1

Elméleti segédanyagok érettségizőknek

Tartalom

Kommunikáció ......................................................................................................................................... 2

Jelátalakítás és kódolás ........................................................................................................................... 6

Számítógépek fejlődése ......................................................................................................................... 14

Személyi számítógépek felépítése ......................................................................................................... 20

Monitorok .............................................................................................................................................. 28

Mágneses háttértárak ........................................................................................................................... 32

Nyomtatók ............................................................................................................................................. 38

Hálózatok ............................................................................................................................................... 42

Operációs rendszer – Feladatok ............................................................................................................ 52

Operációs rendszer – Lemezkezelés, könyvtárak .................................................................................. 59

Operációs rendszer – Állomány ............................................................................................................. 66

Tömörítés .............................................................................................................................................. 70

Vírusok ................................................................................................................................................... 85

Segédprogramok ................................................................................................................................... 91

Internet, állományok átvitele ................................................................................................................ 92

Elektronikus levelezés ........................................................................................................................... 96

Állományátvitel lehetőségei az interneten ......................................................................................... 104

Internetes keresőrendszerek használata ............................................................................................ 113

Könyvtárak és dokumentumok ........................................................................................................... 119

Tájékoztató eszközök .......................................................................................................................... 128

2

Kommunikáció

Határozza meg az információ és adat fogalmát, mutasson példát a kettő különbségére! Beszéljen az

információ és adat mennyiségi jellemzésének módjáról, a használt mértékegységekről és ezek

kapcsolatáról! Ismertesse a kommunikáció folyamatát a kommunikációs modell alapján, mutassa be

néhány példán keresztül a folyamat elemeit!

Határozza meg az információ és adat fogalmát, mutasson példát a kettő különbségére!

Információ: Számunkra új, értékes adat.

Adat: Valamilyen jelsorozat formájában megjelenített ismeret, tény (azaz információ).

A rögzített adatok valamilyen adathordozón, adattárolón helyezkednek el. Nem a jelsorozat maga az információ, hanem a jelsorozat tartalma!

Amennyiben a vevő számára a közölt hír nem újdonság, úgy az számára nem információ (nincs

információtartalma).

Hír: A hír közölt, továbbított, mozgásban lévő ismeretet.

Példa: Ha leírom magyarul: „1987-ben születtem.” – ez a szüleimnek nem információ, hiszen nekik ez

nem új ismeret. Egy kínainak sem az, mert nem tudja értelmezni.

Az információt a leírt karaktersorozat hordozza, de nem a jelsorozat, hanem annak tartalma az

információ!

Beszéljen az információ és adat mennyiségi jellemzésének módjáról, a használt

mértékegységekről és ezek kapcsolatáról!

Az információ alapegysége: a bit. Kétféle értéke lehet: 0,1. Egyetlen eldöntendő kérdésre

adott (igen vagy nem) válaszban rejlő információ: igen – 1, nem – 0.

További mértékegységek:

8 bit = 1 bájt 23

1024 bájt = 1 kiloBájt 210

1024 KB = 1 MegaBájt 220

1024 MB = 1 GigaBájt 230

1024 GB = 1 TeraBájt 240

3

Ismertesse a kommunikáció folyamatát a kommunikációs modell alapján, mutassa be néhány

példán keresztül a folyamat elemeit!

A kommunikáció általános modelljének kialakítása (Claude Elwood) Shannon amerikai /ír

származású/ matematikus nevéhez fűződik. Modellje leírja az adótól a vevőig az információ

terjedésének útját.

Adó: Az az objektum, ami az információt, vagyis a továbbítandó közleményt szolgáltatja.

Kódoló: A közleményt a csatornán való továbbításhoz megfelelően átalakítja.

Kódolás: Olyan eljárás, amely egy nyelv véges ábécéjéből képzett szavakat kölcsönösen

egyértelműen hozzárendel egy másik nyelv meghatározott szavaihoz. Az információ jelsorozattá

(közleménnyé) alakítása.

Csatorna: A közleményt továbbítja a vevő felé.

Dekódoló: Az információt a vevő számára eredeti formába visszaalakítja.

Dekódolás: A kódolás megfordítása. Információ kinyerése egy jelsorozatból.

Vevő: Az az objektum, ami az információt, vagyis a továbbítandó közleményt fogadja.

Zaj: A zavart okozza a csatornán.

Példa:

1. Az embereknél alapvető kódolásnak tartjuk a beszédet és az írást, míg a meghallgatást és az olvasást alapvető dekódolásnak tekintjük. Aki beszél, vagy leír valamit, az az adó, akinek szól az információ, az a vevő. Beszéd esetén a csatorna a levegő, írás esetén a papír, illetve a szemünkbe jutó fény.

2. A természetes folyamatokban nem csak egylépéses kódolás és dekódolás zajlik (pl. telefonálunk: 1. kódolás: nyelvi jelekké 2. kódolás: villamos jelekké)

ADÓ informá

ció

Kódoló jel Csatorna jel Dekódoló informá

ció VEVŐ

Környezet

z

a

j Az adó a kódolás

folyamán a közlendő

információból jeleket állít

elő, amit a csatorna

továbbít.

A vevő a jeleket dekódolva

nyeri ki az információt.

4

3. A kódolás nem csak a csatornán ténylegesen továbbítandó jeleket állítja elő, hanem hibaészlelést és javítást lehetővé tévő elemekkel is kiegészíti a jelsort (ezt a dekódoló felhasználja hibajavításra).

A kommunikáció legfontosabb paramétere:

Az információáramlás sebességének mértékegysége: bit/s, (Kbit/s, Mbit/s).

A kommunikáció során információ átadása történik.

Redundancia:

A terjengősség mértéke.

A kódolt információ sokszor tartalmaz felesleges részleteket is. Pl.: „Elmész ma este a moziba?” – szól

a kérdés. Erre többféleképpen is válaszolhatunk: „Igen, ma este elmegyek moziba.”, vagy „Igen,

elmegyek.”, vagy „Igen”. Mindegyiknek ugyanaz az információtartalma, de különböző a jelek száma.

A lényeget az utolsó válasz is tartalmazza, de nincs benne felesleges jel. Az első két választ

redundánsnak nevezzük.

Felületesen nézve a redundanciát, úgy tűnhet, hogy az káros jelenség. Ez sokszor így is van (Sok

beszédnek sok az alja – tartja a közmondás is), de bizonyos határon túl nem ajánlatos a redundanciát

csökkenteni: ugyanis a redundancia nélküli, maximális információt tartalmazó üzenet könnyen

megsérülhet az információs csatornában (zaj).

A redundáns részek segítségével küldhetünk olyan információkat, amelyek segítségével kijavíthatjuk

a megsérült üzenetet.

Redundáns közleményben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebben van

megfogalmazva.

Az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség. Ez az alapja a tömörítés

lehetőségének is.

Redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók – annál biztosabban, minél

nagyobb a redundancia.

A kommunikáció irány szerint lehet:

Egyirányú: a kommunikáció csak egy irányba zajlik, pl. internetes weboldal

Kétirányú: a kommunikáció oda-vissza zajlik, pl. chat, ilyenkor a vevő is adóvá válik

A kommunikáció csatorna szerint:

Természetes: a jel eredeti alakjában jut el a vevőhöz (pl. fényhullám, hanghullám, illat)

Mesterséges: az ember hozta létre az információ továbbítása céljából. A mesterséges csatorna lehet:

5

o Térbeli: Az üzeneteket az egyik helyről a másikra szállítja (pl. rádióhullám, számítógépes hálózat kábele)

o Időbeli: Az információt megőrzi, hogy azt tetszőleges időpontban felhasználhassuk. Egyúttal szállítani is lehet (pl. könyvek, vagy egy fájl a számítógép merevlemezén)

A kommunikáció időbeliség alapján lehet:

Azonnali: a válasz azonnal történik (telefon, chat)

Késleltetett: a válaszadásig több idő telik el (e-mail)

Nincs válasz: ha nem érkezik válasz, akkor egyirányú kommunikáció. Ez is lehet azonnali (TV nézés)

vagy késleltetett (könyvek olvasása)

A kommunikáció néhány fajtája:

1) Személyek számát tekintve:

a) Interperszonális (két személy közti),

b) Tömegkommunikáció

2) a csatornát vizsgálva lehet:

a) Verbális (szóbeli),

b) Nonverbális.

A tömegkommunikáció esetén nincs élő kapcsolat, egy adó és több vevő van, az adás és

vétel időben el is szakadhat egymástól, a csatornája a médium, ami latinul közvetítő közeget

jelent. Konkrétan médium a tévé, a rádió, az újságok, stb. A médium többes száma: média. (A

latin nyelv így jelzi a többes számot.)

A multimédia pedig olyan közlésfajtát jelent, amikor a közölni kívántakat egyszerre sokféle

közvetítő közegen juttatják el a vevőhöz, szöveget, képet, mozgóképet, hangot, stb.

felhasználva.

Metakommunikáció: a szóban átadott információ mellett sokkal többet közlünk a

metakommunikáció segítségével: gesztusokkal, mimikával, stb. Írásban ezen eszközök

pótlásaként használjuk az úgynevezett smiley-kat (emoticon-okat). Pl: :-)

Példák:

1. Televízió, rádió (egyirányú kommunikáció, elektromágneses hullámok hordozzák a jelet). 2. Internet (itt az információ bináris jelekké alakítás után továbbítódik, majd a célhelyen vissza). 3. Telefonhálózat (telefonálás, analóg villamos jel hordozza a hanginformációt, ha adatokat

továbbítunk telefonvonalon, akkor modem alakítja a bináris jeleket analóg villamos jellé ill. vissza).

6

Jelátalakítás és kódolás

Ismertesse az analóg és digitális jelek fogalmát, átalakításának jelentőségét! Határozza meg az

információ fogalmát, tárolási lehetőségeit! Beszéljen az adatmennyiség méréséről,

mértékegységeiről. Elemezze a különböző típusú adatok bináris ábrázolását:

Számrendszerek, átváltás a különféle számrendszerek között (Pl. 10-2, 2-10, 10-16, 16-10,

2-16, 16-2).

Számábrázolás (fixpontos, lebegőpontos).

Karakterek kódolása, mutassa be a legfontosabb kódrendszereket!

Kép-, szín-, és hangkódolás!

Ismertesse az analóg és digitális jelek fogalmát, átalakításának jelentőségét!

Analóg jelek

• Két szélsőérték között bármilyen értéket felvehetnek • Folytonos görbével ábrázolható időbeni változásuk. • Pl.: EKG görbe, az emberi beszéd hatására a mikrofonban keletkező feszültség időbeni

változása.

Digitális jelek (digit = számjegy angol szó)

• Számokkal ábrázoljuk az adatokat. • Bináris kódolás: csak 1-est és 0-s számjegyet használjuk. • Diagramon ábrázolva: csak 2 jelszint (0 és 1).

Analóg jel Digitális jel

U

(V)

U

(V)

7

Az átalakításnak a számítógépen történő megjelenítés és tárolás miatt van jelentősége, hiszen a

számítógép mindent kettes számrendszerben (digitális formában : 0-1-esek formájában) tárol.

Számítógépen az analóg mennyiségeket digitalizálva tároljuk. Analóg-digitális átalakítást végez pl. a

hangkártya vagy a modem.

Hangfelvételkor a mikrofon az analóg hangjelet analóg elektromos jellé alakítja: a hangkártya ezt

digitális jellé változtatja (ugyanez történik lejátszáskor is fordított irányban).

A modem a telefonvonalon érkező analóg (elektromos) jeleket alakítja digitális jelekké (bitsorozattá)

ill. fordítva: bitsorozatot analóg jellé.

Határozza meg az információ fogalmát, tárolási lehetőségeit!

Információ: Számunkra új, értékes adat.

Adat: Valamilyen jelsorozat formájában megjelenített ismeret, tény (azaz információ).

A rögzített adatok valamilyen adathordozón, adattárolón helyezkednek el (memória,

háttértár). Nem a jelsorozat maga az információ, hanem a jelsorozat tartalma!

Amennyiben a vevő számára a közölt hír nem újdonság, úgy az számára nem információ (nincs

információtartalma).

Minden információ átalakítható 0 és 1-esek formájára:

Számok

Karakterek (kódtáblák)

Képek

Hangok, stb.

Beszéljen az adatmennyiség méréséről, mértékegységeiről.

Az információ alapegysége: a bit. Kétféle értéke lehet: 0,1. Egyetlen eldöntendő kérdésre

adott (igen vagy nem) válaszban rejlő információ: igen – 1, nem – 0.

További mértékegységek:

8 bit = 1 bájt 23

1024 bájt = 1 kiloBájt 210

1024 KB = 1 MegaBájt 220

1024 MB = 1 GigaBájt 230

1024 GB = 1 TeraBájt 240

8

Elemezze a különböző típusú adatok bináris ábrázolását:

Számrendszerek, átváltás a különféle számrendszerek között (Pl. 10-2, 2-10, 10-16,

16-10, 2-16, 16-2).

A digitális mennyiségeket a lehetséges értékek száma alapján csoportosíthatjuk.

A bináris mennyiségek csak kétféle értéket vehetnek fel: 0-1.

A decimális mennyiségeknél 10 lehetőség van pl.: tízes számrendszer 0-9-ig terjed.

A hexadecimális mennyiség 16 lehetőséget takar. 0-9 számok + A, B, C, D, E, F = 16

A hexadecimális számokat a számítástechnikában azért használjuk, mert tömörségük miatt könnyen

megjegyezhetőek, és a bináris számokból egyszerűen előállíthatóak.

Bináris számrendszer

Számjegyek 1 vagy 0.

27

26

25

24

23

22

21

20

128 64 32 16 8 4 2 1 (2 hatványai)

1 0 0 0 0 0 1 1 szám: 10000011=131

Hexadecimális számrendszer

Használható szánjegyek: 0-9, és A, B, C, D, E, F . Az A, B, C, D, E és F hexadecimális számjegyek

decimális (tízes) számrendszerbeli értékei 10, 11, 12, 13, 14 és 15.

164 16

3 16

2 16

1 16

0

65536 4096 256 16 1 (16 hatványai)

0 0 1 1 1 szám: 256+16+1=273

Az A0H 16-os számrendszerbeli szám tízes számrendszerben 10*16+0=160.

9

Átváltások számrendszerek között:

102

19 1

9 1

4 0 kiolvasás iránya

2 0

1 1

tehát 19 = 1 0 0 1 1 2

1016

459 11

28 12 kiolvasás iránya

1 1

tehát 459=1 C B 16

210

A számjegyek fölé írjuk a megfelelő helyiértékeket, és ahol 1-es szerepel, azokat összeadjuk.

1610

A számjegyek fölé írjuk a megfelelő helyiértékeket, a helyiértékeket megszorozzuk az alatta lévő

számmal, majd összeadjuk őket.

216

1 0 0 0 1 0 1 1 2 = 8 B 16

8 B (11)

162

A 16-os számrendszerbeli szám számjegyeit külön-külön átváltjuk 2-es számrendszerbe, és egymás

mellé írjuk.

10

Számábrázolás (fixpontos, lebegőpontos).

Számok fajtái:

1. egész

pozitív

negatív 2. tört

pozitív

negatív

Pozitív egész számok ábrázolása

Hossz Név Tárolható számok

8 bit BÁJT 0 - 255 (28

-1)

16 bit WORD 0 - 65535 (216

-1)

32 bit LONGWORD 0 - 4294967295 (232

-1)

Módszer

1. A számot átváltjuk 2-es számrendszerbe. 2. Kiegészítjük a megfelelő számú 0-val a megfelelő hosszra. (A kiegészítés a szám bal oldalán

történik.) Pl. 53

10 00110101 Bájt típus

259 10

0000000100000011 Word típus

Tehát, ha a számítógépnek azt mondjuk, hogy bájt típus 255+1, akkor az eredmény 0 lesz

(felülcsordulás).

Ha azt mondjuk, hogy bájt típus 0-1, akkor az eredmény 255 lesz (alulcsordulás).

Negatív egész számok ábrázolása

Hossz Név Tárolható számok

8 bit SHORTINT -128 - 127 (-27

- 27

-1)

16 bit INTEGER -32768 - 32767 (-215

- 215

-1)

32 bit LONGINT -231

- 231

-1 (kb. 2,1 milliárd)

11

Módszer

1. El kell dönteni, hogy negatív vagy pozitív-e a szám. 2. Ha pozitív, akkor a pozitív számoknál tanult módszer használható. 3. Ha a szám negatív, vesszük az abszolútértékét, és a szokott módon (pozitív számként)

ábrázoljuk, tehát kiegészítjük (a bal oldalán) a megfelelő hosszra. 4. Minden bitet átbillentünk az ellenkezőjére. 5. A kapott számhoz hozzáadunk 1-et.

Pl. -14 00001110 11110001+1=11110010

Ha a szám 0-val kezdődik, akkor pozitív, ha 1-essel, akkor negatív.

Törtszámok ábrázolása

Fix pontos (normál)

Lebegőpontos (tudományos)

Tizedesjel: tizedespont, ami a bináris számrendszerben: kettedespont.

Tízes számrendszernél: 2,45: 4 tized, 5 század, helyiértékek: 101

100

10-1

10-2

Kettes számrendszernél: helyiértékek: 21

20

2-1

(1/2=0,5) 2-2

(1/4=0,25) 2-3

(1/8=0,125)

Pl. 10,011 2

= 1*21

+0*20+0*2

-1+1*2

-2+1*2

-3= 2+0+0+0,25+0,125=2,375

Fix pontos számábrázolás:

A tizedesjel helye rögzített.

Pl. 1,25 1,01 2

Egész rész Tört rész

00000000|0000000101000000|00000000

1bájt 1 bájt 1 bájt 1 bájt

Aránytalanul ábrázol.

Sok kihasználatlan hely marad, vagy nem fér ki a szám.

Nem használják.

Lebegőpontos számábrázolás:

A tört számot ábrázoljuk kettes számrendszerben egész és tizedes tört alakban a tanult módon. Pl. 10,25 = 1010,01

2

12

A tizedes törtet átalakítjuk számítástechnikai értelemben vett normál alakra, vagyis 0 és

1 közé eső számmá. 0,101001*24

A 0,101001 a mantissza, és a 4 kitevő a karakterisztika.

A karakterisztikát (kitevőt) 8 biten tároljuk. Ehhez az eredeti kitevőt átalakítjuk kettes számrendszerbelivé, majd hozzáadunk 128-at. (A kitevő értékéhez hozzáadjuk az

értéktartomány felét. Pl.. 8 biten 128-at (27

). Ezáltal a kitevőként tárolt szám mindig pozitív.)

00000100+10000000=10000100 Az eredmény 1-gyel kezdődik, ami arra utal, hogy a kitevő pozitív volt. Ha 0-val kezdődik, akkor negatív. (Ha a kitevő negatív, akkor a 128-ból ki kell vonni: 10000000-00000100=01111100)

Minden normálalakban tárolt szám úgy kezdődik, hogy 0,1, kivéve a 0-t. Ezért ezt a mantisszából fölösleges eltárolni. Ezért 8 bites a kitevő. (Eredetileg 7 volt, mert az előjellel lenne 8, de így a mantisszából átadtak egyet. Tehát 6 bájton ábrázolható a szám.)

Az előjelbit 0, ha a szám pozitív volt, 1, ha a szám negatív volt.

A REAL típusú szám formája: 0 | 00000000 | 000000000000000000000000000000000000000 előjel karakterisztika mantissza 1 bit 8 bit az első egyes nélkül 39 bit

Karakterek kódolása, mutassa be a legfontosabb kódrendszereket!

A szövegek kódolása a karakterekhez (betűk, számok írásjelek) rendelt kettes számrendszerbeli

kóddal valósul meg.

Régebben az alfanumerikus jelek (karakterek) ábrázolására a 64 bites BCD kódot alkalmazták, amit

kiterjesztett változata az EBCDIC váltott fel.

Ezt váltotta fel az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) kódtábla, ami 8bites.

Mivel egy bájton 256 különböző szám ábrázolható, ezért az ASCII karakterkészlet 256 különböző

karakterből áll, melynek első 128 karaktere rögzített (0 - 127), a további 128 (128 – 255)

nemzetfüggő.

A kódkészletet a kódtábla adja meg.

Az ACSII továbbfejlesztésével készültek az egyes nemzeti kódlapok. Magyarország (és Közép-Európa)

számára a

852-es (??Latin II, ANSI és ISO szabvánnyal megegyező),

Windows alatti 1250-es kódlap Az első 128 karakter megegyező

például: „A” kódja a 8 bites bináris 65= 00100001

13

UNICODE

A többnyelvű szövegeknél nem elegendő a kódtáblák 256 karakteres kódkészlete. Ennek

megoldására dolgozták ki a 16 bites (egyedi, univerzális és egységes) UNICODE karakterkódolást. 216

db karaktert tartalmazhat.

Tartalmazza:

Szabványos alfabetikus karakterek (régi írások abc-i is) (8192)

Írásjelek, szimbólumok, piktogramok (4096)

Japán, koreai és kínai abc (csak a Han abc kb. 27000 karakteres)

Szabadon definiálható 5632

Konvertálást segíti 495 Hátrány: az új kódrendszer tárigénye nagyobb (becslések szerint átlagosan 20% állománynövekedést

okoz).

Kép-,

A kép digitalizálására több mód is van:

Pixelgrafikus

Vektorgrafikus

Pixelgrafikus: Miden egyes pixelről el van tárolva a helyzete és a színe. Tehát minél több pixel van,

annál nagyobb a fájl. A monitorok és a tv készülékek is pixelekből állítják össze a képet.

A vektorgrafikus képábrázolás nem pixeleket definiál, hanem matematikai alakzatokat. Függvények,

matematikai képletek segítségével írja le a megjelenítendő képet. A kép színezését pedig egy rövid

algoritmus (program) írja le. Mivel ez csak alakzatokat és rövid algoritmust tartalmaz, így fizikai

méreteiben sokkal kisebb helyet foglal a merev lemezen mint a pixelgrafikus kép.

szín-,

A számítógép a színeket három színből keveri ki. Piros=Red, Zöld=Green, Kék=Blue - ez a

szín hármas adja az RGB rövidítést. Vannak más színkeverési módszerek is:

CMY

CMY(K)

HSV

Az RGB esetén 256*256*256=16 777 216 db szín jelent. A színek különböző arányából

állítja elő a színeket. RGB(0,0,0)=Fekete RGB(256,256,256)=Fehér. és hangkódolás!

Hangszóró

digitális jel digitális jel analóg

villamos jel

hanghullám analóg

villamos

jel

hanghullám

Mikrofon

ADC DAC

14

Az ADC (analóg-digitális átalakító) bizonyos frekvenciával mintavételezi az analóg jelet, és az egyes

mintákat bináris jelsorozattá alakítja (jelszint nagyságát kódolva).

Számítógépek fejlődése

Mutassa be a számítógépek generációit, jellemezze az egyes generációkat, kiemelve a

műveletvégzésre vonatkozó fejlődést! Ismertesse a Neumann János által megfogalmazott elveket, a

Neumann-elvű számítógép elvi felépítését és az egyes részegységek feladatait! Milyen kapcsolatot

talál a Neumann-elvek és a mai számítógépek elvi felépítése között? Milyen jellemző paraméterekkel

rendelkeznek a mai személyi számítógépek?

Mutassa be a számítógépek generációit, jellemezze az egyes generációkat, kiemelve a

műveletvégzésre vonatkozó fejlődést!

1. Első generáció: Ide tartoznak az 1945 és 60 között készített elektroncsöves digitális gépek, amelyek alacsony szintű nyelveken voltak programozhatóak. Néhány ezer elemi művelet/másodperc

2. Második generáció: 1960-as évek elején készültek. Tranzisztorosak, ferritgyűrűs tárakat tartalmaztak. Megjelent a megszakításrendszer (segítségével a számítógépek maguk képesek lekezelni az előre nem kiszámíthatóan jelentkező eseményeket). Megjelentek az operációs rendszerek és a magas szintű programnyelvek, amelyek probléma és felhasználó orientálttá tették a gépek programozását. 5000-6000 művelet/másodperc

3. Harmadik generációs: 1960-as évek második felére jellemző. Kialakul a multiprogramozás és a párhuzamos működés (egy időben egy időben több feladatra is lehet használni a gépet). Integrált áramkörökből épültek fel, és itt alkalmaztak először képernyőket. Ebbe a kategóriába sorolható pl. a Commodore-64, az IBM-XT. Közel 1 millió művelet/másodperc

4. Negyedik generációs: Korunk csúcsteljesítményű gépei sorolhatóak ide. Legfontosabb jellemzője a magas fokú integráltság (a processzor pl. több millió tranzisztort tartalmaz). Több milliárd művelet/másodperc

5. Ötödik generációs: Fejlesztés alatt állnak. Ezen gépek fő jellemzői közé tartozik a mesterséges intelligencia, és a

15

felhasználó orientált kommunikáció (pl.: beszédfelismerés). A kutatások során kiderült, hogy a hagyományos rendszerektől eltérő működési elven, neurális hálózatok használatával valósíthatók csak meg. (Neurális hálózat: az agy működésének mintáján alapul.)

Ismertesse a Neumann János által megfogalmazott elveket, a Neumann-elvű számítógép elvi

felépítését és az egyes részegységek feladatait!

Neumann-elvek:

1. Teljesen elektronikus, soros működésű • A számítógép legyen teljesen elektronikus működésű, külön vezérlő- és végrehajtó

egységekkel rendelkezzen. (A mechanikus gépek lassúak és megbízhatatlanok.) • A gép a műveleteket nagy sebességgel, egyenként hajtsa végre, melynek során a numerikus

adatokból – az utasításoknak megfelelően – emberi beavatkozás nélkül működjön és rögzítse az eredményt.

2. Kettes számrendszer használata • A kétállapotú (bináris) rendszer használata egyszerűbb (igen/nem). • A 10-es számrendszert 2-essel felváltva az aritmetikai műveletek egyszerűsödnek, ezáltal nő

a sebességük, egyszerűbbé válik az adatok és eredmények tárolása. • Viszonylag kevés alkatrész szükséges. • Problémát jelent a folyamatos átváltás.

3. Aritmetikai egység alkalmazása - univerzális Turing-gép • Turing: ha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet, akkor bármilyen számításra is képes.

Ez elérhető az aritmetikai egység beépítésével, amely matematikai és logikai műveleteket végez.

• A központi vezérlőegység másik része a vezérlő egység, amely meghatározza a program soron következő utasításait, szabályozza a műveletek sorrendjét, és ennek megfelelően vezérli a többi egység működését. (CPU: processzor!)

• Turing kutatása létrehozta a programozható számítógép matematikai modelljét, és a digitális számítások elméleti alapját.

4. Belső program- és adattárolás • A programok és az adatok ugyanabban a belső memóriában (operatív tárban) legyenek. • Így a műveletek automatikusan követik egymást (nincs szükség lassú emberi beavatkozásra). • Régebben külső tárolás és szakaszos betöltés volt. Így megnőtt a műveletvégzés sebessége.

5. Központi vezérlő egység alkalmazása

6. Külső rögzítő közeg alkalmazása (háttértárolók) • A bemenő egység a külső tárolóeszközről beolvassa a memóriába a szükséges adatokat, majd

a műveletvégzések után a kimenő egység átviszi az eredményeket egy leolvasható tároló közegre.

16

• Megjegyzés: Neumann idejében a programtárolás és végrehajtás mechanikus úton – például lyukkártyák vagy tárcsák segítségével – történt. Az elektronikus programtárolás és végrehajtás, valamint a kettes számrendszer használatának bevezetése áttörést jelentett a sebességben és a felhasználói lehetőségek tekintetében.

A számítógép általános felépítése:

CPU: (Central Processor Unit - Központi Feldolgozó Egység).

Feladatai:

• A programok utasításainak értelmezését és végrehajtását vezérli. • Parancsbeolvasás a memóriából, értelmezés és végrehajtás • A hardver egységek közötti kommunikáció időzítése és végrehajtása • Aritmetikai-logikai műveletek elvégzése

Jellemzői:

• A neve mellett frekvenciát látunk pl.: Pentium II.400 MHz. (100 MHz= 400 millió művelet) • Ezzel a hatalmas frekvenciával a RAM nem tud lépést tartani átmeneti memória = cache. • Nagy hőtermelés hűtés ventillátorokkal

Órajel

• Az órajel a PC munkaüteme, megaherztben (MHz) illetve gigaherztben (GHz) mérik. • Egy herzt az a frekvencia, amely 1 másodperc alatt egy rezgést végez. A 8 MHz-es PC esetén

ez azt jelenti, hogy másodpercenként 8 millió rezgés, illetve processzorművelet végrehajtása történik.

• Ez a rezgés határozza meg az utasítások végrehajtásának gyorsaságát. • Ha az órajelet növeljük, akkor a processzor gyorsabban fogja végrehajtani az utasításokat. • !!!! 1 GHz = 1000 MHz

Kiviteli

egységek CPU

I/O vezérlő

Memória

Központi egység

Beviteli

egységek

Háttértárak Perifériák

ALU Kiviteli

egységek

17

A processzor fizikai felépítése

• ALU (Arithmetic Logic Unit=aritmetikai-logikai egység): aritmetikai és logikai műveleteket végez

• CU (Control Unit=központi vezérlő egység): a számítógép egyes részeinek működését összehangolja, Ez irányítja lépésről lépésre a feldolgozás folyamatát. Belső órajel-generátor.

• Regiszterek – speciális memóriák a processzorban (átmeneti tárak) Kapacitás max néhány 100 byte Pl: akkumulátor(ACC), programszámláló(IP), utasításregiszter(IR), bázisregiszter(BR),

A processzor logikai felépítése

• A cím kiszámító egység amely meghatározza a következő tárhely memóriacímét (magába foglalja a szegmens és indexregisztereket, utasításszámlálót.)

• A buszvezérlő egység amelyen vezérli a külvilággal kapcsolatos tevékenységeket, írás/olvasás jelet küld a memóriának és egyéb perifériáknak. Címzi a tárhelyet és felhozza illetve kiírja az adatot a memóriából.

• Az utasítás értelmező, dekódoló egység amely meghatározza, hogy az utasítás feldolgozása során milyen elemi műveleteket kell végrehajtani.

• A műveletvégző vagy aritmetikai egység amely a tényleges műveleteket (összeadás, kivonás, szorzás és osztás, előjelképzés, negálás, eltolás forgatás stb.) végzi el.

A busz az alaplapi egységek közti kommunikációra szolgál. Adatokat (adatbusz), címzést (címbusz) és

vezérlőjeleket (vezérlőbusz) továbbít.

vezérlővonalak

CPU Memóri

a

I/O vez.

adatbusz

címbusz

18

• Multiplex sín= amikor az adat- és címinformációkat ugyanazon a vezetéken továbbítják, de időben elválasztva külön-külön.

• Alapelemét az úgynevezett alaplap alkotja, • amelyen a központi műveletvégző egység a CPU, a központi memória, a lemez-, billentyűzet-

és nyomtatócsatoló áramkörök helyezkednek el. • Ezeket két rendszervezérlő áramkör hangol össze:

– az északi híd – déli híd alaplapi chipkészlet

Északi híd (Nortbridge)

• A fő chipet tartalmazza. • Ez az elem kezeli a

– memóriát, – az AGP-t, – esetenként a PCI csatornát.

• Mivel ezek nagy sávszélességű elemek, hűtőbordát vagy hűtőventillátort találhatunk rajtuk. • (Megjegyzés: A keletkezett hő arányos a kapcsolási sebességgel), ez egyben megkönnyíti az

alkatrész felismerését is.

Déli híd (Southbridge)

• A déli híd látja el az egyéb, lassabb perifériakezelési funkciókat: pl.:USB, ATA, és billentyűzet vezérlés

Cache: A cache a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória, ami a viszonylag

lassú rendszermemória-elérést hivatott kiváltani azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes

beolvasásával, amikre a végrehajtásnak közvetlenül szüksége lehet.

Memória: Adatok és programok tárolása. (Az éppen futó programokat, és azok által használt

adatokat tárolja.)

Félvezető memóriák

1. Fixértéktárolók ROM= Read Only Memory Csak olvasható, kikapcsolás után megőrzi tartalmát.

a. Át nem programozható memória (Pontosan egyszer programozható, nem felejtő)

ROM: Maszk-programozott (huzalozott)

PROM: A felhasználó által egyszer programozható (dióda-égetős) b. Átprogramozható memóriák (korlátozott számban programozható, nem felejtő)

EPROM: Törlése ultraibolya- vagy röntgensugárzással

EEPROM: Megfelelő erősségű elektromos árammal törölhető

Flash-ROM=utólag módosítható a tartalma

19

2. Irható-olvasható tárolók RAM= Random Access Memory Írható és olvasható memória, kikapcsolás után elveszíti tartalmát. Operatív tár

a. SRAM: Statikus RAM, tartalmukat feszültség alatt frissítés nélkül megőrzik b. DRAM: Dinamikus RAM, tartalmukat feszültség alatt frissítéssel őrzik meg c. EEPROM+SRAM=NVRAM: A számítógép SRAM-ot használ működés közben,

áramszünet esetén az SRAM tartalmát EEPROM-ba másolja, ahonnan az visszaállítható.

d. DRAM+frissítő áramkör=kvázisztatikus RAM SRAM e. DDR SDRAM memória a "hagyományos" DRAM memória elméleti maximális

adatáteresztő képességének kétszeresét biztosítja: egy órajel alatt két adatcsomagot képes továbbítani, innen származik a neve is (Doube Data Rate).

f. RDRAM (Rambus) hasonló elven működik: a jel mindkét oldalát adathordozóként használja, így megduplázódik az adatátvitel. CMOS DRAM-okból áll.

Háttértárak: Olyan tárolóeszközök, amelyek hosszú távon, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni.

Pl. winchester, flashdrive, CD, DVD

• Működésük szerint három csoportba sorolhatók: – Mágneses elven működő tárolók – Optikai elven működő tárolók – Elektromos elven működő tárolók

Beviteli eszközök: az adatok bejuttatása a számítógépbe.

Pl.: billentyűzet (elsődleges bemeneti eszköz), egér (rokonai: trackball, mousepen, touchpad,

fényceruza, érintőképernyő), botkormány, digitalizáló tábla, mikrofon, szkenner, vonalkódolvasó,

digitális fényképezőgép, digitális kamera.

Kiviteli eszközök: az adatok megjelenítése.

Pl.: monitor (az elsődleges kimeneti eszköz), nyomtató, rajzgép (plotter), hangszóró, projektor.

Milyen kapcsolatot talál a Neumann-elvek és a mai számítógépek elvi felépítése között?

A mai számítógépek is a Neumann-elvek alapján épülnek fel.

Milyen jellemző paraméterekkel rendelkeznek a mai személyi számítógépek?

A számítógépek teljesítményjellemzői

• Feldolgozási sebesség

20

– MIPS (Million Instructions Per Second)-ben, azaz “millió művelet másodpercenként” egységben mérnek.

– A modernebb gépek sebessége eléri a 100 MIPS-et. • Tárkapacitás = az operatív memória méretét jellemzi, az itt tárolt bájtok száma. • Processzor regiszterméret

– a műveletvégzésre betölthető operandus hosszát, az egyidőben feldolgozható bitek számát jelenti.

– A leggyakoribb értékek: 8, 16, 32, 64 bit. • Perifériákkal (segédberendezésekkel) való bővíthetőség. • Adatátviteli sebesség

Tápegység: teljesítmény, belső védelmek

Alaplap: csatlakozási felületek típusai, azok darabszáma

Memória: méret, típus (EDO, SD, DDR), sebesség

Videokártya: memória mérete

Processzor: órajel frekvencia, cache, FSB órajel (Front Side Bus)

Személyi számítógépek felépítése

Mutassa be a számítógép elvi felépítésének általános modelljét! Jellemezze az egyes részek funkcióit

(központi feldolgozó egység – jellemző értékek, memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük,

buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők)!

Határozza meg a hardver és a szoftver fogalmát! Mutassa be a perifériák jelentőségét,

csoportosítását, a manapság használatos perifériák besorolását az egyes csoportokba! Mutassa be a

főbb beviteli perifériákat, csoportosításukat! Milyen jellemzőket vár el egy mai konfiguráció

egységeitől? Melyek fontosak, miért?

Mutassa be a számítógép elvi felépítésének általános modelljét!

A számítógép általános felépítése:

CPU

I/O vezérlő

Memória

Központi egység

Beviteli

egységek

Háttértárak Perifériák

ALU Kiviteli

egységek

21

Jellemezze az egyes részek funkcióit (központi feldolgozó egység – jellemző értékek,

memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük, buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés,

ház: típusok, jellemzők)!

CPU: (Central Processor Unit - Központi Feldolgozó Egység).

Feladatai:

• A programok utasításainak értelmezését és végrehajtását vezérli. • Parancsbeolvasás a memóriából, értelmezés és végrehajtás • A hardver egységek közötti kommunikáció időzítése és végrehajtása • Aritmetikai-logikai műveletek elvégzése

Jellemzői:

• A neve mellett frekvenciát látunk pl.: Pentium II.400 MHz. (100 MHz= 400 millió művelet) • Ezzel a hatalmas frekvenciával a RAM nem tud lépést tartani átmeneti memória = cache. • Nagy hőtermelés hűtés ventillátorokkal

Órajel

• Az órajel a PC munkaüteme, megaherztben (MHz) illetve gigaherztben (GHz) mérik. • Egy herzt az a frekvencia, amely 1 másodperc alatt egy rezgést végez. A 8 MHz-es PC esetén

ez azt jelenti, hogy másodpercenként 8 millió rezgés, illetve processzorművelet végrehajtása történik.

• Ez a rezgés határozza meg az utasítások végrehajtásának gyorsaságát. • Ha az órajelet növeljük, akkor a processzor gyorsabban fogja végrehajtani az utasításokat. • !!!! 1 GHz = 1000 MHz

A processzor fizikai felépítése

• ALU (Arithmetic Logic Unit=aritmetikai-logikai egység): aritmetikai és logikai műveleteket végez

• CU (Control Unit=központi vezérlő egység): a számítógép egyes részeinek működését összehangolja, Ez irányítja lépésről lépésre a feldolgozás folyamatát. Belső órajel-generátor.

• Regiszterek – speciális memóriák a processzorban (átmeneti tárak) Kapacitás max néhány 100 byte Pl: akkumulátor(ACC), programszámláló(IP), utasításregiszter(IR), bázisregiszter(BR),

A processzor logikai felépítése

• A cím kiszámító egység amely meghatározza a következő tárhely memóriacímét (magába foglalja a szegmens és indexregisztereket, utasításszámlálót.)

• A buszvezérlő egység amelyen vezérli a külvilággal kapcsolatos tevékenységeket, írás/olvasás jelet küld a

22

memóriának és egyéb perifériáknak. Címzi a tárhelyet és felhozza illetve kiírja az adatot a memóriából.

• Az utasítás értelmező, dekódoló egység amely meghatározza, hogy az utasítás feldolgozása során milyen elemi műveleteket kell végrehajtani.

• A műveletvégző vagy aritmetikai egység amely a tényleges műveleteket (összeadás, kivonás, szorzás és osztás, előjelképzés, negálás, eltolás forgatás stb.) végzi el.

A busz az alaplapi egységek közti kommunikációra szolgál. Adatokat (adatbusz), címzést (címbusz) és

vezérlőjeleket (vezérlőbusz) továbbít.

• Multiplex sín= amikor az adat- és címinformációkat ugyanazon a vezetéken továbbítják, de időben elválasztva külön-külön.

• Alapelemét az úgynevezett alaplap alkotja, • amelyen a központi műveletvégző egység a CPU, a központi memória, a lemez-, billentyűzet-

és nyomtatócsatoló áramkörök helyezkednek el. • Ezeket két rendszervezérlő áramkör hangol össze:

– az északi híd – déli híd alaplapi chipkészlet

Északi híd (Nortbridge)

• A fő chipet tartalmazza. • Ez az elem kezeli a

– memóriát, – az AGP-t, – esetenként a PCI csatornát.

• Mivel ezek nagy sávszélességű elemek, hűtőbordát vagy hűtőventillátort találhatunk rajtuk. • (Megjegyzés: A keletkezett hő arányos a kapcsolási sebességgel), ez egyben megkönnyíti az

alkatrész felismerését is.

vezérlővonalak

CPU Memóri

a

I/O vez.

adatbusz

címbusz

23

Déli híd (Southbridge)

• A déli híd látja el az egyéb, lassabb perifériakezelési funkciókat: pl.:USB, ATA, és billentyűzet vezérlés

Cache: A cache a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória, ami a viszonylag

lassú rendszermemória-elérést hivatott kiváltani azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes

beolvasásával, amikre a végrehajtásnak közvetlenül szüksége lehet.

Memória: Adatok és programok tárolása. (Az éppen futó programokat, és azok által használt

adatokat tárolja.)

Félvezető memóriák

3. Fixértéktárolók ROM= Read Only Memory Csak olvasható, kikapcsolás után megőrzi tartalmát.

a. Át nem programozható memória (Pontosan egyszer programozható, nem felejtő)

ROM: Maszk-programozott (huzalozott)

PROM: A felhasználó által egyszer programozható (dióda-égetős) b. Átprogramozható memóriák (korlátozott számban programozható, nem felejtő)

EPROM: Törlése ultraibolya- vagy röntgensugárzással

EEPROM: Megfelelő erősségű elektromos árammal törölhető

Flash-ROM=utólag módosítható a tartalma

4. Irható-olvasható tárolók RAM= Random Access Memory Írható és olvasható memória, kikapcsolás után elveszíti tartalmát. Operatív tár

a. SRAM: Statikus RAM, tartalmukat feszültség alatt frissítés nélkül megőrzik b. DRAM: Dinamikus RAM, tartalmukat feszültség alatt frissítéssel őrzik meg c. EEPROM+SRAM=NVRAM: A számítógép SRAM-ot használ működés közben,

áramszünet esetén az SRAM tartalmát EEPROM-ba másolja, ahonnan az visszaállítható.

d. DRAM+frissítő áramkör=kvázisztatikus RAM SRAM e. DDR SDRAM memória a "hagyományos" DRAM memória elméleti maximális

adatáteresztő képességének kétszeresét biztosítja: egy órajel alatt két adatcsomagot képes továbbítani, innen származik a neve is (Doube Data Rate).

f. RDRAM (Rambus) hasonló elven működik: a jel mindkét oldalát adathordozóként használja, így megduplázódik az adatátvitel. CMOS DRAM-okból áll.

Háttértárak: Olyan tárolóeszközök, amelyek hosszú távon, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni.

Pl. winchester, flashdrive, CD, DVD

• Működésük szerint három csoportba sorolhatók: – Mágneses elven működő tárolók – Optikai elven működő tárolók – Elektromos elven működő tárolók

24

Határozza meg a hardver és a szoftver fogalmát!

A számítógép két fő részből áll

• Hardver (hardware) A számítógép valamennyi műszaki berendezése és alkotóeleme (tápegység, alaplap, processzor, memória, merevlemez, monitor, billentyűzet, monitor, nyomtató, szkenner, stb.)

• Szoftver (software) A számítógép működéséhez rendelkezésre álló összes program (BIOS, operációs rendszer, programok)

Mutassa be a perifériák jelentőségét, csoportosítását, a manapság használatos perifériák

besorolását az egyes csoportokba!

Beviteli eszközök: az adatok bejuttatása a számítógépbe.

Pl.: billentyűzet (elsődleges bemeneti eszköz), egér (rokonai: trackball, mousepen, touchpad,

fényceruza, érintőképernyő), botkormány, digitalizáló tábla, mikrofon, szkenner, vonalkódolvasó,

digitális fényképezőgép, digitális kamera.

Beviteli eszközök

• billentyűzet • egér • szkenner: Képek bevitelére szolgáló eszköz. • digitális fényképezőgép • vonalkód olvasó • hanyattegér • érintő pad • botkormány: Elsősorban játékok, főleg repülőgép szimulátorok vezérlésére használják. • Fényceruza: Egy képernyőn megjelenő adatok közül választhatunk vele. A kiválasztás az adott

rész színe alapján történik. • Rajzpad digitalizáló tábla: Egy toll mozgásának bevitelére szolgáló eszköz. Azt is érzékeli, hogy

a felületre mennyire nyomjuk rá a tollat, így sokkal pontosabban lehet vele rajzolni, mint egérrel.

Kiviteli eszközök: az adatok megjelenítése.

Pl.: monitor (az elsődleges kimeneti eszköz), nyomtató, rajzgép (plotter), hangszóró, projektor.

Kiviteli eszközök

25

funkciósor

alapbil lentyűzet

rendszerblokk

kurzormozgató

blokk

numerikus

blokk

• Monitor • Nyomtató • Plotterek

Mutassa be a főbb beviteli perifériákat, csoportosításukat!

Billentyűzet

• Az írásjelenkénti információ-bevitel eszköze. • A számítógépben futó billentyűzet-értelmező programmal a billentyűzet át is definiálható, azaz

a billentyűk jelentése megváltoztatható. • A billentyűzet egyes részeihez speciális funkciókat rendelnek.

A billentyűzet működése

• A billentyűzet saját integrált áramköröket tartalmaz. • Minden gombjához tartozik egy kis elektromos kapcsoló. • A gombok állapotát a billentyűzetbe épített processzor állandóan figyeli. Ha megnyomtok

egy gombot, a billentyűzet jelzi a számítógépnek, hogy változás következett be az állapotában, megszakítást kér, azaz magára tereli a processzor figyelmét.

• A processzor ilyenkor félbeszakítja az addigi tevékenységét és megvizsgálja, hogy mit akar tőle a billentyűzet

A billentyűzet részei

A billentyűzet fajtái

• Kezdetben a személyi számítógépek billentyűzetei 84 nyomógombosak voltak, • majd 101, 102 és a 105 gombos billentyűket használták. • Manapság több (pl.: 112) • Országonként változik a billentyűzet kiosztás. • Programok segítségével mi magunk eldönthetjük, hogy melyik billentyűzet kiosztást

alkalmazzuk, sőt létrehozhatunk új billentyűzet kiosztásokat, vagy akár új betűkészleteket. • Ilyen alapon bármilyen billentyűzettel tudunk bármilyen nyelvű szövegeket gépelni, és ez az

egyik nagy előny az írógéphez képest.

26

Billentyűk

• Shift, Ctrl, Alt, Alt Gr billentyűk más billentyűvel egyidejűleg történő leütése módosítja az illető billentyű által generált kódot. Ezeknek a billentyűknek önmagukban semmilyen hatásuk nincs.

• Shift - nagybetűk, illetve a billentyűk felső karakterei lesznek érvényben. • Az Enter billentyű a bevitt információ - például egy parancs - lezárására szolgál. • Backspace - a kurzor előtt töröl egy karaktert. • A nyilak a kurzor mozgatására szolgálnak. • Insert - beszúró üzemmód • Delete - a kurzorral kijelölt karakter (kurzortól jobbra) törlésére szolgál. • Home - általában sor, vagy szöveg elejére viszi a kurzort • End - a végére. • A Page Up és a Page Down az előre illetve a hátra felé történő lapozásra szolgál. • Caps Lock - nagybetűre vált. • Num Lock - a numerikus billentyűzeten a felső számsorra vált. • Ezek bekapcsolt állapotát kis lámpácska jelzi a billentyűzet jobb felső részén. • Ha a Caps Lock be van kapcsolva, akkor a Shift billentyű hatására a kisbetűk jelennek meg. • Esc (escape) - általában a programokból történő 'menekülésre' szolgál, illetve egy parancs

gépelése esetén hatására a kurzor a következő sor elejére áll, az előző sorba beírtak, pedig figyelmen kívül maradnak.

Az egér

• Segítségével a monitoron egy kurzort (többnyire nyilat) tudunk mozgatni. Az egérkurzort rávisszük a megfelelő helyre, és az egéren lévő gombokkal kattintva vezérelhetjük a programok többségét.

Egerek csoportosítása

• Gombok száma szerint – Egygombos (Machintos) – kétgombos – háromgombos – Stb.

• Működési elv szerint – Mechanikus – Opto-mechanikus – optikai

• A kapcsolat módja szerint – vezetékes – rádiós

Mechanikus egér

A mozgást potenciométer érzékeli a bennük elhelyezkedő, gumival bevont acélgolyó segítségével.

• A golyóhoz derékszögben két henger csatlakozik, fogaskerekekkel. • Az egérnek saját processzora van.

27

• Amikor az egeret vízszintesen mozgatjuk, a hasában lévő golyó a mozgatás irányába gurul, és eközben görgeti a két hengert.

• A hengereken lévő fogaskerekek mozgásirányát és a mozgás sebességét fényérzékelők követik.

• Az operációs rendszer a jelek alapján tudja meg, hova kell mozgatnia az egérkurzort a képernyőn.

• Ha kattintunk az egérgombbal miközben a kurzor egy parancsgombon áll, akkor végrehajtódik a parancsgombhoz tartozó művelet.

Opto-mechanikus egér

A golyó és a fogaskerekek mozgását (ezért "mechanikus") fénydiódák fogják fel (ezért opto).

Optikai egér

Nincs belső golyó, régen speciális rácsozott lapon kellett mozgatni az egeret (ma már bárhol), az

alatta elmozduló vonalak alapján értékeli a mozgást.

• Az elmozdulást fénydiódák és tranzisztorok érzékelik. Előnye, hogy pontos és nehezebben romlik el, mint a másik két típus.

Érdekesség

• Hanyattegér A hátán van a golyó.

• TRACKBALL Hordozható számítógépekhez sokszor nem egeret csatlakoztatnak, hanem felfelé kiálló, simogatható golyót építenek be

Rajzdigitalizáló

• Az egérhez hasonló funkciót lát el. • Feltétele egy speciális tábla, amelyre a rajzot helyezik, és a kézben mozgatható eszköz a

táblával induktív csatolás révén közli saját pozícióját. • A vonalas rajzok, térképek digitalizálásának eszköze.

Szkenner

• A szkennerek megvilágítják a letapogatandó tárgyat, majd a képét egy fényérzékeny félvezetőre vetítik.

• Színes szkennerek RGB (Red - vörös, Green - zöld, Blue - kék) alapszínekre bontják a képet.

Szkennerek csoportosítása

• kézi szkenner (kisebb méretű képek) • asztali szkennerek (már nagyobb képek) • nyomdai dobszkenner

28

Milyen jellemzőket vár el egy mai konfiguráció egységeitől? Melyek fontosak, miért?

Alap (minimális) konfiguráció

• Alapgép (CPU, csatolókártyák, tápegységek, winchester, stb.) • Billentyűzet • Monitor • (Egér)

A számítógépek teljesítményjellemzői

• Feldolgozási sebesség – MIPS (Million Instructions Per Second)-ben, azaz “millió művelet másodpercenként”

egységben mérnek. – A modernebb gépek sebessége eléri a 100 MIPS-et.

• Tárkapacitás = az operatív memória méretét jellemzi, az itt tárolt bájtok száma. • Processzor regiszterméret

– a műveletvégzésre betölthető operandus hosszát, az egyidőben feldolgozható bitek számát jelenti.

– A leggyakoribb értékek: 8, 16, 32, 64 bit. • Perifériákkal (segédberendezésekkel) való bővíthetőség. • Adatátviteli sebesség

Tápegység: teljesítmény, belső védelmek

Alaplap: csatlakozási felületek típusai, azok darabszáma

Memória: méret, típus (EDO, SD, DDR), sebesség

Videokártya: memória mérete

Processzor: órajel frekvencia, cache, FSB órajel (Front Side Bus)

Monitorok

Csoportosítsa a monitorokat működési elvük szerint! Ismertesse a ma jellemzően használatos

monitorfajtákat és ezek működési elvét! Magyarázza el a monitorokkal kapcsolatos fogalmakat:

felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont! Hasonlítsa össze a különféle monitortípusokat a

felhasználási terület szempontjából!

29

Kiviteli eszközök:

• Monitor • Nyomtató • Plotterek

Monitorok

• Egyéb elnevezések: képernyő, display. • A számítógép által feldolgozott információ megjelenítésére szolgál. • A képet több ezer apró, színes pont (pixel=Picture Element) alkotja. A pixel lényegében egy

pont, ezek alkotják a képernyőmátrixot. Minél több ilyen apró pontból áll a kép, értelemszerűen annál élesebb. Ma a legjobban elterjedt felbontás az 1024×768 pixel (a webfelületek többségét is ilyen méretűre optimalizálják) de grafikai alkalmazásokhoz vagy egyéb speciális célokra az 1600×1200 pixeles felbontás is gyakori.

• A régebbi monitorok fekete-fehérek (monokrómok) voltak, de ma már csak színes monitorokat gyártanak.

A megjelenítés két üzemmódban történhet: karakteres: a képernyő csak karaktereket képes megjeleníteni, a képernyő karakterhelyekre

van osztva, ez számítógépenként változó. grafikus:A megjelenített kép nem csak karaktereket tartalmaz, hanem a teljes képernyőt

betöltő grafikus felületet definiál, ahol a képpontokat külön-külön kezeli.

A ma elterjedt operációs rendszerek általában grafikus üzemmódban működnek, de a

számítógépek bekapcsolásakor - az operációs rendszer indulása előtt - még az egyszerűbb,

karakteres üzemmódban jelzik ki az üzeneteket. Olyan nagygépes rendszereknél, ahol nem

elsődleges cél a grafikus megjelenítés, egyes monitormeghajtók továbbra is csak karakteres

üzemmódban dolgoznak. Linux operációs rendszer esetén a karakteres felület mellett a

grafikus felület párhuzamosan, teljes értékűen, programok futtatására használható. (A grafikus

felület nem vesz részt a tényleges működésben.)

Csoportosítsa a monitorokat működési elvük szerint!

Monitorok csoportosítása működési elvük - fizikai felépítésük szerint:

CRT - Cathod Ray Tube - katódsugárcsöves képernyő

LCD- Liquid Crystal Display - Folyadékkristályos képernyő

TFT/PDP - Thin Film Transistor / Plazma Display Panel

Ismertesse a ma jellemzően használatos monitorfajtákat és ezek működési elvét!

30

Katódsugárcsöves képernyő

• Egy nagy üvegpalackra hasonlít, melynek általunk látható részén háromféle – vörös, zöld és kék – színben foszforeszkáló pontokkal van bevonva.

• Egy elektronsugár-hármas söpör végig másodpercenként többször minden ponthármason, és különböző erőséggel aktivizálja a foszforeszkáló részecskéket, így áll össze a kép.

• A ponthármasok alkotnak egy elemi képpontot vagy pixelt. • A képpontok négyzetrácsot alkotnak. • A képfrissítési azt mondja meg, hogy egy másodperc alatt hányszor fut végig a képpontokon

az elektronsugár-nyaláb. • Mértékegysége a Hertz. A monitorok általában 70-85 Hz-esek. • A képernyők méretét átlójának hossza adja, amit inchben (coll=25,4 mm) fejezünk ki. A

leggyakoribb méretek 14, 15, 17, 19, 21 és több coll. • A monitoron hány sorban és hány oszlopban vannak képpontok. Függ a monitor és a grafikus

kártya típusától és a kártyán lévő memória nagyságától. • 640*480 képpont; 1240*1024 képpont; stb. • A felbontási értékeknél az első szám a vízszintes, a második szám a függőleges irányt jeleneti.

Folyadékkristályos képernyő

• A kép egy lapos műanyaggal bevont felületen generálódik. • A kép nem állandóan frissül, hanem csak akkor, amikor az adott képpont változik, így a

vízszintes-, függőleges- és a képpontfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy ha változik a kép, akkor mennyi idő alatt képes a változtatást végrehajtani.

• Az LCD monitorok ezért lényegesen kímélik a szemet, hiszen a folyamatos vibrálás ezeknél a képernyőknél nem létezik.

• Az LCD monitorok sugárzása lényegében 0.

31

PDP

• A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek

megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen.

• A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha

megfelelő hullámhosszú energia éri őket.

• Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért

ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint

a neoncsövekben.

• Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben

vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes

színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve.

• A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője

viszont előszeretettel beég.

• A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben

lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában

erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60000 órát is kibírnak.

Magyarázza el a monitorokkal kapcsolatos fogalmakat: felbontás, frissítési frekvencia, képátló,

képpont!

képátló: A monitor egyik ellentétes sarkától a másikig terjedő távolság, hüvelykben (inch, col = 2,54 cm) mérik.

frissítési frekvencia: azt adja meg, másodpercenként hányszor jelenik meg a nyaláb ugyanazon a ponton. Ennek egy tipikus értéke 80 Hz, de 70 Hz alatt a monitor képét villódzónak érzékelhetjük, aminek egészségügyi következményei (fejfájás, szemkárosodás) is lehetnek.

kontraszt: A részletgazdagságot jellemző tulajdonság válaszidő: LCD paneles monitorok jellemzője, ezredmáspdpercben (ms) mért időegység. Azt

az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. A lassú válaszidő (12 ms-nál hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors változásokat kell megjeleníteni.

32

fényerő: A monitor fényességét jellemzi. (Milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT), milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD).) (Például: 250 cd/m²)

maximális felbontás: Maximálisan mekkora felbontásra állítható. optimális felbontás: Szintén LCD panellel szerelt monitorok tulajdonsága. A LCD panel

fizikailag kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.

megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió (224) színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót

Hasonlítsa össze a különféle monitortípusokat a felhasználási terület szempontjából!

Karakteres megjelenítés – ha nem akar grafikát (képeket) megjeleníteni.

Nagy felbontás – ha jó minőségű grafikát akar.

A CRT kontrasztosabb, mint a másik kettő.

Mágneses háttértárak

Mutassa be a ma jellemzően használatos háttértárakat, ismertesse a technológiáikat!

Jellemezze az egyes eszközök felépítését, működését! Milyen fizikai megvalósítását ismeri az adatok

tárolásának? Az egyikről adjon részletes elemzést! Hogyan helyezhetők üzembe a winchesterek?

Milyen működés közben fellépő fizikai problémákat ismer, hogyan lehet ezeket megelőzni, javítási?

A háttértárak mind beviteli, mind kiviteli perifériák lehetnek. Mindezek forgalmát a beviteli/kiviteli

(I/O) alrendszer irányítja a processzor felügyelete alatt.

Háttértárak

• Olyan tárolóeszközök, amelyek hosszú távon, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni. • Ezek az eszközök is az alaplapra csatlakoznak, speciális kábelek segítségével.

Mutassa be a ma jellemzően használatos háttértárakat, ismertesse a technológiáikat!

Jellemezze az egyes eszközök felépítését, működését!

Milyen fizikai megvalósítását ismeri az adatok tárolásának? Az egyikről adjon részletes elemzést!

33

Háttértárak fajtái – működési elv alapján:

– Mágneses elven működő tárolók – Optikai elven működő tárolók – Elektromos elven működő tárolók

Mágneses elven működő háttértárolók

• Szalag alapú • Lemez alapú • Mágnesbuborék

Mágneses elven működő háttértárolók

1. Szalagos egység: Streamer Más néven mágnesszalagos háttértár. Mágnesszalagos háttértárolókon nagy mennyiségű - akár több gigabájtnyi - adat olcsó tárolása lehetséges. Hátrányuk, hogy a szalagot oda kell pörgetni, ahol a keresett információ található, ezért inkább csak a teljes merevlemez tartalom biztonsági mentésére szokták őket használni, elsősorban nagyobb intézményeknél. A mágnesszalagos adattárolókat általában streamer-nek ("adatáramoltatónak") nevezik, bár az igazság az, hogy ez inkább egy gyűjtőfogalom, és sok különböző típusú ilyen eszköz létezik. Az áruk a winchesteréhez hasonló, de a kazettáik olcsók. Külön figyelmet érdemelnek a DAT (Digital Audio Tape)-meghajtók, melyek szintén mágnesszalagot használnak, de itt egy gyufásdoboz méretű kazettán nagyon nagy mennyiségű információ fér el, mivel korszerűbb technikát használnak.

2. Floppy disk Drive FDD Kislemez, floppy

a. 3 ½ inch méretű b. Kapacitása: 1, 44 MB c. Az adatokat mágnes-korong őrzi,amely koncentrikus körökből (sáv) épül fel. A körök

logikailag kisebb egységekre (szektor) vannak osztva.

34

3. Merevlemez (HDD) Winchester • Az adatokat mágnes-korongok őrzik. Ezek a korongok hasonlóan a kislemezhez sávokból

illetve szektorokból épülnek fel. (cilinder!) • Az adatokat író- olvasó fejek kezelik. • Kapacitása GB-ban mérhető. (Napjainkban gyakori a 160-200 GB nagyságú, sőt, van már

teraBájt nagyságú is!)

4. ZIP Drive

A Zip drive igazi áttörést jelentett a floppys adattárolásban 1994-ben a maga 100 MB, majd 250 MB,

és végül 750 MB kapacitásával. Elterjedésének gátja a magas árán kívül a hagyományos kisfloppyval

való kompatibilitás hiánya volt. Inkább kiscégek használták adataik napi archiválására.

35

Optikai elven működő háttértárolók

CD lemez

- Compakt Disk - Az adatokat lézersugár írja fel és olvassa ki. - 700 MB vagy 650 MB kapacitású. - Lehet CD-R, vagy CD-RW. - Az adatok nem koncentrikus körökben helyezkednek el, hanem körkörös spirálvonal mentén. - Max. 52x-es írás.

DVD lemez

- Digital Video Disk - Az adatokat lézersugár írja fel és olvassa ki. - Legelterjedtebb 4,7 GB kapacitású - Lehet DVD-R, vagy DVD-RW (kb. 1000-szer írható újra). - Az adatok nem koncentrikus körökben helyezkednek el, hanem körkörös spirálvonal mentén.

• A DVD-n és CD-n is kis mélyedések (pit) őrzik az információt. • Mivel a DVD esetén a pit-ek finomabbak, ezért egy ugyanakkora méretű lemez nagyobb

mennyiségű információt tud tárolni.

Blu-ray lemez

- Az adatokat (kék) lézersugár írja fel és olvassa ki.

36

- 25-50 GB kapacitású. - A lemezek a digitálisan kódolt videó és audió információt „gödrök”-ben tárolja. - Ezek a gödrök (pit) a lemezen spirálisan helyezkednek el a központból kiindulva a szélek felé. - A DVD utódjának szánják.

DVD-RAM lemez

• Koncentrikus sávokban tárolja az adatokat. • Maximálisan 9,4 GB. • Kb. 100.000-szer újraírható. • Mágneses és optikai elven működik (magnetooptikai tárolás elvén).

mikrofilm

holografikus tárolók

Bankkártyához hasonló adattároló plasztikkártya.

Elektromos elven működő tárolók

• Elektromosan törölhető és elektromosan újraírható memória. • Flash drive. • Speciális, nem felejtő RAM-ok

PEN Drive

• A pendrive (USB-flash-tároló, USB-kulcs, pendrájv, tollmeghajtó) egy USB-csatlakozóval egybeépített flash memória.

• Tárolási kapacitásuk 64 MB-tól 128 GB-ig terjed, némelyik képes 10 évig megőrizni az adatokat, és egymillió írás-törlési ciklust is kibírni.

• A modern operációs rendszerekkel szabványos USB mass storage szabványt használja. • Önállóan nem képes adatcserére, csak személyi számítógépre vagy a megfelelő csatlakozással

ellátott író/olvasó egységre csatlakoztatott állapotban, arról vezérelve. • Jellemző adatátviteli sebessége USB 2.0 feltételek megléte esetén 6 MB/s, USB 1.0

szabványnál kb. 1 MB/s. • Az elektromos csatlakozás védelme érdekében védőkupakkal készül de létezik védőkupak

nélküli változat is.

Hogyan helyezhetők üzembe a winchesterek?

• Manapság a winchesterek kaphatók 160, 240, 400 GB-os méretűig, 5400 vagy 7200-as

percenkénti fordulatszámmal.

• A nagyobb fordulatszámú természetesen gyorsabb.

37

• Az üzembe helyezés úgy kezdődik, hogy keresünk neki helyet a házban,

becsavarozzuk, és kiválasztjuk melyik csatornára akarjuk dugni. Ez gyakorlatilag azt

jelenti, hogy melyik adatkábelt (bus) dugjuk rá. Egy kábelre több eszközt is

csatlakoztathatunk, pl. szokásos a winchestert és CD/DVD meghajtót egy kábelre

tenni, több merevlemez esetén célszerű külön adatkábelre kötni őket.

• Fontos ellenőrizni a helyes jumperelést (kis levehető pöckök hátul), a merevlemezt

tegyük master módba, a CD/DVD meghajtót pedig slave-be, ha gyakorlottabbak

vagyunk, akkor mást is lehet, de ha inkompatibilitási hibát jelez a gép, akkor erre (is)

gyanakodjunk!

• Kell még merevlemezünknek egy áramforrás is, keressünk neki egyet a

számítógépházban! (sárga, piros és fekete kábelek egy fehér csatlakozóval)

• A következő lépés, hogy a Setup-ban, a Hard Disk Type, illetve valamilyen hasonló

nevű menüpontban beállítjuk a merevlemezünk jellemzőit, ha nem értünk hozzá,

akkor állítsuk Auto-ra, általában működik így is.

• Ha több winchestert használunk, vagy több helyen használunk egyet, akkor célszerű

ún. mobil rack-et szerelni a gépbe, ami egy fiókszerű műanyag eszköz, amibe be kell

csavaroznunk a merevlemezt, és a ezután könnyen kivehetjük-visszatehetjük.

• Ugyanezt kínálják az újabban megjelent USB-s eszközök, ezekbe ugyanúgy be kell

csavarozni a merevlemezt, és USB portra kell dugni. A megoldás hátránya, hogy

nagyságrendekkel lassabb, mintha mobile rack-ban használnánk a winchestert és IDE

kábelre lenne dugva, előnye, hogy nem kell konfigurálni, plug and play.

• Ha a lemezt a gép felismerte, töltsük be kedvenc operációs rendszerünket, mondjuk a

Windows-t és formázzuk meg a lemezt!

• El kell döntenünk, hogy milyen fájlrendszert akarunk használni! Ha csak mi

használjuk a gépet és csak Windows-t használunk, akkor gyakorlatilag mindegy.

• A Windows FAT és NTFS fájlrendszereket támogat, ha nagy winchesterünk van,

akkor NTFS-t kell választanunk.

• Fontos dolog még a partícionálás, ami a lemez "felszabdalását" jelenti kisebb

darabokra, így az egy darab lemezünk több független meghajtónak fog látszani.Pl. van

egy 160 GB-os lemezünk, amit felosztunk 2 db 80 GB-osra, így lesz egy C: és egy D:

betűjelű 80 GB-os meghajtónk, ami hasznos lehet pl. akkor, ha az egyik vírusos lesz,

az adatainkat ilyenkor át tudjuk menteni a másikra.

• Minden partíciót külön-külön meg kell formázni.

• Hasznos még, ha egy gépen több operációs rendszert is akarunk használni, pl.

Windows és Linux, stb. Természetesen használhatjuk a meghajtót egy 160 GB-os

lemezként is.

Milyen működés közben fellépő fizikai problémákat ismer, hogyan lehet ezeket megelőzni,

javítani?

1. Fizikai 2. Logikai

Fizikai:

Lehúzódik a kábel - megigazítani

38

Megsérülhet egy szektor – Scandisk

Logikai:

Adatok veszhetnek el – lemezkarbantartás (scandisk, defrag)

Nyomtatók

Ismertesse a ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzőit! Csoportosítsa a

nyomtatókat működési elvük szerint! Sorolja fel és magyarázza meg a nyomtatókkal és a nyomatással

kapcsolatos fogalmakat! Hasonlítsa össze a nyomtatókat a felhasználási területük szempontjából!

Nyomtatók

A nyomtatók feladata, hogy valamilyen forrásból származó információt - ez a forrás lehet egy

számítógép, de akár számítógépes hálózat is – a lehető legtökéletesebben papíron vagy ritkábban

más hordozón (boríték, írásvetítő fólia, címke, stb.) megjelenítsenek.

• a számítógép ún. párhuzamos kimenetére vagy az USB kimenetére speciális kábellel csatlakoztatják.

• Terjed a vezeték nélküli (Bluetooth vagy WiFi) csatlakoztatás • Felbontóképesség: dpi-ben (dot per inch - íráspont/inch)

Ismertesse a ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzőit!

1. Tűs (dot matrix) 2. Tintasugaras 3. Lézer

Tűs nyomtatók

• Már szinte alig van. • Mátrix nyomtató. • Krakterformáló egysége a tűket tartalmazó mátrixfej. • Egy karaktert kis átmérőjű (kb. 0,35 mm) pontokból jelenít meg.

39

Tintasugaras nyomtatók

• Jellemzőjük a viszonylag jó minőségű, csendes nyomtatás, az olcsó ár. • A nyomtatást a nyomtatófej végzi, amely a pontok képzéséhez szükséges fúvókákat

tartalmazza. • A fúvóka kis átmérőjű (gyakran 0,05 mm) lyuk, melyen keresztül a tintacsepp kirepül és végül

a papírra csapódik. • A csepp leválasztására többfajta módszer is született, így megkülönböztethetünk folyamatos

áramú vagy tintacseppes fejeket. • A tintacseppes fej lehet piezokristályos vagy buborék (bubble jet) működésű.

Színes tintasugaras nyomtatók

• A színes tintasugaras nyomtatók ugyanazt a fejet tartalmazzák, amit a fekete-fehér társaik, csak a négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete) megfelelően négy példányban.

• A fekete tintapatron általában nagyobb, több tintát tartalmaz, mint a három alapszín patronja, hiszen a fekete a telítettség beállítása miatt szinte minden nyomathoz szükséges.

• A patronok általában színenként külön cserélhetők, a három szín nem egyformán szükséges a színes képekhez, ezért nem egy időben fogynak ki.

• Jelenleg a színes tintasugaras nyomtatók uralják a színes piacot, olcsó áruk, jó minőségű nyomtatásuk – a felbontás lehet akár 600, 1200 dpi -, színgazdagságuk miatt.

• Tulajdonságok: A nyomtatás minősége – 600, 1200 dpi (dot / inch) Sebesség – 6-20 lap / perc

Lézernyomtatók

• Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem ütő nyomtató. • A lézernyomtatókban olyan félvezető lézert használunk, amely a ráadott tápfeszültség

hatására sugároz, annak hiányában pedig nem, és mindezt nagy frekvencián is megteszi. • A képpontok függvényében való felvillanások hozzák létre a nyomtatási képet. • A festékező egység nagyon finomra őrölt (néhány mikronos részecskék) porfestéket (toner-t)

tartalmaz. Ezt a porfestéket kell egyenletes rétegben a képtartalom szerint megfelelő helyekre

Lézernyomtató működése

Van olyan anyag, amely fény hatására vezetővé válik, pl. a szelén.

1. Az egész henger felszínére pozitív töltést visznek föl. 2. Bizonyos pontokon lézerfénnyel megvilágítják. Ezen a helyen vezetővé válik, és a töltések

elszivárognak róla. 3. Pozitív töltésű festékrészecskékkel szórják meg a hengert, ami csak a megvilágítás helyein

tapad fel. 4. A hengert átgurítják egy papíron, így a papírra kerül a festék. 5. A maradék festéket lekaparják, és az egész hengert kisütik.

40

Színes lézernyomtatók

• A színes lézernyomtatót négy xerografikus egységgel (henger és toner) építik fel. • A négy egység tartalmazza a négy különböző színű tonert. • Elsőként a lézer felírja az első színhez tartozó információt a hengerre, a festékező rész

festékkel látja el, majd a papírra átkerült festék a beégetéssel fixen a papírra kerül. • Ezután a folyamat a második szín feldolgozásával folytatódik, és a negyedik szín

feldolgozásával ér véget.

Csoportosítsa a nyomtatókat működési elvük szerint!

Nyomtatók csoportosítása

1. Pontmátrix A karakterek képét pontokból rakja össze és mátrixban tárolja. Lassú működésű, nem túl szép az írásképe, grafikát tud, olcsó.

Tűs (9, 24)

Tintasugaras

Buborékos

Hőnyomtató

2. Karakter Írógépszerű, cserélhető a karakterkészlete, grafikát nem tud.

Írórudas

Gömbfejes

Margarétakerekes

3. Sor A karakternyomtatóhoz hasonlít, de egy körülfordulásra egy egész sor kint van.

Íróláncos

Íróhengeres

4. Lap A pontmátrixhoz hasonlít, finom a felbontása, halk, gyors működésű, szép az írásképe, drága. Egyszerre egy egész lapot összevár, és csak utána nyomtat.

41

Lézerxerografikus

Ionsugaras

Sorolja fel és magyarázza meg a nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmakat!

Nyomtatási sebesség

• Nagyon fontos jellemzője a nyomtatóknak, hiszen nem mindegy, hogy mennyi időt kell várni egy-egy oldal nyomtatására.

• A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a Lap/perc mértékegységgel mérhetjük.

• A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti.

Papír kezelés

• csak hajtogatott (leporello) papírt felhasználó nyomtatók • vannak, melyek csak a vágott (pl.: A/4,A/3 stb.) papírt tudják továbbítani, és van amelyik

kezeli mindkét típust, • valamint van olyan mely elsősorban tekercspapírra dolgozik.

Nyomtatási minőség

• A leggyengébb minőséget az elnagyolt (draft) nyomtatás, itt jól látszanak és elkülönülnek a karaktereket kialakító pontok.

• A következő fokozatot az NLQ, csaknem levélminőséget jelent. Itt a karaktert alkotó pontok még szabad szemmel ugyan láthatók, de teljesen összeérnek egymással.

• A legjobb minőséget a levél minőségű (LQ) nyomtatás adja, itt a karakterek folyamatos vonalból állnak, szabad szemmel még az íves részeken sem fedezhető fel folytonossági hiány.

• A nyomtatási minőséghez még hozzátartozik, hogy a fehér háttéren hány és mekkora méretű szükségtelen folt található (mennyire maszatol), illetve ha fekete felületet nyomtatunk, akkor az mennyire fekete, és találhatók-e benne fehér lyukak vagy vonalak.

• A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch)

• Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk. • Az 300 pontot jelent inchenként, 12 pontot mm-enként.

Hasonlítsa össze a nyomtatókat a felhasználási területük szempontjából!

Minőség

• Általános (házi) • Nyomdai (felbontás nagyobb, jobb minőség)

42

Mennyiség

• Általános (házi) • Nyomdai, nagyüzemi (nagy mennyiség)

Sebesség

• Általános (házi) • Nyomdai (nagy sebesség)

Hálózatok

Ismertesse a számítógép hálózatok kialakításának célját, előnyeit, hátrányait! Csoportosítsa a

hálózatokat különböző szempontok alapján: kiterjedtség, átviteli közeg, topológia, logikai felépítés!

Beszéljen a hálózatok főbb egységeiről, ezek feladatairól! Mutassa be a hálózat kialakításához

szükséges eszközöket, ezek jellemzőit (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók,

jelerősítők)! Magyarázza el a szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkcióit! Mutassa be

röviden a felhasználók azonosítását, a jogosultságok kezelését a helyi hálózatokhoz kapcsolódás

feltételei, megvalósítása)!

Ismertesse a számítógép hálózatok kialakításának célját, előnyeit, hátrányait!

Hálózat kialakításának célja:

- erőforrásmegosztás

o hardver (pl. merevlemez, nyomtató)

o szoftver (program, adatbázis)

- kommunikáció (egyszerűbb, gyorsabb információcsere)

- munkamegosztás (pl. egyszerre többen írhatják, ill. lekérdezhetik ugyanazt az

adatbázist)

A számítógép-hálózatok elõnyei

• közös erõforrás-használat • osztott háttértár-használat • elkerülhetjük az önálló háttértárolók beépítését

43

• gyors adatátvitel • nagyobb összteljesítmény • több felhasználós adatbázisok használata

A számítógép-hálózatok hátrányai

• biztonsági igény • költséges kialakítás • bonyolultabb szoftverek

Csoportosítsa a hálózatokat különböző szempontok alapján: kiterjedtség, átviteli közeg, topológia,

logikai felépítés!

Hálózatok csoportosítása

1. Kiterjedtség szerint (LAN, MAN, WAN, Internet) 2. Működési elv szerint (Hálózati topológiák, fizikai megvalósítás) 3. Logikai elv alapján (szerver, kliens) 4. Használat alapján (nyitott és zárt)

Kiterjedtség szerint

1. LAN (Helyi hálózat, Local Area Network)

Kis kiterjedésű (1 géptetem, 1-2 épület, 10 km távolságon belüli hálózat).

Nagy átviteli sebességű.

Általában zárt egy cég, egy intézmény számára,

Egy intézményre terjed ki, esetleg annak néhány közeli épületére.

Ismertebb és elterjedtebb helyi hálózati operációs rendszerek a Novell NetWare, Windows NT és a Linux.

2. MAN (Nagyvárosi hálózat, Metropolitan Area Network)

10-100 km távolság közötti, egy városra kiterjedő hálózat, amely több helyi hálózat összekapcsolásával jön létre.

A kapcsolatkiépítés a LAN-ok között többnyire a városi távközlési hálózatra épül, hagyományos telefonvonalon, optikai kábeleken, néha mikrohullámú adókon át is.

3. WAN (Nagy kiterjedésű hálózat, Wide Area Network)

Általában nagy sebességű, szélessávú átvitelt alkalmaznak, gyakran műholdas átvitelt is.

44

100 km távolságon kívüli, nagy területre kiépült hálózat, lehet országos és földrészekre szóló is.

Itt az egyes MAN-ok kapcsolata nagysebességű átviteli kábeleken vagy műholdon át valósul meg.

4. GAN (Világhálózat, Global Area Network).

Maga az egész univerzum részei (például országok) közötti kommunikációs hálózat.

Internet: az egész földet behálózza.

WAN-ok közé tartozik, átviteli közege és sebessége változó.

Intranet: zárt egy vállalat részére.

Extranet: korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.

Hálózati elrendezés szerinti topológiák

Hálózatok topológiája

• Topológia: Az a mód, ahogy a számítógépeket egymással összekötjük. • Csomópontok, a hálózat fizikai elrendezése és összekapcsolása.

1. Sín (busz) topológia:

• A gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze. Ehhez kapcsolódnak az egyes gépek. • Ha egy kapcsolat sérül akkor 2 részre szakad a hálózat. • A legegyszerűbb hálózati fajta. • A szál végén helyezkedik el a központi gép, amely egyszerre egy számítógéppel tud

kommunikálni. • A hálózat ezáltal rendkívül lassú, hiszen amíg egy számítógép a központi géppel “társalog”,

addig a hálózat többi résztvevőjének várakoznia kell. • Ráadásul a hálózaton belül figyelni kell azt is, hogy milyen sorrendben nyújtották be a

számítógépek az igényeiket a központi gép felé.

2. Csillag topológia:

• A gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez. • Ha bármelyik kapcsolat megsérül, akkor csak egy gép esik ki a kommunikációból. • Bármelyik munkaállomás közvetlenül kommunikálhat a központi géppel. • A hálózat igencsak gyors, de az egyes munkaállomások közötti kommunikáció közvetett, azaz

kizárólag a központi gépen keresztül lehetséges. • A központi gép leterheltségétől függően a hálózat résztvevői között lezajló adatcsere

lassulhat.

45

3. Gyűrű topológia:

• Hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja össze van kötve. • Min. 2 sérülés kell történjen ahhoz, hogy gépek essenek ki a hálózatból. • Az adatáramlás mindig egyirányú, ennek köszönhetően a központi gép által küldött adatot

közvetlenül az első munkaállomás kap meg. Ha neki szólt megtartja, ha nem továbbítja. • Az eljárás hátránya, hogy kábelszakadásnál az egész hálózat megbénul, továbbá időigényes

lehet, amíg az adatok munkaállomásról munkaállomásra haladva elérik a céljukat. • Token=vezérlőjel, ami körbejár, akinél van, az kommunikál.

4. Fa topológia:

• Több csomópontból álló ágakat tartalmazhat. • Ha egy kapcsolat megsérül, akkor az adott ágon levő összes gép leszakad a hálózatból. • A topológia hátránya, hogy ha valamelyik munkaállomás a központi géppel szeretne

kommunikálni, azt csak a kiszolgálón keresztül teheti meg.

46

5. Teljes hálózat:

• Akkor van, ha minden gép minden géphez kapcsolódik. • Ez a legbiztonságosabb elrendezés. • Nagy kiterjedésben azonban lehetetlen megvalósítani.

6. Celluláris hálózat:

• Vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat.

7. Vegyes topológia:

• A fenti topológiák keveredésével kialakított hálózat. • Napjaink hálózatai leginkább ilyenek. • Polimorf

Fizikai megvalósítás szerinti csoportosítás

1. Vezetékes:

A vezeték fizikai felépítése erőteljesen befolyásolja az alkalmazhatóságot.

Legelterjedtebbek a koaxiális és a sodort érpárú kábelek.

Nagyobb átviteli sebesség érhető el optikai kábeleken, de ezek kiépítése költségesebb.

2. Vezeték nélküli

A mobilitás növekedését szolgálják.

Ilyen kiépítések a rádiófrekvenciás, mikrohullámú és infravörös átvitel (pl. mobiltelefon).

47

Használat alapján

• Belső (zárt) hálózatok: A hálózathoz való kapcsolódást a rendszergazda engedélyezi, vagy szakítja meg. Programok segítségével tartja nyílván, hogy kinek milyen jogai vannak. (pl. céges belső hálózat mely által nyújtott lehetőségek általában: nyomtatóhasználat, fájlszerver, belső levelezés - biztosítja hogy kívülre ne jusson titkos céges információ).

• Nyitott hálózatok: (közúthálózat, telefonhálózat, Internet.) Az ilyen hálózathoz bárki kapcsolódhat, ha bizonyos hardver feltételeknek eleget tud tenni és a szerződésben leírtakat vállalja.

Hálózatban betöltött szerep szerinti csoportosítás (hierarchia)

1. Egyenrangú gépekből álló hálózatok.

(Peer to peer kapcsolat) Itt nincs kitüntetett szerepű számítógép a hálózatban. Minden

gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a

saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátránya: a hálózatban levő gépek

száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már bonyolult a hálózat működtetése.

2. Kiszolgáló-ügyfél kapcsolat.

(Server-kliens kapcsolat) Itt van egy kitüntetett szerepű számítógép: a szerver. Minden

kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a többit. A szerver kifejezetten

erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Hátránya, hogy a rendszer

működéséhez egy, a hálózati operációs rendszerhez értő ember kell (renszergazda).

Létezik fájl- és nyomtatószerver.

Beszéljen a hálózatok főbb egységeiről, ezek feladatairól!

1. Szerver (kiszolgáló) gépek: általában nagy teljesítményű és tárolókapacitású, folyamatos üzemű számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatások különfélék lehetnek, sőt gyakran előfordul, hogy nem egy számítógépen koncentrálódnak, hanem a hálózatban több szerver található, egy vagy több saját funkcióval.

2. Kliens gépek: (munkaállomások) valamely hálózati szolgáltatást vesznek igénybe.

Mutassa be a hálózat kialakításához szükséges eszközöket, ezek jellemzőit (hálózati közeg, hálózati

kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők)!

48

Hálózatok hardverelemei

Olyan fizikai eszközök, amik a hálózatok kialakításánál szükségesek. Ezek biztosítják, hogy az adat el

tudjon jutni fizikailag az egyik helyről a másikra.

1. Hálózati csatolókártya

• Erre kapacsolódik a hálózati kábel • Kapcsolatot biztosít az adatátviteli közeg és a PC között

2. Kábelek

• Koaxiális kábel. A legelterjedtebb kábel, amit a televíziózásban is használnak. Belsejében tömör rézhuzal található, amelyet kemény, műanyag szigetelőréteg vesz körül. Ezt úgy-nevezett árnyékoló harisnya borítja, amely vékony, szigeteletlen huzalokból összefont egység formájában védi a kábelen folyó adatokat a külső hullámoktól. A kábelt kívülről erős, műanyag szigetelés borítja. Valójában ez érintkezik a külvilággal.

• Csavart érpárú kábel. A kábel négy eret tartalmaz. Árnyékolt (STP (Shielded Twisted Pair)) és árnyékolatlan (UTP (Unshielded Twisted Pair)) formában egyaránt előfordul. A kábel előnye, hogy nem csupán adatok átvitelére képes, hanem egy időben telefonvonalként, vagy videocsatornaként is használható.

• Optikai szálas kábel. A mai legmodernebb átviteli eszköz. Alkalmazásakor az adatokat fénnyé alakítják, amely hajszálvékony üvegből vagy szilikátból készült éren halad. Célba érésekor egy fényérzékelő alakítja vissza fényjeleket elektromos jelekké.

3. Modem

• Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta.

• A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.

• Telefon-modem • ISDN-modem

4. Router

• Router: Intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton. Az útválasztók ennek a feladatnak az ellátásához útválasztási táblázatot vezetnek, amely alapján képesek annak eldöntésére, hogy melyik általuk közvetlenül elérhető csomópontnak kell továbbítaniuk az éppen feldolgozás alatt álló csomagot ahhoz, hogy az a legrövidebb úton a célállomásra juthasson.

49

• Az Interneten minden közbenső állomás útválasztási funkciókat is ellát.

5. Switch

• Switch: Intelligens hálózati eszköz, amely különböző hálózati szegmensek között biztosítja a csomagolt adatok továbbítását.

• Szegmens: olyan vezetékszakaszok ahol az adat továbbításon kívül más nem történik.

6. Hub

• Hálózati eszközök közös kapcsolódási pontja. A hubokat tipikusan helyi hálózatokban (LAN) használják számítógépek és más eszközök összekötésére.

• Az egyszerűbb passzív hubok működésük során a bemeneti kapura érkező csomagokat értelmezés és válogatás nélkül minden más kapura kimenetként másolják, így azt minden az adott hubba csatlakozó hálózati eszköz megkapja.

• Ezzel szemben az aktív v. intelligens hubok a fogadott csomagokat értelmezik, és csak arra a kapura továbbítják, amelyiken a csomag célállomása található. Ehhez összetettebb eszközre van szükség, amely viszont jóval nagyobb sávszélességet biztosít, hiszen a párhuzamos forgalmazást is lehetővé teszi az eltérő csomópontok között.

7. Repeater (jelismétlő)

• A nagy távolságra történő adatátvitel során fellépő zavarok kiküszöbölésére használt aktív hálózati eszköz.

• A jelismétlő a fogadott analóg jeleket digitális adatsorrá alakítja vissza, majd az ez alapján újból előállított analóg adatsort küldi tovább a célállomás felé.

• Az átvitel során fellépő zavarokat újból és újból kiszűrve a jelismétlők sorozatai nagy távolságok között is biztonságosan teszik lehetővé a digitális kommunikációt.

8. Gateway

• Egymástól teljesen különböző hálózatok összekapcsolására használt rugalmas hálózati elem, melynél a protokollok is különbözhetnek a hálózati rétegekben.

• A gateway minden átalakítást (üzenet-, cím- és protokoll átalakítás) elvégez a két rendszer között.

Magyarázza el a szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkcióit!

A helyi, PC alapú hálózatoknál legelterjedtebben a Microsoft Windows NT, valamint a Novell cég

NetWare és IntranetWare hálózati operációs rendszerét alkalmazzák, amely elsősorban IBM PC

kompatibilis gépek hálózatba kapcsolására alkalmas.

A hálózati szerver gépre telepítendő programok a rendszer teljesítményét és a hálózatba kapcsolható

gépek számát is meghatározzák.

50

Természetesen a Windows NT-n és a Novell-en kívül léteznek más hálózati rendszerek is, sőt

komolyabb igényeket kielégítő esetekben elterjedten alkalmaznak szerverként nem PC alapú gépeket

is.

Hálózati protokollok:

Protokolloknak a számítástechnikában egy pontosan, sok esetben szabványban rögzített eljárást

nevezünk. Leggyakrabban az adatátvitel szabályait nevezzük protokollnak. A hálózati protokollok

feladata, hogy a számítógépek közt (a fizikai eszközök, például hálózati kártya, modem, stb.

segítségével) az adatokat 1.) elküldje, ill. 2.) az adatok átvitelét ellenőrizze. Protokollok (TCP/IP, UDP,

IPX)

Hálózatok szoftverelemei

• A fizikai eszközök között teremt kapcsolatot. – Protokollok, Interfészek – DSL (ISDN,ADSL)

Többlet:

• Kezeli azt, hogy egyszerre több gép tud kommunikálni, • És azt, is hogy egyszerre több felhasználó használja a rendszert, • Valamint külső erőforrások kezelését is végzi egyidejűleg

Mutassa be röviden a felhasználók azonosítását, a jogosultságok kezelését a helyi hálózatokhoz

kapcsolódás feltételei, megvalósítása)!

Felhasználói csoportok

Bizonyos szempont szerint azonos jogosultságokkal rendelkező felhasználókat csoportba foglalják (pl.

rendszergazdák, diákok, tanárok, ügyintézők, menedzserek, stb. csoport).

Windows NT környezetben léteznek:

• lokális és • globális csoportok

Bejelentkezés és azonosítás

• A hálózatra való bejelentkezést a helyi gépen lévő hálózati programok biztosítják. • A számítógépek azonosítása a használt protokolltól függően igen eltérően történik. (pl. a

hálózati kártya egyedi számával történő azonosítás) • a számítógépeket egy minden gépre egyedileg jellemző névvel is azonosítják.

51

• A gépek és a gépeket felhasználó személyek azonosítása a szerver feladata, ekkor ellenőrzi a szerver az adott gép illetve felhasználó jogosultságát, valamint azt hogy az adott felhasználó az adott gépről az adott időpontban egyáltalán bejelentkezhet-e.

Jogosultsági szintek, adathozzáférés

• Felhasználó azonosítása (név, jelszó) • Pontosan definiálni kell, hogy:

– mely erőforrásokhoz – mely felhasználók – milyen módon férhetnek hozzá.

A hálózatok védelmi rendszere

• felhasználói név megadása, annak jelszóval történő ellenőrzése, • bejelentkezési és használati idő meghatározása, korlátozása, • munkaállomások meghatározása, amelyről egy adott felhasználó bejelentkezhet, • a hálózati lemezek felhasználó által használható területének korlátozása, • fájlok és könyvtárak hozzáférési jogainak meghatározása.

Felhasználói jogok

• Felhasználói elérési jogok: A felhasználónak a könyvtár vagy állomány elérésére vonatkozó jogai. (keresési jog, olvasási jog, írási jog, létrehozási jog, törlési jog, módosítási jog, hozzáférés megváltoztatási jog, rendszergazdai vagy full controll jog.)

• Fájlhoz, könyvtárhoz való hozzáférési jog (a fenti jogok felhasználótól független könyvtárhoz vagy fájlhoz rendelése).

• Effektív (tényleges) jog: Az elérési és hozzáférési jog „metszete”. Egy adott művelet tehát csak akkor végezhető el, ha ott a felhasználónak is megvannak a műveletvégzéshez szükséges jogai, és az adott művelet adott könyvtárban engedélyezve van.

• Csoportjogok csoport jogait annak tagjai értelemszerűen öröklik.

• Jogegyenlőség Egy felhasználónak nem definiálunk minden jogot külön-külön, hanem azt mondjuk, hogy ugyanolyan jogai legyenek, mint egy másik felhasználónak. (Például, ha egy hálózatban több felhasználó is ellátja a rendszergazdai feladatokat, úgy nem adunk nekik mindenhez külön-külön jogot, hanem a rendszergazdai feladatokat ellátó felhasználók jogegyenlőséget kapnak a rendszergazdával.)

52

Operációs rendszer – Feladatok

Ismertesse az operációs rendszer fogalmát, feladatait, csoportosítsa őket különféle szempontok

szerint (felület, munkafolyamatok, felhasználók száma)! Jellemezze az operációs rendszer működési

struktúráját (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések)!

Mutassa be a az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területeket

(memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal, több feladat

párhuzamos végzésének szervezése)!

Ismertesse az operációs rendszer fogalmát, feladatait, csoportosítsa őket különféle szempontok

szerint (felület, munkafolyamatok, felhasználók száma)!

A szoftver (software) valamely számítógéprendszerhez tartozó programok, programrendszerek, és

azok dokumentációinak összefoglaló elnevezése.

Szoftverek csoportosítása:

Operációs rendszerek

(Rendszerszoftverek)

Rendszerközeli programok

(segédprogramok, programfejlesztő

eszközök)

Felhasználói programok

Dos Vírusirtók Szövegszerkesztő (Word)

Windows 95 Tömörítők Táblázatkezelő (Excel)

Windows 98 Lemezkarbantartók Bemutatókészítő (PowerPoint)

Windows NT Programozási nyelvek fordítói stb. Adatbáziskezelő (Access)

Windows 2000 Képszerkesztők

Windows XP Videószerkesztők stb.

Linux stb. Egyedi célú szoftverek

53

Az operációs rendszer fogalma

Azokat a programokat, amelyek a számítógép folyamatait

felügyelik, vezérlik, elosztják az erőforrásokat, operációs rendszernek nevezzük

Az operációs rendszer feladatai

Programok betöltése és futtatása Perifériák kezelése Adattárolás megvalósítása (fájlkezelés) Parancsok értelmezése és végrehajtása Hibák kezelése

Processzorütemezés: processz kezelés (processzor idő szétosztása a rendszer és a felhasználói feladatok között)

Megszakításkezelés: hardver, szoftver megszakítás kezelése, állapot mentés, megszakítási rutin meghívása

Folyamatvezérlés: programok indítása programok közötti kapcsolattartás Tárkezelés Működés nyilvántartás: naplózás (mi okozott milyen hibát) Kapcsolattartás a felhasználóval (operator interface) Szinkronizálás: erőforrás igények sorba állítása Memóriakezelés Perifériakezelés

Szolgáltatásai (rövidebben – a felhasználó felé):

1. Lemezkezelés 2. Könyvtárkezelés 3. Fájlkezelés 4. Rendszerkonfigurálás (rendszerbeállítások)

Az operációs rendszer csoportosítása:

A felhasználók száma szerint

Egyfelhasználós pl.: DOS, Win 9x Többfelhasználós pl. Linux, Win NT

A kezelői felület szerint

Karakteres (parancsvezérelt) pl. DOS, UNIX Grafikus pl. WINDOWS. LINUX

Az egyidőben futtatható alkalmazások szerint

54

Egyfeladatos pl. DOS többfeladatos (multitaszkos) pl. WIN 9X, WIN NT, UNIX

Gépek száma szerint:

egyedi: csak egy gépet tud kiszolgálni. hálózati: több gépet ki tud szolgálni, egyes hardver egységeket több gép tudja

egyszerre használni (Windows NT)

Cél szerint:

általános (DOS, WIN 9X, WIN NT, UNIX) speciális (folyamatvezérlő operációs rendszerek, pl. egy terminál esetén)

Jellemezze az operációs rendszer működési struktúráját (rendszermag, indítófájl, külső és belső

parancsok rendszere, opcionális kiegészítések)!

Az operációs rendszer betöltődésének folyamata.

1. bekapcsolási önteszt, POST (Power-On Self Test): a számítógép bekapcsolásakor vagy újraindításakor (reset) lefutó program, amely ellenőrzi a rendszerbeállítások szerinti eszközök meglétét és működését. Betöltődik a videokártya- és az alaplapi BIOS.

2. boot-folyamat, boot-olás: az a folyamat, amikor a számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer az önteszt lefutása után valamely háttértárolóról a memóriába töltődik.

3. rendszerlemez, boot-lemez: az operációs rendszert betöltő, az operációs rendszer fájljait tartalmazó floppy- vagy merevlemez.

4. boot-szektor: a floppy- és merevlemezek első szektora, amely a lemezre vonatkozó adatokat tartalmazza, valamint rendszerindításkor az operációs rendszer betöltését elindítja.

5. rendszerfájlok: az operációs rendszer háttértárolóról betöltött részei. A DOS és Windows 95/98 operációs rendszerek esetében ezek: io.sys - az alapvető kimeneti/bemeneti műveleteket végzi msdos.sys - a rendszer belső parancsait, az eszközvezérlőket tartalmazza command.com - a felhasználó által begépelt parancsok értelmezője

6. indítómenü: ha számítógépünkön több operációs rendszer található, a számítógép indulásakor menüből választhatjuk ki a megfelelőt.

A számítógép bekapcsolása után a vezérlés a ROM-BIOS rutinjaira adódik át. Végigteszteli a gép

hardware eszközeit, majd megkeresi az elsődleges lemezegységet, amelyen a betölteni kívánt

operációs rendszert tároljuk (ez lehet egy floppy, vagy egy aktív partícióval rendelkező winchester,

vagy egy CD-ROM, stb.). Ennek az egységnek a boot szektorából betölti az un. boot-rekordot. A boot-

rekord már ismeri az adott egység felépítését, valamint az adott operációs rendszer további

moduljainak elhelyezkedését. Ennek segítségével betölti az operációs rendszert, betölti és értelmezi a

konfigurációs file-okat

55

Az operációs rendszer két fő részből áll, az egyik a rendszermag, vagy más néven a kernel, a másik

a burok, vagy a shell. A kernel végzi a hardver irányítását, párhuzamosan futtatja a programokat, és

meghatározza a futó programok, és egyéb folyamatok processzoridejét, védelmet nyújt a hardver

közvetlen elérése, a felhasználók, és az operációs rendszer biztonsága érdekében. A kernel

rendszerhívások segítségével érhető el, ilyen módon utasíthatják a felhasználói programok a kernel-t

egy-egy művelet elvégzésére (pl. lemezre írás). A kernel további fontos részekből épül fel, ilyenek a

processzkezelés, memóriakezelés programjai, eszközkezelők (device drivers), fájlrendszer vezérlők,

hálózatkezelés, stb. programjai. Az operációs rendszer másik része a parancsértelmező, vagy shell,

feladata kapcsolattartás a felhasználóval, a felhasználó által adott parancsok kernel által

értelmezhető módon rendszerhívásokká alakítása, és a végeredmény megjelenítése képernyőn, vagy

más egyéb módon. A shell végzi a rendszer indítása után a felhasználói bejelentkezés biztosítását.

XP indítófájlai: ntldr (NT Loader)

A kernel feladatai

Ki- és bemeneti eszközök kezelése (billentyűzet, képernyő stb.)

Memória-hozzáférés biztosítása

Processzor idejének elosztása

Háttértárolók kezelése

Rendszerhívások kiszolgálása

Fájlrendszer

A shell feladatai

Kapcsolattartás a felhasználóval (felhasználói felület)

Alkalmazások futásának kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása, leállítás)

Külső és belső parancsok:

Régebbi (DOS) operációs rendszereknél jellemzőbb volt, de a windows parancssori üzemmódjában is

használhatóak!

Belső parancs: a memóriába töltődnek indításkor, mindig rendelkezésre állnak, a COMMAND.COM

parancsértelmező részét képezik.

Külső parancs: a háttértárolón helyezkednek el, egy adott mappában találhatók, az elérési útvonal

megadása fontos (PATH).

56

Mutassa be a az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területeket

(memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal, több

feladat párhuzamos végzésének szervezése)!

Memóriakezelés

A memóriával gazdálkodnia kell az operációs rendszernek; főleg a többfelhasználós rendszerekben,

ahol gyakran olyan sok és nagy folyamat fut, hogy együtt nem férnek be egyszerre a memóriába.

A megoldást a virtuális memóriakezelés jelenti. Ez úgy működik, hogy az operációs rendszer minden

egyes folyamatnak ad a központi memóriából egy akkora részt, amelyben a folyamat még úgy ahogy

működik, és a folyamatnak csak azt a részét tartja a központi memóriában, amely éppen működik. A

folyamatnak azt a részét, amelyre nincs szükség (mert például már rég nem adódott rá a vezérlés, és

feltételezhetjük, hogy rövid időn belül nem is fog végrehajtódni) ki kell rakni a háttértárra (a diszken

az ún. lapozási területre). Ez a megoldás azért működik, mert a programok legtöbbször egy eljáráson

belül ciklusban dolgoznak, nem csinálnak gyakran nagy ugrásokat a program egyik végéről a másikra.

A központi egység fel van szerelve egy úgynevezett memóriakezelő egységgel (MMU), amely figyeli,

hogy olyan kódrészre kerül-e a vezérlés, amely nincs benn a központi memóriában (mert például a

háttértárra van kirakva). Ha a memóriakezelő egység azt találja, hogy ez az eset áll fenn, akkor az

operációs rendszert arra utasítja, hogy rakja ki a háttértárra a folyamatnak azt a részét, amely

jelenleg a memóriában van, és azt a részt hozza be a helyére, amelyre ezután szükség lesz.

A virtuális memória kezelése leggyakrabban lapozással (paging) történik. Ekkor a virtuális memória

(egy folyamat virtuális címtartománya, amit a CPU biztosít) fel lesz osztva egyenlő nagyságú részekre,

ún. lapokra (pages) - a háttértár és a memória között legalább ennyi byteot fog az operációs rendszer

átvinni (vagy ennek többszörösét). A fizikai memória pedig fel lesz osztva ugyanolyan méretű

lapkeretekre (page frames). Ha mondjuk a virtuális címtartomány 128 KByte, és 64 KByte fizikai

memória van a számítógépbe építve, akkor ez 32 lapot, és 16 lapkeretet jelent, ha a lapméret 4

KByte. Ha egy program végrehajt egy olyan (gépi kódú) utasítást, amely a memória valamelyik

rekeszére hivatkozik (a hivatkozott memóriarekesz címét nevezik virtuális címnek), akkor ezt a címet

először a processzor átadja az MMU-nak, ami majd egy fizikai memóriabeli címet állít elő belőle. E

feladatának ellátásához az MMU tárol egy ún. laptáblát (vagy legalábbis valamilyen módon hozzáfér a

laptáblához), amely a lapok és lapkeretek egymáshoz rendelését tartalmazza egy speciális ún.

"érvényességi" bittel, ami minden egyes laphoz tárolva van, és a bit értéke azoknál a lapoknál 1,

amelyekhez tartozik a fizikai memóriában lapkeret. Az MMU működése során egy kapott virtuális

címhez tartozó lapról megvizsgálja, hogy az "érvényességi" bitje 1-e. Ha igen, akkor a megadott

57

laphoz tartozó lapkeret sorszámát visszaadja a CPU-nak (mondjuk ... ez történhet így is), és az a

kívánt adatot a megfelelő (fizikai memória-) rekeszből megszerzi (vagyis azt csinál vele, amit a gépi

kódú programban a végrehajtott gépi kódú utasításban megadtak). Mi történik akkor, ha az

"érvényességi" bit 0? Ekkor egy ún. hardware-interrupt (megszakítás) keletkezik, amit laphibának

(page faultnak) neveznek. Ekkor kerül végrehajtásra az operációs rendszer memóriakezelő része, ami

egy másik "érvényes" (fizikai memóriabeli) lapnak az 1-es érvényességi bitjét 0-ra állítja, és a hozzá

tartozó lapkeretet a diszkre menti (az ún. lapozási területre). A lapkeretet ezután beírja a laptáblába

ahhoz a laphoz, amelyhez a laphiba során hozzá akartak férni, betölti a diszkről (lapozási területről) a

megfelelő laphoz tartozó lapkeret tartalmát, a laphoz tartozó "érvényességi" bitet 1-re állítja, és az

MMU ezután már laphiba nélkül el tudja végezni a címtranszformációt.

Több programnak szüksége lehet esetleg több virtuális címtartományra is. Sok CPU lehetőséget ad

szegmentált memóriakezelésre, ami annyit jelent, hogy a program több ún. szegmensben is tárolhat

adatokat, és mindegyik szegmenshez külön-külön laptábla tartozhat (mondjuk ... de ez nem mindig

van így). Minden szegmensnek van egy dinamikusan változtatható mérete, ami az adott

szegmensben megengedett legmagasabb sorszámú memóriarekeszt adja meg. Ilyen rendszerekben a

memória címzésekor meg kell adni egy szegmens-sorszámot és az azon belüli virtuális címet is. Ilyen

CPU-kon gyakori az is, hogy az operációs rendszer rövid időre nemcsak egy-egy lapot, hanem egy

egész szegmenst visz ki a háttértárra - lényegében azt nevezik swappingnek.

A programokat 2 részre oszhatjuk:

-rezidens (állandóan a memóriában van, gyorsabb)

-tranziens (csak meghíváskor töltődik be, helytakarékosabb)

Memóriagazdálkodás módszerei:

-fix elosztás: a memória részeit logikai részekre(partíciókra) bontja a szg, egy partícióban csak egy

prg. lehet, az átméretezés csak felhasználó kérésére történhet.

Mindig van ki nem használt terület, nagy prg. futása nehézkes, a folyamat nem automatizálható.

Folyamatvezérlés

A folyamatok elindított futó programok (process-ek). Biztosítja a folyamatok erőforrásokhoz való

hozzáférését, igyekszik megakadályozni a holtpont (ha egy A folyamat egy B folyamat által használni

kívánt erőforrást foglalja) kialakulását. A folyamatok várakoznak, mindegyik a másik által használt

erőforrásra vár, így ezek nem tudnak felszabadulni.

58

Megszakításkezelés

A megszakításoknak eredetük szerint több típusát különböztetjük meg:

Megszakítás (Interrupt): Egy periféria, mely jelezheti így egy régen várt adat megérkezését, de megszakítást okoz a rendszer órája is.

Kivétel (Exception): A kivételeket maga a processzor generálja, ha valamilyen hibát, például nullával való osztást kellene végeznie, vagy a címszámításnál tapasztal valamilyen komoly hibát;

Nem maszkolható megszakítás (Non Maskable Interrupt): súlyos hardver hiba, például a memória hibája, vagy a tápfeszültség kimaradás esetén keletkezik. Nevéből is látszik, hogy ezzel a típussal komolyan kell foglalkozni.

Csapda (Trap): olyan szoftver eredetű megszakítás, amely akkor keletkezik, ha egy felhasználói folyamat közvetlenül az operációs rendszerhez fordul (rendszerhívás), vagy olyan utasítást próbál végrehajtani, amihez nem lenne joga (önálló hardver kezelés) A megszakításokhoz legtöbb esetben prioritási szintek rendelhetők. Magasabb prioritású kérések megszakíthatják az alacsonyabb szintű kérések kiszolgálását. A megszakítások általában letilthatók, de ezzel az operációs rendszerek csak indokolt esetben élnek, hiszen fontos adatokat veszthetnek el ezáltal. A megszakítások kezelése eredetüktől függetlenül, lényegében azonos módon történik. A kezelőprogramok általában rövidek, kevés erőforrást használnak.

A megszakításkezelés forgatókönyve többnyire a következő:

1. Megszakításkérés érkezik. 2. A processzor befejezi az éppen végzett műveletet, majd, ha éppen nincs letiltva az adott

szintű megszakítás, elfogadja a kérést, ellenkező esetben várakoztatja. 3. A processzor elmenti a futó folyamat állapotvektorát. 4. A CPU privilegizált (kernel) üzemmódba kerül, és letiltódik az összes olyan megszakítás,

melynek prioritása kisebb vagy egyenlő az érkezett megszakításéval. 5. A központi egység megállapítja a megszakításkérés helyét, és a megszakítási vektortáblából

kikeresi a megfelelő kiszolgáló rutin címét. 6. A kiszolgáló rutin fut. 7. A CPU visszatér felhasználói (user) üzemmódba, és engedélyezi a letiltott megszakítási

szinteket. 8. A processzor visszaállítja a megszakított folyamat állapotvektorát, ezzel visszaadva a

vezérlést.

I/O rendszer kezelés

Az I/O rendszer az alábbi részekbôl áll:

Puffer (Buffer/Cache) rendszer Általános készülék-meghajtó (device driver) interface Speciális készülékek meghajtó programjai

59

Operációs rendszer – Lemezkezelés, könyvtárak

Mutassa be a lemezkezelést és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszereit,

legfontosabb tulajdonságait (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.)! Ismertesse a háttértárak

karbantartásának lehetőségeit (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), kiemelve a

karbantartás fontosságát!

Írja le a könyvtár, könyvtárszerkezet fogalmát felépítését! Milyen tulajdonságokat tárol az operációs

rendszer a könyvtárakról – könyvtárműveletek (létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés,

listázás, könyvtárváltás)?

Mutassa be a lemezkezelést és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszereit,

legfontosabb tulajdonságait (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.)!

Lemez ~ háttértárak (floppy, winchester)

Lemezkezelési alapfeladatok:

Partícionálás: részekre osztás Formatálás: sáv és szektor szerkezet kialakítása Címkézés: lemeznek nevet adunk Lemezellenőrzés: fozikai, logikai ellenőrzés Töredezettségmentesítés: töredezett fájlok rendezése Lemezmásolás

Állományrendszer

Minden operációs rendszerben konkrét szabályok vonatkoznak arra, hogy mi lehet a háttértárolón

elhelyezett fájlok és mappák neve, ezek milyen belső szerkezettel rendelkeznek, valamint arra, hogy

ezek fizikailag hogyan foglalnak helyet a háttértárolón. E szabályok összessége alkotja az

állományrendszert. Sok okból kifolyólag többféle állományrendszer is elterjedté vált.

Fajtái:

FAT16 FAT = File Allocation Table A betűszót követő szám a bejegyzés hosszát jelenti bytban. Régi, elavult fájlrendszer. Elsősorban a DOS használta

60

Méretkorlátos: kb. 1,5GB

FAT32 Szintén elavult, de már újabb mint a FAT16. Szintén méretkorlátos: kb. 4GB-os fájlok hozhatóak létre.

NTFS NT File System Korszerű, az (windows) NT alapú operációs rendszerek használják. Jelentős méretű fájlokat és partíciókat képes kezelni. Az előzőekhez képes többlet funkciókkal bír: fájlrendszer jogok, naplózás, tulajdonos, működésből eredő nagyfokú biztonság(Access Control List: ACL)

HPFS Unix, Linux fájlrendszere

ISO9660: CD lemezek állományrendszere. Operációs rendszerektől független, azaz minden operációs rendszer képes olvasni a CD-n lévő adatokat.

Ismertesse a háttértárak karbantartásának lehetőségeit (formázás, partícionálás, töredezettség-

mentesítés), kiemelve a karbantartás fontosságát!

Partícionálás:

A merevlemezeknél lehetőség van a felosztásukra, ezeket a részeket hívjuk partícióknak.

Mikor érdemes alkalmazni a részekre osztást?

Egy partíció egyetlen fájlrendszer adatait képes tárolni, ezért ha több fájlrendszert szeretnénk,

mindenképpen partícionálnunk kell a merevlemezt. Több oka is lehet különböző fájlrendszerek

használatának: egyrészt különböző operációs rendszerek használata, másrészt, ha kisebb logikai

egységekre akarjuk bontani a merevlemezünket. Ez utóbbinak az a veszélye, hogy mivel egy partíció

méretét előre meg kell adni, előfordulhat, hogy egy partíciónk betelik, míg némelyik szinte teljesen

kihasználatlan. Egyes rendszerek képesek a partícióikat átméretezni (általában csak növelni).

Személyi számítógépeken (PC) a rendszertöltés (boot) folyamatának részeként a BIOS betölti a

merevlemez fő rendszertöltő rekordját (Master Boot Record, MBR), innen folytatódik az operációs

rendszer betöltése. A fő rendszertöltő rekordban legfeljebb négy partíció adatainak tárolására van

hely, ezért a merevlemez legfeljebb négy valódi partíciót tartalmazhat. Partícionáláskor meg kell adni

az aktív (boot) partíciót, ami MS-DOS és Windows rendszereken rendszerint az első elsődleges

partíció, hogy a rendszer bootolásra képes legyen.

61

A partíciók típusai

1. Elsődleges (primary) partíció A fő rendszertöltő rekordban lévő fő partíciós táblában (Master Partition Table) elhelyezkedő partíciók. Egyes operációs rendszerek igénylik, hogy első (rendszer-) partíciójuk elsődleges legyen, ilyenek például az MS-DOS, Windows és a Minix. Más operációs rendszerek nem szabják ezt meg, ilyen például a Linux.

2. Kiterjesztett (extended) partíció Mivel a legfeljebb négy partíció hamar kevésnek bizonyult és a fő rendszertöltő rekordban nem volt több hely, szükségessé vált a probléma megkerülése. A kiterjesztett partíció egy olyan elsődleges partíció, amely nem fájlrendszert, hanem logikai partíciókat tartalmaz, így lehetővé válik több partíció használata.

3. Logikai (logical) partíció Kiterjesztett partíción belül elhelyezkedő partíció. Fizikailag nem különül el attól. Logikai meghajtóknak szokás nevezni

Partícionáló programok

A legtöbb operációs rendszeren az "fdisk" nevű program használható a merevlemez

partícionálására, Linuxon elérhető a "cfdisk" nevű program is.

Szükség lehet arra, hogy egy már partíciókat tartalmazó merevlemez partíciós tábláját

megváltoztassuk, anélkül, hogy ezzel adatvesztést okoznánk. Erre a célra használható Windows

rendszereken a Partition Magic nevű program, Unix rendszereken a parted nevű program. (

Partícionáló programok még: Ghost, QtParted, GParted, GNU Parted, g4u.)

Figyelem! Meglévő partíciós tábla átírása esetén erősen ajánlott biztonsági mentést készíteni a

merevlemezen található adatokról, mert a program használata közben visszavonhatatlan károkat

okozhatunk, ha nem vagyunk elég körültekintőek!

Formatálás

A partícionálást követő lépés.

A lemezeket használat előtt meg kell formázni. Ez a sáv – szektor szerkezet, valamint a rendszer

területek (BOOT szektor, FAT, főkönyvtár terület) létrehozását jelenti.

62

Ezt a Windowsban a lemezmeghajtóra jobb gombbal rákattintva a gyorsmenü Formázás (vagy

FORMAT) menüjével tehetjük meg.

Ha a lemezt nem először formázzuk, akkor a formázás során törlődik róla minden korábban ráírt

információ. A formázás megkezdése előtt tájékoztatást ad a lemez tárolókapacitásáról, s lehetőséget

ad, hogy kötetcímkét adjunk a lemeznek, hogy gyorsformázást kérjünk, vagy rendszerlemezt

készítsünk.

Lemezkarbantartás

1. Felesleges fájlok eltávolítása

Többféle okból (például kevés a hely a merevlemezen) szükséges lehet a lemezen tárolt fájlok számát

csökkenteni vagy nagyobb szabad területet létrehozni, ha ez a programok sérülése nélkül

megoldható.

• Az ideiglenes internetfájlok eltávolítása • A letöltött programfájlok (az internetről letöltött ActiveX-vezérlők vagy Java kisalkalmazások)

eltávolítása • A Lomtár kiürítése • A Windows ideiglenes fájljainak eltávolítása • A Windows nem használt összetevőinek eltávolítása • A már nem használt programok eltávolítása

2. Töredezettség mentesítés

• A Lemeztöredezettség-mentesítő egységesíti a számítógép merevlemezén talált töredezett fájlokat és mappákat, így minden fájl és mappa egyetlen összefüggő helyet foglal el a kötetben.

• Töredezettség Azt jelenti, hogy egy lemezen lévő fájl különböző részei elszórtan helyezkednek el a lemez különböző területein. A töredezettség a lemezen lévő fájlok törlése és új fájlok lemezre írása következtében jön létre. Lelassítja a lemez elérését és csökkenti a lemezműveletek általános teljesítményét.

• Töredezettség mentesítés defrag • betöltési idő csökkentése • mechanikai terhelés csökkentése

Start/Programok/kellékek/rendszereszközök/Lemeztöredezettség-mentesítő

Scandisk

• A scandisk programmal megállapítjuk, hogy vannak-e logikai vagy fizikai hibák a merevlemezen. Azután a programmal kijavíthatjuk a sérült területet.

• ScanDisk – 98 verzióig, utána lemezkarbantartó néven

63

Start/Programok/kellékek/rendszereszközök/Lemezkarbantartó

Írja le a könyvtár, könyvtárszerkezet fogalmát felépítését!

Könyvtár = Mappa (Directory):

A számítógépes munka során háttértárolókat kezelünk, amin partíciók vannak. Egy-egy partíción több

ezer állományt tárolnak. A partíciót az áttekinthető felhasználás érdekében mappákra osztunk. (más

megnevezés: katalógus, könyvtár, jegyzék, vagy directory). Mappa minden operációs rendszerben

van, de sajátosságai rendszerként mások lehetnek. Minden rendszerre jellemző, hogy a valamilyen

szempont szerint összetartozó fájlok kerülnek egy mappába. A mappaszerkezet hierarchikus, azaz egy

mappában nemcsak állományok, de újabb mappák is lehetnek. A mappa speciális belső szerkezettel

rendelkező fájlként kerül kezelésre az operációs rendszerben. A mappa neve hasonló szabályok

alapján képzendő, mint az állomány neve. A kis- és nagybetűket a Windows-rendszer nem

különbözteti meg, a Linux-rendszer - mint az operációs rendszerek szinte mindegyike- igen. A mai

operációs rendszerekben a bejegyzés neve nincs nyolc karakterre korlátozva, de más korlátozás van:

pl. a Windows-rendszerekben max. 250 karakter lehet a hossza.

Könyvtárműveletek

Alapkatalógus - gyökérkönyvtár

Formázás során keletkezik. Ebben a mappában található meg az összes mappa és állomány. Neve

kötött, a Windows rendszerben: \ (Backslash - vissza per jel).

Aktuális katalógus: A lemez- és állományműveletek egyszerűbbé tételéhez az operációs rendszer

feltételezi, hogy a katalógusszerkezet egyik eleme kitüntetett szerepet tölt be: a műveletek ebben

értelmezettek. Ez az aktuális katalógus. A katalógusműveletek egyikével lehet ezt változtatni, a

kérdéses meghajtóval végzett munka legelső lépésekkor az azon levő katalógusszerkezet

alapkatalógusa az aktuális katalógus. A Linux-rendszerben ilyen fogalom nincs.

Alkatalógus: A bármely katalógusból nyíló katalógus az adott mappában: ez az alkatalógus. (Más

néven: children directory.) Egy mappából tetszőleges számú ilyen katalógus nyílhat.

Szülőkatalógus: Az a katalógus, amelyből a fenti, mint alkatalógus nyílik. A katalógusszerkezetben az

alapkatalógus kivételével minden katalógusnak van szülőkatalógusa. (parent directory)

64

Milyen tulajdonságokat tárol az operációs rendszer a könyvtárakról – könyvtárműveletek

(létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás)?

Tulajdonságok

1. Típus: Fájlmappa (mappa, könyvtár) 2. Hely: teljes elérési út 3. Méret:MB-ban és bájtban egyaránt 4. Lemezterület: MB-ban és bájtban egyaránt 5. Tartalmaz: Hány darab fájlt és hány darab mappát 6. Létrehozva: Létrehozás ideje percre pontosan 7. Attribútumok:

Írásvédett

Rejtett

archiválandó

Intézőben pl. jobb klikk, felbukkanó menüben: tulajdonságok.

Könyvtár műveletek:

1. Új könyvtár létrehozása Valamennyi rendszerben közös, hogy a mappa neve az adott alkönyvtárban egyéni legyen.

2. Könyvtár törlése Fejletlenebb rendszerekben a mappatörlés előtt ki kellett törölni a mappának a tartalmát is, windowsnál már nem, de rákérdez, hogy törölje-e a benne lévőket is

3. A könyvtár átnevezése Létező mappa nevének megváltoztatása. Csak akkor lehetséges, ha a célnév nem foglalt.

4. Könyvtár másolása

5. Könyvtár mozgatása

6. Könyvtár váltás

7. Könyvtárszerkezet kirajzolása

8. Könyvtár tartalom jegyzékének listázása Windowsos felületen a mappaablak fejlécében lehet a megjelenítés módját megválasztani.

A könyvtárra vonatkozó műveleteket a Windows intézőben, jobb egérgomb lenyomása után a

felbukkanó menüben, vagy egyéb segédprogrammal lehet elvégezni.

Pl.:

65

Könyvtár művelet Windows Filekezelő

Létrehozás File/ Könyvtár létrehoz, v. jobb klikk

Törlés DEL a néven

Váltás ENTER v. kattintás a néven

szerkezet kirajzolása Alapért. Látszik

Átnevezés File/ Átnevezés v. jobb klikk

Tartalom Alapért. Látszik

Másolás A név áthúzása (Drag & Drop)

Mozgatás CTRL+ A név áthúzása (Drag & Drop)

Fontosabb WINDOWS mappák:

A mappaszerkezet kiinduló pontja az Asztal. Innen érjük el a Dokumentumok, a Sajátgép, a Hálózati

helyek és a Lomtár objektumokat. Ez az objektum logikailag megfelel a képernyőn is látható

Munkaasztalnak.

A Dokumentumok mappa tartalmazza személyes fájljainkat, amelyeket felhasználónként elkülönítve

kezel a Windows.

A Sajátgép ablak tartalmazza számítógépünk közvetlenül elérhető erőforrásait: a helyi meghajtókat,

valamint a saját dokumentumainknak fenntartott mappát.

Windows:

Ide kerülnek be a windows telepítése során minden operációs rendszerrel kapcsolatos fájlok és

mappák. Itt találhatók a számítógép hardverelemeinek a driverei. Ezen kívül még itt található a súgó

és több windwos alkalmazás is.

Program Files:

Az operációs rendszer alá telepített programokat találhatjuk itt.

Documents and Settings:

Ebben a mappában találhatóak meg a számítógép felhasználóinak fájljai, dokumentumai és

beállításai. Minden felhasználónak saját Dokumentum mappája van, melyben megtalálható a Képek,

Zene és Videók mappa is.

66

Operációs rendszer – Állomány

Mutassa be az állományok típusait, elnevezésének formai követelményeit, valamint az elérési útvonal

megadásának formáit! Milyen tulajdonságokat tárol az operációs rendszer az állományokról?

Ismertesse az állományműveleteket (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás,

megnyitás)! Hogyan lehet állományokat megkeresni háttértárakon (keresési feltételek, helyettesítő

karakterek)?

Mutassa be az állományok típusait, elnevezésének formai követelményeit, valamint az elérési

útvonal megadásának formáit!

Állomány fogalma:

Állományon (fájl, file) a számítógépen tárolt adatok gyakorlati alapegységét értjük. Más

megfogalmazás szerint a logikailag összefüggő adatok halmazát nevezhetjük állománynak.

A fájl szó angolul aktát jelent.

Az állomány neve:

Valamennyi rendszerben egyedi (egy mappán belül egyedi) név azonosítja az állományokat. A

bejegyzés (mappa is, állomány is) névadására vonatkozó szabály attól is függ, hogy milyen

állományrendszerben rögzítették. A személyi számítógépeken régebben általánosan elterjedt

állományrendszerben, a régebbi DOS által használt FAT-rendszerben, az állomány neve három

részből állt: egy legfeljebb nyolc karakteres előnévből, egy legfeljebb három karakteres

kiterjesztésből, és egy pontból, ami az előző kettőt választotta el egymástól. Nagyon szigorúan

szabályozott volt, hogy mely karaktereket lehetett a használni a névben. Egy-két kivétellel szinte csak

az angol ábécé betűi (tehát ékezet nélkül!), számjegyek voltak használhatók. (Tiltott karakterek: . , ? *

+ [ ] / \)

A Windows-rendszerek megjelenésével támogatottá vált a hosszabb nevek és kiterjesztések

használata. Ezen kívül a fájlnevekben már lehet használni nem UNICODE betűket is, tehát

ékezeteseket is, valamint elég sok speciális jelet is, sőt, több pont is lehet a névben.

A fájlokat tartalmuktól függően két fő csoportba soroljuk.

A futtatható programokat tartalmazó fájlokat programfájloknak,

míg az összes többit adatfájlnak nevezzük.

67

A programfájlok a számítógép számára közvetlenül értelmezhető utasításokat tartalmaznak, amelyek

végrehajtását a memóriába való betöltés után a számítógép azonnal megkezdi. A programfájlok a

.BAT, .COM vagy .EXE – a Windows rendszerben általában csak az utóbbi – kiterjesztést kapják. A

futtatható programot tartalmazó fájlokat a Windows-ban alkalmazásnak nevezzük.

A mai modern operációs rendszerek a programok indításával kapcsolatos teendőket egyetlen

egérkattintássá egyszerűsítették. A felhasználónak általában nem kell tudnia, hogy az indítani

kívánt program melyik háttértáron, a mappaszerkezeten belül pedig hol, és milyen néven

található.

A különféle adatfájlokat más-más programmal hozhatjuk létre, vagy dolgozhatjuk fel. Például

a Word szövegszerkesztővel készült levelet nem lehet a Paint rajzolóprogrammal módosítani.

Állományok típusai:

Futtatható állományok Szöveges állományok Képek Hangok Mozgóképek Adatbázisok, adatfájlok

Néhány kiterjesztés:

EXE, COM: A végrehajtó, futtatható állományok kiterjesztése. Korábban volt használatos a COM

kiterjesztés.

BAT: A batch, köteg szó rövidítése. Az operációs rendszernek szóló szöveges parancsokat tartalmaz.

DLL: Dinamikusan, a program futása közben a programhoz rendelhető programrészek. Egy program

DLL fájlokban van széjjelaprózva, így futtatása során nem kell az egész programot betölteni, hanem

csak az adott DLL fájlt.

SYS: rendszerállomány

JPG: Szabványosított képtömörítő eljárással készített bittérképes kép. Igen nagy, állítható mértékű

tömörítés kezelhető vele. Minden operációs rendszer képes kezelni.

TXT: szöveges (ASCII, UNICODE karakterkészlet) állomány.

Elérési út: a fájl megtalálási helyének beazonosítása.

68

Elérési út fajtái:

1. Rövid név Csak az állomány neve van megadva, mappa nem, ilyenkor csak az aktuális mappában keresi az állományt. Pl.: Kukac.txt

2. Részleges elérési út Az elérési út csak az aktuális mappától indul. Pl. .\munka\kukac.txt Vagy a gyökérkönyvtártól, de meghajtó nincs megadva, pl. \munka\kukac.txt

3. Teljes elérési út A fájl helye a meghajtóval együtt, teljesen pontosan meg van adva: pl. D:\munka\kukac.txt

Milyen tulajdonságokat tárol az operációs rendszer az állományokról?

Tulajdonságok

8. Az állomány neve 9. Típus: 10. Társítás: milyen programmal indítható, rákattintva automatikusan indul a program, és betölti. 11. Hely: teljes elérési út. 12. Méret:MB-ban és bájtban egyaránt. 13. Lemezterület: MB-ban és bájtban egyaránt. 14. Létrehozva: Létrehozás ideje percre pontosan. 15. Módosítva: A módosítás ideje percre pontosan. 16. Hozzáférés: Utolsó megnyitásának dátuma. 17. Attribútumok:

Írásvédett

Rejtett

archiválandó

Intézőben pl. jobb klikk, felbukkanó menüben: tulajdonságok.

Ismertesse az állományműveleteket (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás,

megnyitás)!

Fájlkezelő műveletek:

1. Futtatás 2. Szövegfájl létrehozása 3. Keresés 4. Törlés 5. Visszaállítás

69

6. Másolás 7. Mozgatás 8. Tartalom szerkesztése 9. Nyomtatás 10. Átnevezés 11. Jellemző (attribútum) állítás

Fájlművelet Windows Filekezelő

Futtatás File/ Futtatás vagy néven állva dupla kattintás

Szövegfájl létrehozása Kellékek ablakban a Jegyzettömbbel

Keresés File/ keresés

Törlés DEL bill.a néven

Visszaállítás File/ Visszahoz

Másolás F5 v. Ctrl + bal gomb

Mozgatás F6 v. Ctrl bal gomb

Tartalom kiírása Dupla kattintás

Nyomtatás File/ Nyomtatás

Átnevezés File/ Átnevezés

Jellemző állítás File/ Jellemzők

Hogyan lehet állományokat megkeresni háttértárakon (keresési feltételek, helyettesítő

karakterek)?

Állomány keresés

Kétféle: névre vagy tartalomra irányuló keresés.

WINDOWS: START -> Keresés -> Fájl vagy Mappa

Total Commander Parancsok -> Keresés, vagy ALT+F7

A keresésben többféle beállítás is létezik: lehet a méret, a létrehozás alapján is keresni. Lehet rejtett

mappákban is keresni.

Dzsóker karakterek:

A keresés segítését, szűkítését szolgálják az úgynevezett dzsóker karakterek. Helyettesítő

karaktereknek is szokás nevezni őket.

70

?

Egyszerre csak 1 db karaktert helyettesít.

Pl.:

al??.?x?

Ez hivatkozás az al-lal kezdődő, 4 karakter hosszú előnevű állományokra utal, melyeknek

kiterjesztésének középső karaktere x.

*

Egyszerre több karaktert is helyettesíthet.

Pl.:

*.* - minden állomány (az aktuális mappában, ha nincs elérési út!)

*.txt – az összes txt kiterjesztésű fájl

Al* - az összes al-lal kezdődő fájl, akár 2 karakter, akár több karakter hosszú az előneve.

Tömörítés

Ismertesse a tömörítés lényegét és elvét! Jellemezze a különféle tömörítési módszereket

(veszteséges és veszteségmentes)! Mutassa be a kép, a hang, a video és egyéb állományok

tömörítésének jellemzőit! Soroljon föl néhány tömörítő programot, egy tetszőlegesen választott

tömörítő programnak jellemezze a működését (az állományok és a könyvtárak tömörítésének és

kicsomagolásának megvalósítása, önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása,

kibontása, állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz)!

Ismertesse a tömörítés lényegét és elvét!

A számítógépek háttértárainak véges kapacitása és a számítógépes hálózatok megjelenése

(ezek átvitelének véges kapacitása) indokolttá tette olyan eljárások kifejlesztését, amelyekkel

adataink eredeti méretüknél kisebb helyet foglalnak el a háttértárunkon. Ilyen eljárás a 80-as

évek elején kifejlesztett tömörítés, amelynek feladata az adathordozón való tároláskor az

állományok méretének csökkentése.

71

A tömörítő eljárás során az állomány felhasználásának szempontjából két műveletet hajtunk végre.

Betömörítés (vagy becsomagolás):

Az állományok betömörítésével létrehozunk egy archív állományt. Ebben a betömörített állapotban a

programok nem használhatók, szállítani és tárolni azonban könnyebb azokat.

Kibontás (vagy kicsomagolás):

A kibontás során a betömörített állományt állítjuk vissza az eredeti állapotába.

Alapértelmezésben tömörítve van:

Multimédiás anyagok nagy része, pl. GIF, MPEG, MP3

Elemi tömörítési eljárások:

• Space – TAB konverzió • Szemétgyűjtés • Tokenizálás

Összetett tömörítési eljárások:

• RLE család (Run Lenght Encoding – Ismétlődési-hossz kódolás) • LZ(W) család (Abraham Lampel – Jakob Ziv, 1977, Terry Welch, 1984) • Statisztikai (Huffman-féle kódolás) • Aritmetikai

RLE család

• Ismétlődő karakter kódolása • Ismétlődő jelcsoportok kódolása

LZW család

• Ha egy byte sorozat korábban már előfordult a sorozatban, akkor azt nem írjuk ki még egyszer, hanem csak a korábbi előfordulásra utaló információt tárolunk.

• Menet közben, magából a kódolásból felépülő kódszótár, nem kell külön tárolni. Minden kódszám ugyanakkora helyet foglal el.

• Minél több kódszámot használunk, annál jobb a tömörítés (memória, processzor).

Statisztikai tömörítés

Alapja az, hogy a mintában megvizsgáljuk a jelkészlet elemeinek eloszlását és a legnagyobb

gyakoriságú jelhez a legrövidebb kódot rendeljük. A legkevésbé gyakori jelekhez pedig a leghosszabb

72

kód kerül. Huffman algoritmus 1952-ben publikálták, de csak 1988-ban kezdték felhasználni. (Bináris

fát kell felépíteni, az állományt sajnos kétszer kell végigolvasni a tömörítéshez, ami megnöveli a futási

időt.)

Aritmetikai tömörítés

Itt is a statisztikai eloszlásból indulunk ki. A jelek relatív eloszlását a 0-1 intervallumra képezzük le,

majd egymásba skatulyázással szűkítjük a tartományt. Az eljárás során végül előálló intervallumból

azt a számot kötjük a jelhez, amely a legrövidebb kóddal fejezhető ki.

A futamhossz-kódolás

Digitalizált adatsorozatokban igen sűrűn előfordul, hogy az egymást követő minták értéke ugyanaz.

Egy hangfájlban a szünetekhez csupa nulla értékű minta tartozik, egy képet reprezentáló adatsorban

az egyszínű képrészletek minden mintájának értéke ugyanaz. Még egy szövegfájlban is előfordulnak

ismétlődő adatok, például elválasztásra használt szóközök. A futamhossz-kódolás (Run Length

Coding, RLC) az ismétlődő adatsorok leírására az adott adat kódját (marker) és az ismétlődések

számát használja. Így már három ismétlődés esetén is megtakaríthatunk egy adatszót. Számos

különböző futamhossz-kódolási eljárást dolgoztak ki. A legegyszerűbb esetben csak a leggyakrabban

előforduló adatszó (többnyire a nulla) ismétlődési hosszát kódoljuk, de lehetséges több gyakori adat

vagy minden előforduló kód futamhossz-kódolása is. Bizonyos esetekben, pl. lebegőpontos adatokból

álló adatsorozatoknál célszerű az adatok csoportokba rendezése a futamhossz kódolás előtt.

Hufman-kódolás:

A kódolási tábla az egyes karakterekhez változó hosszúságú bináris kódokat rendel az előfordulásuk

valószínűségének függvényében. A változó hosszúságú kódokból álló bitsorozatot az általában

használt tárolási és átviteli eljárásokhoz 8 bites csoportokba (bájtokba) kell szervezni

Huffman kód

• Veszteségmentes kódolás • Az eredetinél rövidebb méretet kapunk

Kódolás lépései:

1. Statisztika a kódolandó anyagról (egyes részletek gyakorisága)

2. Részlet helyettesítése kóddal: a minél gyakoribb részlet előfordulása annál rövidebb kódot kapjon

• Úgynevezett prefixmentes kódolásnak kell lennie (előtag tulajdonság), hogy egyértelmű legyen a visszafejtés, azaz egyik kódszó sem lehet része semelyik másiknak

73

Jellemezze a különféle tömörítési módszereket (veszteséges és veszteségmentes)!

A tömörítő eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk.

veszteségmentes tömörítés veszteséges tömörítés

Veszteségmentes tömörítés

Olyan kódolás, aminek eredményeként létrejött kódolt (tömörített) jelhalmaz rövidebb, mint az

eredeti, azaz kisebb az adatmennyisége, és a tömörített adathalmazból tökéletesen visszaállítható az

eredeti, vagyis információt nem veszítünk.

Például programokat, dokumentumokat így tömörítünk, hiszen fontos a tökéletes visszaállítás

lehetősége.

Példa tömörítési eljárásra: Mivel a számítógépen mindenféle adatot digitálisan (számokkal)

kódolunk, elég foglalkoznunk egy tetszőleges számsorozattal.

Pédául a 3555555227777 számsor 13 egyjegyű számból áll.

Kódoljuk ezt a következő képpen: balról haladva adjuk meg a számot és azt, hogy hányszor

ismétlődik. Az eredmény 31562274. ez 8 db szám, tehát 8/13 arányban tömörítettük az eredeti

adatsort, ami egyértelműen visszaállítható. Képek esetében gyakori, hogy sok azonos színű pont van

egymás mellett, így jelentős rövidítést érhetünk el.

A veszteséges tömörítés

Olyan kódolás, amelynek eredményeként létrejött kódolt (tömörített) jelhalmaz sokkal

rövidebb, mint az eredeti, azaz kisebb az adatmennyisége, de a tömörített adathalmazból nem

állítható vissza tökéletesen az eredeti, csak jó közelítéssel. Ennél az eljárásnál tehát

információt veszítünk, bár nem sokat.

Pl.: digitális fényképek, hangok, mozgóképek esetén így tömöríthetünk, ha nem fontos a

tökéletes visszaállítás lehetősége. (A kis eltéréseket a szem, illetve a néző általában észre sem

veszi. Kétségtelen, hogy valamit romlik a digitalizált és tömörített anyag minősége.) Néhány

ismert veszteséges tömörítés: MP3 (hangoknál), JPEG (színes képeknél), MPEG

(mozgóképnél).

Minél nagyobb a tömörítés mértéke, annál rosszabb lesz a kép vagy a hangállomány

minősége.

74

Mutassa be a kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzőit!

Képek kódolása

Jellemzően veszteséges tömörítést alkalmaznak.

Képek ábrázolására két grafikai módszert használunk: vektor és rasztergrafikát.

Vektorgrafika

Ha valamely grafikai program segítségével vektorgrafikai képet hozunk létre, akkor a rajzolóprogram

egy láthatatlan hálóra rajzolja ki az általunk készített képet, majd utasítások halmazaként tárolja el.

Az utasítások pontosan leírják az egyes rajzobjektumok (pont, vonal, kör …)

pozícióját, méretét, színét, alakját stb. Amikor ki szeretnénk rajzoltatni az elmentett grafikát, akkor a

program értelmezi a grafikai állományban található utasításokat, és így építi fel a képernyőn

megjelendő rajzot.

Jellemzői:

A kép egymástól független vonalakból és területekből áll. Minden objektum önállóan szerkeszthető – utólag is bármikor.

Az egyes objektumok alkalmazkodnak a használt kimeneti eszköz – pl. nyomtató felbontásához. Éles képek nyomtathatók. ( A nyomtató felbontása nagyobb, mint a képernyőé)

torzítás nélkül lehet nagyítani, kicsinyíteni (A A)

az egyszerűbb alakzatokból álló grafikus ábrák kicsi méretű fájlokat adnak.

a bonyolult ábrák, fényképek igen nagy méretűek, lassú a megjelenítésük a sok számolás miatt és nem képes a fénykép minőség visszaadására

A vektorgrafikát a főleg vonalakból és egyszerű mértani alakzatokból álló rajzok, pl műszaki rajzok,

építési és termék tervek, üzleti ábrák, grafikonok elkészítésére használjuk.

Vektorgrafikus képszerkesztő program pl. a CorelDraw, Adobe Illustrator, Macromedia Freehand ,

Flash (animációs). A Sodipodi:Windows és Linux platformon egyaránt használható - szabadprogram.

Az Office programokban használt rajzolóprogram is vektorgarafikus, ahogy a ClipArt rajzok nagyrésze

is.

Bittérképes (bitmap) grafika (rasztergrafika):

A képet függőleges és vízszintes irányokban pontokra (pixelekre- kis négyzet

alakú területekre) osztja fel, és minden egyes pontnak tárolja a

színinformációit. Megjelenítéskor a képernyő egy-egy képpontjában jeleníti

meg a tárolt kép egyes pontjait a megfelelő színben.

75

Jellemzői:

A bitképek adott számú pixelt tartalmaznak, emiatt a kép átméretezéskor torzulhat. (nagyításkor nem változik a képpontok száma)

Pl. A

Igen jó minőségű képek készíthetők (fényképekről is). A nagy felbontás (sok képpont) és a sok szín tárolása igen nagy méretűvé teheti a bitképes a fájlokat (még akkor is, ha viszonylag egyszerűbb rajzokat tartalmaznak.)

A kép méretét (szélesség, magasság) megadhatjuk a képpontok számával. Felbontáson az egységnyi hosszúságú szakaszon (1 cm-en, 1 inch-en[~2,5cm]) elhelyezett képpontok számát értjük.

Egy képponton megjeleníthető színek számát színmélységnek nevezzük és a tároló bitek számával adjuk meg.

Színmélység megjeleníthető színek száma

4 bit 24=16

8 bit(1 bájt) 28=256

16 bit (2 bájt) 216

=65536

24 bit(3 bájt) 224

=16777216

32 bit (4 bájt) 232

A színek megadása többféle módszerrel történhet:

Színkoordináták

Egy kis fizikai kiegészítés az érthetőség miatt:

Szemünk a színeket meglehetősen bonyolult módon érzékeli. Ugyanazt a színt sokan –

sokfélének látjuk. Egy tárgy színét másnak látjuk, ha eltérő színű környezetbe helyezzük

vagy ha erősebb vagy gyengébb megvilágítást alkalmazunk. Azt sem tudhatjuk pl., hogy

a fény, amit éppen látunk egyszínű (monokromatikus – azaz azonos hullámhosszú

fénysugarak alkotják) vagy pedig sokféle szín keverékeként áll elő. Ugyanazt a színt

tehát többféle módon is létrehozhatjuk. Az optika kétféle

színkeverést alkalmaz.

Additív színkeveréskor egyidejűleg (vagy gyors

váltakozásban) több színt juttatunk a retina egy pontjára – a

több szín egységes keverékszínné olvad össze. Három alapszín

Egy kép méretét megbecsülhetjük, ha a kép vízszintes

méretét (képpontok száma) szorozzuk a függőleges

irányú pontokban mért méretével, majd ezt

megszorozzuk a színmélységgel, majd osztunk 8-al.

Pl.: Egy digitális géppel készült képnek

(szélesség:1700 pixel, magasság: 1100 pixel,

színmélység 24 bit) fájlmérete tömörítés nélkül:

1700x1100x24/8= 5 610 000B= 5,35MB A példából is látszik, hogy képeink meglehetősen nagy

méretűek.

76

vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue)színek additív keverésével minden színt elő tudunk

állítani.

Ilyen elven működik a monitorunk, a színes TV képernyője is. (Egy kézi nagyítóval

ezeken meg is figyelheted a három színű pontokat egymás közelében.)

A szubsztraktív színkeverés egymás után elhelyezett

színszűrőkkel történik. A szűrők a fény egyes

komponenseit elnyelik, a keverés eredménye az

áteresztett fény lesz.

Ilyen színkeverést használ a nyomdatechnika is. A

festékek pigmentjei a fény bizonyos összetevőit elnyelik.

A szubsztraktív színkeveréssel is három alapszínt

használva állítjuk elő a színeket: Kékeszöld (Cyan) –

bíbor (Magenta) sárga (Yellow) színeket használunk.

Ezek azonban nem nyelik el tökéletesen a fényt

(sötétbarnát kapunk a három színszűrővel), ezért fekete

(BlacK) színnel egészítjük ki őket.

Színt legtöbbször HSB módszerrel

választunk. A színezetet (Hue) 0-360ig

terjedő skálán (színkörön) adjuk meg, majd

a kiválasztott szín telitettségét (Saturation)

%-ban állíthatjuk be - a szaturáció

csökkenésével egyre fehérebb (szürkébb)

színt kapunk. A harmadik összetevő a

visszavert fény erősségét jellemzi

(Brightness) - szintén %-ban adandó meg.

Csökkenésével egyre sötétebbé válik a

kiválasztott szín.

A legtöbb program az RGB szín - koordinátarendszert használja. Ekkor 0-255-ig terjedő értékben

adjuk meg a vörös (R) a zöld(G) és a kék(B) színösszetevők fényességét (mindegyik összetevőt 1

bájton tároljuk – pl. a Photoshop használni tud 2 bájtos szincsatornákat is)

Megadhatjuk a színt hexadecimális számmal is előbb a vörös, majd a zöld aztán a kék szín értéke

következik 16-os számrendszerbeli alakban. Pl. #A546B2

A CMYK módszerrel az egyes festékszínek %-os mennyiségét adjuk meg.

(A színskála (gamut) RGB és CMYK rendszerben különböző. A CIELab színmodell berendezésfüggetlen

– nemzetközi szabvány. Minden szín ábrázolására alkalmas. A fényesség (L) mellett meg kell adni a

szín helyét az a (zöld-vörös) ill. a b (kék-sárga) skálán.))

Ha képünk sok színárnyalatot tartalmaz és csak képernyőn fog megjelenni – akkor RGB színmódot

használjunk!

77

CYMK :

A szubsztraktív színkeverés elvén négy szín: cián (Cyan) – sárga (Yellow) – bíbor (Magenta) - fekete

(Black) jelenlétének %-os arányából rakja össze a képpontok színinformációit. Ennek megfelelően 4

színcsatornát használ (ez 8x4=32 bites színmélység) Ez nem jelent 232 féle színt mert a keverés során

többször azonos színt kapunk.

Színes nyomtatónk is e festékszínek keverésével állítja elő a képet.

Nyomtatás előtt a képet feltétlenül tekintsd meg CMYK módban– egyébként nagy melepetés érhet.

Az RGB módon előállított színeknek ugyanis nem mindegyike keverhető ki CMYK módon. Ilyenkor

csak egy hasonló, de nem a látott szín lesz a nyomtatott képen.

A képfeldolgozás mindig nagy mennyiségű adat feldolgozását jelenti, ezért szükség lehet

adattömörítésre. A tömörítés történhet veszteségmentesen, ilyenkor az eredeti képről minden

információt megtartunk - ilyen tömörítési eljárással találkozhatunk például a .GIF vagy .PNG

formátumú képeknél. Használunk veszteséges tömörítést is, ilyenkor a kép egyes információi

elvesznek, a cél az, hogy ez ne járjon együtt lényeges látványbeli változással Ezeknél az

eljárásoknál a tömörítés mértékét mi magunk is meghatározhatjuk, így a legjobb minőségben

vagy a legjobb tömörítéssel is elmenthetjük állományainkat, illetve tetszőleges arányt

beállíthatunk a két véglet között. Mivel érzékszerveink bizonyos határokon belül nem

érzékelik a különbséget az eredeti és tömörített állomány között, bátran használhatjuk ezt a

tömörítési eljárást is. A .JPG formátumú állományok is veszteséges tömörítési eljárást

használnak.

A képinformációk tárolására sokféle fájl formátumot használhatunk, minden formátumnak van

valamilyen előnye vagy különlegessége egy másikhoz képest, de a sokféleséget elsősorban a

szoftvergyártókra gyakorolt piaci hatás okozza. Kezdetben minden cég a saját fájlformátumát

próbálta népszerűsíteni és érvényesíteni. Mára a konvertáló programok széles köre teszi lehetővé,

hogy egyik formátumból a másikba alakíthassuk képfájljainkat.

BMP:

"Bitmap file". Ez a formátum főként a Microsoft Windowsban használatos pixeles képek

tárolására szolgál, különböző színmélységű és különböző felbontási fokozatú lehet. A

formátum 24 bites színmélységig tud képeket tárolni, és a Windows alatt működő grafikai

alkalmazások túlnyomó része konvertálni tudja. Nem tömörít, ezért nagy fájlméretet

eredményez.

TIF:

a név a Tagged Image File Format (címkézett állomány formátum) kifejezés kezdőbetűiből

származik, bittérképes tárolási forma, amelyet főként a kiadványszerkesztéshez dolgoztak ki.

Fontos és gyakori adatátviteli formátum, képfeldolgozással, szkennelt képek utómunkálataival

stb. kapcsolatban. A TIFF tetszés szerinti képméretet és színmélységet támogat 24 bitig.

Veszteségmentes tömörítést használ.

GIF:

(Graphics Interchange Format): ezt a formátumot eredetileg a CompuServe, egy hálózati

adatszolgáltatásokat kínáló cég fejlesztette ki annak érdekében, hogy képadatokat (időjárási

térképeket, fényképeket, képeket stb.) tudjanak a kereskedelmi szolgáltatásokon belül

különböző számítógéprendszerekre átvinni. Ezért a legtöbb program beolvassa és menti a GIF

képeket. Manapság már jelentős korlátot jelent, hogy legfeljebb 256 színt különböztet meg -

színpalettás képek. Viszonylag kis fájlméret érhető el vele.

78

Gyakran használjuk internetes megjelenítésre is. A hálózati felhasználást segíti az interlaced

lehetőség. Ekkor a kép négy részből tevődik össze, melyek egyre részletgazdagabbak. A

böngésző először egy elnagyolt képet tölt le, majd ezt egyre finomítja.

A GIF89 szabvány támogatja az átlátszó területeket is. A 256 szín valamelyikét átlátszónak

definiálhatjuk, így megoldhatjuk, hogy a kép nem téglalap alakúnak látszik, hanem pl. egy

figura alakját veszi fel.

A GIF különlegessége az animálhatóság. Az animált GIF képek egyes fázisai eltérnek

egymástól. Egymás után vetítve mozgónak látjuk őket. A böngészők képesek értelmezni őket.

JPG:

Olyan képek, melyeket a JPEG (Joint Photographic Experts Group, egyesült

fényképészszakmai csoport) eljárással sűrítettek. A formátum fő előnye, hogy nagymértékű,

6-20-szoros tömörítést lehet vele elérni. Hátránya, hogy kizárólag árnyalatos bittérképes

képekre alkalmazható, mert kitömörítéskor nem áll elő pontosan az eredeti színhalmaz, az

eltérés mértéke arányos a tömörítés mértékével (veszteséges tömörítés). Többszöri beolvasás

és JPG-be mentés során az eltérés halmozódik (fokozottan növekszik), ezért ezt a formátumot

akkor célszerű alkalmazni, amikor a képet többé már nem változtatjuk meg. Különböző

felbontási fokozatokra és 24 bites színmélységig alkalmas formátum. Mentéskor megadható

a tömörítés foka, mely fordított arányban van a kép minőségével. Interneten gyakran

használjuk. Lehetőség van a progresszív mentésre. Ekkor betöltéskor először egy el nagyolt

kép jelenik meg, ami fokozatosan részletgazdagabbá válik.

JPEG 2000 (JP2)

A JPEG utódjának szánt formátum, melyen elég sokat javítottak.

PSD:

Photoshop saját fájlformátuma – bittérképes. Rétegek, görbék különböző színmódok tárolására

képes. Nem tömörített. Ha egy kép szerkesztését Photoshopban még nem fejeztük be, ajánlatos psd

formátumban menteni.

PSP:

Paint Shop Pro Kép

Napjainkban egyre népszerűbb és egyre inkább ismertebb JASC által készített program alapvetõ

formátuma.

PNG:

Portable Network Graphics) képek tárolására, veszteségmentes tömörítésére alkalmas. A GIF

formátum utódjának szánják. Elsősorban a számítógépes hálózatokban lévő képek átvitelére szolgál

(egyre többet találkozunk ilyen képekke a NET-en is). Használ alfa csatornákat, 48 bites színmélységig

képes képek kezelésére. Képes fokozatos megjelenítésre, átlátszóság is beállítható rá.

EPS:

(Encapsulated Postscript): a kifejezetten nyomdai célú kép– és kiadványfeldolgozás formátuma,

bittérképek és vektoros ábrák tárolására is használható.

79

WMF:

(Windows MetaFile): a Windows egy másik belső adatformátuma, amely az alkalmazások és a

nyomtatókezelő program között bittérképes adatok cseréjét teszi lehetővé. A képadatokat mindig

abban a felbontásban és színmélységben tartalmazzák, amelyben a Windows az állományok

létrehozásakor éppen működött.

CDR:

Corel Drow vektorgrafikus formátum

CPT:

Corel Photo-Paint

Ez egy pixelgrafikus alkalmazás, a cég saját formátuma, melyet azonban mások is átvettek. Képes a

képeket veszteségmentes tömörítéssel a programban kiválasztott módon tárolni.

Hangok kódolása:

Hangok kezelése: a hang a közvetítő közeg nyomásingadozása. Az emberi füllel halott hang a levegő

periódikus nyomásingadozása. Az emberi fül által érzékelt hang a 20Hz és kb. 20kHz közötti

tartományban van. A hang sokféle rezgésszámú és amplitúdójú jelek összessége.

Digitalizálás: a hang analóg fizikai jelenség. Számítógépes kezelése, tárolása csak akkor lehetséges,

ha azt digitális jelek sorozatává alakítjuk. Ezt nevezzük digitalizálásnak.

A hangoknak a számítógéppel való kezelésére, tárolására az alábbi módok állnak rendelkezésünkre:

1. Mintavételezés: az analóg hangjelből megfelelően kis időközönként ( megfelelően nagy mintavételezési frekvenciával) mintát veszünk. A mintavételezés akkor elfogadható, az eredeti hangzást akkor torzítja még elfogadható mértékben, ha a feldolgozni kívánt legnagyobb frekvencia háromszorosával történik.

2. Kvantálás: a hangrezgés szintjét nem az eredeti métékegységében tároljuk. Megállapítva a legnagyobb és legkisebb szint különbségét, ezt szintekre osztjuk. Ez a kvantálás. A segítségével a megadott értéket tároljuk el.

3. Tömörítés: a mintavételezés és kvantálás a hang hullámformáját adja vissza. Ez igen nagy adatmennyiség lehet. Ezt tömörítjük, méghozzá a hangkezelés és –észlelés sajátosságait figyelembe véve, általában veszteséges módszerrel. Ilyen pl. az mp3 eljárás, mely akár tizedére is csökkentheti az eredeti tárolási méretet.

80

Hangfájlformátumok:

MP3: nagyon elterjedt tömörített formátum. Lejátszása lassú gépeken problémás (számításigényes a

kitömörítés), mivel igen kicsi állományokat eredményez, ezért népszerű.

WAV: hullámforma. Lejátszása nem gépigényes, de igen nagyméretű fájlokat eredményez.

Tömörítetlen fájlformátum.

MIDI: a hang intenzitásán és frekvenciáján kívül a hangszer megjelölését is tartalmazza, melyet a

hangkártya hangminta vagy szintetikus eljárás segítségével érvényesít.

RA: úgynevezett streaming hangformátum. Azért fejlesztették ki, hogy letöltés közben is

megszólaltatható legyen. Az interneten való elterjedésével vált fontossá az ún. sreaming media

fogalma.

A videoanyag feldolgozásának lehetőségei

Egy adott multimédia alkalmazásban videoanyagot megjelentetni kétféle módszerrel tudunk:

A mintavételezés

gyakorisága

Hangjel

Bitmélység

Bináris kód

Az amplitúdó

leolvasása

81

- analóg videót digitalizáljuk, tároljuk, majd átadjuk az alkalmazás részére

- videó overlay folyamat segítségével. Ebben az esetben az analóg videojelet a lejátszó egységről a

számítógép speciális bővítőkártyáján keresztül vezetjük be a számítógépbe. A videójel ebben az

esetben nem kerül rögzítésre és tárolásra, hanem közvetlenül - a számítógép egyéb részeinek

igénybevétele nélkül - a videókártyára kerül.

Videók digitalizálása során a digitalizáló kártya segítségével az analóg videóképek sorozatát digitális

képállománnyá konvertáljuk, mely állomány a képkockák képpontjainak digitális adatait tartalmazza.

Az analóg videojel egyaránt tartalmaz kép- és hangjeleket, ezek a digitalizálás első szakaszában

szűrők segítségével szétbontódnak, a hangjeleket a hangkártya digitalizálja tovább. Lejátszáskor adott

visszajátszási sebesség mellett a számítógép megjeleníti az egymást követő digitalizált képkockákat a

videóhoz tartozó hanggal együtt.

Analóg képjelek digitalizálásakor három fontos műveletet kell megemlítenünk:

- leképzés – kétdimenziós képfüggvény megalkotása az analóg videójelekből, a képfüggvényben

minden pont világosság- és színkódja megvizsgálásra kerül

- mintavételezés – a képkockát a mintavételezési frekvencia által megszabott képelemre bontják. Az

egyes képelemeket a világosság- és színkód értékét tartalmazó mintavételezett jel határoz meg.

Minél több képelem kerül megvizsgálásra, annál jobb minőségű képet kapunk.

A mintavételezési frekvenciát úgy kell meghatározni, hogy a képelemek vízszintes és függőleges

irányú száma, megegyezzen vízszintesen a digitális kép soraiban található pixelek számával,

függőlegesen a sorok számával.

- kvantálás – megadott számú biten jelenítik meg a mintavételezett jel értékét.

A digitális videó előnyei az analóg videóval szemben:

- az átviteli csatorna minősége nem befolyásolja a videó minőségét

- a digitális videó minőségromlás nélkül másolható, élettartama végtelen

- a digitális kép hibáinak javítására több lehetőség létezik

- különböző segédprogramok használatával a digitális képen alakíthatunk, bizonyos hatásokat

eszközölhetünk

A digitális videó legnagyobb hátránya, hogy a mintavételezés gyakorisága miatt az adatátviteli

sebesség és az igényelt tárhely nagy, feltétlen szükséges valamilyen tömörítési eljárás használata.

82

A digitalizált videóanyag jellemzői

A digitalizált videó állományok méreteit befolyásolja a:

- Képméret: minél kisebb a képpontokban számolt képméret, annál kevesebb helyet igényel

- Képváltási sebesség: a másodpercenkénti képek száma, angolul frame per second = fps. Minél

kevesebb képpel ábrázoljuk a mozgást, annál kisebb lesz a fájl mérete. Az értéket túlzottan

csökkenteni nem szabad, mert a látott mozgás darabossá válik. Általában az animációs állományok

alkalmaznak 15 fps-t.

- Színmélység: a digitalizált videóanyagon belüli színek száma. Ha csökkenteni szeretnénk az állomány

méretét, kevesebb színt kell alkalmaznunk.

- Hangminőség: a hangmélység változtatásával csökkenthetjük a fájl méretét

- Kódolási eljárás: a használt adattömörítő eljárás, vagy kódolóprogram (kodek) típusától is függ az

állomány mérete (Valentinyi, 126. old.)

Egy 320 × 240 képméretű, képpontonként 24 bit színinformációt tartalmazó videofájl mérete 25

kép/sec képváltási sebesség esetén:

Képkocka méret:

320 x 240 x 24 ÷ 8 = 230.400 bájt = 225 kbájt

1 sec hosszú videófájl mérete:

225 kbájt × 25 kép/sec = 5.625 kbájt

1 perc hosszú videófájl mérete:

5.625 kbájt × 60 sec = 337.500 kbájt = 329,6 Mbájt

Video tömörítési eljárások

Kodekek

83

A mozgóképeket tömörítő és kicsomagoló szoftver, illetve hardver (codec, coder-decoder). A

kodekek között meg kell különböztetnünk a szoftver-, valamint hardverkodekeket. A kodekek

aszimmetrikus működésűek, a tömörítési folyamat nagy időt vesz igénybe, míg a kicsomagolás –

megjelenítés – rendkívül gyors.

A videó állomány fájlformátuma nem tévesztendő össze a kodekkel, valamint nem határozza meg

egyértelműen az adott állomány kódolási eljárását. A kész videóállomány lejátszásának feltétele,

hogy a felhasználó számítógépén telepítve legyen a kódolási eljárásnak megfelelő kodek.

Hardveres és szoftveres kodekek:

- Cinepak - (24 bites színmélység, 7:1 tömörítési arány) Használt fájlformátum: mov, avi. Jó

képminőséget és megfelelő színvisszaadást eredményez, de hosszú a kiszámítási ideje

- Indeo - Használt fájlformátum: mov, avi. Főként olyan felvételek esetében érdemes használni,

melyek kevés mozgást tartalmaznak. Nagy felületek esetében remegő képet ad.

- RLE (Run Length Encoding) - Használt fájlformátum: avi. Veszteségmentes és gyors tömörítést

eredményez, viszont színmélysége csak 8 bitre korlátozódik

- Microsoft Video 1 - Alkalmazott fájlformátum: mov, avi. Nagy adatsebességgel dolgozó

kódolási eljárás, rövid kiszámítási idő mellett jó képminőséget eredményez

- MPEG-1 - Alkalmazott fájlformátum: mpeg. Hosszú kiszámítási idő mellett TV minőséget

eredményez

- DivX - A legjobb hatásfokú tömörítést a DivX-szel lehet elérni. Mpeg4 alapú kodek. Nagyon

népszerű a nyílt forráskódú XviD is, de ennek legújabb változatai már eltértek az Mpeg4

szabványtól.

Multimédia-architektúrának nevezzük a mozgókép állományok előállításához, visszaadásához és

tárolásához szükséges szoftverösszetevők keretrendszerét, amely tartalmazza és meghatározza a

fájlformátumokat, az alkalmazható kodekeket.

Soroljon föl néhány tömörítő programot, egy tetszőlegesen választott tömörítő programnak

jellemezze a működését (az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának

megvalósítása, önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása,

állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz)!

84

Típusai:

– Parancsvezérelt – Menüvezérelt

Parancsvezérelt

– arj – lha – pkzip – compress

Menüvezérelt

– Norton Commander-nek van ilyen funkciója – WindowsCommander -nek van ilyen funkciója – WinZip

Tömörítő programok:

• ARJ • ZIP • RAR

(Önállóan elemzel egyet a felsorolt szempontok alapján!)

A tömörítők általános szolgáltatásai:

Becsomagolás

Kicsomagolás

Önkicsomagoló állomány készítése

Tömörített állományok tartalmának frissítése

Többlemezes csomagolás

További szolgáltatások (programtól függ)

Tömörített állományok ellenőrzése, javítása

Jelszavas védelem (csak a megfelelő jelszóval lehet kicsomagolni az állományokat – Winzip, Winrar)

A várható méret kalkulációja (azaz mekkorára lehet összetömöríteni - Winrar)

85

Vírusok

Határozza meg a számítógépes vírusok fogalmát, jellegzetes tulajdonságaikat! Milyen, a számítógép

működésében bekövetkező változások alapján lehet vírustámadásra gyanakodni?

Ismertesse a vírusok fajtáit, kifejtett hatásukat, terjedési módjukat! Ismertesse a védekezési

módszereket és eszközöket! Mondjon néhány „hírhedt” vírust (kártevő hatás)!

Milyen víruskereső és vírusirtó programokat ismer (víruspajzs, vírusdefiníciós adatbázis)?

Határozza meg a számítógépes vírusok fogalmát, jellegzetes tulajdonságaikat!

A vírus:

Olyan számítógépes program, amely nem mint külön program bukkan fel az állományok között,

hanem már létező programokhoz csatolja hozzá magát, és velük együtt indul el, majd adott esemény

hatására aktiválja a romboló részét. Az esemény bekövetkeztéig saját magát terjeszti, szórja szét

egyéb helyekre is, vagyis terjeszkedik.

A vírusokat programozók készítik, ami büntetendő cselekmény, melyért 3 hónaptól 5 évig terjedő

börtönbüntetés is kiszabható. Svédországban életfogytiglanra is ítélhetik a programozót.

A vírusokat először programmásolás elleni védelemként fejlesztették ki. Később már önállóan is

működőképes vírusokat készítettek, melyeket rombolási célokkal szórtak szét a világban a terroristák.

Legális védelem másolás ellen:

1. Szoftveres: "Beégetett" sorszám, ami azt jelenti, hogy a felhasználó névre szóló

dedikációjával látják el a programot.

2. Hardveres:

Kulcslemez: A meghajtóba téve működik csak a program.

Hardverkulcs=hardverlock: Az LPT2-es portra csatlakoztatható dugalj.

Víruskritériumok:

86

1. Szaporodik 2. Rejtőzködik 3. Adott esemény bekövetkeztét figyeli 4. Mellékhatást produkál

Milyen, a számítógép működésében bekövetkező változások alapján lehet vírustámadásra

gyanakodni?

Vírus jelenlétére utaló tünetek:

A számítógép sebessége csökkenhet, mert ha aktivizálódása után a vírus rezidenssé válik, akkor minden program indításánál újra végrehajtódik.

A merevlemezen fogy a szabad terület. A fertőzött programok mérete megnő ( DIR-nek eredeti méretet mutathatnak). A korábban kifogástalanul működő programjaink egyszerre csak nem futnak. A programot nem képes betölteni a memóriába, azt a hibát jelezve, hogy túl nagy. Egyre több lesz az olvasási hiba. Megnő a rossz clusterek mennyisége a lemezen. Ez a boot-vírusoknál jellemző. Egyre több lesz a floppy formázásakor a probléma. A boot-szektort megnézve annak végén nem a megszokott rendszerüzeneteket látjuk.

Vannak vírusok, amik ezt visszaállítják és nem vesszük észre. A korábban kifogástalanul futó program furcsa dolgot művel, pl. nem végez mentést, vagy

nem találunk egy menüpontot, ami eddig ott volt. Furcsa ábrák, üzenetek jelennek meg képernyőn. Szokatlan hangokat produkál a gépünk. A számítógép váratlanul újrabootol.

Ismertesse a vírusok fajtáit, kifejtett hatásukat, terjedési módjukat!

Fertőzés módja szerinti csoportosítás:

1. File-vírusok EXE, COM fájlokban terjednek. A fertőzött program elindítása után fertőznek, szaporodnak.

Fajtái:

fájl végére épülő

fájl elejére épülő

fájl belsejébe épülő

Felülíró: a fertőzőtt állomány nem állítható vissza (néha igen)

Hozzáíró: rendszerint visszállíthatók

87

2. Bootvírusok Partíciós vírusok Boot-vírusok

3. Trójai programok, többlaki vírusok Írtást követően a vírus újból felbukkant: ennek oka, hogy nem csak a fájlt, hanem a partíciós táblát is

megfertőzte. Pl. Onehalf

4. Dropperek Paraziták része. Magukból egyéb kórokozókat bocsátanak ki

5. Férgek

6. Vírusgyártó automaták és termékeik Újtípusú vírusok

7. Makro vírusok: ezek a legújabb típusú vírusok, amelyek szöveges dokumentumokba, táblázatokba, levelekbe fészkelik be magukat. Különös veszélyességüket az adja, hogy az internetes adatforgalom többsége ilyen fájlokból áll.

• Az új vírusok kb. 90%-át teszik ki • Nagyon elterjedtek

8. 10. E-mail vírusok • Napjainkban nagyon elterjedtek • A levélhez csatolt programokról van szó • A levél megnyitásával aktivizálódik • Ezután elküldi magát a címlistánkban szereplő összes e-mail címre

Vírusok károkozásai:

1. Semmilyen kár Ilyenek a próbaverziók, amelyek csak terjednek.

2. Zavaró Időnként megállítja a gép működését, és valamilyen jópofa dolgot művel. Pl: Egy svéd programozó írt egy vírust, amelyik időnként kiírta a barátnője címét azzal a kéréssel, hogy küldjenek neki karácsonyi képeslapot. Vagy a potyogós vírus is ilyen, amikor a betűk leesnek a képernyő aljára.

3. Hardveres károkat okozó Monitor: VGA monitorokon szoftveresen vezérelhető a vízszintes és függőleges frissítési

frekvencia, és emellett más beállítások. Ezek helytelen megválasztása esetén a monitor

88

eltérítőtekercseiben olyan visszáram keletkezhet, hogy a gerjesztett áram hatására a tekercsek szétéghetnek.

Floppy-meghajtó: A fejmegnyugvási időt nagyon alacsonyra levéve és folyamatosan pozícionálgatva a léptető motornak nincs ideje lehűlni, túlmelegszik, tönkremegy. A két pozicionálás között eltelt idő a fejmegnyugvási idő.

Winchester: Gyárilag adva van, hogy a winchester szektorai hány olvasást-írást bírnak ki. A vírus kinéz magának egy szektort, és azt mindig beolvassa, amikor egyébként is winchesterolvasás zajlik. Általában ez a plusz idő nem tűnik fel. Egy sűrűn használt gép esetén néhány hét alatt ez a szektor tönkremehet. Ha ez éppen a partíciós szektor, akkor a winchester eldobható.

Processzor: A mikroprogramozható processzorok (80386 utáni processzorok) mikroprogramja szoftveresen állítható. Ha a vírus ezt átírja, akkor a CPU nem érti meg a szokványos utasításokat, és egyetlen program sem fog futni rajta, még a vírus sem. Visszaprogramozni elég bonyolult.

4. Szoftveres károkat okozó (adattönkretevő) Formatálás: A winchester egy adott szektorát időnként megformatálja, ezzel

helyreállíthatatlan károkat okozhat. Kódoló vírusok: Adott szektort vagy állomány kódolnak. Ha aktívak, menet közben

visszakódolják, hogy tovább maradhassanak észrevétlenek. Ám ha eltávolítjuk a vírust, ott maradnak a kódolt állományok, amelyek használhatatlanok lesznek.

Állománytörlő: Időnként letöröl néhány állományt. Ha ez éppen a COMMAND.COM, akkor egy kis ténykedésbe kerül, amíg újraindíthatjuk a gépet.

Ismertesse a védekezési módszereket és eszközöket!

Legfontosabb a megelőzés!

Rendszeresen használni kell vírusirtó programokat, lehetőleg több félét. Fontos adatainkról, programjainkról készítsünk biztonsági másolatot! Használjunk valamilyen rezidens vírusvédelmet!

• Legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés. Nagyon fontos, hogy mindig csak tisztázott eredetű programokat, adatokat használjunk. A jogtisztán beszerzett programok nagyon ritka kivételtől eltekintve megbízhatónak minősülnek. Használhatunk ún. víruspajzsot, amely rezidensen a memóriában van, minden oda bekerülő adatot ellenőriz és figyelmeztet, ha gyanús jelet tapasztal. Időről időre futtassunk vírusfelismerő programot gépünkön.

• A teendő fertőzés esetén • Első lépésként függesszünk fel minden egyéb tevékenységet és csak a vírusmentesítésre

figyeljünk! • Értesítsük a rendszergazdát (ha van, a továbbiak az ő feladatát képezik)! • Készítsünk biztonsági másolatot a legfontosabb állományainkról! • Kezdjük el a vírusmentesítést

• Hogyan lehet megszabadulni a vírustól?

89

• Töröljük a gyanús állományt! Ez adatvesztéssel jár, tehát meggondolandó. • Formázzuk a lemezt! Ez még inkább drasztikus módszer és sajnos gyakran ez sem vezet

eredményre. (Főleg ha a memória is fertőzött.) • Használjunk vírusirtó programot! Ezek a programok is többféleképpen mentesítenek. Ha nem

boldogulnak a vírus átkódolásával, megpróbálhatják törölni a vírust. Ez utóbbi bizonyos esetekben a fájl tartalmának elvesztésével is járhat. Ha sem így, sem úgy nem megy, marad az állomány átnevezése. Ez a fájlvírusok esetén hatásos. BOOT vírusok esetén csak akkor lehet eredményes az irtás, ha a rendszert egy vírusmentes rendszerlemezről újraindítottuk. Ezt legjobb rögtön a gép vásárlásakor elkészíteni.

Mondjon néhány „hírhedt” vírust (kártevő hatás)!

2002. április - KLEZ

A Klez.H vírus a fertőzött gép merevlemezén található dokumentumokból egyet véletlenszerűen

kiválaszt, és azt továbbküldi a vírussal együtt különböző címekre, így titkos vagy bizalmas információk

kerülhetnek idegen kezekbe. Megjelenése óta a vírusstatisztikák éllovasa, rengeteg levelet küldenek

a fertőzött gépek és ezekben a levelekben a feladó legtöbbször hamis, így a visszaküldött

figyelmeztetésünk sem éri el a célját.

2001. szeptember - NIMDA

A Nimda vírus - melynek érdekessége, hogy egyszerre négy különböző fertőzési mechanizmust is

képes alkalmazni (EXE, LAN, WEB, MAIL) - megjelenésekor 24 óra leforgása alatt 2,2 millió gépet

fertőzött meg. A hosszú távú hatékony védekezéshez nem elég a vírusmentesítés, hanem

mindenképpen szükséges a megfelelő Microsoft javító patch állományok lefuttatása is. Mivel a vírus

a hálózati kapcsolatokon keresztül is fertőz, ezért egy hálózatos környezet mentesítésekor szét kell

húzni azt, és minden gépet külön-külön kell mentesíteni. Csak ezután szabad újra hálózatba kapcsolni

őket. Érdemes a vírus nevét visszafelé is elolvasni.

1994. május - ONEHALF

Merevlemezről történő bootolásonként 2-2 cylinder teljes tartalmát titkosítja, a merevlemez végéről

indulva. Ha csak simán mentesítjük a gépet, az elkódolt részhez soha többé nem férünk hozzá.

Szerencsére készült hozzá egy egyedi segédprogram, amely a tényleges fizikai mentesítés előtt képes

visszaalakítani az eredeti adatokat.

1989. - YANKEE DOODLE

A .COM és .EXE állományokat fertőzi meg felülírással és délután 17:00-kor eljátssza a Yankee Doodle

amerikai népdalt a számítógép belső hangszóróján. Memória rezidensen rátelepedett a 21-es

megszakításra (DOS megszakítás kezelő) és elmentette annak kezdeti értékét. Ezzel a trükkel át tudta

90

verni a rezidens víruskeresőket és képes volt elrejtőzni előlük. A több, mint negyven átirata között

volt olyan változat is, amelyik a Novell Netware bejelentkező jelszavát lopta el.

Milyen víruskereső és vírusirtó programokat ismer (víruspajzs, vírusdefiníciós adatbázis)?

• Vírusirtó programok • Norton Antivirus: Fizetős, emiatt főleg cégek alkalmazzák, de megtalálható illegális

másoltként otthonokban is. Népszerű, széles körben elterjedt és hatékony vírusirtó program. Nagy hátránya, hogy túlságosan leköti a rendszer erőforrásait, így lassítja a gépet.

• Avast!: Ingyenes. Kevésbé ismert, de ugyanolyan hatásos vírusirtó és figyelő rendszer mint a Norton. Nem telepszik rá a gépre. Kicsi, gyors, magától frissül. Olyan adatbázist készít magának, amiből ha sérül egy file vírusirtás miatt, helyre tudja azt állítani. Védi a levelezőrendszert is.

• BitDefender: Ugyancsak fizetős! Nagyon hatásos, ámde ez is nagy rendszerigénnyel bír és lassan indul.

• NOD32: Tudásban messze felülmúlja társait, ehez mérten fizetős. Viszont nem telepszik rá a gépre és megbízhatóbb, mint a BitDefender.

• MSAV, Scan (McAfee), F-Prot (F-Secure), Norton Antivirus (Symantec), Thunderbyte (TBAV), Kaspersky Lab, AVG, NOD32

• Virusbuster, Panda

Működésük:

- Memória és boot-szektor scan - Keresés:

- program szekvencia azonosságát vizsgálják csak - vagy heurisztikát is alkalmaznak

- irtás (vírus), törlés (file), átnevezés (file), karanténba helyezés Követelmények manapság:

- napi webes frissítés, működés közbeni folyamatos védelem

Víruspajzs:

Rezidens program a memóriában, folyamatosan figyel.

Vírusdefiníciós adatbázis:

Vírusminták, amelyek a felismerést teszik lehetővé, már ismert vírusok alapján. (mint a rendőrségi

akta…) Folyamatos frissítést igényel!

91

Segédprogramok

Mutassa be az ön által használt operációs rendszer segédprogramjait az általuk megkönnyített

műveletek alapján (fájlkezelés – Intéző, TC, vírusvédelem, multimédia stb.).

Shell programok jellemzői

• A shell programok átveszik a parancsprocesszorra háruló feladatok jelentős részét. • Megkönnyítik és meggyorsítják ezzel a rendszer üzemeltetését. • Leegyszerűsítik a rendszer használatát. • Nem kell feltétlenül pontosan ismerni az operációs rendszer parancsainak szintaxisát azok

végrehajtásához. • Interaktív felületet biztosítanak a felhasználónak, amely karakteres illetve grafikus lehet.

Legfontosabb alap op. rendszer műveleteket megkönnyítő shell programok

• NORTON és klónjai • VOLKOV • Far • MC – linux • Windows commanderek • Beépítve: Windows Intéző

Segédprogarmok

• A számítógépen nélkülözhetetlen egyéb kellékek: • Irodai csomag: Microsoft Office, Open Office. Org • Levelező kliens: Mozilla Thunderbird • MP3 lejátszó: Winamp • File kezelő: Total Commander • Képnézegető: ACD See, Irfan View, Slow View • Video és Audio Codec csomag, lejátszók, beépülő programok (pluginek): FFDShow, Media

Player Classic, DirectX 9, Xvid • Tömörítő segédprogramok: WinRAR, WinZip • Vírusirtók: Avast, AVG, NOD32, Norton Antivirus

Mindegyik típusból kiválasztasz 1-et, bármelyiket, és bemutatod a használatukat (felépítése, milyen

műveleteket tud, mit melyik billentyűvel, hogyan lehet elvégezni, stb.)

92

Internet, állományok átvitele

Határozza meg az internet fogalmát, legfontosabb szolgáltatásait, beszéljen kialakulásának okairól,

céljáról, fejlődéséről! Hogyan zajlik a gépek közti kommunikáció, mi a protokoll? Hogyan történik a

gépek azonosítása, ismertesse az interneten használatos címzési módszereket (IP, DNS)! Milyen

lehetőség van az állományok interneten keresztül történő küldésére, fogadására? Az egyik

lehetőségre mutasson példát is!

Gyakorlati feladat: 1. Nézzen utána internetes kapcsolat segítségével ennek-annak! 2. Keresse meg

ezt meg azt a neten!

Határozza meg az internet fogalmát, legfontosabb szolgáltatásait, beszéljen kialakulásának

okairól, céljáról, fejlődéséről!

Internet fogalma

Egy számítógép hálózat – WAN. A világ bármely pontján lévő számítógépek egymás közötti

kommunikációját teszi lehetővé valamilyen formában.

Legfontosabb szolgáltatásai

Az internet többféle szolgáltatást nyújt a hálózatot használóknak. Ezek egy része a kommunikációra

irányul, más része pedig az információk átadására, illetve számítógépek távoli elérésére.

www: World Wide Web

Az internet legnépszerűbb szolgáltatása. Lehetőséget biztosít információk közlésére, szórakoztatásra

és üzleti tevékenységre, mindezt teljes multimédiás környezetben. Létrehozása 1989-ban kezdődött.

Európai országok tudósai kommunikációjának, munkájának megkönnyítésére szerettek volna

valamilyen kapcsolatot kialakítani. 1992-re fejlesztették ki azt a www-nek elnevezett alkalmazást,

amely grafikus felületet biztosít a felhasználók számára és egy globális multimédiás adatbázissá vált.

A www (World Wide Web) nem más, mint egy széles körben elterjedt szervernév. Röviden web, a

weboldalak pedig a www dokumentumai. Minden oldal tartalmazhat más oldalakra mutató

szövegrészeket, ún. hiperlinkeket. Ezekre hivatkozva a világ legkülönbözőbb pontjain lévő

számítógépeken tárol oldalakra juthatunk el. Azokat az oldalakat, melyek más oldalakra hivatkoznak

hipertextnek nevezzük. A web protokollja pedig a http: hiperszöveg átviteli protokoll. Az oldalak leíró

93

nyelve a HTML (Hypertext Markup Language), de újabban már komolyabb programozási nyelveken

készítenek sok weboldalt. A weboldalakon nem csak szöveg, hanem kép, hang és mozgókép is

megjelenhet. A böngészők általában képesek ezeket megjeleníteni, de sokszor szükség van kisegítő

alkalmazásokra, ún. beépülő modulokra (plug-in) pl. flash animációk vagy javascriptek esetében.

A www az ügyfélkiszolgáló modell szerint épül föl.

Elektronikus levelezés (e-mail)

Levelezőprogramok segítségével szövegeket küldhetünk egy vagy több címre. A levelek mellé

állományokat is csatolhatunk. Az egyik legkedveltebb szolgáltatása, az adatforgalom legjelentősebb

részét ez teszi ki. A legtöbb internetes szolgáltató webes felületről biztosítja az elektronikus levelezés

lehetőségét (pl. yahoo, hotmail, freemail, mailbox stb.), de az operációs rendszerek is általában

tartalmaznak levelezőprogramot (pl. Windows: Outlook).

On-line kommunikáció

Chat (csevegés) során a kapcsolat folyamatos és élő, azaz a gépek között folyamatos adatforgalom

van. A csevegést egy szerver vezérli. A beszélgetésben résztvevők üzenetei a szerveren keresztül

elméletileg azonnal eljutnak valamennyi résztvevőhöz. Másik lehetőség a messenger (üzenetküldő

szolgáltatás), melyet több operációs rendszer (pl. a Windows XP) támogat külön program telepítése

nélkül. Ebben az esetben egy előre megadott, hitelesített e-mail címmel azonosítjuk magunkat.

Megadhatjuk, hogy mely további felhasználók értesüljenek üzenetszolgáltatási elérhetőségünkről. Így

ha egy azonnali üzenetszolgáltatást támogató számítógépbe belépünk, ezek a felhasználók értesítést

kapnak róla. A kommunikáció külön ablakban történik és pl. állományokat is küldhetünk egymásnak.

Hírcsoportok (news)

Egy speciális szolgáltatás. Lehetővé teszi egy fórum létrehozását. Itt azonos érdeklődésű emberek

oszthatják meg egymással véleményüket, ismereteiket. Ezekre a hírcsoportokra a jelentkezés után

olyan szöveges üzeneteket írhatunk, melyeket mindegyik, a hírcsoportba bejelentkezett felhasználó

olvashat és természetesen reagálhat is rá.

Távoli bejelentkezés

Segítségével fizikailag is távol lévő számítógépekre tudunk bejelentkezni, és azon munkát végezni.

Ehhez csak egy terminálra van szükség, valamint természetesen jogosultsággal kell rendelkeznünk a

célszámítógép használatára (fekhasználói név és jelszó). A bejelentkezés után olyan, mintha a távoli

számítógép előtt ülnénk. Ilyen szolgáltatást nyújt pl. a telnet, ssh és tsc.

94

Állományátvitel

Lehetőség van távoli gépeken tárolt állományok másolására, mozgatására, illetve állományok távoli

számítógépekre történő feltöltésére. Mindezt leggyakrabban az FTP (file transfer protocoll -

állományátviteli protokoll) segítségével végezhetjük el.

Kialakulásának okai, célja, fejlődése

Az USA, mint katonai nagyhatalom fejlesztette ki az első nagyszámítógépes hálózatot. Cél:

atomtámadás esetén, ha egy-két eleme kiszakadna a hálózatból, akkor is működőképes

maradjon. (ARPANET)

A 70-es évekre ARPA-Internetté alakult, melynek irányítója a Pentagon volt.

A 80-as években kettébomlott:

a. MILNET katonai hálózat

b. Internet nemzetközi gerinchálózatot alakítottak ki.

A 90-es években a telekommunikációs vállalatok bekapcsolódása megtörténik: széleskörű

felhasználás vált valóra.

Hogyan zajlik a gépek közti kommunikáció, mi a protokoll?

A protokoll a kommunikációt hatékonyabbá tevő szabályok összessége.

Az adatkommunikációban használt protokoll fogalom egyik definíciója a következő: olyan szabályok

és egyezmények összessége, amelyek meghatározzák az adatok formátumát és továbbítási módját.

Az egyik számítógép n. rétege a másik számítógép n. rétegével kommunikál. Az ebben a

kommunikációban használt szabályokat és konvenciókat együttesen n. rétegbeli protokollnak

nevezzük.

A rétegeket az OSI modell ábrázolja:

95

Hogyan történik a gépek azonosítása, ismertesse az interneten használatos címzési módszereket

(IP, DNS)!

DNS (Domain Name System)

Mivel az IP címek nehezen megjegyezhetőek, az IP címekkel rendelkező szervereknek úgynevezett

domain neveket (tartományneveket) adnak. Pl. CNN.com, magyarorszag.hu stb. A DNS tárolja az IP

cím-domainnév párosokat és végzi az IP címek feloldását – azaz azonosítja az IP címből a

domainnevet és a domainnévből az IP címet. A domainnevek felépítése hierarchikus. Az utolsó tag

szervezeti formát vagy országot jelöl, az előtte levő rész a szervezet elnevezése, az előtt a

részegységek elnevezései lehetnek, legelöl pedig a kezdő tag pedig a szervert azonosítja:

gardonyi.sulinet.hu.

Az URL cím a protokoll név+domainnév+állománynév, melynek segítségével meghatározhatjuk, hogy

mit akarunk és mitől.

Pl: http://www.magyarország.hu/hirek//index.html

mailto: KisGeza@hencida.us

ftp://szerver.tartomany.de

telnet://szerver.tartomany.ru

Fizikai

Adatkapcsolati

Hálózati

Szállítási

Viszony

Megjelenítési

Alkalmazási

Fizikai

Adatkapcsolati

Hálózati

Szállítási

Viszony

Megjelenítési

Alkalmazási

„drót”

virtuális kapcsolatok

kommunikáció

96

Főprotokoll: IP (Internet Protocol)

feladata a csomagok eljuttatása a a megfelelő hálózatba hálózattól független, egységes címzés

IP címzés

4 darab 8 bites szám pontokkal elválasztva, általában 10-es számrendszerbeli alakot használják, pl. 195.199.0.125

Milyen lehetőség van az állományok interneten keresztül történő küldésére, fogadására? Az egyik

lehetőségre mutasson példát is!

1. FTP (részletesen 17. tételben…) 2. E-mail (részletesen 16. tételben…) 3. WEB (Felmásoljuk az állományt egy web szerverre, ahonnan le lehet tölteni.)

Gyakorlati feladat: 1. Nézzen utána internetes kapcsolat segítségével ennek-annak! 2. Keresse meg

ezt meg azt a neten!

Elektronikus levelezés

Ismertesse az elektronikus levelezés folyamatát! Hogyan történik a felhasználók azonosítása (az e-

mail cím szerkezete)? Mutassa be az elektronikus levél felépítését, az egyes részek funkcióit! Ön

milyen levelezőprogramot használ, és miért? Jellemezze ezt a programot (funkciók - írás, fogadás,

beérkezett levelek kezelése, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás, csatolás, csatolt

állomány mentése)! Milyen további szolgáltatásai lehetnek egy levelező programnak (levelezési

címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések)? Mi az a levelezési lista?

Gyakorlati feladat: 1. Keressen egy képet a neten erről-arról és küldje el a megadott címre!

2. Keressen a winchesteren ezt meg azt, tömörítse be, majd küldje el csatolva az előbbi címre!

Ismertesse az elektronikus levelezés folyamatát!

Az elektronikus levelezés az Internet egyik legrégebbi szolgáltatása. A használatával bárkinek tudunk

üzenetet küldeni, aki rendelkezik egy e-mail címmel. A földrajzi távolságnak nincs szerepe, a levél a

világ bármely részére igen gyorsan megérkezik.

97

Ahhoz hogy e-mail szolgáltatást használhassunk, vagyis ahhoz hogy elektronikus levelet

tudjunk küldeni és fogadni, az alábbiakra van szükség:

Internethez csatlakozó számítógép

Levelező program –levelek írása, elküldése, letöltése, és elolvasása-

SMPT szerver

POP3 szerver érvényes account a szerverhez

Az e-mail használatához rendelkeznünk kell:

Internet hozzáféréssel (levelezésre számos ingyenes hozzáférés is létezik)

e-mail címmel (e-mail címet kapunk ha előfizetünk rá egy Internet szolgáltatónál, vagy ha igénybe vesszük valamelyik ingyenes e-mail szolgáltatást. Az ingyenes szolgáltatások általában lassabbak)

levelező programmal (bizonyos szolgáltatások esetében a böngésző használatával is lehet levelezni, a levelező program azonban gyorsabb, több szolgáltatást nyújt, és nem igényel kapcsolatot csak a levelek küldésének ill. fogadásának idejére).

A postafiók tulajdonképpen egy mappa valamely folyamatosan működő számítógépen. A felhasználó

levelei ebbe a mappába érkeznek, és akkor nézi meg őket, amikor akarja. A postafiók kezelését a

felhasználótól függetlenül egy kiszolgáló szoftver végzi valamilyen protokoll szerint. A POP3 és az

IMAP protokollok az üzenetek letöltésére szolgálnak, melynek során a kiszolgálóról a felhasználó

gépéra másolódnak a levelek. Az SMTP a levéltovábbítását szabályozó protokoll a levelezőszerveren.

A levelezőprogramok a kliensprogramok, mely a kommunikációt folytatja a levelezőszerverrel és

felhasználói felületet biztosít a levelek kezelésére.

Hogyan történik a felhasználók azonosítása (az e-mail cím szerkezete)?

E-mail címek felépítése:

Az e-mail cím első része a felhasználót azonosítja, a másik része a domainnév, ami a postafiók helyét

adja meg. E-mail címhez úgy juthatunk, hogy valamelyik szolgálatónál elektronikus postafiókot

hozunk létre. Az internetszolgáltatók nagy része az internetelérés mellett biztosít a szerződő fél

számára egy vagy több e-mail címet. Intézmények, cégek szintén gyakran biztosítanak tagjaik

számára e-mail címet.

Az e-mail cím felépítése a következő:

username@hostname.domainname (valaki@valahol)

98

A username a felhasználó azonosítóját jelenti. A hostname (hostnév) a kiszolgáló gép neve, a

domainname (domain név) pedig általában az országkód (pl. .hu)

Az elválasztó „@” jel az angol „at” –nál, -nél helyrag rövidítése, magyarul „kukac”-nak szoktuk

mondani.

Példa:

A cím: joskapista@index.hu

A felhasználói név: joskapista

A hostnév: index

A domain név: hu

A hostnevet és a domain nevet mindig pont választja el egymástól. Ha a hostnév több részből áll (pl.

server.taszi.sulinet) akkor az egyes nevek között is pont van. FONTOS, HOGY AZ E-MAIL CÍM SOHA

NEM TARTALMAZHAT ÉKEZETES KARAKTEREKET!!!

Mutassa be az elektronikus levél felépítését, az egyes részek funkcióit!

Az elektronikus levél részei:

Fejrész

Received: Azoknak a szervereknek a neve van itt felsorolva, amelyeken a levelünk áthaladt

addig, amíg hozzánk eljutott.

From: A levelet küldő e-mail címe ( ha lehetséges, megjelenik a teljes név is).

Date: A levél feladásának időpontja. A levelezőprogram automatikusan hozzáilleszti ezt a

levélhez.

To: A címzett e-mail címe.

Subject: A levél tárgya. Nem kötelező kitölteni, de illik, mert így sokkal áttekinthetőbb lesz

a címzett postaládája. Amikor válaszolunk egy levélre, akkor ide a "RE" szócskát

(Response) automatikusan odateszi a levelezőprogram.

99

Reply-to: A levelet küldő értesítési címe. Ha nem onnan küldtük a levelet, ahová a választ

várjuk, pl. vendégségben voltunk, akkor kell kitölteni.

CC: Azoknak a címe kerül ide, akiknek még szeretnénk elküldeni a levelet a To mezőben

feltüntetett címen kívül. A címek tulajdonosai egyenként tudni fogják, hogy rajtuk kívül ki

kapja még meg ugyanezt a levelet.

BCC: Ugyanaz mint az előző, de a cimek tulajdonosai nem fogják tudni, hogy ki kapott még

levelet.

Törzs

Ez a rész tartalmazza az elküldendő szöveget.

Ékezetes betűk használatával azért kell vigyázni, mert a címzett levelezőprogramja nem

biztos, hogy tudja kezelni az ékezetes betűket. Ez azért van, mert eredetileg angolul

leveleztek, és az angol ábécé betűi 7 biten tárolhatók. Az alap internet szabvány (SMTP) csak

7 bit átvitelét írja elő. A magyar ékezetes betűk átviteléhez 8 bit kell.

Aláírás (Signature)

Ez egy olyan fájl, amelyet bizonyos beállítások után a levelezőprogramunk automatikusan

minden elküldött levelünk végéhez hozzácsatol.

Túl sokat nem érdemes elárulnunk magunkról. (megadható pl. mail cím, név, lakás,

munkahely, telefon, stb.)

A levél írása egy szövegszerkesztővel történik. Ennek lehetőségei lényegesen korlátozottabbak a

speciális szövegszerkesztőkénél de nincs is rá szükség, hiszen lehetőségünk van tetszőleges tartalmú

állományokat csatolni levelünkhöz.

A levélküldés lehetőségei:

Levél küldése egyetlen címzettnek: Ebben az esetben egyetlen e-mail címre küldünk levelet. A feladó

sorba általában a saját címünk kerül, a címzett sorba pedig az az e-mail cím amelyre a levelet küldeni

akarjuk. A tárgy sorba egy rövid szöveget kell írnunk, amely utal a levél tartalmára. A tárgy sort

üresen is hagyhatjuk, de NEM ILLIK üresen hagyni. A szöveghez kell írnunk a levél szövegét.

Egy levél küldése több címre: Ilyenkor a másolatot kap sorba be kell írni azokat az e-mail címeket,

amelyekre szintén elküldjük a levelet. Ebbe a címzettnél megadott e-mail címet nem kell beírni!

100

Fájl csatolása: A levélhez csatolhatunk mellékletet. A melléklet bármilyen típusú fájl lehet, de ügyelni

kell arra, hogy a melléklet mérete ne legyen túl nagy. Erről célszerű először konzultálni a címzettel.

A csatolás egy külön parancsgombbal történik az állomány nevének és helyének meghatározásával.

Ha az érkezett levelünk csatolt állományt tartalmaz, azt a levelező programból is megnyithatjuk.

Általában azonban célszerű háttértárolóra lementeni és onnan megnyitni. A szolgáltatók az

adatátviteli csatornák terheltsége miatt korlátozzák a csatolható állományok méretét, ami jellemzően

nem lehet több 1 MB-nál. Manapság igen fontos a körültekintő eljárás, mert elektronikus levelek,

különösen csatolt állományaik útján terjednek a vírusok és egyéb rosszindulatú programok az egész

világon és igen gyorsan.

A levél formátuma

Az e-mail formátuma lehet egyszerű szöveg, vagy HTML. Ha a levél formátuma egyszerű szöveg,

akkor a levél szövegét nem tudjuk formázni, viszont ezt a levélformátumot minden levelező program

megfelelően jeleníti meg. Ha a levelünk formátuma HTML, akkor tudjuk formázni a levél szövegét, de

ha a címzett régi levelező programot, vagy webes felületet használ levelezésre, akkor előfordulhat,

hogy a levelünk a címzettnél nem megfelelően jelenik meg, vagy esetleg olvashatatlan lesz.

Címjegyzék: Ha sok emberrel levelezünk, akkor nem biztos, hogy minden e-mail címet fejből tudni

fogunk. A címjegyzék arra szolgál, hogy feljegyezhessük bele azokat az e-mail címeket, amelyekre

levelet szoktunk küldeni. Címzéskor a kívánt címet kiválaszthatjuk a címjegyzékből. A címjegyzékben

csoportokat is készíthetünk, így címzéskor könnyen megadhatunk több címet is a csoport

kiválasztásával.

Levelezési szabályok: Előfordul, hogy kapunk kéretlen reklámleveleket (spam). A levelezési szabályok

használatával megadhatjuk, hogy kik azok, akiktől nem akarunk levelet kapni, szűrhetjük az érkező

leveleket.

A levelezési szabályok arra is jók, hogy az egyes címekről érkező leveleket más mappába tegyük. Így

átláthatóbb lesz a levelezésünk.

Levelezés webes felületen keresztül:

Előny: csak böngészőprogram kell a használatához

Hátrányok: folyamatos kapcsolatot igényel, kevesebb szolgáltatást nyújt, mint egy levelező program,

esetenként nehézkesebb a használat.

101

Használhatjuk a web alapú levelezőket is. Ezeken az oldalakon a postafiók létrehozásához

regisztráltatnuk kell magunkat, melynek során adatszolgáltatási kötelezettségünk van a szolgáltatás

igénybevételéhez. Ugyanakkor ennek tartalmát a szolgáltatónak nincs módjában ellenőrizni (pl.

személyes adatok). Minden esetben meg kell adnunk a felhasználónevet, amit mi határozunk meg. A

felhasználóazonosító azonban nem tartalmazhat speciális karaktereket és a domainneven belül

egyedinek kell lennie. A cím második része a szolgáltató neve.

Illemszabályok:

Nem írunk csupa nagy betűvel, mert ez kiabálást jelent (csak akkor ha tényleg kiabálni akarunk).

Mindig kitöltjük a tárgy mezőt.

Nem csatolunk óriási állományokat, csak akkor ha ebbe a fogadó beleegyezett előzőleg, hiszen neki le

is kell tölteni.

Nem küldünk tovább láncleveleket, bármivel is fenyegessen a levél. Nem szabad komolyan venni.

Levélben érkező csúnyaságok:

SPAM: Ezek a kéretlen reklámokat tartalmazó levelek. A korszerű levelezőprogramok jól tudják már

szűrni, a webes szolgáltatások is.

PHISING (adathalász) levelek: Az próbálják elérni, hogy megadjuk bankszámlánk adatait. Sosem

szabad megtenni.

Vírusok, férgek: Általában csatolva érkeznek, nem szabad megnyitni őket. A korszerű vírusirtók

hatékonyan képese ellenőrizni az érkező e-mail-eket.

Ön milyen levelezőprogramot használ, és miért? Jellemezze ezt a programot (funkciók - írás,

fogadás, beérkezett levelek kezelése, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás, csatolás,

csatolt állomány mentése)!

Értelemszerűen a kiválasztott program jellemzése.

Főbb funkciói:

A beérkezett levelek listázása

102

Levelek írása egy adott címre vagy egy címlistában szereplő címre

Levélírás több címre

Válasz a beérkezett levélre

A beérkezett levél továbbküldése

Mellékletek csatolása a levélhez

Levelek tárolása különböző mappákban

Levelek törlése

A levelező programok nyújtotta szolgáltatások (más csoportosítás):

1. Postaláda tartalmának kezelése:

a. levelek olvasása, törlése, elmentése fájlba,

b. levelek nyilvántartásának, csoportosításának lehetősége (folderek létesítése)

2. Levél küldése:

c. levél írása, vagy

d. előre megírt levél betöltése fájlból és annak elküldése

3. Levél továbbítása (forward funkció)

e. beérkezett levél továbbítása más címekre

4. Melléklet (attackment )

f. tetszőleges fájl (digitális kép, program stb.) csatolása a levélhez és azzal együtt

való továbbítása

5. Címek nyilvántartása (címkönyv) és címlisták kezelése (ha gyakran küldünk

körlevelet ugyanazon csoport tagjainak)

Milyen további szolgáltatásai lehetnek egy levelező programnak (levelezési címek tárolása,

csoportosítása, visszajelzések)?

Értelemszerűen a választott programnak megfelelően.

Levelezési címek tárolása

Levelezési címek csoportosítása

Visszajelzések

Mi az a levelezési lista?

A levelezési listák nagy segítséget nyújtanak abban, hogy azonos vagy hasonló érdeklődési körű

emberek könnyen kommunikálhassanak a világ más, távoli pontjain élő, hasonló érdeklődésű

embereivel, megvitathassák kérdéseiket, megoszthassák kutatásaik eredményét, stb. A levelezési

listák működését úgy lehet könnyen megérteni, hogy elképzelünk egy folyóiratot vagy magazint,

103

aminek tartalmát az előfizetők írják. A lista témája iránt érdeklődő feliratkozik az adott listára

(előfizet az adott magazinra) és ezután a listára érkező minden kérdést és hozzászólást email-ben

megkap.

A listák működési elve, fel- és leiratkozás

A levelezési listák alapja az e-mail, illetve egy kiszolgáló software, ami a lista forgalmát irányítja. A

felhasználó email-ben kommunikál a lista többi tagjával, illetve a kezelő software-rel. A fel és

leiratkozásokat, a listára befutott leveleket, a listát kezelő software bonyolítja. Ez a software elvileg

több listát is működtethet, így a feliratkozáskor mindig meg kell adni az általunk kiválasztott lista

nevét is.

Tehát a feliratkozás menete: (Itt a legegyszerűbb feliratkozási mód található. Az egyes listákon más-

más lehet a feliratkozás módja, de az általában könnyen kideríthető a listáról szóló információkból.)

1. Megkeressük a listát, amire fel szeretnénk iratkozni. A következő információkra van szükségünk: - A listát kezelő software e-mail címe (egy e-mail cím, pl. majordomo@valahol.hu <mailto:majordomo@valahol.hu> ) - A lista neve pl. fond-l (a listák neveit gyakran egy kötőjel és egy l betű zárja, ami a levelezési listára utal)

2. Írunk egy e-mailt a kezelőnek (pl. majordomo@valahol.hu <mailto:majordomo@valahol.hu>) 6. A levél tartalma:

To: majordomo@valahol.hu <mailto:majordomo@valahol.hu> Subject: ÜRESEN MARAD! Szöveg: subscribe [listanev]

3. A sikeres feliratkozás után kapunk egy automatikusan generált választ, amiben általában információk vannak a listáról. Ezt a levelet tanácsos megőrizni.

4. Ezután, ha már a listára akarunk levelet küldeni, akkor a listanev@valahol.hu <mailto:listanev@valahol.hu> címre kell írnunk. Ezt a levelet aztán a lista összes tagja megkapja. Vannak olyan levelezési listák, amikre a Weben keresztül is fel lehet iratkozni. Ez általában nagyon egyszerű, jól követhető formanyomtatványok segítségével történik.

Gyakorlati feladat: 1. Keressen egy képet a neten erről-arról és küldje el a megadott címre!

2. Keressen a winchesteren ezt meg azt, tömörítse be, majd küldje el csatolva az előbbi címre!

104

Állományátvitel lehetőségei az interneten

Mutassa be, milyen módokon lehet állományokat átvinni interneten keresztül! Jellemezze az FTP

szolgáltatást (csatlakozás módjai - névvel és név nélkül, fájlátviteli módok – kódolás)! Milyen

segédprogrammal lehet FTP-t megvalósítani? Jellemezze az ön által leggyakrabban használt FTP-re

alkalmas segédprogramot, kiemelve a mindkét irányban történő fájlátviteli lehetőséget!

Gyakorlati feladat: 1. Keressen ezt vagy azt a neten, tegye fel a megadott FTP szerverre!

2. Töltse le ezt vagy azt!

Mutassa be, milyen módokon lehet állományokat átvinni interneten keresztül!

Állomány átviteli lehetőségek

1. FTP 2. E-mail, csatolt fájlként (levél megírása, tetszőleges típusú fájl kiválasztása, csatolás beállítása,

küldés) 3. Weben keresztül (adott webhelyre a kívánt fájl felmásolása, bárki leszedheti - jogosultságok)

Jellemezze az FTP szolgáltatást (csatlakozás módjai - névvel és név nélkül, fájlátviteli módok –

kódolás)!

Az FTP (protokoll)

Az FTP (File Transfer Protocol - Fájl Átviteli Protokoll) az egyik legrégebbi Internet-

protokollok egyike - legelső változatát még 1971-ben dolgozták ki. A protokoll feladata a

számítógépek közti fájl-csere biztosítása: a különböző platformok fájl-rendszereinek eltéréseit

elrejtve, az állományok ellenőrzött és biztos átvitele az Internetre kapcsolt bármely két egység

között. A protokoll eredményesen használható mind interaktív, mind program által vezérelt

automatikus üzemmód esetén. Bár megjelenése óta hasonló feladatok ellátására számos új

protokollt is kidolgoztak, kiforrottságának és egyszerűségének köszönhetően még mindig az

egyik leggyakrabban használt Internet-protokollok közé tartozik.

Az FTP kliens a kapcsolat kezdeményezése során hozza létre az ún. vezérlő-csatornát (control

channel/control connection). A vezérlő-kapcsolat felépülése után a felhasználó különböző,

alapvetően szöveges parancsokat adhat ki a távoli számítógép számára, amelyeket az értelmez

és végrehajt. Ebben az üzemmódban minden adatcserét a felhasználó (kliens) kezdeményez,

amelyre a szerver a parancsnak megfelelő üzenettel vagy hibakóddal válaszol.

105

Fájl-átvitel (küldés v. fogadás) kezdeményezése során azonban a parancs hatására a szerver

egy második ún. adat-csatornát (data channel) nyit a kliens-számítógép felé, amelyen aztán az

adatcsere bonyolítása történik. E csatorna - a vezérlő-kapcsolatban alkalmazottól eltérően -

szigorúan csak bináris adatok átvitelére alkalmazható - az átvitelt és a kapcsolat további

részeit befolyásoló parancsok továbbra is a vezérlő-kapcsolaton keresztül adhatók/adandók ki.

Az átvitel befejeztével a szerver automatikusan lezárja (bontja) az adat-csatornát. Ez az

architektúra több szempontból is előnyös: egyrészt elméletileg egyetlen kontroll-csatorna

felhasználásával is lehetőség nyílik több, szimultán adatátvitel kezdeményezésére (akár

feltöltés és letöltése egyszerre is). Másrészt, mivel nem keveri a kis mennyiségű szöveges

parancsok és az általában jóval nagyobb mennyiségű bináris adattömegek átvitelét, ezért a

rendelkezésre álló sávszélesség jobb kihasználása céljából elképzelhető, hogy a kontroll

csatornán keresztüli kommunikáció egy viszonylag lassú, de ez által általában olcsóbb

médium segítségével, míg az adatátviteli csatorna egy jóval gyorsabb, de így költségesebb -

azonban szigorúan csak a tényleges adatátvitel idejére igénybe vett - hálózati közegen

keresztül valósul meg. Ez utóbbi lehetőségből egyenesen következhet a harmadik előnyös

tulajdonság is, mely szerint adatátvitel kezdeményezhető két olyan állomás között is, melyek

közül egyik sem lokális (magyarul egy harmadik gépről felépítünk egy-egy kontroll

kapcsolatot mindkét géphez, ahol az egyiket utasítjuk az adatok küldésére, míg a másikat a

fogadásra - ezek után a két gép automatikusan felépíti az adatkapcsolatot egymás közt és

elvégzik a fájl(ok) átvitelét).

A kommunikáció befejezését a kliens-oldal kezdeményezi, de valójában a szerver hajtja

végre.

Minden FTP kapcsolat megnyitásakor először be kell lépnünk (login) a távoli gépen, azaz

azonosítanunk kell magukat. Erre a USER (NAME) parancs használatával nyílik

lehetőségünk. A felhasználó-név megadása után általában még egy ahhoz kapcsolódó jelszót

is meg kell adnunk, amit a PASS(WORD) parancs kiadásával tehetünk meg. Érdemes

megjegyeznünk, hogy a legtöbb publikus FTP-szerverre az "anonymous" felhasználónév és a

saját e-mail címünk, mint jelszó megadásával léphetünk be. Ez utóbbi általában csak a

felhasználó egyedi azonosítását teszi lehetővé (hiszen maga a user-név ez esetben nem

egyedi), de gyakorlatilag bármilyen e-mail címre hasonlító szöveges információt elfogad,

hiszen igazából nem állhat módjában az ellenőrizni. Ez persze nem jelenti azt, hogy szabadon

garázdálkodhatunk a rendszeren belül, hiszen saját, egyedi IP címünk továbbra is ott

"csücsül" minden elküldött csomagunk elején, ezáltal lehetővé téve azonosításunk.

A sikeres belépés után kedvünkre tallózhatunk a jogosultságainknak megfelelő

könyvtárakban, és szintén ez utóbbitól függ, hogy mely állományokat tölthetjük le

(download), ill. hogy egyáltalán tölthetünk -e fel (upload) a szerverre bármilyen saját

információt. Érdemes megjegyezni, hogy a navigáció során a UNIX rendszerek szintaxisa a

mérvadó, azaz például az elérési utakban a DOS-ban megszokott visszaperjel (\) karakter

helyett itt a sima perjel (/) használandó, valamint az esetleges kapcsolókat nem perjellel,

hanem mínusz-jellel (-) kell prefixálni. A navigáció során könyvtárat CD parancs segítségével

válthatunk. Amennyiben a prompt nem jelzi ki, úgy aktuális könyvtárat a PWD parancs

beírása után tudhatjuk meg. Az egy szinttel feljebb elhelyezkedő szülő-könyvtárba történő

váltáshoz mind a CDUP, mind a "CD .." parancs használható. Az aktuális könyvtár tartalmát

az LIST (LS) ill. esetlegesen a DIR parancs segítségével listázhatjuk ki.

Amennyiben az átvitel során a kontroll-kapcsolattól eltérő címmel szeretnénk felépíttetni az

adat-csatornát, úgy annak IP-címét a PORT parancsnak kell átadnunk. Ez esetben a mások

106

távoli gépet a PASSIVE (PASV) parancs segítségével kell utasítanunk, hogy készüljön fel az

érkező fájl fogadására.

A fájlok a szerver gépről a kliensre történő letöltése a RETRIEVE (RETR) parancs kiadásával

lehetséges. Ugyanezt a folyamatot a másik irányba (azaz a feltöltést) a STORE (STOR)

parancs segítségével tehetjük meg. Mindkét parancs első paramétereként a le- ill. feltöltendő

távoli ill. lokális fájl nevét kell megadnunk, míg második paraméterként opcionálisan egy, az

eredetitől eltérő fájl nevet is megadhatunk - az adatok ilyen néven kerülnek majd tárolásra a

kliens ill. szerver oldalon. Amennyiben véletlenül sem szeretnénk valamilyen állományt

felülírni a feltöltés során a szerveren - vagy egyszerűen csak lényegtelen a feltöltött fájl neve -

úgy a STORE UNIQUE (STOU) parancsot érdemes használnunk, ami garantáltan egyedi

néven fogja létrehozni a fájlt a célkönyvtárban. Ha pedig éppen az lenne a célunk, hogy egy, a

szerveren már létező állományhoz fűzzünk hozzá plusz adatokat, úgy azt az APPEND (APPE)

parancs kiadásával tehetjük meg.

A fent felsoroltakon kívül még számos parancs létezik elsősorban a könyvtár-szerkezet

manipulálására (MKD(IR), RMD(IR)), a fájlok átnevezésére (RENAME FROM és.

RENAME TO) ill. törlésére (DELETE), valamint egyéb kiegészítő információs funkciók

ellátására (SYSTEM, STATUS, stb.), de ezekre kis gyakorlati jelentőségük miatt jelen

cikkben nem térnék ki.

Amennyiben szeretnénk látni a használható parancsok listáját, vagy szeretnénk bővebb

információt kapni egy-egy parancs paramétereiről és használatáról, úgy a HELP parancs lehet

segítségünkre.

A kapcsolat lezárása és a rendszerből történő kilépésre a QUIT ill. BYE parancsok

használhatók.

Milyen segédprogrammal lehet FTP-t megvalósítani? Jellemezze az ön által leggyakrabban

használt FTP-re alkalmas segédprogramot, kiemelve a mindkét irányban történő fájlátviteli

lehetőséget!

Pl.: lehet böngészővel, FAR commanderrel, windows commanderrel, stb.

Letöltés, és feltöltés http protokollal:

Pl. a böngésző programot használjuk a fájl átvitelére. Általában valamilyen kiszolgáló gépről töltünk

le, ritkábban felfelé töltünk, valamilyen webes felület használatával.

Letöltés és feltöltés FTP-vel:

Az FTP protokoll kifejezetten a fájlok átvitelére szolgál. A használatához szükség van egy FTP kliens

programra (ez akár a böngésző is lehet). Amennyiben van jogosultság a szerverhez való

kapcsolódásra, akkor a felhasználói nevünk, és jelszavunk megadásával kapcsolódhatunk. Egyes

107

szerverek biztosítanak névtelen belépést, ezzel bárki kapcsolódhat a szerverhez. Névtelen

kapcsolódásnál jelszónak általában egy e-mail címet kér a program.

Böngészővel is kapcsolódhatunk FTP szerverhez, azonban ilyenkor nem tudunk feltölteni, csak le.

Névtelen kapcsolódás böngészővel:

ftp://valami.hu

Kapcsolódás felhasználói névvel és jelszóval:

ftp://felhasznaloi_nev:jelszo@valami.hu

Amennyiben IRC programot használunk csevegésre, az IRC kliens fájlátviteli lehetőséget is biztosít.

A ma legtöbb helyen elterjedt FTP fel/le töltést segítő program a Windows Commander

(legújabb verziói Total Commander néven futnak). Ha ezzel a programmal szeretnénk fájlt

letölteni akkor nem kell más tennünk mint a Hálózat/Új FTP kapcsolatra kattintani. A

kapcsolódás utáni részbe kell beírni a címet. Ha az FTP hely kér felhasználó nevet és jelszót

akkor a névtelen kapcsolódás ne legyen kipipálva. Enter nyomása után kérni fogja a

felhasználónevet és jelszót. Ha sikeres a bejelentkezés, akkor a commander azonon az oldalán

amelyik aktív volt a kapcsolódás előtt, be fog jönni az internetes tárhelyünk tartalma. Innen

már csak F5-tel át kell másolnunk, vagy letöltés esetén „le”-másolnunk a kívánt fájl(oka)t.

Kapcsolódás ftp hez total commanderrel:

1.indítsuk el a programot. (ha nincs meg akkor letölthető: http://www.totalcommander.hu/ )

2.klikk az ftp kapcsolódás gombra.

108

3.feljön egy új abalak.

109

4.klikk a új kapcsolat gombra.

110

5.adjuk meg a kapcsolat nevét (tetszőleges, bármi lehet)

6.adjuk meg a kiszolgáló nevét ez legyen az ip cím (ha még nem működik a domain neve akkor is tud

így csatlakozni az ftp vel).

7.írjuk be a felhasználó nevet és jelszót ezt megtalálja a aktiváló e-mailben, amit elküldtünk Önnek

miután megrendelte a szolgáltatást és elküldte a szükséges papírokat!

111

8.semmi mást nem kell állítanunk csak klikk a "ok" gombra.

Ha esetleg nem tud így csatlakozni akkor pipálja ki a "passzív mód használata az átvitelhez" gombot.

112

Tipp: használhat core ftp programot ami teljesen ingyenes és automatikusan elvégzi az összes

beállítást, letölthető innen: http://www.coreftp.com/download.html

Gyakorlati feladat: 1. Keressen ezt vagy azt a neten, tegye fel a megadott FTP szerverre!

2. Töltse le ezt vagy azt!

113

Internetes keresőrendszerek használata

Milyen internetes szolgáltatásokat ismer, ezek közül melyek használhatók információkeresésre? Mi a

különbség a kulcsszavas és a tematikus keresés között? Mi a különbség távoli és helyi adatbázisok

között? Mit értünk online adatbázison?

Mi a webcím szerkezete? Hogyan lehet keresési feltételeket megadni (egyszerű és összetett), a

keresési feltételeket szűkíteni? Hogyan lehet navigálni a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott

oldalak címét rögzíteni, képeket megjeleníteni, menteni weboldalakat menteni, nyomtatni?

Gyakorlati feladat: 1. Nézzen utána internetes kapcsolat segítségével ennek vagy annak!

2. Keresse meg ezt vagy azt a neten!

Milyen internetes szolgáltatásokat ismer, ezek közül melyek használhatók információkeresésre?

Internet fogalma

Egy számítógép hálózat – WAN. A világ bármely pontján lévő számítógépek egymás közötti

kommunikációját teszi lehetővé valamilyen formában.

Legfontosabb szolgáltatásai

Az internet többféle szolgáltatást nyújt a hálózatot használóknak. Ezek egy része a kommunikációra

irányul, más része pedig az információk átadására, illetve számítógépek távoli elérésére.

www: World Wide Web

Az internet legnépszerűbb szolgáltatása. Lehetőséget biztosít információk közlésére, szórakoztatásra

és üzleti tevékenységre, mindezt teljes multimédiás környezetben. Létrehozása 1989-ban kezdődött.

Európai országok tudósai kommunikációjának, munkájának megkönnyítésére szerettek volna

valamilyen kapcsolatot kialakítani. 1992-re fejlesztették ki azt a www-nek elnevezett alkalmazást,

amely grafikus felületet biztosít a felhasználók számára és egy globális multimédiás adatbázissá vált.

A www (World Wide Web) nem más, mint egy széles körben elterjedt szervernév. Röviden web, a

weboldalak pedig a www dokumentumai. Minden oldal tartalmazhat más oldalakra mutató

szövegrészeket, ún. hiperlinkeket. Ezekre hivatkozva a világ legkülönbözőbb pontjain lévő

számítógépeken tárol oldalakra juthatunk el. Azokat az oldalakat, melyek más oldalakra hivatkoznak

114

hipertextnek nevezzük. A web protokollja pedig a http: hiperszöveg átviteli protokoll. Az oldalak leíró

nyelve a HTML (Hypertext Markup Language), de újabban már komolyabb programozási nyelveken

készítenek sok weboldalt. A weboldalakon nem csak szöveg, hanem kép, hang és mozgókép is

megjelenhet. A böngészők általában képesek ezeket megjeleníteni, de sokszor szükség van kisegítő

alkalmazásokra, ún. beépülő modulokra (plug-in) pl. flash animációk vagy javascriptek esetében.

A www az ügyfélkiszolgáló modell szerint épül föl.

Elektronikus levelezés (e-mail)

Levelezőprogramok segítségével szövegeket küldhetünk egy vagy több címre. A levelek mellé

állományokat is csatolhatunk. Az egyik legkedveltebb szolgáltatása, az adatforgalom legjelentősebb

részét ez teszi ki. A legtöbb internetes szolgáltató webes felületről biztosítja az elektronikus levelezés

lehetőségét (pl. yahoo, hotmail, freemail, mailbox stb.), de az operációs rendszerek is általában

tartalmaznak levelezőprogramot (pl. Windows: Outlook).

On-line kommunikáció

Chat (csevegés) során a kapcsolat folyamatos és élő, azaz a gépek között folyamatos adatforgalom

van. A csevegést egy szerver vezérli. A beszélgetésben résztvevők üzenetei a szerveren keresztül

elméletileg azonnal eljutnak valamennyi résztvevőhöz. Másik lehetőség a messenger (üzenetküldő

szolgáltatás), melyet több operációs rendszer (pl. a Windows XP) támogat külön program telepítése

nélkül. Ebben az esetben egy előre megadott, hitelesített e-mail címmel azonosítjuk magunkat.

Megadhatjuk, hogy mely további felhasználók értesüljenek üzenetszolgáltatási elérhetőségünkről. Így

ha egy azonnali üzenetszolgáltatást támogató számítógépbe belépünk, ezek a felhasználók értesítést

kapnak róla. A kommunikáció külön ablakban történik és pl. állományokat is küldhetünk egymásnak.

Hírcsoportok (news)

Egy speciális szolgáltatás. Lehetővé teszi egy fórum létrehozását. Itt azonos érdeklődésű emberek

oszthatják meg egymással véleményüket, ismereteiket. Ezekre a hírcsoportokra a jelentkezés után

olyan szöveges üzeneteket írhatunk, melyeket mindegyik, a hírcsoportba bejelentkezett felhasználó

olvashat és természetesen reagálhat is rá.

Távoli bejelentkezés

Segítségével fizikailag is távol lévő számítógépekre tudunk bejelentkezni, és azon munkát végezni.

Ehhez csak egy terminálra van szükség, valamint természetesen jogosultsággal kell rendelkeznünk a

célszámítógép használatára (fekhasználói név és jelszó). A bejelentkezés után olyan, mintha a távoli

számítógép előtt ülnénk. Ilyen szolgáltatást nyújt pl. a telnet, ssh és tsc.

115

Állományátvitel

Lehetőség van távoli gépeken tárolt állományok másolására, mozgatására, illetve állományok távoli

számítógépekre történő feltöltésére. Mindezt leggyakrabban az FTP (file transfer protocoll -

állományátviteli protokoll) segítségével végezhetjük el.

Állomány keresésre leggyakrabban a böngészőket használjuk.

Böngészők

A webszerverek szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfélprogramok számára. Ilyen ügyfélprogramok a

böngészők, melyek képesek a különböző programozási nyelveken vagy HTML kódban megírt

oldalakat megjeleníteni. Manapság sokféle böngésző áll rendelkezésünkre, mint Fire Fox, Netscape

Navigator, Mozilla, Opera, Internet Explorer.

Portálok:

Manapság már sok olyan internetes oldalt (portált) találhatunk, amelyeken rengeteg információt

gyűjtöttek össze. Léteznek hírportálok, autókkal, programozással, oktatással foglalkozó portálok.

Minden komoly portál üzemeltet fórumot, amelyben az emberek megoszthatják egymással az

ismereteiket. Egy portál fórumában mi is feltehetjük a kérdéseinket, gyakran hamarabb kapunk így

használható információt, mintha keresőt használtunk volna. A portál oldalak általában tartalmaznak

saját keresőt is, amellyel a portál anyagai között keresgélhetünk.

Ha valamilyen adott témakör iránt érdeklődünk, a linkgyűjteményeket tartalmazó oldalakról

célszerű elindulni. Ezek témakör szerint csoportosítva tartalmazzák a weboldalak címeit. Pl.

mozi.lap.hu, etterem.lap.hu, muzeum.lap.hu stb. Nincs olyan érdeklődési terület, melynek ne lenne

megtalálható a linkgyűjteménye.

Mi a különbség a kulcsszavas és a tematikus keresés között?

A weboldal eléréséhez szükséges URL címének ismerete. Ezek általában nehezen megjegyezhetőek,

sokszor pedig még azt sem tudjuk előre, hogy a kívánt információt mely weboldal, sőt weboldalak

tartalmazzák. Az interneten található információk eléréshez ezért elengedhetetlenül szükségesek a

keresőprogramok.

Számos olyan weboldal van, melyet azért üzemeltetnek, hogy segítség a felhasználókat az információ

megtalálásában. Ezek speciális keresőszerverek, melyeknek két alapvető típusa van, a tematikus és a

kulcsszavas keresők.

A tematikus, vagy témakör szerinti keresésnél az üzemeltetők kategóriákba rendezik a weboldalak

címeit. Itt a keresés során egyre szűkülő kategóriákon keresztül haladva találhatjuk meg a nekünk

116

megfelelő információt tartalmazó oldalakat. A tematikus keresőlistában szerepléshez általában a

weboldal üzemeltetőjének kell följelentkeznie a keresőszerverre. Emellett közölnie kell, hogy

weblapja milyen kategóriába sorolható. Hátránya, hogy kevesebb eredményt ad a keresés, mint a

kulcsszavas keresésénél. Előnye viszont, hogy a keresés eredménye pontosabb.

A kulcsszavas, avagy tartalom szerinti keresésnél nagy teljesítményű szervereken működő

önműködő keresőprogramok, úgynevezett keresőrobotok pásztázzák a szervereken lévő weblapok

tartalmát és kigyűjtik belőle a szavakat. Ezeket adatbázisba rendezik és tárolják. A keresés

eredményként adja az adatbázisban lévő összes olyan weboldal címét, amely tartalmazza a keresett

szót vagy szavakat. Hátránya, hogy olyan nagyszámú oldalt adhat eredményként, melyek mindegyikét

nem tekinthetjük meg. Néhány tíz találat végignézése is órákat vehet igénybe, a találatok száma

pedig százezres, vagy még nagyobb nagyságrendű is lehet. Ráadásul ezek között számos oldal lehet

olyan, ami nem megfelelő számunkra. Emellett az ilyen szerverek üzemeltetése is költségesebb.

Előnye, hogy gyors és nem kell bejelentkezni rá.

A keresés finomításához, a találatok pontosításához operátorokat használhatunk a keresőmezőbe írt

kulcsszavakhoz.

* : Tetszőleges számú karaktert helyettesít. Pl. a magyar* az összes olyan oldalt eredményül

adja, amiben magyar kezdetű szó van.

+ : Akkor használjuk, ha több szóból álla keresendő kifejezés. Amelyik szó elé írjuk, annak

mindenképpen szerepelni kell az eredményoldalon.

- : Akkor használjuk, ha több szó van a keresendő kifejezésben, és amelyik szó elé írjuk, az nem

szerepelhet az eredményoldalakon.

„kifejezés”: Ha egy pontos kifejezésre keresünk, idézőjelbe tesszük. Pl. „derékszögű háromszög”.

A fenti műveleti jeleket logikai operátorokkal is helyettesíthetjük. A szavak közé írt AND a „+”

operátornak, a szó elé írt NOT a „–„ operátornak felel meg. A szavak közé illesztett OR operátor

eredményül azokat az oldalakat adja, amelyeken legalább az egyik szó szerepel.

A keresés nyelvének megadásával tovább pontosíthatjuk a találatokat.

A metakeresők olyan keresők, melyek a keresendő dolgot több keresőnek elküldik, majd a beérkező

eredményeket rendszerezik és így jelenítik meg a felhasználó számára.

117

A legismertebb keresőszerverek a külföldiek közül az angol nyelvű Yahoo, Lycos és Google. A Yahoo

kombinálja a tematikus és a kulcsszavas keresés lehetőségét. Magyar nyelvű keresők az altavizsla,

Kurzor, Heureka. A keresőket gyűjti össze a kereso.lap.hu oldal. Itt egyrészt országonkénti

csoportosításban találhatók a keresők, másrészt speciális keresőket gyűjtöttek össze. Ilyenek a képek,

zenei állományok, videók keresésére szakosodott keresők. Érdemes több keresőszerver

szolgáltatásával is próbálkozni, mert különböző adatbázisaik különböző eredményeket

szolgáltathatnak.

Az eredményes kutatáshoz legtöbbször érdemes mindegyik keresési módszert igénybe venni.

Mi a különbség távoli és helyi adatbázisok között?

Adatbázis

Adatbázis (Database): Adatbázisnak egymással valamilyen szempont szerint kapcsolatban lévő

adatok jól szervezett halmazát értjük, amelyek számítógépen tartósan tárolunk és egyidejűleg több

felhasználó párhuzamosan, használhatja. Három szintjét különböztetjük meg

Fizikai szint: Hogyan helyezkednek el az adatok a számítógép

háttértárán.

Fogalmi szint: Az adatbázis teljes leírását adja, amit a felhasználó

láthat.

Felhasználói szint: Adott jogosultsággal rendelkező felhasználónak a

jogosultság erejéig az adatbázis elérhető része. (tartalmazhat számított

vagy képzett értékeket is.)

Távoli adatbázis

A távoli adatbázis olyan lekérdezhető, kereshető adathalmaz, mely nem a gépünkön helyezkedik el.

Hálózaton keresztül lehet az ilyen adatbázisokat elérni.

Távoli AB elérése, szükséges hozzá:

1. Hálózat 2. Segédprogram 3. Protokoll 4. Kiszolgáló (szerver)

Mit értünk online adatbázison?

Olyan adatbázisok, ami távoli szervereken találhatók, folyamatosan (on-line) frissítik őket, és

információkat lehet kérni belőlük.

118

Online adatbázis például a vasúti-, vagy buszmenetrendek megtekintése. Ezt a www.menetrendek.hu

oldalon érhetjük el.

Ha a buszmenetrendre vagyunk kíváncsiak, akkor a „Volán” szóra kattintva elérhetjük a

buszmenetrendeket.

Mi a webcím szerkezete?

http://kiszolgáló.tartomány/elérési út/állománynév

http: (Hypertext Transfer protocol) az a protokoll, amit a Web használ

www: Word Wide Web

kiszolgáló.tartomány: az Internet kiszolgálót azonosítja

elérési út/állomány név: megadása nem kötelező, akkor használatos, ha tudjuk, melyik állományhoz

akarunk hozzáférni a kiszolgálón.

Hogyan lehet keresési feltételeket megadni (egyszerű és összetett), a keresési feltételeket

szűkíteni?

(korábban leírva…)

Hogyan lehet navigálni a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címét rögzíteni,

képeket megjeleníteni, menteni, weboldalakat menteni, nyomtatni?

Navigálni a különböző weboldalakon: nyilak, oda-vissza, linkek

A sűrűn látogatott oldalak címét rögzíteni: könyvjelzők

Képeket megjeleníteni: rákattint

Képeket menteni: jobb gomb a képen, mentés

Weboldalakat menteni: Fájl menü

Weboldalakat nyomtatni: Fájl menü

119

Az oldalak tartalmát frissíthetjük. A weboldalak címeit tárolhatjuk és módosíthatjuk a kedvencek

almenü parancsaival. A böngésző nyilvántartja a meglátogatott oldalak címeit akár hetekre

visszamenően. A weboldalak tartalmát elmenthetjük (a teljes welapot, vagy részeit), állományokat

tölthetünk le a „Cél mentése más néven” parnaccsal, kinyomtathatjuk, vagy e-mailben elküldhetjük.

A sok információt tartalmazó oldalakon segítséget jelent a keresés funkció. Igen fontos, hogy a

böngészőnket különféle beállítási lehetőségekkel egyéni igényeinkhez igazíthatjuk. Beállíthatjuk a

kezdőlapot és az internethez való kapcsolódást, szabályozhatjuk a weboldalak megjelenítését, a

szövegméretet és a legfontosabbat, a biztonságot. Ennek elsődleges eszköze a böngészőbe épített

tűzfal, melynek feladata a hálózati adatforgalom figyelése és szűrése. Ezen kívül a az

Eszközök/Internetbeállítások panelen további biztonsági beállításokkal élhetünk.

Gyakorlati feladat: 1. Nézzen utána internetes kapcsolat segítségével ennek vagy annak!

2. Keresse meg ezt vagy azt a neten!

Könyvtárak és dokumentumok

Jellemezze a könyvtárakat a tárolt dokumentumok alapján! Csoportosítsa a könyvtárban található

dokumentumokat információ hordózó típusa és a dokumentum tartalma alapján! Mutassa be, milyen

hozzáférési lehetőségeket biztosít a könyvtár egyes dokumentumokhoz! A kapott könyv segítségével

mutassa be a művek azonosítási rendszereit, a könyv részeit! Mutassa be az Egyetemes Tizedes

Osztályozás szerepét a könyvtári rend kialakításában!

Jellemezze a könyvtárakat a tárolt dokumentumok alapján!

Könyvtár:

1. Jelenti egyrészt magát az épületet ill. az intézményt is.

2. Másrészt jelenti a könyvtári anyagot, vagyis: A dokumentumok összessége, azaz bizonyos

szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett

dokumentumgyűjtemény.

120

Könyvtártípusok:

Többfajta csoportosítás létezik.

1. Tulajdon szerint

-közkönyvtár (pl. Wigner)

-magánkönyvtár (pl. Helikon Könyvtár, Keszthely)

2. A felhasználók köre, a hozzáférhetőség szerint:

-nyilvános (pl. Bródy Sándor Heves Megyei Könyvtár)

-korlátozottan nyilvános (pl. Wigner)

-zárt (pl. Helikon Könyvtár, Keszthely)

3. Nagyság alapján:

-kis (10 ezer db dokumentumig)

-közepes (10 és 100 ezer db dokumentum között) (pl. Wigner)

-nagy (100 ezer dokumentum felett) (pl. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum)

4. Funkció szerint:

-nemzeti (pl. Országos Széchenyi Könyvtár)

-közművelődési (pl. Bródy Sándor Heves Megyei Könyvtár)

-egyetemi- és felsőoktatási (pl. Miskolci Egyetemi Könyvtár)

-iskolai (pl. Wigner)

-szak (pl. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum: pedagógia és pszichológia tudomány területéről

gyűjti a dokumentumokat)

5. Az olvasók kora alapján:

-felnőtt (pl. Wigner)

-ifjúsági (pl. Wigner)

-gyermek (pl. Bródy Sándor Heves Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára)

Fogalmak:

1.

-Közkönyvtár: Állami, megyei, települési ill. intézményi tulajdonban lévő könyvtárak.

121

-Magánkönyvtár: Egyéni vagy családi tulajdonban lévő gyűjtemény. Régen különösen jelentősek

voltak a magánkönyvtárak, amelyek javarészt a főurak tulajdonai voltak. Ma ezek többnyire

műemlékkönyvtárak.

2.

-Nyilvános könyvtár: Minden állampolgár által igénybe vehető könyvtár.

-Korlátozottan nyilvános könyvtár: Olyan könyvtár, amely csak a felhasználók egy bizonyos, jól

elkülöníthető csoportjának, csoportjainak áll rendelkezésére.

-Zárt könyvtár: Jelentheti egyrészt a felhasználók kizárását a kölcsönzésből, esetleg egyéb könyvtári

szolgáltatásokból is. Másrészt jelentheti nem csupán a szolgáltatások csökkentését, hanem maguknak

a felhasználóknak a megszűrését is. A zártság oka legtöbbször hatósági (pl. egy kutatóintézeti

könyvtár esetében) vagy gyűjteményvédelmi (a különleges értékeket képviselő, muzeális állomány

védelme) lehet.

4.

-Nemzeti könyvtár: egy ország központi könyvtárának elnevezése. Legfőbb feladata ezért az adott

országban megjelent nyomtatványok és az országra vonatkozó külföldi irodalom beszerzése a

teljesség igényével.

-Közművelődési könyvtár: Egy bizonyos település, illetve valamely munkahely legszélesebb

rétegeinek, felhasználóinak igényeit kielégítő könyvtárfajta. Elsődleges feladata, hogy nevelő,

valamint az önművelődést és tájékoztatást szolgáló tevékenységgel előmozdítsa az általános és

szakmai műveltség növelését.

-Egyetemi és felsőoktatási könyvtár: valamely felsőfokú tanintézet által az ott folyó oktató-és

kutatómunka segítésére fenntartott könyvtár.

-Iskolai könyvtár: Általános és középfokú oktatási intézmények könyvtára. Feladata az intézményben

folyó oktató-nevelő és tanulmányi munka segítése, valamint a tanulók olvasásra és

könyvtárhasználatra nevelése.

-Szakkönyvtár: valamely tudományág, foglalkozás, mesterség, művészet körébe tartozó

dokumentumok tervszerűen összeválogatott, kutatási vagy tanulmányi felhasználásra alkalmas

gyűjteménye.

5.

-Felnőttkönyvtár: A közművelődési könyvtári hálózatban a 20 év felettiek számára létrehozott

könyvtár.

-Ifjúsági könyvtár: A 15 év felettiek számára szervezett önálló, nem oktatási intézmény keretein belül

működő könyvtárak neve.

-Gyermekkönyvtár: 7-14 évesek számára létrehozott könyvtártípus vagy könyvtárrészleg.

122

Csoportosítsa a könyvtárban található dokumentumokat információ hordózó típusa és a

dokumentum tartalma alapján!

A hordozóanyag szerint megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális és elektronikus

dokumentumokat.

A dokumentumok főbb típusai:

1. írásos kéziratos

nyomtatott

2. képi ábrák, rajzok

fényképek

3. audiovizuális film,video

4. elektronikus multimédia lemez

számítógépes dokumentumok

Kéziratos dokumentumnak nevezzük azokat a az írásműveket, melyeket kézzel írtak. Ide tartoznak

azok a dokumentumok is, amelyek nem kerültek kiadásra, sem terjesztésre, függetlenül attól, hogy

kézzel, írógéppel, vagy esetleg számítógéppel készítették őket. Elválasztjuk ezektől a

dokumentumoktól azokat az egyedi dokumentumokat, amelyek irattári jellegüknél fogva levéltárakba

kerülnek.

Nyomtatott dokumentumnak számít a nagyobb nyilvánosságnak szánt, legtöbbször

kereskedelemben kapható összes könyv, folyóirat, újság. E két utóbbit, és a más időszakonként

megjelenő dokumentumokat időszaki kiadványoknak is nevezik.

123

Audiovizuális az a dokumentum, amely hangfelvételt, mozgóképanyagot tartalmaz, függetlenül attól,

hogy a tárolóeszköz CD, film, vagy videoszalag.

Elektronikus dokumentum minden olyan dokumentum, amely digitális formában van tárolva.

Dokumentum: az a fizikai formátum, amelyben az információt, művet rögzítették. A mű a

dokumentum szellemi tartalma.

A dokumentumok rendszerezése történhet:

a. dokumentumtípusok b. dokumentumokban rejlő információk szerint.

Dokumentumtípusok:

- könyvek, - folyóiratok - hangzó dokumentumok - filmek - kisnyomtatványok - mágneslemezek - mikrofilmek - térképek - kották stb.

Kép-, hang- és egyéb dokumentumok: ide tartoznak azok a dokumentumok, amelyek sok szöveges információt tartalmaznak, általában nem nyomtatással készülnek.

Hangdokumentumok: valamennyire jellemző, hogy csak a lejátszásukra alkalmas eszközzel szólaltathatók meg. Előállítási technikájuk alapján lehetnek:

Elektromechanikus

Elektromágneses

Lézeres

Videodokumentumok: az optikailag alkotott, a valóságból felvett vagy mesterségesen létrehozott képi információkat előbb elektromos jellé alakítják, majd mágneses vagy digitális hordozón rögzítik.

Mikroformátumú dokumentumok: azok a szöveges vagy képi információkat tartalmazó dokumentumok ezek, amelyek olyan erős kicsinyítéssel készülnek, hogy szabad szemmel már nem lehet olvasni a rajtuk lévő szöveget. Alapanyaguk lehet film vagy papír, formájuk pedig tekercs vagy lap, olvasásukhoz speciális mikrofilmolvasó szükséges.

Kézikönyvek : szótárak, lexikonok, enciklopédiák

Szótárak: szavak keresésére használjuk, a szavak jelentését, helyesírás módját mutatja be.

Általános lexikon: tartalma minden ismeretre kiterjed

124

Szaklexikon: egy-egy tudományág ismereteit közli, de sokkal bővebben

Enciklopédia:

- témák logikai rendben, tartalomjegyzék, névmutató, tárgymutató - általános enciklopédia, szakenciklopédia

A dokumentumokban rejlő információk szerint:

- formai vagy - tartalmi szempontból rendszerezhetők.

Egy-egy dokumentumtípuson belül további rendszerezés is lehetséges. Rendszerezési

szempont lehet:

Mutassa be, milyen hozzáférési lehetőségeket biztosít a könyvtár egyes dokumentumokhoz!

A könyvtári állomány helybeni használata.

Helybeni és könyvtárközi kölcsönzés.

A könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás.

Bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás

A számítógépes világháló biztosítása.

A kapott könyv segítségével mutassa be a művek azonosítási rendszereit, a könyv részeit!

Formai adatok szerinti feltárás: célja a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítása, a

keresett mű vagy dokumentum megtalálása

Tartalmi feltárás: célja a dokumentum tartalmi feltárása. A dokumentumot tartalmi jegyei

alapján is fel kell tárni. Ez történhet tárgyszavakkal vagy ETO-jelzetekkel.

ISBN

Az ISBN a könyvek nemzetközi azonosítójának angol megfelelőjéből (International Standard

Book Number) képzett betűszó, mely az utána írt, 4 számcsoportot alkotó számjegyekkel

együtt egyértelműen azonosítja a kiadványt. Az ISBN számcsoportjait úgy alakították ki,

hogy a világ könyvtermeléséből még véletlenül se kaphassa két különböző könyv ugyanazt a

számot. A számcsoport előtt az ISBN betűkód feltüntetése kötelező, ezzel együtt válik

érvényessé. Magyarország a 963-as csoportazonosítót kapta és az azonosítót 1974 óta

használjuk.

ISSN

Az időszaki kiadványok és a sorozatok nemzetközi számozása, az ISSN. Magyarországon, az

OSZK-n belül működő ISSN iroda minősíti a kiadványokat és döntik el, hogy időszaki

kiadványt vagy sorozatot kell ellátni ISSN számmal.

125

Az ISSN szempontjából időszaki kiadványnak minősül az olyan előre meg nem határozott

időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből áll.

Az időszaki kiadványok fajtái: hírlap és folyóirat, évkönyv, sorozatok, periodikusan

megjelenő egyéb kiadványok.

ISSN olyan nyolcjegyű szám, amely kötőjellel elválasztott négyjegyű számcsoportra

tagolódik és az elé írt ISSN betűkóddal együtt szolgál az időszaki kiadvány azonosítására.

A könyv részei:

A könyveknek formailag két fő része van:

1. A könyvborító: a. Védőborító b. Kötéstábla (borítófedél) c. Gerinc (a könyv testet fogja össze) d. Fülszöveg (a védőborító két oldalára nyomtatott szöveg – figyelemfelkeltő)

2. A könyvtest (belső rész): a. Védőlap b. Előzéklap c. Címlap (a könyv legfontosabb adatait tartalmazza) d. Számozott oldalak e. Mellékletek, táblák

A címlap: a rektó a címlap homlokoldala, a verzó: a címlap hátoldala. A kolofon az impresszum

(nyomdai adatokat) tartalmazó záradék.

A szöveg fő része a szövegtest: a könyv fő részét a szellemi tartalmat hordozó szövegrész alkotja,

amelynek terjedelme ívekből áll.

A könyv tartalmi részét megelőzi az előszó és a bevezetés. A tartalmi részt követheti az utószó.

A mű szövegét az író tagolja részekre, fejezetekre, alfejezetekre. Itt szerepelhetnek élőfejek,

lábjegyzetek és széljegyzetek.

A tartalomjegyzék a könyv használatát segíti.

A melléklet és a függelék azokat az információkat tartalmazza, amelyet a szerző fontosnak tart.

Néhány kiadványban hibajegyzéket is találunk.

A szöveg járulékos részei lehetnek: az illusztráció, táblaoldal vagy táblalap, tábla-fólió és a

mellékletek.

126

Mutassa be az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepét a könyvtári rend kialakításában!

ETO (egyetemes tízes osztályozás), a könyvtári szakrend

A szabadpolcos könytárban a könyveket tartalmuk szerinti csoportokba rendezik, az egymással rokon

tartalmú kötetek egymás mellé kerülnek. A könyvek osztályozására az ETO rendszert alkalmazzák. Az

ETO a könyveket tíz főosztályból álló szerkezetbe sorolja be. A főosztályok tovább bonthatóak újabb

tíz osztályba stb..

Az ETO tíz főosztálya:

0 – általános, összefoglaló műve

1 – filozófia, lélektan, etika és esztétika

2 – vallástudományok

3 – társadalomtudományok

4 – üres

5 – természettudományok

6 – alkalmazott tudományok, technika

7 – művészetek, sport

8 – nyelv -és irodalomtudomány

9 – földrajz, történelem, és életrajzok

pl.

5. természettudomány

51 matematika

510 mennyiségtan

511 számelmélet

512 algebra

stb.

52 csillagászat

127

A számok, illetve a csoportok tovább is részletezhetőek, ha nagyobb könyvtárban, vagy az egész

rendszer szempontjából kisebb téma miatt erre szükség van. Ezek a számok a kisebb könyvtárban a

könyvek raktári jelzetei is, amit a könyvek gerincére ragasztanak. A könyvtári könyvek gerincén a

szakrendi jelzet mellett egy másik jelzet is van. Ez a betűkombináció arra utal, hogy az adott

szakjelzeten belül hol a betűrendi helye az adott könyvnek. Ez a betűrendi jel, amelyet Cutter-

számnak is neveznek. Ha a két szám együttesen a könyv polcon elfoglalt helyét jelöli, akkor az egész

jelzést helyrajzi számnak nevezik. Ott ahol a könyveknek van zárt raktári tárolóhelye is, a

dokumentumok gyakran kapnak raktári számot, mert lehet hogy csak ideiglenesen kerülnek szabad

polcra és később visszaviszik őket a raktárba.

Katalógusok

A fenti szakrend ismeretében egy szabadpolcos könyvtárban könnyű eligazodni. Azonban, ha egy

konkrét könyvet keresünk, amelynek az adatait is tudjuk, akkor más eszközre van szükség. Ez a

könyvtári katalógus. A könyvtári katalógusok a könyvtárban található dokumentumok számbavételén

alapulnak, s lehetővé teszik azok sokoldalú visszakeresését. A katalógus katalóguscédulákat

tartalmaznak, a katalóguscédula minden fontos adatot, tartalmat a könyvről. A katalóguscédulán

formailag leírják a könyvet, besorolják, hogy milyen témakörbe, témakörökbe tartozik. A szerzői

betűrendes katalógus a művek szerzői szerinti sorrendben tartalmazza a dokumentumok adatait. A

tárgyszó katalógus a dokumentumok tartalmi ismérveit tartalmazza, a lexikonhoz hasonlóan, a

tárgyszavak betűrendjében.

Számítógép a könyvtárban

Mivel egy könyvtárban rengeteg adatot kell kezelni (katalógusok, kölcsönzések, olvasók adatai) ezért

a számítógépek már régóta fontos szerepet játszanak a könyvtárakban. Az adatokat nagy méretű

adatbázisokban tárolják. Ez számos előnyt nyújt, hiszen egy számítógépes adatbázisban könnyebben

lehet keresni bonyolult szempontok alapján, mint egy papír alapú katalógusban. A keresések során

alkalmazhatunk joker karaktereket (*, ? - mint a fájlkeresés esetében). A könyvtárban a gépek

általában hálózatba kötve működnek. A szerverhez általában terminálok, ill. munkaállomások

segítségével lehet kapcsolódni.

Számítógépes katalógusok

A modern könyvtár számítógépes rendszere, adatbázisai általában az Interneten keresztül is

elérhetőek. A másik terület, ahol a számítógépekkel találkozni lehet, a kölcsönzés. A kölcsönözni

kívánt könyvbe egy vonalkód van beragasztva. A vonalkód a könyv egyedi azonosítóját tartalmazza.

Ezzel lehet az adatbázisból kikeresni a könyv rekordját. Az olvasók olvasójegye is tartalmaz egy

vonalkódot, ez az olvasó rekordját azonosítja az olvasói adatbázisban.

128

Tájékoztató eszközök

Ismertesse a tájékoztató eszközök típusait! Határozza meg a katalógus, a rendszó és az utalócédula

fogalmát. Mutassa be a főbb katalógustípusok elrendezési elveit! Mit értünk tárgyszókatalógus alatt?

Mi a szerepe az Egyetemes Tizedes Osztályozásnak a szakkatalógus rendszerében? Jellemezze a

számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságait!

Mutasson be néhány számítógépes katalógust (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA)!

Ismertesse a tájékoztató eszközök típusait!

A tájékoztatás eszközeinek nevezzük azokat a dokumentumokat, melyek a visszakereshetőség

érdekében az információt valamilyen szisztematikus rendszerben, elrendezésben tárolják. Ezek nem

valók folyamatos olvasásra!

Katalógus

Bibliográfia

adatbázis

Határozza meg a katalógus, a rendszó és az utalócédula fogalmát.

A katalógus fogalma.

Egy könyvtár állományát dokumentumok tételeinek rendszerezett gyűjteménye, amely

biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét és

az állományban való megtalálhatóságát. A katalógus a könyvtári állomány feltárásának

alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat (katalóguscédula)

különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. A teljes feltárást a legtöbb könyvtárban

a katalógusrendszer biztosítja, amely magában foglalja az adott állomány eltérő szempontok

szerinti, más-más jellemző elem kiemelésével létrehozott többféle katalógusát.

A katalóguscédulán szerepel még a raktári jelzet (szépirodalmi művek esetén a raktári szám,

ismeretterjesztő művek esetén az ETO szám is), továbbá az ETO-jelzet.

A rendszó és az utalócédula fogalma.

Rendszó: a besorolási adatnak az a része, amelyik a rendezés szempontjából elsődleges

Utalócédula: a rendszóra mutat

129

Katalógusok

A fenti szakrend ismeretében egy szabadpolcos könyvtárban könnyű eligazodni. Azonban, ha egy

konkrét könyvet keresünk, amelynek az adatait is tudjuk, akkor más eszközre van szükség. Ez a

könyvtári katalógus. A könyvtári katalógusok a könyvtárban található dokumentumok számbavételén

alapulnak, s lehetővé teszik azok sokoldalú visszakeresését. A katalógus katalóguscédulákat

tartalmaznak, a katalóguscédula minden fontos adatot, tartalmat a könyvről. A katalóguscédulán

formailag leírják a könyvet, besorolják, hogy milyen témakörbe, témakörökbe tartozik. A szerzői

betűrendes katalógus a művek szerzői szerinti sorrendben tartalmazza a dokumentumok adatait. A

tárgyszó katalógus a dokumentumok tartalmi ismérveit tartalmazza, a lexikonhoz hasonlóan, a

tárgyszavak betűrendjében.

Számítógép a könyvtárban

Mivel egy könyvtárban rengeteg adatot kell kezelni (katalógusok, kölcsönzések, olvasók adatai) ezért

a számítógépek már régóta fontos szerepet játszanak a könyvtárakban. Az adatokat nagy méretű

adatbázisokban tárolják. Ez számos előnyt nyújt, hiszen egy számítógépes adatbázisban könnyebben

lehet keresni bonyolult szempontok alapján, mint egy papír alapú katalógusban. A keresések során

alkalmazhatunk joker karaktereket (*, ? - mint a fájlkeresés esetében). A könyvtárban a gépek

általában hálózatba kötve működnek. A szerverhez általában terminálok, ill. munkaállomások

segítségével lehet kapcsolódni.

Számítógépes katalógusok

A modern könyvtár számítógépes rendszere, adatbázisai általában az Interneten keresztül is

elérhetőek. A másik terület, ahol a számítógépekkel találkozni lehet, a kölcsönzés. A kölcsönözni

kívánt könyvbe egy vonalkód van beragasztva. A vonalkód a könyv egyedi azonosítóját tartalmazza.

Ezzel lehet az adatbázisból kikeresni a könyv rekordját. Az olvasók olvasójegye is tartalmaz egy

vonalkódot, ez az olvasó rekordját azonosítja az olvasói adatbázisban.

Mutassa be a főbb katalógustípusok elrendezési elveit!

Főbb katalógustípusok elrendezési elvei.

Alapkatalógus Betűrendes katalógus:

a könyvtári betűrend nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között, hiszen ez a betűrend nemzetközi

ugyanezért a két- és háromjegyű betűk jegyeit külön betűként értelmezzük pld. cs=c+s

130

így a könyvtári ábécé betűi a következők : a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s t u ü v w x y z

a besorolásnál a névelőt ( a, az, egy ) nem vesszük figyelembe

ha a címek első szava, illetve a szerzők vezetékneve megegyezik, a besorolás a következő szó vagy a keresztnév alapján történik

ugyanazon szerzők különböző műveit címük alapján soroljuk be Sorozati katalógus: azokról a könyvekről tájékoztat, amelyek sorozatok keretében

jelennek meg. Szakkatalógus: arról ad tájékoztatást, hogy egy-egy témakör milyen műveket tartalmaz.

A besorolás alapja az ETO-jelzet

A tájékozódást megkönnyíti a betűrendes mutató használata: ez szakok, témakörök fogalmainak betűrendes felsorolása

Egyéb katalógusok Kézikönyvtári katalógus: helyben olvasható könyvek, beosztása azonos a

szakkatalógusokéval Történelmi katalógus: eseményt vagy korszakot feltüntető osztólapok mögött a cédulák

szerzői betűrendben találhatók

Mit értünk tárgyszókatalógus alatt?

A tárgyszókatalógus.

A tárgyszókatalógus betűrendes katalógus. A besorolás alapja a tárgyszó, amely a dokumentum

tartalmát fejezi ki röviden, egyértelműen. Egy dokumentum esetén több tárgyszó is előfordulhat. A

katalóguscédulák a tárgyszavak betűrendjében szerepelnek. Előnye, hogy az olvasók is könnyen

használhatják, alkalmas a dokumentumok tartalmának sokoldalú megközelítésére. Hátránya, hogy

könyvtárhoz kötött, sok benne a szubjektív tényező.

Mi a szerepe az Egyetemes Tizedes Osztályozásnak a szakkatalógus rendszerében?

ETO (egyetemes tízes osztályozás), a könyvtári szakrend

A szabadpolcos könytárban a könyveket tartalmuk szerinti csoportokba rendezik, az egymással rokon

tartalmú kötetek egymás mellé kerülnek. A könyvek osztályozására az ETO rendszert alkalmazzák. Az

ETO a könyveket tíz főosztályból álló szerkezetbe sorolja be. A főosztályok tovább bonthatóak újabb

tíz osztályba stb..

Az ETO tíz főosztálya:

0 – általános, összefoglaló műve

1 – filozófia, lélektan, etika és esztétika

131

2 – vallástudományok

3 – társadalomtudományok

4 – üres

5 – természettudományok

6 – alkalmazott tudományok, technika

7 – művészetek, sport

8 – nyelv -és irodalomtudomány

9 – földrajz, történelem, és életrajzok

pl.

5. természettudomány

51 matematika

510 mennyiségtan

511 számelmélet

512 algebra

stb.

52 csillagászat

A számok, illetve a csoportok tovább is részletezhetőek, ha nagyobb könyvtárban, vagy az egész

rendszer szempontjából kisebb téma miatt erre szükség van. Ezek a számok a kisebb könyvtárban a

könyvek raktári jelzetei is, amit a könyvek gerincére ragasztanak. A könyvtári könyvek gerincén a

szakrendi jelzet mellett egy másik jelzet is van. Ez a betűkombináció arra utal, hogy az adott

szakjelzeten belül hol a betűrendi helye az adott könyvnek. Ez a betűrendi jel, amelyet Cutter-

számnak is neveznek. Ha a két szám együttesen a könyv polcon elfoglalt helyét jelöli, akkor az egész

jelzést helyrajzi számnak nevezik. Ott ahol a könyveknek van zárt raktári tárolóhelye is, a

dokumentumok gyakran kapnak raktári számot, mert lehet hogy csak ideiglenesen kerülnek szabad

polcra és később visszaviszik őket a raktárba.

Katalógusok

A fenti szakrend ismeretében egy szabadpolcos könyvtárban könnyű eligazodni. Azonban, ha egy

konkrét könyvet keresünk, amelynek az adatait is tudjuk, akkor más eszközre van szükség. Ez a

könyvtári katalógus. A könyvtári katalógusok a könyvtárban található dokumentumok számbavételén

alapulnak, s lehetővé teszik azok sokoldalú visszakeresését. A katalógus katalóguscédulákat

132

tartalmaznak, a katalóguscédula minden fontos adatot, tartalmat a könyvről. A katalóguscédulán

formailag leírják a könyvet, besorolják, hogy milyen témakörbe, témakörökbe tartozik. A szerzői

betűrendes katalógus a művek szerzői szerinti sorrendben tartalmazza a dokumentumok adatait. A

tárgyszó katalógus a dokumentumok tartalmi ismérveit tartalmazza, a lexikonhoz hasonlóan, a

tárgyszavak betűrendjében.

Jellemezze a számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságait!

A számítógépes katalógus nem kész betűrendes vagy tematikus katalógusokat tárol, hanem

adatok rendezetlen halmazát.

A számítógépes adatbázisok sajátosságai

Ha egy könyvtárban cédulakatalógussal találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy csakis a

könyvtárban található könyvek felsorolását tartalmazza. A cédulakatalógust ugyanis a könyvtáros

készíti, a saját könyvtárának könyvei alapján. Minden cédulakatalógus egyedi, más könyvtárba nem

lehet átvinni. Nem is lenne értelme.

Ezzel szemben a könyvek számítógépes adatbázisa technikailag átvihető egyik könyvtárból a

másikba. Ez azzal az előnnyel jár, hogy bármelyik kis könyvtárba, ahol van számítógép, át lehet vinni

akár az ország legnagyobb könyvtárának az adatbázisát.

Legújabban már a könyvtárakban számítógépes katalógussal is találkozhatunk. Vannak benne a

katalógus, a kölcsönző, folyóirat feldolgozó, állományellenőrző modulok.

A katalógus modulban a könyv legfontosabb adatainak Cím, szerző, kiadás adatai, a könyv fizikai

adatai, ISBN-ISSN szám, ár felvitele történik. Ezen adatok alapján történik a visszakeresés.

A rendszer a felvitt adatokat törzsekbe építi be :

Cím, szerző, kiadó, foglalkozás, Lelőhely : kölcsönző, kézikönyvtár, tanári kézikönyv, tartós

tankönyv.

A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai.

A számítógépes katalógusok többsége a weben keresztül érhető el, és rendelkezik a standard

szolgáltatásokkal. Ilyennek számít az egyszerű és összetett keresés, keresőlisták böngészése, keresés

szavak alapján, logikai operátorok használata. Az egyes szoftverek a további kiegészítő

szolgáltatásokban, kezelhetőségben, külalakban térnek el egymástól. Legnagyobb eltérést a

katalógusok tartalma mutatja. A könyvtárak a törzsgyűjteményen kívül egyéb adatbázisokat is

tartalmazhatnak. Nem mindenütt sikerült befejezni a visszamenőleges katalogizálást. Ezért legtöbb

133

helyen még együtt él a cédulakatalógus és a számítógépes katalógus. Eltérő lehet a tartalmi feltárás,

a tárgyszó rendszerek alkalmazása is.

Keresés szavak alapján

A dokumentumrekordok erre kijelölt mezőinek szavaiból rendezett listák, úgynevezett szó-listák

készülnek. A rendszer ezt használja fel, amikor szavak vagy szókapcsolatok alapján keresünk.

A számítógép karakter sort keres. Számára a szavaknak nincs értelmük. Az ENDE szó négy egymás

utáni karakter, és mindegy, hogy egy szerző neve, vagy egy cím szava. A kérdést az olvasónak kell jól

megfogalmazni ahhoz, hogy megfelelő eredményt kapjon.

Egyszerű és összetett keresés

A legtöbb katalógus alapértelmezésben az egyszerű keresést ajánlja fel. Ez könnyen áttekinthető, de

csak akkor alkalmazható, ha konkrét dokumentumot keresünk.

Mutasson be néhány számítógépes katalógust (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA)!

SZIRÉN: ha bármelyik könyvtárban leírnak egy dokumentumot, az azonnal fölkerül a központi

szerverre. A Szirén adatbeviteli űrlapján szerverünket közvetlenül elérve, néhány kattintással az

összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást. A rendszer hatalmas előnye, hogy tetszőleges

típusú dokumentum (könyv, audiovizuális, hangdokumentum, folyóirat, cikk) analitikákkal, a

többkötetes dokumentumok közös adatokkal és kötetleírásokkal egy mozdulattal átvehetők.

KISTÉKA: neten, kistéa.hu

MOKKA: Magyar Országos Közös Katalógus. Itt minden megvan.