Egzotikus gyümölcsök ismertetése

8/16/2019 Egzotikus gyümölcsök ismertetése

1/28


2/28


3/28

turist"nak okoznak #asmenést a forró égövi orsz"gokban. *a$nos ezek egyrésze még gondos kór#"zi "pol"s esetén is #al"llal végződik. gyébként azasztalra kirakott 'zes'tőkkel, nassokkal itt#on is vigy"zni kell. Az egészségügyi#atós"gok a sörözőkben és b"rokban kirakott sós mogyorón 05 félevizeletnyomot fedeztek fel. z annak a következménye, #ogy 05 vendég nemmosott kezet vécé#aszn"lat ut"n, és 'gy vett a t"lból.

A citrom két különleges v"ltozat"ról a limette*ről vagy m"s néven lime*ról m"r volt szó az ivóleveknél. -armadik v"ltozata a citronád$ zt nem a levéért,#anem a vastag, illatos #é$"ért termesztik, amelyet kand'rozva #aszn"lnak felsütemények, édességek, likőrök kész'tésénél. 2evés leve miatt $obb"ra csak azüd'tőipar #aszn"l$a a Eap"nban ős#onos vadcitromot. A diónyi gyümölcs

$ellegzetessége, #ogy igen illatos. Mint tud$uk a citromot főleg a mediterr"n ésa szubtrópusi orsz"gokban termesztik. Frópusi v"ltozata a -amb)iri citrom$ ?alamivel nagyobb, mint a közönséges citrom, és vastagabb a #é$a. )egfőbb

$ellegzetessége a durva, szemölcsös, ragy"s #é$a. A gyümölcs#%s gerezd$eit isvastag #"rty"k v"laszt$"k el egym"stól. A közepén egy 0!0,/ cm vastagszivacsos központi rost"llom"ny van, ami ugyan%gy e#etetlen, mint a #é$ alattife#ér kéreg"llom"ny.


4/28

ritka, u$$asan tagolt v"ltozat"t is termesztik. ' cédrátcitrom lelógó ny%lv"nyailegink"bb egy v'zből kiemelt polip#oz #asonl'tanak, csak nem olyan #ossz%ak.?astag #%s%, 0! kilogrammos termésében magok ritk"n fe$lődnek. 8itrom 'z&különleges gyümölcs még a mundu . A maL. cm "tmérő$& gömbölyded bogyóalul rövid csőrben keskenyedik el. ényes, sima #é$a megérve s"rga. A vékony#é$ alatt bő lev&, kéns"rga gyümölcs#%s tal"l#ató. Az 'ze savany%, ak"rcsak a

citrom, de zamatos. A termés#%sba 0!/ db barna, kemény, bab alak% mag"gyazódik be. A 8!vitaminban gazdag belét cukorral megszórva nyersenfogyaszt$"k. :amatos lekv"rt, zselét és ivólevet is kész'tenek belőle. Acitrom#oz #asonlóan ételek 'zes'tésére is #aszn"l$"k.

' grépfrút és a narancs egyfa$ta kereszteződésének köszön#ető a pomeló$ nnélfogva a grépfr%ttal megegyező módon fogyaszt#ató. Mérete az óri"s

grépfr%tét is meg#alad$a, és a #é$a zöldess"rga. A citrusfélék között ez alegnagyobb méret&. gyes fa$t"inak "tmérő$e eléri a 51! 1 centimétert, és a I!/ kilogrammot is. -é$"nak vastags"ga is nagyobb, mint a grépfr%té. Az 'ze anarancs#oz #asonlóan édes, de nem annyira kesernyés, mint a grépfr%t.)éteznek savany% fa$t"i is. A gerezd$eit kemény, bőrszer& #"rtya bor't$a, amikönnyen lefe$t#ető. Föbbnyire nyersen, vagy ivóléként fogyaszt$"k. ?astag,szivacsos #é$"nak magas illóola$! és pektintartalm"t az ipar #asznos't$a $ 'mandarin és a grépfrút természetes %ton létre$ött kereszteződésénekeredménye az ugli 2agli3, amelyet 2elet!@ndi"ban termesztenek.


5/28

mellék'z& és erősen rot#ad"s szag% a k.ini vagy illatos mangó . Alak$a#asonl't az "ltal"nosan ismert rokon"#oz. 2b. 5 mm vastag, zöld sz'n&,fénytelen #é$"n barn"s foltok tal"l#atók. =ő lev& gyümölcs#%sa nagyon l"gy ésrostos. *z'ne a kéns"rg"tól a sötét narancsig ter$ed. Qdes, zamatos 'ze gyant"smellék'zzel p"rosul. Maró #at"s%, bőrirrit"ló leve miatt a #é$"t gondosan el kellt"vol'tani. A lapos fe#ér kőmag itt is erősen tapad a gyümölcs#%s#oz.

;gyan%gy fogyaszt$"k és #aszn"l$"k, mint a szürke mangót. zt a v"ltozatotsem eLport"l$"k. A mag$"ból f&szerlisztet "ll'tanak elő. Még kevésbé elter$edt apompás mangó . *zintén to$"s alak%, de kisebb méret&, mint a közkedveltv"ltozata. 8sak tel$esen megérve édeskés. Alapvetően savany% 'ze itt isterpentines mellék'zzel p"rosul. A termés#%sa nem rostos, és a kemény,fényes, bab alak%, fe#ér sz'n& mag$a nem tapad #ozz". 2b. 5 mm vastagvil"goszöld #é$a barn"n pettyezett. *ima, kissé fényes vagy eny#én érdes.+agyon zamatos #%s"t főleg gyümölcssal"t"k#oz vagy f&szeres krémek#ez,m"rt"sok#oz #aszn"l$"k. 7élkelet Jzsi"ban a csatni kedvelt alapanyaga, éseltett form"ban piacon "rul$"k. Qretlenül leszedve savany%s"got is kész'tenekbelőle.

A körte vagy ink"bb v'zcsepp alak%, !3 cm #ossz% gandaria #é$a s"rga vagynarancssz'n&. ny#én fényes, sima és éretlenül ragacsos te$nedvet tartalmaz.A narancss"rga sz'n& termés#%sa igen zamatos, és a nagyon savany%tól azédesig ter$ed. Fo$"sdad mag$a legfel$ebb I cm #ossz%. *z'ne vörösesbarna, ésfényes. Qrdekessége, #ogy a szélén erősen összenőtt a gyümölcs#%ssal, dem"sutt szabadon "ll az üregében. Eobb"ra nyersen fogyaszt$"k, de ebből agyümölcsből is gyakran kész'tenek csatnit, befőttet és lekv"rt. Qretlenülleszedve f&szerm"rt"s#oz #aszn"l$"k. cetben, savany%s"gként eltéve szinténközkedvelt.

Eóval nagyobb méret& a mame- . A gömböly& gyümölcs "tmérő$e elér#eti a 51centimétert, tömege pedig az 0,/ kilogrammot. ?astag kocs"nya nem v"lik el aterméstől, ezért késsel v"g$"k le a f"ról. A #é$a kinézetre a (atal facsemetékkérgé#ez #asonló. 7urva, vörösesbarna, fénytelen, de bőrszer&en pu#a.)egfel$ebb 3 mm vastag, és alatta fe#ér, sz"raz és nagyon keser& #"rtyatal"l#ató, ami körülz"r$a a bő lev&, tömör de l"gy, rostos, aranys"rga sz'n&gyümölcs#%st.


6/28


7/28

lap'tott, sötétbarna mag$ai elszórtan "gyazódnak be a termés#%sba. orm"$"rólkapta a nevét az ökörsz(valma . *z'ne narancsvörös, zöldes foltokkal. Azérdes, maL. 0 mm vastag, fényes #é$ alatt egységes, fe#ér sz'n& gyümölcs#%stal"l#ató, viszonylag sok maggal. Mag$ai is a kontinent"lis alm"é#oz#asonl'tanak, csak nagyobbak n"la, és elszórtan "gyazódnak be abél"llom"nyba. A termés#%s "llaga és sz'ne szintén megegyezik a mi

alm"nkkal. Fel$esen megérve azonban kissé benyom#ató a #é$a. *avanyk"s,édes 'ze zamatosabb. zt az alm"t is nyersen fogyaszt$"k, vagy süteményektöltésére #aszn"l$"k, illetve ivólevet kész'tenek belőle. +agy mennyiségbenforgalmazz"k almaborként feldolgozva. Az almamag lenyelését kerül$ük, mertsötétbarna #é$a ennek is mérgező. gyébként a levelei és a kérge szinténtartalmaz toLikus anyagokat. rős rózsaillat"ról kapta nevét a rózsaalma .-%sa ropogós, léd%s, és nagyon édes. zért egyszerre csak keveset le#etbelőle fogyasztani. Qretten a #é$a baracks"rga sz'n&, és nagy fe#ér$etartalm%belébe 0!5 mag "gyazódik be.

Almaszer& termése van a spanyol tamarindnak is. A maL. / cm "tmérő$&,gömböly& bogyó #é$a "ltal"ban zöld, itt!ott barna, rozsdaszer& elsz'neződéssel.A vékony, tömör, kissé fényes #é$ alatt fe#ér, alm"#oz #asonló gyümölcs#%svan. Az 'ze is az alm"#oz #asonl't, édeskés és kissé savas. A közepén I!3 üreg&kamra tal"l#ató, amelyben egy!egy sötétbarna, bab alak%, maL. 5 cm #ossz%mag foglal #elyet. Az érett gyümölcsöt nyersen, #é$astól fogyaszt$"k, vagylekv"rt főznek belőle. Qretlenül leszedve megp"rol$"k, és zöldségköretkéntt"lal$"k. Eóval intenz'vebb 'z& a me4ikói alma . MaL. 05 cm "tmérő$&, lap'tottgömb alak% termésén alul keresztir"ny% bord"k, benyomód"sok l"t#atók. -é$as"rg"szöld, sima és fényes. Az 0 mm vastag #é$ alatt a krémsz'n& termés#%sl"gy, bő lev& és édes, savas mellék'zzel. gyes fa$t"k, főleg a #é$ alatt gyant"sarom"$%ak, és emiatt eny#én kesernyések. =elül !/ kemény fal%magkamr"ban egy!egy barna sz'n&, fényes, maL. ,/ cm #ossz%, keser& mag#%zódik meg, amit eldobnak. A termés#%st szeletekre v"gva nyersenfogyaszt$"k, de sokan lekv"rt főznek belőle. A #"ziasszonyok te$es ételek#ezadva #aszn"l$"k. +em csak a mag$a, #anem a levele és a kérge is mérgező.

A görög mitológi"ban is nagyra becsült gyümölcs volt a gránátalma . A nevétonnan kapta, #ogy tel$esen megérve a termés#é$ megsz"rad, melynekkövetkeztében felreped. kkor robban"sszer&en szétszór$a a magvait akörnyeztében. Az alma form"$% gyümölcs $ellegzetessége az al$"n levőkoronaszer& csészelevelek. ?ékony sz'vós #é$"nak sz'ne a s"rg"tól a piroson "ta lil"svörösig v"ltozó. *em a #é$a, sem a gr"n"tpiros bél"llom"nya nemfogyaszt#ató. 8sup"n a szivacsos belse$ében tal"l#ató, bab alak%, "ltal"banskarl"tvörös, léd%s magvai, illetve azok magköpenye e#ető. Az apró magvakkörül maL. mm #ossz%, vékony #"rty"val körülvett tömlő képződik, amelyrendk'vül zamatos levet tartalmaz. gyes fa$t"kn"l a magköpeny sz'ne s"rga.2iskan"llal kikaparva igen üd'tő csemege, de akinek e##ez nincs türelme, a

csiszolt gr"n"tkő#öz #asonló tömlők savanyk"s levét citromfacsaróval iskinyer#eti. A gr"n"talmalé külön is kap#ató. Amerik"ban igen kedvelt üd'tőital.A termő#elyén zselét és szirupot is kész'tenek belőle. A termés m"s részeit azipar #asznos't$a, illetve a gyógy"szat tart r" igényt. *okan d'sznövénykéntültetik. !01 S8!ig fagyt&rő, ezért a mérsékelt égöv alatt is termeszt#ető. A törpegr"n"talma szobanövényként nevel#ető.

Fo$"s alak%, és maL. 4 cm #ossz% a sötétlila #é$% maraku-a vagypassiógyümölcs . A kb. mm vastag, tömör, bőrszer&, fényes, sima #é$a azérés sor"n r"ncoss" v"lik, és megfeketedik. :öldess"rga, zselés "llag%, csillogó#%s"ba sok apró, fekete mag "gyazódik be, amelyek szintén e#etők.

ogyaszt"s"nak legcélszer&bb mód$a, #ogy keresztben kettév"g$uk, és azédes!, savanyk"s!, léd%s #%s"t kikanalazzuk. Mark"ns, egzotikus 'ze semmilyen

m"s gyümölcs#öz nem #asonl't#ató. Jt#ató, különleges zamata és illatafolyt"n gyümölcssal"t"kba, dzsemekbe és koktélokba is előszeretettelalkalmazz"k. A maraku-a s"rg"szöld sz'n&, viaszos #é$% v"ltozata a sárga


8/28

passiógyümölcs . Aranys"rga gyümölcs#%sa savany%, arom"s 'z&. *zinténnagyon mark"ns zamat%. A maL. 3 mm #ossz%, lapos magok itt is e#etők.

lsősorban gyümölcslevesek, dzsemek, lekv"rok, zselék, szirupok kész'téséreC $égkrémek, $og#urtok 'zes'tésére #aszn"l$"k. *ok"ig nem szabad főzni, mert a#ossz% #őkezelés sor"n lebomlanak az 'zanyagai. Az üd'tőitaloknak,desszerteknek ugyancsak kedvelt adalékanyaga, mert különleges, egzotikus

arom"t kölcsönöz nekik.A passiógyümölcsnek van még vagy #%sz e#ető fa$t"$a. zeket többnyiregranadilla 2granadi--a3 néven forgalmazz"k. zek egyike az édesgranadilla . Fo$"s alak%, vörös foltokkal tark'tott, narancss"rga sz'n&, maL. Kcm #ossz% termésének $ellegzetessége a ra$ta maradt sz"ra. 8sak késselle#etne lev"gni a f"ról, ezért rövid sz"rral "rus't$"k. A vékony, kemény, eny#énfényes #é$ alatt szivacsos "llag%, fe#ér védőburok tal"l#ató. z fog$a körbe avil"gosbarna termés#%st, amely szintén tele van e#ető magvakkal. Az 'ze édes,zamatos, de nem annyira mark"ns és illatos, mint a passiógyümölcs. zérttöbbnyire nyersen fogyaszt$"k. Qrdemes még megeml'teni az óriásgranadillát , melynek form"$a a sp"rgatök#öz #asonló. +em f"n terem, #anemk%szónövény. -ossza elér#eti a / centimétert is, a tömege pedig a kilogrammot. *"rg"szöld #é$a sima, fényes. ?ékony #é$a alatt I cm vastag,üveges fe#ér magköpeny tal"l#ató, ami szintén e#ető, de nem t%l $ó 'z&.Jltal"ban p"rolva fogyaszt$"k, vagy cukros lében kifőzve kompótként t"lal$"k.Pyakran zöldségsal"t"kba keverik. A magokkal tel'tett gyümölcs#%s itt is atermés belse$ében tal"l#ató. nnek m"r intenz'vebb az 'ze, de nem annyiraegzotikus, mint a maraku$a. A savanyk"s termés#%sból szirup, és italokkészülnek. 2ülönlegessége, #ogy gyógy#at"ssal rendelkezik.

+evével ellentétben nem #asonl't az alm"#oz a fásalma . A maL. 01 cm"tmérő$&, gömb alak% bogyó #é$a fénytelen, #omokszemcsés. *z'nevil"gosbarna, sötétebb barna foltokkal. Az / mm vastag f"s #é$ alattaranybarna, sz'vós, rostos bél"llom"ny tal"l#ató. A sz"raz, lisztes termés#%s'ze savanyk"s, édeskés, gyant"s mellék'zzel. lszórtan nagysz"m%,vil"gosbarna, lapos, ov"lis, kb. / mm #ossz% mag "gyazódik bele. A keresztbenkettév"gott gyümölcsből kikanalazz"k a termés#%st. *okan a mag$"val együtteszik. *zirup és rostos lé is készül belőle. *okan kókuszte$$el keverve zselét éscsatnit kész'tenek a müzliszer& #%s"ból. el#aszn"l"s"t fokozza, #ogygyógy#at"ssal is rendelkezik. 6égen a szult"nok f"$a volt a kepel , ésgyümölcse a gyakori gyermek"ld"s megakad"lyoz"s"t szolg"lta. A legfel$ebb 3cm "tmérő$&, gömböly& vagy to$"s alak% termés kocs"ny felőli végekics%csosodik. 0 mm vastag barna, érdes #é$"n egy #osszir"ny% varrat l"t#ató.A s"rga, tel$esen megérve rózs"s "rnyalat% gyümölcs#%sba I!3 elliptikus mag"gyazódik be keresztben. A rendezetlenül el#elyezkedő barna magok #osszaelér#eti a centimétert is. A keresztben kettév"gott gyümölcsöt nyersen eszik.

ogyaszt"sa a nőknél "tmeneti sterilit"st v"lt ki.

Osidők óta ismert és termesztett gyümölcs a szourszop 2szúrszop G vagy m"snéven tüskés annóna . orm"$a sokféle le#et. Föbbnyire to$"s alak%, az al$"nelgörbült cs%csban végződve. +em ritka azonban a körte, vese és sz'v alak%v"ltozat. Fömege elér#eti a 3 kilogrammot, #ossza pedig a / centimétert is.

Az "tlagos s%lya> 5 kg.G *ötétzöld #é$"ból kb. 0 cm #ossz%, k%p alak%, l"gytüskék "llnak ki. A vékony, keser& #é$ alatt az erős arom"$%, illatosgyümölcs#%s #ófe#ér, benne babszem méret&, sötétbarna vagy feketemagvakkal. A magvak itt is elszórva "gyazódnak be a bél"llom"nyba. A l"gy,rostos, bő lev& termés#%s ink"bb savany%, mint édes, és különleges zamatavan. @llata az anan"sz#oz és a mangó#oz #asonló. ogyaszt"si és feldolgoz"simód$a is megegyezik az ökörsz'valm"val. 2edvelt alapanyaga még agyümölcssal"t"knak. Fe$sz'nnel felfőzve ön"lló desszertként t"lal$"k.

2ettév"gva ennek a gyümölcsnek a #%sa is megbarnul egy idő ut"n. Mag$"naklenyelésétől itt is tartózkod$unk. Qretlenül leszedve zöldségként #aszn"l$"k,vagy levesbe főzik. +em sokban különbözik tőle a )egyi annóna . A to$"sdad


9/28

gyümölcsöt gyengén kira$zolódó pikkelyek fedik, és ezekből "llnak ki a kb. 5mm #ossz% l"gy tüskék. A sz'ne vil"goszöld, és maL 04 cm #ossz%. Az érettenva$s"rga gyümölcs#%s l"gy, rostos, és bő lev&.


10/28

leg(nomabb, amikor a legbüdösebb. @lyenkor m"r a bennszülöttek sem t&rikmeg a lak"sban, kint szabad ég alatt t"rol$"k. *z"mukra életveszélyes is le#etez a gyümölcs. Akinek a fe$ére esik, azt a kókuszdió#oz #asonlóan agyon isüt#eti. )eszedni nem kell a f"ról, mert éretten le#ullik. 7élkelet!Jzsi"ban agyümölcsök kir"ly"nak nevezik. )e#et benne valami, mert ez az egyetlengyümölcs, amelyet a tigris is elfogyaszt. Mancs"val berepeszti a #é$"t, és a

karmaival élvezettel kikanalazza a belse$ét. eldolgozva is népszer& gyümölcs.M"rt"st, $égkrémet kész'tenek belőle. *okan paszt"v" főzve étel'zes'tőként#aszn"l$"k.

A mi s"rgadinnyénk trópusi megfelelő$e a papa-a vagy dinnyefa . Alak$a as"rgadinnyé#ez #asonló, de az egyik végén eny#én cs%csos. *ima, kisséfényes #é$"nak sz'ne a vil"goss"rg"tól a sötét narancssz'nig v"ltozó. A vékony#é$a alatt s"rga vagy narancsvörös sz'n&, léd%s, édes #%s van. Jltal"bans"rgadinnye 'z&, némi ka$szibarack beütésselC de olyan v"ltozat is vanközöttük, melynek zamata ink"bb a m"ln"ra emlékeztet. Mérete eltérő, 01! 1cm #ossz%, és 1,/! kg tömeg&. ?annak #ossz%k"s, cukkini form"$% fa$t"i is.

zeknek a #ossza elér#eti az /1 centimétert is. Az 'zük azonban nem t%l $ó.)eg(nomabb a -aTaii szigeten termelt kisméret& fa$ta. A s"rgadinnyé#ez#asonlóan a papa$a közepében végig#%zódó üregben is sok apró magtal"l#ató. A kb. / mm #ossz%, to$"s alak%, sötétbarna magvak cs'pősek, azs"zs"#oz #asonló 'z&ek. A trópusok alatt szinte mindenütt termesztik. Eól b'r$aa sz"ll't"st, ezért az európai gyümölcspiacon is megtal"l#ató. *a$nos azeLport"lt péld"nyok nem a leg$obb 'z&ek, mivel éretlenül szedik le őket. miatt'zük meg sem közel'ti a n"lunk termelt s"rgadinnyéét. 8itromlevetcsepegtetve r" valamit $avul a zamata.G Furista%t$aink sor"n azonban a #elyipiacokon #ozz"$ut#atunk érett papa$"#oz is. ogyaszt"si mód$a megegyezik as"rgadinnyével. 2ettév"g$"k, a mag$ait kikotor$"k, ma$d az édes #%s"tszeletelve, #"mozva, nyersen eszik. A kisebb péld"nyokból kikanalazz"k abelét. 6ostos levet és $égkrémet is kész'tenek belőle. Qretlenül leszedve sokankand'rozz"k, vagy ecetben savany't$"k. +agyon szapora, ak"rcsak a tök.

2ülönleges fa$t"$a a )egyi papa-a$ 2isebb méret& és 'zletesebb, mint a $ólismert rokona. -ossza 3!0/ cm, és a #é$a s"rg"szöld. A zöldes! vagys"rg"sfe#ér "rnyalat% gyümölcs#%sa üveges, és nagyon bő lev&. *avanyk"s'z&, és intenz'v gyümölcsillata van. MaL. K mm #ossz% barna mag$ainak #é$ar"ncos, és "ttetsző, fe#ér magköpeny veszi körbe őket. Föbbnyire p"rolvafogyaszt$"k, vagy zselét, rostos levet kész'tenek belőle. A dinnyefa oldal"girokona a babakó. nnek az 9$!:élandon nagy mennyiségben termesztettfa$t"nak az 'ze leg$obban az anan"sz#oz #asonl't $ %ini dinnyének is nevezika pepino cser$e termését. Pyümölcsének 'ze szintén a s"rgadinnyé#ez#asonl't, de olyan apró, mint az egres. A gömböly& vagy to$"s alak% bogyóksz'ne s"rga, #osszanti vörösesbarna s"vokkal. A vékony #é$ alatt vil"goss"rga,l"gy, léd%s gyümölcs#%s re$lik. A #omoksz'n&, lapos magvak itt is a termés

közepén tal"l#ató üregben vannak, egy csomóban. )éteznek magvatlan fa$t"kis. Akkor tekint#ető érettnek, #a u$$ainkkal megnyomva pu#"nak érezzük. Azérett gyümölcs egy!két #étnél tov"bb #&tőszekrényben sem t"rol#ató. Atermés#%st "ltal"ban nyersen, #é$ nélkül fogyaszt$"k, vagy lekv"rt főznekbelőle. *okan p"rol$"k, és zöldségként t"lal$"k. eldolgoz"s esetén érdemesné#"ny csepp citromlevet #ozz"adni, mert kiemeli az arom"$"t. A kontinent"liss"rgadinnyével ellentétben nem csak egyny"ri, #anem évelő bokrokon istermeszt#ető.

A vil"g legnagyobb gyümölcse a dzsekfrút . -ossza az 0 métert, szélessége a1,/ métert, tömege pedig a I1 kilogrammot is elér#eti. Az "tlagos #ossz> /1!31 cm.G Alak$a körte, vagy #enger form"$%. =arn"szöld #é$"t apró, piramisszer&rücskök bor't$"k. enyőtobozszer& kemény #é$"t csak fe$szével le#et felv"gni. A

kb. 0 cm vastag aranybarna sz'n&, mézédes, lemezes #%s"t darabokra v"gvafrissen fogyaszt$"k, de aszalva és befőttként is kedvelik. zenk'vül lekv"r,zselé, csatni és szirup készül belőle. 2and'rozva szintén kedvelik. *z"r'tva vagy


11/28

kand'rozva az európai 'zlésnek is $obban megfelel az "llaga. rissen fogyasztvaaz édes 'ze megle#etősen "t#ató, a duri"n#oz #asonló illattal p"rosul. Azéretlen, s"rga #%s% termésből főzeléket vagy savany%s"got kész'tenek. Mindentermésrészben egy!egy mag tal"l#ató. Usszesen I!/11 mag is le#et benne.+em ne#éz meglelni őket, mert a több sz"z mag a belső, szil"rd vagykocsony"s terméskocs"ny körül #elyezkedik el. Mandula méret& #é$as mag$ait

feltörik, ma$d megfőzik vagy pir't$"k. )isztté őrölve és gabonaliszttel keverve(nom süteményt sütnek belőle. z a több napon "t kitartó kiadós gyümölcsfontos népélelmezési cikk. A közép!amerikai orsz"gokban a szegények eledele.A dzsekfr%t rokona az indonéziai kenyérfa . Mérete kisebb, maL. / cm#ossz%, és 0/ cm vastag. A #é$a is vékonyabb. +evét onnan kapta, #ogy nemgyümölcsként, #anem főleg zöldségként fogyaszt$"k. 2ókuszte$ben megfőzik,vagy levest csin"lnak belőle. =ő lev&, édes, zamatos, sötéts"rga gyümölcs#%saazonban nyersen is fogyaszt#ató. @ntenz'v 'ze miatt $obban kedvelik, mint adzsekfr%tot. A szaga is erősebb.

' paradicsomfa vagy tamarillo 2tamari--o3 a paradicsom rokona. Fo$"salak%, #ossza a 01 centimétert, tömege pedig a 01 dekagrammot is elér#eti. A#é$a tömör, sima és fényes. nnek a 8!vitaminban gazdag gyümölcsnek #"romfa$t"$a ismert. A s"rga #é$% a legzamatosabb. ny#én kesernyés, de alapvetőenédes.


12/28

keser&, de szoba#őmérsékleten né#"ny nap alatt mag"tól megérik. -ideg#elyen t"rolva lelassul az érése. miatt éretlenül #ónapokig is eltart#ató#&tőszekrényben. Am'g éretlen, nem rot#ad meg. Wgyel$ünk arra, #ogy adatolyaszilva a paradicsom#oz #asonlóan sok etiléng"zt termel. zért net"rol$uk együtt erre érzékeny gyümölccsel, zöldséggel, mert megkeser'ti őket.2ellemes, l"gy 'ze folyt"n a trópusi és a szubtrópusi égöv alatt szinte

mindenütt termesztik. )éteznek 4 cm "tmérő$&, 1,/ kilogrammos óri"sv"ltozatai is, de sok #elyen ink"bb az apró fa$t"it ültetik, mert ezekarom"sabbak. Az @zraelből sz"rmazó datolyaszilv"t s)arongyümölcsneknevezik. ő $ellegzetessége, #ogy egy"ltal"n nem tartalmaz csersavat, ezért alegkevésbé sem fanyar az 'ze, és mag$a sincs. *okan kész'tenek belőlegyümölcssal"t"t, süteményeket, lekv"rt, zselét és csatnit. @vólékéntfeldolgozva is 'zletes. *okak "ltal kedvelt csemege a szeletekre v"gott éskand'rozott datolyaszilva.

A datolyaszilva kevesek "ltal ismert rokon fa$a a bársonyalma vagy mabolo .2özért#ető nevét a barna sz'n&, b"rsonyos #é$"ról kapta. Alak$a gömbölyded,alul kis kics%csosod"ssal. Jtmérő$e maL. 01 cm. *&r& rövid szőrrel bor'tott#é$"nak vastags"ga nem több 0 milliméternél. Alatta va$sz'n&, tömör, lisztesgyümölcs#%s tal"l#ató. I!4 db lapos, maL. I mm #ossz%, ék alak% magtal"l#ató benne. zzel azonban ritk"n tal"lkozunk, mert "ltal"ban a magtalanfa$t"$"t termesztik. +em csak az "llaga #asonl't az alm"#oz, #anem az 'ze is.2ellemetlen rot#ad"sszaga le#&tve $elentősen mérséklődik, ezért tan"csos#&tőben tartani. *zeletekre v"gva, zsiradékban pir'tva vagy p"rolvazöldségként is fogyaszt$"k. rre a célra is tel$esen érett péld"nyokat#aszn"lnak, mert éretlenül élvez#etetlen. A datolyaszilva m"sik rokona alótuszszilva n"lunk is megterem, mivel $ól b'r$a a #ideget. ?iaszos, #amvasgyümölcse kisebb, és magas csersavtartalma következtében csakisutóérleléssel, bőrét leny%zva fogyaszt#ató. ?ékony #é$a alatt narancss"rga,édes, k"s"s #%s tal"l#ató. Mindkét fa$t"t aszalv"nyként is forgalmazz"k.2ülsőre is nagyon #asonl't a datolyaszilv"#oz a virginiai 2virdzsiniai3 szilva .Akkora mint a mi ringlószilv"nk, és 5! db, K!01 mm méret&, fényes, barnamag van benne. Minősége nem éri el a datolyaszilv"ét, mert #%s"ban a sokcukor $elentős mennyiség& csersavval p"rosul. miatt csak előkész'tés ut"nfogyaszt#ató. ;gyancsak a ringlószilv"#oz #asonló alak% a me4ikói szilva , defekete sz'n&. Jtmérő$e !/ cm, és a #é$a viaszosan fénylik. Alatta a bőlev&,édes gyümölcs#%sba barna, lapos magok "gyazódnak be. Magas cserzőanyag!tartama miatt ez a fa$ta trópusi szilva is megle#etősen fanyar.

A mi apró szem& ringlószilv"nk#oz #asonló kinézet&, rövid sz"rral szüreteltgyümölcs a kormányzószilva$ Jtmérő$e nem nagyobb 5,/ centiméternél.?ékony, tömör #é$a sima, fényes és tel$esen megérve vörösesbarna sz'n&. Az'zletes gyümölcs#%sba /!01 db lapos, ov"lis, maL. 4 mm #ossz%, sötéts"rgamag "gyazódik be "ltal"ban csillag alakban elrendeződve. A léd%s, tömör,

üveges, aranys"rga sz'n& termés#%snak csak az "llaga #asonl't a szilv"ra, azamata ink"bb a cseresznyére emlékeztet. Az édes fa$t"it #é$astól, nyersenfogyaszt$"k. A savany% fa$t"kból (nom lekv"rt, zselét főznek, vagy aszal$"k. Akivi#ez #asonlóan szinte tel$es tömegében fogyaszt#ató a ceyloni egres . Alegfel$ebb 5,/ cm "tmérő$&, lap'tott gömb alak% bogyó #é$a nem vastagabb 0milliméternél. A sz'ne "ltal"ban vörösesbarna, fénytelen és b"rsonyostapint"s%. )étezik egy k"rminpiros sz'n&, narancss"rga pöttyökkel tark'tott #é$%v"ltozata is. Eellegzetessége, #ogy a szüretelés sor"n egy rövid sz"rral együttra$ta maradnak az öt"g% l"ndzs"s csészelevelek. A sötéts"rga gyümölcs#%snagyon léd%s, üveges, és né#"ny #"romél&, maL. 3 mm #ossz%, s"rga, keser&magot z"r mag"ba. *avany%, zamatos 'ze az egresre emlékeztet. A kettév"gottgyümölcsöt "ltal"ban megcukrozva, nyersen fogyaszt$"k. A termő#elyén'zletes lekv"rt, zselét főznek belőle, de ivóléként is népszer&. Mivel nem b'r$a a

r"zkód"st, és csak rövid ideig t"rol#ató, ezt a gyümölcsöt sem eLport"l$"k.


13/28

'z aranykanálfa nem tartozik a leg$obb 'z& trópusi gyümölcsök közé, ezértnem sz"ll't$"k külföldre. A #elyiek is ink"bb feldolgozva fogyaszt$"k, mintnyersen. A trópusi orsz"gok piac"n azonban gyakran fellel#ető, ezért érdemesmegismerkedni vele. =efőzési alapanyagként )atin!Amerik"ban nagyonkedvelik. 2ülsőre %gy néz ki, mint egy apró paradicsom. Jtmérő$e nemnagyobb 5 centiméternél. A #é$a sem vastagabb a paradicsomn"l, és a sz'ne is

vöröses. Alatta fe#éres sz'n&, nedvd%s, édes, sa$t'z& gyümölcs#%s tal"l#ató.Pyakran kellemetlen szag%. 2özépen egy gömbölyded, f"s, eny#én bord"zottmag #%zódik meg. +agys"ga nem nagyobb 0 centiméternél, benne 0!termésmaggal. =efőttként konzerv"lva fogyaszt$"k. N"rolva és m"rt"skéntelkész'tve is közkedvelt. Az üd'tőipar és a szeszgy"rt"s szintén feldolgozza.

+"lunk nem kap#ató, de az ős#az"$"ban, MeLikóban igen kedvelt a to$"snagys"g% kaktuszfüge , vagy m"s néven indiánfüge$ Alak$a to$"sdad, mérete/ és 01 cm közötti. Fermésének sz'ne a s"rg"tól a sötétlil"ig v"ltozik. Miut"negy kaktuszfa$t"n terem, a #é$a is sz%rós. ?ékony, tüskés #é$"t óvatosanlefe$tve a s"rga vagy piros #%s"t frissen kell fogyasztani, ügyelve a benneelszórtan tal"l#ató kemény magokra. gyes fa$t"it keszty&ben célszer&#"mozni, mivel alig l"t#ató tüskéi mélyen belef%ródnak a bőrünkbe.G

ogyaszt"s"nak m"sik mód$a, #ogy kettév"g$uk, és az illatos gyümölcs#%stkiskan"llal kiv"$$uk a #é$"ból. Qdes!savanyk"s 'ze a s"rgadinnyé#ez #asonló,léd%s, üd'tő. *okan dzsemet kész'tenek belőle, vagy kand'rozz"k. A belőleelő"ll'tott rostos lé vil"gszerte közkedvelt. Az igények kielég'tésére @zraelbentöbb ezer #ekt"ros ültetvényt #oztak létre ebből a bozótszer& növényből. +agynépszer&ségnek örvend a pita)ayakaktusz is. 2"rminpiros termése m"rmessziről felt&nik. Eellegzetessége, #ogy nem tüskék, #anem l"gy pikkelyekveszik körül. elv"gva te$sz'n& gyümölcs#%s tal"l#ató benne, sok apró feketemaggal. +yersen vagy szirupp" főzve fogyaszt$"k, de ivóléként feldolgozva isnagyon (nom. @smert még a kolumbiai sárga pitaya , melynek #é$a nem piros,#anem kéns"rga. 2ülsőre legink"bb a fenyőtoboz#oz #asonl't. Pyümölcs#%sakrémsz'n&, apró sötétbarna magvakkal. Ausztr"li"ban kiirt#atatlan bozótkénttermő kaktuszfa$ta a töviskörte$ Fo$"s alak% gyümölcse sötétbordó. )éd%s,szaftos #%sa sok kemény magot tartalmaz. )eve ugyancsak üd'tő.

' k(nai datolyának vagy zsidótövisnek nevezett -u-uba $ól b'r$a a#ideget, 'gy mérsékelt égöv alatt is termeszt#ető. Fo$"sdad alak% csont#é$astermésének #ossza igen eltérő, fa$t"tól függően 0!/ cm között v"ltozó. -é$abarn"svörös, a közepében 0!5 barna sz'n&, csont#é$as mag tal"l#ató, devannak mag nélküli v"ltozatai is. A #%sa fe#éres, ropogós, az alm"raemlékeztet, de létezik lisztes "llom"ny% fa$t"$a is. Magas savtartalma ellenéreaz 'ze édeskés, és gyakran kellemesen illatos. *ok fe#ér$ét tartalmaz. Adatoly"#oz #asonlóan könnyen aszal#ató.


14/28

éléretten az egresre, éretten viszont a szamóc"ra emlékeztet a zamata, ésbirsalma illat%. MaL. 05 mm #ossz%, sötétbarna, lapos elliptikus alak% mag$aimélyen be"gyazódnak a #%s"ba. Jltal"ban a magvatlan fa$t"kat termesztik.

rissen és befőttként fogyasztva egyar"nt kedvelt a trópusi orsz"gokban. Agyümölcssal"t"k és a csatnik kedvelt alapanyaga. +em csak (nom, #anemmutatós is. A termő#elyén gyakran p"rol$"k, és kompótként t"lal$"k.

2onzerv"lva és kand'rozva is igen népszer&. Az üd'tőital!gy"rtók is nagymennyiségben dolgozz"k fel. 2ipréselt levét "ltal"ban m"s gyümölcsök levévelkeverve forgalmazz"k. Az eLportra sz"nt gyümölcsöt féléretten szedik le.*a$nos az utóérlelt karambola 'ze $ócsk"n elmarad a f"n tel$esen beérettől.*okat seg't azonban, #a az egzotikus gyümölcsöket forgalmazó zöldségeseknélv"s"rolt csillaggyümölcsöt nem fogyaszt$uk el azonnal, #anem naposablakp"rk"nyra rakva megv"r$uk, am'g az élei barnulni kezdenek. -é$astóle#ető, de előtte alaposan mossuk meg.

' bilimbi a karambola rokon fa$a. MaL. 01 cm #ossz% termése virsli alak%, éscsak eny#én bar"zd"lt. *z'ne tel$esen éretten is s"rg"szöld. A vékony, eny#énszemölcsös és fényes #é$ alatti gyümölcs#%sa l"gy, léd%s. )egfel$ebb 01 db,maL. 4 mm #ossz%, lapos, elliptikus, vil"gosbarna magot z"r mag"ba.Jltal"ban nagyon savany% gyümölcs, b"r édes fa$t"i is vannak. Alak$a észamata legink"bb a mi ecetes!édes csemegeubork"nk#oz #asonl't. Mark"ns 'zefolyt"n főleg savany'tva, kand'rozva vagy csatniként fogyaszt$"k. *okanlekv"rt, szirupot kész'tenek belőle, vagy p"rolva, köretként t"lal$"k. 2ipréseltleve cukorral édes'tve és $eges v'zzel felöntve üd'tőitalként is kedvelt.

Magas beltartalmi értéke, könny& fogyaszt#atós"ga és széleskör&fel#aszn"l#atós"ga következtében mind több #elyen népszer& a fei-oa25dzsoa3 vagy régebbi nevén mirtuszgyümölcs . A vadon termő fa$t"k to$"svagy körte alak% gyümölcsének "tmérő$e mindössze 5! cm, m'g anemes'tetteké ennek #"romszorosa. :öld sz'n&, vékony, rücskös #é$a alattfe#ér kocsony"s "llom"ny tal"l#ató, be"gyazódott magvakkal. A kb.kéttucatnyi apró mag$a szintén e#ető. A vékony #é$% nemes'tett v"ltozatok#"moz"s nélkül is fogyaszt#atók. &szeres arom"$%, kivire emlékeztetőgyümölcs#%sa alapvetően édes, b"r magas a savtartalma.


15/28

Az egzotikus gyümölcsök tal"n egyetlen lomb#ullató f"$a a papaufa2annonacser-e3$ A !51 S8!os telet is "tvészeli, 'gy n"lunk sem kellüveg#"zban nevelni, kiültet#ető a szabadba. Fermése szab"lytalan, burgonyaalak%. Fömege> 01!I1 dg, de van ban"n alak% fa$t"$a is, amelynek a #osszaelér#eti a 51 centimétert. -é$"nak sz'ne vil"goszöld, ami az érés sor"n

megfeketedik. -%sa va$sz'n&, bab méret& barna magvakkal. @gen (nom, 'ze azerdei szamóca, az anan"sz és a ban"n keveréke. Az illata is nagyon intenz'v. Föbbnyire frissen fogyaszt$"k, de gyümölcssal"t"kban is közkedvelt. M"sgyümölcsökkel vegy'tve arom"s dzsemet kész'tenek belőle. +yersen nemsok"ig tart#ató el, de $ól b'r$a a fagyaszt"st. 8sak t%lérett "llapotbanfogyaszt#ató a dzsenipa vagy dzsenipapó . A maL. 04 cm #ossz%, körte vagyelliptikus alak% gyümölcs vil"gosbarna sz'n&, sötétebb barna foltokkal. 2b. 0mm vastag, fénytelen, érdes #é$a alatt aranys"rga gyümölcs#%s tal"l#ató. *okmag van benne, melyek a #ossz"ban felv"gott gyümölcsben két sorbanrendeződnek el egy központi rostoszlop körül. A vil"gosbarna, ov"lis, laposmagok #ossza maL. 0/ mm. A termés#%s 'ze savanyk"s, és nagyon fanyarillat%. F%lérett "llapotban a legzamatosabb. zért a piacra akkor viszik, amikormegl"gyult, és a #é$a r"ncoss" v"lt. élbev"gva nyersen fogyaszt$"k, de a leveis nagyon üd'tő. *ok #elyen lekv"rt és kompótot kész'tenek belőle.A 7élkelet!Jzsi"ban élők kedvenc gyümölcse a licsi . Alak$a szamócaszer&,ov"lis. +agys"ga 5,/!I cm. 6ücskös, vörös sz'n& #é$a kemény, de törékeny. 2étu$$unk közé fogva, és kissé megnyomva könnyen lepattint#ató. Alatta agyümölcs#%s fe#ér, vagy vöröses "rnyalat%. *elymes fény&, "ttetsző, ésegyetlen fényes, barna magot fog közre. +agyon bő lev&.


16/28

vil"gosbarna, bab alak% mag tal"l#ató. A gerezdek sz"ma a gyümölcsméretétől függően maL 4 le#et. A termés#%s könnyen elv"lik a vaskos #é$tól,de erősen kötődik a magvak#oz. Rlyan fa$t"k is vannak, amelyek nemtartalmaznak magot. e#ér sz'n&, rendk'vül illatos, édes!savanyk"s termése amandarin#oz #asonló, és nagyon (nom. inom szerkezet&, selymes, léd%s belecsak a f"n érik be tel$esen. zért frissen fogyaszt$"k. A #őkezelés k"ros't$a az

arom"$"t. nnek ellenére a savany%bb fa$t"kból lekv"rt és zselét is kész'tenek.Megfőzve és pörkölve a mag$ai is e#etők $ ' mangosztint a legkedveltebbtrópusi gyümölcsök között tart$"k sz"mon. A középkorban a 2eletet felfedezőutazók ód"kat zengtek róla.


17/28

alapanyag, de csatniként is kedvelik. )evét üd'tőitalként fogyaszt$"k. Az iparnagy mennyiségben konzerv"l$a, de csak #elyben forgalmazz"k. z az édes!savanyk"s 'z& gyümölcs #&tőszekrényben #ónapokig eltart#ató. Aszalva,kand'rozva és befőttként is forgalmazz"k. *zintén a mediterr"n ég#a$latotkedveli a szamócafa . +evét onnan kapta, #ogy a 5!5,/ cm méret& gyümölcsélénkpiros, rücskös felülete a szamóc"#oz #asonl't. -%sa $ellegtelen, eny#én

édeskés.A forró égöv alatt terem az alma vagy körte alak% guáva, m"s néven guá-ava .Mérete a diónyitól az alma nagys"gig v"ltoz#at. Qretten a vékony, kissé fényesés viaszos #é$a l"gy, sz'ne a zöldtől a #alv"ny s"rg"ig ter$ed, és igen illatos.

Eellegzetessége, #ogy a gyümölcs cs%cs"n egy szab"lytalan cimp"$%csészelevélkoszor% tal"l#ató. A gyümölcs#%sa fa$t"tól függően fe#ér, fe#éreszöld vagy rózsasz'n&, és igen léd%s. A belse$ében tal"l#ató pézsmaillat%gyümölcskocsony"ba apró, sz'v alak%, vil"gosbarna magvak "gyazódnak be.

zek szintén e#etők, de zavaró voltuk miatt többnyire elt"vol't$"k őket.Mark"ns 'ze egyszerre savany% és édes, és nagyon arom"s. :amata a birs, akörte és a füge keveréke, ezért trópusi birsnek is nevezik. Miut"n a #é$a ise#ető, sokan %gy fogyaszt$"k, mint az alm"t. Pyümölcskocsonyaalapanyagként is igen kedvelt. anyar mellék'ze folyt"n italok, koktélok,befőttek, fagylaltok, $égkrémek, sal"t"k, sütemények kész'tésé#ez is#aszn"l$"k. lőtte meg#"mozz"k, és a magvait kiszedik.G 8!vitamin!tartalmat'zszerese a citrusféléknek, és sok pektin van benne.

A közönséges guava =raz'li"ban ős#onos fa$t"rsa a szamóca guáva . Fermésegömböly& vagy #ossz%k"s, mérete> 5,/!I cm. Niros sz'n&, vékony, sima, fényes#é$a alatt pu#a, fe#ér, szaftos gyümölcs#%s tal"l#ató, sok apró, keménymaggal. Qdes, arom"s gyümölcsének 'ze a szamóc"ra emlékezetet. őlegnyersen fogyaszt$"k, de lekv"rt, zselét és ivólevet is kész'tenek belőle. Aguav"nak is sz"mos fa$t"$a van. 2özülük kiemelkedik még a +osta*6icaguáva vagy 7riedric)sta)l guava . +evét onnan kapta, #ogy a belőle készültüd'tőital 8osta!6ica egyetlen vendéglő$éből sem #i"nyzik. A többi dél!amerikaiorsz"gban is igen népszer& alko#olmentes ital. 2ülsőre legink"bb a citrom#oz#asonl't, de a #é$a sima és tömör. A vékony #é$ alatt fe#éres vagy krémsz'n&,léd%s gyümölcs#%s tal"l#ató. Az 'ze nagyon savany%, de (nom zamatos. *okkemény, to$"s alak%, maL. 3 mm #ossz%, lap'tott mag$a van. +yersen, cukorralmegszórva fogyaszt$"k. Föbbnyire azonban 8!vitaminban gazdag ivólét, lekv"rtés zselét kész'tenek belőle. +em sokban különbözik tőle a szögletes guáva .Alak$a gömböly& vagy körte alak%, az al$"n maradandó csészelevelekkel.Jtmérő$e és 4 cm közötti. *z'ne zöldess"rga, fekete pontokkal tark'tva. +evéta kemény, vil"goss"rga, #"romszöglet& mag$airól kapta, amelyek a l"gy, léd%sgyümölcs#%sba "gyazódnak be. Az 'ze savany%, de nagyon zamatos. Mézzelmegkenve nyersen is fogyaszt$"k, de $obb"ra befőttként tartós't$"k, vagyivólevet, illetve desszertet kész'tenek belőle.

Jzsia meleg égövi orsz"gainak kedvelt gyümölcse a langszat vagy m"s névenlanzafa$ 5,/!K cm "tmérő$& gömbölyded vagy to$"s alak% gyümölcsei tömörfürtökben teremnek. =arna foltokkal tark'tott, sötéts"rga, b"rsonyos, #é$a"ltal"ban pap'rvékony. Pyengén megnyomva felreped, és könnyen #ozz" le#et

$utni az alatta levő gyümölcs#%s#oz. A vaskosabb köpeny& v"ltozat #é$"t iskönnyen le le#et #%zni. A kocsony"s, léd%s, vil"goss"rga termés#%s /!3 üregretagolt, amelyek a mandarin gerezd$ei#ez #asonlóan könnyen elv"laszt#atókegym"stól.


18/28

vastag, e#ető termés#%s. A #é$tól könnyen elv"lik, de a magok#oz erősentapad. 2'vül a #é$a sötéts"rga sz'n&, barna foltokkal. -osszir"nyban gyengénrov"tkolt. Alig l"t#ató l"gy, pely#es szőrök bor't$"k. elv"gva a levegőn #amarbebarnul. -omoksz'n& termés#%sa l"gy, nedvd%s, édeskés és kellemesensavas. +agyon zamatos. zért többnyire nyersen fogyaszt$"k, de befőttkéntkonzerv"lva, illetve lekv"r, zselé vagy csatni form"$"ban is kedvelik. gyes

#elyeken kand'rozz"k. A savany% fa$t"k #%s"t aszal$"k, illetve cukorral szirupp"főzik. ;gyancsak nem sok gyümölcs#%st tartalmaz a perita . A maL. K cm#ossz% gyümölcs legink"bb a citrom#oz #asonl't, de a #é$a fényes. A kb. K mmvastag #é$ alatti belső üreget tel$es egészében szab"lytalan, szögletes magvaktöltik ki. Az üveges s"rga, kemény magvak #ossza elér#eti a 5 centimétert is,és tömötten egym"s mellett sorakoznak. Mindegyiket beburkol$a egy vékony#"rty"val körbez"rt magköpeny, amely a léd%s gyümölcs#%st tartalmazza. Az'ze kellemesen édeskés. +yersen fogyasztva a magköpenyt le kell szopogatni amagokról. @talokat és (nom zselét is kész'tenek belőle.

M"r a ma$a indi"nok is termesztették a kanisztelt , vagy ismertebb nevén ato-ásfát$ zt a nevét onnan kapta, #ogy l"gy, k"s"s bél"llom"nya a főttto$"ss"rg"$"ra emlékezetet. /!01 cm #ossz% termése kerek vagy ov"lis.Membr"nszer& s"rga #é$a viaszosan fénylik. +arancss"rga #%sa nagyon édes,és intenz'v illat%. Az éretten leszedett gyümölcsnek !I napos utóérlelésre vanszüksége, és ekkor alakul ki a pézsm"#oz #asonló illata. közben a #%sa ismegpu#ul, de nem v"lik levesessé. Mivel a vékony #é$a könnyen lev"laszt#ató,#"mozva fogyaszt$"k. A belse$ében 5! sötétbarna sz'n&, fényes, ov"lis magtal"l#ató. Méretük> 5!5,/ cm, és nagyon kemények. A kanisztelnek léteznek#egyes vég& fa$t"i is. zek folyamatosan érnek, és többet teremnek.

Mind 'zre, mind "llagra nagyon #asonl't a kanisztel#ez a sárga zapota . Azapota kife$ezés indi"n eredet&. A BtzapotlB szó l"gy, édes gyümölcsöt $elent.G+arancss"rga sz'n&, vékony #é$a alatt ugyancsak l"gy, édes #%s tal"l#ató. A01!05 cm #ossz%, ov"lis alak% gyümölcsben egy / centiméteres, vil"gosbarna,fényes mag #%zódik meg. Azték eredet& neve alap$"n szintén ősi indi"ngyümölcs a nagy zapota . Mérete a 51 centimétert is elér#eti. Alak$a orsóraemlékeztet, sz'ne vörösesbarna. Az 0,/ mm vastag #é$a varas felület&,vadbőr#öz #asonló tapint"s%. )azacpiros #%sa szil"rd, (nomszemcsés "llag%,benne egy nagy ov"lis maggal. A maL. 01 cm #ossz% fényes, kemény, barnamag könnyen elv"lik a bél"llom"nytól. A rostos "llag%, bő lev&, l"gy pépesgyümölcs#%s nagyon édes, karamelles mellék'zzel. @gen laktató gyümölcs.

Föbbnyire frissen fogyaszt$"k, de s&r& dzsemet is kész'tenek belőle. A #'resguavasa$t egyik adalékanyaga. Mag$a szintén e#ető, de $obb"racsokol"dékész'tés#ez #aszn"l$"k. Megfőzve, pörkölve és (nomra őrölve akakaó#oz keverik. )egink"bb a nagy zapot"#oz #asonl't a zöld zapota . MéretemaL. 05 cm. Alak$a csigaszer&, vagy ov"lis. ?ékony, membr"nszer& #é$"naksz'ne barn"szöld, illetve s"rg"szöld. -%sa a nagy zapot"#oz #asonló illat%, de

(nomabb, és l"gyabb "llag%. Rlvadékony, bőlev& #%s"ba be"gyazódó mag$ai iskisebbek. Az 0!5 mag mérete nem #alad$a meg a I!/ centimétert. rissen,vagy kompótként fogyaszt$"k.

' szonzapota szab"lytalan, dudoros alak$a legink"bb egy nagy burgony"raemlékeztet. lliptikus alak% termése maL. 51 cm #ossz%. 7urva érdes, ragy"s#é$a zöldes "rnyalat%, barna foltokkal. ?astag, dudorokkal teli, koszosnak t&nő#é$a alatt narancss"rga sz'n&, szil"rd, rostos, léd%s gyümölcs#%s tal"l#ató. Az'ze kellemesen édes, zamatos. gy #atalmas, csaknem az egész terméstelfoglaló kőmag tal"l#ató benne. *z'vós, rostos felülete erősen kötődik atermés#%s#oz. zt a gyümölcsöt is többnyire nyersen fogyaszt$"k. -"moz"sut"n a termés#%st lefarag$"k a kőmagról $ ' lukmo szintén a népeszapotacsal"d#oz tartozik. zt az ősi perui gyümölcsöt m"r a történelem előtti

időben is termesztették. Fermése gömböly&, vagy megny%lt, to$"s alak%.-ossza> K!4 cm. -é$a zöld sz'n&. =él"llom"nya s"rga, lisztes "llag%. Agyümölcs#%sba 0!/ gesztenyeszer& mag "gyazódik be. ;gyancsak a


19/28

kanisztel#ez #asonló növény az abiu$ Fermése gömbölyded, vagy to$"s alak%.*z'ne s"rga, kemény #é$%. Alatta az "ttetsző #%sa a zapodill"#oz #asonlóanleveses, édes. A gyümölcs#%sba 5! #ossz%k"s mag "gyazódik be.

A zapota csal"d leg(nomabb tag$a a zapodilla 2zapodi--a3 vagyrágógumifa . Az /!4 cm "tmérő$&, gömb, vagy alul kissé megny%lt to$"s alak%

gyümölcs sz'ne a citroms"rg"tól a narancss"rg"n "t a rozsdavörösig ter$ed.?iaszfény&, vékony #é$a alatt s"rg"sbarna, "ttetsző, leveses, édes #%s #%zódikmeg, amely éretten csokol"dész'n& lesz. )"gy, pépes belse$ében I!05#ossz%k"s, fényes, barna mag #elyezkedik el csillag alakban, amelyektorokirrit"ló #at"suk miatt e#etetlenek. A sötétbarna sz'n& magok laposak ésmaL 0 cm #ossz%ak. )éteznek magvatlan fa$t"k is. A gyümölcs#%s érettenarom"s, körte 'z&, karamell"s mellék'zzel. +agyon édes. A mézédes, $"zminraés gyöngyvir"gra emlékeztető illat% gyümölcsöt többnyire nyersen fogyaszt$"k,de kókuszte$$el és citromlével meglocsolva gyümölcssal"t"kban is közkedvelt.Magas cukortartalma következtében sokan szirupot, %gynevezett zapotamézetfőznek belőle. Népes'tve krémeket is 'zes'tenek vele. *okan szeletekre v"gvakand'rozz"k. Az 'ze akkor a leg$obb, amikor tel$esen beérett. zért olyanpéld"nyokat v"lasszunk, amelyeknek a #%s"t u$$unkkal megnyomva pu#"nakérzünk. Jsv"nyi anyagokban k"liumban, kalciumban, foszforbanG igen gazdag.8sillag alakban el#elyezkedő mag$airól kapta a nevét a csillagalma . 2étfa$t"$a van. Mindkettő gömböly&, és maL 01 cm "tmérő$&. A $ellegtelen 'z& ,édes változat #é$a zöld. A lil"sbarna #é$% nem olyan édes , de arom"sabb. Akülső #é$ alatt !/, illetve 3!05 mm vastag belső #é$ #%zódik, ami keser&te$nedvet tartalmaz. zért óvatosan kell felv"gni, #ogy ez a keser& lé nekerül$ön a gyümölcsbe. A kést csak lefelé mozgassuk, oldalir"nyba ne, ésközben fesz'tsük szét a két felét.G A vastag #é$ alatti üvegesen fe#érgyümölcs#%s nagyon léd%s, és édes. A keresztben felv"gott gyümölcsbőlkikanalazz"k a gyümölcs#%st. 7esszert! és ivólékész'tés#ez és #aszn"l$"k.+arancslével elegy'tve egzotikus turmiL v"lik belőle. A gyümölcs közepéntal"l#ató a maL. 00 db sötétbarna kőmag, koszor%ba rendeződve. 2eményfényes, sötétbarna #é$uk alatt e#ető magbél #%zódik meg. zért a lapos,#"romszög alak%, maL 5 cm #ossz% magokat mandulapótlóként #aszn"l$"k. Az'zük azonban kissé kesernyés.

;gyancsak ritka, kevésbé ismert gyümölcs a földicseresznye , m"s névenananászcseresznye, illetve zsidócseresznye$ 8seresznye méret&,kellemesen édes, illatos, arom"s termése a csészelevekből felf%vódottburokban re$tőzve tal"l#ató. A I!/ cm "tmérő$&, #egyes vég&, #"rtyaszer& toksz'ne szalmas"rga. =enne fe$lődik ki a maL. 5 cm "tmérő$& s"rga #é$%gyümölcs. A selymes fény& vékony #é$ alatti gyümölcs#%sban sok apró, lapos,s"rga mag tal"l#ató. *zerencsére ezek e#etők.


20/28

kész'tenek. A mi cseresznyénk#ez #asonlóan piros sz'n& a -amaicai cseresznye , és ugyanolyan vékony sz"ron csüng az "gakon. A mérete isakkora, és csup"n abban különbözik a kontinent"lis fa$t"tól, #ogy nincsközponti kőmag$a. nnek is sok apró s"rg"sfe#ér mag$a van, melyek a vékony,fényes #é$ alatti gyümölcs#%sba "gyazódnak be. A termés#%sa is vörös. 0,/!I cm. *ima, kemény, fényes #é$a sötétlila vagy fekete. A #é$

alatt l"gy, bőlev&, üveges fe#ér vagy vöröses "rnyalat% gyümölcs#%s tal"l#ató.


21/28

+em t%l 'zletes, mégis kedvelt gyümölcs a vizes -ambóza vagy v(zialma .orm"$a megle#etősen szab"lytalan. -arang alak%, alul keresztir"ny%

benyomód"sokkal. A sz'ne fa$t"tól függően fe#ér, zöld vagy vörös. Magass"ganem nagyobb I centiméternél, és maL. 3 cm széles. A #é$a sima, fényes,viaszos, és nem le#et le#%zni. Alatta tömör, léd%s, üveges fe#ér gyümölcs#%stal"l#ató.


22/28

ragacsos gyümölcs kellemes savanyk"s 'z&, és igen üd'tő, zamatos. Nor#anyós,pépes #%s"ban a nagy mennyiség& sav sok cukorral p"rosul. +yersen isfogyaszt$"k, de főleg étel'zes'tőként #aszn"l$"k. )ekv"rt, zselét is kész'tenekbelőle. *okan kand'rozz"k. ontos alapanyaga az italgy"rt"snak. Magasfe#ér$etartalma folyt"n nem csak frissen, #anem sz"r'tva is fogyaszt$"k. =elsőmagvai is e#etők. *z"r't"s ut"n megőrlik, és süteményekbe keverik, vagy

megfőzik, ma$d pörkölik. A tamarindusz d'szfaként is igen kedvelt. Az egyiklegszebb trópusi növény. A bennszülöttek a #atalmas lombs"tra alatt #&sölnek.Magass"ga a 5/ métert, törzsének "tmérő$e pedig a 5! métert is elér#eti.

+e tévesszük össze a tamariduszt a tamarindusszilvával$ z is #üvelyes, dea kb. 5 cm #ossz% to$"sdad #üvelyben csak egy termés van. Az éretten feketesz'n&, és b"rsonyos szőrzet& #üvely könnyen feltör#ető. Alatta #ózódik meg abarna sz'n&, maL. 0,/ cm #ossz% bél"llom"ny. nnek a közepén egy kőmagvan, amelyről le kell szopogatni a gyümölcs#%st.


23/28

össze#%zó #at"s%, savas mellék'zzel. +yersen vagy blans'rozva fogyaszt$"k.Wd'tőitalt, bort és étola$at is kész'tenek belőle. *z"r'tott és őrölt "llapotbankülönböző ételek alapanyaga.

=ali szigetéről sz"rmazik a szalakka , amely szintén egy p"lmafa szamócaform"$%, cs%csban végződő, ov"lis alak% termése. Jtmérő$e elér#eti a 01

centimétert is. 8sillogó barna #é$a a tatu p"ncél$"#oz #asonl't. ogyaszt"s előttle kell szedni róla a k'gyóbőrszer& kemény, pikkelyes #é$"t és a belső #"rty"t.A kréms"rga sz'n& gyümölcs#%s édes!fanyar 'ze legink"bb az anan"sz#oz#asonl't, de omlós és ropogós. rissen a leg$obb, de ecetbe rakva, sós lébenp"colva is fogyaszt$"k. Megfőzve sokan kand'rozz"k. *zörpöt is kész'tenekbelőle. 0! gömböly&, sötétbarna mag$a van. Mérete nem nagyobb centiméternél, 'gy viszonylag sok #elyet #agy a gyümölcs#%s kife$lődésének. Aszalakkap"lma termésénél kisebb a kelubi$ Alakra nagyon #asonl't #ozz", denagyon savany%. zért nyersen nem fogyaszt$"k. Jltal"ban megfőzik, ma$dkand'rozz"k és 'zes'tőként #aszn"l$"k, de ecetes sav%s"got is kész'tenekbelőle. ;gyancsak nagyon #asonl't a szalakk"#oz a nyeles ülőpálmatermése$ A #é$a ugyan vastagabb, de kézzel könnyen fel le#et törni. Méretemegegyezik a kelubival, és #asonlóan savany%, ezért ezt sem fogyaszt$"knyersen. :amatos #%s"t főleg ételek 'zes'tésére #aszn"l$"k. nnek viszonylagnagy a mag$a, 'gy a gyümölcs#%s megle#etősen vékony körülötte.

A trópusi gyümölcsök között is vannak gyógy#at"s%ak. zek közül né#"nyatm"r megismertünk. Rlyanok is vannak, amelyeket kiz"rólag gyógy"szati célra#aszn"lnak. )egismertebb a polinéziai eredet& noni$ 2ülsőre %gy néz ki, mintmint#a s"rga szivacsból lenne. Alak$a és mérete eltérő, krumpli, illetve akidudorod"sait tekintve ink"bb csicsóka form"$%. *zel'd és sokoldal% gyógyszer.A nyugati kutatók is fel(gyeltek erre a trópusi gyümölcsre, és eddig több mintsz"z bioakt'v anyagot azonos'tottak benne. ő #atóanyaga a proLeromin,amelyből nyolcsz"zszor annyit tartalmaz, mint az anan"sz. zt az anyagot atestünk Leroninn" alak't$a, ami nélkülöz#etetlen az anyagcsere!folyamatokzavartalan za$l"s"ban. 2ülönösen stressz vagy betegség esetén van szüksége aszervezetnek erre a speci"lis vegyületre. *a$nos a mérsékelt égövikult%rnövények egyre kevesebbet tartalmaznak ebből a létfontoss"g%anyagból. A Leronin fokozza az endor(nek termelődését is a szervezetben, amigondoskodik a $ó #angulatról, a boldogs"gérzetről.

+agy mennyiségben is fogyaszt#ató, mivel nem okoz függőséget, mint ak"b'tószerek. zen t%lmenően megköti a szerotonint, ez"ltal seg't a depresszióvisszaszor't"s"ban. A drog! alko#ol! és nikotinelvon"si tünetek eny#'tésénél issikerrel alkalmazz"k. A noni m"sik #atóanyaga a skopoletin a sz'v! ésvérkeringési rendszerre gyakorol kedvező befoly"st, gyullad"sg"tló #at"sapedig előseg'ti az allergia leküzdését. -armadik #atóanyaga a damnacant#al ar"kos se$tek növekedését g"tol$a. +em véletlen #ogy a nonit fogyasztók sokkal

energikusabbak, akt'vabbak, ellen"llóbbak, és a betegségekből #amarabbfelgyógyulnak. Qrdekessége még ennek a vadon élő, #"zipatik"nak is nevezettf"nak, #ogy az év minden #ónap$"ban terem gyümölcsöt, 'gy évi 05!szer, sőtsokszor 0I!szer le#et szüretelni. A kipréselt levét Fa#iti noni néven italként isforgalmazz"k. rissen is fogyaszt#ató, de ink"bb orvosl"sra #aszn"l$"k amellbogyót . Osidők óta #at"sos gyógyszere a mellba$oknak. A nevét is innenkapta. Fo$"sdad alak%, narancssz'n& bogyótermésének mérete nem nagyobb0,/ centiméternél. Pyümölcs#%sa édes, frissen is fogyaszt#ató. Az 'ze azonbannem t%l $ó, ezért ink"bb a gyógy#at"sa miatt termesztik. Az ókorban azegyiptomi kertek nagyra becsült f"$a volt.

A szubtrópusi és trópusi gyümölcsök közül megeml't#ető még aszent-ánoskenyérfa #üvelyes termése, amelynek édes magvait fogyaszt$"k.

6égebben igen kedvelt csemege volt, de ma m"r visszaszorult a forgalmaz"saa 2özel!2eletre. Mint m"r a 8sokol"dékész'tésnél is szó volt róla aszent$"noskenyérfa sz"r'tott magvaiból készül a karob, amely a veget"riusok


24/28

kakaó$a. *a$nos csak a sz'ne és az "llaga #asonl't a kakaó#oz, az 'zemegle#etősen kesernyés. +em tartalmaz azonban purint, 'gy nem "rt azegészségnek. A szent$"noskenyérfa különös $ellemző$e, #ogy minden#üvelyének minden mag$a azonos méret& és s%ly%. zért az ókorbanmértékegységként szolg"lt. A 1,5 gramm s%ly% magokat a dr"gakövektömegének meg#at"roz"sn"l #aszn"lt"k, ebből ered a kar"t kife$ezés.

A trópusokon sem ritka, #ogy egy gyümölcsöt zöldségként fogyasztanak. @lyena baobab , vagy m"s néven ma-omkenyérfa magas kemény'tőtartalm%gyümölcse is. z a zöldségféle a déli orsz"gok bennszülött lakoss"g"nak fontost"pl"léka. +evét onnan kapta, #ogy termésének illata érés előtt a frisskenyér#ez #asonló. Az impoz"ns l"tv"nyt ny%$tó fa termése ov"lis. -osszamaL. / cm, szélessége pedig legfel$ebb 03 cm. Az "tlagos péld"nyok mérete01!51 cm között v"ltozik. :öld vagy s"rg"szöld, fénytelen #é$a alap$"n kétcsoportba oszt#ató. A termékeny, magot #ozó fa$t"k #é$"t maL. 0 cm #ossz%,k%p alak%, l"gy, zöld tüskék bor't$"k. A 1,/!0 cm vastag #é$ alatt kemény'tőbengazdag, fe#éreszöld, lisztes pép tal"l#ató. A nagy lateLtartalm%, rostos, szil"rd,de bőlev& gyümölcs#%sba kb. cm #ossz%, barna, bab alak% magok"gyazódnak be. zeket vékony, fe#ér, lisztes magköpeny veszi körül.

A nagyobb mértékben termesztett magtalan fa-ta tüske nélküli. ?ékony #é$"tszemölcsszer&en kiemelkedő pikkelyek bor't$"k. Pyümölcs#%sa fe#ér, éseny#én dió'z&. Qretlenül szedik le, #ogy a termés#%sa ne sz'neződ$ön el, ésszil"rd, lisztes marad$on. -"moz"s ut"n megfőzik, és szeletekre v"gva eszik,mint a főtt krumplitC sóval, va$$al 'zes'tve. -a sok termett belőle megsz"r't$"k,ma$d fel#aszn"l"skor v'zbe "ztat$"k. ;t"na sóval megszór$"k, és va$ban kisütik.

cetes savany%s"g form"$"ban is tartós't$"k. *z"r'tott és őrölt #%s"ból nagymennyiségben "ll'tanak elő lisztet, amiből azt"n kenyeret vagy kekszet sütnek.A magvas fa$t"t is éretlenül #asznos't$"k. Qrett "llapotban igen magas afe#ér$e! és cukortartalma. kkor m"r csak a mag$"t fogyaszt$"k. eltörése előttleszopogat$"k róla magköpenyt. ?astag #é$énak feltörése nem könny&.Megfőzve vagy megsütve és cukorral édes'tve a magbélnek igen 'zletes,gesztenyé#ez #asonló 'ze van. A leg(nomabb azonban pörkölve. @lyenkormandula'z&vé v"lik. +yersen a kenyérf"nak sem a bél"llom"ny"t, sem amag$"t nem szabad megenni, mert eny#én #as#a$tó #at"s%.

A trópusok burgony"$a a -amgyökér vagy -amszgyökér$ +y%$tott répa alak%,vil"gosbarna #é$% gumó$a fontos élelmiszer a F"vol!2eleten. *%lya elér#eti az0,/!5 kilogrammot. Megsz"r'tva és megőrölve lisztet vagy dar"t kész'tenekbelőle, amiből azt"n kenyeret sütnek. e#ér bél"llom"ny"t a burgony"#oz#asonlóan is fogyaszt$"k. *ütve, főzve egyar"nt (nom, a krumplin"l is'zletesebb. *okan #é$"ban sütve, te"val fogyaszt$"k. A franci"k ma$onézesburgonya! illetve $amsal"t"t kész'tenek belőle. A szok"sos #ozz"valókon k'vül 0evőkan"l apróra v"gott metélő#agym"val d%s't$"k. A m"sik trópusi

burgonyafa$ta az édesburgonya, vagy ismertebb nevén a batáta . Eellegzetessége, #ogy csak vegetat'v %ton, a gyökerekből előtörő #a$t"sokkal,illetve sz"rdugv"nyokkal szapor't#ató. Pyökérgumó$a ugyancsak répa alak%, detömzsiC vil"gosbarna vagy pirosas "rnyalat% #é$$al. Az 0!5 kg s%ly% e#etőgumók bél"llom"ny"nak sz'ne a fe#értől a b'borvörösig ter$ed. @gen magas akemény'tőtartalma, a narancssz'n& fa$t"k pedig $elentős mennyiség& karotint istartalmaznak. A bat"ta is (nomabb a burgony"n"l. A vöröses #%s% 'ze asütőtökre, a vil"gos fa$t"é a gesztenyére emlékeztet. A csicsók"#oz #asonlóannincs k"rtevő$e, ezért igazi biozöldség. őleg ipari nyersanyagként #aszn"l$"k,mert betakar't"s ut"n csak né#"ny napig "ll el. )isztet, kemény'tőt, cukrotkész'tenek belőle. *z"ll'tani, eLport"lni te#"t nem le#et, de nagy szerepe van a#elyi lakoss"g ell"t"s"ban. A bennszülöttek többnyire főzve fogyaszt$"kCmeg#"mozva szeletelve vagy püré form"$"ban. Mivel a csicsók"#oz #asonlóan

édes, sütemények töltésére is #aszn"l$"k.


25/28

Mivel a b%za és a rozs nem terem meg a forró égöv alatt, a trópusokon élőknekm"s kenyéralapanyagot kellett tal"lni. nnek sor"n leltek r" a maniókára is. Amanióka Amerika egyenl'tői vidékén ős#onos élelmiszernövény. Ma m"r szintea vil"g minden trópusi orsz"g"ban termesztik. Pumós gyökeréből lisztet"ll'tanak elő, amelyből kenyeret sütnek, de kemény'tőt és alko#oltartalm% italtis kész'tenek belőle. A manióka gyökeréből kivont kemény'tőt tapiókának

nevezik, és megsz"r'tva, lisztté őrölve "rul$"k. )evesek, m"rt"sok és pudingoks&r'tőanyagaként #aszn"l$"k. *zintén különleges zöldség a sulyom vagyv(zigesztenye . +yersen is e#ető, de többnyire sütve vagy főzve fogyaszt$"k. Atermő#elyén legnagyobb mennyiségben lisztté őrölve #aszn"l$"k.

A d%s veget"ció következtében a déli égöv alatt a tök sem a földön terem,#anem magasra k%szik. ' trópusi tüskéstököt vagy egymagvú tököt sövényekre, f"kra, #"zfalakra futtat$"k fel. 8savarodott sz"rai elérik a 51métert is. Fermése azonban nem olyan nagy, mint a kontinent"lis tök. MaL. 51cm #ossz%, és a tömege nem #alad$a meg az 0 kilogrammot. Alak$a körteform"$% vagy gömbölyded. A sz'ne vil"goss"rga, illetve fe#éres. A vékony,fényes #é$a le#et sima, vagy szemölcsös, r"ncos vagy #osszanti ir"nybanbar"zd"s. )éteznek szőrös, illetve tüskékkel bor'tott v"ltozatai is. Wveges,fe#éreszöld, bő lev& termés#%s"nak 'ze az ubork"#oz #asonló. Pyakranédeskés. Miut"n nagyon bő termés&, rendk'vül olcsó.


26/28

mint a kontinent"lis m"lna. Eól b'r$a a sz"ll't"st is, 'gy nagy mennyiségbeneLport"l$"k. *védorsz"gból több mint 0111 tonna kerül +yugat! urópa és az

gyesült Jllamok nagyv"rosaiba.

A gyümölcsök sa$"tos csoport$"t alkot$"k a csont#é$asok. Az ola$os magvaktrópusi v"ltozatainak sz"ma is $óval meg#alad$a a kontinent"lis v"lasztékot. A

tel$esség kedvéért e$tsünk né#"ny szót a legismertebbekről. gy receptbenm"r szerepelt a )ikori !, vagy m"s néven pekándió , amely az amerikaiakközkedvelt diófa$t"$a. Akkora, mint a mi apró szem& diónk, de $óval karcs%bbCvastags"ga fele a magass"g"nak. -é$szerkezete egységes, külsőre %gy néz ki,mint a tölgyfa termése, a makk. Eelentősen különbözik tőle a rücskös,sötétbarna #é$% paradió . bben a magbél nem oszlik gerezdekre, #anem egytömböt alkot. z a mandul"n"l nagyobb méret&, szab"lytalan alak% dióféle egymaL. 03 cm #ossz%, ov"lis, vörösbarna, par"s tokban terem, melynek tömegeelér#eti az 0 kilogrammot is. =elül 01!5/ mag rendeződik el egy központioszlop körül. A termés 0/ #avi érés ut"n #ullik le a f"ról. A benne levő magokazonban nem tudnak kiszabadulni belőle. ##ez előbb el kell kor#adnia a kb. /mm vastag fal% toknak. A r"gcs"lók csak ezt követően tudnak #ozz"$utni, és azegyes magvakat körülvevő rücskös #é$at feltörve fogyaszt$"k az 'zletesmagbelet. Fermészetesen a termelők ezt nem v"r$"k meg, #anem begy&$tik ale#ullott termést, és feltörik a tokot. A kereskedelembe m"r a mindkét buroktólmegtiszt'tott magbél kerül.

db s"rga sz'n&, agyvelőszer&, I L cm méret& képződmény, amelyek a

termés alap$"#oz kötődnek. A tete$ükön egy!egy fényes, fekete, kemény, ov"lismag l"t#ató. z esetben a kb. 5 cm széles magok sem e#etők. 8sak a k'vülszil"rd, de belül krémes, ov"lis alak% velő"llom"ny e#ető. zek a s"rg"s,bar"zd"lt képződmények nagyon (nomak. @ntenz'v dió'zük nyersen isérvényesül, de többnyire megsütik te$ben, ola$ban vagy va$ban.


27/28

#ossz%k"s, orsó alak% mag belse$ében tal"l#ató diószer& bél nagyon (nom.Nörkölve még $obb 'z&. A süteményeknek is kedvelt alapanyaga. +em könny&#ozz"$utni, mert a mag#é$ vastags"ga elér#eti a I millimétert is. miattkalap"ccsal is ne#éz feltörni. Az e#ető magbél a tel$es tömeg#ez viszony'tvanem t%l nagy.

' tigrisdió mag$a legink"bb form"tlan kavicsok#oz #asonl't. A trópusi


28/28

gyümölcsök c'm& könyvét Magyar 2önyvklubG. bben több mint 5/1 féledéligyümölcs és trópusi f&szer részletes le'r"sa tal"l#ató sz'nes fotókkalkiegész'tve. A v"logat"sn"l alapvető szempont volt, #ogy minden fa$belekerül$ön, ami a nyugat!európai piacokon kap#ató, és amit a turist"k a déliorsz"gok piacain tal"l#atnak.

Documents

Egzotikus gyümölcsök ismertetése