Egészséges társadalomért

Egészségügy = egészség ügye

• Főleg, panasszal az alap- és szakellátáshoz forduló betegeket ellátó intézmény hálózat

(szűrés, gyógyászati segédeszközök, rehabilitáció -HOZZÁFÉRÉS)

Alkotmányban rögzített jogA Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (Magyar Alkotmány 70/D §/1)

Általános és optimális jól lét = egészség

Egészség

• Testi• Lelki Jól-lét• Szociális

A teljes fizikai, szociális, és mentális jól‐léti állapota és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya.

Alkotmányos alapjog

Az egészség nem statikus állandó állapot, hanem folyamat.

Az egészség előfeltételei és forrásai

v Békev Lakásv Oktatásv Élelemv Jövedelemv Stabil ökológiai rendszerv Fenntartható erőforrásokv Társadalmi igazságosságv Társadalmi egyenlőség

Egészség előfeltételei és forrásai

Akkor nincs egészség

Szintje/ Minősége?- Meghatározza az egészséget.- Hatásuk nem összeadódik, sokszorozódik.- Ha csak az egyiket próbáljuk javítani, a többi visszahúzza az egészséget.

VANNINCS

Egészség befolyásolók az egyéntől a társadalomig

Forrás: Dahlgren, G. and Whitehead, M. Policies and strategies to promate social equity in heaLTH. Stockholm, Institute of Futures Studies, 1991. (Margaret Whitehead)

Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény szerint az egészségfejlesztés

értelmezése.

Forrás: Kósa Karolina: Van- e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? (NÉPEGÉSZSÉGÜGY – Az Egészségügyi Minisztérium

tudományos és egészségpolitikai folyóirata 2010. 88. évfolyam 1. szám)

Irodalom: 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről. CD Jogtár, lekérve 2010. január 21.

1986. Ottawai Karta: az első nemzetközi egészségfejlesztési konferencia záródokumentuma

Kósa Karolina: Van- e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? (NÉPEGÉSZSÉGÜGY – Az Egészségügyi Minisztérium tudományos és

egészségpolitikai folyóirata 2010. 88. évfolyam 1. szám)

Irodalom: Health promotion emblem. World Health Organization http://www.who.int/healthpromotion/conferences/previous/ottawa/en/index4.html

1985. Tannahill modell: az egészségfejlesztés szó tartalmának tisztázására.

Kósa Karolina: Van- e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? (NÉPEGÉSZSÉGÜGY – Az Egészségügyi Minisztérium tudományos és

egészségpolitikai folyóirata 2010. 88. évfolyam 1. szám)

Irodalom: Tannahill, A.: What is health promotion? Health Education Journal, 44:167-168, 1985

A társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek Magyarországon, 2001.

Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna – A magyar lakosság társadalmi‐gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, 1998‐2004. NÉPEGÉSZSÉGÜGY folyóirat  2009. 87.évfolyam 3. szám

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek 2004-ben Magyarországon

Különböző fejlettségű kistérségek 2007-ben Magyarországon

Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL

Összes kistérség: 174Legfejletlenebb (kék): 33Fejletlen (zöld): 34Átlagos (sárga): 37Fejlett (piros): 29Legfejlettebb (bordó): 41

a probléma társadalmi szinten

Egészséges társadalom

Nem egészséges társadalom

Szükségletek

7. önmegvalósítási szükségletek, önkiteljesítés

6.

5.

4.

3.

2.

1.

biztonság szükséglete, veszélyektől mentesen élnifiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság

szeretet szükséglete, másokhoz tartozni

Kognitív szükségletek,tudni, érteni, megismerniesztétikai szükségletek, szimmetria,rend,szépség

Megbecsülés szükséglete, teljesíteni, kompetensnek lenni

Szolgáltatást nyújtó

Szolgáltatást igénybe vevő

EgyensEgyensúúlyly szabszabáályly

A társadalom intézményeinek szolgáltatásait

a szolgáltatást használó(k) igényeihez kell igazítani

Pl.: Tokaj, Bodrogköz -születéskor várható élettartam átlagosan 68 év alatt

Pl.: Csorna, Balatonfüred –születéskor várható élettartam átlagosan 75 év felett

I. Probléma detektálása:20 éve volt rendszerváltás – az egyenlőtlenségek növekedtek

A társadalmi-gazdasági státusz alapján meghatározottterületi egyenlőtlenségek Magyarországon (2001) és a születéskor várható élettartam különbségei

2003 – Törvény az esélyegyenlőségről(2003. évi CXXV)Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

II. Országgyűlés – Jogalkotás

2003 – Népegészségügyi ProgramOrszággyűlési Határozat 46/2003. (IV.16.)

Három cél:• Születéskor várható élettartam növekedése• Egészségben eltöltött életévek számának

növelése• Egészségi egyenlőtlenségek csökkentése

Szociális tárca – Gyermekszegénység elleni programOktatási tárca – Deszegregációs program

Munkaügyi tárca – Alternatív munkaerő közvetítési program

Néhány példa:

III. Tárca szintű megvalósítás

Egészségügyi tárca - Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése – elérhetőség- Népegészségügyi szűrési programok kiterjesztése (SZOK), egészségfejlesztési programok támogatása (TAMOP)- OEFI: Closing the Gap, Promo, Determine, Engender, EU Joint Action onHealth Inequalities, Work in Tune with Life, Developing European Health Champions from Advocacy to Action, etc.

IV. Gyakorlati tapasztalatok

1.) Az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek redukálásához szükséges:

• a tárcák közötti hatékony koordináció• helyi önkormányzatok elkötelezettségének erősítése• színterekre fókuszáló közösségfejlesztés,

egészségfejlesztés2.) A hátrányos helyzetű földrajzi területekkel és társadalmi csoportokkal kiemelten kell foglalkozni

• A magyarországi roma közösségek állapotára országos szintű indikátor lehet a telepek/gettók környezet-egészségügyi állapota, így a létszám „problémás” meghatározása elkerülhető.

Egyenlőtlenségek csökkentése

Magyarországon• I. Erősség

Az Uniós és a WHO-s dokumentumokkal a jogszabályi háttér harmonizál.

• II. Gyengeség„Fiatal demokrácia” (hosszú távú szakpolitikák következetességének, koordinálásának bizonytalansága).

• III. LehetőségCélzott Uniós forrás allokáció Magyarország Uniós elnöksége (2011) segíti

- a magyar stakeholderek paradigma váltását- „Egészséges kormányzás” és „Egészséges

önkormányzás” megerősítését

• IV. VeszélyGazdasági válság kezelése kapcsán háttérbe szorulhat az egyenlőtlenségek, ezen belül az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek redukálásának lehetősége

V. Mit tehetnek a közösségek?

jó gyakorlatok megismerése/megismertetése

megvalósítva tanulni (do by learning)pályázatok

közösségi mozgósítás, mint önerő

információ – horizontális kapcsolatok

„a változás a fejekben kezdődik”(paradigma váltás támogatása)

közösségi szerepek – „kovász” – ÁNTSZ egészségfejlesztői

VI. Miért?

Humanizmus, igazságosság?

Közgazdasági megfontolás?

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)

Egy főre jutó nemzeti bevétel és várható élettartam a gazdag és szegény országokban

Gazdag országok

Gazdag országokban az egy főre jutó bevétel és a várható élettartam között nincs különbség

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level

Wilkinson & Pickett, The Spirit Level (2009)A kvintilis arány azt mutatja, hogy a jövedelem-eloszlás felső 20%-

ába tartozó háztartások összjövedelme hányszorosa az alsó 20% összjövedelmének. A jövedelem egyenlőtlenségeket mutató kvintilis arány 2005-ben 5,5 volt Magyarország esetében

Hányszor gazdagabb a felső jövedelmi ötöd az alsó jövedelmi

ötödnél?

Hosszabb a várható élettartam azokban a gazdag országokban, ahol alacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség

Megoldás az EU-s elveket követve

• Egészséget minden szakpolitikába• Szakpolitikák összehangolása az

egészség-esélyegyenlőség megvalósulás jegyében

• Méltánytalanságok állampolgári jogi alapon történő kezelése (méltánytalan: a társadalmi beavatkozással kezelhető egyenlőtlenség)

konklúzió

• Egy népesség egészségét javítani csak– Az előfeltételek biztosításával ésaz egészséget meghatározó tényezők egyidejű

befolyásolásával lehet – Az egészségügyi ellátó rendszer reformjának

szerves része kell hogy legyen a népegészségügy és egészség fejlesztés

Javaslat:

- A meglévő forrásokat földrajzilag fókuszált és koordinált módon fordítsák az állapotok javítására, mert az elkülönülő oktatási, munkaügyi, lakhatási, stb. programok garantáltan nem hoznak eredményt

-Az intézkedések között kiemelt szerepet és mellé rendelt forrást kapjon a népegészségügy és azon belül az egészségfejlesztés

- globális és lokális szintek szétválasztása (best practice – worst practice)

Előfeltételek

• Partnerség• Minőségfejlesztés és kontroll• Monitoring• Hosszútávon programfinanszírozás• Emberi és állampolgári jogok• Média szerepe – sztereotípiák????

Egészségfejlesztési kihívás:

1.) előfeltételek megteremtése

hosszú távú programok

történelmi hátrány-kiegyenlítés

komplex tartalom

partnerség

kistérségi területi fókusz

helyi igényekre reagáljon

Önkormányzati kompetencia

Kormányzati kompetencia

Milyen egészségfejlesztési program kellene?

☺ ☺☺☺☺☺

Egészségfejlesztési kihívás:

1.) előfeltételek megteremtése

2.) társadalmi kirekesztődési folyamat komplex befolyásolása

Preventív

Újratermelődés megakadályozása

Operatív

Méltánytalanságok csökkentése

Történelmi hátrány kiegyenlítés

Kormányzati kompetencia

Milyen stratégia kellene?

Önkormányzati kompetencia

Kárenyhítés

„tűzoltás”

Társadalmi befogadás

Helyi probléma: társadalmi kirekesztődés

Egészségfejlesztési kihívás:

1.) előfeltételek megteremtése

2.) társadalmi kirekesztődési folyamat komplex befolyásolása

3.) adottságokban lévő különbségek csökkentése

1) Esélyegyenlőség, szolidaritás 2) Szubszidiaritás 3) Demokratikus részvétel, partnerség4) Átláthatóság, elszámoltathatóság5) Emberközpontúság, szolgáltatói alapállás6) Fenntarthatóság7) Ágazatköziség

Hogyan? – elvek:

Kormányzati kompetencia

Koalíció –partnerségi csoport

egészségterv

Önkormányzati kompetencia

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról II. fejezet 8. § (1) bekezdése:

„a települési önkormányzat feladata többek között: a település-fejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a településtisztaság biztosítása; (…)az egészségügyi, a

szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása;(… )az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése”.

„Egészséget Mindenkinek a 21. Században” (WHO, 1998.)A WHO Európai Régiójának 21 egészségpolitikai célkitűzése

WHO Egészséges Városok ProjektjeHosszú távú nemzetközi fejlesztési projekt (1987 óta)Célja: a döntéshozók megfelelő prioritást adjanak egészségnek+

fenntartható fejlődés támogatása

Szakmapolitikai-jogi háttér

2004.Évi CVII.tv. A többcélú társulásról

Az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008.évi CV.tv 4.§ 81) bekezdés tartalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező tartalmi elemeinek felsorolását az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30)Korm. Rendelet módosításáról szóló 327/2008.(XII-30.) Korm. Rendelet 8.§-a rögzíti. A szakfeladatokat szakfeladat számmal és megnevezéssel kell beemelni az SZMSZ-be.

új szakfeladati rend kerül bevezetésre?

-8008/2008.(HÉ 51.)PM tájékoztató, az egyes szakfeladatok tartalmi meghatározása az 5/2009.(III.27.)PM tájékoztatóban jelent meg.

869049 Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás

A Kistérségi Egészség társulás/szövetség/koalíció működését

meglapozó dokumentumok

Minden, a település életét érintő döntésnek közvetlenül vagy közvetve van egészséghatása is!

I. Nagyon fontos minden önkormányzati döntés egészséggel összefüggő hatásainak mérlegelése (egészséghatás vizsgálat)

Beavatkozási lehetőségek:• Önkormányzati rendeletalkotás, módosítás, hatályon kívül

helyezés• Képviselőtestületi ülések döntéshozatali folyamata

II. Helyi egészségtervek elkészítése

Az önkormányzatok egészségfejlesztési lehetőségei

Az EHV eszközként szolgál a politikai döntések egészségre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak feltárásához.

elősegíti az egészségesebb döntéshozatalt

fokozza a költséghatékonyságot

csökkentheti az egészségbeli esélyegyenlőtlenségeket

elősegíti konstruktív változtatási módok kidolgozását.

I. Az egészség hatásvizsgálatok (EHV) szerepéről….

„Az EHV eljárások, módszerek és eszközök kombinációja,amellyel vizsgálhatók stratégiák,

programok, projektek lehetséges hatásai a lakosság egészségi állapotára.”

•komplex programtervezet, amelynek célja a településen élők életminőségének, ezen belül is egészségi állapotuknak javítása-fejlesztése, közösségi erőforrások mozgósítása

•…nem statikus programtervezet, hanem folyamat, amely magában foglalja a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ennek alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálásának fázisát.

•megvalósításában minden érintett egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel a településen élők közös akarata jelenik meg benne.

II.A települési egészségtervről

„ …a településen élők közös akaratát összegzi.”

• Oktatási-nevelési intézmények • Művelődési intézmények

• Védőnői szolgálat• Alapellátás (háziorvos szolgálat)• Szak- és fekvőbetegellátás • ÁNTSZ megyei / városi intézetei

• Családsegítő szolgálat

• Gyermekjóléti szolgálat

• Helyi vállalkozók• Helyi szolgáltatók• Helyi média

• Civil szervezetek• Egyházak, karitatív szervezetek

•Települési önkormányzat(1990. évi LXV. tv. II. fejezet 8. § (1) bekezdése)•Kisebbségi önkormányzat•Önkormányzati szövetségek

Az egészségtervek megvalósításában résztvevő helyi szereplők