MotivációMi készteti az embereket a cselekvésre?

Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

És mit ír az újság?

MOTIVÁCIÓ

• IRÁNY

• INTENZITÁS

• IDŐTARTAM

A motiváció alapjai

Cselekvéseink alapvető indítékai azok a

késztetések, amelyeket valamilyen

szükséglet hoz létre.

A késztetéseket, amelyek a

szükségletek csillapító viselkedésre

irányulnak nevezzük motivációnak.

Erősebb késztetés - nagyobb cselekvési

készséggel párosul (több motiváció).

• Drive Elmélet (ösztönös, hajtóerő)– Ösztönös szükségletek kielégítésére irányuló

késztetések (biológiai)

• Arousal Elmélet– Optimális éberségi (arousal) állapotra törekedő

késztetések (pszichobiológiai)

• Önmegvalósítás Elmélet– Magasabb célokra törekvő késztetések,

önmegvalósítási motívumok (pszichokognitív)

• (Vala)hova tartozás szükséglet

–A szociális identitás és emberi kapcsolatok szükséglete

• Intimitás szükséglet

–A cinkosság, szeretet, érzelmi kapcsolat szükséglete (nem szex!)

• Megosztás, meggyónás

–A személyes titkok megosztásának / megbeszélésének a szükséglete

Motívumok eredete

A biológiai motívumok (túlélés éhség, szomj,

utódgondozás) mellett az ember motivációs

rendszerében számos olyan motívum is van, amely

a…

tanulás és szocializáció eredménye (pl.

elfogadás, elismerés, együttműködés igénye). A

motiváció ebben az esetben is a fellépő feszültségi

állapot csökkentésének az igényéből fakad. Ezek a

motivációk nagyon sokszor erősebbek a biológiai

motívumoknál.

A motiváció folyamata

Szükségletek

Késztetés

a szükségletek

kielégítésére

Motivált

magatartás

A motiváció fogalma

A motiváció fogalma két szempontos:

• egyrészt a belső késztetések avagy szükséglet megszervezését nevezzük motivációnak (pszichológiai fogalom),

• másrészt külső késztetések avagy ösztönzés szinonimájaként használjuk (sport, oktatás, és szervezet menedzselés fogalom).

A motivációs rendszer

A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az ember magatartását mert különféle cselekvésekre késztetnek.

Közvetlenül nem figyelhető meg, csak a viselkedésen keresztül.

Az egyes motívumok különböző erősségűek és dinamikusan változnak

Motívumok

Elsődleges motívumok (nem tanult, biológiai

eredetű) pld. éhség, szomjúság, szex, stb.

Általános motívumok (nem tanult, de pszichés

alapú), pld. kíváncsiság, manipuláció, szeretet.

Másodlagos motívumok (tanult motívum), pld.

a siker, a hatalom, a státusz iránti igény

Motiváció és a teljesítmény

Teljesítmény =

f(Képesség x Motiváció)

Egy szervezetben megnyilvánuló motiváció

Emberi összetevők

-egyéni jellemzők

-csoporthatásokTeljesítmény

Elégedettség

Szervezeti jellemzők

-technológia

-struktúra

Vezetői motivációs

stratégiák

INPUT OUTPUTKÖZVETÍTŐ

VÁLTOZÓ

Teljesítményszükséglet

Az adott céllal kapcsolatos kiváló

színvonaleléréséért folytatott versengés

Teljesítménymotiváció

Félelem a kudarctól Bizakodás a sikerben

Japán Kanada

Frederick Herzberg

• Felejtse el a dicséretet!

• Felejtse el a büntetést!

• Felejtse el a pénzjutalmat!

• A munkát magát kell vonzóbbá tenni!

• X Elmélet– Az emberek nem szeretnek dolgozni,

megpróbálják elkerülni, ezért felügyelve,kényszerítve, vagy akár büntetve kell, hogy legyenek, hogy elvégezzék a munkát.

• Y Elmélet– Az emberek szeretnek dolgozni, kreatívok,

keresik a felelősségteljes munkát, és azt önfegyelmezetten becsületesen elvégzik.

19-20Maslow szükséglet hierarchia modellje

Magasabb rendű szükségletek

Alap szükségletek

Alderfer ERG elmélete

E = (Existence) Létezés

R = (Relationship) Kapcsolat

G = (Growth) Fejlődés

Bár hierarchikus szerkezetű, a környezet

határozza meg az igény erősségét és

átrendezheti a struktúrát is!

23-24

McClelland féle elmélet

Siker vagy teljesítmény motívum

(achievement need)

– a siker elérésére, a teljesítmény fokozására

vonatkozó késztetés (ellentéte a kudarc kerülés)

Hatalom motívum (power need)

– mások befolyásolásának fontossága

Társulási motívum (affiliation need )

– a mások általi elfogadás, együttműködés igényéből

fakad

Elvárás elmélet

Vroom szerint az emberek erőfeszítésre vonatkozó pszichológiai

késztetése a jövővel kapcsolatos elvárásokkal és a jövőbeli

következmények vonzóságával (valencia) arányos.

Erőfeszítés Teljesítmény Következmény

-elvárt teljesítmény-képességek- feltételek

- a következmény biztonsága

- elérhető- gyors

Belső/külsőjutalom értéke (V)

„Öröm” elmélet (ösztönök)

Miért olyan fontos az élvezet?

• Az agy a különböző élvezeteket egy „közös valutára” fordítja mert az élvezetek ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert aktiválják…

• Avagy a mezolimbikus dopaminrendszert.

• A mezolimbikus dopaminrendszer vágyat kelt a különböző természetes és mesterséges ösztönzők iránt.

Az üzenetek szállítása

DOPAMIN (neurotranszmitter)

Sokféle jutalom aktiválja

Étel, ital, szexpartner, kokain, heroin,

önmegvalósítás, stb.

Függőség

• Jutalom

• Vágy

• Cselekedet (Ismétlés)

• Jutalom

• Erősebb vágy

• Tolerancia (több, sűrűbben)

• Függőség

Köszönöm a figyelmet