Növényvédelem, növényfajták állami elismerése, vetőmag-

gazdálkodásSzilágyi J. Ede

2004.04.21.

Az előadás témái

• Növényvédelem (2000:XXXV.tv.):

• Növényfajták állami elismerése, vetőmag-gazdálkodás (2003:LII.tv.)

A növényvédelemről (nv.)

• Bevezető (5)• Növényvédelem (7)• Növényvédő szerek engedélyezése (5)• A környezet-, természet és emberi egészség

védelme• A növényvédelmi igazgatás szervezete• Növényvédelmi bírság

Bevezető

– Célja

– Törvény hatálya

– Értelmező rendelkezések (I-III.)

A törvény célja

• 1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával (növényvédő-szerek)

A törvény hatálya (személyi)

• természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gt., külföldi székhelyű vállalkozások Mo-i fióktelepe, aki:– fölhasználó

– termelő

– engedélyköteles terméket importáló, gyártó, tároló, szállító

– növényt, növényi terméket az ország területére behoz, onnan kiszállít, átszállít

– növényvédelmi gépet forgalomba hoz

Értelmező rendelkezések I.

• növény: az élő növény és a növény élő részei

• növényi termék: a feldolgozatlan v. egyszerű előkészítésen átesett növényi eredetű termék; kivéve a növény (fogalma)

• károsító v. károsító szervezet: a növényt v. növényi termékeket károsító

– növény-, állat- vagy károkozó

– faj, törzs vagy biotípus

• zárlati károsító: 1. potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely 2. a veszélyeztetett területen még nem fordul elő (v. előfordul, de el nem terjedt) 3. hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.

• Növény-egészségügyi bizonyítvány:EU és harmadik országok között használandó.

• Növényútlevél: az EU tagállamai között használandó.

Értelmező rendelkezések II.

• Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.

• Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés

• Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés.

• Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.

Értelmező rendelkezések III.

• Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy az előző. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.

Növényvédelem

– növényvédelmi tevékenység

– a nv-i tevékenység fajtái(4)

– növény- egészségügyi vizsgálatok

– az Európai Bizottság szakértői

Növényvédelmi tevékenység

• 4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy

• a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék:

• b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.

A nv-i tevékenység fajtái

• termelői• állami• közérdekű

Termelői védekezés

• A földhasználó és termelő köteles– a zárlati károsítókat (vizsgálatköteles nem zárlatit) elpusztítani

– egyéb károsító ellen is védekezni, ha a szomszéd növényvédelmi biztonságát, emberi egészségét veszélyezteti

– zárlati károsító okozta fertőzést (gyanúját) illetékes megyei Szolgálatnak bejelenteni

– növény-egészségügyi hatósági nyilvántartás felé adatszolgáltatás

• A földhasználó és termelő köteles tűrni– az állami és közérdekű védekezéssel megbízott munkavégzését

– a nv-i hatóság ellenőrzését, az intézkedéseit köteles vh-ni

Állami védekezés

• esetei:

– (1) országban nem honos zárlati károsító

– (2) ha a termelői védekezés nem kielégítő hatású

– (3) ha a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni

• elrendelésére jogosult:

– a (2) és (3) esetben az illetékes megyei Szolgálat (akár egész megyére)

– az (1) esetben illetve több megyére (az egész országra) kiterjedően a FVM

• költségviselés: központi költségvetés

• az elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a vh-ra nincs halasztó hatálya

Közérdekű védekezés

• esete: ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget.

• A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője rendeli el.

• A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

• költségviselés: a földhasználó, termelő (a védekezést elrendelő hatóságnak)

Növény-egészségügyi vizsgálatok

• A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak (1) növény-egészségügyi bizonyítványával, ill. (2) növényútlevéllel szabad szállítani.

• Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy (1) a növény, növényi termék (2) előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során (3) a növény-egészségügyi követelményeket (4) nyilvántartásba vett termelők betartották.

• Növényegészségügyi-bizonyítvány: az (1) ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, (2) az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat (3) annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak.

Az Európai Bizottság szakértője

• Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon (1) a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint (2) a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni.

• Ennek keretében jogosult:

– létesítménybe, helyiségbe belépni,

– szállító járművön tartózkodni,

– növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni,

– növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.

Növényvédő szerek engedélyezése

• forgalomba hozatali és felhasználási engedély

• az engedély visszavonása és szünetelése

• Eseti és kísérleti célú felhasználás

• osztályozás, csomagolás

Forgalomba hozatali és felhasználási engedély

• növényvédő szert csak az engedélyező hatóság engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni.

• kérelmező lehet aki, akinek képviselője vmely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.

• szakhatóság: ESzCsM, KvVM• az engedélyezés feltételei• kivételesen a FVM (!) engedélyezheti engedéllyel nem rendelkező nv. szer

felhasználását:– késedelem veszélye– kivitelre szánt növényeken, növényi termékeken

• A kérelemről 18 hónapon belül dönt az engedélyező hatóság (szakhatóság 12 hónap)

• Az engedély 10 évig érvényes (ismételten kérhető)

Az engedély visszavonása és szünetelése

• Az Eng. Hat. visszavonja:

– engedélyes kéri

– a nv. szer veszélyes

– jsz. tiltja a felhasznált hatóanyagot

• Az engedély érvényessége szünetel, ha:

– ezt kérik

– kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat

Az eseti és kísérleti célú felhasználás

• Kísérleti célú felhasználás:

– Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint

• Eseti felhasználás:

– Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint

– valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően

Nv. szerek osztályozása, csomagolása

• osztályozása:

– fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba

– környezeti veszélyességi kategóriákba,

– forgalmi kategóriákba

• csomagolása:

– csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban lehet forgalomba hozni

A környezet-, természet és az ember egészségének védelme

• A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni.

• Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása.

• A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell.

• Spec. rendelkezések: vad (és védett állat), vizek (vízfolyások) környéke, háziméhek

• A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát.

• A növényvédelmi szerrel kapcsolatos felelősség: munkáltató, nv-i szolgáltatást végző, felhasználó (a saját részre végzett munka esetén)

A növényvédelmi igazgatás szervezete

• miniszter

• FVM

• Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat

• megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat

• növényvédelmi (talajvédelmi) felügyelő

• települési ök. jegyzője

• közreműködik: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Növényvédelmi bírság

• kiszabása

– kötelező esetek

– fakultatív lehetőség

• összege: 20 000- 2M Ft

Növényfajták állami elismerése

• 2003:LII.tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Tartalom

• Tv tárgya, értelmező rendelkezések

• Növényfajták állami elismerése

• Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei

• Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása– előállítás, forgalmazás

– vetőmag-szaporítási zárt körzet

– vetőmag- és szaporítóanyag- minősítés

• Jogsértések szankciói

Tv tárgya

• 1. § (1) E törvény a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében szabályozza (1) a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, (2) a növényfajták állami elismerését, (3) a fajtahasználatot, (4) az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyag-előállítók, -feldolgozók, -forgalmazók és -felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá (5) a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.

Értelmező rendelkezések I.• Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek

eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül.

• Fajtajegyzékek:

Nemzeti Fajtajegyzék: a Magyar Köztársaságban állami elismerésben részesített fajták, valamint a szőlőklónok lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék (közhitelű).

Leíró Fajtajegyzék: a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt egyes növényfajták leírását és lényeges jellemzőit tartalmazó jegyzék.

Ajánlott Fajták Jegyzéke: a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben felsorolt növényfajták közül a szakmai és civil szervezetek által szélesebb körű összehasonlító fajtavizsgálatok alapján meghatározott termőhelyre és termesztési célra javasolt növényfajták jegyzéke.

Közösségi Fajtajegyzék: az Európai Unió Bizottsága által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.

Értelmező rendelkezések II.

• Nemesítő, bejelentő (képviselője) ill. fajtafenntartó:

Nemesítő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfejlesztette (ill. aki ilyen személynek a munkáltatója, megbízója vagy mindezeknek az örököse),

Bejelentő: a fajtát állami elismerésre közvetlenül vagy képviselő útján bejelentő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve ezek örököse, jogutódja.

Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a növényfajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelős.

Értelmező rendelkezések III.

• Fajtavizsgálat: a növényfajta állami elismeréséhez szükséges DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat.

DUS-vizsgálat: megkülönböztethetőség, egyöntetűség (egyneműség), állandóság (Distinctness, Uniformity, Stability) meglétének vizsgálata.

Gazdasági értékvizsgálat: a növényfajta mennyiségi és minőségi mutatókkal kifejezett termesztési, illetve használati értékének

A növényfajták állami elismerése I.

• Bevezető: A Magyar Köztársaságbana) a Nemzeti Fajtajegyzékben,b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs),c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta

(klón) jegyzékében,d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti szaporítóanyag),e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabálybanszereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára

előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.

• A Nemzeti Fajtajegyzék során alkalmazott elbírálás szempontjai:

– más növényfajtáktól megkülönböztethető, állandó, egyöntetű (egynemű)

– megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, továbbá

– (egyes fajtáknál) megfelelő gazdasági értéke van.

A növényfajták állami elismerése II.

• A növényfajták állami elismerésének menete:

(1) Az eljárás a nemesítő, fajtafenntartó bejelentésére indul.

(2) A minősítő intézet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, majd ennek eredményeit és javaslatát megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak.

(3) A Fajtaminősítő Bizottság állást foglal.

(4) Ez alapján a kérdésről a minősítő intézet dönt.

(5) A minősítő intézet az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a

Nemzeti Fajtajegyzéket.

A növényfajták állami elismerése III.

• Az állami elismerés időtartama:

– szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 20. év végéig,

– egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart,

• amely a bejelentő kérelmére további 20, illetve 10 éves

időtartamra többször is meghosszabbítható.

Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei

• A bejelentő (1) a fajtával szabadon rendelkezik. (2) A fajták eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodnia.

– A növényfajta fajtafenntartására más személy (fajtafenntartó) is támaszthat igényt.

• A nemesítő (1) kérheti, hogy ilyen minőségben feltüntessék a nyilvántartásokban, ill. ilyen minőségben nyilvánosan elismerjék (2) a növényfajta szaporítóanyaga után és a fajtahasználatért díjazás illeti (a fajtafenntartóval kötött szerződés alapján)

Vetőmagvak, szaporítóanyagok (sza.) előállítása, forgalmazása• A Magyar Köztársaságban

a) a Nemzeti Fajtajegyzékben,b) a Szállítói Fajtajegyzékben (gyümölcs),c) a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam

fajta (klón) jegyzékében,d) az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben (erdészeti

szaporítóanyag),e) a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabálybanszereplő faj, növényfajta sza-át szabad forgalomba hozatal céljára

előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.

• Kivétel: a minisztérium engedélyezheti sza. eseti felhasználását.• Sza. előállítója, forgalomba hozója csak az adott termékpálya szerinti

terméktanács tagja lehet.

Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet és a védőtávolság fogalma• Szaporítóanyag-előállítási zárt körzet: a szaporítóanyag előállítás

genetikai és növény-egészségügyi tisztaságának megőrzése céljából e törvényben és külön jogszabályban előírt korlátozásokkal elrendelt termesztési körzet; ide tartoznak a külön jogszabályban meghatározott nagyságú törzsültetvények is.

• Védőtávolság:

elválasztó sáv: az a távolság, amely a vetőmag-előállítás mechanikai keveredés mentességét szolgálja.

izolációs távolság: az a távolság, amely az idegen beporzás-, valamint növény-egészségügyi fertőzésmentes szaporítóanyag-előállítást szolgálja.

Vetőmag-szaporítási zárt körzet kialakítása• Szaporítóanyag előállítási zárt körzet: (1) 1. A szántóföldi és a kertészeti

növényfajok vetőmag előállítása esetén - 2. a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából - a külön jogszabályban meghatározott 3. védőtávolságok alkalmazásával 4. egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzetet lehet kialakítani. (2) A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról. (3) A zárt körzet kialakításának tervezetét a vetőmag előállítója megküldi a termékpálya szerinti terméktanácsnak, amely véleményével együtt 8 napon belül továbbítja azt a minisztériumnak. A zárt körzet engedélyezéséről a minisztérium 8 napon belül dönt. (4) A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a minősítő intézet ellenőrzi. (5) A védőtávolságon belüli termőföld-használónak a korlátozás, illetve a tilalom elrendelése miatti kártalanítására - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.

Vetőmag- és szaporítóanyag minősítés

• külön jsz. határozza meg a minősítés követelményeit, eljárását.

• a minősítés a OMMI hatáskörébe tartozik.

– A minősítő intézet a szaporítóanyag minősítést (jogszabályban meghatározott módon) a termékpálya szerinti terméktanács véleménye megkérésével a szaporítóanyag-előállítóra átruházhatja, felügyeleti jogának megtartása mellett.

Szankciók• A minősítő intézet e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén jogosult

– az előírásainak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától eltiltani, illetve a jogosulatlanul előállított szaporítóanyagot zár alá venni,

– szigorított minősítést elrendelni,– szaporítóanyag megsemmisítését elrendelni,– a jsz-ok előírásait megszegők tevékenységét megtiltani, és azt a

minisztérium hivatalos lapjában közzétenni,– az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta

használata esetén a faiskolai, illetve palántanevelő üzemi engedélyt visszavonni,

– minőségvédelmi bírságot kiszabni,– szabálysértési eljárást vagy büntetőeljárást kezdeményezni.