2004. 11. 25. 1

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténA többlépcsős (közvetett) áruelosztási hálózatban a disztribúcióhoz szükséges jármű-kapacitás (raksúlytonna-km-ben kifejezve), gyakorlatilag nem függ a depószámtól.(Elméleti megfontolások szerint helyesen kialakított depóstruktúra esetén araksúlytonna-km szükséglet inkább enyhén csökken, míg a valóságban ez inkábbstagnáló, illetve kismértékben növekedő tendenciájú. Az ellentmondás alapvető oka,hogy a diszkrét igények és kapacitások miatt a szállítási feladatok a depószámnövekedésével arányosan csökkenő körzetekben csak egyre romlókapacitáskihasználással, valamint az optimálistól mindinkább eltérő járatiútvonalakkal oldhatók meg. )A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogyan alakulnak a közvetett elosztási csatorna-hálózatok költségei.A közvetett elosztási csatornarendszer alapvető költségcsoportjai:- terítési költségek a központi és a regionális raktárakból a fogyasztókhoz,- átszállítási költségek a termelőhely(ek)től, központi raktárból a regionális depókba;- raktárköltségek a regionális depókban, amelyek tartalmazzák

• az átrakási költségeket, ha a depó átrakódepó, illetve• ezen felül tárolási és készletezési költségeket, ha a depó tárolódepó.

2004. 11. 25. 2

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténElőször azt az egyszerűbb esetet elemezzük, amelyben a depók csak átrakódepók. Ezeketa depókat a gyakorlat cross-docking depóknak is hívja.Az alábbi táblázatban, amelyet egy köralakú területre, ahol az ellátandó pontokvéletlenszerű, egyenletes eloszlással helyezkednek el, elméleti úton végzett megfontolásokután azt kaptuk, hogy az elosztás végrehajtásához szükséges raksúlytonna-km igénymind az átszállítás, mind a terítés fázisában csökkenő tendenciájú.

Állandó méretű központi körzet Minden körzet területe egyenlőDepók Ki-

szállításÁt-

szállításÖsszes Ki-

szállításÁt-

szállításÖsszes

1 88.200 0 88.200 88.200 0 88.2004 57.800 38.700 96.500 57.800 38.700 96.5006 55.550 38.700 94.250 52.200 38.300 90.5008 49.850 38.700 88.550 48.800 37.380 86.18010 48.050 38.700 86.750 46.600 36.290 82.890

Ebből egyértelmű, hogy elméleti szinten a költségek a depószámtól függőenállandó csökkenést fognak jelezni.

Adatok:tonnakm-ben

2004. 11. 25. 3

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténAz elosztási hálózatok költségeinek alakulását szimulációval vizsgáljuk. A vizsgálatotezért fiktív, de reális példán végezzük el.A szimulációhoz a Paragon Software Systems járattervező és hálózattervező programjaithasználjuk.A szimulációt véletlenszerűen kiválasztott 500 bolt esetére végezzük el, amelyeketMagyarország irányítószám-jegyzékének segítségével határoztunk meg.Naponta 400 tonna (1000 rakodólap) árut kell kiszállítani. Az átszállítást 20 tonna (100raklap), a terítést 4 tonna (20 raklap) kapacitású járművek végzik.A boltok igényei változóak, mennyiségük 1, 2 vagy 3 raklap, az átlagos érték 2 raklap;másképpen, egy gépkocsi mintegy 10 pontot tud egy járaton belül meglátogatni.A vizsgálat menete:- Lehetséges depóhelyek felvétele (mintegy 40), fix és változó költségeik azonosak- A Fastnet-tel meghatározzuk a feltételeknek megfelelő depókat és körzeteiket- a Paragon járattervezővel túrákat alakítunk ki.

2004. 11. 25. 4

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténA számításba vett költségek a következők:Depóköltségek:- A depók fix költségei (a példában 20.000 Ft/nap), megszorozva az aktuálisdepószámmal. A gyár (központi raktár) Budapesten van, ennek fix költsége mindenváltozatban szerepel, ezért ezt nem tüntetjük fel.- A depók változó költségei, ami itt az átszállító járműből a terítő járművekbe valóátrakási költségeket jelenti. Az összes ilyen költség egy napon = az adott depóbaátszállított mennyiség * a fajlagos átrakási költséggel (ez példánkban 200 Ft/raklap).Szállítási költségek:- Terítési költségek, amelyeket a Paragon járattervezővel számítunk ki, így ezek areálszférában megvalósítható járatköltségeket jelentik.- Átszállítási költségek, melyeket a rendelkezésre álló 20 tonnás járművekfigyelembevételével szintén a Paragon rendszer határoz meg. Mivel a depók igénye a 20tonna (100 raklap) kapacitású járműnek nem egész számú többszörösei, ezért az elsőszámítási változatban az átszállító járművek kapacitáskihasználása alacsony,másképpen az átszállítás költsége magas lesz.

2004. 11. 25. 5

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

A szimulációt egy depós rendszerrel kezdjük, vagyis ebben a változatban minden pontotközvetlenül a gyárból (központi raktárból) látunk el.Ha a járművezetők foglalkoztathatóságára vonatkozó előírásokat be kívánjuk tartani,akkor ez, továbbá a csak egy átrakódepót tartalmazó elosztási struktúra szóba se jöhet,mert egyes távoli pontok a központból a szokásos 9 órai vezetési idővel nem érhetők el.Ezekben az esetekben, ha a szabályokat betartatjuk, akkor többlet költséggel kellszámolnunk (pl. két gépkocsivezető alkalmazása egyes járatokon). Ezeket atöbbletköltségeket a számítások során nem vettük figyelembe.Ezután egy 4 depós (központ + 3 regionális depó) esetét vizsgáltuk, majd ezt követőenegy-egy depóval növeltük a regionális depók számát, egészen 9-ig.A számításokról néhány ábrát a következő képeken láthatunk.Az eredményeket egy összefoglaló táblázat mutatja.

2004. 11. 25. 6

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténA közvetlen elosztás egy megvalósítható járatstruktúrája. Számos olyan járat

van, amely csak 11órai vagy méghosszabb vezetésiidővel teljesíthető.Ilyenek például akövetkező járatok.A tervezéseredményeitmegtekintheti, ha azalábbi négyzetrekattint.

A tervezés eredményei

2004. 11. 25. 7

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténHa csak egy átrakódepót alkalmazunk (legyen ez Siófok), a következőképpen kellmegosztanunk az ellátandó területet a központ és a vidéki depó között:

Még mindig vannaknagyon hosszújáratok.

A tervezéseredményeitmegtekintheti, ha azalábbi négyzetrekattint.

A tervezés eredményei

Az összes költségmost: 2.419 eFt, aközvetlen szállításnálkedvezőbb.)

2004. 11. 25. 8

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténKét regionális depó esetén már be tudjuk tartani a munka- és vezetési időkre vonatkozóelőírásokat. Itt Siófok és Füzesabony depókkal számoltunk.

Az összes költség(2.231 eFt) csökken,vagyis ez a változategyértelműen jobbaz előzőeknél.

A tervezéseredményeitmegtekintheti, haaz alábbinégyzetre kattint.

A tervezés eredményei

2004. 11. 25. 9

Most Zalaegerszegen, Pakson és Füzesabonyban létesítünk átrakódepókat.

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

A megvalósultjáratok, azátszállításokkalegyütt:Eredmény: 2.182 e Ft.

Megfigyelhetjük, hogy az átszállítójáratok úgy indulnak, hogy a terítőjáratok tervezett indulása előttlegalább egy órával már ott legyeneka vidéki depóknál.

A tervezés eredményeitmegtekintheti, ha azalábbi négyzetre kattint.

Eredmények

2004. 11. 25. 10

A depók és körzeteik és a járatok a 6 depós változatban az alábbiak voltak:

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Figyeljük meg adepók igényeit!

Eredményhezkattints ide!

Látható, hogy ezek amennyiségek a járműkapacitásának (100)nem egész számútöbbszörösei,

Eredmények

ezért az átszállítójárművek teherbírás-kihasználása rossz lesz.

2004. 11. 25. 11

A depók és körzeteik a 10 depós változatban az alábbiak voltak:

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

A pontok egybejárási lehetősége(vagyis a konkrétjáratok),átszállítással akövetkezők:Figyeljük meg ajáratokat!Látható, hogy adepókhoz tartozópontok csökkenésemiatt azok„torzulnak”,szétterülnek.

Eredmények

2004. 11. 25. 12

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténSzámításainkat több depó esetére az alábbi táblázat mutatja. Az egyes variánsokhozigyekeztünk „jó” depókat felvenni. Más depókkal természetesen az eredmények ismódosulhatnak.

2343355175180198884111471023213191591602002813118992311296156140201576312528227525813812020177221295722562381381002018669134962274233153802041635140652281159996021225201602424091107040229942818713248472322024321362296227660002766027661

költségÖsszesRakodásÁllandóÖsszesÁtszállTerítésszámÖsszesDepóköltségekSzállítási költségekDepó-

2004. 11. 25. 13

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Az eredményeket grafikonbanaz alábbi ábra mutatja.

A „cross-docking” depóklétesítését ezért legtöbbször nemis költségmegtakarítási, hanem akivitelezhetőség szempontjaideterminálják.

A depóköltségek a depószámmal arányosan nőnek; ez a valóságban kisebb lehet,mert több a depó esetén az egy depóra jutó forgalom miatt „olcsóbb” depó ismegfelelhet.

Látható, hogy az összes költségalakulását jelző görbe „lapos”,vagyis csak kismértékben függa depószámtól.

A depószám növekedésével a terítési költségek csökkennek, az átszállítási költségekpedig emelkednek, ez az átszállító járművek rossz kihasználtsága miatt alakul így.

0500

10001500200025003000

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10Depószám

TerítésÁtszállításÖsszes: szállításDepó fixDepó rakodásÖsszes: depóMindösszesen

2004. 11. 25. 14

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

- az átszállítási költségek emelkednek,-Az összes szállítási költség egyre lassulva mérséklődik, határérték felé tart.- a terítési költségek folyamatosan csökkennek,

Végeredményben az összes elosztási költségnek egy meghatározott depószámnálminimuma van. A minimum környékén a görbe lapos, vagyis több jó megoldás ismegvalósítható.

A 1, 2 és 3 depós változatok tulajdonképpen csak akkor valósíthatók meg, ha agépkocsivezetők munka- és vezetési ideje a megengedettet meghaladja.

A depóköltségek szintén a várakozások szerint alakulnak, ha a depószámot növeljük:-A depók összesített állandó költsége lineárisan emelkedik,-A depókban a szükséges árumanipuláció költségei nőnek, azaz- a depóköltségek fokozatos növekedést mutatnak.

A számok jól mutatják az elméleti megfontolások alapján megfogalmazotttendenciákat, nevezetesen a depószám növekedésével arányban:

2004. 11. 25. 15

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók eseténA továbbiakban kiterjesztjük a vizsgálatainkat tárolódepós közvetett elosztásistruktúrákra is. Egyelőre csak a legegyszerűbb kétlépcsős (gyár⇒⇒⇒⇒regionális depók ⇒⇒⇒⇒fogyasztók) esetet vizsgáljuk.Amint arra a bevezető kitért, ha a regionális depók egyben tárolódepók is, akkor azeddig megismert rendszer a következőkel egészítendő ki:1. A depókban figyelembe kell venni a tárolási költségeket.

Ezek két részből állnak:- a raktározás költségei (az áru megóvása)- a készletezés költségei (az áru értékéhez kapcsolható „kiadások”)

2. Az átszállítás időben eltolható, mennyisége változtatható.Ez kihat:- az árukészlet nagyságára- az átszállítási költségekre.

2004. 11. 25. 16

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Az általunk vizsgált példát a következőkkel egészítjük ki:1. Minthogy a tárolás költségesebb, mint az áru átrakodása (tárolás és ki-, valamint

betárolás), ezért a korábbi 200 Ft/rakodólap átrakodási költség helyett 300Ft/rakodólap költséggel számolunk.

2. A készletköltségek az áru értékével arányosak. Legyen egy kg áru értéke 1.000 Ft,akkor egy rakodólapon lévő áru értéke összesen 400*1.000 = 400.000 Ft.

3. Az éves kamatot 10,95%-ra vettük fel, ezzel egy napra 0,03% kamat jut, vagyis azegy rakodólap készletezési költsége 120 Ft, a teljes árukészletre pedig 120.000Ft/nap.

4. A rendeléseket a központi és a regionális depókból visszük ki az ügyfeleknek, arendelést követő napon. A depók a pótlást a központi raktárból szintén a rendeléstkövető napon kapják, az átlagos tárolási idő tehát példánkban csak 1 nap.

5. A depók napi állandó költsége itt 50.000 Ft/nap.

A depók számának változása hatással van a biztonsági készletekre, s így az készletekmennyiségére. A vizsgálatok során ezt is figyelni kell.

2004. 11. 25. 17

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Ha a készleteket több depóban helyezzük el, s a szolgáltatás színvonalátmegtartjuk (24 órás rendelés-kielégítési ciklusidő, hiány valószínűsége változatlanstb.), akkor a biztonsági készletek nagysága a depószám négyzetgyökévelarányosan nő.Ha tehát mondjuk az 1.000 rakodólapból 400-at a központi és 600-at 3 regionálisdepóból szállítunk ügyfeleinknek, akkor a depóköltségek a tárolódepós változatbana következőképpen számíthatók egy napra:-Depók állandó költsége: 3 depó * 50.000 Ft/nap = 150 eFt-Árumanipuláció költsége: 600 raklap * 300 Ft/raklap = 180 eFt-Készletköltség: 600 raklap * 0,12 eFt = 72 eFtÖsszesen: 402 e FtA depókban a biztonsági készletek összegének meghatározásakor az egyszerűbbszámítás érdekében feltételezzük, hogy a regionális depókban a készletekazonosak.

2004. 11. 25. 18

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Eszerint például 3 regionális depó esetén az ismert összefüggéssel számolva aszükséges biztonsági készlet rakodólapban, ha a biztonsági készlet eredetileg 200rakodólap volt :

( ) ( ) ( ) 39547,4332,6202034010200SnS10

SS dkc

B =⋅+=⋅+=⋅+=∑A többlet készlet tehát 395 – 200 = 195 rakodólap.Ennek költsége egy napra: 195 raklap * 0,12 = 23,4,vagyis 3 regionális depó esetére, 400-600 rakodólap-megosztás mellett az összesdepóköltség 402 + 23,4 = 425,4 eFt.A szállítási költségek meghatározása az előzőekhez hasonlóan történik.Tekintve, hogy a depóköltségek megváltoztak, a depókörzetek ismódosulhatnak, még azonos depószám és depóhely esetén is.Az eredményeket a következő slidok mutatják.

2004. 11. 25. 19

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

A depószám függvényében az alábbi eredményeket kaptuk.

2680661393223002019673134672641611353262502030629140162565514292852002051440161152626436182681502190358183242695305171881002390341204932700188912950251220623062277600000027761

költségÖsszesBizt.készlet

RakodásÁllandóÖsszesÁtszállTerítésszámÖsszesDepóköltségekSzállítási költségekDepó-

A költségek az átrakódepós hálózathoz hasonlóan alakultak, a készletköltségeknem jelentősek. Mivel a tárolódepó drágább, mint az átrakodó-depó, ezért az„optimális” elosztási költséget itt kisebb depószám mellett kapjuk.

2004. 11. 25. 20

Elosztási hálók vizsgálataElosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

A hálózati költségeket alakulását a depószám függvényében az alábbi grafikonbanis mutatja. A depószám növekedésével a

szállítási költségek degresszívütemben csökkennek, adepóköltségek pedigfolyamatosan növekednek.Érdekes, hogy a hálózat összesköltsége eleinte alig függ adepószámtól.Drágább áru, vagy több napkészlet esetén a tárolódepóselosztási rendszer drágább islehet a közvetlen kiszállításnál.

0500

10001500200025003000

1 2 3 4 5 6Depószám

TerítésÁtszállításÖsszes szállításDepó fixDepó rakodásBiztonsági készl.Összes depókölts.Mindösszesen

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az 1,2 és 3 depós megoldások esetén afoglalkozatási előírások nem, vagy csak többletköltséggel tarthatók.