KÁOSZ, KÖRNYEZET, KOMPLEXITÁS82

em sok dolog változott a gépkocsikfelépítésében 1900 óta – jelentiki Lawrence Burns, a General Mo-

tors egykori kutatásért felelős alelnöke, je-lenleg egyetemi tanár [1]. A világon ma ta-lálható, kb. 1 milliárd személy- és tehergép-kocsi 95 százaléka benzint illetve dízel üzem-anyagot használ, önmagában a globális szén-dioxid kibocsátás egyötödét adva. Elte-kintve azon figyelemre méltó adatoktól, me-lyek szerint pl. az összes, szorosan egymásmögött parkoló gépjárműből álló kocsisormintegy százszor érné körül a Földet, vagyazt, hogy a közlekedési balesetek éventetöbb mint 1,24 millió halálos áldozatot szed-ve az egyik legveszélyesebb globális „jár-vány” forrásai [2], könnyen látható, hogy ajelenlegi közlekedési rendszer is a fenn-tarthatatlan kategóriába esik. Az állandó zsú-foltság, forgalmi dugók, parkolási gondokés hasonlóak mellett természetesen a tan-kolásnál fizetett számlák jelzik talán leg-jobban a globális problémákra kevéssé fogé-kony átlagembereknek is, hogy valamifélekomoly változás előtt állunk.

„Peak Oil”

Az egyre több nyelven hétköznapi haszná-latba jött angol kifejezés arra az (egyelőreismeretlen) időpontra utal, mikor a kőolajkitermelése elér egy maximális értéket, ésezután egyre csökkenő mennyiség kerül afelszínre, illetve a piacra. M. King Hubbert1956-ban publikált elmélete számít a ha-sonló elképzelések „ősforrásának”, amelyvalójában minden véges mennyiségben ren-delkezésre álló alapanyag felhasználásárahasonló időfejlődést jósol [3]. A szimmet-rikus, nagyjából haranggörbe alakú Hubert-csúcs maximumhelye a „peak oil” pont,egyes földrajzi területekre illetve anyagfaj-tákra csak mérésekkel illeszthető paramé-terekkel. Mindenesetre pár évtizednyi adat-sor elég volt ahhoz, hogy a nem is túl bo-nyolult teória viszonylag pontos jóslatot ad-jon az USA kőolaj kitermelésének 1971után valóban bekövetkezett visszaesésére. Akülönböző földrajzi területek „Hubert-csú-csai” időben eltolva jelentkeznek, pl. azÉszaki-tenger olajmezőin az USA-hoz ké-

pest évtizedekkel később kezdődött és tető-zött a kitermelés.

Bizonyos frissen megjelent tanulmányokszerint a globális kitermelés is elérkezett mára „peak oil” ponthoz. Egy 2012 elején pub-likált cikk [4] legfontosabb eredményeit mu-tatja be az 1. ábra. A felső panel idősoraiszerint a globálisan kitermelt mennyiség2005-től lényegében elért egy kb. napi 75millió hordós felső küszöbértéket, bár a 2012-es adatok ismételt emelkedésre utalnak (na-pi 75,6 millió hordó [5]), köszönhetően ameglódult palaolaj kiaknázásnak. Ugyan-ezen időszakban az árak trendje töretlenülemelkedő maradt, hatalmas kilengések mel-lett (1. ábra, felül, piros görbe). Ennél is be-szédesebb az 1. ábra alsó paneljén ábrázoltösszefüggés, amely a kitermelt mennyiségés az azonnali piaci árak között fennálló kor-relációkat ábrázolja kétszer hétéves idő-szakban. A közgazdaságtan nyelvezetét hasz-nálva az első periódus (1998–2004) „ár-ru-galmasnak” tekinthető, melyben a növek-vő igényeket minden további nélkül képesvolt kielégíteni a növekvő kitermelés, vi-

JÁNOSI IMRE

Energia és társadalom Drasztikus fázisátalakulás küszöbén állunk?

N

Délelőtti csúcsforgalom egy távol-keleti nagyvárosban (Forrás: http://blogs.r.ftdata.co.uk/photo-diary/files/2013/07/RUSH-HOUR.jpg)

83A TERMÉSZET VILÁGA 2013/II. KÜLÖNSZÁMA

szonylag enyhe általános áremelkedés mel-lett. A szerzők szerint 2005-ben bekövetke-zett „átcsapás” után egy „ár-rugalmatlan”periódusba kerültünk, mikor is a tovább nö-vekvő igényeket nem képes már kielégíte-ni semmilyen létező tartalékkapacitás sem,erre a piaci árak kiszámíthatatlan ingado-zásokkal reagáltak.

Az itt felvázolt képet persze árnyalhatjaa már említett palaolaj növekvő mértékű ki-aknázása. Érdekes lehet talán, hogy ezt afajta, magas szerves anyag tartalmú üledé-kes kőzetekből különböző eljárásokkal ki-nyerhető nyersolajfajtát Svájcban és Ausztriá-ban már a XIV. századtól használják [6]. Azipari méretű előállítás a hagyományos ku-takból történő kitermeléshez képest ez idá-ig gazdaságtalanul drága volt, a jelenlegi ár-szinten azonban láthatóan már sok társa-ságnak igencsak megéri.

Az üzemanyagválság képzete

Kétségtelen tény, hogy emelkedő üzema-nyagárak esetén a fogyasztás általában csök-kenő tendenciákat mutat. A 2. ábrán lát-

ható, hogy pl. hazánkban, a 2007-es csúcs-évhez képest majdnem 30 százalékkal csök-kent a benzin éves fogyasztása az idei évelejére. A kissé trükkös grafikon jelzi, hogyebben fontos szerepet játszik a benzinku-

taknál fizetendő ár (a vizuális trükk a jobboldali fordított skála megfelelő tartományá-nak kiválasztása). Ám biztosan kijelent-hetjük, hogy az ár mellett sok más tényezőis közrejátszik, melyek közül kiemelkedő ajövedelmi helyzet: ki foglalkozna az árral,ha otthon vasvillával kellene szellőztetni apapírpénzt, hogy be ne penészedjen! Az au-tózás járulékos költségei sem játszanak el-hanyagolható szerepet, ha a biztosítási dí-jak vagy javítási költségek emelkednek, afogyasztás még változatlan benzinárak mel-lett is csökken. A dízelolaj esetén enyhébb,de hasonló a trend, bár ott nem az ár a leg-fontosabb tényező, hanem a gazdaság álta-lános állapota (ha nincs mit fuvarozni, a te-herautók nem közlekednek).

Tulajdonképpen igaz a kijelentés, melyszerint a benzin ára még soha nem volt ilyenmagas, érdemes azért megnézni a 3. ábrapiros görbéjét, amely az USA átlagos reál-árának időbeli alakulását mutatja be (ez a2013. februári dollár árfolyamon alapulóinfláció korrekcióval készült). A mai reál-árszint a közelmúltban is legalább kétszerelőfordult már, 1979-ben és 2008-ban. Azelőbbit az iráni forradalomnak majd az eztkövető iráni-iraki háborúnak, az utóbbit a2004-től fellépő folyamatos piaci zavarok-nak és polgárháborús illetve nemzetközikonfliktusoknak tulajdonítják. Figyelemreméltó, hogy különösen a 2008. július elejicsúcsot követően milyen gyorsan vissza-zuhant az ár, de az elemzések szerint az1979-es tetőzés is inkább pániknak, mint-sem valós ellátási gondoknak volt köszön-hető (a kiesett iráni és iraki mennyiségetgyorsan pótolta Szaúd-Arábia és a többiOPEC ország). Az is tény, hogy a közhan-gulat is erősen hasonló volt a maihoz, azUSA gazdaságának teljes összeomlásárólszóló víziók napi gyakorisággal tűntek fel akülönböző sajtótermékek vezető híreiközött.

Az első komolyabb olajválság valójá-

1. ábra. Fenn: Globálisan kitermelt kőolaj mennyiség (bal oldali tengely, zöldes görbe), illetve

a Brent típusú olaj hordónkénti ára (jobb oldali skála, piros görbe) az idő függvényében. Lenn:

Korreláció a kitermelt mennyiség és az azonnali (spot) piaci ár között két, egymást követő hét-

éves időszakra. (Forrás: [4])

2. ábra. A hazai benzinfogyasztás (piros görbe, millió liter, 12 havi gördülő) és a benzin negyed-

éves átlagos kiskereskedelmi ára (narancssárga, Ft/liter, jobb oldali fordított skála). (Forrás:MÁSZ, http://www.portofolio.hu)

Telje

s te

rmel

és (m

illió

hor

dó/n

ap)

Átla

gos

spot

-ár (

USD$

/hor

dó)

Nyersolaj termelés (millió hordó/nap)

Brent olaj ár (US$/hordó)

Látszólagos plafon:75 millió hordó/nap)

78

76

74

72

70

68

66

64

140

120

100

80

60

40

20

0

140

120

100

80

60

40

20

01998 1999

1998–20042005–2011

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

RUGALMAStartomány

RUGALMATLANtartomány

Átcsapásipont

3Q

06

4Q

06

1Q

072

Q07

3Q

074

Q07

1Q

08

2Q

08

3Q

08

4Q

08

1Q

09

2Q

09

3Q

09

4Q

09

1Q

102

Q10

3Q

104

Q10

1Q

112

Q11

3Q

114

Q11

1Q

122

Q12

3Q

124

Q12

1Q

13

230

255

280

305

330

355

380

405

430

455

1700

1650

1600

1550

1500

1450

1400

1350

1300

1250

1200

1150

KÁOSZ, KÖRNYEZET, KOMPLEXITÁS84

ban már 1973-ban lezajlott, annak ellenére,hogy sem a nominális, sem a reál árak nemtűnnek túl magasnak. (A 3. ábra éves át-lagértékeket illusztrál, ami a rövid idejű,nagy amplitúdójú csúcsokat erősen kisimít-ja, pl. a válság elején az árak megnégysze-reződtek.) Az olajexportáló országok szer-vezete, az OPEC, 1973 októberében szállí-tási embargót hirdetett az Izraelt az ún. Jómkippúri háború során támogató országokirányába. Piaci értelemben az embargó való-jában soha nem valósult meg, de messze-menő, máig ható politikai és gazdasági kö-vetkezményekkel járt. NATO tagországoksora és Japán például mindenféle háttéral-kukkal próbálta meg a szállítások valódi le-állításának megakadályozását, eközbenszárnyaló infláció, tőzsdei válságok és mér-hető gazdasági visszaesés indult el számosországban (a Bretton Woods-i pénzrendszerekkorra már szétesett). A közgazdászok egé-szen új jelenségekkel találkoztak, pl. ekkorjelentkezett először a „stagfláció”, azaz a ma-gas munkanélküliség és csökkenő termelésegyütt a magas inflációval. Ma már vicces-nek tűnő események, mint pl. a Japánbanés az USA-ban lezajlott vécépapír pánik(teljesen alaptalanul elterjedt, hogy olajellá-tási problémák miatt leáll a gyártás) mel-lett többek között a nyári óraátállítást isennek a pánik-időszaknak köszönhetjük.

Hosszabb távon is figyelemreméltó vál-tozások indultak: a fűtési rendszereket ek-kortól állították át tömegesen földgázra, meg-jelentek és sikeressé váltak az alacsony fo-gyasztású kisautók, elindult az alternatívenergiaforrások keresése (kezdetben a nuk-leáris technológia dominált, később a va-lódi megújuló források is kezdtek fejlőd-ni), óriási beruházások történtek a kevésséolajfüggő, pl. elektronikai iparban stb.

Mi zajlik napjainkban? Mint látható, akorábbi üzemanyag „válságok” sora való-di alapanyaghiány nélkül következett be,gyakran túlreagálva csekély mértékű ese-ményeket. (Ez év elején néhány híradás olaj-finomítók bezárásáról elég volt egy 14%-os áremelkedés kiváltásához az USA-ban.)

tetőzést 2030 körül várják). Eközben a fej-lődő országokból induló migráció nélkül afejlett országok népessége csökkenne. Mind-emellett a globális népesség növekedési rá-tájának adatai (4. ábra) azt mutatják, hogyvalami történt a hatvanas évek elején.

Az 1963-as évben tetőzött 2,2%/év nö-vekedési sebesség 2012-re megfeleződött(1,1%/év) némi ingadozással ugyan, de fo-lyamatosan csökkenő értékekkel az utóbbi50 évben (4. ábra). Mi történhetett 1963-ban? Az egyik közkeletű vélekedés szerintaz egy családban születő gyermekek számá-nak csökkenése az oktatás és a modern fo-gamzásgátlási eljárások elterjedésének azeredménye. Statisztikai adatok bizonyítják,hogy az egyetemi végzettséggel rendelke-ző nők első gyermekvállalása egyre idősebbkorra tolódik ki, illetve a főállású anyaságegyre jobban visszaszorul a világ sok or-szágában. A probléma komplexitása abbanrejlik, hogy egy ifjú pár gyermekvállalásikedve mindig lokális körülmények mérle-gelésén alapul (lakás, munkahelyi kilátá-sok, anyagi biztonság, stb.), nehezen elkép-zelhető, hogy tömegeket befolyásolna a glo-bális népességi, gazdasági és környezeti ada-tok ismerete (klímaváltozás, élelmiszerel-látás, vagy energiaforrások). Kivételkéntmeg lehet említeni a kínai „egyke” progra-mot (1979-től a városban élő pároknak csakegy gyermek szülését engedélyezik, meg-akadályozva ezzel állításuk szerint 650millió szülést 2011-ig), de ez inkább egye-di kilengésnek tekinthető, mint általánosgyakorlatnak. Hasonló okok miatt még alegbonyolultabb előrejelzési módszereksem adnak megbízhatóbb becslést, mint azegyszerű interpolációs eljárások (4. ábra),senki nem láthatja előre a jövőt.

Az viszont tény, hogy a várakozások sze-rint hamarosan tízmilliárdos globális né-

Jánosi Imre:

Az teljesen valószínűtlen, hogy az olaj egyiknapról a másikra elfogyna, a Hubert-elmé-let is egy sima, fokozatos csökkenést felté-telez. Az viszont tény, hogy a hetvenes évek-kel összehasonlítva egy újabb globális ki-hívással nézünk szembe: a Föld népességetöretlenül növekszik.

Egy kis demográfia

1974 volt az az év, mikor a globális népes-ség átlépte a 4 milliárdos értéket, 2011 vé-gén pedig elérte a 7 milliárdot. Az ENSZ leg-frissebb prognózisai szerint 2025-re 8,1 mil-liárd fő lehet a Föld népessége, 2050-re 9,6milliárd, 2100-ra pedig 10,9 milliárd [7]. Alegnagyobb növekedés Afrikában vár-ható,2,4 milliárddal lesznek többen 2050-re. Avilág második legnépesebb országának, Indi-ának a lakossága 1,6 milliárdra nőhet a je-lenlegi 1,3 milliárdról, átvéve ezzel a világlegnépesebb országa címet Kínától (ahol a

3. ábra. A benzin nominális és 2013. februári $ árfolyamon számított reál-ára, $/gallon

(1 gallon = 3,785 liter) egységekben. (Forrás: Timothy McMahon, InflationData.com)

4. ábra. A Föld népesség növekedési sebessége az idő függvényében.

A folytonos vonalak különböző „előrejelzéseket” jelölnek

19

18

192

019

22

192

419

26

192

819

30

193

219

34

193

619

38

194

019

42

194

419

46

194

819

50

195

219

54

195

619

58

196

019

62

196

419

66

196

819

70

197

219

7419

76

197

819

80

198

219

84

198

619

88

199

019

92

199

419

96

199

82

00

02

00

22

00

42

00

62

00

82

010

201

2

$4,00

$3,50

$3,00

$2,50

$2,00

$1,50

$1,00

$0,50

$0,00

1918 átlag $3,84

Inflációvalkorrigált

benzin reál-ár

1981 átlag $3,45

Nominális ár1981

$1,35/Gal

Nominális ár2011 május$3,84/Gal

Nominális benzin ár

Éves átlag-ár

2012$3,55/Gal

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070

2

1,5

1

0,5

0

Glo

bál

is n

épes

ség

nö

veke

dés

i seb

essé

g [

%/é

v]

U.S. Bureau of Census adatokU.S. Bureau of Census becslésEgyenes illesztésParabola illesztésHarmadfokú polinom illesztés

85A TERMÉSZET VILÁGA 2013/II. KÜLÖNSZÁMA

Energia és társadalom

pesség számára az „amerikai álom” élet-színvonal elérése teljesen lehetetlen a je-lenlegi erőforrások végessége miatt. Az ener-giaforrások felhasználása mindig gyorsab-ban nő, mint a népesség, mert a növekedés-sel együtt járó általános életszínvonal emel-kedése egyre több fogyasztást jelent, amifolyamatosan növekvő mértékben terheli arendelkezésre álló forrásokat. A termelés,szállítás, elektromos hálózat, fűtés-hűtés, na-gyobb lakás, autó, háztartási berendezé-sek, stb., energia ellátása napi szintű kihívás,amivel egyre nehezebben tartanak lépést arendelkezésre álló elosztó rendszerek. Azis világossá vált, hogy a jelenleg ismert ésalkalmazott alternatív (megújuló) energia-források nem képesek kiváltani a fosszilistüzelőanyagokat az energiasűrűség rendkí-vül alacsony értéke és a kiszámíthatatlanhozzáférés miatt [8], legalábbis amíg nemsikerül megtalálni az olcsó, ipari méretűenergiatárolás technológiáját.

Mi várható?

Innentől kezdve ezen írás záró része nyu-godtan sorolható a tudományos-fantaszti-kus irodalomba, hiszen az egyetlen tanulságaz emberiség történelméből az, hogy soha,senki nem tudta megmondani a jövőben vár-ható történések fő vonalait sem. (Ne tévesz-szen meg minket az elismert jövőlátó tu-dósok dokumentált teljesítménye, mert ezinkább a lottóhúzás eredményéhez hason-lítható. Jó példa erre a tőzsdeguruk tevé-kenysége, akik a puszta szerencse alapjánlettek váteszek: az árfolyamok változásá-nak minden lehetséges kimenetére szület-nek tömeges „előrejelzések”, akinek bejön,megdicsőül, a milliónyi vesztesről szó semesik.) Ettől függetlenül még eljátszhatunka gondolattal, hogy mi történhet, ha a je-lenlegi tendenciák tovább folytatódnak, pl.az energiaellátás terén.

Az emberi társadalomhoz hasonló komp-lex rendszerek sajátossága, hogy a belső vi-szonyok, kölcsönhatások apró lépésekkeltörténő fokozatos változása is vezethetdrasztikus, fázisátalakuláshoz hasonló ösz-szeomlásokhoz (lásd: Kondor Imre írásátebben a számban). Gondoljunk csak a Bra-zíliában történt júniusi eseményekre: a tö-megközlekedés árainak pár százalékos eme-lése milliós tüntetésekhez, utcai lázongá-sokhoz vezetett. Természetesen a háttérbensokkal több történés vezetett az ingerkü-szöb átlépéséhez, ám tény, hogy a döntés-hozók nem sejtették, hogy ez a látszólag ki-csiny lépés mekkora zavargásokat okoz. Atöbbször említett Hubert-görbe szerintiellátási időfejlődés hasonló fejleményekhezvezethet. A tovább emelkedő üzemanyag-árak még jobban széthúzhatják a jövedel-mi különbségeket, a vesztes oldalon azokállnak majd, akik kénytelenek lesznek el-szenvedni az alapvető ellátási javak árába

épített magas szállítási költségeket, és azelszálló közüzemi és közlekedési számlá-kat. Végletes esetben az is elképzelhető,hogy a tömeges energiaellátás forrása a meg-újuló technológiákra szorítkozik majd, azazha fúj a szél, vagy süt a nap, akkor vanelektromos áram a konnektorokban, szél-csendes éjszakákon meg nincs.

Az idősebb generáció jól emlékszik mégarra a pár évtizeddel korábbi helyzetre, mi-kor sem a háztartási fagyasztók, sem a fa-gyasztott élelmiszerek nem voltak ennyireelterjedtek. A borsó érésekor borsót ettünkborsóval, a kelkáposzta szezonban egymástváltotta az asztalon a főzelék és a rakott kel,ha meg bedurrant a paradicsom, akkor csakpiros színű ételek kerültek tálalásra (mond-juk ezt a befőzés el tudta kissé húzni).

Az energia-hozzáférés azonban teljesenmás módon alakult az iparilag fejlett or-szágokban. A fogyasztást a pillanatnyi igényszabja meg, az elektromos áramellátás job-bára zavartalan, akkor tankolunk, amikorcsak óhajtunk (és ki tudjuk fizetni). Csak egyhosszabb áramszünet vagy üzemanyaghi-ány döbbent rá minket, mennyire ki va-gyunk szolgáltatva e forrásoknak. A leol-vadó hűtőgép, az Internet hiánya, pisláko-ló gyertyafény, vagy kényszerű gyalogolástöbbségünket meglehetősen felidegesíti (amosógép kiesése nem zavaró annyira, mertegy-két óra áramszünet után úgysincs ve-zetékes víz). Ritkán jut eszünkbe, hogy en-nél nagyságrendekkel komolyabb gondokjelentkezhetnek, ha egy kórház, termelő-üzem, vagy az áruszállítás marad tartósanenergia nélkül. Nemigen tudjuk elképzel-ni, miféle társadalmi átalakulással járna, haaz energiafogyasztást nem a pillanatnyiigény, hanem a pillanatnyi hozzáférhetőségszabná meg. Jelenleg a szabályozás a ház-tartásokat kezeli kiemelt figyelemmel, azazpl. gázhiány esetén először a nagy ipari fo-gyasztók szenvednek el korlátozásokat, éscsak a legvégső esetben jönne a lakosságiellátás kikapcsolása. Nyilvánvaló módon eza prioritási sorrend kényszerűen megfor-dulna, ha az ellátási zavarok tartósan fenn-állnának. Még egy fűtetlen és sötét lakás-ban is ennünk kell, szükségünk lehet gyógy-szerre, ruhára, valahogy el kell jutnunk aziskolába, munkahelyre, orvoshoz. A mo-dern társadalmakban még a mainál is job-ban felértékelődne a távolsági kommuni-káció szerepe, azaz pl. a mobiltelefon-há-lózat központi energiaellátása lenne a leg-utolsó, amiben korlátozásokat lehetne be-vezetni. Ugyanígy az időjárás-előrejelzésmég fontosabb szerepet kapna, ehhez a je-lenlegi észlelő hálózat óriási fejlesztésérelenne szükség (a szél pontos előrejelzése azegyik legnehezebb feladat a meteorológu-soknak). Azt is nehezen tudnánk elviselni,ha egy szeles hétvégét munkával kellenetölteni, csak mert éppen akkor van áram,utána meg egy hétig kényszerből (fizetés nél-küli) szabadságot rendelnének el. Az isko-

laév közepe a nyári hónapokra esne, a hosz-szú (sötét) téli szünet viszont hó hiányábanminden bizonnyal kissé unalmas lenne. So-kan észrevennék a pultokról eltűnő banánés narancs hiányát, vagy azt, hogy a bolt-ban csak egyféle sör kapható (ha a sörgyárlovas kocsival elérhető távolságban van).

Szerencsére a felvillantott pesszimistaforgatókönyv nem látszik rövidtávon reális-nak. Ám a modern parlamenti demokráciaegyik nemkívánatos következménye, hogya kormányok túlnyomó többségének tevé-kenysége egy választási ciklusra (általá-ban 4 évre) koncentrál, nagyon kevés he-lyen valósulnak meg hosszú távú fejleszté-sek. Ez az oka annak is, hogy egy pár év-vel ezelőtt, ugyanebben a témában megje-lent írásom [8] nemigen tűnik még elavult-nak. Időközben néhány apróbb változás tör-tént azért, a legfontosabbakat röviden meg-említeném. Először is az eltelt hat évben aglobális népesség legalább fél milliárd fő-vel gyarapodott, akiknek a fele már sóvá-rogva nézegeti a babakocsi mellett elszá-guldó csillogó autókat-motorokat. Az üzem-anyagárak tisztán jelzik az ellátási gondo-kat, komoly és tartós jövőbeli áresésről nem-igen érdemes álmodozni (a manapság so-kak által panaceának tekintett palaolaj éspalagáz nem termelhető ki ennél lényege-sen alacsonyabb árak mellett). Töretlenül nőa szél- és napenergia-kapacitások telepítettnagysága, de globális szinten ez még min-dig nem számít jelentősnek a maga 3% kö-rüli részarányával. Ezzel szemben kormá-nyok sora szakította félbe a korábban el-kezdett bioüzemanyag támogatási progra-mokat, felismerve a csekély hozadékot éskomoly élelmiszer ellátási kockázatokat. Anagy nemzetközi fúziós és új generációsnukleáris technológiai projektek egyre csakkésnek, csökkenő anyagi és erkölcsi támo-gatás mellett akadozva haladgatnak. Már-pedig a körvonalazódó energiaproblémákmegoldása talán évtizedes futamidőt semenged, különösen a régiónkban jelenleg el-húzódó gazdasági-társadalmi válság, tetéz-ve egy energiakrízissel könnyen vezethetrobbanáshoz. Jobb lenne időben felkészül-ni, hazafelé menet veszek is egy új gumit abringára – meg néhány gyertyát. �

(Ezen munka az OTKA NK100296 sz. pályázatánaktámogatásával készült.)

IRODALOM[1] Burns, L. D. (2013) Sustainable mobility: A vision

of our transport future. Nature, 497, 181–182.[2] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/en/[3] Markó, L. (2010) Meddig tartanak ki a Föld kőolaj-

készletei? Természet Világa, 141, 194–198; 141, 247–250.

[4] Murray, J., King, D. (2012) Climate policy: Oil’stipping point has passed. Nature, 481, 433–435.

[5] http://www.eia.gov/cfapps/ipdbproject/iedindex3.cfm

[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Palaolaj[7] World Population Prospect: The 2012 Revision.

(2013) New York: United Nations. http://esa.un.org/wpp/

[8] Jánosi, I. (2007) Krízis vagy hisztéria? Emberiség ésenergia. Természet Világa, 138, 150–153.