ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN

Erdősi Ferenc tud. tanácsadó

MTA Regionális Kutatások KözpontjaDTI, Pécs

[email protected]

Erdősi Ferenc • 2009 2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Magyarországot a környező térségekkel összekötő nemzetközi kommunikációs folyosók


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Magyar Királyság

• A Magyar Királyság középkori terjeszkedésének fél sikerei a Nyugat-Balkánon (Horvátország)

• a Közép- és Kelet-Balkán mint az oszmán hadsereg feltartóztatásának epizodikus színtere (Nikápoly, Rigómező)

• a korai Duna- és Száva-hajózás mint a Balkán északi peremterületeivel való árucsere eszköze


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Balkán mint tranzitterület a (világ-)tengerhez való kijutáshoz

• FIUME AZ IDEÁLIS TENGERI KAPU az Oszmán- és a Habsburg-birodalom között – Az ELSŐ MŰUTAK a Karszthegységen keresztül – Az önálló magyar külkereskedelmet szolgáló

FIUMEI VASÚT a reformkori vasúthálózat-tervezetekben

• Kossuth „kombinált” terve• Széchenyi „nemzeti” terve


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A fiumei vasút reformkori tervei


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

• Az osztrák birodalom érdekeinek érvényesülése az önkényuralom idején

• Trieszt előnyben részesítése

• A fiumei vasút késleltetése

A trieszti és fiumei vasút


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Törekvések a kiegyezés után létrejött sugárirányú fiumei vasút monopolhelyzetben tartására

• A regionális agrárlobbi és a központi hatalom érdekellentéte

• Az Alföld–Fiume vasút torzó maradt


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az Alföld-Fiume vasút megépült és tervezett szakaszai, a fiumei gyorsvasút útvonala 1914-ben


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Világjelentőségű és európai léptékű események

• a Szuezi-csatorna megnyitása (1869)• a Berlini Kongresszus (1878)hatása a Közép-Balkán felé orientálódásra


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Közép- (és Nyugat-)Balkán felé irányuló vasút tervváltozatai

• A Nyugat- és Közép-Balkán felé vezető fővonalak kötegelésének Thaly-féle terve. A zimonyi vasút eredeti terve és a megvalósított vonal


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az okkupált, majd annektált Bosznia-Hercegovina elérése, és a magyar vasúthálózathoz kapcsolása

• A magyar vasúthálózathoz kapcsolás mint magyar – katonai– politikai és érdek– gazdasági

• Területi/lokális érdekek ellentétea boszniai fővonal kijelölésekor

• Az ellentétes érdekek kioltották egymást

A boszniai vasút kétféle vonaltervezete


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Magyarország vasúti teherforgalmának alakulása irányok szerint 1913-ban


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A Balkán jelentőségvesztése a magyar külgazdaságban a két világháború között

• Külgazdasági orientáció változás– Németország és Olaszország előtérbe kerülése, de Fiume

szerepvesztése– Kisantant környezet – hűvös politikai viszony– A trianoni Magyarország erősen meggyengült külkereskedelmi

potenciálja• A Jugoszlávián belüli közlekedési viszonyok változása

– Az adriai kikötők forgalmának kiegyensúlyozottabbá válása– A K-Ny-i közlekedési folyosó fejlesztése, a Fiumébe vezető

elhanyagolása• Közlekedéstechnológiai innováció

– A magyar Duna-tengerjáró hajózás


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Fiume szerepének változása a második világháború után

• Átmeneti szerepnövekedés az 1960-as években

– a lengyel kikötők versenye (rubelelszámolás)– további jugoszláv kikötők (Koper, Bar, Ploče) nyitása

• szerepcsökkenés az 1970-es évektől


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Fiume versenytárs kikötői és a hozzájuk vezető vasútvonalak


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A balkáni kapcsolatok a rendszerváltás után

• a polgárháború és a NATO-beavatkozás bénító hatása a Nyugat- és főként a Közép-Balkánon

• a Kelet-Balkánon át vezető kerülő útvonal felértékelődése

• a HŽ elégtelen kapacitása és Fiume gyenge kikötői szolgáltatásai

• a közelebbi adriai kikötők versenyképtelensége az északi-tengeri megakikötőkkel szemben


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A szerbek által elvágott horvát vasutak


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Konstanca

• Konstanca mint

– Fiume alternatívája Magyarország– a Selyemút gateway-je Kína érdeke– Odessza versenytársa Dél-Európa


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Magyarország és a Balkán autópálya kapcsolatai

• Az M5–Belgrád–Thesszaloniki E79(–Szófia–Isztambul E80) tranzit pályalánc

• kiemelten összeurópai (EU/NATO)• (német) gazdasági nagyhatalmi érdek

• Az M6–Eszék–Szarajevó–Ploče (E73) nagyrészt kiépítetlen tranzit pályalánc – Vc korridor

• Bosznia-Hercegovina• Kelet-Szlavónia• Kelet-Dunántúl• Szlovákia / K-Lengyelország

• Az M7–Zágráb–Split–[Dubrovnik]• Dalmácia idegenforgalmi szektorának • a Kárpát-medence nyugati fele

és Nyugat-Szlovákia,Nyugat-Lengyelország érdeke

érdeke


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A balkáni közlekedési kapcsolatok jövője

• Hatótényezők és következményeik – Belső tényezők

• EU-bővülés, intenzívebb ÉNy-i kapcsolatok

– Külső tényezők• a Távol-Kelet (Kína) erősebb jelenléte, törekvés újabb gateway létrehozására • Észak-Afrika EU-előtérré válása (klímaváltozás?) • a „Range” részleges áthelyeződése

– Általános (globális) költségtényező • a (szárazföldi) szállítás lényeges drágulása, a közelség felértékelődése

– Légi és belvízi összeköttetés szerény növekedése

• Összességében a balkáni közlekedési kapcsolatok erősödése– abszolút és viszonylagos értelemben is Magyarország javára szolgál


MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE

Documents

ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN