év látványos égi jelenségeirŒl 7Nap- és holdfogyatkozások 16A napfogyatkozásokról 19A holdfogyatkozásokról 24A 2003–2004-es év jelentŒsebb ırkutatási eseményeinek krónikája 27Gyırıs napfogyatkozás 2005. október 3-án 39Félárnyékos holdfogyatkozás 2006. március 14-én 44Teljes napfogyatkozás 2006. március 29-én 46Részleges holdfogyatkozás 2006. szeptember 7-én 52A Hold fázisai 2005-ben 54A Hold fázisai 2006-ban 55Csillaghullajtó éjszakák 2005–2006-ban 56A Hold csillag- és bolygófedései 63Várható ırkutatási események 2005–2006-ban 67

71

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 71

BevezetŒ

Az elmúlt két év során Uránia, a csillagászat pártfogó istennŒje bŒkezıenontotta a szebbnél szebb égi jelenségeket, amelyek között egészen ritkákés különlegesek is adódtak. De nemcsak a kínálat volt pazar, hanem szin-te kivétel nélkül kedvezŒ idŒjárási körülmények mellett történhetett abennük való gyönyörködés is. Az elŒrejelzett, csillagászati számításokkalmásodpercnyi pontossággal meghatározható jelenségeken túl váratlancsillagászati eseményekkel is bŒvült Uránia kozmikus látványszínpadánakrepertoárja, amelyek nemcsak a csillagászokat, hanem az érdeklŒdŒ lai-kus közönséget és lázba hozta. Ilyen volt a 2003. november 20-án láthatósarki fény, amely a mi szélességi körünkön ritkaságszámba megy, nemkü-lönben a 2004 tavaszán szabad szemmel is látható két üstökös, a C/2001Q4 NEAT és a C/2002 T7 LINEAR.

Az a szándék, hogy a nagyközönség számára idŒben jelezzük egy-egy csillagászati esemény idŒpontját s rövid ismertetŒben vázoljuk tar-talmi lényegét – kedvezŒ visszhangot váltott ki az olvasók körében. Enem kis motiváló erŒnek köszönhetŒen indítjuk útjára a sorozat követ-kezŒ kötetét. E karcsú könyvecskét a korábbi szempontokat követve, for-mai változtatások nélkül adjuk az olvasók kezébe. Újdonság csak annyilesz, hogy az elmúlt két év jeles csillagászati eseményeit képes beszá-molóban is összefoglaljuk. Aki tanúja, szemlélŒje volt ezen égi je-lenségeknek, bizonyára örömmel idézi fel a képek láttán az élményeit.Aki pedig valamilyen oknál fogva távol maradt volna tŒlük, legalább elapokon „pótolhatja” a mulasztást. Visszatekintünk az elmúlt két évbenmegvalósult nevezetesebb ırkutatási eseményekre is, röviden értékel-ve a sikereket, nem hallgatva el természetesen a kudarcokat sem.

Reméljük, az alábbiakban ismertetésre kerülŒ impozáns égi mutat-ványok mellé újak is kerülnek, amelyeket elŒre nem lehet kiszámítani,legyen az egy látványos kométa, sarki fény, ragyogó fényı tızgömbvagy éppenséggel egy fényes nóva vendégcsillag.

5

konyv1 19.4.2005 11:29 Stránka 5

6

2004 tavaszának szabad szemmel is látható üstököse, a C/2001 Q NEAT

konyv1 19.4.2005 11:29 Stránka 6

Képes beszámoló a 2003–2004-es év látványos égi jelenségeirŒl

A sort Naprendszerünk bolygócsodájával, a Szaturnusszal kezdjük, amely-nek pompázatos gyırıjét a harminc évig tartó Nap körüli keringése so-rán mindig más-más helyzetben látjuk. Közöttük két alkalommal éppenélével fordul felénk, amikor még a földi távcsövek számára is láthatatlanmarad a dereka köré „csavart”, mindössze néhány kilométer vastagságúpántlika. 2003 áprilisában a legteljesebben nyitott (alsó) gyırıállását ta-nulmányozhatták a kisebb csillagászati távcsŒvel rendelkezŒk. Akik pe-dig egy komolyabb távcsŒvel vették szemügyre e lebilincselŒ szépségıbolygót, minden bizonnyal hosszú ideig gyönyörködtek önfeledten a mostkissé szemérmetlen planétánk fedetlenné vált, gömbölyı pocakjában.Azok a csillagászok és amatŒr csillagászok, akik ezen a tavaszon mısze-reikkel vizsgálták a Nap bolygócsaládjának legékesebb tagját, már sok

7

A Szaturnusz bolygó a Hubble-távcsŒvel fényképezve 2003 áprilisában

konyv1 19.4.2005 11:29 Stránka 7

szép felvételt láthattak róla, amelyek a világ legnagyobb távcsöveivel, sŒtaz ırbe kitelepített Hubble-távcsŒvel készültek. De jól tudták azt is, hogymindezek szépségét messze felülmúlják majd a Cassini-ırszonda fényké-pei; a Cassini 2004 júliusában érkezett e bolygó térségébe s vált annak„adoptált” holdjává. ErrŒl bŒvebben olvashatnak a következŒ fejezetbenaz olvasók, de kicsit elŒre sietve már most elárulhatjuk, minden képzele-tet felülmúltak a Földre küldött felvételek. Az itt látható képek közül azegyik még a Hubble-ırtávcsŒvel készült, a másik pedig már a Cassini fe-délzeti kamerájával.

Május elején azonban már egy másik „bolygós eseményre” készülŒdtekaz amatŒr csillagászok, mégpedig a Merkúr átvonulására. A Merkúrnaka Nap korongja elŒtti átvonulása, a bolygó látszólagos pici mérete miatt,puszta szemmel sajnos nem figyelhetŒ meg, s noha a csillagászok verŒfé-

8

A Szaturnusz a Cassini fedélzeti kamerájával fényképezve 2004. július 17-én

konyv1 19.4.2005 11:29 Stránka 8

nyes idŒben végezhették megfi-gyeléseiket, valószínıleg anagyközönség soraiból kevesenlátták ezt az eseményt. ElsŒsor-ban az Œ kedvükért közljünk azitt látható felvételt a 2003. má-jus 7-én lezajlott jelenségrŒl. AMerkúr átvonulása nem tarto-zik a legritkább csillagászatijelenségek közé, ám a 2006.november 8-án sorra kerülŒ át-vonulása Európából nem leszmegfigyelhetŒ. Legközelebb2016. május 9-én részesülhe-tünk újból a Nap és a Merkúrrandevújából, ha azt a meteoro-lógia védŒszentje is úgy akarja.

Nem kellett azonban sokat várniuk azoknak sem, akik szabad szem-mel is jól látható égi jelenségre vágytak, ugyanis május 16-án egy ha-

misítatlan teljesholdfogyatkozásmagával ragadólátványa fogadtaa korán kelŒket.Az ég színpadjátezúttal sem függö-nyözték le komorfellegek, s a Holdtöbb mint egyórán át tartó elfo-gyását zavartala-nul lehetett szem-lélni, ám amikorteljesen árnyékbamerült az utolsólátható szeletkéjeis a Hold korong-

9

A Merkúr átvonulásának sorozatfelvétele

A 2003. május 16-i teljes holdfogyatkozás. ElŒtérben egyrepülŒgép sziluettje látható (Fotó: John Nordlie)

konyv1 19.4.2005 11:31 Stránka 9

10

A 2003. május 31-i részleges napfogyatkozás maximális fázisa (Fotó: Szabó István)

A részleges napfogyatkozás látványa (Fotó: BödŒk Zsigmond)

konyv1 19.4.2005 11:31 Stránka 10

11

A Mars a legnagyobb közelsége idején (Fotó: Till Credner)

konyv1 19.4.2005 11:37 Stránka 11

jának, tŒlünk nézve éppen lenyugodott. A sötétben való bujkálásá-nak és kiteljesedésének már csak az amerikai kontinens lakói lehet-tek szemtanúi.

A május hónapi eseménysorozat ezzel még nem zárult le, ugyanis a hó-nap utolsó napjának hajnalán Uránia segédrendezŒje egy parádés részle-ges napfogyatkozást tızött mısorára. A szereposztás és a történet az idŒkkezdetétŒl ugyanaz, de azért, hogy ne váljon unalmassá, a rendezŒ min-dig alakít egy kicsit a dramaturgián. Hol a díszlet más, hol pedig a fŒsze-replŒ Napot „falja fel” váltakozó „adagban” a Hold úrfi. (Azok az igaziközönségcsalogató elŒadások, amikor teljesen bekebelezi, s néhány perc-re sötétség borul világunkra.) Nem beszélve arról, hogy az elŒadások min-dig máskor kezdŒdnek. Ezúttal a napkeltére esett a választása, de éppenez adta az egyfelvonásos jelenet különlegességét. Ugyanis már jócskánmegfogyatkozva „lépett színre” a Nap, s a látóhatár felett forgolódó sta-tiszta felhŒkisasszonyok és egyéb fa-, domb- és épületkulisszák együtte-sében feledhetetlen látványt nyújtott a karcsúvá fogyó Napkirály.

Azonban a 2003-as év igazi szenzációjának minden kétséget kizáróana Mars legnagyobb közelsége számított. Bolygószomszédunk több ezeréve nem járt olyan közel a Földhöz, mint éppen 2003. augusztus 27-én. Eb-ben a hónapban feltınŒen vörös fényével pompázott esténként déli irány-ban az égbolton, s aligha akadt ember, aki ne szentelt volna némi kis idŒt

A 2003. november 9-i teljes holdfogyatkozás

12

A 2004. május 4-i teljes holdfogyatkozás sorozatfelvétele

konyv1 19.4.2005 11:37 Stránka 12

a benne való gyönyörködésre. Néhány generációnak nem lesz része ilyenvarázslatos látványban, ugyanis a Mars a Földhöz hasonló közelségbecsak 2287 augusztusában kerül.

Szusszanásnyi idŒ után, 2003. november 9-ére szólt a következŒelŒadásra a meghívó, amely alkalomból újból egy teljes holdfogyatkozástnézhettek végig az érdeklŒdŒk. Az idŒjárás ezúttal is kegyeibe fogadta anézŒket. A részleges fogyatkozás kezdetétŒl az árnyék elhagyásáig háromés fél óra telt el, de a Hold teljes elfogyása csak egy „villámjelentbe”sırılt, ugyanis mindössze 24 percig tartott. Talán a kései kezdés (éjjeli kétóra) volt a kapkodás oka, vagy az, hogy a program összeállítója jól tudta,a következŒ évadban ismét két alkalommal kerül színre teljes holdfogyat-kozásról szóló kozmikus színmı.

Úgy is lett, a korábbi sikeres premiereken felbuzdulva, az esti égboltszemlélésére leginkább alkalmas május hónapban, annak negyedik nap-ján a kora esti órákban indította az újabb teljes holdfogyatkozást amegszokott társulat. A Hold teljes elfogyásáig zavartalanul tiszta égboltmellett volt élvezhetŒ a produkció, de valami gond lehetett a fŒvilágo-sítóval, mert amíg a Hold a Föld árnyékában járta a kanosszát, le kel-lett egy idŒre ereszteni a felhŒfüggönyöket. Az elŒadás végére azonbanújból helyreállt a rend, s a fényerejét fokozatosan visszanyerŒ Holdatmár nyílt színi tapssal köszönthette a nagyérdemı. A csendes langyme-leg éjszaka bizonyára sokakat csalt ki a szabadba, a szerelmespárok nemkis bosszúságára, de lehet, hogy megtudva, mi is zajlik az égen, kis idŒ-re Œk is felfüggesztették a csillagválasztás halaszthatatlan mıveletét.

A 2004-es év legnagyobb csillagászati eseménye a régóta várt Vénusz-átvonulás volt. A Földön ma élŒ emberek közül még senki sem láthatottilyen eseményt, mivel az utolsó Vénusz-átvonulás 1882. december 6-án kö-vetkezett be. A médiumok ennek megfelelŒen bŒ terjedelemben foglal-koztak a jelenséggel, ennek köszönhetŒen nagyon sokan látták e ritka csil-lagászati eseményt; no és persze annak köszönhetŒen is, hogy verŒfényes

13

konyv1 19.4.2005 11:37 Stránka 13

nap köszöntött ránk. Bár félŒ volt, hogy a májusi folyamatos esŒzésekés gyakori felhŒs idŒszakok meghiúsítják a sikeres megfigyelést, 2004.június 8-a délelŒttjén több városban távcsöves bemutatásokat tartottakamatŒr csillagászok, s nekik is köszönhetŒen remélhetŒleg sokakbanmaradt meg szép emlékként a Vénusz bolygó végigaraszolása a Nap ko-rongja elŒtt.

Az eltelt két év gyakori elŒadásai miatt elfáradt égi szereplŒk, úgy lát-szik, még egy kis haknizást sem iktattak be nyári programjukba. Az ég sze-

14

A 2004. június 8-i Vénusz-átvonulás

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 14

relmesei számára maradt a megszokott és mindenki által jól ismert augusztusi csillaghullás, amelyre évrŒl évre bizton számíthatnak amıkedvelŒ csillagászok. Igaz, a beharangozott nagy meteorzápor el-maradt, de a szokásos csillaghullós augusztus 11–12. éjszakájábanezúttal sem kellett csalódniuk az arra váróknak.

Az Œszi idényre már csak egyetlen jelentŒsebb csillagászati eseménymaradt, az október 28-i teljes holdfogyatkozás. A könyv nyomdába adá-si idŒpontja miatt a szerzŒ errŒl itt most nem tud beszámolni. Remél-hetŒleg azonban az idŒjárás ezúttal is kegyeibe fogadja majd az ér-deklŒdŒket, s a hajnali idŒpont ellenére sokaknak szerez közel három ésfél órán át feledhetetlen élményt. A következŒ teljes holdfogyatkozásra2007. március 3-ig kell majd várnunk.

15

Több Perseida-hullócsillag egy fényképre való másolása

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 15

Nap- és holdfogyatkozások

A Föld keringésének egyik következménye, hogy bolygónkról nézve aNap korongja napról napra eltolódik a csillagos háttér elŒtt, és egy évalatt egyszer körbejárja az égboltot. A napi elmozdulás majdnem pon-tosan 1°, ugyanis a 360°-os teljes szöget 365 nap alatt teszi meg. A Napezen látszólagos körbevándorlásának útvonala (görögül ekliptika) men-tén látható csillagokból alakította ki az emberi képzelet az állatövi csil-

lagképeket.Azt a síkot,

amelyben aFöld végzi ke-ringését a Napkörül, a csillagá-szok a Nap-rendszer síkjá-nak tekintik, ésehhez viszonyít-va határozzákmeg az összestöbbi naprend-szerbeli égitest(bolygók, kis-bolygók, üstö-kösök) pálya-síkját. Nem kellkülönösebb fej-törés annak fel-ismeréséhez,

16

Föld

A Hold pályájának csomópontjai

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 16

hogy ha a Hold is pontosan ebben a síkban keringene a Föld körül, ak-kor minden hónapban egyszer elvonulna a Nap és a Föld között, napfo-gyatkozást idézve elŒ, míg az ellenkezŒ oldalon áthaladva a Föld árnyé-kában fogyatkozást szenvedne. Ez azonban nincs így. A Hold pályasíkjaa Földével 5° 8’ 43” hajlásszöget zár be, így csak kivételes alkalmakkor lép-het fel e két jelenség valamelyike. A fentiekbŒl logikusan következik,hogy a Hold az útjának felét a földpálya síkja felett, másik felét pedig alat-ta teszi meg, és mindössze két pontban metszi azt. Ezeket a pontokatnevezzük a holdpálya csomópontjainak. Fogyatkozás-jelenség tehátcsak akkor következhet be, ha a Hold keringése során éppen e csomó-pontok valamelyikében vagy közvetlen közelében tartózkodik, s egy-idejıleg a szóban forgó csomópont éppen a Nap–Föld összekötŒ egye-nesén vagy annak közelségében található. Amennyiben a feltételekcsak részben teljesülnek, a fogyatkozások részlegesek.

A holdpálya csomópontjai nem stabil helyzetıek, hanem a Hold moz-gásával ellentétes irányban lassan körbevándorolnak. Az ennek okai-

17

A Hold árnyéka a Föld felszínén az 1999-es teljes napfogyatkozás idején

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 17

ról való értekezés nem célja e kiadványnak, így most elégedjünk megazzal, hogy a körbevándorlásnak köszönhetŒen a csomópontok és aholdfázisok 6585 nap 7 óra és 43 perc elteltével kerülnek vissza majd-nem pontosan a kiindulási helyzetükbe. Ez a kaldeusok által felismertés szárosznak (ismétlŒdésnek) elnevezett periódus átszámítva 18 év 10nap 7 óra 43 percig tart (ha egy adott ciklusban a szökŒévek száma öt,akkor egy nappal tovább). Egy szárosz idŒtartamára 223 szinodikushónap (a Hold két egymást követŒ azonos fázisa között, például a hold-töltétŒl holdtöltéig eltelt idŒ, ami 29,53059 nap) és 242 drakonikus hó-nap (a Hold egyik csomópontjától ugyanabba a csomópontba történŒvisszatérése alatt eltelt idŒ, ami 27,21222 nap) esik. E két ciklus azon-ban nem egyezik pontosan, mivel a 242 drakonikus hónap 6585,35724napig, a 223 szinodikus hónap viszont csak 6585,32157 napig tart. Az 51percnyi idŒkülönbség azt eredményezi, hogy a fogyatkozások látható-sága a Föld felszínérŒl kissé nyugatabbra és északabbra tolódik el, mi-által a teljes napfogyatkozások fokozatosan részlegesekké változnak ésfordítva. A teljes fogyatkozási ciklus nagyjából 1300 évig tart.

Egy szárosz periódus alatt 41 napfogyatkozás és 29 holdfogyatkozáskövetkezik be, míg ezer év alatt 2375 napfogyatkozás (838 részleges, 773gyırıs, 105 teljes-gyırıs, valamint 659 teljes) és 1543 holdfogyatkozás(827 részleges, 716 teljes) figyelhetŒ meg. Egy évben maximálisan 7, leg-kevesebb 2 fogyatkozás lehetséges. Ha csak 2 van, akkor mindkettŒ nap-fogyatkozás.

És a mindenség e konok egykedvıséggel járatott égi golyóbisainakmagával ragadó konstellációi nekünk, egyszerı halandóknak alkalmatadnak arra is, hogy megtorpanva az élet vad iramában kissé eltöpreng-jünk az idŒk mulandóságán. Jó az, ha néha porba roskad a lélek, mikorszembesül kicsinyes céljaival, a birtoklás és a gyıjtögetés hiábavalósá-gának tudatával, hogy rádöbbenjen az ember, a porszemnél is pará-nyabb Œ, s csupán egy gyarló vándor, jelentéktelen átutazó ebben a gon-dolatban sem bejárható világban. De talán felemel és némi vigasztnyújt annak tudata, hogy ez az elhanyagolhatóan pici emberi lény egytöredéket megérthet a nagy egészbŒl, s megadatik számára, hogy rövidéletútja során a mindenséggel mérhesse önmagát...

18

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 18

A napfogyatkozásokról

A Holdat a Nap világítja meg, ezért holdfogyatkozásról akkor beszélünk,amikor a Föld árnyékán áthaladva elveszíti ezt a fényét. A fogyatkozás aFöld felszínérŒl mindenhonnan látható, ahol a jelenség ideje alatt a Holdfenn van az égen, és egyes fázisai (kezdete, vége) ugyanabban az idŒpil-lanatban következnek be valamennyi megfigyelŒ számára. Ezzel ellentét-ben napfogyatkozáskor a Nap nem huny ki, hanem az éppen elŒtte elvo-nuló Hold takarja el ragyogó korongját vagy annak egy részét. KülönbözŒföldrajzi helyekrŒl nézve a Nap fogyatkozásának mértéke és bekövetke-zésének idŒpontja is eltérŒ.

19

A napfogyatkozások lehetséges változatai aszerint,hogy a Holdnak melyik árnyékzónája éri el a Föld felszínét

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 19

Pontszerı fényforrásból a fény a tér minden irányába egyenes vonalban,sugárszerıen terjed. Az egyes fénysugarak sohasem metszik egymást,széttartanak. Ellenben, ha nem pontszerı a fényforrás, hanem valamilyennagyobb méretı test, akkor a felületének minden egyes pontjából kiindu-ló sugarak metszik egymást. Egy ilyen nem pontszerı fényforrás elŒteré-be helyezett test mögött háromféle árnyéktér keletkezik. Mellékelt ábrán-kon a fényforrásként szereplŒ Nap s az árnyékot vetŒ Hold példájábólkönnyen követhetŒ, hogy a teljes árnyékban egyáltalán nem látható aNap, a félárnyékban csak részben, míg a harmadik térrészbŒl a fényfor-rásnak csak a pereme figyelhetŒ meg. Teljes napfogyatkozást a Föld fel-színének azon helyeirŒl észlelhetünk, ahová a Hold teljes árnyékánakkúpja vetül. Ennek az árnyékfoltnak az átmérŒje a legkedvezŒbb esetbenis legfeljebb 309 kilométer, de rendszerint ennél jóval kisebb. Egyidejılegezen körrel koncentrikusan mintegy 4500 kilométer távolságig a fogyat-kozás részlegesnek látható, miközben a középponttól távolodva a napko-rong takartságának a mértéke is egyre csökken. Kialakulhat olyan hely-zet is, hogy a Hold nem képes elfedni az egész Napot, hanem csak gyırısfogyatkozást idéz elŒ. Ilyenkor tulajdonképpen a Föld felszínét nem éri ela Hold árnyékának kúpja, hanem csak annak félárnyékban folytatódó ré-

20

Teljes napfogyatkozás sorozatfelvétele

konyv1 19.4.2005 11:38 Stránka 20

sze. TudvalévŒ ugyanis, hogy a Föld a Nap körül, a Hold pedig a Föld kö-rül nem körpályán, hanem kissé elnyújtott ellipszis alakú pályán kering.Ezért a FöldrŒl nézve a Nap és a Hold látszólagos nagysága idŒrŒl idŒreváltozik, éspedig aszerint, hogy közelebb vagy távolabb tartózkodnak-ebolygónktól. Ha napfogyatkozáskor a Föld napközelben tartózkodik (azészaki féltekén akkor van tél), a Hold meg földtávolban (vagyis látszóla-gos nagysága kisebb), akkor a fogyatkozás csak gyırıs lehet. Ilyenkor aHold ugyan sötét korongként rávetül a Nap képére, de a peremén túl egykeskeny gyırı kilátszik mögüle. Ennek a helyzetnek egy különleges vál-tozata, amikor e két égitest látszólagos nagysága csaknem egyforma.A fogyatkozás a Föld bizonyos pontjain gyırısnek látható, míg má-sutt teljesnek, mivel a gömb alakú bolygónk földrajzi helyeinek távol-sága sem egyforma a Holdtól. Ilyenkor a fogyatkozás ott teljes, aholéppen délben következik be.

21

Részleges napfogyatkozás

konyv1 21.4.2005 14:51 Stránka 21

Korábbi gondolatmenetünkhöz visszatérve, teljes napfogyatkozás tehátegy adott pillanatban arról a legfeljebb 309 kilométer átmérŒjı földrajziterületrŒl figyelhetŒ meg, ahová a Hold teljes árnyéka vetül. Minthogyazonban a Nap és a Hold a Földhöz képest folyamatosan változatatja he-lyét és a Föld maga is forog tengelye körül, az említett árnyékfoltbolygónk felszínén folyamatosan továbbvándorol – hozzávetŒlegesenegy kilométer másodpercenkénti sebességgel. Így a teljes napfogyat-kozás megfigyelésére alkalmas terület lényegében egy keskeny, ámtöbb ezer kilométer hosszú sáv, melynek hosszában más-más idŒpilla-natokban következik be a teljes elsötétedése életet adó csillagunknak.Egy adott földrajzi helyrŒl elméletileg legfeljebb 7 perc 31 másodper-cig látható a fogyatkozás teljessége, általában azonban ennél jóval rö-videbb ideig. Csillagászok kiszámolták, hogy az elŒttünk álló2004–2526 közötti években a leghosszabb teljes napfogyatkozás 2186.július 16-án lesz 7 perc 29 másodperces idŒtartammal. A 20. századbana leghosszabb teljes napfogyatkozás 1955. június 20-án volt, ami 7 perc 8másodpercig tartott (Európából nem volt látható).

Kivételes szerencse, hogy a földlakóknak egyáltalán lehetŒségük vangyönyörködni a teljes fogyatkozás nagyszerı látványában. Ez egyedül an-nak köszönhetŒ, hogy a Hold látszólagos nagysága kevéssel ugyan, de meg-haladja a Nap látszólagos nagyságát (bár fentebb említettük, hogy ez nemmindig áll fenn, ezért ilyenkor csak gyırıs napfogyatkozás jöhet létre). Tu-lajdonképpen arról van szó, hogy a Hold annyival van közelebb hozzánka Napnál, ahányszor kisebb az átmérŒje. Amennyiben a Hold néhányezer kilométerrel távolabbi pályán keringene a Föld körül, vagy pedig át-mérŒje lenne kisebb néhány száz kilométerrel, akkor bolygónkról soha-sem láthatnánk a Nap teljes fogyatkozásának jelenségét. Magyarország-ról legutóbb 1999. augusztus 11-én, azt megelŒzŒen 1842. július 8-án voltlátható teljes napfogyatkozás, a legközelebbire pedig csak 2081. szeptem-ber 3-án kerül sor.

Amíg egy adott földrajzi helyrŒl teljes napfogyatkozás átlagosan 300évenként figyelhetŒ meg, addig a részleges napfogyatkozás látványábanviszonylag gyakran, évtizedenként két-három alkalommal is lehet részünk.Bár egy teljes napfogyatkozás megrázó élménye semmi máshoz nem ha-sonlítható, központi csillagunk részbeni elfogyása is lenyıgözŒ látvány.

A mai modern számítógépek segítségével hosszú évszázadokra elŒ-re másodpercnyi pontossággal kiszámíthatók a napfogyatkozások, de

22

konyv1 21.4.2005 14:51 Stránka 22

ugyanúgy idŒben visszafelé is meghatározhatók, hogy mikor, hol és mi-lyen fogyatkozások voltak láthatók. Ez ma már nélkülözhetetlen segítsé-get nyújt a történészeknek, hiszen a hajdanvolt krónikások sokszor pon-tatlanul, hiányosan vagy az éppen uralmon lévŒk óhajának megfelelveszándékosan helytelenül rögzítették egy-egy történelmi esemény idŒpont-ját. Viszont a bekövetkezett napfogyatkozásokról – mivel félelmetes égijelnek számítottak – csaknem minden esetben beszámoltak. Ma játszikönnyedséggel visszakövetkeztethetünk ezeknek az eseményeknek a pon-tos idejére, s azokhoz viszonyítva más történések idŒpontjai is pontosanmegállapíthatók. Így a csillagászat egyben a história hasznos segédtudo-mányává is vált.

23

Napkelte a Lomnici-csúcsról

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 23

A holdfogyatkozásokról

Az éjszaka kopott vándora, a Hold, valamikor az idŒk hajnalán sze-gŒdött szolgálatunkba, s azóta rója rendíthetetlen nyugalommal sem-mibe veszŒ égi köreit világunk körül. Lámpásában a Nap szelíd fényéthordozza idŒtlen idŒk óta, amely hol több, hol kevesebb – mikormennyire van éppen szüksége a földi világnak. Nem fukar, ám nem isbŒkezı, nem siet, de sohasem késik, s hogy öregszik, azt abból is látni,hogy jó elŒre megérzi az idŒjárás változásait. Sejtelmes fényével meg-világítja a gyalogutakat, ezüstpallókat ver a folyók vizére, s évszázadokóta rímeket varázsol elŒ a poéták lelkében... Olykor meg – ki gondol-ná? – hajlott kora ellenére egészen furcsa mutatványokat hajt végre.Amikor éppen ereje teljében van, fogja magát és alámerül a Föld ár-nyékába. Talán keres valami rég elveszett dolgot, vagy csak una-lomızésbŒl riogatja a babonákkal és mindenféle kósza hiedelmekkelegykönnyen rászedhetŒ földlakókat, de akárhogy van is, az efféle dol-gokat illik alaposabban szemügyre vennünk.

24

A holdfogyatkozás létrejöttének ábrázolása

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 24

Annak ellenére, hogy csaknem másfélszer gyakrabban következ-nek be napfogyatkozások, egy adott földrajzi helyrŒl jóval több hold-fogyatkozás figyelhetŒ meg. Holdfogyatkozáskor ugyanis a Hold aFöld árnyékába kerül, tehát elveszíti Naptól kapott fényét, s ez a Föl-dön mindenütt látható, ahol égi kísérŒnk a látóhatár felett van. Ezzelellentétben a napfogyatkozás helyi jelenség, mert a Napot eltakaróHold árnyéka mindössze néhány száz kilométeres sávban vetül a Földfelszínére.

A Föld a Nap állásával ellentétes oldalra kúp alakú árnyékot vet,amely mintegy 108 földátmérŒnyi távolságba nyúlik. A Hold nagyjából30 földátmérŒnyi távolságban kering, ahol az árnyékkúp metszeténekátmérŒje 9200 kilométer, azaz több mint két és félszer meghaladja aHold átmérŒjének nagyságát. EbbŒl könnyedén kiszámítható, hogyegy-egy holdfogyatkozás maximális idŒtartama az árnyék érintésénekpillanatától egészen a kilépésig 3 óra 49 perc lehet. A teljes fogyatko-zás idejére, vagyis amíg az egész holdkorong az árnyékban tartózkodik,legfeljebb 1 óra 44 perc jut. Holdfogyatkozás csak holdtöltekor lehet-séges, éspedig akkor, ha a telihold bekövetkeztének idŒpillanatábannincs távolabb 12,1°-nál csomópontjától (teljes holdfogyatkozás pedigbiztosan akkor jön létre, ha ez a távolság 4,2°-nál kisebb). Impozáns je-lenség, hogy a Hold korongja nem válik láthatatlanná a teljes fogyat-kozás ideje alatt sem, hanem világosabb vagy sötétebb vörös színbentovábbra is megfigyelhetŒ az égbolton. Ennek az a magyarázata, hogya földi légkör a Nap fényét megtöri és szórja, akár egy rossz lencse, és

25

Képmontázs egy teljes holdfogyatkozás lefolyásáról

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 25

ebbŒl a szórt fény-bŒl még elegendŒjut a Hold felszí-nére ahhoz, hogyaz éppen láthatómaradjon. A Holdszíne és sötétségeteljes fogyatkozá-sonként más ésmás. Nagymérték-ben függ a FöldfelhŒzetének ki-terjedésétŒl, sŒt alégkör szennye-zettségétŒl is. Iga-zolt tény, hogynagy vulkánkitö-rések után a lég-körbe kerülŒ óriá-si mennyiségı porés hamu jelentŒs

mértékben befolyásolja a teljes holdfogyatkozások fényességét. Ezt azelmúlt századok során végzett csillagászati megfigyelések teljes mérték-ben alátámasztották. ElŒfordult, hogy a nagy vulkánkitörések évébenvagy közvetlen azután csaknem láthatatlan vagy egészen sötétvörös fo-gyatkozások lefolyását rögzítették a megfigyelŒk.

A régi görögök a holdfogyatkozások megfigyelésébŒl következtettekarra, hogy a Föld gömbölyı. A Hold felszínén ugyanis a Föld árnyéká-nak pereme mindig körívet mutatott, amelyet csak olyan térbeli alak-zat idézhet elŒ, amelynek gömb az alakja.

Ha teljes holdfogyatkozáskor éppenséggel a Holdon tartózkodnánk,akkor onnét nézve akár több órán át tartó teljes napfogyatkozást figyel-hetnénk meg. Ilyenkor a Hold egén a Föld sötét korongként takarná ela Napot, de a légkörén áthatoló napsugarak miatt egy bíborvörös sze-gély kísérteties fénygyırıként továbbra is látható maradna.

26

A Hold a teljes elfogyása elŒtti pillanatokban

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 26

A 2003–2004-es év jelentŒsebb ırkutatásieseményeinek krónikája

Alig múlik el nap, hogy a világ valamely pontján ne bocsátanának fel avilágırbe valamilyen ırszondát vagy mıholdat. Túlnyomó többségükrŒla hétköznapi ember nem is szerez tudomást, hiszen az ıreszközök zö-me katonai és telekomunikációs célokat szolgál, s az egyéb mestersé-ges égitestek felbocsátása is olyan gyakorivá vált, hogy legfeljebb a saj-nálatos módon elŒforduló katasztrófák hallatán értesül róluk. Így hahírül vesszük is, hogy valamilyen tudományos céllal indítottak útnakegy-egy csillagászati mıholdat vagy bolygóközi szondát, pár nap múl-va már kitörlŒdik emlékezetünkbŒl, s nem is gondolunk arra, hogy ezeka szorgalmas mıszeregyüttesek pontosan és fáradhatatlanul végzik rá-juk bízott feladataikat, róják kitartóan köreiket éltetŒ csillagunk, a Napkörül, vagy már olyan messzi tartományokba eljutva adnak nekünk hír-adást az ottani világokról, ahova – míg eljutnának – a mesebeli lényekis sok-sok pár hétmérföldes csizmát koptatnának el.

Az utóbbi két évben sem szıkölködtünk szenzációs ırkutatási sike-rekben – ezekbŒl kínálunk most egy kis összefoglalót.

Ha a Naprendszer kialakulása körüli idŒszakról valami biztosat sze-retnénk megtudni, elsŒsorban az üstökösöket kell „vallatóra fognunk”,ugyanis ezek az égitestek Œrizték meg azt az Œsanyagot, amelybŒl boly-górendszerünk formálódott. ÉrthetŒ tehát, hogy az utóbbi évekbenegyre-másra bocsátanak fel üstökös- és kisbolygókutató ırszondákat,melyek sorában kiemelkedŒen fontos szerep jut az Európai Ùrhajózá-si Ügynökség (ESA) Rosetta névre keresztelt szondájának. A program-ban 1998 óta magyar kutatók is részt vesznek, akik az ıreszköz megépí-tése során a fedélzeti számítógép, az elektromosenergia-ellátó rendszerés néhány tudományos kísérlet elkészítésébe kapcsolódhattak be. Az

27

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 27

28

A Rossetta-ırszonda 2004. március 2-i indítása Kourouban

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 28

ırszondát, amely a nevét a híres Rosette-i kŒrŒl kapta (e kŒ három-nyelvı felirata alapján fejtette meg 1822-ben Jean-François Champol-lion francia tudós az egyiptomi hieroglifákat). A szonda végsŒ célja aWirtanen üstökös 2011-ben történŒ megközelítése, majd annak magjá-ra egy leszállóegység eljuttatása lett volna. Azért „lett volna”, mert adolgok másként alakultak.

Az ırszonda indítását eredetileg 2003. január 12-re tızték ki. A Wir-tanen üstökös és a gyorsításban közremıködŒ bolygók pozíciója janu-ár 31-ig, az ún. indítási ablak bezárulásáig adott alkalmat arra, hogy akitızött cél megvalósítható legyen. EllenkezŒ esetben az elŒre kiszámí-tott, bonyolult bolygóközi manŒverek segítségével sem lett volna ké-pes elérni 2011-ben úti célját. AmitŒl a szakemberek a leginkább félnek,ezúttal is bekövetkezett. Az ırszonda világırbe juttatására kiszemeltAriane 5 típusú hordozórakétánál egy felbocsátás során mıszaki prob-lémák merültek fel, s annak tüzetes kivizsgálásáig szüneteltettek min-den startot. A Rosetta startja is késett, végül kifutott az idŒbŒl, emiattúj programot és célüstököst kellett keresni a Wirtanen helyett, olyat,amely fizikai tulajdonságaiban jól egyezik a Wirtanenéval, hiszen eh-hez tervezték a szonda leszállóegységét.

A Rosetta-ırszondát több mint egyéves csúszással, 2004. március 2-án, közép-európai idŒ szerint reggel negyed kilenckor emelte magasbaegy Ariane 5 típusú hordozórakéta a Francia Guyanában lévŒ kourouikilövŒállomásról. Az indítás után 10 perccel a Rosetta Föld körüli par-kolópályára, majd alig két órával késŒbb, begyújtva a rakéta másodikfokozatát s elhagyva bolygónkat, hiperbolapályára állt.

Az új program szerint a Rosetta 2014-ben áll pályára a 67P/Csurju-mov–Geraszimenko-üstökös körül, majd egy leszállóegységet juttat annakjeges felszínére. Tízévnyi utazása során a Rosetta háromszor (2005-ben,2007-ben és 2009-ben) repül el a Föld és egyszer a Mars mellett, hogya bolygók gravitációs mezŒje, akár egy biliárdgolyót, olyan pályára lök-je, amely eljuttatja az üstökös környezetébe. A randevú létrejötte utána Rosetta egy kisméretı leszállóegységét az üstökös jeges magja feléereszti, maga pedig két évig kering majd a Nap felé haladó égitest kö-rül, miközben megvizsgálja összetételét és a kóma, valamint a csóva ki-alakulásának folyamatát. Amikor ezek a sorok íródnak, a Rosetta mártúl van a fedélzeti berendezések ellenŒrzésének elsŒ szakaszán, amely-nek során mindent rendben találtak. Április 30-án a frissen aktivizált

29

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 29

kamerarendszerrelmég felvételeket iskészített az éppennapközelben járóC/2002 T7 (LINE-AR) jelölésı üstö-kösrŒl. Úgy tınikfel, minden adottahhoz, hogy a Ro-setta sikeresen tel-jesítse misszióját.Felbecsülhetetlentudományos ered-ményeket ért el azinfravörös tarto-mányban vizsgáló-dó Spitzer-ırtávcsŒ(korábbi nevénSIRTF – Space Inf-rared Telescope Fa-cility), amelyet a

NASA 2003. augusztus 25-én bocsátott fel a floridai Cape Canaveral ki-lövŒállomásról. A világır objektumai által kibocsátott infravörös sugár-zás jelentŒs részét a földi légkör elnyeli, ezért ahhoz, hogy a szóban for-gó égitestek kialakulásának körülményeirŒl árulkodó hullámtartománydetektálható legyen, szükséges az arra alkalmas mıszereket az atmosz-férán túlra telepíteni. A 85 centiméter átmérŒjı tükrös távcsŒ kezdettŒlfogva ontja a rendkívül értékes információkat a világegyetem távolitartományaiból, de többek között neki köszönhetŒ a Sedna nevet ka-pott bolygó felfedezése, amelyet a csillagászok Naprendszerünk tizedikbolygójának tartanak.

Nem kellett olyan hosszú ideig várni a Mars Exploration Rovers (Mar-si FelderítŒ Jármıvek) ırexpedíció-sikerére sem, amelyet a NASA a vö-rös bolygó 2003. augusztus 28-án bekövetkezett különlegesen szoros kö-zelségét kihasználva indított. A Marsra juttatott két jármı (Spirit, Opportunity) legfontosabb küldetése a bolygón korábban felfedezettvízjég jelenlétének bizonyítása és geológiai hatásainak vizsgálata volt.

30

A Spitzer-ırtávcsŒ felvételei az M81-es galaxisról

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 30

A Spirit-marsjáró közel 500 millió kilométeres ırutazás után, 2004.január 4-én landolt a Marson, a Gusev-kráter központi vidékén. Azértesett a választás erre a helyszínre, mert a feltételezések szerint a Gu-sev-krátert a múltban víz töltötte fel egy természetes tavat képezve, ígya marsi víz és az estleges élet nyomainak kutatására az egyik legal-kalmasabb terepnek tekintették a szakemberek. A Spirit (Értelem)közvetlen megérkezése után lenyıgözŒ panorámaképeket küldött aFöldre, mıködésének második hetében azonban pár napra elhallga-tott, a földi irányítók nem kis riadalmára. A rádiókapcsolat azonbana hamarosan helyreállt, és a „robotgeológus” zavartalanul továbbíthat-ta mérési eredményeit a Földre.

A Spirit ikertestvére, az Opportunity (LehetŒség) nevet viselŒ boly-góközi szonda 2003. július 7-én kezdte meg utazását a Mars felé, s 2004.január 25-én érkezett meg a bolygóhoz. A leszállást teljesen automati-kusan végezte, hiszen a földi irányítóközpontból a rádiójelek oda- svisszatartó, közel háromnegyedórás útja miatt gyors beavatkozásra nemnyílt mód. A mıvelet tökéletesen sikerült, a landolás helyszíne pedigminden várakozást felülmúlt. Az elsŒ felvételek alapján ugyanis kide-

31

A Spirit panorámafelvétele a Mars felszínérŒl

Az Opportunity felvétele a Meridián-fennsíkon lévŒ Farm-kráterrŒl

konyv1 21.4.2005 14:52 Stránka 31

rült, hogy a Meridian-síkságon kijelölt leszállási területen az Opportu-nity egy 20 m átmérŒjı kráterben fejezte be a pattogást és a gurulást,amelynek oldalfalában addig a Naprendszerben sehol másutt eddignem látott, egymásra rakódott kŒzetrétegek voltak kivehetŒk. A kŒzet-rétegek alapos vizsgálatai végül is megadták a választ az oly régóta vártkérdésre: szerkezetük, összetételük, a bennük lévŒ szulfátok jelenlétemind egykori víz jelenlétére utalnak. Ezek a kémiai nyomok tehát aztbizonyítják, hogy a távoli múltban folyékony víz volt a Marson! Az Op-portunity egyik mıszere hidratált vas-szulfát jelenlétét is kimutatta,amely a Földön jarozit néven elŒforduló ásvány. Ez a mi bolygónkoncsak sós vízben alakulhat ki. Ha tehát a vörös bolygón volt egykor víz,akkor óhatatlanul felvetŒdik a kérdés, vajon volt-e élet a Marson?

A Mars kutatásában elsŒ alkalommal vesz részt az ESA (EurópaiÙrhajózási Ügynökség), amely a Mars Express nevı marsszondáját2003. június 2-án bocsátotta fel Bajkonurból egy Szojuz–Fregat-hordo-zórakétával. A misszió egyik lényeges feladata lett volna az ırszondán

elhelyezett Beagle 2 el-nevezésı kutatószondá-nak a Mars felszínére va-ló juttatása, amely azélet nyomai után kuta-tott volna. Sajnos, indo-koltan használtuk isméta feltételes módot, mertugyan a start, az utazásés a Mars Express pályá-ra állása tökéletesen si-került, a Beagle 2 (ilyennevı hajón utazott expe-dícióján Charles Dar-win, az evolúcióelméletmegalkotója) ejtŒernyŒ-je és légzsákjai nem bi-zonyultak elegendŒneka biztonságos landolás-hoz. A Mars Expressmérései szerint a leszál-

32

A Mars Express

konyv1 21.4.2005 14:53 Stránka 32

lás idején a légkör sırısége érzékelhetŒen lecsökkent, amit a tombolóporvihar idézhetett elŒ azzal, hogy kissé felmelegítette az atmoszférát.A Beagle 2 minden bizonnyal túlságosan nagy sebességgel csapódott aMars felszínére és tönkrement, emiatt a vele való kapcsolatfelvételi kí-sérletek sikertelenek maradtak.

A Mars Express azonban messzemenŒen beváltotta a hozzá fızöttreményeket. Legnagyobb tudományos sikerének könyvelhetŒ el, hogy

33

A Mars Express felvétele a Reull Vallis-kanyonról

konyv1 21.4.2005 14:53 Stránka 33

a vízjég jelenlétét a Marson a fedélze-tén elhelyezett két mıszere is meg-erŒsítette. Ezt követŒen a MarsExpress-ırszonda a Mars körüli át-meneti pályáról a felszín térképezé-séhez alkalmas, ún. poláris pályáraállt át, miáltal a bolygó egyenlítŒjé-re merŒleges pályán keringve egyidŒ után annak teljes felszíne feltér-képezhetŒvé válik.

Aligha kell bizonygatnunk, milyen nagy jelentŒsége van az ESAelsŒ holdrakétájának, amely a SMART-l (Small Missions for AdvancedResearch in Technology, azaz kis missziók fejlett mıszaki kutatásokhoz)nevet viseli. A misszió kifejezett célja új mıszaki megoldások vizsgála-ta az ırkutatásban. Az intelligens (angolul smart) ırszonda legfonto-sabb küldetése annak az újgenerációs ionhajtómı rendszernek a tesz-telése, amellyel az ıreszköz a Hold felé gyorsít. Az ionhajtŒmı legfŒbbelŒnye, hogy a kémiai hajtómıvekhez képest az üzemenyagnak csak atöredékére van szükség, miközben az általa elért fajlagos tolóerŒ akárharmincszor is nagyobb a kémiai rakétahajtómıvekénél. A mindössze367 kg tömegı SMART-1 ırszondát Ariane 5 hordozórakétával 2003.szeptember 28-án bocsátották fel Korouban, s 2005 elején éri el égi kí-sérŒnket.

2004. január 2-án újabb nagyszerı ırmisszió sikerének örülhettek aNASA szakemberei. A még 1999 februárjában felbocsátott Stardust-ırszonda ezen a napon mintegy 400 kilométerre közelítette meg a Wild-2üstököst, s aerogél-kollektora sikeresen gyıjtött a kométa anyagából.A fent nevezett anyaggyıjtŒ kollektor egy speciálisan kifejlesztett be-rendezés, amelynek feladata a puskagolyó sebességét többszörösenmeghaladó anyagrészecskék károsodás nélküli befogása. Az aerogél egyszilícium alapú, alumíniumot és szenet is tartalmazó mikroporózusanyag, amelynek sırısége mindössze ezredrésze az üvegének. Ha en-nél egy kicsit is tömörebb anyagot alkalmaznának, akkor a becsapódásenergiája olyan mértékben hevítené fel a szemcséket, hogy elpárolog-nának belŒlük az illékony anyagok, így megváltozna kémiai összeté-telük is. A hozzávetŒlegesen homokszemcse nagyságú porrészecskékbecsapódásuk során egy önmaguknál 200-szor hosszabb utat fúrnak

34

A SMART-1 ırszonda

konyv1 21.4.2005 14:53 Stránka 34

az aerogélbe, mielŒtt végleg lefékezŒdnek. Bízzunk abban, hogy a be-gyıjtött anyagmintákat a Stardust 2006 januárjában sikeresen juttatjamajd a Földre egy zárt kapszulában.

Az elmúlt két év ırkutatási eseményei között a legegzotikusabbnakkétségkívül a Cassini bolygóközi szondának a Szaturnuszhoz való meg-érkezése számított. Minden idŒk legdrágább bolygóközi ırszondája aterveknek megfelelŒen 2004. július 1-jén, 96 perces fékezés után álltpályára a hatalmas gyırırendszerrel övezett Szaturnusz körül. Arendkívüli precizitást követelŒ mıvelet a FöldtŒl csaknem 1,5 milli-árd kilométerre történt (ez a Nap–Föld távolság tízszerese), ahonnana rádiójelek 1 óra 23 perc alatt értek a pasadenai irányítóközpontba.A szonda mindent automatikusan végzett, ugyanis a rádiójelek oda-vissza történŒ, közel háromórás útja miatt nem volt lehetŒség arra,hogy bármilyen váratlan hibát azonnal korrigáljanak. A manŒversoro-zat tökéletesen sikerült, s immáron az elŒzetes terveknek megfelelŒ pá-lyán kering a Szaturnusz körül.

35

A Stardust-ırszonda

konyv1 21.4.2005 14:53 Stránka 35

A Cassini fedél-zetén a Közpon-ti Fizikai Kutató-intézet magyarmérnökei általkészített mısze-rek is helyetkaptak. A SzegŒKároly vezettemérnökcsopor-tot kiváló mun-kájáért NASA-díjban részesí-tették.

A Cassini el-sŒdleges feladataaz óriásbolygó-nak és népesholdcsaládjának,

valamint a bolygó gyırırendszerének részletes felderítése. Különös fi-gyelmet szentelnek a vizsgálódás során a Szaturnusz Titán nevı legna-gyobb holdjának, amelynek sırı légköre a tudósok szerint nagybanhasonlíthat a Föld Œsi légköréhez. A Cassini fedélzetén utazott az euró-pai fejlesztésı Huygens-leszállóegység, amely a tervek szerint 2005 ja-nuárjában ereszkedik alá a Titán nitrogént és metánt tartalmazó légkö-rébe. A feltételezések szerint a fagyott felszínen szénhidrogén-tavak islehetnek. A légkörben és a felszínen végbemenŒ kémiai folyamatok ta-nulmányozásával talán a prekambriumi Föld kémiai evolúciójába nyer-hetünk bepillantást, s ezzel közelebb juthatunk az élet kialakulásánakmegértéséhez is. A Huygens-leszállóegység mindössze két óráig mıkö-dik majd ereszkedés közben, s a felszínre érve csupán néhány percnyiideig lesz képes méréseket végezni. Azonban lehetséges, hogy e röpkeidŒ alatt megszerzett adatok forradalmasítani fogják eddigi elképzelé-seinket a földi élet kialakulásának körülményeirŒl.

Kétségkívül jelentŒs ırhajózási eseménynek számított, hogy 2003 ok-tóberében a kínaiak saját fejlesztésı hordozórakétával embert juttat-tak Föld körüli pályára. A jelentŒs sikert követŒ napokban a kínai ve-

36

A Szaturnusz gyırırendszere a Cassini-ırszondárólfényképezve

konyv1 21.4.2005 14:57 Stránka 36

zetés bejelentette, hogy mıholdakat kívánnak telepíteni a földi atmosz-férán túl, következŒ céljuk pedig a Hold lesz. E hírhez minden bi-zonnyal szorosan kapcsolódik az amerikai elnöknek a nem sokkalezután tett bejelentése, miszerint 2015-ig az amerikai ırhajósok vissza-térnek a Holdra, és ott olyan lakható ırbázist létesítenek, amely egy-fajta ugródeszkaként lenne hasznosítható a világır kiaknázásához, ígyembereknek a Marsra való eljuttatásához is.

A Naprendszer legbelsŒ bolygójának, a Merkurnak a környezetébenez idáig csak egyetlen ırszonda járt. A Mariner 10 még 1974-ben készí-tett fényképfelvételeket a bolygó felszínérŒl. A közel 4900 kilométer át-mérŒjı Merkúr alig valamivel nagyobb a Holdnál, 88 nap alatt kerüli mega Napot, egyszeri körbefordulása tengelye körül pedig 59 földi napig tart.A Nap felé forduló oldalán a hŒmérséklet eléri a 480 Celsius-fokot, ellen-ben az árnyékos oldalon mindössze - 180 Celsius-fok a hŒmérséklet.Ugyanakkor a Naprendszer legsırıbb bolygója is egyben, a csillagászokfeltételezése szerint tömegének kétharmadát vas alkotja.

A NASA kutatói elérkezettnek látták, hogy tüzetesebben megis-merjük bolygócsaládunk eme tagját. 2004. augusztus 3-án a Delta II hor-dozórakétával indították útjára a Messenger (hírnök, küldönc) névre ke-

37

A Szaturnusz a hozzá közeledŒ Cassini-ırszondáról

konyv1 21.4.2005 14:57 Stránka 37

resztelt szondát, amely meglehetŒsen bonyolult, közel 8 milliárd kilomé-teres útvonalon érkezik el a Merkúrhoz. Egyszer a Föld, kétszer a Vénuszés háromszor a Merkúr gravitációs erŒterét kihasználva manŒverezikmajd 2011. március 18-án a legbelsŒ bolygó körüli pályára. A szonda kü-lönféle mérŒberendezésekkel közel egy éven át vizsgálja majd a bolygót,majd küldetését követŒen a bolygó felszínébe csapódik.

38

A Szaturnusz a Cassiniról a pályára állás elŒtti napokban

konyv1 21.4.2005 14:57 Stránka 38

Gyırıs napfogyatkozás 2005. október 3-án

A napfogyatkozásoknak egy különleges esete a gyırıs napfogyatkozás.A Holdnak a FöldtŒl, a Földnek pedig a Naptól való változó távolságamiatt a Hold és a Nap látszólagos nagysága folyamatosan változik. Haolyankor következik be egy napfogyatkozás, amikor közel vagyunk aNaphoz, a Hold viszont éppen földtávoli pontján tartózkodik, akkor annak kisebb látszólagos mérete miatt nem képes teljes egészében el-takarni a Napot. Emiatt a fogyatkozás bár teljes lenne, a Hold mögülmégis kilátszik a Nap egy keskeny fénylŒ karimája. Ilyen napfogyatko-zásnak lehetnek szemtanúi azok, akik a mellékelt térképen feltüntetettkeskeny sávban tartózkodnak 2005. októben 3-án délelŒtt. Közép-Európa lakói sajnos csak részleges fogyatkozás látványával lesznek

kénytelenek megeléged-ni, hacsak éppen ekkornem vezet útjuk ezen or-szágok valamelyikébe.

A szık földrajzi sávonszaladó holdárnyék –ahonnét a fogyatkozásgyırısnek lesz látható –keresztülszeli az Ibériai-félszigetet, majd Spanyol-ország partjainál leválikaz öreg kontinensrŒl. Rö-vid vízi utazást téve aFöldközi-tengeren, Algé-riában száll partra, az af-rikai kontinensen, majd

39

Gyırıs napfogyatkozás

konyv1 21.4.2005 14:57 Stránka 39

Tunézián, Líbián, Csádon, Szudánon, Etiópián, Kenyán és Szomáliánátvágva jut ki az Indiai-óceánra. (Útközben megmártózik egy percre akenyai Rudolf-tóban, és árnyékot tart a Teleki Sámuelról elnevezett Te-leki-vulkán fölé is.) A fogyatkozás kellŒs közepébe esik a spanyol fŒvá-

40

A 2005. október 5-i gyırıs napfogyatkozás láthatóságának sávja

konyv1 21.4.2005 14:58 Stránka 40

ros, Madrid, ahol a nyári idŒszámítás szerint délelŒtt 10 óra 56 perctŒl4 perc 11 másodpercen át lehet a ritka csillagászati eseményben gyö-nyörködni.

A részleges fogyatkozás mértéke ettŒl a sávtól északra és délre távo-lodva egyre csökken, tŒlünk hozzávetŒlegesen 50%-os lesz a maximálisfázisban. A fogyatkozás nálunk nyári idŒszámítás szerint megközelítŒleg10 óra 10 perckor kezdŒdik, délelŒtt 11.30 tájban éri el legnagyobb fázi-sát és 12 óra 40 perc körül nyeri vissza a Nap sértetlen korongját (másod-percre pontos adatokat azért nem adunk meg, mert az csak egy adottföldrajzi helyre vonatkozna).

Persze egy részleges napfogyatkozás látványa is lebilincselŒ, nohaakik szemtanúi voltak az 1999-es teljes napfogyatkozásnak, minden bi-zonnyal nosztalgiával gondolnak majd az akkori déli sötétségre. Ittmondjuk el mindjárt, hogy aki újból tanúja szeretne lenni a legcsodá-latosabb csillagászati eseménynek, annak 2006. március 29-én lehetŒsé-ge nyílik teljes napfogyatkozásban gyönyörködnie. Igaz, ehhez legalábbTörökországba kell utaznia.

41

A 2005. október 5-i gyırıs napfogyatkozás láthatóságának sávja Portugáliában és Spanyolországban

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 41

42

Gyırıs napfogyatkozások Közép-Európából (Kozmos, 1999/4.)

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 42

Gyırıs napfogyatkozást tájainkon legközelebb 2075. július 13-ánláthatnak majd utódaink és a mostani legfiatalabb generáció. A mellé-kelt térképrŒl kitınik, hogy Szlovákiából mindenhonnan, s Magyaror-szág csaknem egész területérŒl is megfigyelhetŒ lesz e nagyszerı ese-mény. A fogyatkozási sáv középvonala majdnem pontosan Budapestenhalad majd át. Ezt megelŒzŒen 1804-ben, 1748-ban, 1339-ben, 1290-ben,1263-ban, 1191-ben, 1093-ban és 934-ben volt Magyarország területérŒllátható gyırıs napfogyatkozás.

A fontosabb idŒadatok összefoglalása

A részleges napfogyatkozás kezdete: 10 óra : 10 percA részleges napfogyatkozás maximuma: 11 óra : 30 percA részleges napfogyatkozás vége: 12 óra : 40 perc

43

Gyırıs napfogyatkozás

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 43

Félárnyékos holdfogyatkozás 2006. március 14-én

A félárnyékos holdfogyatkozások nem tartoznak a legattraktívabb csil-lagászati jelenségek közé, mivel ilyen alkalmakkor a Hold nem keresz-tezi a Föld teljes árnyékot adó árnyékkúpját, hanem közvetlen mellet-

44

É

Ny

D

K

Ekliptika

T3

T1

T2

A félárnyékos holdfogyatkozás egyes fázisai

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 44

te, a félárnyékos térrészen halad át. A laikus szemlélŒ nem is lát külö-nösebb változást a telihold kerek tányérján, az ugyanis sértetlenül pom-pázik továbbra is az égbolton. Az eltérés ilyenkor a telihold megszokottlátványától az, hogy fénye jóvalta tompább; mintha egy finom szövésıkelmébe burkolózna néhány órára. Noha drámai változások a Holdalakjában nem következnek be, mint azt megszokhattuk egy részlegesvagy teljes fogyatkozás során, érdemes figyelemmel követnünk, mint ve-szíti el fokozatosan ragyogó fényét Földünk kísérŒje, s válik kerek or-cája egyre fakóbbá.

Az Európából, Afrikából és Ázsiából megfigyelhetŒ jelenség nemsokkal este fél tizenegy elŒtt kezdŒdik és hajnali negyed négykor ér vé-get.

A fontosabb idŒadatok összefoglalása

A Hold kel: 17 óra 27 perckorA Hold nyugszik: 15-én 6 óra 15 perckor

T1: A Hold érinti a félárnyékot: 22:21T2: A félárnyékos fogyatkozás közepe: 00:47T3: A Hold elhagyja a félárnyékot: 03:13

45

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 45

Teljes napfogyatkozás 2006. március 29-én

A teljes napfogyatkozás egyedülálló fénytünemény, semmilyen más ter-mészeti jelenséghez nem lehet hasonlítani. A Nap, amely maga a bizo-nyosság és amelyre többnyire ügyet sem vetünk, pár perccel korábbanmég változatlanul kerek orcájával ontotta ragyogó fényét, most hirte-len behorpad a pereménél, mintha egy gigantikus kalapáccsal rásújtot-tak volna. A legdrámaibb pillanat azonban kétségkívül akkor érkezikel, amikor teljesen „gyászba borul”, és az ég boltozatán felragyognak a

46

A teljes szépségében kitárulkozó napkorong az 1999-es napfogyatkozáskor

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 46

csillagok. Megma-gyarázhatatlan érzéskeríti hatalmába méga beavatott szakem-bert is, jóllehet csil-lagászati mıszerévelfelszerelkezve vára-kozással tekint a je-lenség elé.

A teljes napfo-gyatkozás azonbannemcsak látványnakgyönyörı, hanem acsillagászok a totali-tás néhány percealatt rendkívül érté-kes tudományos is-meretekre is szerttehetnek. Amikorugyanis a Hold „ki-

kapcsolja” a Napot, felragyog annak gyöngyházfényı koronája, amelyegyébként láthatatlan a Nap túláradó fényözöne miatt. A korona a NaplegkülsŒ légköre, amelynek hŒmérséklete sokszorosan meghaladja a fel-szín (fotoszféra) hŒmérsékletét. Tanulmányozása pedig azért olyan fon-tos, mert érzékenyen reagál a Nap aktivitásának alakulására. Alakja,szerkezete, a benne lejátszódó fizikai folyamatok mind-mind szorosösszefüggést mutatnak a naptevékenységgel. Nem csoda tehát, hogy egyteljes napfogyatkozás szık földrajzi sávjába a világ minden tájáról össze-sereglenek mıszereikkel a napfizikusok, hogy a néhány perc alatt mi-nél több megfigyelést végezhessenek el. JellemzŒ adat, hogy 1860-tól –a napkorona tudományos módszerekkel történŒ kutatásának kezdetétŒl– az eddigi teljes napfogyatkozások láthatósági idejét összeadva, alig kétóra jön össze. ÉrthetŒ, hogy a csillagászok számára igen értékes pilla-natoknak számítanak a teljes napfogyatkozások.

A soron következŒ 2006. március 29-én lesz majd látható, ez azon-ban az európai országok közül egyedül Törökországból követhetŒ majda maga teljességében. TŒlünk – akárcsak az egy évvel korábbi gyırıs

47

A 2006. március 29-i teljes napfogyatkozásmegfigyelhetŒségének sávja

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 47

napfogyatkozás esetében – mindössze részleges fogyatkozásként figyel-hetŒ meg (maximális fázisban a Nap korongjának mintegy 53%-át ta-karja el a Hold). Szinte biztosra vehetŒ azonban, hogy sokan kereked-nek majd fel e kivételes látvány kedvéért, ezért számukra részletesebbtérképeket is közlünk. De elŒbb lássuk magának a fogyatkozásnak amenetrendjét és helyszíneit (valamennyi idŒpontot a nyári idŒszámításszerint adunk meg).

A teljes napfogyatkozás Brazília északkeleti csücskében 10 óra 36perckor kezdŒdik, vagyis a Hold árnyéka itt érinti a Föld felszínét elŒ-ször. A teljes árnyék sávja 129 kilométer széles lesz és a teljes elsötéte-dés (ún. totalitás) mintegy 2 percig tart majd. Ezt követŒen az árnyéktovasuhan, és alig 35 perc alatt átszeli az Atlanti-óceánt. Afrika partja-inál, a Guineai-öbölben ér újra szárazföldet, gyorsan átszáguldva Ghá-nán, Togón és Nigérián. Itt a teljes árnyék szélessége már eléri a 185kilométert, és 3 perc 30 másodperc idŒtartamig tart az égi csoda. EztkövetŒen egyórányi szaladás a tikkasztó Szaharán át Nigerben és Lí-biában, hogy azután a Hold árnyékát a Földközi-tenger hıs habjai rin-

48

A Hold árnyéksávja a teljes napfogyatkozáskor

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 48

49

A teljes napfogyatkozás sávja a török Riviérán

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 49

gassák egy kis ideig. Pontosabban aligtöbb mint tíz percen át, mert 12 óra 54perckor eléri Törökország partjait. Afélhold országa kis idŒre a fekete Napbirodalmává válik. Ekkor a Hold föld-re vetülŒ árnyékának átmérŒje nagy-jából 170 kilométer lesz, ahonnét a tel-jes fogyatkozás 3 perc 48 másodperciglátható majd (az 1999-es teljes napfo-gyatkozás Magyarországról nézve 2perc 23 másodpercig tartott).

VélhetŒen a világ csillagászai és azeurópai érdeklŒdŒk Törökországot vá-lasztják majd megfigyelési helynek, lé-

vén március végén a török riviérán már igen kellemes a klíma (itt télensem csökken a hŒmérséklet 20 fok alá). A statisztikák szerint az év 333napján süt a nap, és a csodálatos, tiszta vizı tenger mellett az ókori látvá-nyosságok sem elhanyagolhatók. Megfigyelési hely szempontjából aján-latos a centrális vonal környékén felütni sátrunkat (Manavgat város kör-nyéke), ugyanis itt élvezhetŒ a leghosszabb ideig az égi tünemény.

A hangsebességnél jóval gyorsabban száguldó árnyékfolt, keresz-tülszelve Törökországot, újból „vízre száll”, s az út porát ezúttal a Fe-kete-tenger mossa le, ám a röpke, mindössze 6 percig tartó „pancsolás”után 13 óra 16 perckor Grúziába hozza el a déli éjszakát. Egy percresincs megállás, még a Kaukázus komor csúcsai sem tudják útját állni anesztelenül suhanó árnyéknak, s pár perces oroszországi látogatás után13 óra 23 perckor a Kaszpi-tengerhez ér. Az átkelés mindössze 7 per-cig tart majd, utána Kazahsztán kietlen sivatagjain robog tova, hogy egykis idŒre ismét orosz földre lépjen. Az árnyék egyre gyorsabban szalad,és rohamosan csökken az átmérŒje, mígnem 13 óra 50 perckor, ahol aJenyiszej folyó éppen átlép Mongóliából Oroszországba, lecsúszik aFöld felszínérŒl s belevész a feneketlen ır sötétjébe.

Talán nem érdektelen megjegyeznünk, hogy teljes napfogyatkozásEurópából legközelebb 2026. augusztus 12-én lesz megfigyelhetŒ (Iz-land, Spanyolország).

50

Az égbolt látványa a teljesnapfogyatkozás percei alatt

konyv1 19.4.2005 11:51 Stránka 50

A Szlovákiából és Magyarországról részlegesen megfigyelhetŒnapfogyatkozás fontosabb idŒadatainak összefoglalása

A részleges napfogyatkozás kezdete: 10 óra 40 percA részleges napfogyatkozás maximuma: 12 óra 15 percA részleges napfogyatkozás vége: 13 óra 50 percA részleges napfogyatkozás maximális fázisa: 53 %

51

A Nap koronája az 1999-es teljes napfogyatkozáskor

konyv1 19.4.2005 11:52 Stránka 51

Részleges holdfogyatkozás 2006. szeptember 7-én

Az utóbbi néhány évben nem lehetett okunk panaszra, ami a holdfo-gyatkozásokat illeti, hiszen 2003-ban és 2004-ben is két-két teljes hold-fogyatkozás látványában részesülhettünk. Ráadásul megfigyelésüket

52

É

Ny

D

K

Ekliptika

T1

T2

T3

A részleges holdfogyatkozás egyes fázisai

konyv1 19.4.2005 11:52 Stránka 52

kedvezŒ idŒjárási körülmények között végezhettük, ami igazán kivéte-les sorozatnak számít. 2004-ben tavasszal ugyan volt már egy félárnyé-kos holdfogyatkozás, de az a lehetséges fogyatkozások közül éppen alegkevésbé látványos. Sajnos, a soron következŒ is csak részleges lesz,vagyis a telihold korongjának csak egy részlete szeli át a Föld teljes ár-nyékát. Ez a részlet pedig – ne szépítsük – igencsak szerénynek mond-ható. Akár egy vékony dinnyeszeletke, annyi fog hiányozni a Hold ke-rek tányérjából. Éppen csak egy kicsit merül el a Föld által kivetítettárnyékkúpba, s mintha ezúttal félne a sötétségtŒl, mindjárt iszkol is ki-felé belŒle. Aki egy igazi, hamisítatlan holdfogyatkozásra vágyik, annakmég egy fél évet várnia kell, egészen 2007. március 3-ig.

A fontosabb idŒadatok összefoglalása

T1: a részleges fogyatkozás kezdete: 20:05T2: maximum 19:51T3: a részleges fogyatkozás vége 21:37A Hold kel: 19 óra 17 percA Hold nyugszik: 8-án reggel 6 óra 52 perckor

(Az idŒpontok a nyári idŒszámítás szerint vannak megadva.)

53

konyv1 19.4.2005 11:52 Stránka 53

A Hold fázisai 2005-ben

Újhold ElsŒ negyed Telihold Utolsó negyed

Január 3 Január 10 Január 17 Január 25 Február 2 Február 8 Február 16 Február 24 Március 3 Március 10 Március 17 Március 25 Április 2 Április 8 Április 16 Április 24 Május 1 Május 8 Május 16 Május 23 Május 30 Június 6 Június 15 Június 22 Június 28 Július 6 Július 14 Július 21 Július 28 Augusztus 5 Augusztus 13 Augusztus 19 Augusztus 26 Szeptember 3 Szeptember 11 Szeptember 18 Szeptember 25 Október 3 Október 10 Október 17 Október 25 November 2 November 9 November 16 November 23 December 1 December 8 December 15 December 23 December 31

A nyári idŒszámítás 2005. március 27-én kezdŒdik, hajnali 2 órakorés október 30-án, hajnali 3 órakor ér véget.

A húsvét március 27-re esik.

54

konyv1 19.4.2005 11:52 Stránka 54

A Hold fázisai 2006-ban

Újhold ElsŒ negyed Telihold Utolsó negyed

Január 6 Január 14 Január 22Január 29 Február 5 Február 13 Február 21Február 28 Március 6 Március 14 Március 22Március 29 Április 5 Április 13 Április 21Április 27 Május 5 Május 13 Május 20Május 27 Június 3 Június 11 Június 18Június 25 Július 3 Július 11 Július 17Július 25 Augusztus 2 Augusztus 9 Augusztus 16Augusztus 23 Augusztus 31 Szeptember 7 Szeptember 14Szeptember22 Szeptember 30 Október 7 Október 14Október 22 Október 29 November 5 November 12November 20 November 28 December 5 December 12December 20 December 27

A nyári idŒszámítás 2006. március 26-án, hajnali 2 órakor kezdŒdikés október 29-én, hajnali 3 órakor ér véget.

A húsvét április 16-ra esik.

55

konyv1 19.4.2005 11:52 Stránka 55

Csillaghullajtó éjszakák 2005–2006-ban

A tündöklŒ fényességı, sok esetben szikrákat szóró vagy több darab-bá váló hullócsillag ámulatba ejtŒ látvány. Olykor a telihold fényével isvetekszik, amikor is hosszan végighasítva az égbolt kárpitját néhány má-sodpercre kísérteties fényköntösbe öltözteti környezetünket.

Természetesen ma már tudjuk, hogy az ilyen fényjelenségeknek, azégbolt gyémántgombokkal kivarrt fekete bársonyán végigszánkózó alá-

56

Fényes hullócsillag (Fotó: Paolo Legale)

konyv1 19.4.2005 11:58 Stránka 56

hulló „csillagoknak” vajmi kevés közük van a valódi csillagokhoz. Ez atünemény valójában nem más, mint meteoroidok becsapódása a Földlégkörébe. A legtöbb meteoroid alig néhány grammos kavics, ritka eset-ben esetleg szikla nagyságú test, amely a bolygóközi térbŒl a légkörfelsŒ rétegeibe becsapódva – mintegy hatvanszor gyorsabban, mint akilŒtt puskagolyó –, a nagymérvı súrlódás következtében felizzik, ésa másodperc törtrésze alatt elpárolog, kialszik. A legfényesebb hul-lócsillagokat tızgömböknek hívjuk, görög eredetı szóval bolidáknak,ami elhajított lándzsát jelent. Különösen augusztus derekán lehet sokhullócsillagot látni (Perseida-meteorraj), ezért is hívták régebben e hó-napot csillaghullajtónak. De az év más idŒszakaiban, mint pl. januárlegelején (Quadrantida-meteorraj), áprilisban (Lyrida-meteorraj), de-cember közepén (Geminida-meteorraj) stb. is egy-egy éjszakára fel-tınŒen sok hullócsillagot láthat az égbolt türelmes szemlélŒje.

Az év bizonyos napjain elŒforduló sırı csillaghullásnak az oka a me-teorok eredetében rejlik. Ezeknek a parányi égitestecskéknek a túlnyo-

57

Két fényes meteor a Leonida-rajból

konyv1 19.4.2005 11:58 Stránka 57

mó többsége ún. rajokhoz tartozik, amelyek az üstökösök széthullómagjainak törmelékei, s hosszú évmilliók során szóródnak szét az ere-deti üstökösök pályája mentén. Amikor Földünk a Nap körüli útja so-rán ilyen kométa pályáját keresztezi, nagyon sok üstökös eredetı anyagkerül a légkörébe, amelyek számunkra „hullócsillagokként” észlel-hetŒk. Ez a magyarázata egyébként annak is, hogy az év ugyanazonidŒszakában jelentkeznek az egyes meteorrajok, vagyis amikor az évadott idŒszakában a Földünk ugyanabban a térrészben tartózkodik. Aszóban forgó augusztusi csillaghullást a P/Swift-Tuttle anyaüstökös pro-dukálja, amelynek pályáját a Föld minden évben augusztus 11–12-én ke-resztezi. A legerŒsebb aktivitást akkor látni, amikor maga az üstökösis a földpálya közelében van, ugyanis a legtöbb törmelék anyag éppena környezetében kering együtt az üstökössel. Amikor a találkozás olyanszerencsésen alakul, hogy a Föld közvetlenül „telibe találja” ezt az üs-tökösanyagban gazdag sávot, óránként akár több százezer hullócsilla-

58

Fényes hullócsillag a Leonida-rajból

konyv1 19.4.2005 11:58 Stránka 58

got, azaz meteort is látni. Ez a helyzet azonban ritkán jön létre, több-nyire a Föld az ilyen sáv közelében halad el, vagy csak „súrolja” azt.MásfelŒl az intenzív meteoresŒ rövid ideig, maximum néhány óráigtart, és csak egy szıkebb földrajzi környezetbŒl figyelhetŒ meg. És haa kedvezŒtlen idŒjárási tényezŒket is számításba vesszük, akkor el-mondható, hogy rendkívül ritkán adódik alkalom kiadós csillagzáportlátnunk egy emberöltŒ alatt.

A bolygóközi térben száguldó meteoroidok gyakorlatilag párhuza-mos pályán mozognak, ezért a földi légkörbe való becsapódásukkor afényes nyomvonalak visszafelé történŒ képzeletbeli meghosszabításaiaz égbolton egy pontban metszik egymást. (Akár a vasúti sínek, ame-lyek a távolban összefutni látszanak.) Amelyik csillagképben található eza „kisugárzási” pont, arról nevezték el a csillagászok az egyes meteorra-jokat.

Az alábbiakban az elkövetkezendŒ két év jelentŒsebb meteorrajaitmutatjuk be. Közéjük nem soroljuk be azokat, amelyeket aktivitási ma-

59

Hosszú meteor a Geminida-rajból

konyv1 19.4.2005 11:59 Stránka 59

ximumuk idején a telihold, vagy ahhoz közeli fázisa csaknem lehetet-lenné teszi a megfigyelésüket. Ilyen alkalmakkor legfeljebb a ragyogófényı tızgömböket vennénk észre az égbolton.

JelentŒsebb meteorrajok megfigyelési körülményei 2005-ben

A Quadrantidák-meteorraj mindjárt az év elején, január 1-je és 6-aközött jelentkezik, és 3-án éri el maximumát. A magyar néphit szerintaz új év elsŒ napjaiban lehullanak az ócska csillagok. A maximum ide-jén 100-120 hullócsillagot is lehet látni óránként, amelyekre jellemzŒ,hogy lassúak, közepesen fényesek és kihunytuk után néhány másodper-cig látható nyomot hagynak. A radiánspont (kisugárzási pont) a Göncöl-szekér rúdja közelében van, és egy, ma már nem használatos csillagkép, aQuadrans Muralis után kapta a nevét. 2005. január 4-én a csökkenŒ Holdutolsó negyedben lesz, és hajnali fél egy elŒtt kel. Tehát 3-án estétŒl éj-félig élvezhetjük a „tızijátékot”.

60

Fényes tızgömb

konyv1 19.4.2005 11:59 Stránka 60

A Halley-üstökös adja az éta Aquaridáknak az anyagát, amely me-teorraj május 6-án a legaktívabb. Ekkor óránként 50–70 meteor felvil-lanásában is gyönyörködhetünk, melyekre általában jellemzŒ, hogygyorsak és közülük sok után pár másodpercig látható nyom marad.2005-ben ideális körülmények között élvezhetjük ezeket a hullócsilla-gokat, ugyanis a pengevékonyságúvá olvadt Hold csaknem együtt kela Nappal.

A Perseidák-meteorraj aktivitási maximuma az augusztus 11-rŒl 12-re virradó éjszakán következik be. Átlagos években (amikor nem je-lentkezik nagy csillagzáport produkáló raj, mint pl. 33 évenként a Leonidák) a legerŒsebb rajnak számít. 2005-ben a megfigyelési körül-mények kiválóak lesznek, hiszen a növekvŒ Hold augusztus 13-án leszelsŒ negyedben, vagyis augusztus 11-én (maximum napja) már 22 óra27 perckor lenyugszik. Derült idŒ esetén óránként 80–120 hullócsillag-ban gyönyörködhetünk majd. Használjuk ki az alkalmat, mert 2006-bana telihold zavaró fénye miatt nem lesz alkalmunk hullócsillagokat szám-lálnunk ebbŒl a rajból.

61

A P/Swift-Tuttle-üstökös 1992-es visszatérésekor

konyv1 19.4.2005 12:02 Stránka 61

JelentŒsebb meteorrajok megfigyelési körülményei 2006-ban

A Quadrantidák-meteorrajt 2006-ban még az elŒzŒ évnél is ked-vezŒbb körülmények között figyelhetjük meg, ugyanis a maximum ide-jén a növekvŒ, de még keskeny holdsarló este fél kilenc elŒtt lenyug-szik, zavartalanná téve egy kis esti meteorozást valamely városi fé-nyektŒl távolabbra esŒ helyen.

A Leonidák-meteorzápor akkor keletkezik, amikor a Föld novem-ber 17–18-án a Tempel-Tuttle üstökös által szétszórt anyagfelhŒn haladkeresztül. Maga az üstökös 33 évenként kerüli meg a Napot, akárcsakegy üstökösanyagban gazdag felhŒ, amely 33 évenként valóságos me-teorzáport okoz. 1833-ban óránként 3–5000 hullócsillagot lehetett lát-ni az Egyesült Államokban, amikor is órákon át megvilágította az ég-boltot a számtalan meteor. 1966-ban pedig a maximumban mintegy 150ezerre becsülték a csillagesŒt okozó meteorok számát. Legutóbb2001–2003-ban szelte ismételten keresztül bolygónk a szóban forgó anyag-felhŒt, látványos tızijátékkal kápráztatva el az ezen az éjszakán fennma-radókat. Igaz, ilyen nagy kitörésre nem számíthatunk már 2006ban, de no-vember 18-án az óránkénti 80–100 hullócsillag látványa a holdtalan ég-bolton mindenképpen megéri a késŒig való fennmaradást.

Sohasem csalódik az, aki decemberben a Geminidák-meteorraj maxi-mumának idején (dec. 13) a szabadban tölti az éjszakát. Ez a raj ugyanisévrŒl évre egyenletes meteormennyiséget produkál, amelyek számaakár 120 is lehet óránként. A fényes és lassú hullócsillagok élvezetes lát-ványt nyújtanak a koromsötét decemberi égbolton. Az apró kozmikustestecskék szülŒégitestje egy már kiöregedett és illóanyagait szétszórt„üstököstetem”, a Phaethon, amely jellegét tekintve inkább egy aszte-roidához hasonló, ugyanis napközelben járva már nem ereszt látványoscsóvát. December 13-án az éjszaka elsŒ felében zavartalan megfigye-lésben lehet részünk, ugyanis az utolsó negyed utáni Hold csak éjfél utánegy órakor kel.

62

konyv1 19.4.2005 12:02 Stránka 62

A Hold csillag- és bolygófedései

A földön kívüli világról alkotott Œsi elképzeléseket óhatatlanul befolyá-solták az ember több ezer éves fejlŒdése során földi környezetben szer-zett tapasztalatai, amelyek többségükben mérhetŒ, összehasonlítható,azaz véges dolgokról tudósítottak. A nem kézzelfogható világ leírásá-ra csak ezeket a korlátozott s a képzeletével kiegészített ismereteket

63

A 2006. július 27-én bekövetkezŒ Mars-bolygó fedése

konyv1 19.4.2005 12:02 Stránka 63

tudta alkalmazni. Persze a világegyetemrŒl vagy az atomok világárólmegfelelŒ képet alkotni a ma emberének sem lenne könnyı feladat, hanem állnának rendelkezésére olyan mıszerek, amelyek képesek az égi-testek fényében rejlŒ üzeneteket megfejteni, illetve alkalmasak az anyaglegparányibb építŒköveirŒl információkat közvetíteni.

A puszta szem még arra vonatkozóan sem képes hitelesen tájékoz-tatni bennünket, hogy milyen távolságban van a Hold, a Nap és a csil-lagok. A mai értelemben vett világegyetem fogalma a múltban csupánaz égboltra korlátozódott, pedig az nem más, mint a világırnek egy kép-zetes gömbfelületen látható vetülete. A valójában nem létezŒ égi szféraokozza azt a csalóka benyomást, hogy minden égitest azonos távolságbanvan tŒlünk. Egyedüli kivétel a Hold, amelyrŒl már a legrégebbi korokbanis tudták, hogy közelebb van minden más égitestnél. Keringése soránugyanis a FöldrŒl nézve mindig eltakar egy bizonyos égterületet (megkö-zelítŒleg 0,5° a Hold átmérŒje s egy óra alatt nagyjából ekkora utat teszmeg az égbolton), s idŒrŒl idŒre elfedi a pályája látóirányában levŒ csilla-gokat vagy éppenséggel a Napot, amikor is a napfogyatkozás jelensége kö-vetkezik be. Ez volt az elsŒ, szabad szemmel is látható bizonyítéka annak,hogy a Hold a legközelebbi égitest.

Amennyiben a Hold mindig ugyanazon stabil pályán járná körül aFöldet, akkor minden hónapban ugyanazon csillagokat fedné el perio-dikus rendszerességgel (és ha ez a pálya ráadásul benne feküdne a Földkeringési síkjában, akkor havonta következne be teljes vagy gyırısnapfogyatkozás és egy teljes holdfogyatkozás). Ez azonban nincs így,ugyanis a Hold a földpálya síkjával 5,2°-ot zár be, miközben bolygónkmás-más földrajzi helyeirŒl akár 6,5°-ra is láthatjuk égi kísérŒnket a szó-ban forgó síktól. Értelemszerıen, ha a holdpálya metszi a földpálya sík-ját, a Hold útja egyik részét felette, a másik részét alatta teszi meg, miköz-ben egy hónap alatt két alkalommal éppen e síkban tartózkodik. Azt apontot, ahol a Hold alászáll a földpálya síkjának, leszálló csomópontnak,ahol pedig a fölé emelkedik, felszálló csomópontnak nevezik a csillagá-szok. Ezt a talán túlságosan is részletes leírást azért kellett elŒrevetítenünk,hogy könnyebben megérthessük a holdpálya azon tulajdonságát, hogy an-nak hajlása 18,61 éves periódussal körbejár. Ezt úgy is fogalmazhatnánk,hogy a két csomópontot összekötŒ egyenes nem marad egy irányban,hanem a már fent említett periódussal körbefordul. Ennek köszön-hetŒen a Hold 18 és fél év alatt közel 13° széles sávban „tapogatja le”

64

konyv1 19.4.2005 12:02 Stránka 64

az égboltot. Ebben az égövben valamennyi bolygónk és számos fényescsillag található, és ritka szép jelenség, amikor idŒnként a Hold egyet-egyet elfed közülük. Ma, a precíziós mıszerek és digitáliák világábanis nagy jelentŒsége van az ilyen csillagfedések követésének és pontosmérésének, elsŒsorban a pozíciómérések, valamint a Föld és a Holdmozgásaiban fellépŒ szabálytalanságok követése miatt. Ennek köszön-hetŒ, hogy a világon tízezerszám foglalkoznak amatŒr csillagászok azilyen események pontos regisztrálásával (nemzetközi szervezetük azIOTA – International Occultation Timing Association).

Aki egy éjjeli órán már felfigyelt arra, hogy a Hold korongjának köz-vetlen közelében pompázik egy csillag s percrŒl percre egyre közelebbkerül hozzá, majd hirtelen eltınik mögötte, bizonyára töprengve elmél-kedett az esemény magyarázatán. S ha volt még türelme legfeljebb egy

65

Az Aldebaran (alfa Tauris) csillag a fedés elŒtti pillanatban

➤

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 65

órát várni, újból láthatta elŒbukkanni az „elveszettnek” hitt csillagotvagy planétát. Az ilyen „égi karambolok” közül azok a leglátványosab-bak, amikor a pengevékonyságú holdsarló a „gázoló” és valamelyik fé-nyesebb bolygónk (Vénusz, Jupiter, Szaturnusz) a „kárvallott”. Aleggyakrabban viszont az a helyzet áll elŒ, hogy nem következik beténylegesen a fedés, hanem a két égitest csak egymás közvetlen köze-lében tartózkodik az est folyamán, vagy pedig „súrolják” egymást el-haladtukban. A Hold bolygóokkultációi eléggé gyakori jelenségek.Évente átlagosan négy-öt alkalommal következik be, azonban szeren-csés esetben is mindössze egyet-kettŒt láthatunk, minthogy ezeknek afedéseknek jó része a nappali égen játszódik le, vagy pedig a kérdésesidŒpontban a megfigyelŒ földrajzi helyérŒl nem látható az esemény, il-letve onnan nézve a Hold még nem kelt fel, netán már éppen lenyugo-dott. Nem beszélve arról, hogy számos esetben a kedvezŒtlen idŒjárásis meghiúsítja megfigyelésüket.

Az alábbiakban az elkövetkezendŒ két év néhány érdekesebbnekígérkezŒ okkukltációjára hívjuk fel a tisztelt olvasó figyelmét.

– 2005. február 4-én az utolsó negyed utáni Hold a Skorpió csillag-kép alfáját, az Antarest fedi el a reggel 05:08 - 05:31 között

– Telihold után két nappal, 2005. április 26-án ismét a Skorpió csil-lagkép tündöklŒ ragyogású csillagát, az Antarest fedi el a Hold. A fe-dés április 26-án, valamivel éjfél elŒtt és 01:15 óra között jön létre

– 2006. július 27-én következik be a Mars bolygó fedése 20:05 és 21:00óra között

– 2006. szeptember 12-én a csökkenŒ fázisban lévŒ Hold (az utolsónegyed szeptember 14-én lesz) fedi el a Fiastyúkot. Az este 22 órátólbekövetkezŒ jelenség igazán egy kisebb távcsŒvel nyújt élvezetes lát-ványt. Erre kiválóan megfelelnek a binokulárok (ismertebb nevükönvadásztávcsövek).

– 2006. november 6-án úgyszintén a Fiastyúkot fedi el a telihold es-te 18:30-tól

66

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 66

Várható ırkutatási események 2005–2006-ban

Az alábbiakban néhány érdekesnek ígérkezŒ ırkutatási vállalkozás kö-zött tallózunk, amelyek megvalósítására várhatóan az elŒttünk álló két-három év során kerül sor.

Hagyományos optikai módszerekkel nem lehet a röntgensugarakatfókuszálni, ezért azok detektálására speciális mıszerekre van szükség,jóllehet a világegyetem legnagyobb energiájú, egyúttal leghevesebb fi-zikai folyamatairól leginkább az ott keletkezŒ röntgensugarak árulkod-nak. Az érzékelésük ezért elengedhetetlen abból a szempontból, hogya röntgensugarakat keltŒ reakciókról és a kiváltó folyamatokról meg-felelŒ képet tudjanak alkotni a csillagászok. A NASA 2005-ben ter-vezi a merŒben új elvi felépítésı gammatávcsövének a világırbe va-ló juttatását. A GLAST (Gamma-ray Large Area Space Telescope)gammatávcsŒnek aktív galaxismagok, gigantikus méretı fekete lyu-kak, pulzárok, szupernóvák és nagy energiájú gammakitörések tanul-mányozása lesz a feladata.

A NASA 2006 májusában tervezi felbocsátani a Dawn(Hajnal)-ırszon-da fellövését, amely 2010-ben a Vesta, 2014-ben pedig a Ceres kisbolygókörüli pályára áll. A misszió célja a naprendszer keletkezésének, valaminta bolygók kialakulása titkainak feltárása lesz. A Dawn-ırszonda már azúj generációs ionhajtómıvet fogja használni útja során.

A NASA sorra bocsát fel az atmoszférán túlra különbözŒ távcsöveket,és úgy tınik fel, az Európai Ùrhajózási Ügynökség sem akar lemaradni avilágegyetem titkainak feltárásában. 2007 októberében tervezik fellŒni a3,5 m átmérŒjı Herschel Space Observatory tükrös távcsövet. (A Hubb-le-távcsŒ 2 m átmérŒjı.) A mıszer fŒ optikai eleme Finnországban ké-szül, és sikeres rendszerbe állítása esetén elsŒsorban az elektromágne-ses sugárzás infravörös és szubmilliméteres tartományaiban végez majd

67

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 67

megfigyeléseket. A kutatás célja mindenekelŒtt a galaxisok és a csilla-gok kialakulásának korai szakaszáról való ismeretek gyarapítása.

A NASA szintén 2007-re tervezi a Kepler-ırszonda indítását, amely-nek elsŒdleges küldetése más csillagok körüli földtípusú bolygók felfe-dezése. Ez idáig a csillagászok hozzávetŒlegesen 100 bolygórendszertfedeztek fel, amelyek közül a legközelebbi 10 fényévnyire van. A Kep-ler fedélzetén 1 méter átmérŒjı távcsŒ lesz, amely képes majd regiszt-rálni a csillagok fényerŒsségében történŒ parányi változásokat, me-lyeket a bolygók az adott csillag elŒtt való ciklikus elvonulása okoz. Aközel 300 millió dolláros költségvetésı Kepler-mıbolygó a Földéhez hason-

68

A Kepler-távcsŒ

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 68

69

A COROT-ırszonda

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 69

ló pályára kerül a Nap körül. A Hattyú (Cygnus) csillagképben a Tejút csil-lagokban gazdag vidékének mintegy 12 fok átmérŒjı területét pásztáz-za majd folyamatosan Schmidt-távcsövével. Négy éven át mintegy 100 000, 14 magnitúdónál fényesebb csillag fényességét méri meg 15 per-cenként, 0.0001 magnitúdós pontossággal.

A Kepler-ırszondáéval megegyezŒ küldetéssel tervezi az ESA(elsŒsorban francia részvétellel) a COROT (COnvection ROtation andPlanetary Transit) mıhold felbocsátását, amelyre várhatóan 2006 ápri-lisában kerül sor. A Föld felszíne felett 827 km magasságban keringŒ,mindössze 650 kg tömegı mıhold fedélzetén egy 30 cm átmérŒjıtávcsŒ fogja regisztrálni a csillagok fényében bekövetkezŒ periodikusfényváltozásokat, amelyeket feltehetŒen a körülöttük keringŒ boly-gók idéznek elŒ.

70

A Hale Bopp-üstökös 1996 tavaszán (Fotó: Dan Schechter)

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 70

BödŒk ZsigmondLátványos égi jelenségek

2005–2006

Kiadta: NAP Kiadó – Dunaszerdahely, 2004FelelŒs kiadó: Barak László

FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár FerencBorító: GRAFIS Kft., Dunaszerdahely

KépszerkesztŒ: Mészáros AngelikaNyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó, Dunaszerdahely

Nyomta: Îilinské tlaãiarne, a. s.

ISBN 80-89032-61-3

72

konyv1 19.4.2005 12:03 Stránka 72