Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók,avagy az ökológiai lábnyom

Kiadta a „Szent jobb“ keresztyén magyar nemzeti mozgalom, Szent András havában.

TartalomEnni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók ......................................................................... 3.

Növényvédõszerek és más mérgek ......................................................................................................... 7.

Az aszpartam-titok ........................................................................................................................................................................ 11.

Lassan elfogy a cukor ........................................................................................................................................................... 12.

Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve ............................................................ 14.

Margarin - a terminátor ............................................................................................................................................... 15.

Mikrohullám, avagy a tisztított víz ............................................................................................. 20.

Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak? ................................................................ 21.

Lejárt szavatosságú EU-s húsok a magyar multiknál! ........... 22.

Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés? ............................ 22.

Fogalmak tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve ..................... 24.

A génkezelt növények fontos bevételiforrást jelentenek a fejlett országoknak.

Amikor az ember eldönti, mit szeretne vásárolni, majd elindul, hogyazt beszerezze, általában nem foglalkozik azzal, hogy valójában mikerül az asztalra. Azok a kevesek, akiknek nem mindegy, mivelmérgezik magukat, sem foglalkoznak azzal, honnan, milyen útonkerül a boltok polcaira az adott élelmiszer. Alapvetõen persze nemlehet tudni, hogy a polcokon roskadozó gyümölcsök, zöldségek,génkezeltek-e, a húsok, „tulajdonosait“ mivel etették, a kenyeret,zsemlét mibõl sütötték, milyen tartósítószerek vannak konzervekben.

Elsõ, bevezetõ számunkkal erre kívánunk rávilágítani.

2

Magától értetõdõnek veszik az emberek, hogyha elmennek a szupermarketbe vagy a piacra,lesz élelmiszer a pultokon, megfizethetõ áron.Ilyenkor a fogyasztók nem gondolkodnak el azon,hogy honnan jön az élelmiszer, hogyan termelik,hogyan osztják szét, na és persze kik.

Válság idején felmerül a kérdés, vajon mi kellhozzá, hogy legyen élelmiszer, amit a vásárlóko-sárba tesznek? Elsõsorban pénz – gondolja a„szõke nõ”. A legfontosabb azonban a jó minõsé-gû termõföld, melyen valós mezõgazdasági ter-melés folyik, valamint az erre épülõ kiszolgáló-egység (élelmiszeripar, mezõgazdasági gépgyár-tás, stb.) és kiszámítható kereskedelmi tevékeny-ség, továbbá ami a legfontosabb a fizetõképes fo-gyasztó. Ebben a gazdasági láncrendszerben alegnagyobb hasznot a kereskedelem produkálja,a termelés napjainkban, már csak támogatássalkifizetõdõ. Akik nem jutnak állami támogatás-hoz, azok abbahagyják az élelmiszertermelést éskiszolgálásának tevékenységét. (Ki dolgozik egyolyan államban, ahol mindenki kereskedni akar,ahol a kereskedelem a zsidók privilégiumává vá-lik?) Miután megszûnik a termelõknek folyósí-tott anyagi támogatás, a választék szûkül, a ke-nyér ára napról-napra emelkedik, nõ az elégedet-lenség. Tiltakozásképpen demonstrálnak, majdzajos, dühöngõ csoportok járják az utcákat, betö-rik az üzletek ablakait, megtámadják a bankokat.Országos méretûvé lesznek a zavargások, szük-ségállapotot rendelnek el, majd a lázongókatrendõri és más fegyveres erõkkel leverik. Bár ezaz állapot egyenlõre csak helyi jelleg szintjénmutatkozik, de mindig a legszegényebbek azok,akik ezt a válságot megszenvedik.

Néhány élelmiszer-válsághelyzet a közelmúltból:• Magyarország, taxisblokád: Az Antall-kor-

mány 1990 októberében radikális benzin-áreme-lést hajtott végre. Válaszként a taxisok és fuvaro-zók az egész ország területén elállták az utakat,sok helyütt megbénítva a közlekedést. A városokélelmiszerellátása akadozott, sok helyen nemvolt kenyér.

• Anglia 2000, szeptember: A termelõk a ma-gas üzemanyagárak elleni tiltakozásul blokád alá

veszik az olajfinomítókat. A benzinkutak napokalatt kiürültek, nem volt elég üzemanyag, meg-szûnt az élelmiszer utánpótlás.

• Szlovákia, 2004, február, roma éhségláza-dás: A kormány csökkentette a segélyeket, ésfebruárban mindenkinek kevesebb pénz jutott.A falvakból arról érkeztek hírek, hogy a romákbementek a boltokba, és fizetés nélkül magukkalvitték az élelmiszert. A szlovákiai rendõrség akülönleges szolgálatot és a készenléti alakulato-kat küldte a kelet-szlovákiai Tõketerebes (Tre-bisov) romák lakta városrészéhez a fosztogatókleverésére.

• Globális élelmiszerválságról 2007 végétõlkezdtek széles körben beszélni. A fenyegetõválság globális jellegét mutatja, hogy az ENSZ 82országot figyelmeztetett – kiemelve Kínát –,hogy fokozottan tartalékolják élelmiszerkészlete-iket. 1980 óta a világ gabonakészletei a legalacso-nyabb szintre csökkentek. Három hónapra elég-séges csupán a világ gabonakészlete.(? ez után te-gyük egy kérdõjelet) Az élelmiszerek ára a tetõzõolajár miatt átlagosan kétszeresére emelkedett.Az árak emelkedésében közrejátszik az amerikaijelzáloghitel-válság globális hatása is. A világ 30országában, fõleg Afrikában törtek ki összetûzé-sek az élelem hiánya miatt. Haiti kormánya bele-bukott a rizslázadásba. A Fülöp-szigeteken ahadseregre bízták az élelem elosztását a szegé-nyek számára. A 2008. április 14-ei NewWeekStorm Warning címû cikke több teljes oldalonfoglalkozik a problémával.

(Forrás: Wikipédia)Törölték a bejegyzést a cikk áthúzása után.

A vidéken élõk városokba költözése a végsõkigki fogja meríteni termelõi és szolgáltatói hálóza-tot. Hazai példa a városokba településre: 1968-asföldtörvény értelmében a termõföld nem voltörökölhetõ egészen az 1990-es módszerváltásig –falvakba tömörítés. A rendszerváltás után a vi-dék ellehetetlenítése folyik mindmáig, bizonyta-lan a megélhetés a szolgáltatások – iskola, posta,orvosi rendelõ, közlekedés – elvonása végett.Eredménye az elöregedõ, majd kihaló, elnéptele-nedõ kistelepülések. Az egész folyamat a magyar

Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...

3Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...

4Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...

parasztság elszakítása a földtõl az önellátás fel-számolása és fogyasztóvá történõ leépítése – ur-banizáció, kiszolgáltatottság.

A népességnövekedés felmérésével foglalkozóamerikai Population Reference Bureau (PRB)legújabb jelentése, ijesztõ adatokkat közöl. Mosta földlakók csaknem fele (48 százalék) él napi 2dollárnál – körülbelül 380 forintnál – keveseb-bõl, ám a világban egyre többen leszünk: a leg-újabb számítások szerint 2011 második felébenérhetjük el a 7 milliárdos határt. A 15 és 24 évközti fiatalok 90 százaléka fejlõdõ országokbanfog élni. Velük vajon mi lesz? – teszi fel a kérdésta PRB. Adottak lesznek-e a feltételek ahhoz,hogy megkapják a megfelelõ élelmiszer-ellátást,oktatást, egészségügyi ellátást és munkahelyeket,és így országuk felemelkedésén dolgozzanak? Ajólét megteremtéséhez biztosítani kell a jólét fel-tételeit – ördögi kör.

A városok növekedésével, az azt környezõ me-zõgazdasági területek fokozatosan új lakótele-peknek, ipari létesítményeknek (Lásd pl. Kecs-kemét, Mercedes-autógyár, mely egy meloralizált(öntözhetõ) mezõgazdasági területre épül) utak-nak adják át a helyüket. Emiatt a szántóföldekgazdát cserélve egyre távolabb kerülnek a váro-soktól, amelyeket ellátnak élelmiszerrel. Sokszora városoknak közelében, alig vagy egyáltalánnem termelnek haszonnövényeket, illetve nemtartanak haszonállatokat, különbözõ rendeletek-kel még tiltják is. Ezért a hús és más nõvényiélelmiszer más távoli vidékekrõl érkezik avárosokba. (Pl.: csirke-panír alapanyag, Argentí-na) Egyes városok élelmiszerszükséglete annyiramegnõtt, hogy túlszárnyalja a tágabb értelembevett termelõi kapacitását. Minél messzebbrõl ér-kezik annál drágább, annál nagyobb a kereske-dõk haszna, de a szállítás során több élelem ismegy tönkre és ezt szintén a fogyasztóval fizette-tik meg. Minél nagyobb egy város annál nagyobbaz ökológiai lábnyoma. Több és több jármûszükséges a szállításhoz, ehhez még több üzem-anyagra van szükség, mely még jobban szennye-zi a környezetet. Ha nincs elég üzemanyag márisborul egy nagyváros élelmiszer ellátása, mert aszupermarketekbe csak a napi szükségleteketszállítják. Az élelmiszerszállítás elengedhetetlenmellékterméke a csomagolás, mely sok helyenmérhetetlen hulladék, szemét keletkezés jelenti.

Párizs, London, New York, Rio de Janeiró na-pi élelmiszer szükséglete egy FAO kiadvány sze-rint 6-8 ezer tonnára tehetõ. Ekkora városok élel-miszerellátása nem könnyû feladat. Ki képes er-re? A mamutvállatok! A saját kiépített multina-cionális kereskedelmi és termelõi, termeltetõihálózatukkal. Nézzünk egy párat!

Monsanto – A Monsanto a mezõgazdasági ter-mékek és technológiai megoldások egyik legna-gyobb szállítója a világon. A vállalat egyedülállóinnovációkat ért el a növényi biotechnológiában,a genomikában és a nemesítésben, amelynekeredményeképpen nõtt a termelékenység ésemellett csökkent a gazdálkodás költsége. AMonsanto állít elõ olyan piacvezetõ márkákat,mint többek között a DEKALB® és az Asgrow.A Monsanto a ROUNDUP® gyártója, amely avilág legkeresettebb gyomirtó szerének számít. AHolden's/Corn States üzletág segítségével aMonsanto vetõmagcégek százainak biztosítja anemesítési alapanyagot és a biotechnológiai fej-lesztéseket a saját termékeikben történõ haszno-sításra – olvasható saját honlapjukon www.mon-santo.com. Azonban érdemes tudni róluk, hogy akezdetekben vegyi termékek volt a profilja, maazonban az élelmiszerek legnagyobb génmanip-ulátora a cég.

Tesco – Ide csak annyit, hogy Angliától Kíná-ig ami belefér.

Aldi – Egy diszkontáruház-lánc, melynek szék-helye Németországban van. Világszinten azegyik legnagyobb üzlethálózat. A TULAJDO-NOSOK bevétele 1,5 milliárd euró évente. AldiNord üzemelteti a boltokat Dániában, Francia-országban, a Benelux államokban, az Ibériai-fél-szigeten és Lengyelországban, míg az Aldi Südterületéhez tartozik Írországban, az Egyesült Ki-rályságban, Ausztráliában, az Amerikai EgyesültÁllamokban, Magyarországon valamint Hofernéven Ausztriában és Szlovéniában.

(Forrás:Wikipédia)• 80 órás munkahét, 4000 forintnak megfelelõ

havi bér, továbbá rendszeres megaláztatások ésszexuális zaklatás jellemzik a nagy multi-áruház-láncok beszállítóinál uralkodó munkakörülmé-nyeket a Clean Clothes Campaign legújabb jelen-tése szerint. A 2008-ban elvégzett felmérés azAldi, a Lidl, a Tesco, valamint a Walmart és aCarrefour beszállítóinál készített beszámoló köz-

5Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...

ponti témája a hipermarketek beszállítóinál jel-lemzõ munkaidõ és bérszínvonal vizsgálata volt.Benjamin Franklin: „Az áru értéke arányos a be-fektetett emberi munka értékével” – A vizsgáltesetben vagy az emberi munkának nincs értékevagy amit készíttettnek szemét.

• Idehaza miniszteri bejelentésbõl kész tény-ként értesült a Parlament Mezõgazdasági Bizott-sága arról, hogy a tápiószelei Agrobotanikai Inté-zetet az FVM-tõl a GM-növények terjesztésébenérdekelt nemzetközi Monsanto céggel szerzõdés-ben álló MTA Martonvásári Mezõgazdasági Ku-tatóintézethez csatolják. Az Élõlánc Magyaror-szágért tiltakozott a tápiószelei gyûjtemény létre-hozásában és fenntartásában elévülhetetlen érde-meket szerzett, nemzetközi hírû szakemberek ésmunkatársak ellehetetlenítése, a biztonságos jö-võ szempontjából felbecsülhetetlen értékû, anemzet örökségét képezõ genetikai kincsek el-herdálása ellen.

• Bunkerekben kívánják megõrizni a haszon-növények biológiai sokféleségét. (Világgazda-ság ONLINE) Ma – 2008. 02. 26. – hivatalosanis átadják a norvég Spitzbergákon azokat a bun-kereket, amelyek a világ minden tájáról fogadjákmajd a haszonnövények magvait. A biológiaisokféleség megõrzésére szánt létesítmény felava-tásán az Európai Bizottság elnöke, José ManuelBarroso és Jens Stoltenberg norvég miniszterel-nök vágja át a szalagot. Az Északi-sarktól mint-egy 1100 kilométerre lévõ sziklás szigeten olyanmagasságban alakították ki a bunkereket, hogyazokat a légkör felmelegedése esetén se borítsa ela tenger. Az adott helyen természetes körülmé-nyek között mínusz 18 fokos hõmérsékleten tud-ják tárolni az ott elhelyezni kívánt mezõgazdasá-gi hasznosításra alkalmas 4,5 millió vetõ-magféleséget, és azok különösebb beavatkozásnélkül is eltarthatók akár tízezer éven keresztül.– Meg nem erõsített információ szerint a legna-gyobb beruházó itt is a MONSANTO.

Napjainkra maroknyi vállalatcsoport kezébenösszpontosult az élelmiszerellátás, elosztás. A vi-lág tömegélelmiszerei ma már nem zöldlegelõsvidékekrõl kerülnek az asztalra, hanem ipari üze-mekbõl, amelyek a profittermelést az emberekegészsége alá helyezik. Állatgyárakban (elgettósí-tott állattartó telepeken) készítenek felpumpáltcsirkéket, marhákat, disznókat, génkezelt élelmi-

szernövényeket, gombaölõ szerekkel agyontartó-sítva. Februárban hogy lehet egy alma olyan friss,minta elõzõ nap vették volna le a fáról? – elgon-dolkodtató éppúgy, mint az áprilisi dinnye, vagya friss fagyasztott hús a szupermarket polcain.

De napjainkban hol is tudnának tartani ekkoramennyiségû állatseregletet, mikor nincs hely. Avárosok, az ipartelepek terjeszkedésének köszön-hetõen, nincs elegendõ jó minõségû földterületaz emberek ellátásához szükséges élelmiszermegtermeléshez sem, nem hogy az állatoknakszükséges takarmány megtermeléséhez. Az élel-miszer-elosztásban jártas szabadkõmûves embe-rek (tudó-zsidók) még azt is ki merik jelenteni,hogy a Föld népességének élelmezése könnyen aXXI. századi „emberiség problémájává válhat”.Ne higgyük el! Ha nincs elég élelmiszer, az em-berek elkezdenek maguk minden üres és ren-delkezésre álló szabad földterületet bemûvel-ni. Ugyanakkor a legtöbbjüknek nincs „törvényadta joguk”, hogy beültessék. Emiatt megadóz-tatva, elkobozva, elpusztítva a nehezen megter-melt terményt, meghurcolják õket, azon okból,hogy nincs hozzá joguk. Valójában e-mögött azélelmiszer-elosztók profitéhsége áll, mert õknem részesülnek ekkor a haszonból.

A chicagói székhelyû Mercy for Animals (Ke-gyelem az állatoknak) elnevezésû állatvédõ szer-vezet nemrég közzétett videofelvételén munká-sok élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egyiowai (USA) baromfitelepen – a sokkoló videónmutatott eljárás a baromfitenyésztõk szerint be-vett módszer, hiszen így lehet a legegyszerûbbenmegszabadulni a használhatatlan hím csirkéktõl.

Apokalipszist jósol Károly hercegNégy évünk van megmenteni a Földet – jelen-

tette be Károly herceg kb. egy éve. Hogy ezt pon-tosan hogyan számolta ki, arra nem derült fény.Az azonban kiderült a beszédbõl, hogy a brit trón-örökös a mértéktelen fogyasztást és a kapitalistavilágképet hibáztatja. „A kényelem kora lejárt” –közölte a St. James palotában tartott beszédébenKároly herceg. Az Egyesült Királyság trónörökö-se szerint nem engedhetjük meg magunknak töb-bé a fogyasztói hozzáállást, és le kell számolnunka gazdasági növekedés mindenhatóságával.

„Óriási hiányosságokat tartalmazó világképés gazdasági rendszer kettõs kihívásával kell

6Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...

szembenéznünk, s ehhez még a klímaváltozást ismagában foglaló környezeti krízis is társul, amiazzal fenyeget, hogy mindannyiunkat bekebelezmajd” – vázolta fel a herceg az apokaliptikus jö-võképet, aminek eljöveteléig szerinte csak négyévünk van.

Számoljunk le a gazdasági növekedés mítoszá-val. Képzeljünk el egy világot, ahol a fejlõdésmutatója nem a GDP, ahol az országokat aszerintrangsorolják, hogy a rendelkezésükre álló forrá-sokból mennyire tudnak boldogan és egészsége-sen élni. Ne gazdag, hanem szép világot épít-sünk!!!

Ha nem táplálod a tested, a fene megeszi a lelked!– Ha nem táplálod a tested, a fene megeszi a lel-

ked! – tarja a mondás is, és milyen igaz! Gondol-junk a bibliai jelenetre, mikor Jézus tanította asokaságot, az Õt hallgató tömeg este felteszi akérdést, hogy az igével nem laknak jól. Ekkor ta-nítványai kétségbe esnek, hogy csak egy kosárennivalójuk van, hogy jóllakassák a több ezresfõt számláló tömeget. Mert az ige csak teli hassalhat! És Jézus urunk a maga módján megoldja aproblémát. De nem mindenki Isten fia, legfel-jebb csak a mindenhatót játssza, mert test és a lé-lek táplálása nem választható el egymástól.

Az élettani szükségletek három csoportra osztha-tók. Fizikai, érzelmi és szellemi. Fizikai szükségle-tek közé sorolandó a táplálkozás, az élelmiszerellá-tás. A jóllakottság érzése, a kulináris örömök azon-ban nemcsak fizikai szükséglet, hanem érzelmi ki-elégülés is. Modern világunkban a választék növe-kedésével nõ az elégedettség, ha a kínálat csökken,akkor is nõ, de már az elégedetlenség.

Ahhoz, hogy a kínálat minõsége józan parasztiésszel érthetõ legyen, szükségeltetik egy szellemiszükséglet kielégítése is. Szellemi szükségletrepéldaként itt említhetõ a fõzés tudománya.

– Az emberek elfelejtették a fõzés tudományátKi tud ma, például tejet pasztõrözni? (És tehe-net, kecskét fejni?) Túrót tejfölt, joghurtot készí-teni? Pedig ha tudnák, házilag, otthon hogyankell a nyers tejet feldolgozni, a multik polcairóleltûnnének a mindenféle mesterséges tejkészít-mények. De nem tudnak még fõzni sem, és eztnem a különbözõ tv-mûsorok idióta sztárallû-rökkel tele népbutító fõzõmûsorokból kell meg-tanulni, mert ezeket is a multik támogatják – a

saját hasznukra. Nem tudunk különbséget tenniminõség és minõség között, a friss és az állott kö-zött. Nem tudunk ízre, színre, szagra megkülön-böztetni a minõségit a romlottól. Nem ismerik afûszerezést…

Nincs is rá szükség, mert már elõre legyártják,fûszerezik nekünk a szart. Minél többféledesing-os csomagolásban tálalják, annál elége-dettebbek a fogyasztók, de valójában mindegyikugyanaz. Csak a márkanév, a kiszerelés változik.Az élelmiszereket egyéni, ízlés szerinti fûszere-zési lehetõségétõl megfosztva, különbözõ keve-rékkel uniformizálják, elõfõzve, elõsütve.

Mikor mit, miért, együnk?„Mt 6.25: Azt mondom ezért nektek:

Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztekvagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe

öltöztök! Nem több az élet az eledelnéls a test a ruhánál?“

Megmondják a reklámok. A multinacionálisélelmiszer-elosztók reklámjai sok esetben a szel-lemi elhülyítés csúcspontjai. Az élelmiszerrek-lám (és nem csak az) a jéghegy csúcsa, ahogymondani szokás. Felülírják a népek helyi adott-ságú étkezési szokásait, idõben, térben, minõség-ben. Megszûnnek szezonálisaknak lenni az élel-miszerek, dinnye, szõlõ, stb. Pedig a szezonálisélelmiszer fogyasztásának rendkívül jó élettanihatása van a szervezetre. A szezonalítás eltûnésea hétköznapi étkezési szokásokból annak kö-szönhetõ, hogy a termelõk egyre távolabb kerül-nek a fogyasztóktól. A termelést intenzívvé kelltenni, mert ezt várják el a kereskedelmi üzletlán-cok, mennyiség végett. Az intenzív termelés aminõség rovására történik, a termelési folyamatköltségei növekednek… A folytatás ismert, csök-kenõ felvásárlási és növekvõ fogyasztói árak…

Egy régi történet: A falvakban, tanyákon min-denki önmagának sütötte a kenyeret. Azután úgya 60-as évek vége felé nagyüzemi kenyérgyárakjöttek létre. Ettõl kezdve olcsóbb volt megvenni anapi cipót, mint otthon sütni. Így szoktatták le avidéket, a parasztokat a kenyérsütés hagyomá-nyáról. (Ma a multik teszik ugyanezt a fõzés tu-dományával) A péküzemek termelési kapacitásaviszont nem mindig állt a csúcsponton. A sütö-dék városokban létesültek, onnan szállították akenyeret a falvakban, persze adott napi mennyi-

7Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...; Növényvédôszerek és más mérgek

Az élelmiszerekben legfeljebb csak nyomok-ban kimutatható méreganyag-maradványok ke-vésbé nyugtalanítják a fogyasztót, mint a korgógyomor. Pedig a lassú adagolásuk, fogyasztásukvégzetes következményekkel jár.

Méreg az ételben: Az európai piacokon a zöld-ségek és gyümölcsök 5 százaléka a megengedetthatárérték felett szennyezett növényvédosz-erekkel. A termékek 50 százaléka kimutathatómennyiségben tartalmaz különféle kemikáliákat,melyek határérték alatti koncentrációban isegészségügyi kockázatot jelentenek.

Az Európai Bizottság felmérése szerint európailakosság 71 százaléka tart attól, hogy a zöldségekés gyümölcsök növényvédõszerekkel szennyezet-tek. Az új tagállamokban ez az érték valamivelmagasabb, hazánkban például 80 százalék Az Eu-

rópai Bizottság legújabb, a zöldség- és gyümölcs-félék növényvédõ-szerszennyezettségével foglal-kozó jelentése szerint nem alaptalanok a fogyasz-tók aggodalmai. A dokumentum az EU tagor-szágok (beleértve az új csatlakozókat is) vizsgála-tait összegzi. A vizsgált termékek 47 százalékatartalmazott kimutatható mennyiségben szerma-radékokat. A vizsgált zöldségek és gyümölcsök 5százaléka, míg a bébiételek 2,7 százaléka a határ-érték feletti szennyezettséget mutatott. A szerma-radékokat tartalmazó, illetve a többféle ható-anyaggal szennyezett minták aránya 1999 ótaegyenletesen emelkedik az EU-ban. Néhány kul-túra esetén egyes növényvédõ szerek mennyiségegyermekeknél elérheti a mérgezési határértéketis. A többféle növényvédõ szer együttes egészség-ügyi hatásával kapcsolatban jelentõs tudományos

Növényvédôszerek és más mérgek

ségben. Ha reggel valaki nem állt sorba, vagy név-re szólóan nem tették el neki a napi kenyerét bi-zony kenyér nélkül maradt. Ez azonban egyéniprobléma volt és ilyenkor a ház asszonya nemesett kétségbe, mert kalácsnapot tartott. Ha pék-üzemben üzemzavar történt – ami sûrûn meg-esett abban az idõben – és nem tudtak elég kenye-ret sütni, bizony az egyik-másik vidéki bolt elõt-ti lincshangulatot csak a helyi párttitkár, csak akörzeti rendõr kíséretében tudta megakadályoz-ni, azzal az ígérettel, hogy délutánra lesz. Kenyér!

Az urbanizációval a városok lakossága úgy duz-zad, mint a mesebeli kisgömböc, és hogy ki nemdurrant annak köszönhetõ, hogy a szuper- és hi-permarketek tele vannak mesterséges élelmisze-rekkel. Az elszegényedõ emberek ily módón tör-ténõ fizikai szükségleteinek kielégítése, csak lát-szat. Érzelmi kielégülést, jóllakottság-érzéstokoz, de hosszútávon fizikai és szellemi leépülésteredményez. A test nem kapja meg sejtszintenszükséges természetes nyomelemeket, vitamino-kat, ásványokat. Mást kap helyette! Mérget!

(A cukor: Nézzünk meg egy szegény afrikai or-szágot ahol a gyermekek úgy nõnek fel, hogy éle-tükben nem ettek cukrot, de más élelmiszerek-hez sem nagyon jutottak. Ezen országok lakossá-gának átlag szellemi szintje alig mérhetõ. A cu-kor (glukóz) az agy energiaellátásához nélkülöz-

hetetlen. Anno õseink a cukrosvizet orvosság-ként, fejfájásra itták, többletenergia bevitelre. Deerrõl talán egy orvos többet tudna értekezni.Óhatatlanul vetõdik fel a kérdés milyen érdekekálltak hazánk cukorrépa-termelésének felszámo-lása mögött? Miért népszerûsítik a cukormentesdiétás-étkezést?)

Az uralkodó társadalmi-rendszerek élelmiszer-elosztó rendszereinek kiemelten fontos, hogy ol-csó nagymennyiségû élelmiszerekhez juttassákaz éhezõ tömegeket – ott ahol még veszélyt je-lenthetnek. Õk nagyon is tisztában vannak vele,hogy az éhezõk még le nem gyengült hordájaképes elsöpörni az általuk felállított rendet, demikor alultápláltság következtében kivert kutyá-vá válik könnyû alamizsnával láncra verni.

Az egész emberiség történelme leírható a ke-nyértõl (élelemtõl) való függés képletében. Hon-nan lesz meg a mindennapi betevõnk? E kérdéstJézus is feltette tanítványainak és az utókor em-berének, mely ma már racionális kérdés is egy-ben. Jézus tudta, hogy amíg ember él a földön,addig lesz vetés és aratás is. A vetés tudományátelfeledtetik, a magot génkezeléssel, vegyszerek-kel meddõvé teszik a hamis igéket hirdetõk. Kikelszakadnak a szent anyaföldtõl, kik hamis pró-féták szavait hallva állatokká válnak csak aratniakarnak, de csak az arat aki vet.

8Növényvédôszerek és más mérgek

bizonytalanság tapasztalható. A hatályos szabá-lyozás nem képes megvédeni olyan érzékeny tár-sadalmi csoportokat, mint a gyermekek. A Bi-zottság több alkalommal is beismerte, hogy anövényvédõ szerek komoly aggodalomra adnakokot. Ennek ellenére az uniós politika nem lép felaz élelmiszerek szennyezettségének csökkentéseérdekében. Az Unió területén minden évbentöbb terméken egységes elvekkel végzik a szer-maradék-vizsgálatokat. 2004-ben nyolc terméketvizsgáltak. A hazai minták közül az uniós átlag-nál az alma (a hazai, illetve EU-s szermaradék-mentes minták aránya: 8, illetve 39 százalék), aparadicsom (42, illetve 64 százalék), a saláta (25,illetve 49 százalék) kisebb, míg az eper (71, illet-ve 34 százalék) nagyobb arányban volt szermara-dékoktól mentes. A fejes káposzta, póréhagyma,rizs és zab esetén hazánkban nem találtak szer-maradékokat. Magyarországon a többféle szerma-radékkal is szennyezett minták aránya 13,4 száza-lék, mely az uniós átlagnál (23,4 százalék) alac-sonyabb. Az új tagállamok közül Magyarorszá-gon végezték a legtöbb szermaradék-vizsgálatot,de a feldolgozott termékekre (például bébiételek)vonatkozóan sajnos nincsenek hazai adatok.

(Forrás: PR Herald)

Nézzünk pár mérget az ételben, a jelenbõl és közelmúltból:• A Levegõ Munkacsoport civil szervezet köz-

leményben tette közzé: Vegyszerezett világ elne-vezésû kampányukban három áruházlánc – aTesco, az Auchan és a Plus – üzleteiben szereztekbe tizenhét eper- és tizenhat paprikamintát. Apaprikaminták közül tíz esetben volt kimutatha-tó vegyszermaradék, egy miskolci Auchan áru-házban a Marokkóból származó paprikában adimethoate nevû rovarirtó szer koncentrációjaközel hétszerese volt a megengedettnek – olvas-ható a tájékoztatásban. Kiemelik: a dimethoatelehetséges emberi rákkeltõ anyagként számontartott vegyi anyag, a szaporodási képességeketkárosító hatása is ismert.

• Egészséges étrenddel a hormonzavarokért.Ötévesen menstruált: Egy Csongrád-megyébenélõ család gyermeke az „egészséges étrend“ miattszenvedett. „A Cerbona gabonapehely okozta abaját. Egyértelmûen a fuzárium felelõs a koraipubertásért. Akinél kivontuk az érintett kenyér-vagy müzlifélét az étrendbõl, a toxin ürülni

kezdett a szervezetbõl, a tünetek kezdtek enyhül-ni” – mondta Szûts Péter a gyerek kezelõorvosaa délalföldi lapnak

• A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történõbevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélék-bõl, különösen búzából és kukoricából készülttermékek.

(Itt is megszabnak egy megengedett értékha-tárt, nem véletlenül: A Bizottság 466/2001/EKrendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekbenelõforduló egyes szennyezõ anyagok legmaga-sabb határértékének meghatározásáról.)

És különösen a biotermékek – tehát vegyszer-rel nem kezeltek – vannak kitéve a fuzárium fer-tõzésnek. Uniós felmérés eredményei azt mutat-ták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségiélelmiszerláncban igen elterjedtek.

(Jó ha tudjuk a fuzáriumot régen gyógyításra,rontásra is használták. Tisztában voltak vele,hogy milyen hatása van a nõi és férfi hormonok-ra. Meleg pontra tapintunk? Nem baj!)

• 2008-ban melaminnal (ragasztó) szennyezetélelmiszer – tejpor – került forgalomba Kínábanés a multi üzletlánc hálózatok jóvoltából más or-szágokba így hazánkba is. Kínában, az elismertadatok szerint négyen belehaltak, 158-at súlyosvesekárosodás ért és csaknem 13 ezer gyerek ke-rült kórházba a mérgezett tejtermék fogyasztásamiatt. Az összes érintett számát 54 ezerre teszika hatóságok. A melaminos tejes-termékeket azalábbi kínai tejipari vállalatok Menginiu DairyCo, Inner Mongolia Yili Industrial Group,Bright csoport gyártották. Belekerült a Nestlétermékekbe is.

„Határérték feletti melamin-szennyezettségûsajtos mogyorót találtak Balmazújvárosban szep-tember 30-án egy szúrópróba-szerû ellenõrzés-kor a Blue East Impex Kft telephelyén”. Kínábólszármazó P-Nut Crackers Chips Snack Worldsajtos mogyoróban 19,9 milligramm melaminttaláltak kilogrammonként, a Hajdú-Bihar me-gyei élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei,ezért a terméket zárolták. Az élelmiszerekbenlegfeljebb 2,5 milligramm melamin lehet kilo-grammonként – ennyit engedélyez az EU-s szab-vány. Nincs mit mondani, legfeljebb csak annyit,hogy aki melaminos élelmiszert fogyaszt a meg-engedett érték alatt (??) annak a gyomrának ki-sebb lesz az ûrmérete.

9Növényvédôszerek és más mérgek

• 2007-ben dioxinos-guargumi az India Gly-colsLtd és két svájci cégen keresztül került forgalom-ba. Több mint 200 céget és annak termékeit érin-tette. Guarenyv, guargyanta vagy guarmézga pil-langós virágú babféle, mely Indiában honos. Azélelmiszeriparban gélképzõnek emulzifikánsnak,vízmegtartónak és kötõanyagnak használják, E412élelmiszeradalék-kóddal jelölik. Gyakorlatilagminden félkész és (elõre gyártott) kész élelmiszer-ben megtalálható, a szentjánoskenyérmag helyéttölti be. Ilyen adalékanyagot tartalmazó legismer-tebb élelmiszerek(?) például a pudingok. Megtalál-ható minden élelmiszerüzlet hûtõpultján, mintegészséges termékként reklámozva. Nem hizlal, deesetenként mérgezõ. A guargumi önmagában nemveszélyes, csak ha például dioxinnal szennyezett.A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke,amely benne van például a kipufogógázban, a zsí-rok, olajok égéstermékeiben. Ismerõs az íze? Eny-hén fémes, füstös és kesernyés. A dohányos embe-ren érezzük az élelmiszereknél figyelmen kívülhagyjuk? Egyes feltételezések szerint Indiában egyszemétégetés közben keletkezett dioxin kerülhe-tett a guargumi közé. Mivel a dioxin idegméreg, alégzésközpontot támadhatja, valamint a légzõiz-mok is görcsölhetnek, a mérgezett nem tudja koor-dinálni a mozdulatait, rángatóznak az izmok. Lég-zészavar és mozgászavar! (Viktor Juscsenko ukránállamfõt is hatalmas mennyiségû dioxinnal mér-gezték meg. A dioxinnak nagyon hosszú idõ kell,hogy eltávolodjon a szervezetbõl. A dioxin veszé-lyessége 1976-ban derült ki, mikor az olaszországiSeveso vegyi üzemben felrobbant tartályból diox-infelhõ került a levegõbe, majd 40.000 embertérintett közvetlenül. Ugrásszerûen megnõtt a rá-kos betegek száma. Az Egyesült államok, Kína ésIndia jelenleg is a legnagyobb dioxiont kibocsátóországok) Tehát nem a guargumival van a baj, ha-nem a dioxin kibocsátással, leginkább a szemét-égetõkkel, az autók kipufogógázával. Hol építenekszemétégetõt hazánkban? A legismertebb Tokaj,Szentgotthárd. Tegyük fel a kérdést: Miért erõlte-tik annyira az égetõ erõmûvek építését? (Azért vannémi ellentmondás, ha összevetjük a dohányzás el-leni kampánnyal!) Hogy még több allergiás éshiperaktív legyen? Mi a dioxinos mérgezés tünete?Légzés- és mozgászavar. Mindkét kitalált beteg-ségbõl jól profitál a vegyipar, illetve a gyógyszer-ipar, de ebben most ne menjünk bele, mert itt az

élelmiszer elosztást és az ökológiai lábnyomot tá-laljuk, taglaljuk.

• 2004, fûszerpaprika-botrány: Rákkeltõ gom-batoxin került a kiskereskedelemben forgalma-zott fûszerpaprikába. Három cég került a fókusz-ba, ám szakmai körökben állítják, legalább hat-nyolc vállalkozás lehet érintett az ügyben. Kor-mánydöntéssel tüntették el valamennyi bolt pol-cairól átmenetileg az összes fûszerpaprika-õrle-ményt és az azt tartalmazó fûszerkeverékeket. Azaflatoxin B1-re kilogrammonként megengedett 5mikrogrammnál, illetve az összes aflatoxinra elõ-írt 10 mikrogrammnál némelykor 16-szor, illetvenyolcszor nagyobb mennyiséget is találtak. A pe-nészgombák által termelt méreganyagot rákkeltõ,májkárosító hatása miatt rendkívül veszélyesnektartják a toxikológusok. (Angliában 1960-ban ész-lelték elõször a toxikus jelenséget, ahol penészesföldimogyorótól napospulykák tízezrei pusztul-tak el.) Jók ezek a megengedett értékhatárok.

• Banán, a reformkonyhák népszerû élelmisze-re. Ám a közép-amerikai banánültetvényeken, a„banánköztársaságokban” dolgozó munkások, ésnem csak õk, hanem a fogyasztók is retteneteskövetkezményekkel kellett szembenézniük az1970-80-as években. Az ültetvényeket megtáma-dó fonalférgek ellen használt, különbözõ vegy-szerekkel kerültek kapcsolatba közvetlenül, a fo-gyasztok pedig közvetetten a növényvédõszerrel,illetve annak nyom-maradványaival. Az akkorhasznált DBCP nevû vegyi anyag legkevesebb30.000 embert tett nemzõképtelenné. Legalábbis ennyit ismernek el. De gondoljunk csak arra,hogy hány ember szeretne ma is gyermeket ésnem lehet, mert elvesztették a nemzõképességü-ket. Napjainkban is, évente több ezer növény-védõszerrel történõ mérgezés kerül nyilvános-ságra Közép-Amerikában. Az Egészségügyi Vi-lágszervezet felmérései éves szinten azonban há-rommillióra becsüli a növényvédõszertõl valómérgezések számát. És emlékezünk csak vissza:A MONSANTO nevû cég karrierje a növény-védõszerek gyártásával kezdõdött.

• 1971-ben, az iraki éhínség idején az emberek-nek olyan kenyeret osztottak élelmiszersegély-ként, melyet metilhigany-tartalmú penészgom-baölõ szerrel kezelt gabonából sütöttek. Elismertadatok alapján közel 500 haltak bele és 6-7ezerenkerültek kórházba. Gondoljunk itt most egy ki-

10Növényvédôszerek és más mérgek; Az aszpartam-titok

csit a multik polcain karácsony után megjelenõüde és friss gyümölcsre, például az almára.

• 1968-ban, Japánban kb. 1800 embert mérge-zett meg a gyártás során PCB-kel szennyezetrizsolaj. Ebbõl több mint 100-150–en akkut mér-gezésben, rákban haláloztak el.

• Szintén Japánban az1950-es években kb. 70-en haltak bele, és több százan szenvedtek mara-dandó agykárosodást, mert higannyal szennye-zett halat ettek. (Ön tudja milyen íze van a hi-ganynak?) A higany egy közeli vegyi üzembõlkerült tengerbe. Itt elég csak a vizek szennyezett-ségére gondolni. Pl. a Tisza ciánszennyezésére.

De van itt még tragikusabb is, Nigéria, a Nigerfolyó deltája. Napjainkban az itt feltárt olajme-zõk gyors gazdasági fejlõdést, az életszínvonalemelkedését ígérték a valaha – gyarmatosítás ko-ra elõtt – kimagasló kultúrával rendelkezõ helyi-eknek. Helyette az olaj mindent tönkre tett, mégazt is ami megmaradt, mérgezi az élõvizeket, atalajt, az itt élõket. Az életterüktõl megfosztottemberek munka nélkül, éhesen, a tiszta ivóvíztõlis megfosztva lézengenek. Halászhálóik olajtólszennyezetten szikkadnak, földterületükön olaj-vezetékek és finomítók épültek. Az öt multi, aRoyal Dutch Shell, a Total, az Agip, az ExxonMobil, és a Chevron „ipari vadonná” tette a vidé-

ket. De új befektetõ versenytársként megjelent akörnyéken Kína, India és észak-Korea is. Azutóbbiak sem a környezetbarát technológiájuk-ról ismerjük. Csoda, ha menekülnek innen azemberek? – Európába!!!

• Az 1940-es évek csodaszere a DDT mely többgenerációt is lemérgezett. Mivel nagyon nehezenbomlik le még ma is kimutatható, úgy mint azanyatejben, pedig az 1970-es években betiltották.Olyan erõs csodaszer volt ez, hogy mindenre ha-tott, növényvédõszer és rovarirtó egyszerre. Éle-teket mentett akkor és életminõséget javított: ke-vesen tudják, hogy Budapesten ezzel a szerrel si-került kiirtani a poloskákat, és visszaszorítani apatkánypopulációt, elpusztította a maláriát ter-jesztõ szúnyogokat. Túlzott használata azonbanvisszaütött még napjainkra is.

Külön-külön forrást azért nem jelölünk mertezek tények, olyan tények amelyek napvilágotláttak, de mennyi lehet még amit elhallgattak.

Végül pedig:És mikor felnyitotta a harmadik pecsétet,

hallám, hogy a harmadik lelkes állat modá:Jõjj és lásd. Látám azért, és ímé egy fekete ló;

és annak, a ki azon üle, egy mérleg vala kezében.(Jelenések könyve)

A hétköznapi emberek célirányos aszpartam-mérgezése a nyolcvanas évek óta jól õrzött titok.Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelmûenkimutatták mérgezõ és betegségeket elõidézõ hatá-sát. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami atestbe kerülve rákkeltõ anyagokra bomlik, és el-megy modernkori horrornak, amit odabent mûvel.Vajon miért nem lehetett hallani errõl eddig?

A diéta-ipar egy dollármilliárdos üzlet. Az em-ber azt gondolná, hogy a könyvek szerzõi, vagyaz élelmiszeripari cégek húzzák a nagy hasznotbelõle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul,de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogyhogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egysze-rû. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletle-nül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel valókísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle,aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió

dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, agyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyé-ben indított pert elveszteni. Ugye, milyen meg-bízhatónak tûnnek?

A Searle egyik leányvállalatát végül a Mon-santo vásárolta meg, és NutraSweet néven dobtapiacra az édesítõszert.

Izgalmuk érthetõ volt, hiszen ez a szer többszázszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül elõ-állítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevõ.A probléma ott kezdõdött, hogy az amerikaiÉlelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal, azFDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználá-sát, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltõ, és azidegeket is károsítja. Késõbb valahogy eltûntek avizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez hasz-nált egerek nem voltak hozzáférhetõek boncolás-

Az aszpartam-titok

11Az aszpartam-titok

ra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumok-ban már csak néhány homályos következtetésszerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasz-tott Reagan elnöknek, aki beiktatása más-napján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnö-két, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azon-nal felülvizsgálta a „túl szigorú“ megkötéseket,és engedélyezte az aszpartam használatát a szárazélelmiszerekben.

Nem sokkal késõbb elindult az a rémálom, amia mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re aNutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpar-tam üdítõitalokban és gyerekvitaminokban valófelhasználására, szerzõdést kötöttek a Coca-Colaés a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos asz-partam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el aNutraSweet kérvényét az aszpartam nagy meny-nyiségû, szabad forgalomba hozataláról.

Ekkoriban kezdõdött, hogy emberek megma-gyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordul-tak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját:nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpar-tam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagyazonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith ameri-kai orvos szerint rendkívül sok ember szenved azaszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuksincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynö-vények miért nem enyhítik a tüneteiket.TÖBB, MINT 90 MELLÉKHATÁST TULAJDONÍTANAK

AZ ASZPARTAM FOGYASZTÁSÁNAK.Hihetetlennek tûnik, ugye? Pedig sajnos igaz!

Vedd tudomásul! Mi adjuk be a gyereknek a rá-góval, üdítõitallal!!!

Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kártokozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik,és így képes keresztülutazni az egész testen, ésbármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttalvagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamotmegemészti a szervezet. Elfogyasztása után abenne lévõ metanol (faszesz) formaldehiddé,majd hangyasavvá változik.

A formaldehid belégzése halálos, rákkeltõ. To-vábbi összetevõi, a fenil-alanin és az aszpargin-sav pedig mérgezõek. A hatás feltûnés mentes,ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, hatudod... Ha mégis megpróbálnád, „védelmed ér-dekében“ a legtöbb termékre rá is íratják, hogy„fenil-alanin forrást tartalmaz...“ Ja... hogy afenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociál-

tál? Hááát... A te bajod. Miért nem tájékozódtál?Törvényileg ezáltal támadhatatlan. Mindenki jóljár, a fogyasztókat leszámítva.

Emlékezz az USA volt külügyminiszterének,Robert McNamara sajtónyilatkozatára: „Drákóiintézkedéseket kell foganatosítanuk a népességlélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a la-kosság akarata ellenére. A születési arányszámokcsökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halá-lozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis ter-mészetes eszközökkel: Éhínséggel és betegség-gel.“ Most már tudsz róla! Van választásod, hogyrészt veszel vagy sem ebben az embertelen ésburkolt népességszabályozási programban...Gondolj szeretteidre!!!

Ha a késõbb felsorolt mellékhatásokból többetis észleltél már magadon, esetleg fizikailag meg-magyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le adiétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nemészleltél, azon szerencsések közé tartozol, akikvisszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhat-ják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, máramennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesí-tett élelmiszereket.

És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze né-hány év alatt több, mint tízezer NutraSweettelkapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely azösszes beérkezõ panasz 80 százalékát tette ki. En-nek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenõr-zõ Hivatal semmit nem tett annak érdekében,hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelmû-nek gondolják azt, hogy ha egy termék agyonvan reklámozva, az csakis egészséges lehet.

Az aszpartam-ellenesek elnöke szerint: „Azaszpartam az egyetlen olyan génmanipulált ter-mék, amelyrõl tényleges bizonyítékaink, világosnyilvántartásaink és esettörténetek vannak, me-lyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket éshalált okozhat.“

Valószínûleg nem véletlen, hogy a gyógynö-vénybõl nyert és teljesen ártalmatlan szteviát,mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jóidõre az Egyesült Államokban. Épp pár hónap-pal az elõtt, hogy a NutraSweet, mint asztali éde-sítõ forgalomba került volna. És talán az sem vé-letlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalék-anyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nemmindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet aNutraSweet. Nagyon meggyõzõek, és ahol az asz-

12Az aszpartam-titok; Lassan elfogy a cukor...

Az elmúlt idõszak-ban már többször isbeszámoltak a cukorárfolyamának szágul-

dásáról. A piac rendkívül szûkös állapota perszenemcsak a tõzsdei spekulánsok számára érdekes,már a hétköznapokat is beárnyékolja a hiány. Egykuala lumpuri pék asszony, Serene Chin aBloomberg-nek elmondta, hogy a helyi Tesco-ban 2 kilogramm/fõs szintre korlátozták a vásá-rolható cukor mennyiségét – írja a Portfolio.hu.

A pékasszony elmondása szerint a cukor hiá-nya rendkívül bosszantó. Míg korábban a hetiszinten elfogyasztott 40 kilogrammnyi cukrotegyszerre vásárolta meg, most számos utat kelltennie a helyi szupermarketbe. A Tesco ugyanisa beszállítási zavarok miatt korlátozta az elvihe-tõ egy fõre jutó cukor mennyiségét. A problémaMalajziában abból adódik, hogy a cukor árát akormányzat mesterségesen tartja a világpiacinálalacsonyabb szinten. Mivel az elmúlt hónapok-ban duplázódott a cukor ára, pénzügyileg megté-rülõ tevékenység a határon átcsempészni a nyers-anyagot és kétszeres áron értékesíteni azt.Amennyiben a cukor árfolyamának szárnyalása

folytatódik, a maláj boltok polcain teljesen eltûn-het az édesítõszer, legalábbis a maláj kereskedel-mi miniszter így vélekedik ebben a kérdésben.

Cukorgyártás alkonya Magyarországon1990-ben, az „utolsó békeévben“ még tizenkét

cukorgyár mûködött hazánkban. Mára mindösz-sze egy hazai cég, a Magyar Cukor Zrt. „maradtéletben“. A gyárakkal együtt a magyar termelõk

Lassan elfogy a cukor...

partam ellen szólók felütik a fejüket, õk megje-lennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a többmilliárdért évente... Szerencsére az Egyesült Ki-rályság és az Európai Unió is elfogadta azt a ja-vaslatot, hogy végezzenek független kutatásokataz aszpartam „biztonságos“ mivoltával kapcso-latban. Mintha már benne is lenne a válasz..

Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számod-ra, biztos, ami biztos alapon azért olvasd el acímkét, és légy résen mindennel, ami „light“,mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni,lépten-nyomon csak aszpartamba botlik.

Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék sa-ját maguk, mit választanak.

Néhány tipikus termék, amit ezzel édesíte-nek: szénsavas és rostos üdítõital, joghurt, fagy-lalt, reggeli készítmények, pezsgõtabletta, sport-ital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rá-gógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesí-tõszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta,

kristályos és por variációkban.Az aszpartam néhány mellékhatása: látászava-

rok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés,epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúly-zavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, vég-tagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, dep-resszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság,fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, há-nyinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelé-si fájdalom, bõrviszketés, kiütések, asztma, her-pesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvéko-nyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokoza-tos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzottszomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlanagykárosodás, születési rendellenességek, gyo-morfekély, izületi fájdalmak, és még sokáig so-rolhatnánk...

Pofátlanság azt mondani „egészségére, a cu-kormentes diétás üdítõt!”

A HAZAI CUKORTERMELÉS

KIFEJEZETTEN NYERESÉGES VOLT

13Lassan elfogy a cukor...; Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve

többsége is eltûnt a piacról – a gazdák jórésztuniós nyomásra hagytak fel termesztéssel. Agyártás és a termelés visszaesése 2006-ban, az Eu-rópai Unió cukorrendtartási reformjával kezdõ-dött. Az unió ekkor tûzte ki céljául, hogy négy évalatt hatmillió tonnával csökkenti az elõállítottcukor mennyiségét. Az összeurópai cukorkvóta areform elõtt 17,4 millió, a magyarországi pedignégyszázkétezer tonna volt, a gyártott mennyisé-get tizenegy és fél millió tonnára kívánták csök-kenteni.

Az EU ösztönzõ lépéseinek ésaz alternatív szántóföldi növé-nyek jövedelmezõségének hatá-sára a gazdák hetvenöt százalékahagyott fel a cukorrépater-mesztéssel: „A rendszerváltás-kor tizenkét cukorgyár mûkö-dött Magyarországon, az ala-csony hatékonyságú feldolgozókbezárása után 2004-re öt üzemmaradt meg. Eredeti elképzelésszerint négy cég maradt volna, areformok után pedig abban bíz-tunk, hogy legalább három fel-dolgozó tovább mûködik, há-romszázezer tonnás kvótát ter-melve. 2006-ban azonban bezárta kabai gyár, mire a gazdák hu-szonöt százaléka felhagyott a ter-mesztéssel. (Mivel a gyártó dön-

tött a bezárás mellett, a termelõknek kompenzá-ció gyanánt ekkor már kisebb összeget kínáltakfel.) 2007-ben a fennmaradt négy gyár közül há-romra került lakat így a gazdák további ötvenszázaléka szüntette be a termelést. Mára csak aMagyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel, ésmindössze százötezer tonna kvóta maradt meghazánknak“

(Forrás origó.hu)

Emlékeznek még, hogy milyen lelkesen tá-madta a média a kínai melaminnal szennyezetttejtermékeket a közelmúltban? Mellesleg úgytudhattuk, Kínában embereket ítéltek halálra azeset miatt. Kíváncsi vagyok, most mi lesz. He-xán-t, egy igen mérgezõ, benzin adalékolásáhozés ipari ragasztókban használatos anyagot talál-tak az amerikai eredetû bio minõsítésû szójapro-tein termékekben. A hexán idegméreg. A szója-proteint mellesleg olyan ételekbe használták fel,mint csecsemõtápszerek, sportolóknak szántenergiaszeletek, vegetáriánus hamburgerek,stb... És hogyan kerülhet ezekbe hexán? Hát úgy,hogy teljesen legális, engedélyezett eljárás soránbelefõzik.

Ma a boltokban és edzõtermekben kapható ösz-szes proteinszelet, a legtöbb csecsemõtápszer ésmajdnem az összes vegetáriánusoknak szánt ter-mék szójaproteint tartalmaz. Ez a szójaprotein amarketingjét tekintve egészségesnek, natúrnak,bio-nak és legfõképpen biztonságosnak van beál-lítva. De sajnos van a szójaiparnak egy igenmocskos titka, amit nem szeretnének, ha kitu-dódna.

Egy véletlen hiba miatt ez most kitudódott: alegtöbb szójaprotein termék elõállításakor he-xánt alkalmaznak a feldolgozás során a fehérjekinyerése érdekében.

Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve

14Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve

Hogy kiderüljön, mekkora a probléma, partne-rünk a NaturalNews és a Cornucopia Intézetakkreditált laboratóriumoknak fizetett azért,hogy a bioboltokban árult termékeket vizsgálja-nak be azok hexán tartalmára. Az eredménymegdöbbentõ: átlagosan 21ppm hexán tartalmatmutattak ki gyermektápszerekben és vegetáriá-nus ételekben. A laboreredmények azt igazolták,hogy azok a szülõk, akik úgy gondolják, hogy alegjobb ételekkel táplálják gyermeküket, tulaj-donképpen minden nap hexánnal, egy benzin-adalékkal szennyezik õket.

De mennyire veszélyes a hexán?Mondhatná bárki,

hogy 21 részecske egymillióból nem igazánnagy probléma. A vá-lasz azonban ennél iz-galmasabb. Hogy megtudjuk válaszolni,nézzünk egy konkrétpéldát: a MartekBiosciences egy cse-csemõtápszer alap-anyag (DHA) elõállí-

tására használt eljárása teljesen nyílt és hozzáfér-hetõ. A dokumentumok közt találtak olyat, ami-ben egy szennyvízkezelõben végbement robba-nás után szennyezõdött a késztermék. A hexánillékony volta miatt természetesen nem csak akészterméket szennyezi, hanem a környezetün-ket is. Kiderült, hogy például a fent említettMartek szennyezési kvótát kapott vagy vásárolt,ami alapján joggal szennyezi a levegõt és az álta-la felhasznált vizet. Ön vagy én, a tudatos vásár-ló pedig, aki drágán megveszi a bioételt, kifizetia szennyezési kvótát is.

A hexán egy kõolaj származék, amit a wikipé-dia szerint benzinadalékként, szerintünk azon-ban élelmiszergyártásban használnak.

A hexánt szinte az összes hagyományos szója-termék és a különféle étolajok gyártásánal fel-használják, kivéve a bioételeket. A gyártók a szó-jababot fürdetik meg hexánban a gyártás folya-mán. A hexán idegméreg, ami folyamatosan mér-gezi az ott dolgozókat, kijut a levegõbe és bentmarad a készételben is. A hexánt kimutattákmint szennyezõ anyagot szója alapú termékek-

ben a boltokban. Nem követelmény, hogy a gyár-tók vizsgálják a termékük hexán tartalmát.

A szójaprotein alapú termékek, mint a vega-ételek, a protein szeletek vagy a csecsemõ tápsze-rek hexánnal kezelt szójából állnak elõ.

Az olyan közkedvelt termék, mint a Magyaror-szágon is forgalmazott Clif Bar, mindössze 70%bioszójából kivont proteint tartalmaz. Ez az elõ-írás annak érdekében, hogy bio minõsítést kap-jon. A maradék 30% a hexánnal kezelt változat-ból áll.

Hogyan védheti meg magát a mérgezéstõlSajnos az élelmiszeripar nem sokban különbö-

zik az autógyártástól. Csak talán a minõségi kö-vetelmények kevésbé szigorúak. AmennyibenÖn feldolgozott terméket eszik, ki van téve a fe-lelõtlen, profitéhes technológiáknak, amikrõlcsak évek múlva a véletlen folytán derül ki, hogyegészségkárosító hatásuk van. Sõt, amennyiben améreg nem Kínából érkezik vagy Indiából, ha-nem egy baráti nép szuperélelmiszergyára tettebele, akkor titokban is maradhat és Ön csak cso-dálkozik, miért lett beteg annak ellenére, hogy alegjobb, legdrágább ételeket vásárolta.

A megoldás csak az lehet, hogy feldolgozatlan,a valódi alapanyagokhoz leginkább hasonlítóételeket vásárol.

A szójabab étel. A belõle hexánnal kicsapatottprotein már nem annyira.

Natúr hírekBár úgy gondolhatjuk, hogy a modern világunk

már nem lehet õrültebb, csalódnunk kell1. Csak egy pár példa az elmúlt három nap ter-

mésébõl: Az Egyesült Államokban egy 13 évesfiú szüleit a bíróság arra kötelezte, hogy gyerme-küket kemoterápiával kezeltessék. Az indoklásszerint a kemoterápia az „egyetlen gyógymód“.A szülõk jogai itt megszûnnek és a média is úgyállítja be õket, mint gonosz ördögök, akik gyer-mekük életére törnek azzal, hogy alternatívgyógymódokat keresnek.

2. A BBC riportere talált egy orvost, aki azt java-solta, hogy minden 55 év feletti embernek kötele-zõen szedni kelljen vérnyomáscsökkentõ gyógy-szert. Malcolm Law professzor szerint nem kell in-nentõl diagnózis, csak vegyék a gyógyszert ésegyék, úgyis magas a vérnyomásuk. Nem hiszik el?

15Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve; Margarin – a terminátor

Olvassák:http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/8057850.stm

Azt mondta a doki: „Mindenkinek hasznaszármazna a gyógyszer rendszeres fogyasztásá-ból.“ És ez egy mértékadó konzervatív országosmédia.

3. Aztán a napokban a Massachusetts-i szená-tus (USA) elfogadott egy rendeletet, aminek ér-

telmében a rendõrség betörhet és razziázhat bár-kinek a lakásába, amennyiben úgy gondolja,hogy ott influenzás beteg van.

Nem vicc:http://www.infowars.com/swine-flu-martial-

law-bill-clears-massachusetts-senate/(Forrás: Nemzeti Hírháló)

Több káros anyagot eszünk meg a margari-nok, mint a növényvédõ szerek miatt Évente akár30.000 keringési eredetû, idõ elõtti halált lehetneelkerülni, ha betiltanák Magyarországon az élel-miszeriparban gyártott transz-zsírokat.

A margarinok története: Az élelmiszeripar aII. világháború során kezdte növényi olajokbóltömegesen gyártani a margarinokat, mert azokolcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, mertnem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, job-ban kenhetõek voltak, mint az étolaj. Késõbb, a70-es évektõl, a koleszterinek és az érrendszeribetegségek közötti összefüggések felismeréseután az állati zsiradékok kiváltására, az „egészsé-ges táplálkozás“ jegyében ugrott meg, vált általá-nossá a fogyasztásuk.

Cisz-zsírsav hidrogénezése: Az volt az elkép-zelés, hogy ha az állati eredetû zsírsavakat növé-nyi eredetûekre cserélik, akkor azok fogyasztásacsökkenti majd a keringési és érrendszeri beteg-ségek elõfordulását. A telítetlen zsírsavak egyvagy több kettõs kötést tartalmazó molekulák. Atermészetben fõleg a cisz („szabályos“) konfigu-rációjuk fordul elõ, a transz („szabálytalan“)konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeriparterméke.

Melléktermék: transz-zsírsav A margarinokathõkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényiolajokból állítják elõ. E hidrogénezés során mel-léktermékként keletkeznek transz-zsírsavak(trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egykettõs kötésükben transz (szabálytalan) helyzet-ben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez meg-változtatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogya zsírsavlánc melyik szénatomján van szabályta-

lanul („transz“ helyzetben) a hidrogén, igen sok-féle TFA létezik, ezek mérgezõ hatása is eltérõ.Kis mennyiségben a természetben is elõfordulTFA, de ezek veszélytelenek, sõt, hatásuk kedve-zõ. A mesterségesen elõállított TFA-k többségeviszont súlyosan mérgezõ. Errõl mára már szám-talan, megdönthetetlen tudományos bizonyítékgyûlt össze. A TFA-ban gazdag margarin szívin-farktust okoz Az elsõ közlemény, amely felvetet-te, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t na-gyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelke-dik, 1993-ban jelent meg. Az elsõ publikációeredményeit a késõbbiek megerõsítették, sõtmég ijesztõbb adatokkal egészítették ki. Elfoga-dottá vált, hogy napi 5 g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásá-nak a kockázatát.

A koszorúér-betegség kialakulásának esélyétjelentõsen megnöveli a TFA. Számomra akkorderült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 ápri-lisában a legrangosabb orvosi világlapban elol-vastam a mára már sokat idézett közleményt. Eb-ben megmérték 20 ország 43 gyorséttermében,2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében aTFA mennyiségét. Az egyik meglepõ információaz volt, hogy az azonos éttermi lánc különbözõvárosokban eladott menüjében sokszoros volt azeltérés. Így – nem számítva a dánokat, akik ad-digra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgal-mazását – Malagában 3 g-ot, New York Cityben10 g-ot tartalmazott egy McDonald’s menü (csir-ke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerintez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az idõ-ben valaki minden nap megevett egy

Margarin - a terminátorA transz-zsírsavak évente 15-30 ezer ember halálát okozzák.

16Margarin – a terminátor

McDonald’s menüt, és azontúl már csak teát fo-gyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-be-tegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növe-kedett. De mi a McDonald’s a Kentucky FriedChickenhez képest? Míg a McDonald’s NewYork-i 10 grammos TFA-menüje volt a listaveze-tõ, a KFC csúcsteljesítménye 25 g volt egyetlenadagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték?Naná, persze, hogy Magyarországon! Tehát agyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok.Eszerint ha valaki mindennap egy ilyen, magyarKFC menüvel verte el az éhségét (és nem evettsemmi mást), számára a szívinfarktus kockázatalegalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nemélõ honfitársainak. A fenti közleményre szinteazonnal reagálva New York City polgármesterebetiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonald’s sokkal kevésbé mérgezõ, hiszenegy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott,mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciótváltott ki, míg idehaza természetesen némacsend övezte a hírt.

A hazai reakciók: Felháborodva az itthonihallgatáson, írtam az általam ismert mintegyharminc, egészségüggyel foglalkozó újságírónak,készítsen a témában interjúkat. Egy rövid újság-híren kívül mindössze két lagymatag riport szü-letett, melyekbõl az derült ki, hogy lehet, hogyrégen így volt, de mára már mindenki megjavult,nincs semmi baj, ma egészségesebbek az élelmi-szereink, mint valaha. Mivel más visszhangja azaktivitásomnak nem volt, elvállaltam, hogy el-mondom ismereteimet az RTL Klub híradójá-ban. A mondandómat – rettenetesen átszerkeszt-ve és érthetetlenné téve – helyettem a mûsorve-zetõ adta elõ, miközben én a háttérben tátogva„hitelesítettem“ a sok butaságot, ezalatt a képer-nyõn valaki egy palack étolajat csurgatott a ser-penyõbe, hogy ezzel is tökéletesen dezinformáljaa nézõket (az étolajban természetesen nincsTFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvasá-got megérti.

A TFA hatása a koleszterinre és az egyébvérzsírokra: a Koleszterin A, koleszterinsztearát vázas szénhidrát. (pontosabban többér-tékû alkohol, angol neve – cholesterol –, jobbankifejezi lényegét. Az „-in“ végzõdés ráadásul fe-hérjére utalna – A.) Ez a fajta szénhidrát (valójá-ban alkohol – A.) testünk rengeteg molekulájá-

ban jelen van, részben a hormonok egyik fontoskomponense, részben pedig a sejtfal egyik alko-tóeleme. Különbözõ származékai, illetvemolekulakomplexekbe szervezõdött változatailéteznek belsõnkben. Harmadát állati eredetûtáplálékkal visszük be, a többit önmagunk állít-juk elõ, ez májunk egyik feladata.

• Az LDL-koleszterin, azaz az alacsony sûrû-ségû lipoprotein (-hez kötött), mely a vér közve-títésével a májból kerül a sejtekhez, képes a sejt-falakon lerakódni, amennyiben a máj túl sokatállít elõ belõle, sejtjeink pedig nem használják fela teljes mennyiséget. Az LDL-koleszterin meg-emelkedése tehát veszélyt jelent.

• A HDL-koleszterin, ami a nagy sûrûségûlipoproteintõl (hozzá kötöttõl) kapta nevét, védiaz érfalakat, mégpedig úgy, hogy a már lerakó-dott LDL-koleszterint visszaküldi a feladónak,tehát a májnak, ahol lebomlik, majd a belekenkeresztül kiürül.

• A VLDL, vagyis a nagyon alacsony sûrûségûlipoprotein zsírsavait pedig azért égeti el szerve-zetünk, hogy szükség esetén energiához jusson.

Mostanra egyértelmû, számos tanulmány bizo-nyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arány-ban csökken az érvédõ hatású (HDL) koleszteri-nek mennyisége, és nõ az érelmeszesedést okozó(LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsakemelik a kedvezõtlen koleszterinek mennyisé-gét, de elõsegítik a koleszterinek sejtekbe történõbeépülését. A koleszterinszint-növelõ hatás 135-szörös az állati zsiradékokhoz képest. A TFAemeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét.Mindezek növelik a keringési eredetû megbete-gedés kockázatát, de a TFA kedvezõtlen hatásasokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vér-zsírok változásából következne.

Általános gyulladáskeltõ hatás: Mostanra az isegyértelmû, hogy a TFA-bevitelnek közvetlengyulladáskeltõ hatása is van. Emeli a tumor-nek-rózis faktor (TNF), az interleukin-6 és a C-reak-tív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjénekemelkedése külön-külön, és az egyéb tényezõktõlfüggetlenül is erõteljesen növeli a keringési be-tegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmesze-sedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbe-tegség kialakulásának valószínûségét.

Érbelhártyát károsító hatás: Számos tanul-mány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsít-

17Margarin – a terminátor

ja a TFA. Csökkenti az erek rugalmasságát, ilymódon is növeli az érelmeszesedés kialakulásá-nak kockázatát.

Egyéb hatások: Amennyiben az energiabevitel2%-át TFA-val fedezték, a nõi meddõség 2,3-szo-rosára (tehát 130%-kal!) növekedett. Egyre való-színûbb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növelia TFA. Úgy tûnik, hogy a TFA, beépülve a vér-sejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulaj-donságait, és így közvetlenül is növeli a trombó-zishajlamot.

Mekkora a kockázat? Az összkalória-bevitelhezviszonyított mennyiséget tekintve mai tudásunkszerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amelyilyen súlyosan növelné a keringési betegségekkockázatát. Tízezer ember vizsgálata alapján bi-zonyították, hogy az összes kalóriabevitel TFAtartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a ke-ringési betegségek elõfordulását. Elméletilegtöbb száz fajta TFA lehet, attól függõen, hogymelyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalanH-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egy-forma. Van olyan köztük, amely önmagábanmegháromszorozza a hirtelen szívhalál elõfordu-lását. Magyarországon a halálozás 2004–2006 kö-zött évente 131.000–135.000, ebbõl a keringésieredetû halálozás 66.000–370.000 között volt.Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegség-ben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási rá-ta az Unió átlagának közel kétszerese. A MagyarNemzeti Szívalapítvány évente 1000-re becsüli aTFA fogyasztására visszavezethetõ szívhalál koc-kázatát. Saját bevallásuk szerint ez a szám jelen-tõsen alulbecsült – és ez egyezik az én vélemé-nyemmel is. Az általuk megadott szám egy ame-rikai összefoglalón alapulhat, mely szerint azUSA-ban 30.000–100.000 halál írható a mestersé-gesen elõállított, hidrogénezett olajok számlájá-ra. Megbízhatóbb számítások szerint, amennyi-ben a mesterségesen elõállított TFA-t számûz-nénk az élelmiszereinkbõl, a keringési eredetûhalálozás akár 22%-a megelõzhetõ lenne. Ma-gyarországra vetítve ez az arány évi 15.000 életidõ elõtti elvesztését (ha csak a szívhalált számít-juk, akkor ennek a felét) jelenti. Ezt a hihetetlenszámot támasztja alá a dániai tapasztalat. Az élel-miszerek teljes zsírtartalmában a TFA mennyi-ségét 2%-ban maximálták, ezután 3 évvel 20%-kal csökkent a keringési megbetegedések száma!

A legmegbízhatóbb adatokat eddig a Harvardonvégzett kutatások szolgáltatták. Õk a vörösvér-sejtekbe beépült TFA mennyiségét vizsgálták,ami sokkal pontosabban jelzi a TFA-bevitel mér-tékét. Eszerint a populáció legtöbb TFA-t fo-gyasztó negyedének a legkevesebbet fogyasztónegyedéhez viszonyított szívinfarktus-kockázata3,3-szoros! Az õ adataikból számolva és Magyar-országra vetítve, a TFA fogyasztása legalább15.000 idõ elõtti szívhalált és újabb 15 000 kerin-gési eredetû halált okoz.

Szükséges-e további vizsgálat a TFA károsítóhatásának bizonyítására? Az orvostudományikutatásokban a legmegbízhatóbbak az ún. kettõsvak, placebókontrollált vizsgálatok. Az ilyenvizsgálatban sem a vizsgáló, sem a vizsgált sze-mély nem tudja, hogy valódi hatóanyagot vagyazonos küllemû hatóanyagmentes placebót kap.Csak mikor az adatok összegyûltek, és a tanul-mányt befejezik, illetve a statisztikai számításokis elkészültek, törik fel a kódokat, és akkor derülki, hogy volt-e, és milyen hatása a vizsgált ható-anyagnak. Jelen esetben az egyik csoport TFAmentes kekszet kapna, a másik pedig, azonosküllemû, TFA-val dúsítottat. Így kapnánk a leg-pontosabb adatokat arra nézve, mekkora is a koc-kázat. A TFA egészségkárosító hatásáról azon-ban mára már oly sok adat gyûlt össze, hogy eti-kai okokból (!) nem fogadható el egy ilyen kettõsvak, hosszú távú követéses vizsgálat

A jelen helyzet itthon:Nyilatkozatokon kívül keveset tudunk.Az Országos Élelmezéstudományi Intézetben

(OÉTI) kétféle margarint vizsgáltak: az egyik-ben 0, a másikban 25% volt az össz-zsírtartalom-ra vetített TFA (márkaneveket nem hoztak nyil-vánosságra). Volt olyan kakaós nápolyi szelet,amelynek egyetlen 30 grammos szeletében többmint 1 g TFA volt. Becslések és OÉTI felméré-

18Margarin – a terminátor

sek alapján itthon legalább napi 2–3 g TFA-t,szélsõséges esetben akár 25 grammot is fogyaszt-hatunk. A Flóra margarin gyártója (az Unilever)a termék csomagolásán – nyilván önkéntesen –elhelyezett feliraton deklarálja, hogy TFA-mentes, a saját honlapján azonban erre már nemhivatkozik, amikor a készítmény szívbarát jelle-gét hangsúlyozza, nyilván azért, mert akkor talánfelmerülne a fogyasztóban a kérdés, mennyiTFA-t tartalmaz a szintén általuk gyártottDelma, Ráma, vagy a többi margarin. Ezt nemlehet tudni. A (talán mára már elavult) tápanyag-táblázatban a „kockamargarinok“ (Ráma, Liga,Venus) TFA tartalmát 8-20%-ban adják meg. ATFA szempontjából a magyar boltok polcain lé-võ margarinok lényegesen kisebb terhelést jelen-tenek, mint amit az ipar számára készült sütõzsi-radékok okoznak. Ezek az ipari felhasználásraszánt zsiradékok a legtöbb élelmiszerünkbenmegjelennek. Nyilvánvaló, hogy azokból az or-szágokból, ahol a TFA forgalmazását korlátoz-ták, vagy korlátozni fogják, elindulnak a mérge-zõ zsiradékok azon területekre, ahol ilyen korlá-tozásról nincsen szó. Nem okvetlenül margarin,hanem egyéb késztermékek (pl. keksz, ropi, fel-vágott, csipsz, pattogatott kukorica, sült krumpliés édességek) formájában. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján egyetlen találatotkaptam transz-zsírra, az is az angliai testvérhiva-tal álláspontjával foglalkozik: „Az FSA testületiülése továbbra sem javasolja az élelmiszerektransz-zsír tartalmának kötelezõ korlátozását,mivel az angol ipar magára vállalta a termékektransz-zsírszintjének csökkentését...“ Érdekesállásfoglalás, félõ, hogy idehaza is hasonló fogszületni, ha nem vigyázunk! Az Országos Egész-ségfejlesztési Intézet (OEFI) illetékes osztályve-zetõje annak idején azt a kommentárt fûzte azírásom bevezetõjében említett RTL Klub-riport-hoz, hogy – bár nem szó szerint idézem – úgykell annak, aki gyorséttermekbe jár. Bár azOEFI-nek számos kiadványa van az egészségeséletmódról és táplálkozásról, a transz-zsírokrólnem találtam említést.

Csak a margarinok veszélyesek? Természetesennemcsak a margarinok, hanem általában az élel-miszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, ésígy valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat

TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészésealapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudnákülönböztetni a mérgezõ zsiradékokat tartalma-zó élelmiszert az egészségestõl. Nem tartalmaz-nak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabbfeldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor,liszt, étolaj).

Rengeteg sütemény és egyéb élelmiszer tartal-maz TFA-t, de számtalan édességben, kekszben,töltelékes süteményben, csipszben, felvágottban,péksüteményben és egyes tejtermékekben nagymennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogya közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatoktermékei is jelentõs mennyiségben tartalmaznakTFA-t.

A jelen helyzet a világban New York VárosEgészségügyi Fõosztálya betiltotta, Dánia 2%-ban limitálta, Kanada nemrég korlátozta a TFAgyártását, importját és felhasználását. Ausztráliamost készíti elõ a TFA forgalmazását tiltó tör-vényt. Hollandia, Finnország és Norvégia kor-mányai – az élelmiszergyártókkal megegyezve –a TFA-szintet jelentõsen csökkentették.

Miért ragaszkodik az ipar a TFA elõállításá-hoz? A TFA egészségkárosító hatása jóval felül-múlja az élelmiszerek növényvédõszer-maradé-kából adódó káros hatásokat, pedig ez utóbbi aközgondolkodásban sokkal nagyobb figyelmetkap. Túl ezen, a TFA-nak semmiféle kedvezõ ha-tása nincs, leszámítva, hogy az ipari élelmiszer-gyártás során néhány (könnyen helyettesíthetõ)elõnnyel bír. Az ipar átállása nyilván nincs in-gyen, de az átállás után nincs jelentõs költségnö-vekedés, és az élelmiszerek élvezeti értékébensem következett be kedvezõtlen változás, amintazt a dán példa is mutatja. A válasz egyszerûneklátszik: egy kiépített technológiát kellene lecse-rélni, és a már legyártott zsiradékot eladni.Amennyiben a világ minden országában egyszer-re tiltanák meg a TFA forgalmazását, elképesztõmennyiségû ipari hulladékot kellene tetemespénzért megsemmisíteni. Ha velünk etetik fel,még fizetünk is érte!

Mi a megoldás? Sokan gondolják, hogy elegen-dõ lenne, ha az élelmiszereken feltüntetnék aTFA-tartalmat. A címkézés azonban csak a tuda-tos vásárlók szokásait módosítaná, és az olcsóbbélelmiszerekbe kerülne át a méreg, ahogy azt akanadai példa is mutatja. Így az amúgy is na-

19Margarin – a terminátor; Mikrohullám, avagy a tisztított víz

gyobb kockázatú, szegényebb néprétegek halálo-zását növelnénk. Elég gusztustalan megoldáslenne! Túl ezen, a gyermek-, és általában a köz-élelmezésben sem hozna változást a TFA-tar-talom feltüntetése. Az éttermekben, menzákon,pékségekben, cukrászdákban sem lenne könnyûdolgunk, amennyiben az egyes készítményekösszetevõit kellene tanulmányoznunk. Mivel aTFA-fogyasztás kedvezõtlen hatásai a napi kaló-ria-bevitel 1%-át meghaladva már mutatkoznak,csak a TFA teljes vagy csaknem teljes kivonásafogadható el. Nyilvánvaló, hogy ha Magyarorszá-gon nem lesz rövid idõn belül teljes törvényi til-tás, elõbb-utóbb oda jutunk, hogy a világ összesmegtermelt TFA-ja a hazai lakosság szervezeté-ben fog lerakódni, hiszen lassan mindenütt kor-látozni fogják a TFA forgalmazását. Dániában 2év börtönnel és pénzbüntetéssel sújtható, akimegszegi a TFA elõállítását és forgalmazását til-tó törvényt. Nálunk nincs semmilyen, a TFAforgalmazását szabályozó rendelkezés. Mégis,van olyan törvény, aminek alapján ma is büntet-hetõ az, aki TFA-t gyárt, tárol vagy forgalmaz:

Büntetõ Törvénykönyv 279. §. (1) Aki forga-lomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cik-ket készít vagy tart, amely az egészségre ártal-mas, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabad-ságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénz-büntetéssel büntetendõ. (2) Aki ártalmas közfo-gyasztási cikket forgalomba hoz, bûntettet követel és három évig terjedõ szabadságvesztésselbüntetendõ. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatá-rozott bûncselekményt gondatlanul követi el,

vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés-sel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetésselbüntetendõ.

Nem találtam azonban olyan paragrafust,amely a miniszterek, a törvénykezésben résztve-võk, az élelmiszerbiztonsággal és egészségvéde-lemmel foglalkozó vezetõk bûnös mulasztásátszankcionálná. Évente 15.000–30.000 honfitár-sunk idõ elõtti halála szárad a lelkükön!

Dr. Lakos András,az orvostudomány kandidátusa – szkeptikus.blog

„A nyolcvanas évek elsõ harmada óta nemhasználok margarint.

Történt ugyanis, hogy egyszer a margarin ottmaradt a nyaraló (balatonfelvidéki présház) pin-céjében, ahol egyébként az egerek mindent me-gettek, még a nagyon erõs paprikát is.

A margarin ott volt egy hétig a hûvös pincében,és a legnagyobb meglepetésemre az egerek nemnyúltak hozzá annak ellenére, hogy a mûanyag-dobozt teljesen lerágták a margarinról. Elgon-dolkodtatott. Ekkor szándékosan ott hagytam amaradék vajat, és a sült oldalas maradék zsírját.Következõ hétvégére eltûnt a vaj a papírcsoma-golással együtt, valamint a disznózsír a tálkáról.

Nekem ettõl kezdve mesélhetett bárki a disz-nózsír káros hatásairól, igenis mindig kimárto-gattam a tepsit, és vajat tettem a sütibe margarinhelyett.

Ennyi, és semmi tudományos hókusz-pókusz!– Az egerek tudták, én pedig hittem nekik: hanekik nem jó, akkor nekem sem.”

Egy érdekes kí-sérlet, képekkel,mely bizonyítja amikrohullámú sütõ

káros élettani hatásait. Nem kell elhinni a tényt.Elég, ha személyes tapasztalatait veszi figyelem-be a megrögzött mikrós-konyhatündér, még azétel íze is más.

Sokat reklamálnak, trafóházak és más villa-mosvezetékek, átjátszó állomások mellett élõk,(lásd például a tubesi NATO-radar körüli herce-hurcát), hogy a létesítmény káros a környeze-

tükre, az egészségükre. Nem véletlen, hogy hall-gatnak szellemi agytrösztjeink a mikrohullámokkáros hatásairól. (Elektromos ionok tömkelegelát munkához a bekapcsolás után, hogy elpusztít-sa az éltetõ életet. Gondoljunk csak arra a fáraamelybe villám csapott. Ugyanaz játszódik lecsak kicsiben – tégy be egy kávéskanalat amikróba és kapcsold be, ha elolvastad a haszná-lati utasítást. A kételkedõknek íme a bizonyíték,de kipróbálhatja bárki akinek van otthon mikró-ja. Lehet, hogy a mikróban készült ételek rend-szeres fogyasztása torok, száj arc és homloküreg

Mikrohullám, avagy a tisztított víz

problémákat (rákot) okoz? (A kérdõjel nem kel-lene ide, de mégis kell, mert kérdezzük, azt amitúgyis sokan tudnak, csak a bizonyított tény elvan hallgatva.).

Az alábbi anyagot Ms. Nenah Sylver-tõl kap-tuk, és olyan fontosnak tartjuk, hogy elküldjüknektek. „Itt egy tudományosan is elfogadható kí-sérlet, melyet az unokám végzett el 2006-ban.Ennek során egy víztisztítón átszûrt vizet kétrészre osztott. Az egyik részt lábasban, tûzhelyenfelforralta. A másik részt mikrohullámú sütõbenforralta fel. Miután lehûlt mindkettõ, két azonosnövény locsolására kezdte el használni, hogymegfigyelje, lesz-e bármilyen különbség a palán-ták növekedésében, ha az egyiket csak a hagyo-mányos módon forralt vízzel, a másikat pedig amikrózott vízzel locsolja. Úgy gondolta, hogy amikrohullám megváltoztathatja a víz energiáját

vagy struktúráját. De még õ maga is megdöbbenta kísérlet eredménye láttán, és azon, hogy meny-nyire igaza volt.“

Sok dolog van a világon, amirõl csak késõbbderül ki, hogy egyáltalán nem, vagy nem úgy kel-lett volna használni. Ezért fontos, hogy legalábba figyelmet felhívjuk arra, hogy a mikró megöliaz ételben az életet.

20Mikrohullám, avagy a tisztított víz

Egy hetes „palánták“ – ugyan mindkét palánta életbenvan, a mikrózott vízzel locsolt hervadt és beteges,

míg a sima tisztított vizes élénk és egészséges.

5. nap - mikrózott víz - tisztított víz

7. nap - mikrózott víz - tisztított víz

9. nap - mikrózott víz - tisztított víz

21Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak?; Lejárt szavatosságú EUs-húsok a multiknál!

60 évig paskoltuk a párnáját, s most jól érzi magát„kishazánkban” az ideömlõ sok szemét, legyen kaja,vagy kütyü – mindegy. Na de hogyan és miért történt?

Az alapjait a szocializmussal együtt raktuk le. Csak egy példa: Talán az idõsebbek emlékeznek rá,

amikor lelkes lakótelep-építéssel csúfították el váro-sainkat, s egyetlen kaptárváros sem jött létre hatal-mas étteremkomplexumok nélkül. Akkor az volt azelgondolás, hogy a „dolgozó nép” nem ér rá fõzni, te-hát csarnoknyi éttermeket kell üzemeltetni, hiszen anõk nem fognak a gyûszûnyi lakótelepi konyhákbannyolc óra munka után családi rabszolgaként üzemel-ni. A nõk egyenrangúak lesznek, s ugyanúgy nem ta-nulnak meg fõzni, ahogy sok férfi se.

Aztán szépen kiderült, hogy mesterséges árakonnem lehet szolgáltatni, és az éttermek kongani kezd-tek az ürességtõl. Ahogy ma a plázák kezdenek kon-gani a bérlõk hiányától… A két jelenségben egy kö-zös vonás van: mindkettõt kívülrõl erõltették ránk,hiszen az ország természetes fejlõdésével köszönõvi-szonyban sincs.

Akkor meg mi tartja el a mai „Mekiket”, kínaiturkákat, gagyi diszkontokat?

A válasz rendkívül egyszerû: pontosan az elmúlt 60év tudatos, vagy éppen végtelenül buta társadalompo-litikájával pénztelenné és igénytelenné tett tömegektartják el, melyben az egyes ember korántsem ön-szántából vásárol ott és úgy, ahogy ez ma általános.

Vedd el a tudását (az oktatás minõségét), vedd el ahitét (az erkölcsi tartását), vedd el az önbecsülését(nemzeti büszkeségét, nyelvét, mûvészetét), vedd elélete kiszámíthatóságát (tedd tönkre a kis- és közép-vállalkozásokat) – és utána azt tehetsz vele, amit csak

a megrendelõ akar! Kiárusíthatsz így egész országo-kat, betagosíthatod bármilyen multi-kulti alapú szö-vetségi rendszerbe, s még meg se kell magyaráznod,hogy miért igen jó az neki.

A tökéletes megágyazáshoz két generácó szükséges!60 év! Így esély sem marad a társadami túlélõ techni-ka tudásának átadására.

Ha nagy a szar, akkor mond azt nekik, hogy õk te-hetnek róla, mert már „megint többet fogyasztottak,mint amennyiért megdolgoztak”. Aztán hadd jöjjönaz adóprés…

Beszélj a tömegeknek a másság tiszteletérõl, miköz-ben minden eszközzel egyen sík-hülyévé alakítod amasszát.

De mindezekkel párhuzamosan – de következ-ményként is – teremts duális társadalmat! Ennek lé-nyege pedig egy szûk réteg fényes jóléte, kiváltságosjoga a tutihoz, mely alatt nincs középosztály, csak abérrabszolgák milliónyi hada. Nekik tényleg a Mekilesz a Nyugat, a gagyi turka az élményvásárlás. Meg-felelõ agymosás után talán még boldogok is lesznek,de mindenesetre egy tál lencséért újra beszavazzákmajd a hatalomba saját vérszívóikat.

Friss hír:A magyar „szürke marha“ olasz védjegy lett, a

„Tokajin“ a tótokkal osztozunk, akik sikeresen el-orozták a „kürtõs kalácsot“ védett nevet is! Csak ígytovább magyar hivatali Zombi Urak! Mikor adják elegybe mind az összeset? Mert már az országot majd-nem sikerült...

...és ha „bio“-t akarsz enni te kis naiv, akkor te-remtsd újra a vidék Magyarországát! Addig nem leszbiztonságos a bio se. (-kara-)

Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak?

Teljesen törvényesen etetik meg velünk azUnió lejárt szavatosságú húsfeleslegét! Megtehe-tik, mert Magyarországon a szavatossági idõ 6hónap, az EU-ban 3 hónap!

A fagyasztott hús szavatossági ideje Magyaror-szágon jelenleg 6 hónap, az uniós tagállamokban3 hónap. Ez persze nem törvény, csak „gyakor-lat“, és azt eredményezi, hogy a lejárt szavatossá-gú húst az EU-ból eddig Magyarországra lehetetthozni és itt értékesíteni. Történt-e ebben válto-

zás? Vannak-e az EU-ban egységes szavatosságiidõk?

A fagyasztott sertéshússal kapcsolatos EurópaiUniós és magyar, kötelezõen alkalmazandó jog-szabályi elõírások nem különböznek egymástól.A fagyasztott sertéshús eltarthatóságára vonatko-zóan ajánlásként fogalmazza meg a Magyar Szab-vány a 6 hónapos idõtartamot, (de akkor miértkétszer annyit???) – ami nem azt jelenti, hogyeddig az idõpontig alkalmas emberi fogyasztásra

Lejárt szavatosságú EU-s húsok a magyar multiknál!

22Lejárt szavatosságú EUs-húsok a multiknál!; Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?

Nem feltétlenül az emberi egészség, inkább azökológiai egyensúly felõl közelítenek a problémához.A kifogások leginkább a növényekben korábban jelennem lévõ gének globális elterjesztésére, illetve az em-bernek okozott allergiás reakciókra vonatkoznak.

A fogyasztók érdekében 1997 óta az európai szabá-lyozás szerint a génkezelt élelmiszereken fel kell tün-tetni ennek a tényét, kivéve ha kevesebb mint 1 szá-zalékban tartalmaznak idegen anyagot. A szabályozáshiányosságai miatt jelenleg senki sem tudja biztosanmegmondani, hogy az általa fogyasztott élelmiszer-nek hány százaléka génkezelt. A Greenpeace éppen ebizonytalanság miatt tette közzé híres fekete listáját.Az interneten bárki ellenõrizheti, melyek azok a ter-mékek, amelyek esetében nem kell attól tartania,hogy génkezelt anyagokkal találkozik, melyek azok,ahol felmerül a gyanú, illetve azok, amelyek feltünte-tik a csomagolásukon a génkezeltség tényét. Táplál-kozásunkban két formában jelenhetnek meg a génke-zelt élelmiszerek: egyrészt a friss termékekben (gyü-mölcsök és zöldségek), másrészt az olyan másodlagos

készítményekben, mint a paradicsomsûrítmény, aliszt, a cukor, stb. A csomagoláson való feltüntetésabban az esetben kötelezõ, ha a termék jelentõs mér-tékben eltér a vele azonos „eredetitõl“, vagy-is ha ide-gen fehérjéket vagy DNS-t tartalmaz. Mielõtt piacradobnák ezeket a termékeket, számos tesztnek vetikalá õket, melyek során igazolják azonosságukat a nemgénkezelt termékekkel – az egészségügyi kockázato-kat kivédendõ. Ha ezen vizsgálatok során a génkezelttermékben nem találnak genetikailag módosított fe-hérjét vagy DNS-t, akkor nem szükséges a génkezeléstényét feltüntetni a csomagoláson. A transzgén kul-túrák jelenléte kártékony hatással van egy lepkefa-jtájra, a királylepkékre (Danaus plexippus). Labora-tóriumi kísérletek szerint a transzgén kukorica pol-lenjét elfogyasztó lepke hernyója elpusztul az anyag-tól – az ügy óriási port kavart a nyugat-európai sajtó-ban. A génkezelt termékek iránti fokozott ellenszen-vet vajon csupán a média gerjeszti? (Legújabb fejle-mény, amellyel a National Geographic is foglalko-zott, hogy a génkezelt növények a méhek, bogarak ki-

Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?

a hús. A 6 hónapos fagyasztás után a hús minõsé-ge károsodhat, de élelmiszer-biztonsági szem-pontból megfelelõ továbbra is. Az Európai Unióelõírásai között nem szerepel, a megfogalmazottelõírás, miszerint az EU-ban 3 hónapig alkalmasemberi fogyasztásra a fagyasztott sertéshús. AzEU-ban a 64/433/EGK irányelv, a magyar jog-rendben pedig ezzel a direktívával teljes mérték-ben harmonizáló, a friss hús elõállításának ésforgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai fel-tételeirõl szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendeletszabályozza a friss hússal kapcsolatos élelmiszer-higiéniai követelményeket. Ezen kívül az élelmi-szerekrõl szóló 2003 évi LXXXII. törvény ésvégrehajtási rendelet elõírásai rendelkeznek aminõség-megõrzési idõtartammal kapcsolatban.A minõség-megõrzési idõtartam megállapítása agyártó felelõsége, melyet a gyártmánylapon felkell tüntetni. A friss húsra vonatkozó elõírásokszerint a fagyasztott friss húson is fel kell tüntet-ni a fagyasztás évét, hónapját. A fagyasztott hú-sok eltarthatósági idejét viszont egyik jogszabálysem határozza meg. Az importált húst a hazai ésnemzetközi elõírásoknak megfelelõen állategész-

ségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelye-ket a feladó ország által meghatalmazott hatósá-gi állatorvos igazol. Ezen bizonyítványban fog-laltak között az is szerepel, hogy a húst a hatósá-gi állatorvos emberi fogyasztásra alkalmasnakminõsítette. Biztosított a hús származásának iga-zolása és a termék azonosítása, visszakereshetõ-sége. Az importból származó húst a határállomá-si állategészségügyi szolgálat, továbbá a rendelte-tési hely szerint illetékes hatósági állatorvos avizsgálatnak veti alá. Ezen ellenõrzések biztosít-ják, hogy csak emberi fogyasztásra alkalmas élel-miszer, jelen esetben hús, kerüljön forgalmazás-ra vagy további feldolgozásra.

Tehát nyugi, mert jó az még...?! Legalább is jó„occsó“, s megveszi a másodrendû magyar EU-polgár. Adataink vannak tömeges fagyasztottcsirkehús behozataláról évekre visszamenõen.Valamint, pl.: a Metro húspultjai ma is roskadoz-nak a német marhahústól, miután a magyarhízómarha termelést ügyesen nullára írták az ab-ban érdekeltek..., ahogy régebben a birkahús ter-melést, libahizlalást, stb...

(Forrás: Kétes Áruk.hu)

23

pusztulását, szaporodó képességük megszûnését, ki-halását eredményezi. Ennek következménye a nõvé-nyek természetes megporzásának elmaradása végettterméketlenné válnak a növények gyümölcsök. Nemlesz termés! Ha nem lennének méhek, bogarak nemlenne mit enni! De menjünk tovább. Vese- és máj-mérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok,amelyeket a Monsan-to cég génkezelt (gm) kukoricá-jával etettek – írták független kutatók egy amerikaitudományos folyóiratban. A MON863 kódjelû kuko-ricabogarat elpusztító génmódosított kukorica meg-mérgezte az állatok belsõ szerveit.) Az ökoszisztémá-ban okozott egyensúlyi zavarokon túl a gének termé-szetben való elterjedésétõl leginkább azért tartanaksokan, mert így a gyomirtók elleni teljes ellenállásfejlõdhet ki a növényeknél. Mi történik, ha egy gén-kezelt növény egy olyan génnel fertõzi meg szom-széd, vadon termõ társát, amelyet késõbb annak aszervezetébõl lehetetlen lesz kiirtani?

Potenciális veszélyforrás az egészségünkre?Minden egyes étkezés alkalmával több milliárd

gént és fehérjét fogyasztunk el. Az emésztõenzimekhatására vegyi folyamatok során ezek a molekulákfelbomlanak emésztõrendszerünkben. Az enzimek akomplex molekulákat egyszerû molekulákká alakít-ják, melyeket így a szervezet fel tud dolgozni. Ezutóbbiak képesek áthatolni a bélfalakon, hogy így avérbe kerüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az átala-kulás után a vérkeringésbe bekerült molekulák több-sége nem mûködõképes. Például maguk a gének kisdarabokra hullanak szét, s ezért nem jelentenek „ge-

netikai“ veszélyforrást a szervezetünk számára Atranszgén növények génjeinek bevitele három ve-szélyt hordoz magában. Az elsõ kockázati tényezõ,hogy az emberi szervezet antibiotikumokra való ér-zékenysége csökken. (Érthetõbben: például az influ-enzának jobban kivagyunk téve, és nehezebbengyógyulunk ki belõle.) Másrészt emésztõrendszeriproblémákat és allergiás reakciókat egyaránt kivált-hatnak a transzgén növények (a génkezelt növények-be „oltott“ gének jó része az õket elfogyasztó rovarokemésztését zavarja meg – ilyen alapon az emberére islehetnek káros hatással). Végül bizonyos esetekben abevitt gén a növény már meglévõ génállományát mó-dosíthatja – ez az embernél ugyanúgy allergén vagymérgezõ hatást válthat ki. A fenti veszélyek miatt afejlett országok jó része manapság igen szigorú törvé-nyi szabályozásban rögzíti a génkezelt élelmiszerekforgalomba kerülését. Az ilyen élelmiszerek piacradobása elõtti tesztek minõsége és mennyisége megkö-zelíti egy új gyógyszer bevezetésekor alkalmazottkísérletekéit

(Forrás: Mindentudás Egyeteme)

A génkezelt növények fontos bevételi forrástjelentenek a fejlett országoknak...

Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?; Földrész-szigetnyi Ökológiai lábnyom

A Csendes-óceán északi medencéjében kialakultszemétsziget létezésére elõször 1988-ban az amerikaiNemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NationalOceanic and Atmospheric Admi-nistration, NOAA)hívta föl a figyelmet. A szervezet akkor még csupánnéhány, a tengerfelszínrõl vett vízminta vizsgálatbólkövetkeztetett arra, hogy a Csendes-óceán északi me-dencéjének vize bizonyos, tengeráramlatok által uraltrészeken mûanyaghulladékkal szennyezett. Az azótaelvégzett vizsgálatok nyomán egyre határozottabb ké-pet kaptunk a szennyezésrõl, amely idõközben a NagyCsendes-óceáni Szemétsziget néven vált ismerté.

Áramlatok gyûjtik és áramlatok tartják fogva a le-begõ földrésznyi szemétszigetet A Csendes-óceán

északi medencéjét, mint a világtenger más területeit,tengeráramlatok uralják. A Csendes-óceán északi me-dencéjének legfõbb áramlási rendszerében egy azóramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlá-si rendszer mozog: Panama partjainál Északi-Egyenlítõi-áramlásként indul, nyugati irányba átsze-li az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulvaKuro-Shio-áramlásként folytatja útját, majd északonismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Ka-nada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefeléfordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Ame-rika nyugati partjai mentén.

E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömeg-ben kevés faj él, jobbára fitoplanktonból. Körülbelül

Földrész-szigetnyi Ökológiai LÁBNYOM

24Földrész-szigetnyi Ökológiai lábnyom; Fogalmak tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve

• Dzsentlmen (gentlemen)Az anya jogán nem zsidó. (férfi, nõ) Gens (latin)- azo-

nos õstõl leszármazó, gentile (angol) – nem zsidó faj.A zsidó törvények értelmében egy személy akkor tekin-

tendõ zsidónak, ha anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ük-anyja zsidó.

• NacionalizmusEgy nemzet, a nemzeti jellegének – erkölcsi, kulturális,

gazdasági, politikai, területi szabadságjogai – megõrzése,megvédése érdekében, a tõle idegen rátelepedni, betago-zódni, majd elnyomni akaró eszmék ellen fellépõ önzet-len polgári irányzata.

• LiberalizmusA szabadság fennhangoztatásával, bevett erkölcsi, tár-

sadalmi és gazdasági törvények, szabályok tagadásával afeslett szabadelvûség kötelezõ kiterjesztésére törekvõ po-litikai irányzat.

• FasizmusA finánctõke legerõszakosabb, legönzõbb, a fizikai

megfélemlítéstõl, meg-semmisétéstõl sem visszariadó pa-rancsuralom, mely népek, etnikumok, vallások egymásel-leni gyûlöletszitásával egyeduralomra tör.

• CionizmusSemmilyen, hagyományos, kulturális, erkölcsi értéket

nem tisztelõ, a bevett szokásokat kigúnyoló, romboló zsi-dó nacionalista mozgalom, mely a saját tõkésosztályánakhatalmát szemérmetlen eszközökkel elvetemülten igyek-szik kiterjeszteni más nemzetekre.

• MenedzserizmusBonyolult, átláthatatlan pénzügyi és gazdasági folya-

matokban ügyeskedéssel történõ elõnyökhöz való juttatá-soknak az ideológiai védelmét is ellátó vezetéselméletiirányzat.

• LobizmusA törvényhozáson kívüli körök gazdasági, politikai cél-

kitûzéseinek érdekében az országgyûlési képviselõk, po-litikusok, közéleti személyek megvesztegetéssel történõbefolyásolásának irányzata.

Fogalmak, tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve

Jelen kiadvány ingyenesen terjeszthetô, kérjük, amennyibenelolavás után egyetért a tartalmával, adja tovább!

(A fogalmak nem feltétlenül tartalmazzák a lexikális meghatározást.)

a 135. és a 155. nyugati hosszúsági, és a 35-45. északiszélességi fokok között valósággal megreked az áram-latok által idehordott szemét, amely mára a szerénybecslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint15 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez ateljes Csendes-óceán 0,41-8,1 százaléka, hozzávetõlegtizenötszöröse Magyarország területének). A szigetakár több millió tonnányi hulladékból is állhat, és bi-zonyos vélemények szerint két egymáshoz lazán kap-csolódó rész alkotja. Mérete és sûrûsége ellenére aszennyezés nem látható a mûholdfelvételeken, mivelnagy része a felszín alatt lebeg.

Project Kaisei Idén augusztusban két kutatóexpe-díció indult útnak, hogy a helyszínen hajózva doku-mentálják a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget ösz-szetételét. A Project Kaisei nevet viselõ küldetésScripps Oceanográfiai Intézet által vezetett NewHorizon nevû hajója e hét elején tért vissza San Fran-ciscóba, míg társa, a Kaisei érkezését a jövõ hét elejé-re várják. Az expedícióban résztvevõ szakembereketmegdöbbentette, amit tapasztaltak: bármerre hajóz-tak a hatalmas területen, a legkülönfélébb méretû éseredetû mûanyaghulladék lebegett a vízben minden-felé.

A napokban tért vissza közel egyhónapos expedíci-ójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysé-ge elsõként vizsgálta meg közelrõl a Csendes-óceánonhömpölygõ, több millió tonnányi mûanyaghulladék-ból álló szemétszõnyeget. A kutatókat megdöbbentet-te a látvány, amely az egyre növekvõ és egyre sûrûbbszeméttengerben úszva fogadta õket.

Mérgez is. Már jó ideje ismert, miként veszélyezte-tik a különféle tengeri fajokat – teknõsöket, tengeriemlõsöket, madarakat – a tengerekben, óceánokbanlebegõ hálómaradványok, mûanyagzacskók és egyébhulladék. Nemrégiben az is kiderült, hogy az eddiggyakorlatilag elpusztíthatatlannak hitt mûanyag va-lójában meglepõen gyorsan elbomlik, és bomlásakorpotenciálisan mérgezõ anyagok kerülnek a vízbe. Ahabosított mûanyagok közé tartozó polisztirén (PS)például egy éven belül bomlani kezd, és bomlásakorpotenciálisan mérgezõ biszfenol-A (BPA) és PS-oligomer keletkezik. Egyes tanulmányok szerint ez akét vegyület károsíthatja az állatok hormonháztartá-sát, és jelentõs hatást gyakorolhat a szaporító rend-szerre.