Értő szakértést

Avagy igazságügyi orvos-szakértés és egészségügyi szolgáltatók kártérítési

felelőssége

Orvos-szakértés és egészségügyi szolgáltatás• Előzetes bizonyítás során bíróság, illetve a 2008. évi XLV törvény alapján közjegyző

előtti eljárásban• Igazságügyi orvos-szakértő nem peres eljárásban történő kirendelése során

bíróság vagy közjegyző előtti eljárásban• Beteg, hozzátartozó (felperes) felkérésére• Egészségügyi szolgáltató ( alperes ) felkérésére• Biztosító felkérésére• Egészségügyi közvetítés során• Kártérítés iránti peres eljárásban bíróság kirendelésére

Előzetes bizonyítás

• Bíróság előtt akár a per megindítása előtt, akár annak folyamata során szakértői vélemény:• Valószínű, hogy a per folyamán vagy annak későbbi szakaszában már nem lenne lefolytatható• A per ésszerű időn belüli lefolytatását, befejezését elősegíti• Általában az ellenfelet is meg kell hallgatni a kirendelésről

• Közjegyző előtt:• Hasonló esetekben mint bíróság előtt• Nincs ellenérdekű fél meghallgatás

• Korábban is ritkán alkalmazták a nem peres eljárásban történő kirendelés lehetősége (ahol nincs ellenérdekű fél meghallgatása, nincsenek jogszabályban rögzített elrendelési feltételek) után még ritkábban kerül majd arra sor

Nem peres eljárásban történő kirendelés• Közjegyző előtt 2009 januártól hasonló szabályokkal, mint a bíróság előtt 2006 januártól, kizárólag

a vélemény beszerzéséről szól• Felperes, alperes, biztosító is kérheti egyoldalúan, ellenérdekű fél nincs az eljárásban• Kezdeményező részéről szakértő kirendelése iránti kérelem, kérdések• Jogszabály nem tiltja kérdésfeltevését a kirendelő részéről, de mivel az eljárás csak a nem peres

eljárásban történő kirendelés nem célszerű, ez a felek bizonyítási eszköze• Szakértőt a kérelmező meghallgatása nélkül rendeli ki bíróság, közjegyző• Szakértő lehet: névjegyzékbe felvett szakértő, gazdasági társaság, intézmény, állami szerv. Szak-

konzulens igénybe vehető• Vélemény elkészítési ideje 30 nap, ami 30 nappal hosszabbítható• Eljárás véleménynek fél részére történő kézbesítésével befejeződik, kiegészítésre nincs lehetőség

(vagy új nem peres eljárás)

Nem peres eljárásban készült szakértői vélemény• A véleményt a kérelmező szabadon felhasználhatja peren kívüli egyezségre, peres eljárás

megindítására• Ha keresetben hivatkozik a véleményben foglaltakra köteles a Pp. alapján csatolni• A perben felmerülő szakkérdésben a szakvélemény ugyan olyan bizonyítási eszköz, mintha a

perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő• Nem peres eljárásban véleményt készítő szakértő a perben meghallgatható, Kérdéseket intézhet

hozzá valamennyi peres fél, a vélemény kiegészítése sem kizárt• Abban az esetben, ha a másik fél nem tudja a szakértői véleménnyel kapcsolatos Pp beli

kifogásokat érdemben igazolni az eljárás szakértő kirendelése nélkül a nem peres eljárási vélemény alapján dől el, más esetben új szakértőt rendel ki a bíróság, de a véleményt az új szakértőnek is érdemben kell vizsgálnia

• Egyszerűbbé teheti a peres eljárást, várható elterjedése

Károsult megbízásából írt szakvélemény

• Károsult sem kér valótlanságról véleményt, hiszen a perben kirendelt szakértő könnyen cáfolná• Szakértő „rész-véleményt” készít, hiszen nyilván arra helyezi a hangsúlyt, hogy

milyen hibák történtek és nem a mentő körülményekre• Sokszor nincsenek konkrét kérdések, szakértő általános értékelést ad van-e

pernyerési esély, és ha igen miért• Károsult szabadon használja fel egyezségi ajánlatra, peres eljárás megindítására

vagy csak megnyugtatására• Szakértő szerepe az eljárás során továbbra is fennáll válaszok készítése a másik fél

által felkért, illetve kirendelt szakértő véleményére, akár tárgyaláson is

Szolgáltató megbízásából írt szakvélemény• Szolgáltató sem kér valótlanságról véleményt, a kirendelt szakértő azt könnyen cáfolná• Szintén „rész-vélemény” készítés, hiszen nyilván arra helyezi a hangsúlyt, hogy miért nem történt

hiba• Többletfeladat a károsult megbízásából készített véleményre, egyezségi ajánlatra is válaszolnia

kell, befolyásolja ezzel a szolgáltató, de a szolgáltatón keresztül a biztosítója döntését is• Szolgáltató is szabadon használja fel a véleményt, egyezségi tárgyaláson, perben felperessel

szemben, peren kívüli egyeztetés során a biztosító előtt• Sokszor ilyenkor sincsenek kérdések,hanem általános értékelést kérnek, a konkrétumok inkább a

károsult véleményének vagy egyezségi ajánlat konkrét állításainak cáfolata• Szakértő szerepe végig segíti az eljárást, észrevételek a felperesi állításokra, a perben kirendelt

szakértői véleményre, szükség szerint meghallgatáson érdemi részvétel

Személyiségi jogok és szakvélemények

• A szolgáltató felkérésére készül szakvélemény, a károsult hozzájárulása nélkül (károsult adatait dolgozza fel) mind a szakértő, mind a szolgáltató személyhez fűződő jogot sért• A szolgáltató felkérésére szakvélemény készítés menete:

• Szolgáltató hozzájárulást kér az adatok nevesített szakértőhöz történő küldéséhez-károsult megadja vélemény készíthető

• Károsult nem ad hozzájárulást szolgáltató anonimizálhatja az iratokat (218/1997 BH)- vélemény készíthető

• Károsulttól nem kérnek hozzájárulást és anonimizálás történik egyből-vélemény nem készíthető

• Károsult nem ad hozzájárulást, anonimizálás sincs, vagy nem megfelelő-vélemény nem készíthető

• Károsult kérésére a véleményt részére is ki kell adni (adatok ura)

Biztosító megbízásából készült vélemény• Elsődleges feladata a felek álláspontjának szakmai szempontból történő elbírálása és egyébként a

történtek szakértői értékelése (kicsiben bíróság)• Szakmai érdek mellett biztosító gazdasági érdeke is befolyásolja (kétes helyzetben nem kell

felesleges drága per)• Ha felperessel ért egyet lehet feladata az alperes szakmai érvek alapján történő meggyőzése• Felek egyező véleménye esetén biztosító szakértőjének eltérő álláspontja eredményezheti-e

egyezség elmaradását?• Kevés szakértő ezért egy szakértő több szakterületet is vizsgál, titoktartás alóli felmentés kell

mindkét féltől• Szakvéleményen túll részvétel az egyezségi tárgyalásokon, illetve joglapon kívül összegszerűségi

kérdésekben is szakértői értékelés• Szakvélemény a későbbi perben - ha a felek kérik , vagy biztosító beavatkozó - becsatolható, így a

véleményt a per során is elemezhetik, szakértő meghallgatáson is részt vehet

Felek és szakértő kapcsolata

• Károsulti oldal• Szakértők által alapított gazdasági társaság, amelyik csak károsulti felkérésre ír véleményt ügyvédi irodához kötődően

vagy attól függetlenül• Listán szereplő szakértő vagy intézmény, amelyik eseti megbízással a károsulti oldalnak is ad szakvéleményt, de adhat

felkérésre a másik oldalnak is sőt kirendelhető bíróság által is más ügyekben

• Szolgáltatói oldal• Eseti szolgáltatói megbízással• Több szolgáltató vagy több szolgáltatót azonos működtető „fenntartásában” csak a szolgáltatói oldalnak

véleményadás• Egyes szakterület szerinti szakmai társaságok melletti szakértők tanácsadása általában vagy konkrét ügyekben

szolgáltatóknak• Az egészségügyben működő érdekvédelmi társulások pl. Kórházszövettség melletti szakértők tanácsadása általában

vagy konkrét ügyekben

• Biztosítói oldal• Egy de inkább több biztosítóval megbízásban a szakértő sok szakterületre• Kizárólagos kapcsolat akkor alakulna ki, ha a biztosítók magas eseti helytállási limitje érdekeltté tenné a biztosítókat

minél több szakértő alkalmazásában

Szakértő és egészségügyi közvetítés

• Egészségügyi közvetítés kifejezetten a kártérítési igények peren kívüli rendezési fóruma lehetne, ha működne. Kevés ilyen eljárás van• Szakértő közvetítés során is felkérhető, közvetítő nem indítványozhatja csak a

felek, és a felek kérdezhetnek is• Szakértő véleményt ír és egyeztetésen a felekkel együtt részt vehet• Szakértői vélemény döntő mértékben befolyásolhatja a közvetítést, mivel

közvetítő nem dönthet, viszont a felek az érdekeiket szakmai kérdésben a szakvélemény alapján hangolhatják össze (szakvélemény pótolhatja a döntést?)

Bíróság által kirendelt szakértő és szakvélemény • Bíróság kirendelésénél vizsgálni kell az összeférhetetlenséget, az egyik vagy másik illetve a

biztosító oldalán többször feltűnő szakértő nem elfogult-e az adott pozícióban lévővel ( személytől függetlenül)

• Vélemény készítés előtt kérdezhet bíróság, peres felek, minden kérdésre válaszolni kell a bíróság kérdésére adott válasz nem helyettesíti a felek kérdéseire adott választ

• Válasznak állítást és indokolást kell tartalmaznia,általános minősítések, hogy az elvárható gondossággal járt el, megfelelő volt az ellátás, nem fogadható el konkrét tartalmú válasz szükséges

• Szakvélemény készítéséhez megfelelő végzettségű szakkonzulens bevonása szükséges, Akár a bíróság felhívására, akár a szakértő saját döntése alapján

• Szakvélemény előterjesztése után annak kiegészítése vagy a szakértő meghallgatása csak akkor rendelhető el,ha a véleménnyel szembeni kifogásokat (homály, hiány , ellentmondás stb.) a peres felek konkretizálják

Bíróság által kirendelt szakértő és szakvélemény a tárgyaláson• A tárgyaláson célszerű, ha a felek képviselői kérdezik a szakértőt, hiszen a a felek konkrét kifogása

alapján került sor a meghallgatásra. Kérdezhet a bíróság is, de az ideális sorrendi felek először és utána bíróság

• A meghallgatáskor több szakkérdés is felmerülhet, mint amit az írásos észrevételek felvetettek• A szakvéleményemet fenntartom válasz nem elégséges meg is kell „védeni „ a véleményt• Jelen lehetnek a felek által felkért szakértők is, vitatkozni kell, csak azért nem lesz a szakértőnek

igaza mert kirendelt • Jogi képviselők is tehetnek fel szakmai kérdéseket, velük szakmai vitát kell folytatni, nem érv, hogy

a képviselő nem orvos• Idegen kifejezések kerülése indokolt és tárgyaláson is várható dokumentáció elemzése,

szakkönyvek cikkek bemutatása• Célszerű a meghallgatásról szószerinti jegyzőkönyv készítése

Ki lehet szakértő

• Károsulti és Szolgáltatói oldalon bárki, nem a forma a lényeg, hanem a tartalom, természetesen cél, hogy szakértő adja a véleményt és ekkor szakvéleménynek hívják, de ha nem szakértő adja és szakmai véleményt az is segíti a feleket (kvázi eseti szakértő)

• Biztosítói oldal, Közvetítés, Kirendelések a jogszabály szerinti névjegyzékbe felvett szakértő, szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság ( felesleges a jövőre annak megkötése, hogy milyen arányban kell abban szakértőnek tulajdonosnak lenni) szakértői intézmény, ha más nincs eseti szakértő

• Szakmaiság előnyben ezért szakértői kettőződés: igazságügyi orvos-szakértői végzettséggel általános kérdésekben, szakterület szerinti végezettséggel a konkrét szakkérdésekben vélemény, ahol nincs szakterület szerinti szakértő ott szakkonzulens bevonása indokolt.

Búcsúzik a felülvélemény

• Amit a bírói gyakorlat már évek óta megfogalmazott pl. 360/2006 BH-ban is az ETT IB helyébe lépett Szakértői Testület által adott vélemény 2009 januártól a Pp. szerint sem felülvélemény csak szakvélemény

• A gyakorlat hangsúlyozta, hogy a Szakértői Testülelt által adott vélemény egy a többi vélemény közül az nem bírálja felül a többi véleményt, azzal szemben elfogadhat a bíróság más szakértő véleményét

• Szakértő Testület kirendelésének eljárási feltétele Pp. szerint két kirendelt szakvélemény ellentmondása a szakértők meghallgatása után is, de a 79/2009 BH indokolása már akkor is felveti a kirendelését, ha a magánszakértő és a kirendelt szakértő közötti ellentmondás áll fenn

• Szakértői Testület kirendelése az előző feltétek mellett sem szükséges, mint régen, hanem csak lehetséges, tehát más szakértőt is ki lehet az említett szituációban rendelni

• Testület 3-5 fős („műhiba ügyekben inkább 5 fős) eseti bizottságokban működik, van megidézhető tagja, ütköztethető, tehát a vélemény, de ennek ellenére fokozatosan szorul ki a bizonyításból

• Szakkonzulensi vélemény belső –előkészítő anyag az nem adható ki csak a bizottság testületi véleménye, bár már többször csatolják azt is

Megbízás alapján készített vélemény minősítése• Sokáig a gyakorlat nem tekintette másnak a magánszakvéleményt mint a fél szakmai álláspontjának, tehát

azt úgy vették, mint ha felperes mondaná• A felperesi nyilatkozat is bizonyítási eszköz, tehát korábban se lehetett volna mellőzni a magánszakvéleményt• Gyakorlat változása pl. 79/2009 BH indokolása: Az egyik fél ( bármelyik fél, akár a szolgáltatói is lehet) által

beszerzett magánszakértői vélemény olyan szakmai álláspont (tehát nem a fél nyilatkozata), amelyet a bizonyítékok körében értékelni kell, figyelemmel a szabad bizonyítás rendszerére, így többek között az azok alapján felmerült orvos-szakmai ellentmondásokat is tisztázni kell. Okirati elismerést nyert a magánszakértői vélemény

• Ítélet alapja a bíró meggyőződése, így nem kizárt, hogy magánszakértői vélemény alapján szülessen marasztalás, ha az a meggyőző, talán a távoli jövőben még akkor is, ha az a vélemény csak tartalmában minősíthető szakmai véleménynek formájában nem mert pl. nem szakértő adta.

• A magánszakértői vélemény annak a félnek a kezében, amelyikre a kirendelet vélemény hátrányos kvázi obstrukciós eszközzé is alakulhat (új szakértőt eredményezhet), ha konzekvensen ellentétes.

• Magánszakvélemény a per előtt és bármikor a per alatt is készülhet

Szakmaiság előtörése

• A 161/2006 BH tovább értelmezése alapján, az jogszabályszerű, ha a legspecifikusabb végzettségű szakértő, ha nincs eseti szakértő, ha ilyen sincs szakkonzulens kerüljön bevonásra ( nem sebész-érsebész nem intenzív terápiás szakorvos - infektológus, mikrobiológus) Ez a Pp szerinti különleges szakértelem

• Egy perben a szakterületi keveredések miatt számos szakterületre kiterjedő szakértőnek lehet véleménye, nincs korlátja a bevonhatóaknak

• Meghallgatáskor is jobb ha a legspeciálisabb végzettségű megy el, mert megalapozottabb a véleménye ( lehet, hogy a szakértő helyett a szakkonzulens jelenjen meg)

• Igazságügyi orvos-szakértő véleményezi az oksági összefüggést, de inkább csak összefoglaltja a specifikus közreműködők véleményét, illetve összegszerűségi körülményeket értékel, az elvárató gondosság körébe tartozó kérdéseket sőt egyre inkább az ok-okozati összefüggést is a megfelelő szakterületen szakorvosból lett szakértő, szakkonzulens véleményezi

Összegszerűség szakértése

• A jogalap mellett komoly szerep alakulhat ki a kártérítés összegszerűségénél is• Nem vagyoni kártérítés pszichés alapja megfelelő pszichológus, pszichiáter bevonásával, az

elhúzódó gyászreakció, post-traumás stressz szindróma, betegség és egyéb pszichés következmények is károsodások kérdés azok maradandósága, súlyossága, de ennek ellentételezésről már a bíróság dönt

• Vagyoni kártérítési igények alapjáról (indokolt-e fejlesztő kezelés, ápolás-gondozás, háztartási kisegítés, feljavított élelmezés stb) illetve annak mértékéről ( hány óra, hány nap gondozás, milyen összetételű étkezés stb.) szakértő dönt az annak megfelelő forint meghatározása már nem szakértői bizonyítás, hanem ténykérdés

• Összegszerűségi bizonyítás peren kívül a felek felkérésére ritka inkább csak pszichés szakértői vélemények születnek. Biztosító gyakran igényli a szakértőktől az összegszerűség kérdésében történő állásfoglalást is (gyakran az egyezség összegét is érdemben befolyásolhatja a szakértő)

Szakértő segédszerepben?

• Korábban a szakértő úgy érezhette a szakmai kérdésben történő állásfoglalással eldönti az ok-okozati összefüggés és a felróhatóság kérdését is, tehát tulajdonképpen a kártérítési felelősséget

• A bírói gyakorlat szerint azonban (84/2007 BH indokolása):• Szakértő feladata orvosi szempontból feltárni a történéséeket, de nem feladata jogi minősítéseket adni• Az orvosi szempontból hibás tevékenység és következményeinek jogi megítélése a bíróság feladata• Az orvosi hiba jogi megítélése a bíróság feladata

• Az orvosi hibát meg lehet, tehát ítélni orvosi és jogi megközelítésből, amiből az utóbbit már nem a szakértő teszi.

• Szakértő tárja fel milyen lehetőségei lettek volna az orvosnak, de a bírói gyakorlat fenntartja magának a jogot, hogy válasszon közülük melyik lehetőség elmaradását tekinti felróhatónak (helyesen eszközszerep)

• Vélemények közül a bíró választ, illetve elképzelhető az is, hogy az egyes véleményekből ki-kiemel egyes részeket és a meggyőződése alapján egy a meglévőkből álló vegyített véleményt alkot

Eltérő értelmezések a bírói és szakértői gyakorlat között I.• Az elvárható gondosság alapja szakértő szerint amit el kell végezni illetve napjainkban ami nem célszerűtlen

és indokolt, a bíró gyakorlat szerint minden elvárható, ami lehetséges. Attól, hogy a szakértő leírja, hogy mi a lehetséges, de nem minősíti hibának mert nem éri el a kell vagy indokolt mértéket a bíróság még azt mondja, hogy az jogi értelemben orvosi hiba

• Tájékoztatásnál a szakértői gyakorlat felállít százalékos arányokat, ami alatt szerinte nem kell tájákoztatást adni, a bírói gyakorlat ilyen megszorítást nem ismert, mindenről tájékoztatni kell, ami döntési helyzetbe hozza a beteget, tehát minden ismert lehetséges és súlyos következményről. Attól, hogy a szakértő szerint egy adott következményről,ami bír a fenti három jellemezővel nem kell tájékoztatnia bírói gykaorlat még úgy ítéli meg, hogy kell, hiszen csak az minősülhet tárgyilagos, valóságos tájékoztatásnak, ami százalékos aránytól függetlenül ismerteti a súlyos következményeket.

• Tájékoztatásnál nem is jó kérdés, hogy miről kell tájékozatni, hiszen mindenről ami bír a fenti jellemzőkkel inkább azt kell megkérdezni melyek azok a következmények, amelyek súlyosak, ismertek és lehetségesek voltak. Azok hiányát, meglétét a nyomtatványokból és tanúvallomásokból összehasonlítással bíróság is meg tudja ítélni (jogkérdéssé, ténykérdéssé válik az orvosi kérdés)

Eltérő értelmezések a bírói és szakértői gyakorlat között II.• Bíróság szerint a szolgáltatónak kell igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna a

betegnek nagyobb esélye a gyógyulásra túlélésre, káros következmény elkerülésére, ez tehát a felróhatóság hiányának igazolása abból bármi hiányzik a felróhatóság állapítható meg a vélelem alapján

• Ezt az értelmezést a szakértői gyakorlat nem fogadja el az esély kérdést az ok-okozati összefüggésnél elemzi, tehát az esély hiányát a felperes terhére értékeli, ami a véleményeknek ebben a kérdésben figyelmen kívül hagyását eredményezi gyakran

• Bírói gyakorlat a nagyobb gyógyulási esélyről (százalékos arány mindegy), míg a szakértői gyakorlat a gyógyulás nagyobb esélyéről ( 50%+1) beszél, látható, hogy a bírói gyakorlat jóval tágabb értelmezéssel bír

• Bírói gyakorlat az ok-okozati összefüggésnél elegendőnek tartja, hogy felperes igzalja , hogy a kezelés során következett be a károsodása, míg a szakértő gyakorlat azt várja el, hogy azt igazolja a kezelés miatt legalább a bizonyossággal határos valószínűséggel. Az ok-okozat jogkérdés ezért a bírói gyakorlati értelmezés válik napjainkban általánossá

Szakértés új útjai• Szakértőknek egyre több szakmai protokollra kell hivatkozni, jelenleg főleg a felek

teszik ezt, így lehetne az elvárható gondosság határait meghúzni a szakmai protokolloknál ( persze ehhez jó protokollok is kellenek, de ez nem szakértői kérdés)

• Bírói gyakorlatban egyre több BH, EBH születik szakterületektől független típusügyekről (idegen test, diagnosztikai tévedés) szakterületektől függő kérdésekről (császármetszés kérdése), ami azt eredményezi, hogy ezek egyre inkább jog-tény kérdéssé alakulnak – átértékelődik a különleges szakértelem szükségessége ezekben a kérdésekben (vagy nem kell vagy csak részelemeiben kell szakértő)

• Közelíteni kell a szakértői és bírói értelmezést egymáshoz vélhetően a szakértőinek kell közelednie, hiszen a bíróságé a döntő szó

• Minél több szakterületen szükséges szakértő megjelenése, lehetsőég szerint szakterületenként is több szakértővel (klinikusok feladata névjegyzékbe történő felvételük kérése)

• Szakkérdések előtérbe kerülése a tanúk és a felperesek meghallgatása helyett, hiszen azt tartalmazzák az iratok, ezért akár az első tárgyalásig készüljön el a vélemény a felek kérdései,tárgyaláson kívüli kirendelés alapján és akár egy tárgyaláson is eldönthető a jogalapból a szakkérdés

Az orvos-szakértés az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségének modern bíró gyakorlatának akkor felel meg, ha szakértőbb és orvosibb lesz a jelenleginél, amihez az előadásomban csak ötleteket kívántam felmutatni a megvalósulásuk az orvosokon és szakértőkön múlik