oldalY Az érmelléki egyházmegye

esperesi hivatalának alapkõletétele

Ér hang jaSzékelyhíd és környékehavilapja

G Y IV. évfolyam, 11. szám,2013. november www.erhangja.ro

Tenyésztõt galambjáróllehet megismerni

22 oldalY Petõfi-heteka Petõfi-líceumban

77 oldalY Beszélgetés Bokor Zsuzsa

nyugalmazott székelyhídi háziorvossal88

CC fotók: Kõvári Krisztián

Minden pénteken este azinterneten és kedden este 20

órától a tévében (ott, ahola Briximp kábelszolgáltató

biztosítja az adásokat) várjanézõit új adással az Ér Tv.

Hallgassa hétköznaponként18 és 20 óra között

a Rádió Ér mûsoraita www.erhangja.ro/radio

honlapon!

A közös éneklés örömeG Tizedik alkalommal találkoztak az érmelléki kórusok

Y Együtt énekeltek az Érmellék meghatározó kórusai, férfi,nõi, vegyes karok és ráadásként egy citerazenekar is Székely-hídon november 23-án a munkásklubban. A régió kórusai-nak tizedik találkozóján a margittai Horváth János Társaságvegyes kórusa, az Érmihályfalvi Veres László Zsolt Városi Kó-rus, az Érszalacsi Örökzöld Asszonykórus, az Érkeserûi Nép-dalkör, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete, a Szen-tjobbi Hagyományõrzõ Asszonykórus, a Nyíradonyi Pávakör,a Székelyhídi Búzavirág Dalkör, a rendezõ Székelyhídi Férfi-kórus és az Érmihályfalvi Bartók Béla HagyományõrzõCiterazenekar mutatták be mûsoraikat. A vendégeket BéresCsaba, Székelyhíd város polgármestere köszöntötte és kí-vánt kellemes együttlétet a találkozó idejére. Az elõadásokvégén a résztvevõk közösen énekelték el a magyar és a széke-ly himnuszt, majd ünnepi vacsora közben beszélhették mega kórustagok az elmúlt egy év eseményeit és jövõ év terveit.

A rendezvényt a Pro Székelyhíd Egyesület és a város önkor-mányzata szervezte.

C Ér hangja

Karácsonyi vásár Székelyhídondecember 17. és 23. között!Várják a vállalkozók jelentkezését a székelyhídi

önkormányzatnál (kapcsolattartó: Csorba Kinga).

Y Etet, gyógyít, röptet, szeret – ezeka fõ tevékenységei minden galamb-tenyésztõnek, ami a galambjait illeti,de mint ahogyan mind sejthetjüktöbb is van mindennek a hátterében.

Felkerestünk hát két, sokat tapasz-talt érmelléki tenyésztõt, hogy meg-felelõképpen körbejárhassuk a ga-lambseregek témáját.

C Írásunk a 6. oldalon

A házigazda Székelyhídi Férfikórus fellépése Minden kórus meghallgatta a másikat

A fellépések végén együtténekeltek és nótáztaka kórusok tagjai

Y 2013. november22 Ér hang jaG

Y Az alternatív energiaforrások fel-használása során szerzett tapasztala-tokat tárgyalták meg a Geocom Pro-jekt résztvevõi november elején alengyelországi Krakkóban megtar-tott kétnapos konferencián, aholSzékelyhídat Csuka József alpolgár-mester képviselte. A házigazda len-gyel küldöttség mellett az olasz, amacedón, a szerb, a szlovák és a ma-gyar résztvevõk hallgatták és fogad-ták el egymás beszámolóit.

Városunk alpolgármestere a ren-dezvény végén kihangsúlyozta a mi-nél aktívabb jelenlétet és részvételt azEurópai Unió pénzalapja által is támo-

gatott projektben. Mint mondta, „ta-nulnunk kell azoktól, akik elõrébbjárnak a megvalósításokban, nem fe-ledve a mi lehetõségeink mértékét”.Megtudtuk, a konferencia ideje alattsikerült rávenni a Szegedi Tudomány-egyetem geológusait, hogy a közeljö-võben látogassanak el Székelyhídraegy átfogó, minden részletre kiterje-dõ szakmai vizsgálat céljából.

A programnak megfelelõen fél évmúlva újra találkoznak a projektbenrésztvevõ országok képviselõi, ami-kor is Székelyhíd is be kell számol-jon az eddig elért eredményeirõl.

C SzCs

Y Két hete elkezdõdött a Rádió Ér, úgy nevezett próba-adás hete, amit aztán rendszeres mûsorral folytattak a szer-kesztõk. Minden hétköznap délután 6-tól este 8-ig hallgat-ható az aktuális mûsor a http://erhangja.ro/radio hon-lapra kattintva. (Az adás készítõi dolgoznak azon, hogy a

rádióadás minden világhálós böngészõbõl hallgatható le-gyen.) Türelmüket megköszönve, a Rádió Ér munkatársaibíznak abban, hogy hamarosan a tévé és az Ér hangja ha-vilap népszerûségét is eléri majd a helyi netes rádió!

C Ér hangja

Y Letették az Érmelléki ReformátusEgyházmegye Esperesi Hivatalánakalapkövét november 11-én. Az épületa tervek szerint Székelyhídon a Refor-mátus Ifjúsági Központ és a templommögötti területen fog elhelyezkedni.A építkezés ötlete 2011-ben egyháziközgyûlésen vetõdött fel, idén hivata-los döntés is született ez ügyben.

Az alapkõletétel istentisztelettel kez-dõdött, Csûry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületpüspöke hirdette az igét, a régióból ér-kezett lelkipásztoroknak, gondnokok-

nak, presbitereknek, köztisztségvise-lõknek. Az igehirdetést követõen dr.Kürti László egyházmegyei fõgond-nok helyezte el az idõhengert, majdCsûry István és Rákosi Jenõ esperes,helyi lelkipásztor megáldották a he-lyet. Rákosi Jenõ elmondta: „régi álomez, hogy a gyülekezeteknek legyenegy központi esperesi hivatala, ahovabármikor bátran, bizalommal fordul-hatnak tanácsért a hívek”. Az esperesihivatal felépítését Székelyhíd városönkormányzata és a Bihar Megyei Ta-nács is támogatja. Béres Csaba polgár-

mester kérdésünkre elmondta, örülannak, hogy Székelyhídon ismét egyúj intézmény fog létesülni, ami szelle-mi és gazdasági téren is emelni fogjaa város életszínvonalát. Szabó ÖdönBihar megyei RMDSZ-es parlamentiképviselõ ünnepi beszédében pedigkiemelte, „az intézményrendszererõsítés céljából is fontos, hogy segít-sék az esperesi hivatal megépítését.’’Bízunk benne, hogy minél elõbb elké-szül az épület, és rendeltetésénekmegfelelõen mûködik majd.

C A. T.

Y Családias légkörben zajlott a felújított nagykágyai református templomújraszentelése november 10-én. A vasárnap délutáni ünnepség istentisztelet-tel kezdõdött, amelyen Csûry István királyhágómelléki református püspökhirdette az igét. Prédikációjában kifejtette, mennyire nagy boldogság számá-ra, hogy ezekben a nehéz idõkben is szépen épül az egyház. Az istentisz-teletet követõen a helyi gyülekezetben 2003 óta szolgáló Bara László lelki-pásztor olvasta fel az elmúlt tíz év felújítási, építkezései munkálatok fonto-sabb momentumait, lépéseit. 2004-ben kezdték el a munkálatokat a temp-lom és a parókia körül. Az újjáépítést a templom teljes tetõszerkezetének cse-réjével kezdték, majd egy pályázat révén a teljes templombelsõ felújítása kö-vetkezett, a épület külsõ felújítása 2013-ban történt meg. Az építkezést önko-rmányzati, egyházmegyei, gyülekezeti, pályázati támogatással sikerült meg-valósítani. Idõközben elkészült még egy ravatalozó, amit a nagykágyai lako-sok nagy örömmel fogadtak, ezt Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parla-menti képviselõ segítségével sikerült megvalósítani.

A templomszentelést követõen vacsorával várták a vendégeket, a jelenlegis felújítás alatt lévõ gyülekezeti házban. További jó munkát kívánunk anagykágyai gyülekezetnek és vezetõiknek.

C A. T.

Az esperesi hivatalalapkõletétele

Geotermális konferenciaKrakkóban

Bensõséges hangulatútemplomszentelés Kágyán

Rádió Ér – a világhálón!

Csûry István királyhágómelléki református püspök (balra) megáldja a készülõ épületet

Az újraszentelésen Csûry István püspök hirdetett igét a szószékrõl

CCM

észá

ros

Emõk

e

CCM

észá

ros

Emõk

eCsengõs borA hatvanas években szokás volt a té-li délutánokon a csoportos családiszülõlátogatás, kiváltképpen akkor,ha azt egyik-másik szülõ meghívásaelõzte meg. Jól tartotta magát a hi-deg, amikor a kis csoport elindult aKishegy oldalán a megbeszélt szülõ-látogatásra. Az akkor még nem voltteljesen beépítve, sok helyen magashóban kellett lépegetni. A megbeszéltszülõnél bizony hosszúra nyúlt a lá-togatás, ami nem volt csoda, mertfrissen rántott hússal és piros ürmös-borral fogadták a látogatókat – per-sze az ilyesmi csak kivételes látoga-tóknak jutott ki! A tanárok kis csapa-tát nem nagyon kellett kínálgatni anagy darab rántott húsokkal, jó ide-ig mindenki kedvére szedhetett azasztalra tett tálból. Finom, puha ke-nyér volt mellé, de többen csak anél-kül ették jóízûen, közben a teletöltöttpoharakból leöblítették a zamatosborral, amit a vendégek vég nélküldicsértek. Józsika, akiért a látogatástörtént, ragyogó szemmel nézte, ho-gyan esznek és iszogatnak a tanárai,gondolta is, hogy nagyon kiéhezhet-

tek az ilyesmire! A látogatók koccint-gattak a házbeliekkel, dicsérték ésköszöntgették a háziasszonyt finomfõztjéért, a gazdát pedig a finom ür-mösborért. Sokat mondogatták, Jó-zsika milyen szorgalmas, igyekvõ ésmilyen jól nevelt. Egyrõl-másról be-szélgetve a szülõkkel, egymással él-celõdtek, tréfálkoztak. Karcsi, azidõsebb kolléga, miközben újabbhúsdarabot vett ki, tudva, hogy fiata-labb társuk milyen finnyás és válo-gatós, megkérdezte tõle, vajon tudja-e milyen állatból van a rántott hús?

– Gondolom, valami nagyobb szár-nyasból. Nem liba? – mondta kérdõnmert meg sem fordult a fejében, hogyezen gondolkodjon miközben ette.

– Nyulat ettél-e már? Mert bizonyez rántott nyúl!

A kolléga csak nézett nagy szemek-kel. Bár eddig még nem evett nyulat,de már csak nem lesz rosszul, ha ed-dig nem lett! Különben is nagyon íz-letes volt! – gondolta.

– Jó, hogy nem tudtam, mert lehetnem ettem volna belõle! Most, miu-tán jóllaktam, mondhatom hogy íz-lett és nagyon jól esett. Nem utasíta-nám vissza, bárki kínálna vele!

Ezzel mindenki egyetértett, jót ka-cagtak rajta. Hogy kinn besötétedett,köszöntgetésekkel elbúcsúztak a há-ziaktól, elindultak és kiváló hangu-latban értek ki a Felsõvárosra. Addigfel sem figyeltek rá, már az iskolaelõtt álltak, amikor észrevették, hogyegyikük kis demizson bort szorongata kezében. El kellett dönteni mi le-gyen a borral?! Gondolták, kár lenneállni hagyni, jut még mindenkinekegy-egy pohárkával!

A gondolatot tett követte, bementekaz iskola kapus szobájába. Egyikükaz asztal melletti padra, másik a vas-ágyra telepedve várta a maga pohár-káját, de a portásfülkében nem voltpohár. A legleleményesebb kapta aziskola nagy csengõjét, megtöltötteborral és már kínálta is a közelebbállónak. Így iszogatták a bort a csen-gõbõl, míg ki nem ürült a demizson.

Természetes, hogy a bort csengõsbornak nevezték el, és késõbbi be-szélgetéseik során sokszor megmo-solyogták az esetet…

C Forrás: Nánási Zoltán:Egykori székelyhídi történetek,

mindennapi apró villanások,anekdoták

Y Megkoszorúzták a Malom utcá-ban a Nedezki-házon található AdyEndre-emléktáblát a jeles költõ136. születésnapja elõtt tisztelgõegybegyûltek november 24-én azistentisztelet és a szentmise után.Béres Csaba polgármester beszé-dében kiemelte mennyire büszkearra, hogy Székelyhídon egykortöbb híres magyar költõ is megfor-dult.

A következõkben a Petõfi SándorElméleti Líceum két diákja, MajorZsuzsa és Major Orsolya szavalata-it hallgathatták meg a résztvevõk,õket a Búzavirág Népdalkör elõ-adása követte. Az ünnepség végéna székelyhídi önkormányzat, ahelyi RMDSZ-szervezet és a PetõfiSándor Elméleti Líceum helyezteel az emlékezés koszorúit.

C Ér hangja

33Ér hang jaG

2013. november Y

Y Felszínre kerültek a közelmúltban lezajlotttestvértelepülések találkozója apropóján a váro-sunkban ilyen-olyan okok miatt elkezdett, de be nemfejezett nagyobb léptékû tervek helyzete.

Lássuk hát, melyek azok a városunkat érintõ projek-tek, amelyek vagy el sem kezdõdtek vagy „hamvábaholtnak” tûnnek:– a székelyhídi aquapark terve;– a városi park;– a Petõfi-líceum campusa;– a városi labdarúgóközpont megépítése;– a Nagykágyai Mezõgazdasági Líceum campusa;– egy harminchat lakásos ANL-lakótömb megépítése.

Béres Csaba polgármesterrel egyeztetve a követke-zõ lapszámainkba egy-egy projekt történetét megis-mertetjük a kedves olvasókkal. A világhálónak kö-szönhetõen az alábbi listát akár bõvíthetjük is,amennyiben Önök megírják nekünk kérdéseiket azerhangja.ro oldalra az újság linkre kattintva.

C Ér hangja

Szennyvízszippantó tartálykocsit vásárolt az önkormányzatA székelyhídi önkormányzat novemberben traktort és szennyvízszippantó tartálykocsit vásárolt, amivel hosszú távramegoldódni látszanak a városi szennyvíz eltávolításának problémái.

Meg nem valósultprojektekrõl

Elsõnek a városvezetés koszorúja került az emléktáblára Koszorút helyezett el a Petõfi Sándor Elméleti Líceum igazgatója és helyettese is

Emlékezés Ady Endrére

Varrótanfolyam Székelyhídon!Munkát keresõk figyelmébe ajánljuk, hogy Székelyhíd városönkormányzata, összefogva a Sayatex Kft. vezetõségével,a közeljövõben ingyenes varrótanfolyamot indít nõk és férfi-ak számára. A részletekrõl a polgármesteri hivatalban hét-köznapokon lehet érdeklõdni Csorba Kingánál.

Dr. Roºca Katalin-Mónika november 26-tól Érolasziban is várja a betegeket.A doktornõ minden hétfõn, szerdán, csütörtökön Érköbölkúton,

minden kedden és pénteken pedig Érolasziban rendel.

A IERMed székelyhídi szakorvosi magánrendelõ új szolgáltatással jelentkezika tisztelt betegek felé. Hétfõ délutánonként 16 órától szakorvos rendel; érterápi-ás, ún. mikrotiter-terápiás kezeléseket tart, emellett érszûkület-vizsgálatokat is.

A székelyhídi RMDSZingyenes favágást biztosít

nyugdíjasoknak és más idõsszemélyeknek, akiknek

a tûzifája még nincs felvág-va. Az érdeklõdõk CsorbaKingánál jelentkezhetnek.

Vasárnap sokan megtisztelték az egyik legnagyobb magyara költõ emlékét

CCfo

tók:

Hev

esi

Zolt

án

Y 2013. november44 Ér hang jaG

Y Ez az egyre inkább fokozódó jelenség már vá-rosunkban is felütötte a fejét. Helyi szülõkkel va-ló beszélgetéseim során aggasztó történetekkeltalálkoztam. Nem ritka a huzamosabb idõn ke-resztül, különbözõ módszerekkel történõ fizikaibántalmazás, molesztálás, fojtogatás sem. Azon-ban a szülõk gyakran nem tudják, kihez fordul-hatnak, nem tudják mi az elsõ lépés a konfliktu-sok kezeléséhez, elmondásaik alapján a pedagó-gusok oldaláról is gyakran tapasztalnak passzivi-tást. A gyermekét védelmezni próbáló szülõ sok-szor beleesik abba a hibába, hogy a dühtõl sajátkézbe veszi az irányítást, ezzel azonban akár sa-ját magának okozhat problémát.

Ezt a jelenséget felismerve létrejött városunk-ban egy erõszak megelõzõ bizottság. Béres Attilahelyi tanácsos, a bizottság elnöke, bátorítja a szü-lõket, hogy forduljanak hozzá bizalommal, fel-adata, hogy egy-egy konfliktus helyzetet mindenoldalról áttekintsen, megoldást találjon, ha szük-séges, a problémás gyerekeket a megfelelõ szak-emberhez irányítsa.

*Az új generációk magatartása és erkölcsisége

miatti aggodalom és moralizálás, társadalmunkrégi jellemzõje. Minden korban az emberek megvoltak gyõzõdve arról az igazságról, hogy a dol-gok folyamatosan romlanak és a múltban min-den békésebb volt. A XXI. századra jellemzõ a fo-kozódó agresszió és erõszak, az eldurvuló társa-dalmi viszonyok az élet egyre több területén.

De mi történik, ha az erõszak már az iskolábanvan? Mi történik, ha már gyermekeinket veszé-lyezteti, sõt, mi van, ha már õ maguk is veszélyt

jelentenek? Ami biztos, hogy a gyermek erõsza-kos, agresszív viselkedését minden életkorbankomolyan kell venni. Semmiképp nem dughat-juk a fejünket homokba e jelenség kapcsán.

Hosszú ideje tapasztalható, hogy az ifjak egyreerõszakosabbak, nem csak társaikkal, de a fel-nõttekkel, tanárokkal szemben is. Elgondolkod-tató az iskolai erõszak jelenségének globális jel-lege, ez a probléma ugyanis – az eltérõ oktatásirendszerek ellenére – egyaránt megjelenik a ten-gerentúlon, kontinensünk különbözõ régióiban,a skandináv országokban csakúgy, mint Közép-Kelet-Európa országaiban.

Az iskolákban is eluralkodott az erõszak, akár-csak a munkahelyeken, a családi otthonokban, aközutakon és az élet számos más területén. Mamár a tudósításokon, napi híreken túl kutatásokis megerõsítik, hogy az erõszak és agresszivitásdokumentáltan jelen van az iskolák életében.

A média egyébként gyakorta jelenik meg az is-kolai erõszak magyarázatai között, elsõsorbannem a jelenség nagyságrendjét generáló ténye-zõként, hanem mint a fiatalokat erõszakossá éskezelhetetlenné formáló agresszív tartalom,mint „modellközvetítõ” a gyermekek számára.

A gyerekek erõszakos viselkedése azonban egytünet. Nincs olyan, hogy egy gyermek egyik nap-ról a másikra válik agresszívvé. A gyerekek érzé-kelik a családi és társadalmi feszültségeket, ámsegítség nélkül önmaguk nem tudják feldolgozniés értelmezni azokat. Ebbõl adódóan nem tudjákmagukat helyesen kifejezni, mert erre nem taní-tották meg õket, ráadásul a közvetlen környeze-tükbõl is rossz viselkedési mintákat lesnek el.

Konfliktusokhoz vezethet a diákok szociálisvagy kulturális háttere. Nem csupán arról vanszó, hogy az egyik gyerek szegényebb, a másikgazdagabb családból származik. Emellett jelen-tõsek az etnikai különbségek is, hiszen mindengyerek viszi magával az iskolába is saját szokása-it, kultúráját.

Az iskolai környezetben elõforduló erõszakoscselekedetekkel – érthetõen – az iskola vehetifel a legeredményesebben a harcot, s a legtöbbeta tanulókkal közvetlen kapcsolatban lévõ taná-rok tehetik, ha erre személyükben alkalmasak,és szakmailag megfelelõ felkészítést kaptak. Áma pedagógusok gyakorta eszköztelenek az ag-resszív helyzetek kezelésében, megoldásában.A tanárok gyakorta el vannak bizonytalanodva,nincsenek tisztában a jogaikkal, mit tehetnek fe-gyelmezés terén, így hatékony lenne a szülõk tá-mogatása és nyitottsága. Nem ritka, hogy az eset-leges megoldást keresõ próbálkozásokat jelentõ-sen megnehezíti az a szülõ, aki elvakultan védel-mezi bántalmazó gyermekét, a segítségnyújtásthatározottan elutasítja.

A szülõket, valamint a pedagógusokat, nohaaggodalommal tölti el az effajta viselkedés, na-gyon gyakran elintézik azzal, hogy „majd kinövia gyerek”, vagy hagyják a kialakult konfliktuso-kat tovább súlyosbodni azzal, hogy „elõbb-utóbbelintézik egymás közt, majd kibékülnek”.

A bántalmazásoknak számos típusa lehet. Ezekmotívumai, megnyilvánulási formái és követ-kezményei eltérõek lehetnek. Az hogy mi az erõ-szak, mi elfogadható és a már elfogadhatatlan,relatív. Legszembetûnõbb, ha a gyerekek egy-

másnak testi vagy komoly lelki sérülést okoz-nak, azonban létezik az agressziónak egy kevés-bé látványos formája is, a verbális – tehát szóbe-li – bántalmazás. Napjainkban különösen elter-jedt az interneten való zaklatás, közösségi por-tálokon lévõ adatlapokkal való visszaélés vagye-mailen keresztül történõ zaklatás.

Mivel az áldozatok általában félnek a retorzió-tól vagy a további megszégyenüléstõl, a bántal-mazások javarészt titokban maradnak.

A bántalmazás felismerésének felelõssége elsõ-sorban a szülõt, másodsorban az iskolát terheli.Az alábbi dolgokra mindenképp érdemes oda-figyelni:– gyanús, ha a gyermeken ismeretlen eredetûsebeket, foltokat lát;– ha az eddig nyitott gyermek egyszer csak zár-kózottá válik, egyre többet van egyedül, egyrekevesebb barátja van, nehezen alszik el, rémál-mai vannak, bepisil éjszaka, feltûnõen szorong,elkezdi rágni a körmét stb.;– ha romlanak a jegyei, és nem érdeklik már aziskolával kapcsolatos dolgok;– ha nem akar iskolába menni, fej- vagy hasfájás-ra panaszkodik, egyre többet betegeskedik;– ha nincsenek barátai, nem beszél az osztálytár-sairól, nem hívják a többiek sehova.

Beszéljünk a gyermekkel, derítsük fel a helyze-tet! Ha bajt észlelünk, mindenképpen mondjukel az osztályfõnöknek, s beszéljük meg, milyenintézkedéseket tud és akar tenni! Ha úgy érez-zük, a pedagógus nem veszi komolyan a problé-mát, beszéljünk az iskola igazgatójával is.

C Kalló-Nagy Kamilla

Erdei Ferenc tanító bácsit mindenkiismeri, utcán láthatjuk, hallhatjuk,beszélhetünk vele. A pedagógusszakember már 36 éve van az okta-tásban, és amit tudni lehet az elemiosztályos gyerekek tanításáról-ne-velésérõl, azt már mind tudja.

– Ha párhuzamot kellene vonni arendszerváltás elõtti és a mai okta-tás között, valamint az oktatás társa-dalmi igényeinek kielégítése között,akkor mit mondhatnánk el?– A romániai oktatásban mérföldkõ-nek számít az 1989-es forradalom,melynek következtében a román tár-sadalomban gyökeres változások jöt-tek létre, nyilvánvalóan érintve a tan-ügyet is. Ami viszont változatlan ma-radt, és amit nem gyõzök elégszer el-mondani az az, hogy ez az oktatási fo-lyamat egy négy pillérre támaszkodóvalami, melynek részei a gyerek, acsalád, az iskola és természetesen atanító. Mint ilyen, ha ebbõl a négy láb-ból akárcsak eggyel is gond van, ak-kor ez a folyamat elveszti stabilitását,billeg vagy rosszabb esetben borul.Sajnos az a tendencia érvényesül egy-re inkább, hogy az iskolát mindenha-tónak gondolja az állam, a hatóság éssokszor a család is. Elégnek érzi azt,hogy a gyereket elküldi az iskolába,ahol is a tanító tanítsa meg, mert az adolga. Sajnos azonban ez nem így mû-ködik. Nyilvánvalóan nem a családo-kat hibáztatjuk, mert a családokban agazdasági válságnak köszönhetõenegyre nagyobb gondot jelent a megél-hetés, rohannak a megélhetésért. En-nek köszönhetõen egyre kevesebb azidõ a gyerekre, egyre kevesebb a türe-

lem a gyerekek irányában, ezt viszontõk azonnal megérzik. Ideális esetbena családnak az a feladata, hogy bizto-sítsa azt a nyugodt, biztos légkört,ami kedvezõ a gyerek fejlõdésének.

A másik pillér az iskola. Sajnos tud-juk, hogy már nem kapja meg azt atársadalmi politikai támogatást, ami-re szüksége lenne. A tanügyi törvényelõírja, hogy az ország évi össztermé-kébõl (GDP) 6%-ot köteles az állam azoktatásra fordítani. Ennek alig vala-mivel több mint a felét fordítják az ok-tatásra, és itt nem a pedagógusok bé-rére gondolok, hanem az ezeken felüllévõ összes oktatási költségre.

Itt már láthatjuk, hogy a négybõlmár két pillérrel gondok vannak. Agyermek megérzi, milyen a hangulatés nyilvánvalóan nem tud úgy teljesí-teni. Természetesen ezt a gazdasági bi-zonytalanságot a tanító, a pedagógusis megérzi. A pedagógus munkája egyfõleg szellemi és nem fizikai munka,ahhoz pedig egy meglehetõsen stabil,kiegyensúlyozott háttér kell, hogy jólel tudja végezni a munkáját.

Az oktatás eme négy pillére meg kel-lett volna maradjon, sajnos ezekbõlnem sok minden maradt meg. A 80-asévekben jellemezte az oktatást egy na-gyon jól meghatározott ideál (a sokol-dalúan fejlett szocialista ember). Ak-kor minden oktatási cél ennek az el-

érésére irányult az óvoda megkezdé-sétõl az egyetem befejezéséig. A jelen-legi oktatási cél az, hogy olyan embertneveljünk és alakítsunk, aki képes al-kalmazkodni a változó világhoz min-denféle szempontból. Sajnos ilyenember nem nagyon létezik, aki min-den helyzethez nagyon jól alkalmaz-kodik, és így nagyon nehéz meghatá-rozni azt a nevelési ideált, hogy mi fe-lé is haladjunk. Ahogy változik a gaz-dasági helyzet, változik a társadalmiis, változnak a törvényi elõírások is,mi pedig próbálkozunk, de még nemtaláltuk meg azt a nevelési ideált, amifelé mi megyünk.– Lehet itt az is a probléma, hogy atanügyminisztereket olyan gyakrancserélik, hogy egy-egy reformnaknincs lehetõsége megmutatni mun-kája gyümölcsét?– Itt nem csak a tanügyminiszterrõlvan szó, hanem a kormányról is. A’90-es évek eleje óta mi állandó re-formban vagyunk. Tudni kell, hogy areformok elõkészítésére elmegy kétév, majd két évig dolgozunk, letelik anégyéves parlamenti ciklus. Jön egymásik kormány, másik tanügyminisz-terrel, aki elmondja, hogy eddig min-den rossz volt és újabb reformra vanszükség. Ezt megint két évig készítjükelõ, megint két évet dolgozunk. Majdújabb kormány, újabb tanügyminisz-

terrel, és gyakorlatilag minden befe-jezetlen marad. Gyakorlatilag az okta-tás megérzi a társadalmi helyzetet.Minden területen érzõdik, hogy nincsegy elképzelés, nincs egy folytonos-ság ebben a fejlõdésben. Olyan mint afûrészfog. Kellenének általános irány-elvek, amit minden egyes politikaipárt fölvállal, hogy ne legyenek megezek a törések, mert így valóban nemjutunk semmire.– Melyek voltak azok a fontosabb vál-tozások, melyek jó vagy rossz iránybabefolyásolták a tanügyet?– Ebbõl több is volt. Az elsõ, amely na-gyon megvágta a tanügyet az az volt,amikor a hatnapos munkahét lecsök-kent ötre. Amit addig egy héten hatnap alatt tanítottunk meg szellõsen,idõt hagyva begyakorlásra, rögzítés-re, készségek kialakítására, azt le kel-lett csökkenteni öt napra, de az óra-szám nem csökkent. Ez mindenkép-pen összesûrítette a programot. A má-sik dolog pedig a tanügyi reform.Marga tanügyminiszter idejében in-dult be a talán eddigi legkomolyabbreform, mikor is megjelentek a válto-zásoknak, törvénykezéseknek, refor-moknak az elméleti alapja. Csakhogyezt nem követte egy gyakorlati átala-kulás, szinte teljes egészében elméletireformok maradtak.

’89 után rohamosan szûntek meg cé-gek, gyárak és ezzel párhuzamosanépültek le a szakiskolák is. Gyakorlati-lag Romániából eltûnt a szakképzés.Elõtérbe kerültek olyan szakok mintjogász, jogtanácsos, üzleti menedzser,mindenki az elméleti líceumok feléorientálódva. Megszûnt az érdeklõdésa szakiskolák, szakközépiskolák irá-

nyába. Ezek gyakorlatilag eltûntek azoktatási rendszerbõl. ’89 elõtt léteztekolyan szakiskolák, ahol a tanulók aszakiskolák elvégzésekkor, sõt a szak-iskolák elkezdésekor munkaszerzõ-déssel rendelkeztek, és így az illetõcég vagy szakterület fedezte a tanulóiskoláztatási költségét vagy annaknagy részét. A szakmai gyakorlatot an-nál a vállalatnál végezték, az iskola be-fejezése után pedig ott alkalmazták isõket. A privatizáció megjelenésévelezek a cégek elveszítették a lehetõsé-get, hogy ezeknek a tanulóknak a költ-ségeit támogassák. Szerintem a maioktatási rendszernek ez egy nagyonnagy hiányossága. Remélhetõleg ezeka szakiskolák, szakközépiskolák visz-szakerülnek ebbe a hálózatba.

Másik dolog a magánegyetemekmegjelenése. Anélkül, hogy megbánt-sam valamelyik magánegyetemet is,el kell ismerni, hogy ezek „diploma-gyárként” mûködtek. A lényeg azvolt, hogy hallgatók legyenek, ezek fi-zessék a tandíjat, és akár olyan terü-letre is kiképezték az embereket, ami-nél telített volt a szakma. Ezeknél azegyetemeknél a felvételi nem tudás-alapú volt, ami a középiskolai oktatásszínvonalát is visszavetette, hiszenmár nem tudni kellett egy egyetemrevaló bejutáshoz, hanem csak kiválasz-tani, hogy hova szeretnénk befizetnia tandíjat. A gond csak annyi, hogyegy középiskolás diák még nem gon-dolkozik azon, hogy az egyetemi dip-loma megszerzése után hol is sze-retne elhelyezkedni.

(folytatás a következõ lapszá-munkban)

C Béres Imre

Ne bagatellizáljuk el az iskolán belüli erõszak kérdését!

A tanügy gondban levõ pillérei (1.)G Erdei Ferenc tanító bácsi az oktatási rendszer múltjáról, helyzetérõl és kilátásairól

G’89 után rohamosan szûn-tek meg cégek, gyárak ésezzel párhuzamosan épül-tek le a szakiskolák is.Gyakorlatilag Romániá-ból eltûnt a szakképzés.

GA ’90-es évek eleje óta miállandó reformban va-gyunk. Kellenének általá-nos irányelvek, amit min-den egyes politikai pártfölvállal.

55Ér hang jaG

2013. november Y

Múlt hét elejétõl öt napon át roptáka táncot székelyhídi, debreceni gye-rekek felnõttek segítségével, irányí-tásával, a barantói ifjúsági táborbanés a program végén Székelyhídon,a múzeum épületében rendezetttáncházon. Azt, hogy jól érezték ma-gukat, mi sem bizonyítja jobban;alig ért véget a rendezvény, máris akövetkezõrõl beszéltek a résztvevõkés a szervezõk. Kérdéseinkre Palc-zert Judit szervezõ válaszolt.

– Hogyan született meg a rendez-vény alapötlete?– Béres Csillával, a székelyhídi gye-reknéptánccsoport vezetõjével mártöbbször beszélgettünk arról, hogymennyire közösségépítõ a népzene,a néptánc a gyerekek és a felnõttekkörében egyaránt. Érdemes lennimegnyerni egy neves tánctanárt, egyjó hírû népzenekart és összetrombi-tálni pár gyereket, szervezhetnénktábort, ahol sokat táncolnánk és avégén csapnánk jó bulit! A terven ve-lem dolgozott Nyéki Barbara debre-ceni kolléganõm és barátnõm. Gyer-mekvédelmi szakemberekként miazonnal a hátrányos helyzetû, gyer-mekvédelmi gondoskodásban élõgyermekekre gondolunk, ha tábo-roztatás, tehetséggondozás kerülszóba.– Ennyire egyszerû lenne a dolog?– Nem hangzana rosszul – mondjanevetve Judit – ám az igazi munkacsak ekkor kezdõdött! Már tudtuk,hogy mit akarunk, de nem volt semhelye, sem anyagi támogatója az el-

képzelésünknek. Pályáztunk Ma-gyarországon az Emberi ErõforrásokMinisztériumához a Nemzeti Tehet-ség Programon keresztül, egy hatá-ron átnyúló tehetségeket gondozó,hátrányos helyzetû gyerekeket a te-hetséggondozásba bevonó és a népihagyományok felelevenítését, nép-szerûsítését elõtérbe helyezõ tábortervével. Amikor kiderült, hogy nyer-tünk a pályázatunkkal, gyorsan he-lyet kellett találni a tábornak, BéresCsabának, Székelyhíd város polgár-mesterének segítségével sikerült is.Innen már szinte pillanatok alatt

megegyeztünk az ismert és elismertDebreceni Néptánc-együttes vezetõ-jével, Hercz Vilmossal, hogy jöjjöntanítson minket és a gyerekeket, va-lamint rávettük az ugyancsak cívisvárosi Pergõ Együttest, hogy a tánc-házban húzza a talpalávalót.– A gyerekeket is ennyire könnyenválasztották ki?– Itt sem volt nehéz dolgunk, hiszenmint említettem a hátrányos helyze-tû, nevelõ szülõknél élõ gyerekekregondoltunk elsõsorban, aztán a szé-kelyhídi kis néptáncosokat semhagyhattuk ki a táborból. Magyaror-

szágról tíz gyerek érkezett, a Szé-kelyhídon nemrég megnyílt DévaiSzent Ferenc Alapítvány Gyermek Jé-zus gyermek otthonának lakóivalegyütt 22-en jöttek el aztán a tábor-ba. Kíváncsiak voltunk, vajon ho-gyan megy majd a közös munka, hi-szen három „csoport” is alakulhatottvolna a lurkókból, de hála Hercz Vil-mosnak meg a gyerekek empátiájá-nak, a kezdeti zavar hamar elmúlt, éstudtak együtt táncolni, játszani a há-rom különbözõ helyrõl érkezettek.– Hogyan zajlott a napi program atáborban?

– Reggel nyolc óra körül keltünk, ésestig nem igen maradt ideje unatkoz-ni senkinek. Napjában három-négyalkalommal volt táncos foglalkozás,a szünetekben kézmûves-tevékeny-séget végeztek a gyerekek, de jutottidõ csoportos játékokra, vagy ha úgytetszett, lehetett rohangálni, focizni,fogócskázni a tábor hatalmas parkjá-ban. A hangsúly azért a néptánconvolt, hiszen készültünk a csütörtökesti bemutatóra, amit a táncházon si-keresen elõ is adtunk.– Ha jól értem, akkor bánhatja az,aki nem volt ott a táncházban?– Mindenképp, hiszen nagyon sokaneljöttek! Megtisztelt bennünket és agyerekeket jelenlétével Kiss Zoltán,a Hajdú-Bihar megyei kormányhiva-tal szociális és gyámhivatalának ve-zetõje, valamint Tripsó Zoltán, aDebreceni és Nyírségi Görög Katoli-kus Gyermekvédelmi Központ veze-tõje. Igazi táncházhangulat volt, éshadd említsek meg egy nagyon szépgesztust, amelynek tanúja voltam: azegyik anyuka otthonról mindenrésztvevõ gyereknek hozott ajándé-kot, amit fõképp az otthonban vagya nevelõszülõknél élõ gyerekek fo-gadtak szívesen. Ezek után nem le-het más tervünk, minthogy jövõreújra megrendezzük a székelyhídinéptánctábort! A tábort és az elõ-adást, a debreceni Jövõdért Alapít-vány, Pro Székelyhíd Egyesület, a Vé-nusz Alapítvány szervezte és az Em-beri Erõforrások Minisztériuma tá-mogatta. Köszönjük nekik!

C Gulácsi Mária

Mindenkit összeköt a népzeneG Ötnapos tánctábor után közös táncházat szerveztek a székelyhídi és a debreceni gyerekeknek

Y Hetente kétszer két korosztály gyerekeiróják a köröket és rúgják a bõrt az önkor-mányzat által ingyenesen biztosított sportc-sarnokban. Kedden és csütörtökön 17–20 óraközött harminc-negyven, 12 év alattiak és felet-ti gyerek teszi tiszteletét az edzéseken, jelent-kezni folyamatosan lehet a kezdeményezõ ProSzékelyhíd Egyesület elnökénél, Erdei Imrénél(Binyunál). Mára mindkét korosztály átesett a„tûzkeresztségen”, túl vannak az elsõ barátsá-gos meccseken. Elõbb még a nagyobbak tetteklátogatást Szentjobbon, 4-2-es vereség lett a vé-

ge, majd a hazai találkozón sikerült a visszavá-gás, 6-3-ra gyõztek. A kisebbek a teremben kétrészre osztva mérkõztek meg, szintén a közelitelepülés gyerekeivel. Mindkét székelyhídi csa-pat korban és méretben is kisebb volt a vendé-geknél, de így is sikerült a tisztes helytállás. A„törpék” 4-1-re kaptak ki, míg a 12 évesek 5-3-as vereséget szenvedtek, úgy hogy a vendégek-nél több 14 éves is pályára lépett.

Remélhetõleg ez nemcsak egy újabb, sokadikfellángolás lesz a város vezetõitõl, hanem vég-re újra hosszú évekig be lesz biztosítva a szé-

kelyhídi labdarúgás jövõje. Mert a foci igenis élvárosunkban!

C Juhász György

Felkarolják a labdarúgást szeretõ gyerekeket Azt pletykálják...Másodikok az AladinokA nemrég véget ért Petõfi Sándor Emlékku-pán fiataljaink (16–18 évesek), Aladinok né-ven második helyen végeztek, megelõzvetöbbek között Kiskereki, Micske, Keresztúr-Olaszi csapatait. Egyedül a csokalyi Interstecs(Apa-fiak) tudott megálljt parancsolni nekik.

Nem tétlenkedneka sportcsarnokban:

támadásba lendülaz utánpótlás

CC Péter Emese

CCA

sze

rzõ

felv

étel

e

... hogy kitoloncolt roma családokkerülnek a bútorgyár épületébe?Y Szinte nem telik el nap anélkül, hogy valakine hívjon fel telefonon, vagy kérdezze meg sze-mélyesen: „igaz-e, hogy az évek óta üresen ál-ló bútorgyár épületébe roma családokat fog-nak telepíteni? Hallottam-e, hogy Galacról vagyFranciaországból kitoloncolt ötven családot,körülbelül háromszáz fõt idetelepítenek Szé-kelyhídra, és ezért fejpénzt kap az itteni önkor-mányzat?”

Ezzel szembena pletyka... álhír!Reflexbõl megkérdeztem a polgármester urat!Béres Csaba kategorikusan tagadta, hogy ebbõl arémhírbõl bármi is igaz lenne, „azt sem értem,hogy kinek fûzõdik érdeke ilyesmiket állítani,vagy hogy honnan találnak ki ilyen valótlansá-got! Engem is többen kerestek emiatt, a múltkora rádióban is elmondtam, hogy semmi sem igazaz egész rémhírbõl!”

Gondoltam, utánajárok, hogy ki állhat a pánik-keltés mögött?

A november 15-i rendkívüli tanácsosi gyûlésenBéres Attila kérdezett rá a képviselõk elõtt arra,hogy tud-e valamilyen információt bárki is az ál-hírrel vagy annak forrásával kapcsolatban?A válaszok kimerültek „az én is hallottam X.Y.-tól, de semmi többet nem tudok” és a sûrû fej-csóválásokban.

A lényeg, hogy bár gazdája nincs, de szerencsé-re valóságalapja sincs ennek a pletykának!

C SzCs

Y 2013. november66 Ér hang jaG

Etet, gyógyít, röptet, szeret – ezek afõ tevékenységei minden galambte-nyésztõnek, ami a galambjait illeti,de mint ahogyan mind sejthetjük,több is van mindennek a hátteré-ben. Felkerestünk hát két, sokat ta-pasztalt érmelléki tenyésztõt, hogymegfelelõképpen körbejárhassuk agalambseregek témáját.

Y Izabella, kék és vörös kovács, cso-ki és babos – ha valaki ezeket a kife-jezéseket csak úgy bemondaná ne-kem sosem tudnék rájönni, hogyezek közt mi az összefüggés vagyvan-e egyáltalán? Szerencsémre vi-szont sikerült olyan galambászokkaltalálkoznom, akiktõl megtudhattammit is fednek a szavak? Galambok„színkódjai” ezek mind.

Elõször id. Murányi Attilánál jártam.Csodálattal beszélt az évek után má-soktól hazatért vagy puskalövésbõllábadozó madarairól. Igen, puskalö-vés. Bár törvény szerint a házi galam-bokat nem szabad lõni, és egyébként

lakott területen vadászpuskát elsütnisem, mégis számtalanszor elõfordult,hogy a kiengedett madarakat a városszélén ólálkodó – általában külföldi –vadászok meglõtték. De ha a csúcsra-gadozó (az ember) nem jelenteneelég veszélyt, vannak még kisebb ra-gadozók is, amik veszélyeztethetik agalambok életét, nem is beszélve a be-tegségekrõl. A tenyésztõk galambjai,fajtától és kortól függetlenül féléven-te, illetve évente kapnak kolera éspestis elleni védõoltást, de emellett aszemölcsösödés és a diftéria is csú-nya, gyakran végzetes tüneteket pro-

vokál. Másik galambász beszélgetõ-társam, Serbán Sándor például beval-lotta: nézni sem bírja, hogy szenved-nek madarai, mikor a diftéria megtá-mad egyet-egyet.

Nyilván az állatok is esendõk, bármi-lyet fogadunk be vagy kezdünk el te-nyészteni, szembe kell néznünk a le-hetséges betegségekkel, mégis, a fenti-ek ellenére is van, aki erre adja a fejét.De miért pont a galambok?

„Ezeknek az iránytûjükrejtély”Id. Murányi Attila elmesélte, hogy éle-te elsõ röppostagalamb fiókáját a mar-gittai piacon kapta nagymamájától az’50-es évek elején, onnantól kezdvemegállíthatatlan volt a lavina. Többtelepülésen is lakott már életében, dea madársereget mindenhova magávalvitte. Volt már, hogy 1500-as állo-mánnyal rendelkezett, jelenleg hét-száz röppostagalamb büszke gazdája,amelyek szülõföldje Belgium, Magyar-

ország vagy épp Románia valamelyikalföldi városa. Említést tett a Nagyvá-radon mûködõ galambász sportegye-sületrõl, mely röptetõversenyeketszervez mai napig is, és amellyel Attilabácsi már megszakította kapcsolatát.„Meg voltak mind rökönyödve mikorén odamentem Váradra 120 ga-lambbal, õk meg legtöbb tízet hoztak.(...) Nem úgy van már ott se, mint ré-gen.” Így hát Attila bácsi saját kedvte-lésére otthona udvarán rendezett beegy „galamblakóparkot”. Gyakranajándékoz a madarakból más tenyész-tõknek, szomszédoknak, õ maga sem

veti meg a galambhúst. Ekkora lét-szám mellett egyébként sem árt néhafogyasztani, hiszen a galambok éven-te hét-kilenc alkalommal költenek, 18nap alatt, egy-egy pár fiókát, amiket azesetek nagy részében sikerrel felne-velnek s kirepítenek a dúcból. Számol-junk utána? Leszegett fejjelvallja a tenyésztõ is, hogyvalóban nem a legolcsóbbszenvedély ez, de még min-dig jobb, mint például az al-kohol szerelmesének lenni.A galambokat hajtja az ösz-tönük a csipegetésre, a leg-különlegesebb és különbö-zõbb magvakat szedegetikössze egy nap alatt, ame-lyekre szükségük van. Ilyen-kor az etetés nem számotte-võ költség. Viszont, amikorbeáll a tél, a fagy s a hó, vanereszd el a tollamat! A te-nyésztõnek mindent megkell tennie, hogy pótolja akülönlegességeket, ez pedignem olcsó mulatság. Segít-het viszont a régiség, a jóöreg galambásztársak és akapcsolatrendszer. Sanyibácsinak elmondása szerintfõként Magyarországon, azérmelléki részen és környé-kén vannak kapcsolatai e té-ren. Tenyésztõk, állatorvos-ok, takarmánytermesztõk, kis- ésnagyvállalkozók rendszerében forogszintén galambos barátaival együtt,akik tudnak tanácskozni, telefonszá-mot cserélni, ha kell, fõ az egymás tá-mogatása.

Cukros búza, párcsere

Ezek azok a trükkök, amikkel SerbánSándor is igyekszik marasztalni fris-sen vásárolt vagy kapott galambjaita beszoktatás során. A madarak igaziínyencek. Nem elég a cirokmag, nap-

raforgó vagy kukoricadara, amikkelgazdájuk naponta szolgálhat, az iga-zi kedvenc a cukros vízbe áztatottbúza. A párcseremegoldás leginkábba kakasokat érinti. Amint új helyük-re érkeznek, új „menyecskét” kap-

nak, hogy azzal alapítsanak családotaz új dúcban. Legtöbbször mindkétmódszer bevált eddig, hiszen Sándorválaszolgatás közben is a kerítésnektámaszkodva gyönyörködött hatvanpár galambjában, melyek legtöbbenröpposta-, díszposta-, tifler- és king-galambok. Mint megtudtuk, akárho-gyan is vásárolunk vagy ajándéko-zunk galambokat, vigyázni kell,hogy a nemek szerinti egyensúly neboruljon fel a ketrecekben. Ha túlsok a hím, küzdeni kezdenek a he-lyekért, gyakran összetaposnak tojá-sokat, fiókákat, csúnyán csépelikegymást a harcban. A legmagasabblétszám az állományban eddig a150–160 pár volt. Serbánéknál acsaládban szerteágazó hagyományavan a galambászatnak. Sándor édes-apjától – aki maga is tenyészt még –örökölte a szenvedélyt s az elsõ ga-lambokat. Sándor testvére és unoka-öccse is galambászik Kiskerekiben. Õmaga is tartotta a nagyváradi egye-

sülettel a kapcsolatot, ésmegküzdött madaraiért aszokásos betegségekkel is,olykor tanácsot kérve más,környékbeli tapasztalt ga-lambászoktól. Saját bevallá-sa szerint szívesen ad aján-dékba bárkinek, esküvõreis röptetni, mert van elégmadara, de vágni soha nemvágnak az állományból,konyhai célokból: „Ha viszis el valaki tõlünk, munká-ba menet elõtt megmuta-tom a feleségemnek, hogymelyeket lehet elvinni, az-tán megyek is el otthonról.Nem szeretem látni, mikorelviszik tõlem õket.”

Költséges is, takarítandóis, viszont szép is a maganemében a galambászat.Személyes találkozáskor atenyésztõk rendkívül meg-gyõzõen mesélik élményei-ket a kikelt vagy felgyógy-ult madarakról. Tanulságos

magatartás az övék. Egy életet szen-telni valaminek és sosem feladni.Tanulságos magatartás a galambokéis, a tökéletes hûség, a szülõi lét min-taképei õk.

C Bíró Orsolya

Óvodásokkiállítása

Székelyhíd óvodásainakmunkáiból kiállítást

szerveztek a helyi reformá-tus templomban. Az Õszirajz és kézimunka címû

kiállítást november24–30. között tekinthették

meg az érdeklõdõk.

Tenyésztõt galambjáról ismerni megG Érmelléki galambászok élményei a tökéletes hûség megtestesítõivel

CCA

sze

rzõ

felv

étel

ei

CC fotók: Bozsoky Orsolya

Diáksarok

77Ér hang jaG

2013. november Y

Y Ismét színesebbé tették a székely-hídi líceum diákjainak mindennapja-it a már hagyománnyá vált Petõfi-hetek rendezvénysorozat különbözõiskolán kívüli tevékenységei novem-ber 11. és 22. között. (Ez nagyjábólmegfelel annak az idõszaknak, ami-kor 1843-ban Petõfi Sándor Székely-hídon tartózkodott.)

Az ötödszörre megszervezett ren-dezvénysorozat széles felhozatalbanmegtalálhatóak voltak az olyan prog-ramok, amelyek szinte minden alka-lommal elmaradhatatlanok, mint pél-dául a foci és a sakk, de voltak telje-sen újak is, mint a debreceni Más Mo-zaik Egyesület által megvalósított bi-cikligyorsulási verseny, a Goldsprint,amivel még nem eddig nem találko-

zott a székelyhídi közönség. Ez egynem hagyományos gyorsulási ver-seny, hanem az 500 méteres távotúgy kell letekerni egy helyben, speciá-lis biciklivel, hogy a különbséget a kétversenyzõ közt kijelzõ mutatja, amimég látványosabbá teszi a futamot.Ennek a versenyszámnak a lebonyolí-tásában Porcsin Levente Goldsprintbicikligyorsulási világbajnok segített.A palettán szerepelt még a debrecenirocksulisok jóvoltából két rockkon-cert, a múzeum épületében: a rock-sulis fiatal tehetségekbõl álló Amuse-ic, illetve az Acoustic Gallery, amelyetrocksulis tanárok alkotnak, élenKorokani Árpáddal, aki tagja volt a2008-as Társulatnak, többek közt a P.Box és az Omen énekesével.

Rendeztek még bicikliügyességiversenyt, élménypedagógiai foglal-kozást, stafétát, mesemondó ver-senyt, civilizációk nagy túráját ésmézeskalácssütést is. Ezentúl akárkibelebújhatott Petõfi vagy Júlia bõré-be egy fotó erejéig az iskola elõcsar-nokában.

Köszönet jár minden diáknak és ta-nárnak, akik segítettek a programoksikeres megszervezésében, és azok-nak a diákoknak is, akik fontosnaktartották, hogy ellátogassanak ilyenprogramokra. Reméljük, legköze-lebb is legalább ilyen jól fog elsülniez a rendezvénysorozat! A rendez-vényt a Communitas Alapítvány tá-mogatta.

C Székely Annabella

Y Környezetvédelmi elõadást tartottak a csokalyikisiskolásoknak az õszi szünetben a Kolokán Kör-nyezetvédõ és Hagyományõrzõ Egyesület önkén-tesei november 6-án. A környezeti nevelést, bio- és

ökogazdálkodást, környezetvédelmi tanácsadástcélul kitûzõ egyesület elõadóitól a gyerekek felvilá-gosítást kaphattak arról, hogy például mi a kom-posztálás, mit jelent a szelektív hulladékgyûjtés

vagy hogyan lehet madáretetõt készítenihasznált flakonokból.

A gyerekek az általuk elkészített ma-dáretetõket kihelyezték az iskola udva-rán levõ fákra. A továbbiakban margari-nos dobozokba ültettek gesztenyéket,közösen feldolgozták, mire van szükségea növénynek a megfelelõ növekedéshez.

Az ökonapi tevékenység kertészkedéssel foly-tatódott, a környezetvédõk az iskolát megaján-dékozták árvácskával, szegfûvel, százszorszép-pel, örökzöldekel, krizantémmal, amit õk is Fü-zesi Józseftõl szereztek be, a kisikolások és az is-kola nagy örömére! A csokalyi gyerekek el isültették hamarjában minden kis virágot a sulikertjében.

Végül ökoautomata játékkal záródott a tevékeny-ség, így mindenki kapott egy kis ajándékot a nap-közben elsajátított ismeretek mellé.

C Erdei Irénke

Y Egynapos segesvári kirándulásonvettek részt a hegyközszentmiklósiToldy Általános Iskola diákjai no-vember 16-án Papp Mónika angolszakos tanárnõ vezetésével. A diá-kok nagy lelkesedéssel fogadták Er-dély egyik legszebb, középkort idézõvárosába tervezett látogatás ötletét,ahol rengeteg látnivalóval ismer-kedtek, mint például a várban levõDrakula-ház, az óratorony, a Diák-lépcsõ, a vár bástyái. Az óratoronyépületén belül betértek a történelmimúzeumba is. Az erkélyrõl hatalmasélmény volt belátni a várost. A várkis középkori utcáin középkori ru-házatba öltözött „várlakókkal” istalálkozhattak, akikkel fényképez-kedni is lehetett. Minden látnivalómellett a diákok felsétáltak a fedettDiáklépcsõn egészen a vártemplo-mig. Rengeteget sétáltunk, élmé-nyekkel gazdagodott a csoport s azutcákon kínált emléktárgyakkal tér-tek haza. Segesvár bebarangolásaután késõ délután Kolozsváron ismegálltunk, felsétáltunk a fellegvár-ba, ahonnan belátható volt a fénybeborult kincses város. Megtekintettéka Szent Mihály-templomot, a Mátyás-szobrot, majd a kirándulás egy helyipizzázóban zárult.

Az egész utazás alatt a diákok na-gyon jól érezték magukat, habár azút hosszú és fárasztó volt de a hangu-lat végig megmaradt, az autóbuszonmár a következõ kirándulást ter-vezgették.

C Ér hangja

Petõfi-hetek a Petõfi-líceumban

Iskolán kívüli tevékenységek Csokalyon KirándulásSegesvárra

A csokalyi gyerekek nagy örömmel ültettek el minden kis virágot a suli kertjében

Miután elkészültek a madáretetõk, a gyerekek a belerakott magvakkal együttkihelyezték õket az iskola udvarán levõ fákra

Hallowen partiHalloween partit szerveztek mindenszentek és a halottaknapja közeledtével a csokalyi pedagógusok a kisiskolások-nak, az óvodásoknak és szülõknek egyaránt. Esti programlévén, a pedagógusok és a gyerekek örömére sok szülõrészt tudott venni a programon. Az óvodások õszi képeket,kukacos körtéket, szõlõfürtöket festettek, közben a kisis-kolások táblarajzzal kezdtek, majd színeztek, végül tök-lámpásokat faragtak közösen a szülõkkel, tanítónõkkel. Azõszbúcsúztató hangulatát a közös éneklés, a megfelelõ hát-térzene, majd az est sötétjében a töklámpák kihelyezése ésa hozzájáruló riogatás biztosította. A végén minden kisgye-rek jutalom-cukorkát kapott, a szép munkákból pedig aziskola folyosóján kiállítást szerveztek mindenki örömére.

Ízletes tortát vehetett át a nyertes osztály

A népek túrájaversenyszámamegmozgattaaz osztályokfantáziáját

CC fotók: Szökõcs Róbert

Ka

n apé

Y A nagyváradi születésû doktornõ1971-ben végezte el az orvosi egye-temet Kolozsváron, ahonnan egy Is-ten háta mögötti kis hegyi település-re helyezték, ahol még asszisztensesem volt, csak a bácsi, aki kocsivalvitte beteghez, ha kellett, õ volt azegyedüli segítsége és munkatársa.

Egy év „nyomorgás” után kerültSzékelyhídra, ahol is kijutott min-denbõl, ami csak egy körorvosnakvagy háziorvosnak osztályrésze le-het. „Csak” harminchat évet dolgo-zott Székelyhídon 1972-tõl 2008-ig.Ebben az idõszakban voltak kelle-mes és kellemetlen pillanatok is.

Arra a kérdésemre, hogy mit szere-tett leginkább a szakmájában, a dok-tornõ mosolyogva elárulta, hogymindig vonzotta a szemészet és amikrosebészet, de az is nagy öröm-mel töltötte el, amikor idõben sike-rült diagnosztizálni egy vakbélgya-nút vagy sikerült megelõzni egy szív-infarktust. (Ha az emlékeim nemcsalnak, akkor nem igazán emlék-szem olyanra, hogy valakit félre di-agnosztizált volna – szerk. megj.)

Mivel egy olyan idõszakban lett or-vos, amikor még ahhoz mentek azemberek, akit éppen szolgálatban ta-láltak, neki úgy alakult, hogy a fel-nõttgyógyászatban dolgozhatott, vi-

szont a különbözõ változások és új-féle rendszerek bevezetésével ott-hon volt a gyermek- és a felnõttbe-tegségek kezelésében is. Természete-sen soha nem válogatott a betegekközött és nem diszkriminált. Nyug-díjba vonulásakor 2500 pácienstõlköszönt el.

Nem volt egyszerû összehangolniaa családi életet és a hivatást. A családnagyon sokszor nélkülözte az felesé-get és az anyát, mert a hivatás voltmindenek elõtt. Nem voltak nagycsaládi ebédek, elmaradtak a nagy„rokonösszegyûjtõs” ünnepek. Hahívták, azonnal indult, hisz a betegélete volt az elsõ.

Manapság már van ideje a férjévelebédelni, van idõ olvasni, kereszt-rejtvényt fejteni és az unokákkal ismindig tud foglalkozni. Már nem kellügyeletbe sietni, de azért most isnyitva az ajtó annak, aki tanácsot kérvagy kíváncsi a véleményére. Mostsem küld el senkit, mindenkit meg-vizsgál, mindenkit meghallgat, taná-csot is ad szívesen.

Megtapasztalta azt az érzést is, amitvalószínûleg nagyon sok nyugdíjbavonult ember: „ha nyugdíjas vagy,nem törõdnek veled”! Tudomásulveszi a körülötte elrohanó világot,viszont már nem hajlandó rohanni

vele. Szereti a csendes, nyugalmaséletet.

Végezetül, de nem utolsó sorban,azt üzeni a fiatalabb kollégáknak: le-gyenek naprakészek az új gyógysze-rekkel, az új kutatási eredmények-

kel, módszerekkel és legyenek na-gyon türelmesek a betegekhez!

Ha pedig visszatekintene, hogy meg-érte-e feláldozni a családot a munká-ért, arra megint csak egyszerû volt azorvosnõ válasza: ez nagyon személy-

függõ, mert a családorvos állandóügyeletben van. Bokor Zsuzsa életé-nek mottója „a munka volt az élet”, ésha most választani kellene, akkor újraaz orvosi pályát választaná.

C B. J. R.

Y 2013. november88 Ér hang jaG

SzékelyhídVáros

PolgármesteriHivatala

A kiadvány megjelenését támogatta:Székelyhíd és környéke havilapja. Kiadja és ingyenesen terjesztiaz Ér hangja Egyesület. Nyomás: Eden Productions, Nagyvárad.Felelõs kiadó: Béres Csaba Y Felelõs szerkesztõ: Aszalós Tímea

Y Lapterv és tördelés: E. Y Munkatársak: Béres Angéla, Béres Imre, Béres Jutka-Renáta,Bíró Orsolya, Juhász György, Kalló-Nagy Kamilla, Szabó Csongor, Székely AnnabellaSzerkesztõség elérhetõsége: 417435 Sãcueni str. Kazinczy Ferenc nr. 5/B.,

e-mail: erhangja1@gmail.com, honlap: www.erhangja.ro

Ér hang jaG

Elõzõ számunk keresztrejvényének megfejtõi közül könyvet nyert:Orosz Tamás, Szabó Mónika, Szakál Tímea (mindhárman Székelyhíd)

NNyyeerrjjeenn kköönnyyvveett!!Szerkesztõségünk értékes könyvnyereményeket sorsol ki

a mellékelt keresztrejtvény megfejtõi között.FIGYELEM! Egy megfejtõ csak egy szelvénnyel játszhat!

A REJTVÉNY MEGFEJTÉSE:__________________________________

___________________________________

__________________________________

Név: _________________________________________

Telefonszám _______________________________

Postacím: ____________________________________

____________________________________________

Kérjük a kivágott szelvényt dobja be december 7-igaz Ér hangja dobozok valamelyikébe, melyeket a következõ helyeken

lehet megtalálni: SZÉKELYHÍD – Székelyhídi Városi Könyvtár,Magyari papírbolt, Sidy pub (a körforgalom mellett),ÉRKÖBÖLKÚT – ABC, HEGYKÖZSZENTMIKLÓS – ABC.

„A munka volt az élet!”G Beszélgetés Bokor Zsuzsa nyugalmazott székelyhídi háziorvossalBarátságos tekintet, törékeny termet, határozott megjelenés és beszéd jel-lemzi Bokor Zsuzsa nyugalmazott székelyhídi háziorvost. Ha vissza kelleneemlékeznem rá, mint orvosra, akkor is azt mondanám, hogy határozott, el-lentmondást nem tûrõ, viszont szerény személyiség. Árad belõle a nyuga-lom, a megbékélés, a harmónia, az õszinteség, amikor az életérõl, a pályá-járól, az örömteli vagy éppen a buktatós idõszakokról érdeklõdök.

CC A szerzõ felvétele

MEGFEJTÉS1.

KITÛNÕ JEGYNEM SÛRÛ

FEJVESZTVEFUT

A MÚLT IDÕJELE LEHET

PÁROSJÖVENDÕ!

MAGASNÖVÉNYENÉLÕ (2 SZÓ)

SAKKFIGURAELÕTAG:MILLIÓ

HÚZ... FEJJEL,

SZÉGYEN-KEZVE

ELKÉPZEL-HETÕ

ELKÉPEDÕRAVASZDI

MEGFEJTÉS2. A

SZORGAL-MAS

KÖVÉRÁLLATI RÉSZ

ÉRTÉKESNEMESFÉM

... VAN BE-LÕLE, UNJAKÖZÉPEN

ELSÕ!

ÜRES KÉZ!VARÁZSLAT

PÁRATLANULKIAKAD!

A TEKISKABÁTOD

VÉGTELENZAJ!

TAGADÁS

MUNKAIDÕKÜLSÕ

(SZÍNES)BEVONAT

ENERGIA-ADAG!

KUKORICA-LEPÉNY

LÁNGOLNÕI NÉV

(JÚLIUS 10.)

MAGYAREGYÜTTES

ÉPÍTENIKEZD!

ÖSSZEVISSZAKÉR!

ORVOSIRÖVIDÍTÉS

SZÓ AZ IMAVÉGÉNMETRÓ

HANGZÓI

SZÓBANLEHORDFELTÉVE

NÉMETAUTÓMÁRKA

ORVOSNÁLMONDJUK

KETTÕSBETÛAZ ELLEN-

ÁLLÁS JELE

MEGFEJTÉS3.

SÍKSÁG FELE!