Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
10/15/2015
1
Erdei élőhelyek kezelése
Növényevő nagyvad fajaink táplálkozása az erdei élőhelyeken.
Dr. Katona Krisztián
SZIE VMI
Patások rágási preferenciái, cseres-tölgyesek, Mátra, 2014 június
Kedvelt…Elkerült
Jaco
bs
sze
lek
tiv
itá
s in
de
x
• Táplálékkínálat-táplálékválasztás-vadsűrűség kapcsolatrendszere két oldalról szabályozható • Rágási kedveltségi sorrend alapján tölgyekről a rágási nyomást le lehet venni • Kőrisek, gyertyán, juharok főleg, de egyéb cserjefajok is mind fontosak a válogató
fogyasztásban
Forrás: Fehér, Á., Katona, K., Szemethy. L.
10/15/2015
2
1000-3000 kg/ha táplálék a cserjeszintben Vágásos üzemmódban is lehet!
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
Hajós Gemenc Segesd Zselic Felsőtárkány
Növén
yk
ínála
t (k
g/h
a)
tél tavasz nyár ősz
nincs adat
nin
cs a
dat
Katona, K., Szemethy, L., Nyeste, M., Fodor, Á., Székely, J., Bleier, N., Kovács, V., Olajos, T., Terhes, A., Demes, T. 2007. A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Természetvédelmi Közlemények, 13: 119-126.
Fotó: Katona Krisztián
Táplálékban dús cserjeszint
10/15/2015
3
Fotó: Katona Krisztián
Táplálékhiány a cserjeszintben gyapjaslepke rágás után
Táplálékhiány a cserjeszintben „bozótirtás” után
Fotó: Katona Krisztián
10/15/2015
4
• Genetikailag kódolt tartományban választ - Növényi legyen (mit jelent, pl. idegenhonos új faj vagy egy kidőlt fatörzs táplálék-e?) - Mezei pocok vagy egy darab kő sosem táplálék
• Kémiai ingerek szerepe alapvető a tanulásban - Először kóstolás, majd ezek után szaglással - De már anyaméhben vér útján, ill. szoptatáskor (anyatejjel) is kap kémiai információt - Szociális tanulás (gidatárs „szájszaga”)
• Többszintű táplálékválasztás - Táplálkozófolt -> növénytípus -> falat
• Ragadozómentes folt keresése („landscape of fear”) • Növénytípus elérhetősége
- Amiből sok van a mozgáskörzeten belül - Növényegyedek száma, mérete, biomasszája
• Növénytípus hozzáférhetősége - Amit könnyű megszerezni - Cserje-, lágyszárú vagy avarszintben - Hosszú hajtások, nagy levelek - Mechanikai védelem hiánya (tüske, holtfa, kerítés)
• Falat tápláló-, ásványi- és méreganyag tartalma - Magas fehérje/rost arány (de kevés rost is kell!) - Magas cukortartalom - Alacsony tannintartalom (de kevés tannin is kell!)
Mi alapján választ táplálékot a növényevő?
Fotók: Bleier Norbert
• Zöld növényi táplálékot fogyasztanak
- Tápláléklánc alsó szintje
- Primer fogyasztók
• Növényi táplálék könnyebben elérhető, de kisebb E-tartalmú
• Fehérjetartalom korlátozott, nehezen hozzáférhető
• Rostos sejtfalak
- Cellulózemésztéshez emlősöknek nincsen enzime!
- Szimbionta mikroorganizmusok segítik:
kérődzők talajból veszik fel először
• Minden növényevő
mást ehet és mást eszik!
Növényevők: lehetőségek és kényszerek
Növényi sejtfal felépítése
Középső lamella
Plazma membrán
Elsődleges sejtfal
Pektin
Cellulóz mikro-rost
Hemi-cellulóz
Oldott fehérje
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Plant_cell_wall_diagram.svg Készítette: Mariana Ruiz Villarreal
10/15/2015
5
• Párosujú patások (szarvas-, szarvasmarha- és tevefélék, zsiráfok), kenguruk, kolobuszmajmok az
előbélben fermentálnak
- A mikroorganizmusok már a középbél előtt kezdik darabolni a táplálékot
• Kérődzés
- Alapos táplálékfeltárás
akár 4-5 nap alatt
• Négyüregű gyomor
Bendő (Rumen)
Recésgyomor (Reticulum)
Százrétű/leveles gyomor (Omasum)
Oltógyomor (Abomasum)
Előbélben fermentálók (Valódi kérődzők)
http://www.glogster.com
Négyüregű kérődző gyomor
• Az előbélben fermentálás nagyon hatékony az utóbélben fermentáláshoz (páratlan ujjú patások, pl. lovak) képest:
- A mikroorganizmusok már a középbél előtt kezdik darabolni a táplálékot
- Maguk a mikroorganizmusok is megemésztődnek az oltógyomorban karbohidrátok,fehérjék felszívódnak a középbélben
- A bendőben a mikroorganizmusok rengeteg növényi alkaloidát képesek méregteleníteni
- Kevesebb, de jobb minőségű táplálékforrás esetén előny
Az előbélben fermentálás előnyei
Őz gyomortartalom Fotó: Barta Tamás
10/15/2015
6
• Kérődző fajok forrásfelosztása:
- Hofmann, R.R. 1989. Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view of their digestive system.
Oecologia 78:443-457.
- Eltérő emésztő-szervrendszeri
anatómiai háttér
- Eltérő
emésztésfiziológiai háttér
- Eltérő kényszerek
- Eltérő lehetőségek
A Kérődzők morfofiziológiai csoportosítása
Koncentrátum-válogató – átmeneti táplálkozású – legelő típus
őz
Jávorsz.
Rén
Muflon
Juh
Dám
Kecske
Zerge Gímsz.
Kőszáli kecske
Eu. bölény
Marha
Bendő
Táplálkozási ritmus
EURÓPAI KÉRŐDZŐK TÁPLÁLKOZÁSI TÍPUSAI
Koncentrátum-válogatók Átmeneti típusúak Fűfogyasztók / legelők
pl. gím (zerge) (gím) (marha)
(pl. őz)
(őz)
Őstulok
• Koncentrátum–válogató faj
- Válogatós
- De nem finnyás, hanem alkalmazkodó!
• Relatív nagyobb szájméret
- Válogatásra alkalmas
• Relatív nagyobb nyálmirigyek
- Fültőmirigy 3x nagyobb
legelőkénél
- Fásszárúak mérgei ellen?
• Kicsi bendő és
recésgyomor
a testmérethez képest
- Kis tárolókapacitás
• Sűrűbb, egyenletes rumenpapillázottság
- Nagyobb felület,
gyorsabb zsírsav felszívás
• Kevés cellulózbontó mikroorganizmus
- A rostok emésztése nem hatékony
• Gyorsan továbbítódik a tápanyag
Példa - Az őz emésztésmorfológiai jellemzői
Hofmann, R.R. 1989. Evolutionary steps of ecophysiological adaptation and diversification of ruminants: a comparative view of their digestive system. Oecologia 78:443-457.
Nagyméretű recésgyomor, alacsony retikuláris taréjokkal
ALACSONY ROSTTARTALMÚ TÁPLÁLÉK
Nagyméretű nyálmirigyek
Bendő egyszerű, kicsi, egyenletesen papillázott
Kicsi százrétű gyomor kevés laminával
Széles RR átjáró
Vékony oszlopok
Kicsi oltógyomor Rövid bélcső (testhossz 12-15-szerese)
Nagy máj
Terjedelmes hátsó fermentációs tartály (vakbél+végbél elülső zsákja)
Gyors tápanyag-továbbítás Magas fermentációs ráta (keményítőbontó baktériumok)
10/15/2015
7
Emésztésmorfológia és területhasználat
• Ivari szegregáció – két nem térbeli elkülönülése tehén : jobb minőségű, fehérjében gazdag táplálék bika : nagyobb mennyiségű, de gyengébb táplálék
Kukoricaimádó gímszarvasok?
Fotó: Bleier Norbert
10/15/2015
8
Hullatékanalízis
Fotó: Katona Krisztián
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Má
jus
1.
Má
jus
31
.
Jú
niu
s 1
6.
Jú
liu
s 2
9.
Jú
liu
s 1
6.
Jú
liu
s 3
1.
Au
gu
sztu
s 1
5.
Au
gu
sztu
s 3
1.
Szep
tem
ber 1
6.
Szep
tem
ber 3
0.
Ok
tób
er 3
1.
No
vem
ber 1
5.
Tá
plá
lék
alk
otó
ará
ny
a
Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag
HAJÓS ERDŐ 2000
10/15/2015
9
Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, 2003-2004
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Április Május Június Szeptember December Február Május Július
Tá
plá
lék
alk
otó
ará
ny
a
Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag2003 2004
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Má
jus
31
.
Jú
niu
s 2
9.
Jú
liu
s 1
6.
Jú
liu
s 3
1.
Au
gu
sztu
s 1
5.
Au
gu
sztu
s 3
1.
Szep
tem
ber 1
6.
Szep
tem
ber 3
0.
Ok
tób
er 3
1.
Táp
lálé
kalk
otó
ará
nya
Fásszárú Kétszikű Egyszikű Mag
HAJÓS MEZŐGAZDASÁG 2000
10/15/2015
10
A hajósi mezőgazdasági terület
Fotó: Katona Krisztián
A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Június16. Június 29. Július 18. Július 31. Augusztus
15.
Augusztus
30.
Szeptember
15.
Szeptember
30.
Október 30.
Tá
plá
lék
alk
otó
ará
ny
a
Lucerna Kukoricalevél Kukoricaszem Búzalevél Búzaszem Egyéb
10/15/2015
11
0
10
20
30
40
50
60
Ny
ersf
ehér
je
Ny
ersr
ost
Ny
ersz
sír
Ny
ersh
am
u
N.m
.k.a
.
Ny
ersf
ehér
je
Ny
ersr
ost
Ny
ersz
sír
Ny
ersh
am
u
N.m
.k.a
.
1998 2000
Tá
pa
ny
ago
k a
rán
ya
a t
áp
lálé
kb
an
(g/1
00 g
szá
raza
ny
ag)
Erdő
Mezőgazdaság
A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége
Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K., Orosz, Sz. 2003. Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zoologica, 52(3): 249-258.
Őz „válogató” táplálkozása erdei élőhelyen, télen
Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf. 47-53. old.
10/15/2015
12
Őz „válogató” táplálkozása mezei élőhelyen, télen
Mátrai, K. 2000: Az őz téli tápláléka: élőhelytől függő azonosságok és különbségek. Vadbiológia, 7. évf. 47-53. old.
• Módszer - 77 hullatékminta erdőfolttal rendelkező ill. tisztán mezőgazdasági területen gyűjtve:
gabona betakarítása előtt (F1) (06.11.-07.02.) betakarítása után (F2) (08.06.-08.26.)
Az őz tápláléka mezőgazdasági területen, nyáron (Forrás: Mátrai, K. et al.)
10/15/2015
13
• Betakarítás előtt: – Erdős foltban főleg fásszárúak a táplálékban – Mezőgazdasági foltban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok
• Betakarítás után: – Erdős foltban kiegyenlítettebb lesz az étrend, sokkal több gyümölcs fogyasztva – Mezőgazdasági foltban lágyszárú fogyasztás csökken, kukoricatermésé nő Betakarítás után a mezőgazdasági foltból nem mentek az erdős foltba!
• Erdős foltban főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) a táplálékban • Mezőgazdasági foltban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce • Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék
10/15/2015
14
• Nagy egyedi változatosság az őz nyári táplálkozásában - Eltérő mozgáskörzetek, eltérő kínálat - Eltérő aktuális igények - Eltérő táplálékválasztási preferenciák
3
• Szeder sok egyednél kiemelkedő jelentőségű táplálék • Cserjésedő csatornapartok, fasorok biztosíthatják a bodzát, akácot is • Ezek mind nagy biomasszát adó, magas fehérjetartalmú táplálékot jelentenek az őznek
4
10/15/2015
15
• Télen nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat
(takarékoskodni kell az energiával)
• Fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják
• Nyáron szélesebb táplálékbázis, de a mozgáskörzet, és a foltválasztás itt is meghatározza az egyedi választási lehetőségeket
Őz táplálkozása, összefoglalás
Vaddisznó tápláléka (Gazdag F. 2002: Adatok a vaddisznó táplálkozásáról.
Vadbiológia, 9: 66-72.)
• Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve
• Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek
• A táplálék összetétel diverzitása gyenge – 2-3 faj adja 80-85 %-át (búza 75%, majd kukorica 80%)
• Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs
• Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is)
• Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%)
• Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg)
10/15/2015
16
Vaddisznó tápláléka Európában (Schley L., Roper T.J. 2003: Diet of wild boar Sus scrofa in Western Europe,
with particular reference to consumption of agricultural crops. Mammal Review, 33(1): 43–56.)
• 21 vizsgálat alapján • Mindenevő, de növényi >> állati • 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek,
mezőgazdasági termény • Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége
alapvetően meghatározza étrendet!! • Legalább egy E-dús alkotó • Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de
ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!)
• Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő)
Miért nincs felújulás? A vaddisznó az univerzális ok? Komplex rendszer!
10/15/2015
17
Muflon táplálkozása (Forrás: Mátrai, K.)
A Gödöllői dombvidéken, egy kb. 40 ha-os délies fekvésű táblán
– 1993-ban lucernát, 2000-ben angol perjét termesztettek
– A táplálékban a fásszárú növények aránya hasonló volt mindkét évben (37-42%)
– 1993-ban a lucerna a táplálék 43%-át, alkotta és a fűfélékből csak 5% volt
– 2000-ben a táplálék 55%-a fűféléből állt, amelyből 54% volt az angolperje
• A muflon táplálékát a vadászterület kedvező, magasan fekvő, délies kitettségű részein található növényzet határozza meg.
• A muflon jelentős mennyiségű (50-80%) fásszárú növényt is fogyasztott, pedig bármely évszakban lehetősége volt a fásszárúak helyett lágyszárúak választására.
• Nem obligát, hanem változó fűfogyasztó a muflon
A muflon szezonális tápláléka (≥5 %), Gödöllői dombvidék, 1993
ÉVSZAK
NÖVÉNYEK
Tavasz Nyár Ősz Tél
Fásszárúak
összesen 49 51 50 78
Fenyő 14 3 12 44
Meggy-félék 13 5 7 0
Tölgy 9 17 1 15
Lepényfa 1 3 7 0
Akác 1 11 11 7
Juhar 1 8 0 0
Fűz 5 0 2 0
Szeder 1 2 7 5
Egyéb fásszárú
(fagyal, bodza) 4 2 3 7
Kétszikűek
összesen 39 33 42 0
Lucerna 32 27 19 0
Aranyvessző 6 4 2 0
Libatop 0 0 12 0
Peszterce 0 1 5 0
Egyéb kétszikű 1 1 4 0
Fűfélék összesen 12 16 5 22
10/15/2015
18
Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, K. 1993. A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és
élőhelyhasználata a Gödöllői dombvidéken. Vadbiológia, 4:11-18)
• Gím, dám és muflon a Gödöllői dombvidéken október - novemberben nem a fő növénycsoportok mentén különült el
• Hanem a fogyasztott fásszárú fajok mentén
• Fásszárúakat (hajtást, kérget) gyakran elkerüli, avarból a lomblevél fogyasztás viszont jelentős lehet
Növényfaj gím dám muflon
akác, bodza 32 (26,1) 15 (20,2) 18 (20,8)
fenyő 0 (0,3) 20 (29,9) 11 (14,8)
tölgy 20 (28,9) 1 (3,7) 6 (9,6)
kökény 8 (10,6) 1 (1,5) 10 (17,8)
szeder 5 (7,0) 11 (21,9) 5 (8,5)
Egyéb fás 5 (4,1) 6 (11,8) 8 (9,4)
lucerna 18 (21,6) 13 (23,2) 21 (33,2)
Egyéb kétszikű 8 (9,0) 18 (20,2) 11 (11,9)
Egyszikűek 5 (6,5) 15 (21,9) 11 (16,6)
Dámszarvas táplálkozása (Mátrai, K. 1993. A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és
élőhelyhasználata a Gödöllői dombvidéken. Vadbiológia, 4:11-18)
10/15/2015
19
Élőhelyfejlesztés=vadföld+etető?
Indikátor növényfaj
Fotó: Mátrai Katalin
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Mátrai Katalin
10/15/2015
20
Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Somogy
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Pósai művelt Pósai gyep Erika Körtés Dél
Tá
plá
lék
alk
otó
k a
rá
ny
a (
db
)
gyepfajok: zöld, piros csíkozott: minden egyéb
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Kapitánysarok Nyakasrét Dél Vöröstölgyes Nimkó Kelet Körtés Dél
Tá
plá
lék
alk
otó
k a
rá
ny
a (
db
)
gyepfajok: világoszöld, repce: sötétzöld, piros csíkozott: minden egyéb
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Szűzföld Nimkó Nyugat Cserfekvés Kelet Erika Körtés Dél
Tá
plá
lék
alk
otó
k a
rá
ny
a (
db
)
kukorica: sárga, rozs: barna, piros csíkozott: minden egyéb
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
Kap
itánys
arok
Nya
kasré
t Dél
Nag
y Csig
ás-la
pos
Vör
östölg
yes
Pósai g
yep
Tá
plá
lék
alk
otó
k a
rá
ny
a (
db
)
gyep: zöld, piros csíkozott: minden egyéb
tavasz ősz
tél nyár
Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Valkó
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1 2 3 4 5 6 7 8 91
01
11
21
31
4 1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 91
01
11
21
31
41
51
61
71
81
92
02
12
22
32
42
52
62
72
82
9 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 7 8
Cinegés Kontroll Szentpáli Tuskós 1 Tuskós 2
egyéb
rozs
Tá
plá
lék
alk
otó
k a
rán
ya
május
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1 2 3 1 2 1 2 3 1 2
Cinegés Kontroll Szentpáli Tuskós 1
egyéb
rozs
Tá
plá
lék
alk
otó
k a
rá
ny
a
július
10/15/2015
21
Kukoricaszilázs takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Valkó.
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
Góly
ás
Sze
ntp
áli
Sim
on
les
Góly
ás
Sze
ntp
áli
Sim
on
les
Góly
ás
Sze
ntp
áli
Sim
on
les
január vége február közepe február vége
kukorica egyéb
Tá
plá
lék
alk
otó
ará
ny
a
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Minta sorszáma
Tö
rkö
ly a
rá
ny
a a
hu
lla
ték
ba
n (
db
)
egyéb
törköly
Almatörköly takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában,
december 13., Hajós
Katona, K., Gál-Bélteki, A., Terhes, A. Bartucz, K., Szemethy, L., 2014. How important is supplementary feed in the winter diet of red deer? A test in Hungary. Wildlife Biology, 20(6): 326-334.
10/15/2015
22
Élőhely-fejlesztési, vadföld-gazdálkodási javaslatok
• Változatos élőhely
- Minden egyed optimálisan válogathat
• Erdőben
- Lékek kialakítása
- Átalakító üzemmód szálalóerdő felé
- Változatos fásszárú kínálat,
nagy biomassza kis helyen
• Nyílt területeken
- Erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel
- Kisebb mozaikszerűen elhelyezett vadföldek, tápanyagdús kétszikűekkel (lucerna, herék, keverékek)
Fotó: U.S. Department of Agriculture, Natural Resources Conservation Service
Erdei vadkár elleni védekezés
• A gím, őz komoly vadkárokat okozhat (ha pl. „beül a felújításba”)
• Élőhely-fejlesztés szerepe
- A helyileg is változatos növényzet biztosíthatja, hogy ne a főfafajt rágja
(rágáspreferenciák figyelembe vétele!)
• Szagos repellens anyagok ált. nem működnek jól
- Azért mert nem az erős szag a lényeg a spontán táplálékelkerülésnél
– Hanem genetikailag öröklött
– Van egy próbakóstolás, ha nincs negatív hatás, akkor nem nő az elkerülés
- A jó repellens genetikailag rögzítetten elkerülendő növény illata kell
legyen, és kell valami kóstolás utáni negatív hatás is
• „Landscape of fear”
-Sok zavarás a foltban („hunting for fear”)
-Ragadozóelkerülés miatt máshol fog táplálkozni
10/15/2015
23
Vadtakarmányozási javaslatok
• Cél meghatározása
- Miért etessünk? Szükséges-e? Elérhető-e a cél? (trófeajavítás, jobb téli túlélés, elterelés)
• Mennyiségi takarmányozás?
- Inkább az élőhely-fejlesztés segíthet
- Fiziológiai alkalmazkodás is van (gím: éjszakai hypometabolizmus, kisebb E igény;
őz: télen nagyobb mennyiségű RR és vakbél-tartalom rossz táplálékból)
• Kiegészítő takarmányozás?
- Mit kell kiegészíteni, mennyivel?
- Eljut-e minden egyedhez? (biztos nem!)
- Nagyobb-e a haszon, mint a kár? (pl. paraziták, tejsavmérgezés, gombatoxinok veszélye, orvvadászat, megtérül-e)
• Mit etessünk?
- Biológiai igények alapján kell dönteni!
- Lombszilázsok, lucernaszenázs
- Rostosabbat nem eszi vs. E dústól bendőacidózis
• Etetők elhelyezése
-Szétszórtan többet, védett helyen (mozgáskörzet méret, territorialitás vs. csoportképzés, „ragadozóveszély”)
• Versengés más fajokkal
- Szelektív őzetető