PC kísérletezőI

Gyújtó nélküli gyújtó

FM 2000 (3. rész

Mikroohmos mérőadapter

Sittner Ede, a König Electronic kizárólagos magyar Szusszanásnyi idő sem volt a CONTECH-nélképviselete, a SINI Kft. tulajdonosa az egyik „kajütben”

Az Elektor hajó, amelyet a Fair Sistem kiállításszervező és ügynöki kft. készített

A GHP Hamburg különleges ajánlata a beszélő szótár volt Mikrovill!

Tisztelt Olvasó!Véget ért a BIET, a Nemzetközi Elektrotechni­kai és Ipari Elektronikai Szakvásár, amely nem­csak hogy beváltotta az előzetes számításokat, hanem sok esetben jóval felül is múlta azokat. A vásár sajtóközpontjától kapott információk szerint 180 közvetlen, illetve alkiállító 316 kép­viselt vállalat színeiben jelent meg. Ennyit a kiállításszervezők hivatalos adataiból.

Az Elektor magazin, amely maga is kiállító­ként szerepelt a BIET-en, partnereivel együtt, szintén sikeresnek könyvelhette el ezt a maga nemében nagyszabású rendezvényt. Mind­ezek alátámasztására felidéznék partnercége­ink vezetőitől néhány gondolatot, amelyet a kiállítás forgatagában, a vásár izgalmában mondtak:

„Gondolkoztam, hogy megjelenjünk-e vagy sem, de ezt az érdeklődést látva jó, hogy itt vagyunk.” (Erdei Mihály, a CONTECH nyomta­tott áramköröket gyártó üzem ügyvezetője.) „Alapvetően minden rendben, jó az egész, ami pedig nem tetszik, azt csak neked mondom el.” (Devecseri András, a MIKROVILL Híradástech­nika igazgatója.)

„Nagy butaság lett volna nem eljönni ide, ahol a konkurencia szinte teljes egészében jelen van. Pedig voltak, akik le akartak beszélni róla!” (Sittner Ede, a König Electronic kizáróla­gos magyar képviseletének, a SINI Kft.-nek a tulajdonosa.)

„Csak reméltem, hogy ennyi érdeklődő lesz.” (Kovácsné Szabó Gizella, a SASAD Rt. Mű­szeripari ágazat képviselője.)

„Mikor lesz a VIET, a bécsi elektronikai kiállítás?” (Fekete Ferenc, a DELTRONIC mar­keting managere.)

Talán ennyiből is látszik, hogy a rendezők bátor szándéka nem volt hiábavaló.

Lakatos András főszerkesztő

Az Elektor duplaszám nagy siker volt a vásárlók és a kiállítók körében

Kereskedelmi tárgyalás a hajó tatján

Üzletemberek a fedélzeten

Nem véletlenül várja a Deltronic a bécsi VIET-et. Ha ott is ilyen sikeresek lesznek...

Hmm

mikrovillaz első gondolat:

Aradi Györgycégvezető

AUDIO ALKATRÉSZ BIZTOSÍTÉK CD SOR CSATLAKOZÓ DIGITÁLIS IC DIÓDA DIÓDA HÍD DOBOZELEKTRONCSŐ FOGLALAT, TARTOZÉK ICIC FOGLALAT IZZÓJELFOGÓKAPCSOLÓKÉPCSŐKRISTÁLY, SZŰRŐLED, OPTOELEKTRONIKAMEMÓRIA, COMPUTER ICMIKROFON, HANGSZÓRÓMŰSZERSMD CD SORSMD DIÓDASMD ELLENÁLLÁSSMD ICSMD KONDENZÁTOR SMD TRANZISZTOR SMD DIGITÁLIS IC SPRAY, VEGYSZER STABILIZÁTOR IC SZELÉN,SZELÉNPATRON SZERELVÉNYEK SZERSZÁM TIRISZTOR TRANSZFORMÁTOR TRANZISZTOR TRIAC-DIAC TV ALKATRÉSZ VARICAP DIÓDA VENTILLÁTOR, MOTOR VIDEÓ ALKATRÉSZ ZENER DIÓDA

...mert mindig az első gondolat

a legjobb!

MIKROVILL HÍRADÁSTECHNIKA1126 Budapest, Böszörményi út 2. Tel.: 156-7197. Fax: 201-1489

4 1992/í

HmmTARTALOM

6.I2C interfész PC-hez

12. PC kísérletezőkártya

17. Gyújtó nélküli gyújtó

19. Egyenirányítás hozzáértéssel 27. FM 2000 3. rész

33. Mikroohmos mérőadapter

36. Hírek

38.8051-es Mikrokontroller- és Assembler-tanfolyam 7., befejező rész

AZ R -C ELEKTRONIKA KFT. KIFIZETI ÖN HE­LYETT! Térítés nélkül juttatjuk el a megadott címre azon olvasóinknak lapunkat, akik előfizetői lesznek az ELEKTOR-nak!Legyen Ön is az Elektor előfizetője!Előfizetési lehetőséget biztosítunk Önnek, ha a bárme­lyik postahivatalban beszerezhető rózsaszínű befize­tési csekket megfelelően kitöltve elküldi címünkre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 67.). A csekk közle­mény-rovatában kérjük, jelezze, hogy mely számokra tart igényt (pl.: 1992/1., 2. stb.).ÖN SZERENCSÉS EMBER! Hiszen nemcsak térítés- mentesen juttatjuk el az előfizetett példányokat címére, hanem amennyiben valamilyen külső körülmény miatt kénytelenek lennénk árainkat emelni, úgy termé­szetesen az eredetileg befizetett áron kapja továbbra is az Elektort.Előfizetési díjak: három hónapra 525 Ft, hat hónapra 1075 ft, kilenc hónapra 1575 Ft, tizenkét hónapra 2100 Ft, de egyedi előfizetéseket is teljesítünk (175 Ft/szám).

Heti 25, ill. 15 órás tanfolyamainkon megtanítjuk az IBM PC számítógép kezelésére, szövegszerkesztésre.

Szakirányú oklevél szerezhető. Telefon: 116-2680

Az újságban m egjelenő valam ennyi rajz, ábra és az újság teljes tartalm a szerzői jogilag védett. A kiadás, a szövegek, a képek, a grafikák után- közlésének, m ásolásának és bárm inem ű feldol­gozásának joga a Magyar Köztársaság területén kizárólag az R -C Elektronika KFT-t illeti meg.

Sokszorosítás fénym ásolóval vagy más esz­közökkel, bem utatás a rádió- és tv-m űsorokban, az újságban m egjelent bármilyen anyag tárolása adatfeldolgozó rendszerekben csak az R -C Elekt­ronika KFT. előzetes engedélyével lehetséges!

Felhívjuk figyelm üket, hogy a hirdetési szöve­gért felelősséget nem vállalunk!

© Uitgeversm aatschappij Elektuur B.V. (Beek, Hollandia) 1991.

ELEKTOR

Főszerkesztő: Lakatos András Olvasószerkesztő: Sárdi Mária Művészeti szerkesztő: Pécsi Gábor Kiadja:R-C Elektronika KFT.

(Nytsz:B/SZI/920/91.)A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe:1064 Budapest, Vörösmarty u. 67. Szerkesztőségi titkár: Ferenczy Barbara Telefon:(36-1) 111-6640 HU ISSN 1215-380 X Szedés, nyomás és kötés:Dorogi Nyomda Kft. Felelős vezető: Miseje Attila

Európai iroda:

Postbus 75 6190 AB BEEK The Netherlands Telephone:+31 46 38 94 44 Telex: 5661 (elekt n1)Fax: +31 46 37 01 61Vezérigazgató: M.M.J. Landman

Nemzetiszerkesztőségek:

ANGLIA

Elektor Electronics (Publishing)P.O. Box 1414 Dorchester DT2 8YH England Szerkesztő:Len Seymour

FRANCIAORSZÁG

Elektor sarl Les Trois TilleulsB.P. 59.,59850 NIEPPE Szerkesztők:D.R.S. Meyer és G.C.P. Raedersdorf

GÖRÖGORSZÁG

Elektra EPE Kariskaki 14 16673Voula-ATHÉNSzerkesztő:E. Xanthoulis

HOLLANDIA

Elektuur BV PeterTreckpoelstraat 2-4. 6191 VK BEEK Szerkesztő:P.E.L. Kersemaker

INDIA

ElektorElektronics PVT Ltd. Chhotani Building 52 C, Proctor Road, Grant Road (E) BOMBAY 400/007 Szerkesztő:C.R. Chandarana

IZRAEL

Elektorcal P.O. Box 41096 TELAVIV 61410 Szerkesztő:M. Avraham

NÉMETORSZÁG

Elektor Verlag GmbH.Süsterfeld Strasse 25. 5100 AACHEN Szerkesztő:E. J. A. Krempelsauer

OLASZORSZÁG

Gruppo Editoriale JCEVia Ferri 6, 20092CINISELSAMO(Mi)ItalySzerkesztő:Mr. Castelfranchi

PAKISZTÁN

Electro-Shop 35 Naseem Plaza Lasbella Chawk KARACHI 5. Szerkesztő:Zain Ahmed

PORTUGÁLIA

Ferreira & Bento LdaR. D. Estefani, 32-1 1000 LISSZABON Szerkesztő: Jeremiás Sequeira

SPANYOLORSZÁG

Resistor Electronica Aplicada Calle Maudes 15 Entlo C.28003 MADRID Szerkesztő: Augustin Gonzales Buelta

SVÉDORSZÁG

Electronic Press AB Box 5505 14105 HUDDINGE Szerkesztő:Bili Cedrum

USA és KANADA

Elektor Elektronics USAP.O. Box 876 PETERBOROUGH NH 03458-0876 Kiadó:Edward T. Dell

1992/8 5

I2C INTERFÉSZ PC-HEZ

IC-k közötti kommunikáció két vezetéken

A különböző IC-k közötti adatcsere egyszerűsítésére szolgáló l2C buszt már sokoldalúan alkalmazzák a szórakoztató elektronikában. Számos különböző alkalmazásra állnak olyan IC-k rendelkezésünkre, melyek e kéthuzalos busz útján kommunikálnak. Az itt bemutatott egyszerű interfész az l2C busz bármely PC-vel való összekapcsolására nyújt érdekes lehetőséget.

A csupán két vezeték használatát igénylő, soros adatátvitellel működő l2C buszt a bonyolult IC-k közötti ösz- szeköttetések vezetékszükségleté­nek csökkentése céljából fe jlesztet­ték ki. Ez a megoldás az IC-k toko­zását és a NYÁK lapok huzalozását egyaránt egyszerűsíti, áttekinthető konstrukcióhoz és alacsony költsé­gekhez vezet.

Egy hátrány azonban nem hall­gatható el: ez a módszer igen nagy átviteli sebességekre nem alkalmas. E cikkünkben bemutatott kártya egy IBM kompatibilis PC és külső l2C busz közötti kommunikáció gyakor­lati kérdéseire ad lehetőséget. A buszra csatlakoztatott külső I^C IC-k C, Pascal vagy assembler program ­nyelvekkel közvetlenül vezérelhe­tők.

Az l2C buszhoz való csatlakozta­tás céljából a leggyakoribb rend­szerfunkciókra a következő l2C kompatibilis IC-k szerezhetők be: RAM és EPROM chipek, 8-bites l/O portok, m ikrovezérlők, LCD m eghaj­tók, DTMF hanggenerátorok, infra­vörös adók és vevők, A/D és D/A átalakítók, valamint egy naptárral ellátott, valós idejű óra. A speciális IC-k közül elsősorban az audio/vi­deó és a távközlési terület chipjei említhetők.

A normál, párhuzamos porttal tör­ténő adatcsere egyszerűsítéséért je lent meg a Philips a piacon a PCD8584 típusú, úgynevezett l2C busz vezérlővel. Ez az IC átveszi az l2C busz teljes vezérlését és egyút­tal alapját képezi az l2C alkatrészek itt leírt, számítógép útján történő ve­zérlésének is.

Rövid jellemzés

Az adatcseréhez az l2C-nek három összekötő vezetékre van szüksége. Ezek: a rendszeróra (SCL), az ada­tok (SDA) és a föld vezetékei. Az óra- és az adatvezeték az „open drain” elvnek megfelelően működik és a két vezetéket felhúzó (Pull-up) e llenállások , kötik össze a tápfe­szültséggel. így több bemenet és ki­menet párhuzamos kapcsolása vá­lik lehetővé.

Az l2C busz kapcsolását az 1. áb­rán mutatjuk be. Nemaktív állapot­ban mindkét kommunikációs veze­ték logikai „1” szinten van. A két buszvezetékre köthető IC-k száma elvileg korlátlan. A vezetékeket ter­helő maximális kapacitás azonban a 400pF-ot nem haladhatja meg.

A maximális adatátviteli sebesség kb. 100 kbit/s.

I 2C meghatározások

Az adatcsere zökkenőmentessége érdekében bizonyos hierarchia nél­külözhetetlen: az adatáramlás irá­nyát, valamint az órafrekvenciát egyetlen IC, a MASTER határozza meg.

Az összes többi olyan IC-t, mely a buszra csatlakozik és a MASTER- től utasításokat, valamint órajelet kap, SLAVE-nek nevezzük.

A BUSZ SZABAD a következőt jelenti: a busz akkor szabad, ha az adat- és az óravezeték „1 ” (MAGAS) állapotban van. Szabad buszveze­téket csak MASTER-IC vehet igény­be.

START: Egy MASTER-IC úgyne­vezett „startfe ltétel” generálása út­ján jelenti a rendszernek, hogy egy szabad buszt adatátvitelre kell használni. Ennek során az SDA ve­zeték „O ” (ALACSONY) állapotba kerül.

STOP: Stopfeltétel generálása út­ján a MASTER-IC a buszt ismét sza­baddá teheti. Ennek során az SDA vezeték ismét MAGAS állapotba ke­rül.

ADAT ÉRVÉNYES: Amíg az SCL vezeték magas szinten van, addig az SDA vezetéken található adato­kat nem szabad megváltoztatni.

ADATFORMÁTUM: Az l2C bu­szon az adatátvitel egyedi bájtok formájában történik. Minden bájtot óraimpulzus követ. A fogadó IC (MASTER vagy SLAVE) nyugtázás céljából az óraimpulzus időtartama alatt egy nyugtázó impulzust (ACK) generál: az SDA vezeték ALA­CSONY szintet vesz fel.

IC CÍME: Az l2C busz céljaira fe l­használható valamennyi IC-nek a gyártó által előre megadott címe van. Ez a cím hét bitből áll, melyet egyes IC-knél fixen „beégetnek”. Néhány IC-nél a hét bit közyl egye­sek kívülről manipulálhatók. így több azonos típusú IC alkalmazható ugyanazon a buszon. A 00 cím je ­lentése „generál ca ll” (általános hí­vás). Erre a címre egy adott busz valamennyi IC-je reagál.

1. ábra. Az l2C busz elvi kapcsolása. A buszra kötött valam ennyi IC mind­össze két vezeték útján kommunikál egymással

1

R/W-BIT: Egy IC címe hét bitből áll. A nyolcadik címbit az úgyneve­zett R/W-bit. Ha ez „1”, akkor a MASTER-IC adatokat olvas ki a SLAVE-től, ha a bit „0”, akkor a MASTER-IC ad adatokat a SLAVE számára.

AdatcsereEgy l2C busz két IC-je közötti kom­munikáció a következő módon folyik le:

Mihelyt a busz szabaddá válik, azt egy MASTER-IC startfeltétel ge­nerálása útján foglalhatja le. Az első leadott bájt a célt jelentő IC (SLAVE) 7-bites címét és a Read/Write bitet tartalmazza. Ha a választott IC a bu­szon rendelkezésre áll, akkor egy ACK impulzussal válaszol. Ezután megkezdődhet az adatcsere.

Ha az R/W impulzus „nulla” volt, akkor a MASTER-IC küldi az adatait az adott SLAVE-IC számára. A he­lyes vételt minden átvitt bájt után a vevő (itt a SLAVE) egy Acknowledge impulzussal nyugtázza.

A MASTER-IC az adást m indad­dig folytatja, míg az adatok végére nem ér, vagy az ACK jel meg nem szakad. _

Ha az R/W impulzus „1” volt, ak­kor a MASTER-IC órajeleket gene­rál. Ez alatt az idő alatt a SLAVE-IC adatokat küldhet a MASTER-IC szá­mára. A MASTER-IC minden vett bájt után Acknowledge impulzust generál. Az átvitel akkor fejeződik be, amikor a MASTER-IC további nyugtázó impulzusokat már nem ad.

Végül a MASTER-IC a buszt stop­feltétel generálása útján ismét fe l­szabadíthatja. Lehetséges azonban az is, hogy a MASTER-IC megelőző stopjel nélkül generál startfeltételt (repeated start). Ez például egy to ­vábbi SLAVE-IC megcímzése vagy „o lvasá s iró l „írás”-ra (és megfordít­va) történő átkapcsolás során válhat szükségessé.

A start- és stopfeltételek grafikus ábrázolása a 2. ábrán látható.

A PCD8584 l 2C buszvezérlőA PCD8584 igen sokoldalú, univer­zális l2C buszmeghajtó. Használha­tó a soros l2C busz és egy mikrove-

zérlő vagy m ikroprocesszor 8-bites párhuzamos portja közötti interfész­ként. Támogatja a bájtok l2C buszon történő adását és vételét és különö­sen egyszerűen implementálható olyan rendszerekben, amelyek alap­ját a 80xx és 68000 processzorok, valamint a 8048/8051-es vezérlők képezik.

A vezérlő tömbvázlatán (3. ábra) számos funkcionális elem fe lism er­hető:

Bús Buffer: A párhuzamos Com- puter-Bus és a PCD8584 léptetőre­gisztere közötti blokk.

SO ’, own address: Multi-Master rendszer esetén ebben a regiszter­ben állnak azok a címek, amelyek­kel az IC-re hivatkozni lehet. A Mul­ti-Master rendszer azt jelenti, hogy több MASTER-IC áll rendelkezésre. Az SO’ cím nem lehet „00” , mert ak­kor az IC speciális passzív „monitor m ódusba” kapcsolódik át. A PC kár­tyán ennek a regiszternek nincs je ­lentősége, mert az l2C busz egyet­len Master-e a PCD8584 és ezért a buszon minden eseményt ez az IC koordinál.

51, control/status-register: Ez a regiszter kettős kivitelben áll rendel­kezésre. Címzésére akkor kerül sor, ha az A0 kivezetés MAGAS szinten van. Az összes többi regiszter cím­zésre kerül az „S1 :Control” regiszter ES0...ES2 bitjei útján, ha az A0 szintje ALACSONY.

Mindaddig, míg „S1:control” ES0 bitje ALACSONY, csak a control-re- giszterre lehet hivatkozni (olvasás és írás). A soros interfész ilyenkor kikapcsolt állapotban van. Ha az ES0 bit MAGAS, akkor az S 1 : cont- rol regiszterbe beírás és az S1: sta­tus regiszterből kiolvasás történik. A soros interfész aktivizálódik. A többi bit csak akkor játszik szerepet, ha a vezérlési szoftvernek szüksége van rájuk.

52, clock register: Az SCL veze­ték óraimpulzusai a CLK bemeneten levő jelből kerülnek levezetésre. Az S2 regiszter S20 és S21 bitjei segít­ségével négy (SCL) órafrekvencia között lehet választani. Ezek: 1,5 kHz, 11 kHz, 45 kHz és 90 kHz. Az S22, S23 és S24 bitekkel a követke­ző órafrekvenciák állíthatók be: 3 MHz, 4,43 MHz, 6 MHz, 8 MHz és 12 MHz (12 MHz = a reset utáni standard érték).

S3, interrupt vector: A vezérlő interrupt módusban történő haszná­lat esetén a PC-buszra egy interrupt vektort tud beírni. Erre akkor kerül sor, ha az IACK bemenetre ALA­CSONY szintet adunk. A PC kártyán ez a funkció és ezzel együtt S3 nem kerül felhasználásra.

Az interfész kapcsolása

A kártya kapcsolása a 4. ábrán lát­ható. A PCD8584-et teljes inter- fésszé három további IC egészíti ki. A címdekódert IC2a-val együtt IC4 képezi; ez hasonlítja össze a PC- buszon található címeket az S2 kap­csolóblokk beállításával. Ha a két adat azonos, akkor a PC8485-höz menő CS vezeték ALACSONY szin­tet vesz fel. Az I/0 felől érkező olva­sási vagy írási utasítás ekkor auto­matikusan az l2C vezérlőre jut to­vább. Az A0 címjel közvetlenül a PC8485-re kerül és azt tovább nem kell feldolgozni.

Mivel a PC-buszt ebben az eset­ben csak egyetlen IC terheli, további pufferelés nem szükséges. Az IORD és IOWR vezetékek közvetlenül az IC RD és WR bemenetelre csatla­koznak. A kimenő interruptjelet IC2b puffereli és invertálja.

Az R7 felhúzóellenállás és a K1 kapcsoló segítségével további l2C IC-k open drain INT kimenete vehe­tő be VAGY-funkció útján egy inter­rupt láncba.

Jum per segítségével lehet rögzí­teni, hogy szükséges-e in terrupt és a PC m elyik in terrupt vezetékét vá lasztjuk. Az itt leírt k ife jleszte tt szo ftver in terruptoka t egyébként nem használ, úgyhogy ebben az esetben a jum perek nem szüksé­gesek.

Még néhány szó az IC2d által puf­fereit reset vezetékről. Mivel ennek a portnak a kimenetét R5 rövidzártű- rővé tette, a reszetelés manuálisan is lehetséges. Ebből a célból az S1 nyomógombot kell működtetni. A módszer m indenekelőtt a kísérlete­zések során célszerű, mivel a szá­mítógép Control-A lt-Delete útján tör­ténő reszetelése a PC-Slot reset ve­zetékét nem aktivizálja.

A PC-vel való egyik összekötést még nem beszéltük meg: ez az IC3a körüli áramkör. A flipflop a PC-bu- szon jelenlevő 14,3 MHz-es órajelet kettővel osztja. Az így keletkezett 7,16 MHz-es órajel IC1 részére a 8 MHz-es üzemmódban tökéletesen megfelel.

Az l2C busz kísérletezésre való alkalmassá tétele érdekében minia­tűr DIN csatlakozóaljzat biztosítja a hozzáférést. Ezen a csatlakozón az SCA és SCL vezetékek mellett az INT vezeték, a föld és egy 5 V-os tápfeszültség is megtalálható. így a kísérleti kapcsolások az interfésszel könnyen összeköthetők. Az R1 ...R4 e llenállások az SCL és SDA veze­tékeket optim ális im pedanciára á l­lítják be.

2. ábra. Az l2C buszon használatos protokoll start- és stopfeltételei

S ta rt-B e d in g u n g S to p p -B e d in g u n g

SDA

\ / \__í

1992/8 7

3

3. ábra. Az l2C busz és egy 8-bites párhuzamos port közötti összeköttetést lehe­tővé tevő l2C buszvezérlő töm bvázlata

AFH-SAW AKUSZTIKUS FELÜLETI

HULLÁMÚ SZŰRŐK, REZONÁTOROK

TV-ADÓK ÉS STÚDIÓK KÁBELTELEVÍZIÓZÁS HÍRKÖZLÉS RADARPACKET R ÁD IÓ /ÁS SAVÁTERESZTO SZŰRŐK REZONÁTOR SZŰRŐK ILLESZTETT SZŰRŐK CHIRP SZŰROK ALACSONY BEIKTATÁSÚ CSILLAPÍTÁSÚ SZŰROK REZONÁTOROK OSZCILLÁTOROK KÉSLELTETŐ VONALAK

Forduljon az INTERBIP INVEST

MIKROELEKTRONIKAI RT-hez

1047 Budapest, Fóti út 56. Tel./Fax: 160-3420

Egyedi igények kielégítése, felhasználási szaktanácsadás

MeghajtószoftverAz l2C-hez olyan speciális szoftvert (device driver) fe jlesztettek ki, mely a kártyák kezelését a nyomtatóhoz hasonlóan könnyűvé teszi. Ezt a szoftvert az első l2C alkalmazás, egy l2C kompatibilis A/D és D/A át­alakító kapcsán fogjuk részleteseb­ben megbeszélni. A meghajtószoft­ver szállításra kerülő programcso­magjába természetesen egy teljes forrásnyelvű lista is beletartozik.

MegépítésA kapcsolásnak a PC (XT vagy AT) valamelyik szabad kártyahelyére bedugható nyomtatott áramköri lap­já t az 5. ábrán mutatjuk be.

A panel viszonylag kevés a lkat­részt tartalmaz, ezért beültetése nem okozhat problémát. A DIN csat­lakozó és a reszetelő nyomógomb kívülről (a PC hátlapja felől) jól hoz­záférhető. Aki az interfészt nem kí­sérletezés céljára építi meg, az a re­szetelő nyomógombot elhagyhatja. A DIN csatlakozón az l2C busz csat­lakoztatásához szükséges va la­mennyi jel és feszültség rendelke­

8

zésre áll. A kívánt I/0 cím az S2 DIP kapcsolóival állítható be. A cím 300- tól 3FE-ig terjedő hexadecimális szám lehet. (IBM típusú PC-k ese­tén kísérleti célokra csak a 300-tól 31 F-ig terjedő címek vannak rezer­válva. Ha viszont nem CGA-kártyát

használ a PC, akkor a 3D 0...3D F címek is használhatók.) Az l2C meg­hajtószoftver indítása után a device driver megkapja a választott címet. Ezáltal minden PC számára lehető­vé válhat az említett tartományban megfelelő cím kiválasztása. ■

1992/8

5V © -

(2>

(") (")IC2 IC3

^ 1°0n ~16V© © ©

IC4

© 5V

■ 5 V

™00n ( + )

DO

D1

D2

D3

D4

D5

D6

D7

CHCK

CHRDY

AO

A1

A2 A3

A4

A5

A6

A7

A8

A9

A10

A11

A12

A13

A14

A15

A16

A17

A18

A19

' 1 10

2120191817

161514

1312

DB0 © SDA

DB1SCL

DB2 IC1DB3 CLK

RD

DB5 PCD WR

DB6 8584 IACK

DB7 RESET

AO INTCS Um

-I V r 1J IC2a b - 1

Q7 P7

Q6 IC4P6

Q5 P5

Q4 P4

Q3 74 P3

Q2 HCT P2

Q1 688 P1

Q0 PO

5V

IC3a J

CLK

K

2028

CLK

ALE

ÍÖRD

IOWR

-n ö T T -^ íc2 d ~ p 3 '

ó | ó | ó | ó | ó | 0 | ó

H O T

8IC2b 5

11CLK

K Q6_

IC2c

I9 I10Lo_

IC2 = 74HCT00 IC3 = 74HCT107

910131 - 1 - 1 4

ALKATRÉSZJEGYZÉK 4. ábra. A PC interfész teljes kapcsolási rajza. Az I C busz hatpólusú DIN csatla­kozóval kerül kivezetésre

Ellenállások:R 1, R2 = 3 3 0 Q R3, R4 = 3k3 R5, R7 = 10k R6 = 8x1 Ok, ellenállássor

Kondenzátorok:C1, C3, C4 = 10On C2 = 47 (iF/16 V

Félvezetők:IC1 = PCD8584 IC2 = 74HCT00 IC3 = 74HCT107 IC4 = 74HCT688

Egyebek:S í = nyomógomb, 1-áramkörös, NYÁK- szereléshez, derékszögben meghajlított S2 = DIL kapcsoló, 7-áramkörös K1 ,= DIN csatlakozóaljzat, 6-pólusú, NYAK szerelésre NYÁK száma: 910131-1

5. abra. Ehhez az interfeszhez olyan kétoldalas, furatgalvanizált nyomtatott áram ­köri lapot fejlesztettek ki, mely egy szabad PC-Slotba közvetlenül bedugható

f l O O O Q

S1

K11 2 O O

© O 6 5

1992/8 9

SCL frequency Internál clock frequency

S21 S20 ÍSCL(kHz)

S24 S23 S22 ÍCLK(MHz)

0 0 90 0 X X 3

0 1 45 1 0 0 4.43

1 0 11 1 0 1 6

1 1 1.5 1 1 0 8

1 1 1 12

ESŐ = 0: serial interface OFF

A0 ES1 ES2 IACK Function

1 X X X R/W S1: CONTROL

0 0 0 X R/W S0’ : (own address)

0 0 1 X R/W S3 (interrupt vector)

0 1 0 X R/W S2 (clock register)

ES0 = 1: serial interface ON

A0 ES1 ES2 IACK Function

1 X X 1 W S 1 : CONTROL

1 X X 1 R S 1 : STATUS

0 X 0 1 R/W SO (data)

0 X 1 1 R/W S3 (in terrupt vector)

X 0 X 0 R S3 (in terrupt vector ACK cycle)

X 1 X 0 long-distance mode

A PCD8584-es l 2C vezérlőAz alábbiakban néhány kiegészítő fe l­használói információval egészítjük ki a PC8584 adatlapját:

A vezérlő inicializálásaA kapcsolás reszetelése után a vezérlőt először processzor üzemmódba (80xx vagy 68 000) kell kapcsolni.

Az a lapállapot a 80xx üzemmódnak felel meg. Ha a WH bemenet szintje MA- GAS-ról ALACSONY-ra vált át, akkor 68 000 üzemmódba való átkapcsolás történik (CS=„1”). Az S0’ regiszterbe 0- tól eltérő értéket kell beírni. 0 érték ese­tén az IC passzív m onitor üzemmódban van. Ekkor az l2C buszon található összes érték az olvasópufferbe (read buffer) kerül beolvasásra.

Ezután az óraje lfrekvenciának az S2 regiszter útján való beállítása követke­zik. Ehhez az S20-tól S24-ig terjedő b i­tek szükségesek (lásd az 1. táblázatot).

Az interfészkártya a számítógép I/0 tartom ányában két címet használ. E két cím útján a vezérlő valam ennyi reg iszte­rére hivatkozhatunk. Először az S1 :cont- rol regiszter ES0, ES1 és ES2 bitjeit kell a kívánt állapotra beírni. Az l2C buszve­zérlő legcélszerűbb beállításait a 2. táb­lázatban csillaggal je löltük.

Adatok továbbításaM ielőtt az l2C busz adatok továbbítására alkalm assá válna, a soros buszt in icia li­zálni kell és a startfe ltételnek megfelelő állapotba kell hozni.

Az inicializálás az ES0 bitre kerülő „1” -es beírása útján történik. Ugyanerre a bitre „0” -t írva az egész visszafordítha­tó, de csak akkor, ha a startfeltétel gene­rálása megtörtént. Ha erre nem ügyel­tünk, akkor csak a hardver-reszet segít.

A startfeltétel generálása előtt e llenő­rizni kell, hogy a busz szabad-e. Ez ak­kor áll fenn, ha BB=1. A startfe ltétel ge­nerálására csak akkor kerül sor, ha a contro l-regiszterben a STA bit beírása megtörtént. Közvetlenül ennek m egtör­ténte után egy R/W impulzussal egy cím kerül továbbításra. A megfelelő bájtnak az STA bit beírásakor már az S0 reg isz­terben kell állnia. A cím továbbítása után m egkezdődhet az adattovábbítás.

Kissé másként állnak a dolgok „repe- ated start” generálása esetén. A busz aktivizálása után az STA bit beírásának már nincs hatása. S tartfeltétel generálá­sára csak akkor kerül sor ha SO-ra ada­tokat küldünk. Az átvite l végén stopfe lté­te lt kell generálni. Ez az ST0 bit bebillen- tése és egy Dummy (jelentéssel nem bí­ró) értéknek az SO-ba való beírásával történik.

Az adatátvitel akkor kezdődhet, am i­kor a startfeltétel generálása megtörtént és a cím egy érvényes R/W bittel együtt leadásra került.

Az átvitel megkezdésének pillanatá­ban az úgynevezett PIN (Pending Inter- rupt) bit beírásra, majd az átvitel végén automatikusan ismét törlésre kerül. Ha a felhasználó az ENI (ENable Interrupt) b i­tet „1 ” -re állítja be, akkor sor kerül az INT kimenet triggerelésére. A PC kártyánál a PIN bit „po lling”-olása miatt interruptok nem szükségesek.

A po llingná l mindig ki kell várni míg, a PIN bit megint „0” értéket vesz fel.

Az LRB (Last Received Bit) alapján látható, hogy a SLAVE-IC generált-e Acknowledge je le t vagyis vette-e az adatokat. M ihelyt a PIN bit megint „0” é r­

téket vesz fel, m egkezdődhet az átv ite l­re szánt adatoknak az S0 regiszterbe való beírása. Végül a PIN bit ismét „1 ” lesz, m egtörténik az adatátvitel - a PIN bit ismét „0” értéket vesz fel. Az LRB bit ismét jelzi, hogy a SLAVE-IC adott-e Acknowledge jelet. Am int a PIN megint „0 ” lesz m egtörténik az átvite lre szánt adatoknak az S0 regiszterbe való beol­vasása. M ikor aztán PIN m egint „1” é rté­ket vesz fel, m egtörténik az adatátvitel és PIN újra „0" lesz... Ez a já ték m indad­dig ismétlődik, amíg a MASTER-IC ada­tokat küld. A ciklus a végén a busz egy stopfeltétel útján ismét szabaddá tehető. A PIN bit a stopfeltétel végét nem jelzi, ezért a szoftvernek ki kell várnia, míg a BB m egint „1” lesz.

Adatok vételeAdatok vétele esetén a M ASTER-IC-nek minden egyes vett bájt után Acknow led­ge je le t kell generáln ia (be kell írnia az ACK bitet). A MASTER-IC címzése en­nek során ugyanúgy történik, m int az

adatok adása esetén. A megcímzés után a PIN bit „0” . Ezután az IC MASTER/RE- C ElVER-ként viselkedik. A vezérlő az SCL vezetéket „0” szinten tartja, mégpe­dig mindaddig, míg a PIN bitet az SO-ból való kiolvasás „1 ” értéken tartja. Ez a je ­le a SLAVE adó számára annak, hogy a MASTER-IC vételre kész. SO-t ennek m egfelelően az adatok vételének meg­kezdése előtt egyszer ki kell olvasni. Az SO-ból a vétel kezdete előtt kiolvasott ér­tékeknek nincs jelentőségük. A vezérlő most várja az adatokat, Acknowledge je ­let generál és a PIN bitet nullázza. Ez­után sor kerülhet az adatoknak az SO- ból való kiolvasására, így automatikusan m egtörténik a PIN bit beírása és az IC is­mét a következő bájtot várja.

Ha valamennyi kívánt adat vétele megtörtént, akkor S0 kiolvasása előtt az Acknowledge bitet nullázni kell. A SLA- VE-IC még egy utolsó bájtot ad le, me­lyet a MASTER-IC már Acknowledge je l­lel nem nyugtáz. Ezután a stopfeltétellel az adatátviteli kapcsolat befejezhető. Az eljárás során a SLAVE-IC legalább egy bájttal többet ad le a kelleténél. ■

I N C O M P ELECTRONICS EXPORT- Halm ágyi József IMPORT

ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK SZERVIZE, ÁRUHÁZA TV - VIDEÓ - HIFI SZÁMÍTÓGÉP - SATELIT

ALKATRÉSZÁRUSÍTÁS, COMPUTER- ÉS VIDEOSZERVIZ H-2120 Dunakeszi, Fő út 35.

Tel/Fax.: (27) 42-407

10 1992/8

i'mm

ALBA(DMPSZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET

A számítógépek és irodatechnikai berendezések mellett saját gyártású

telefonalközpontokkalis állunk rendelkezésére.

Típus Fővonal/mellék Ár (Ft, ÁFA nélkül)

DIGITEX 28 2/8 43 9 0 0 -Szolgáltatások: hívásátirányítás, hívásátvétel, visszacsengetés, setup, konferencia

beszélgetés...Engedély száma: E-5347/90

DIGITEX 624 3/8 59 0 0 0 -3/16 89 0 0 0 -3/24 119 0 0 0 -6/16 99 0 0 0 -6/24 129 0 0 0 -

Szolgáltatások: hívásátirányítás, hívásátvétel, visszacsengetés, setup, konferencia beszélgetés, naplózás, jogosultságvizsgálat, soros vonali interfész...

Engedély száma: E-5508/1/92

Tarifaszámláló (naplózás mellékenként és/vagy személyenként)

3 fővonalra 40 0 0 0 -6 fővonalra 50 0 0 0 -

A telefonalközpontokra egy év garanciát biztosítunk.

H-8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefon: (22) 15-414 • Telefax: (22) 27-532

Telex: 29-200 Alcom H

1992/8 11

PC KÍSÉRLETEZŐKÁRTYASlotcsatlakozóval ellátott furatraszteres speciális panel PC hardverbővítésekhez

A furatraszteres panelon történő gyors megépítés előnye a számítógépes kapcsolásoknál a slotcsatlakozó hiánya miatt gyakran elvész. A PC-k bővítőkártya-helyeire történő behelyezéshez ugyanis a panelon kialakított megfelelő direkt csatlakozódugóra van szükség. Bár speciális kísérletezőpanelok léteznek erre a célra, az ilyen kártyák árai magasak. Kísérletezőpanelunkon hasznos extraként az amúgy is szükséges buszleválasztást is elhelyeztük.

Bizonyára a kedves O lvasónak is tá­madt már olyan gondolata, hogy PC-jét újabb képességekkel, példá­ul hang-outputtal, beszédszintézis­sel, je lfogók útján történő vezérlé­sekkel stb. kellene ellátni. Az erre a célra beszerezhető termékek átte­kintése alapján azonban gyorsan el­juthat a saját építés gondolatához. Jelentkezik az ilyen késztermékek­kel kapcsolatban az a kérdés is, hogy céljainkra melyik interfészt használjuk és hogy az adott inter­fész még szabad-e. A legegyszerűb­ben hozzáférhető periféria-interfé- szek csaknem mindig foglaltak: egy egér és egy modem használatának következtében máris nincs több szabad soros interfész, a nyomtató miatt pedig azt az ötletet, hogy az adatátvitelt a párhuzamos interfész útján oldjuk meg, szintén el kell fe­lejtenünk.

Tehát, még egy kártyát kell elhe­lyezni, ha van legalább egy szabad csatlakozóhely... mert egyes számí-

12

tógépeken ez sem lehetséges. Leg­végső esetben egyetlen lehetőség­ként már csak a számítógépcsere marad.

Egyenes vonalúAz 1. ábrán látható egyszerű és á t­tekinthető kapcsolás képezi a teljes kapcsolás kifejlesztésének a kiindu­lási pontját. Az egyszerűség abból is adódik, hogy csak az IBM által a prototípuskártyák számára előirány­zott, 300i6-tól 31 Fi6-ig terjedő cím- tartomány (lásd a 2. táblázatot) de ­kódolására törekedtünk és így stan­dard címdekóder alkalmazásával is beértük.

A 8-bites adatátvitelre tervezett slotcsatlakozó a kapcsolási rajz bal oldalán látható. A prototípuskártya azonban természetesen egy AT vagy egy 386-os gép 16-bites slotjá- nak a meghajtására is alkalmas. A három 74HCT541 típusú busz-meg- hajtó (IC1...IC3: nyolcszoros, nem-

invertáló, tri-state kimenetű adó/ve­vők) bemeneteire csatlakoznak a számítógép címvezetékei. A puffe­reit jelek (az AO-tól A19-ig terjedő címvezetékek, valam int a periféria­elektronikához történő beolvasási és kiíratási hozzáférések m iatt fe l­tétlenül szükséges IORD és vezér­lővezetékek) a meqhajtó-kimenete- ken állnak rendelkezésre. Az IORD je le t az IC4 kétirányú meghajtó adatátviteli irányának vezérlésére használjuk. Ez a meghajtó választja le a D0...D7 adatvezetékeket. A 74HCT245 két vezérlőbemenettel, a DIR-rel (1-es kivezetés) és a G-tal (19-es kivezetés) rendelkezik. A DIR bem enetre adott magas szint a szám ítógép felől a perifériára tö r­ténő á tv ite lt teszi lehetővé, az a la ­csony szint az átvite l irányát m eg­fordítja .

A három címleválasztó aktív a la­csony G1 és G2 felszabadító beme­netel fixen testpotenciálra csatla­koznak, az IC-k tehát tartósan aktív állapotban vannak.

SlotokAz XT főpanel 8-bites bővítőcsatla ­kozójának (term észetesen az XT- kom patib ilisekre is érvényes) be­kötését az 1. táb lázat ta rta lm azza.Ez kapcsolás szem pontjából m eg­egyezik az AT-Board nagyobb slot- csatlakozójáva l. A perifériák ve ­zérlésére szolgáló fontosabb je lek röviden összefogla lva a követke­zők:

Az OSC (B30) minden PC-n vagy AT-n 14,31818MHz frekvenc i­át ad, m elyet az IBM eredetileg a CGA videóadapter képelem -óra je- lének szánt. Az ős-PC-n hárommal való osztás útján ebből vezették le a 8088-as ch ip 4,77M Hz-es pro- cesszor-óra je lé t. O tt tehát a CLK és az OSC egym ással sz inkron­ban van. Más szám ítógépeknél az OSC a CLK-hoz képest aszink­ron.

A CLK (B20) a rendszer-órajel, mely a PC-ben az oszcillátor frek­venciájával van kapcsolatban (14,318/3=4,77MHz). A je l-szüne t arány XT-knél 1:2; AT-knál, melyek az anyafrekvenciát kettővel osztják, 1 :1 .

A RESET (B2) a rendszernek a tápfeszültség bekapcsolásakor tö r­ténő inicializálására szolgál.

Az ÍOWR (B13) XT-knél a 8288- as buszvezérlőről érkezik. AT-knál a megfelelő kontroliért 82288-nak ne­vezik, de annak funkciói többnyire rögtön a csipkészletbe kerülnek in­tegrálásra. Ez a jel az adatoknak a periféria-csipekbe való beírására szolgál.

1 992/8

IBM-Slot

1. ábra. Az IBM PC/XT/AT gépekhez alkalm as bővítőkártya kapcsolási rajza

1992/8 13

H m m

Az IORD (B14) a 8288, illetve 82288 buszvezérlőtől jön és a peri­fériáról érkező adatoknak a beolva- sására szolgál.

A MEMRD (B12) akkor aktív (ala­csony szintű), ha a processzor vagy a DMA vezérlő adatokat akar a táro- lóból kiolvasni.

A MEMWR (B11) az A0...A19 ve­zetékekkel megadott memóriacímre történő beírást vált ki.

FejlesztésekM ielőtt az egyéb m unkákhoz kez­denénk, ki kell fe jlesztenünk an­nak a cím nek a dekóderét, amelyre a kísérle tezőkártyát el akarjuk helyezni. Erre a célra klasszikus m egoldást használhatunk: egy74HCT688 típusú kom parátort 8- szoros DIP kapcsolóval összekö t­ve, m elynek segítségével a port szám ára kívánt cím állítható be. A nyito tt kapcsolóknál a fe lhúzóe llen ­á llások gondoskodnak a magas potenciá lró l.

A kapcsolást a 2. ábrán mutatjuk be. Ha a számítógép buszán ta lá l­ható cím megegyezik a DIL kapcso­lóval beállított címmel, akkor a cím- dekóder a 19-es kivezetésen aktív alacsony je le t ad ki a rákötött kap­csolásra. Mivel ez a helyzet a peri­fériák körében csak beírási és kiol­vasási hozzáférések esetén alakul ki, a kapcsolás alsó részében ta lá l­ható két kapu az AEN (Address ENable), IORD és IOWR je leket egy magát a dekódert vezérlő engedé­lyező jelbe fogja össze. Ahogy a 2. táblázatból látható, az IBM előírása szerint a prototípuskártyák számára csak a 300i6 és 31 Fi6 közötti tarto­mány van fenntartva. A számítógé­pek legnagyobb részében azonban más helyeken is ta lálhatunk olyan címeket, amelyek a perifériák szá­mára felhasználhatók. Ha azonban ezeket használjuk, akkor nincs meg a biztosíték arra, hogy az elkészült kapcsolás minden IBM-kompatibilis számítógép mellett korrekten műkö­dik.

A panelA panel három részből áll: a cím- és adatvezetékek meghajtó kapcsolá­sából, a furatraszteres mezőből és a kimeneti csatlakozódugóból.

A meghajtókapcsolás a slotcsatla- kozó közvetlen közelében helyezke­dik el. Látható, hogy az érintkező­nyelvek és az A1...A16 vezetékek végei közötti összekötéseket úgy alakítottuk ki, hogy azok könnyen megszakíthatok legyenek. Ritkán van szükség valamennyi címveze­tékre. A használaton kívüli vezeté­kek megszakítása az így szabaddá vált pufferek más célra való fe lhasz­nálását teszi lehetővé.

A kártyán nem kevesebb, mint 1316 forrszem áll rendelkezésre 28, egyenként 47 forrszemet tartalmazó sorban elrendezve. A kártya bal szé­lén elhelyezkedő forrasztási ponto-

2. táblázat. Az IBM PC cím listájaE/A cím a E/A cím a FunkcióPC/XT-ben PC/AT-bán

OOO16—OOF16 OOO16—01 F 16 DMA-vezérlő (8237)020i6—021 16 020i6—03Fi6 Interrupt-vezérlő (8259A)040i 6—043i6 040i6—05F-I6 Tim er/Counter (8253/8254)060 16—'063i6 rendszerportok (8255)

O6 O1 6—'O6 F 16 billentyűzetvezérlő (8242)070 i6 -07F i6 valósidejű óra (146818A)

080 i6 -083 i6 O8 O16—09F-I6 DMA oldalregiszter (LS670, LS612)OAO16 NM I-interrupt regisztere

OAO16—OBF16 2. interrupt-vezérlő (8259A)OCO16—ODF16 2. DMA-vezérlő (8237)OFO16—OFF16 Koprocesszor 80287/803871 FO16—1 F816 M erevlem ez-vezérlő (8 bit)

2 0 0 i 6—2 0 F i6 200i6—207i6 Gam e-Port (Joystick)21 O ie-217ie buszbővítőkártya220 is-2 4 F 16 220 i 6-2 4 F 16 fog la lt278 i 6-2 7 F i 6 278i6—27F i 6 2. párhuzamos interfész (LPT2)2 B0 i 6—2 D F i6 2B0i6—2DFi6 2. EGA kártya2 E 8 i6 -2 E F i6 2 E8 i 6- 2 E F i6 4. soros interfész (COM4)2 F0 i 6~ 2F7i6 2 F 0 i6 -2 F 7 i6 foglalt2 F8 i 6- 2 F F i6 2F 8 ie -2FF i6 2. soros interfész (COM2)300i6—31 F16 300i6-31 F16 prototípuskártya320i6—32Fi6 m erevlem ez-vezérlő360 i6-36F i6 360 i6 -36F i6 hálózati interfész (LAN)378i6—37Fi6 378i6—37Fi6 1. párhuzamos interfész (LPT1)380i6—38Fi6 380i6—36Fi6 2. soros szinkron interfész (SDLC2)3A 0 i6 -3A F i6 3A0i6—3AF-I6 1. soros szinkron interfész (SDLC1)3B0i6—3B7i6 3B0i6—3B 7 i 6 monokróm képernyőadapter3B8i6—3BFi6 3B8i6—3BF-I6 nyom tatóport3C0i6—3CFi6 3C0i6—3CFi6 EGA képernyőadapter3D0i6~ 3 DF i 6 3D0i6—3DFi6 CGA képernyőadapter3E0i6—3E7i6 3E 0 i6 -3E 7i6 fog lalt3E8i6—3EF-I6 3E8i6—3EFi6 3. soros interfész (COM3)3F0i6~3 F816 3F 0 i6 -3F8 i6 diszkettvezérlő3F8 i6-3FF i6 3F 8 ib—3FF ib 1. soros interfész (COM1)Forrás: IBM

1. táblázat. Az IBM PC bővítőcsatlakozójának bekötéseA jel

megnevezése E/A Az érintkező számaE/A A jel

megnevezéseRézoldal AlkatrészoldalGND B01 A01 E I/0 CHCKReset A B02 A02 E/A D7+5 V B03 A03 E/A D6IRQ2 E B04 A 04 E/A D5- 5 V B05 A05 E/A D4DRQ2 E B06 A06 E/A D3-1 2 V B07 A07 E/A D2foglalt B08 A08 E/A D1+12 V B09 A09 E/A D0GND B10 A10 E I/0 CHRDYMEMWR A B11 A11 A AENMEMRD A B12 A12 A A19IOWR A B13 A13 A A18IORD A B14 A14 A A17DACK3 A B15 A15 A A16DRQ3 E B16 A16 A A15DACK1 A B17 A17 A A14DRQ1V E B18 A18 A A13DACKO A B19 A19 A A12CLK A B20 A20 A A11IRQ7 E B21 A21 A A10IRQ6 E B22 A22 A A9IRQ5 E B23 A23 A A8IRQ4 E B24 A24 A A7IRQ3 E B25 A25 A A6DACK2 A B26 A26 A A5T/C A B27 A27 A A4ALE A B28 A28 A A3+5 V B29 A29 A A2OSC A B30 A30 A A1GND B31 A31 A A0A = kimenet (a processzortól, DMA vezérlőtő l stb. érkező jel)E = bemenet (a processzor, interrupt-vezérlő, DMA vezérlő bemeneti jele) E/A = kétirányú vezeték

14 1992/8

♦

5 V © -

A2 O -

A3 O -

Í > S

A6 O -

A7 O-A8 O -

P=QQO PO

Q1 p i

Q2 P2

Q3 74 P3

Q4 HCT P4

Q5 688 P5

Q6 P6

Q7 P7

5555t i

J

1/4 74HCT08

2. ábra. A klasszikus cím dekódolás kapcsolási rajza: Az egyetlen 8-bites kom parátor az ilyen alkalm azásokban rendszerint használatos címeket á t­fogja

3. ábra. A bővítőkártya beültetési terve

kát egymással összekötöttük, ezek képezik a testpotenciált és a B01-es érintkezővel, a slotcsatlakozó test- pontjával vannak összekötve. Ugyanígy a kártya jobb szélén ta lá l­ható pontok + 5V-ra (az említett csatlakozó B03 pontjára) vannak kötve.

C100{|0 G lKMXMXMXMXHXKXMMXXMfrOO'OOOOOOOO Iicrno 95

JO ^ o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o oo o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Ó Ú Ú O O 0 O Ú Ú Ú & O

L.

8 B B B B S 8 B 8 8 8 8 B8 8 8 8 8 8 8 6 8 0 8 8 o o I I I 8 I

H ű

o■UCD

A kapcsolásba két kimeneti csat­lakozót építettünk be: egy 25-pólusú Sub-D csatlakozót (K2) és egy 9-pó- lusú, kisebb változatot (K1). Mindkét csatlakozó mögött egy sor forrasztá­si pontot helyeztünk el. Ezek fel- használásával valósíthatók meg a kapcsolás többi része felé elágazó összekötések.

A kapcsolás megépítésével kap­csolatban különösebb megjegyzé­sek szükségtelenek. Elegendő az alkatrészjegyzékben megadott e le­mek gondos beforrasztása. Hogy egy vagy két SUB-D csatlakozót használunk-e, az természetesen a tervezett alkalmazástól függ. ■

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállás:R1 = 1 0 0 k í i

Kondenzátorok:C 1...C 3 = 100 nF

Félvezetők:IC1...IC3 = 74HCT541 IC4 = 74HCT245

Egyebek:K1 = Sub-D csatlakozódugó, 9-pólusú, NYÁK szerelésreK1 = Sub-D csatlakozódugó, 25-pólusú, NYÁK szerelésre NYÁK száma: 910049

Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

HALLOTTA MÁR?

■ Több mint 50 millió forintnyi árukészlet

■ Több mint tízezer féle alkatrész■ Mennyiségtől függő, verhetet­

len árak■ Passzív és aktív alkatrészek,

szerelési anyagok, kábelek, dobozok, akkumulátorok

■ Teljes körű kiszolgálás, műsza­ki információ, anyagkészlete­zés

Májusban nyílik Budapest első Híradástechnikai Nagykereske­delmi Raktáráruháza.■ Az értékesítés termelői árakon

történik.

Nem bánja meg, kérjen kataló­gust és higgyen a szemének!

Címünk:

EMITTER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.1135 Budapest, Frangepán u. 79. Tel./Fax: 120-3047

Üzletünk nyitvatartása: hétfőtől péntekig 8-16 óráig.

1992/8 15

H m m

ERZEKELOT • KAPCSOLOT • TAVADOTa legjobbtól

§ Az angol DRUCK és az INTERBIPfeh gyártmányai:

NYOMÁSÉRZÉKELŐK70 m bar... 700 mbar

FOLYADÉKSZINT-ÉRZÉKELŐK0,7 m ... 1350 m

HŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELŐK-30 ... 500 °C

TÁVADÓK0-10 V; 4-20 mA

FELDOLGOZÓ ÉS KALIBRÁLÓ ELEKTRONIKÁK

A svájci CONTRINEX cég termékei:

KÖZELÍTÉSKAPCSOLÓKkis méret, nagy kapcsolási távolság

Ha Ön a legmegbízhatóbbat, legpontosabbat, legkisebbet, legolcsóbbat akarja, forduljon az

INTERBIP INVEST MIKROELEKTRONIKAI RT-hez,

mely a DRUCK és CONTRINEX termékeinek kizárólagosmagyarországi forgalmazója.

1047 Budapest IV., Fóti út 56.TeL/Fax: 160-3420

16 1992/8

GYÚJTÓ NÉLKÜLI GYÚJTÓElektronikus gyújtókapcsolás

A fénycsöves világítótesteknek van egy zavaró tulajdonságuk: bekapcsolás után kellemetlen villogást és kattogást követően gyullad csak ki a lámpa. Ebben a szokásos elektromechanikus gyújtók a bűnösök. Elektronika alkalmazásával a fénycsövek sokkal kényelmesebben és gyorsabban gyújthatok be. Az itt bemutatott kapcsolás egy kifejezetten egyszerű megoldást tesz lehetővé.

A fénycsöves lámpa elvi felépítését az 1. ábra szemlélteti. A csővel sor­ba kapcsolt fo jtótekercs másik vége a hálózatra csatlakozik. A cső mind­két végén beépített fűtőspirál van. A fűtőspirálok egy-egy szabad vége a gyújtó kapcsaira csatlakozik. Maga a szokásos gyújtó egy kis glimm- lámpából és egy vele párhuzamo­san kötött kondenzátorból áll. A glimmlámpa elektródáit hőérzékeny1. ábra. A fénycső szokásos kapcso­lása. Az ismert gyújtó egy különleges, bim etall-elektródás glimmlámpából és ezzel párhuzamosan kapcsolt kon­denzátorból áll.

bimetall (kettősfém) csíkokból alakí­tották ki. A lámpa bekapcsolása után a fénycső kezdetben nagyoh­mos. Begyújtásához szobahőmér­sékleten először 1000 V-ig terjedő, a 230 V-os hálózati feszültség 325 V körüli csúcsértékénél lényegesen nagyobb feszültség szükséges. A gyújtóban levő glimmlámpa azon­ban már 110 V körül begyújt és azonnal kisohmossá válik, így a fű ­tőspirálokon áram folyik, melynek hatására azok felizzanak. A fénycső gáztöltése ennek következtében az izzószálak közelében felmelegszik, ami a cső begyulladását lényegesen megkönnyíti.

A következő lépés most az, hogy a ködfénylámpa bimetall elektródái a felmelegedés hatására egymástól eltávolodnak. Meglehetősen rövid idő eltelte után a kapcsokon levő fe ­szültség a glimmlámpa működteté­séhez már nem elég és az áram hir­telen megszakad. Mivel ebben az állapotban a fojtó és a gyújtó kon­denzátora soros rezgőkört képez, a kondenzátoron és ezzel együtt a cső fűtőspiráljai között csak néhány,

meglehetősen nagy amplitúdójú rezgés lép fel. Ez a többszaz voltos feszültség az előmelegített fénycső begyújtásához már elegendő. Az ebben az állapotban a csövön fenn­álló, 50...70 V körüli gyújtófeszült­ség viszont az újból lehűlt glimm­lámpa begyújtásához már nem ele­gendő. A fűtőspirálokon áram már nem folyik és így már csak a cső elektródáiként működnek. A lámpa ég és minden rendben van.

Miért kell a gyújtónak rendszerint többször megkísérelnie a gyújtást, míg a lámpa végre begyullad? En­nek oka, hogy egy ilyen primitív me­chanizmus, mint a gyújtó glimmlám- pája nem feltétlenül az optimális időpontban szakítja meg az áramot. Ha ugyanis a megszakítás időpontja nem a váltakozó feszültség nullát- m enetének közelében következik be, akkor az áram pillanatértéke nem elegendő ahhoz, hogy a soros rezgőkörben elég nagy gyújtófe­szültséget tudjon indukálni. További probléma, hogy az első gyújtási pró­bálkozások során a cső még nincs eléggé felmelegítve.

Elektronikus változatokA fénycsövek elektronizálásának legalább háromféle útja van. Az első kézenfekvő gondolat, hogy magát a gyújtót váltsuk ki (jobb) elektroniká­val. Ebben a megoldásban a glimm- lámpát triak helyettesíti, mely a lám­pa bekapcsolása után meghatáro­zott ideig vezető állapotban marad, hogy a fűtőspirálok kellően fel tudja­nak melegedni. Ezután a triak ve­zérlőelektronikája gondoskodik ar­ról, hogy a triak pontosan a váltako­zó feszültség nullátmenetének pilla­natában szakítson meg. Az ilyen megoldás rendszerint egyetlen gyúj­tási próbálkozás után eredményes­nek bizonyul.

A második lehetőséget az Olvasó talán már ismeri az elemes vagy 12 V-os akkucsatlakozással ellátott, 4 ...9 W-os fénycsövekkel működő kézilámpákból. Itt a lámpát 50...100 kHz-es frekvenciájú váltakozó fe­szültségekkel táplálják, melyeket egy nagyfrekvenciás transzform á­torral ellátott beépített teljesítmény- tranzisztor szolgáltat. Nagyfrekven­ciás váltakozó feszültség esetén ugyanis a fénycsöves lámpák már kisebb feszültségeknél begyújta­nak, a lámpa az oszcillátor berezgé- se után azonnal világít. Tulajdon­képpen műszakilag ez a változat a legelegánsabb megoldás, a gyakor­lati használat során azonban a nagyfrekvenciás zavaró sugárzás miatt nem egészen problémamen­tes. További gond, hogy a nagy frek­vencia miatt a 20...60 W-os csövek­hez szükséges teljesítménytranzisz­tor nem éppen olcsó.

17

S U M M

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a harmadik változat. Ez egyszerűen és közvetlenül a gyújtáshoz szüksé­ges, 1000 V-ig terjedő nagyfeszült­séget állítja elő. A fénycsőgyújtó és a cső előfűtése így elmaradhat. A fojtó a gyújtáshoz már szintén nem szükséges, a gyújtás utáni áramkor­látozás szempontjából azonban e l­engedhetetlen.

Az egyszerűen megvalósítható és költségesnek sem nevezhető nagy- frekvenciás generátor kapcsolását a 2. ábra szemlélteti.

Gyújtás, gyújtó nélkülA kapcsoláshoz négy kondenzáto­ron kívül csupán két dióda és egy egyenirányító híd szükséges. Ezek a könnyen beszerezhető és nem drága alkatrészek feszültségnégy- szerezőt képeznek. A bekapcsolás pillanatában a fénycső nagyohmos, a kondenzátorok üresek. Feltételez­ve, hogy a hálózati feszültségnek először a pozitív félhulláma jelenik meg C1 D1-en és a B1 egyenirányí­tó híd bal alsó diódáján, C4 pedig B1 jobb felső diódáján át 310 V kö­rüli feszültségre tö ltődik fel, ami a hálózati feszültség csúcsértékének felel meg. A többi dióda áramot nem vezet. A következő (negatív) fé lhu l­lámnál ezzel szemben C2 B1 bal fe l­ső diódáján át tö ltődik fel 320 V-ra, C3 viszont D2-n és a már feltöltött C4-en át tö ltődik fel. C4 tehát tö lté ­sének egy részét C3-nak adja át, mely ezzel így már mintegy 470 V- os feszültséget vesz fel. A követke­ző pozitív félhullám során C2 tö lté ­sének egy részét D1-en át C1-nek adja át és C4 megint a 320 V-os te l­jes értékre töltődik fel. C2 és C4 te ­hát C1-et és C3-at a hálózati csúcs­feszültség kétszeresére „pumpálja” fel és néhány periódus után C1, il­letve C3 egyaránt már mintegy 620 V-ra van feltöltve. A fénycső jobb o l­dali elektródáján most +620 V, bal oldalán -6 2 0 V van jelen. A fénycső fűtőszálai így a másodperc töredé­kének megfelelő idő alatt 1200 V fe ­szültséget vesznek fel (ha a cső már ezt megelőzően be nem gyújtott).

Ha viszont a fénycső időközben már begyújtott, akkor a kondenzáto­rok egy csapásra kisülnek és a csö­vön csak az 50...70 V-os szokásos égési feszültség áll fenn. A konden-

2. ábra. Az elektronikus gyújtókap­csolás gyújtó nélkül, m indössze hét alkatrészből valósítható meg.

zátorok ezután már nem töltődhet­nek fel és így gyakorlatilag nem fe j­tenek ki hatást. A cső ezután csak az egyenirányító hídon keresztül kap táplálást - mégpedig egyen­áramot.

KülönlegességekAz egyenáramú táplálás az első olyan pont, melyben a kapcsolás a fénycső normál üzemelésétől eltér. Ezenkívül itt a fűtőszálak csak az elektródák szerepét töltik be, a gáz melegítése nem feladatuk. Ennek az üzemmódnak előnyei és hátrányai is vannak. Kedvező, hogy az itt be­mutatott kapcsolással olyan fény­csövek is használhatók, melyeknek fűtőszála hibás vagy kiégett. Kevés­bé kedvező, hogy az egyenáram kö­vetkeztében az egyik fűtőszáltól a másikig permanens ionvándorlás lép fel. Az üzemeltetés során tehát az egyik fűtőszál vastagodik, a má­sik vékonyodik. Elvileg persze a csövet néhány hetenként a fogla la t­ból ki lehet venni és megfordítva visszatenni.

Tapasztalatunk szerint azonban ilyen jellegű problémák a gyakorlat­ban soha nem lépnek fel.

Megépítés és méretezésA hét alkatrész panel nélküli meg­építése nem jelent problémát, és az­

zal az előnnyel jár, hogy a beépítési követe lm ényekhez igen rugalm a­san lehet a lka lm azkodni. Az 1200 V-ig terjedő nagy feszültségek m i­att a vezetőcsíkokkal e llá tott NYÁK lap amúgy sem ajánlható; kínosan ügyelni kellene a beforrasztási pontok közötti m egfelelő távolság m egtartására. A fotókon az E lektor laboratórium ában e lkészíte tt m in­tapé ldány látható. A nagy feszü lt­ségek m iatt te ljesen term észetes, hogy a világító testbe való beépítés során a kapcso lást gondosan sz i­gete ln i kell. B iztosíték használata sem fe lesleges luxus. Ha ugyanis egyszer va lam elyik a lkatrész m eg­hibásodna, akkor a 16 am peres háztartási b iztosíték m űködésbe lépéséig je len tős hő- és esetleg füstfe jlődesse l kellene számolni. Gyors m űködésű biztosíték hasz­nálata ideális, és itt nem is okoz problém át, mert az induktív e lő té t­e llená llásként működő fo jtó m eg­gáto lja a nagy bekapcsolási á ra­mok k ia lakulasát.

A 2. ábrán szereplő a lkatrészérté­kek 20 W-os fénycsőhöz e legen­dők. M indeneke lő tt a C1 és C3 kondenzátoroknak kell a m egadott 630 V-ot fe lté tlenü l kibírniuk. 40 W-os fénycső használata esetén a D1 és D2 d iódák áram szem pont­jából már a határon vannak. Ebben az esetben inkább 3A/1000 V-os tí­pusok a lka lm azása célszerű. 40 W-os csőhöz 1 amperes, gyors m űködésű biztosítékot kell hasz­nálni. Ha B1 helyén olyan egyen­irányítót használunk, amely sz in ­tén 3A-t bír el, akkor egy 1,5 am ­peres gyors biztosítékkal 60 W-os fénycsöveket is üzem eltethetünk. Ha a csövek nem gyújtanak b iz to ­san (m indenekelő tt a 22 mm á tm é­rőjű, 60 W-os típusúak), akkor a 470 nF-os kondenzátorok kapaci­tása m axim álisan 1 |aF-ra növe l­hető.

Amennyiben az alkatrészek áram szempontjából való méretezésével kapcsolatban kételyek támadnának (mondjuk azt számítva, hogy 60 W 220 V-on 270 mA áramnak felel meg), akkor gondoljunk arra, hogy a fojtótekerccsel működő fénycső nagy meddőteljesítményű összete­vőt jelent. Azt ugyan nem kell meg­fizetni, de az alkatrészeket és a b iz­tosítékot ennek megfelelően kell méretezni. ■

SonyUj Sony bolt a belváros szívében.

Kamkorderek, video-rekorderek, audio-berendezések, kazetták nagy választékban kaphatók.

Készpénzfizetés esetén 6% engedményt adunk.Sony bolt, Budapest, V., Galamb u. 6. dam o vtí t

Tel.: 118-4792 ^Nyitva: hétfő, kedd, szerda, péntek 10-18, csütörtök 10-19, szombat 10-13-ig.

18 1992/8

Hamm

EGYENIRÁNYÍTÁSHOZZÁÉRTÉSSELBúgófeszültségek és csúcsáramok

Elektronikus kapcsolások tervezése során a hálózati tápegységet gyakran mostohán kezelik. Pedig sok esetben fontos kérdések merülnek fel: Mekkora a búgófeszültség a töltőkondenzátoron ? Mekkora csúcsáramok folynak az egyenirányító diódákon?Erre adnak választ az itt ismertetésre kerülő egyszerű szabályok.

A hálózati tápegység, tehát a trafóból, egyenirányítóból és töltőelkóból álló kapcsolás összeállítása többnyire egyszerű tapasztalati szabályok alap­ján történő összetákolást jelent. Az al­kalmazott „ökörszabályok” eredetét és pontos érvényességi tartományát sok esetben nem könnyű meghatá­rozni. Az ilyen ökörszabályokkal a gyakorlatban többnyire jól lehet ugyan dolgozni, alkalmazásuk alap­ján azonban nem feltétlenül értjük is meg a dolgokat. Cikkünk ezért elő­ször megkísérel az összefüggésekre rávilágítani, hogy azokból gyakorlati szabályokat lehessen kialakítani.

A szóban forgó kapcsolás az 1. áb­rán látható klasszikus hálózati tápegység. A trafó primer tekercsével az Rp vesztességi ellenállás kapcso­lódik sorba. Ez egyrészt a trafó primer tekercsét alkotó rézhuzal ohmos elle­nállását, másrészt a trafó veszteség­növelő mágneses szórt terét képvise-

1 992/8

li. Ha mindent pontosan le akarnánk írni, akkor néhány más paramétert is figyelembe kellene vennünk. Abból a szempontból azonban, ami bennün­ket itt érdekel, az elhanyagolt járulé­kos jelenségek nem olyan fontosak. Adott transzformátorhoz meghatáro­zott veszteségek tartoznak, melyek Rp-vel kielégítően jellemezhetők.

Térjünk most át a trafó szekunder oldalára. Rs formájában itt is egy veszteségi ellenállás kapcsolódik sor­ba a tekerccsel. Rs elvben Rp ekviva­lense, de Rs az egyenirányító híd dió­dáinak ellenállását is magába foglal­ja. A diódák ellenállása egyébként a rajtuk átfolyó áramtól függ és növek­vő áramok mellett egyre csökken.

Az 1. ábrán az egyenirányító híddal működő, kétutas egyenirányítást vég­ző hálózati tápegység kapcsolása lát­ható. A középpontkapcsolású (két diódával és két azonos szekunder te­kercsel működő) kétutas vagy az

egyutas egyenirányítás esetén kiala­kuló viszonyok messzemenően ha­sonlóak, így a két kapcsolás külön áb­rázolásától eltekinthetünk.

Az 1. ábra kapcsolásának kimene­tén található még a szűrésért felelős C töltőkondenzátor.

Mielőtt a „csemegére” kerülne a sor, egyszerűsítsük még tovább a kapcsolást. Rp és Rs külön történő ke­zelése ugyanis sok és felesleges szá­mítási munkát jelent. Rp hatásának meghatározásánál például a trafó át­tételi arányát is figyelembe kell venni. Rp azonban ilyen értelemben a sze­kunder oldalra transzformálható át, vagyis a két veszteségi ellenállás egyetlen R veszteségi ellenállássá fogható össze. R értéke ebben az esetben a következő összefüggéssel határozható meg:

R = (Us/ UP)2 ■ RP + Rs [□]

Ezzel az átalakítással egy ideális transzformátorhoz és egy azzal sorba kötött R ellenálláshoz jutunk, ami gyakorlatilag semmi mást nem jelent, mint egy ideális Us feszültségforrást R belső ellenállással. Névleges terhe­lés mellett a feszültségforrást olyan zavaró tulajdonságok, mint az induk­tivitás stb. most már nem terhelik. Csak az a kár, hogy R egy adott tra- fó-egyenirányító kombináció esetén alig számítható ki, mert az ehhez szükséges információk rendszerint nem állnak rendelkezésre. R ellenál­lásának megmérése szintén nem egyszerű, mert ohmmérővel a trafó induktív és egyéb veszteségei nem vonhatók be a mérésbe. A dióda elle­nállása is kivonja magát az ohmmérő hatásköréből. R tényleges értékének közelítő meghatározásához beállítha­tó váltakozó feszültségforrás szüksé­ges. Erre a célra leginkább az úgyne­vezett szabályozható transzformáto­rok felelnek meg. A mérés során az 1. ábrán szereplő transzformátort sza­bályozható transzformátorról táplál­juk. A C töltőkondenzátoron lévő fe­szültséget egy árammérővel „rövidre zárjuk”. Ezután a szabályozható transzformátort 0 V-tól indulva úgy állítjuk be, hogy az árammérőn a vizsgált trafó névleges áramát olvas-

1. ábra. Egyenirányító híddal működő egyszerű, stabilizálatlan hálózati táp­egység helyettesítő kapcsolása. Rp a transzform átor primer oldalán, Rs a transzform átor szekunder oldalán kép­viseli az egyenirányító veszteségeit is tartalm azó veszteségeket

19

910020 - 11

Hmmhassuk le. Ehhez a szabályozható trafónak természetesen megfelelő terheltségeinek kell lennie. Ezzel a rö­vidzármérésnek nevezett mérési el­rendezéssel az a feszültség határoz­ható meg, amellyel a vizsgált trafót táplálni kell ahhoz, hogy az egyenirá­nyító után a névleges áram levehető legyen. Egyes induktív komponensek elhanyagolása mellett így a mérést valamennyi veszteség, tehát az egyenirányító diódák vesztesége is befolyásolja.

Egyenirányítás útján egy normál árammérővel az effektív rövidzárási áram (Ikeff) elég megbízhatóan mér­hető, feltételezve természetesen azt, hogy az árammérő kis belső ellenállá­sú, azaz a rajta fellépő feszültsége­sés kicsi. Ezzel a mérési elrendezés­sel R-re az

R = Us / Ikeff

értékhez jutunk.

Először rajzolni, aztán számolniA 2. ábrán a számításokhoz szüksé­ges egyes feszültségeket tüntettük fel. Nézzük először Us-et, amely ideá­lis egyenirányítás után úgy néz ki, ahogy az ábrán szerepel. Az ideális egyenirányítókat azonban sajnos meg nem találták ki, ezért a töltőkon­denzátorra jutó feszültség az ideális értéknél a diódák küszöbfeszültségé­vel kisebb. Hogy ez a feszültség mek­kora, az egyrészt attól függ, hogy az áram hány diódaszakaszon folyik át, másrészt pedig attól, hogy mekkora az alkalmazott diódák hatásos kü­szöbfeszültsége. Az 1. ábra szerinti hídkapcsolású egyenirányítónál a szokásosán hasznait szilíciumdiódák esetében 2 V körüli feszültségeséssel lehet számolni. Ez soknak tűnik, de a feszültségesés az áramtól is függ és így a szokásos 1N4001 típusú dió­dáknál, 1 A névleges áram mellett ti­pikusan 1 V körül szokott lenni. Valódi dióda tulajdonságait figyelembe véve az U egyenirányított feszültség lefo­lyása (C töltőkondenzátor nélkül) a 2. abra alsó görbéjének megfelelően alakul. A töltőkondenzátoron (terhelés alatt) fellépő feszültséget a harmadik folytonos vastag vonallal rajzolt görbe szemlélteti. Az Olvasó talán egy kicsit csodálkozik, mert Uc-t többnyire az U csúcsához részben hozzásimuló szaggatott görbének megfelelően szokták ábrázolni. A feszültség ilyen alakulását azonban csak elméletileg tételezhetjük fel, mert a gyakorlatban Uc értéke a töltő és kisütő áramtól függően a szaggatott és a kihúzott görbe közé áll be. Terhelés nélkül Uc- re természetesen körülbelül U csúcs­értékének megfelelő egyenes adód­nék. Számunkra azonban ez az eset meglehetősen érdektelen.

Nos, valójában hogyan is alakul Uc lefolyása? Kezdjük azzal a pillanattal, amikor az U feszültség Uc-nél na­gyobbá válik. Ebben a pillanatban a

feszültségforrástól az R ellenálláson át a kondenzátor irányába áram kezd folyni. Az áram nagysága az U és Uc közötti pillanatnyi feszültségkülönb­ségtől ( U l ) , valamint az R ellenállás­tól függ. Eleinte ez az áram kisebb a (valamilyen fogyasztó által kiváltott) terhelő és C-t kisütő áramnál, ezért az Uc feszültség - az Um értékig - to­vább csökken. Ennek elérése pillana­tában a töltő- és a kisütőáram azonos értékű. Végül a töltőáram válik na­gyobbá és Uc elkezd nőni. Uc növeke­dése még akkor is tovább folytatódik, amikor U már megint csökken, de a töltőáram még mindig nagyobb a ki­sütőáramnál. Uc a csúcsértékét pon­tosan akkor éri el, amikor a töltő- és kisütőáram azonossá válik. Ezután a kisütőáram válik nagyobbá és Uc csökken. Amikor Uc és U egyenlő lesz akkor a töltőáram nullává válik és a kondenzátor kisütése tovább folyik. A következő félhullámban az egész fo­lyamat megismétlődik. Hogy végül Uc feszültsége milyen kis értékre csök­ken le, az a kisütőáramtól és (ezzel a rákötött terheléstől), valamint a kisü­tés időtartamától függ.

Az árammal és az idővel most már tudunk valamit kezdeni, mert arra meg­felelő kifejezésekkel rendelkezünk.

Az áramot ismerjük, mert az egy meghatározott terhelésből származik. Az időből legalábbis annak tartomá­nyát, azaz Uc periódusidejét ismerjük. A kisütési idő tehát a periódusidő és a töltési idő különbségéből adódik. A töltési időt egyelőre még nem ismer­jük, a szaggatott Uc görbét vizsgálva azonban megállapíthatjuk, hogy a töl­tési idő a kisütési időhöz képest rövid. A töltési idő elhanyagolása esetén a kisütési idő a periódusidőnek (Tg) fe­lel meg. Ez pedig attól a frekvenciától függ, amellyel a trafó üzemel, és

függvénye természetesen az egyen­irányítás módjának. Egyutas egyen­irányítás esetén Tg = 1/f, így a kétutas egyenirányításnál a Tg = 1/2f össze­függéshez jutunk. Az ez alatt az idő alatt az le kisütőáram által kivehető Qe töltés: Qe = le ■ Tg. Ebből a töltő- kondenzátoron fellépő Ur maradék búgófeszültség (brumm) a következő kifejezés segítségével határozható meg:

U r = Q e / C = l e / ( 2 • f • C )

A hálózat 50Hz-es frekvenciája esetén ebből a kétutas egyenirányí- tásra a következő ökörszabályhoz ju ­tunk:

Ur = le/(100Hz • C ) [A/F = V]

A ritkábban használt egyutas egyenirányításra ennek megfelelően az

Ur = le/(50Hz • C ) [A/F = V]

ökörszabály adódik.Ezeknek az ökörszabályoknak fon­

tos tulajdonsága, hogy a számított búgófeszültségre mindig felső korlá­tot adnak, hiszen a töltési idő a gya­korlatban sohasem egyenlő nullával és így a kisütési idő ennek megfelelő­en lerövidül. A fenti ökörszabályokkal tehát Ur soha nem becsülhető a való­ságosnál kisebb értékűre.

A brummfeszültség mellett a töltő- kondenzátor közepes feszültségét is ismernünk kell. Ha pedig a kimeneti feszültséget pl. integrált feszültség­szabályozó útján elektronikusan sta­bilizálni kell, akkor a kondenzátor mi­nimális feszültségét is figyelembe kell vennünk. Ezeknek a feszültségeknek

2. ábra. A kondenzátor Uc feszültségének lefolyása azt mutatja, hogy terheléssel működő hálózati tápegység esetén a kondenzátor nem mindig tö ltődik fel a trafó szekunder feszültségének csúcsértékére

2

20 1992/8

vennönk. Ezeknek a feszültségeknek a pontos kiszámítása azonban igen bonyolult. Az eddigi m eggondolá­sokkal viszont egészen jó közelíté­sekhez juthatunk. Ebből a célból be­csüljük meg először a kondenzátor feszültségének az R veszteségi el­lenállás és a terhelőellenállás ará­nyától függő középértékét. A kon­denzátor feszültségének közép­értéke az li töltőáramtól és az le ki­sütőáramtól függ. Ha a terhelőellen­állás R-hez képest nagy, akkor le az li-hez képest kicsi. Ebből követke­zően a kondenzátor csaknem az U csúcsértékére tö ltődik fel. A követ­kező összefüggés érvényességét tételezhetjük tehát fel:

De = Ür / <2.

A kondenzátor minimális feszült­ségére ekkor az Um = Ür összefüg­gés érvényes. Ha az R és a terhe­lőellenállás közötti különbség kiseb­bé válik, akkor a kondenzátor saj­nos már nem töltődhet fel LJ-ra és ebben az esetben az előbb látott összefüggések sajnos már nem ér­vényesek. A kondenzátor által felvett feszültségértékek ez esetben köny- nyebben határozhatók meg akkor, ha a kapcsolást megfelelő helyettesítő kapcsolásra (3. ábra) alakítjuk át. A feszültségforrás itt a trafót és az egyenirányítót képviseli. Ez a feszült­ségforrás olyan U egyenfeszültséget szolgáltat, mely a terhelés és szűrés nélküli egyenirányított feszültségnek felel meg. A feszültségforrás már em­lített belső ellenállását az R ellenállás képviseli. Ha ezt a feszültségforrást le árammal terheljük, akkor a kimene­ten olyan Uc feszültség lép fel, amely a feszültségforrásénál az R ellenálláson keletkező feszültsé^e- sés értékével kisebb. Tehát U c = U - R ■ le. Az U értéke az egyenirányítás módjától függ^Kétutas„egyenirányí- tás esetén: Uc = 2 • LJ/71, egyutas egyenjrányításnál ennek megfele­lően: U c = Ü/7C.

Most nézzük, mekkorává diódákon átfolyó áram maximuma ( í d ) . Ez a kö­vetkező összefüggés, segítségével határozható meg: ld = Cl/R. Mivel ez a maximális áram, normál körülmények között csak a bekapcsolás pillanatá­ban lép fel. Akkor ugyanis a konden-

3. ábra. Ez a helyettesítő kapcsolás a teljesen hálózati tápegységet egy bel­ső ellenállással ellátott feszültségfor­rásra redukálja

3

* 0

"___. I

) 1

910020 • 13

zátor még nincs feltöltve. Egyébként ez az áram érték csak nagy terhelés­nél, rövidzár esetén vagy nyilvánvaló túlterhelés m e lle ttjép fel. Ilyen ese­tekben mindig az íd = í max összefüg­gés érvényes. Normál esetben azon­ban a terhelés nem ilyen nagy és így a kondenzátoron nagyobb feszültség alakul ki. A maximális áram ebben az esetben az R ellenállástól és a rajta eső feszültségtől, azaz körül­

belül U és Uc különbségétől függ. így tehát:

ld = (Ü -U c)/R [A]

Ezt az áramot az egyenirányító dió­dáknak tartósan el kell viselniük. Mi­vel bekapcsoláskor az első félhullám időtartama alatt a maximális áram lép fel, a diódáknak rövid ideig „még a nagy bekapcsolási áramot ( í d =U/R) is el kell bírniuk.

Áttekintés0 = <2 • (Us - Ud) = üs - Üd

Ur< le / (100 Hz.C) kétutas egyenirá- nyításnál

Ur le / (50 Hz ■ C) egyutas egyenirá- nyításnál

ímax = Ü / „ R ha le << Imax, akkor az Uc = U - Ur / 2 ésUm = Uc - Ur kifejezések érvényesek,egyébkéntÜc = U - le ■ R ésUm = Uc -^Ur / 2 érvényesld = (U - Uc) / R

R: A teljes hálózati tápegység vesz­teségi ellenállása

C : A töltőkondenzátor kapacitása Uc: A tö ltőkondenzátor feszü ltségé­

nek középértéke Ur: A maradék búgófeszültség (csúcs­

tól csúcsig mért érték)Um: A tö ltőkondenzátor m inimális fe ­

szültségeUs: A transzform átor szekunder fe ­

szültsége (effektívérték)U: Az egyenirányított feszültség kö­

zépértéke Ud: Az egyenirányító diódák hatásos

kü§zöbfeszültségeU: Az egyenirányított feszültség csúcs­

értékeIf.: Aterhelésre leadott áram (kisütőáram) Ud: Az egyenirányítón átfolyó áram

periodikusan m egjelenő csúcsértéke ímax: Az egyenirányítón átfolyó m axi­

m ális bekapcsolási áram (rövidzárási áram)

A töltőkondenzátor a -ti-től a +ti-ig te rje ­dő időben az R veszteségi ellenálláson át töltődik.

Az ez alatt az idő alatt a kondenzá­torra kerülő töltés mennyisége az áram erősségtől és az időtartam hosz- szától függ ( Q = I • t). Az áram közép­értéke viszont az R veszteségi e llenál­lás értékétől és az R-en eső U i feszült­ség középértékétől függ. Tehát végül is:

Q i = (U i / R) • 2 • t i.Ü i az R-en eső feszültség középérté­

kének felel meg, mely nagyobb a kon­denzátor Uc feszültségének középérté­kénél (lásd a szöveg m elletti ábrát). U1 és 2 • t i szorzata a következők szerint számítható ki:

U 1 • 2 t i= 2 ■ Ü I0 11 (cos (út) dt =(2Ü / co) ■ sin (co t i)

Ez úgy is, írható, hogy:Q 1 = 2 • U • sin (coti) / (co • R) =

2 • Imíix • sin (coti) / coItt Im ax a halózati tápegység m axim á­

lis áram ának a csúcsértéke, tehát az az áram, am it a tápegység rövidzár esetén képes leadni (U / R).

Ahhoz, hogy a kondenzátor feszü lt­sége konstans maradjon, a kondenzá­tor által fe lvett tö ltést annak le is kell adnia. Erre a lüktető egyenfeszültség Tg periódusideje alatt kerül sor, le áram ­erősséggel. T g egyutas egyen irányítás­nál 1/f-nek, kétutas egyenirányítás ese­tén 1/2 • f-nek felel meg. Az eredmény tehát:

Q e = l e • T g .

Mivel Q e = Qi,sin (coti) = tó • le ■ T g / (2 ■ I max)

és:t i = (1 / co) ■ arcsin (co • le ■ Tg / (2 lmax) Az egyenirányítás módjától függően

az 03 • T g szorzat kétutas egyenirányítás esetén 71-nek, egyutas egyen irányítás­nál 2 it-nek felel meg. Mivel abból lehet kiindulni, hogy í max jóval nagyobb le ­

néi, közelítésképpen feltéte lezhetjük a következőket:

t i = TC ■ le / (2 ■ CO ím a x ) — le / (4f ' Im a x )

kétutas egyenirányítás.esetén és ti = 2 • 7t ■ le / (2 ■ C0 ím a x ) ” le / (2 -f - .

Imax ) egyutas egyenirányításnál.Itt feltéte leztük, hogy érvényes a kö­

vetkező összefüggés: arcsin (x) = x, ha x < 0,5.

A búgófeszültség nagyságát az a tö l­tésm ennyiség határozza meg, amely a terhelésen az alatt az idő alatt fo lyik át, amíg a kondenzátor éppen nem kap tö l­tést. Ennek a periódusnak a hossza Tg - 2 ti, vagyis a következő összefüggés érvényes:

Ur = Q / C = le • ( T g - t i ) / C

A hálózati tápegység méretezésétől függően ebbe a kifejezésbe vagy ti (csaknem) pontos értékét vagy közelí­tését helyettesíthetjük be. Ha abból in­dulunk ki, hogy a hálózati tápegység m éretezése bizonyos m értékig nagyvo­nalúan történt, akkor a kondenzátor gyorsan feltö ltődik (ti « T g ) és tovább lehet egyszerűsíteni:

U r = le T g / C

VagyisU r = le / (2 f C ) kétutas egyenirá­

nyítás esetén, míg U r = le / (f ■ C ) egyutas egyenirányí­

tásnál.Mivel a hálózati frekvencia általában

50 Hz körül szokott lenni, erre a követ­kező egyszerű kifejezések adódnak:

U r = le / (100 Hz • C ) kétutas egyen­irányítás esetén és

U r = le / (50 Hz • C ) egyutas egyenirá­nyítás esetén.

1992/8 21

Hmm£ S a tro n ik n yák S a tro n ik nyák S a tro n ik nyák S a tro n ik nyák £co

COCO

-co>*'c

jé’co

coCO

-co>

co&-

(0CO

Szolgáltatásaink:

HA NYOMTATOTT ÁRAMKÖRRE van szüksége, jöjjön el hozzánk! Rövid hat ár idő, jó minőség, kedvező ár.

klisé készítés kézzel (interplan), számítógéppel (SMartwork)- mesterfilm készítés kli­séről vagy floppyról (SMartwork)

egyoldalas nyomtatott áramkör ónozva + for­rasztómaszk + poziciószita

kétoldalas nyomtatott áramkör + furatgalvan + forrasztómaszk + pozíció­szita

Vállaljuk 1 db, és többezres széria gyártását is.Sokéves gyártási tapasztalatunk garancia a jó minőségreC ÍM Ü N K : 1205 B U D A P E S T , XX ., K O P P Á N Y U. 14.

£O

CöCOJÉ•co> .c

co1

COCO

■co>.c

cok_

coco

Az ökörszabályok

Amint látható, ezekhez a gyakorlati, ám egyértelműen levezetett szabá­lyokhoz nem sok matematika szüksé­ges. Mindössze itt-ott használtunk néhány egyszerűsítő meggondolást. Aki egészen pontos értéket akar tud­ni, annak figyelmébe ajánljuk Ur nek a bekeretezett részben található leve­zetését. Ez ugyanahhoz a megoldás­hoz vezet, mint a leegyszerűsített út. A pontosabb eljárás során a (2 • ti) töl­tési idő előfeltételeit is figyelembe vettük; nevezetesen I és ímax (illetve R és a terhelőellenállás) arányát. ímax itt a rövidzárási áram csúcsértéke. Ez az R veszteségi ellenállás nagyságá­tól és az egyenirányított kimeneti fe­szültség csúcsértékétől (Ü) függ. Kár, hogy a veszteségi ellenállás olyan nehezen mérhető. Az Ur búgófe­szültség maximális értékének meg­határozásához R ismerete szeren­csére nem szükséges. Másképp áll a helyzet akkor, ha a kondenzátor terhelés alatti közepes feszültségét akarjuk kiszámítani. Minél nagyobb R, annál kisebb érték adódik Uc-re. Ennél a két becslésnél pontosabb levezetés sajnos nem végezhető el, mert itt a viszonyok jóval bonyolul­tabbak, mint Ur esetében voltak.

Még ha a töltési idő levezetését Uc-ra alkalmazzuk is (Uc = 0 • cos (co.ti), általánosan használható eredmény­hez még mindig nem jutunk. Ezenkí­vül ez esetben még mindig nem vet­tük figyelembe az R veszteségi elle­nállás és a C töltőkondenzátor idő­állandóját. Tehát az első pillantásra egyszerűnek látszó hálózati tápegy­

ség számítása egyáltalán nem is olyan egyszerű. Ezért a teljesen pon­tos számítás bemutatásától eltekin­tünk. Mégis eljutottunk oda, hogy lát­hatjuk hogyan keletkeznek az ökör­szabályok és milyen esetekben érvé­nyesek azok. Márpedig a kifejezések­nek a gyakorlati alkalmazása során éppen ez az érdekes. ■

15.55 Cégér AZ ELEKTOR MAGAZIN AZ ELEKTRONIKÁRÓL

A M A G Y A R R A D IO K O S S U T H A D O JA N 15 .55 O R A K O R IN D ÍT O T T Á L L A N D Ó E L E K T R O N IK A I M A G A Z IN U N K A D Á S ID Ő P O N T J A I:

■ decem ber 1, 8, 15, 22, 29.

A m a g a z in m ű s o rb a n in fo rm á c ió t ad ó cég ek :

Multicont Kft.M ikrovill Kft.Ipel Kft.Modul Color Technik Charlie Műszaki Szaküzlet Infotec Kft.Traco Kft.Interbip Invest L-CO Kér. Kft.Autosecurit C+F Kft.Volán Elektronika Matéria Kft. Garai Elektronik „Puskás Tivadar” Műszer- és Gépipari Szövetkezet

1123 Budapest, 1126 Budapest, 1087 Budapest, 1075 Budapest, 1015 Budapest, 1067 Budapest, 1137 Budapest, 1047 Budapest, 1089 Budapest, 1114 Budapest, 1134 Budapest, 1113 Budapest, 1072 Budapest,

Táltos u. 15/b. Böszörményi út 2. Százados út 20/c. W esselényi u. 10. Csalogány u. 4/d. Szondi u. 5 -7 .Váci út 18.Rákóczi u. 36.Fiumei (Mező I.) út 49. Villányi út 8.Angyalföldi út 36. Karolina út 65. Wesselényi u. 30.

1138 Budapest, Topolya u. 4 -8 .

Tel.: 202-5584. Fax: 202-0852Tel.: 156-7197Tel.: 133-2286Tel.: 122-5624Tel.: 201-6716Tel.: 132-7480Tel.: 111-1023. Fax: 111-7651Tel.: 122-1043Tel.: 113-2369Tel.: 166-4161Tel./Fax: 140-8456Tel./Fax: 166-4990Tel.: 122-0994

Tel.: 129-9529

2 2 1992/8

_____________ a b

/O 6 6 B B B B B 6 B B B B B B B B B B B B o B B B B B B B B B Í B B B B B B B B B B

>00

■CJ

910049 PC kísérletezőkártya (alkatrészoldal)

1992/8 23

H m m

PC kísérletezőkártya (rézoldal)

24 1992/8

910131-1 l2C interfész pc-hez (rézoldal)

&920005-2 FM 2000 Hálózati tápegység

1992/8

1992/8

■Hmm

A kiváló minőségű FM tuner hangolásával kapcsolatban a vélemények megoszlanak: a konzervatívabbak - nem teljesen alaptalanul - a legalább hatfordulatú forgókondenzátorral történő hangolást tartják az egyedüli jó megoldásnak, míg a modern technika hívei a jó minőségű, mikrokontroller-vezérlésű szintézeres hangolásra esküsznek, nem feledkezve meg bizonyos kezelési komfortról sem. A saját építésű projektek esetében ezenkívül természetesen lényeges az alkatrészek beszerezhetősége és az ismételt megépíthetőség is.

FM2000 (3)Szintézeres hangolás Plessey csippel és 80C32-velIrta: Hubert Reelsen, oki. mé

Aforgókondenzátoros hangolásul tu­ner előnye, hogy digitális e lektroni­ka nélkül valósítható meg. így ga­rantáltan mentes marad a saját ma­ga által keltett zavaró jelektől, va la­mint a szintézeres hangolásoknál a szabályozás enyhe instabilitása (a PLL-ben fellépő fázisjitter) követ­keztében fellépő nemkívánatos oszcillátorjel-m oduláció lehetőségé­től. Ezzel szemben hátrányként je ­lentkezik a minden tárolási lehető­ség nélküli, körülményes kezelés mellett az a tény, hogy a forgókon- denzátoros elv házi építésben ma már gyakorlatilag nem valósítható meg. A kívánt m inőségben forgó­kondenzátorral működő gyári ké­szülékek viszont ugyanolyan ritkák, mint maguk a forgókondenzátorok. M indezektől eltekintve is, egy forgó- kondenzátoros tuner házi építése csak megfelelő mérőhellyel rendel­kező, rutinos nagyfrekvenciás szak­ember esetében kecsegtethet némi sikerrel.

A szintézeres hangolás az után- építés szempontjából jóval kedve­zőbb. A megépítés ugyan speciális IC-k nélkül nem oldható meg, ezek beszerzése azonban nem okoz szá­

1992/8

mottevő problémát. Mivel a hangoló oszcillátor VCO-ként a (behangolt állapotban, készen kapható) kapaci- tásdiódás tuner tartozéka, sem a kondenzátorok, sem a tekercsek nem kívánnak semmiféle behango- lást. A Plessey IC-kkel megvalósított kapcsolási elv egyébként sem kíván behangolási munkát. A fázisjitter problémája pedig a korszerű szinté- zercsipek esetében a nagy működé­si frekvenciának és a kiváló fázisde­tektoroknak köszönhetően minőségi szempontból ma már nem jelent korlátozást.

Kritikus ezzel szemben a zavaró jelek terjedésének problematikája, különösen a házi építésű projektek­nél. A digitális je lek meredek fel- és lefutású impulzusok, és így felhar­m onikus-tartalmuk igen gazdag - 100 MHz-nél jóval nagyobb frekven­ciákig terjed. Zavarszint szempont­jából a vezetőcsíkok és vezetékek száma és hossza, valamint az á lta­luk vezetett d igitális je lek frekvenci­ája a mérvadó. E tekintetben a csip- jén RAM-et és ROM-ot tartalmazó (maszkprogramozású) m ikrokontrol­ler nyilvánvalóan előnyben részesí­tendő a külső (E)PROM-mal és to ­

vábbi periféria-IC-kkel működő megoldással szemben. Csupán az a bökkenő, hogy maszkprogramozású mikrovezérlők csak nagy szériában gyárthatók gazdaságosan. Eltekint­ve attól, hogy ezek a szériák házi építésű projektekhez egyszerűen túl nagyok, a maszkprogramozású szoftver utólag nem változtatható meg. Bővítések és módosítások így mindaddig kizártak lennének, míg az ilyen programozott csipek készle­tei ki nem fogynának. Mivel ma már sok olvasónk képes EPROM-ok programozására és egy assembler program tetszés szerinti módosítá­sára, a maszkprogramozású csip ebből a szempontból sem lenne iga­zán kívánatos.

Az FM2000-hez ezért az ismert és kedvező árfekvésű 80C62-t a l­kalmazzuk külső EPROM-mal mű­ködő mikrovezérlőként. De hogy á l­lunk most a zavaró jelek terjedésé­vel?

Mint már említettük, elvileg rosz- szul. A vétel zavarása még költ­séges árnyékolások alkalmazásá­val sem akadályozható meg te lje ­sen. Az egyetlen tényleges segít­ség ugyanannyira drasztikus, mint amennyire hatásos: a m ikrovezérlő kikapcsolása! Ez igen jól m egold­ható, m ert a m ikrovezérlő csak igen rövid ideig van tényleges használatban, m égpedig kizárólag a frekvenciavá ltás vagy táro lás időtartam a alatt. A vétel során az óragenerátorral együtt kikapcsolt m ikrovezérlő ezzel szemben abszo­lút nyugodtan viselkedik - az egyen- feszültségeknek nincsenek fe lhar­monikusaik.

FeladatokHa az egycsipes m ikrovezérlőt tar­talmazó megoldás az említett okok­ból nem is jöhet szóba, az 1. ábrán bemutatott szintézeres hangolás költségei még elviselhető határok között maradnak. Másrészt azon­ban azt is megállapíthatjuk, hogy magához a szintézerhez egyetlen csip - az NJ8821 (IC409) elegendő. Ehhez tartozik aztán még az oszcil­látorjel SP8795-tel (IC410) megva­lósított előosztója és a TL081 (IC412) műveleti erősítővel működő szabályozóerősítő. Az összes többi IC - legalábbis közülük kilenc - nem más, mint maga a m ikrovezérlő és perifériái, és csupán a 9-estől a 17- esig terjedő kivezetésein a m ikrove­zérlő felé interfésszel rendelkező szintézer kezelésére szolgál.

A m ikrovezérlő az interfész csat­lakozási pontjai útján bináris a lak­ban, mégpedig 8, egyenként 4-bites adatszó formájában közli a szinté- zerrel a beállítandó hangolási frek­venciát. A m ikrovezérlő feladata ezeknek az adatoknak a begyűjté­se, tárolása és végül egy kijelzőn történő megjelenítése.

27

1

1. ábra. A szintézeres hangolás IC-inek többsége a 80C32-vel és telepes pufferelésű RAM-mal működő mikrovezérlő rend­szerhez szükséges. Maga a szintézeres hangolás csak az SP8795-ÖS előosztóval működő NJ8821-es szintézercsipből és egy szabályozóerősitőként működő műveleti erősítőből áll

28 1992/8

HmmAdatgyűjtés céljából a mikrovezérlő

egy 15-billentyűs tasztatúra lekérde­zését végzi. Ezt a kezelőrész egyol­dalas nyomtatott áramköri lapján el­helyezett billentyűmezőt egy alkalom­mal még közelebbről bemutatjuk. A billentyűzet a frekvencia vagy a táro­lóhely beírására egy 10-es számme­zőt tartalmaz. Az ENTER, STORE és EXECUTE funkcióbillentyűk segítsé­gével frekvenciák beírása, betárolása és visszahívása lehetséges. A fenn­maradó UP és DOWN funkcióbillen­tyűkkel a frekvencia 50 kHz-es lépé­sekben változtatható.

A frekvencia és az állomáshely ki­jelzésére 7-számjegyes nagy és erős fényű LED kijelző szolgál, mely szintén a kezelőrész panelján he­lyezkedik el.

A nyomógombok lekérdezéséhez és a kijelzés vezérléséhez egy két­irányú 8-bites port elegendő. Ennek azonban magas és alacsony szint mellett egyaránt 5 mA terhelhetősé- gűnek kell lennie. Az 1. ábrán ezt a portot 74HC245-tel (IC405) valósí- to ttuk meg. A kijelző címdekóderét az IORW jel aktivizálja. Billentyűről történő bevitel és kijelzőre történő output egyidejűsége esetén a billen­tyűzettel szemben az IC405-ÖS meghajtó részesül előnyben. A tasz- tatúra-mátrix 1 kQ-os ellenállásai ebben az esetben csak fe lhúzóel­lenállásként működnek.

Compuboard

Az alkalmazott m ikrovezérlő rend­szer alapjában véve a szoftverfe j­lesztésre és -tesztelésre is használt egykártyás számítógép (Compu­board) illesztett kivitele. A 80C32 tí­pusú mikrovezérlő a 8052 ROM nél­küli CMOS változata. A vevőrész za­varjeleinek kiküszöbölése céljából in­aktív állapotban a kontroller teljesen ki van kapcsolva. Az IC402 külső EP­ROM 32 kilobájtos és a 0000H, illetve a 8000H címtől kezdődő, két 16 kilo­bájtos részre oszlik.

A betárolt frekvenciák kikapcsolás után legalább 10 évig történő tárolása céljából az IC401 jelű, 6264 LP-2 tí­pusú sztatikus CMOS RAM-ot lítium­telep puffereli. A szoftver maximálisan 99 állomás tárolását teszi lehetővé. Ezzel több adó tárolható, mint ameny- nyi 250 kHz-es raszter mellett az URH-sávban egyáltalán elfér.

A RAM-nak a tápfeszültség csök­kenése esetén idejében történő letil­tása céljából a CS2 bemenet (26-os kivezetés) az R401/R402 feszült­ségosztóról csökkentett feszültsé­get kap. Ez megakadályozza, hogy a m ikrovezérlő a RAM-ba a kikap­csolás pillanatában definiálatlan adatokat írhasson be.

Az IC406 az IC401 RAM címét és az IC405 l/O port 0E000H címét de­kódolja. Az EPROM címdekóderét az IC407 NOR kapui képezik. Az

IC403 a cím alsó 8 bitjét és az adat­vonalakat demultiplexeli.

Az IC408 (HC04) hatos inverter soros (RS232, azaz V24) interfész csatlakoztatását teszi lehetővé, amennyiben az ±12 V helyett TTL szinttel (5 V/0 V) üzemel. A ±12 V- hoz való illesztés a következő mó­don valósítható meg: az RX beme­net elé egy 3k3 értékű ellenállást kötünk, mely az R420 ellenállás­csoport 2k7 ellenállásával együtt +12 V-ról +5 V-ra történő leosztást eredményez. Az RX bemeneten lévő -1 2 V megközelítőleg 0 V-ra történő átalakítása céljából RX-ről a testpont­ra még egy 1N4148-as diódát kell kötni, melynek anódja a testpontra, katódja az RX-re csatlakozik.

Interrupt kiváltása céljából a két interrupt csatlakozási pont, INT0 és INT1 logikai 1 -gyei vezérelhető - feltéve, hogy az interrupt szoftver oldalról engedélyezve van.

A reset bemenetre adott logikai 0 a processzor újraindításátváltja ki. Ez a feltétel az R418/C413 RC tag útján minden bekapcsoláskor automatiku­san teljesül (Power-up-Reset).

A hangolás vezérlése céljából ké­szített szoftver assemblerben van programozva és ennek következté­ben meglehetősen gyors. M inden­esetre elegendően gyors a b illen­tyűzet letapogatásához és a prog­ram egyidejű feldolgozásához - a billentyűk megnyomásakor interrupt kiváltása nem is szükséges.

Aki saját elképzeléseit szoftver úton kívánja megvalósítani, az ezt BASIC-ben is megteheti: az EP­

ROM címzés már utalást je lent arra, hogy a 8052-AH-BASIC mikrovezér- lőt is alkalmazhatjuk. Ehhez csak a 31-es kivezetést kell +5 V-ra kötni. Az is megtehető, mint már azt az Elektorban többször leírtuk, hogy a 8052-AH-BASIC BASIC-lnterprete- rét egy „Fejlesztési segédeszköz” segítségével az EPROM első 8K-já- ba visszük át és a 80C32-t használ­juk. BASIC programozás céljából egy PC-t term inálként kötünk össze a soros interfésszel (TX/RX), melyet egyébként a szintézerpanelnak az EPROM-ban rendelkezésre álló han­goló szoftverrel történő normál üze­meltetése során nem használunk.

A szintézerKözponti elemünk a Plessey NJ8821 -es CMOS IC-je, mely nagy üzemi frekvenciája mellett kiváló fá­zisdetektorával és kis áramfelvéte­lével (jellemző érték: 3,5 mA) tűnik ki. Ezzel az IC-vel PLL hangolási elv alkalmazásával nagy fázisstabilitás érhető el, kis zaj mellett.

Minden PLL-es szintézerkapcso- lás a fáziszárt hurok ismert alapele­meiből tevődik össze. Ezek: feszült­ségvezéreit oszcillátor (VCO), kris- tály-referenciaoszcillátor, néhány programozható osztó és fázisdetek­torral működő frekvencia-összeha- sonlító. A VCO kivételével, melyet az FD12-ben található oszcillátor képez, az NJ8821 2. ábrán bemuta­tott tömbvázlatán valamennyi elem megtalálható. A kivezetések beköté­sét a 3. ábra tartalmazza.

2. ábra. A programozható osztókon és kettős fázisdetektoron kívül a referencia­oszcillátort is tartalmazó szintézer IC gazdag belvilága érzékelhető

992/8 29

HmmA referenciaoszcillátort az OSC

IN és OSC OUT csatlakozóponto­kon (7-es és 8-as kivezetések) át az IC-ben található invertáló erősítő bemenetével és kimenetével össze­kötött 2 MHz-es rezgőkristály képe­zi. A kristály a testpontra kötött két kondenzátorral a szokásos kapcso­lásban, párhuzamos rezonanciában működik. Az R405-ÖS ellenállás - különösen nagyobb frekvenciákon - az oszcillátor stabilitását növeli. Az fR referenciafrekvencia beállítása céljából az oszcillátor kimeneti jele egy programozható 11-es osztóra (REFERENCE COUNTER) kerül, melynek osztási aránya kettes lépé­sekben 6 és 4094 között állítható. Szimmetrikus négyszögjel (50%-os kitöltési tényező) kialakítása céljá­ból ehhez még egy 2-es osztó is csatlakozik, így a teljes leosztási arány kétszeresét kell figyelembe venni.

Az FD12 oszcillátorának a refe­renciafrekvenciával összehasonlí­tandó jele a Plessey SP8795 (IC410) útján történő előosztás után a szintézer IC Fin bemenetére (4-es kivezetés) jut. Itt az osztást két programozható osztó, a 7-bites „A” számláló és a 10-bites „M” számláló végzi. M indkettő a 18-as kivezeté­sen megjelenő MC jel útján az elő- osztóval is összeköttetésben van. Az MC jel a számlálási ciklus kezde­tén alacsony és mindaddig az is ma­rad, míg az „A” számláló egy ciklust le nem fut. Ezután MC magas szin­tűvé válik és mindaddig az is marad, míg az „M” számláló a maga ciklusát be nem fejezi. Ezután m indkét számláló nullázásra kerül. Az eredő osztási arány:

M ■ N + A ahol N és N + 1 az MC jel által vezé­relt előosztó osztási arányát jelenti. Az „A” számláló osztási aránya 0-tól 127-ig, az „M” számláló osztási ará­nya 3-tól 1023-ig terjed, ahol „M”- nek „A”-nál mindig jóval nagyobb­nak kell lennie.

Az osztók mikrovezérlőről történő programozásához egy portnak mind a nyolc vezetéke szükséges. Az 1. ábra szerinti kapcsolásban ezt a szerepet a 80C32 1-es portja tölti be. A 2. ábrán látható módon a D0- tól D3-ig terjedő bemenetekre (NJ8821 9-től 12-ig terjedő kiveze­tései) egy 4-bites szó kerül. A PE bementre (azaz a 14-es Program Enable kivezetésre) adott magas szintű kapuzójel hatására kerül sor az adatszónak egy számláló átm e­neti tárolójába történő átvitelére. Ennek során a címzést a DSO, DS1 és DS2 adatkiválasztó (Data-Select) bemenetre adott 3 bit határozza meg, kijelölve, hogy az adatszó me­lyik átmeneti tárolóba kerüljön átvé­telre. (Vigyázat: a Plessey 2. ábrán bemutatott tömbvázlatában az „OUTPUTS” jelö lés nem helyes.)

A szintézer beállítása céljából

3. ábra. Az NJ8821 kivezetéseinek be­kötése

nyolc átmeneti tárolót kell 4-bites szóval feltölteni. Az 1-es átmeneti tároló töltésével egyidejűleg követ­kezik be az átmeneti tárolókban levő adatoknak a hozzájuk rendelt számlálókba való átvitele is. A számlálóállás megváltoztatása (az­az a tuneres hangolás frekvencia- váltása) során ezért mindig az 1-es átmeneti tároló kerül utolsóként megcímzésre.

A számlálók programozása min­dig úgy történik, hogy az oszcillátor kívánt (a Fin-en történt előosztás utáni) frekvenciája esetén az osztó kimenetén megjelenő FV frekvencia (a kettővel történő osztás után) az fR/2-vel egyezzen meg. A két jel az­után a frekvenciák összehasonlítá­sa céljából fázisdetektorra kerül, mely az NJ8821-nél m indjárt két ki­vitelben is rendelkezésre áll. A PLL gyors beszabályozásához egy szo­kásos digitális fázis/frekvenciade­tektor (FREQUENCY PHASE DETEC- TOR) szolgáltat egy három különbö­ző kimeneti állapotú, durva össze­hasonlítójelet a PDB kimeneten.

Pozitív impulzus je lenik meg, ha a tuner oszcillátor frekvenciája túl nagy (FV nagyobb fR/2-nél), negatív impulzus je lenik meg akkor, ha az oszcillátorfrekvencia túl kicsi (FV ki­sebb fR/2-nél), és végül nincs kime­neti jel a PDB kimeneten (2-es kive­zetés) akkor, ha a két frekvencia pontosan megegyezik egymással. Ez utóbbi esetben az LD jelű LOCK DETECT kimeneten (3-as kiveze­tés) található MOSFET vezet. T1 szintén vezetővé válik és egy rákö­tött LED útján a PLL záródásának jelzésére alkalmas. Az invertált Lock jel ezenkívül a Mute funkcióval összekapcsolva a PLL-nek a fázis­zárból való kiugrása esetén elvé­gezheti a tuner süketítését.

M ihelyt a frekvencia/fázisdetektor PDB kimenete eléri nagyohmos ál­lapotát, a finom hangolást az analóg SAMPLE & HOLD fázisdetektor ve­szi át. Ennek PDA kimenete (1-es ki­vezetés) a PLL záródása esetén Ub/2 feszültséget vesz fel. A feszült­ség ehhez képest nő, ha FV fázisa fR/2-höz képest siet, és csökken, ha a fázis késik. A lineáris tarto­mány beállítása az RB csatlako­zópontra (19-es kivezetés) kötött

R404 ellenállással történik, mely a SAMPLE & HOLD fáziskomparátor erősítését határozza meg. Mérete­zése a választott referenciafrekven­ciától függ. A SAMPLE & HOLD fo ­kozat HOLD kondenzátora a CH csatlakozópont (20-as kivezetés) és a test között helyezkedik el.

A két fázisdetektor kimeneti fe ­szültsége a TL081 (IC412) műveleti erősítővel működő szabályozóerősí­tő invertáló bemenetén elhelyezke­dő két ellenálláson összegeződik. A műveleti erősítő Pl szabályozó kap­csolású és neminvertáló bemenete a jól e lválasztott 2,5 V-os fél-tápfe- szültségű pontra csatlakozik. A ne­gatív visszacsatolás időállandója mellett még egy R417-ből és C412- ből álló, a műveleti erősítő kimene­tére kötött passzív aluláteresztő is befolyásolja a szabályozás sebes­ségét és segíti a fázisdetektorok ki­meneti jelében fellépő nagyfrekven­ciás összetevők elnyomását. Az FD12-ben elhelyezkedő oszcillátor­ra továbbított szabályozófeszültség nem más, mint a tunernak a PLL á l­tal beszabályozott hangolófeszült­sége („TUNE”), mely meghatározza, hogy melyik állomás vételére kerül­jön sor.

ElőosztóAz FD12 oszcillátorának frekvenciá­ja a KF értékével nagyobb a vett adó frekvenciájánál. A 88-tól 108 MHz-ig terjedő vételi ta rto­mányban ez 98,7 és 118,7 MHz kö­zötti frekvenciát jelent. A szintézer IC azonban csak mintegy 15 MHz-ig terjedő frekvenciák feldolgozására alkalmas; a gyártó által garantált maximum pedig 10,6 MHz. Az e lő­osztó feladata ennek megfelelően a szintézer számára túl nagy oszcillá­torfrekvencia 10 MHz alá történő le­osztása.

Az alkalmazott SP8795 belső kapcsolásának bemutatására a 4. ábra szolgál, kivezetéseinek bekö­tését az 5. ábra szemlélteti. Az IC garantált működési tartom ánya 20- tól 225 MHz-ig terjed. További elő­nyei közé számít a 200 mV csúcstól csúcsig mért nagy bemeneti érzé­kenység és az 5 mA körüli csekély áramfelvétel. Az IC belső feszült­ségszabályozója 6,5 V-tól 9,5 V-ig terjedő tápfeszültségek használatát teszi lehetővé. A lternatív megoldás­ként a +5 V-os tápfeszültség hasz­nálata is lehetséges a feszültség­szabályozó kiiktatásával. Ez az eset áll fenn az 1. ábrán, ahol a feszült­ségszabályozó csatlakozópontjai (7-es és 8-as kivezetés) a 2-es kive­zetéssel (+5 V) vannak összekötve. Az NJ8821-es szintézercsip hasz­nálatának különlegessége az N és N + 1 között átkapcsolható osztási tényező, ahol N értéke 32 és beállí­tása az 1-es kivezetésre adott ma­gas szinttel történik. Az 1-es kiveze-

30 1992/8

CLOCKINPUT

INTERNÁL [“ BIAS J -

DECOUPLING ^

1— 4 ---------- -A1—J r , CONTROL

VEE (OV) INPUT

] Vccl

] REF DECOUPLING

] INTERNÁL BIAS OECOUPLING

] INPUT

DP8, MP8

4. ábra. Az előosztó belső kapcsolása. A vezérlőbemenet útján az osztási té­nyező 32 és 33 között átkapcsolható

5. ábra. Az SP8795 kivezetéseinek be­kötése

6. ábra. A hálózati tápegység nyomta­tott áramköri lapjának beültetése

F2100mA/T

Q i < g i

F1100m A/T

O - — —4 D ).'P-----------

oo

oo

□302 0301

o-M -o o-M -o o-M -o o-M -o

□ 3 0 4

&

H]h

fj 0 |K>0 «=3 O 7

—| U _ ni I—j Im a a I

O

-Oh

0306

0 3 0 S O—►f-o O—► f-O I 3 3 O 7 0 - M - 0 O - M - O

0308

H O -

nu

o ' lu[ööolO

Ol lonaoeq |Q B3Q1

* OjfcKJeaoa *u ni

u o o l lo o\\oo

HiOr

S í

tés alacsony szintje esetében az IC 33-mal való osztást végez. A mi tu- nerunk esetében ez azt jelenti, hogy az oszcillátorfrekvencia tartománya a szintézer bemenetén (NJ8821 4-es kivezetése) 3 MHz és 3,7 MHz közé esik.

TápegységpanelA hálózati tápegységhez a 6. ábrán nyomtatott áramköri lapot mutatunk be. A könnyebb beszerezhetőség érdekében a két kimeneti feszült­séghez két külön, közvetlenül a NYÁK-ra szerelhető, normál hálóza­ti transzform átort használtunk. így olyan, bekötésre kész hálózati kár­tyához jutunk, mely a szükséges, primer oldali biztosítékokkal is ren­delkezik. Már csak a kétpólusú háló­zati kapcsoló hiányzik, melyet te r­mészetesen a tuner előlapjára kell szerelni.

A félreértések elkerülése céljából még egyszer fel kell hívni a figyel­met arra, hogy a tápegységpanel K3-as kapcsán található +32 V-os kimeneti feszültség a tunerpanel te l­jes áramellátására szolgál. A tuner­panelon a „+” és az UABST pontok­hoz nem szükséges külön vezeték használata, a két pont közvetlenül összeköthető a NYÁK-on egy átkö­téssel. A K2 ponton található +5 V- os kimenetet az 1. ábrán látható szintézeres hangoláshoz használ­juk. ■

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállások:R301 = 150k/1%R302 = 3k57/1 %

Kondenzátorok:C301, C302 = 470 11 / 63 V, radiális C303, C304 = 1000 |j./16 V, radiális C305, C307, C308 = 220 n

Félvezetők:D301 ... D308 = 1N4004 IC301 = LM317 LM302 = 7805

Egyebek:Tr1 = VR7.5/2/18, blokk Tr2 = VR7,5/1/8, blokk K1 ... K3 = 2 áramkörös csavaros kapocs­léc NYÁK szereléshez F1, F2 = biztosíték, 100 mA-es, lomha Biztosítéktartó NYAK szerelésre, RM 7,5 mm, 2 dbHűtőborda, Fischer SK104, 2 db NYÁK száma: 920005-2

1992/8 31

Hmm

C N t e c h ©@Nt e c h

NYAK-GYARTASEzúton tájékoztatjuk kedves jelenlegi és leendő

megrendelőinket, hogy növekvő igényeik kielégítésére, fejlesztési ütemünket felgyorsítva, újabb

nagy teljesítményű gépekkel bővítettük üzemünket.

Teljes körű szolgáltatás már 8 óra alatt!

Keressen fel minket, hogy megtalálja az igazit!

N , C N t e c h

1184 Budapest XVIII., Jegenyefasor 1-3.

Telefon: 158-8511/83 m.

K O M ÍE L_ E C T R □ ISI ICZ

Magyarországi képviselet SINI KERESKEDELMI KFT.Címünk: 1077 Budapest, Wesselényi utca 19. Tel.: 121-4089, Fax: 122-6640A KŐNIG ALKATRÉSZEK MOST EURÓPÁBAN A LEGOLCSÓBBAN MAGYARORSZÁGON!

A KŐNIG ELECTRONIC GmbH, és a SINI KFT. kínálja a legszélesebb választékot AUDIÓ-, VIDEÓ- és TV-ALKATRÉSZEKBŐL, távirányítókból és különféle szervizeszközökből

MINDEN ALKATRÉSZRE GARANCIÁT VÁLLALUNK!ORSZÁGOS DISZTRIBÚTORI HÁLÓZAT, MINDENÜTT CSAK A KŐNIG EMBLÉMÁT KERESSE!

A SINI Kft. a lkatrészaján lata:

ITT NOKIA3725 sorkimenő (KŐNIG nr. 3733) 2 300 Ft3726 sorkimenő (KŐNIG nr. 3806) 2 300 Ft3425 sorkimenő (KŐNIG nr. 3807) 2 300 Ft

ITT DIGIVISION8280 sorkimenő (KŐNIG nr. 3661) 3 050 Ft

ORION - Japánsorkimenő (KŐNIG nr. 30 006) 2 700 Ft

DAEWOOsorkimenő (KŐNIG nr. 30 010) 3 450 Ft

NORDMENDE3208 sorkimenő (KŐNIG nr 3503) 3 150 Ft

VHS-C adapter (KŐNIG nr. 5436) 3 190 Ft

VIDEÓFEJ-VIZSGÁLÓVHS (KONIG nr. 5556) 9 050 FtBÉTA (KŐNIG nr. 5560) 9 560 Ft

AZ—026 blankolófogóM X-6400 sztereó keverőpult, profiM X -55 F sztereó keverőpultP—105 mono 6,3 jackdugóP-108 sztereó 6,3 jackdugóPHT-11 piezó sugárzóAE -70 piezó szirénaDM -1000 mikrofonD M -300 mikrofonKHM 7602 mikrofonos fejhallgatóCD 2000 fejhallgatóDSP 30 szippantó

520 Ft 21 500 Ft

4 010 Ft 35 Ft 45 Ft

510 Ft1 620 Ft2 400 Ft

920 Ft1 690 Ft 1050 Ft

380 Ft

Nyugati normás készülékek magyar normás áthangoló egységei a készülék megbontása nélkül az antennára csatlakoztatva:

autórádió konverter 1440 Fttáskarádió konverter 1040 FtHIFI-konverter 1560 Ft

Áraink nettó árak, ÁFÁ-t nem tartalmaznak.

32 1992/6

S U M M S

MIKROOHMOS MÉRŐADAPTEREllenállásmérés 100 jufí-os felbontással

írta: Bernhard C. Zschocke, oki. mérnök

A digitális multiméterek napjainkra olyan kedvező árúak lettek, hogy már csaknem minden laboratóriumi és hobbiasztalon megtalálhatók. A lehetséges mérések is sokoldalúbbá váltak és a klasszikus áram-, feszültség- és ellenállásméréstől a kapacitás- és frekvenciamérésig terjednek. Mégis, nem ok nélkül érvényes itt is Murphy egyik törvénye, mely szerint: „Mindig minden megvan, kivéve azt, amire szükség lenne”.

A fenti megállapítással nem csak az a hangszórórajongó ért egyet, aki új frekvenciaváltójának null-ohmos te­kercseit akarja bemérni. Beépítése egy kis mérőműszerek mérésha­tárának kiterjesztésére szolgáló, kis ellenállású söntök mérése vagy egy teljesítményfokozat tizedohmos nagy­ságrendbe eső emitterellenállásainak válogatása során igencsak bosszantó lehet a nagy felbontású ellenállásmé­rési tartomány hiánya miatt.

Mivel azonban ilyen mérések nem m indennap fordulnak elő, kife jezet­ten erre a célra egy külön mérőmű­szer beszerzése túlzásnak tűnik. Ezért egy olyan egyszerű kapcso­lást fe jlesztettünk ki, mely mQ-os adapterként egy szokásos 3,5 számjegyes kéziműszerhez csatla­koztatva azt 20, 2 és 0,2 ohmos végkitérésű méréshatárral bővíti ki. Az elérhető pontosság az alkalma­zott d igitális multimétertől és az

adapterben használt referenciael­lenállások tűrésétől függ. 3,5 szám­jegyes kijelzés esetén a maximális felbontás 100 ^Q.

A mérni kívánt ellenállást a mérő­adapterre és a mérés során a 200 mV-os egyenfeszültségű állás­ba kapcsolt multiméterre kötjük (négyvezetékes méréstechnika).

Az alapok...A kapcsolás működése az 1. ábra alapján könnyen megérthető. Am i­kor a mérendő Rx ellenállás be van kötve, akkor az IC1 műveleti erősítő és a T1 teljesítmény-FET az R1 e l­lenálláson az U1 referenciafeszült­séget hozza létre. Ebben az eset­ben az R1 ellenálláson és a mért Rx ellenálláson az Ohm-törvénynek megfelelően U1/R1 mérőáramnak kell folynia. Kapcsolásunkban a re­ferenciafeszültség értékét 100 mV- ra választottuk, míg referencia­ellenállásként 10 Q-ot, 1 Q-ot vagy0.1 Q-ot használunk, ami 10 mA-es, 100 mA-es, illetve 1 A-es áramot jelent. A multimétert 200 mV-os egyenfeszültségű állásban használ­juk és az adapter mérőpontjaival kötjük párhuzamosan. Ha a műszer felbontása 0,1 mV, akkor a legna­gyobb mérőárammal 0,1 mV/1 A = 100 |aQ ellenállás mérhető. A mérés során egy kis kényelmi megszorítást le kellett nyelnünk: a kijelzés mV- ban történik. A referenciafeszültség és a referenciaellenállás megvá­lasztása következtében a kijelzett mérési érték átszámítása egyszerű­en csak 0,001-gyei (illetve mQ-os értékek esetén 1 -gyei), 0,01-gyei vagy 0,1-gyei való szorzást jelent; ha például a kijelzés 167,8 mV a 20 Q-os tartományban, akkor a mért Rx ellenállás értéke 16,78 ohm.

...és a finomságokAz adapter 2. ábrán látható kapcso­lási rajza alig bonyolultabb a tömb­vázlatnál. Új elemekként csak a mé-

1. ábra. A mikroohmos adapter tömb­vázlata egy olyan szabályozott kons­tans áramú áramforrást mutat, mely a mérendő ellenálláson 1 A-ig terjedő ara- mot bocsát át

1

■ Valamennyi, 200 mV-os egyenáram ú m éréshatárral rendelkező szabványos kézi m ultim éterhez hasznaiható

■ M éréstartom ányok: 20/2/0,2 f í■ Felbontás: 10/1/0,1 m£2■ Mérési hiba: 0,1/0,2/0,5% (a m ultim éter tűrésétől függően)■ Négyvezetékes m éréstechnika

1992/8 33

Hmm

2. ábra. Az elvi kapcsoláshoz képest az adapter kapcsolása a referencia-feszültség­forrással és a méréshatár-átkapcsolóval egészül ki

réstartomány beállítására szolgáló ellenállások jelentek meg az átkap- csolóval és a referenciafeszültség előállításával együtt.

A 9 V-os blokktelepből a TL43IC típusú D1 pszeudo-zenerdióda sta­bil feszültséget állít elő. Az R8, P1 és R9 elemekből álló feszültségosz­tó útján ebből olyan részfeszültség vehető le, amely a műveleti erősítő referenciafeszültségeként szolgál. Ideális műveleti erősítő esetében a csúszka feszültsége pontosan 100 mV lenne, a gyakorlatban azon­ban a bemeneti offszet értékével csökkentett vagy növelt feszültség szükséges. A teljes kapcsolás test­pontját a TL431C katódja képezi. A műveleti erősítő a T 1 FET-et annyira vezérli ki, hogy a rákötött m érőel­lenállás (vagy a mérőkapcsok rövid­re zárása) mellett az S1 kapcsolóval kiválasztott R1...R3 referenciael­lenálláson keletkező feszültségesés a referenciafeszültséggel egyezzen meg. Ennek hatására a mérendő Rx ellenálláson 1 A, 100 mA, illetve 10 mA mérőáram folyik.

Az R6/C3 RC-tag és a C2 kon­denzátor a műveleti erősítő nagy egyenáramú, és ezzel egyidejűleg kis váltakozó áramú erősítését és egyben stabil működését biztosítja.

Műveleti erősítőként nem ok nél­kül használtuk a TLC 2201-es tí­pust. Ub alatt 0,1 V-ig terjedő, nagy kivezérlési tartománya van és a hő­mérséklet vagy a tápfeszültség vá l­tozásaival szemben jó offszetfe- szültség-stabilitást mutat. A FET be- menetek következtében bemeneti nyugalmi árama is igen kicsi. A nagy kivezérelhetőség a telepes üzem el­tetésből adódó kis tápfeszültség esetén azért fontos, hogy a teljesít- mény-FET-et eléggé ki lehessen ve­zérelni.

A viszonylag nagy mérőáramnál a méréshatár átkapcsoló átmeneti e l­lenállása már nem hanyagolható el. Ezért a műveleti erősítő bemenete (3-as kivezetés) az R6 ellenálláson át nem az S1a kapcsoló A pontjára, hanem a kapcsoló egy másik síkja útján közvetlenül a mindenkori mért ellenállásra csatlakozik.

A többi alkatrész szerepe gyorsan magyarázható. Az R4 ellenállás a FET-ben keletkező veszteségi te lje ­sítmény csökkentésére szolgál. Ér­téke a mérőkör esetlegesen nagy átmeneti ellenállásainak figyelem- bevételével szükség esetén csök­kenthető. Az S2 nyomógomb és az R10 ellenállás segítségével a rákö­tött mérőműszer és a kapcsolás kor­rekt működése tesztelhető (telep­teszt). 1-es telepként mono- vagy bébielem, esetleg mignon form átu­mú NiCd akkum ulátor használható. Ezeknek az akkuknak a belső ellen­állása kielégítően kis értékű. A 2-es elem 9 V-os blokktelep.

A D2 dióda az induktivitások mé­résekor keletkező önindukciós fe ­

szültségek ellen nyújt védelmet. A kapcsolás idegen feszültségek elle­ni védelemmel azonban nem rendel­kezik. Ha tehát valaki egy hálózati vagy sorkimenő transzform átor te­kercsének ellenállását akarja meg­mérni, annak figyelembe kell vennie a mérés után az önindukció követ­keztében a primer oldalon keletkező magas feszültséget!

Megépítés és kiegyenlítésA kapcsolás céljára egy kis, egyol­dalas panelt (3. ábra) fe jlesztettünk ki, melynek beültetése nagy problé­mát nem okozhat. A nagy mérőáram miatt a kábelezésnél lehetőleg jó vastag (pl. 0,75 mm2 keresztm et­szetű) többeres huzal használata ajánlatos. Forrcsúcsok és hasonló megoldások használata m ellőzen­dő. A kábeleket közvetlenül a panel­ra, a banánhüvelyekre és a te leptar­tóra kell beforrasztani. Az Rx ellen­állás csatlakoztatására olyan mű­szerkapcsok alkalmasak, amelyek egyidejűleg a multiméter mérőcsú­csainak befogadását is biztosítják.

A kiegyenlítés a legnagyobb mé­réshatár beállításával kezdődik (R3 referenciaellenállás, S1a kapcsoló 4-es állásban). Ezzel együtt a mérő­kapcsokat rövidre kell zárni. Ezután egy 200 mV méréshatárra állított multimétert kötünk közvetlenül az R3 refrenciaellenállás kivezetéseire és a P1 potenciométert addig forgat­juk el, míg a műszer pontosan 100 mV-ot nem jelez. Ezt a kiegyen­lítést az idő múlásával időnként ajánlatos megismételni. Az adapter

kiegyenlítését elvileg a két másik mérési tartomány valamelyikében is el lehetne végezni. A 20 Q-os tartományban végzett kiegyenlítés azonban a legpontosabb, mert a mérőellenállásnak 0,1%-os értéké­vel ebben a tartományban van a leg­kisebb tűrése. A kiegyenlítés előtt minden esetben tegyünk be friss te ­lepet.

Még néhány megjegyzés kívánko­zik ide az előbbiekkel kapcsolatban. A BUZ10 2 ,1 ...4 V közötti gate/ source feszültségeknél kezd vezet­ni. 1 A drain-áramhoz maximálisan4,5 V gate/source feszültség szük­séges. A minimális UBatt2 te lepfe­szültség így 7 V-ra adódik. Az 1-es telep elméleti m inimális feszültsége Imax es R4 + R1 + Rmax szorzata, azaz 1 • (0,47 + 0,1 + 0,2) = 0,77 V. A gyakorlatban az 1-es telepnek a T1-en keletkező feszültségesés (Uds), továbbá a kábel és a vezető­csíkok veszteségei, valam int egyéb veszteségek miatt legalább 1 V fe ­szültséget kell szolgáltatnia.

Ha a mérni kívánt ellenállás és a mérőadapter között hosszú kábelt akarunk alkalmazni, vagy nagy át­meneti ellenállásokkal kell számol­ni, akkor az R4 ellenállást például 0,22 Q-ra célszerű csökkenteni.

AlkalmazásMérés céljából az ismeretlen ellen­állást és a multimétert a kapcsolás mérőkapcsaira csatlakoztatjuk. A műszer által mutatott feszültség át­számítása a következők szerint tö r­ténik:

34 1992/8

1. táblázat

Mérési tartom ány (adapter)

Kijelzés(műszer)

E llenállás(Rx) Átszámítás

0,2 a 200 mV 200 p,Ohm Kijelzés x 1 m ű/m V

2,0 Q 200 mV 2 Ohm Kijelzés x 0,1 fí/m V

20,0 Í2 200 mV 20 Ohm Kijelzés x 0,1 fí/m V

ALKATRESZJEGYZEK

Ellenállások:R1 = 0Í21, 0%5 R2 = 1 Q, 0%2 R3 = 10 £2, 0%1 R4 = 0Í247, 1 W R5 = 100 n R6 = 10k R7, R8 = 2k7 R9 = 82k R10 = 1 £2

Potenciométer:P1 = 2k, helipot, fekvő

Kondenzátorok:C 1, C5 = 47 |iF /16 V, radiálisC2 = 10 nC3, C4 = 100 nC6 = 10 (j.F/16 V, radiális

Félvezetők:D1 = TL431C D 2 = 1N4001 T 1 = BUZ10 IC1 = TLC2201

Egyebek:51 = forgókapcsoló NYÁK szerelésre, 3 síkú, 4 állású52 = nyomógomb (munkaérintkezős) Batt.2 = 9 V-os blokktelep, patentkapocs csatlakozóvalBatt.1 = 1,5 V-os bébielem és elemtartó (lásd a szövegben)Hűtőborda, FK231 Készülékdoboz, 145 x 90 x 30 mm3 Banán hüvely, piros Banánhüvely, fekete NYÁK száma: 920020

3. ábra. Az egyoldalas NYÁK lap házilag is könnyen előállítható

Induktivitások mérésénél óvato­sabban kell eljárnunk. Mivel a te ­kercsnek az adapter mérőkapcsairól való levételekor a mérőáram meg­szakadásának hatására nagy önin­dukciós feszültség léphet fel, cél­szerű a következő módon eljárni: a mérőkapcsokra először kössük rá az ismeretlen tekercset, majd a mul­timétert. Ezután S1 segítségével kapcsoljuk be a mérőáramot. A mé­rés után a sorrend fordított, tehát kapcsoljuk ki az adaptert, majd a multimétert, aztán a tekercset ve­gyük le a mérőkapcsokról. Nagyobb induktivitások, például nagy te ljesít­ményű transzform átorok esetén a mérés után először rövidzárat kell alkalmazni és a mérőkapcsokról rö- vidrezárt állapotban kell levenni a műszert és a trafót, illetve a tekercset.

Egyébként, ha csak tiszta ohmos ellenállásokat mérünk, akkor a sor­renddel természetesen nem kell tö­rődnünk.

BővítésekAz adapter szükség esetén komplett mérőműszerré is kiépíthető. Ehhez nem kell más, csak egy külön háló­zati tápegység és a mért érték k ije l­zésére szolgáló, a kereskedelem­ben kapható DVM (digitális voltm é­rő) modul. A kapcsolás kialakítása során a modul referenciabemenetei az S1b kapcsoló leszedő érintkező­je és a testpont közé köthetők. A kapcsolás ily módon történő kialakí­tásával a modul a mérendő ellenál­lás és a referenciaellenállás arányát méri a mérőáramtól függetlenül, ami az adapter kiegyenlítésének elmara­dását jelenti. A mérési pontosság ebben az esetben a DVM modul és a referenciaellenállás pontosságától függ. ■

1992/8 35

B m mASTRA laposantennaA TV-SAT műholdak véte­lére szolgáló kb. két évvel ezelőtt bemutatott lapos­antenna után a Daunban működő Technisat cég most bemutatott a jóval kedveltebb ASTRA műhol­dak vételére is alkalmas laposantennát. Az igen la­pos, m indössze 47 cm él­hosszúságú antennába már az LNB-t is fixen bein­tegrálták.

Az egyszerű konstrukció következtében az antenna helyszükséglete csekély, szerelése egyszerű és idő­járás elleni védelme közel tökéletes. ■

Speciális ellenállások és diódasorok

F/T/3810-es gyártm ányso­rozatával a Welwyn Elect­ronic cég a speciális e llen­állások piacára hozott új­donságot. A cég speciális, kívánságra üvegbevonat­tal ellátott és maximálisan 100 kV feszultségtűrésű ellenállások, valamint 100 TQ-ig terjedő szigorú tűré- sű ellenállások szállítását vállalja.

Különleges fe lhasználá­sokra egymáshoz viszo­nyítva kiegyenlített, egyedi ellenállásokból kialakított, reprodukálható készletek gyártása is m egrendelhe­tő. Az ellenállások építődo­boz elv szerint is összeál­líthatók (összecsavarozha- tók), kívánságra elvezető- klipsszel. Alkalmazási le­hetőségeik elsősorban a nagyfeszültségű, illetve a nagyfrekvenciás technika és a pikoamperek mérését igénylő méréstechnika te ­rületére esnek.

Diódahálózatok optim á­lis védőkapcsolásokként az egész elektronika terü-

36

ÚJDONSÁGOK

létén használatosak. A há­lózatok különösen akkor képezik az egyedi diódák

alternatíváját, ha kompak­tabb építési módot kell al­kalmazni.

m mVALLALKOZOK! VÁLLALATOK!

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK!Rendkívüli termékajánlat az Önök számára!

Új, korszerű, európai színvonalat képviselő műszerek! Előnyös árfekvés, azonnali szállítás!

HUNG CHANG gyártmányú (Dél-Korea)O OS-615 típusú 15 MHz, 2 csatornás telepes

oszcilloszkópO HC-8204/a típusú hanggenerátor, 20 Hz-200 kHz O MODE 300/A típusú analóg lakatfogó 6-300 A C> HC-5050 E típusú analóg kéziműszer C> HC-26 típusú digitális kéziműszer O DM-301 digitális kéziműszer o PB-1 Power Bank

(tölthető, hordozható univerzális áramforrás)O HC-2020 S analóg műszer tC> G 305 funkciógenerátor |o 8100 digitális frekvenciamérő ”O 5502 típusú 20 MHz kétcsatornás oszcilloszkóp <

Megvásárolható:1. sz. Műszerszaküzlet

1061 Bp., Andrássy út 2. Telefon: 132-2936

ELEKTRONIKUS ^ MŰSZEREK OSZTÁLYA

1061 Budapest, Andrássy út 2.

Kis- és közepes soroza­tokhoz a Welwyn szab- ványszerűen kínál dióda­hálózatokat SDAA/C/I tí­pusjelzéssel.

A gyors Si-diódák alap­elvére támaszkodva szab­ványos diódahálózatokat SIL kivitelben is gyártanak. Az 5-től 20-pólusúig terje­dő elrendezések kisebb beültetési költségei és kompakt méretei mellett a hőmérsékleti kiegyenlítés is lényegesen jobb, mint az egyedi d iódák eseté­ben. A diódák típusa és a belső kapcsolás kívánság szerint választható meg. ■

Jupiter 2010Az angol Black Star cég 2010-es függvénygenerá­torának frekvenciatarto­mánya 0,02 Hz-től 2 MHz- ig (Sweep üzemmódban, korlátozott linearitás mel­lett 4 MHz-ig) terjed. 600 Q-os és 5 Q-os ki­menet, valamint egy 0/20/40 dB-es csillapító mellett a készülék egy 20 MHz-es frekvencia­számlálóval is rendelkezik.

Utóbbi egy olyan m ikro­processzoros vezérlésű reciprok számláló, mely kis frekvenciákon a kijelzést minden periódus után akti­vizálja. A 4-számjegyes ki­jelző és a 0,01% ±1 szám­jegyes pontosság a kime­neti frekvencia pontos be­állítását teszi lehetővé. A

.számláló természetesen külső frekvenciák mérésé­re is használható. Ehhez 25 mV körüli bemeneti fe ­szültség is szükséges.

Függvénygenerátorok és TV tesztgenerátorok mel­lett a Black Star cég 2,5 GHz-ig működő univerzá­lis és frekvenciaszám láló­kat is szállít kiváló minő­ségben, különböző tarto­zékokkal, elfogadható ára­kon. ■

Számítógép vezérelt hiszterézismérőhely

A hasselrothi Reber cég eredetileg FI magokra fe j­lesztett ki hiszterezismérő- helyet. Segítségével a vas­magok fontosabb adatai (például hiszterézishur- kok, kommutációs és per- meabilitásgörbék) mérhe­tők és plotter, valamint nyomtató segítségével do­kumentálhatók.

1992/8

A mérőhelyhez tartozó program menüvezérlésű és a mérési folyam at inter­aktív összeállítására szá­mos lehetőséget nyújt. A fe lhasználónak módja van a több mint száz lehetsé­ges áramforma közül hét­nek mérőszekvenciává va­ló összefogására, akár kü- lön-külön kivezérlésekkel is. A szállítás a követke­zőkre terjed ki: a lapkészü­lék számítógéppel, vezé­relhető mérőtekercs, DIN A3-as síkágyas plotter és 24-tűs nyomtató, valam int vezérlőszoftver. ■

I

DSP-30 típusú terc-sávos frekvenciamenet­analizátor

DSP-30 típusjelű műszeré­vel a gyártó Goldline cég olyan, teljesen digitális fe l­építésű tercanalizátort kí­nál, mely 0 és 1 ANSI osz­tályú, átkapcsolható szűrő­vel és 1/4 dB-ig terjedő skálafelbontással műkö­dik.

A fenti készülékkel fe l­felé csúsztatás (Scroll-Up) és lefelé csúsztatás (Scroll-Down) útján 85 dB terjedelmű ablak figyelhető meg. A telepes üzemben is működtethető ügyes anali­zátor választhatóanRS232-es interfésszel, osz­cilloszkóp- vagy nyomtató­csatlakozással és adattá­rolóval látható el.

A belső számítógépes vezérlésnek köszönhetően az analizátoroknál meg­szokott kijelzési funkciók mellett természetesenolyan speciális funkciók is lehetségesek, amelyek a mért értékek átszámítását teszik szükségessé (pél­dául különböző frekvencia­

1 992/8

menetek összegezése vagy kivonása). Középér­ték- vagy csúcsértékmérés éppen úgy választható, mint a csúcsértéktartási funkció. A m ikrofonbeme­net mellett egy vonalbe­menetként szolgáló máso­d ik csatlakozó is rendelke­zésre áll. A DSP-30-as analizátor mérőm ikrofon­nal együtt 3980 márkába kerül. ■

EPP1/EPP2EPROMprogramozó készülékekA holland ART (Applied Reader Technologie, Ka- naaldijk-Noord 25, NL- 5613 DH Eindhoven) két EPROM programozó ké­szüléket hozott forgalom ­ba örvendetesen alacsony áron. M indkét egy alumíni­um profil dobozban elhe­lyezett egyetlen panelból áll, mely a hálózati tápegy­ség mellett az összes al­katrészt tartalmazza. A programozandó EPROM nulla erőt kívánó (Zero In- sertion Force, azaz ZIF Socket) foglalata is közvet­lenül a panelra csatlakozik kapocsléc útján. A teljes belső vezérlést egy 68HC705 típusú Motorola CMOS mikrovezérlő látja el a panelon néhány busz- meghajtóval együtt. A kü­lönböző programozófe­szültségek stabilizálását két 723-as típusú feszült­ségszabályozó végzi. A kétoldalas, furatgalvanizált nyomtatott áramköri lap fó­liarajza jó benyomást kelt, a panelnek a készülékdo­boz két vezetőhornyában való rögzítése következté­ben a mechanikus felépí­tés is igen szolid. Hálózati csatlakozóként védőföldes készülékcsatlakozó szol­gál. A készüléken sem a bekapcsolás, sem pedig a működésben levő progra­mozás kijelzésére nincs el­lenőrzőlámpa. A program- merhez kapcsolandó szá­mítógép soros interfészé­nek csatlakoztatása céljá­ra 25-pólusú Sub-D csat­lakozóaljzat került beépí­tésre.

A két készülék a progra­mozható EPROM-ok nagy­sága [EPP1: 0,5 Mbit, EPP2: 4 (8) Mbit], az adat- átviteli sebesség (EPP1: 1200 Baud, EPP2: 9600 Baud) és az adatformátum (EPP1: Intel, FPC, EPP2:

Motorola, s1f, s2f, s3f) te­kintetében különbözik egy­mástól. Az EPP2-es mo­dell ezenkívül a számító­géppel történő adatforga­lomban kissé bonyolultabb handshaking funkciót való­sít meg.

A készülékekhez szállí­to tt szoftver két részből áll: a programozókészülék működtető programjából és egy adatformátum át­alakítóból, mely különböző gyártóspecifikus fá jlform á­tumok generálására alkal­mas. A részletes (négy­nyelvű) kézikönyvben a német nyelvű készülékle­írás 36 oldalnyi.

M indkét készülék üze­meltetési programja csak­nem 350 különböző (E)EP- ROM- és vezérlőtípust is­mer. A program kezelése igen egyszerű, közvetlenül a problémamentes instal­lálás után már használha­tó is.

A szoftver ablaktechni­kában mutatkozik be, a kü­lönböző menüpontok, a Type, Buffer, Edit, Prog­ram, Verify, Quit az F1...F6 funkcióbillentyűk­kel választhatók.

A készülékkel együtt szállított File Formát Con- verter a jelenlegi 2.1 válto­zatában 10 olyan különbö­ző adatform átum ot ismer, melyet a megadott fá jlk i­egészítéssel kell meghatá­rozni. Ezek: ASC (ASCII), BIN (BINARY), EXE (Bl- NARY), COM (BINARY), INT (INTEL), S1F (MOTO­ROLA S1 formátum), S2F

(MOTOROLA S2), S3F (MOTOROLA S3), TEK (TEKTRONICS) és SIG (SIGNETICS). A készülék­kel együtt leszállított 5 1/4 hüvelykes floppydiszken különböző demo-fájlok ta­lálhatók a fe lsorolt form á­tumokban.

A kezelés egyik készü­léknél sem jelent problé­mát. Csupán az EPP1-es modellnél válik érzékel­hetővé nagy EPROM-ok programozása során a szá­mítógép és a programozó­készülék közötti 1200 Bau- dos, viszonylag kis adatát­viteli sebesség. (Nagyobb átviteli sebességű, új vál­tozat fejlesztése most van folyamatban.) A kisebb modell ára 298 márka kö­rül van, míg a nagyobb, EPP2-es modell 498 már­káért kapható. ■

Nagyfrekvenciás dugaszolható csatlakozókMost je lentek meg a Mona- cor cég szállítási program­jában az új F szabvány szerinti nagyfrekvenciás, 75 ohmos dugaszolható csatlakozók, melyek kor­szerű antennaberendezé­sekben és a műholdas vé­teltechnikában egyaránt alkalmazhatók.

Rendelkezésre állnak 4,0 mm, 5,2 mm és6,5 mm belső átmérőjű csavaros dugós F csatla­kozók, crimp csatlakozó­dugók 0 1 2 mm-es crimp- hüvelyekkel fö ldkábelek­hez, 0 9 ,5 mm-es sasszifu- ratú beépíthető F csatlako­zók, kettős F csatlakozók és F adapterek (csavaros hüvely, toldódugó).

Ezen kívül szállítható még derékszögű F adapter (F dugó/hüvely), F adapter (F hüvely/BNC dugó, F csavaros csatlakozódu- gó/BNC dugó és F hü- vely/IEC antennacsatlako­zó dugó), valamint 75 Q- os F lezáróellenállás. ■

8051-es Mikrokontroller- és Assembler-tanfolyam

7. (befejező) rész:LC kijelzőkcsatlakoztatásaés vezérlése.Billentyűzetcsatlakoztatása,kitekintés

Tanfolyam unk befejező ré­szében először az LC ki­jelzők csatlakoztatásával foglalkozunk. Az utóbbi idő­ben viszonylag jutányosán beszerezhetővé vált fo lya­dékkristályos kijelzők és a m ikrovezérlő együttes al­kalmazása kényelmes kijel­zési és kezelési lehetősé­gekkel rendelkező készülé­kek építését teszi lehetővé. Végül egy pillantást vetünk a tanfolyam unkon már tú l­mutató programozási se­gédeszközökre és nagy ál­talánosságban a mikro- vezérlők programozásával kapcsolatos alapvető tudni­valókra.

LC kijelzőkSzámos Stand-Alone m ikro­processzor alkalm azás igé­nyel rövid szövegek vagy mé­rési értékek megjelenítése céljából valam ilyen output le­hetőséget. Ezen a téren az e l­múlt időszakban már viszony­lag kedvező áron beszerezhe­tővé vált a lfanum erikus LC ki­je lzők használata jöhet e lső­sorban szóba. Ezek az LCD-k számos kereskedelm i term ék­ben is széles körű a lkalm a­zásra találtak. Ilyen kijelzővel a felhasználó tájékoztatására szolgáló m egoldások is kia la­kíthatók és komplex rend­szerkiszolgálási folyam atok válnak már néhány gomb se­gítségével megoldhatóvá. Az LC kijelző első üzembe helye­zésének lehető legegyszerűb­bé tétele céljából a többfunk­ciós kártyát már elláttuk LC csatlakozási lehetőséggel.

ÖsszekötésekA bővítőkártya és a (Hitachi HD 44780-as vagy vele ek­viva lens vezérlővel működő)

kijelző közötti elektrom os ösz- szekötések 14-eres lapos szalagkábel útján valósulnak meg. Mivel a különböző típu­sú kijelzők kivezetéseinek be­kötése is eltérő, itt a többfunk­

ciós kártya K1 csatlakozójá­nak érintkező-sorszám át ad­juk meg.

A csatlakoztatás módját vázlatosan az 1. ábrán m utat­juk be. A 0C001i6, illetve 0C009 címre történő beírási (WR = 1) vagy kiolvasási (RD = 1) hozzáférés esetén előáll a kijelző számára az Enable jel. Hogy a kijelzőn belüli ada­tokhoz való hozzáférésről (RS

= I0A3 = 1, cím= 0C009i6) van-e szó, vagy utasításokat (RS=I0A3=0, c ím =0C 001i6)kell-e átadni, azt az I0A3 cím ­vezeték állapota határozza meg. Az LC kijelző R/W veze­téket közvetlenül a Compu- board RD kim enetével kell összekötni.

Parancsok és adatok á t­adása a kétirányú adatbusz útján történik. Maga a kijelző 4-bites adatátvitelle l (0...3-as bit) vagy 8-bites adatátvitelle l működhet. M ivel 8-bites mik- rovezérlőt használunk és a k i­je lző az adatbuszra kötve fog üzemelni, kézenfekvőnek lá t­szik a kijelzőt úgy program oz­ni, hogy az 8-Dites átvitellel működjék. Ha a kijelzőt pé ldá­ul egy PORT-on at kívánnánk üzemeltetni, akkor a 4-bites átvitel volna célszerűbb, mert az kevesebb portvezetéket vesz igénybe.

A 3-as kivezetésre adott Vo feszültség a kijelző kontraszt­jának beállítására szolgál. A beállítás a helyiség megvilágí­tásához és a rálátás szögé­hez illeszthető. A kijelző rákö­tése előtt a biztonság kedvé­ért annak adatlapját mindig tüzetesen át kell nezni és va ­lamennyi összekötést e llen­őrizni kell.

LCD utasításokA kijelző és az integrált vezér­lő kom binációs lehetőségei­nek teljes leírása a Hitachi ka­talógusában csaknem 30 o l­dalt vesz igénybe. Mi ezért csak a fontosabb utasításokra szorítkozunk. Akinek ezen tú l­menő inform ációkra van szük­sége, az a gyártó által közölt adatokhoz nyúlhat vissza.

ASCII karakterek m egje le­nítésére sok LC kijelző ugyan­azt a típusú LÓD vezérlőt használja és ennek m egfe le­lően ugyanazzal az utasítás­készlettel rendelkezik. Egy kom plett utasításkészletet a 2. ábrán mutatunk be. Ez pl. a H 2570, LM 016L és LM 1612A típusú kijelzőkre érvé­nyes.

M indenekelőtt álljon itt né­hány alapvető tudnivaló az ilyen kijelzőnek az integrált vezérlővel együtt történő al­kalmazásáról.

A kije lző belső táro ló ja 80 karakter tárolására alkalmas (Display data RAM = DD- RAM, címei 000i6-tól 04Fis-ig terjednek). Egy 16-karakte- res, egysoros kijelző balról kezdve a 000-tól 00Fi6-ig te r­jedő címek alatti karaktereket je leníti meg. A kije lzett karak­terek tehát az összes tárolt karakterből csak egy szeletet („ab lakot”) képviselnek. Ez a szelet a D isplay-Shift útján e l­tolható. A karakterek a DD- RAM-ban ennek során ugyan­azon a címen maradnak, csak a kijelzőablak kezdődik a DD- RAM más címén.

Az LM 16255-ös kétsoros kijelzőnél az első sorban a OOO16 címtől kezdődő karakte­rek, a második sorban a 040i6

LeseOCOOI oder0C 009 ^

T

Schreibe01001 oder 0C009

T

I / O A 3 o -

Prozessor-signale

M

" í i5V

© —4 ° 0

1. ábra.Lese: olvasás Schreibe: írás Prozessorsignale: processzorjelek K1 zum LC-Display: K1 az LC kijelzőhöz

K1 ► zum

LC • Display

910109-8-11

1. ábra. Az LCD csatlakozás vázlatos ábrázolása

2. ábra. Az LCD vezérlő utasításkészletének vázlatos áttekintése

címtől kezdődő karakterek je ­lennek meg. Emiatt a kétso­ros kijelzők kezelése valam i­vel nehezebb.

Rendelkezésre áll egy kur­zor is, mely meghatarozza, hogy a következő karakter a DD-RAM-ban m elyik helyre kerüljön (a továbbiakban ezt cím szám lálónak nevezzük). A kurzor a program ozástól füg ­gően a kijelzésen akár látha­tó, akár lathatatlan lehet. V il­logó kurzor használata is le­hetséges. Ezenkívül szoftver úton határozható meg az is, hogy egy karakter átadása után az LC kijelzőn bekövet­kezzék-e autom atikus lépte­tés és/vagy kurzorelm ozdu­lás. Ezáltal például futó fe lira ­tok valósíthatók meg egysze­rű módon.

Végül az LC kijelző még karaktergenerátor RAM-mal (Character-Generator-RAM = CG-RAM) is rendelkezik, melyben a karakterek képele­mekből történő felépítése 0- tól 7-icj terjedő ASCII kódok­ban tarolható. Ennek a CG- RAM-nak a pontos felosztása a gyártó adatlapjából ism er­hető meg. A CG-RAM segítsé­gével önm agunk is defin iá lha­tunk saját célra felhasználói karaktereket.

Az LC kijelzőre parancsok úgy küldhetők, hogy a kívánt utasításkódot a OCOOI16 cím­re adjuk ki (azaz RS alacsony és R/W szintén 0).

A fontosabb utasításkódok a következők (* az adott bit pozícióján tetszőleges szintet je lent):

Clear Display0 0 0 0 0 0 0 1

Ez az utasítás valam ennyi DD-RAM tárrekeszbe a 20i6 bájtot (= üres jel) írja be. Ha­tására a kurzor a 0 pozícióra kerül és a kije lzőablak szintén a 0 címtől kezdődik, ami egy esetleges m egelőző Display- Shift utasítás törléséhez ve­zet.

Return Home0 0 0 0 0 0 1*

Ez a parancs a kurzort a 0 pozícióba viszi és a megelőző D isplav-Shift-et nulláza. A DD-RAM tarta lm a változatlan marad.

Entry Mode Set0 0 0 0 0 1 l/D S

Ez az utasítás annak m eg­határozására szolgál, hogy egy adatbájt átvite le után mi történjék a kijelzőn. Az l/D (Increm ent/Decrem ent) bit azt írja elő, hogy egy je lnek a DD- RAM-ba történő beírása során a belső DD-RAM cím autom a­tikusan növekedjék (l/D = 1) vagy csökkenjen (l/D = 0). E cím értékének tárolása az AC címszámlálóban (Address Counter) történik.

Az S léptetőbit (Shift-Bit) azt adja meg, hogy a DD- RAM-ba történő beíráskor az l/O bit álta l e lőírt irányban a

1992/8

kije lzés egy lépéssel au tom a­tikusan elto lód jék-e. Itt S=1 azt je len ti, hogy léptetn i kell, S=0 esetében a k ije lzés lép te ­tése elm arad. A léptetés so ­rán a kurzor a kije lzoab lakban azonos helyen marad.

Display ON/OFF Control0 0 0 0 1 D C B

Ezzel az utasítással a k ije l­zés, illetve a kurzor a DD- RAM tartalm ának m egváltoz­tatása nélkül be-, illetve kikap­csolható. A kije lzőbit (D isplay- Bit) D = 1 értéke esetén a k i­je lzés bekapcsolódik, egyéb­ként kikapcsolódik, illetve k i­kapcsolt állapotban marad. A kurzorbit (Cursor-B it) C = 1 értéke esetén a kurzor bekap­csolódik, egyébként kikapcso­lódik, illetve m egtartja k ikap­

csolt állapotát. A villogási bit (Blink-Bit) B = 1 értéke mellett a kurzor villog, egyébként nem.

Cursor or Display Shift0 0 0 1 S/C R/L **

Ezzel az utasítással a kur­zor m ozgatható vagy a k ije l­zés tolható el. Az utasítást például futó kijelzések kelté­sére lehet használni.

S/C R/L 0 0 kurzor balra0 1 kurzor jobbra1 0 kijelzés balra,

a kurzor a kijelzést követi

1 1 kijelzés jobbra, a kurzor a kijelzést követi

Function SetParancs =0 0 1 DL N F **DL = 1: 8-bites DL = 0: 4-bites interfész N = 0: egy sor N = 1: két sor

(csak egyes típusoknál:)F = 0: 5x7-es pontmátrix F = 1: 5x10-es pontmátrix

Ezzel az utasítással törté­nik a kijelzés bekapcsolási ré­sét utáni üzem m ódjának m eg­határozása. A tanfolyam on a kijelző felé 8-bites adatátvitelt alkalm azunk és egysoros k i­je lzési módusban dolgozunk.

Set CG RAM Address0 1 a5 a4 a3 a2 a1 aO

Ez a parancs a karakter-ge­nerátor RAM felé történő adatátvitel előkészítésére szolgál. A következő átvinni kívánt bájt CG címét határoz­za meg. A címszámlálóban (AC) átvivendő címet az aO-tól a5-ig terjedő bitek képezik.

Set DD RAM Address1 a6 a5 a4 a3 a2 a1 aO

Ez az utasítás a Display-Da- ta-RAM-ba történő adatátvitelt készíti elő. A következő átvinni kívánt bájt DD-RAM címét ha­tározza meg. A címszámlálóba (AC) átvivendő címet az aO-tól a6-ig terjedő bitek képezik.

Read Busy FlagOlvasva: BF a6 a5 a4 a3 a2 a l aO (R/W = 1)

BF értéke azt adja meg, hogy a kijelző foglalkozik-e még egy utasítás végrehajtá­sával vagy készen áll-e továb­bi utasítások, illetve adatok fo ­gadására. Egyidejűleg sor ke­rül a cím szám láló értékének kio lvasására is.

W rite DATA to CG or DD Ram

Adatok: d7 d6 d5 d4 d3 d2 d l dO(R/W = 0, RS = 1)

Ezzel az utasítással egy bájt kerül átvitelre a CG- vagy DD- RAM-ba, attól függően, hogy ezt megelőzően CG- vagy DD-cím átvitelére került-e sor. Hogy a bájt átvitele után a címszámláló tartalma nő-e vagy

3. ábra.erhöhe R2: R2 növelése nein: nem WAIT: várakozás52 gedrückt: S2 megnyomva ja: igen53 gedrückt: S3 megnyomva rechts: jobbralinks: balraAusgabe nach 0C001H: out­put 0C001-raWarte 100 ms: 100 ms vára­kozásAusgabe nach 0C009H: out­put 0C009-ra

39

3. ábra. Az LC kijelző program folyam atábrája

~ 3 ~

Hmmcsökken, az az ENTRY-MODE utasításban m eghatározott üzem m ódtól függ.

Read DATA from CG or DD Ram

Adatok: d7 d6 d5 d4 d3 d2 d l dO(R/W = 1, RS = 1)

Ezzel az utasítással bájtok olvashatók ki a CG- vagy DD- RAM-ból. Az utasítás előtt SET CG ADDRESS, illetve SET DD ADDRESS útján a cí­met át kell vinni.

A kijelző teszteléseAz LCD vezérlő parancsok m egtárgyalása után most a k i­je lző tesztelő program jára té ­rünk át. A program folyamat- ábrája a 3. ábrán látható, a hozzá tartozó program ot a 4. ábra assem bler listáján mu­tatjuk be. A program feladata egyszerű: először beírunk a kijelzőbe egy szöveget, majd a kijelző tartalm át két nyom ó­gomb segítségével balra és jobbra tologathatjuk.

A példaprogram olyan se­gédprogram okat tartalmaz, amelyek a saját készítésű program ok alapjául is szolgál­hatnak. Ezek képezik az LC kijelzővel történő kapcsolat- tartás úgynevezett kom m uni­kációs alaprutinjait. Először ezeket beszéljük meg.

ProgramozásAz RCOM alprogram az LC ki­je lző állapotát az akkum ulá­torba olvassa be. Ebből a cé l­ból a P2 portba kerül beírásra a kijelző 0C 01 16 címéről a na­gyobb helyiértékű bájt. A cím kisebb helyiértékű bájtja az RO regiszterbe kerül betöltés­re. Ezután a MOVX utasítás segítségével sor kerül az LC kijelzőből a BUSY-FLAG kio l­vasására. Ez képezi az akku­m ulátor 7-es bitjét. Mint már említettük, a külső tároló köz­vetett címzése során a cím nagyobb helyiértékű része­ként a 2-es portot használjuk.

Az LCDRDY alprogram m indaddig vár, míg a kijelző BUSY-FLAG-je 0 értékű. Eh­hez felhasznalja az RCOM al- programot. Ezt az alprogra- mot az LC kijelző viszonylag hosszú ideig tartó in icializálá- si utasításainak időtartam a alatt arra a várakozásra hasz­náljuk fel, mely addig tart, míg az LC kijelző az átvitt utasítást végre nem hajtotta.

A WT1 alprogram 100 mik- roszekundum ot várakozik. M i­vel a legtöbb kijelző-utasítás végrehajtási ideje 100 mikro- szekundum alatt van, ez az alprogram a kijelző-utasítások végrehajtásának kivárására jól használható.

Az LCDCOM alprogram egy parancsot (RS = 0) küld a kijelzőre. A MOVX utasításnál ugyanaz a címzés kerül fel- használásra, mint az RCOM alprogramban. A parancs átvi­

tele után megint 100 mikro- szekundum szünet követke­zik.

Az LCDCHR alprogram egy karaktert küld (RS = 1) a kijelző karaktertárolójába (DD-RAM), majd 100 mikroszekundomot vár. Az LCDCHR behívása előtt adott esetben egy SET RAM ADDRESS utasítassal az új DD-RAM címet át kell vinni.

Az LCDSET alprogram az LC kijelző valam ennyi fontos funkciójának m eghatározásá­ra szolgál. Először (LCDRDY behívásával) kivárja va la­mennyi előző utasítás végre­hajtását. Ezután következik (a 37 -38 -as sorban) a kijelző működési m ódjának m eghatá­rozása: 8-bites, egysoros és 5x7 pontos. Ehhez az LCDCOM alprogram kerül fel- használásra. Következő lé­pésként a kije lző be- és a kur­zor kikapcsolása következik (39-40-es sor), míg a léptető- módus beállítása a 41-42 -es sorokban történik. Ekkor kerül sorra a kijelző törlése. Mivel ez az utasítás akár 1,6 ms-ig is tarthat, utána még végre­hajtásra kerül az LCDRDY al­program.

A figyelm es olvasónak ta ­lán már feltűnt az alábbi prog­ramozási trükk. Ha az 1-es a l­program a következő utasítás- sorozattal végződik:

LCALL 2-es alprogram RÉT

akkor ehelyett valamivel helyta- karékosabb módon a követke­zőképpen programozhatunk:

LJMP 2-es alprogram

és így a 2-es alprogram RÉT utasítását használhatjuk (a lista 52-es sora). A hellyel va­ló takarékoskodás e módját azonban semmi esetre sem szabad túlzásba vinni, mert zavart okozhat. Itt csak pé lda­képpen mutattuk meg mint é r­dekességet.

A főprogramA kijelző definiált állapotba ho­zásáért először az LCDSET-et hívja be. Ezt követően beírja azABCDEFG 80 karaktert akijelző RAM-ba. Ezután a NEU végtelen hurok következik. Eb­ben a hurokban az kerül tesz­telésre, hogy az S2 vagy az S3 gomb meg van-e nyomva. Amennyiben igen, úgy a kijel­zés egyet lép balra, illetve jobbra. E célból LCDCOM út­ján a megfelelő utasítás eljut a kijelzőhöz. Annak érdekében, hogy folyamatosan megnyom­va tartott gomb esetén a kijelző tartalma csak lassan haladjon, minden hurokvégigjáráskor be­hívásra kerül a WAIT alprog­ram, mely mintegy 0,26 má­sodpercet (255 x 255 x 4 |is- ot) lázas semmittevéssel tölt el.

FeladatA je lenlegi és egyben utolsó programozási feladatunk a

következő: Szöveget és (he­xadecim ális és decimális) szám okat kell az LC kijelzőre kiadni. Az EM ON51.LST mo­nitorlistában is utánuk lehet nézni, hogyan oldották meg ott a V24-en át megvalósuló output program ozását és ho­gyan lehet az ott tapasz­ta ltakat az LC kijelző a lkalm a­zási fe ladataihoz illeszteni.

Kitekintés a tanfolyamunkon túlmutató lehetőségekreEzzel a tanfolyam végére é r­tünk. Megbeszéltük es nyúl­farknyi programokkal m egvilá­gítottuk a 8051-es program o­zásának alapjait. Végezetül egy sor, a 8051-essel és utó­daival való további fog la lko­zásra ösztönző megjegyzés és gondolat következik.

Saját projektekSaját projektek esetén már azok megvalósítása előtt, a te r­vezési fázisban minél több gon­dolkodás szükséges. Amennyi­ben ez nem történik meg, úgy a későbbi programozás során kellemetlen meglepetésekre le­het számítani. Előre tisztázan­dó fontos kérdések például a következők. A projekt mely ré­szei kerülnek hardver- és me­lyek szoftver-megvalósításra?

Hogyan történjék a különböző szükséges hardver-bővítések csatlakoztatása (portok vagy busz)? Szükséges-e az adatok telepes pufferelése? Elég-e a processzor teljesítőképessége ahhoz, hogy a tervezett feladat­tal megbirkózzék, kell-e esetleg az eseményekre interruptokkal reagálnia? Milyen egyszerű á l­problémákra osztható a teljes program és a projekt?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása gyakran olyan tapasztalatot igényel, amelyet csak sok-sok gyakorlással le­het m egszerezni. Ezért e lő­ször az egészen egyszerű problémákkal célszerű a prog­ramozási tevékenységet e l­kezdeni. Gyakran fordul elő, hogy először egyszerűnek lát­szó feladat később nehéznek bizonyul. Ezért kezdetben gyakran tú lterheljük m agun­kat. Az első saját lépésekre az olyan egyszerű készülékek látszanak alkalmasnak, me­lyek néhány TTL IC-vel épül­nek fel. Ilyenek a dobókocka, a digitális óra, a morzejeladó stb. Ezek funkció inak szoftver úton történő megvalósítása gyakorlás és tapasztalat szer­zése céljából kiváló lehető­ség.

Billentyűzet- interfészekAz adatbevitel a legtöbb eset­ben saját projekteknél sem kerülhető el. A problémakör

í1067 Budapest, Szondi u. 5-7.(Béke Szálló oldalával szemben)Nyitva: hétfő-péntek 10-18-ig.Ebédidő: 13-14-ig Telefon/Fax: 132-7480

A legnagyobb HiFi-videó választék Magyar- országon!Quad, Mission, Cyrus, Carver, Bang & Olufsen, Denon, Nakamichi, Quadral, Sony, Panasonic stb.Hangfalbemutató minden nap előzetes beje­lentkezésre.Megrendeléseket elfogadunk bármely HAMA fotó-videó-hifi termékre.Megnyílt videó-utómunkálati stúdiónk. Kedvező áron bérelhető VHS, S-VHS, Videó 8, Hí 8 anyagok vágására, keverésére.Megérkezett a Denon DTU-2000 DSR (digitális műholdas rádióadás) vevő. Ára: 79 000 Ft.

40 1992/8

rövid áttekintése céljából be­széljük m ost meg a billentyűk állapota (m egnyom ott ill. meg nem nyomott) lekérdezésé­nek 6 lehetőségét. Ennek so­rán látni fogjuk, hogy a kap­csolások hardver és szoftver ráfordítás szem pontjából kü­lönbözőek, és minden eset­ben vannak előnyeik és hátrá­nyaik is.

a) Közvetlen portcsatla­kozás

Az 5a. ábrán bem utatott csatlakozási lehetőség b izo­nyosan a legegyszerűbb. M in­den egyes lenyom ott billentyű a testre köt egy portvezetéket. Mivel a 8051-ben a fe lhúzóel­lenállások már beintegrálva megtalálhatók, ezeket kívülről nem kell alkalmazni. Az egyes

kapcsolók á llapotának lekér­dezésére szolgáló szoftver is érthetően egyszerű, ha b it­vizsgáló utasítást (JB-t vagy JNB-t) használunk. A kapcso­lás hátrányát a szükséges portvezetékek nagy szám a je ­lenti: az ASCII billentyűzet m integy 60 billentyűjének be- kötésehez ugyanennyi portve­zeték kell. Ebből a szem pont­ból a b változat máris kedve­zőbbnek látszik.

b) M átrix-portcsatlakozás Ennél a kapcsolási m ódo­

zatnál (5b. ábra) a billentyűk az oszlop- és sorvezetékek á l­tal alkotott mátrix egyes pozí­cióiban helyezkednek el. Egy kapcsoló állása úgy kérdez­hető le, hogy a sorok vezeté­keire egym ás után alacsony

szintű je le t adunk, miközben a többi sor magas szinten van. A m egnyom ott billentyű pozí­ciója ezután az oszlopok le­kérdezése útján határozható meg. Ennek a kapcsolásnak az az előnye, hogy sok b illen­tyű kérdezhető le viszonylag kevés vezeték útján, hiszen pl. 8 x 8 = 64 billentyűhöz már 16 vezeték elegendő. Az egy­szerű kapcsolas fő hátránya az, hogy több billentyűt egy­idejűleg soha nem szabad megnyomni. Ez a hátrány azonban leválasztó diódák form ájában némi hardverki­egészítés útján kiküszöbölhe­tő. Megjegyzendő, hogy az 5b. változathoz szükséges szoftver kétségkívül m eglehe­tősen bonyolult.

4. ábra Az LC kijelző program listája

4 ****** LISTING oí EASM51 (BSP12) *** ***LINE LOC OBJ T SOURCE

1 0000 ; ****** DATEI BSP12.A51 * **************************************2 0000 P2 EQU OAOH ; fuer hoeherwertige Adresse3 0000 ACC EQU OEOH4 0000 ADRhigh EQU OCOH ; MSB dér LCD Adresse C001H bzw C009H5 0000 adrRSO EQU 001H ; LCD niederwertiges Byte dér Adresse mit RS=06 0000 adrRSl EQU 009H ; LCD niederwertiges Byte dér Adresse mit RS=17 0000 ;8 0000 ORG 4100H9 4100 31 2F [2] START ACALL LCDSET ; initialisiere LCD10 4102 7B 50 [1] MOV R3,#80 ; 80 Zeichen11 4104 7A 41 [1] MOV R2,#’A• ; mit A beginnend12 4106 EA [1] SETL MOV A , R213 4107 31 4F [2] ACALL LCDCHR ; auf LCD ausgeben14 4109 OA Cl] INC R2 ; naechstes Zeichen15 410A DB FA [2] DJNZ R3.SETL ; wiederholen16 410C 31 24 C2] NEU ACALL WAIT ; Warten17 410E 90 CO 00 [2] MOV DPTR,#0C000H ; Tasten einlesen18 4111 EO [2] MOVX A.GDPTR19 4112 30 E7 05 [2] JNB ACC.7,RECHTS ; Bits 7 und 6 testen20 4115 30 E6 08 [2] JNB ACC.6,LINKS21 4118 80 F2 [2] SJMP NEU ; nichts zu tun22 411A 74 18 Cl] RECHTS MOV A ,#00011000B ; shift Display S/C=l R/L=023 41 IC 31 47 C2] RAUS ACALL LCDCOM ; als LCD Kommando schicken24 411E 80 EC [2] SJMP NEU25 4120 74 IC [1] LINKS MOV A , #00011100B ; shift Display S/C=l R/L=l26 4122 80 F8 [2] SJMP RAUS27 4124 ;28 4124 78 FF [1] WAIT MOV RO,#255 ; Warte ein Weilchen29 4126 79 FF [1] WAIT1 MOV RÍ,#25530 4128 00 [1] WAIT2 NŐI’ ; 255*4 Mikrosec31 4129 00 Cl] NOP32 412A D9 FC C2] DJNZ RÍ.WAIT233 412C D8 F8 C2] DJNZ RO,WAIT1 ; * 25534 412E 22 C2] RÉT ; ca 65500*4 Mikrosekunden35 412F ; ; LCD Treiber Routinen36 412F 31 41 C2] LCDSET ACALL LCDRDY ; Beendigung des letzten Kommandos abwarten37 4131 74 30 Cl] MOV A ,#00110000B ; DL=1 N=0 F=0 : 8Bit , eine Zeile , 5*7Dots38 4133 31 47 C2] ACALL LCDCOM ; Als Kommando39 4135 74 OC Cl] MOV A ,#00001100B ; D=1 C=0 B=0 .Display cin, Cursor, Blinkenaus40 4137 31 47 C2] ACALL LCDCOM41 4139 74 06 Cl] MOV A ,#00000110B ; I/D=l S=0 : Increment mit Display shift42 413B 31 47 C2] ACALL LCDCOM43 413D 74 01 Cl] MOV A ,#00000001B ; Reset Display44 413F 31 47 C2] ACALL LCDCOM45 4141 31 5A C2] LCDRDY ACALL RCOM ; Warte bis LCD fertig46 4143 20 E7 FB C2] JB ACC.7,LCDRDY ; Bit 7 is BUSY-Flag47 4146 22 C2] RÉT48 4147 ;49 4147 75 AO CO C2] LCDCOM MOV P2,#ADRhigh ; Kommando an LCD ausgeben50 414A 78 01 Cl] MOV R0,#adrRS0 ; RS=low <=> Kommando51 414C F2 C2] MOVX ®R0, A ; Ausgabe auf Adresse P2.R052 414D 80 06 [23 SJMP WT1 ; Warten53 414F54 414F LCDCHR EQU $ ; Zeichen via LCD ausgeben55 414F 75 AO CO C2] MOV P2,#ADRhigh ; hoeherwertige Adresse56 4152 78 09 Cl] MOV RO,#adrRSl ; RS=high <=> Daten57 4154 F2 C2] MOVX ORO.A ; ausgeben auf Adresse P2,R058 4155 78 32 Cl] WT1 MOV RO,#50 ; 100 Mikrosekunden59 4157 D8 FE C2] UT2 DJNZ R0.WT2 ; warten60 4159 22 [2] RÉT61 415A ;62 415A 75 AO CO C2] RCOM MOV P2,#ADRhigh ; Lese Zustand von LCD63 415D 78 01 Cl] MOV R0,#adrRS0 ; RS=low64 415F E2 C2] MOVX A ,©R0 holen65 4160 22 C2] RÉT66 4161 END********** SYMBOLTABLE (21 symbols) **********

P2 :00A0 ACC :00E0 ADRhigh :00C0 adrRSO :0001adrRSl :0009 START :4100 SETL :4106 NEU :410CRECHTS :411A RAUS :41IC LINKS :4120 WAIT :4124WAIT1 :4126 WAIT2 :4128 LCDSET :412F LCDRDY :4141LCDCOM :4147 LCDCHR :414F WT1 :4155 WT2 :4157RCOM :415A9 1 0 1 0 9 * 8 - 1 4

c) Léptetőregiszteres csat­lakozás

Különösen kevés vezeték­kel beéri az 5c. ábra szerinti kapcsolás. A billentyűk állapo­ta egy töltő im pulzus útján ke­rül a léptetőregiszterbe betöl-

4. ábra.fuer hoeherwertige Adresse: m agasabb helyiértékű cím ek­hezMSB dér LCD Adresse C001H bzw C009H: a C001H, illetve C009H LCD címek MSB-je LCD niederwertige Byte dér Adresse mit RS=0: LCD cím alacsonyabb helyiértékű bá jt­ja RS=0 esetén LCD niederwertige Byte dér Adresse m it RS=1: LCD cím alacsonyabb helyiértékű bá jt­ja RS=1 esetén in itia lis iere LCD: az LCDinicia lizálása 80 Zeichen: 80 karakter mit A beginnend: A-val kezdődő auf LCD ausgeben: kiadása az LCD-renaechstes Zeichen: követke­ző jelwiederholen: ismétlés Warten: várakozás Tasten einlesen: billentyűk beolvasásaBits 7 und 6 testen: 7-es és 6-os bitek tesztelésenichts zu tun: sem m it sem kelltennishift D isplay S/C=1 R/L=0: k i­je lző léptetés (S/C=1, R/L=0) Warte ein W eilchen: rövid vá­rakozásca 65500*4 M ikrosekunden: kb. 65500*4 mikroszekundum LCD Treiber Routinen: LCD m eghajtórutinok Beendigung des letzten Kom­mandós abwarten: az utolsó parancs befejezésének kivá­rásaeine Zeile: egy sor Als Kommand: parancsként Display an, Cursor, Blinken: kijelző be, kurzor, villogás Increment m it Display shift: inkrem entálás kije lző léptetés­selReset Display: kijelző nullázá­saWarte bis LCD fertig: várako­zás, míg az LCD kész Bit 7 ist Busy-Flag: 7-es bit Busy-FlagKommando an LCD ausge­ben: parancs kiadása az LCD- reRS=low <=> Kommando: RS=alacsony <=> parancs Ausgabe auf Adresse p2, R0: outputja a p2, R0 címre Warten: várakozás Zeichen via LCD ausgeben: karakter kiadása az LCD-re hoherwertige Adresse: maga­sabb helyiértékű cím RS=high <=> Daten: RS=ma- gas <=> adatok ausgeben auf Adresse p2, R0: outputja a p2, R0 címre 100 M ikrosekunden: 100 m ik­roszekundum Warten: várakozás Lese Zustand von LCD: LCD állapot kiolvasása RS=low: RS=alacsony holen: átadás

1992/8 41

Hmmtésre és P1.2-n keresztül 8 óra impulzus alatt to lódik be a 8051-be. Ehhez m indössze három portvezeték szükséges és a szoftver is egyszerű. To­vábbi billentyűk rákapcsolása céljából több léptetőregisztert lehet kaszkádba kapcsolni. Ezzel együtt viszont term é­szetesen a kiolvasási idő is megnő.

d) Multiplexeit csatlakozás Az 5d. ábra szerinti vá lto ­

zat négy portvezetéket hasz­nál. A P 1 .0 ...P 1.2 portvezeté­kek egy 8 az 1-hez m ultip le­xer útján választanak ki egyet az S1 ...S8 billentyűk közül és továbbítják annak je lé t a P 1.3- ra. A szoftver ennél a kapcso­

lásnál is egyszerű és több b il­lentyű beiktatása céljából a kapcsolás itt is kaszkád e lren­dezésben használandó,

e) Buszos csatlakozás Az 5e. ábra szerinti kap­

csolás használata olyan ese­tekben célszerű, am ikor sza­bad portvezeték nem áll rendelkezésre, az adatbusz azonban használható. A hasz­nált cím kiválasztása címde- kóder útján történ ik és a billentyűk je le a processzor Read vezetékével kom binálva ju t a Tri-S tate-Puffer útján a buszra. Az ehhez szükséges szoftver igen egyszerű, a hardver azonban m eglehető­sen sok huzalozással jár.

5. ábra. A billentyűzetek vagy nyomógombok lekérdezé­sének különböző lehetőségei

910109-8-15a

é k

':

\ \

------910109-8- 15b

f)

o-

910109-8- 15c

f) Multivibrátoros interfészAz 51. ábra kapcsolási vá l­

tozatához m indössze egy portvezeték szükséges. A két inverterből felépített oszcillá ­to rfrekvenc iá ja minden billen­tyű m egnyom ásakor va lam i­lyen m ertékben megváltozik. A program a P1.0 ponton megjelenő négyszögjel frek­venciá ját méri es ebből hatá­rozza meg, hogy melyik gomb van megnyomva. A szüksé­ges portvezetékek száma te ­kintetében e változat előnye aligha vitatható, a szoftver v i­szont ennek m egfelelően te r­jedelm es. A kapcsolás lénye­gesen több billentyűre sem nagyon bővíthető, mert akkor a frekvenciák eltérései már túl kicsivé válnának.

Az előbbiekben vázolt pél­dák világosan megmutatják, hogy egy látszólag egyszerű feladat is milyen sokfé lekép­pen oldható meg. A kreativitás ezen a téren szinte határtala­nul kibontakozhat. Egyes ese­tekben érdekes kihívásnak számít egy adott feladat m ini­mális ráfordítással történő m egoldása akkor, ha például már csak két szabad portve­zeték áll rendelkezésre és az adatbuszt nem célszerű hasz­nálni, mert az a panel huzalo­zását túl bonyolulttá tenné. Itt is a gyakorlat teszi a m estert és sok könyvben ta lá lhatók iz­galmas feladatok. Egész sor jó ötlet talá lható a 6502-es és 8080-as időkből származó, kissé régebbi számítógépes irodalomban is. Ezek közül sok a 8051-es projekteknél is k iindulásként szolgálhat.

Szoftver­építőszekrényAz egyszerű programoknál és projekteknél felgyűlt tapasz­ta la tok kihasználása céljából

910109-8- 15f

meg kell szokni, hogy a prog­ram részeket úgy program oz­zuk, hogy azokat később újra fel tud juk használni. Idővel a hasznos alprogra- mokból olyan alap halmozódik fel, melyből könnyedén ösz- szeállíthatók nagyobb progra­mok is. Az alprogram ok ism é­telt fe lhasználhatósága te r­mészetesen a hozzájuk csa­to lt dokum entáció részletes­ségétől is függ.

A széleskörűen elterjedt vé­leménnyel ellentétben az as­sem bler-program ozásnál nem valam ifé le trükkprogram ozás- ról van szó. Éppen ellenkező­leg. A szerző vélem énye sze­rint assem blerben ugyanolyan strukturáltan és rendezetten lehet programozni mint, m in­den más programnyelven, mert a program felépítése itt is lényegében a programozó gondolkodásm ódjának kérdé­se. Sok ötlet ismerhető meg a mások által .készített progra­mokból is. Érdemes ebből a célból az elérhető szakköny­veket is módszeresen átnéz­ni. E különböző ötletforrások ellenére az assem blerben tö r­ténő programozás önfegye­lem szem pontjából magas kö­vetelm ényeket tám aszt és nem tekinthető könnyű fe l­adatnak. Az életet némileg megkönnyítik azok a segéd­eszközök, melyekről a követ­kezőkben szót ejtünk.

Makro-assemblerTanfolyamunkon assemblálás céljára egy igen egyszerű as­sem blert használtunk, mely azonban kezdőknek töké lete­sen elegendő. A profi fe lhasz­náló, akinek többezer márka mit sem számít, term é­szetesen jobb eszközöket fog használni. A piacon kapható assem blerek igen széles te l­jesítm ényspektrum ot kínál­nak. Sok esetben alkalm asak úgynevezett m akrók fe ldolgo­zására is. M akrónak nevezik a hosszabb, gyakran azonos vagy csaknem azonos form á­ban visszatérő utasítássoro­zatokra (vagy más szövegek­re) vonatkozó rövidített írás­mód bevezetésének lehetősé­gét. Az assem bler ilyenkor az adott rövidítést minden ese t­ben a m akróhoz rendelt szö­veggel helyettesíti. Emellett a lehetőség mellett sok as­sem bler az olyan különböző program részek külön-külön történő assem blálását is lehe­tővé teszi, m elyek később egy úgynevezett linker útján kerü l­nek összeépítésre egyetlen programmá. Énnek során még alprogram -könyvtárak is befuzhetők. Nagy program ok­nál az ilyen eljárás igen haté­kony lehet. A hobbista progra­mozónak azonban sok ese t­ben ilyen lehetőségek nélkül is meg kell lennie. M ielőtt te ­hát az ember 500... 1500 m ár­kát invesztálna egy assem b­lerbe, gondosan meg kell vizsgálnia, hogy saját igénye­inek kielégítése céljából indo-

42 1992/8

H m mkolt-e a beszerzés. A kiemelt árkategóriába tartozó program- fejlesztő segédeszközök alter­natívájaként az elmúlt időszak­ban olcsóbb, de makroutasítá- sokra is alkalmas assemblerek is megjelentek a piacon. Erről a szaklapok hirdetéseinek gyors áttekintése útján is könnyen meggyőződhetünk.

Akinek az assemblerben történő programozás túl fárad­ságosnak tűnik, az a 8051- esen is használhat magasabb szintű programnyelvet. A 8051- hez például C-Compiler és a Forth-lnterpreter is kapható. De ezek sem igazán olcsók.

8051-es szimulátorokProgram teszteléshez 8051-es szim ulátorprogram ok állnak rendelkezesre.

Ezek a 8051-est egy PC-n vagy más számítógépen képe­zik le. Egy program így akár lé­pésről lépésre is végrehajtható a „hőst” számítógépen. Ennek során valamennyi regiszter stb. kijelzésre kerül. A szimulá­torok kiválóan alkalmasak egyértelmű szoftverproblémák és -hibák felismerésére és e l­hárítására. Kevésbé haszno­sak akkor, ha a probléma ab­ból adódik, hogy a hardver és a szoftver együttműködése nem megfelelő. Mivel a mikrovezér- lők üzemeltetése term é­szetszerűleg általában külső hardverbővítésekkel történik, szimulátorok használata is csak feltételes gyógyszernek tekinthető. Mivel azonban a szimulátorokat ma már sok­szor igen olcsón kínálják, ezek­kel saját meggondolásaink so­rán mindenesetre számolni kell. A szimulátorok a kezdő programozóknak is hasznos segítséget jelentenek, mert az egyes utasítások hatása a PC képernyőjén pontosabban kö­vethető. Saját készítésű prog­ramok tényleges használat so­rán történő tesztelésére azon­ban inkább az EPROM szim u­látor felel meg.

EPROM szimulátorA tanfolyam során valam ennyi

rogram végrehajtása az MON51 m onitorprogram ve ­

zérlése m ellett történt és a programok a RAM-ba kerültek betöltésre. Gyakran kerül azonban sor olyan projektek megvalósítására, melyeknél költségkihatása m iatt a RAM- ról teljesen lemondanak. Elő­fordulhat, hogy egy ilyen rendszerben még V24-es in­terfész sem áll rendelkezésre. A program valóságos fe lté te ­lek közötti tesztelhetősége ennek ellenére term észete­sen mégis abszolút követel­mény. Ilyen feladatok m egol­dása során egy EPROM szi­mulátor nagy segítséget je ­lent. A program mindenkori aktuális változata ebbe kerül betöltésre és itt történ ik annak tesztelése.

In-Circuit emulátorokMég nehezebb a helyzet ak­kor, ha a 8051-est egy belső ROM-mal rendelkező projekt­ben kell alkalmazni. Itt a tesz­telésnél az EPROM szim ulá­tor már nem segít, hiszen EP­ROM egyáltalán nincs is je ­len. Ahhoz, hogy a program o­kat mégis a végleges kapcso­lásban lehessen tesztelni, az In-C ircuit em ulátorok állnak rendelkezésre. Ezek a m egle­hetősen drága „kasznik” a 8051-es CPU viselkedését előre m egadható program tar­talom m ellett szimulálják. Se­gítségükkel egy sor olyan hardverhiba is m egtalálható, mely például időzítési problé­mára vezethető vissza.

A 8051-es utódai: 80535-ös és társaiA tanfolyam során a 8051-es sorozat kissé régebbi, olyan modelljeire koncentráltunk, me­lyek mindamellett még ma is ipari szabványt jelentenek. Aki azonban a 8051-es sorozat mikrovezérlőivel készül projek­teket megvalósítani, annak az utódmodelleket (pl. Siemens SAB 80C535-öt, SAB 80C537- et, OKI MSM 80C154-et, Valvo PCB 83C552-t stb.) is szem előtt kell tartania. Ezek lényegé­ben felfelé kompatibilisek, ami azt jelenti, hogy mindazt tudják, amit a 8051-es tud, mégpedig azonos programozás mellett.

Olyan plusz lehetőségekkel is rendelkeznek azonban, mint például további időzítők, integ­rált A/D-átalakító, integrált Watchdog-Timer a csipen, járu­lékos portok, gyorsabb aritmeti­kai egységek stb. A kiegészítő lehetőségek további SFR-eket használnak. Ennek alapján az Elektor tanfolyam assemblere ezekre a kontroller típusokra is alkalmazható. A Compuboard 80535-ös dugaszolható kártyá­val való kiépítése már kifejlesz­tésre került, ezzel kapcsolatban a tanfolyam kiegészítéseként a 80535-öst is részletesen ismer­tetni fogjuk.

A fenti megjegyzésekkel va­lóban a tanfolyam végére értünk ugyan, a 8051 alapjaival azon­ban a témát messzemenően nem merítettük ki. A 80535-re történő bővítést már említettük. Ahogy az már az Elektorhoz il­lik, további igen érdekes mikro- vezérlő-alkalmazásokkal fo­gunk a jövőben is jelentkezni (többek között a 80535-ösre épülő projektekkel is).A tanfolyam on szerzett ism e­retek az Elektor számos o lva­sójánál bizonyára saját a lka l­m azások kidolgozásához is vezetnek majd. Az assembler, a Compuboard bővítés és az EPROM szim ulátor ugyanis olyan kom plett fe jlesztési kör­nyezetet képez, melyben m in­denki számára lehetőség nyí­lik a 8051-es m ikrovezérlőre alapuló saját projektek m eg­valósítására. ■

„PUSKÁS TIVADAR” MŰSZER- ÉS GÉPIPARI

SZÖVETKEZET1138 Budapest, Topolya u. 4-8.

Tel.: 129-6250 Fax: 140-2942 Telex: 22-6428

• Környezetvédelmi műszerek vízminőségmérés: zavarosság, pH, oldott oxigén, vezetőképesség, hőmérséklet

• Ipari műszerek folyadékszintmérés és -szabályozás

• Transzformátorok 100 VA-ig• Forrasztástechnikai eszközök

pákák, forrasztóállomások• Tömegelemek

kábelsaruk, érvéghüvelyek, biztosítéktartók, távtartók

• Híradástechnikai berendezések adatok és információ átvitele erősáramú kábeleken és légvezetékeken

• Alkonyatkapcsolók, elektromos ajtózárak, időkapcsoló relék, lépcsőházi automaták, műszerdobozok fémből és műanyagból

m agyarországi képviselet:

RAPAS Kft.1191 Budapest, Üllői út 200. Tel./Fax: 127-0863

OSZCILLOSZKÓPOK20/40/60/100 MHz-es sávszélesség, 1 mV érzékenység

Digitális kijelzés, auto-fókusz, tv-szinkron, 8 x 1 0 cm-es képernyő, késleltetett időzítés, beépített funkciógenerátor

CSAK NOVEMBER VÉGÉIG!!!OS 9020 analóg oszcilloszkóp 45 000 Ft (+ ÁFA!)

2 csatorna, 20 MHz-es sávszélesség, auto-fókusz, tv-szinkron, 8 x 10 cm képernyő, 5 mV osztás érzékenység

DIGITÁLIS MULTIMÉTEREK3 V2 , 4 V2 digites kijelzés, analóg oszlopdiagramos kijelzés.

Az alapm éréseken kívül kapacitás-, frekvencia-, hőmérséklet-, folytonosság-, félvezetőm érési lehetőségek. Autom atikus és kézi méréshatárváltás, hibás csatlakozás

esetén hangjelzés. Elektronikus védelem minden méréshatárban.

CSAK NOVEMBER VÉGÉIG!!!DM-9185 digitális multiméter: 8700 Ft + ÁFA

AC/DC feszültség- és árammérés, ellenállás, kapacitás-, frekvencia-, hőmérséklet-, folytonosság-, félvezetőmérés.

Egyéb funkciók: valódi RMS mérés, Max, Min és átlagértékmérés, 24 órás mérésadatgyűjtés,

relatívérték-mérés, %-os mérés és kijelzés, lóg, nullgalvanométernek is használható oszlopdiagramos

kijelző, Jó/Nem jó válogatási lehetőség. Gumírozott rázásálló tokozás.

Árusítás: a fenti címen vagy CALDERONI bolt, VII., István u. 47.

1992/8 43

-■

!k

Pictureview nagyfelbontású állókép-átvitel az ISDN-ben

ÚJDONSÁGOK

Az ISDN-ben egy végpont használójának két 64 kbit/s- os csatorna áll két, egymástól független átvite li szolgáltatás céljából rendelkezésre. A Mul- titasking operációs rendszer alatt működő személyi szám í­tógépek használata esetén az egyik csatorna a Philips új, P ictureview elnevezésű álló- kép-codec-jével összekötve nagyfelbontású állóképek, így grafikák, fotók vagy dokum en­tum ok átvite lére használható. A másik csatorna beszédátvi­te lt tesz lehetővé. Az első ilyen készülékek 1991 novem­berében je lentek meg.

A Pictureview bevezetésé­vel a Philips bővítette a sze­mélyi szám ítógépek ISDN- ben való használhatóságát. Adat-, telex-, telefax- és te lex­kom m unikáció m ellett a Pictu­review és a Docuview II doku­m entációs egység segítségé­vel eredeti anyagokról készí­te tt nagyfelbontású színes á l­lóképek vihetők át. Az átvitt képek a PC-ben tárolhatók és további fe ldolgozásra kerül­hetnek.

A többfunkciós ISDN vég­ponti készülékhez szükséges egy multitasking operációs rendszer alatt működő AT- kom patibilis személyi számí­tógép. Ennek segítségével felhasználói programokból is adhatók és vehetők a képi do­kumentumok. A többfunkciós készülék főbb alkalm azási te ­rületei az ipari üzemek, keres­kedelmi válla latok és olyan önálló cégek illetve szakmák, m int a hirdetési irodák és a grafikusok. A P ictureview pél­dául m indazok szám ára hasz­nos, akik gyors és kedvező ár­fekvésű kom m unikációs lehe­tőséget igényelnek és akiknél a szóbeli mellett a vizuális kom m unikáció is szerepet já t­szik. ■

Új rezonátorsorozat rádióstá vvezérlés céljairaA Siemens M atsushita Com- ponents (S+M) több ország­ban engedélyezett különböző rádióstavvezérlési frekvenci­ákra új, fe lü le ti hullámokkal működő rezonátorsorozatot fe jlesztett ki. Az ezekre az elemekre je llem ző kis beikta­tási csillapítás m ellett a rezo­nátorok (±67 KHz-ig terjedő tűréseikkel) nagy frekvencia- pontosságúak.

A rezonátorokat a rádiós távvezérlésben alkalm azott kis teljesítményű oszcillá torok frekvenciá jának stab ilizá lásá­ra fe jlesztették ki és így k ivá­lóan alkalm asak például ri­asztó- vagy távvezérelt ga­rázsnyitó készülékekben. Az új sorozat hat típusból áll: Né­metország és Skandinávia szám ára (közepes frekvenciá­ja 433,92 MHz), Franciaor­szág szám ára (224,5 MHz), Nagybritannia számára(418,0 MHz), Kanada szám á­ra (312,0 MHz), az USA szá­mára (315,0 MHz) és Dél-Afri- ka szám ára (403,55 MHz).

A frekvenciák tűrése +200 kHz (Németország és Skandi­návia számára készült rezo­nátorok) és ±67 kHz (Francia- ország célja ira alkalm as rezo­nátorok) közé esik. A be iktatá­si csillapítás - a kivite li form á­tól függően - 7,5 és 10,5 dB között mozog. A sorozatba tartozó valamennyi rezonátort T 039-es tokban szállítják. A rezonátorokból m inták már rendelkezésre á llnak.■

Hűtőzacskó, elektronikai részegységekhez

Gondot okoz a konstruktőrök­nek az olyan elektronikai részegységek hűtése, m elye­ket nagyfrekvenciás vagy elektrom ágneses árnyékoló burkolatban helyeztek el. M i­vel a burkolat a zavaró sugár­zások elleni védelem céljából sok esetben teljesen le van zárva, a szabad vagy erő lte­tett léghűtés alkalm azása le­hetetlen.

Érdekes megoldás erre a 3M a Fluorinert hűtőpárnák alkalm azása. Ezek többréte­gű fóliából készített, a leg­messzebbmenőkig közömbös (inért) hűtőfolyadékot tarta l­mazó zacskók. A zacskókat a hűteni kívánt alkatrészekre egyszerűen rá kell tenni és a zacskók az alkatrészekben keletkező hőt elvezetik. A jó hőátadás érdekében a zacs­kók a hűtendő alkatrész/rész­egység és a készülékdoboz fa la között helyezkednek el. O ptim ális hőelvezetés eléré- sehez bizonyos nyomóerő is szükséges a zacskó és az a l­katrészek illetve a burkolat között. Mivel a konstruktőr ezt sok esetben nem tudja figye­lembe venni (például az a lka l­mazott alkatrészek különböző magasságúak), a 3M a nor­mál program m ellett olyan fe l­használóspecifikus m egoldá­sokat is kínál, m elyek a ké­szüléknek a felépítés módjá­ból következő adottságait is tekin tetbe veszik.

A F luorintert hűtőzacskók +85 ”C-ig használhatók. A zacskót alkotó fólia többré te­gű felépítése m egakadályoz­za a zacskó falának kirepedé­sét és a folyadék kifolyását.

A nagyfrekvenciás árnyé­ko lóburko latok esetén tö rté ­nő alkalm azás m ellett lehe tő­

ség van például a számító- gépiparban va ló fe lhaszná lás­ra is. ■

AzA R EC Orejtvény nyertesei:1. Kárpáti Miklós

2030 Érd, Béke tér 8/B.

2. Polgár Zoltán 2220 Vecsés,Deák F. u. 27/A.

3. Hirth Tibor 6430 Bácsalmás,Szt. István u. 6.Csáthy Csaba2657 Rétság-Tolm ács, Csokonai út 25.Kiss Róbert 5516 Körösladány,Dózsa Gy. út 78.Szűcs János 6900 Makó,Szt. Lőrinc u. 1.Bárdos Csaba 5350 Tiszafüred,Feszty A. út 52/A.Bíró Sándor 3600 Ózd,Szt. István u. 39.Nánássy László 3700 Kazincbarcika,MSZB tér 4. 4/1.Csehi Ferencné 3950 Sárospatak,Bartók B. u. 52. 1/4.Pintér Árpád 5940 Tótkomlós,Bercsényi u. 47.Lugosi Gábor 8440 Herend,Kossuth L. u. 93.

Aki legalább két helyes m egfejtést 1992. X. 2-ig be­küldött, annak egy kis a jándé­kot küldünk postán.

A nyerem ényeket 3 héten belül kipostázzuk, vagy üzle­tünkben átvehetők.

44 1992/8

KAPCSOLÓK, TÁVADÓK, ÉRZÉKELŐK

A svájci CONTRINEX KÖZELÍTÉSKAPCSOLÓI,

valamint a legkorszerűbb elven működőNYOMÁSÉRZÉKELŐK

0,6...400 barFOLYADÉKSZINTMÉRŐK

100 m mélységigHŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELŐK

-30 ...500 °CTÁVADÓK

0-10 V, 4 -20 mAFELDOLGOZÓ ELEKTRONIKÁK

az INTERBIP INVEST Mikroelektronikai Rt-től,

mely a Contrinex termékeinek kizárólagos

magyarországi forgalmazója.1047 Budapest, Fóti út 56.

Tel./Fax: 160-3420Egyedi igények kielégítése,

díjtalan tanácsadás.

KO Z M A E L E K T R O N I K A

Elektronikai alkatrészkereskedelem

Kapcsolat a világ elektronikájáhozKis- és nagykereskedelem

Megrendelést telefonon is elfogadunk

Vidékre utánvétellel szállítunk postán

Kozma ElektronikaElektronikai alkatrészkereskedelem 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 18.

Tel/Fax: 153-1636 Bolt: Raoul Wallenberg u. 5.

Telefon: 131-5164

© l& M BLegolcsóbb LED - LEDLAND

V ilá g ító d ió d á k n a g y k e re s k e d e lm e a le g n a g y o b b v á la s z té k b a n A zo n n a li k iszo lg á lá s n ag y té te le k e se té n is

03 MM PIROS 2,95 05 MM ZÖLD VILLOGO 33,5003 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,36 05 MM SÁRGA VILLOGÓ 33,5003 MM ZÖLD 4,15 05 MM PIROS/ZÖLD 14,7503 MM SÁRGA 4,70 08 MM PIROS 12,9503 MM NARANCS 4,95 08 MM ZÖLD 12,9503 MM PIROS 08 MM SÁRGA 12,95

SZÁZSZOROS FENYU 13,90 08 MM PIROS05 MM PIROS 3,45 SZÁZSZOROS FÉNYŰ 19,9005 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,52 010 MM PIROS 14,3505 MM ZÖLD 4,45 010 MM ZÖLD 14,3505 MM EXTRA FÉNYŰ ZÖLD 4,95 010 MM SÁRGA 14,3505 MM SÁRGA 5,15 1X5 MM PIROS 3,95

05 MM EXTRA FÉNYŰ SÁRGA 5,65 1X5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,95

05 MM EXTRA F. NARANCS 5,70 1 X 5 MM ZÖLD 5,95

05 MM PIROS 1 X 5 MM SÁRGA 5,95SZÁZSZOROS FENYU 14,75 2 X 5 MM PIROS 3,45

05 MM PIROS VILLOGÓ 33,50 2X5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,70

2 X 5 MM ZÖLD 5,702 X 5 MM SÁRGA 5,152X5 MM PIROS-ZÖLD 13,455 X 5 MM PIROS 4,955 X 5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 6,655X5 MM ZÖLD 6,655 X 5 MM SÁRGA 6,652,5X7 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 6,952,5X7 MM ZÖLD 6,952,5X7 MM SÁRGA 6,958X8 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 11,908X8 MM ZÖLD 11,908X8 MM SÁRGA 11,9003 MM INFRA LED 19,9503 MM FOTOTRANZISZTOR 19,9505 MM INFRA LED 19,95

Á ra in k a 25% Á F Á -t nem ta rta lm a z z á k és n a g y k e r m e n n y is é g e k re é rv é n y e s e k ! F e n tie k tő l e lté rő L E D -e k és h é ts ze g m e n s k ije lző k m e g re n d e lh e tő k :

1092 B u d a p e s t, R ád ay u. 3. (a K á lv in té rn é l) T e l./F ax : 118 -8 17 8

1992/8 45

W E K ijm

EDISAz ország legjobban ellátott

alkatrészüzletében vásárolhat a HQ & NEDIS holland-magyar Kft.-nél

Cím: 1145 Budapest XIV., Szugló u. 65.Tel.: 183-1975, 251-4222/238, 239, 389

Fax: 163-1687

Több mint 25 000 féle áruból választhat, melyek nagy része üzletünkben azonnal megvásárolható. Árukészletünk főleg TV, VIDEÓ és SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKAI alkatrészekből áll.

Választékunkban szerepel például:- több mint 2000 féle videoalkatrész - csatlakozók- kábelek - speciális szerszámok- R, C elemek- félvezetők, processzorok széles választékban.

Differenciált és igen kedvező árak a vásárolt mennyiség, illetve érték függvényében.

További szolgáltatásaink törzsvásárlóink részére:- folyamatos árkedvezmény, postai gyorsszolgálat- minden hónapban jelentős árkedvezmény, akciók különböző alkatrészekre, melyről törzsvásár­lóinkat folyamatosan értesítjük.

Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy cégünk a HR védjegyű termékeket gyártó spanyol DIEMEN S.A. cég kizárólagos forgalmazója (sorkimenők, hálózati transzformátorok, sokszorozok).

Legyen Ön is az ELEKTOR magazin előfizetője!Számítógépes nyilvántartásunknak köszönhetően, előfizetési lehetőséget biztosítunk Önnek, tetszőleges időszakra, amennyiben a bármelyik postahivatalban beszerezhető rózsaszínű befizetési csekket, a mellékelt módon kitölti, és azt elküldi címünkre. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 67.) Ön szerencsés ember! Hiszen, ahányszor 175 forintot befizet a magazinért, azt Ön akkor is változatlan áron kapja meg, ha valamely tőlünk független ok miatt kénytelenek lennénk a lap árát emelni.És duplán szerencsés, mert az ELEKTOR kifizeti On helyett a postaköltséget, azaz, térítés nélkül juttatjuk el a megadott címre az újságot azon olvasóinknak, akik előfizetői lesznek a magazinnak!

A személyazonosság igazolása: ...............

E cinszstt nyugtájaAz utalványozott összeget átvettem.

hó .

Aláírás:

Az utalvány érvényességi ideje a befizetés nap­já t követő 30. napon já r le.

A rendeltetési hivatal keletbélyegzője az utalvány

rkezesekor: KirizeteseKor:o oA feladó neve

BELFÖLDI POSinUTIlWlHY

Címzett: R-rC.Elektronika. Kft............. ELEKTOR.........Rend. í j : j |hely: I l l 1 1 6 14 1 B u d a p e s t___________

Ulco. házszám: . V R W m W T t X . H ^ H , . . . .o Ellenőfzőszóm:

Közlemény:1992.évf.szám:9.10.11.121993.évf.szám:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12/ a megrendelt példányokat kérjük bekarikázni!/

Felhívjuk a feladó szives figyelmét hogy:

Az utalvány érvényességi ideje a befizetés napját követő 30. napon já r le.

A Posta az utalvány összegéért csak a feladás napjá t követő egy évig felel.

Tudakozódáskorszáma:

oA vastagon bekeretezett részt

Javított utalványt a Posta

SZELVÉNY

a feladó tölti ki. nem vesz fel.

(Az összeg számjegyekkel)

A feladó neve és címe:/irányítószáma/

O

FELBDÜVEVÉNYFeladáskor lerótt d íj: ............... Ft

(Az összeg számjegyekkel)

Címzett:

. R-rC. .Elektronika. .Kft.. mXTOR......h",f l 164.-.BudaP?stUtca, házszám: Vörösmarty.

u.67.o Bevételi szóm

46 1992/8

További termékeink:

HIPPO 486 alaplap,

JAGUAR 386 alaplap,

PANTHER 386SX,

KAIYO számítógép rendszer,

FOX 286 es VGA kártyák is kaphatók.

Manufacturer & Exporter

/T T \ Ocean Office Automation Ltd.Head Office:4th & 5th Floor, Káder Industrial Building,22 Kai Cheung Road, Kowloon Bay, Kowloon, Hong Kong.Tel: (852) 305 1800 Telex: 52289 OCCOM HX Fax: (852) 799 2398 (5 lines)

China Factory: O cean Information Ltd. Shajin Town, Bao An County.Shenzhen, China.Tel: (867) 559 28079 Fax: (867) 559 28054