Egy „fáraó” a Tiltott Városban

Krajcsír Lukács

Nemzetközi kapcsolatok elemző

Budapest, 2015. november 28.

Előadás vázlata

• A kínai-egyiptomi kapcsolatok története

• A „jázminos forradalom”

• Szíszi útjai Kínába

• Gazdaság: kereskedelem, befektetés, energetika

• Biztonságpolitika

• Egyiptom szerepe a kínai külpolitikában

Történelmi kitekintés

• 1952 óta voltak tárgyalások (PRC elismerése, fegyverek)

• 1956. május 30: Diplomáciai kapcsolatok felvétele - első afrikai és közel-keleti ország

• Kiállás a Szuezi-válság idején

• Legfontosabb gyapotforrás, kínai fegyvervásárló

• Kulturális forradalom hatása

• Hoszni Mubárak idején állt helyre

• 1999: stratégiai partnerek

• Mubárak 2011-ig kilencszer járt Kínában (Kína barátja)

• A 4. FOCAC találkozó Egyiptomban

• 2011-ben a kereskedelmi volumenük elérte a 8,8 milliárd USD-t, 880 milliós befektetés.

„Arab tavasz” után

• Kiálltak Mubárak mellett

• Legkevesebb információ (pl. keresőszavak blokkolása)

• Peking gyorsan „túltette magát”: 2011 április ZhaiJun körútja, milliós segély

• 2012. augusztus 29: Murszi első régión kívüli útja – USA ellensúlyozása, kínai segély, kereskedelem fokozása és beruházások (pl. gátépítés, gyorsvasút Alexandria és Kairó között, erőművek)

• 2013 – Murszi megbuktatása, visszafogott reakciók, az egyiptomi-kínai kapcsolat megtorpanása?

Fattah asz-Szíszi útjai

• 2013 - Romló USA-Egyiptom viszony

• 2014 decembere: első hivatalos látogatás

• Stratégiai partnerség, gyorsvasutat építése, együttműködések infrastruktúra, nukleáris energia, pénzügy és biztonságpolitika.

• 2015 szeptember 3: a katonai parádé idején találkoztak, $100 milliós kölcsön

Gazdasági kapcsolatok

• Kína számára a leggyorsabban fejlődő afrikai exportpiac

• 2012-ben Kína megelőzte USA-t. Kb. évenként 13 százalékkal csökkent az USA exportja

• Bilaterális kereskedelem: 11 milliárd dollár – De! Ebből majdnem 9 milliárd csak a kínai export;

– Viszont az egyiptomi export is növekszik

• Egyiptom: déli gyümölcsök,könnyűipari termékek, olajszármazékok, gyapot és márvány

• Kína: szinte minden, leginkább elektronikus eszközök, 2. legfontosabb afrikai gépkocsi vásárló

Befektetések

• Kb. 1100 kínai cég van Egyiptomban

• Energetika, hajózás, infrastruktúra, textil,

alumínium feldolgozás

• 1,2 milliárd dollárnyi kínai befektetés

– De még így is alig 1%!

• Energetika: kitermelésben való segítség (nyugati rész), atomenergetika iránti érdeklődés (Dabaa)

• Legfontosabb terület: SETC-zóna TEDA 38 projekt, 2 milliárd USD értékben, 40 000 munkahely

Biztonságpolitika • 1990-es második legnagyobb közel-keleti

fegyvervásárló (160-200 millió dollár)• Főleg kézifegyverek, lőszer, rakéták és technológia • 2000-es évek óta katonai találkozók: védelmi

miniszterek • 2010: óta közös katonai együttműködés, 40 K-8

Karakorum-8 oktatórepülőgépek• 2014: fejlettebb eszközök - 18 ASN-209• 2015 – érdeklődés a JF-17-ek iránt• Cél: a nyugati függőség csökkentése

– DE! Elsődlegesen orosz fegyverek

Egyiptom jelentősége

• Geopolitika: az Új-Selyemút

• „Szuezi-csatorna 2.0”

• Több mint 80 milliós piac

• SETC-zóna Afrika legfontosabb gazdasági területe lenne

• Vezető szerep a Közel-Keleten és Afrikában (?)

• Kairó harca a szélsőséges iszlamisták ellen a Sínai-félszigeten és Líbiában

Merre tovább?

• Egyiptom távolodása az Egyesült Államoktól

• Romló viszony az Öböl-menti monarchiákkal (nem kapták meg az új hitelt)

• Szíria – nyíltan az oroszok mellé álltak

• Egyensúlyozási politika

• Terrorizmus – egyiptomi turizmus alkonya?

• Kockázatos vagy megtérülő befektetések?

• Vezető középhatalom?

Köszönöm a figyelmet!