Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban

Tóth István György

Tárki Zrt.

Budapest

A konferenciája a magyarországi mélyszegénységről és egy lehetséges segélyezési reform szakpolitikai elemeiről Courtyard Budapest City Center 2012. március 29

Vázlat

•  Elszegényedés és érvényesülés megítélése •  A mélyszegénység kiterjedtsége és alakulása •  A szegénység meghatározó tényezői és a

kitörés korlátai •  A feltételes transzferek indokoltsága

Percepciók és preferenciák a támogatásban részesedőkre vonatkozóan

„Kap” „Kellene kapnia”

Különbség

Alacsony nyugdíjasok

27 60 -33

Rokkantak 41 67 -26

Nagy családosok

43

58

-15

Munkanélküliek 47 53 -5

Romák 76 31 45

Forrás: Bernát, 2010, Tárki 2010 februári omnibusz adatok

100 adott kategóriába tartozó személyből hány kap és hánynak kellene kapnia segélyt?

A relatív szegénység tényleges és vélt arányai az Európai Unió tagországaiban

Megjegyzés: Relative szegénységi ráta: medián 60% alatti jövedelemből élők aránya, 2008 – ban EU-SILC, 2009 alapján Vélt szegénységi ráta: Flash Eurobarometer 276, 2009 július. Ábra forrása Keller, 2011

EU

BGHURO

FRDE

ES

FI

SI

PLAT

GR

SE

LU

ITSK

PT

LV

IE

BE

EE

LT

NL

UK

CY

MTCZ

DK

10

20

30

40

50

60

70

10 20 30 40 50 60 70

2007, %

2010

, %

Azok aránya, akik a szegénységet a társadalmi igazságtalanság következményeként látják

(a teljes népességben, %, 2007-2010)

A szegénység vélt aránya magasabb a tényleges relatív szegénységnél

„Mitől lesz valaki szegény? – vélemények

A szegénység vélt aránya 2009, %

Szegénységi ráta

Szegénység és mélyszegénység (szegénységi ráták alternatív szegénységi

küszöbök mellett, 1992-2009)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

92 93 94 95 96 97 98 99 00 03 05 07 09

szeg

énys

égi r

áta

medián 40% medián50% medián60%

Forrás: 1992-1997: Magyar Háztartás Panel és 1998-2009: Tárki Háztartás Monitor

Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987 és 2009

-34 35-59 60+

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:

aktív korúak szegénységének növekedése

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

1987

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

2009

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987 és 2009

alapfokú középfokú szakmunkás felsőfokú

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:

erőteljes iskolázottsági differenciálódás (az iskolázottsági szint emelkedése mellett)

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

1987

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

2009

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint

1987 és 2009

Foglalk., egyedül

Foglalk., más is Inaktív/ munkanélk. Nyugdíjas, van fogl.

Nyugdíjas, nincs fogl

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:

erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás, az inaktivitás szegénység-meghatározó ereje

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

1987

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

2009

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint

1987 és 2009

0 1 2 3+

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:

alacsonyabb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

1987

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

2009

Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992 és 2009

Nem roma Roma

Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban:

romák leszakadása

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

1992

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

-50

50-80

80-120

120-200

200+

2009

A szegénység társadalmi-demográfiai profilja

•  A ráta jelentős növekedése: 1992-1996 és 2007-2009 •  Konzisztensen magas Konzisztensen alacsony kockázatú csoportok kockázatú csoportok falusiak budapestiek 3+ gyermekesek 0 gyermekesek Inaktív háztartásfő van második kereső is max. alapfokú végzettségű házt. fő min. középfokú végz. házt. fő roma nem roma •  Nagy & növekedett a kockázat: legalább 1 gyermekes háztartás ill. alacsony iskolázottságú htfő •  Alacsony kockázat & csökkent: 60+ korú htfő, nyugdíjas htfő

A különböző iskolázottságúak foglalkoztatottsági rátája nemzetközi összehasonlításban, 2008

Megjegyzés: foglalkoztatott 25-64 évesek aránya az összes 25-64 évesek között Forrás: OECD, Education at a glance 2011, indicator 7.3.a

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Icelan

d

New Zea

land

Portugal

Brazil

Switzerl

and

Australi

a

Norway

Korea

Denmark

Sweden

Netherl

ands

Mexico

Luxembourg

Greece

Chile

United K

ingdom

Finland

France

Austria

Canad

a

German

ySpain

Slovenia

United Stat

es Italy

Irelan

d

Belgium

Estonia

Turkey

Israe

l

Czech

Rep

ublic

Poland

Hungary

Slovak R

epublic

Általános és szakiskola középfokú Felsőfokú

Forrás: KIM NTFS 2011-2020, KSH 2008 alapján

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek területi eloszlása

A tartósan (legalább 180 napja regisztrált munkanélküliek területi arányai (2009)

Forrás: KIM NTFS 2011-2020, 160. o., KSH T-STAR adatok

A mélyszegénységgel kapcsolatban álló változók összekapcsolódnak és regionálisan koncentrálódnak

A legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 18+ népességben Magyarország, 2001

Forrás: KIM NTFS 2011-2020, 160. o. Budapest nélkül, KSH cenzus

A roma népesség aránya a különböző megyékben (2003)

Forrás: KIM NTFS 2011-2020, Kemény, Janky és Lengyel (2004) 14. o. alapján

4.6 3.5 13.0

2.8 1.5 1.6

2.9

Anyagi depriváció Jövedelmi szegénység

Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat

A hátrányok összekapcsolódása: jövedelmi szegénység, anyagi depriváció és állástalanság az EU2020

szegénységcsökkentési célok kategóriái szerint 2008-ban, a népesség százalékában

Forrás: Eurostat adatok, KIM NTFS 2011-2020, 68. o.

Jövedelem: 12.4% Anyagi depriváció: 20,9% Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat: 8.8% Össz (legalább egy kockázat): 29.9% Össz (kombinálva): 2,8%

A szegénységből kilábalás korlátai A Tárki-BI tanulmány fontosabb megállapításai A szegénység újratermelődésének forrásai

-  a közoktatás egyenetlen minősége, szelektivitása és igénybe vétele -  az egyéni-családi válsághelyzetek megoldását segítő szolgáltatások korlátozottsága - a szegénység átörökítése a gyermekek nemzedékére

A humántőke szuboptimális reprodukciójának okai

- jövedelemhiány - információ hiány - motivációs csapdahelyzetek - a szolgáltatások/intézmények nem megfelelő kínálata

A mélyszegénység csökkentésének kulcslépései - Alapvető javulást kell elérni az iskolázottságban, csökkenteni kell az iskolarendszer szelektivitását, javítani kell az iskolai esélyegyenlőséget, csökkenteni kell a hátrányok átörökítését

-  Foglalkoztatás-bővülés (pont ott, ahol az a legnehezebb: az alacsony iskolázottságúak és az inaktívak között)

-  Az igénybe vevők és az intézmények folyamatos együttműködésére építő programok bevezetése

- Helyi komplex programok a hátrányhalmozódások csökkentésére

-  Hangsúly áthelyezés az utólagos problémakezelésről a megelőző, aktív társadalompolitikára

- Nyitott, kísérletező szociálpolitika, a szociális programok költség-haszon elemzésével

-  Az államigazgatásnak visszacsatolásra van szüksége a mérés és a társadalompolitikai intézkedések tervezése során egyaránt

Köszönöm a figyelmet

www.tarki.hu

Szegénységi elemzés eredményei többváltozós elemzések

•  Településtípus: összetételfüggő, nincs erős saját hatás

•  A 60+ háztartásfőjű háztartásokban élők szegénységi kockázata lényegesen alacsonyabb a a 35-59 háztartásokban élőkénél

•  A szegénységi kockázat növekszik a gyermekszámmal •  Foglalkoztatottsági pozíció számít: egy (pótlólagos) foglalkoztatott

erősen csökkenti a szegénységi kockázatot •  Női háztartásfőjű háztartások, roma háztartások konzisztensen

magas szegénységi kockázatúak