15
Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Eger 2010. november 17. Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU „SARMA” projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010.

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk. Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU „SARMA” projekt szimpóziuma). Eger 2010. november 17. BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Tartalom. kötelezettségek, tények, lehetőségek, akadályok, megoldások. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Építési- és bontási hulladékokképződése és lehetséges hasznosításuk

Eger2010. november 17.

Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU „SARMA” projekt szimpóziuma)

BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010.

Tartalom

kötelezettségek,

tények,

lehetőségek,

akadályok,

megoldások

… kötelezettségek

Első és talán legfontosabb elem az elfogadott 2008/98/EK rendelet és az abban foglaltak:

2020-ra el kell érni a 70%-os újrahasznosítási rátát.

A kitermelt föld kikerül a hulladékkörből.

2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

„hulladék”: olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosamegválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;„hulladéktermelő”: akinek a tevékenysége során hulladékkeletkezik (eredeti hulladéktermelő) vagy bárki, aki előkezelést,keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezenhulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;„hulladékbirtokos”: a hulladéktermelő vagy az a természetesvagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van;„közvetítő”: olyan vállalkozás, amely mások nevében intézia hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértveazokat az közvetítőket is, amelyek nem lesznek fizikailaga hulladék birtokosai;

… tények - 2008/98/EK fogalmak

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

Jelenlegi állapotAz OHT 1. tervidőszakában (2003-2008) előirányzott újrahasznosítási ráta 2008-ra 50% volt, megvalósult ~20%. Az Európai Unió új Hulladék keretirányelvével kapcsolatosan néhány fontos pontot meg kell említeni:•2020-ra el kell érni a 70%-os újrahasznosítási rátát.•A kitermelt föld kikerült a hulladékkörből.•2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak.•Az elkövetkezendő tervidőszakra (2009-2014) vonatkozó OHT 2 tervszámai kidolgozás és társadalmi egyeztetés alatt állnak.

… tények – jelenlegi állapot

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… tények – jelenlegi állapot

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

birtokosai;

… lehetőségek

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

…akadályok

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

…lehetőségek?!

Külföldi példa, amit itthon is megvalósíthatnánk:K+F erősítése a hasznosítási lehetőségek skálájának bővítésreLetárolt „antropogének” hasznosításaErőforrás-védelemAz újonnan épülő építmények azonosításaStandardok létrehozása

•Műszaki specifikálás•Szabályozók igazítása a K+F eredményekhez

Azonosságok mentén hasonló alkalmazás

A hasznosítás előtt az egyik legnagyobb akadály, hogy egyenlőre hiányoznak azok a feldolgozott építési és bontási hulladékokra vonatkozó építőipari szabványok, amelyek egységes minőségi garanciát biztosítanának a másodnyersanyagok felhasználói számára.Az építési és bontási hulladékok másodnyersanyagként történő alkalmazásában főként az elsődleges alapanyagokat bányászó társaságok jelentenek konkurenciát, noha az építési és bontási hulladékok keletkező mennyiségét tekintve nem azonos nagyságrendű anyagáramok. A hasznosított építési és bontási hulladékok felhasználását a kormányzati politika sem könnyíti meg, hiszen az állam adminisztratív és pénzügyi ösztönzőkkel sem sarkallja erre az építőipari kivitelező vállalatokat. Mindeközben az elmúlt években európai uniós társfinanszírozással elkészült építési és bontási hulladék feldolgozó üzemek tisztán piaci környezetben kell, hogy működjenek, az elsődleges alapanyag-kitermelő cégek áraival versenyre kényszerülve.

… akadályok

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… megoldások

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

Teljesítés feltételeiAhhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a 2020-ra vonatkozó kötelezést teljesíteni tudjuk az alábbiak megvalósítása mindenképpen szükséges:

olyan termékminősítés kidolgozása, mely a piaci igényeket támogatjainformációs rendszerPPP projektek támogatása (pl.: önkormányzati úthálózat fejlesztése)szankciók és ösztönzők bevezetése (pl.: lerakási díj megemelése)közbeszerzésben kötelező felhasználás előírása

… megoldások

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

SzabályozásA Hgt módosítása szükséges a kötelezetti státusz definiálása miatt. A „45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” helyett kormányrendeleti szinten kell szabályozni e területet.A helyi (HHT) és regionális (RHT) tervekben is meg kell jelennie az építési és bontási hulladékok újrahasznosítására vonatkozó szabályozók által a 2020-as teljesítés biztosító lépéseknek.Szemléletformálás

… megoldások

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

1143 Budapest, Stefánia út [email protected]