Élettan II

8/17/2019 Élettan II.

1/34

Pavlik Gábor: Élettan, március 28 nincs óra, május 9 utolsó óra

Receptorok Idegrendszer részét képezik.

Ingerek felvétele, átalakítása, ingerület továbbítása.

Inger: külső és/vagy belső hatás amelyre seteink reagálni fognak.

Ingerület: átalakított informá!i" már, elektromos el.

#e!eptorok fontos t$ladonsága hogy a külső k%rnyezetünkkel t$d$nk valamilyen kap!solatottartani. &k!i"s poten!iál.

'et ny$galmi állapotban van a membrán poten!iál. (a változás t%rténik ak!i"s poten!iálr"l

beszélhetünk.

)inden re!eptor rendelkezik olyan setmembránnal mely képes de ill repolarizál"dni.

'pe!ializál"dott setek amelyek sokkal obban felveszik az ingert

&dekvált ingerekről és inadekvált ingerről beszélhetünk, mely a re!eptor saátossága foga

megadni.*l. szemnél a fény lesz az adekvált inger, me!hanikai ingernél inadekvált inger lesz +szem

megnyomása $tán foltok, fülnél a rezgések az adekvált inger,

-ármilyen ingerrel kiválthat" az adott érzék szervere inger, !sak megfelelő nagyságnak kell

lennie.

)e!hano re!eptorok:

apintási, nyomási, feszítési re!eptorok pl. hallás, egyenslyozás, bőr 0emo re!eptorok:

0émiai ingerekre fognak reagálni pl. légzés és a keringés szabályozásában vesznek részt,

szaglás és ízérzékelés

ermo re!eptorok:

(őmérséklet, bőrben illetve a zsigerekben találhat" re!eptorok. Izotermia fenntartása

1oto re!eptorok:

2átás re!eptorok.

Ingerforrás helye szerint:

34tero!eptorok : külső k%rnyezetből veszik fel az inger

- kon!takre!eptorok: k%zvetlen

- telere!eptorok: k%zvetett

Intero!eptorok: belső k%rnyezetből

- visz!ero!eptorok: visz!erális dolgokkal, belső szervek beidegzésével

- proprio!eptorok: mozgat" rendszer tagaival

0üsz%b erősség5 inger


2/34

olyan erősség5 inger ami miatt létre%n az ak!i"s poten!iál

6agy minden létre%n vagy semmi78 mindent vagy semmit t%rvény

3z igaz a re!eptorokra is ami re!eptor poten!iál elnevezést kapa.

(a erősebb ingert használ$nk akkor az ingerület sebessége fog változni.

#e!eptorok adaptá!i"a:

(a tart"s vagy ismétlődő ingerek érik a szervezetünket akkor a re!eptorb"l kiind$l"

!s!spoten!iál amplitd"a !s%kkeni fog.

9yorsan és lassan adaptál"d re!eptorok

Gyorsan:

- szaglás

- tapintás re!eptorai

Lassan:

- intero!eptorok - propio!eptorok

#e!eptorok kap!solata az érzékszervekkel:

-onyol$lt ingerekre spe!ializál"dott szervek lesznek az érzékszervek.

sak az lehet inger, amely inger felvételére re!eptorral rendelkező. 6annak olyan ingerek amit

mi nem érzékelünk, de az állatok igen.

-őr re!eptorai:

-őr kül%nb%ző mélységeiben helyezkednek el, de inkább a k%zépső rétegben az irhában.

%bb féle re!eptor típ$s van:

- hőmérséklet:

o hideg érzékeny: 0ra$ze féle

o meleg érzékeny: #$ffini féle- tapintási:

o )eisner re!eptorok

o )erkel re!eptorok

- nyomási:

o 6ater re!eptorok

o *a!hini re!eptorok

- fádalom érzők: spe!iálisak, szabad idegvégződés5ek, védelmi f$nk!i"t látnak el.


3/34

;rzőrostok a gerin!velő oldal felszáll" k%tegében haladnak, thalam$sban átkap!sol"dnak,

mad gy érik el az agykéreg azon részét ahol adott k%zpont van: hő, fádalom, felületes

tapintás, nyomás szállít" informá!i" t%meg halad itt.

1inom tapintás, ill. a felismerés más pályákon mennek, ők a háts" k%tegi felszáll"

rendszerben haladnak, vagy átka!sol"dással, vagy anélkül haladnak az érzők%zpontba.

;rzők%zpontb"l a mozgat" k%zpontba megy a válaszreak!i". )ely lehet:

- izom %sszehz"dás

- mirigyset m5k%désváltozás: hormon, illetve váladékok

-őr re!eptorok adaptá!i"a:

art"s ismétlődő ingerek hatására hozzászokik. 'portági alkalmazkodás. *l.: bo4ol"knál

Időlegesek ezek, idővel pihenő $tán, visszaváltozik.

Izom re!eptorok egysége:Izmon kívül megelennek az inakban, bőnyékben +k%tősz%vetes za!sk"k, térkit%ltő szerepek,

ízületi tokokban, szalagokban, !sonthártyában.

)ozgásokat érzékeli, dinamik$s változást eredményezhet. Izomérzés, ízületi helyzetérzés,

mélyérzés, kinesztézis érzetét t$dák szállítani.

Izomban találhat" re!eptorok sok esetben izom ors"t hoznak létre. Izomrostok lesznek az

izomsetek és ezekben helyezkednek el azok a fehérék melyek az %sszehz"dást végzik.

Izomrost k%ré tekerednek a re!eptorok melyek ors"t hoznak létre: ha az izomrost megnylik,melyek megakadályozzák az izomszakadást.

>>(z k%rül van, erre a legérzékenyebbek a re!eptoraink. Ae!ibel skála >7?B> tered. ?B>7as

értéket már fádalom érzet kíséri.


4/34

3gyenslyozás re!eptorai:

1élk%r%s íváratokban találhat"k a re!eptorai. #endszert alkotnak.

Ainamik$s egyenslyozás érzékszerve: félk%r%s íváratokban

'tatik$s egyenslyozás érzékszerve: zsáko!skákban és a t%mlő!skékben

1olyadék találhat" ezen rendszerben, endolimfa folyadék, folyadék mozgása lesz az inger, ha

megváltozik az áramlása az ingerként fog hatni. )ozgások leállása is inger lesz, illetve az

áramlás sebessége elenthet ingert.

3gyenslyozás nagyon fontos dolog. 0inesztézis és a látás t$da helyettesíteni. 'zem mozgás

k%veti az egyenslyozást.

&daptá!i" ismételt vagy folyamatos ingerre alak$l ki. &mikor alkalmazkodnak habit$á!i"r"l

beszélünk: ismétlődő ingerek k%vetkeztében a válaszok erőssége !s%kkeni fog.

'portmozgásokhoz is hozzá lehet szokni. Ae ezekhez évek kellenek. )inél t%bb ideig sportol

annál obban fog m5k%dni az egyensly rendszere.

Látás

Crvosi szemlélet, egészségmegőrzős preven!i"s szemlélet. Crvosi szemléletnél azt határozzák

meg hogy mi az a minimális m5k%dés ami az egészségre nem káros, másiknál mi az a

ma4imális telesítmény aminél a lehető legobb telesítményt lehet elérni.

0%rnyezetből érkező informá!i"k t%bbségét a látással érzékelük. D>Eban a látás$nk alapánfog$k fel a külső k%rnyezetet +F>7D>E k%z%tt

)inden sporttevékenység szempontáb"l lényeges lesz a látás. %bb részre lehet osztani a

elentőségét:

- mozgásformák tan$lása: sokkal nagyobb szerepe van itt a látásnak pl. labda

pattogtatás tan$lása, !entrális látást alkalmaz$nk +!sőszer5 látás !sak arra

kon!entrál$nk.

2át"szerv egységei:- szemgoly"

- szar$hártya

- p$pilla

- szivárványhártya

- !sarnokvíz: ahogy kit%lti a szemet hozzányoma a hártyákhoz

- üvegtest

- retina +ideghártya

- érhártya: szem anyag!seréének erei

- ínhártya: feszesen keményen tarta a szemet

Gár$lékos berendezések:


5/34

- szempilla

- szem%ld%k

- szemet mozgat" izmok: @ db ferde illetve egyenes izmok

- idegrostok: retinára érkező informá!i"kat továbbíták az informá!i"kat

2át" szerv az idegrendszeri elem is

6akság létre%het ha az anya terhesség k%zben elkap valami betegséget.

2átás a k%rnyezetünkben lévő tárgyakr"l visszaverődő fénys$garakat lát$k, melyek

rákerülnek a retinára, ahol set!soportok találhat"k:

- !sapok: éles látás

- pál!ikák: perifériák

'pe!iális seteket ingerületbe hozzák, melyeken rostok ind$lnak el, a vakfolton, itt hagyák el

a rostok a szemterületét. ;les látás helyére kell vetülnie a képnek pontosan a sárgafoltra ahol

tlnyom" t%bbségben !sapok vannak. 'zem belseében egy val"s ki!sinyített fordított képet

lát$nk.

'zemlen!se határozza meg az éleslátást. A$plán dombor korong, külső része domborbb.

'aátos t$ladonsága hogy nagyon r$galmas, képesek vagy$nk a f"k$sz$nkat változtatni. (a

ny$galomba van a szem a végtelenbe tekint, len!sefüggesztő rostok ellaz$lt állapotban

vannak, k%zelre szeretnénk látni akkor ilyenkor az izmoknak meg kell változni$k m"dos$l a

dombor$lat. 2egkorábban %regedő szervünk életkor előrehalad tával !s%kken r$galmassága.

0%zel látás tomp$l. =>7as évek eleén kezd !s%kkeni.

Aioptria:Gele A, len!serendszer t%rőképességét határozza meg. Cptikai rendszer ereét m$tata meg.

1ogalma: méterben kifeezett f"k$sztávolság re!iproka. (a a f"k$sztávolság ?> !m ebben az

esetben A: ?>. 'zem teles t%rőképessége @@,H A

1énylátás, színlátás:

0ül%nb%ző alapszínek vannak melyeknek sok színek érzékelésére leszünk képesek. sapok

érzékelik a színeket, pál!ikák s%tétben az alaklátásért felelősek. ?@> színárnyalatot t$d$nk

elkül%níteni fényesség és telítettséggel egyéb színárnyalatokat t$d$nk létrehozni így @>>ezer k%rül lesz. Jők t%bb színt képesek látni mint a férfiak. 1ehérnek lát$k azokat a tárgyakat

melyekről minden szín visszaverődik, feketének pedig azokat melyek mindig fényt elnyelnek.

1ontos a színek elentősége a sportban. 0ontraszt elentőségét használ$k ki, azaz lehető

legnagyobb kül%nbség két szín társaságában. '%tét adaptá!i": hirtelen fényről s%tétre érünk.

&lakokat lát$k meg elősz%r, később !sak a színeket. 1él "rának el kell telnie az adaptá!i"hoz,

szükség van gynevezett lát"bíborra vagy rodopszinre, illetve fehérékre továbbá &7vitaminra.

'zínvakság, tévesztés:

'zín látás trikromatik$s azaz a színlátásért felelős setek B !soportra sorolhat"k: z%ld, kék,

v%r%s. B féle színből alakíta ki a t%bbi színt. 3lt$d$nk kül%níteni tiszta illetve kiegészítőt:

- tiszta: v%r%s kék z%ld


6/34

- kiegészítő: tiszta színeket kiegészítvén fehér szint eredményez

'zíntévesztés akkor %n létre ha valamelyik szín érzékelő elem hibásan m5k%dik. 1érfiaknál

gyakoribb DE nőknél >,FE. Kr%kíthető. L%ld és a piros a leggyakoribb de a sárga és a barna

tévesztése is gyakori. 'zínvakság egyáltalán nem látnak színeket !sak formákat és fényeket.

3setek t%bbségében retett.

'zinesztézia:

#itka elenség. (a hangokat hall$nk akkor pl ahhoz képek vagy ízek társ$lnak. 3zeknek az

embereknek obb a mem"riá$k. )egváltozik az ember érzékelése.

2átás élesség:

'zemfelold" képességének is szokták nevezni, azt m$tata meg hogy két tárgynak milyen

távolságnak kell lennie egymást"l minimálisan hogy azokat két tárgynak láss$k. 3nnek a

maghatározására használák a lát"sz%get. Idő előrehalad tával romlik ez.

2át"tér:

1eünk és a szemünk mozgatása nélkül az a tér amit át t$d$nk tekinteni. -inok$láris látásttekintük alapnak += szemes látás )egkül%nb%ztetünk monok$láris lát"teret is amikor egy

szemmel lát$k a k%rnyezetet: 6ízszintes síkben ?@> fokot függőleges síkban FH fokot lát be.

-inok$lárisnál: vízszintes ?M> fok függőleges ??> fok. Idegrendszer feladata az egy darab

éles kép látása, retina azonos pontaira vetül a kép. 6iszont ha rendellenesség van akkor nem

kimondottan $gyanazon retina ponton elenik meg a kép azaz homályos lesz, ilyenkor az

egyik szem eltomp$l a másik domináns lesz és éles lesz a kép.

3lkül%nítük a k%zponti, perifériás, és mélységi látást.0%zponti látás az !sőlátás, mozgás tan$lás kezdeti fázisában van szerepe. &mikor ez

természetessé válik akkor ennek a k%zponti látásnak a elentősége !s%kken és a perifériás látás

kerül előtérbe. )élységi látás a mozgások kivitelezésénél sportmozgásoknál lesz elentős.

'zemgoly" mozgását @ db ideg mozgata F db egyenes, = db ferde. &karatlagosan és

akaratlan$l is mozg"síthat".

*$pilla szabályozza a beérkező fény mennyiségét. 'zimpatik$s és paraszimpatik$s hatásra is

megváltozik. 3mo!ionális érzésnél is változik a p$pilla. &kkmodá!i"s refle4 mikor távolranézünk akkor tág$l k%zelre nézésnél sz5kül a p$pilla.

Íz érzés receptorai:

hemo és kontakt re!eptorok. 0émiai anyagok lesznek az érzések, vizes k%rnyezet a nyál

lesz.


7/34

Szag receptorai:

'zagl" setek fogák fel az ingereket, szagl"hámban helyezkednek el. 0isebb a elentősége

mint az állatoknál. 9yorsan adaptál" érzékszerv.

)ozgás a külső k%rnyezet hatásaira fog létre%nni. )indent vagy semmit elve.

'ok helyen talál$nk k%zpontokat de nem mindegyik t$datos$l, az agykéregben mindig.

6égső k%z%s t v. pálya elve:

)inden mozgás a mozgat" egység m5k%désében nyilván$l meg függetlenül att"l hogy milyen

az őrző inger v. hol van a k%zpont gerin!velőben v. agyban.

1ontos az izmok aránya a kül%nb%ző mozgásokban.

Izom aktivitása függ:

- mozgások intenzitása: mozgásban résztvevő motoros egységek számát"l függ.

o ha nő az intenzitás t%bb motoros egység kap!sol"dik be de ez !sak akkor havan szabad motoros egység78mennyiségi %sszegzés v. N$antilis sz$mmá!i"

+mennyi motoros egység kap!sol"dik be azt határozza meg

o telesítmény fokozás másik m"da a motoros egységeken átf$t" ingerek számát

n%velük 78h$llám %sszegzés v. kontrak!i" sz$mmá!i"

Izom tevékenység formái:

- %sszehz"dás: izot"niás izomm5k%désnek tekintük, r%vidülnek az izmok a rost hossz

!s%kkeni fog, álland" t"n$s +dinamik$s- megfeszülés: izometriás izomm5k%dés, álland" rost hossz, nin!s r%vidülés, de

feszültség fokoz"dik az izomban +statik$s

3rőkifetés mértéke függ:

- rostok vastagságát"l izom élettani keresztmetszetétől függ

o rostok keresztmetszetének n%velése hypertr"fia

o rostok számának n%velése hyperplázia

'ar!omer áll:

- z vonalb"l melyekből filament$mok ind$lnak +aktin szálak, ezek k%z%tt vastag

filament$mok helyzkednek el melyek a miozionok lesznek

&niztrop területek: s%tét szín5ek =4 fényt%rés5ek, aktin és miozin szálak

Izotrop résznek: ahol !sak az aktin szálak vannak

méretük =.H7B mikrométer

(ossz$k nem álland", z vonalak távolsága határozza meg h %sszehz"dás elernyedés vagymegnylásr"l beszülnk +m vagy h vonal ahol !sak miozin van

(a egyes sar!omerek z vonal távolsága !s%kken akkor a t%bbié is.


8/34

Izomsetek vastagsága szélessége >.>H7>.?H mm, hosszságok néhány mm7=> !m is lehet

Izomsetek sokmagvak, sethártyát sar!olemmának hív$k, plazmáa sar!aplazma

D>E7a víz az izmoknak, t%bbi fehére, és apr" elemek

=>E fehérének ?/B része enzimatik$s fehérék +enzim: biokatalizátorok feladat$k az energia

felszabadítás, termelés

)aradék =/B rész izom felépítésére szükséges fehére aktin és miozin

&ktin: glob$láris fehére, kis g%mb%!%kből épül fel, fibrillális aktin = fehére !savarodással

hozza létre

)iozin: B egysége van: fe, vékony nyak, hossz farki rész

&ktomiozin kap!sola %ssze az aktinszálat és a miozint+ vastag filament$m a r%viddel

Ksszehz"dásra a nyal és a farok k%zti sz%g kisebb lesz +miozin fe b"lint

)iozin aktinhoz kap!sol"dásához sok energiára van szükség ehhez kell az &*7áz enzim,

azért felelős hogy az &*7ből legyen &A**#engeteg a ion is kell az izom %sszehz"dáshoz. *azsmirigy szabályozza a a7t, !s%kkenti

és a !sontokba raktározza

Ksszehz"dáshoz kell még tropomiozin fehére: vékony fehére szál ami a = akin sor k%zé

ékelődik, ez mellett van a troponin : a ionok megk%téséért felelős, troponin : r%gzítő

elem, troponin I: ellentése m5küdés5 a !7vel ennek segítségével engedi el egymást az aktin és

a miozin egység

sszási hipotézis: vastag és a vékony filament$m %ssze!sszik, vastag bekerül a vékony

k%zé, vagyis r%vidül az izomrost.

'ethártya és a kontraktilis elem k%z%tt van távolság k%z%ttük helyezkedik el egy hártya

rendszer itt találhat"k a a ionok, ahol gyorsan fel t$dnak szabad$lni a

szarkloplazmatik$sretik$l$mb"l és bekerülnek az izomba, sok enegrgia kell ahhoz hogy a

zsákrendszerbe maradanak a a ionok, aktív transzporttal visszal%kik őket. )5k%désre még

t%bb energia kell

Hormonális rendszer működése

1eed7ba!k +vissza!satolás:

?. hypothalam$s: o4ito!in, &A( termelődik itt

=. (ypophyzis: trop hormonok

B. perifériás mirigyek

(yphotalam$s setei szabályozzák a vér hormon kon!entrá!i"át. +negatívfeed7ba!k


9/34

Izomrendszer m5k%dése

• mozgat"szerv: vázizomzat+akaratlagosnagyobb intenzitás, hamarabb elfárad mint a

simaizom• belső szervek: simaizom+akaratlan• szívizom: folyamatos m5k%dés5, nem t$d$k irányítani, az %sszehz"dásokon lehet

pi!it változtatni

• paraszimpatik$s aktivitásra: !s%kken a p$lz$s, nagyerővel képes %sszehz"dni,haránt!síkolt izomsimaizom kedvező t$ladonságait egyesíti

• mozgat" szervrendszer aktív részei: izmok, inak • passzív részei: !sontok, szalagok, ízületek, ízületi tokok, por!ok • aktív: mozgásért felel, FH7H>E vázizomzat, testépítők, birk"z"k, slyemelők H>7HHE• szervezet minden típ$s aktivitása izomm$nkát igényel7pl.: légzés, pislogás, árás,

állás, szívizom %sszehz"dás, ülés• C4igénenergia: mozgás• energia: szénhidrát, zsír elégetése o4igénnel• ha nin!s elég o4igén, nem t$dnak lebont"dni, k%ztes anyag!seretermékek maradnak7

tesav• alapszint: o4igén igény ülés esetén• o4igén ad"sság: ha mozg$nk, kapkod$k a levegőt• szabályoz" rendszerOhormonideg r.• ha a mozgat" szervrendszert helyezzük előtérbe: szimpatik$s aktivitás• regenerál"felépítő folyamatok: paraszimpatik$s aktivitás• dinamik$s egyenslynak kell lennie a kettő k%z%tt• szervezet védi %nmagát a tlhaszolást"l7fáradtság

• kisebb az izomtevékenység, kisebb az alkalmazkodás• nagy t%meg5 a vázizomzat+sz%vettíp$s7folyadékterek, sok folyadékot fog megk%tni• folyadékterek változásával az edzettség megállapíthat", ill. edzettség kialakításában

átszik szerepet• légzőr., keringés, vérnyomás, hőszabályozás felődik az izomrendszer által k%zvetetten• izom nem t$d %náll"an m5k%dni7idegrendszer kell• mozgat" ideg7leszáll"pálya/e4trapiramidális/piramis/szemmozgat" pályákb"l fog

szállít"dni• kilépnek a gerin!velőből, k%zvetlenül haladnak az izomrostokhoz7informá!i",

ingerületadás78J3P#C)P'L0P2Q#I' 'LIJ&*'LI'• )37motoros egység vagy mozgat" egység• mozgat" idegrosthozzátartoz" izomrost/rostok • a mozgásokat a kp7i idegrendszer hozza létre, nin!s átkap!sol"dás a perifériánál• ? db idegrosthoz eltérő szám izomrost tartozhat7 pl. ? idegsetnéhány

izomsetOfinomabb mozgás+ szemmozgatás, mimikai izmok, kéz mozgásai• ? idegsett%bb száz izomsetO drvább mozgás

• (anghatásra elhz"d"m, odaford$lok, el$grok.• válasz a külső k%rnyezet ingereire: kezemet felkapom, ha repül felém valami• állatvilág: kaméleon• agykéregben találhat" agyidegei válnak t$datossá, ha addig nem $t el, nem lesz válasz


10/34

• refle4ív: kp7i idegrendszer, perifériás idegrendszer • &z inger a periféria fel%l halad a kp7i idegrendszerbe, a hőszabályoz" kp7ba. (a az

inger meghalada az ingerküsz%b%t átkap!sol. 2eszáll" pályarendszeren kereszül halad

a veretékmirigybe és elkezdünk izzadni• végső k%z%s pályaelv: minden mozgás a mozgat"egység m5k%désében nyilván$l meg

függetlenül att"l, hogy milyen az érző inger vagy hol van a kp.• sportol"knál fontos7érezze az izmot, ez t$datossá válon• izom aktivitása7mozgás intenzitása a mozgásban résztvevő motor egységek számát"l

függ.• mennyiségi %sszegzés: kvantilis sz$perá!i"7meghatározza mennyi motoros egység

kap!sol"dik be• h$llám %sszegzés: telesítményfokozás másik m"da, a motoros egységeken végig f$t"

ingerek számát n%velük.• izom víztartalma D>E, t%bbi fehére: ?/B7a enzimfehérék+biokatalizátorok7

felgyorsíták az anyag!sere folyamatokat, elengedhetetlenek • =/B7a izom felépítéséhez szükséges fehérék: szerkezetei fehérék7aktin/miozin• aktin: glob$láris fehére R R R R7aktin szála!ska• = aktin szála!ska %sszetekeredve: fibrilláris aktin78vékony filament$m• miozin: 78vastag filament$m• miozin feek %sszekap!sol"dnak az aktin szállal 78&0C)ICLIJ 0C)*23S• %sszehz"dás: miozin fe nyaka és farki része k%zt a sz%g !s%kken7 a miozin fe b"lint• &*7áz enzim: energia termelés +adezonin tri foszfát f%lszakít$k, energia felszabad$l• &7*7*7* 78 &7*7**• az &*7áz enzim: lehasíta a *7t7 &*78&A**•

nagy melegre/hidegre érzékeny illetve savas k%rnyezet esetén is +p( megvált.• a ion is kell az izom%sszehz"dáshoz

o vérben nagy mennyiség5 kal!i$m

nagyobb fizikai aktivitás78 t%bb a

• %nszabályoz" m5k%dés7feed ba!k me!hanizm$s, folyamatos visszaigazolás• B lép!sős• ?. hypothalam$s +lát"telep alatti rész7 idegsz%vetet alkot, szürkeállomány,

ne$roszekrá!i", &A(, o4ito!in• =. hypophysis7 trop hormonok7 periférián lévő mirigyek • B. periférián lévő mirigyek7saát hormon, véráramba $ttatás, vérben nő a hormon

kon!entrá!i"a• negatív feed ba!k: hormon kon!entrá!i", elzés a hipofízisnek, m5k%dés leállása

'porttevékenységek

• sokáig figyelmen kívül hagyták a hormonrendszert• hormonrendszer: edzésben nagy szerep, edzéshez val" alkalmazkodás• hormonális rendszer alkalmazkodása7genetika határozza meg milyen mértékben

áp!satorna feladatai:


11/34

• &z élőlények számára szükséges és folyékony anyagok felvétele• energia termelés, szervezet felépítése• alapanyag!sere: annak az energia mennyiségnek a megel%lése amely fenntartáshoz

szükséges energia mennyiségnek szüksége van a szervezetnek+nők kb ?@>> férfiak

?D>> k!al@>E hőszabályozásra megy elF>E szív vérkeringés gyermekeknél n%vekedés

ha az energia egyensly felbomlik hízásr"l illetve fogyásr"l beszélünk • előbél+ szá nyelő!ső gyomor• szában megkezdődik az aprítás emésztés szénhidrátoknak, nyál enzim7amiláz• gége zár"dik hogy ne a lég!sőbe menen a falat hanem a nyelő!sőbe, ha belemegy

mégis !s$klás t%rténik • le$t a táplálék a gyomorba ahol +gyomor: tág$lékony, izmos fal$ rendszer, védőb$rka

van hogy a sav ne mara ki a falát, savas ?7= ph $ralkodik a gyomorbano bonta:keményítőt, fehéréket aminosavvá, zsírokat

• k%zépbél+vékonybél

• vékonybélbe $t teles lebontás és felszívás• hasnyálmirigybe: kettős elválasztás mirigy

o inz$lin hormona: !s%kkenti a vér!$korszinteto glükagon: vér!$korszintet n%velio hasnyál: enzimeket tartalmaz tovább bonta a tápanyagok

• $t"bél+vakbél vastagbél végbélb• vastagbélben felszívás: víz, ásványi anyagokat ionokat illetve baktéri$mos bontás,

salakanyag ürítés

'záüreg

- táplálék megragadása ízlelése me!hanikai aprítás sikosítás falat képzés falat

továbbítás- nyál: napi kb ?.H l nyál

B pár nyálmirigy nyelv alatti, állkapo!s alatti, fült%mirigyvizet m$!int amlizt tartalmaz, keményítőt bonta

- az ízérzés re!eptorai az ízlelőbimb"k F alapíz: s"s, édes, savany, keser5

- emésztés a száüregbennyálamiláz, maltáz: szénhidrátbontás, de nem elentős78falat r%vid ideig tart"zkodik a

száüregben- feszívás nin!s a száüregben

de: egyes gy"gyszerek+pl. Jitromint mérgek alkohol felszív"dik a szá

nyálkahártyáán keresztül

9arat:

- az orrüreg felé nyitott de a lágy szápad le t$da zárni- felső részén vannak a fülkürt%k nyílásai+nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldala

k%zt- lefelé a nyelő7+hátrébbés lég!sőben+el%l folytat"dik78a falatnak el kell haladnia a

lég!ső felett, maga előtt rá!s$ka a lég!ső nyílására a gégefedőt.- szá nyálkahártyáa t%bbréteg5 el nem szar$sod" laphám


12/34

- száüreg baktéri$mokkal erősen szennyezett78védekezésnyálban baktéri$m %lő anyagok torokmand$lák+nyirokszervek

- a száüregnek a beszéd kialak$lásában is fontos szerepe van+nyelv, akak, áll!s!s7izmok tapadási helye, a kemény szápad harántredői,fogak

1ogak+dentes:

- => db tefog+dentes de!id$i @7M h"napos kort"l @ éves korig elennek meg- B= db marad" fog +dentes permanentes @ év k%rül kezdenek megelennimetszőfogak szemfogakat %rlők

- b%l!sességfogak nem mindig egyenesen nőnek ki az ínyből ebből lehetnek problémák - a fogak felső áll!sontba és az állkapo!sba r%gzülnek, beágyazodással illetve

beékelődéssel- fogkorona: zomán! egysége van ami boríta a fogat, sima felszín5 fényes anyag

dentin állomány: zomán! alatt van ebben üregrendszert talál$nk ami tartalmazza az

ereket idegeket- foggy%kér: !ement állományb"l van

Jyelő!ső+esophag$s

- a garat és a gyomor k%z%tt =H7B> !m áthalad a mellüregen és átfra a rekeszt- perisztartik$s mozgása van és ezzel továbbíta a falatot- felépítése: a bél!satornában mindenhol simaizom réteget talál$nk

belül nyálkahártya+hám k%tősz%vet izomkiebb k%tősz%vetk%rk%r%s izomréteghosszanti izomréteg

k%tősz%vetlegkív5l sav"s hártya7segíti a szervek elmozd$lását

9yomor+ventri!$l$s

- feladat:tárolás, előemésztés, adagolás keverés, baktéri$m%lő reak!i"

kialakítása,vérképző faktor termelés, korlátozott mértékben felszívás- rekesz alatt, bal oldalon találhat"- megkül%nb%ztetünk nagy g%rbületet illetve kisg%rbületet ez a telítettség érzését segíti,

informá!i"t küld a k%zponti idegrendszer felé- k%zépbél steril- gyomor nyálkahártya s"savat termel78 gyomornedv pha ?7=

ez a gyomor sav+napi =7=.Hl aktivála a pepszinogént78pepszin alak$l ki belőle,

fehérék bontásáért felelős- folyékony tefehérét a kimozin enzim ki!sapa78tovább marad a gyomorban- a nyálamiláz mindaddig bonta a keményítőt amíg a kémhatás belül is savassá nem

válik+elentős zsírbontás sin!s a gyomorban- a gyomrot belül m$!intartalm nyálka védi az %nemésztéstől- tartalmát perisztartik$s mozgás továbbíta a vékonybélbe78megfordítása a hányás

- bizonyos anyagok már itt felszív"dnak víz s"k alkohol egyes gy"gyszerek mérgek

6ékonybél+intestin$m ten$e

- @7M méter hossz átmérőe B7H !m szélesen kanyarg" h$rkokat képez


13/34

- B fő része van:patk"bél, epésbél,nyombéléhbél

!sípőbél

- feladata az emésztés és a felszívás- kémhatása enyhén lgos ph D- emésztőnedvek: máb"l hasnyálmirigyből és a vékonybél faláb"l- bélnedv: naponta kb ?l

mind a F szerves anyagot bonta +lipáz maltáz erepszin n$kleáz78a makromolek$lák

alapegységeikre bomlanak - felszívás a bélbolyhok mikrobolyhos hengerhámán keresztül+felület n%velés- monogli!erid és zsírsav aktív transzporttal a nyirokkeringésbe kerül78vér - emésztés a vékonybélben

patk"bél hámsetei hormonokat termelnek: emésztés minél inkább végbemenenenterogasztron:leállíta a gyomor mirigyeinek m5k%dését, gyomor nedv termelésben segít,

megakadályozza a l$gosodást, ne termelen t%bb s"savat, leállíta a gyomor

perisztartikáát és megindíta az ind$liz termelést78 !s%kkenti a vér!$korszintet

szekretin:serkenti a hasnyál termelését, fokozza az inz$lin elválasztást78vérbe kerül az inz$lin

fontos lesz a lebontás folyamán mert tápanyagokat $ttat$nk a vérbe pl !$krot amit el

kell $ttatni a setekhezkole!isztokinin:epeh"lyagot %sszehzza, epetermelés, hasnyál termelés, epe bonta a zsírokat kisebb

részekrefehérék7aminosavak lesznek szénhidrátokb"l7 egyszer5 !$krok

zsírok7 zsírsavvá gli!erinné- felszívás: bélbolyhok falán keresztül t%rténik, tápanyagok a bélbolyhok vénás üregébe,

zsírsav és a gli!erin a nyirokerekbe kerülnek gy"gyszerek mérgek felszív"dhatnak a vékonybélben

)á+hepar

- ?H>>7?D>> gramm t%meg5,nagy mirigyünk a hasüreg felé , nagyrészt obb oldalán =

lebenyből áll, normál méret esetén nem halada meg a obb bordaív vonalát

- feladata:küls% elválasztás mirigy78epeanyag!sereszerv,méregtelenít, lebonta a vvt7t , glikogénraktár,fontos szerepe a zsírok

lebontásában, képzésében, átalakításában,vér széri$m fehérét képzi, magzati életben

vérképző szerv- als" részén epeh"lyag, ami a má által termelt epét tárola, tizedére t%ményíti és a

patk"bélbe ürit7 hasnyálmiriggyel k%z%s !s%v%n- epefesték: hemoglobin vastartalmának kivonásakor keletkezik sárgás vizelet és széklet

színe

- portális keringés: kettős vérellátás, a mákap$n belép a má saát verőere+!sak amász%vet táplálására szolgálkap$visszér más szervek vérét viszi a mába

- a kap$visszér ra kapillárisokra ágazik, mad ismét egyre nagyobb ereket alkot- mákap$ képletei:

vena portae


14/34

arteria hepati!ad$et$s hepati!$s mávezeték epét szállítnyirokerek, idegek

- málebenyke: hasáb alak keresztmetszete hatsz%glet5lebenykékbe vannak a másetek nagy mag , gazdag 3#, sok mitokondir$m, gazdag

enzim készletmásetek k%z%tt !satorná!skák amik %sszegy5tődnek

(asnyálmirigy +pan!reas

- M>7D> g hasüreg felső részén találhat" kettős elválasztás mirigy- külső elválsztás: hasnyál78 emésztőenzimek +lipáz amiláz tripszin n$lekáz- belső elválaszatás: langerhans7szigetek 78inzl$lin alfa setek78gl$kagon- hasnyál az epével k%z%sen a patk"bélbe kerül- kettős elválasztás mirigy:

külső hasnyál enzimei: tripszin fehérebontás, amiláz szénhidrát, lipáz zsír, kollagenáz

elasztás k%t%sz%vet, n$lekáz n$kleinsavak belső78langerhans szigetek seteinek hormonai: alfa setek, bétasetek

-első elválasztás +endokrin mirigyek:

testünk váladéktermelő szervei a mirigyek

aszerint hogy váladék$k hogy ürítik megkül%nb%ztetünk:

- külső elválasztás mirigyeket- belső elválasztás mirigyeket

Jem rendelkeznek kivezető !sővel78 termékeiket k%zvetlenül a setk%z%tti térbe ürítik78 akapilláris és nyirokhál"zaton keresztül a vérkeringésbe $tnak78 a vér szállíta a !élszervhez

(at"anyag$k a (C#)CJ

szoros kap!solatban állnak a vegetatív idegrendszerrel+ne$roendokrin rendszer

-iztosíták a szervek együttm5k%dését, szabályozzák a belső k%rnyezet álland"ságát

+homeosztázis, k%zponti szerepet átszanak a n%vekedésben és érésben, a magatartás

szabályozásában és fafenntartásban

Jem minden belső elválasztás mirigy áll mirigyhámb"l.-izonyos idegsz%vetnek is lehet belső elválasztás m5k%dése +hypotalam$s, hypohysis háts"

lebenyem tobozmirigy

Je$roszekré!i":

- minden idegset termel bioaktív anyagokat az ingerület átadásához

+ ne$rotranszmitterek- ne$roszekré!i"r"l akkor beszélünk, ha az idegsetek a4ona a termelt bioaktív anyagot

a vérkeringésbe $ttata

- a ne$rohormonok az idegset végződésétől távol eső setekre hatnak *azsmirigy +gland$la thyroidea:

- legnagyobb belső elválasztás mirigy- t%mege kb =>7@>g- a gége két oldalán és elülső részén helyezkedik el


15/34

- nevét a pazspor!hoz +!artilago thyroidea val" k%zelségéről kapta- obb és bal lebenyből áll- barnásv%r%s, d$doros felszín5, kétréteg5 k%tősz%veti tok boríta78 a tok rétegei k%zé

ágyaz"dnak a mellékpazsmirigyek - (ormonai:

o ti"dtrionin+B: B molek$la "d tireoglob$linhoz +fehére k%tődik, erősebb

hatás hormono tetra"dtrioin, tiro4in +F: szintén "dtartalm aminosav, nagyobb

mennyiségben van elenhatásaik:

fokozzák a szervezet o4idatív anyag!seréét78 alapanyag!sere nő fokozzák a légzést fokozzák a szívm5k%dést és keringést serkentik a fehérék, zsírok, szénhidrátok bontását szükségesek a magzat idegrendszerének felődéséhez, később

n%vekedéséhezo 0al!itonin: !s%kkenti a vér a7szintét, fokoz"dik a a !sontokba val"

beépülése- *azsmirigy hyperf$nk!i":

-asedoT7k"r: soványság, kézremegés, idegesség, kidülledő szem, szapora szívverés- *azsmirigy hypof$nk!i":

o magzati életben kretenizm$s szellemi visszamaradottság, anyag!serezavarok,

aránytalan t%rpen%vés: r%vid végtagok, normál t%rzso felnőtt korban78 !s%kkent anyag!sere, my4oedema hormon adagolásával "l

kezelhető, karbantarthat"

)ellékpazsmirigy:- a pazsmirigy k%tősz%veti tokában ágyaz"dva helyezkedik el- a lebenyek háts" részén F db kb. Dmm átmérő5 kis mirigy- hormonai:

o parathormon: a szervezet a és * forgalmát szabályozza78n%veli a vér a7

szintét, aktivála a !sontlebont" seteket + oszteoklasztoka7ion szerepe:

véralvadásban k%ztianyag!serében !sontképzésben normális ideg7izom ingerlékenység fent tartása

parathormon hiányában a vér a7szinte !s%kken78 erősen nő a motoros idegek

ingerlékenysége78 izomg%r!s%k +tetania78halál

(asnyálmirigy:

- kettős elválasztás mirigy:o külső78hasnyál: enzimei:

tripszin+fehérebontás amiláz+szénhidrátok

lipáz+zsír kollagenáz, elasztáz +k%t%sz%vet n$kleáz +n$kleinsavak

o belső78 langerhans7 szigetek: alfa és béta setek - hormonai +langerhans7szigteké:


16/34

o gl$kagon: alfa setek termelik emeli a vér!$korszintet: a mában lévő glikogént !$korrá alakíta,

!s%kken a !$kor elégetése a setekben, fokoz"dik az aminosavakb"l7

!$kor átalak$láso inz$lin:

béta setek termelik

!s%kkenti a vér!$korszintet: a mában fokoz"dik a vér!$kor glikogénátalak$lása, a setekben nő a !$korfelhasználás, fokoz"dik a

szénhidrátok zsírrá alakítása a setek !sak inz$lin elenlétében képesek felvenni a !$krot

+kivéve:idegseto gasztrin:

a gyomor s"savelválasztását fokozzao szomatosztatin:

gátola a n%vekedést

Jemi mirigyek +gland$lae se4$ales:

- az ivarsetek termlésén kívül belső elválasztás m5k%désük is van- másodlagos nem ellegek kialak$lásában átszanak szerepet: testalkat, nemre ellemző

szőrzet, hang mélység stb.- (ere +testis:

o tesztoszteron: 2eydig7setek termelik +here!satornák k%z%tt másodlagos nemi ellegek kialakítása fokozza a fehéreszintézist

- *etefészek +ovari$m:o tüszőhormon, %sztrogén:

9raaf7tüsző termeli hatással van a méh nyálkahártyáára +regenerár!i", proliferá!i"s fázis U

!ikl$s első fele gátolák a primer tüszők érését + gátola az 1'( termelődését U

hypophysis elülső lebenye másodlagos nem ellegek kialak$lása

o sárgatesthormon, progeszteron:

hat a méh nyálkahártyáára +szerkré!i"s fázis7 a !ikl$s második fele gátola az 2( termelését U agyalapi mirigy elülső lebenye serkentik az emlő mirigyállományának felődését

se!semőmirigy +thym$s:

- p$ha tapintás, két lebeny5, k%tősz%vetes szerv az elülső gátorüreg felső részében +a

szív bázisa f%l%tt- szül%ttekben ?>7?Bg78 H7?> éves korig a kétszeresére nő78 serdülőkorban

visszafelődik78 felnőttkorra !sak zsíros, k%tősz%vetes maradványa- 1eladata:

o a szervezet imm$nreak!i"iban átszik szerepeto hormona serkenti a fiatal szervezet n%vekedését, gátola a nemi mirigyek

m5k%dését

)ellékvese +gland$la s$prarenalis:


17/34

- két vese felső p"l$sán, sapkaszer5en elhelyezkedő, háromsz%g alak szerv- a vesékhez sem m5k%déstanilag, sem felődéstanilag nin!s k%zül- kívül élénksárga kéregállomány + !orte4- belül barnás velőállomány +med$lla- a két rész felődéstanilag, m5k%déstanilag és szerkezetileg is kül%nb%zik - kéregállomány: három rétege van

o külső: gomolyagos réteg + zona glomer$losa 78 mineralokortikoidokat állíta

előo k%zépső: k%teges réteg + zona fas!i!$lata 78 glükokortikoidokat állíta előo belső: hál"zatos réget + zona reti!$laris 78 androgéneket állíta elő

- mineralokortikoidok:o legismertebb az aldoszteron: renin7angiotenzin7aldoszteron rendszer részeo a szervezet s" és vízháztartását szabályozza: hatására fokoz"dik a Ja

visszaszívása a vese!satornáb"l78 a vér Ja kon!entrá!i"a nő78 nő a vesében

a víz visszaszívása78 nő a vérnyomáso fokozzák a setoszt"dásto elősegíti a gy$lladásos reak!i"kat

- glükokortikoidok:o legismertebb a !ortisolo a fehére, zsír, és szénhidrát anyag!serében átszik szerepet: n%veli a

vér!$korszintet, fokozza a !$korfelépítést +fehéréből és zsírokb"lo fehérebont" hatásak o gátolák a setoszt"dást és a gy$lladásos folyamatokat78fontos gy"gyszerek:

gy$lladásokra anaflia4$ás7allergiás reak!i"kat gátolák imm$nrendszer m5k%dését is blokkolhaták le$kémiában gátolák a setoszt"dást

- androgének:o elsősorban férfi nemi hormonok +dehidroepiandrosztreronkevés %sztrogéno szerepet átszanak a nemi m5k%désbeno a férfi nem ellegek kialakításában illetve fenntartásábano a nőknél a női nemi hormonok gátolák78 ha mennyiségük !s%kken78szakáll,

ba$sz- velőállomány:

o szimpatik$s idegrendszer irányítása alatt m5k%dnek o hormonai: katekolaminok: adrenalin, noradrenalin

a szervezet alkalmazkodásában átszanak szerepet idegrendszerben elsősorban noradrenalin, hormonrendszerben inkább

adrenalin szabad$l fel szívm5k%dés gyors$l erek sz5külnek +kivéve a koszorsartériák vérnyomás emelkedik légzés gyors$l, bron!h$sok tág$lnak nő a vér!$kor szint +fokoz"dik a glikogén lebontása a mában stressz hatására elentős adrenalin kerül a vérkeringésbe ha a stressz tart"san fennáll78fokoz"dik a glükokortikoidok termelése

is

obozmirigy+!orpi$s pinealie

- k%ztiagy és a k%zépagy határán elhelyezkedő bors nagyság szerv- m5k%dése részben tisztázatlan


18/34

- szerepet átszik a korai p$bertás megakadályozásában- a szervezet napi ritm$sát is szabályozza- az imm$nrendszer m5k%désében is szerepe van

&gyalapi mirigy +hypophysis:

- !seresznye nagyság szerv az agyalapon, az ék!sont g%drében- nyelével kap!solatban áll a k%ztiaggyal- a belső elválasztás mirigyek vezére- felődéstanilag két része van:

o elülső lebeny +adeno7hipofíziso hát$ls" lebeny +ne$ro7hipofzis

- a hypotalam$s folytatása a ne$ro7endokrin rendszer része78 ne$rohormonokat

+gonadotrop, releasing hormonokat termel78 ezek a ne$roszekrét$mok szabályozzál a

ne$ro7hipifízis hormontermelését- portális keringés- elülső lebeny hormonai:

o '(, szomatotrop hormon, n%vekedési hormon !sontok hosszn%vekedését biztosíta

fokozza a fehéreszintézist n%veli a vér!$korszintet '( tltermelődés gyermekkorban78"riásn%vés +gigantsm$s '( tltermelődés a n%vekedés befeezés $tán78 végrészek n%vekedése

+ar!omegalia, terhességi ar!omegális '( !s%kkent termelés78 arányos t%rpen%vés hypophyser t%rpe78

pazsmirigy eredet5 t%rpe aránytalano '(,tireotrop hormon

serkenti a pazsmirigy m5k%dését78fokozott B, F termelés

a B, F negatív feedba!k révén gátola a '( termelést78 fiziol"giásegyensly

o &(, adrenokortikotrop hormon: serkenti a mellékvese kéregállományának hormontermelését a termelőd%tt mellékvesehormonok szinte gátola az &( termelését

o 1'(, follik$l$szstim$lál" hormon: gonadotrop hormon a petefészekre hat: megindíta a primer tüsző érést, biztosíta a 9raaf7

tüsző kialak$lását

a tüsző által termelt %sztrogén biz. szint felett gátolák az 1'(termelését +negatív feedba!k

o 2(, l$tenizál" hormon: gonadotrop hormon hatására bek%vetkezik az ov$lá!i" és kialak$l a sárgatest progeszteron gátola az 2( termelést

o I'(, intersti!iális seteket stim$lál" hormon: gonadotrop hormon az 1'(7nak megfelelő hormon a férfiakban p$bertánst"l termelődik megindíta és fenntarta a hímivarsetek termelődését hatása !sak a tesztoszteron elenlétében val"s$l meg78 fokozza a

tesztoszteron termeléséto *#2, prolaktin, laktotrop hormon

szülés $tán megindíta és fenntarta a teelválasztást


19/34

szerepe lehet az anyai %szt%n kialak$lásában és fenntartásában is- hát$ls" lebeny, ne$ro7hipofízis:

&z itt találhat" hormonokat a hypotalam$s setei termelik +ne$roszekré!io78 a nyélen

keresztül le$tnak a háts" lebenybe és ott raktároz"dnak

o &A(, antidioretik$s hormon, vazopresszin fokozza a vízvisszaszívást a vese!satornákba78 a szervezet s"7és

vízháztartásának fenntartását szabályozza vérnyomást emelio o4ito!in:

a terhes méh %sszehz"dását válta ki78szülés a terhesség alatti magas progeszteronszint gátola az o4ito!in hatását,de

a szülés előtt a progeszteron hirtelen !s%kken78o4ito!in érvényére $t fáásgyengeség esetén gy"gyszer szülés $tán elősegíti a te ürülését szerepe lehet az anyai %szt%n, a gondoskod" magatartás kialak$lásában

Vizeleti szervek:

1eladat$k szerint:

- vizeletkiválaszt" vese- vizeletelvezető hgyvezeték hgy!ső- vizelettárol" hgyh"lyag

6ese+ren:

- bomlástermékek kiválasztása- vízből és vízben old"d" anyagokb"l vizelet +$rina képződik - m5k%dése %sszetett:

o kiválaszta a fehére anyag!sere végtermékeit +$rea, hgysav, kreatinino szabályozzák a szervezet s"7 és vízháztartását, ( ion kon!entrá!i"áto renint termel +vérnyomásemelő

- v%r%sesbarna hab alak páros szerv- ?>7?= !m hossz H7@ !m széles ?B>7=>>g- SII. hát és I. és II: ágyék!sigolya magasságában helyezkedik el +obb vese egy ki!sit

leebb

- vesekap$ + hil$s renalis: a vese k%zépső harmadában, medialisan a vese erei, idegei ésa kilépő hgyvezeték +$reter láthat" itt.

- vese%b%l +sin$s renalis: a vese kap$ befelé egy lapos zsákszer5, zsírral kit%lt%tt

üregbe vezet- a veséket három tok boríta:

o belső rostos tok +!aps$la fibrosao k%zépső zsíros tok + !aps$la adiposao külső vesep"lya +fas!oa renalis

- a veséket r%gzítik az erek, a zsíros tok, a vesep"lyahasüri nyomás- k"ros soványság esetén lefelé mozd$lnak +vándorvese78 megt%rheti a hgyvezeték

lef$tását- hosszmetszetük%n elkül%nül:

o vizeletkiválaszt" veseparen!hynao vizeletgy5tő rendszerek +vesekap$, vese%b%l, vesekelyhek, vesemeden!e


20/34

veseparen!hyna két részből áll:

o kéregállomány: szem!sézettségét a veseteste!skék és a kanyar$latos !satornák

okozzák o velőállomány: hosszanti !síkoltságát a benne f$t", vesekelyhekbe nyíl"

hgy!satorná!skák okozzák - a kéreg ívszer5en k%rülveszi a velőt, a két egység nem kül%nül el élesen a kéreg

oszlopszer5en benyom$l a velőbe, vesepriamisokat alkot- egy vese átlag B> vesepiramisb"l áll78 hármasával négyesével !s!saik tehát

%sszef$tnak7V vesepapillék78 vesemeden!e kelyhébe nylnak - a vese finomabb szerkezete: nephron

o a nephron a kiválasztás m5k%dési egységeo ?7?.H milli" vesénkénto a nephronok kisebb egységekre tagolhat":

veseteste!ske vagy )alpighi teste!ske:• haszálérgomolyag +glomer$l$s• -oTman7tok

vese!satorna + t$b$l$s• elsődleges kanyar$latos !satorna• (enle7ka!s• másodlagos kanyar$latos !satorna• %sszek%tő darab

o )alpighi teste!ske: kéregállományban helyezkedik el kb =>> $m átérő5 benne kb. B> h$rokb"l áll" glomer$l$s az ereket k%rülveszi a kettős fali -oTman7tok +fali lemez, zsigeri

lemez a -oTman tok érp"l$sán bevezető+afferens és kivezető +efferens erek

lépnek be és ki a vizeleti p"l$snál kezdődik a kanyar$latos !satorna7rendszer a malpigh. testben t%rténik a sz5rés +filtirá!i" a glomer$l$son belüli vérnyomás D7W kpa +kb.@> hgmm7 viszonylag

magas + az elvezető artéria l$mene sz5kebb, mint az odavezetőé78

bérplazmát a -oTman7tok üregébe préselni

ezzel szemben a vér kolloidozmotik$s nyomása B,H kpa78 a vért azérpályán belül akara tartani

a vesetokon belüli nyomás kb ?.H kpa78 szintén vérnyomás ellen hat filtrá!i"s nyomás: ezek eredőe, B7F kpa78 ennek hatására a plazma egy

része a )alphi test üregébe $t fiziol"giás állapotban !sak a kis molek$lat%meg5 plazmaalkot"k $tnak

át a filtrát$mba- a vesékben naponta ?D>l elsődleges vizelet +sz5rlet keletkezik - sokk78 vérnyomásesés7 !s%kken a sz5rlet vagy meg is sz5nik78 an$ira gy$lladásban,

terhelésre nő a glomer$l$s permeabilitás78 fehére és vérvizelés- a vese!satornák kanyar$latos !satornáiban t%rténik a visszaszívás+ reabszorp!i" és a

kiválasztás +szekré!i":


21/34

o J& és vízvisszaszívás: a J& aktív transzporral, passzívan k%veti a víz

visszaáramlásáto a víz kb. D>E7a már az elsődleges kanyar$latos !satornáb"l visszaszív"dik a

visszaszívást szabályozza: &A(: +hypotalam$s78hypophísis háts" lebeny78n%veli a distalis

kanyar$latos !satorna premabilitását a vízre nézve78 nő a

vízvisszaszívásdiabates insipi$dis: !s%kkent &A( term.78sok vizelet78 folyamatos

szomság

kezelése: szarvasmarha agyalapi mirigyének háts" lebenyét száríták,

portíták78orron felszívni +orr!sepp78 nyálkahártyán felszív"dik,

aldoszteron: +mellékvesekéreg7zona glomer$losa: n%veli a vérnyomástha a nephron glomer$l$sában !s%kken a vérátáramlás78renint termel

vérnyomás emelkedése78 visszaállíta a filtrá!i"s nyomást

- vizelet +$rina:o ellegzetes szag, szalmasárga78 függ a s5r5ségtől faslya átlagos

folyadélfelvételnél ?>>B7?>F> k%z%tti pha F,H7D7Ho a vizelet tartalmaz:

vizelet, ásványi s"kat +főleg Jal7t, kreatint, karbamidot +fehére

anyag!sere bomlásterméke, hgysavat +n$kleinsav anyag!sere

bomlásterméke $robilinogént +hemoglobin anyag!sere

bomlásterméke, egyéb anyagokato a vizelet fiziol"giás k%rülmények k%zt nem tartalmaz:

fehérét +alb$mint, gennyet, vért, !$krot, bilir$bint

Vizelet vezető és tároló rendszer:

- (gyvezeték +$reter: vesemeden!ét a hgyh"lyaggal %sszek%tő kb. B>m !m

hossz, F7@ mm átmérő5 , izmos fal$ !ső, a vizeletet szakaszosan továbbíta- hgyh"lyag +vesi!a $rinaria:

o páratlan izmos fal t%mlő a kismeden!ében + üres állapotban a symphysis

m%g%tt talál$ko 5rtartalma fiziol"giásan @>>7M>> ml78 B>>7BH> ml telítettség felett vizelési

ingert vált kio a két hgyvezeték a h"lyag háts", als" részén száadzik, a hgy!ső az als" ,

elülső részéről ind$l78 előny%s, mert a h"lyag telődésekor nem változik ezek

helyzeteo a hgy!ső belső zár"izma +sima akarat$nkt"l függetlenül, refle4esen zár külső

zár"izma +haránt!síkolt akarat$nkt"l függően m5k%dik

- hgy !ső+ $retherao a vizeletelvezető rendszer $tols" szakaszao nemenként eltérő a felépítése, nagyságao férfi hgy!ső:

h"lyag fenekétől a makk végéig kb. =H !m


22/34

a düllmirigyet átfr" szakaszába %mlik = oldalr"l az ond"vezetékbe és

az ond"h"lyag kivezető !s%ve a düllmirigy kivezető !s%vei a gáti szakaszon van az akaratlagos zár"izom

o női hgy !s" kb B7F !m hossz hüvellyel párh$zamosan f$t

- vizelet ürítés me!hanizm$sao refle4es folyamat, ami bizonyos mértékben akaratlagosan befolyásolhat"o a h"lyag falában re!eptorok, refle4i"k%zpont a gerin!velő als" szakaszábano h"lyagfeszülés78 re!eptorokban ingerület78 refle4k%zpontba78 érzőpályán

kereszt5 az agykéregbe $t az ingerület, t$datos$l a vizelési inger78 válasz7

reak!i": a h"lyag simaizomzata %sszehz"dik, a hgy!ső zár"izma elernyed78

vizeléso ez akaratlagos szabályozás képessége tan$lt viselkedés +szoktatással, ?7= éves

k%rül alak$l ki

z idegi sza!ál"ozás

7 életfolyamataink irányítása

7 a k%rnyezeti hatásokhoz val" alkalmazkodása érdekében +reagál$nk azokra

7 a szervrendszerek m5k%désének %sszhanga érdekében

7 m"dai/típ$sai:

7 vezérlés

7 egy irány informá!i"áramlás

7 !sak el megy a k%zpontb"l a !élszerv felé

7 nin!s visszaelzés/vissza!satolás

+nem t$da a k%zpont a beavatkozás hatékonyságát

7 pl. egyedfelődésben a szervek kialak$lása vagy a teelválasztás

7 szabályozás

7 két irány informá!i"áramlás

7 el megy a k%zpontb"l a !élszerv felé

7 visszaelzés megy a !élszervtől a k%zpont felé

7 a k%zpont értesül a beavatkozás hatékonyságár"l

7 lehet m"dosítani a további eleken

7 típ$sai:

jel

köz o célsz

jel

célszköz o

visszajelz


23/34

7 hormonális szabályozás

7 idegi szabályozás

7 van k%zpont +k%zponti idegrendszer: agyvelő ésgerin!velő

7 !élszervek +pl. gyomor

7 idegsz%vet szállíta a elet

7 a el ingerület +Xelektromos elY

7 a el !sak a !élszervhez $t el

7 gyorsan kifeti a hatását +gyorsan m5k%désbe lép

7 a hatása gyorsan megsz5nik +ha nin!s el, nin!sreagálás

7 inger: olyan hatás, ami válaszreak!i"t vált ki a szervezetből

7 sokféle típ$s lehet:

7 me!hanikai +me!hano

7 fény +foto

7 hő +termo

7 elektromos +elektro

7 kémiai +kemo

7 refle4ív: re!eptor → érzőidegset → k%zpont→ mozgat idegset → effektor

7 inger hatására ingerület +Xelektromos elY keletkezik a re!eptorban +spe!iális

idegsetben

7 pld. fotore!eptor

7 az ingerületet az érzőidegset bevezeti a k%zpontba

7 a k%zpontban kialak$l a válasz

7 a mozgat"idegset vezeti vissza a végrehat" szervhez +effektorhoz

7 izomhoz

7 mirigyhez köz ont


24/34

7 idegsz%vet

7 idegset +ne$ron

7 settest +nylvány nélküli rész

7 nylványok

7 dendrit +r%videbb

7 ingerületet felfog, átvesz +a settest is

7 a4on +hosszabb

7 ingerületet továbbít

7 ingerületet átad +végfá!ska területén

7 elágaz", nagy felület5

7 támaszt"set +gliaset

7 b$rkolák a hosszabb nylványokat

7 a b$rkolat %sszessége: velőshüvely +emiatt gyorsabban szállít, mintha

!s$pasz lenne

7 a4on velőshüvely: idegrost

7 a végfá!ska velőshüvely nélküli

mozgatóidegserz!idegsejt

válaszreakcióinger efektorrece tor

" neuron sejttestben sejtmag#karion, nukleusz$ talál%ató& 'ztsejtmag%árt(a bor)tja, ami 2rteg*, +-+ biológiai membránalkotja& " sejtmagban lv!magan(ag jelent!s rszerk)t! an(ag, ami nukleinsav&'z a ./ s 0./ irán()tja azlet1ol amatokat esetle es

"z idegsejt citolazmáját 3 a sejttest, a dendritek s az a4on ter5letn is - vkon( srugalmas sejt%árt(a bor)tja& 'z eg( biológiai membrán, ami el%atárol, s )g( vd, de ssze iskt a krn(ezettel, %iszen rajta kereszt5l an(ag1orgalom zajlik& 'z eg( akt)v sejtszervecske#sejtorganellum$& " neuronban citolazma #sejtlazma adja a sejt alaállomán(át& 'z eg(oldalt, ami oldószerb!l #v)z$ s oldott an(agból áll& 'z utóbbi le%et szervetlen #l& ásván(i


25/34

7 idegrendszer

7 k%zponti idegrendszer

7 agyvelő

7 gerin!velő

7 szürkeállomány +ne$ronok settestei

7 fehérállomány +idegrostok 7 pályák

7 k%rnyéki idegrendszer

7 idegek +idegrostok

7 d!ok +ne$ronok settestei

7 gerin!velő

7 a gerin!!satornában foglal helyet

7 nem t%lti ki telesen

7 az ágyéki !sigolyák magasságában véget ér

7 kap!sol"dik az agyvelőh%z +az %regly$k területén

7 részei:7 belül szürkeállomány

7 kívül fehérállomány

7 vezetik fel az agyba az ingerületet

7 vezetik le a válaszingerületet a gerin!velő és a szervek felé

7 gerin!velői idegek

7 a k%rnyéki idegrendszer részei

7 B? pár

7 !sigolyak%zti ly$kakon lépnek ki

7 kevert idegek

7 érzőrostok

7 mozgat"rostok

7 agyvelő

7 az agykoponyában foglal helyet

7 agyt%rzs


26/34

7 a két állomány nem válik el élesen egymást"l

7 elsődleges k%zpontok

7 szívm5k%dés

7 vérkeringés

7 légzés

7 táplálkozás

7 m5k%dést %sszehangol" részek

7 agyidegek lépnek ki a területéről

7 a k%rnyéki idegrendszerhez tartoznak

7 ?= pár van

7 érző idegek +pld. lát"7, hall"7 és szagl"ideg

7 mozgat" idegek +pld. szem7 és nyelvmozgat"ideg

7 kevert idegek +pld. bolyg"ideg: a mell7 és ahasüregi szervekhez

7 nagyagy

7 két féltekéből áll

7 a kérges test kap!sola %ssze a kettőt

7 a felszíne nem sima

7 hasadékok +nagyobbak

7 barázdák +kisebbek

7 tekervények +kidomborodások

7 nagyagykéreg: szürkeállomány

7 az emberi agy ?>> md idegsetének ?>7?HE7a itt van

7 fehérállomány

7 a kéreg alatt

7 magok vannak benne +ezek idegset7!soportok

7 kisagy

7 két féltekéből áll

7 az agyt%rzzsel szoros kap!solatban áll

7 feladatai:

7 egyenslyozás


27/34

7 mozgáskoordiná!i"

7 nagyagy szürkeállományának részei

7 érzők%zpont

7 az érzékszervek felől kap informá!i"t

7 sok kis set sok kap!solattal

7 mozgat"k%zpont

7 vázizmainkat m5k%dteti

7 sok piramis alak setek

7 ezeket %sszek%tő részek +ebből van nagyon sokZ

7 érzékszervek

7 ingerekre érzékeny re!eptorsetek vannak bennük +kiegészítő szervek

7 minden ingernek megvan a saát re!eptorsete

7 annak az az adekvát ingere

7 arra az ingerre a legkisebb az ingerküsz%be

7 a legkisebb inger, ami ingerületet vált ki

7 hatására ingerület keletkezik 7 a k%zpontban érzet alak$l ki

7 bőr

7 re!eptorai:

7 tapint"érzékelő

7 nyomásérzékelő

7 fádalomérzékelő

7 hidegérzékelő

7 melegérzékelő

+ezek k%zül sok a belső szervekben és a vázizomban is van

7 helyzetérzékelő szerv

7 belső fülben van

7 labirint$szserv

7 félk%r%s íváratok

7 lass$lást és gyors$lást érzékelik


28/34

7 folyadékmozgás ingerli a me!hanore!eptorokat

7 t%mlő!ske és zsáko!ska

7 a fe helyzetét érzékelik

7 mészkristályok ingerlik a me!hanore!eptorokat

7 hallás szerve

7 levegő hangrezgései

7 dobhártya megrezeg

7 hall"!sonto!skák megrezegnek

7 k%zépfülben vannak

7 B pár van

7 kalapá!s

7 üllő

7 kengyel

7 megrezeg a belső fül !sigáában lévő alaphártyafolyadékh$llámok miatt

7 a re!eptorok hozzáérnek a fedőlemezhez

7 ízlelőre!eptorok

7 nyelven vannak

7 F alapíz van:

7 édes +nyelvhegy

7 s"s +oldalt7elől

7 savany +oldalt7 hát$l

7 keser5 +nyelvgy%k

7 a nyelv szem%l!sein vannak az ízlelőbimb"k

7 a keser5 íz re!eptorai a szem%l!s%k árkaiban vannak

7 nehezen mos"dnak ki onnan

7 ezt sokáig érezzük

7 szagl"re!eptorok

7 orrüreg felső részén vannak

7 még nem találtak alapszagokat

7 !sak erős%dő ingerek hatására küld ingerületet a k%zpont felé


29/34

+XfáradékonyY érzékszerv, ilyen még a tapintás is

7 a szem

7 adekvát ingere a láthat" fény

7 a fény ta a fotore!eptorokig:

7 szar$hártya +átlátsz", k%nnymirigyek váladéka nedvesen tarta

7 !sarnokvíz +szem!sarnokokban

7 p$pilla +szivárványhártya nyílása, a fényerősséget szabályozza

7 szemlen!se +domborsága változtathat"

7 üvegtest +kit%lti a szem belseét

7 ideghártya +retina

7 fotore!eptorai:

7 pál!ikák

7 hosszkásak

7 a fény7árny látásban átszanak szerepet

7 egyféle van belőlük

7 érzékenyebbek 7 a sárgafoltban nin!senek

7 a retina széle felé szám$k megnő

7 !sapok

7 t%mzsibbek

7 a színek látásában átszanak szerepet

7 B féle van belőlük

7 kékre, sárgára és pirosra érzékenyek

7 t%bb fényt igényelnek

7 a sárgafoltban !sak ők vannak

7 a retina széle felé a szám$k le!s%kken

7 vakfolt

7 itt nin!senek re!eptorok

7 ahol az érzőrostok lát"idegként kilépnek

7 a lát"ideg a lát"k%zpontba f$t


30/34

7 rendellenességek:

7 színvakság

7 piros7z%ld színtévesztés

7 ezek férfiaknál gyakoribbak

7 %r%klődhetnek

7 az ingerület vezetése

7 a ne$ronok sethártyáának m5k%dése

7 a sethártya két oldalán eltérő az ionok kon!entrá!i"a

7 ez elektromos feszültséget eredményez

7 inger vagy ingerület éri: a feszültség megváltozik és ez tovább tered

7 az ingerület átadása

7 a szinapszis területén t%rténik

7 k%zel vannak egymáshoz a !s$pasz +velőshüvely nélküli sethártyák

7 a végfá!skánál h"lyago!skák vannak a !itoplazmában

7 ezekben ingerületátvivő anyagok vannak

7 kiszabad$lva a szinaptik$s résbe, ingerlik a k%vetkező ne$ron sethártyáát,ingerületbe %n

7 !sak egy irányba t%rténhet

7 !sak a végfá!ska területén vannak ilyen anyagok

7 mozgat"k%zpont

7 minden szerv más nagyság területtel +és ne$ronszámmal rendelkezik

7 finom mozgások +nyelv, gége, $ak nagy terület irányíta

7 d$rva mozgások +hasizom: kis terület irányíta7 az agykéreg homloklebenyének teteén van

7 az innen kiind$l" idegrostok nagy része átkereszteződik valahol


31/34

7 a bal agyfélteke a obb testfél izmait irányíta

7 viselkedés7 magatartás

7 !éla a k%rnyezethez val" alkalmazkodás

7 fatái:

7 %r%kl%tt viselkedésformák

7 alapelemei azonosak mindenkinél

7 születés pillanatát"l kiválthat"k

7 belső késztetés +motivá!i" kell a kiváltásához

7 éhség

7 szomság

7 félelem

7 kíván!siság

7 sze4$ális vágy

7 pld. feltétlen refle4

7 a táplálék íze nyálelválasztást vált ki

7 tan$lt viselkedésformák 7 feltételes refle4

7 kialakításához egy időben kell hatnia:

7 egy feltétlen refle4et kivált" ingernek

7 egy k%z%mb%s ingernek

7 egy idő $tán társ$l a kettő egymáshoz

7 és a k%z%mb%s inger is kiválta a válaszreak!i"t

+tányér!s%rgés U nyálelválasztás

7 pr"ba7szeren!se tan$lás +operáns tan$lás

7 pedál lenyomása U $talom

7 mindig kell megerősítés, hogy r%gzül%n a viselkedésforma

7 belátásos tan$lás

7 korábban tan$lt viselkedéselemek kombinált alkalmazása

+botok %sszerakása U táplálék elérése


32/34

7 a beszéd

7 a t$datt"l elválaszthatatlan

7 az emberi t$dat legellemzőbb megnyilván$lási formáa

7 a nagyagy m5k%dése

7 beszédk%zpont U bal oldalon van általában

7 ezért nagyobb is, domináns félteke

7 számolás

7 logika

+másik félteke

7 látás

7 geometria

7 térbeli táékoz"dás7 érzelmi világa erősebb

7 alkot"képessége obb

7 h$morérzéke is van

7 mozgat" k%zponta: homloklebenyben

7 beszédértő k%zpont: halántéklebenyben

7 vegetatív idegrendszer

7 belső szerveket +zsigereket szabályozza

7 pályák

7 érzőrostok

7 mozgat"rostok

7 k%zpontok

7 érzők%zpont


33/34

7 mozgat"k%zpont

7 emeletszer5en helyezkednek el

7 gerin!velői vegetatív k%zpontok

7 agyt%rzsi k%zpontok

7 nagyagyi k%zpontok +az als" részén lévő magok

7 agykéreg

7 vegetatív refle4ek

7 re!eptor 7 érzőrost U k%zpont U mozgat"rost U effektor

7 rostok típ$sai:

7 serkentő +szimpatik$s hatás

7 stresszhelyzethez igazíta a szerveket

7 szívritm$s gyors$l

7 vérnyomás nő

7 a bőr haszálerei kitág$lnak

7 h%rgő!skék kitág$lnak

7 légzés mélysége nagyobb

7 légzésszám emelkedik 7 táp!satorna perisztaltikáa lass$l

7 kevesebb emésztőenzim termelődik

7 fékező +paraszimpatik$s hatás

7 megerőltetés $táni alapállapot visszaállítása

7 szívritm$s lass$l

7 vérnyomás !s%kken

7 a bőr haszálerei %sszehz"dnak

7 h%rgő!skék %sszesz5külnek

7 légzés mélysége kisebb

7 légzésszám !s%kken

7 táp!satorna perisztaltikáa gyors$l

7 t%bb emésztőenzim termelődik

7 a testhőmérséklet szabályozása


34/34

7 vegetatív k%zpontok szabályozzák

7 lebont" folyamatok

7 gyorsíták:

7 mozgás

7 izgalom

7 t%bb hő termelődik, mint ny$galomban

7 a bőr%n át t$d$k leadni a felesleget

7 veretékezés

7 a bőr ereinek kitágítása

7 végbélben mérve: BM,? fok

7 h"nalban mérve: B@,H fok

7 a bőré még kevesebb

7 BD fokig: hőemelkedés +felett láz, segít leküzdeni a betegséget, de nagyonmegterhelheti a szervezetet

Documents

Élettan II