LABORATÓRIUM ÁLLATOK BIOLÓGIÁJA II. A …web.med.u-szeged.hu/expsur/FELASA/Core Modul 3_1/Laboratoriumi... · ANATÓMIA, ÉLETTAN, VISELKEDÉS, GONDOZÁS, TARTÁS Biology of laboratory

Dr. Varga Gabriella: „A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája, viselkedés biológiája” (2014)

„A kísérleti állatok bonctana, élettana, örökléstana, immungenetikája,

viselkedés biológiája”

LABORATÓRIUM ÁLLATOK BIOLÓGIÁJA II. A NAGYÁLLATOK FAJSPECIFIKUS BIOLÓGIÁJA. ANATÓMIA, ÉLETTAN,

VISELKEDÉS, GONDOZÁS, TARTÁS Biology of laboratory animals II. Species-specific biology of large animals.

Anatomy, physiology, behaviour, care and housing.

Dr. Varga Gabriella, Ph.D.

1. Nyúl - Rabbit

1.1. Általános jellemzők, anatómia, élettan - General characteristics, anatomy,

physiology

A nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe és nyúlfélék (Leporidae) családjába tartozó

nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak.

Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj van, míg a

rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrős, hogy ne csússzanak el futás közben.

Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy

szemeik segítségével, a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor,

illetve hajnalkor tevékeny. A laboratóriumi nyúlnak a két leggyakoribb fajtája a 2 kg-nál

kisebb holland és a 2-5 kg közötti újzélandi. Az inbred nyúltörzs nagyon ritka.

Általánosan jellemző tartásukhoz, hogy az ideális hőmérséklet számukra: 10 °C – 25 °C

és kedvező az alacsony páratartalom: 60-70 %. A testhőmérsékletük: 38,5-39,5,

légzésfrekvenciájuk: 50-150/perc; pulzusuk: 120-150/perc. Vizeletük egészen a tejfehértől a

sötét narancssárgáig normális színű.

A nyúl kétféle bélsarat is produkál; lágy éjszakait és kemény nappalit (kemény egységes

kerek golyók vagy vitaminbélsár). Az éjszaka második felében és kora hajnalban a lágy állagú

vakbéltartalom egy nyálkás réteggel körülvéve apró részletekben áthalad a remse- és végbélen.

Ezt az alacsony rost- és magas B-, K-vitamin- és fehérjetartalmú cseppeket a nyúl „kiszívja” a

végbeléből. Ez a cekotrófia vagy vakbélszívás.

A hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő vakbél hatalmasan fejlett, hosszabb, mint a nyúl

törzse. A vakbél a hosszú, hengeres féregnyúlványban folytatódik, amely falában rengeteg

nyirokcsomó található. A csípőbél vakbél torkollatnál egy kerek kiöblösödés található, amely

fala szintén nyirokszövetet tartalmaz.

1.2. Fogazat - The teeth


E családba tartozó állatok metszőfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz

sorolhatnánk. A valódi rágcsálóknak azonban csak egy pár metszőfoga van, amíg a nyúlfélék

felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található (duplicidentata –

„kettős metszőfogú”). A nyúlfélék fogképlete a következő: 2033/1023=14. A folyton növő

metszőfogak és redős zápfogak hozzávetőleg 1 mm-t nőnek hetente. A gyors ütemű

növekedés miatt ezek az állatok szinte folyamatosan rágnak. A rágófogak állandó

őrlőmozgást végeznek, így biztosítva a megfelelő kopást.

1. ábra: A nyúl fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu

1.3. Táplálkozás - Nutrition

A nyúlfélék tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú

vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a

nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése

során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi.

Születéskor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez

anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák egy különleges, úgynevezett lágy ürüléket

fogyasztanak el, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is

termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben

egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb

csak a territórium megjelölésére szolgál.

A laboratóriumban tartott egyedek kizárólag táppal etethetőek – elhízás kivédése miatt

csak korlátozva. Az anyanyúl és fiaik ad libitum táplálhatók. Táplálékuk 10 % rostanyagot

kell, hogy tartalmazzon, de széna is adható a bélrenyheség, illetve az ileus (szőrlabda

megrekedése miatt) kivédésére. Amennyiben takarmányváltoztatásra kerül sor, azt

fokozatosan, 4-5 napon keresztül elhúzódóan kell bevezetni, hogy a bélflórának legyen ideje

alkalmazkodni az új táplálékhoz.

1.4. Szaporodás - Reproduction


A nyúl méhe kettős (uterus duplex), a koraembrió nem vándorolhat egyik méhszarvból a

másikba, egymás mellett két külső méhszáj torkollik a hüvelybe. A nyulaknál nincs spontán

tüszőrepedéssel járó valódi ivarzás, az ovuláció 10 órával a párzás után, a luteinizáló hormon

szint emelkedésre következik be. A tüszőrepedés LH-injekcióval és gonadotróp realising

hormon-analógokkal is kiváltható. A vemhesség 28 - 50 napig tart, fajtól függően. A felszínen

lakó nyulak kölykei fejlettebben születnek, mint az üreg lakóké, emiatt a vemhesség tovább

tart nekik. A „felszíni” kölykök születésükkor szőrzettel rendelkeznek és nyitott a szemük,

míg az „üregi” kölykök csupaszok és vakok. Ha bőséges a táplálékkínálat az élőhelyükön, a

nyulak évente többször is ellenek, emiatt számuk az adott helyen drámaian megnő.

1.5. Viselkedés - Behaviour

A nyúl szoliter (magányosan élő) állatfaj. Egyedei sokféle élőhelyhez alkalmazkodtak,

köztük a sivataghoz, tundrához, erdőhöz, hegyekhez és mocsarakhoz. A nyúlfélék egy része

üregekbe húzódik vissza veszély esetén vagy pihenéskor, ilyen az üregi nyúl, míg a másik

része e családnak a futást választja menekülésül, és egész életében a felszínen tartózkodik,

ilyen a mezei nyúl.

A nyúlnak önálló kommunikációs rendszere van. Szaganyagokkal jelzi fajtársaiknak a

tulajdonukat képező tárgyakat (állmirigy), a territóriumot (végbélmirigy), illetve a nemi

jelleget és a rokonságot (ágyékmirigy). Testbeszédet illetően kaparással jelzi, hogy nyugtalan,

a hátsó láb dobbantásával pedig ijedtséget jelez, illetve jelzi fajtársainak a veszélyt. A lapítás,

fülének hátra szorítása a félelmet fejezi ki, amíg a hanyattfekvő testhelyzet a teljes

biztonságot sugallja. Hangokkal is kommunikálnak; párzáskor zümmögő, morgó hangot

hallatnak. A visítás a nyúl nagymértékű ijedtségét, illetve fájdalmát jelzi. Fogcsattogtatással,

vagy csipogásra emlékeztető hanggal jelzi az elégedettséget, míg morgással az

elégedetlenséget. https://www.youtube.com/watch?v=0I2TPZgORCw

1.6. Betegségeik - Disease

Légúti megbetegedések: egyszerű nátha (okok: légszennyezettség, rovarirtó, füst, illóolaj,

stressz - költözés, szállítás); fertőző nátha (okok: Pasteurella multocida, Bordetella

bronchoseptica, Staphylococcus aureus); ragadós orrgyulladás (okok: Meghűlés, vitaminhiány,

bakteriális fertőzés). Bélrendszeri megbetegedések: Bélsárpangás, emésztőrendszeri leállás,

bélelzáródás (okok: egyoldalú takarmányozás, szőrevés, kevés folyadékbevitel, férgesség,

fogproblémák); gyomor- és bélgyulladás (okok: Szalmonella-csoportba tartozó baktériumok,

Coli enterotoxémia, vírusfertőzés, táplálási hiba); heveny felfúvódás (okok: Erjedt lágyeleség,

tápváltás, kenyér, meleg fű, puffasztó zöldségek, nedves kukorica, túl sok búza, nagy

mennyiségű zöldtakarmány, zöldség, gyümölcs etetése). Myxomatozis (ok: szúnyogok és


kullancsok által terjesztett vírusos fertőzés); külső, belső paraziták (okok: Kokcidiózis,

rühesség, gombafertőzés, bolhásság, férgesség).

1.7. Néhány kutatásban felhasznált terület – Role in scientific research

Szem irritációs teszt (nagy szem és nincs könnycsatornája); nephroblastoma, acute

respiratory distress syndroma (ARDS); diabetes mellitus; inflammatory bowel disease (IBD);

atherosclerosis; (Forrás: http://ori.hhs.gov/education/products/ncstate/rabbit.htm)

2. Vietnámi törpesertés – Vietnamese minipig


physiology

A vietnami csüngőhasú (Sus scrofa) sertés a párosujjú patások rendjén belül a sertésfélék

családjába tartozó domesztikált faj. A házisertés laboratorizált alakja. Hasított, párosujjú

patával rendelkező sertés, gömbölyded, zömök testtel, rövid lábakkal, vastag bőrrel,

hosszúkás, lekerekített pofával. Általában fekete színű állatok, de foltos és fehér példányok is

előfordulnak. A kifejlett egyedek súlya kb. 62 kg körül van. Rövid test, meggörbült gerinc,

rövid lábak jellemzik, ami miatt a has majdnem a földig csüng. Innen ered a nevük. A laza

bőrön számos gyűrődés található. A sertés látása nem jó, mivel 12 lux megvilágítás alatt

elveszi színlátását és rossz látási viszonyok között már gátolva érzi magát az életfolyamatok

végzésében. Hallása, szaglása kitűnő. Lábain 4-4 ujj található. Az ujjhegyek végét – mint egy

papucs – szaruból álló pata veszi körül és védi.

2.2. Fogazat – The teeth

A vaddisznó fogképlete: 3143/3143, ahol az első előzápfog a farkasfog. Metszőfogai

majdnem vízszintesen állnak előre, amelyek lehetővé teszik a növényi részek, a férgek, a

bogarak felszedésére is. A hímeknek különösen jól fejlett szemfogaik vannak, az agyaraik

görbültek és élesek. Gumós zápfogaikkal a zöld növényi rész, a száraz szemestakarmány

vagy a hús egyaránt megrágható.

2. ábra: A setés fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu



A sertés mohón és sokat eszik, mindenevő. Táplálékát jól megrágja, és a gyomrában,

majd a beleiben gyorsan megemészti. Amennyiben altatásra kerül az állat 12 óra, ha

bélműtétet végeznek 24-36 óra éheztetés szükséges; ivóvizet csak utolsó 3-4 órában kell

megvonni.


A sertés ivarzásának első tünetei a takarmányfogyasztás csökkenése, a pérajkak

kipirosodása, duzzadása. Kialakul a tűrési reflex. A nőstényeket 7-8 hónapos koruk után

pároztatják. Azok a megtermékenyítést követően 4 hónappal 10-15 malacot ellenek. Az

újszülöttek 10-30 perces időközzel jönnek világra, a fialás közben, vagy 2-3 órával utána

tolódik ki a méhlepény. A szülés után 45 perccel kezdődik a föcstej elválasztása. A malacok

óránként szopnak, 3 hetesen kezdenek szilárd táplálékot enni, majd 4 hetesen leválaszthatók.


A sertés társas lény, egymással szigorú hierarchiában él. A malacok nagyon aktívak,

szeretnek játszani. Az egyedüllétet rosszul viselik, különösen, ha nem látják, hallják és érzik

(szag) egymást. Az ember jelenléte megnyugtató számára, szereti a vakargatást, simogatást.

Tisztaságkedvelő állat, de mivel merev a gerince nem tudja magát nyalogatni, ezért

homokfürdővel, dagonyázással tisztítja magát.

2.6. Betegségeik - Diseases

Aujeszky-féle betegségtől, brucellózistól, sertéspestistől mentes minden tenyészet, de

szerológiai vizsgálat kötelező.


Szív- és érrendszeri kutatások, bőrpermeabilitás és bőrgyógyulás, szájon át adagolható

gyógyszerek és táplálékok, újszülöttkori vesekutatások, immunológiai kutatások, fogászati

kutatások (implantológia), sebészi beavatkozások módszertana. Sok tekintetben a kutya

alternatívája.

3. Kutya - Dog


physiology

A kutya (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó emlősállat, a szürke farkas (Canis

lupus lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája. A kutya az egyetlen olyan állatfaj,

amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt. A kutyák

egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Orruk töméntelen információt képes

felfogni, szaglógumója negyvenszer nagyobb, és körülbelül milliószor érzékenyebb az


emberénél. A kutya szeme nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több

különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma.

Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert a

háromféle csap helyett csak kétféle csapsejtje van, másrészt retinájának ingerfelfogó sejtjei

között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, harmadrészt a pálcikák rétege alatt

található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött

fénysugarakat. Látják a sárga és a kék színeket, de a vörös és a zöld között nem tudnak

különbséget tenni. A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj

kitűnően hall. Hallástartományuk 40 Hz - 60 000 Hz, ami azt jelenti, hogy hallanak olyan

magas hangokat is, amiket az emberek nem.


A kutyák fogazata igen erős, fogképlete: 3142/3142. Hosszú, kúp alakú szemfogaikkal

nagy darabokat szakítanak ki a húsból, majd zápfogaikkal felaprítják. A zápfogak éle csipkés,

azt mondjuk: rágófelületük tarajos. A legnagyobb zápfogaikat tépőfogaknak nevezzük,

amelyek mindkét állkapcsukban, mindkét oldalon megtalálhatók.

3. ábra: A kutya fogazata forrás: https://www.mozaweb.hu


A kutyák alapvetően húsevő állatok, ezért táplálékuk fő alkotóelemei a hús, illetve a

különböző állati eredetű tápanyagok (tojás, tejtermék, zsír, kötőszövet stb.). Mindezek mellett,

a kutyák olyan sikeresen alkalmazkodtak az emberrel való együttéléshez az elmúlt 100-150

ezer év alatt, hogy manapság táplálékukat jelentős részben növényi eredetű alapanyagok is

alkotják (gabonafélék és zöldségek). Ezt bizonyítja az a tény, hogy bélcsatornájuk arányaiban

is jóval hosszabb, mint a kizárólag hússal táplálkozó állatok emésztő rendszere (pl. macskák),

és fejlettebb vakbéllel is rendelkeznek, ami pedig azoknak a baktériumoknak ad otthont,

amelyek a nehezen emészthető növényi anyagok lebontását végzik.



A kanok bármikor készen állnak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban,

amikor a szuka úgymond „tüzel”. A kistestű kutyáknál az első időpont a 6–8 hónapos kor

környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában március

vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza a

fajtától is függ. A kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a

tüzelés 12. és 14. napja közötti időszak a legalkalmasabb. A szuka 58–62 nap elteltével

világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve

egyéb tényezőktől.


A kutyák érzéseiket és környezetükre adott reakcióikat alapvető jelzéseikkel fejezik ki. A

mimika, ajkak, fogak, nyelv (vicsorgás), szemek, fülek (felemelt- vagy hátracsapott fül), farok

(farok csóválás, behúzott farok), hangok (hangszín, hangerő), testtartás szerepet játszanak a

megfelelő viselkedés kialakításában.

4. ábra: A kutya viselkedése forrás: http://kutyaetologia.elte.hu/

3.6. Betegségeik - Diseases

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek: parvovirusos bélgyulladás, coronavírusos

bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirosis, veszettség, herpeszvírusos

fertőzés, kennelköhögés; szájüregi problémák: fogkövesség, epulis, maradó tejfog,

papillomatosis; bélproblémák: bélgyulladás, bélflóra eltolódás, bélcsavarodás, bélelzáródás;

léguti problémák: légcsőszűkület, asztma; bőrproblémák: allergia, bőrgyulladás,

bőrgombásodás, szőrtüszőatkásság, kásadaganat, bűzmirigy-gyulladás; külső és belső

élősködők: bőr- és szívférgesség, bolhásság, kullancsfertőzések (babesiosis, lyme-kór),

bélférgesség; húgyszervi és méhproblémák: húgyhólyaggyulladás, incontinentia, prosztata

problémák, méhgyulladás; szemproblémák: entorpium, ectropium, harmadik szemhéj mirigy

előesés; fülproblémák: toklász, külső hallójárat gyulladás, középfülgyulladás,

belsőfülgyulladás, othaematoma, fülrühösség; mozgásszervi és neurológiai problémák:

csípőízületi-diszplázia, kereszteződőszalag-szakadás, térdkalácsficam, porckorongsérv,


epilepsia; hormonális betegségek: cukorbetegség, pajzsmirigy alulműködés, mellékvesekéreg

túlműködés.


A kutyák fontos szerepet kaptak az orvostudományi kutatásokban; a különböző műtéti

eljárások kidolgozásában, a hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csont- és

porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Kutyákon végezte a feltételes reflexek

mechanizmusát tisztázó híres kísérleteit Pavlov.

4. Macska - Cat


physiology

A macska (Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a

macskafélék (Felidae) családján belül a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a

vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot,

ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli

határozó is lehet). A macskák sportos alkatúak, testük gyors, intenzív tevékenységre alkalmas,

így ideális a ragadozó életmódhoz. Jó futók, rövidtávon képesek elérni az akár 50 km/h-s

sebességet is. Ízületeik hajlékonyak, hosszú lábaikkal, rugalmas erős izmaikkal remekül

ugranak, képesek függőlegesen felfelé a kerítésekre vagy falakra akár két méter magasságba

is felugrani, álló helyzetből. Emellett igen jó az egyensúlyérzékük (egyensúlyuk megtartását

hosszú hajlékony farkuk is segíti), reflexeik gyorsak. A macskák más állatokhoz képest

meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük

körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát

is képes alvással eltölteni.


A macskáknak tipikus ragadozó fogazatuk van: elöl a tompább metszőfogak, kicsivel

hátrébb a hatalmas szemfog, megint hátrébb a tépőfogak és a tarajos zápfogak, mindezek

pedig egy borzasztóan erős állkapocsba ágyazva. Az előzápfog és a zápfog egy metszőfog

párt alkot a száj mindkét oldalán, amely egy ollóhoz hasonlóan vágja a húst. Bár a kutyák is

rendelkeznek hasonló fogakkal, a macskaféléké fejlettebb. Fogképlet: 3131/3121


5. ábra: A macska fogazata

forrás: https://www.mozaweb.hu


A macskák fogazata és emésztő szervrendszere a húsevéshez alkalmazkodott. A macska

nem él meg más húsevők, mint pl. a kutya részére előállított táplálékon, speciális macskatápot

igényel (pl. taurin szükséglet). Mivel egy genetikai anomália folytán valamennyi macskaféle

képtelen az édesség ízlelésére, ezek az állatok többnyire idegenkednek a gyümölcsök és a

bogyók elfogyasztásától. Ennek ellenére sok házi macska kedveli a zöldséget.


A macskáknak évente két szaporodási időszaka van (bagzás), egy tavasszal és egy ősszel,

amely minimálisan 4-7 napig tart, amennyiben a nőstény vemhes lesz. A hímek péniszén

hátrafelé mutató tüskék találhatók, ezek a pénisz kihúzásakor hozzáérnek a nőstény

vaginájának falához. A nőstényt ez az ovuláció megkezdésére serkenti, de mivel erre nem

minden esetben kerül sor, a nőstények ritkán esnek teherbe az első párzás során. A tüzelő

nőstények több hímmel is párosodnak, így előfordulhat, hogy az egy alomba tartozó kölykeik

több apától származnak. A vemhességi időszak 63-65 napig tart. Az alom átlagosan 3-5

kölyökből áll. A kölykök elválasztása 6-7 hetes korban történik meg, ivaréretté pedig

(nőstények esetében) 4-10, illetve (hímek esetében) 5-7 hónap után válnak. A szőrzet színéért

több gén felelős, kombinációjuk eltérő fenotípust eredményez. Érdekesség, hogy a fekete-

vörös teknőctarka, vagy a fehér-fekete-vörös kalikó színű macskák gyakorlatilag minden

esetben nőstények, míg a tiszta vörös macskák mintegy 90 százaléka kandúr. Ennek oka, hogy

egy X kromoszómán csak vörös, vagy csak fekete szín öröklődhet. Mivel a nőstény

macskáknak 2 „X” nemi kromoszómájuk van, ők az egy „X” kromoszómás kandúrokkal

ellentétben lehetnek egyszerre vörösök és feketék.



Territoriális állatok, területüket vizeletspricceléssel és a felületek feromonokkal történő

bekenésével jelölik meg (szaglási kommunikáció). Nem szocializáltak, de a csoportban

éléshez hozzászoktathatók. Az ideális csoport kb.20 egyed, ami lehetővé teszi viszonylag

stabil hierarchia kialakulását. A legnagyobb különbség a macskák és kutyák (melyekkel

gyakran hasonlítják össze őket) társas viselkedése között az, hogy a macskáknak nincs

kollektív túlélési stratégiájuk vagy „falka mentalitásuk”; ami mindössze annyit jelent, hogy

maguk gondoskodnak alapvető szükségleteikről (például egyedül keresnek élelmet és

védekeznek támadás esetén). A macska által kiadott egyedi hang („miaú”) különböző

változatai eltérő jelentést hordoznak. Az állat más hangokat használ fájdalom jelzésére, (etetés

vagy játék céljából történő) figyelemfelhívásra és üdvözlésre. Egyes példányok gyakrabban

nyávognak, mások pedig ritkábban. Érzelmeiket a testbeszéddel is kifejezhetik (például a

farok csóválása utalhat izgatottságra vagy idegességre), egyes jelzéseik azonban

félreérthetőek (a harapás történhet játékból, de ingerültségből fakadóan is).

4.6. Betegségeik – Diseases

A macskáknál gyakori vírusos és élősködők (bolha, kullancs, rühesség) által okozott

betegségek, veszettség, angolkór, agyhártyagyulladás rendszeres védőoltással és megfelelő

odafigyeléssel (például adott esetben bolhairtó nyakörv használatával vagy megfelelő étrend

kialakításával) könnyen megelőzhetőek. A macska leukémia, más néven leukózis (FeLV)

nyállal, vérrel és nemi úton terjedő, gyakori vírusos betegség, Az immunhiány-betegség, azaz

a macska-AIDS (FIV) a leukózishoz hasonló, tüneteiben, a terjedés módjában azonos

betegség, fertőző hashártyagyulladás, Aujeszky-betegség a sertés húsának és belsőségének

nyersen való adása után alakulhat ki,


A macskának néhány élettani jellemzőben több hasonló tulajdonsága van az emberrel,

mint a nyúlnak vagy a rágcsálóknak, ezért széles körben használják a viselkedési és

orvosbiológiai, különösen a neurológiai kutatásban.

5. Vadászgörény – Ferret


physiology

A vadászgörény vagy házi görény (Mustela putorius furo) a vad európai közönséges

görény (Mustela putorius) háziasított változata. Közeli rokona a mezei avagy molnárgörény.

A görények a menyétfélék családjába tartozó ragadozó állatok. A görények napi 14-18 órát

alszanak, de amikor ébren vannak nagyon aktívak, fáradhatatlanul fedezik fel a környezetüket.

A görények szürkületi állatok, ami azt jelenti, hogy hajnalban és alkonyatkor aktívak. Ennek


ellenére nagyon könnyen alkalmazkodnak a gazdájuk életritmusához. Ha ketrecben tartják, ki

kell engedni naponta pár órára, hogy meglegyen a testmozgása, és kielégíthesse a

kíváncsiságát. Ha túl sokáig tartják őket ketrecben, mozgásképtelenné és depresszióssá válnak.

Különleges anatómiai eltéréseik, hogy nincs vakbelük, féregnyúlványuk és prosztatájuk.

Azonban páros végbélmirigyük (pézsmaszag) van és a lépben sok megakariocita található.

Mivel nagyon kevés verejtékmirigyük van, ezért a párologtatás tüdőn keresztül valósul meg.


Fogazata tipikusan ragadozó fogsor. Fogképletük: 3131/3132.

6. ábra: A vadászgörény fogazata

forrás: https://www.mozaweb.hu

5.3. Táplálkozás – Nutrition

A görények ragadozók, természetes étrendjük csak a zsákmányállatokból (hús, csontok,

belek, bőr, szőr, egyebek) áll. Képtelenek megemészteni a növényi táplálékot. A fiatalok

tápláléka tejporból és áztatott kenyérből készülhet, E-vitamin kiegészítéssel. Felnőtt

állatoknak tejjel búza- vagy árpadara főzetet lehet adni, darált, főtt hús alapon. Hetente 2-3

alkalommal ki kell egészíteni friss, zsírszegény hússal (marha, ló vagy friss laboregér).

5.4. Szaporodás – Reproduction

Általában március–május között párzik. A nőstény 41–42 napig vemhes, majd többnyire

4–6 kölyköt hoz a világra. Az újszülöttek szeme egy hónapos korukban nyílik ki. Önállóvá

körülbelül három hónaposan, ivaréretté nagyjából 7-8 hónapos korukban válnak, amit a bunda

pézsmaszagának felerősödése jelez. A nőstény görények évente kétszer tüzelnek, tavasszal és

ősszel. A tüzelés jelei a megnagyobbodott pérajkak és a fokozott illatanyag-termelés.

5.5. Viselkedés – Behaviour

Társas állatok, a növendékek nagyon játékosak. Az öregek már szívesen vannak egyedül

és sokat alszanak.



Hajlamosak mellékvese-betegségre (mellékvesetumor, vagy kóros sejtburjánzás),

cukorbetegségre (hasnyálmirigy tumor), lymphomára. Vírusbetegségek közül a hurutos

bélgyulladásra, Aleuti-betegség vírusára, veszettségre, szopornyicára érzékenyek.


Mivel számos anatómiai és fiziológiai azonosságot mutatnak az emberrel, alkalmazásuk

orvosi kísérletekben is igen elterjedt a virológia, a reproduktív fiziológia, az anatómia

valamint az endokrinológia területén.

6. Főemlősök – Primates


physiology

A főemlősök alkata és mérete rendkívül változatos. Utóbbi két szélsősége a mindössze

60 g-os egérmaki, illetve a 160 kg-ot is elérő gorilla. Általános közös jellemzőjük, hogy

végtagjaikon öt, nagymértékben mozgatható, sugarasan elrendezett ujj nő. Az egyik ujj

szembefordítható (opponálható) a többivel. Ez az embernél már csak a mellső végtagokra (a

kezekre) igaz; a láb ilyen jellege a két lábon járás kialakulásával eltűnt. Az ujjak végén köröm

van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága. Ezáltal lehetővé vált a tárgyak finomabb

manipulációja. Néhány fajnak a félmajmok közül karma is van. Szemeik előre néznek -

térlátás kialakulását lehetővé téve. A látásnak nőtt, a szaglásnak csökkent a jelentősége,

ezáltal az orr sokkal rövidebb lett. Csökkent a fogak száma, a testmérethez viszonyított

agyméretük nőtt.

Többségük trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, többnyire sűrű erdőben. A ritka

kivételek egyike a Himalájában 4000 m felett élő barlangi makákó (aminek a hóban hagyott

nyomait sokan jetilábnyomoknak vélik).

A rhesusmajom, vagy más néven bundermajom vagy rhesus makákó (Macaca mulatta) az

egyik legismertebb óvilági majomfaj. A cerkóffélék (Cercopithecidae) közé tartozó makákó

(Macaca) nemzetség valószínűleg legismertebb faja. Hazája Dél- és Kelet-Ázsia. Összefüggő

elterjedésének déli határa Nyugat-Indiában a Tapti folyó alsó folyása, Kínában északi határa a

Jangce, de van egy viszonylag nagy, ettől elszigetelt populációja is a Sárga-folyótól északra.

A makákók egyéb különlegességei a pofazsebek, gégezacskók és a fargumók. A pofazsebek a

szájüreg falainak kitűrődései, amelyek a szájzug mögött fekvő nyíláson át közlekednek a

szájüreggel és a tápláléknak ideig-óráig való felhalmozására szolgálnak.


Fogazatuk az emeréhez hasonló, mindenevő fogazat. Az óvilági majmok fogképlete

2123/2123. Az újvilági majmoknak: 2124/2124.


7. ábra: A rhesusmajom fogazata forrás: https:// http://www.pinstopin.com/

6.3. Táplálkozás – Nutrition

Táplálékuk rendkívül változatos: főleg gyümölcsök, rügyek, levelek, magvak, rovarok –

egyes fajaik, így a páviánok és a csimpánzok szívesen esznek húst is. A rhesusmajom

mindenevő. Élelemhez jutva igyekszenek abból minél többet magukhoz venni, ezért annak

nagy részét tágulékony pofazacskójukba tömik, és később, egy alkalmasnak tűnő, félreeső

helyre elvonulva rágják meg és nyelik le.

6.4. Szaporodás – Reproduction

A vemhesség ideje rendkívül tág határok között változik: 135–194 nap. A nőstény

többnyire egy kölyöknek ad életet; az ikerszülés ritka. A mintegy fél kilósan születő

kölyköket anyjuk 6–12 hónapig szoptatja. A hímek 3, a nőstények 4 éves koruk után válnak

ivaréretté.

6.5. Viselkedés – Behaviour

A rhesusmajom matriarchális elven szerveződő, 10–100 fős hordákban él. A nagyobb

csapatokban gyakoriak a rangsor tisztázását, illetve megerősítését célzó civakodások. A

csapat fontos összetartó rítusa a kurkászás, egymás szőrzetének kölcsönös ápolása. Az anyák

aktívan irányítják kölykeiket, hogy melyik másik kölyökkel játsszanak. Ehhez gyakran

fölkapnak egy-egy más kölyköt (az esetek 90%-ában a rangsorban jóval fölöttük álló anya

csemetéjét), és azt a sajátjukkal együtt ölelgetik egy darabig. A kettős ölelgetés hatására a két

kölyök akár egész életükre is összebarátkozhat.



A rhesusmajom véréből ismerték fel a kutatók az emberi vér Rh-faktorát, amit éppen ezért

róla is neveztek el. Széles körben alkalmazott kísérleti állat az orvostudomány számos

területés és a viselkedéstudományban is.

Documents

LABORATÓRIUM ÁLLATOK BIOLÓGIÁJA II. A …web.med.u-szeged.hu/expsur/FELASA/Core Modul 3_1/Laboratoriumi... · ANATÓMIA, ÉLETTAN, VISELKEDÉS, GONDOZÁS, TARTÁS Biology of laboratory